6.8.31 Ózd-Egercsehi-medence Farkasné Ökrös Marianna Földrajz MA 2010-2011
Földrajzi helyzet • • • •
Észak-Magyarországon Heves és Borsod megyékben Bükk ÉNy-i peremén Területe 146 km2
• (Érintett kistérségek: ózdi, egri, bélapátfalvai)
Domborzat Tengerszint feletti magasság 174-447 m •• Medencedombság • A felszín – 1/3-a medencedombság – 2/3-a alacsony és közepes magasságú, tagolt dombság • Átlagosan 300 m magas denudációs medence • Horizontálisan erősen szabdalt • Átlagos relief 110 m/km2 • Bükk ÉNy-i peremén
Földtan • Uralkodó a Darnó-vonal (Arló és Borsodnádasd között)
• Ettől keletre egy paleogénmentes pászta helyezkedik el – A felszínen, felszínközelben miocén képződmények • Alsó-miocén: homok, homokkő, agyag • Helvéti transzgresszió: barnakőszén,slír • Középső-miocén: riolittufa
• Darnó-vonaltól nyugatra: oligocén üledékanyag • K-DK-i perem: triász mészkő
Felszín arculata A pannonban hegylábfelszíni helyzetbe került •• Medencedombság • Pleisztocénben eróziós és deróziós folyamatok – Ebből kifolyólag, erősen felszabdalódott
• Hegy- és lejtőcsuszamlások, suvadások • Ezek a folyamatok ma is jellemzőek
Talajok
• Agyagbemosódásos barna erdőtalaj (67%) – vályog, agyagos vályog – közepes vagy kis vízvezető, jó vagy erős víztartó képesség – termékenységi kategória: 25-55 (ext.), 30-65 (int.) – szántóterületként hasznosíthatók – erdősültség 55%
Talajok
• Savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok – Bükkre jellemzőek – kvarcitos agyagpalán képződött – terméketlen, mezőgazdasági művelésbe nem vonható
• Földes és köves kopárok (18%) – agyagbemosódásos vagy a savanyú nem podzolos barna erdőtalajok lepusztulásával jöttek létre
Talajok
• Nyers öntéstalajok (7%) – patakvölgyekben – agyagos vályog összetétel – jó vízraktározó és közepes vízvezető képesség – termékenységi kategória: 15-25 (ext.), 25-40 (int.) – 85%-ban mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek
Talajok
• Talajtípusok területi megoszlása – 01 talajtípus: 18% – 06 talajtípus: 8 % – 07 talajtípus: 67% – 31 talajtípus: 7 %
Talajok • Talajtípusok területi elterjedése a domborzati adottságok függvényében (%)
Éghajlat • Mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz • É-i futású völgyekben hűvös-mérsékelten száraz éghajlat • Évi napfényes órák száma: 1840 – nyáron: 740, télen: 170
• Évi középhőmérséklet – – – – –
középső, magasabban fekvő részeken 8,0 °C máshol 8,5-9,0 °C vegetációs időszaké 14,5-15,5 °C 10 °C fölött: április 20-21-től október 10-ig, évi 172 nap Október 10-től 0 °C alatt
• Fagymentes időszak hossza 170 nap – mélyen fekvő területeken ennél kevesebb – tavaszi fagyok: április 25-ig
Éghajlat • Abszolút hőmérsékleti – maximumok sokévi átlaga 31,0-32,0 °C – minimumok északon -17,0 és -19,0 °C között, délen -17,0 °C
• Évi csapadékösszeg 580-620 mm – – – –
tenyészidőszakban 360-380 mm 24 óra alatt legtöbb lehullott csapadék: Járdánháza, 90 mm Évi átlagos hótakarós napok száma 45-50 Átlagos hóvastagság maximum 22-24 cm
• Ariditási index értéke 1,12-1,17 • Uralkodó szélirány Ny-i, ÉNy-i – átlagos szélsebesség 2 m/s
• Az éghajlat a kevésbé hőigényes kultúráknak kedvez
Vízrajz
• Talajvíz – völgyekben, 4-6 m mélyen – mennyisége nem jelentős
• Rétegvíz – mennyisége nem jelentős – magas vastartalom, nagy keménység
• Artézi kutak – számuk és vizük is kevés
Vízrajz • A kistáj a Laskó-, Villó- és Eger-patak felső vízgyűjtőjére és a Hódospatak Ózd feletti vízgyűjtőjére terjed ki • Nagy vízhozam ingadozású, állandó vízű patakok – Háromkút-forrás, Bélapátfalva (775-298 l/p) – Vízfő-forrás, Mónosbél (1570-563 l/p)
