PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM Hittudományi Kar
HITTANÁR-NEVELŐ MA SZAK hospitálási és tanítási gyakorlatának FELADATAI ÉS SEGÉDLETEI
H-1053 Budapest, Veres Pálné u. 24, Postacím: H-1364 Budapest Postafiók 420. Telefon: (36-1) 484-3052 Fax: (36-1) 484-3051
Az új oktatási törvény szerint minden tanári szakon a mesterszak 120 kreditjének (4 félév) elvégzése után egy gyakorlati (5.) félév keretében egyéni tanítási gyakorlatot kell teljesíteni a kijelölt gyakorló iskolákban megadott mennyiségű órák megtartásával. A hitéleti képzés sajátosságait figyelembe véve a hittanár-nevelő szakos hallgatóknak lehetőségük nyílik az egyetem gyakorló iskoláin kívül más iskolákban, vagy plébániákon is eleget tenni a gyakorlati félév követelményeinek. A gyakorlatot végezhetik saját plébániájukon, vagy tetszőlegesen választott plébánián, ahol fogadják őket A gyakorlati félév (szorgalmi időszak 13 hét) keretében teljesíteni kell a Hittanár-nevelő tanítási gyakorlatot (20 kredit), mely magába foglalja - a heti (átlag) min. 2 óra hittan hospitálást (5-8. és 9-12. korosztályoknál) (össz.: 26 óra) - a heti (átlag) min. 2 óra hittan órát/foglalkozást (5-8. és 9-12. korosztály) (össz.: 26 óra) - a látogatott és tartott foglalkozásokról folytatott értékelő/elemző beszélgetést a mentor tanárral. A megbeszéléseket a tanárjelöltnek írásban kell dokumentálnia a portfolióban - vizsgatanítást, valamint - a félév során Gyakorlatkísérő szemináriumon (10 kredit) a vezető tanár felügyelete mellett el kell készíteni a tapasztalatszerzés (hospitálási napló, óravázlat készítés, önreflexiók, értékelések) szakszerű dokumentálását (portfolió), mely a tanulók megismerése terén végzett munkát, a hallgató tanári eredményességét mutatja be. A szeminárium időpontjainak megbeszélése a félév elején történik. Gyakorlati tudnivalók: Az 1. és 5. melléklet szerint hospitálási, ill. gyakorló tanítási engedélyt kell kérni az adott intézményben. A hospitálás szempontjait a 2. sz. melléklet, a hospitálási naplót a 3. melléklet, a gyakorlati tanítás óraelemzési szempontjait a 6. sz. melléklet tartalmazza. A hospitálásról és a gyakorló tanításról összesítőt kell készíteni a 4. és 7. sz. melléklet szerint. A Hittanár-nevelő tanítási gyakorlat háromfokozatú érdemjegye a vizsgatanításon kerül megállapításra a gyakorlótanítás és a vizsgatanítás alapján (8. sz. melléklet). Az indexbe ezt az érdemjegyet is a Gyakorlatkísérő szemináriumot vezető tanár írja be a leadott 8. sz. melléklet alapján. Az abszolutóriumot, amely a záróvizsgázásra való bocsáthatóság feltétele, csak a gyakorlati félév maradéktalan teljesítése után lehet megszerezni.
1.SZ. MELLÉKLET
HOSPITÁLÁSI ENGEDÉLY Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. Tel.:484-3052; Fax.: 484-3051
A hallgató neve Évfolyam, szak, csoport Iskola / Plébánia neve, címe Iskolaigazgató / Plébános
Mentortanárok
Melyik osztályban, mikor történik a hospitálás?
