P i r o s k a Ó v o d a 1171 Budapest, Pesti út 368

P i r o s k a Ó v o d a 1171 Budapest, Pesti út 368.

A PIROSKA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

Hatályba lépés dátuma: 2010. 10. 01.

- 1 -

TARTALOMJEGYZÉK

ÓVODÁNK JELLEMZİ ADATAI.................................................................................3 BEVEZETÉS................................................................................................................... 4 GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP....................................................................................... 5 HELYZETELEMZÉS......................................................................................................7 ÓVODÁNK TÁRGYI, SZEMÉLYI FELTÉTELEI...................................................... 8 Tárgyi feltételek................................................................................................. 8 Személyi feltételek.............................................................................................10 Óvodánk – a program céljához rendelt – eszközrendszere.............................12 ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA, FELADATAI...........................................................14 Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása......................................................17 Egészséges életmódra nevelés...........................................................................20 Anyanyelvi nevelés............................................................................................23 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI................................................................................................................... 24 Játék ..................................................................................................................24 Munka ...............................................................................................................28 A tevékenységekben megvalósuló tanulás........................................................31 A külsı világ megismerése................................................................................32 Irodalmi nevelés................................................................................................36 Ének, zene, énekes játék ...................................................................................38 Rajzolás, mintázás, kézimunka ........................................................................43 Mozgás ..............................................................................................................48 Az SNI-s gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének feladatai ................................................................................ 50

- 2 -

ÓVODÁNK KAPCSOLATAI ........................................................................................52 AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI .............................................. 54 ÓVODÁNK ÉLETÉNEK MEGSZERVEZÉSE .......................................................... 56 ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI..................................................................................................................... 57 Gyermekvédelem – gyermeki jogok.................................................................57 A szülı jogai......................................................................................................59 A szülı kötelességei...........................................................................................60 A nevelıtestület, az óvodapedagógus jogai ......................................................61 HAGYOMÁNYAINK, ÜNNEPEINK .......................................................................... 63 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................65 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ....................................................................................... 68

- 3 -

ÓVODÁNK JELLEMZİ ADATAI

Az óvoda hivatalos elnevezése: Piroska Óvoda

Az óvoda OM azonosítója: 034638

Az óvoda fenntartója: Budapest Fıváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselı-testülete

Az óvoda címe: 1171 Budapest, Pesti út 368.

Az alapító szerv neve, címe: Budapest, Fıváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselı-testülete 1173 Budapest, Pesti út 165. Az óvoda elérhetıségei: Telefon: 268-1665 Fax:

253-5558

E-mail:

[email protected]

Honlapunk:

www.piroskaovoda.hu

Az óvoda vezetıje: Dr. Molnárné Bán Ildikó Az óvoda vezetıhelyettese: Bagdi Sándorné A program benyújtója: Az óvoda vezetıje és pedagógus testülete

- 4 -

BEVEZETÉS

A helyi nevelési programunk felülvizsgálatát a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított

1993.

évi

LXXIX.

sz.

közoktatási

törvény

és

a

program

beválásának vizsgálatának alapján végeztük el. A vizsgálat tapasztalatai szerint programunk szerkezeti felépítése megfelelı, az Alapprogramban elıírtakkal megegyezı. A program követelményei, feladatai a kitőzött célok eléréséhez megfelelnek. A program tartalmát tekintve minimális változtatásra volt

szükség.

A

törvényi

változásokat,

elvárásokat

figyelembe

véve

elvégeztük a szükséges kiegészítéseket. A szülık körében végzett felméréseink is azt bizonyították, hogy elsısorban az érzelmi, értelmi és egészséges életmódra nevelést várják el óvodánktól. E szemlélet a nevelıtestülethez egyébként is közel áll, munkánkat évek óta ez hatja át. Nagy hangsúlyt fektetünk gyermekeink testi-lelki harmóniájának megteremtésére. Jellemzı ránk a játékközpontú szemlélet, mely meghatározó nevelési céljaink elérésében is. Törekszünk arra, hogy gyermekeinknek sok lehetıséget adjunk a tapasztalatszerzésre, melyet elsısorban a széleskörő tevékenységek biztosításával kívánunk elérni. A család – óvoda eddigi jó kapcsolatát, a szülık reális értékelését, kívánságait megismerve szeretnénk azt tovább erısíteni és az eddig elért értékeinket megırizni.

- 5 -

GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP

Gyermekkép A gyermeket életkori sajátosságainak figyelembe vételével, egyéni testi, lelki szükségleteinek kielégítésével neveljük. Figyelembe vesszük, hogy a gyermek fejlıdı

személyiség,

fejlıdését

genetikai

adottságok,

az

érés

sajátos

törvényszerőségei, a spontán és a tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Személyiségének kibontakoztatását, a gyermeket megilletı jogok tiszteletben tartásával, érvényesítésével kívánjuk elérni. A gyermekek jogai: –

Biztonságos, egészséges környezet

–

Szeretet, bizalom, tisztelet

–

Elfogadás, megismerés

–

Játék, mozgás, igénynek megfelelıen

–

Egyéni tempót figyelembe vevı fejlesztés

–

Egyenlı hozzáférés

–

Az SNI-s gyermekek integrálódása

–

A nemzeti kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekek társadalmi integrálása

Óvodakép A családi nevelés kiegészítıjeként a 3. legkésıbb 5. életévétıl az iskolába lépésig töltjük be az óvó-védı, szociális, nevelı, személyiségfejlesztı funkciónkat,

mely segíti

az

iskolai

közösségbe

történı

beilleszkedést.

Gondoskodunk a nyugodt, családias, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó derős

légkörrıl,

melyben

biztosítjuk

gyermekeink

legalapvetıbb

- 6 -

tevékenységét, gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítésérıl a szabad játékot és benne a megismerı felfedezés örömét, a nevelés optimális feltételeit. Olyan

körülményeket

környezettudatos

teremtünk

magatartás

gyermekeink

kialakulását.

A

számára,

mely

nevelésben

segíti

a

alkalmazott

pedagógiai intézkedéseink igazodnak óvodásaink személyiségéhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek és a hazájukat elhagyni kényszerülı családok (migráns) gyermekeinek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét.

- 7 -

HELYZETELEMZÉS Óvodánk 1974-ben épült, közlekedés szempontjából jól megközelíthetı, a Pesti út és a Zrínyi utca keresztezıdésében található. Az épület egyaránt hordozza a városias és vidéki jelleget. 4+1 csoporttal mőködünk, heterogén csoportokkal. Minden csoportnak külön öltözıje és mosdója van, kivéve a szükségcsoportunkat, nekik a folyosón biztosítjuk az öltözködés feltételeit. Nagyon hiányzik egy olyan helyiség, ahol közös programokat szervezhetnénk. Növényzetben gazdag és játékszerekkel felszerelt udvarunk jó lehetıséget kínál a mozgásos játékokhoz. A hozzánk járó családok többsége többgenerációs, így a szülık közül többen is annak idején hozzánk jártak óvodába. A szülık másik része a folyamatos betelepülés kapcsán, részint a jó módú, részint az építkezési és egyben anyagi nehézségekkel küzdı családok. A családok szerkezetét illetıen sok a három, illetve több gyermeket nevelık száma. Külsı kerület lévén a szülık több órát töltenek a munkahely, illetve az otthonuk közötti utazással, mely sajnos csökkenti a gyermekekkel eltöltött idıt. Tapasztalataink alapján kiderült, hogy óvodásaink hiányt szenvednek a család összetartozását megadó közös élményekben. Ezen okokból kiindulva

próbáljuk segíteni, kiegészíteni,

pótolni az érzelmi intelligenciát. Gyermekeink néhány kivétellel teljes családokban nevelkednek. Nevelésünk során nagy figyelmet kell fordítanunk a szegénység miatt veszélyeztetett gyermekekre, valamint a „jóléti” veszélyben élıkre. Az idei nevelési évben a három vagy ennél több gyermekesek 35 fı, a rendszeres nevelési segélyben részesülık 17 fı. Óvodásaink 90%-a 3 évesen kerül óvodánkba, többségük családi nevelésbıl, és csak néhányan érkeznek úgy, hogy már bölcsıdébe jártak.

- 8 -

ÓVODÁNK TÁRGYI, SZEMÉLYI FELTÉTELEI Tárgyi feltételek Az elmúlt években nagy hangsúlyt kapott a tárgyi feltételek javítása, mely az 1/1998. (VII.24.) OM rendelet a Kötelezı felszerelés és eszközjegyzékben elıírtak

teljesítésébıl

adódott,

ami

nagyban

segítette

programunk

hatékonyabb megvalósulását. Így: –

minden csoportban sor került a székek minıségi cseréjére;

– 3

csoportban

a

magasságuknak

megfelelı

ovális

asztalokat

készíttettünk, mely egyben a baleset megelızését is szolgálja; – olyan játéktároló polcokat, illetve kiegészítı bútorokat vásároltunk, melyek praktikusak és esztétikusak; – fejlesztı

játékeszközökkel,

sportszerekkel,

hangszerekkel

gazdagodtunk; – sor

került

a

hőtıszekrény

és

tőzhely

cseréjére,

valamint

mikrohullámú sütı és személyzeti hőtı vásárlására; – megtörtént a HACCP rendszernek megfelelı, a terítés igényességét szolgáló tálalóedények beszerzése; – a gyermekek öltözıszekrényeit lecseréltük; – a

gyermekmosdókban

mindenhol

higiénikus

mőanyagülıkére

váltottuk a WC tetıket; – négy csoport mosdója teljes felújítást kapott; – minden helyiségben korszerősítették a világítást; – folyamatosan

pótoljuk,

cseréljük

terítıinket,

törölközıinket,

plédjeinket, függönyeinket; – az irodai bútorzat is megújult, gyári felszámolásból kapott jó minıségő bútorokkal; – a számítógép, nyomtató és fax beszerzése könnyíti munkánkat;

- 9 -

– minden csoportszoba tisztasági festése és parketta csiszolása és lakkozása is megtörtént; – a nyílászárók külsı mázolása az egész épületben sorra került; – a kis épületrész külsı tatarozását elvégezték; – udvarunk felszerelése egy kombinált mászóállvánnyal és két babaházzal bıvült, folyamatban van az ütéscsillapító gumitéglák telepítése; – a csúszdánk szabványosítva lett és a homokozó betonszegélyének faburkolata elkészült; – az ivókút cseréje is megtörtént; – a bejárati kapuk javítása, cseréje is szükséges volt; – az óvodánk melegvízét szolgáltató bojler is cserére szorult; A fejlesztések megvalósítását az alábbi forrásokból sikerült elérni: – Budapest Fıváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata – Piroska Óvoda Gyermekeiért Alapítvány – Pályázatokon nyert bevételek – Tervszerő karbantartási munkák – Szülıi támogatások Szemléltetı és egyéb eszközeink: – MINIMAT – Anyanyelvi fejlesztı készlet – Ütıhangszer készlet és óvodai gyermekhangszerek – Dramatizációs és bábkészlet, paraván – Emberek világa – Állatok világa – Növények világa – Közlekedés világa – Dia pozitív készlet, vetítık – Falu-város készlet – Hıker II. Hobby égetıkemence – Érzékelı, fejlesztı játékok – Szakmai és gyermekkönyvek A

gyermekek

által

használt

eszközöket

hozzáférhetésük számukra biztonságos legyen.