• Tavak – Bélapátfalvai-tó (2 ha) – hordaléktárolás – Borsodnádasdi-tó (2 ha) – ipari vízellátás
Növényzet • Mozaikos, változatos vegetáció – oka a nagy területeket érintő erdőírtás miatt létrejött írtásrétek, a telepített és a természetes erdők váltakozása – félszáraz gyepek, völgytalpi nedves rétek, láp-és mocsárrétek – főként cseres-tölgyes, kevésbé gyertyános-tölgyes – bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria) – farkasölő sisakvirág (Aconitum vulpara) – nagy pacsirtafű (Polygala major)
Növényzet • A terület különlegessége a Bátor melletti sziklákon a magyar kőhúr (Minuarta frutescens) • Eger-patak forrásának lápjában széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium) található • Fajszám: 600-800 • Védett fajok száma: 20-40 • Özönfajok: zöld juhar, bálványfa, gyalogakác, selyemkóró, kisvirágú nebáncsvirág, akác, aranyvessző-fajok
Farkasölő sisakvirág
Széleslevelű gyapjúsás
Magyar kőhúr Gyalogakác
Táji adottságok és értékek • • • • • • • •
Bükki Nemzeti Park Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet Fakövületek, Mikófalva Barokk harangtorony, gótikus haranggal (Balaton) Szent Márton r.kat.templom, kőkereszt (Egerbocs) IV.Béla emlékkápolnája (Járdánháza) Nepomuki Szent János-kápolna, vízimalom (Mónosbél) Wagner-kúria (Bátor), Beniczky-kúria (Egercsehi), Szabó-kúria (Mónosbél) • Göböly-ház, kovácsműhely (Mikófalva)
Ásványkincsek, kőzetek
• • • •
Barnakőszén Homok, homokkő, agyag Riolittufa Mészkő
Közlekedés • Arteriális közlekedési hálózat • 25. számú fő közlekedési út • 54 km hosszú állami közút – 20 km (37%) másodrendű főút – Közútsűrűség 17 km/100 km2 – Főút menti települések aránya 36% – Hevesaranyos közúthálózati végpont • Keleti peremét átszeli az Eger-Putnok mellékvonal, Mónosbél vasútállomással – Vasútvonalak hossza 8 km – Vasútsűrűség 6,7 km/100 km2
vasúti
Településhálózat • • • •
100 km2-re jutó települések száma 8 Egyetlen városi jogú település: Borsodnádasd Városi lakosság aránya 2001-ben 29,4 % 10 falu: apró- és kisfalvak – 2 közepes méretű – átlagos népességszám meghaladja a 800-at Bátor, Hevesaranyos, Mónosbél, Szúcs, Mikófalva, Egerbocs, Egercsehi, Bükkszentmárton, Balaton, Járdánháza
Népesség • Népsűrűség 84 fő/km2, jelentős területi különbségekkel • Népességmaximum 1970-ben • 1980 óta veszteséges népmozgalom • Kiegyenlített korszerkezet • 65 év felettiek aránya 18% körüli érték
Környezetvédelem Határértékek, szennyező anyagok
14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről Egészségügyi határérték (1 órás)
Tájékoztatási
Riasztási
Légszennyező anyag küszöbérték [mg/m3] Kén-dioxid
250
400
500
Nitrogén-dioxid
200
350
400
10 000
20 000
30 000
50*
-
-
-
500
600
120
180
240
Szén-monoxid
Szálló por (PM10) Kén-dioxid + Szálló por Ózon
Határérték [mg/m3] Légszennyez ő anyag [CAS szám]
órás
éves 24 órás
Határérték
50% amely 2001. I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és 2005. I. 1jére eléri a 0%-ot
125 a naptári év alatt 3-nál többször nem léphető túl
503
50% amely 2001. I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és 2010. I. 1jére eléri a 0%-ot
85
403
határérték
tűréshatár
Kén-dioxid [7446-09-5]
250 a naptári év alatt 24-nél többször nem léphető túl
Nitrogéndioxid1 [10102-44-0]
100 a naptári év alatt 18-nál többször nem léphető túl
Veszélyességi fokozat
tűréshatár III.