A fenti hospitálást engedélyezem: Kelt:……………………………………...20..….év………………………hó……….nap
PH. ………….…………………. Iskolaigazgató / Plébános
2.SZ. MELLÉKLET
A HOSPITÁLÁS MEGFIGYELÉSI SZEMPONTJAI Katolikus iskola 1. Milyen szempontok szerint nézem az órát? (pl.: imádság helye, kérdések szerepe, fegyelmezés-kézbentartás módszere, alkalmazott módszerek, eszközök használata) 2. Légkör A terem kényelmes, tiszta, az ülőhelyek elhelyezése elősegíti a látást, a gondolatok megosztását stb.? A tanulók természetes helyzetben lehetnek, nyugodtak, lépést tudnak-e tartani a hitoktatóval és társaikkal, vagy vannak leszakadók, más hátterűek? 3. A hitoktató személye szívélyes, nyitott, érdekes élénk előadó, jó a kapcsolata a tanulókkal, látszott a készülete, stb.? milyen légkört sikerült teremtenie? A váratlan helyzetet a tanár hogyan oldotta meg? Élt-e a tanár a differenciálás lehetőségével, ha szükség volt rá? Mikor, hogyan? 4. A tanulók érdeklődők, vagy csak „résztvevők”, esetleg passzívak, Milyen volt a tanulók önállósága? Élhettek-e a tanulók a tévedés jogával? Például hogyan? 5. Milyen módon mérte fel a tanár, az előző órai anyag ismeretét? mennyire tudják az előző anyagot? 6. Az új anyag feldolgozása: a/ hogyan vezette be a hitoktató ? felkeltette-e a tanulók érdeklődését? Hogyan? Megfelelő volt-e ez? Miért? b/ Milyen módszert, segédanyagot használt a téma feldolgozásához? Véleményem az alkalmazott módszerről c/ Hogyan fejezte be a tanítást? Volt alkalmuk a tanulóknak hozzászólásra, kérdezésre? Hogyan kezelte a tanulók kérdéseit? d/ Melyik szemlélet volt a legjellemzőbb az órán, biblikus, antropologikus, liturgikus, dogmatikus s az milyen volt jó, megfelelő vagy gyenge? e/ A katekétának milyen nevelési szempontjai érvényesültek? Közösségépítés, tanúságtétel, szolgálatra vagy liturgiára nevelés? Fejtse ki a tapasztalatait és indokolja meg! f/ Az osztály kézbentartása, fegyelmezése hogyan sikerült? Miért? g/ Milyen hittankönyvet, szemléltető és egyéb eszközt használtak az órán? h/ Az imádságnak milyen szerepe, helye és tartalma volt? Megfelelt az adott életkornak? i/ Az óra végén volt-e ellenőrzés, értékelés, milyen formában? Hogyan? - dicséret stb. Megfelelőnek tűnt? Az értékelés elősegíti a hitélet pozitív alakulását? Miért?
j/ A tanár hogyan gazdálkodott az idővel? 7. A katekéta hogyan próbálta a gyerekeket a plébániájuk közösségéhez kacsolni? Volt-e kitekintés a keresztény közösség életére: a valós életből voltak-e példák? 8. Az óralátogatás személyes kiértékelése: a/ Az óra pozitívumai és negatívumai szerintem b/ Ami a leginkább megerősített? c/ Mint leendő hitoktatónak, milyen téren kellene a látottak alapján fejlődnöm? d/ Milyen új szempontokkal megyek be a következő óralátogatásra? e/ Mit lehetett volna ötletesebben, szemléletesebben, életszerűbben megvalósítani? Mit lehet tenni a javítás érdekében?