úgy

helyezzük

el,

hogy

- 10 -

Személyi feltételek Engedélyezett létszám: 21,5 fı. Óvodapedagógusok száma: 11 fı, Nevelést segítı dolgozó: 10,5 fı Nevelıtestületünkben nyugdíjazások miatt személyi változások történtek, így közösségünk fiatalodott. Jellemzı ránk a derős légkör, a játékközpontú szemlélet, mely meghatározó nevelési céljaink elérésében. Óvodapedagógusaink végzettségét tekintve: 3 fı fıiskolát végzett 6 fı felsıfokú képesítéső 2 fı középfokú végzettségő Minden

pedagógusunkra

jellemzı

a

folyamatos

önképzés,

illetve

a

továbbképzéseken való részvétel. Többségben eleget tettek a 120 órás továbbképzési kötelezettségnek. A következı tanúsítványokkal, oklevelekkel rendelkeznek kollégáim: – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

BME Közoktatásvezetıi szak: 2 fı ELTE Óvodai szakértıi szak: 1fı ELTE Fejlesztıpedagógusi szak: 1 fı Minıségbiztosítás, programfejlesztés az óvodában: 9 fı BIT Kommunikációs tréning: 1 fı Egészséges életmódra nevelés: 3 fı Esztétikus mozgásra nevelés: 1 fı Személyiségfejlesztı tréning, pozitív látásmód: 4 fı Mővészetek az érzelmi nevelés szolgálatában: 1 fı Pedagógus szakvizsga: 1 fı Játékos tapasztalatszerzés a tanulás folyamatában: 3 fı Komplex népmővészeti tanfolyam: 1 fı Számítógép alapfokú használata, szövegszerkesztés: 2 fı Játék-drámajáték 1 fı Játék és tánc az óvodában 2 fı Gyógypedagógus-logopédia szakos tanár 1 fı ELTE vezetı óvodapedagógusi szakvizsga 1 fı ECDL 1 fı TSMT diagnosztika 1 fı Alapozó Terápiás fejlesztı és egyéni mozgásterapeuta 1 fı

- 11 -

Dajkáinkról elmondható, hogy mindegyikük gyerekszeretı, a csoportban dolgozó óvónıkkel összhangban, egymás munkáját megbecsülve, segítve végzik

dolgukat.

A

minıségi

pedagógiai

munka

segítése

érdekében a

csoportos dadus nénik az egész délelıtt folyamán a gyermekcsoportban tevékenykednek.

A

munkatársak

igénye

alapján

1

éves

továbbképzést

szerveztünk a korszerő pedagógiai és pszichológiai ismeretek bıvítésére. A továbbképzés

hatására

tudatosabban

vesznek

részt

az

óvoda

minden

programjában. 7 fı teljes munkaidıs, 1 fı napi 4 órában látja el feladatát. 5 fı szakképesített dajka. 3 fı középfokú végzettségő 2 fı elvégezte az ANTSZ által elıírt HACCP-vel kapcsolatos minimumtanfolyamot. Óvodatitkárunk

felsıfokú

végzettséggel

rendelkezik

és

elvégezte

a

számítógép alapfokú használata és szövegszerkesztés tanfolyamát. Munkája nélkülözhetetlen az óvodában, mert nem csak a vezetıi munkám segítı társa, hanem az óvodai közösséggé is. Fontos szerepe van a szülıkkel való kapcsolattartásban is. Óvodánk

főtıi,

Mindkettıjüknek

karbantartási nagy

szerepe

és van

kertgondozási a

gyermekek

teendıket külsı

látnak

el.

környezetének

alakításában. A megváltozott elvárásokhoz igazodva szükség szerint speciális szakemberek (gyógypedagógus terapeuta, pszichológus) segítségét igényeljük a sajátos nevelési igényő (SNI) gyermekek ellátása érdekében.

- 12 -

Óvodánk – a program céljához rendelt – eszközrendszere

Programunk mőködıképességének megtartása nem igényel nagy volumenő eszközbıvítést, de elengedhetetlen a folyamatos eszközbeszerzés az Alapító Okiratban megjelölt új feladatok ellátásához. Nagyon

hiányzik

egy

olyan

nagy

helyiség

(tornaterem),

ahol

közös

programokat szervezhetnénk. Gondot jelent hely hiányában az eszközeink tárolása is. Sportszereink, szemléltetı és applikációs eszközeink megközelítik az

elvárhatót,

de

gyermekközelibb hiányosságok

gondolunk

szemléltetı

beszerzését

az

újonnan

eszközök

részben

megjelenı

beszerzésére.

költségvetésbıl,

szakszerőbb, A

felmerülı

részben

pályázatok

írásából, alapítványi bevételbıl és szülıi segítséggel kívánjuk pótolni. Felszerelésünket folyamatosan gazdagítjuk, figyelembe véve az SNI gyerekek speciális eszközigényét is, sérülés típusnak megfelelı f ejlesztı játékok, speciális terápiás eszközök beszerzésével. Szükséges eszközök Egészséges életmódra neveléshez: − tisztálkodási- és tisztítóeszközök; − ágynemő, − a HACCP által elıírt tálalóeszközök; − mozgást fejlesztı eszközök, sportszerek; −

párologtató, légtisztító

Játéktevékenység biztosításához: − konstrukciós játékok, − társasjátékok, − értelmi- és érzékelést fejlesztı játékok, − udvari játékok

- 13 -

− szerepjátékhoz szükséges eszközök Külsı világ megismeréséhez szükséges eszközök: − applikációs- és diaképek, diavetítı; − minimat; − emberek-, állatok-, növények-, közlekedés világa; Mese, vers: − mesekönyvek; − bábparaván, bábok; − dramatizáláshoz szükséges eszközök; Ének, zene: − ritmusérzék-fejlesztı hangszerek; − saját készítéső népi hangszerek; − dalosjátékokhoz használt kiegészítık; − óvónıi hangszerek; Vizuális nevelés: − rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz szükséges eszközök, anyagok; − kézimunkázáshoz használt anyagok;

- 14 -

ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA, FELADATAI

„Szent kincs a gyermek teste-lelke, szeretni kell azt melegen, és fölnevelni féltı gonddal, hogy tiszta, jó, erıs legyen.” /Szemlér Ferenc/ Az elızıekbıl és mottónkból is kitőnik a nevelési programunk filozófiája: a gyermek testi-lelki harmóniájának megteremtése. Nevelésünk célja: – A hozzánk járó 3-8 éves korú gyermekek szeretetteljes, a gyermekek egyéni érdekeit, igényeit tiszteletben tartó nevelése. – Gyermekeink harmonikus személyiségfejlesztése, egyéni képességek kibontakoztatása. – Testi és lelki egészség feltételeinek megteremtésével, testi és lelki tulajdonságaikat

figyelembevevı

érzelmi,

társas

és

értelmi

képességek ápolása. – A

sikeres

iskolai

beilleszkedéshez

és

tanuláshoz

szükséges

képességek kialakítása. – A nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igén y összehangolása. – A 3-7 éves – Szakértıi Bizottság szerint integrálható – sajátos nevelési igényő gyermekek normál közösségben való nevelése, a sajátos nevelési igénybıl következı hátrányok csökkentése.

- 15 -

Feladataink: – Gyermekeink testi és lelki szükségletének kielégítése, mely során nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmód alakítására, az érzelmi nevelésre és értelmi fejlesztésre. – Elengedhetetlen a nyugodt, tiszta, családias, eredményeket értékelı környezet biztosítása. Az SNI gyermekek esetében: – gyermekeinknek

oly

mértékő

segítése,

ami

a

további

önálló

cselekvéshez szükséges, – elvárásaink igazodjanak a gyermekek fejlıdési üteméhez, – fejlesztésük számukra megfelelı területen valósuljon meg, és ne legyen megterhelı, – védettség

biztosítása

SNI-s

gyermekek

szocializációjának

elısegítésére, – mindazon speciális eszközök, lehetıségek biztosítása, melyekre a szakértıi bizottság javaslatot tesz, – szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítése.

Az egészséges életmódra nevelésen belül: – a gondozás – jó komfortérzet biztosítása, – az egészséges táplálkozás, táplálékallergiás gyermekek integrált nevelése, – megfelelı mozgás biztosítása, testi fejlesztés, – életmód formálása, egészséges életritmus kialakítása,

- 16 -

– helyes testápolás, megfelelı öltözködés, betegségmegelızés és az egészségmegırzés szokásainak alakítása, – megfelelı szakemberek bevonásával speciális gondozó prevenciós, korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátása. Az érzelmi nevelésen belül: – egymás szeretetére, egymásrafigyelésre nevelés, – a

különbözıségek

elfogadása,

tiszteletben

tartása,

különös

tekintettel az SNI gyerekekre, – a szőkebb, majd a tágabb környezet megismerése, megszerettetése és óvása, mely a szülıföldhöz való kötıdés alapja, – közös

élmények

biztosításával

szocializáció

(szabálytudat,

feladattudat, önkifejezés) elısegítése, – a gyermek-gyermek és a felnıtt-gyermek közti pozitív kapcsolatának alakítása, – az óvoda minden dolgozójának modell értékő kommunikációja, bánásmódja, – a nehezen szocializálható, lassabban fejlıdı, alacsonyabb fejlettségi szinten álló,

érzékszervi,

értelmi

képességő gyermek nevelése

megfelelı szakember segítségével. Az értelmi nevelésen belül: – kiemelt jelentıségő az anyanyelvi nevelés, – a kommunikáció különbözı formáinak alakítása, – a

gyermekek

természetes

kíváncsiságának

kihasználása, – sokrétő tapasztalatszerzés biztosítása,

és

érdeklıdésének

- 17 -

– a

meglévı

ismeretek

rendszerezése,

bıvítése,

különbözı

tevékenységekben való gyakorlása, – kreativitásuk fejlesztése.

Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

Cél:

Az

–

a gyermek biztonságérzetének megteremtése, erısítése,

–

a szocializáció biztosítása,

–

a társas szükségletek kielégítése.

óvodáskorú

játszanak.

A

gyermek

életében

gyermeket nem

az

annyira

érzelmek az

igen

értelme,

jelentıs

szerepet

inkább az érzelmei

irányítják.

Miért tekintjük egyik fı feladatunknak? Az érzelmek cselekvésre ösztönzı, motiváló ereje nagy. ÉRZELEM

TEVÉKENYSÉG

/FEED BACK = ODA-VISSZA CSATOLÁS/

Emóciók kísérik az észlelést, a külvilágból érkezı információkat, emlékezést, tanulást, gondolkodást. Ennek ismeretében hangsúlyt fektetünk az érzelmi motiválásra.

