OYERM EKGYÓOYÁSZAtl DIAONOSTIKA BUDAPEST ÁBRÁVAL DOBROWSKY ÉS FRANKÉ KIADÁSA A SZÖVEG KÖZÉ NYOMOTT SZÁMOS IRTA. egyetemi

OYERM EKGYÓOYÁSZAtl DIAONOSTIKA

IRTA

egyetemi tanársegéd a budapesti „Stefánia" gyermekkórházban

A

SZÖVEG KÖZÉ NYOMOTT SZÁMOS ÁBRÁVAL

BUDAPEST DOBROWSKY

ÉS

FRANKÉ KIADÁSA

-

WELLCOME INSTITUTE LIBRARY Coö.

welMOmec

Cali

No.

i.^)s

Révai és Salamon könyvnyomdája Budapest, Vili., Ülli-út 18

.

sz.

t

ELSZÓ. munka megírásánál azon

Jelen eltt,

hogy az immár

gyógyászatból kezébe,

—

melybl

alkalmazva

másrészt

olyan

—

czél lebegett

szigorlat tárgyát

szemem

képez gyermek-

tankönyvet adjak a tanuló ifjúság

miután

hazai

viszonyainkhoz van

a szigorlatra szükségeseket elsajátíthassák,

kezd

orvosok

gyermekgyógyászati ismere-

is

röviden összefoglalva, rekapitulálhassák.

teiket,

Kimerítleg tárgyalni tehát a gyermekgyógyászatot,

—

nem

volt e

könyvnek

csupán

czélja,

fbb

tüneteiben

igyekeztem kidomborítani a gyakoribb és fontosabb gyermekbetegségeket,

hogy az olvasó a

tárgyaltakról mégis

egységes képet kapjon; azon betegségeket pedig, a melyek felntteknél

is

otthonosak,

csak ritkán fordulnak el, jól

tudom, hogy a

nehéz, talán nehezebb, natra látszik

adott

;

mélyen

jóakaró

vagy a melyek gyermekeknél helyenkint teljesen mellztem. a

feladat,

melyre vállalkoztam,

mint a milyennek az els

a nehézségek leküzdésére tisztelt

buzdítása,

azonban reményt

fnököm, Bókay János

másrészt

a

pilla-

tapasztalatok

professzor

bsége,

a

melyet a »Stefánia« gyermekkórház gazdag anyagán immár körülbelül kilencz év óta volt alkalmam szerezhetni.

;

IV

Miután kívánatosnak tartottam, hogy a munka, külöszempontból, könnyen áttekinthet

nösen diagnosztikai

és

e

gyermekbetegségeket

a

legyen,

helyenkint

tekintetben

foglalkozom az egyes azonban,

attól

beosztása

Filatow

szervek

oly

követtem,

eljárást

fbb

végén a

mint azt a leg-

a

czélból egyes

tüneteket külön táblázatba foglal-

szembeállítva egymással a tévedésekre okot adható

betegségek

nyen

Nagyrészt

bántalmaival.

könnyebben áttekinthetnek gondoltam. E

tam,

szerint

eltérleg, a beosztásban és a tünetek cso-

portosításában

fejezetek

tárgyalom

tünettanilag

tájékozódik

egészen

Hogy

tüneteit.

ezen táblázatokból mily köny-

még nem

gyermekgyógyászatban

a

jártas orvos, azt

cursusaimon

is

többször tapasz-

talhattam.

Miként oldottam kritika fogja eldönteni.

ha munkámmal

a

csak kis mértékben

meg

Részemrl meg

hazai is

feladatomat?

—

az

leszek

gyermekgyógyászat

objektív

elégedve,

fejldését

elmozdítottam.

Budapesten, 1901. október havában.

A

szerz.

:

ÁLTALÁNOS RÉSZ.

Dr. Baiicr

Gyermekgyógyászati diagnostika.

1

i

J

BEVEZET. A

gyermekgyógyászati gyakorlatban nélkülözünk egy

fontos

segédeszközt,

mely

diagnosis megállapitásánál közvetlen általunk a

mibl önként

:

észlelt

következik,

különben egyik útmutató a a

kórtünetekre

vagyunk

utalva,

hogy a gyermekgyakorlatban

tüneteknek pontos

az összes

subjectiv panaszt. Ezért a

megfigyelése

és

bírálata,

mily kívánatos a kórisme megállapitásánál.

Nagy segítségünkre van ebben, Az anamnesis pontos

anamnesis.

nem egyenérték lelésével.

igen sok esetben, az

felvétele olykor

az objectiv észlelt

tüneteknek az ész-

Sok esetben pedig hiányos anamnesis

a kórtünetek

nem

helyes mérlegelése

helytelen diagnosisra juthatunk.

Hogy

majd-

esetén,

mellett,

egyenesen

többet ne említsünk

milyen fontos tudnunk, hogy például hogyan kezddött a nehézlégzés.

Lassan, fokozatosan-e, vagy pedig hirtelen,

ha különzeti kórismét akarunk tenni laryngitis-crouposa és

ál-croup

lehetetlen

a

között.

Néha, anamnesis nélkül, majdnem

diagnosist

megállapítanunk.

különböz tüdmegbetegedésekre

Elég

csak

a

utalnunk,

hogy belássuk

Az

esetek többsé-

a pontos anamnesisnek a fontosságát.

gében a szülk helyesen adják el az anamnesist; vannak

azonban

esetek,

különösen a szegény praxisban, a

midn

4

csak hosszas kérdezgetések után

jövünk

anya tulajdonképen panaszolkodni

akart.

pontos

mit az

arra, a

Az anamnesis

hozzá se nyúljunk a gyermekhez,

felvétele eltt

els perczekben úgyis vonakodik tlünk, hanem használjuk fel a kikérdezés idejét arra, hogy már futó,

a ki az

megfigyel

pillantásainkkal tájékozást szerezzünk az arcz

légzés

kifejezésérl,

végtagok tartásáról

A a

minségérl,

fels és alsó

alkatról,

stb.

kikérdezés után fogunk csak tulajdonképen

teljes

gyermek megvizsgálásához, a mikor

minden legcsekélyebb tünetre

ki

is

figyelmünket

terjesztenünk,

kell

sokszor, látszólag csekély körülmény derít

lappangó

bajt.

valamely

fel

Viszont egy tünet alapján ne diagnostizál-

junk; épen

a

kórismézési

tévedések,

el

gyermekgyógyászatban állhatnak így

gondolt

általunk

—

hanem ügyeljünk

betegségnek az

arra, vájjon

összes

az

vagy

tünetei,

legalább a cardinalis tünetei jelen vannak-e?

Az els benyomás, szem

orvosi

a betegrl nyer, mindenesetre igen fontos s

mondhatjuk, hogy az esetek többségében az

els benyomás

azért kétes

alkalmával

esetekben

nem

befolyásoltatni, mert téves

eredményre

nánk,

hanem minden irányban kutatnunk

nem sokban

tér

eljárástól, azért a vizsgálat

tárgyalni tenni.

:

kell és

a

de

juthat-

csak az

megvizsgálása. el

a

menetét

felntteknél

nem

is

szokásos

szándékozunk

csupán néhány megjegyzést óhajtunk

Úgy

;

tünetek alapján diagnostizáljunk.

A gyermek Bár

tévedünk

ne engedjük magunkat valamely

által

észlelt

is

gondolt kórismében

tünet

összes

gyermek-

a mit a gyakorlottabb

erre

nézve

csecsemt, mint a kisebbkoru gyermeket

levetkztetve, lehetleg

teljesen

nem

megtekintenünk, így leges

exanthemák

jól

kerülhetik

helyen

világított el

kell

figyelmünket eset-

más, csak a lecsupaszított köztakarón

s

észlelhet jelenségek. Ez okból a vizsgálatot az ablakhoz,

vagy egyéb fényforráshoz közel

állított

asztalon végezzük.

tüdknek

Bár a gyermekeknek sírása például a gálatánál egyáltalában

még

sokszor

mélyebben

sírásra

inspiráljon,

is

zavarja a gyermek-orvost,

késztetjük

az

el.

esetleg

A

hagyjuk.

utoljára

alkalmával

a

a sírása akadályozhat: ezért a vizsgálat alatt

zása nélkül járjunk s

hogy

gyermeket,

vizsgálata

stb.

mindig óvatosan, nyugodtan,

gálását

a

st

mégis egyes szervek, mint például

minsége

a szív, a légzés

gyermeknek

nem

vizs-

s

gyengéden, fájdalom oko-

Ez okból

a toroknak

megvizs-

a

szükséglend hmérzést mindig azonban

torokvizsgálatot

sohase

még ha a torokmegbetegedésre semmi gyanúnk sincs is. A torok megvizsgálása nélkül nem tekinthetjük vizsgálatunkat befejemulaszszuk

el,

zettnek. Elször

is

foglalkozzunk

a

csecsemk

szerével. Hátfekvésben, két kezünkkel

fogjuk a ujjunk

essék

a s

csecsem

koponyáját, úgy,

homlokra, a többi Így

meggyzdünk,

nyakszirt és falcsontok

ujjunk vájjon

csontrend-

gyengéden körül-

hogy

két

pedig a a

hüvelyktarkótájra

csontosodás

között tökéletes-e?

a

avagy puha,

pergament-tapintatu (craniotabes). Ezután a fontanellákra és különösen a nagy fontanellára fordítjuk figyelmünket, vájjon

nem

süppedt-e be?

gyomor-bélhurutra,

avagy agybeli

nem

ersebb

boltosul-e

nyomás

ki

(a

mi atrophiára, elrement nedvveszteségre

ersebben?

fokozódottságát

(a

mutatna),

mely tünet az

jelezné),

avagy

nem

6

mutat-e korai elcsontosodást, avagy

hosszabb 14

tátong?

ideig

(a

talán a rendesnél

nagykutacs

rendszerint

is

a

— 15-ik élethónapokban teljesen záródni szokott). Ugyan-

csak

meggyzó'dünk

járól,

a csöves csontok

a fogak fejldésérl, a mellkas alak-

minségérl

stb.

S azután áttérünk a gerincz-oszlop

Nagyobb gyermek vizsgálhatjuk

meg

vizsgálatára.

gerincz-oszlopát többféle eljárással pedig, ha

és

arról

akarunk

meggy-

zdni, vájjon nincs-e a gerincz-oszlop elgörbülve, végighuzzuk a

háttal felénk állított

gyermeken egy ujjúnkat a

csigolyák taraján, a visszamaradó piros vonal lefutásából megítélhetjük;

ezt

nekünk két

vagy

lelógó

háttal,

egyforma

pedig

karokkal.

gyermeket

a

felállítjuk

Elgörbülés esetén azon

háromszög, a melyet a lelógó karok a

mellkas alsó részével és a csípcsonttal képeznek, meg-

nem

változik,

lesznek

háromszög megkisebbedik.

elgörbült oldali

A

többé egyenlk, a mennyiben az

gerincz-oszlop

valamely

szelvényének

a

fájdal-

masságát vagy enyhe nyomással, ütögetéssel vizsgáljuk,

vagy a mi sokkal megbízhatóbb, valamely tárgyat tünk

fel

a gyermekkel

a fájdalmassága

emelkedésnél

esetén

kezét

valamely csigolyának

a földrl:

óvatosan

térdére

véte-

hajlik

támasztja,

le

a beteg,

szóval

fel-

gerincz-

oszlopát kiméli, támogatja.

A tüdk

megvizsgálására használhatunk plessimetert

és kalapácsot, vagy, helyesebben csak

ujjal ujjon,

illetleg

kalapácscsal ujjon végezzük a kopogtatást.

Fontos azonban, hogy az ütögetést mindig enyhén végezzük;

ugyanez

áll

különösen

a

szív

vizsgálatára,

mert a gyermeki mellkas falainak rezgési viszonyai miatt,

még

tompulat

felett is

eléggé éles hangot idézhetünk

el

7

ers

A

kopogtatással.

csecsemt

tánál felültetjük a

Ha

rögzíttetjük.

háti felületének vizsgála-

mellkas

mialatt fejét két oldalról

is,

gyermek nyugodt, akkor ép tüdk

a

összehasonlító kopogtatásnál hátul mindkét oldalon

felett

hangot kapunk, a mint azonban a gyermek

éles

teljes

azon jelenséget, hogy a

kezd, gyakran tapasztaljuk

sírni

kopogtatás!

tompult

kopogtatjuk

a gyermek inspirál,

meg

a

onnan magyarázható, hogy

jelzett

a

a

hangot kapunk. Ezen

sírás alkalmával a hasi

el-

fel s

tompultabb kopogtatás! hangot.

idézik a

ha a

Ha

helyeket,

szervek: a máj, lép a mellkas üregébe tolatnak

A

felett

tompa kopogtatás! hang

a

helyett ismét teljes éles kopogtatás!

tünet

lebenyek

abbahagyja, vagy ha folytatva a vizs-

sírást

akkor

gálatot,

alsó

pedig kifejezettebben jobboldalt.

lesz, és

gyermek a

midn

hang megváltozik, az

mells

mellkas hátára

fektetjük

nem mozdulhat

el

a

felületének

a

a

kopogtatásánál

jó,

gyermeket, mert igy a mellkas

kopogtató

kéz ell

s

a vizsgálatot

sokkal szabatosabban végezhetjük.

A

hallgatódzásnál

a gyermeket,

ugyancsak

ül

helyzetbe hozzuk

miközben mellkasát egyik kezünkkel támo-

gatjuk, fejét

pedig esetleg

hogy ne

mélyen hallgatódzunk, a mint ez nagyon sok

kezd a

túl

orvosnak szokása, mert különben

hová a

Nem hanem zunk,

rögzíttetjük.

tüdk már nem

arra,

ott vizsgálunk,

le.

elég továbbá csak a háti felületet meghallgatni,

a mellkas s

érnek

Ügyeljünk

minden egyes

részlete

felett

hallgatód-

különösen figyelemre méltassuk a hónaljkupokat

s

a jobb

bimbó

s

a jobb

középs tüd-lebeny beszürdései

kikerüljék.

alatti

mellkas

tájat,

nehogy fels-lebeny figyelmünket

8

Kisebb

köp etet nem

gyermekek

köpetet akarunk szerezni, ezt

eszközölhetjük

lapoczczal olykép,

hogy mélyen lenyomva

köhögést váltunk

ki,

Ha

ürítenek.

egy nyelv-

a nyelv-gyökét,

mely alkalommal igyekszünk a

a

felköhögött váladék egy részét a nyelv-lapoczczal felfogni.

Az ütérlökés

vizsgálása

hogy

nehézségekbe ütközik,

hogy

nyugodtan

tartja

Ezért,

eszközölhet a

alig

csecsem, ha megtapintottuk

a

sem

csecsemknél néha olyan

kezét,

üterét,

folyton

egy

ide-oda

miatt,

pillanatig

mozgatja.

ha lehetséges az ütérlökés vizsgálatát vagy olyankor

végezzük, a

midn

gyermek

a

alszik,

kezzünk figyelmét játékszerekkel

.vagy pedig igye-

elvonni azon kevés

stb.

idre, a mig üterét tapintjuk.

A hasnaka

nehézséggel, könnyebben

Vannak azonban érintésénél váltjuk

ki,

mek nem

is

esetek, a

jár

nagyobb

áttapintható, mint felntteknél.

midn

a hasnak a legóvatosabb

mérv

hasizmok olyan

a

is

nem

vizsgálata rendszerint

összehúzódását

hogy további vizsgálatunk meghiúsul. A

tudja hasfalát ellágyítani

:

az izmok mint

gyer-

kemény

kötegek érezhetk, a melyek annál jobban összehúzódnak,

mélyebben

minél

akarjuk

esetekben, továbbá,

(daganat

stb.)

a

Ilyen

ha valamely fájdalmas hasbántalmat

akarunk vizsgálni, igen czélszerü a beteget

narcosissal óvatosan hódítani, feltéve,

nem

benyomni.

hasfalat

hogy

ellenjavaslat

forog fenn a bódítást illetleg.

Ne mulasszuk mknél,

el

az

anus-t megtekinteni

a mit legczélszerbben

úgy végezhetünk a hátán

fekv csecsemnél, hogy jobbkezünkkel fogjuk

s

ezzel

az

kezünk hüvelyk- és húzzuk.

Az anusnak

a bokákat össze-

alsó végtagokat felemeljük,

mutatóujjával

az

csecse-

állapotából

mig

bal-

seggpofákat

szét-

következtetést

von-

a

9

az

hatunk

megbetegedés

bélhuzam

fennálló

esetleg

súlyosságára.

A csecsemknek meg

láthatjuk

ü

az

ü é k-ét

r

1

a pelenkákon

csak

ha csak lehet mindig igyekezzünk

s ezt,

megtekinteni, megszagolni, a bélsárnak a consistentiájáról

meggyzdni, midn

pelenkának valamely

a

is

csücskével szétnyomjuk a bélsarat.

A

bélsárnak a

tiszta

min-

sége igen fontos lehet gyomor-bélhuzam megbetegedések

Ne

kórismézésénél.

felejtsük

huzamosabb

ürülék

sárga székletét

behatása

is

ideig

hogy ha a pelenkában az

el,

áll,

akkor az eredetileg normális

megzöldülhet (valószinüleg baktériumok

ebbl

nehogy

folytán),

következ-

helytelenül

tessünk.

A vizel et-et

ugyancsak a pelenkán láthatjuk

csemnél, de ha a akarjuk,

okból

valamely

vizeletet

már néhány hetes csecsemt

is

cse-

vizsgálni

egész bátran

catheterizálhatunk a kell tisztasági cautelák betartásával. (Steril,

A

kifzött

mszer

!)

hmérséké -nek

test

gositást ad valamely

foka igen fontos

betegség kórismézésénél, e végbl

hmérzést nem szabad elhanyagolnunk. A kézzel néha még hozzávetleg sem lehet a

A

meghatározni.

a per

anum

hmérésnél tagját

egyik

hmérés; 6 éven

kezünkkel

hogy legyen.

a

az

a

láz fokát

jól

anusba,

felhúzzuk

higanytartó

még

per

gyermekeknél

anum

végzett

fektetjük, két alsó vég-

oldalt

másik kezünkkel a beolajozott, bevezetjük

felüli

hmérzést. A

hónalj!

gyermeket

a

testre feltett

legmegbízhatóbb kisebb gyermekeknél

eszközölt

már végezhetjük a

felvilá-

s

hengeres

rögzítjük,

vég hmért

pedig legalább

hengeres

része

mig a

is

teljesen

annyira,

fedve

10

A torok

megtekintése a gyermekre nézve a leg-

kellemetlenebb azt

lehet gyorsan, de a

mknél

vizsgálatnak, igyekezzünk

a

mellett biztosan végezni. Csecse-

következ módon végezhetjük:

ezt a

hanyattfektetjük,

mi

lévén

része

fixáljuk a

kezeit

rögzittetjük,

megemelt

balkezünkkel

is

járunk

Így

Gyermekek

vagy pedig

el,

rögzittetnünk

valaki

kell

(ezt

tehetjük

úgy

megfogja a gyermek

hátulról

támogatja a gyermek

karjait

kétféle fogás is

sünkre, a melyekkel a torokba könnyen

szerint

Hu

a

az

t

i

ne

alsó

ajkat

lapoczczal addig

fogás abban

áll,

pofa és a fogsor

akár az

nyomjuk az

gyermek a fájdalom

ha

vállával

s

alsó

ujjúnkat,

között

rendelkezé-

bejuthatunk.

fogsor

nyelv-

fölé, a

nyitja a száját

Az

mely

fogás,

akár a

ujjunkkal,

nem

folytán ki

hogy

áll

H e n o c h-féle

illetleg

1,

a törzset

is,

legjobban,

a

a

hátát.)

Makacs gyermekeknél

egyik

torok-

felültetjük

gyermeket; utóbbi esetben azonban a karokat is

pedig

mig a jobbkezünkbe fogott

fejét,

iiyelv-lapoczczal a nyelvhátát lenyomjuk.

vizsgálatánál

csecsemt

a

mig

a

a másik

;

vagy a nyelv-lapoczot a

hátravezetjük

a

s

foginy

két

közötti résbe hatolunk.

Ügyeljünk

be

túl

arra,

hogy

a nyelv-lapoczot

ne vezessük

mélyen a toroküregbe, mert akkor elször

leges öklöndözést váltunk

ki,

torok-képletekrl ledörzsöljük dékot, úgy,

hogy csak vérz

de a mi az

még

esetleg

felületet

addig,

meg

mig a gyermek nem

kell

fölös-

fontosabb, a

ottlév

látunk,

nem. Gyakran a lepedék a garativek mögé, a oldalrészeire rakódott s rejtve

is

csapa-

mást

de

garat-hátfal

maradhat elttünk, mind-

inspirál, ezt a pillanatot tehát

várnunk, mert ekkor a garatívek emelkednek

s

egy-

két pillanatra a garat-hátfal tetemes része láthatóvá válik.

11

Testalkat, habitus.

Mieltt a tulajdonképeni vizsgálathoz hozzáfognánk, mindig szükséges

más

testalkat mellett,

A fejldésnek

más

és

elbírálás alá esnek.

nagyfokú visszamaradását

szülötteknél

és

2.,

test-

symptomák, különböz

mert sokszor ugyanazon

alkatra,

nél

lennünk az általános

tekintettel

látjuk

1.,

kora-

veleszületett gyengeségMindkét esetben a testhossz,

(debilitas congenita).

súly stb. a rendes méreteken alul marad.

csecsemnek

Koraszülött

a

bre rendkívül b. Az ilyen

puhák, izmai igen satnyán fejldtek, aránylag

zsírszövet

bralatti

elég

melyet

a

cong.-nak

deb.

nagyfokú sorvadás, a

zdése, a végtagoknak a hidegsége

hmérsékének fájdalmas

a

gyenge

nyöszörgés,

kékes elszíne-

cyanosisa, a test

s

(35'0— 36'0

leszállása

kora-

nevezünk, a melyre a

testrészeknek

kiálló

lágy,

csakhamar azon

szülötteknél fejldik ki a születés után állapot,

hajlékonyak,

csontjai

C.

végbélh),

nagy gyengeség

jelleg-

zetesek.

Rendes idre

gyengén

A között

2500

nem

normálisan

igen haladják

fejlett

nem

is

üti

3250

lehetnek olyan

a súlyát, hosszát,

túl.

újszülött test súlya

ingadozik, átlagosan

gr.-ot

csecsemk

hogy koraszülötteknek

fejlettek,

fejlettségi fokát

született

gr.

Ha

2500—5000

gr.

a test súlya a

meg, gyengén fejlettségrl beszélünk.

Átlagos testhossz fiúknál 50 centiméter, leányoknál

49 centiméter.

A a

normálisan

következ

fejlett

gyermeknek a súlyszaporodását

táblázat mutatja:

12

Kor

Napi

Havi

sz.

s.

Átlagos

sz.

s.

testsúly

1

25-30

hónap

gr.

750

gr.

4000

gr.

3

«

22

«

650

«

5350

«

5

«

18

«

550

«

6500

«

7

«

15

«

450

«

7450

«

9

«

12

«

350

«

8200

«

12

«

6

«

200

«

9000

«

2 év

10-12

4

«

13—15

«

6

«

16—18

«

8

«

20—22

«

10

«

24—26

«

A alkatú

bár rendes idre született, de

rachitis foetalis -nak,

angolkór -nak

csontrendszerén ugyanazokat esetleg

még

gyermekkori

midn az

kóralak, a melyet

már az

újszülött

elváltozásokat

fokozottabb mérvben, a rachitisnél

test-

veleszületett

illetleg

nevezünk, a

gyenge

igen

csecsemknél elfordul olykor egy

klgr.

melyeket

észlelhetünk.

találjuk,

késbb

Megtalálhatjuk

a a

craniotabest, az epiphysarius megvastagodásokat a cson-

tokon, a csöves csontoknak elgörbüléseit,

st

a bordáknak

és végtagoknak többszörös, de gyógyult töréseit

Ha

a

csecsem fejldése a

gesen visszamaradt, akkor

s

o

beszélhetünk, a mely állapot

zatosan fejldik tetünk meg.

Az

ki.

r

is.

kitüntetett táblázattól lénye-

vadá

nem

s-ról,

a

egyszerre,

t r

oph

hanem

i

á-ról

foko-

Atrophiát általában kétfélét különböz-

egyik, ha

úgy

lehet nevezni idiopathikus,

a másik a symptomatikus. Utóbbi tehát csak mint kisér tünet szerepel, valamely alapbántalom mellett. Okul szol-

13

gálhat alatt

minden

betegség,

idült

mely hosszú lefolyása

a

sorvadáshoz vezet.

Gyakrabban

midn

phiákat,

észlelhetjük az önállóan

a

fejldött

tulajdonképen

szervezet

atro-

egészséges,

semmiféle szervben sem találunk elváltozást; ilyenkor a

sorvadásos állapotnak az egyedüli okát a nagyon hiányos,

vagy

hygienikus

keressük

A

viszonyokban, a gondatlan

s találjuk

ápolás

rossz

stb.-ben

meg.

kórképe ezen állapotnak az arcz- és

1.

a

táplálékban,

alkalmazott

czélszertlenül

testbrének

ábra. Atrophikus alkat.

ránczos voltában, halvány, fakó,

sárgás

színezdésében,

hegyes állban, ersen megfogyott panniculus adiposusban, igen sorvadt s petyhüdt izomzatban culminálódik, a melyhez, ha hozzáveszszük,

hogy a csecsem tágra

szemekkel, karjait s lábait felhúzva, lanul fekszik, végtagjai

hvösek,

csontokon kékesen elszinezdik

s

s

nyitott

majdnem mozdulatbre, mely a kiállóbb

azokon ersebben tapad,

pergament-tapintatu, helyenkint vagy nagyrészén korpádzik, a

szemek beesettek, a nyelv

a

kép

teljessé

lesz.

A

s

az egész szájüreg száraz,

sarkaknak a kifekélyesedése, az

14

ivarszervek s az anus tájnak erythemás elváltozásai, soor,

furunculosis gyakori, de tünetei az atrophiának.

Utóbb

nem

(1.

okvetlenül szükséges kisér

ábra.)

emlitett atrophia

már annyiban

különbözik

is

a sec. atrophiától, hogy az ilyen gyermek, ha hygienikus és

Az

diaetetikus

atrophiával

viszonyai

gyorsan gyarapszik.

javulnak,

szemben igen

tnnek

tápláltaknak

jól

az elhájasodás-t

fel

obe

s

i

t

a

mutató

s-t

csecsemk,

kiknél

a

azonban elég gyakran találunk

domború

a

bár

rachitist,

idomok,

különösen a hajlatok

ers

körül

vet

ránczokat

kifejlett zsírpárna,

látszólag teljes egész-

ség

Jól

st

— 2.

ábra. Cretin-íypus.

szólnak.

mellett

tápláltaknak,

túltápláltaknak

n

lát-

szanak a c

r

mus

szenved

-

bán

gyermekek,

e

a

t

i

i

s-

mely

bántalom a csecsem-

korban olykor nehezen ismerhet korban

a

bántalom

arra figyelünk,

fel,

felismerése alig

mig a gyermekjár akadálylyal,

ha

hogy ezen gyermekeknek a hossznöve-

képtelekedése a korhoz mérten visszamaradt, a járásra alapon járnak, nek, vagy bizonytalanul és lassan, széles

a

talpak,

szélesek, de különösen a tenyerek aránylag igen

mély barázdákkal. Az arcz az úgynevezett

cretin

— typust

15

mutatja: nagy

fej,

mely melll oldalról kissé összenyomott,

keskeny homlok, besüppedt orrgyök, tág orrlyukak,

dóan

vastag ajkakkal,

száj

nyitott

rendesen ersen

melyek között a

tekintet olykor élénk,

de sokszor

badon

látható.

szerü.

Brszín feltnen halvány. Nyak vagy

sorvadt,

thyreoidea

sza-

húsos nyelv (macroglossia)

fejlett

A

a

állan-

teljesen

idiota-

rövid, glandula

hiányzik.

(2.

ábra.)

Ezen képhez némileg hasonló a g ö

r-

vélyes, scrophu1

o

t

i

ku

s

alkatnak tor-

pid alakja.

Általában két alakját

különböztetjük

meg

a scrophulosisnak torpid,

2.,

1.,

a

az eretikus

alakját. (3. ábra.)

A

scrophulosis tor-

pidára jellegzetes a túl

vastag panniculus adi-

posus halvány brszin mellett; széles orr, vas3.

abra. Scrophulotikus arcz.

tag ajkak, puffadt arcz, esetleg

blepharitis

;

sokszor dunnyogó beszéd, excoriált

orrbemenet, vontatott lassú mozdulatok, fáradt tekintet

Az

alaknál

eretikus

bár a brszin ott

is

a

stb.

panniculus adiposus csekély,

halvány.

E

mellett a tekintet élénk,

hosszúra ntt szempilla szrök, kékes sclerák; az egész termet gyengén alkotott, finom és’vékony brrel, a melyen a

visszerek

kékesen

rendesen korán

fejlett

áttünnek,

élénk

mozdulatokkal

szellemi képességgel.

s

16

a torpid, mint az eretikus alaknál a nyaki miri-

Úgy

gyeknek megnagyobbodását

találhatjuk, a

melyek nyomásra

csak alig fájdalmasak; ha genyedésbe mennek lassan, sokszor

hónapok

alatt

következik be

az acut lymphadenitisektl, rajtok

sem mutatkozik

pír,

E

mellett

s

eltérleg

fluctuatio

szakában

Nagyfokú angolkór.

mindkét alaknál a legkülönbözbb megbetege-

déseket találhatjuk otitisek,

az csak

vagy csak nagyon csekély mértékben.

ábra.

4.

a

át,

állandó

:

gyakoriak az ostitisek és periostitisek,

nátha, blepharitis, conjunctivitis, hyper-

trophikus tonsillák stb.

Az a

eretikus scrophulotikus alkathoz

tuberculotikus

alkat,

úgy,

nagyon hasonló

hogy sokszor

habitust egymástól alig lehet megkülönböztetni.

a két

17

A

tuberculotikus alkathoz tartozik

még a fentebb mon-

dottakon kívül a hosszú lapos mellkas, igen halvány arcz körülirt pírral, rendkívül

sovány termet és hypertrichosis.

angolkóros

Végre ide sorolhatjuk az

elbb

(lásd

a rachit. congenitát), melylyel mint florid folya-

5.

ábra. Kyphosis rachitica.

els élethónapoktól

mattal az

kozunk leggyakrabban.

Ennek

jellegzetes

frontalék és parietalék

hogy

késn

felülrl tekintve

(4.

a 2-ik, 3*ik életévig

:

talál-

ábra.)

tünetei táján

:

nagy

fej,

mely a tuber

ersen csontosodott, úgy,

négyszegletnek

záródó nagykutacs, kopasz

Dr.'Bauer

alkatot,

Gyermekgyógyászati diagnostika.

látszik (tété carrée),

tarkótáj,

kiül homlok, 2

18

élénk tekintet, kissé besüppedt orrgyök, hiányos fogazat,

bordaporczok végein dudorok,

eltorzult mellkas, a

rózsafzér

tikus

olvasó)

v.

ersen

(rachi-

puffadt has, elgörbült

csöves csontok, petyhüdt izomzatú alsó végtagok, kyphotikus V. kyphoscoliotikus

kési

illetleg

járás,

hátgerincz,

(olykor

kacsa-járás)

A gyermek-betegségek

A

megbírálása

testalkat

gyermeknek a

letett

nak és a fejnek a

járási képtelenség,

után,

vizsgáló

a

br-színt

behajlitva, ujjait ökölre fogva,

höz szorítva

tartja;

alsó végtagokat

Úgy

is

csip

kitéritése

igen

karjait

behajlítva

meg.

könyöka törzslátjuk az

és térdizületben.

a fejnek, mint a végtagoknak a

zetbl való

asztalra

stb. figyeljük

mérsékelten

ugyancsak kissé a

ábra.)

az egyes végtagok-

Egészséges csecsem hanyattfektetve,

ben

(5.

általános tünettana.

fekvését, illetve

tartását, a

stb.

mérsékelt

mondott

er

hely-

alkalmazásával

fájdalom elidézése nélkül sikerül, úgy a csecsem, mint a gyermekkorban.

Fájdalmas

lehet a

végtagoknak ezen

helyzetbl

való kitéritése contusionál, fracturánál, Ízületek lobos meg-

betegedésénél

stb.

Hasonlóképen fájdalmas vagy litis

lobos (spondy-

hajlitása a nyaki gerincz-oszlopnak cervicalis)

vagy traumatikus eredet megbetegedései-

nél (fractura), valamint a

nál

lehet a fejnek a felemelése,

is,

haematoma

szomszédos szervek bántalmai-

sterno-cleido-mastoidei,

nyaki

vagy

garatmögötti lymphadenitisek, meningitisnél; utóbbi eset-

ben a

fej

feszítve, a

ers

állandóan mereven

mely helyzetbl

spastikus

a

tartatik,

kitérités

összehúzódását

váltja

illetleg hátra van

a ki.

tarkóizmoknak

Mono, vagy

19

hemiplegiánál,

vagy az összes végtagok

laza

hdésénél

(gyermekhüdés) a beteg azon helyzetben hagyja végtagjait,

a melybe azok a

vizsgáló-asztalra való letétel alkal-

mával épen jutottak. Súlyos megbetegedések, különösen lobos agyi folya-

matok alkalmával

majdnem

azt a

a végtagoknak elhelyezdése olykor

is

benyomást

bennünk, mintha a vég-

kelti %

tagok hdöttek volnának, a mi azonban csak a betegnek az öntudatlansága

hébb, vagy

ersebb

vontatottak, ha

egyáltalán

által

nem

van

feltételezve

kapott

ingerekre

;

ilyenkor az eny-

mozgások nagyon

merev nézéssel, renyhén vagy

egyúttal

reagáló pupillákkal

gyanúnk támad meningitis

találjuk

helyzetében

feltámasztja, ez

meg van

—

ers

hogy a gyer-

mindkét karjával

baj legkezdetibb

állát

stádiumában

mialatt fejét kissé hátrafelé rögzítve tarja, az

oldalmozgásokat csak az

egyik vagy

néha már a

:

iránt.

Characteristikus spondylitis cervicalisra,

mek ül

együtt

egész

kerüli,

ha erre mégis kénytelen, ezt

s

törzsnek

a

fejjel

együttes

mozdításával

végzi.

Állandóan felhúzva csípízület,

oldali

(absc.

vagy

a beteg alsó végtagját azon

ízület

környékének a lobjánál

psoas ex spondylitide).

Ersen nitis

tartja

felhúzott végtagokat

és perityphlitis)

látunk a hasür (perito-

vagy a hasfalak lobos bántalmainál

(phlegmone, erysipelas). Igen jellegzetes az oldalfekvés felhúzott lábakkal az agy-

(vadászkutya fekvés)

és gerinczagy lobos folyama-

tainál.

Állandóan a kóros oldalon tikus

fekszik

a beteg pleuri-

izzadmány jelenlétében; de ha az izzadmány tetemes, 2

*

20

annyira,

hogy dyspnoet okoz, akkor hogy

lesz annyira,

zített

a beteg

a fekve-légzés nehe-

ül

helyzetet foglal

el.

A

Általában nagy légzési

tüd

azok akár a légcs,

akadályok

mellett,

legyenek

vagy szív részérl, a beteg

ül

helyzetben látható, miután a lefekvés alkalmával a légzési

nehézségek fokozódnak. Folytonos

magas

látunk

gyengeséget

lázak mellett, deliriumoknál, olykor a sziv-

megelz

Figyeljünk

a

—

lenni.

a

után,

vagy önállóan

a

kifejezett

szokott

mely különösen

jelen,

gyermekkorban pedig valamely

csecsemknek

nem

túlsötét

elég gyakori szokott lenni lues, rachitis

Megjegyezzük

hogy

sem

halavány,

esetben anaemia van

csecsemkorban

mellett, a

színére, mely rendes

a

— bár individualiter eltéréséket mutat-

sem nagyon

Els

idszakban.

brnek

körülmények között hat

nagy nyugtalanságot

helyzetváltoztatást,

bre

betegség

felléphet.

is

itt,

kiállott

hogy

a

tisztán

tehéntejjel

táplált

halaványabb a rendesnél, a nélkül,

anaemia volna

Sárgásán színezett

brt

jelen.

icterus

bronzszint

mellett,

Addison-kórnál, kékes szederjes szint vitium cordis congenit. jelenlétében találunk.