A HOSPITÁLÁS MEGFIGYELÉSI SZEMPONTJAI önkormányzati iskola és plébánia 1. Légkör A helyiség kényelmes, katekézisre alkalmas? Az ülőhelyek elhelyezése elősegíti-e a látást, a gondolatok megosztását, a közösségi légkör kialakulását stb.? A tanulók természetes helyzetben lehetnek, nyugodtak, lépést tudnak-e tartani a katekétával és társaikkal, vagy vannak leszakadók, más hátterűek? Érezhető-e, hogy ismeri a hitoktató a tanulók szüleit, családját? Miből? 2. A katekéta személye Szívélyes, nyitott, élénk, jó a kapcsolata a tanulókkal? Milyen légkört teremtett? Szakmailag felkészült? Látszott-e a készülete? Hogyan oldotta meg a váratlan helyzetet – ha volt? Hogyan gazdálkodott az adott idővel? 3. A hittanulók Érdeklődők, vagy csak „résztvevők”, esetleg passzívak, Milyen volt a tanulók önállósága? Volt alkalmuk a hittanulóknak hozzászólásra, kérdezésre? 4. A foglalkozás menete: Milyen módon mérte fel a tanár, az előző órai anyag ismeretét? Mennyire tudták az előző anyagot? a/ Hogyan vezette be a témát a katekéta? Felkeltette-e a tanulók érdeklődését? Hogyan? Megfelelő volt-e ez? Miért? b/ Milyen módszert, segédanyagot használt a téma feldolgozásához? Véleményem az alkalmazott módszerről c/ Melyik szemlélet volt a legjellemzőbb az órán, biblikus, antropologikus, liturgikus, dogmatikus s az milyen volt jó, megfelelő vagy gyenge? d/ Hogyan sikerült a csoport kézbentartása, fegyelmezése? Miért? e/ Használtak-e hittankönyvet, szemléltető és egyéb eszközt a foglalkozás során? f/ Milyen szerepe, helye és tartalma volt az imádságnak? Megfelelt az adott életkornak? g/ Hogyan fejezte be a foglalkozást? h/ A foglalkozás végén volt-e ellenőrzés, értékelés, s az milyen formában? 5. A katekéta hogyan próbálta a gyerekeket a plébániájuk közösségéhez kapcsolni? Volt-e utalás a vasárnapi szentmisére, az evangéliumra, esetleges távolmaradásokra? Volt-e kitekintés a keresztény közösség életére: a valós életből voltak-e példák? Milyen nevelési szempontok érvényesültek: Közösségépítés, tanúságtétel, szolgálatra vagy liturgiára nevelés? Fejtse ki a tapasztalatait és indokolja meg! 6. A foglalkozás személyes kiértékelése: a/ A foglalkozás pozitívumai és negatívumai szerintem… b/ Mit lehetett volna ötletesebben, szemléletesebben, életszerűbben megvalósítani? Mit lehetne tenni a javítás érdekében? c/ Ami a leginkább megerősített… Ami engem elkeserített vagy megijesztett… d/ Mint leendő hitoktatónak, milyen téren kellene a látottak alapján fejlődnöm? e/ Milyen új szempontokkal megyek be a következő foglalkozás meglátogatására?
3.SZ. MELLÉKLET
HOSPITÁLÁSI NAPLÓ Hittanár-nevelő MA képzés gyakorlati félév (1.oldal)
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. Tel.:484-3052; Fax.: 484-3051
Hallgató (név, évfolyam, szak, csoport): ………………………………………………………….….. Hospitálása során ez hányadik óra? …………………………………………………………………… Iskola, (Plébánia) osztály: ……………………………………………………………………...…… Év: ……… hónap: …………………… nap: …… Tanár neve: ………………………………….. Tankönyv: ……neve, címe ………. Tananyag:……a lecke címe ………………………….…..
Idő
Órafelépítés
Tartalom (tananyag részletének megnevezése)
Tanári tevékenység (módszerek)
Tanulói tevékenység (aktív, passzív, önálló)
Oktatástechnika (eszközök )
HOSPITÁLÁSI NAPLÓ (2. oldal)
Idő
Órafelépítés
Tartalom (tananyag részletének megnevezése)
Tanári tevékenység (módszerek)
Tanulói tevékenység
Oktatástechnika (eszközök)
A megvalósult oktatási cél: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A megvalósult nevelési cél: ………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………. A legfontosabb tapasztalat: ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………..