- 18 -

Az érzelmi nevelés hatása a tevékenységre: ÉRZELMI MOTIVÁCIÓ

TEVÉKENYSÉG KÖZBENI FOLYAMATOS MEGERİSÍTÉS

(Érzelmi ráhatás)

(Dicséret, ösztönzés, segítségadás)

AZ ALKOTÁS ÖRÖME

A tevékenységhez kötıdı pozitív érzelmek a gyermeket a tevékenység folytatására, megismétlésére, illetve újabb tevékenységekre ösztönzik, ezzel a teljes személyiség fejlıdik.

Az óvodáskorú gyermek érzelmi életének jellemzıi: −

érzelmei nem differenciáltak, igen intenzíven élik meg ıket;

−

érzelmei gyorsan csapnak át egyik minıségbıl a másikba;

−

a szeretetre a fizikai igények kielégítésénél is nagyobb szüksége van.

Az érzelmi nevelés területei és azok feladatai: 1.

A beszoktatás feladatai

A gyermek személyiségének fejlıdésében az elsı óvodai napok élménye jelentıs helyet foglal el. Meghatározó jellegő. Feladataink: −

A gyermek fogadása úgy történik, hogy az óvodában biztonságban és jól érezze magát.

−

Lényegesnek tartjuk a másik ember tiszteletét, megértését. A gyermek közeledését kivárjuk.

- 19 -

−

Fontosnak tartjuk a gyermek minél jobb megismerését már óvodába lépés elıtt.

Ennek

érdekében

bölcsıdei

és

családlátogatásokat

teszünk,

anamnézist készítünk. −

Ösztönözzük a szülıket, hogy nyáron, amikor erre járnak gyermekeikkel, jöjjenek be, ismerkedjenek az óvodával, a gyermekekkel, felnıttekkel. szoros testi kontaktus kialakítására törekszünk.

2.

A mindennapok feladatai

−

Törekszünk megismerni a gyermek érzelmi megnyilvánulásait.

−

A gyermek akkor fejlıdik, ha „szeretve érzi” magát, elfogadjuk saját egyéniségét, tekintetbe vesszük személyes adottságait = az elfogadó szeretettel élünk.

−

Állandó, személyes kontaktus teremtése.

−

Alkalmat teremtünk a gyermekben felgyülemlett pozitív és negatív érzelmek feldolgozására (szerepjáték, bábozás, dramatizálás, mese-vers, ének-zene, rajzolás, festés, mintázás).

−

Reális énkép, akarat, konfliktustőrı képesség fejlesztése.

−

A

különbözıség

elfogadására

nevelünk

kiemelten

halmozottan hátrányos helyzető gyermekek esetében. −

Erkölcsi érzelmek fejlesztése:

– segítségadás – együttérzés – összetartozás – örömszerzés

az

SNI-s,

a

- 20 -

Egészséges életmódra nevelés Célja: –

A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során alapozódjanak azok a magatartási készségek, egészség- és testkultúra, szokások, amelyek az egészséges életvitelhez szükségesek.

–

Az SNI-s és a HHH-s

gyerekek kapjanak meg minden segítséget a

hátrányaik leküzdéséhez. –

A

családok

szokásainak

egészséges

életvitelének

befolyásolása

az

egészséges

segítése,

életmódbeli

nemzedék

felnevelése

érdekében. –

Az életmód formálás egyik lényeges célja a megelızés fontosságának felismertetése.

A megvalósítás feladatai –

A gyermek testi épségének védelme, baleset megelızés.

–

Egészségre nevelés, gondozás, testi komfortérzet kielégítése.

–

Barátságos, biztonságos környezet kialakítása.

–

A tevékenységekhez elegendı idı biztosítása.

–

A

környezet

védelméhez

és

megóvásához

kapcsolódó

szokások

alakítása. Gondozás Cél: Az egészség gondozásához szükséges készségek alapozása. Helyes életritmus megteremtése, amelyet a napirend rugalmassága jellemez. A

folyamatos

játéktevékenységben

azonos

idıpontban

ismétlıdnek:

az

étkezések, mindennapos testnevelés, mese, levegızés, séta, kinti játék, pihenés.

- 21 -

Az óvónı a gyermek jó közérzete érdekében figyelemmel kíséri – a játék és egyéb tevékenység mellett – a testi szükségleteit és segíti önállóságuk fejlıdését. A helyes testápolás szolgálja a gyermek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Az önkiszolgáláshoz szükséges készségek elsajátítását a felnıtt és gyermek közötti meghitt kapcsolat segíti. Testápolás közben a gyermek utánzási hajlama lerövidíti a tanulás folyamatát. Fontos a felnıtt állandó segítıkész jelenléte. A megfelelı öltözet a test védelmét szolgálja az idıjárás változásaival szemben, és a gyermeki önállóságot, ízlésvilágát alapozza. A gyermek ruházata a sokféle tevékenység gyakorlásához igazodó, kényelmes, könnyen fel és levehetı legyen. Egészségügyi szempontból szükséges a gyermeknek benti játszóruha, cserecipı, tartalék fehérnemő. Az óvónı megjelenésével, öltözékével mintát ad a gyermeknek. Pihenés A gyermek testi-lelki fejlıdését szolgálja. A pihenési idı alatt biztosítjuk minden gyermek testi-lelki megnyugvását, felüdülését, regenerálódását. Engedélyezzük az otthonról hozott „alvós” játékok használatát. Ez idı alatt a nem alvó gyermekek nem zavarhatják alvó társaikat. Étkezés A gyermek egészséges fejlıdésének fontos feltétele az életkori sajátosságához megfelelı egészséges táplálkozás, egyéni ízlésének ismerete, formálása. Tiszteletben tartjuk vallási, illetve egyéb okból eltérı étkezést igénylı családok étkezési szokásait.

- 22 -

Az étkezés óvodai feltételei önkiszolgálással és naposi tevékenységgel valósulnak meg. Fontos az esztétikus terítés és a kulturált étkezési szokások betartása. A

visszatérı

zöldség-

és

gyümölcsfeldolgozó

tevékenységek,

a

közös

csemegézés formálják a gyermek szemléletét, a szülık figyelme is ráirányul a nyers zöldség- és gyümölcs-fogyasztás, a rágás fontosságára. Mozgás Belsı igény, élmény a gyermek számára, amit felszabadultan, jókedvően, örömmel végez. A gyermek mozgásigénye egyénileg eltérı. Fontos, hogy a gyermekek minden évszakban, minél több idıt töltsenek a szabadban. Ezáltal edzettebbek

lesznek,

ellenálló

képességük

fokozódik,

szervezetük

alkalmazkodik az évszakok változásaihoz. Feladataink –

Csoportszobákban párologtatók beállítása, illóolajok használata.

–

Minden eszköz jellel való ellátása.

–

Megfelelıen tisztítható eszközök beszerzése.

–

Lázas, hányós, hasmenéses gyermekek szüleinek értesítése.

–

A homokozók rendszeres pótlása, fertıtlenítése, lazítása, locsolása.

–

Növények telepítésével a környezeti ártalmak csökkentése.

–

Kirándulások szervezése, gyógynövények győjtése, feldolgozása.

–

WC használata intimitás megırzésével (válaszfal, függöny).

–

Helyes kézmosás, kéztörlés, fogmosási szokások kialakítása.

–

A gyermekek levegızésének biztosítása minden nap -10 o C-ig.

- 23 -

Anyanyelvi nevelés

Az

anyanyelv

fejlesztése

óvodánkban

kiemelt

jelentıségő,

valamennyi

tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelvi nevelés feladatait megjelenítjük a nevelési tervekben. Nálunk a helyesen, szépen beszélt anyanyelv érték. A pozitív példa minden, gyermekkel kapcsolatba kerülınél fontos. Az óvónı modell szerepe elsıdleges. Az óvoda, – családi nevelést kiegészítı, pótló szerepe folytán – bı lehetıséget teremt a gyermeki beszédkedv kiélésére, fenntartására, a gyermekek meghallgatására. Barátságos, oldott légkörben minden gyermekre differenciált figyelem hárul. A hallássérült gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erısítése, a beszédértés, a szókincs fejlesztés és a beszédértés folyamatos javítása. A kommunikáció különbözı formáinak alakítása, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelıen változik. Fontosnak tartjuk a gyermekekhez közelebb álló testbeszéd, gesztusnyelv, mögöttes tartalom, mimika stb. magas szintő ismeretét, értését, használatát. A fejlesztés épít az utánzásos mintakövetésre és a gyermeki kíváncsiságra. A nyelvi nevelés tevékenységbe ágyazva, a mindennapi élet minden percében jelenlevı. A beszéd fontos eleme a tanulásnak. Így a tényleges kommunikációs helyzetek elısegítik a gondolkodás fejlıdését is. Ezért törekszünk a gyermeki kérdések

túlsúlyára,

és

a

megfelelı

válaszok

megadására.

Eközben

gondolunk, a beszéd általi érzelmi összetartozás megerısödésére. Joga

a

gyermeknek

–

a

helyes

egyensúly

érdekében

–

a

csend,

a

regenerálódáshoz szükséges elvonulás. Elismerjük,

hogy

teljesítménye.

az

anyanyelvi

kultúra

elsajátítása

a

gyermek

nagy

- 24 -

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék Gorkij:

„A játék a gyermek útja annak a világnak a megismeréséhez, amelyben most élnek, és amelyet továbbalakítani hivatottak.”

Célja: Olyan egészséges, boldog gyermekek nevelése, akiknek a játékban fejlıdik személyiségük, akik képesek vágyaik, ötleteik kibontakoztatására változatos játéktevékenységeken keresztül. Minden egészséges kisgyermek, amikor csak teheti játszik. A játék mindig spontán és önkéntes. A gyermek játéka mindig az öröm keresése. Nem azért játszik, hogy valamit tanuljon, hogy tevékenykedjen vagy létrehozzon, hanem az örömért, mert játszani jó. A játék elválasztja a gyermek és a felnıtt világát. Ez a szubjektív és objektív világ találkozása. Mindenekelıtt a valóság tükrözése, a világ megismerésének egy korai formája és a szerzett ismeretek pontosításának eszköze. A játék során a gyermek a felnıtt tevékenységét sajátos módon, mint mintamodellt reprodukálja. A gyermek a játékban fıként a felnıttek életét, munkáját, egyéb tevékenységét és kapcsolatait tükrözi – átalakított formában, mivel beépülnek a gyermek sajátos emlékképei, képzetei, érzelmei és ismeretei. A játék, kísérletezés a gyermek számára: a környezı világ megismerése, új hatások

kiváltása,

tapasztalatszerzés

emocionálisan, intellektuálisan.