A brnek elváltozásaira

a

is,

színe

mellett

figyeljünk

annak egyéb

vájjon nincs-e rajta kiütés stb.

Az arcz kifejezései, a gyermeknek a viselkedése, fontos útbaigazító momentumokat nyújtanak. Az élénk tekintet mellett nyugodt arczkifejezés úgy csecsemknél,

mint felnttebb gyermekeknél

sejteti

velünk a köny-

nyebb természet megbetegedést, az apathikus, semmivel

sem törd, magát

teljesen

elhagyó

beteg gyermeknél

ellenben a komoly megbetegedésnek már külsleg

is

igen

;

21

jelét bírjuk.

fontos

Az arcznak

fájdalmas,

szenved

kifeje-

zése, beesett szemekkel, felhúzott lábak mellett, valamely

lobos hasbetegségre

A nagyon

utal.

érdekld, hogy úgy mondjuk kaczér tozó arczjátékkal, különösen nagyobb chorea minorra hívja

riára s

fel

minden

élénk, arcz,

iránt

gyorsan

vál-

leánykáknál, hyste-

a figyelmünket.

Ennek ellenében ugyancsak a serdül korban lev gyermekeknek halavány vonultsága

fáradt

arcza,

neurasthenia gyanúját

:

kelti

magába

tekintete,

bennünk.

Pöffedt arcz, subconjunctivális vérzésekkel, pertussis-

nak csalhatatlan

jelét képezi,

mig ugyancsak pöffedt arcz

már

jelen-

csúcsos

állal,

és zacskós szemhéjak, krétafehér arczszinnel a

lev

nephritist árulja

el.

^ lesorvadt ránczos

Az ersen

elvékonyodott

száraz

brrel,

arczot,

atrophia

viaszsárga beesett arcz, beesett

mellett

szemekkel,

s

találjuk

kutacscsal

szemhéjakkal, hideg, tömöttes tapintató

félig zárt

elrement ersebb nedvveszteség (cholera

brrel,

infant.) mellett

észlelhet.

A

sírás.

Adott esetekben szintén fontos támpontot nyújthat a kórisme megállapításánál.

ben

is

Már

a születés utáni perczek-

a sírásnak a teljes hiánya miatt,

vagy ha erteljes

gyenge nyöszörgést hallunk, gyanúnk támad-

sírás helyett

hat debilitas vagy atelectasis iránt

függesztett vagy rendkívül

brnek

elbbire

a

gyengén

fejlett

utóbbira a teljesen

;

gyenge

kékes-vörös

fel-

inspiratiók s cyanosis,

színezdése,

csont és izomrendszer, csökkent

rendkívül

hmérsék

jellegzetesek.

A csecsem, kell

valamint a

a sírásnak tartamára,

gyermekkorban ügyelnünk

vájjon

az

hosszan

tart,

vagy

csak rövid ideig, de igen éles hangon történik-e; ügyelünk arra,

hogy ugyanakkor

talán végtagjaival a fájdalmas rész

kapkod a csecsem.

felé is

Ügyelünk a sírásnak

Hosszantartó sírással szoktak az

enteralgia,

talan s annyira

midn hogy

sír,

tagjaival erteljes

hirtelen a

a

az

idejére.

bélfájdalmak,

gyermek rendkivül nyugmiközben alsó vég-

elkékül, a

rugó mozgásokat végez, azokat majd

hashoz

majd ismét kirúgja a

közelíti,

hogy

a nélkül azonban, is

járni a

a

is

néhány hangos

extensióig, mialatt rendesen

valamit

felsírásnak

illetve

teljes

fiatus ürül,

nagyfokú meteorismus

ezáltal a

csökkenne.

Néha az

ilyen

csecsem megnyugszik enyhe

massage-ra, de sokszor a másságé

alatt

has-

még

a fájdalmak

fokozódnak.

Az

enteralgiás sírás hirtelen

kezddik

s

épen olyan

gyorsan múlik.

Hasonlókép nyugtalanságot és hosszantartó okoz olykor

rovaroknak

hiányában tehát ezután

is

csípése

a

kell

ideig

fájdalmas felkiáltást hallunk valamely

folyamat

mellett

(Clamor

egyéb ok

puhatolódznunk.

Ezzel ellentétben rendesen rövid illetve

is,

sírást

cephal.).

A

tartó

sírást,

acut agyi

felkiáltást

néha

mély felsóhajtások elzik meg; néha azonban a nélkül jelentkeznek, olykor nagy

söpör kíséretében.

A

nyugtalanság

mellett,

máskor

felkiáltások rövidebb-hosszabb

id-

közöket leszámítva többnyire éjjel-nappal tartanak, mialatt a

gyermek a

feje felé is

Ugyancsak a

kapkod.

fej, illetve

ers huzamos sírás alatt is. E mellett igen

a fül felé kapkod a gyermek,

mellett,

o

t

i

t

i

s

média

fejldése

nyugtalan, vonakodik szopni, miután

;

23

mozgások még

a szopó

növeli a

a fájdalmát;

öregbítik

fájdalmat a fülkagylónak a húzása, vagy fültájra gyakorolt

nyomás

is.

A

fültükörrel

megejtett

vizsgálat,

mittáló jelleg lázak

A

teremt.

is

felhívják,

melyre

rendesen

a

figyelmünket az említett jeleken kívül

a

inter-

csakhamar bizonyosságot

fájdalmak este rendesen fokozódnak, e miatt a

nyugtalanság

is

Sajátságos

az

órákban növekszik.

esti

éjjeli felkiáltást

tapasztalunk

ízületi lobnál (coxitis), valamint

lobjánál (spondylitis),

csigolyák

a

nélkül arra,

tekintet

annak melyik szakaszán fejldik a

fejld csíp-

lob. Ezt

hogy

már néha

a

legkoraibb stádiumban észlelhetjük, a folyamat elrehaladásával azonban a felkiáltások gyakoriabbakká válnak.

Nem

szabad összetévesztenünk a most tárgyaltakkal

az úgynevezett

turnus,

—

a

éjjeli felijedést

múlva

lép

fel.

Az

gyermekek rendkívül nyugtalanok,

ijedt

bálás közben. Pár perez

Az

éjjeli

ijedt

éjjel

fel-

arczczal s

múlva a roham sznik

többször ismétldik azon éjjeleken

így hirtelen

levegbe kapkodnak, heves

tágra nyílt szemekkel a

következ

pavor noc-

idsebb gyermekeknél, rendesen

mely

lefekvés után pár óra

—

kia-

vagy

s

a felijedés, vagy pedig a

ismétldik meg.

felijedést

néha anaemia

mellett,

gyakrabban

az orr-garat-ürben székel adenoid vegetatiók mellett látjuk;

ha periodice ismétldik, ügyeljünk malaria larvatara. Felemlíthetjük

még azon

állapotokat, a

melyek mellett

a sírás ugyancsak nyújt némi támpontot: ilyenek a

lési és a székelést az elsnél a elváltozására orific.

megelz

húgycsnek valamely (phimosis,

sírása a

vize-

gyermeknek

rendellenességére, vagy

paraphimosis,

urethrae, calculus urethralis stb.),

balanitis,

ulcus

vagy hólyagbán-

24

talomra; leánygyermekeknél bienorrhoea, adhaesio tus vaginae stb.-re, a

introi-

második esetben a végbélnek vagy

körüli résznek valamely kóros folyamatára (periproctitikus

tályog, fissura ani) kell

gondolnunk.

Ütérlökés, légzés.

Elettanilag szoros viszony

van e kett között. Az

els hónapjaiban lev csecsemknél az ütérlökés száma 120 140 között ingadozik perczenkint, ugyan-

élet

—

35— 40-nek

ekkor a légzési szám

felel

’évben az ütérlökés szám perczenkint 100

3—6

szám 25—30; kint

mintegy

A

éves gyermekek

90, a légzési

viszony tehát

szám 20

ütérlökés

A

meg.

2-ik élet-

— 120,

a légzési

ütérlökése perczen-

— 22.

és

légzési

szám között

—

úgy aránylik, mint 3 V 2 4 az 1-hez. Rendes körülmények között ezen arány meg is marad. Az emotiók alkalmával tapasztalható légzésszám szaporodással együtt az ütérlökés számának a növekedése állapot ép

úgy

valamint a

lázas

befolyásolja arányosan az ütérlökést, mint

a légzés számát

Ha

;

jár

is.

mulékony

olykor

rendetlenséget

veszünk

is

észre az ütérlökés és a légzés száma között, annak nagy

fontosságot

nem

tulajdoníthatunk. Fontosabb lesz azon-

ban ezen körülmény, ha a és légzés-szám változik, például,

között

fentemlített viszony ütérlökés

tartósan

és

jelentékenyen

ha az ütérlökés száma nem

áll

meg-

arányban

a légzések számával.

Igen találhatunk

szapora és súlyos

eseteiben, a nélkül

rendesen

diphtheria

kis

utáni

hullámú

ütérlökést

szivbénulás

egyes

azonban, hogy a légzés számának a

növekedése lépést tartana a mindinkább szaporodó

ütér-

— 25

lökés számmal.

midn

Úgy, hogy nem

azon esetek, a

ritkák

160 perczenkinti ütérlökés mellett 20, olykor

140

dyspnoetikus, sokszor azonban

még

csak

nem

dyspnoe-

is

tikus légzés-számot találunk.

Ezen körülmény annyira

hogy ha az

szaporodó és gyengül, olykor rendetlen

folyton

lökés mellett s

jellegzetes,

még

így

ütér-

cyanosist, a végtagoknak a hidegségét

nyugtalanságot látunk:

nem

kételkedhetünk a fenyeget

paralysis cordis jelenlétében.

Szaporább érlökést találunk ezenkívül, a légzési szám tetemesebb emelkedése nélkül, collapsusnál, súlyos

tz

bántalmak kíséretében, továbbá bolygó ideg

után

(például

A

légzés

mening. bas.

számának az aránytalan szaporodása, nor-

nem kevésbbé

mellett,

meg nem

felel

fontos diagnostikus

esetén

ac.

120—130

A 3

nem

60

ritkán

légzés, a

hasi jelleg, tbc. miliaris mellett inkább »

repül « légzés

ismert légzési typus.

gyérebb,

különösen icterus mellett lehet

nem

állandóan jelenlev

aluli

gyermekeknél,

tünetet,

retardált,

észlelni,

meningitis

is

gyakrabban

bas.

ideig

találjuk; ez

tbc.-ának

tartó

az

ezen

és

közé

arythmikus

—7

felül

ütérlökést

tünetei

ezt,

mintegy majd-

központi eredetre

els

retardált

mint

a

kevésbbé a 6

Fontosabb, ha a retardált

arythmikusnak

Rövid

mellett

mely mint tudjuk, a gyermekkorban a

Lehet az ütérlökés

korban.

szám

légzési

mellkasi jelleget ölt és ez az úgynevezett alatt

igy miliaris

;

érlökést tapintunk.

— 4-ik évig inkább

név

ütérlökés a lélegz-

jel

szervek valamely kóros elváltozását illetleg tbc.

hdése

hdéses idszakában).

tbc.

vagy a légzés-számnak

mális,

fer-

éven

lev

állandóan vall és

a

tartozik.

ütérlökést

2G

észlelhetünk olykor, mint reflectorikus tünetet helminthiasis és

gastritis

közben

alvás

valamint

mellett,

a feszességét vitium cordis mellett,

idszakában,

incompensatio

elnyomható

viszonyok mellett

is.

Az ütérlökésnek az

rendes

magát a

ütérlökést, leginkább

désében gátló befolyások mellett

könnyen

hullámú

kis

mkö-

szívet

synechiák)

(pericarditis,

észlelhetünk.

A légzésnek esetleges rendetlenségeire A Chey ne-Stokes-féle légzés már közeli

24

Meningitis

exitust.

— 48

bas.

kimerít betegségeknél Igen jellemz

midn

is

exspiriumokat

az

jelzi

az

jelentkezik, bár

észlelhetjük a

végs

orrszárnyi légzéssel együtt látjuk tartós

magas

utolsó

egyéb

légzés, a

nyögés

fájdalmas

a

szakaszban.

nyög

úgynevezett

az

elre

mellett

tbc.

órában majdnem rendesen

ügyeljünk.

is

kiséri;

ha

láz kíséreté-

ben: majdnem biztosan felvehetjük pneumonia crouposa jelenlétét.

Az

orrszárnyi

symptoma

meningitis

(pneumonia

horkoló

lev

különösen

éjjel

állandóan, szerint

;

ers

majdnem dönt

mellett.

az

elváltozások mellett

vegetatiók, retropharyngealis

nösen

s

légzést az orrjáratokban

légzést

különzeti

pneumonia crouposa

centrális) kétes eseteiben

Szuszogó garatban

convex. és

pneumonia crouposa

bizonyíték

fontos

igen

légzés

lev

akadálynál,

orrgarat-ürben,

vagy

észlelhetünk (adenoid

abscessus), elbbinél, külö-

a horkolás, nyitott száj mellett

;

utóbbinál

gyengébben vagy ersebben, a tályog nagysága

stenotikus nem

elforduló betegségek

szapora légzést a légcsben

mellett, s

dyspnoetikus

sza-

pora légzést a mély légutak, tehát magukban a hörgök-

;

27

ben vagy azok körül, vagy a tüdben történt

elválto-

zások mellett találhatunk. Sajátságosán r

ek e

s

dé

zh

növekednék Inspirium

typusú

megváltozott

s -nél

hogy

a helyett,

inspirium

alkalmával,

ugyanis

alkalmával

össze, e miatt elmarad

az

epigastrialis

Azon szervek

húzódik

st

kiboltosulás,

melyek

esetben

ez

alkalmával,

szállani légzés

nem

kifejezett

a

tehát,

behúzódik.

has

a

ellenkezleg az epigastriumban elég észlelhet.

a has teriméjében

rekesz

a

látunk

légzést

behúzódás le

nem

szoktak

szállnak

le,

ellenben exspirium alkalmával látjuk a hypochondriumok-

nak és az epigastriumnak az elboltosulását.

Végre megemlítjük az as^hma bronchiale mellett elforduló légzési typust. Az asthmatikus roham, a

nehéz légzés

telen beállott

hir-

hasonló az ál-croupos

miatt,

rohamhoz, azon különbséggel, hogy asthmánál a hang

nem

rekedt s

hogy

a

rohamok napközben

A huzamosabb id

ismétldhetnek.

szenved gyermekeknél valószínleg

üreget

is

czélszerü

átvizsgálni,

ilyen

mert

bronchitisben

a kis

hörgök izom-

és hypertrophikus tonsillák stb.

Hang Ügyelnünk tiszta-e,

kell

avagy nem.

—

is

mert

sokszor egyedül diagnostizálni.

a

a

rohamot.

az

orrgarat-

adenoid-vegetatiók

elidézhetik.

köhögés.

a hangnak

a

minségére, vájjon az

Fontos a hangok különböz válto-

zatainak a felismerése, a mit csak elsajátítani,

ki

esetekben

gyakran

gyakran

óta

zatának spasmusos összehúzódása váltja

Mindenesetre

is

hangképz

hallásunk

után

gyakorlat

szervek

vagyunk

utján

lehet

betegségeinél

kénytelenek

28

Tiszta

hangképz szerveknek az épsége Lehet a hang fátyolozott, például a

hang, a

mellett bizonyít.

légcs-hurut

enyhébb

de

fajainál,

tompa, dunnyogó,

lehet

rekedt

lehet

é

r

c z

egész

e

t

1

e n,

hang-

a

talanságig, az aphoniáig.

A tompa dunnyogó

hangra,

hogy annak az oka

felvehetjük,

hang-szálagok

igen

intactak;

a

érezni « véljük,

test

van

hogy

midn

észlelhetjük

a hangból szinte

a betegnek valamely

garatjában,

a

garatban székel, de a

jellegzetesen

ezt absc. retropharyngealisnál, a »

rekedtség nélkül,

nagyobb idegen

mely a gyermeket egyrészt a

a

szabad légzésében akadályozza, tompává, ércztelenné

teszi

másrészrl a hangot.

A rekedtségnek

számos fokozata van. Lehet a

hang rekedtes, a mi épen úgy szólhat gégehurut, mint kezdd laryngitis-crouposa, esetleg a légcsben lev új képlet,

a

melyre

esetben is

mint idegen

is

test mellett; kifejezetten

klasszikus

példa

ügyelnünk

kell

a

azonban vájjon a feltisztul

diagnostikus

esetben

ezen

laryngitis-crouposa,

rekedt-e? vagy pedig akkor

körülmény adott

rekedt,

a

sírási

hang

hang;

ezen

értékkel

bírhat.

Vizsgálandó vájjon a rekedtség fokozódik-e, vagy pedig

napokig változatlanul egy állapotban marad.

Csupán

dunnyogó

hang jellegz adenoid vege-

Ha

tatiókra az orrgarat-ürben.

a

dunnyogó hang

mellett

az orrhangon való beszéd lép azonban eltérbe (orron át

való beszéd) s e mellett a nyújtott

visszafolyik orrüreget),

(az

az

inyvitorla

inyvitorla

nem

zárja

ital

az

orron át

tökéletesen

az

inspiriumnál, mint phonatiónál

renyhén vagy egyáltalában nem mozog, akkor paralysis

diphther. véli palati-t vehetünk

fel.

Felvételünket meg-

29

ersiti a köhögési hang, mely miatt,

részben az orron

át

— a mozdulatlan

áramolván

leveg

a

ki

inyvitorla

—

saját-

ságos ércztelen, orrhangu zörejjel végzdik. Messzire hallható az úgynevezett

mindig komolyan tekintend

és

croup-szer köhögés,

egyéb, mint azon durva rekedt hangok

által kisért

mely az ugatáshoz nagyon hasonlit

gés,

köhögésnek talmára

is

hivják.

mely

s azért

nem köhö-

»ugató«-

Ez mindig a gége valamelyes bán-

utal.

Nehezített légzéssel párosult croup-szer köhögéssel

azon, különösen

jár

betegség, a melyet

az

éjjel

els álomban

hirtelen fellép

pseudo-croup-nak szoktak

nevezni.

A rohamokban jöv köhögés-nél elssorban

a-

pertussis említend, a mely néhány hónapos kortól a

kés

gyermekkorig minden idben elállhat az

tetik

által,

hogy rohamokban

s jellegez-

rendesen hányás-

lép fel s

végzdik.

sal

Bizonyos tekintetben a pertussishoz hasonló a köhögés a peribronchialis

mirigyek hyperplasiájá-nál,

illetleg sajtos elfajulásá-nál.

A rohamszerleg jöv itt

is

köhögésnél az exspiriumok

olyan hirtelen, lökésszerüleg követik egymást, csak-

hogy az utánuk következ fütyül inspirium nem oly kifejezett,

sem

mint pertussisnál.

olyan

jelentékeny.

sajátságos érczes

csak

nem

találunk.

hang

A

Az arcznak

Másrészrl kiséri,

az elvörösödése

exspiriumokat

az

a mit pertussisnál ugyan-

köhögést hányás

sokkal ritkábban, mint pertussis

mellett.

is

A

kisérheti, bár

diagnosisnál

alig

eshetünk tévedésbe, elször, ha az anamnesist kutat-

juk,

mert a peribronchial-mirigyek hyperplasiáját rendesen

chron. bronchitis elzi

meg

s

csak

késbb

a

folyamat

30

stádiumában

elrehaladottabb

tussisszerü köhögés. Azonkivül a

plasiának olyan egyéb manifest tracheal-stenosist

stb.),

a

hozzá a per-

csatlakozik

peribronchialis hyper-

tüneteit

találjuk (mint

is

melyek a tévedést,

majdnem

kizárják.

emlithetjük a hysteria mellett olykor mutatkozó

Itt

köhögési rohamokat, az úgynevezett eh o reá laryngis-t.

Az ugyancsak rohamokban

köhögés gyakran

járó

szólitásra kiváltható s a sajátságosán elváltozott hang,

croupszerü, máskor igen

vagy mély, vagy

éles

esetleg aphoniás elváltozásával, olykor

hangok utánzásával: élénken

állati

utal

a

fel-

néha

érczes,

legkülönfélébb

bajnak ideges

a

•természetére.

A

hysteriás magaviselet

s

egyéb hysteriás tünetek

csakhamar megadják a kell útmutatást, a mely megóv bennünket a tévedésektl.

Járás. Jór fejlett gyermek a 13 jelzett kell

kornál

már idsebb

kutatnunk.

A már

járó,

— 14-ik

s

hónapban

még sem

jár,

Ha

jár.

rachitis

a

után

súlyosan rachitikus gyermeknek

menését kacsajáráshoz hasonlítjuk azon jobbra-balra való ingadozások végez. oldali

A

miatt,

a

rachitikusok

melyet

járás

járásához

alkalmával

kissé

törzs

a

hasonló a

két-

luxát iocoxae con g.-ban szenvedk menése.

A láb veleszületett vagy szerzett rendellenességei, donga-láb, pes varus mellett a beteg a oldalsó részein

jár,

mig a

például

lábnak

talp befelé, a lábhát kifelé néz;

lúdláb, pes planus-nál, a talpnak csak a bels oldala érinti a talajt járásnál, mig a küls oldal attól

a

elemelkedik.

31

Biczeg

járást

látunk valamely ízület (térd, csíp)

megbetegedéseinél.

lobos

Csigolya-lob

elrehaladottabb

eseteiben a beteg rendszerint karjait a térdeire támasztva jár. (6.

ábra.)

A

diphtheria

üdül

szakában gyakran látunk

kisfoku ataktikus járást.

A központi idegrendszer ugyancsak Fr e d i

a

nál

r e’i

eltérést

találunk

a

némely bántalmánál

járásban.

így

például

a

c h-féle ataxiá-

járás

bizonytalan,

ingadozó, annyira, hogy

betegség késbbi

a

stá-

diumában a beteg csak egyes tárgyakba kapasz-

kodva képes dorsalis a

járni

(Tabes

gyermekkorban

alig fordul el).

A kis-agy tumorainál hasonlít

a járás tántorgó,

a részeg

ember

járásához; némely beteg járásnál gyakran

el is esik.

Görcsös-hdés mellett a járás nehezített,

6.

ábra. Spondylitis dorsiialisra jellegzetes állás.

a

beteg a

jár,

s

lábujjhegyén

azokkal a

talajt

súrolja.

Az

sénél (peroneus-hdés) a beteg a

egy maga után nak«

is

veti,

alsó végtag laza

hdé-

hdött végtagot

mint-

a mely járási typust,

lehetne nevezni.

»

kaszáló járás-

j

:

RÉSZLETES RÉSZ.

Dr. Bauer

Gyermekgyógyászati diagnostika.

3

i

)

A köztakarón elforduló A br vannak-e

figyelemmel

vizsgálatánál

rajta

elváltozások.

kóros elváltozások,

köztakaró csak a színe

tér

által

kell

lennünk

vagy a

kivirágzások,

brnek

a

el

arra,

a

rendes

színétl.

Elször I.

brön

elforduló elváltozásokat.

Aheveny fertzésen alapuló brelvál-

tozások. tüneteket

hámlással

A

kiterjednek,

hanem nyákhártya

fertzésen

alapulnak,

lázzal s általános tünetekkel járnak,

végre hogy

is

rendesen

hogy nemcsak a köz-

Jellegeztetnek azáltal,

egész felületére

takaró

kat

tárgyaljuk a

mutatnak,

végzdnek

;

általános

két osztályba oszthatjuk

hólyagcsa-képzdés nélkül

járó

ki

ket.

virágzáso-

(efflorescentiakat) mutató,

fi^hóly a g-k épzdésekkel

Az elskhöz kanyaró

tartoznak

a

vörheny

(morbilli), a rózsás-kiütés

A

vörheny

Charakteristikumát

srn

:

egymás mellé

élénk vörös, a

az

járó brelváltozások. (scarlatina),

a

(rubeola).

(Scarlatina).

képezi,

helyezett,

hogy

a

köztakarón

gombostfej nagyságú,

br niveau-ja fölé nem

emelked, nyomásra 3

*

3G

eltn

kiütések

meg, rendesen magasabb

jelennek

kíséretében és a torok-képletek

ers

láz

belöveltségével, eset-

leg necrotikus torok-elváltozásokkal párosulva.

Ha

a kiütést kissé távolabbról nézzük, az

egynem

skarlátvörösnek imponál, közelebbi megtekintésnél azon-

ban

feltnik,

brrészletek

hogy

által

kiütések

a

vannak

A heveny fertz különböztetünk meg:

elkészit-szak

2.

egymástól

elválasztva.

betegségeknél általán 4 stádiumot 1.

idszak

lappangási

(prodromum),

(incubatio),

virágzási-szak

3.

és

hámlás (desquammatio).

4.

A

2—5

vörhenynél a lappangási szak

mely után a megbetegedés rendesen pl.

a gyermek

még

a betegség.

1—2

Az exanthema

napi

napig

hirtelen lép

egészségesen feküdt

máskor

kiütéssel ébredt; ki

halványabb

le

tart,

fel.

reggel

s

a

Este

már

prodromum

után tör

gyakran

hányás

kitörését

elzi meg. Rendesen a nyakon és a mellkas felsrészén látható

elször a

kiütés s

onnan

terjed,

az egész testre; máskor az egész

12

— 24

köztakarón

óra

alatt

egyszerre

keletkezik.

Az

még

halvány vörös szín exanthema, másnap

eleinte

sötétebb vörös színezdést vesz

fel,

nak halványabb színével élénk ellentétben

mely az arczáll.

Az arczon

vagy egyáltalában nincs, vagy csak elszórtan látunk kevés exanthemát.

A

halványulni, s s

ersebben

kivirágzás

kezddik

ers exanthema

mely annál korábban

ersebb

volt az

mellett csak korpádzást

exanthema. látunk,

mig

után sokszor lemezes a hámlás.

torokfájás, illetve nyelési

megelzi

napi fennállása után kezd

a hámlás,

indul meg, minél

Gyenge exanthema

A

3—4

a kiütést.

nehézség igen sokszor

37

brön, az

Mikor még semmi exanthema nincs a

ers

összes torok-képletek már

Az exanthema

a nyaki mirigyek érzékenyek, duzzadtak.

megjelenésével

torok-belöveltség

a

mutatnak,

belöveltséget

tetfokát,

eléri

is

ugyanekkor enyhébb esetekben tszs-lobot, súlyosabb esetekben pedig necrosist, szürkés-sárgás csapadékot uvulán,

a tonsillákon,

találhatunk

is

garathát-

garatíveken,

h

kifejezje a A scarlatinás necrosis scarlatina súlyosságának: enyhébb esetekben

falon.

csa-

mérsékelt, súlyosabb esetekben kiterjedt a torokbeli

padék.

A

nyaki mirigyek duzzadt-

1

1

^

S

8

T

ti

sága ugyancsak egyenes arányban áll

a fertzés súlyosságával,

mig

[A

A

enyhe esetekben a nyaki mirigyek infiltratiója is alig

észrevehet, a

V

\A V

súlyos scarlatinát már a rendkívül

nagy fokban megduzzadt,

fájdal1

mas nyaki mirigyek

A nyelv,

a

is

jelzik.

scarlatina kez7.

ersen bevont

detén

3—5

marad

s így

Középsúlyos scarlatina lázgörbéje.

napig, a mikor fokozatosan

és

feltisztúl

ekkor észlelhetjük a scarlatinára jellegzetes

»málna« vagy »macska« hogy a

értjük,

ábra.

felületes

igen élénk piros s

rajta

nyelvet,

a

mely

alatt

azt

hámréteg leválása után a nyelv az egyes papillák

ersen

kiemel-

kednek.

A egész

láz a betegség kezdetén 40’0®-ig,

vezeti be,

st

fokozódik

is,

hetk

s

ilyen

kisebb

hirtelen

gyermekeknél

a kiütésnek

az

eclampsia

olykor

elterjedésével

legfeljebb csekély reggeli

felemelkedik

a

láz

még

remissiok észlel-

magasságban megmarad mindaddig, mig

38

az exanthema teljes kifejldését

fokozatosan, lytice nyulásával átlag 4szerre

le.

A

kiütésnek a

megsznik

lassanként

3—7

5—

száll

napot vesz igénybe.

indúl

meg

az

honnan aztán

a

elérte,

egész

a

(7.

láz

elhalvá-

teljes is,

A

ábra.)

köztakarón,

a

mi

tehát

hámlás egy-

de legtovább

marad meg a tenyereken és talpakon. Ezen helyeken

ersebb

kivirágzás mellett rendszerint csak a betegségnek

Nem

hetében fejezdik be.

ik

6-ik héten is tart

A most eltérések

is.

azonban még az

ritkán

ezen helyeken a hámlás.

középsúlyos alaktól persze vannak

vázolt

Vannak

vagy

láztalanul,

1

mérsékelt lázzal lefolyó vörheny esetek

themával

hetk

s

rendetlenül s foltokban

lázakkal, elesettséggel, nagy-

bzös

angina necrotiká-

megjelen exanthemával,

igen szapora pulsussal stb. folynak

s

le,

A

változatai különböz elnevezések

szerint

Ha

egymás

mellett

a

bennünk.

minsége

szerint jelöltetnek.

a kiütés mellett a köztakarón

srn

keltik

a kiütésnek

scarlatina

kicsi

kezdettl a kétes

vagy rossz prognosisú esetnek a gyanúját

apró,

gyenge exan-

is,

igen súlyos, úgynevezett septiform-jellegü esetek, a

fokú nyaki-mirigy duzzanatokkal,

s

napig tartó

mérsékelt torok-belöveltséggel. Viszont észlel-

melyek kezdettl igen magas

val,

—2

még számos

igen

ül, opák bennéket tartalmazó

scarlatina miliaA scarlatina variegata rendszerint súlyo-

hólyagcsákat látunk, ezt nevezzük fis-nak.

sabb folyamatot

jelent s azt értjük alatta,

rendetlen foltokban jelent

meg

hogy a

és az egyes foltok között

tenyérnyi nagyságú halavány, tehát kiütéssel

brrészletek

is

láthatók.

apró vérömlenyek r

is

Ha

vannak,

h a g c a-val állunk szemben. i

kiütés

az

egyes

nem

kiütések

fedett

helyén

scarlatina haemor-

39

A

mint

fentebb

elhalványulása után

idn

mondott

túl

említettük

sznik

is

tart,

a

st

exanthema

az

általán

ha azonban a

láz,

a

fokozódik, vagy ha a hám-

lás alatt, tehát a

2— 3-ik

gondolnunk

valamely szövdményre, a mely

kell

láz

héten

akkor

ismét jelentkezik,

scarla-

tinánál elég gyakori.

A

leggyakoribb complicatiók, illetleg utóbetegségek

2.

Nyaki

A torokbeli necrotikus folyamat. lymphadenitisek s phlegmonek.

3.

Otitis

média, mely

a

4.

következk

A

:

1.

vagy

egy-

lehet

kétoldali.

nephriti-

vesék részérl támadható complicatiók, A

s e k.

Epén

gálnunk a

minden

ez okból vizeletet,

meg

scarlatinánál

kell vizs-

már a második hét végétl kezdve

naponta fehérnyetartalomra.

hevenykiütéses idszak-

(A

ban többször észlelhet úgynevezett korai fehérnye-vizelés

nem

diagnostikus jelentséggel

kez

bir.)

jelent-

veselobot a zacskós szemhéjak, a pöffedtebb

és

vizenys

jó

eleve elárulják,

vannak mégis

uraemiás

Ilyenkor

állapot.

esetek,

Ha

a

is

mikor aránylag beköszönt

hirtelen

rendesen két tünet

nekünk a bekövetkez uraemiát

a

:

és

fejfájás

most elsorolt complicatiók egyike

akkor kutatnunk

sorban ide tartozik az

jelzi

hányás.

sincs jelen,

egyéb szövdmények után.

kell

arcz

megcsökkenése már

alsó végtagok, a vizelet

kielégít vizelet mennyiség mellett az

Bár az esetleg

Els

endocarditis. Különösen magas

lázak esetében igen ajánlatos a szívnek gyakori s pontos átvizsgálása.

A

scarlatina

valamint a pericarditis

különben szem eltt tyákat,

a

mellhártyát,

is,

kell

után szeret

fejldött

lappangva

tartanunk

ízületeket

a

stb.

járni.

Nem-

savós

hár-

scarlatina

után

többi

A

endocarditis,

fejldött pleuritisek többnyire genyesek s rendesen csak

40

a betegségnek a 3-ik vagy 4-ik hetében keletkeznek,

az úgynevezett

synovitis scarlatinos a-val

már a betegségnek 1-s vagy Ezeken agyra

s az

kívül

ki

betegség,

complicatió léphetne álló

figyelmünknek az

a

egész idegrendszerre, tüdkre

még egy fertz complicatiók

s

fel

gyakran

hetében találkozunk.

2-ik

terjedni

kell

míg

stb.

van

alig

;

mely mellett olyan sokféle

melynél a mintegy lopva el-

felismeréséhez

nagy figyelemre

olyan

volna szüksége az orvosnak, mint épen a scarlatina.

A

typikus

pítása rendesen

scarlatina-esetekben

nem okoz nagyobb

kórisme megálla-

a

nehézséget, enyhébb

esetekben azonban, a mikor az exanthema

újszülötteknél észlelhet

neonatorum-mal

Kezdk olykor az erythema physiologicum

hajlandók a

scarlatinát összetévesz-

Ezen kiütés az újszülötteknél rendesen

olykor pontszer

is,

els napokban

az

fennállás után eltnik és a

A

vissza.

hogy

brön

inkább

újszülötteknél

össze

késbbi csecsem

lehetne

gyermekkorban

és

s ez

erythema nagyobb brfelületre terjed erythema, leginkább magasabb

alatt,

hívjuk. Útbaigazítást ad

jórészt

elfordulni.

a

az

esetekben, mikor az ki.

A

punctiformehasználata is

ki

voltak téve

;

az

ers

erythema caloricumnak

anamnesis, továbbá, hogy

azokon a testrészeken fejldik, a melyek a

leginkább

gyakori

néha már behatóbb

hfokú fürdk

ezért

scarlatinát,

elég

el, de gyakran észleljük forró nyáron

napsugarak behatása is

el, pár napi

szokott

téveszteni

vizsgálatot igényel, különösen azon

áll

de

csekély hámlás marad

alig

erythema punctiform e-vel

után

áll

diffus,

brkiütés kell megítélésére elég azt tudnunk,

scarlatina

Sokkal a

oly kife-

esetleges tévedések eljöhetnek.

jezett,

teni.

nem

hnek

a legfontosabb különbség pedig

41

az,

hogy az erythema caloricumnál

láz

hiányzanak. Teljesen

a scarlatinát

utánzó

toroktünetek és a

a

egyes

látunk

kiütést

esetekben némely gyógyszer használata után.

E chinin,

különösen említendk a belladonna,

tekintetben a

diphtheria

Ezen

gyógysavó.

elleni

továbbá a

készítmények,

antipyrin

és

salicyl

gyógyszer-kiütések

azonban rendszerint circumscriptek, kivéve a belladonnás brpirt, az egész köztakaróra a

végre

torok-belöveltség,

nem

terjednek

anamnesis,

az

hiányzik

el,

esetleges

és

vizelet vizsgálat eldöntik a kórismét.

Kanyaró Lázzal

hurutjával

hevenyfertz betegség, mely az

járó

jellegeztetik,

(Morbilli).

hogy

a légz-szervek, valamint a

együttesen,

rendetlen

alakú,

babnyi, élénk pirosszín, nyomásra fölé kissé

kiemelked

foltok

takarón, a melyek helyenkint

összefolynak

fel

magánosán

köt-hártyák

lencsényi, egész

eltn,

lépnek

a

br

az

fölszine

egész köz-

állanak, helyenkint

különösen kissé távolabbról tekintve a

s

tigrisbrnek a rajzolatát igen élénken utánozzák. nál

által

A

kanyaró-

épen ügy, mint a scarlatinánál 4 stádiumot különböz-

tetünk

meg:

lappangási-szakot,

a

a

prodromális-szakot,

a kivirágzást és hámlást.