50% amely 2001. I. 1-jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és 2010. I. 1-jére eléri a 0%-ot
II.
Határérték [mg/m3] Légszennyező anyag [CAS szám] órás
24 órás
határérték Szálló por (PM10)
50 a naptári év alatt 35-nél többször nem léphető túl
Veszélyességi fokozat
éves
Tűréshatár
50% amely 2001. I. 1jétől évenként egyenlő mértékben csökken, és 2005. I. 1jére eléri a 0%ot
Határérték
401
Tűréshatár
20% amely 2001. I. 1jétől évenként egyenlő mértékbe n csökken, és 2005 I. 1-jére eléri a 0%-ot
III.
Környezetvédelmi problémák a kistájban • Nitrát érzékenység
Környezetvédelmi problémák a kistájban Bányászati tevékenység • A bezárt bánya („öregség”) mindig szennyezett ipari térként marad vissza. Ennek mértékét meghatározza a – bányaművelés módja (külfejtés, mélyművelés), kora, ásványi nyersanyagok és kísérő kőzeteinek fajtája – a veszélyeztetett vízbázis bányatelekhez való viszonya
fejlettsége,
• Monitoring tervezésnél mérvadó az ún. „öregségi” kataszter • Bezárt bányák után külszínre nyíló bányatérséget szabadon hagyni nem szabad • A bányák működésének egyik legtöbb vitát kiváltó képződményei a meddőhányók • „Emlékek”: ipari létesítmények maradványai, meddőhányók, külszíni bányák, csuszamlások, erdőírtások (-> eróziós árkok)
Bányászati tevékenység
Kapcsolódó térképek, ábrák
Az ottnangi korú egercsehi-ózdi barnakőszén keletkezési környezetének rekonstrukciója. A négy szakasz a mocsár kimélyülését és a tenger előrenyomulását mutatja (Bohnné Havas Margit nyomán)
Magyarország nagyszerkezeti egységei
Különböző korokban képződött szénmezők
Bükk egyszerűsített földtani térképe
Oligocén és korai miocén üledékes kőzetek elterjedése
Középső miocén
Tanösvények a kistájon és határain • Bélkő tanösvény (Bélapátfalva) • Szarvaskő • Mónosbél
Szarvaskői tanösvény
Gasztonyi Éva – Pelikán Pál: Szarvaskő. Geológiai tanösvény, Eger, 1998. Természetbarát Híradó, 1999. október, 91. szám
Egercsehi (1825- ?) • Egertől északra, 23 km távolságban • 25. számú főúton közelíthető meg • Legközelebbi vasútállomás Szarvaskő • Egerbe rendszeres autóbuszjárat közlekedik • Részben útmenti település
Még mindig Egercsehi • • • • •
Község a Csehi-patak völgyében A falu közelében ered a Villó-patak Magas talajvíz Délen összeépült két falurész, közte domb Természetes növényzete: cseres tölgyesek, bükkösök • Barnakőszén telepek
„Fekete gyémánt” (1765-1990) • Ózd-Egercsehi szénmedence Szarvaskőig terjed • A kőszén kibúvásokat Fazola Henrik fedezte fel 1765 és 1769 között • 1796. bányát nyit az egri püspökség • 1890. Beniczky György szerez bányanyitási jogot • 1906. Egercsehi Kőszénbánya Rt • 3 barnakőszén-telep fejlődött ki – alsó miocén, helvéti (kárpáti) transzgresszió – kis telepvastagság – változó fűtőérték – gyakori víz- és homokbetörések
Tanösvény lehetne
• 14 km hosszú túra • Indulás: Egercsehi bányatelep, buszmegálló – bányászlakások, tűzoltószertár, TH-gyűrűs szemléltető modell, szénrakodó, Csehi-1 függőakna
• Keleti irányban haladva, Bekölce felé – áramfejlesztő telep, rekonstruált gőzgép, honvédelmi emlékmű