–

érzékeléssel,

mozgással,

- 25 -

Játék közben nem érvényesülnek rideg korlátok, a vágyak dominálnak. A gyermek kellemes érzéseit felelevenítheti, és úgy rendezheti, alakíthatja, ahogy neki tetszik. A gyermek miközben játszik „kiadja magából” a konfliktusait és a számára elfogadhatatlan ösztönérzéseit. Mikor a gyermek biztonságos környezetben játék útján megszabadul negatív érzelmeitıl, szorongása mérséklıdik, képes lesz

arra,

hogy

könnyebben

alkalmazkodjék

a

normális

társadalmi

elvárásokhoz. A játék hatása a gyermek személyiségének fejlıdésére Az aktív, önálló, tartalmas játék kibontakozása sokoldalúan alakítja a gyermek személyiségét: – az érzelmi nevelés színtere, „A játék a lélek megnyilvánulása” (Ancsel Éva) – a gyermek a játék által ügyesedik, – a játék által az ismeretek, tapasztalatok elmélyülnek, beépülnek (interionizálódnak) a tudattartalomba, – személyiségtorzító vonások, személyiségzavarok kialakulását elızheti meg, vagy gyógyíthatja az elfojtott érzelmeket, indulatokat, – a gyermek a játékban gyakorolja az alkalmazkodást, együttmőködést, kommunikációt, – megkönnyíti a szocializáció útját, a közösségi magatartás kialakítását, – fejlıdnek a gyermek értelmi képességei, erkölcsi, esztétikai érzelmei, – a játékban alakulnak a társas kapcsolatok, – a játék közben felmerülı nehézségek leküzdése, a megoldás keresése kibontakoztatja a gyermek intellektuális tevékenységét, tehát szellemi aktivitása fokozódik,

- 26 -

– fejlıdik a probléma iránti érzékenység, a helyzetfelismerés, szempontváltás, képzelet, fantázia, – rugalmasabbá válik a gondolkodás, – a játékban fejlıdik, biztosabbá válik a gyermek mozgása (nagy- és finommozgások), – játék közben alakul a térérzékelésük, forma- és nagyságérzékelés, – fejlıdik a konfliktustőrı- és megoldóképesség. Feladataink a játékban –

Minél több, változatos játéklehetıséget igyekszünk biztosítani gyermekeink számára.

–

A játék játszva tanítása!

–

Biztosítjuk, hogy a gyermekek saját elgondolásaikat szabadon megvalósíthassák.

–

A segítség módja egyén és életkor függvénye.

–

Közbelépnünk csak akkor szükséges, ha: •

testi épségüket veszélyeztetik,

•

a konfliktust a gyermekek nem képesek önállóan megoldani,

•

a gyermekek zavarják egymást,

•

veszélyben a játékok épsége.

−

Javaslatok, ötletek a játék továbblendítéséhez.

−

Tudatos játékirányítás, utasítások nélkül.

- 27 -

A játék feltételei I.

LÉGKÖR –

szeretetteljes

–

derős

–

nyugodt

–

biztonságot nyújtó

II.

IDİ A nap folyamán szabad játéktevékenységre jutó idı Nagycsoport

Középsı csoport

Kiscsoport

de.

3,5

4,5

5

du.

1,5

1¼-1,5

1,5

5 óra

5,5-6 óra

6-6,5 óra

össz.: III.

HELY –

mobilizálható tér /a gyermekek ötleteit is figyelembe vesszük/

–

lehetıség szerint nyugodt helyet biztosítunk

–

külön helyet alakítunk ki a mozgásos játékokat játszó gyermekeknek

IV.

JÁTÉKSZER, JÁTÉKESZKÖZ –

tartós, tisztítható, esztétikus

–

kreatív játékhasználat 3 feltétel:

–

testi épség

–

a játék épségének megırzése

–

ne zavarják egymás játékát

Egyre több mozgásra inspiráló játékeszköz kerül bevezetésre, látván a gyermekek mozgásigényének növekedését.

- 28 -

Játék és tanulás A játék és a tanulás nem ellentétes fogalmak. A játék a tanulás egyik színtere. Amikor játszik emóciók zajlanak, erısödnek, képességek aktivizálódnak. A játékban a gyermek aktív, érdeklıdése (belsı motivációtól indíttatott), figyelme hosszú ideig fennmarad. –

A gyermek kipróbálja saját képességeit, a siker újbóli tevékenységre ösztönzi.

–

Felhasználható

spontán

és

az

óvodapedagógus

által

irányított

tevékenységre. –

A játék kitőnı talaja a fejlesztésnek, általa észrevétlenül tanul a gyermek.

–

Spontán helyzetek kihasználása.

–

Játékban tanulás.

Munka

Az óvodai munka személyiségfejlesztés

az életre eszköze.

való felkészülés lehetıségét biztosítja, a Játékidıben,

élethelyzetekben,

bármilyen

tevékenységben adódik lehetıség munkavégzésre. A munka végzése alapvetı ismereteket és készségeket kíván. A folyamatos visszajelzés motiváló erı, ösztönzı hatású. A gyermeki munka, a gyermek utánzási vágyából fakad. Mozgatója a gyermek aktivitási vágya és a felnıtt megerısítı, dicsérı értékelése. A munka lehetıvé teszi a kitartás, felelısségérzet, kötelességteljesítés gyakorlását, önértékelést. Biztosítani kell a gyermek számára az önálló munkavégzés lehetıségét. A gyermekre csak olyan munkát bízzunk, amit el tud végezni. A munkavégzés rendszeres,

folyamatos

tevékenység

legyen,

ami

beépül

az

óvodai

- 29 -

Az óvónıvel kialakult érzelmi kapcsolat jótékonyan

mindennapokba.

ösztönzi a gyermeki munkát. Törekszünk a családi és az óvodai gondozási szokások összehangolására. Minél kisebbek a gyermekek, annál jobban igénylik a felnıttek segítségét, személyes példaadását. A

gondozás

folyamata

sok

lehetıséget

ad

a

nevelésre,

az

ismeretek

bıvítésére. Az önállóság lehetıvé teszi az egészségügyi szokások tervszerő kialakítását. A szocializációt hatékonyan segítı munkajellegő tevékenységbe bevonjuk az SNI-s gyerekeket. A

személyi

tisztaságra

törekvésben

az

egészségvédelem

és

esztétikai

szempontokon túl, igyekszünk elérni, hogy a gyermekek rájöjjenek, milyen kellemes állapot a tisztaság. A gyermeki munka fajtái: –

–

önkiszolgálás •

testápolás

•

étkezés

•

öltözködés

közösségért végzett tevékenység •

naposi munka

•

a csoport életével kapcsolatos mindennapi munka

•

alkalomszerő munkák

Naposi munka A

naposság

rendszeres

közösségi

megbízatás.

A

játékidıbıl

a

lehetı

legkevesebbet vegye el. Bevezetése fokozatosan történjen. Hagyjunk elég idıt a visszahúzódó gyermekek önálló, aktív részvételére is. A naposok a feladatokat önállóan oldják meg. Se az óvónı, se a dajka ne végezze el helyettük a munkát.

- 30 -

A csoport mindennapi életével kapcsolatos munkák –

teremrendezés

–

játékok rendben tartása, javításukban való segítés

–

foglalkozási eszközök elıkészítése

–

rend, tisztaság megtartása, védése

Alkalomszerő munkák –

ünnepekre való készülıdés

–

teremdíszítés

–

üzenetek továbbítása

–

kisebbek segítése

–

alkalmi megbízatások

–

udvar rendben tartása

–

termések győjtése

Az óvónı feladatai –

eszközök, idı, lehetıség biztosítása

–

állandó hely az eszközöknek

–

gyermekmérető munkaeszközök folyamatos biztosítása

–

a munka differenciálása /testre szabott/

–

ösztönzı értékelés

–

testi épség megóvása

–

a felnıtt munka fontosságának megismertetése

- 31 -

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Legfıbb célunk: a tudás és a tanulás iránti vágy felébresztése, a tanulást támogató környezet megteremtése. A gyermekek természetes kíváncsiságából és érdeklıdésébıl adódóan a tanulás folyamatos, spontán, és az óvodapedagógus által irányított tudatos tevékenység. A tanulás hatékonyságát növeli, ha minél többféle tevékenységet, élményt, felfedezést, cselekvésre késztetı eszközöket, helyzeteket biztosítunk. Lehetıséget adunk a megfigyelés, a tapasztalatszerzés és a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás formáira. A tanulás folyamatában figyelembe vesszük a gyermekek személyiségébıl adódó különbözıséget, és ennek megfelelıen fejlesztjük ıket!

A tanulás lehetséges típusai óvodánkban –

A kötetlenség, melyben az óvodapedagógus tudatosan és tervszerően biztosítja a gyermek fejlıdéséhez szükséges differenciált tevékenykedtetés feltételrendszerét.

–

A kötött foglalkozások, melynek alapelve a játékosság, az élményt adó oldott légkörben való cselekvés.

A tanulási folyamat idıkeretei A megismerés folyamata a gyermekek aktivitásától és érdeklıdésétıl függ, ezért idıkerete nem meghatározható. Az irányított megismerési folyamat intervallumai: kiscsoportban:

10 – 15 perc

középsı csoportban:

20 – 25 perc

nagycsoportban:

40 – 45 perc (csak mozgásnál)

- 32 -

A fejlesztés menetét a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaihoz igazítjuk differenciált feladatadással, a nehezebben, lassabban fejlıdı gyermekeknek is sikerélményt igyekszünk nyújtani. Gondot fordítunk a tehetséggondozásra, és kreativitásuk erısítésére. Nevelésünk fontos elve az egyéni értékek felszínre hozása, mely érdekében alkalmazzuk a differenciált értékelést, a pozitív megerısítést, a felzárkóztatást és a kompenzálást.

A külsı világ megismerése

A külsı világ megismerésének elsıdleges forrása maga a természet és a társadalmi valóság, a gyermeket körülvevı szőkebb és tágabb világ. A külsı világ tevékeny megismerése két részbıl áll: –

az

elsı

rész

a

tárgyi,

természeti

környezettel,

jelenségekkel,

folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatos tapasztalatok szerzését, –

a második rész a környezeti tevékenységekben, élethelyzetekben szerezhetı matematikai tapasztalatokat foglalja magába.

Környezeti nevelés Az óvodai környezeti nevelésalapozó jellegő, s így meghatározó szerepet játszik

a

megfelelı

színvonalú

környezeti

kultúra

és

gondolkodás

kialakításában. Célja: olyan szokások, viselkedési formák kialakítása, amelyek segítenek a környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában. Ez

a

gyakorlatban

az

élılények

szeretetét,

az

értékek

megırzését,

megbecsülését jelenti. A világ megismerése és megértése a maga egészében.