4.SZ. MELLÉKLET
HOSPITÁLÁSI ÖSSZESÍTŐ Hittanár-nevelő MA képzés gyakorlati félév Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. Tel.:484-3052; Fax.: 484-3051 Hallgató (név, évfolyam,): …………………………………………………………………………
Hospitálás helye: ………………………..…………………………………………………………….
Dátum Jelleg Oszt
Tanár neve
Tantárgy
Tananyag
Megjegyzés
Kelt: PH.
…………………… Igazgató/ Plébános
PH.
……………………… pedagógiai szakreferens
Aláírás
5.SZ. MELLÉKLET
GYAKORLÓTANÍTÁSI NGEDÉLY Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. Tel.:484-3052; Fax.: 484-3051
A hallgató neve Évfolyam, szak, csoport Iskola (Plébánia) neve, címe Iskolaigazgató Plébános
Mentortanárok
Melyik osztályban, mikor történik a gyakorlótanítás?
A gyakorlótanítást engedélyezem: Kelt:……………………………………...20..….év………………………hó……….nap
PH.
………….…………………. Iskolaigazgató / Plébános
6.SZ. MELLÉKLET
AZ ÓRAELEMZÉS SZEMPONTJAI a tanárjelölt gyakorlótanításához
Az óraelemzés rendszerint a tanárjelölt érzéseivel, élményeivel, önkritikájával kezdődik, majd – ha vannak – a hospitáló tanárjelölttársak, végül a tapasztaltabb kollegák mondják el véleményüket a látottakról. Mindezekre természetesen válaszolhat az órát tartó jelölt és így közösen megbeszélhetik. Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni? 1. Általános ismertetés az óráról • Milyen előzmények után került sor az órára? • Mik voltak a kitűzött célok, feladatok? • Sikerült-e ezeket megvalósítani? 2. Az óra típusa és felépítése • Miért ezt az óratípust választotta? • Mi volt az órafelépítés rendezőelve? • Sikerült-e megvalósítani az elgondoltakat? • Milyen nehézségekbe ütközött a gyakorlati megvalósítás? • Voltak-e aránybeli eltolódások? 3. Az óra megvalósulása • Megfelelő mennyiségű anyagot terveztünk-e? • Szakmai szempontból kifogástalan volt-e az óra? (elméleti ismeretek, eszmei megközelítés, nyelvhelyesség stb.) 4. Az alkalmazott módszerek • Az óra során (a számonkérés, az új anyag feldolgozása, gyakoroltatás, házifeladat-adás…) megfelelő módszereket alkalmazott-e? • A közlés és a megbeszélés aránya. (Gyakori hiba, hogy a kezdő tanárok előadnak, s kevésbé építenek a tanulók önálló, kreatív munkájára.) • Induktív vagy deduktív utat választott – és miért? • Az analízis és szintézis megvalósulása. 5. A tanulók viselkedése, közreműködése 6. A tanár viselkedése, dinamizmusa, kapcsolata az osztállyal 7. Az óra pozitívumai és negatívumai 8. Következtetések, javaslatok a látott óra kapcsán • Milyen oktatási, nevelési, módszertani tanulságok fogalmazhatók meg az óra kapcsán? • Mit lehetett volna ötletesebben, szemléletesebben, életszerűbben megvalósítani? Mit lehet tenni a javítás érdekében?
Az óraelemzést érdemes előbb globális értékeléssel kezdeni, majd lépésről lépésre haladva a tartalmi és módszertani részleteket is megbeszélni. Végül megfogalmazhatjuk az óra legfőbb erényeit, hibáit, a továbbfejlődés lehetséges útjait.
7.SZ. MELLÉKLET
GYAKORLÓTANÍTÁSI ÖSSZESÍTŐ Hittanár-nevelő MA képzés gyakorlati félév Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. Tel.:484-3052; Fax.: 484-3051
Hallgató (név, évfolyam, szak, csoport): ……………………………………………………… Gyakorlótanítás kezdete: Év: …… hónap: …..…nap: ….. vége: Év: …hónap: .…. nap: Mentortanár: ……………………………..…... Sor- DÁTUM szám
TANANYAG
Oktatástechnológ Megjegyz Aláírás és iai eszközök
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
A gyakorlótanítás igazolása:
Jóváhagyom:
Kelt ………………….,……………………… PH.