8—14

Lappangási ideje jelentkezhetnek lázak

;

megelzi

hártyájának

a

a

mely

id

alatt

már

étvágytalanság, nyugtalanság több-

nyire észlelhetk a betegnél.

desen

nap, a

A

kiütés megjelenését ren-

köthártyák, a

belöveltsége.

száj-

és

toroknyák-

Sokszor a kemény

s

lágy

szájpadon az exanthemának a kitörése eltt apró sötétpiros foltokat láthatunk (enanthema), a

melybl

a bekövet-

42

kcz

cxanthcmát már elre megjósolhatjuk,

beteg

sokat

b

híg

tüsszög, köhög,

váladék

lépnek

fel

ürül.

pofák

a

helyezett, élénk piros

A

hang

hurutos

Kop

nevezett

tünetekkel

belfelületén,

srn

egyidben

egymásmellé

alapon ül, fehéres-szürkés,

1

i

k-féle foltok.

értéke nagyobb, mint

a

Ezen tünetnek

hurutos

általános hurutos tünetek csak

Kop

rekedt, orrból

egész kis-gombostfnyi felrakodások,

rásnyi,

a

kissé

e mellett a

1

i

az

valószínvé

míg az addig

teszik,

közelg

a

úgy-

a diagnostikus

tüneteké, mert

k-féle foltok biztosan jelzik

tsz-

morbilli

A Kopli k-féle tünet jelentkezése után 2—5 nap múlva eruptiót.

már

a

morbilli

A

jelennek.

olykor

foltok

kiütés

meg-

is

megjelenését

nagy nyugtalanság, ers

fénykerülés, száraz, kínzó, olykor

croupszer köhögés elzi meg.

A

elször az arczon

kiütés

mögött szokott terjed lefelé.

Középsúlyos morbilli lázgörbéje.

thema a alatt

teljes

fellépni s

kifejldése után, eléggé gyorsan, s

kezddik

onnan

Az arczon gyakran

confluál az exanthema.

halványodik

s fülek

a hámlás,

a

Az exan-

2—3

nap

mely után

a

kiütés helyének megfelelleg világos-fakó, mérsékelt kor-

pádzást mutató pigment foltok maradnak vissza, a melyek

néhány nap múlva véglegesen eltnnek.

A a

morbilli

kedést

lázzal jár.

A hmérsék

itt is,

emelkedik

39’5

— 40*0°-ig

megjelenésekor rendesen

még

kisfokú

scarlatinánál

kiütésnek

mindig

mutat.

gyorsan

Az exanthema

csakhamar sülyed a

láz,

teljes

megjelenése

daczára annak,

hogy

a

mint s

a

emel-

után kiütés

43

még

fennáll s

végzdik.

(8.

scarlatinától eltérleg, critikus leeséssel

a

ábra.)

Ha azonban

még

a láz

az exanthema elhalványodása

sem sznik meg, vagy ha ismét

után

vdményre

localizálódván

tüdk

A

gondoljunk.

fellép,

kanyarót,

els sorban, gyakran

részérl complicatiók. Láz

akkor szö-

légzszervekben

a

kísérik a légutak

fellépte,

és

vagy megmara-

dása esetén, fleg kisebbkorú gyermekeknél, els sorban

pneumonia catarrhalis esetben

is,

után kutassunk

ha a légzési typus

ennek nem

még azon

Ugyancsak elég gyakori bonyodalmát képezik a

lehetnek

(enteritis

néha

melyek

a

morbilli-

meleg idszakban, a bélhuzam

nek, különösen a nyári

megbetegedések,

meg.

felelne

igen

A

choleriformis).

alakúak

súlyos

többi

complicatiók

még megemlítjük a blepharitist, keratitist, stomatia brnek az eczematosus, ecthymás elváltozásait,

közül tist,

médiát és végül a laryngitis subglotticát (bvebben

otitis

lásd

a

mely rekedt

légcsbántalmaknál),

nagyfokú nehéz légzéssel

jár

is

annyira,

köhögéssel

hogy

s

operatív

beavatkozás válhat szükségessé.

A

morbillinél

megkülönböztetjük:

kiütésnek

a

is 1.

kedések vannak. Olykor

opák bennékkel

(morb. vesiculosi),

késbb

látni

fogjuk,

jól

az

érezhet kúpszer kiemelegyes

papulákon

hólyagocska

telt

a mi

szerint

morbilli papulosi-t, ha

a

az egyes morbilli foltokon

kis

minsége

a

a

foglal

is

is

morbilli haemorrhagic i-t, ha

adhat az

nyomásra természetesen nem tnnek is

el.

okot;

egyes

foltoknak megfelelleg, vérömlenyek léptek

eseteiben a nyákhártyákon

helyet

stádiumban, a mint

kezdeti

tévedésekre

egy-egy

fel,

2.

a

morbilli

a melyek

Ennek súlyosabb

nagy a hajlandóság a

vér-

44

septic.

már komolyabb szemmel nézend. (Morb.

mi

zésre, a !)

Bár a morbilli rendesen könnyen felismerhet betegség,

azon esetekben,

midn nem

typikus a

adhat tévedésekre. Vannak esetek,

A

nehéz megkülönböztetni. elkülönítés

kezdeti

lehetséges,

stádiumban

jelenségek, tehát gés,

köhögés,

jelek, a

legfbb

köthártya, rekedtség,

a scarlatinától

melyeknek alapján az

következk:

a

a

midn

Morbillinél

1.

symptomák

a

hurutus

a

orr- és hörghurut,

míg a

okot

kiütés,

tüsszö-

hurutos

scarlatinánál

jelenségek egyáltalában nincsenek, ellenben a nyaki miri-

gyek megnagyobbodása és nyelési nehézségek vezetik be rendesen a folyamatot.

A

2.

morbilli foltok az

thema megjelenése után még pár nap múlva

br felszine

kednek kissé a észlelhet. scarlatina

A

3.

»scharlach

mellett,

scarlatinánál

is

mert

tes

3—5

ez kevésbbé

symptoma

fontos

morbillinél

kiemel-

is

a

de ez

hiányzik,

ha már a

nyelvrl

nappal a kiütés

megjele-

jelen,

Morbilli kezdeti stádiumában igen neveze-

4.

symptoma

nincs meg.

ez

nyelv«

csak akkor van

a lepedék levállott, tehát

nése után.

fölé, scarlatinánál

exan-

5.

a

Kop

1 i

k-féle

tünet,

mely scarlatinánál

Végre a hámlás idszakában, sokkal

sivebb a hámlás scarlatina mellett, mint morbillinél

;

inten-

külö-

nösen fontos a tenyereknek és a talpaknak lemezes hámlása.

A

rendesen br-izgalmak

papulosum lit,

hiányzik

is

i

elálló

erythema

sokszor igen híven utánozza a morbil-

azonban ennél a

torok, hiányzanak a hurutos 1

után

láz,

a

tünetek,

belövelt

s

foltos

hiányzik a

Kop-

k-féle tünet.

A

morbilli papulosi-t a kitörési szakban

lev v a r o i

1

a

vera-tól mind az utóbbi idig olykor igen nehéz volt

:

45

megkülönböztetni, mindkett nagy

abban a stádiumban, a

tekkel stb. jár; a variola pedig

midn még

fejldött, teljesen

A

papulosihoz.

morbilli

a

nem

hólyag

azonban olyan diagnostikus kétséges esetekben

teljes

hurutos tüne-

lázzal,

hasonló lehet jelenségben

Koplik-féle

tünettel rendelkezünk,

mely

biztossággal morbilli mellett szól.

Rózsás kiütés (Rubeola).

A fertz

kiütéses bántalmakhoz tartozik. Jellegzésére

hogy halvány rózsaszín, inkább a végtagok

felemlítjük,

feszít oldalaira szorítkozó, könnyen elnyomható, a szintje fölé s

nem emelked, számbavehet

ki

br

láz nélkül,

igen mérsékelt hurutos jelenségekkel fellép exanthema.

Az

6—21 nap

incubatió tartama

dromalis

szaka

rendesen

van,

alig

között

ingadozik.

Pro-

közepette

jólérzés

fejldik az exanthema.

A

tarkó-mirigyeknek

—2

A

eltnik.

Szövdménye

A

kiütés 1

és

scarlatina

megnagyobbodását

különben igen enyhe

észleljük gyakran ezen mellett.

kismérv

napi

után

fennállás

bántalom

nyomtalanul

a rubeolának alig van.

összetévesztéstl

való

morbillivel

óvnak a fentebb elmondottak.

A fertz

kiütéses betegségek

fbb

tüneteinek táb-

lázatos összefoglalása

Lappangási

id

2

—5

nap

8

— 14

nap

Nyugtalanság,

Gyakran Kezdet

elzi

Rubeola

Morbilli

Scarlatina

hányás

coryza, tüsszögés,

meg a kiütést

köhögés, rekedtes

hang

6

— 21

nap

;

46

1'

Scarlatina

Morbilli

Rubeola j

ii

Lencsényi, kerekded,

szabályta-

V.

elször a fülek mögött és lan alakú,

Pontszer, majd-

nem

Kiütés

egyszerre lép

az egész testen

fel

késbb

a

nyakon, mellen

s

arczon,

12

— 24

óra múlva

egész

leterjed az

Pontszer, egyszerre lép

fel,

leg-

inkább a

végtagok feszít

ol-

dalain

testre

Nyelv bevont, késbb >macska«Száj és

nyelv, torok belö-

A kiütést 1 — 3 nappal

lleg

torok-

belöveltség

Tarkó-miri-

Rendszerint

ságának megfele-

mirigyek

belövelt,

•

Mérsékelt

enanthema

necrosis

A folyamat súlyos-

Nyaki-

torok

folliculitis,

esetleg

a

Koplik-féle tünet,

torok velt,

megelzi

nem

infiltráltak

infiltráltak

gyek megnagyobbodtak

Ritkán láztalan,

Láz

39-0-40-00 C.,

rendesen

39-0- 40-00

critikus leesés

C.,

Alig van

lytikus leszállás

»

Enyhe esetekben szabad, középsúlyosSensorium

aluszékonyság,

nál

Súlyos

apathia.

Szabad

esetekben eszméletlenség, deliriumok

A

2-ik

indul,

tenyere-

a

A

elhalvá-

kiütés

mér-

nyulásával

talpakon

sékelt korpádzás

csak a 3

—4-iken,

a

sokszor

lemezes,

8

ken

Hámlás

héten meg-

a

és

fertz

képes-

ség a hámlás

tel-

jes befej eztéig tart

helyét

kiütés

— 10

napig pig-

ment-foltok

Fertz 12

jelzik.

képesség

— 14

nap

Igen minimális

47

Kimenet

Scarlatina

Morbilli

Rubeola

Gyógyulás vagy mors

Gyógyulás vagy mors

Gyógyulás

Vagy Következ-

olykor

nincs,

nephritis,

mény, illetve gyakoribb

dis,

complicatiók

tartó szellemi za-

vitium cor-

otitis,

rövid

varok

illetleg

ideig

tubercu-

Nincs

blepharitis,

losis,

mérsékelt szellemi

zavarok

stb.

A fertz

Okai

Gyakran semmi, olykor pneumonia,

de

anyagot közelebbrl

nem ismerjük

fertz

A hólyagképzdéssel járó brelváltozások. B)

Idetartoznak

módosított 4.

:

himl,

1.

a

himl,

valódi

variolois,

bárányhiml,

a

3.

vera, 2. a

variola

varicella,

a vaccina.

Ezen fertz bántalmak az által charakterisáltatnak,hogy rövidebb vagy hosszabb ideig tartó incubatio után, tiszta

bennéket tartalmazó hólyagok lépnek

a melyek azután bizonyos

id

fel

a

víz-

brön,

múlva, esetleg elgenyednek,

illetleg beszáradnak.

A variola lappangási ideje 3 — 12 nap között ingadozik. A rendesen súlyos tünetekkel (hátfájdalmak), magas lázzal bevezetett

prodromalis idszakban sokszor mutat-

kozik egy, a scarlatinához hasonló

köldök

alatt,

gyenge erythema a

hónaljakban, a melyet az angolok rash-nak

neveznek, a mely nyomásra

csakhamar kezddik a

nem egészen tnik

kitörési

kiemelkedéssel biró kivirágzások és hajas fejbrön)

kezddnek,

a

el.

Ezután

stádium.

A

elször a

fejen (arczon

vörös, kis

honnan 24 — 48 óra múlva

48

az egész testre kiterjednek.

l, a melyen

gyorsan

A

foltok tetején kis

nagyobbodik

nagyságot vesz

A

fel.

csakhamar

s

hólyagok

behúzódott. Ugyanekkor a szem,

st

hurut jelentkezik, észlelhetk.

lencse

köldökszerleg

száj nyákhártyáján

orr,

is

hatodik vagy hetedik napon, a hólyagocskák

kínzó viszketés. tehát körülbelül

A

az

át,

arcz

a

olyan sorrendben pörkösödnek

fedett

hegek maradnak

a rendkívül

stad. exsiccationis,

kezdenek beszáradni

felpattannak,

A

úgy,

megjelenése utáni kilenczedik

kiütés

álltak.

felduzzad

s fellép

harmadik stádiumban

napon a hólyagok

A

körülbelül

teteje

szemek sokszor bedagadnak

a

hólyagcsa azután

ezen helyeken, esetleg hólyagok

genyedésbe megy

tartalma

hogy

A

A

hólyagcsa fejldik.

kis

göbcse

pörk leesése után

s

3—5

tnnek

el,

a

s

hogy el-

nap múlva epidermissel

vissza.

variolának a complicatiói között legveszedelmesebb

lehet a larynx részérl jelentkez

szövdmény,

a mennyi-

ben az esetleg a gégében képzdött pustulák olyan nyákhártyaduzzanatokat okozhatnak, hogy fúladás

A

többi

complicatiók

lehetnek, hurutos

állhat

tüdlob,

be.

ptitis,

phthisis bulbi, nephritis, genyes ízületlobok stb. Diagno-

sisunk morbilli

megállapításánál

van-e

diagnosist

kell

fejldben

fentebb

említjük meg,

figyelemmel

már

;

e

kett

tárgyaltuk,

kell

lennünk nem

közötti e

differential-

helyen

csak

azt

hogy diagnosisunk megtételénél figyelemmel

lennünk az esetleges variola-járványra

is.

Hasonló módon, de sokkal enyhébben

folyik

le

a

variolois, vari óla modificata, mely különösen egyéneken mutatkozik. Úgy az általános tünetek, mint a láz enyhébbek és az egész folyamat gyorsabban

beoltott

nyer befejezdést.

:

49

Még enyhébb

himl,

tünetekkel jár a v a

r

ce

i

melynek a lappangási idszaka 8 Olykor magas

váltakozik.

bárány-

a,

— 17 nap között

A

A

hólyagokká fejldnek.

láz-

testen elszórtan apró

néhány

foltok jelentkeznek, a melyek

vörös

gömbölyded borsónyi,

óra múlva

1

de néha majdnem

lázzal,

talanul folyik le az egész bántalom.

kiemelked

1

víztiszta

bennékkel

telt

hólyagocskák vöröses udvarral

vannak körülvéve; a hólyag tartalma csakhamar megzavarosodik

2

s

—3

napi fennállás után

beszáradnak, pörkösödnek, helyöket halvány-piros •akkor zetes

folt jelöli

csak

is

itt-ott

hanem

ki,

brön

egész

mellett.

Heget csak

ideig.

még

a

mai

csak

alig

lev hólyagok

s

hólyagcsás

Jelleg-

eruptiót

kiütést

már beszáradt hólya-

Complicatiót a varicella a legritkább esetben

variola Verától, illetleg varioloistól

Bár variolánál

böztetni.

s

hólyagosa követi, úgy, hogy

szokott okozni. Fontos dolog adott esetekben egy varicellát,

eltn,

ritkán

hagynak vissza maguk után.

csoport

friss,

látunk, virágzásban

gok

nyomtalanul

szakaszonkint, például

holnap egy újabb a

hólyagocskák

hogy a hólyagocskák nem egyszerre

varicellára,

törnek

egy

a

ersebb

megkülön-

a hurutos tünetek sokkal kifeje-

zettebbek, adott esetekben

találhatunk belövelt torkot,

azonban a úgyszintén

varicella mellett is

variolois

mellett,

úgy hogy a legbiztosabb támpontunk azon, csakis a varicellánál észlelhet alig

dése

néhány óra is

oloisnál

körülmény, hogy a hólyagképzdés megtörténik

s

a hólyagosa pörkösö-

gyorsan bekövetkezik, míg

variola, illetleg vari-

a

alatt

hólyagképzdés fokozatosan halad elre

hólyagosát mindenkor kifejezett

Össze lehetne téveszteni

s

a

göbképzdés elzi meg.

a varicellát egyes esetekben

eczema vesiculosummal, utóbbinál azonban hiányzik a Dr. Bauer

Gyermekgyógyászati diagnostika.

4

50

piros udvar, továbbá az

brbántalom

eczema

polymorph. jelleg

vés.,

és

épen ezen

körülmény

Pemphigus

vulgárissá!

alig

igen

jellegzetes

eczemára.

varicellát,

miután

téveszthetjük

hanem

csakhamar

a

nem maradnak

a pemphigus-hólyagok

lencsenagyságúak,

össze

megnövekszenek

mogyoró, egész diónyi nagyságig, másrészrl pemphigushólyagok nem beszáradnak, hanem

nál a

megpattannak

és lehámlanak.

Vacc Humanizált

állati

i

n

a.

lymphának

köztakaróba

a

beoltása után helyileg elváltozások lépnek

fel,

való

pedig

és

az oltott helyen a beoltás után harmadnapra kis pirosas

göbcse

keletkezik,

melynek a

bennéket tartalmazó a hólyagocska

kap

s

elttünk

5— 6-ik

még áll

tetején a

4— 5-ik

hólyagocska fejldik.

A

napra

tiszta

8-ik

napra

inkább megnagyobbodik, piros udvart

a teljesen kifejldött

vaccina.

Már

az

naptól kezdve kísérik a vaccinát mérsékelt lázak,

nyugtalanság, a mely tünetek a hólyagbennéknek a megzavarodásával, tehát a

8— 9-ik

napon még fokozódhatnak.

Ezután a hólyagocska lassankint beszárad, vastag pörk

képzdik, s

pörknek a leesése után 2

a

heg

mialatt az általános tünetek

jelzi

—3

már visszafejldnek

hét múlva mérsékelt

a vaccinának a helyét.

Nem hevenyfertzésen

alapuló br-

betegségek. A brnek pirosságával járó megbetegedések.

Ide tartoznak: az

erythemák.

Változatos alakban fordulnak el, de jellegük többnyire,

hogy gyorsan lépnek

fel

és

tnnek

el.

Kisebb vagy

51

nagyobb

pontok vagy foltok

vörös

által

képeztetnek,

melyek nyomásra eltnnek. Localisak vagy az egész köz-

A

takaróra kiterjednek.

nyákhártyákat érintetlen hagyják.

Az erythema papulatum

már

és punctiforme-rl

fen-

tebb volt szó.

(Rövidesen

csak

említjük

intertrigot, mely

az

különösen elhanyagoltabb gyermekeknél

együtt

br-

hol

elfordulni,

található erythemával. Ott szokott felületek

gyakran

szorosan érintkeznek egymással. Legkedvenczebb

helyei az intertrigónak, a glutaealis, scrotalis és inguinalis tájék,

a

nyak

hónaljak.

s

kedvezen

Dyspepsiák igen

befolyásolják s épen ezért ennek az elhanyagolása esetén

igen kiterjedt alakot vehet

fel.)

A csalánkiütés, rt cári a és az erythema exsudativum multiforme. Az elsre a kínzó i

viszketésen

kívül

keletkezett

laposas

a

mint a neve

is

a

halványvörös

a

fehéres

kiemelkedések, az

mutatja,

a

különösen az élénk rózsaszín

Olykor

foltoknak

erythema

sokszor magában fordul

exsud.

el

az

tetején

utóbbira,

polymorphismuson

kívül

jellegzetes.

mult.-val

de

együttesen,

erythema nodosum.

Mogyoró-, egész galambtojás nagyságú csomók, melyek a bralatti

kötszövetnek lobos

alapulnak.

infiltratióján

Legkedvenczebb helye az alszáraknak a mells hol a tibia

mells

éle fölött

része,

symmetrice helyezdnek

a el,

vagy magányosan maradnak vagy számos, de rendesen kisebb a

infiltratio

törzsre

fordulnak

is

el.

lép fel s az egész alszárra,

terjedhetnek.

A

A csomók

a

fels

br

de

még

végtagokon niveau-ja

fölé

fel

ritkán

kissé

kiemelkednek, kékes-vörös színek, nyomásra, de olykor

spontán

is

fájdalmasak. 4

*

A

kitörést

úgy

mint az erythema exsud. mult.-nál

itt,

gyakran rheumat. fájdalmak néhány, esetleg több

nap

pigment hátra-

csekély

alatt

A csomók

elzik meg.

s láz

hagyásával eltnnek.

Az azon

atrophiás

kórkép,

mely

s

lob

körülírt

esetek lép

lép

fel,

mely genyedéshez

midn

kötszövetben

bralatti

a

csak

Vannak

vezet.

néhány

furunculus

meggyógyulása

a

fejldik

nevezünk,

s-nak

hogy

melyeknek

a

sorban

áll,

(paedatrophia),

után

ismét

dolog

végre

gyógyulással végzdik; vannak azonban esetek,

midn

fel,

egy is

furunculosi

melyet

abban

els

gyermekeknél

csoport

százával lépnek

köztakarót esetleg

képzdik

furunculus

a furunculusok, s

fel

ellepik

sepsis

a

s

gyermek

folytán.

—

majdnem az egész vagy kimerülés,

elhal,

kötszövetnek

bralatti

.A

phlegmone

heveny lobja

a

s

a

semmiben

felnttekétl

sem különbözik. Hátra van még, hogy az újszülötteknek az e ry 1

néhány szóval megemlékezzünk. Ez

a s a-ról

fordulhat

el

;

1.

kiindulva

kiütéses

így

az

e-

2.

nem

a kölköldök-

Mindkét esetben a charac-

magas

fájdalmat mutatnak s

hogy prognosisuk

vagy

tovább,

terjed

teristikus tüneteket, tehát

A most

p

vagy mint sepsisnek, köldök-infectionak

infectióból indul ki a fertzés.

pírt,

i

két alakban

részjelensége, a mikor az erysipelas legtöbbnyire

dökbl

s

lázat,

élesen

elhatárolt

mindkett megegyezik abban,

rossz.

tárgyalt

erythemáknak az összecserélése egyéb

betegségekkel,

vagy egymással nincs

erythema papulosüm, punctiforme,

scarlatinához sokszor

kizárva,

morbilli,

ill.

nagyon hasonlók, ezekre nézve a

már fentebb mondottakra

utalunk.

53

Az ellen

intertrigonak

védenek a következ körülmények

br nem

acut lázas bántalom, a szélekkel a

brpír nem

nodosumnak

a

tömött

elhelyezdése

elrement traumának

az

gumma

többnyire sym-

nodosum-nak

eryth.

a hiánya,

erythema

az

illetve

A

syphiliticum-tól való éles elkülönítése.

metrikus

s élesen elhatárolt

traumaticától,

periostitis

acut

az

nem

intertrigo

:

még

Fontos

bir.

összecserélése

való

erysipelással

s

az

kezdet, luetikus

tünetek és luetikus anamnesis hiánya kizárják az említett két kóralakot, ellenben biztosítják az erythema

nodosum-

nak a diagnosisát. Pörk-képzdéssel járó brbajok.

Mint a leggyakrabban elfordulót, els

izzagot, Az stad.

1.

eczema

acut.

eczemánál 6 stádiumot különböztetünk meg:

erythematosum, a

A nem

kis

brön

elpirosodás,

2. stad.

papulosum-

csúcsos kiemelkedések kép-

2-ik és 3-ik

stádiumnak kifejldése 24

— 48

óránál

meg-

szokott tovább tartani. Ezután

a

hólyagcsák

ersen nedvedzenek,

a

mikor

elgenyednek,

létrejött

az

5-ik,

sum, a mely után végre a

további

már

a

az

kifejlés

genyfejlesztk folytán

vagyis a stad. impetigino-

6-ik stádium, a

következik, vagyis a (br)

Az eczema már a

is

madidans vagy rubrumról beszélhetünk.

a megpattant hólyagocskák a

mosum

át,

kifejldött a 3-ik stádium a stad. vesiculosum.

4-ikrl, a stad.

ket,

a

a melyek csakhamar hólyagcsákká alakulnak

pattannak és

Ha

midn

észlelhet.

is

ban a piros alapon apró

midn

az

acut.-t említjük:

olykor csekély oedema

zdnek,

sorban

regeneratio

1-s stádiumában alatt

stad.

is

squam-

stádiuma.

ersen

visz-

azonban a viszketés még

ersebben fokozódik ban

s

magaslatát a 4-ik

5-ik stádium-

s

A viszketés különösen éjjel ersen fokozódik hogy nem ritkán reggel az ers vakaródzástól egész

éri

úgy,

el.

véresen ébred

hozzák

létre,

a beteg.

fel

Az eczemát

izgalmak

localis

legyenek azok akár mechanikus, chemikus

vagy thermikusak. Alig tekinthetk külön bántalomnak az

impetigo

és

ecthyma. Impetigo-nak nevezünk nagyobb genypustulát, míg a hasonló kinézés, de a coriumnak mélyebb részébe terjed

ecthymának

hívjuk.

Az Impetigo contagiosa, különösen

a gyer-

pustulát,

szélekkel

infiltrált

mekkorban epidemice szokott

A

az arcz.

bánfáimat olykor csekély

meg, aztán csakhamar apró melyek nagyon hamar

A

ldnek.

kis

legnagyobb fejlettségüket

lérnyi

nagyok.

st

A

el

hólyagcsákká

4—5

fej-

nap múlva

ekkor körülbelül

s

fil-

késbb megzava-

hólyagcsák bennéke is

elzi

levertség

csomócskák képzdnek,

hólyagcsák izolálva maradnak,

elérik

rosodik,

láz,

bennék

tiszta

Kedvencz helye

fellépni.

genyed, majd a hólyag felpattan

s

képzdik minden egyes hólyagnak megfelelleg egy-egy sárgás-zöldes pörk. Ezen pörkök 1 s alattok

marad egy pirosas

fekélyek nincsenek, csak

Tilbury Fox

szerint

tagiosa épen az

nagyon

A

nap

alatt

pörkök

leesnek

alatt

tehát

nagyon lazán ülnek az alapjukon. fel

volnának ragasztva;

eltávolíthatók.

által jellegeztetik,

felületes.

A

folt.

mintha csak

körömmel igen könnyen

—2

pörkök

Az impetigo con-

hogy az egész folyamat

leesése

után

a

folyamat

gyógyul.

A

hólyagfejldés stádiumában a varicellával lehetne

összetéveszteni az impetigo contagiosát, annyival inkább,

mert mindkett

epidemice

is

eljöhet, utóbbinál

azon-

55

bán hiányzik a hólyagcsát körülvev piros udvar, a mi

meg

mindig

varicellánál

van, e mellett az impetigo cont.

míg

rendszerint körlírtabb,

a

varicella

egész testre

az

kiterjed.

Az eczemától is

részint a

már elég élesen

polymorph

st nem

elkülöníti,

vesiculosumot

ritkán a stad.

mutató

pörköket

egyéb

testnek

részein

Achorion Schönleini-i

brbe benyomul A hajszál körül

is

egyszerre látjuk.

hajas fejbrre

bántalom

a

eljöhet.

A

s a

egy

aztán

is

f

szorítkozó,

a v u

bár

s,

a

favusgomba, az

okoztatik. Contagiosus.

által

gomba

a

a stad. impetiginosumot,

s

squammosumot

Egy másik, különösen a vastag

másrészt az eczema mindig

vagyis a stad. erythematosum

jelleget mutat,

mellett a stad.

bántalomnak a felületessége

A

fej-

hajhagyma körül tenyészik.

gombostfnyi,

kénsárga,

középi részén besüppedt, szélével kissé kiemelked, pörk-

scutulum, fejldik, a mely egy hajszál

által

keresztül van

fúrva.

A

ér

míg végre a szomszéd, szintén megnagyobbodott

el,

scutulum idvel nagyobbodik,

scutulumokkal

összefolyik,

úgy

fillérnyi

hogy végre az egész

A pörköknek

fejbr kénsárga, törékeny pörkkel van fedve. az eltávolítása után kissé

A

haj a

úgy néz

által ki,

nedvez

felületet találunk.

betegségnek késbbi stádiumában atrophizál,

fénytelen, törékeny

scutulum

könnyen kihúzhatóvá

s

felemelt

s

szertemállott

magába

válik

epidermis

és

a

miatt

mintha be volna porozva. Emellett sajátságos,

némileg az egér-szagra emlékeztet szagot a pörkök

nagyságot

közelében.

a hajszálba

is

érezhetünk

A gombák késbb benyomúlnak és

ott,

valamint a scutulumban

megtalálhatjuk górcsi vizsgálatnál, oldattal kezeljük.

is

ha 10%-os

is

kali-lúg-

56

A favusnak

érintett tünetei annyira charakteristikusak,

hogy eczemától,

melylyel

esetleg

összetéveszthet,

elég

könnyen elkülöníthet. Sokkal csekélyebb pörkképzdéssel

köztaka-

jár s a

rón fordul el, a hajas fejbrt kivéve a rüh, scabies.

A

rühatka az Acarus scabiei

A

okoztatik.

által

scabiesre

jellegzk a járatok, melyek majd egyenes, majd görbített vonal

alakjában

futnak.

lehetne felcserélni

a

Legkönnyebben a

scabiest,

a

prurigoval

differential-diagnosisról

m.ajd a prurigo tárgyalásánál lesz szó.

Göbcsésedéssel járó brbántalmak.

Göbcsék képzése

br

a

felett,

által jellegeztetnek,

részint alatta

a melyek részint

Többnyire chronikus

vannak.

jellegek.

A

legkifejezettebb göbcsésedést

p a n u s-nál 1

s

lichen scrophulosoru

Az elbbinél rendes brszín vagy alapon, tenyérnyi terjedelemben, lyezett, kölesnyi,

kemény

lichen ruber

a

csekély hámlást

s

göbcsék lépnek

srn

által,

fel,

a melyek tetejükön

behúzódást mutatnak

mialatt a régi

sával eltnnek.

Nem

elhe-

sokszeglet, viaszfény,

s

mérsékelt visz-

ketést okoznak. Peripherice terjednek tovább új fellépése

találjuk.

olykor kissé pigmentált

egymás mellé

gömböly vagy

tapintatú,

m-nál

göbcsék

göbcsék pigment hátrahagyá-

gyakori betegség. Jellegzetes a lichen

göbcsékre, hogy azok sem pustulákká vagy hólyagcsákká át

nem

változnak,

hanem mint göbcsék tnnek

A lichen scrophulosorum tbc-tikus

el.

különösen gyenge,

vagy scrophulotikus gyermekeknél szokott

hogy

lépni s az

által

egymástól,

még ha csoportokban

jellegeztetik,

a

göbcsék

lépnek

is

fel,

fel-

isoláltak

az egyes

57

br

göbcsék közt lev vel

göbcsék valami-

nagyobbak, mint a lichen ruber planusnál, barnás-

Ne

vörösek, tetejükön hámlást mutatnak.

téveszszük össze

lichen strophulu s-t, mely hónapos csecsemknél elég gyakori. A gombost-

a most tárgyaltakkal 6

A

rendes szín.

— 10

a

lábakon

fnyi, áttetsz göbcsék leginkább a kezeken és localisálódnak, mérsékelt viszketést

okoznak

s

1

—2

heti

fennállás után nyomtalanul eltnnek.

Egy másik, mutató

sedést

mitis.

A

a korai

gyermekkorban fellép, göbcsé-

betegség,

Többnyire

viszketeg,

a

táplált

jól

prurigo

gyermekeknél

találjuk.

bántalmat rendesen urticaria vezeti be. Ezen urticariára

els

jellegz a makacsság; leginkább az

vagy a második

életév

végén,

elején fejldik, elmúlik, ismét fellép,

míg

végre a 2-ik életév végén, vagy a 3-ik elején (néha elbb) az epidermis

apró csomócskák keletkeznek. Az alsó

alatt

végtagoknak a feszít

legkedvenczebb

oldala

csomócskáknak, a hol az els idszakban mint tapintjuk ket. Különösen

látjuk,

jól

nem

helye

a

annyira

érezhetk, ha

Ujjúnkat ezen helyeken végighúzzuk.

A

viszketés

azonban már ezen

idben,

st már

az

urticariaképzdés szakában olyan nagyfokú, hogy a szülk-

nek a panaszát gyakran csak ez képezi.

Az ers vakarás felelig egy-egy

kis

göbcséknek meg-

folytán az egyes

pörk

is

képzdik

a

köztakarón, e

mellett az inguinalis és hónaljmirigyeknek kisebb-nagyobb-

fokú

infiltratiója is

javul, télen

észlelhet.

A

bántalom makacs, nyáron

azonban könnyen exacerbál, olykor megfor-

dítva; véglegesen csak a

Újabb nézet egyik tünete.

szerint

nem

serdülkorban szokott elmúlni. egyéb, mint

a scrophulosisnak

58

A br fölé ersen kiemelked molluscum contagiosum-nál. A hogy

a normális

halvány

köztakarón,

rózsa-szín,

göbcséket

látunk

a

kórképet az képezi,

kölesnyi

gyöngyház-fény,

egész

borsónyi,

élesen

körülírt,

tömött tapintató göbcsék képzdnek, melyeknek tetején mérsékelt besüppedés

Ha

látszik.

a

göbcsére nyomást

gyakorolunk, akkor a besüppedésen keresztül faggyúszer

anyagot

szoríthatunk

Ezen faggyúszer

ki.

anyagban,

a molluscum contagiosumra jellegzetes, fényl testecseket,

P

úgynevezett

az

górcs

arczon, nyakon

stb.,

helyeken szokott

nem

1 1

e

o n-féle

r s

A molluscum

alatt.

körül, a hol

a

testecseket

contagiosum

láthatjuk

eljöhet

de leginkább az izgalomnak

képzdni, így különösen a

néha száz-számra

találhatjuk.

az

kitett

genitaliák

Nem

viszket,

fájdalmas.

Ha

a

molluscum contagiosum göbcsék még

kicsinyek,

hasonlók a milium-hoz. Azon az alapon azonban, hogy a miliumnál hiányzik a középi behúzódás, már macroskopice is

differentirozhatjuk. Microskopice pedig a

féle testecsek

kimutatása

Patterson-

által.

A közönséges szemölcs, verucca, ugyan szintén élesen kiemelkedik a köztakaró

a tetején a behúzódás, sokkal a

molluscum contagiosum

sem

s

felett,

de hiányzik

tömöttebb tapintatú, mint

belsejébl nyomásra semmi

ürül.

A hegyes függölyök, condylomata accu-

m

i

na

t

a,

valamely

izgalom

következtében

jönnek

létre

rendszerint az ivarszervek környékén. Kifejlett állapotukban

jellemz ezen condylomákra

a

carfiol-szer alak, melyet

az apró condylomáknak egész tömege alkot. Ezen carfiol-

szer alakok

rendszerint

srn

egymásmellé helyezkedve

59

az ivarszerveknek egész környékét elfoglalják, igen tömött

nem

tapintatnak,

különösen

Ha,

fájdalmasak.

leány-

gyermekeknél a húgycs-nyílás körül nagyobb tömegek-

ben

képzdnek,

defaecatiót

is

a

a

közönséges br-

hogy a

lupus vulgaris-nak

a kezdeti stádiumában, ugyancsak

idesorolhatjuk azt a nyákhártyákon és orr.

A

második

alatt,

a

eltt

életév

melyek

mint láthatók és

A

nem

melyek

fel.

infiltratumok,

eleinte

inkább

felett

a

kezddni,

szokott

Kezdetét

gom-

göbcsék

jelzik

csak

br

tapinthatók,

vékony,

fényl.

göbcsék késbben növekednek, kiemelkednek a

niveau-ja fölé, (lupus hypertrophikus)

(lupus exulcerans).

st

de a legkedvenczebb helye az arcz

bostfnyi egész kávészemnyi

br

kezddik,

göbcsékkel

Eljöhet az egész köztakarón,

is.

is,

a fejldése, legalább

leggyakrabban a pubertás idejében lép

a

a

fájdalmassá tehetik.

Végre azon okból,

farkas,

valamint

akadályozhatják,

vizelést

A

-

br

majd kifekélyesednek

fekélyek inkább

felületesek,

másra csak kevéssé érzékenyek, vastag pörkkel

nyo-

fedettek,

a melyek alatt a fekélynek az alapján, vagy szélén ugyan-

csak megtaláljuk az említett göbcséket.