- 33 -

Feladata: –

az érdeklıdés felkeltése

–

tapasztalatok szerzése

–

élmények győjtése, felidézése

–

ismeretek gyarapítása

–

megfigyelések /alkalmi, folyamatos/

–

ismerkedés a természetvédelemmel

–

helyi hagyományok megismertetése

Helye a nevelési folyamatban A környezeti nevelés az óvodai élet minden területével, minden ágával szorosan összefüggı folyamat. A gyermekek a tevékenységek során olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapi életben. A tapasztalatok feldolgozása során fejlıdik: megfigyelıképességük, képzeletük, gondolkodásuk, emlékezetük, önálló vélemény alkotásuk, döntési képességük. A többi nevelési területtel egymásra épülve, komplex formában valósulnak meg. Környezetvédelem A környezetvédelem ebben a korban még igen egyszerő dolgot jelent: –

fedezzék fel a természeti változások szépségét – természetesen a felnıttek segítségével,

–

gondozzák a virágokat, és gyönyörködjenek bennük,

–

a fák, bokrok ágait, leveleit ne tördeljék le,

–

ne szemeteljenek, társaikat is figyelmeztessék erre,

–

gondoskodjanak az itt maradt madarakról; ne tapossák el a bogarakat.

- 34 -

Ezek az apró dolgok alapját képezik annak, hogy késıbb természetszeretı és tisztelı felnıttekké váljanak. Lényeges azonban a felnıttek személyes példaadása. Matematikai nevelés Célja: megteremteni annak lehetıségét, hogy tevékenységek, cselekvések során fejlıdjenek képességeik, alakuljon ki pozitív viszony a késıbbi matematikához

úgy,

hogy

közben

érezzék

át

a

felfedezés,

változás,

felismerés és tudás örömét.

Feladata: –

a valóság megismerése,

–

problémák megláttatása,

–

problémák megoldása,

–

képességek fejlesztése,

–

térben, síkban, idıben való tájékozódás fejlesztése,

–

mennyiségfogalom kialakítása,

–

sorrendiség kialakítása,

–

alapvetı matematikai fogalmak kialakítása.

Helye a nevelés folyamatában A matematikai nevelés a tevékenységek gazdag választékával lehetıséget teremt a környezı valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatok szerzésére. A

különféle

tevékenységek

élményt

jelentenek

a

gyermekek

Segítenek a problémák megoldásában, az igazság megtalálásában. A matematika jellegő tevékenységek hatására fejlıdik a –

közösségi érzés,

–

a munka megbecsülése, szeretete,

–

önismeret,

számára.

- 35 -

–

önbizalom,

–

akaraterı,

–

kifejezı képesség.

A matematikai nevelés szoros kapcsolatban van a nevelés többi területével is. Komplex formában a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósul meg. A nap minden percében – játékban, szabadidıben – létrejöhetnek olyan szituációk, amelyek matematikai tartalmat közvetítenek. Így a matematika fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Feladataink: –

élmények nyújtása,

–

érdekes tevékenységek, eszközök, tapasztalatszerzés biztosítása,

–

érdeklıdés, aktivitás felkeltése, fenntartása,

–

a spontán szerzett ismereteik rendszerezése,

–

problémamegoldásra ösztönzés,

–

a környezethez való kötıdés mélyítése,

–

a környezı világ megismerésében rejlı anyanyelvi fejlesztés lehetıségének érvényesítése.

A fejlıdés várható jellemzıi –

Ismerik és biztonságban érzik magukat közvetlen környezetükben.

–

Ismerik saját és szüleik nevét, lakáscímüket.

–

A környezetükben élı növények, állatok nevét és a róluk való gondoskodást ismerik.

–

Matematikai összefüggéseket felismernek, alapszinten kialakulnak matematikai alapfogalmaik.

–

Eligazodnak 10-es számkörben.

–

Kialakul igényük az esztétikus természeti környezet megóvására.

–

Ismerik az évszakok nevét, jellemzıit, a napok nevét, sorrendjét és a napszakokat.

–

Ismerik a legalapvetıbb közlekedési szabályokat.

- 36 -

Irodalmi nevelés Mese, vers

Célja, feladata: –

A gyermekek szívesen hallgassanak és mondjanak mesét, verset, mondókát.

–

Legyenek képesek belsı képzeleti képek készítésére.

–

Érzékeljék a hangzás, hangulat, érzelem és az alkalom egységében a hallott irodalmi mő témáját, költıi képeit.

–

Koruknak megfelelıen tudják követni a nekik szóló színházi elıadás cselekményeit.

–

Ismerkedjenek meg a gyermekkönyvespolcon levı könyvekkel és azok használatával.

Helye a nevelésben „A gyermekkornak két tündérvilága van: a cselekvés síkján a játék, szellemi síkon a mese. Milyen odaadás, mennyi mindenrıl megfeledkezı áhítat ül ki a mesét hallgató gyermek arcára”…, ha az óvónı átéléssel, szemkontaktust teremtve, fejbıl mesél. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink minden nap hallhassanak mesét. A nap folyamán annyiszor fordulhat elı, ahányszor igény vagy lehetıség van rá. Így a foglalkozások rendje csak az óvónıre nézve a kötelezı minimumot jelenti. A mesén való részvétel a gyermekek számára önkéntes. A mese olyan szorongásoldó örömforrás, mely nagy belsı energiákat mozgósít. Segítségével a gyermekekkel arról válthatunk szót, ami a legjobban foglalkoztatja ıket, saját magukat és a világot illetıen. A mese nevelı hatása a ráismerés, az elırelátás, a képalkotás és a belsı képzetáramlás begyakorlása. Ez utóbbi megalapozza a késıbbiek során az olvasást.

A

mindennapi

mesék

hatására

megnı

a

gyermekek

bábozó,

dramatizáló kedve. A bábozáson és a dramatizáláson keresztül tükrözıdnek

- 37 -

irodalmi

élményeik,

kiegészítve

hangulatukkal,

kreativitásukkal,

fantáziájukkal. Így e tevékenységen keresztül fejlıdik személyiségük. Az

elalvás

elıtti

meséléshez

csak

szelíd

lefolyású,

ismert

meséket

használunk, mely nyugtatólag hat a gyermekekre. A mese és a vers szorosan kapcsolódik az anyanyelvi-, a zenei neveléshez és a mozgásos játékokhoz. A vers ısi formában énekelt, mozgással kísért szöveg,

így

a

gyermek

számára

játék,

mely

ritmikus

hangzása

mozgásélménnyel összekapcsolható. Mindkét mőfaj az anyanyelv szavaival emberi kapcsolatokra tanít, segíti a világ megismerését. A vers játék a nyelvvel, az érdekesen, szépen hangzó beszéddel, mely a hangzás és a hangulat felıl fogják meg a gyermeket. A játéköröm kedvéért nagyon sok önkéntes ismételgetéssel tanulják meg ezeket. A saját vers és mese alkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történı kombinálása az önkifejezés egyik módja. A legkisebbek kedvencei a dúdolt, ritmikus mondókák, melyeknek fontos szerepük van az érintésben, az óvónı-gyermek, gyermek-gyermek közötti érzelmi kötıdés megszilárdításában /simogatók, lovagoltatók, hintáztatók stb./.

Ezek

a

egyensúlyérzék

mozgásos

játékok

fejlesztésében,

az

segítenek

a

mozgáskoordináció,

egymásra

figyelésben,

az

érzékszerveik

megismerésében és a ritmusérzék alakításában. A mese, - vershallgatás vagy mondókázás közben figyelünk arra, hogy mindenkivel szemkontaktust tudjunk teremteni biztosítva ezzel a pontosabb szövegértést, mimikánkon keresztül a hangulat közvetítését és visszajelzést kapunk a gyermekek arcáról tükrözıdı érzelmi hatásokról. Feladataink –

A családok irodalmi élményeirıl való tájékozódás.

–

Családias, biztonságos légkör megteremtése.

–

Megfelelı (lehetıleg állandó) hely és idı biztosítása.

–

Kötetlen szervezés és spontaneitás érvényesítése.

- 38 -

–

Gondos, körültekintı anyagválasztás, a mérték és a helyes egyensúl y betartásával az életkornak megfelelıen.

–

Az irodalmi neveléshez szükséges eszközök biztosítása /könyvek, különbözı bábok, szerep eljátszásához használható ruhadarabok/.

–

Választhatóság biztosítása több megajánlott mő felkínálásával.

–

Irodalmi élménykifejezés lehetıségének megtartása játékkal, rajzzal.

A fejlıdés várható jellemzıi –

Gondolkodásuk,

képzeletük,

fantáziájuk,

szándékos

figyelmük

fejlıdik, beszédkészségük erısödik. –

Önállóan mondanak hosszabb, több versszakos verseket, képesek önálló mesemondásra.

–

Ismerik a mesekönyvek használatát, helyét.

–

Képesek megkezdett történetek folytatására.

–

Beszédfegyelmük kialakul.

–

A bábok, eszközök, díszletek elkészítésében aktívan részt vesznek.

Ének, zene, énekes játék

Feladatunk az óvodában Az ének-zenei, énekes és táncos játékok gyakorlása, s a már kialakult hagyományok ápolása. A zenei nevelés elsısorban az érzelmekre hat, éppen ezért fontos, hogy örömforrás legyen. Az óvodai ének-zenei nevelés alapja az élményhez való juttatás. A népi énekes játékok és a különbözı zenei tevékenységek felkeltik a gyermekek zenei

- 39 -

érdeklıdését, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Ezek zenei

anyanyelvükbıl

táplálkoznak,

magukban

hordozzák

a

haza-

és

emberszeretetet, és megalapozzák a zenei befogadás képességét is. A zene, mint esztétikum felfedezése, átélése, létrehozása szükségletként épül be a gyermek személyiségébe. Személyiségfejlesztı hatása felbecsülhetetlen. Például: –

érzelmi kötıdés ölbeli játékoknál,

–

egyszemélyes játékból alakul ki a gyermek éneklési kedve,

–

a kiszámolók az igazságos döntést segítik,

–

küzdı játékoknál a fiúk egészséges küzdıszellemét alakítják,

–

dalos szerepjátékoknál a lányok viselkedését

–

a belsı lüktetés a mozgás összerendezettségét, fegyelmét, harmonikus mozgását, s ezzel együtt a tánc alapjait is, elısegíti, fejleszti.

A zenehallgatás anyagának megválasztásánál figyelembe vesszük más népek zenéjét is. Cél: 1. A zene megszerettetése, nemzeti népi kultúránk megırzése a népi mondókákon, dalosjátékokon keresztül. 2. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének zenei emlékezetének fejlesztése,

a

tiszta

éneklésre

alkotókedv

ösztönzése,

való

esztétikus

törekvés.

zenei

ízlés

formálása. 3. Sokoldalú élmény biztosítása. I.

Az óvónı kísérje figyelemmel: –

a testi-lelki harmóniát,

–

az ének mindennapi tevékenységbe ágyazását,

–

megfelelı példaadást,

A

játékos

zenei

és

mozgáskultúra

- 40 -

–

nemzeti értékeink, kultúránk ápolását,

–

életkori sajátosságokat.

Az óvodában játszható ének, dalos, népi játékok közül csak azok fordulhatnak elı, amelyek ennek megfelelnek és –

kapcsolódnak az évszakok változásaihoz,

–

az évente visszatérı naptári ünnepekhez: Mikulás, karácsony, újév, farsang, húsvét,

–

és az óvodában már kialakult hagyományokhoz: Anyák napja, gyermeknap, Föld napja, Madarak, fák napja, búcsú-uzsonna stb.