• Észak felé fordulva – strandmedence (60-as évektől működött), szabadtéri színpad, vízműkút – háttérben a Bükk nyugati vonulata – jobbra a Mátra vulkáni kúpjai
Tanösvény lehetne – kilátás a bányatelepre – belterületi volt meddőhányó (Nagy Haldány) • teraszos, nyugati rézsüjén és a tetején is rekultivált, nyárfával, akáccal telepített füves felszínű, jól járható gyalogút • innen indult a kötélpálya, itt működött az 1-es akna
•
Homokbánya a vízműkút mögött – falmagasság 2-2,5 m – limonitos elszineződéses sárga kőzetlisztes finom homok – a homok felső részén keményebb, közepesen kötött homokkőpadok, enyhe dőléssel, 30-50 cm vastagon – kagylólenyomatok (chlamys, pecten)
Tanösvény lehetne • Kistisztás nevű „fennsík” – Rét jellegű terület, borókabokrokkal, vadkörtefákkal
• Nyugati irányban lefelé ereszkedve – erdőgazdasági út, ezen északi irányban továbbhaladva • fosszíliák a homokkőrétegben, talaj rétegződése (erdőtalaj alatt sárga homok, 30-40 cm vastag, D-Ny-i lejtésű, 8-10 °-os dőlésszögű homokkőrétegek gazdag chlamysos lelőhely
• Lefelé haladva – időszakosan vízjárta, nagyon meredek horhos, járhatatlan – lombos erdők aljnövényzete
Tanösvény lehetne • A völgyben – időszakos vízfolyás, gólyahír, sás, nád, békák, siklók – nádason túl 3-4 m magas, a szemközti völgyet elrekesztő, meddőből épített gát (egykori ülepítő gátja) – mára az ülepítőtavak kiszáradtak, a leülepedett szilárd anyag feltöltötte a tárolókat, teraszokat alkot, pionír növényzettel
• Ny-ÉNy-i irányban látható az Öreg Haldány – rekultivációja elmaradt, természetes növény betelepülés – plató széle alatti, 3-6 m-el alacsonyabb, suvadással kialakult teraszok – eltorlaszolta a túloldali kis völgyet, kis tavacska kialakulásának feltételeit létrehozva
Tanösvény lehetne • Erdőgazdasági úton továbbhaladva – – – –
Csókosi homokfejtő 7-8 méteres falakkal feltárt bánya kevés kagylólenyomat beépült vékony meszes rétegek
• Fölfelé haladva – egykori bányászlakások – akácok, erdei fenyők – egykori sikló, nyomvonalán tovább menve érjük el a következő látnivalót
Tanösvény lehetne • Beniczky-akna meddőhányója – – – – – – – –
40 éve elhagyott, fosszilizált meddő spontán fásodott, cserjésedett plató a meredek, D-DNy irányú oldalfalak lágy szárú növényekkel fedettek az épületek (aknatorony, gépház, fürdő-öltöző, raktár, lakóházak) alapjai még láthatóak A Haldányi-tó felőli oldalon erős erózió figyelhető meg (a növényzet nem tud megtelepülni) Ma már meglehetősen kötött talajú, de nagy a csúszásveszély lignites, palás darabok, kénkiválásos törmelékek, nagy arányban homok meddő öngyulladásról nincsenek adatok
• DNy-i irányban, 300 méterre – meddőhányó pereme – látható a Haldányi-tó • a Haldány megcsúszása miatt elzáródott völgyecskében alakult ki • ma békák, siklók, korábban aranykárászok, fenékjáró küllők, tarajos gőték lakhelye
Tanösvény lehetne