A

göbcséknek a növekedése általában nagyon

Rendesen hónapok tehenek

el,

a

míg

a

lassú.

göbcseképzdés

s kifekélyesedés tart.

A

luposus fekélyzdéseket leginkább luessel lehetne

összetéveszteni. Bár luesnél az anamnesis, egyéb luetikus tünetek, a folyamatnak a

tétben állnak a

gyorsabb fejldése, élénk

nagyon lassú fejldés

nagy figyelemmel

kell

ellen-

lupussal, azért mégis

lennünk, különösen a fekélyeknek

az alapján és szélén elég

nagyszámmal

göbcsékre, a melyek a brfarkas

elhelyezett lupus

diagnosisát

biztosítják.

60

Pigment-lerakodással járó brbántalmak.

Nem

említve a localis, foltokban jelentkez pigment-

következk

lerakodást, a

tartoznak

utáni pigment-foltok, ezekrl lásánál

morbilli

a

ide:

morbilli

a

tárgya-

már megemlékeztünk.

Felületes

megtekintésnél,

pigment-foltokhoz, a

hasonlít

a

morbilli

utáni

p t y r a s s v e r s c o o r, ha az egyes foltok egymástól elkülönítve állanak. A pityriasis

egy

versicolort

i

i

i

mikrosporon

a

parasita,

mely elég gyorsan szaporodik egész tenyérnyi, világos

Az egyes

egyes foltok

egynem

s

összefolynak

lencsényi létre.

Néha azonban az

ép.

majdnem

s

Ha

Csekély viszketést okoz.

folt

egész

az

van

által

törzs fedve.

kaparjuk az egyes foltokat,

azok kissé hámlanak, ha a lekapart

microskop

kezeljük,

furfur, okozza,

a köztakarón

br

a

halványsárgás-barna

kali-lúggal

1

sárgás-barna foltokat hoz

között

foltok

i

részleteket

10°/o*os

a parasitákat

alatt

is

meg-

A

Epén ezen

találhatjuk.

parasita

pigment-foltoktól, ha

bántalom. detét

még

nem

is

meg

a

hámlás

morbilli

s

utáni

említjük az anamnesist.

eljöv urticaria pigmentosa. Kez-

két, a

Az egyik az

közönséges

a

tünet, tudniillik

különbözteti

jelenléte,

Idetartozik

két

urticaria

kora gyermekkorban

fejldése

jelzi,

a

melynek az

eltnése után a köztakarón barnás-sárga pigment-foltok

maradnak újra

vissza.

fellép

gyakran

urticaria

ugyanazon

pigment-foltok így

Az

még

azután bizonyos

helyeken

és

ismét

sötétebbre színezdnek.

ismétldhet,

véglegesen

a

id

elteltével

eltnve,

Az

a

urticaria

serdülkorban

szokott elmaradni, de a pigment-foltok állandósulnak.

'

G1

A másik az

sokkal ritkább

1— 2-ik életévben

tosum. Ennek

bántalom,

kezddik, a

mely ugyancsak

xeroderma pigmen-

a prognosia komoly. Pigment foltok

fel-

lépése vezeti be a bántalmat, azokon a helyeken, a melyeket

nem

ruha

fed, tehát arcz és kezeken.

nák, egész a fekete színig.

minimális

viszketést

s

késbben azonban megbámulFájdalmat nem okoznak, csak korpádzást.

csekély

hogy a pigment-foltok

rájok még,

közti

kezik,

Késbb

jednek

s a

brnek

pigment-foltok

rendes,

ránczba

nem

az

egész testre

kiter-

az atrophiája folytán rhagadok, a száj-

megszkülése

és orrnyílásoknak a

4— 5-ik

nem

a szemeken gyakran ectropium kelet-

által

a

Jellegzetes

br

atrophizált, feszes pergament-tapintatú,

szedhet, a mi

belül a

foltok kölesnyiek, •

lencsényiek, eleinte sárgák,

hanem

A

idéztetik

el.

Körül-

életévben az egyes pigment-foltok sötéten a

melyek

mint igen rossz indulatú képletek (melanosarcoma)

siettetik

színezett

szemölcsszer képletekké változnak

az exitust.

Az utóbb

tárgyalt

két

kórforma,

át,

tekintve

az

anamnesist annyira charakteristikus, hogy tévedésekre alig

adnak okot. Hólyagképzdéssel járó brbajok. Teljesen jó közérzet mellett magánosán, vagy csopor-

tokban

jelentkez

jellegeztetnek, a

beszáradnak folt,

s

hólyagszer

melyek bizonyos

id

fellépése

múlva megpattannak,

esetleg mérsékelt

heg hátrahagyásával eltnnek.

Idesorolhatjuk: a

Pemphigus-t, melynél

víztiszta

gok, borsónyi, egész gyermek el.

által

vagy nyomtalanul, vagy csekély pigment-

magányosan fellép nek

képletek

a rendesen

bennéket tartalmazó hólyaökölnyi nagyságot érhet-

:

62

apemphigusacutus pemphigus syphilitikus.

Különösen érdekel minket

neonatorum

és

Az els rendesen fel

jól

az életnek els,

bennék

egészséges gyermekeknél lép

fejlett

második

esetleg

hólyagok, a

tenyereket

A

hetében.

és talpakat

tiszta

kivéve

az

egész köztakaróra elterjedhetnek.

A pemphigus

syphilitikus

meg els

talpakat támadja

épen

sorban.

a

tenyereket

A

és

a

hólyagok borsó-

nyiak, babnyiak, tartalmuk azonnal zavaros

vagy genyes.

Fejldhetnek úgy az els napokban vagy els hetekben, de az újszülöttek világra is hozhatják. Utóbbi esetben egyéb tünet nélkül született luesre.

is

joggal tehetjük a diagnosist vele-

A pemphigus

ban, a

míg

mutat a

varicellával.

a hólyagok

simplex kezdeti stádiumá-

dissemináltak,

hasonlóságot

Míg azonban pemphigusnál

azonnal mint ilyenek jelennek meg, a

elször piros

kis

foltok,

illetve

a hólyagok

hólyagokat

varicella

kiemelkedések elzik

meg,

továbbá a varicella-hólyagok piros udvarral birnak, míg

pemphigusnál ez hiányzik. Az eczema vesiculosumot pedig a polymorphismus, mely az eczemának a

sajátja

— teljesen

megkülönbözteti a pemphigustól.

A sömör, herpes, lefolyása tól,

ezért

semmiben sem ezt

külön

hólyagcsáknak

tér el a

nem

a

fellépése,

felntteknél tapasztaltak-

tárgyaljuk.

Csak

azt

akarjuk

megjegyezni, hogy a herpes néha diagnostikus fontos-

ságú

lehet, így

különösen négy kórkép van, a melyek

mellett herpes (rendszerint az ajkon) gyakran elfordúl

pneum. crouposa,

tonsillit.

meningitis cerebro-spinalis. differentiális

tünet

lehet

follicularis,

ventriculi és

Adott esetekben tehát

például

pneum. crouposa cephalica

cat.

között.

meningit.

bas.

dönt tbc. és

63

Miután a kezdeti stádiumában szintén hólyagcsákat

herpes tonsurans-t is, a trichophyton tonsurans nev gomba

mutat, ide sorolhatjuk a

mely bántalom a

Megkülönböztetjük

okoztatik.

által

szerint, a

nem

hajjal

A ezüst

a

mint a hajas fejbrön fordul el, vagy pedig

végtagokon.

borított helyeken, tehát a törzsön és

fejbrön

hajas

forintnyi

a

gomba

még nagyobb

s

A

köralakú

szabálytalan a

kissé

széli,

kedettebb részein, számos egymás mellé

hólyagcsa látható.

késbb

majd

fillérnyi,

foltokban jelentkezik, a melyeknek

emel-

helyezett apró

hólyagcsák csakhamar megpattannak

apró pikkelyekben hámlanak.

s igen

betegséget

ezen

A

folt

egész terüle-

tén található hajszálak szárazak, többnyire letöredezettek,

A

fénytelenek.

hólyagcsa

köralakú foltok nagyobbodása mindig apró

csoportoknak

körkörös fellépésével történik.

A másik alakja a herpes tonsurans maculosus et squammosus, hajjal nem fedett részeken jön el.

Az eruptiónak

a

széli,

kissé

kiemelked

részeit,

hólyagocskák, vagy az ezekbl már fejldött pörkök képe-

A

zik.

körök aztán gyorsan megnövekedhetnek vagy egy-

szerre több helyen léphetnek

csák fellépte se

mutat

fel.

Peripherice újabb hólyag-

A köröknek a közepe itt hajzatos brön jelentkez

növekednek.

által

mint

eltérést,

a

herpes tonsuransnál, de ha az egyes köröket, különösen

akkor a kissé kiemelked

távolról tekintjük,

barnás-vörösnek

látszanak.

A

betegség

széli

részek

könnyen

elég

átvihet.

A még alig

diagnosis különösen az

hólyagcsák jöhetnek

is

láthatók,

létre.

squammosum-mal

els stádiumban,

nagyon

könny

Késbb azonban

lehet

összetéveszteni.

;

a mikor

tévedések

esetleg

eczema

Az anamnesis

64

rendesen elegend a helyes diagnosisra, ha nem, akkor kali-lúg 10°/o old. vizsgáljuk

a

lekapart

pikkelyeket

tri-

chophyton tonsuransra. Nagyfokú hátniással járó brbajok.

Részben congenitalisok, részben toznak

az

;

szerzettek. Ide

Ichthyosis congenita. Az

egész

tar-

test

száraz pergamentszer, sárgás-barna brrel van fedve, a

melyen

repedések

mélyreható

egyes

benyomást kapjuk az növekedése alkalmával miatt elszakadt, a mint

brrl, mintha

ily

szk

természetes nyílások körül. s orrnyílások, anus,

A

foetus

mely azután e

s

köztakarónak ilyen feszü-

A szemeken

ectropium.

A

száj-

olykor szkítettek, olykor szokatlanul

elszarusodott

füljárat

a

nagyfokú torzulások keletkezhetnek a

lése következtében

A

volna

az

a

B o h n mondja. A hasadékokból

olykor genyes váladék ürül.

tágak.

lett

Azt

látszanak.

epidermissel van kitöltve,

a kagyló, valamint a helix és antihelix a rendes állásukból

elvongáltak. Azonkívül a végtagokon

hetk egyes

deformitások.

elhalnak az élet

els

a mikor pár évig

is

Az

ilyen újszülöttek

napjaiban, voltak azonban

elsínyldtek, de végre az

nehezített tápfelvétel következtében

A nem s s

i

mp a

1

e

veleszületett

években

az

nem

fokozódni

tájon.

A hámló

Legkifej ezettebb

felület

rendesen

már

esetek,

ersen meg-

ichthyosis

szokott szokott,

pubertásig. Különösen a végtagoknak kifejezett a hámlás.

észlel-

mentek tönkre.

ichthyosis,

X a második életév eltt

következ

rendesen

is

a a

kezddni egész

a

feszít oldalain térd

és

könyök

tapintásnál száraz, durva, reszel-

szernek érezhet. Maguk

a lehámló részecskék piszkos-

zöldes-barnásan színezettek, a mely szín semmiféle mosásra

G5

el

nem tnik. Néha jó,

olykor

A

érzetet.

feszülés!

mennyiben

talpakon

és

csekély a

az élet végéig.

pillanatban

scarlatina

azonban úgy az

óvnak bennünket, mert a

nincs

hámlás

pedig

ezen

hámlás

utáni

scarlatina

s

kedveztlen,

megmarad

tévedéstl

anamnesis, mint a localisatio tenyereken

annyiban

els

az

hasonlít, a

okoz

viszketést

prognosis

ichthyosis

hámláshoz

utáni

ersebb

a bántalom rendesen

Kifejezett

Közérzet különben

nagy kiterjedésben.

el, gyakrabban teljesen

a hámlás csak egész localisan fordul

ichthyosisnál,

helyeken

a

intensiv

szokott lenni.

Nem

hagyhatjuk

elhanyagolt, hosszú szintén

észlelhetjük

említés

cen

t

i

u

m

név

pityriasis tabes-

igen élénk hámlással járó brbaj, mely

neonatorum.

dermatitis exfoliativa

Gyakran epidemice fordul el.

vége eltt

A

elsatnyult betegeknek

által

ismeretes

is

újszülötteknél észlelhet, a

fellépni.

különösen

alatt.

Egy további

élethét

hogy

idn át nem fürdött gyermekeknél a brnek ezen intensiv hámlását,

valamint a hosszas betegségek az intensiv hámlása

nélkül,

s

a harmadik élethét után

fejldésében

bizonyos

is

ugyanis az arczon, az

áll

együtt a szájzugokban

s

körül a

nem

Az els szokott

sorrendet láthatunk,

br

elpirosodik, ezzel

az ajkak körül rhagadok, fissurák

keletkeznek, a melyek csakhamar lazán felrakott pörkökkel

vannak fedve.

A brpír eközben

tovább terjed

csakhamar az egész testen

elterjed.

alsó végtagokra leterjedne,

megkezddik elször

azután a lentebb! részeken a hámlás, az intensitásától lenni.

A

Dr. Bauer

Mieltt azonban az az állón,

mely a brpirnak

függleg gyengébb vagy ersebb szokott

hámlás bevégeztével :

lefelé s

a

Gyermekgyógyászati diagnostika.

folyamat

bevégzdött, 5

(56

mely IV 2

— 2V‘i

A

hétig szokott tartani.

bántalom tartama

alatt

jó,

közérzet az egész

csak néha észlelhet

kisfoki!

bágyadtság. Daczára ennek teljesen veszélytelennek

sem mondhatjuk ezen

midn

mert vannak esetek,

dermatitist,

a szájnyákhártya

ersen

is

dalmas és e miatt a táplálék

még

duzzadt, belövelt,

fáj-

nagyon

meg van

dermatit. exf. neonat. némileg hasonlít az

erythema

felvétel

nehezítve.

A

neonat.

physiolo g.-hoz,

különbség

lényeges

azonban közöttük, a mennyiben

erythema

az

physiolog. után a hámlás az életnek

van

neonat.

els napjaiban

az

szokott elállani, igen kis pikkelyekben történik s néhány

nap

alatt

élethét tart

bevégzdik, míg

vége eltt,

illetve

a dermatit. exf. neonat. az

els

azután kezddik, sokkal tovább

és a lehámlás rendesen lamellosus.

Olykor ers hámlást látunk az öröklött bujakór,

lues hereditaria lása,

midn

a

mellett.

Ritkább a törzsnek a hám-

egész lamellákban hámlik

le

a felbr, és ez

többnyire újszülötteknél fordul el, gyakoribb a tenyerek-

nek és talpaknak a hámlása, a mint hónapjaiban

lev

ezt

csecsemknél

luetikus

az

élet

els

tapasztalhatjuk.

Jellemz ezen elég intensiv hámlásra, hogy a köztakarónak a többi részein talpakra

nem

localisalódik.

el, csakis a tenyerekre és

fordul

Ha

ilyenkor

az

anamnesis

után

kutatunk, rendszerint meghalljuk az úgynevezett luetikus

anamnesist azaz, hogy az anya több Ízben koraszülött gyermeke volt,

abortált, esetleg

míg a rendes idre

szülöttnél

mutatkoznak a luetikus symptomák.

A

2— 3-ik

lues hereditarianak

a

tünetei

rendszerint

hónapjaiban szoktak mutatkozni.

tünet a szuszogó

légzés

(coryza

luetica).

A

az élet

legkoraibb

Ehhez aztán

:

67

csakhamar csatlakoznak a többi luetikus symptomák, ezek az arczbr sajátságos fakó színt

az ajkakon rhagadok

ölt,

szemöldökök

keletkeznek, az orrgyök besüppedt, a

sajátságos varr

képzdik (seborrhoea

tünetekkel egyidejleg a talpakon

táján

superciliorum). Ezen

tenyereken

és

br

a

clvékonyodik, fénylik, majd utóbb elég nagy lamellákban

Ezen helyeken még, de a végtagokon

lehámlik.

a

törzsön

is

a

luesre

s

viaszfény,

jellegzetes

részben halvány-

br-

rózsaszín, a középen kissé besüppedt, széleivel a színtje

A

fölé

kiemelked képleteket (papulák)

is

papulákon kívül igen characteristikusak az brszíntje

kerekded, a

található

rézbarna,

emelked

foltok (maculák).

fölé

látunk.

elszórtan

nem

ki

Ezen legmegszokottabb tünet-

csoporthoz szegdnek olykor condylomás képzdmények az anus látjuk a

és

ivarszervek

gyermekkorban)

(bár

körül, ;

ezeket

gyakrabban

továbbá az egyik vagy mindkét

karnak a pseudoparalysise, a könyöktájon tapintható mérsékelt s kissé érzékeny duzzanattal tica)

;

a

hangnak a kisfokú rekedtsége

mindkét kéz els vagy második duzzanata

máj és

(osteochondritis lue-

(dactylitis luetica), s

;

az

egyik,

vagy

perczeinek orsóalakú

ujj

végre a tömöttebb tapintató

lép.

Ers hámlást, illetleg pikkely képzdést találunk pikkelysömör, psoriasis vulgáris mellett. A bántalom kisebb-nagyobb sötétvörös kerekded foltok vagy csomók alakjában lép

fel,

a

melyeken ezüstfehér,

egymásra többszörös sorban felrakodott pikkelyképzdés látható.

Igen jellegzetes psoriasisra,

hogy a

után egy vagy több ponton vérzés lép helyei

a könyök-

és

lekapart pikkelyek

fel.

Legkedvenczebb

térdízületnek a feszít

oldalai,

de

68

onnan az egész

huzamos

A

hajas fejbrre

fennállás után a hajnak a kihullását

psoriasis általában

még

logiája

st a

testre elterjedhet,

nem

veszik

fel,

vagy mint secundaer

tozások, elre ment betegségek után. Ilyenek a

olykor

gyakrabban

koraszülötteknél,

merevség; ha a

br

csökkent.

brt ugyanis

s cl

Jellemz ujjaink

az

ilyen

elvál-

erem a,

profus

A hmérsék

menések után szokott elfordulni.

ersen

fel.

és oedemájával járó elváltozások.

Vagy önállóan lépnek

a

okozhatja.

is

gyakori a gyermekkorban. Aetio-

mások neuropathikus alapon

A br keményedésével

esetben

ott

homályos. Némelyek hereditarius befolyásnak

tulajdonítják,

mely

is s

has-

mindkét

brre

a

közé fogva felemeljük,

úgy ránczosan marad bizonyos

mintha

ideig,

meg

volna fagyva. Scleremanak a jelentkezése, más betegségek mellett, a

prognosist mindig komolylyá

Némelykor

kissé

scleremához

az

ery-

oedemás köztakaró,

melyet

hasonlít

sipelas után visszamaradt

teszi.

leggyakrabban az ivarszervek és has táján észlelhetünk

csecsemknél. Az elrement kissé

hámló köztakaró és a bántalom

elegend támpontot nyújtanak Idetartozik

mindinkább

alapjához

oly

a differential-diagnosisra.

olykor észlel-

a mely jellegeztetik az

elvékonyodik,

ersen

nem szedhet. A kiterjedhet

körülírt volta, teljesen

továbbá a gyermekkorban

het sclerodermia,

br

lázak, a rendszerint

pir és

tapad,

folyamat

által,

keménynyé

hogy

ránczba

hogy a

válik

s

az

egyáltalán

rendszerint localis marad, de

az egész köztakaróra

is,

rendkívül kellemetlen

feszülés! érzetet okozva.

A teni,

sclerodermiát, a scleremával lehetetlen összetévesz-

ha a tüneteket szemmel

tartjuk.

A brnek kiterjedtebb vagy körülírtabb oedemáját, hydraemia, látjuk részint kimerítbb betegségek után,

szívgyengeségnél,

rendszer falainak

az

késbbi

bvebben

fejezetekben

melyekrl a

a

elváltozásánál stb.,

véredény-

a

illetve

lesz szó.

Apró vérkiömlésekkel járó br-elváltozások. Elég

kép

gyakori

gyakoribb alakja: a köztakarón

gyermekgyógyászatban.

a

purpura simplex,

kölesnyi,

keletkeznek

;

Leginkább rosszul

táplált

ezen foltok mellett,

még

el

nem

közérzet

a

mellett

e

kerekded

lencsényi,

szöglet, élénk piros, ujjnyomásra

a

Leg-

midn

vagy

sok-

tn vér-ömlenyek a

jó,

beteg láztalan.

gyermekeknél észlelhetjük. az ízületek

is

a

Ha

fájdalmasak, duz-

purpura vagy peliosisrheumatica-nak nevezzük. A purpurának még súlyosabb alakja azon kép, melyet purpura haemorrhagic a-nak vagy morbus maculosus Werlhofii-nak nevezünk, melynél a brön a véres kiömlések még nagyobbak, kizadtak, akkor a kórképet

terjedettebbek,

mellett

e

gyomorból, bélbl és léphet

fel.

az

ínyekbl,

hólyagból

Mindezen esetekben

is

orrból,

súlyos vérzés

elég

a vérzések

olykor a

traumák nélkül,

spontán fejldnek. Ezen, most tárgyalt kóralakkal ne tévesszük össze a

gyermekkorban igen nél a

foghúson

elforduló

ritkán

zések mellett, a köztakarón

is

de e mellett a nagyfokú vérszegénység

s

o

r

bu

t-ot,

fekélyzdések

melys

vér-

látunk ugyan vérömlényeket,

soványodás,

gyorsan

haladó

elesettség dominálják a kórképet s épen

ezen tünetek különböztetik Ide

súlyos

keletkezett

s c

sorolhatjuk^ továbbá a

meg

a

Werlhof-féle

haemophili a-t,

a

kórtól.

melyre

70

a

hajlam

veleszületett

csekély traumára fel,

is,

melyre

s

jellegzetes,

hogy már

igen kiterjedt bralatti vérzések lépnek

továbbá, hogy kis sebzések

foghúzás

(oltás,

stb.) alig

csilapítható vérzést eredményezhetnek.

A

leginkább csecsemknél

(4—18 hónap) elforduló

Barlow-féle betegséget úgy rachitikus, mint nem angolkóros gyermekeknél is észlelték. Els tünetét a nagyfokú

anaemia képezi, melyhez a végtagoknak nagyfokú

fájdal-

massága

(külö-

nösen

az

végtagok

alsó)

ömlenyek), melyek is

felett

megtartja

s

diaphysisein

duzzanatok

orsóalakú

jellegzetes

matot

Majd csakhamar jelentkeznek

csatlakozik.

a

br

a

(subperiostalis

cachexia,

az

A

igen

vér-

fényl, néha az ujjbenyo-

melyek igen fájdalmasok. Emellett

a foghúson, conjunctivákon, de a köztakarón

mutatkozhatnak.

folyamatra

is

vérzések

Barlow-féle kórra a gyorsan kifejldfájdalmas s duzzadt

diaphysisek

kifekélyesedett foghús annyira jellegzetesek,

s

a

hogy a fentebb

tárgyaltakkal alig téveszthetjük össze.

A huzamosabb betegségek purpura cachekticorum, a hát és has

bre. E helyeken

a

végstadiumában fellépd legmegszokottabb helye

számos igen apró kékes-

vöröses pontokból alkotott vérzéses hely ugyanazon

donságokat

mutatja,

minket

fentebb

már

tulaj-

említettünk.

Prognostikailag fontos ezen purpura, mert a közeli exitust

jelzi.

Ezeken tina, variola

kívül stb.

elfordúlnak súlyosabb kapcsán, valamint a

W

morbilli, scarlai

n cke

1-féIe

Buhl-féle betegség mellett fejldött vérkiömlések a a melyeket illetleg a II.

des

brön,

megfelel fejezetekre utalunk.

A köztakaró színe által tér

br

s

színétl:

el

a

ren-

71

halványabb,

ha nél, a

n ae

m

meg

tetünk

i

a,

mint

tapasztalhatjuk. Kétféle anaemiát különböz-

általán á) a

primár és

Mindkett elfordulhat úgy korban.

Úgy

tünetei

közül

vérszegénység-

azt

b)

secundaer anaemiát.

csecsem, mint

a

gyermek-

a

anaemia általános

a primár, mint secundaer

említendk, hogy a betegek izommunka

végzésénél könnyen fáradnak, levert kedélyek, ingerlékenyek, az emésztés rendszerint

br

lésrl, fülzúgásról panaszkodnak, e mellett a

és nyálka-

hogy

kisebb-nagyobbmérvben halaványak, és

hártyák szív

szédü-

ffájásról,

zavart,

anaemias

felett

egyenl ers

gálat pedig a vérsejtek

tartalomnak

a

hallhatunk (mind a négy

zörejeket

hallgatódzási ponton

a

a

zörej)

a

;

vérvizs-

számának, valamint a haemoglobin

kisebb-nagyobbmérv

megcsökkenését

mutatja.

Pr

i

m á r-nek

mondjuk

olyan kórfolyamatot

ki

a vérszegénységet, ha

nem mutathatunk

mely anaemiát szokott okozni

semmi

a szervezetben,

ezen esetben felvesszük,

;

hogy a vérkészít szervek mködése nem anaemia több alakban fordulhat

el

tökéletes.

Az

gyermekeknél és

a

anaemia simplex, névvel jelöljük azon vérszegénységet, a midn a vörösvérsejtek száma megcsökken egész 3— 3 V millióig (rendes körülmények között pedig

1.

2

5

— 5Va

millió), a

állapotban 80

fentebb

haemoglobin

— 100%)

említett

leszáll

nyák- és

észlelhetjük a betegnél.

(mely

tartalom

45

— 50%-ra,

köthártya

stb.

e

normális mellett

tüneteket

a is

Anaemia simplexet okozhatnak

rossz hygienikus viszonyok, rachitis, lues, onania, szellemi túlerltetés,

elrement profus vérzések

stb.

Súlyosabb alakja a vérszegénységnek az

splenica

infantum,

melynél

a

anaemia

vörösvérsejtek

nagysága és

alakja

a haemoglobin

megváltozik, poikilocytosis lép

is

tartalom

lecsökken

fel,

30— 40%-ra;

egész

még a fehérvérsejtek száma is kezd növekedni egész 18—22 ezerig (normális állapotban 8—10 ezer köbcentiméterenkint). Ezen lelet mellett még a brt rendezenkívül

szerint viaszsárgának és

dottnak

lépet

bordaívet 2

találjuk, (a

Még

a

—3

ersen megnagyobboujjnyival

meghaladja).

súlyosabb alakja azon kórkép, a melyet Jaksch-

anaemia pseudo-leucaemia infantum,

féle

csecsemk

ál

-

f

e h é

r

vé

s

r

égé-nek

nevezünk,

a a

mely épen úgy, mint az elbbeni kóralak, rendesen csak

csecsemknél vagy

A

fordulni.

gyermekkorban

a kora

vérvizsgálat ezen bántalomnál a fehérvérsejtek

nagyszámú megszaporodását vérsejtek

sok

mutatja, e mellett a vörös-

száma rendkívül megfogyott, de

maggal

biró

vörösvérsejtet

tömött, sokszor a köldökig vagy

köthártyák

arcz viaszsárga, a

ványak,

A

a

el-

szokott

máj

nyirkmirigyek,

prognosis

már

anaemiánál, bár a

rosszabb,

teljes

s

A

is.

még

lép

nagy,

rendkívül

Az

hala-

nagyobbodottak.

alig

felgyógyulás

igen

igen

lejjebb terjed.

ajkak

mint

találunk

az

imént

nem

ritka.

A fehérvérség, leucaemia

úgy

tárgyalt

kisebb,

mint nagyobb gyermekeknél elfordul. Chronicus lefolyású prognosist

és rossz

nyújtó

betegség.

Leucaemiánál az

összes mirigyek, máj ersen megnagyobbodnak, de külö-

nösen a

A

lép,

mely

nem

ritkán a

legjellegzetesebb azonban,

kívül

megszaporodtak,

a

csipcsont

hogy a

fehérvérsejtek rend-

vörösvérsejtek

csökkentek. Diagnosisunkat az elsorolt

csak a megszaporodott biztosítja.

taréjáig leterjed.

pedig

ersen

tünetek

mellett

eosinophil-sejteknek

a

fellelése

;

73

Végre idesoroljuk a késbbi gyermekkorban olykor

elrehaladó vészes vérszegén yanaemia perniciosa progressiv á-t'

elforduló s é g-et,

A

vérvizsgálat,

mutat

K

;

]

e

1

1

b e

rendkívül r

600,000-re sülyedve vérsejtek

megfogyott

vörösvérsejteket

g egy 5 éves gyermeknél 900,000— találta

a vörösvérsejtek számát.

ennek ellenében

cytosis. Igen rosszindulatú betegség; a

megy tönkre

ben,

midn

a beteg.

a

és

kifejezett poikilo-

mindinkább foko-

zódó gyengeség, halványság, emésztési zavarok

között

fehér-

ersen megszaporodnak,

különösen jellegzetes ezen betegségre a

zések (úgy a brön, mint

A

és

bels szervekben)

vér-

tünetei

Oka homályos. Azon

esetek-

a folyamatot bélférgek (botriocephalus latus,

ascaridák) idézik el, a prognosis jobb.

A secundár anaemiá-t hosszasabb

betegségek,

genyed

mint tuberculosis, szívbajok, régebben fennálló

folyamatok, emésztési zavarok síb. mellett látjuk fellépni

ezeknek a diagnostikáját illetleg a megfelel fejezetekre utalunk.

Halvány, illetleg krétafehér arczszínt találunk nephritisnél,

melynek sokszor ezen tünet képezi a legels sym-

ptomáját; míg a gyermekkorban

észlelhet

halvány-fakó

arczszín a malaria-cachexiára jellegzetes.

Lehet a

brszíne sárga. Leggyakrabban

látjuk ezt

újszülöttek sárgaság á-nál, icterus neonatorum. A sárgaság az élet els napjaiban lép fel és az

teljesen jó közérzet és étvágy mellett

néhány nap

alatt

elmúlik.

Sokkal súlyosabb azon sárgaság, melyet újszülöttek

köldökinfectiója mellett tapasztalunk icterus septic á-nak is nevezünk. Ezen

és

melyet

sárgaság a

74

septichaemiának sötétebben

egyik

tünetét

színezdött

is

képezi,

sokkal

részint

(icterus melas),

neonatorum, másrészrl a beteg közérzete

mint az icterus

magas

rossz,

is

lázak és elesettség jelentkeznek, s az újszülött rendszerint

néhány nap Itt

tönkremegy.

alatt

említjük az ugyancsak újszülötteknél

W

elforduló

n c k e

i

1-féle,

Buh

valamint a

séget, melyeknél szintén icterus észlelhet.

igen

ritkán

1-féle

beteg-

(Ezen beteg-

ségekrl bvebben szólunk a köldök bántalmainál.)

A gyermekkorban fejld icterusok közül a h u r u o s sárga ság-ot, icterus c ata r r h al s-t, továbbá a cirrhosis h ep a t s és ci r r h o s s hypertrophica mellett fejld icterusokat említjük, a melyeknek különzeti kórisméjét illetleg a »májbetegségek« czím fejezetünkre utalunk. Lehet a br színe kékes, cyanosis, (a kékes t

i

i

i

színezpdés tulajdonképen legjobban látható

az

ajkakon,

kéz- és lábujjakon), a mint ezt szív- és tüdbántalmaknál

A

láthatjuk.

kékes színezdés

arra

élenytartalma megfogyott és szénsavval látunk

tehát

nagy

empyemáknál,

idszakában,

incompensatió

telített.

Rövid ideig ellenben

bronchiolitisnél,

szívbaj mellett, a képezi. (Lásd *

Végre

kórnál.

következ

tartó cyanosist észlelhetünk

állandóan

cyanoticus

a

lehet a

br

b

az

nagyfokú

melyeknek

fejezetekre utalunk.

laryngospasmusnál,

gyermek

veleszületett

melynek gyakran az egyedüli

bvebben

Utóbbi

a

Cyanosist

szívbántalmaknál

légmellnél, súlyos pericarditis mellett, stb., differentiális diagnostikáját a

hogy a vér

mutat,

tünetét

a szívbántalmaknál.) r

o n z-szín, mint az Addison-

betegség a gyermekkorban

fordul el. Tüneteit illetleg

semmiben sem

elég tér el

ritkán

a

fel-

ntteknél ismeretes kórformától, azért külön nem tárgyaljuk.

75

A

fejen

Normálisan a 6-ik

elforduló elváltozások. újszülött fejkörfogata 35

fejlett

— 36

cm.,

hónap végén 43 cm., az els év végén 46—47 cm.. a

2-ik

»

»

47—48

»

a

3-ik

»

»

48

»

az 5-ik

»

»

50

»

a 10-ik

»

»

51

»

Ettl lényegesen kisebb fejkörfogat k

i

s

f

e

s é g,

j

microcephalia, lényegesen nagyobb fejkörfogat nagyfej ség, macrocephalia mellett szól. A fejkörfogat mérése alkalmával mindig tekintettel legyünk

mell-körfogatra

a

megegyezik a

körülbelül a mell

is,

fej körfogattal

ersebb fejldésnek

;

3-ik

»

az 5-ik

»

vagy

»

gyengén

cm..

56

»

60

»

65

»

csecsemknél a

fejlett

nyakszirtcsont és a falcsontok egyesülésénél az

hónapokban a csont puha,

után

indul.

a 10-ik

Koraszülött

id

ezen

1-s év végén 46--47

Mell-körfogat az a

mely az els év végéig

újjal

els

élet-

könnyen benyomható,

míg az úgynevezett craniotabes jelentkezésénél csak a

3—8. hónapokban szokott a

elváltozása

els

kifejldni.

symptomájával)

A

is,

egyidejleg

vagy

mint a megvastagodott

(normális

körülmények

röviddel

rachitikus

utána elválto-

homlok- és falcsont-

dudorok, a nagy kutacsnak a hosszú maradása,

(mint a rachitis

craniotabessel

kifejldhetnek a fejcsontoknak egyéb zásai

csontoknak ezen

jelzett

ideig való

nyitva

14

— 15-ik

között

a

76

hónapokban

záródik),

a

kopaszodó tarkótájék az ers

fejizzadás következtében stb.

A

nagy kutacs, normális állapotban, a fejtet niveau-

ban

fekszik,

kidomborodás agyban

sirásnál

kissé

kidomborodik,

sírás nélkül is állandó és

növekedett

nyomás

meningitisre jellegzetes), az

mellett

de

ha

a

nagyfokú, ez az

(különösen

szól,

ersen besüppedt nagy kutacs

pedig collapsusnál, nagyobb nedvveszteségek után ugyancsak állandó tünet, a melyet leggyakrabban

gyomorbélhu-

súlyos

rutok után látunk. Újszülötteknél

különböz

fejen

a

elvál-

tozásokat találhatunk: lehet a

kus, mely

sen

assymetri-

fej

idvel

telje-

kiegyenlítdhet,

vagy találhatunk a jen

fe-

különböz daga-

natokat.

A leggyakoribb a fej -vérdaganat, cephalhaematoma, elidézve azon nyomástól, a mely a koponyát a medenczén való áthatolása közben

más

folytán

ugyanis

vérzés

éri.

A

nyo-

támad a csont és csont-

hártya között és a kiömlött vér, kisebb-nagyobb daganatot képez.

A

oldali

falcsonton

cephal-haematoma rendszerint a jobb- vagy

nagyságú

is lehet,

brszínnel

fedett,

keletkezik,

gyermek-

e mellett rendes

egész

bal-

férfiököl

vagy kékesen áttetsz

nyomásra nem fájdalmas, fluctuál. Jellemz

a fej-vérdaganatra, hogy a suturán

túl

sohasem

terjed,

ersen

mivel a suturákon a csonthártya olyan azt a kiömlött vér

Ha

het

nem

emeli

fel.

(9.

regeneratiónak az

ábra.)

képzdik,

els

mely

a

jelét képezi.

Az

egyébiránt pár hét

nyom

alatt

cephal-haematomától

újszülött közérzete

m-ot.