II.

Minden életkorban f ontos a zenei élménynyújtás, a gyermekek zenei hallásának,

ritmusérzékének,

zenei

emlékezetének

fejlesztése.

Ide

tartozik a tisztán csengı hangképzés, összekapcsolva szorosan az anyanyelvi neveléssel, – hisz beszéd és hang édestestvérek. Az egyenletes lüktetés, a dal- és a ritmusmotívumok visszaadása: –

a tempó – gyors, lassú,

–

a dinamika – halk, hangos,

–

a hangmagasság – magas, mély érzékeltetése, éneklése és a zenei hangsúlyok kiemelése.

A zörejek közül megfigyelhetık a: természet-, ember-, állat-, hangszerekés a környezet hangjai. A hangszeres játék a zenei képességfejlesztésben fontos szerepet játszik. Összekötı kapocs a muzsikálással, amelyet az óvónıi példa, elıadásának tisztelete erısít. Lehetıséget kell nyújtani és eszközöket kell biztosítani ehhez a tevékenységhez is. Célunk: programok szervezése a népi hangszerek megismerésére és egyszerő hangszerek barkácsolására. Élünk a gyermektánc lehetıségével is. Ezeknek a tevékenységeknek célja:

- 41 -

–

A gyermek a népi zenét is ismerje meg.

–

Érzelmeit kifejezheti a táncban, önként vegyen részt, legyen példa a szép mozgás elıtte.

–

A zene iránti fogékonyságot, örömforrást növeli az improvizálás, a mozdulatok szabad alkotása.

III.

Egyéb zenei élmények az óvodánkban: –

Karácsonyi koncert /óvónık éneklése, zenélése/.

–

Gyermek-táncház, zenei program szervezése évszakokhoz kapcsolódva mővészi igényességgel.

–

Évente pár alkalommal zenés, mősoros elıadás szervezése.

- 42 -

A gyermek fejlıdése

Mindezek megvalósításához szükséges az óvónı

1. Ritmusfejlıdés: – egyenletes érzékeltetése – ritmus érzékeltetése – összekapcsolása (ha megy)

1.

2. Hallásfejlıdés: – zenei hang megkülönböztetése a zörejtıl – a relációk bemutatása, érzékelése, gyakorlása

2-3.

Mintaadása, érzékeltetése, (végigvonul 3-4 éven keresztül) segítség adása, gyakoroltatása.

Önképzése, Biztos hang adása. Minıségi hangoztatás.

3. Éneklési készség alakulása: – tonalitás – éneklési kedv létrejötte – dallam éneklése – a kezdıhang átvétele – fokozatosság elérése – önálló, egyedüli megnyilvánulás. 4. Dalok – fokozatosság – belsı hallás – belsı szerkezet ráérzése

4.

Szakértelme, Anyagválogatása, Mennyisége, Minısége, Szakirodalom ismerete.

5. Mozgásvariációk – statikus helyzetbıl áll – járás /egyén, csoport/ – kör – páros – mozgásösszhang – egyszerő tánclépések /nagycsoport/

5.

Együtt a felnıttel: Mintaadás, Együttmozgás, Szakismeret.

- 43 -

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Az ábrázolás célja, feladata Az ábrázolás sokszínő, összetett terület, mely megfigyeléseken és élményeken keresztül hat a gyermekekre. Ez a nevelési terület magában foglalja: –

a látásnevelést,

–

a képalakítást,

–

a plasztikai munkákat,

–

az építést,

–

a környezetalakítást,

–

a mőalkotásokkal való találkozást.

Az ábrázolás – mint minden más nevelési terület – a gyermekek aktivitására, kreativitására támaszkodik, amelyet játékos tevékenységeken keresztül kíván megvalósítani. Óvodánk helyi feladatai 1. Az ábrázolás során a gyermekek fejezzék ki érzéseiket, gondolataikat, sajátítsák el a vizuális nyelvet. 2. Ismerjék meg és használják az óvodai ábrázolás eszközeit és technikáit. 3. Ismerkedjenek meg a természetes anyagokkal és a népi kismesterségek elemeivel. 4. Alakuljon kézügyességük, vizuális alkotókészségük, kreativitásuk. 5. A gyermekekben alakuljanak ki, majd folyamatosan fejlıdjenek a vizuális alkotásokhoz, a befogadáshoz szükséges készségek. Alapozódjék meg esztétikai igényük a szépség és természetesség iránt.

- 44 -

Az ábrázolási tevékenységek személyiségfejlesztı hatása A gyermekek az ábrázolási tevékenységek, technikák gyakorlása során mindig átélik az alkotás örömét, sikerélményhez jutást, amely újabb alkotásra ösztönzi, motiválja ıket. Formálódik: –

alkotóképzeletük,

–

ábrázolókészségük,

–

önkifejezési módjuk.

Óvónıi hatásra fejlıdik: –

problémamegoldó készségük,

–

kezdeményezıvé válnak,

–

önbizalmuk erısödik,

–

türelmük, kitartásuk növekszik.

Az ábrázolás területei:

–

rajzolás

–

konstruálás

–

festés

–

kézimunka

–

mintázás

–

a mővészeti ágakkal való

–

építés

–

képalakítás

Óvodánkban

ismerkedés

kiegészítjük

tevékenységekkel, úgy, mint:

–

a

népi

környezetalakítás

kismesterségekhez

kapcsolható

- 45 -

Kézimunka 1. Kézi szövés alapelemeivel ismerkedés: – sodrások – fonások – szövések 2. A gyapjú felhasználása: – szárazon – nedvesen – nemezelés 3. Színes fonalakkal a hímzés elemeinek gyakorlása Agyag felhasználása, megformázása, kiégetése. Méhviasz felhasználásának lehetıségei: –

tojásírókázás

–

batikolás stb.

A természetes anyagok felhasználása: –

Hozzájárulnak a természettel való együttélés fontosságához.

–

Sokrétő lehetıséget nyújtanak a manuális készségek, tevékenységek fejlesztéséhez.

–

A finom-motorikus mozgás fejlesztéséhez.

–

A természet látványa segíti a vizuális funkciók: szín, forma és alakészlelés fejlıdését.

–

Taktilis (tapintás) érzékelés fejlıdéséhez.

Az ábrázolás feltételei: –

Gazdag élmények biztosítása;

–

Jó minıségő, természetes anyagok adása;

–

Az anyagok mindenkori elérhetısége;

–

Az idı behatárolatlansága, folyamatossága;

–

Technikától függı gyermeklétszám kialakítása – mikrocsoport.

- 46 -

Az óvónı személyisége: 1. Személyes példája az elsıdleges: – széphez való viszonya; – jó ízlése; – kulturált beszéde. 2. Alkotó fantáziája – kellı rugalmassággal legyen képes irányítani a gyermeki alkotó-alakító tevékenységet. 3. Legyen képes beleélni magát a gyermek adott helyzetébe, alkotás közbeni lelkiállapotába /empátiás képesség/. 4. Legyen nyitott, érzékeny, önmaga is kreatív. Tartsa tiszteletben a gyermek törekvéseit, vágyait, elképzeléseit. 5. İszintesége, szóbeli megnyilatkozása oldott légkört teremtsen. 6. A gyermek egyéni fejlıdését kísérje figyelemmel. 7. Értékelése

körültekintı,

reális,

elıremutató,

pozitív

értékítélető

legyen. 8. Ízlésnevelés szempontjából érezze fontosnak az esztétikai környezetet, az esztétikus környezet alakítását. Feladataink: 1. Az óvónı, mint modell, legyen követendı példa a gyermek számára. 2. Élethelyzetekhez, játékhoz igazodva teremtse meg a tevékenység feltételeit. 3. Keltse fel a gyermek érdeklıdését a tevékenység iránt, az „alkotásra” buzdítást jól kapcsolja a spontán helyzetekhez is. 4. Gyakran dolgozzanak természetes anyagokkal, sokféle technikákkal, az eszközökkel való biztonságos bánásmódra törekedjen.

- 47 -

5. Adjon

lehetıséget,

hogy

a

gyermek

több

napon

keresztül

is

visszatérhessen, továbbdolgozhasson egy-egy témában. 6. Ne csak az eredményért, hanem a tevékenység gazdagságáért, a sikerélményért, a gyermek önmaga kifejezéséért ösztönözzön. 7. Az óvónı vonja be a gyermekeket egész évben győjtımunkába: –

barkácsoláshoz: gombok, papírok, dobozok, rongyok,

–

díszítéshez: gyümölcsök, levelek, faágak, kövek,

–

játékkészítéshez: kartonok, papírok…

8. Az óvónı ne siettesse a gyermekben a fejlıdési folyamatot. 9. Az óvónı vonja be a gyermekeket és a szülıket a csoportszoba dekorálásába. Színvilágával mértéktartó legyen. 10. Értékelése csak a megerısítés, ösztönzés, buzdítás, a jó szándékával történjen. A fejlıdés várható jellemzıi: –

Ismerik, és biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit, anyagait.

–

Megismerkednek

a

népmővészettel,

kézmőves

technikákkal,

népi

használati eszközökkel. –

Kézmozgásuk

lehetıvé

teszi

az

egyre

aprólékosabb,

precízebb

mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését. –

Esztétikai érzékük alakul, észreveszik a szépet a természetben és környezetükben egyaránt.

–

A

rajzolás,

a

mintázás,

kifejezési eszközévé válik.

a

kézimunka

fantáziájuk,

kreativitásuk

- 48 -

Mozgás

A mozgás nyugodt, biztonságos környezetben a gyermek legalapvetıbb, természetes tevékenységformája. –

Fontos a természetes mozgás fenntartása, megszerettetése.

–

Ebben valósul meg a testi képességek, fizikai erınlét, állóképesség fejlesztése.

–

Kialakul a testséma, finommotorika, testdimenziók ismerete.

–

A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyságot.

–

A

mozgás

feletti

kontroll,

a

mozgás

összpontosítása

növeli

a

figyelemkoncentrációt. –

A kitartással az erıfeszítés fokozása történik meg.

–

A másik mozgásának megfigyelésével erısödik a gyermek énképe, szocializációs képessége.

–

Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakulásához.

–

A gazdag mozgási tapasztalat segíti a nyelvi kifejezésmódot is.

–

Mindezek támaszkodnak a gyermekek érzelmi motivációjára, spontán tevékenységére.

A fejlesztés tartalma: –

Nagymozgások fejlesztése

–

Egyensúlyérzék fejlesztése

–

Finommotorika fejlesztése

–

Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése

–

Testséma fejlesztése (járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás, függeszkedés, dobás, testnevelési játékok)

- 49 -

–

Testrészek ismerete, testzónák alakítása

–

Térpercepció

A mozgás színterei: –

Testnevelés foglalkozások

–

Mindennapos testnevelések

–

A nap folyamán spontán mozgásformák

–

Szabadban való mozgás

A fejlıdés várható jellemzıi: –

Mozgásukat irányítani és helyzetben tartani tudják, tempóját szabályozzák.