• Ny-nak tartva, lefelé, egy másik sikló mentén, elhaladva a tó mellett – meredek, kevésbé járható szakasz – cser és gyertyán, szarvasok, őzek, vaddisznók, mókusok – évekkel ezelőtt a fenyves erdő leégett, fiatal erdő van a helyén • Dombgerincen D-nek fordulva kiérünk az erdős részből – Ny-ra látható a Tarnalelesz mögötti szakadt fal – (Kitérő tehető az Ödön-akna felé) – 300 m nehezen járható szakasz után érkezünk a következő célponthoz
Tanösvény lehetne • Pinceromok a szúcsi horhosban – a horhos csupasz ÉNy-i fala 5-6 m magas – finom homok, homokkőpados lencsés kötöttebb részekkel – omlásveszélyes barlangok – kipreparálódott kagylók
• Szúcsi támfal – homokkőből felépült támfal, kagylókkal borított réteglapokból – iszaplakó állatok járatnyomai
Tanösvény lehetne
• Egercsehi irányába, keresztezve a 25.sz. főutat, D-i irányban – szép panoráma a sima dombok között megbúvó falvakról – letérve a földútról, elhaladunk a szennyvíztisztító mellett
• Tufabánya a szennyvíztisztító telep fölött – szürkésfehér riolittufa, benne puha horzsakövek – a szénfedőben (vagy feküben) elszenesedett növényi maradványok – Villó-patakot kísérő, hosszan elnyúló nádas (okológiai kiegyenlítő szerepe van)
• Felső-villói tanyával szemben, 25. sz. főút mellett Ny-ra – dombgerinc túloldalán, a fák között, nehezen megközelíthető helyen, egy néhol akár 8 m mély fallal körbevett katlanban a következő állomáshely
Tanösvény lehetne • Egerbocsi tufabánya – gerinc felőli megközelítése igen veszélyes! – 3-8 m magas, szürkésfehér, egyenesre faragott falak szegélyezik 3 oldalról – omlásveszélyes fal – nem pados megjelenésű, rétegzés nélküli, puha horzsaköves tufa
• Homokbánya kövületekkel a bocsi elágazóban – 25. sz. főút egerbocsi elágazójánál, ÉK-i oldalon elhagyott homokbánya (ma szemétlerakó) – 50 m-re a Villó-patak, 1 km-re Szarvaskőtől, Mikófalvától – a falak 6-8 m magasak, felül szürkéssárga finomhomok, alatta sötétszürke agyagos aleurit, alatta durva kavicsos, durva homokos keresztrétegzett sáv – ősmaradványok (feltehetően a miocén kárpáti emeletében keletkeztek, normál sós tengeri környezetben)
Tanösvény lehetne • Gyalog tovább a műúton – Kb. 4 km – visszaérünk a buszmegállóba, kiindulási helyünkre
• Egyéb látnivalók a településen – – – –
•
Beniczky-kripta Beniczky-kastély (leromlott állapotban) tájház a faluban, bányászati emlékekkel bányászati emlékmű
Végszó – a természetföldrajzi látnivalók, terepi bányászati emlékek mára jórészt a feledés homályába vesztek, jól kitaposott tanösvény útvonal nincs – a tárgyi emlékek mellett ezt is meg kellene őrizni és ismertetni az ide látogatókkal és a bányászatot már csak elmesélésből ismerő itt élőkkel is – szüleim sokat segítettek felidézni a helyszíneket, emlékeket
Emlékképek
Egercsehi 1954 (balról édesapám)
Vezetőség 1940-1942 (felső sor, középen anyai nagyapám)
Egercsehi fatelep 1954 (középen apai nagymamám)
Egercsehi 1952 (elől, jobbról a második édesanyám)
Jó szerencsét!
Felhasznált irodalom
1. Hahn Gy.-Hudák É.- Loboda Z.: Az Észak-magyarországi-középhegység ásványi nyersanyagai és bányászata Földrajzi Értesítő XLVII.évf. 1998.3.füzet, pp.317-358 2. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 3. Kármentesítési füzetek 4. 200 éves a borsodi szénbányászat 1786-1986