Itt

szenvedett nyomás,

nem

meg

br

hanem

a vér,

a

képzdik,

hanem

nagyobbodás, a melyre terjedhet,

képzdik

fluctuál,

gyülemlik történik

a

circumscript daganat

elmosódott

jellegzetes,

hogy nem

alatt

kötszövetbe

nem egy

egy

csak

meg lehet eljöv caput

mérsékeltebb lévén a

csonthártya

alatti

véres savó kiömlése, vagyis

mely

könnyen

igen

ugyanis a

mellett, a

nélkül felszívódik.

különböztetni az ugyancsak újszülötteknél

succedan eu

kezdd

már a

különben teljesen jó marad a fej-vérdaganat

is

hogy

a daganat pár napig fennállott, körülötte jól érez-

csont-sáncz

A

tapad,

hogy

határú

térimé

a suturákon túl

hogy csont-sáncz nem

s

hogy az ujjbenyomatokat meg-

Már inkább össze

lehetne téveszteni a cephal-haema-

körülötte,

tartja.

tomát valamely abscessussal, a mely a fejen bár ez

egyrészrl újszülötteknél igen

keletkezett,,

ritkán észlelhet,

másrészrl az abscessus nyomásra fájdalmas, fokozatosan fejldik, lázakat okoz;

végs

esetben a daganat punctiója

eldönti a diagnózist.

A veleszületett agysérv, encephalocele-re jellegz,

hogy ez

a

koponyának mindig olyan helyén

keletkezik, a hol praeformált nyilás van, tehát az orrgyöknél,

továbbá a nyakszirt és a falcsontok találkozásánál,

ritkábban a nagy fontanella tájékán. lehet a szerint, a mint

tetve a

Az agysérv különböz

vagy agyállomány esik el, elidéz-

hiányosabb csontfejldés és növekedett koponya-

rbéli nyomástól és ezt hívjuk encephalocele-nek, ha pedig az elesett

akkor

hyd

tömlben agyállomány r

o

men

i

ságuk diónyi, egész

go c e

1

e-nek

férfiökölnyi

defectus

kicsiny,

Mindkét esetben

akkor ki

lehet

Ha

lehet.

daganat

a

folyadék,

A

nevezzük.

akkor az agysérv széles alapon

tág,

a

n

csak

nincs,

ül,

nagy-

a csonthiány

de ha a csont-

alapján

kocsányos.

tapintani a csontnyílás

mely fontos a diagnózisra

s

széleit,

e mellett fontos az ence-

hogy

phalocelere,

pulsál,

továbbá hogy a légzési

mozgásokat

is

követi,

míg

hydromeningocelere

a

hogy

fluctuál,

hogy világosság

felé for-

jellegzetes,

dítva transparens, s

hogy

végre a folyadék enyhe

nyomás ran

gyak-

mellett

visszaszorítható

koponyaüregbe kisérlet

ségek.

gerinczoszlopon

—

hasonló fejldési rendellenes-

következtében

hasadék támadhat a gerincz-

jöhetnek

oszlopon, mely egy vagy több csigolyára terjedhet

rhachischisis

br

a

felett

velcsatornát borító

ábra.)

(10.

el

is

Zavart fejldés

(utóbbi

olykor eclampsiát

okoz).

A

a

összes

ki.

Ezen hasadék,

rendszerint hiányzik, de hiányzanak a

képletek

is,

úgy,

hogy csak a -vékony

area-medullovasculosával fedett gerinczagy és idegrostok ezen fedrétegen is

keresztül

estek el, akkor

mely lehet

tnnek.

Ha

ezen

helyen

kis almányi,

a hasadékon át gerinczagy

daganat

is

képzdik

egész gyermekfejnyi

:

részletek

spina bifida,

mekkoraságú. Alakja

gömbölyded vagy hosszúkás, rendes vagy elvékonyodott brrel alapján a keskenyebb vagy szélesebb csont-defectus határait

fedett,

képez

79

ersebb nyomásnál

csecsemn

A

jól tapinthatók.

csont-sánczok

tüneteit

is

A

észlelhetjük.

miközben

fluctuál,

st

nagy kutacs kidomborodik,

a

agynyomás

az

daganat gyakran

gyakran

a

spina bifida leg-

gyakrabban a gerinczoszlop nyaki és ágyéki részén szokott elfordulni.

Némileg hasonló ezen most

tumor sac ralis. A

congenitalis

ezen

rendszerint

kereszt, illetve fartájon

nagy

férfiökölnyi,

ugyancsak

tárgyalt kórképhez az

látjuk

mekkoraságú,

gyermekfejnyi

egyenetlen felület, rendes vagy kifekélyesedett brrel fedett, széles alapú, ritkábban kocsányos daganatokat, melyek az által

nek

spina

a

közlekedni.

bifidától,

Ezen

hogy

daganatok

többnyire

melyek a savón kívül sokszor ideg-szövetelemeket

A

is

még

dermoid-cysták,

összetett

br, mirigy

izom,

csont,

elforduló angiomákat, lipomát

fejen

szoktak

és

tartalmazhatnak.

nem nehéz

tebbiek tekintetbe vételével

A

nem

gerincz-csatornával

a

különböz-

is

stb.,

a fen-

felismernünk.

brbetegségeket, mint eczemát, favust

stb. illetleg

a megfelel fejezetekre utalunk.

A nyak

betegségei.

Lehetnek veleszületettek vagy szerzettek. tálisok

többnyire

leggyakoribb

a

cystosus

A

congeni-

daganatok, a melyek között

hygroma cysticum

colli cong.

Rendszerint a musc. sterno-cleido-mastoideus mellett, eltt

vagy közvetlen mögötte diónyi, olykor ökölnyi,

duzzanatot,

a

melybl

találjuk a

rendes

brrel

nyomásra nem fájdalmas, punctiónál

elég

fedett,

fluctuáló

tiszta,

sárgás

folyadék ürül.

A hygroma cysticumot alig lehet összetéveszteni a haematoma s t e r n o-c e d o-m a s o d e i-vel. Utóbbi 1

nem

congenitalis,

kezménye.

A

hanem

t

i

protrahált

szülésnek a követ-

sterno-cleido-mastoideus

szakadása következtében vérzés

áll

i

izomrostjainak

a

el, mely az izomban

eltokolódik és kisebb-nagyobb daganatot képez.

/

80

A haematomát N

veszik

többnyire csak az els

szülk (vagy

észre a

fel

az orvost), a mikor

is

nem

a daganatot

észre, csak az általa okozott caput

élethetekben is

veszik

obstipum miatt keresik

a musc. sterno-cleido-mastoideus

valamely részén mogyorónyi, diónyi, az izom hosszában

nem mozgatható, nem

megnyúlt, tömött tapintatú,

dalmas képletet

találunk. Lehet,

több helyen

történt

is

fáj-

hogy az izom állományában

hasonló roncsolódás, akkor több

kisebb daganatot észlelhetünk; kivételesen mindkétoldali ^

sterno-cleido-mastoideusban találunk haematomát.

A csecsem- és gyermekkorban nek a heveny megnagyobbodása

nyaki mirigyek-

a

rendes kísér tünetét

E

képezi a torok, száj, fejbr stb. megbetegedésnek. észlelhetjük

meglobosodását

is,

lymphadenitis

acuta

melynek az okát sokszor biztosan nem

is

Az

diónyi

állszeglet

alatt

heveny

nyirkmirigyeknek önálló

nyaki

a

találjuk

az eleinte

mérsékeltebb vagy magasabb lázak

idiop.

lehet kimutatni.

által kísért s

nagyságú,

nyomásra s

mely

alatt

vagy

fájdalmas daganatot, melynek határai elmosódottak

csakhamar ersebben megnövekedik

br felette

visszafejldik, vagy a

Az

megpirosodik és elgenyed.

illetleg

különbözik az

nagyobbodás, lymphoma görvélyre hajlamos

hónapok

igen kevéssé

gyermekeknél

alatt

mint a

állapotban

idült mirigy megcolli. lép

Utóbbi inkább

fel,

lassan, hetek,

növekszik, nyomásra nem, vagy csak

érzékeny, körülirt, mozgatható, (kivéve, ha

több mirigy nagyobbodott meg).

eloszlik

pár nap

acut lymphadenitistl úgy az aetiologiát,

lefolyást

esetleg

s

mellett

maradhat

hosszú

vagy lassan elgenyed

nehezen gyógyul.

s

A lymphoma

ideig,

míg

egyforma

végre

renyhén sarjadzó

vagy

felülettel

81

Ne

i

c

mely már a

á-t,

mirigybeteg-

tárgyalt

fült-mirigylo b-ot parotitis epide-

ségekkel a

m

most

téveszszük össze a

localisatiójára

különbözik a lym-

is

pontosan a

phadenitistl, a mennyiben a fült-mirigylob

eltt az arczon,

fült-mirigy helyén keletkezik, tehát a

fül

míg a lymphadenitis, mindig a

alatt,

fül

Míg továbbá

szeglet alatt foglal helyet.

magasabb

lázakkal

nagyfokú nyugtalanságot okoz.

hogy gyakran mindkét

oldali

s

fájdalmasabb

a parotitisnél ez ritkaság, mert

s

Egy másik különbség, megnagyobbodik,

alig szokott

elfordulni

megy

sokszor genyedésbe

végre a lymphadenitis

áll-

a parotitis mellett

jár,

parotis

míg a heveny lymphadenitisnél ez

az

38—38*5^ C, addig

a közérzet alig zavart, a láz mérsékelt a lymphadenitis

illetve

néhány nap

alatt

át,

gyógyulni

szokott. Itt

említjük a Pfeiffer által

lázat, febris

úgynevezett mirigy-

leírt

ganglionarisPfeiffer i-t. A szerz

úgy a gyermek-, mint a csecsemelfordul és a magas, 39 40 0°-os lázon kívül,

szerint a betegség,

korban

—

is

különösen a nyaki jellegzetesek e

s

tarkótáji

betegségre,

duzzadt lép

s

májon

is

elhúzódik,

csekély

mérvben

nem mutatnak. A megelgenyedni nem szoktak. A folya-

hogy egy nap

lehet,

a

merev-

kívül eltérést

nagyobbodott mirigyek

napig

nyaknak egyidej

Egyéb szervek különben,

tartásával.

mat

a

mirigymegnagyobbodások

alatt

visszafejldik, néha

8—10

míg a lázaknak a megszntét a meg-

duzzadt mirigyeknek a visszafejldése követi.

A nyak, illetleg a fej ferde tartásának torticollis s. caput obstipum, több oka lehet. A leggyakoribb a nyakizmoknak a rheumatismusa. Miután többnyire az Dr. Bauer

:

egyik

oldali

Gyermekgyógyászati diagnostika.

nyakizmokat

támadja 6

82

meg

a bántalom,

ersen

a

kifejezett, a

jobb- vagy

fejnek

mely helyzetbl

A

fájdalmas a betegnek.

baloldali

való

tartása

kitérítés

igen

nyakizmok-

torticollison kívül a

ban idszakonkint jelentkez szúró, szaggató fájdalmak is

sajátosságát képezik a rheumatikus izommegbetegedés-

nek. láz

A

megnagyobbodva nincsenek,

mirigyek e mellett

A

mérsékelt.

nyomásra

már

mérsékelt

igen érzékenyek és épen ezen utóbbi jelen-

is

megnagyobbodott mirigyeknek a

ség, továbbá a

valamint

izmok

megbetegedett

idszakonkint .jelentkez

az

különböztetik

meg

a

rheumatismus

szúró

hiánya,

fájdalmak

musculorum

colli-t,

a febris ganglionaris Pfeifferi-tl. Torticollist látunk

gyeknek lobos m e g b e

e

t

g

e d é s e

pharyngealis, lymphadenitis nál stb.,

nyaki miri-

továbbá olykor a

és

i

n é

1;

retro-

abscessus-

de mindezen esetekben a torticollis csak kisebb fokú.

Olykor

torticollist,

máskor merev, elreszegzett

fej-

nyaki gerinczcsigolyák lobjánál, spondylitis cervicali s-nál, mely nem tartást látunk a

egyéb, mint a csigolyáknak tuberculotikus megbetegedése.

Eljöhet már csecsemknél a második

évtl kezdve

is,

de az esetek többségében

Oki mozzanatképen

észleljük.

gyakran trauma szerepel, mely a tuberculotikus

A spondylitis felsikoltások

csont-

bántalmat megindítja.

cervicalis-nak kezdeti

tüneteit az

képezik, a melyekhez

éjjeli

csakhamar a nyaknak merevtartása

csatlakozik.

mak különösen akkor fokozódnak, ha

a

fejet

A

fájdal-

valamely

irányba akarjuk fordítani, mely míveletnek a gyermek az

összes

nyaki

izmainak

a

megfeszítésével

Active sem mozgatja a beteg a

fejét,

.

ellenszegül.

a hátra- vagy oldalt-

nézés tehát csak a törzsnek az egyidejleges fordításával

83

történik.

E

támogatja a

ersebb

A

gyermek

mellett a fejét,

állásnál,

mindkét kezével

felkelésnél

vagy

ülésnél,

ugyancsak az

rögzítés végett, mindkét kezét álla alá támasztja.

kifejld

cariosus nyakcsigolyák helyén

gibbus teljessé

Végre

a spondylitis cervicalis kórképét.

teszi

torticollist

haematomával kap-

vagy annak a felszívódása után

hegszövet zsugorodásánál

görcsöt,

megrövi-

tényleges

a mint azt leggyakrabban

csolatban,

sterno-

okoz, valamelyik oldali m.

cleido-mastoideus dülése,

lordosis, illetleg

keletkezett

Idesorolhatjuk az

látjuk.

spasmus nutan s-t,

nem

mely

igenl egyéb,

mint a m. sternocleido-mastoideusnak, illetleg a

izmoknak a

gató

n.

accessorius

fejfor-

bántalmán

Willisiinek

alapuló görcsös összehúzódása.

Rendesen gyengébben

de ritkán nagyobb gyermekeknél

hogy a beteg a

fejével

10—30

észleljük s

is

is.

áll,

A mozgások száma

között ingadozhat.

résztvesz a felstest

abban

folytonosan biczczent, vagy vala-

mely oldalra forgó mozgást végez. perczenkint

csecsemknél,

rachitikus

fejlett

A

Néha

a

mozgásban

fejnek mozgásai elég gyakran

nystagmussal, ritkábban strabismussal vannak egybekötve, a mely tünetek vagy állandóan

akkor jelentkeznek, különösen

jelen

a

erszakkal rögzítjük. Álomban a

A spasmus

nutans pár

elmúlik. Igen ritkán

hét,

lehet

vannak, vagy csak

nystagmus, ha a

mozgások szünetelnek.

vagy hónap

észlelni

fejet

teljesen

alatt

központi

megbetege-

déseknél, kisagy-tumornál, valamint nyúltagy megbetege-

déseknél

is

spasmus

nutanst, melynek

a

prognosisa az

alapbántalom természete szerint sokkal rosszabb.

A

fejld retrovertált kapcsán bvebben tárgyaljuk.

meningitisek folytán

a meningitisek

fejtartást

6

*

84

megszokásból

Végre vannak az úgynevezett

eredt torticollisok, elváltozás nélkül,

gyermek ferdén

ha ugyanis minden boncztani

csupán rossz szokásból

a

valamely

tartja

Utóbbira jellegzetes, hogy a

fejét.

fej

könnyen, fájdalom nélkül, a rendes tartásba hozható.

A légzszervek bántalmai. A fels

Az

légutak betegségei.

orr. Olykor az orrnak az alakjából

bízható tüneteket nyerünk a diagnosishoz

;

is

elég

így

jól

ismert

symptoma úgy csecsemknél, mint nagyobb

luetikus

gyermekeknél a besüppedt orrgyök. Duzzadt

ersebben megnagyobbodott

ajkakkal,

orr,

kedvencz helyei a

lobos

Úgy az különböz

egyik sokszor okozója a másiknak. excoriatiókat,

a

huzamos

nyaki mirigyekkel

bántalmaknak

;

az

Az orrváladék gyakran

okoz az orrbemeneten, a

eczemát

illetve

vastag

orr,

mint az orrbemenetek

scrophulosis mellett szól.

melybl

meg-

fennállás

alatt

erysipelatosus

meg-

betegedések fejldhetnek.

Az orrjáratok-nak

coryza, hártyának

a

jellegeztetik

megduzzadása

akadályozott légzés

alakja szokott

Az

és

az

ezek

az

által

elidézett

coryzának különösen

a

gyakrabban elfordulni :1.

coryza luetica

elsnél

lobos megbetegedése, bvebb váladék, az orrnyák-

által.

A csecsemkorban 2.

a

és

3.

orrjáratok

három

coryza acuta,

coryza diphtheritica. híg

b

nyálkával

vannak

eldugaszolva, mely néha az orron át való légzést teljesen felfüggeszti, annyira,

hogy

telen légzeni. Ilyenkor a

a

csecsem

a száján át kény-

szopás jelentékenyen akadályozott.

85

miután a gyermek a bimbót minduntalan kénytelen eleresz-

hogy levegt

teni,

inspiriumok

a

Az ekkor bekövetkez mély

szívjon.

nyelvcsúcsát a garatürbe

is

sodorhatják,

aspiratio linguae állhat el, különösen olyankor, ha a csecsem a nyelvét még tökéletlenül tudja

vagyis

hónapos korában).

beidegezni, (néhány

A

olykor

acuta

coryza

lázak kíséretében lép

gennyessé

válik

s

fel,

2

láztalanül,

—3

nap múlva a híg váladék

folyamat

a

néha magasabb

egy

rendesen

hét

alatt

lefolyik.

A coryza luetica legkoraibb

a lues hereditariának sokszor

symptomái közé

tartozik.

.A

váladék

savós,

nyálkás, olykor véres, hajlamos beszáradni s a beszáradt

pörkök, másrészrl az orr-nyákhártyáján fejldött condy-

lomás elváltozások okozzák a veleszületett luesre

jelleg-

zetes szuszogó légzést.

A coryza diphtheritica csecsemknél

gyakoribb,

mint felnttebb gyermekeknél, sokszor a folyamat csakis az orrjáratokra marad localisálva, toroklelet nélkül. Ilyenkor gyanús az orrból kifolyó

ers

véres váladék, a mely

az orrbemeneteken. teljes

biztossággal,

b,

savós, genyes-

felmaródásokat szokott okozni

Az imént csakis

említett két coryza alaktól,

az

orrjáratokban,

illetve

az

orrsövényen fellelhet diphtheriás lepedéknek a jelenléte esetleg

által,

bacteriologikus

vizsgálattal

tudjuk

meg-

különböztetni.

A gyermekkorban

is

felléphet

rhinitis acuta,

vagy mint önálló bántalom, többnyire bronchitissel kapcsolatban,

vagy mint résztünete valamely fejld betegségnek

(morbillinél,

a

kezdeti

Az idült rhinitis

stádiumban,

influenzánál,

rendszerint rosszul

fejlett,

stb.).

görvélyes

8G

gyermekeknél szokott elfordulni.

b savós váladék

fennálló

sodott

állandóan

excoriált orrbemenetekkel, kipiro-

megvastagodott orrszárnyakkal, beszüremkedett,

s

fájdalmatlan

nyaki

igen

alkattal,

melyek

mirigyekkel,

jellegzetes

az orrjáratokon a

A majdnem

halvány arczczal, torpid

rhinitis

scrophulosára.

Olykor

inkább a fekélyzdések lépnek eltérbe,

gombostfejnyi,

egész

borsónyiak,

genyes

váladékkal fedettek, (rhinitis ulcerosa).

Az

duzzadását légzés

a

majdnem az

rhinitis az

idült

okozhatja, annyira,

is

megvastagodott teljesen fel

orr-garatürben

késbb

orrnyákhártyának a lobos

és

hogy az orron

át való

nyákhártya

fellazult

meg-

által

van függesztve (gyakori alapoka ennek

székel adenoid-vegetatio, a melyrl

lesz szó).

Orrtükörrel,

majdnem

lehetetlen az

orrkagylóknak

megduzzadt

esetekben,

ilyen

az

orrjáratokat

átvilágítani,

nyákhártyája

majdnem összeér

rhinitis hypertrophic

az orrsövénynyel.

Az

ilyen

a-nál észlelhet elváltozásnak

épen az ellenkezjét láthatjuk rhinitis

atrophic á-nál,

ozaena,

bzön

mérv

a melyre a rendkívül intensiv

pörk képzdésen kívül épen az

és a nagy-

jellegzetes,

hogy

az orrjáratoknak a nyákhártyája olyfokú sorvadást mutat, miszerint orrtükörrel a hátsó garatfalat igen könnyen megláthatjuk az orrszárnyaknak

már mérsékelt

tágításánál

is.

Az ozaena legtöbbször scrophulotikus gyermekeknél, idlt nátha után fejldik, de olykor a tuberculosisnak és a

syphilisnek

ozaenával

fel

ban székel rendkívül

is

képezheti

a

részjelenségét.

lehetne cserélni a

idegen

ers

bz

huzamos

ideig az orrjárat-

testet, a mennyiben e szokott

azonban, hogy idegen

fejldni.

test mellett

Olykor az

mellett

is

Azon körülmény

idszakos orrvérzések

87

b

vannak, hogy csak az egyik orrjáratra lokalizálódik a váladék, továbbá,

hogy ezen

orrjáraton át a légzés

mindenekfelett pedig a sonda,

függesztve,

fel

van

az orr-

illetve

tükörreli vizsgálat a helyes útra terelnek.

Az orrvérzés, epistaxis, oka

lehet

A

helyi

vagy valamely általános megbetegedés.

vagy

helyi,

okok között

szerepelnek traumák, rhinitis ulcerosa, adenoid-vegetatiók,

idegen

test,

orrnyílásból van vérzés,

désre

kell

folyamat,

diphtheriás

csak

(ha

els sorban utóbbi

két

az

egyik

megbetege-

gondolnunk, a kett között részint a fibrinosus

hártya, illetve az idegen testnek a fellelése, esetleg bacterio-

logikus vizsgálat dönt).

Az

általános

haemophilia,

még is.

morbus maculosus

a pertussis

A nem

okok közül a leggyakoriabbak a

helyi

Werlhofii. Ide sorolhatjuk

rohamok kíséretében jelentkez okok

által

helyi

diagnosisáról vegetatiók

Az

okok

által

csupán az adenoid-

akarunk

még

székel

tationes-adenoideae, a

tisztázni.

volt szó,

diagnostikájáról

elemeinek

nem nehéz

elidézett orrvérzések differential-

már fentebb

orr-garatürben

orrvérzést

elidézett orrvérzéseket a kísér

betegség tüneteinek számbavételével

A

szívbaj,

az

hypertrophiájából

megemlékezni.-

növedékek, vege-‘ orr-garatür

lymphoid-

Olykor

állanak.

már

a

csecsemkorban észlelhetk, rendszerint azonban csak nagyobb, 5

— 10 éves gyermekeknél.

A

tünetek, a melyeket

okoznak, függenek els sorban a vegetatiók nagyságától. Kis növedékek mellett az orron át való légzés elég szabad,

de nagyobb növedékek mellett az orron

majdnem

teljesen fel

való

légzés

van függesztve, a gyermek kénytelen

a száján át légzeni, ez okból tartja.

át

a

Ez az egyik fsymptoma.

száját

állandóan

nyitva

88

Ezen

typus

légzési

miatt az alvásnál a vitorla-ívek

csapódása miatt ers horkolás

ide-oda

második fsymptoma gyanánt

nem

általában

hallható,

mely a

Miután az orrán

szerepel.

át

vesz a gyermek levegt, az orrnyílások meg-

szkülnek, az orr

oldalfalai

kidudorodnak, mely az állandóan

nyitott szájjal olyan sajátságos idiotaszer kifejezést köl-

csönöz az arcznak, hogy egy a vegetatiókat. (11. ábra.)

E

tekintetre fel lehet ismerni

mellett

a

hang rendszerint

ersen orrhangú,

az arcz

halavány, az ajkak kicserepezettek, különösen reggel,

sokszor

hallás is

van

nehezített

jelen.

Mind-

ezen tünetekbl, bár a leg-

nagyobb valószínséggel az

sejthetjük

adenoid-

vegetatiókat, de a legbiz-

tosabban lattal

digital

vizsgá-

gyzdhetünk meg

(orrtükörrel

gyermekek-

nél alig érünk czélt), ezzel

egyszersmind a vegetatiók nagyságáról és helyérl

tájékozódunk. zölhetjük,

A

hogy

rögzíttetjük,

is

legkönnyebben úgy eszkögyermeket hanyatt fektetjük, fejét

vizsgálatot a

a

jobb kezünkkel a fogsorok közé egy nyelv-

lapoczot illesztünk, míg bal mutatóujjunkkal a lágy-szájpad

mögé kerülünk; csecsemknél a kisujjunkat használjuk. Az orr-garatüreg a gyermekkorban mutatóujjunk els perczét

elég

potában

jól

kényelmesen befogadja

s

egészséges

kitapinthatjuk a choanákat és a köztük

álla-

fekv

89

ha kissé oldalmozgást végzünk

septumot, a garattett;

Mind-

ujjunkkal, akkor a tuba eltti kiemelkedéseket stb.

ezen képletek tatiók

felett

a nyákhártya síma.

Ha

adenoid-vege-

vannak az orr-garatürben, akkor a mondott képle-

teken kisebb-nagyobb borsónyi, egész mogyorónyi nagy-

vérz

ságú, könnyen is,

az ezen képletek

képletekre akadunk s a vizsgáló

ujj

megszkített üregbe csak nehe-

által

zen hatolhat be.

A gége

és a

és a légzésnek

A hangnak

a

légcs

megbetegedéseire a hangnak

megváltozása

hívja

figyelmünket.

a megváltozása kisebb-nagyobb fokú rekedt-

ségben, esetleg

teljes

aphoniában nyilvánul, míg a meg-

szám szaporább, de különösen

változott légzést a légzési

annak hangosabb voltában ismerhetjük szükséges, hogy ezen két fennállhat

fel

rekedtség

tünet

légzési

fel.

miridig

nehézség

Nem

okvetlen

együtt legyen nélkül,

;

viszont

nagyfokú légzési nehézséget észlelhetünk rekedtség nélkül.

Az

úgy lobos folyamatok, mint álképletek elidézhetik; minden esetben azután kutatunk említett

tüneteket

mióta állanak fenn a symptomák, vagyis, hogy

betegedés

acut

meg-

a

vagy chronikusabb jelleg-e? továbbá

vájjon állandó intensitással állanak-e fenn ezen tünetek,

olykor mérsékeltebben

s

vagy

végre a megbetegedés kezdete

óta folytonosan fokozódolt-e a rekedtség s nehéz légzés?

Ha

a rekedtség, illetve a nehezített légzés acut jelleg,

akkor a következ leggyakoribb megbetegedésekre gon-

heveny légcshurut, laryngitis catarrhalis acuta; 2. pseudo-croup; 3. álhárdolhatunk:

1.

tyás gégelob, laryngitis crouposa;

légcsben; gégevizeny, oedema

gen test b.

a

5.

hysteria

glottidis.

4. s

idevégre

90

Ezek közül aránylag a legenyhébb tüneteket okozza

laryngitis catarrhalis,

a

mint a gyermekkorban

megbetegedés jön

elég

mely úgy csecsemknél, Vagy, mint önálló

gyakori.

el, vagy

pedig

kisér tünet

mint

például morbilli mellett.

A

gyanánt a meghlést

laryngit. catarrh. aetiologiája

veszszük

fel

;

enyhébb vagy ersebb köhögési ingerek

kiséretében mérsékeltebb vagy kifejezettebb rekedtség lép fel,

mely mellett a légzés,

a

hangosabb

lehet.

is

különösen

A köhögés

alvásnál

olykor

jellege

de olykor már a betegség kezdetén

üres,

sékelt

vagy

étvágy teljesen

desen coryza

A

jó,

s

belöveltséget

A

vagy kissé csökkent.

laryngitis catarrh.-nál a

csak

mutat.

Láz mér-

folyamat ren-

— 8 napig

tart.

gége és légcs nyákhár-

mérv

enyhébb

Ersebb fokban

nyákhártyájának a hangszálagok

gitis subglottic a-nál,

száraz,

közérzet alig befolyásolt,

bronchitis catarrh. mellett 3

rendszerint

tyája

A

teljesen hiányzik.

laza.

kissé

alatti

duzzanatot

duzzadt része

a

a

és

gége

laryn-

a melyet különösen morbilli

kezdeti stádiumában észlelhetünk, bizonyos esetekben.

A

duzzanat intensitásának megfelelleg a

légzés

is

hangos vagy stridorosus (vannak

esetek,

a

nehezített,

mikor határozott stenosis fejldik ugató jelleg, a hang azonban

A

ki),

köhögés

száraz,

mérsékelten rekedt.

csak

laryngitis subglottica a kiütés

a

megjelenése után rend-

szerint visszafejldik, a légzés javul.

Sokkal viharosabb tünetekkel halisnak azon alakja, a melyet c

r

az

jár

a laryngitis catarr-

ál-cro u p-nak, pseudo-

o u p-nak nevezünk. Az ál-croup

elidéztetik

részben

ersebben megduzzadt nyákhártya, részben pedig azon

szívós váladék

által,

mely az alvás alkalmával a gégében

91

Összegylik

mok

csakis

ál-croupra a

rohamot. Épen ez okból a roha-

s kiváltja a

következnek

alváskor

rohamos

tünetképen

Rendesen

szemben.

1

A gyermek

szokott elfordulni.

fokú nehéz légzés kíséretében

lehet,

durva,

köhögés

a

egészségesen fekszik

A

felriad.

ugató

le

hirtelen

nagy-

fütyül

inspi-

nagyfokú

oly

hang

jelentkezik, e mellett a

rekedt,

A gyermek aggódó

jelleg.

leveg után kapkod, olykor

arczczal

gyermekeknél

éves

nehéz légzés

beállott

hogy cyanosis

—5

valódi

a

szolgál

néhány óra múlva

este s az elalvás után

riumok kíséretében

az

Jellegzetes

kezdet, a mely egyik legfontosabb

differential-diagnostikus

crouppal

be.

b

verejtékkel

van

fedve.

Ezen

néhány perczig

állapot rendszerint

után a légzés szabadabb

aggódó

az

lesz,

sznik, az ajkak kipirosodnak

a

s

sem tud

s

bennünket

is

gyermek nemsokára

kiállott

csak

emlékeztet a lefolyt ál-croupra

;

a e

a mely

arczkifejezés

nyugodt álomba merül, legfeljebb a légzése gosabbá. Reggel a gyermek a

tart,

válik

semmit

rohamról

kissé mellett

han-

rekedtes

hang

torok

vagy

a

semmit, vagy csak kevéssé belövelt, esetleg a tonsillákon

néhány

folliculust is találhatunk.

Vannak ismétldnek,

esetek, a

midn

vagy több

fellépnek. Rendszerint

a

rohamok egy

éjjelen

éjjel

többször

egymás után ismételve

azonban a folyamat néhány nap

alatt javul.

Sokkal súlyosabb tüneteket okoz egy másik folyamat, a melyet az

az

ál-crouppal

elég

gyakran

összetévesztenek,

álhártyis gégelob, laryngitis crouposa,

a mely

fertz megbetegedés

a gégében, illetve a

s

a mely

légcsben székel

nem

egyéb, mint

diphtheria.

92

A gége,

crouposa

laryngitis illetve

bár

fejldhet

is

a

légcsben, de rendesen a torok-diphtheriából

terjed a folyamat le a

Ha

légcsbe.

legesen a légcsben fejldött, vagy

séget láthatunk

a

ha

torok

a

torokban, legtöbbször

a

fennálló torok-folyamat mellett

A

tünetei.

laryngitis

elsd-

bántalorn

hozzánk a beteg, akkor csak

tulása után kerül

crouposa

önállóan

feliisz-

belövelt-

még

azonban

jelentkeznek

a

laryngitis

crouposa kezdeti stádiumá-

ban csak ersebben belöveltek, vagy duz 2 adtak a gégeképletek s ennek megfelelleg

lunk a betegnél, majd a is

kisfokü

képzd

talá-

álhártyákkal a rekedtség

A

fokozódik, egész a hangtalanságig.

jelleget ölt, a légzés

rekedtséget

köhögés ugató

hangossá, majd stridorosussá, végre

stenotikussá válik.

Az

nyugodt gyermeket,

eleinte

a

légzés

nehezített

kifejldésével nyugtalanság szállja meg. Fel-felül ágyacskájában, majd ismét aludni próbál, a nélkül,

A

javulna.

állapota

nyugtalanság azonban a stenosis kifejldésével

tetpontját.

eléri

hogy

A

nehéz légzés következtében a jugularis

és scrobicularis behúzódás kifejezett, az ajkakon cyanosis jelentkezik, a

gyermek nem akar ágyában maradni,

homlokkal,

tékes

nyitott

aggódó

arczczal s tágra

kapkod.

A

légzés

játszó

szájjal,

nyitott

frészel

orrszárnyakkal,

szemekkel, leveg

jelleg.

E

verej-

mellett a

után

hmérsék

vagy normális, vagy csak kissé emelkedett, a légzések

száma ugyancsak rendes marad, vagy valamivel szaporább a rendesnél, a

pulsus

azonban rendszerint 120

— 140-re

emelkedik perczenkint.

A teni

laryngitis crouposát sokszor összeszokták tévesz-

laryngitis

catarrhalissal,

illetve

pseudo-crouppal, a

kevésbbé járatosak abscessus retropharyngealissal

is.

93

goromba

Utóbbival való összetévesztés

ha a torkot megnézzük vagy

tévedés, mert

megvizsgáljuk, azonnal

ujjal

vagy érezzük a garatnak jobb- vagy baloldalán,

látjuk

vagy a középvonalban kiemelked duzzanatot, mely tapin-

másrészrl

tásnál fluctuál,

dunnyogó, de

a

hang,

tiszta

horkoló légvétel, azonnal útbaigazítanak.

A

laryngitis catarrhalis, illetve a

pseudo-crouppal való

összetévesztés szintén elkerülhet, ha tekintetbe veszszük,

hogy:

pseudo-croup

a

1.

hirtelen

kezddik, mig

laryngitis

crouposánál fokozatosan válik a hang rekedté és a légzés stenotikussá,

hang

a laryngitis

a

catarrhalisnál

crouposánál ekkor

tiszta, a laryngitis

hogy a

3.

hogy

2.

laryngitis catarrhalis, ihetve a

sírási

rekedt marad,

is

pseudo-croupnál

a torok tiszta,

míg

ersen

vagy esetleg még diphtheriás felrakodásokat

is

belövelt,

a laryngitis crouposánál a torok

vagy

találhatunk, s végre 4. laryngitis catarrhalisnál a Löffler-

féle

bacillusok

nem tenyészthetk

Acut

rekedtséget

továbbá valamely

és

nehézséget

légzési

míg

Jellegzetes

az

stb.) aspiratiójára,

idegen

hogy

hirtelen lép föl a rekedtség és a

ben többnyire

okozhat

idegen test aspiratiója,

gégebemenetbe vagy a hangszálagok

csont

torokból,

crouposánál azokat rendesen megtaláljuk.

laryngitis

légcsbe.

a

ki

említik a

alatt

test

teljes

mely a

ékeldött be a

(bab,

dinnyemag,

egészség közepette,

nehéz légzés. Az anamnesis-

szülk, hogy a gyermek a nehéz

légzés beállta eltt, valamely idegen testtel játszott.

Ha be, test

az

idegen

test

akkor rendszerint mobil, azaz

helyét változtatja,

az

aditus

laryngisba ékeldött

ki is lehet tapintani.

nem ékeldött

be,

De ha

hanem

a

vagy ha az anamnesis se hivja

testre a figyelmünket,

akkor

is

az idegen

légcsben fel

idegen

van néhány characteristikus

;

94

symptománk,

melyekkel

a

a

gyermek

a

köhögés közben

elfúl

;

nevezetesen

hangon kezd köhögni

érczes

teljes

eligazodhatunk

egy

pillanatra,

egyszerre

s

ugyanekkor a hangja

rekedté válik, mintha valami a hangszálagokhoz csapódott volna.

Ez

symptoma

a

igen értékes s mindannyiszor ész-

gyermek köhögni kezd, st sokszor, könnyen mozog, köhögési inger nélkül

lelhetjük, valahányszor a

ha az idegen is

test

halljuk az idegen testnek ezen flottálását.

olykor

érezhetjük

a

mely adott

a

mellett

esetben

éjjelenkint elég

flottálást

ha ujjúnkat a légcsre helyezzük.

is,'

Ezen symptomák

A

még

szintén

egyet

kell

értékes

kiemelnünk,

lehet,

értjük

gyakran jelentkez suffocativ rohamokat,

melyek mérsékeltebb, vagy ersebb cyanosistól

néhány perczig

eljöv rohamokat

fejldött aphoniáról

már fentebb

Végre acut stenosist és rekedtséget okozhat az

oedema létre,

többnyire csak

test mellett látjuk.