–

Testsémájuk, oldaliságuk kialakul, téri helyzetekben tájékozódni tudnak.

–

Mozgáskedvük, mozgásigényük, életvitelük részévé válik.

–

Önfegyelmük, figyelmük megerısödik.

–

Egészséges versenyszellemük kialakul.

–

Finommotorikájuk fejlettsége lehetıvé teszi a késıbbi írástanulást.

Feladataink: − a tornaszerek helyes tárolása, − a tornaszerek folyamatos javítása, − megfelelı hely, idı biztosítása, − sérülések, hibák jelzése.

- 50 -

Az SNI-s gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének feladatai

Az általános feladatokat beépítettük az óvoda tevékenységi formáiba. Speciális feladatok A testi fogyatékos gyermek esetében: – speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szőkebb környezet minél sokrétőbb megismertetése; – a megtanult mozgás alkalmaztatása, – az akadálymentes közlekedés biztosítása, – az elsajátított mozgásminták rögzítése.

Látássérült gyermek esetében feladataink: – kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, – a tárgyak és helyük megismertetése; – a

rendszeretet,

a

higiéné,

különösen

a

szem

és

a

kéz

tisztántartása; – figyelembe

kell

terhelhetıségének

venni

a

korlátait,

látássérült különös

gyermek

tekintettel

fizikai az

adott

szembetegségre; – kiemelt szerepet kap a játék, ami tág lehetıséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával, az intenzív fejlesztésre; – testkultúra

kialakítása,

tartáshibák

megelızése,

helyes

testtartás megtanítása, fejlesztése; – nagymozgás fejlesztése, mozgáskoordináció, mozgásbiztonság;

- 51 -

– finommozgás

fejlesztése,

kézügyesség

fejlesztése

az

írás

elıkészítése. Hallássérült gyermekek esetében: – a kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése; – alapvetı önkiszolgálási szokások elsajátítása; – az aktív nyelvhasználat építése; – szájról olvasási készség, érthetı kiejtésre nevelés; – nyelvi kommunikáció megindítása; – a kommunikációs igény és tevékenység állandó erısítése; – szókincsfejlesztés; – beszédérhetıség folyamatos javítása.

Beszédfogyatékos gyermekek esetében: – a gyermek képességeit játékon és célzott tevékenységeken keresztül komplex módon fejlesztjük; – a sérült, lemaradt gyermeket minden területen és formában ösztönözni kell a beszédre.

- 52 -

ÓVODÁNK KAPCSOLATAI

Intézményünk elsısorban a fenntartó és felügyeleti szervével törekszik jó munkakapcsolat kialakítására, ezen belül is az Oktatási, Mővelıdési és Sport Iroda, illetve a Humán Erıforrás Bizottság munkatársaival Ennek érdekében fontosabb eseményeinkrıl tájékoztatást, illetve meghívót küldünk. A Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskolai Elıkészítı, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadóval

folyamatos

szakmai

kapcsolatban

állunk,

így

biztosított

logopédiai és pszichológiai ellátásunk. Az iskolával és bölcsıdével kialakult hagyomány egymás meglátogatása. A gyermekek óvodáskor elıtti és utáni életének nyomon követése. Egészségügyi téren az óvoda gyermekorvosával és fogorvosával is kialakult a szükségességen alapuló ellátás. Az óvoda védınıje rendszeresen látogat bennünket, és segít a családok jobb megismerésében is. Esetenként részt veszünk a Mővelıdési Házak programjain, meghirdetett kiállításain. A családokkal való kapcsolattartás több szálon biztosított, legszorosabban a Szülık Szervezetével, illetve az óvodai alapítványunk kuratóriumi tagjaival. A szülıkkel való kapcsolattartás leggyakoribb formája természetesen a napi találkozás, a szülıi értekezlet, egyéni beszélgetések, valamint a faliújság. A szülık betekinthetnek óvodánk életébe a nyílt napokon, ünnepségeken, kerti programokon, játszó délutánokon. Támaszkodunk a szülık segítségére, és nyitottak vagyunk a tılük jövı kezdeményezésekre. A gyermekek családi hátterének jobb megismerése érdekében igény szerint fogadóórát tartunk, valamint családlátogatást végzünk.

- 53 -

Gyermekvédelmi felelısünk szükség szerint kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a Családsegítı Központ munkatársaival. A szülık, gyermekek és a pedagógusok együttmőködésének formái − óvodai jelentkezést megelızı nyílt napok − jelentkezés, beiratkozás − nyári beszoktatás lehetısége − családlátogatások − nyílt napok − játszóházi délutánok − gyermeknapi családi program

- 54 -

AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

Az óvodába lépés feltételei A

gyermekek

felvételét

a

mindenkori

tanügy-igazgatási

feladatoknak

megfelelıen végezzük. Elsıdleges feltétel a 3. életév betöltése, mivel a túljelentkezések miatt az évvesztes gyermekeket nem tudjuk fogadni. Ezen kívül figyelembe vesszük a szobatisztaságot, alapvetı közlési készséget, önálló mozgáskészséget. Jelenlegi feltételeink mellett nem tudunk fogadni értelmi, mozgási és érzékszervi károsodásban szenvedı gyermekeket.

Az iskolába lépés feltételei Az iskolába lépés alapvetı feltétele az iskolaérettség, mely programunkban a várható fejlıdés jellemzıjeként található. Így:

–

képesek gondolataik, érzelmeik kifejezésére, folyamatos beszédre,

–

értik és használják a kommunikatív jeleket,

–

végig tudják egymást hallgatni és megértik azt,

–

önállóan végzik a tisztálkodási, öltözködési teendıket,

–

összerendezett

mozgásuk

lehetıvé

teszi

viselkedésük

és

szükségleteik szándékos irányítását, –

képesek kapcsolatot teremteni gyermek-gyermek, felnıtt-gyermek viszonylatában,

- 55 -

–

készen állnak az iskolai élet elfogadására,

–

alkalmazkodni tudnak különbözı szabályokhoz, –

észlelésük, érzékelésük differenciálódik,

–

tudnak szándékosan figyelni és emlékezni,

–

érvényesítik kreativitásukat,

–

képesek részekre bontani és általánosítani fogalmi szinten,

–

tudás és tanulási vágy kialakítása.

A gyermeki mérés-értékelés rendszerét az IMIP-ben dolgoztuk ki. Méri a gyermekek játéktevékenységét, mozgásfejlettségét, érzelmi-szociálisakarati fejlettségét, értelmi fejlettségét, egyénre szabott fejlesztési tervet készít, tájékoztatja a szülıket. Az óvodába kerüléskor bemenetet készít, nagycsoportban pedig méri a kimeneti eredményeket.

- 56 -

ÓVODÁNK ÉLETÉNEK MEGSZERVEZÉSE

Óvodánk nyitva tartása: reggel 6 órától este 6 óráig, melyben teljes idıtartamban óvodapedagógus jelenléte biztosított. A

teljes

óvodai

életet

magában

foglaló

foglalkozások

mindegyikét

óvodapedagógus tartja. Csoportjaink általánosan megjelenı napirendje 6 – 7 3 0 -ig:

közös gyülekezés, játék;

7 3 0 – 10 3 0 -ig:

játék, tízóraizás, játékban integrált fejlesztés, tanulás, mindennapi torna;

10 3 0 – 12-ig:

testápolási teendık elvégzése, öltözködés, udvari játék;

12 – 13-ig:

ebéd, testápolási teendık, készülıdés a pihenéshez;

13 – 15 3 0 -ig:

mese, pihenés, testápolási teendık, uzsonna;

15 3 0 – 18-ig:

játék.

A hetirend kialakítását befolyásoló tényezık: –

a csoportszobák közti nagy áthallás miatt a nagyobb zajjal járó tevékenységek összehangolása

– A

napi-

tornaeszközök, hangszerek használatának idıbeosztása. és

hetirendet

a

korcsoportnak

megfelelıen

mindig

az

óvodapedagógusok készítik el. A

foglalkozásokat

általában

kötetlen

formában

a

komplexitás

elvét

figyelembe véve végezzük. Az óvoda által szervezett programok megvalósításához a nevelési év folyamán maximum 5.000.- Ft értékben terhelhetı a szülı.

- 57 -

ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI

Gyermekvédelem – gyermeki jogok Célja –

A prevenció

–

A gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése

–

A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében segítségnyújtás

–

Együttmőködés a szakemberekkel

Az óvoda egész mőködésének a gyermekek érdekeit kell szolgálnia. A gyermeki

jogokat

Hangsúlyozzuk,

hogy

a a

gyermekkép-óvodaképnél pedagógiai

gyakorlatban

már a

felsoroltuk.

gyermekek

emberi

méltóságának, jogainak tiszteletben tartása, biztosítása alapvetı követelmény. A területi gyermekvédelem fontos egysége az óvoda, mivel a gyermekek napjaik nagy részét itt töltik. A gyermek megfigyelıje és jó esetben példaképe is az óvodapedagógus. Nagyon fontos, hogy észrevegyük a gyermekek megváltozott szokásaitól való eltérı magatartást, melyrıl a szülıvel beszélni kell. Tudnunk kell, hogy egy-egy tünet mögött a háttérben probléma állhat, és a gyermekeknek segítségnyújtásra van szüksége. Az

1997.

évi

XXXI.

törvény

a

gyermekvédelemrıl

meghatározza

a

veszélyeztetettség fogalmát, miszerint: „olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi vagy erkölcsi fejlıdését gátolja vagy akadályozza.” Minden életkornak megvannak a domináns életszükségletei, ha ez nem elégül ki az illetı lefelé csúszik és egy alacsonyabb szintre jut. Az óvodáskorú gyermek csak szeretetteljes, biztonságos, derős légkörben tud fejlıdni.

- 58 -

Nagy odafigyelést kívánnak a hátrányos helyzető gyermekek is, mert ha a hátrányok

halmozódnak

könnyen

veszélyeztetetté

válhatnak.

Hátrányos

helyzető gyermeknek tekintjük azokat, akiknek az alapvetı szükségletkielégítési lehetıségeik korlátozottak, de fejlıdésük nem veszélyeztetett. Óvodánkban fontos szerepe van a gyermekvédelmi felelısnek és minden óvodapedagógusnak a gyermek érdekeinek érvényesítésében. A gyermekvédelmi felelıs feladatai: − a

hátrányos

és

veszélyeztetett

gyermekek

felmérése,

és

azok

nyilvántartásba vétele a csoportban dolgozó óvónık segítségével; − tájékoztatja a szülıket arról, hogy problémáikkal hol, mikor és kihez fordulhatnak; − a gyermekvédelmi tevékenység összehangolása a pedagógusok körében; − folyamatosan

és

Szakszolgáltató

szükségszerően Központtal,

a

kapcsolatot

tart

Családsegítı

a

Pedagógiai

Központtal

és

a

Gyermekjóléti Szolgálattal; − részt vesz a gyermekvédelmi felelısöknek tartott továbbképzéseken, esetleges fegyelmi eljárásokon; − munkájáról beszámol a nevelıtestületnek; − részt

vesz

a

gyermekvédelmi

munka

intézményi

ellenırzésében,

értékelésében és a minıségbiztosításban.