……………………..…… iskolaigazgató / plébános
PH.
.……………………………… pedagógiai szakreferens
8.SZ. MELLÉKLET
GYAKORLÓTANÍTÁS ÉS VIZSGATANÍTÁS ELEMZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. Tel.:484-3052; Fax.: 484-3051
1. Személyiség SZEMPONTOK
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS
PONTOK
(1-5)
1. Elkötelezettség 2. Felelősség 3. Becsületesség 4. Nyitottság 5. Valóságérzék 6. Igazságosság 7. Mértéktartás 8. Határozottság 9. Érzelmi egyensúly 10. Optimizmus, derű ÖSSZEGZÉS (szöveges és összpontszám)
2. Pedagógiai alapbeállítódás SZEMPONTOK 1. Szereti-e a gyerekeket? 2. Szereti-e az osztályt? 3. Empátia 4. Van-e tekintélye? 5. Tud-e fegyelmet tartani? 6. Szereti-e a tantárgyát? 7. Van-e meggyőző ereje? 8. Következetesség 9. Türelem 10. Értékelő képesség ÖSSZEGZÉS (szöveges és összpontszám)
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS
PONTOK
(1-5)
3. Pedagógiai készségek SZEMPONTOK
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS
PONTOK
(1-5)
1. Tudományos felkészültség 2. Módszertani felkészültség 3. Motiválókészség 4. Előadókészség 5. Kérdéskultúra 6. Érvelési készség 7. Rendszerező készség 8. Asszociációs készség 9. Elvont dolgok érthetővé tétele 10. Humor, önirónia ÖSSZEGZÉS (szöveges és összpontszám)
4. Az óra előkészítése SZEMPONTOK 1. Logikus órafelépítés 2. Arányos időbeosztás 3. Az óra tananyagának reális méretezése 4. Módszerek változatossága 5. Súlypontozás helyessége 6. Életkori sajátosságok figyelembevétele 7. Kapcsolódás a gyermek közvetlen tapasztalataihoz 8. Tantárgyi integráció 9. A korábban tanultakra építés 10. A később tanulandók előkészítése ÖSSZEGZÉS (szöveges és összpontszám)
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS
PONTOK
(1-5)
5. Az óra vezetése SZEMPONTOK
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS
PONTOK
(1-5)
1. A megjelenés, 2. A figyelem ébrentartása 3. Motiválás 4. Az előadásmód, a hangnem 5. Az óradinamika változatossága 6. Tudatos ismétlések, rendszerezések, összefoglalások 7. Önállóságra nevelés 8. Váratlan helyzetek megoldása 9. Oktatástechnikai eszközök 10. Az oktatási cél és a nevelési cél megvalósulása ÖSSZEGZÉS (szöveges és összpontszám) A BIZOTTSÁGI TAG ÖSSZEGZŐ VÉLEMÉNYE: SZEMPONTOK
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS
1. SZEMÉLYISÉG 2. ALAPBEÁLLÍTÓDÁS 3. PED. KÉSZSÉGEK 4. ÓRA ELŐKÉSZÍTÉSE 5. ÓRA VEZETÉSE ÖSSZEGZÉS
A gyakorlótanítás értékelése (1-3): ………(max. 150 pont) A vizsgatanítás értékelése (4-5): ………(max. 100 pont) A VIZSGABIZOTTSÁG DÖNTÉSE (érdemjegy: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg):………………. Dátum: ……………………………………… Ph. …………………… vizsgabizottsági tag …………………………. vizsgabizottság elnöke
……………………… vizsgabizottsági tag
ÁTHOZO TT PONTOK