A hy steriás-alapon volt szó.

kisérve,

tartanak.

Ezen, éjjelenkint

mobil Idegen

az

glottidis. Rendesen másodlagos úton jön

de így

is ritkán.

Fejldését mindazon okok elsegítik,

a melyek a szomszédságban oedemát idézhetnek el, így

különösen nagyobb retropharyngealis abscessus, a

phlegmoneja

mellett

észlelhetjük

olykor,

tonsillák

valamint

mérgezés után. Kivételesen észlelhet acut nephritis mint annak részjelensége, a mikor a vizeletvizsgálat

lúg-

mellett, s

egyéb

oedematosus jelenségek figyelmeztetnek a bántalom természetére. Esetleg gégetükri vizsgálatot

ha ez

nem

volna kivihet, úgy

gyököt spatulával mellett az

vizenysen

eltn

mélyen

is

is

végezhetünk, vagy

czélt érünk,

ha a nyelv-

lenyomjuk: oedema

epiglottist

glottidis

ersen megduzzadtnak

infiltráltnak láthatjuk.

s

95

Foglaljuk össze táblázatba azon bántalmaknak a tüneteit,

a melyek között diagnostikus tévedések esetleg eljöhetnek: 1.

Abscess.

catarrh.

Laryngit.

Corpus pereg-

idiopathikus

(Pseudocroup)

crouposa

rin.

Lappangó

Hirtelen

retroph.

A

Laryngit. in trachea

meg-

betegedés

Fokozatosan

Hirtelen

elrehaladó

kezdete Belövelt, a

tályog

Torok

Belövelt,

he-

lyén el-

Tiszta

esetleg

Tiszta

fel-

rakódások

emelkedés

Ha a bemenet-

Hang

ben van fixálva: rekedt, ha a

Dunnyogó,

Rekedtes,

fátyolozott,

de sírásnál

de

tiszta

Teljes

tracheában van,

rekedtség

csak a glottis-

feltisztul

hoz való ütdésnél válik rekedté Stenotikus,

Éjjeli

roham

alkalmával

Légzés

Horkoló

juguláris és

scrobiculá-

stenosis, ris

utána stidorosus

behuzódások,

cyanosis

Ha

beékelt,

állandó steno-

ha mobil, különösen éjsis,

jel

suffocatio

Eleinte mérké-

Nincs, oly-

Vagy

inter-

kor mérsé-

zik,

sékelt,

Láz

sbb

mittáló

jel-

kelt

hiány-

vagy

Láztalan

38-0-38-50C

leg

A

Álhártyák

garatban

Egyéb

fluctuáló

tünetek

duzzanat

Löffler-féle

ürítése,

bacillusok

Löffler-féle

hiánya

bacillusok

tapintható jelenléte

Olykor a

csre ujj

lég-

helyezett

érzi a flot-

tálást

98

Az idült laryngostenosisok vagy szerzettek.

születettek,

Az

laryngostenosisoknál

idült

azt puhatoljuk, vájjon

is

a nehezített légzés mellett rekedtség

hogy

a nehezített légzést

azon kívül fekszik-e

A

congenitalis

légcsszkületet mells

a

is

van-e? Továbbá,

okozó folyamat

a

gégében vagy

?

eredetek közül

1.

említjük, melynél a

a veleszületett

hangszálagok

alatt

larynx-falból olykor hártyás, olykor diaphragma-

szer képzdmény elzárja

lehetnek vele-

a

lég

indúl

kisebb-nagyobb mértékben

ki, s

Ennek megfelelleg enyhébb vagy

útját.

súlyosabb légzési nehézséget okoz. Ritkábban fordul el.

Ugyancsak egy diaphragmaszer képzdményt, hozhatnak

stricturát

létre

illetve

intubatio folytán

2.

keletkezett decubitalis fekélyek,

a zsugorodás

idszakában. Utóbbi esetben a szkület ugyancsak rendszerint a glottis

szokott

alatt

székelni

hang többé-kevésbbé

a

;

rekedt, légzés stridorosus, illetve stenotikus.

Rekedtséggel párosult nehezített légzés elfordúlhat 3.

*

luesmellett.

A

lues hereditaria

gyakrabban a 4

tökéletlenül

— 12-ik

kezelt eseteiben, leg-

életévek között észlelhetjük.

Megnehezíti a diagnózist azon 1

ary n go

hangon

s

és

t

en

o

s

i

s

c h

nehezített

luetikus elváltozást

r

o n ca luetica-nál a rekedt i

légzésen

nem

midn

kívül

rendszerint

Kutatnunk

találunk.

mindenesetre az anamnesis után

azon esetekben, a

körülmény, hogy a

;

kell

más

azonban

könnyebb a diagnózis

larynx stenosis mellett, a végbél

körül condylomákat találunk.

Ennek hiányában legbiztosabb

a gégetükri vizsgálat; ha a gégebemenetben, epiglottison

97

condyiomás képzdményeket

stb.

kedünk a

hogy

továbbá,

chronica luetica az

úgy, hogy adott esetekben,

A

is

diagnózisunkat

elfordulni,

szokott

még ha egyéb

volnának, kizárás útján

tizálhatjuk.

laryngostenosis

a

összes idült légcsszkületet okozó

betegségek között a leggyakrabban

is

kétel-

baj luetikus eredetén.

Megjegyezzük

nem

nem

találunk,

kifejezett

elég biztosan diagnos-

mutatkozó

sikeresnek

a

tünetek

inunctiós cura csak megersíti.

Néha korán okoz

stenotikus tüneteket

loma multiplex laryngis. bántalom

rekedtség

a

;

Rendesen

hangosabb

a

és

vagy az életnek az els napjaiban az

els,

esetleg

szül csak akkor már tetemesen azt

életévnek

i

1-

veleszületett

légzés

tehát

mutatkoznak,

vagy

vége

a

lesz rá figyelmessé, a

nehezített, ezért az

hogy

halljuk,

második

a pap

4.

Sok

felé.

midn

a légzés

anamnesisben rendesen

már hónapok óta hangosan

a beteg

légzik, az utóbbi hetek alatt a légzési

nehézség azonban

még fokozódott. A hang teljesen rekedt, a légzés ad maximum stenotikus lehet. Sokszor a nyelvgyökre gyakorolt ers nyomás után, az eltn epiglottison is gömbölyded

láthatunk kisebb-nagyobb

is

göbcséket,

gégebemeneten és a hang-

a gégetükri vizsgálat pedig a

szálagokon

piros

hasonló alakú,

srn

egymás

mellett

ül

kis képleteket mutat. 5.

Perichondritis laryngis, ha

üregébe

türemkedik

gyakorol.

A

dalom

s

be

s

a

a tályog a

hangszálagokra

nyelés! nehézség, a

gége

nyomást

nyomásra fokozódó

fáj-

az olykor intermittáló, de olykor rendetlen lázakból,

gégetükri vizsgálat nélkül alig lehet a tályogot kórismézni.

Gégetükörrel

észlelt

—

a tályognak megfelelleg kisebb-

Dr. Bauer: Gyermekgyógyászati diagnostika.

7

í)8

—

nagyobb el emelked

színvé

teszi.

A alig

duzzanat a kórismét már való-

perichondritist a fentebb

téveszthetjük

össze,

mert

az anamnesisben

3.

2.

laryngostenosis

kóralakkal

szokott

jellegzetes a gégetükri

elrement megbetegedés,

trauma, olykor idegen test aspiratiója

A

két

gyorsabban

1.

stenotikus jelenségekhez vezetni, lelet,

tárgyalt

szokott említtetni.

luetica és a papilloma

laryngis között a differential-diagnosis

esetleg

multiplex

elssorban a luetikus

anamnesisben, másodsorban az esetleg fellelhet luetikus

symptomákban keresend, nem hagyva figyelmen kívül azt sem, hogy míg a luetikus larynx-stenosis elég hirtelen, pár

alig

hét

mellett a síenosis

nyire

hónapok

különösen

szokott

alatt

tünetei

alatt

kiemeljük,

kifejldni, addig a papilloma

csak igen fokozatosan, több-

lépnek

Részünkrl még

eltérbe.

hogy míg

a

lues

mellett

a

stenosis emotióknál fokozódik és éjjel alvás közben mérsékeltebb, addig a papilloma mellett éjjel gyakran suffocativ rohamokat észlelhetünk, a melyek hasonlítanak a larynxban lev idegen és

a

test által elidézett suffocatiókhoz.

papilloma közötti

differentiális

(Utóbbi

diagnostikus

jelek

szembetnk, azért ezzel külön nem foglalkozunk.) Nehezített légzés nélkül csak rekedt hangot, lues hereditaria mellett, valamint a késbbi gyermekkori luetikus, valamint találunk.

jelei,

utóbbi esetben

szokott

lenni

(tbc.-us

habitus,

fellelhetk a

a hangszálagokon

tbc.-us fekélyek gégetükri vizsgálattal

de másrészrl a tuberculosisnak annyi jelen

gége-affectióknál

Elbbi esetekben csaknem mindig

luesnek manifest

lev

tbc.-us

felismerhetk,

egyéb tünete esetleg

is

tüdlelet.

:;

99

mirigyek

hogy

stb.),

nehézséggel

a diagnosis

nagyobb

megállapitása

alig jár.

Ritka esetekben hangosabb,

st

stridorosus

légzést

okoz a csecsemknél,

megnagyobbodott thymus.

A

úgy nappal, mint

stridorosus légzés

Hang nem

ers.

rekedt.

A

nem könny

diagnosis

gyanithatjuk, ha egyéb ok kizárása mellett a sterni felett s

annak kétoldalán mintegy

egyforma

éjjel

1

manubrium

— IV

2

cm.

terje-

delemben tompult kopogtatás! hangot kapunk.

A

nehezített légzés a 2-ik életév

vége

felé

a thymus

megkisebbedésével visszaszokott fejldni.

Az idült gégech

r

o

a

n.

és

gyermekkorban

légcshurut, laryngitis ritkán fordul

el, tünetei épen

olyanok, mint felntteknél.

Részben rekedtséget

részben okozhatnak azon daganatok,

stenotikus is

légzést,

melyek a tracheán vagy a bronchusokon kívül feküsznek

légzcsre nyomást

a

s

gyakorolva, annak

a

lumenét

megszkitik.

A

leggyakrabban

okoznak

hasonló

szkületeket

golyva, struma; 2. a trachea, illetve a bronchusok körüli mirigyeknek a túltengése, hyperplasia glandularum peritrachealium seu peribronchialium; 3. mediastinalis tumorok. A golyvák közül különösen a hirtelen növeked a

1.

cystosus jelleg

struma mellett szoktunk

légzési nehézséget észlelni.

A

strumának a

annyira jellegz, hogy azt felismerni áttérünk a

p

1

a s

i

á

j

igen

kifejezett

localisatiója

könny,

ezért

peribronchialis mirigyek hyper-

á-ra.

Ámbár

a

hörgök

körüli

mirigyek

lues,

r

;

100

leukaemia

stb.

mégis

leggyakoribb

A

a

tuberculosis

A

csak mérsékelt

képezi.

hörghurut után, ritkábban

idült

vagy pertussis után szokott

gyermekeknél.

fellépni tuberculotikus

fejldése igen lassú. Az els idszakban

hörghurutot és

órákban jelentkez

esti

megnagyobbodhatnak,

is

alapokát

elrement

bántalom

morbilli

következtében

rendetlen,

lázakat

többnyire

A

találunk.

lázak

az

és

a

közben

a

hörghurut minden kezeléssel daczolnak

s

e

gyermek soványodik, a mely tünetek már

jó

elre gyanút

Majd idközben a mirigyek annyira

kelthetnek bennünk.

nagyobbodnak, hogy pontos vizsgálat is

lehet kopogtatni, részben

mellett

a szegycsont

felett,

a szegycsont egyik vagy másik oldalán, a 2

közben.

A tompulatot, vagy

terület felett rendszerint

leg

légzést, ritkábban

táj

het. Ha a hörg

is

ropogó zörejeket a

— 3-ik

is

hallunk.

borda

körüli mirigyek annyira

jel-

Ugyan-

kulcs-csont

megnagyobbodás

lényeges

hogy egyik-másik bronchusra, vagy szára

részben

hangosabb, határozatlan

még elbb, különösen

nyaki mirigyein

ki

tompultabb kopogtatás! hangot

adó

ekkor, vagy

azokat

feletti

észlel-

megnagyobbodtak,

a trachea alsó szaka-

nyomást gyakorolnak, akkor egyéb tüneteket

észlelhetünk.

Els

lép fel olykor

(de

is

sorban izgatott pertussis-szer köhögés

nem

mindig),

mely igen

makacs,

e

compressio folytán kisebb-nagyobb fokú légzési

mellett a

nehézség észlelhet, sokszor asthma-szer rohamokban ehhez

nyomás

a

n.

miatt rekedtes

rekedtség folytán,

vagus,

is

elég

a

hang

is

tapasztalható.

nagy mirigy

mellkas fels részén hatjuk.

illetve

recurrensre

gyakorolt

társulhat, esetleg

teljes

Az akadályozott vérkeringés megnagyobbodás esetén, a

fekv vénáknak

a

tágulását

is

lát-

;

101

A

peribronchialis mirigyek hyperplasiáját sokszor igen

nehezen lehet diagnostizálni, miután a tünetek

mindig olyan

nak

könyvekben

határozott

van

le

charactert,

más okot

mutat-

mint

a

az

a

Írva.

Mindenesetre alapos a gyanúnk, ha erre

nem

találnánk

—a

— a nélkül, hogy

gyermek folytonosan sová-

nyodik és esténkint lázas^

Részünkrl olyan esetekben, a

midn még sem

kopog-

vagy hallgatódzási, sem dyspnoetikus tünetek nin-

tatási

igen becsesnek tartjuk a soványodás és esti lázak mellett azon érczes utóhangtól, vagy fütyül exspiriumtól kísért köhögést, mely az ilyen megbetegedések mellett már olyan idben jelentkezhet, a midn a bronchus vagy a trachea csak annyira van ö s s z e n y o m va, h o gy légzési nehézséget még nem okoz. Mediastinalis tumorok. Ritkán fordulnak el csenek,

eddig

kiindulási

A

sarcomákat

legtöbbször

els sorban nyomást,

a

hörgkre,

miáltal

tompulati

az

egyik,

szerint hiányzik.

illetve

nehezített,

keletkezik; ez az

jelentékeny

csontnak

is

mediastinalis

mirigyek

képezték.

sarcomák elég gyorsan növekednek

mediastinalis

légzés

a

pontját

melyeknek

a

észleltek,

A

a tracheára gyakorolnak

majd

stenotikus

els symptoma. Majd ezután

eltérés

vagy

s

is

mutatható

a

ki

mindkét oldalán.

szegy-

Láz rend-

daganat a késbbi stádiumában ügy

megnövekedhet, hogy a szegycsontot ersen kidomborítja,

hogy a szegycsont, pectus carinatum-szer alakot

annyira,

vesz

fel.

szerint

Hallgatódzásnál a daganat

hangosabbnak, olykor

hörgi

felett

a légzést rend-

jellegnek

találjuk.

102

A daganat

növekedésével, de már elég korán, megjelennek

a mellkason és a beli

a tágult

nagy vénák összenyomása

oedematosussá

A

nyakon

légzés

állandó

ersebb összenyomatásával,

légutak

miatt

a

cyanosisával.

illetve a nehezített

gyermek nyugtalan, aludni

majd szénsav-intoxicatio miatt

A légcs Azon bántalmakat

mellkas-

a

miatt pedig az arcz puffadt,

ajkaknak

az

válik,

visszerek,

beáll a

nem

képes,

mors.

neurosísai.

soroljuk ide, a melyekkel a légcs-

nek vagy nyákhártyájának semmi szöveti elváltozása nem jár,

a tünetek csupán a gégének, illetve a hangszálagokat

izmoknak beidegzési

ellátó

A

zavar,

vannak

zavaraitól

feltételezve.

különösen két irányban mutatkozhat:

1.

mint

mint hdés. A hangrésgörcs, spasmus glottidis, vagy laryngospasmus nem egyéb, mint a hangrés-zárók-

görcs;

2.

nak a görcse, a mely görcs a vagusra, vagy a recurrensre vagy

direct,

reflectorikus

keztében, egyes

4

—5

a

úton

rohamokban

lép

2— 2 V A

2

sírás,

éves korig elég gyakori

A

követ-

betegség

már

;

ritkán

rohamok

hirtelen

stb.

A

görcsös záródása miatt leveg

hangszálagoknak

nem

be,

lábaival

miközben az

erszakos

ajkak, arcz

hangrésgörcsnek az

hirtelen!

juthatván a légcsbe:

gyermek leveg után kapkod, vagy és

állanak

gyermek játszása közben, kedélyindulatoknál,

köhögés kezdetén

magát,

nagyobb gyer-

eljön.

is

laryngospastikus

például a

A

fel.

inger

hónapos korú csecsemknél elfordulhat és egész

mekeknél

a

gyakorolt

hirtelen hanyattveti

rúgó-mozgásokat

végez,

mindinkább cyanotikusak lesznek. intensitása

szerint

ezen

állapot'

103

néhány

eltarthat

hogy

annyira,

A

ölteni.

a cyanosis szinte

hangszálagok

végre, éles

de

másodperczig,

sivító,

fenyeget

görcsös

tovább

olykor

jelleget

kezd

szüntével

állapotának

hang

de rövid inspiratorikus

is,

jelzi

a

Az inspiriumok ezután mindinkább tökéletesebbek lesznek, a cyanosis sznik és a rohamnak vége van. A rohamok napi száma és erssége különböz; rohamnak a

szüntét.

—3

roham

naponta, de viszont vannak eseték, a

midn

vannak esetek, a

naponta a 20-at

is

midn

csak

2

jelentkezik

a

rohamok

meghaladják.

Sokszor a laryngospastikus rohamhoz eclampsia

melynek az alapokát, ép ügy, mint a hangrés-

társul, a

görcsnek

A

is

is,

legtöbbször a rachitis képezi.

súlyos laryngospastikus rohamok végein bekövet-

kez

mély inspirium a nyelvet a lágy-szájpad mögé a

garatba teljes

azaz

sodorhatja,

elállhat

asphyxiával. Azért súlyos

az

aspiratio

linguae,

rohamok esetén

a nyelv-

nek a helyzetét mindig tanácsos szemmel tartanunk.

Míg

a

laryngospasmus mellett a hang úgyszólván

teljesen intact marad,

talmai-nál a hang

is

addig a glottis

hdéses megy

lényeges változáson

esetleg teljes aphonia léphet

A gyermekkorban

a

bán-

keresztül,

fel.

glottis

hdések, vagy valamely

bántalom után fejldnek, mint például diphtheria után, ag^'betegségeknél, mell-üri a n. recurrensre gyakorolt

mirigymegnagyobbodás folytán

nyomás

miatt

stb.,

vagy pedig

önállóan, mint beidegzést zavar, igy különösen hysteriánál.

A

mirigymegnagyobbodás okozta

már fentebb

hdéseket hatjuk,

glottis

volt szó; az agyi folyamatokból

a többi agyi

míg a

hdésr

ered

glottis

tünetekbl könnyen diagnostizál-

diphtheria

után

fellépett

glottis

hdés.

104

a mely leginkább a hangrés-zárokat szokta

illetni,

a hang-

talanság, nehezített nyelés (dysphagia paralytica), valamint

az egyidej velum

hdés

hogy az anamnesisbl eirement

is

eléggé jellegzik, eltekintve

többnyire

kitudjuk

deriteni

az

diphtheriát.

A hysteriás glottis hdésekre a

attól,

hirtelen,

minden elrement betegség

jellegzetes

nélkül

beállott

aphonia, a mely tünet

többnyire a serdülkorban fordul

el.

hysteriára,

Characteristikus

mellett a

hogy

teljes

aphonia

köhögés hangos, néha meg épen énekelni

is

képes a gyermek. Ugyanezen tünetek, mint egyéb hysteriás

symptomák, a melyek még az esetek többségében

hetk

gyermeknél, a

a

diagnosisát

hysteria

észlel-

csakhamar

kétségtelenné teszik.

A mély Míg vagy

a

légutak betegségei.

fels légutak betegségeinél a mérsékeltebb

kifejezettebb

stenotikus

:

a

rendszerint kisebb-nagyobb

fel

sza-

a

szaporasága egyenes arányban

áll

légzés,

figyelmünket, a melyhez

dyspnoe

mint

dyspnoetikus

egyik

mély légutak betegségeire a lényegesen

szaporodott légzési szám hívja

a

az

szám tetemesen

ftünetet, a nélkül, hogy a légzési

porodott volna

képezi

légzés

is

csatlakozik.

légzések a

tüd

Úgy

számának

a

légz-felületének

a megkisebbedésével.

a

A légz-felület megkisebbedhet valamely lob folytán, midn a termelt váladék részben akadályozza a leveg

felvételét,

részben elzárja az egyes

kisebbedhet a légz-felület a tán, akár

hörgket, vagy meg-

tüdnek összenyomatása

foly-

lobos-folyamat mellett, akár a nélkül. Utóbbit gyak-

ran látjuk rachitis következtében, deformált-thorax mellett.

105

Az anyának a panaszát, a gyermeknél észlelhet

láz,

köhögés,

nyugtalanság, étvágytalanság, esetleg soványodás képezi.

A

kopogtatás! és hallgatódzási viszonyok nagy segít-

ségünkre vannak a diagnosis megtételénél, ezért e szerint fogjuk csoportosítani az egyes betegségeket.

A mellkas felett kopogtatás! eltérést nem, csakis hallgatódzási eltérést találunk a következ betegségeknél Hör ghurut (Bronchitis cat.). 1. Hajszál-hörglob (Bronchitis capillaris, 2. s. bionchiolitis). 3. Álhártyás hörglob (Bron:

chitis crouposa).

4.

Heveny szemesé s-güm-

kór (Tuberculosis miliaris acuta). 5. Tüdvizeny (Oedema pulmonum). 6. Szamárhurut (Pe

rt u s s

i

s).

Bronchitis más betegség

cat. Felléphet önállóan

A köhögés kissé

vagy pedig

kíséretében. így például a morbillinél mindig

mint bevezet tünetet

abdominalis

is,

mellett

rachitis

s

—

látjuk, e mellett

pertussis,

igen gyakran észlelhetjük.

mely egyik fsymptomája

izgatott

typhus

—

eleinte száraz,

néhány nap múlva lazává

jelleg,

válik.

Hallgatódzásnál eleinte csak érdes légzést hallhatunk és

rhonchusokat, majd a köhögés lazultával, elszórtan apróbb szörty-zörejek

rendszerint

Láz

is

úgy a

mérsékelt,

kissé csökkent.

jelentkeznek be-,

a

tüdk

felett,

mint a kilégzés alkalmával hallhatók.

de ofykor magas (39‘0— 40‘0°).

Nagyobb gyermekeknél

a légzési

ha a hurut csak a nagy és a közép hörgkben alig

emelkedett,

Étvágy szám, székel,

míg csecsemknél már ezen esetben

dyspnoetikus lehet a légzés, különösen ha a termelt váladék szívós. légzési

melyek

is

hörgkben

Tetemesen fokozódhat azonban a

szám még nagyobb gyermekeknél

is,

ha a hurut

;

:

;

106

a legfinomabb

hörgkre

kishólyagú

a finom,

bronchitis

zörejekbl

els sorban

a mit

is leterjedt,

tudunk meg, mikor

is is

vagy bronchiolitisrl szólhatunk.

capillarisról

A bronchiolitis legtöbbször magas, 39 0— 40T)“ C. lázzal jár. A legfeltnbb symptomája a dyspnoe, a kis hörgknek az eldugulása folytán. A légzési szám tetemesen szaporodott, néha kifejezett mellkasi behúzódás észlelhet, erteljes orrszárnyi légzéssel, az ajkakon kisebb-nagyobb-

fokú cyanosis jelentkezhet, e mellett a légzés sípoló, mert a

hörgök a lob és a váladék

A

folytán,

csecsem-

bronchiolitis a

és

Bár

önállóan

elrement bronchitishez

elfordul,

is

betegséget

a

kísér

F

láz, i 1

a

1—3

influenzára.

általános hurutos tünetek t

o

E

w

s

napig

elesnek.

Ragályos

Tüneteit képezik

tart.

mellett kisebb-nagyobbfokú ffájás, nyugtalanság,

alatt javulhatnak,

:

fülszaggatások.

olykor convulsiók vezetik be a folyamatot.

pneumonia

rendszerint

három symptoma pathognomonikus

ezen

szerint

komoly

nehezen diagnostizálható,

panaszok

subjectiv

betegség, melynek lappangási ideje

magas

is

társul.

(Influenza a gyermekkorban általán

mivel

gyermekkorban

fiatal

már ez okból

szokott leginkább elfordulni és

megbetegedés.

ersen szkültek.

st

Könnyebb esetek pár nap

súlyosabb esetekhez szövdmények, leggyakrabban

társulhat, a

melynek a typusa majd a hurutoshoz, majd

a rostonyáshoz hasonlít inkább.

A

csecsemkori influenzát

összetéveszteni, a

is

melytl F

i 1

a

t

o

a

hörghuruttal

w

szerint

az epidemikus jellege és a

2.

az

hogy a

lehet különböztetni

fertz képessége által bronchusokon kívül, még egyéb nyákhártyák

1.

által,

meg

lehetne leginkább

afficiáltatnak 3.

izgatott

hogy a láznak

a

magassága és tartama,

továbbá a gyakori

köhögés a hörghurut rendes képének nem hurut a nyugalom

felel

meg;

daczára, lassan oldódik és

4.

az influenzás

5.

hogy az influenza gyakran az idegrendszert

végre is

afficiálja.

107

Bronchitis crouposa. Idiopathikusan de rendkívül fejldött

crouposából

vagy

vékonyabb,

álhártyák töltik a

rendszerint a torok-diphtheria

ritkán,

laryngitis

A hörgket

terjed

le

beállott halált

a fejldése olykor olyan gyors,

hörgkig

hörgkbe.

a

hengeralakú

vastagabb

melyek bevonhatják a hörgknek nagyrészét

kisebb

után

a melyeknek a fejldése igen gyors s

ki,

mérgezés folytán

fejldhet,

is

szénsav-

s

okoznak. Az álhártyáknak

hogy mieltt még

leterjedhetnének, a

a leg-

nagy hörgknek az

elzáródása folytán már beáll a mors.

Különösen

—

három

mindig észlelhet

jellegzetes a bronchitis crouposára:

zített légzés száma

zések

leterjedésével 2.

cyanosis

a nagy

eleinte

tünet

szapora, nehe-

midn az hörgkben megindult. A lég-

észlelhet

képzdése

álhártyák

1.

—

már akkor, a

52—56, késbb az álhártyáknak

76—80, st még többet

a

tehet ki perczenkint;

egyenes arányban fokozódik az álhártyáknak

a mennyiségével, eleinte csak az ajkakon, az exitus lethalis

arczon és a körmökön

közeledtével a füleken,

het;

3.

észlel-

a láz, ez mindig magas, continuus, 39*0—40*0® C.

között marad állandóan,

még

is

st

a mors közeledtével, rendesen

kissé emelkedik.

Hallgatódzásnál

finomabb vagy durvább zörejeket

hallunk, közép-mennyiségben. rekedt,

a

laryngitis

száma

még

fennálló

vagy

A köhögés csak

nem

eleinte száraz,

régen

A

crouposa miatt a gyermek hangtalan.

eleinte

lefolyt

pulsus

120—130, majd késbb 140— 160-ra emel-

kedik perczenként.

A

nagyfokú dyspnoe miatt a

de különösen a scrobicularis behúzódás segéd-izmok hatalmasan

kifejezett

jugularis, ;

a légzési

mködnek. A folyamatnak az elre-

haladásával úgy az inspiriumokat, mint az exspiriumokat

1U8

állandóan elég hangos légzési zörej

gyermek somnolens,

zódik, a

s a halál

kiséri,

a cyanpsis foko-

a pulsus kihagyó, arythmikus

szénsavmérgezés tünetei között

a

áll

be.

Tuberculosis miliaris acuta. Vagy valamely már

meglev

alapon

betegséghez,

mint

pneumonia

fejldött

például

tuberculosus

catarrhalishoz

csatlakozik,

P^dig idiopathikusan, látszólag teljesen egészséges

gyermekeknél lép betegnek

fel.

Mindkét esetben

úgyszólván pár nap

hirtelen,

jellegzetes rá a

ers

alatti

lesová-

nyodása.

A

tüneteket

következkben

a

össze

foglalhatjuk

:

1.

Láz, mely a betegség kezdetén azonnal észlelhet

és

mely

38*5

eleinte

— 39*5® még

rendesen 40*0° C. vagy esetben ölt

;

ersebb

csak mérsékelt. szerint a

60—80. A részrl a

olyan

esetek

D y s p n o e,

2.

még

légzési

is

fokozódik.

felett

midn

sem

felett

jelen van,

légzési

midn

a

tünet,

st

láz

rend-

a folyamat

szám perczenkint

megtudnók

a láz esetleg csökkent, más-

sem

találunk

hallgatódzással kimutatható

a dyspnoet

A

a

is,

számnak ezen szaporasága feltn, mert

fennáll, a

tüd

némely

emelkedik;

igen fontos

megbetegedés kezdetén

elhaladtával

olyankor

feljebb

remissiókkal, esetleg intermittáló jelleget

vannak

de

késbbi stádiumban

a

C.,

olyan

fejteni.

elváltozást, a

találunk, 3.

sem

melybl

Hallgatódzásnál a

vagy semmi elváltozást sem

finom hólyagú zörejeket hallunk.

kopogtatással,

tüdk

vagy elszórtan

Cy an o s

i

s,

mely az

ajkakon mérsékeltebben vagy kifejezettebben már a betegség kezdetén észlelhet.

E három

cardinalis

symptoma

mellett

vannak még olyan kóradatok, a melyek felvételünket csak

Els sorban az anamnesis, továbbá az objediv nem magyarázható elesettség. Ide tartozik még.

megersítik. leletbl

ki

109

hogy a

lép rendszerint

A

palpálható.

jól

mérsékelt, rövid száraz, a beteg inkább

Köhögés olykor

Ersebb

»köhécsel«.

megnagyobbodott,

izzadás.

éjjeli

olykor

köztakarón

tünetek

görvélyes

fellelhet

(behúzódott hegek, scrophulodermák), a tuberculosus-alkat,

dobverjelleg

esetleg

csak

ujjak,

sisunkat. Mindenesetre czélszer

megersítik

még

köpetet

is

diagnovizsgálni

güm-bacillusra, a melynek a kimutatása, valamint a szemszemtükörrel

fenékben a chorioideán,

gümk A

esetleg

található

diagnosisunkat kétségtelenné teszik.

betegség tartama 2 lesoványodik

rendkívül

—4

s

bántalom;

stádiumában

kimerülési

id

alatt

a beteg

be a

áll

halál.

Rendszerint következményes

tüdbántalmokhbz

szív-,

mely

állapotban

ily

Oedema pulmonum

hét, a

stb. csatlakozik a szív

többnyire

s

a

közeli

exitus

lethalist jelzi.

Ftüneteit a

hörg-légzésen

már bizonyos távolságról

kívül,

különösen a dyspnoe

hallható

is

képezi,

a

melynek megfelelleg kisebb- vagy nagyobbfokú cyanosist is

A

találunk.

kínzó köhögés lép

b

mekek

A

fel,

beteg rendkívül

tüdk

a mely alkalommal

nagyobb gyer-

savószer, finoman habzó váladékot ürítenek. elesett,

elnyomható, sokszor a

szám rendkívül szapora, olykor

légzési

felett,

alig

pulsus igen kicsiny, könnyen

érezhet. Tompulati eltérés nincs

vagy csak kissé dobos színezet kopog-

tatási

hangot kapunk. Hallgatódzásnál az egész mellkas

felett

igen

b,

Pertu

s s

apró i

s.

ismerjük.

inkább

így

A fertz-anyag

közvetlen

érintett tárgyakról

nedves zörejeket hallunk.

Fertz-betegség, a melynek az ágensét

még nem s

hólyagú,

is

csók

terjed tovább.

a nyálban van legútján,

vagy

nyállal

Hogy a leveg

6—7

egész

útján elvihet

éves gyermekeknél fejldik leggyakrabban, de

nagyobb gyermekek,

Az

még bizonytalan. Féléves,

e,

incubatio

esetleg

4—14

felnttek

megkaphatják.

is

nap között ingadozik. A

ban három szakot szoktunk megkülönböztetni szak, (stádium

catarrhale), a

fejldik

állapot lázakkal.

ki,

Tüdk

rendesen

felett

1.

:

igénybe, a mely

száraz

köhögéssel,

vagy semmi

melynek tartama

3—4

után hét,

a hurutos

melyben mérsékelt hurutos

sem

eltérést

csekély találunk,

1—2

vagy csak mérsékelt hurutot. Az els stádium vesz

lefolyás-

következik a második

hetet szak,

(stádium convulsivum), és a

melyet görcsös köhögési szaknak lehet nevezni, a mennyi-

ben ezen stádiumban fejldnek

ki

a pertussisra

annyira

jellegzetes,rohamokban jelentkez köhögési paroxysmusok.

A rohamok

napi száma

különböz, olykor csak 10—15, de

néha 30—50. Nagyobb gyermekek már elre közeledtét

A

érzik a

roham

igyekeznek valamely tárgyba megkapaszkodni.

s

köhögési rohamokra

jellegzetes,

hogy az egymás

után gyorsan, mintegy lökésszerleg következ exspiriumok után,

egy mély

sivító inspirium következik,

a lökésszer exspiriumok váltsák sivító inspiriummal.

A

fel,

az utánuk

höhögési roham

elvörösödik, kisebb gyermek elkékül.

hogy

alatt

a

ezt ismét

következ gyermek

A rohamnak

a végét

rendszerint öklöndözés vagy nyálkás váladéknak a kihá-

nyása zárja be.

Ezen szak

alatt

szokott

kifejldni

fogakhoz való ütdés folytán egy

nyelvféken

a

a

mely charac-

fekély, a

teristikus pertussisra.

Végre a a köhögési

3-ik szak (stad. decrementi), 2

—3

rohamok mindinkább ritkábban

végre teljesen megsznnek.

hétig

tart,

jelentkeznek,

111

A most kifejezett

mégis

elsorolt tüdmegbetegedések diagnostizálása

esetekben

különösen

szokott nehézséggel

midn

a

esetek,

nem

acuta

miliaris

crouposa között olykor nehéz a

midn

sem

a torokban

vannak

tévedések elfordulhatnak

tuberculosis

azon esetben, a

járni,

;

bronchitis

és

diagnosis

differentialis

utóbbit akkor látjuk, a mikor

diphtheriás

felrakodás,

így

sem

már

laryngitis-

crouposa tünetei nincsenek. Az anamnesis, a tuberculotikus

sem

esetleg

illetleg

terheltséget

hogy

bizonytalan, úgy,

ez

nyújt megbízható támpontot. Ilyen esetekben tuber-

culosis mellett szól a rapidé haladó lesoványodás (bron-

chitis-crouposa

mellett

A

soványodik).

a

legbiztosabb

górcsövi vizsgálata, a mit is

gyermek

ürítenek, kisebb

jel

semmit,

vagy

alig

azonban a köpetnek a

nagyobb gyermekek spontán

gyermeknél pedig úgy járunk

el,

hogy

a nyelvet egy lapoczczal mélyen lenyomjuk és a kiürített

köpetet a

spatulán

‘

felfogjuk.

Löffler-féle bacillus mellett bizonyít,

culosis

miliaris

A köpetbl

bronchitis-crouposa

kétségtelenül

a

K o c h-féle

acuta

kórisméjét

míg

továbbá szemfenéki vizsgálatot

is

güm-bacillus tuberbiztosítja.

végezni: a

chorioideán feltétlenül bizonyítják a

kitenyésztett

Czélszer

talált

gümkórt.

gümk a

(Ritka lelet!)

Kopogtatás! eltéréssel járó tüdbántalmak.