A szociálisan hátrányos helyzetben levı gyermekek felzárkóztatási lehetıségei: − fontos,

hogy

ne

sztereotipizáljunk,

hanem

az

egyes

gyermekre

koncentráljunk; − rendszeres étkezését és orvosi ellátását ellenırizzük; − segítsük baráti- és társas kapcsolatainak kialakulását és fenntartását; − biztosítsuk számukra a gazdag tapasztalatszerzést; − motivációjukat folyamatosan fejlesszük pozitív megerısítéssel;

- 59 -

− szociális

ellátások

számbavétele,

szükség

szerint

szakemberek

segítségének igénybevétele; − a szülık megfelelı tanáccsal való ellátása, családi nevelés támogatása, családlátogatás, illetve fogadóóra keretében. Az SNI-s gyermekek felzárkóztatásának lehetıségei − Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlıdése, az együtt haladás lehetısége tekinthetı. − A

megfelelı

módszerek

és

módszerkombinációk

megválasztása

a

„sérülésspecifikusság” alapján. − A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében fontosnak tartjuk az elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség jelenlétét. − A

gyermek

fogyatékosságának

típusához

igazodó

szakképesítéssel

rendelkezı gyógypedagógiai tanárral való együttmőködés. − Az érintett gyermekek szüleivel való együttmőködés a fejlesztés érdekében.

A szülı jogai –

Megismerje óvodánk Helyi nevelési programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.

–

Gyermekek fejlıdésérıl érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

–

Írásbeli javaslatát az óvodavezetı, a nevelıtestület, az óvodaszék, az óvodapedagógus megvizsgálja, (az érintett 30 napon belül köteles megválaszolni).

–

Kérheti, hogy gyermeke a nem kötelezı foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze.

–

Az

óvodavezetı,

vagy

pedagógus

nyerhessen az óvodai életbe.

hozzájárulásával

betekintést

- 60 -

–

Kezdeményezheti az óvodaszék létrehozását, részt vehet a szülıi képviselık megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy.

–

Kezdeményezheti szülıi szervezet létrehozását, és közremőködhet annak tevékenységében.

–

Személyesen, vagy képviselıi útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintı döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában.

–

A szülı joga igényelni a hit- és vallásoktatást gyermeke számára.

–

A szülık érdekérvényesítı szerve a Szülıi szervezet.

A szülı kötelességei –

Biztosítsa gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítı foglalkozáson való részvételét, tankötelezettségének, vagy képzési kötelezettségének teljesítését.

–

Tegye

meg

a

szükséges

intézkedéseket

gyermeke

jogainak

érvényesítése érdekében, különös tekintettel az SNI-s gyermekek esetében. –

Fogadja el az integrált nevelést, tolerálja a sajátos másságot.

–

Tegyen meg minden tıle elvárhatót gyermeke fejlıdéséért.

–

Tartson rendszeres kapcsolatot gyermeke óvónıivel.

–

Segítse elı gyermekének a közösségbe történı beilleszkedését, a közösségi élet magatartási szabályainak betartását.

Óvodánkban Közalkalmazotti Tanács mőködik. Szakszervezeti tagunk nincs.

- 61 -

A nevelıtestület, az óvodapedagógus jogai –

Minden óvodapedagógus joga, hogy a nevelıtestület tagjaként részt vegyen

az

intézmény

nevelési

programjának

tervezésében

és

értékelésében, gyakorolja a nevelıtestület tagjait megilletı jogokat. –

Módszertani, döntési szabadsága és egyben felelıssége van.

–

Joga,

hogy

hozzájusson

a

munkájához

szükséges

ismeretekhez,

információkhoz. –

Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen gyarapítsa.

–

Szakmai egyesületek tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában.

–

Megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelıi-oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.

–

A közalkalmazotti jogviszonyból eredı kedvezményekkel éljen (pl. pedagógus

igazolvány,

pedagógiai

szakirodalom

vásárlási

hozzájárulás, stb.) Az óvodapedagógus kötelességei –

A

gyermek

feltétel

nélküli

elfogadása,

megismerése,

egyéni

igényeinek, szükségleteinek kielégítése, elısegítése annak, hogy a gyermek önmagához képest fejlıdjön. Pl. azt kell pótolni, amiben hiányt szenved (szeretet, személyes kapcsolatok, érzelmi biztonság, játékhelyzet, stb.). –

Ne adjon helyet az elıítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.

–

A hazájukat elhagyni kényszerülı családok gyermekeinek biztosítsa az önazonosság megırzését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és az alapvetı szabadságjogok védelmét.

- 62 -

–

Tevékenysége keretében az ismereteket tárgyilagosan, többoldalúan közvetítse.

–

A gyermekek emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

–

A szülıket folyamatosan tájékoztassa gyermekük fejlıdésérıl, esetleg közös tennivalókat javasoljon a gyermek fejlıdése érdekében. A szülı kérdéseire, kéréseire érdemi választ adjon.

–

A szülık megfelelı tájékoztatása a sajátos nevelési igényő gyermek befogadására, együttmőködés a sérült gyermekek családjával.

–

Az

óvodapedagógus

hétévenként

legalább

egy

alkalommal

–

jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésen vesz részt, anyagi elismerésben részesül a sikeres elvégzés után. Nem kell részt vennie

továbbképzésben

annak

a

pedagógusnak,

aki

pedagógus-

szakvizsgát, vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. –

Megszüntethetı a közalkalmazotti jogviszonya (munkaviszonya), ha a továbbképzésen önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen.

–

A

pedagógiai

gyakorlatban

a

gyermekek

emberi

méltóságának,

jogainak tiszteletben tartása, biztosítása alapvetı követelmény.

- 63 -

HAGYOMÁNYAINK, ÜNNEPEINK

Óvodánkban a különbözı jellegő ünnepeket, hagyományokat sajátosságaiknak megfelelıképpen szervezzük meg. Minden esetben a jó érzelmi elıkészítést, az egyre fokozódó örömteli várakozást és a késıbbiek során ismétlıdı közös öröm felidézését fontosnak tartjuk. Az ünnepek ráhangolásában kiemelkedı szerepet kap a közös ajándékkészítés, környezetszépítés és az ünnepi öltözék. Ezek az események csak a szülık együttmőködı támogatásával érhetik el hatásukat. Ünnepeink: −

Télapó

−

Karácsony – óvónık elıadásával

−

Húsvét

−

Anyák napja és családnap

−

Állatok világnapja (október 4.)

−

Farsang

−

Víz napja (március 22.)

−

Föld napja (április 22.)

−

Madarak, fák napja (május 10.)

Hagyományaink: −

Az új gyermekek részére ajándék készítése

−

Kicsik meglátogatása a bölcsıdében

−

İszi kirándulás – szüret

−

Gyermeknapi játszóház

−

İszi – tavaszi táncház

−

Kihívás napja

- 64 -

−

Búcsú-uzsonna

−

Megemlékezés a gyermekek név-, ill. születésnapjáról

−

Makk Marci sportverseny

−

Zrínyi Olimpia

Nevelıtestülettel kapcsolatos hagyományok: −

Továbbképzéseken szerzett ismeretek átadása, megvitatása

−

Dajkák tájékoztatása aktuális nevelési feladatokról

−

Újonnan belépı dolgozó köszöntése, a távozók búcsúztatása

−

Közös karácsonyi ünnepély szervezése

−

Nevelıtestületi kirándulás

- 65 -

IRODALOMJEGYZÉK

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 94.§-a (1) bekezdése 2/2005. (III.1.) OM rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a Kormány 137/1996. (VIII.28.) rendelet Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról OKKER Oktatási Iroda, Budapest 1996 A 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról Az óvodavezetık kézikönyve I-IV. OKKER B. Méhes Vera: Az óvónı és az óvodai játék Calibra Budapest 1993 Bakonyi Anna: Irányzatok és alternativitás az óvodai nevelés területén Tárogató 1997 Népmővelési Propaganda Iroda Balázsné Szőcs Judit: Mibıl lesz a cserebogár Alex-typo dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex-typo 1992 Chászárné Simon Alice: İsszel iskolás leszek Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1990 Csabay Katalin: LEXI PSzM projekt Programiroda 1993 Csabay Katalin: LEXI iskolás lesz Nemzeti Tankönyvkiadó 1997

- 66 -

Dömötör Tekla: Magyar népszokások Corvina Kiadó 1998 Forrai Katalin: Ének az óvodában Editió Musica Budapest 1991 Dr. Hegyi Ildikó: Fejlıdési lépcsıfokok az óvodában OKKER Kiadó Dr. Kalas György: Egészséges életmód és környezetbarát életmód alapozása az óvodában Reflex Környezetvédelmi Egyesület 1996 Kálmán Zsófia: Játsszunk együtt Origó Kiadó Kis Jenıné: Alternatív lehetıségek a zenepedagógiában Tárogató Kiadó 1998 Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat Budapest 1975 Montágh Imre: Tisztabeszéd Népmővelési Propaganda Iroda Montágh Imre: Gyermekszínjátszók Népmővelési Propaganda Iroda Murayné Szy Éva: Játékos beszédnevelés Múzsák Közmővelıdési Kiadó Nagy Jenıné: Programkészítés, de hogyan? NAT-TAN sorozat OKKER 1996 Páli Judit: Játék, tanulás, játékos tanulás Óvodai Nevelés 1990. 6. szám

- 67 -

Dr. Perlai Rezsıné: A matematikai nevelés módszertana Sugárné Kádár Júlia: Beszéd és kommunikáció az óvodás- és kisiskoláskorban Akadémia Kiadó, Budapest 1985 Susanna Miller: Játékpszichológia Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Vekerdy Tamás: Kicsikrıl nagyoknak I. Park Kiadó Villányi Györgyné: Játék a matematika? Tárogató Kiadó 1993 Vinczéné Bíró Etelka: Gyakorlóanyag a pöszeség javításához Tankönyvkiadó Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével – elmélet és módszertan Eötvös Kiadó 1996

- 68 -

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A nevelıtestület elfogadásának dátuma: 2010. 09. 06.

Szülıi Szervezet egyetértését nyilvánította:

Fenntartóhoz benyújtás dátuma:

2010. 09. 06.

2010. 09. 07.

A Fenntartó jóváhagyásának dátuma: 2010. 09. 16. A Képviselı-testületi határozat száma: 370/2010.(IX. 16.) Kt. határozat XV. pontja

A szakértést végezte: Ertelné Csák Judit közoktatási szakértı

A Helyi nevelési programban adatfrissítés történt: 2011. 01. 25.

- 69 -