Tudjuk, hogy a normális tatásnál,

A

teljes

kopogtatás!

tehát

légtelen,

leveg gylt

A

éles,

tüdk

nem dobos

felett,

a

gyenge kopog-

kopogtatás!

hang megváltozik: ha a

tüd

hang.

tömörült,

vagy ha a mellürben folyadék illetleg

össze.

kopogtatás! hang ezen háromféle elváltozás szerint

módosul, mert míg tüdtömörlésnél a kopogtatás! hang

:

112

tompult vagy absolut tompa, addig elegend mennyiség

folyadékgyülem mellett az absolut tompulatot resistensnek is

találjuk; avagy,

ha leveg került a mellürbe, dobos

kopogtatás! hangot kapunk és

déseket

ilyen

is

Tompa

ezért

a

tüdmegbetege-

beosztásban fogjuk tárgyalni.

kopogtatás!

tüdbántalmak

hangot adó

pulmonum. 2. Rostonyás tüdlob (Pneumonia crouposa s. fibrinosa). 3. Hurutos tüdlob (Pneumonia catarrhalis). 4. Slyedési tüdlob (Pneumonia hyposta1.

Az atelectasis

tica).

Tüd-gümkór

5.

monum). pu

1

m o n u m).

végre

8.

a

Tüd 7.

üszkösödés (Gangraena Actinomycosis pulmonum, és

mediastinalis tumorok.

atelectasis

Az született

nem

6.

(Tuberculosis pul-

gyengeség

pulmonum

elfordul

újszülötteknél,

mellett

a

midn

A nem

marad.

nem

tágult

tágul

ki,

részek

hanem

a

tüdnek

elég erteljes inspiriumok következtében a

egyik-másik része

vele-

foetalis állapotban

tompa kopogtatás!

felett

hangot kapunk, hallgatódzásnál hörgi légzést ritkábban, inkább ropogó zörejeket észlelhetünk. Az ilyen újszülött képes, csak rendkívül gyenge

kiabálni

nem

szörög,

cyanotikus,

temperaturája

gyenge,

br hvös

s

mortual,

ha a tüdknek nagyrésze

rendesen

hangon nyöpulsus

subnormalis,

convulsiók kíséretében atelectatikus,

de ha

kisebb rész volt atelectatikus, ez idvel teljesen kitágulhat. Atelectasis

korban

is,

pulmonum eljön

a hol a

késbbi

különösen rachitikus mellkas

a gerincz-oszlopnak litisbl

a

ersebb

mellett,

gyermektovábbá

elgörbülésénél (ers spondy-

ered kyphosis), valamint mindazon esetekben, tüdt a szomszédszervek huzamosabb ideig össze-

*

113

nyomták, (nagyobb jelek

itt

empyema).

pericarditis,

ugyanazok, a

mink

A

physikalis

az újszülöttek atelectasiájánál,

megjegyezve,hogy ezen esetekben hörgi légzést gyakrabban hallunk.

Az összenyomott tüdrész terjedelméhez mérten

a légzési

szám szaporodott, st olykor orrszárnyi légzést

is

azonban hiányzik.

látunk, láz

Pneumoniával lehetne összetéveszteni az

atelectasist;

ha azonban a mellkasnak az alakját és egyéb viszonyokat,

másrészrl a láznak

a melyek a compressiót okozhatták s

a hiányát tekintetbe veszszük, akkor pneumoniától

könnyen

megkülönböztethetjük.

Pneumonia crouposa. Gyakori megbetegedés a gyermekkorban;

fejlett

jól

gyermekeknél

hirtelen szokott fejldni.

Kisebb

gyermekeknél gyakran eclampsia vezeti be,

nagyobbaknál rázó

A hmérsék

deg.

emelkedik 39

magasabbra

hirtelen

0— 40'0°

is

hifel-

C-ra,

st

12. ábra.

Pneumonia crouposa

és csekély reggeli

lázgörbéje.

meg

leszállásokkal

marad

is

— 5—7

betegség végéig, a mikor izzadás kíséretében az

alá

(crisis).

tomák közé

—

ha a

ábra.)

élénk

nyög

nap múlva

lesülyed

A

is

lázon kívül az

lobos

—

részvételével.

légzéssel

—

profus-

a normálisra, vagy

szapora légzés,

tartozik a

mellhártya

orrszárnyak játszása,

hirtelen

(12.

a

els symp-

mely különösen

felületes,

nyög,

az

Az orrszárnyaknak

rendkívül

a

characteristikus

pneumonia crouposára. A kisebb-nagyobb dyspnoenak megfelelleg, az alsó borda közötti izmok minden belégzésnél

ersebben

vagy

gyengébben

Dr. Bauer : Gyermekgyógyászati diagnostika.

befelé

húzódnak. 8

114

Az

arcz fájdalmas kifejezést

nem tartós betegnek, még így

rendszerint

a

még

fájdalmasabbá

Az

félbe, a

megfelelleg, a találunk,

is

betegedés kezdetén, ezen tünetek

bár a

találunk,

alatt

sírás

ez fájdalmas sírást,

kínzó

az arczkifejezés

válik.

eltéréseket

tüdrészlet

tatásnál a lobos

mely

A

csillogók.

gyenge hangú

a

is

érintett jeleknek

physikalis

szemek

nem hangos, miután

és

köhögési roham szakítja

ölt,

felett,

vizsgálatnál

sokszor a meg-

bár

nem

tüd

kifejezettek.

Kopog-

tompulatot

kifejezett

idszakban a tompulat

kezdeti

helyett

inkább tompult-dobos a kopogtatási hang és a tompulat csak a 2

— 3-ik

napon

lép eltérbe.

Megjegyezzük még, hogy különösen

pneumoniá k-nál tatási

az

els napokban

sem, a

midn

csak

lobos tüdrészlet

rendszerint kopog-

st nem

eltérést alig találunk,

centrális

a

ritkák

azon esetek

a betegség vége felé lép eltérbe a

a tompulat.

felett

A

normális lefolyású

esetekben a tompulat a defervescentia idejéig változatlanúl fennáll,

st

fel teljesen.

az

tartozik

tompább

még

olykor

ezután

ersbödött bronchophonia, a mely

vagy

hörgi

élesebb

csak

hörgibe, e melleit apró,

vegyes

csak napok múlva

tisztúl

Hallgatódzásnál sokszor az els tünetek közé

légzést hallunk, a mely át a

is

hólyagú

légzést,

bizonyos

néha

id

mellett

gyengült

múlva megy

egyenl hólyagú, vagy nagyobb

szörtyzörejeket, a melyek különösen az

oldódási szakban megszaporodnak.

A pneumoniá lép

fel),

crouposa

(feltéve,

hogy elsdlegesen

jóindulatú megbetegedés, az esetek többségében

complicatio nélkül folyik

le

;

szívgyengeség tünetei sokkal

ritkábban jelentkeznek, mint felntteknél.

crouposa tartama

elüt

a

rendestl,

Ha

a

pneumoniá

szokatlanúl

hosszú

i

115

zetten,

akkor a

ment

át,

nem

habár

fennállanak a tünetek,

ideig

is

olyan

kifeje-

pneumonia chronikus alakba

mely különösen az alsó lebenyekben, de

a

olykor a felskben

is

els sorban

és

a jobb középlebenyben

szokott tartós lenni.

A

chronikus pneumonia

nem

csak

azonban rendszerint, ha

is

múlva oldódásba megy

át.

Gyakrabban complicálódik

pleuritis a

eX s u d a

melyekrl alább

t

lesz

pneumonia crouposa

a

V á-val,

illetve

bvebben

szó.

empyemá-val,

Lehet végre, hogy a pneumoniás oldódik

fel,

hanem

carnificálódik

a

:

tüdrészlet

tüd

hálózata megszaporodik, az alveolusokat ki

;

a lobos tüdrészlet zsugorodik.

A

nem

kötszöveti

sarjszövet

tölti

zsugorodott tüd-

besüpped, a physicalis vizsgálat

részlet felett a mellkas

csak néhány szörtyzörejt és tompulatot mutat.

tüdszövet különösen alkalmas a

gümkór

Az

ilyen

kifejldésére,

pneumonia crouposa után szintén nem

a mely

id

tuberculosis képezi az alapokát, hosszabb

tartozik

a nagy ritkaságok közé.

a

A pneumonia crouposa változatai közül már volt szó pneumonia crouposa centrali s-ról. Említettük, 9

hogy

—

physicalis eltéréseket kezdetben

tompulat,

végén

lépnek

hörgi

légzés

eltérbe, a

—

olykor

kezdet

nem

találunk

csak

a

;

ezek

betegség

azonban olyan, mint

croupos pneumoniánál, azon különbséggel, hogy gyakrabban

észlelhetk

a

betegség

kezdetén

eclampsiák,

hányás, söpör, deliriumok, tarkómerevség stb. Jellegzetes

azonban dalmas és

centrális

köhögés,

nyög) magas

pneumoniára dyspnoe, láz,

is

a

rövid,

szapora légzés,

száraz,

fáj-

(orrszárnyi

esetleg herpes labiális. 8

*

116

Hasonlóképen

súlyos,

agyi-tüneteket

diffus

okoz-

fejld pneumonia crouposák, pneumonia cerebrali s-nak is

hatnak a fels lebenyekben a

melyeket

ezért

szoktunk nevezni.

Egy másik

változat,

pneumonia migrans,

vándorló tüdgyulladás,

a

melyre

jellegzetes

A pneumonia

tovaterjedése a tüd-szövetében.

mindig újabb hemelkedések

jelzik,

azonban rendszerint nem

el

éri

lobnak

a

terjedését

a láznak magassága

beszr-

elsdleges

az

désnél észlelt láznak magasságát.

Megemlítjük melyet eddig

még

nem nagyon sok esetben

bizonyos idejében ugyanis láz,

léptumor és

a

A napnak

észleltek.

kifejezett fájdalmasság,

kimutatható

jól

pneumoniát,

az intermittáló

köhögés,

észlelhet, a

infiltratio

mely tünetek a napnak más részében egészen eltnnek.

Pneumonia mon

i

a.

Önállólag

betegség, mint

dések fejlett

stb.

elég

is

morbilli,

gyakran

pertussis

szövdményeképen.

Bronchopneulép

vagy más

fel,

bélhuzam-megbetege-

Különösen gyengébben

gyermekeknél szokott fejldni. Jellegzetes

kezdete a mi

catarrhalis.

nem

rá,

hogy a

olyan viharos, mint pneumonia crouposánál,

onnan magyarázható, hogy

a

tüdnek nem egy egész

lebenye szüremkedik be, hanem a lebenynek csak kisebb

vagy nagyobb

része.

Az

esetek többségében

ideig fennálló bronchitis elzi

mentén tovább

terjed a

meg;

a lob a

huzamosabb bronchusok

tüd-szövetére és egyes

képzdnek, melyeknek az összefolyásából

kis

góczok

keletkezik

a

physicalis eltéréseket mutató catarrhalis pneumonia. Miután

az egyes góczok között

még

légtartó

vannak, a tompulat és a hörgi légzés kifejezett lenni,

tüd-részletek

nem

is

szokott olyan

mint pneumonia crouposánál.

E

mellett

117

a lázmenetben

is

eltérést találunk, a

hemelkedés 38— 38‘2® kedések pedig 38*5

hogy míg utóbbi csak a

is eltér

ritka

lebenyben egyszerre lép

mását

magasabb

hemel-

pneumonia crouposától,

esetekben szokott kétoldali lenni,

fel.

A

gyakran

mindkét alsó

betegség tartamára azt

míg a pneumonia crouposában

meg, hogy,

szenved

a

pneumonia

catarrhalis

jegyezzük

reggeli

— 39 0® C-nál magasabbra nem emelked-

Annyiban

nek. (13. ábra.)

addig

szokott sokkal

láz egyáltalában nincs reggel, az esti

vagy

lenni,

nem

C.-nál

mennyiben a

beteg, rendszerint egy súlyos betegnek a benyoránk, addig

teszi

a

catarrhalis

jeliegnél a be-

tegnek

közérzete

a

nincs

annyira zavarva: deliriumok,

söpör

majdnem soha-

stb.,

sem észlelhetk. A

lefolyást

illetleg lényeges

eltérés a

két

pneumonia

hogy

között,

míg a rostonyás tüdlob az tr

5

— 7-ik napon rr

.

•!

zdik

(ha

esetleg

vég-

complicatio

tüdlobnak

Pneumonia

,

,

.

crisissel

13. ábra.

nem

lépett

catarrhalis lázgörbéie. ^ ^

fel),

addig a hurutos

a lefolyása rendes körülmények között 2

még

több.

A

hurutos tüdlobnál tehát az

tüdrészlet csak lassan,

b

—

— 3 hét,

infiltrált

zörejek kíséretében

—

a

melyek néha már a betegség els napjaiban nagyszámban hallhatók, oldódik, vagyis lytice Kis, circumscript

kedvez.

végzdik.

bronchopneumoniák prognosisa elég

Kiterjedtebb, különösen pedig kétoldali hurutos

tüdlobnál a prognosis komolyabb, mint a rostonyás tüdlobé, fejldik

mert ki

s

elbbi

inkább

másrészrl

a

gyengébb gyermekeknél

hurutos-gyulladás

gyakran

118

átmegy tuberculosisba,

már kezdettl fogva

illetve

tuber-

culotikus alapon fejldött.

Pneumonia hypostatica.

Hosszas betegségek

után fejldik, huzamosabb háton való fekvés mellett, külö-

nösen szívgyengeség jelenlétében. Tüneteit el

a

már

illetleg,

nem

ismertetett pneumoniáktól, tekintve azonban,

nem okoz túlmagas

lázakat,

nem

tér

hogy

jelentkezik viharosan, a két

alsó lebenyre szokott gyakrabban szorítkozni, inkább a hu-

rutos jelleg

A bven

pneumoniához

tünetei

hasonlít, mint a rostonyáshoz.

mérsékelt

:

zörejek. Prognosisa, az

és a gyengült

tompulat,

láz,

szívmködés

hörgi légzés

s

elrement hosszas betegség

miatt mindig komoly.

Tuberculosis pulmonum.

Gyakori megbete-

gedés tuberculotikus családok gyermekeinél. Vagy önállóan fejldik és pedig az 1—12. életévig leggyakrabban, vagy

elrement betegségekhez pertussishoz, említett

mint kanyaróhoz,

csatlakozik,

pneumoniához, diphtheriához, a

betegségek az eddig latens

midn

tbc.-t felszínre

az

hozzák.

Bár gyakran együtt észlelhet a már tárgyalt peribronchiális mirigy elsajtosodással, tekintve, hogy a hörgök körüli miri-

gyek megnagyobbodása,

illetve

elsajtosodása esetén

is

sok

esetben a tüdmegbetegedésnek a tünetei lépnek eltérbe: kívánatos,

hogy a tüdtuberculosist külön

A gyermekek tüdgümkórja tünetektl

alig tér el;

a mellkas

felett

itt is

megemlítsük.

a felntteknél észlelhet

megtaláljuk a habitus phthisikust,

kimutatható eltéréseket,

jókor eltérbe lépnek,

is

úgy,

hogy

stb.,

ezzel

a melyek

már

bvebben nem

foglalkozunk. Csak annyit óhajtunk megjegyezni, hogy a

haemoptoé a gyermekek gümkórjánál sokkal ritkábban fordul el, mint a felntteknél és

hogy

a jobb közép lebeny

majdnem olyan gyakran képezi az elsdlegesen kimutatható

119

gócznak

a

mint

helyét,

A csecsem-

és a

fiatal

felntteknél

fels-lebenyek.

eljöv tüdgüm-

gyermekkorban

kóros megbetegedések, ha a sputumból

a

tbc. bacillusok

kimu-

nem sikerült, igen nehezen kórismézhetk, különösen, ha a tüdk felett lényegesebb eltérést nem találunk, v. ha a lelet nem felel meg azon symptomáknak, a melyek tuberculosisra jellegzetesek, hanem inkább bronchopneumonia képét tatása

utánozzák. Ilyen esetekben a következkre

Tuberculosis

1.

s

aránylag elég jó

mellett

szól,

kell

ha rendszeres táplálás

étvágy daczára, lassú, de folytonos

soványodás észlelhet (néha a soványodás 2.

Ha

hogy

a nélkül,

Ha minden

rapid).

étrendi hiba történt volna,

bzös

kezelésnek ellentálló igen 3.

ügyelnünk.

székletek lépnek

minden fel.

kimutatható ok nélkül esténkint ma-

gasabb lázak észlelhetk.

Ha

4.

scrophulodermák,

illetve

güms

áll

5.

bántalom

A

nodus scrophulosorumok, vagy

a köztakarón

valamely csontban vagy ízületben

fenn.

háton, felkarokon látható hypertrichosis, valamint

a tbc.-us habitus ugyancsak 6.

gümkór mellett értékesíthetk.

Tetemesen megnagyobbodott mesenterialis,

mint kimutatható peribronchialis mirigyek

gümkór

határozottan 7.

veend

Végre tekintetbe

elfordulni

idegen

test,

mellett,

továbbá a

(lásd fentebb)

mellett szólnak.

az anamnesis.

Gangraena pulmonum. szokott

vala-

Ritka.

Másodlagosan

pneumonia, vagy a tüdbe került

súlyosabb morbilli után, pyaemiás folyamatok

tüdbe

áttört s

elgenyedt peribronchialis

mirigyek folytán. Tünetei légzés,

az

:

magas

láz,

tompulat, hörgi, majd amphorikus

üszkös tüdrészlet

felett

nedves

zörejek,

e

120

bzös

mellett rendkívül

közvetlen közelében,

lehelet

hanem már

Nagyobb gyermekek

kínzó.

érezhet nemcsak távolabbról

is.

a beteg

A köhögés

rendszerint piszkos gennyes

köpetet üritenek, a melyben ruganyos rostokat találhatunk.

A

gangraena pulmonum

valamely

lehet

tüdnek egy egész

vagy

diffus, a

lebenye szétesik

midn

okvetlen

s

halálhoz vezet, vagy körülírt, ha valamely tüdrészletben

marad

localizálva

kis területen, a

tüdrészlet eltávolodása való

A

midn

a gangraenosus

a visszamaradt

s

gyógyulásba mehet

kiteldése után

rnek

át a folyamat.

kezdd

belfelületén

id

septikus

diphtheriával,

óta fennálló bronchiectasiával, a

melyben a pangó váladék ugyancsak bzt esetleg a

A

tüdbe

hogy az

terjeszthet,

empyemával.

áttört

torok

és

száj

miatt

ulcerosával s a pofa

stomatitis

nomával,

továbbá huzamosabb

a

bz

gangraena pulmonumot a rendkívül ers

össze lehetne téveszteni

sarjakkal

már elegend

megtekintése

arra,

említett száj- és torok-betegségeket kizárhassuk,

figyelnünk:

1.

pedig

illetleg

bronchiectasiát

következkre

a

kell

bronchiectasiánál jellegz a reggeli órákban,

a felébredés után jelentkez

pulmonumnál

ez hiányzik

;

2.

b

köpet,

míg a gangraena

csak ezen reggeli,

bséges

köpetnek van kellemetlen édeses szaga, míg a napközben expectorált

alig

míg gangraena

leheletre

is,

intensive

bzös

jó,

ez

váladéknál

;

3.

mellett

a

áll

a

lehelet állandóan

bronchiectasia mellett a közérzet elég

vagy csekély, míg gangraena pulmonumot

láz nincs,

sokszor rázó hidegek

kísérik, e mellett

állandó

magas

fokú elesettség

s

kopogtatás!

hallgatódzási

a

érezhet; ugyanez

s

szerint változnak,

kisebb-nagyobb-

láz észlelhet; 4. a mellkas

viszonyai

a mint a tágult

bronchiectasiánál

hörg

tele

van

vála-

121

vagy

dákkal,

kiürült,

pulmonumnál

míg gangraena

a

physicalis lelet a fentebb említett tüneteket mutatja, végre 5.

gangraena pulmonum

mellett,

mindig

sikerül alveolaris

szerkezet tüdrészleteket kimutatni a köpetben a míg ez

A tüdbe

bronchiectasiánál hiányzik. is

ers

foetor

mellett a

tüdk

pulmonumnál,

re

ex feletti

empyema

csakhogy

érezhet,

physicalis lelet más, mint gangraena

késbb)

(1.

empyemánál

áttört

másrészrl

empyemára, hogy a beteg

tele

szájjal

jellegz üriti

áttört

a gennyes

néhány napon keresztül a míg a geny

köpetet

mely után a

szájbz

is

tüdk

feletti

physicalis lelet

is

kiürül,

módosul

s

a

fokozatosan csökken.

Tompa kopogtatást hangot adnak továbbá a mediastinalis tumorok is, ezekrl már fentebb volt szó; és végre az

Actinomycosis pulmonum.

Igen

ritka.

tüdlob

hogy

láz

A

tüneteit mutathatja, a nélkül,

Hurutos

volna

jelen.

diagnosist egyedül csak a sugár-gombáknak a kimuta-

tása biztosítja, a melyeket a köpette! kiürült kénsárga szem-

csékben találhatunk.

Könnyebb

diagnosis,

a

ha

a

tüd,

actinomycotikus folyamata a mellkas felületén sipoly-járatot képez, a

a pleura

illetve is

számos

mely járatokból ugyancsak ürülnek

kénsárga csomócskák, a melyekben a sugár-gomba

het. Jellegz, hogy a sipoly-járatok közötti

br

fellel-

majdnem

deszkakeményen beszrdött, a mely nyomásra nem dalmas. ajkak nyaki,

A

folyamat tovaterjedésével a légszomj növekedik,

állandóan

st

fáj-

a

cyanotikusak, arcz vizenys, a mellkasi,

hasi

vénák

is

rendkívül tágultak.

Étvágy

csökkent. Végre az actinomycotikus folyamatnak jelenté-

kenyebb kiterjedésével a beteg a légszomj és szívgyengeség tünetei között mortuál.

122

Resistens tompulatot adó mellri bántalmak.

Mindazon tüd, soroljuk

a

ide,

mellhártya megbetegedéseket

illetve

midn

mellkasrben valamely okból

a

származott folyadék van. Ezek a következk:

(Exsudatum

Mellhártya-lob

1.

Geny-mell (Empyema

2.

(Hydrothorax).

A

thoracis).

pleuriticum).

Mell-vízkór

3.

Echinococcus pleurae.

4.

pleurának a

lobja

elsdlegesen

bár

elfordul,

is

az esetek többségében secundár megbetegedés.

monia a leggyakoribb betegség, a melyhez s

a melylyel vagy egyszerre lép

fel,

ki

az izzadmányos

Az izzadmány már vagy kezdettl fogva gennyes,

lob.

vagy

eleinte

Ha

a

savós

s

pleuritis,

lezajlása után, láz hívja fel

élénk

késbb

pneumonia után

A

mellett

láz

mellkastáji fájdalomról

a

;

kifejezést

A

találunk kasfél,

;

;

Köhögés

fejld stádiumában

okoz

feltételezve, mérsékelt

légzési nehézséget,

mellett dyspnoet, orrszárnyi és

nyög

b

légzést

utóbbi esetben a bordaközök elsimultak, a mell-

annak alsó

különösen

mellrezgés

tünet

alig

mutat.

légzések száma a láztól és

izzadmány mennyiségétl van

mennyiség izzadmány

nagyobb gyermekek

panaszkodnak, kisebb

pleuritisnek a

izgatott jelleg

izzadmány

tüdlob

a

figyelmünket a többi tünetek mellett a mell-

fájdalmas

néha igen

akkor a

keletkezik,

nem sznnek meg

gyermekek arcza fájdalmas száraz,

válik gennyessé.

vagy ha már megszntek, az ismét fellép

kas megvizsgálására.

még

csak

vagy egyáltalában

lázak

A

csatlakozik,

mint pleuro-pneumonia,

vagy annak az oldódása után fejldik

az

A pneu-

a

részlete

gyermekkorban

eldomborodik.

kevésbbé

megbízható

a mellkasfél visszamaradása kifejezett szokott lenni.

Characteristikus

a

resistens

tompulat,

b

izzadmány

123

tüd

melyet

mellett, a

infiltratio

sohasem kapunk

esetén

mely tünet becses azon esetben, ha a tompulat

s a

hiányzik

a

felett

gyengült légzés, ellenben éles hörgi légzést

gyermekek

hallunk, a mint ez kisebb

sokszor

pleuritisénél

Nagyobb gyermekeknél a légzés felett gyengült, st majdnem teljesen

tapasztalható.

az illet

mellkasrész

hiányzik.

A

resistens tompulat

részlete

felett

különösen a mellkasnak az alsóbb

kifejezett, fent

jól

dobosán áthangzó szokott Baloldali

izzadmány

az

izzadmány határán

lenni a kopogtatási hang.

mellett a

Traube-féle

meg-

tér is

kisebbedett, a szívnek a jobbfelé való dislocatiója, egész

a jobb mamillaris vonalig

— nem tartozik a ritkaságok közé.

Jobboldali exsudatum mellett elég értékes tünet a májnak a

mélyebb

állása

A

is.

pleuritis kezdetén, a

még

mikor

kevés

folyadék van, vagy a felszívódás stádiumában, a mikor már a pleura-lemezek egymással érintkezhetnek a

dörzs-zörej

eléggé kifejezett, melyet olykor tapinthatunk

is

és adott

esetben szintén értékesíthet a diagnosis megállapításánál.

A

prognosis tekintetében fontos tudnunk, vájjon a

termelt izzadmány savós, vagy gennyes-e? erre nézve

következkre különösen

ügyelnünk.

kell

szerint gennyes. 2.

tebb

a

után

scarlatina

dyspnoe,

egész a kulcs-csontig felett

a mellkas

1.

Hevenyfertz betegségek,

a

termelt

izzadmány

Gennyes izzadmány miután

bre

a

az

kitölti.

rend-

mellett kifejezet-

izzadmány a mellkas 3.

B

felét

gennyes izzadmány

oedematosus, fényl.

4.

Ha

pleuritis

mellett rázó hideggel egybekötött intermittáló jelleg lázak

jelentkeznek,

—

empyema

mellett szól

;

ez azonban

kétségtelen, mert észlelhetünk rázóhideg nélküli,

tnbb a

láznélküli

próba-csapolás

empyemát tájékoztat

is.

5.

Kétséges

bennünket.

(Az

st

nem fel-

esetekben aseptikus

124

különösen arra

cautelákon

kívül

punctiónál,

hogy elegend vastag tvel

kendvel végezzük a

kell

próba-csapolást,

ügyelnünk próbas jól

mert

záró fecs-

sr

jelenlétében esetleg a próba-punctio negative üt

A

mi a pneumonia és a

diagnosist

ki.)

pleuritis közötti differentiális

következket tartsuk szem eltt

a

illeti,

geny

:

b

izzadmány jelenlétében, a

midn

a mellkas eldomborodik,

a tompulat resistens,

légzés

gyengült, vagy alig

hall-

ugyancsak gyengült, a mellkasfél

lég-

ható, a mellrezgés

a

zésnél visszamarad stb. alig téveszthetjük

pneumoniával

ritist

ha

légzés

a

össze a pleu-

kevesebb izzadmány mellett azonban,

;

hörgi jelleg, a hörgi szózat ers-

esetleg

bödött, sokkal nehezebb a diagnosis. Ilyenkor, ha esetleg

nem akarunk végezni, vegyük tekintetbe azon igen fontos jelt, mely szerint pneumonia mellett, a sinus phrenico-costalis, próba-punctiót

azaz

ama domborulatával

r, mely melll a a X. borda

VI.

hang

között

mely

félhold alakú pótló

bordaporcz szegyi végétl oldalvást

nem tnik

nem tompult. Alsó lebeny beszrdés és a máj, illetve lép-

még kapunk egy keskeny

felett

el, tehát

felette

pneumoniánál tehát a

csíkot, a

néz

fels széléig húzódik,

a kopogtatás!

tompulat

lefelé

félhold alakú

tompulat nincs.

izzadmány a legmélyebb helyet igyekszik elfoglalni s így már a pleuPleuritis jelenlétében az

ritis

kezdetén megtelik ezen sinus folyadékkal,

kopogtatás! hang tehát tompa

E

mellett pleuritisnél a

tompulat

sinus felett lefelé

mi ugyancsak pneumonia

absoluttá válik, a

Pleuritis

a

s

i

a is.

mindinkább ellen

szól.

c c a-t össze lehet téveszteni kis góczi-

pneumoniával, miután a dörzszörej olykor nagyon hasonlít a

125

ropogó

bronchopneumoniás

a

utóbbiak

zörejekhez,

betegek köhögtetésénél vagy teljesen eltnnek vagy szá-

muk

kevesbedik, míg elbbi, köhögés után

is

változatlan

marad.

Hydrothorax.

Következményes

megbetegedés,

mely eláll szívmködés elégtelenségnél, különösen pedig után

scarlatina

szívbajnál,

szervi

Mindezen esetekben savós átömlés

ritkán hydraemiánál.

történik a pleura

veselobnál,

fellépett

rbe, a

hogy maga

nélkül,

a pleura beteg

lenne.

Tüneteit képezik: tompulat a része

a

1.

b

olykor

melyek az összenyomott

tüdbl

mellvízkór

Exsudatum

mindkét alsó

légzés,

hátul,

felett

zörejekkel, a

és

gyengült

mellkas

könny

megkülönböztetni, mert:

de azon esetben, ha a beteg

kétoldali,

dóan az egyik oldalán

fekszik,

emelkedik a tompulat.

2.

meg

állan-

azon oldalon magasabbra

Fejldését úgy veselobnál, mint

szívbajnál anasarca, ascites, szóval

tünetek elzik

származnak,

nagyságának megfelel fokú dyspnoe.

pleuritikumtól

Többnyire

ropogó

s kísérik. 3.

általános

Lázat

nem

hydropikus

okoz, ellenben a

dyspnoe, cyanosis sokkal jelentékenyebb, mint pleuritisnél. 4.

Az anamnesis

világosítanak

punctióval (1.

a

és

a

többi kisér tünetek teljesen

bántalom

természete

folyadék

kapott

5.

(transsudatum)

Végre a

vizsgálata,

hasiszervek betegsége) eldönti a diagnosist.

A

veselobot

mint a szívbajnál exitust

követ hydrothorax prognosisa észlelhet,

mert

utóbbinál

a

jobb, közeli

jelzi.

Echinococcus pleura e. A

fell.

fel-

taenia

echinococcusnak ezen

árammal mindenüvé

Felette ritka betegség.

fiatalkori

eljuthat, így a

alakja

a

vér-

tüd, vagy pleurába

is.

126

Az echinococcus

pleurae tüneteit képezik

véresköpet, lesoványodás, mérsékelt a

töml, dyspnoe;

e mellett

mellkasfélen

resistens

illet

gatódzásnál, ha a képzdött

a

tüd

physicalis vizsgálatnál az

tompulatot

töml

gokból

elég nagy s

scolexekbl

képzdött

Ha az echinococcus

rben, akkor a

physicalis tüneteken kívül

münket azon körülmény, hogy folyadék

víztiszta (tehát

nem

a mely fehérnyét nem, vagy

sárgás,

csak

pleuraet,

összetéveszteni,

felületes

a

pleura-

felhívja figyel-

a próba-punctiónál kapott

mint

pleuritisnél),

nyomokban

melyben horgok, esetleg scolexek

Az echinococcus

ezt alig tudjuk

töml, vagy ha épen

a

elegend

de ha a tüdszövet

;

Hall-

köpetben található hor-

diagnostizálni, mint a

és

részében

lehetne

kapunk.

mélyebb részében képzdött, akkor

másképen

s a

ha elég nagy

lázak,

folyadékot tartalmaz, a légzés gyengült. a

köhögés, néha

:

is

tartalmaz

lelhetk.

legkönnyebben

pleuritissel

miután mindkettnél megvan a

resistens tompulat és a gyengült légzés, e mellett részben

a melléktünetek

is

egyezk. Bár

a punctiónál kapott

a

pleuritisnél

mellett

a

megszokott

tömlbl

sárgás

a

zárt

folyadék

tömlben

is

elüt

színétl,

a

horgokat találhatunk az

pungált folyadékban

jelnek tartjuk azon körülményt,

folyadék, miután

mint említettük, már

echinococcus folyadék színe

górcsövi vizsgálattal

echinococcus

a

;

mégis fontos

hogy echinococcusnál a van,

pleurar legmélyebb részébe, mint

nem süppedhet pleuritisnél,

a kopogtatás! hang a mellkas legalsóbb része

felett

le

ezért

nem

absolut tompa, a mely körülmény tehát, mint azt fentebb láttuk,

szabad

pleuritis jelenlétét

egyenesen

kizárja.

Eltokolt mellri izzadmánytól csak a próba-punctióval

különböztethetjük meg.

127

Dobos kopogtatás! hangot adó mellri-megbetegedések. Légmell. Pneumothorax. Elállhat trauma folytán keletkezett alveolus, illetve pleura-rupturáknál, továbbá,

pleurarbe,

tbc.-us caverna áttörik a tört

illetve,

ha

empyema

ha

be a tüdbe; utóbbi esetekben pyopneumothoraxról

A

beszélünk.

légmellnek tüneteit képezik kisebb-nagyobb-

fokú dyspnoe, cyanosis, a bántalmazott mellkasfélnek a

kidomborodása a bordaközök elsimulásával, a mely

dobos kopogtatás! hang és amphorikus légzés

A elég

traumatikus úton

jó,

a

levegnek

létrejött

felett

hallható.

légmellnek a prognosisa

a felszívódásával az említett tünetek

elég gyorsan visszafejldnek.

Emphysema pulmonum. emphysema

a

gyermekkorban

észlelhetjük az

a mely

Tulajdonképen valódi

alig fordul

el. Gyakrabban

ectasia pulmonumot,

úgynevezett

mindig következményes

megbetegedés

nösen súlyosabb pertussis, légcs-stenosisok, hurut stb. mellett fordul el.

A

megkisebbedett, vagy egészen

úgy

mellül,

mint hátul

1

—2

szakaszai

felett

el

is

lehet.

Az

tnt, a tüdhatárok,

bordával a

A

ectasia

tüdknek

az

kifejezett

légzés kismértékben

pulmonum az

terjednek

lejjebb

dobosán áthangzó, vagy

a kopogtatás! hang.

hörg-

idült

szívtompulat jelentékenyen

egész mellkas, de különösen

s az

külö-

s

alsó

dobos

nehezített

is

alap-oknak a megszntével

ugyancsak visszafejldik. Ezenkívül dobos kopogtatás! hangot találunk beli

cavernák

felett,

rostonyás tüdlob els

szakában, valamint a gangraena dottabb stádiumában

stb.,

miután ezen esetekben cardinalis

még tüd-

pulmonum

s

vég-

elhala-

mindezen elváltozásokat azonban,

nem

a

dobos kopogtatás! hang a

symptoma, helyesebbnek véltük fentebb

tárgyalni.

128

I

összefoglalása

táblázatos

hártya-betegségek

mell

s

tüd-

Gyakoribb

:

129

Dr. Baiier

Gyermekgyógyászati diagnostika.

9

—

2

9

130

A A

szív és szívhártyák betegségei.

gyermekkori szív helyzete lényegesen különbözik

a felnttek

szív-viszonyaitól

megemlítjük.

fels 4

1

—

éves gyermeknél a

határa, bal oldalt a 2-ik

borda közben (absolut a gyermeknél a

szívtompulat

borda (absolut a

3-ik bordán),

3-ik

2

borda alsó

10—12

borda alsó

széle), s

a

A

széle).

3-ik

míg

képezi,

tompulat a csúcslökés

kissé meghaladja.

1

—2

helyét

els életévekben

cmre a bimbóvonalon

belül az 5

— 6-ik

mekkori szív

kivül; az 5

8— 12-ik

bimbóvonalban és a

bordaköz.

felett

a 4

—

bordára

szívnek

(jobb) határát a bal szegyszél

csúcslökés helye az

— 3-ik

lejjebb, körülbelül a

szívtompulat

relatív

esik (absolut a 4-ik

néhány szóval

ezt

relatív

6 évesnél már valamivel

éves

ezért

s

bels

kifelé a szív-

5-ik

— 6-ik

A

szív-

bordaköz,

években a

életévekben a bimbóvonalon Hallgatódzásnál,

a systolikus

hang

fiatal

gyer-

kifejezettebb, mint

a diastolikus.

Szívbán tál máknál

nagysága A kell

és

a

gyermekkori

lehet

változott

tompulatnak

a

hangoknak minsége. szívbetegségeknél

kutatnunk, vájjon a szívbaj

els

sorban azt

veleszületett-e,

rendellenességek) avagy szerzett?

(fejldési

Néha ezen kérdésnek

az eldöntése elég nehéz.

Veleszületett szívbaj mek asphyxiában stb.

született,

mellett szól,

ha a gyermeknek

ha a gyer-

ajkai,

vagy állandóan kékesen szinezdtek, vagy

elkékülnek, ha felett észlelt

dobver

sírásnál

jelleg ujjakat találunk, ha a szív

systolikus zörejt (cong. szívbajoknál diasto-

likus zörej alig fordul

kiterjedtnek

körmei

el)

ersnek, majdnem érdesnek,

halljuk s végre,

ha a vizsgált gyermek az

’

131

els életévekben

még nak

el. (Olykor mindezen tünetek hiányozhat-

alig fordul is.)

van, mert ilyen korban a szerzett szívbaj

(14. ábra.)

Ezen általános tünetek

tompulati eltérést szívfélen.

A

is

mellett mérsékelt

találunk és pedig rendesen a jobb

szívtompulat befelé a következ cong. szív-

14, ábra.

Vitum cordis congenit.

bajoknál nagyobbodott meg: tüdütér-szkületnél, valamint a Botall-féle vezeték nyitva maradásánál, a defectusainál,

a

billentyinek

elégtelenségénél,

billenty

bal

visszeres

elégtelenségénél és

gyomor-sövény

szájadék-szkületénél valamint

a jobb

a

és

háromhegy

visszeres szájadék-

szkületénél. 9*

132

A

jobbszív íúltengése mellett

hallunk

a

systolikus zörejt

következ cong. szívbántalmaknál

szkületnél a szegycsont mellett a bal

ugyancsak

itt

maradásánál

is.

A

különbség a kett között

Botall-féle vezeték nyitva

ers

ékelt.

A

az,

hogy

kifejezettebb,

maradásánál a pulmonalis

míg 11-ik

gyomrocs-sövény defectusainál ugyancsak

systolikus zörejt hallunk a szívcsúcson, e mellett a

pulmonalis a

bordaközben,

halljuk a zörejt a Botall-féle vezeték nyitva

tüdütér-szkületnél a cyanosis sokkal

hangja

2-ik

tüdütér-

:

Il-ik

hangja ékelt; ezen veleszületett

késbbi korban

kéthegy billenty

szerzett

szívbajt

elégtelen-

ségétl megkülönböztetni csakis a cong. szívbajt kisér általános tünetek tekintetbevételével lehet.

szájadék

A jobb

visszeres

szkületénél és billentyinek elégtelenségénél a

systolikus zörej a szegycsont jobb széle mellett a

bordaközben cyanosis is

is

hallható

legkifejezettebben,

4— 5-ik

mellett

e

a

igen kifejezett, gyakran oedemás jelenségeket

láthatunk az alsó végtagokon.

A balszív megnagyobbodása

veleszületett

szívbántalmaknál alig fordul el, valamint diastolikus zörejt is

csak igen ritkán hallhatunk, olykor

háromhegy

billenty

elégtelenségénél találhatjuk.

Ha

a veleszületett szívbajok

az gyakran megtörténik

combinálódnak, a mint

a tüdütér-szkület

pl.

sövény defectussal, vagy a tüdütér-szkület a vezeték nyitva maradásával

stb.,

akkor

szívbajok, mint

pl.

Botall-féle

még nehezebb

diagnosis, különösen, ha tekintetben veszszük, veleszületett

gyomor-

a

hogy egyes

a foramen ovale nyitva-

maradása semmiféle tünetet nem okoz.

A szerzett szívbajok

rendszerint a felnttebb

gyermekkorban jelentkeznek, vagy önállóan, vagy a mi

133

rheumatica

gyakoribb scarlatina után, vagy polyarthritis és chorea minorral kapcsolatban.

A

szerzett szívbajoknál

változott lehet a tompulat,

is

Jobbfelé meg-

a szívhangok és a csúcslökés helye.

nagyobbodott

szív: kéthegy billenty

a

elégtelen-

ségnél (szívcsúcson hallható systolikus zörej, pulmonalis

hangja

Il-ik

(szívcsúcson

ékelt)

;

bal

diastolikus

szájadék-szkületénél

visszeres

tüdütér

zörej);

szájadékának

szkületénél, (systolikus zörej a szegycsont bal szélén, a

bordaközben),

2-ik

(diastolikus

közben).

vagy billentyinek

elégtelenségénél

zörej a szegycsont bal szélén a 2-ik borda-

Bal szív túltengését

megnagyobbodva

találjuk:

tyinek elégtelenségénél,

az

és így a tompulatot

félholdképü

aorta

billen-

(diastolikus zörej a szegycsont

jobb szélén a 2-ik bordaközben)

;

a szájadék szkületénél

(systolikus zörej a szegycsont jobb szélén a 2-ik borda-

közben).

Nagyobbodott tompulatot kapunk továbbá en do bárdi

ti s

ulcerosa-nál, mely bántalom

gyakrabban más betegségek ségek

—

után

szokott

melyet mérsékelt vagy

— különösen

fejldni. Súlyos

magas

lázak

rázó hidegek, kis pulsus, typhosus és máj a rendes kiterjedten

tünetei

közé

önállóan,

ritkán

fertz

megbetegedés, ezenkívül

kísérnek,

küllem,

tartoznak.

systolikus zörej hallható, néha

beteg-

A

duzzadt lép szív

felett

azonban ezen

tünet hiányzik.

Nagyfokban megnagyobbodott a szívtompulat,

buroklob, pericarditis irányban

kiterjedt,

s z

í

v-

A tompulat minden de különösen jobbfelé; nem ritkán a

jobb mamillaris vonalig

terjed.

mellett.

A

pulat felett bizonyos fokú resistentia

kopogtatásnál, a tomis

érezhet.

A

szívtáj

134

kissé elemelkedik,

pulat

s

csúcslökés

a

szívbasishoz

helyét

közel

A

pulsus

savós

Láz,

borda

dörzs-zörejeket

hallha-

a

könnyen elnyomható.

izzadmánynál,

tom-

3—4.

venae jugularesek

genyesnél

nincs,

bal szélén)

kicsiny,

A

dyspnoetikus.

Kifelé a

túlhaladja. Hallgatódzásnál a

(legkifejezettebben

közben a szegycsont tunk.

nyomásra érzékeny.

vagy

ersen

undulálnak.

vagy általában

csekély,

A

magasabb.

rendszerint

Légzés

meg-

máj

nagyobbodott.

A

pericarditissel

esetleg

hydropericardium kis

mely

pulsus),

össze volna téveszthet a

(nagy tompulat, nehezített légzés,

különösen egyéb billenty-bántalmak

mellett az incompensatiónak elrehaladott stádiumában

ldhet a

ki,

kett

vagy pedig általános hydrops kapcsán. Különbség

között,

dörzs-zörejek, ascites mellett

stb.)

nem

hogy hydropericardiumnál hiányzanak a továbbá

oedernás

jelenségek

észlelhetk. kifelé

helyezdött a jobb szív

hypertrophiájánál, valamint kifelé s kissé balszív

(anasarca,

szokták kisérni, a mely tünetek pericarditis

A szívcsúcslökés a

fej-

hypertrophiájánál.

le is

helyezdött

Ugyancsak ersebben

kifelé

helyezdött a szívcsúcslökés nagyobbfokú meteorismus, különösen pedig ascites

mellett.

Jobboldali nagyobbfokú pyothorax (tompa kopogtatási

hang, gyengült légzés), kopogtatási

csúcslökés

hang,

valamint pneumothorax (dobos

amphorikus

légzés)

olykor a bimbóvonalon

mellett

kívül

1

—2

a

szív-

cm.-rel

tapintható.

Befelé helyezdött a szívcsúcslökés baloldali mellri

izzadmánynál, pneumothoraxnál, elbbinél néha annyira,

hogy

a jobb mamillaris vonalban tapintható.

135

Dextrocard iánál

a szívcsúcslökés a szegycsont

jobb szélén érezhet, a szívtompulat pedig a szegycsont jobb i

szélét jóval

nVe

u s-nál ugyanilyen szív-viszonyok

r s

és lép, esetleg a herék stb.

viscerum

míg situs

meghaladja,

máj

mellett a

helyet cseréltek.

is

Az emészt-szervek bántalmai. A

száj- és

torok-r betegségei.

Fejldési rendellenességek

elég gyakori a

:

1

ab

i

u

m

leporinum,

a nyulajk, mely lehet simplex, ha a hasadás

a fels-ajknak

csak az

ha mindkét oldalt hasadt az kicsiny,

de lehet olyan fokú

szájpadra

is

folytatódik, a

farkastorok -ról

oldalán van, vagy duplex,

egyik

ajak. is,

hasadék lehet egész

hogy a hasadék a kemény

palatum fissum -ról,

mikor

beszélünk.

A

Kisfokú nyúlajk a

táplál-

kozást alig zavarja, de nagyfokú, vagy épen farkas-torok jelenléte esetén olykor szopási képtelenség

fejldési rendellenesség a

macrostoma,

áll

be. Ritkább

a szájnyílás-

nak kisebb vagy nagyobbfokú megnagyobbodása, az jön

létre,

marad

hogy már fejldésileg kisebb-nagyobb hasadék húzódva

a szájzugtól a fül felé

ellenkezje

ívszerüleg.

szájbántalmak

stomat. ulcerosa) olykor észlelhetjük az

összenövésé

-t,

concretio

nagyfokú, hogy az ajkak közepén nyílás csak

Ennek

amicrostoma.

Elre ment ulcerosus

A

által

után

(noma,

ajkaknak az

oris, mely néha olyan

még megmaradt

kerek

mintegy mogyorónyi.

veleszületett

megnagyobbodott

nyelv,

macroglossia, a melynek okát a nagyszámú s tágult nyirk-

edények képezik. Jellegz, hogy a nyelv megnagyobbo-

13G

dása csakhamar a születés után kezddik

megn, hogy nem ajkak

között

hogy

mvi

fér el a szájban,

A

látható.

olyan nagyra

hanem állandóan

az

nyelést nehezíti oly mértékben,

beavatkozásra van szükség.

Az ajkak pirossága tétel

s

vér

mellett

a jó tápláltság és rendes össze-

míg halvány ajkak

bizonyít,

vérsze-

génységre jellegzetesek. Az állandó vagy csak a sírásnál jelentkez ajkcyanosis mellett gyakran congenitalis bajt

Száraz

találunk.

mellett;

míg

olykor egyedüli

jelét

állapot

A közül

pörkös

és a

ajkakat

találunk

szív-

lázas

és megvastagodott ajkak

széles

képezik a scrophulosisnak.

csecsemknél, az ajkakon elforduló elváltozások mint egyik leggyakoribbat a rhagadokat említjük,

melyek a lues hereditariának egyik becses tünetét képezik. Állandóan nyitott

dunnyogó hanggal

s

—

száj

kiemelked

ristikus jeleit képezik az orr- s

horkoló

éjjeli

légzéssel,

orr-oldalfalakkal, characte-

garat-rben székel adenoid

vegetatióknak.

A fogak-nak keztetéseket

meknek

a

a

minségébl

is

igen fontos követ-

vonhatunk a diagnosisra. Egészséges gyerfogai,

valamint

a

száj-üreg

nedvesek, lázas

betegnél száraz, olykor pörkkel fedett, fuliginosus fogakat találunk. Csipkézett

luest;

mellett gyakran találunk

Hutchinsen-féle trias: keratitis parenchymatosa,

a

centrális

metszfogak

eredet süketség és a maradó fogaknak

a defor-

mitása biztossá teszik a lues tarda kórisméjét.

A csecsem-kori

A

tejfogaknak az áttörése

csoportot képezi a 2

idhöz van kötve. csoportonkint történik. Az els

fogzás bizonyos

középs

szerre szoktak mutatkozni a 4

szünet

áll

be,

alsó

—

7-ik

metszfog. Ezek egyhóban. Ezután 4

mely után a második fogcsoport,

a

heti

4 fels

137

— 10-ik hónapokban.

metszfog mutatkozik

a 8

csoport áttörése utáni

id

tásra.)

A harmadik

fogcsoport 6 tejfogból

küls metszfogból áttörési ideje a

a legalkalmasabb

és a

(Ezen fog-

az elválasz-

2 alsó

a

áll,

4 mells pofafogból. Ezeknek az

12— 15-ik hónapok

fogcsoport áttörése a 18 — 24-ik

közé

A

negyedik

alatt

történik.

esik.

hónapok

Áttörés ideje: Ilii

a 4

—

7.

hóban.

a 12

— 15.

hóban.

a 8

— 10.

hóban.

a 18

— 24.

hóban.

Ekkor bújnak

HHl

a

30—36. hóban.

15. ábra.

A

fogak áttörési

ki

a szemfogak.

ideje.

Rendesen

gyermek-

fejlett

nek a második év végén 16 tejfoga van. Végre az ötödik fogcsoport, mely a 4

hóban szokott megjelenni.

A rását,

fogzás most

vagy

a

leírt

áll,

a

30— 36-ik

(15. ábra.)

rendes

késleltetett

melett észlelhetjük.

pofafogból

hátsó

menetének a megzava-

fogzást,

Ugyancsak

különösen

rachitis mellett,

még

rachitis

inkább

138

lues hereditaria mellett találunk

már csecsemknél

cariosus,

letöredezett fogakat.

A nyelv

Lázas bántalmak mellett

nedves.

pörkökkel

fedett.

Bevont

ersen

ugyancsak s

színe egészséges gyermeknél élénk piros

csúcsi

bevont

részein

olykor

száraz,

a nyelv gyomorhurut mellett, száraz

és

s

nyelvet

találunk

scarlatina

mellett

tiszta

barnás

csak

a

széli

typhus

abd.

mellett.

Igen

eljöv úgy»málna« -nyel v.

»m ács ka« -nyelv, vagy

nevezett

A

a

jellegzetes

4— 5-ik

scarlatina kiütés megjelenése utáni

napon az

eddig lepedékkel bevont nyelv ugyanis teljesen megtisztul s a

nyelv ekkor élénk málnapiros

kiemelked nyelvnek az

Fontos ezen

neveztetik.

exanthema eltnése olyan

keresztül,

esetleg

nem

elegend

ekkor

nyaki mirigyek

után

idben többi

(a

stb.),

testen.

hogy

tünet

látható

is

tehát,

a

látható

és a rajta

ersen

málna-nyelvnek vagy macska-

papillák miatt

is

szín

mikor

a

azért,

néhány napon hámlás

Málna-nyelv

tünetekkel,

mert

mint

még

jelenléte

torok-kép,

a lefolyt scarlatinát diagnosti-

zálhassuk.

Az

úgynevezett

geographica-t

térkép-nyelvet,

a régebbi

idben

lingua

a luessel, újabban

a scrophulosissal hozzák kapcsolatba.

A

lingua geographicánál fehéres szigetecskék, vagy

félkör, esetleg köralaku felrakódások

képzdnek

a külön-

ben normális piros nyelven, a mely felrakódások epithel felhalmozódásból állanak, a luessel semmi összefüggésben nincsenek,

néhány

hét,

vagy hónap múlva nyom nélkül

eltnnek. Olykor kiterjednek a száj-nyálkahártya részeire

is.

egyéb

139

A nyelv-féknek adhaesio

dása,

letapa-

nyelv csúcsához való

a

vagy

linguae-t

anchyloglottis-t

eredményez.

Ha

az

akkor a

emeljük,

megfeszül

nyelv-féknek

e miatt fordulnak

hozzánk a szülk azon

hogy a gyermek nem tud

panaszszal,

ersen

része

a hártyás

fel-

szabadabb mozgásában akadályoz-

s a nyelvet

Gyakran

hatja.

vagy spatulával

ujjunkkal

nyelvet

ilyen

jól

szopni.

A

hártyás

résznek az átmetszése után a nyelv rendes mozgási képességét csakhamar visszanyeri.

A

elforduló elváltozások

nyelv-féken

közül

külö-

nyelv-féki fekély, az ulcus sublinguale és 2. a csecsemk nyelvalatti fibromája, fibroma sublinguale, (Fede.) Az ulcus sublinguale a nyelv-féken székel, nösen kettt említünk,

a

1.

mely

mintegy lencsényi, fehéres-szürkés kifekélyesedés, az

jön

által

hogy

létre,

ersebb köhögésnél sebzik.

Igen

egyik

f

ütköznek

ulcus

az

azt fel-

s

kifekélyz-

nyelv-féknek

a

az

ezért

s

metszfogak

alsó

nyelv-fékbe

a

characteristikus

dése pertussisra tussis

az

sublingualet

a

per-

diagnostikus jelének tartjuk. Különösen

gyorsan fejldik a nyelv-féki fekély rachitikus gyermea

sebben

befelé

hajolnak,

fogakhoz való ütdése

nem

biró

metsz

kiknek az alsó

keknél,

is

a

csecsemknél nem szokott

olyan csecsemnél törtek

is,

a

a

tehát

fekély

az alsó

még

fejldni, bár

egy esetben nyelv-féki

kinél

er-

nyelv-féknek a

sokkal intensivebb. Foggal

ritka kivételképen észleltem

nem

hol

fogai rendszerint

fekélyt

metszfogak még

át.

A csecsemknél

észlelhet sublingualis

a ritka megbetegedésekhez tartozik.

Fede

fibroma

a 90-es

években

140

írta

A

elször.

le

tumor nagysága a

tetején

csak

mutat

a

;

besüppedt részén

a

gömbölyded

mogyorónyi, tömött

circa kis

besüppedést

kis

élénk-piros,

nyelv-fék helyén fejldött

tapintatú,

daganat látható

színe

szürkés

szinezdés.

A daganat kötszövet

szöveti szerkezetét legnagyobbrészt rostos

képezi,

néhány

heti

Oka homályos. A .kórházunkban

elmúlik.

jó hatást láttunk

2— 3°/o-os

Úgy csecsemknél, nyelv

vagy hónapi fennállás után

alatt,

szájüreg

a

i

t

i

név

s

mint

a

gl.

Láz,

lobja.

mint nagyobb

gyermekeknél a

lobos

tünetektl kisért

alapján,

le

írt

vizenys

nyelés alatt

folytán

kísérik

a

elgenyed

s

A

duzzanat

nap

néhány

össze ezen kórképet cystosus

annak csak az kiterjeszkedve.

A

gyógyul.

abéka-daggal,

egyik,

ranula

bántalmat, a

f

által

fölfelé tolt

néha visszafejldik, máskor

alatt

daganat,

keletkezett

szélesen elterül, tapintásra

és érzékeny duzzanat és az ez

képezi.

Utóbbi

fertzés

sublingualisnak nehezített

Henoch, subglos-

mely valószínleg nem egyéb

s

azonban a nyelv

tünetet

nyelv

alatt

esetben

lapis oldat ecsetelésétl.

duzzanatot találunk olykor, melyet s

észlelt

a

nyelv

Ne a

téveszszük

ranula-val.

alatt fejldik, eleinte

késbb mindkét oldalára nyomásra nem fájdalmas, lázakat

majd

0

nem

okoz, lassan fejld, hólyagszerü

fallal

bir,

fluctuál s

A száj üreg ban

említend

a

képlet,

mely vékony

áttetsz folyadékot tartalmaz. lobos megbetegedései közül els sor-

hurutos száj lob, stomatitis

catarrhalis. Elég gyakori megbetegedés úgy csecsemknél, mint gyermekeknél. Elbbieknél különösen a szájban

visszamaradt

bomló

tejrészletek,

vigyázatlan

(durva) szájmosások okozzák; észlelhet olykor a fogzás

J

I

141

kíséretében

nyákhártya

szopni

vonakodik legtöbbször

de olykor

nincs,

csecsem

a

fokozódott. lázak

mérsékelt

betegség rendesen jóindulatú, 2

élénk-piros,

hogy

annyira,

nyálelválasztás

a

;

szájrben

a

fájdalmas,

érintésre

duzzadt,

A

A

is.

kísérik.

— 3 nap alatt az

többségében visszafejldik, ha az elidéz

Láz

esetek

meg-

okot

szüntetjük.

A mknél

hurutos

gyakran csatlakozik

szájlobhoz

száj penész, soor, melyre

a

szájnyálkahártyán

srn

jellegzetesek a

egymásmellé helyezett gombost-

fnyi, élénkfehér felrakódások. Az tocskák olykor csak a pofák

egymástól

izolált fol-

láthatók, rend-

belfelületén

szerint

azonban kiterjednek a foghúsra, az ajkak

letére,

a

hátfalára

is

könnyen

elég

;

ledörzsölésre az

st néha

lágy-száj pad ra,

kemény- és

alap

csecse-

de

lekaparhatók,

vérzik.

belfelü-

a garat-

ersebb

régebben fennáll a

Minél

folyamat, annál

ersebben tapadnak az egyes pontocskák

alapjukhoz,

ilyenkor

s

nev

provocál. Okozója a monilía candida

A mknél

soor lép

leginkább

kellleg tisztán

újszülötteknél

gomba

a

fel;

és

fejldését

szájban

tartott

mindig

ledörzsölés

a

Sorvadásos gyermekeknél, valamint vasztó is

nek

betegségek,

észlelhetjük

mint

olykor.

a panaszát az

gomba. fiatal

elsegíti

fejldött

vérzést

savas

csecse-

a

erjedés.

vagy

idült

nem sor-

typhus vagy phthisis

mellett

A

szülk-

Lázat

nem

okoz.

gyermek nem akar

képezi,

hogy

a

nyákhártyájára,

a

szopni.

A nyelvre

szájpenészt

száj

különösen

tapadt tejrészletektl azáltal különböztetjük meg,

hogy utóbbiak a nyákhártyáról igen könnyen hatók,

a

míg a soor foltocskáknál vérzés

lép

fel,

eltávolít-

másodszor

142

microskopice, a

midn

a soorra jellegzetes hosszantagolt

ersen fénytör kerek

és elágazódó fonalak, valamint az

spórák útbaigazítanak.

Kop

Sokkal fontosabb a különböztetése,

A Kop

1

k-féle

i

stádiumában eltt 1

—5

melyhez

a

szokott

nagyon

néha

ugyanis

tünet

tünettl való meg-

k-féle

1 i

a

mutatkozni,

hasonlít.

morbilli

prodromalis

kiütés

megjelenése

a

nappal, körülbelül az enanthemával egyidben.

Rendesen a pofák

a

belfelületén,

fogsorok niveau-jának

megfelelleg apró, tszúrásnyi szürkés-fehér, piros alapon

ül,

srn

Kop

1

alig

téveszthet össze

i

k-féle tünet

(csecsemknél

már jelenlev

az ajkak

—

észlelhet hetjük

el

lépnek

Ha

fel.

a

csak a pofák belfelületére localizálódik,

mert a

soorral,

el

alig fordul

Kop

rendszerint

a

Kop

i

1

k-féle tünet kiterjed a

1 i

belfelületére

ezen

gyermek kora

és

morbilli)

általános hurutos tünetek,

szólnak, de ha a

és

pontocskák

felrakódott

is

esetben

—

a

csak

mi a

ritkán

k mellett

foghúsra

ugyan,

microskoppal

de

dönt-

a diagnosist.

A stomat. morbillos a-nál a nyákhártya belöveltségén kivül még egyes, kisebb-nagyobb vörös foltok is lépnek

fel,

eleinte többnyire

a kemény-szájpadon

Ezen úgynevezett enanthema az

is.

1

exanthema megjelenését

ld

morbillinek, a

lágy-szájpadon s részben

a

—2

nappal

Köp li k-féle

elzi

tünettel

meg; együtt,

a

fej-

biztos

diagnostikus jeléül tekintjük.

A stomat. scarlatinosá-ra s

részben

a kemény-szájpadon

piros foltok jellegzetesek.

apró vérömlenyeket jelzi

is

fészkel,

Néha ezen

látunk,

a súlyosabb scarlatinát.

ugyancsak a lágy-

a

apró,

kölesnyi

piros pontok között

mely tünet már elre

143

A száj fekélyes folyamataira élénkebb

hajlam

salivatio, a

a vérzésekre,

jellegzetes az

különösen a

fekélyeknek a megérintésénél, a mérsékeltebb vagy láz,

ersebb

nyugtalanság, fájdalmasság.

Még bacillaris

meg

ezen bántalmakat?

Hogy

eredetek, mutatja, hogy néha több testvér kapja

a bajt: tehát

A

el

kérdéses mi idézi

fertzk.

staphylococcus fajok minden valószínség szerint

szerepelnek az aetiologiában.

A

fekélyes

látjuk a

stomatitis aphthosa-t

u ce

s a-t

1

r

o

Míg

a

a

leggyakrabban

és a

stomatitis

száj-bántalmak közül

vagy

s

t

m a c a c e-t.

o

csecsemknél gyakoribb a stomat. aphthosa, gyermekeknél jön

addig a stomat. ulcerosa csak olyan

el, a kiknek már fogai vannak, utóbbiaknál természetesen felléphet stomat.

aphthosa

is.

A stomat. aphthosa gedés, mint az ulcerosa láz nélkül,

fekélyek

hogy vagy

— 39®-os lázak mellett gombost-

fnyi, egész lencsényi vagy alaktalan

enyhébb megbete-

jellegeztetik az által,

;

vagy pedig 38

általában

lépnek

fel

még nagyobb, az

ajkak

kerek vagy

nyákhártyáján, a

pofák belfelületén, a nyelven, a foghúson, kemény- és lágyszájpadon, a melyek sárgás-fehér lepedékkel vannak fedve s piros udvarral birnak.

A

fekélyeknek a száma különböz, néha csak 1

találunk,

srn

— 2-t

de néha rendkívül nagy számban látjuk ket,

egymás

mellett, a

nagyobb szabálytalan

melyek össze alakú,

bevont alakzatokat képeznek. niveau-ja fölé

nem

jellegzetes az

is,

A

is

folyhatnak s egyes

szenyes-sárgás

lepedékkel

sárgás lepedék a nyákhártya

szokott emelkedni.

hogy bármennyire

A

stomat. aphthosára

kiterjed

is,

mindig

felü-

144

nem terjed át, stomat. ulce-

marad, a szövetek mélyebb rétegeire

letes

fekélyes szájlo b-bal, a mely hajlandó nem a felületen, hanem

ellentétben a

rosá-val, a

mélybe

láztalanul,

st

fel,

gyakrabban

súlyosabb

infiltrálódhatnak.

széle

A

terjedni.

stomat.

39— 40°-os

egészen

lázak kíséretében lép

folyamatoknál

A

vagy

ulcerosa

inkább

a

mirigyek

nyaki

stádiumban a foghús szabad

kezdeti

vagy egy helyen, vagy egyszerre több helyen

ezután

duzzadt

a

is

könnyen

kissé oedematosus, duzzadt, érintésre fájdalmas,

vérzik;

is

csakhamar

foghús-részletek

necrotizálnak, szétesnek, sárgás-szürke detritussá alakulnak s rendkívül

ers bzt

Az ers

terjesztenek.

stomacacera és ez egyik

f

megkülönböztet

aphthosától, a hol, a mint láttuk,

bz

nincs.

fogínyekre csak enyhe nyomást

is

és a fogak

közül

genyet

A

ezután

necrosis

részeire,

bz

vérrel kevert

gyorsan

A

jel

Ha

stomat.

ekkor a

gyakorlunk, a foghús sajtolhatunk

ki.

tova a foghús többi

terjed

de különösen a mélybe, annyira, hogy a bánta-

lomnak nehány napi fennállása elegend fogak

jellegzetes

ersen

meglazuljanak,

esetleg

arra,

ki

is

hogy

a

hulljanak.

stomat. ulcerosa tehát lényegesen különbözik a stomat.

aphthosa-tól azáltal,

hogy

zálódik, 2. rendkívül

1.

bzös

els sorban az ínyekre és

3.

a

locali-

fogak kihullásához

vezethet.

Elhanyagoltabb esetekben a stomacace átterjedhet az állcsontoknak a csonthártyájára Ilyen esetekben,

s

necrosishoz vezethet.

különösen az arcz és az ajkak

is

ersebben

megduzzadtak, oedematosusak, annyira, hogy rátekintésnél a folyamat össze volna téveszthet a vízirák a melynél az arcznak azon

csak

ersen oedematosus,

fele,

kal,

nomá-val,

a melyre kiterjed, ugyan-

a szájból

rendkívül

ers

bz

145

áramlik és a szájüregben található.

kisebb-nagyobb exulceratio

is

Közelebbi megvizsgálásnál azonban a két folyamat

könnyen elkülöníthet, ha tekintetbe veszszük, hogy noma mellett a

megduzzadt

arczfél sajátságosán

fényl

s tapin-

különösen egy ponton, a legkiemelkedbb részén

tásnál,

tömött.

Ezen beszrdött részének megfelelleg a pofa nyákhártyáján 1

—2

piszkos-zöldes

környék

fillérnyi,

szín

fekélyt

vagy olykor nagyobb mekkoraságú,

lepedékkel fedett, vizenysen

Bár a nyaki mirigyek mind-

találunk.

kettnél beszrdöttek, az

infiltrált

infiltratio

sokkal

kifejezettebb

nománál, mint stomacacenál.

S végre jellegzetes a

mely nománál rapidé

lefolyás,

vezet a pofa egy részének az elroncsolódásához, maras-

mushoz, míg stomacacenál a

lapis pálczával való kezelés

után a folyamat javulni szokott.

A

bels

készítményeknek

higany

adagolása,

vagy

bedörzsölések után, ugyancsak kifejldhet a fekélyes szájlob, a mit

a

stomatitis mercuriali

kinézése,

a

s-nak nevezünk. Ennek

semmiben sem különbözik a

lefolyása

fentebb tárgyalt stomat. ulcerosától.

A

fekélyes

folyamatok közül

megemlítjük

még

az

újszülötteknél és

csecsemknél észlelhet B ed n ár-féle

aphthák-at,

melyek

helytelen

a

ermvi

szájtisztogatások

úton

hozatnak

létre,

Rendesen a kemény

után.

s

lágy-szájpad találkozási helyén, a hol a hamuli pterigoidei-k

a szájpadhoz támaszkodnak,

a

nyákhártya igen vékony,

könnyen támadnak szájtisztogatások alkalmával felsebzések és

ezen

helyeken

keletkeznek

azután

lencsényi,

egész

babnyi nagyságú aphthák, a melyeknek a kinézése teljesen

hasonló az imént említett száj-aphthákhoz. Dr. Bauer : Gyermekgyógyászati diagnostika.

10

— 146

A

leggyakoribb szájbetegségek táblázatos áttekintése. Stomatitis

Soor.

Nyelv, ajkak

A

megbetegedés helye

pofák,

belfelülete,

kemény szájpad,

Stomatitis ulcerosa

aphthosa

és

lágy

Ajkak

bel-

Foghús

felülete, nyelv,

esetleg

szájpad

garat-hátfal

Szürkés, olykor Szín

Intenzív fehér

Szag

Nincs

Pontszer

Ers

^

v.

sok-

szeglet, piros

Olykor Nincs

olykor

A

foetor

foghús széleit

udvarral

Láz

szennyes-sárga

Nincs

Kerek

A felrakodás alakja

Sárgás-fehér

utánzó

nincs,

—

38*5

39-0—39-50 C.

39-00 c.

Mirigyek

Nem beszüremke-

viselkedése

d ettek

2—8 Tartama

nap,

Súlyos esetek-

kismérv

ben

infiltratio

olykor 3

10 nap

hetekig

tünetek

vérzik, górcs alatt

gombafonalak

infiltráltak, fáj-

dalmasak

5—14 nap

Idszakonkint

Ledörzsölésnél

Egyéb

Rendszerint

Nyálcsurgás

vérzik, nyál-

csurgás,

s

spórák láthatók

lazult

meg-

fogak

Gyógyulás, esetleg

Lefolyás

Gyógyulás

jed

a

átter-

garatra

(pharyngitis

aphthosa)

Gyógyulás,

el-

hanyagolt esetekben

necro-

sismandibulae

147

A toroknak

megbetegedéseit felosztjuk a

lobos

könnyebb áttekinthetség kedvéért a vagy csak mint

elváltozás

1.

nyilvánul,

vagy

3.

midn

légzés 1.

e mellett

2.

pir s mérsékelt infiltratio

még csapadék

látható és

ers lobos duzzanat miatt még a is módosul. Az elshöz tartoznak: hurutos toroklob, angina catarrhalis,

kezdd

megbetegedés, a mely

mellett olykor csak a tonsillák, olykor garat-hátfal

fokban

még

az ínyvitorlák,

belöveltek, kissé duzzadtak, tapadós nyál-

is

A

kával fedettek.

2.

is

látható

a

rendesen hirtelen lázzal

kis

mint az

szerint, a

nyelés nehezített, az

áll-alatti

mirigyek

infiltrálódtak.

Pharyngitis chron.

jellegeztetik az által,

a garat hátfalán számos, élénk piros szín,

srn

hogy

egymás

mellé helyezett, kisebb-nagyobb göbcsék ülnek, a melyek

nem

megnagyobbodott,

mint

egyebek,

hypertrophizált,

nyákhártya részletek.

Az

ilyen,

úgynevezett szemcsés garat mellett gyakran

találunk adenoid vegetatiókat az orr-garatrben, a

már máshol

volt szó.

A

melyrl

pharyng. chron. csak nagyobb gyer-

mekeknél szokott elfordulni. Subjectiv tünetét a torokban nyilvánuló szárazsági érzet képezi, ezenkívül olykor per-

tussis-szer izgatott köhögés

A csapadékkal következk:

1.

is

járó

kiséri.

lobos

torokbántalmak

tonsillitis follicularis;

2.

a

tonsillit.

lacunaris; 3. pharyngitis aphthosa; 4. diphtheria fauciumés végre 5. angina necrotica scarlatinosa. Ezen megbetegedések megítélésénél különös

tekintettel

leszünk

színére, anamnesisre,

cardinalis

a

lepedéknek a

helyére, a

mert a differential-diagnosisnál ezen

symptomák döntenek. Ezen ftünetek

mellett 10 *

;

148

még számos

közérzet

infiltratiója,

pításánál

melléktünet van, mint stb.,

láz,

az

mirigyek

állalatti

a melyeket a kórisme megálla-

nem szabad szem ell

tévesztenünk.

A tüszs mandolalob, tonsillitis cularis, többnyire magas, 39— 40®-os lázzal kezddik.

Súlyosabb

folyamatoknál

szárazsági érzetrl panaszkodnak a

a

follihirtelen

torokban

szúró,

nagyobb gyermekek

kisebb gyermekeknél olykor eclampsiával köszönt be.

A

szúró fájdalmak kisugárzanak a fülekre

s

is

külö-

nösen nyelésnél ersebben fokozódnak. Olykor már a

els

megbetegedés

napon lépnek

fel

gombostfnyi egyik

csak az

a

de olykor csak a

napján,

folyamatra jellegzetes, sárgás szín,

rendesen

folliculusok,

A

tonsillán.

— 10

2-ik, 3-ik

néha

mindkét,

száma 2—3,

folliculusok

A fo c u usokra jellegzetes, hogy sárgás színek, egyforma nagyok s a tonsillák határain túl nem terjednek. A jellegzetes sárgás szín s a localisatio biztosítják a diagnosist. A folliculusok 1—2 napi fennnéha 8

de

után

állás

is

egy-egy tonsillán.

1

1

i

1

eltnnek. Olykor azonban összefolynak

mandola kisebb-nagyobb

részét

a

nyákhártya

a

s

niveauja

nem emelked sárgás szín csapadék fedi esetleg nélkül, hogy elbb folliculusok képzdtek volna, mind-

fölé ki

;

I

a

járt

ilyen

összefolyt alakban látjuk fellépni a

tonsillitist.

Ezen eseteket tonsillitis follicularis confluensnek nevezzük.

A tonsillitis lacunari els ségen

napjain kívül,

a

s-nál

a

megbetegedés

belövelt tonsillákon és a nyelési

még magas 39'0— 40’0°-os

mely épen úgy, mint a megjelenése után

lázat

tonsillitis follicularisnál

majdnem

critice

esik

le.

nehéz-

találunk,

a csapadék

A

csapadék.

149

mely gyakrabban csak az egyik, olykor mindkét mandolára

egész

rendszerint

sohasem

mintegy besüppedtnek

emelkedik

nem

látszik,

ki

lehet,

hogy

csapadékra,

ezen

különösen a középi részén,

mandola nyákhártyájának a fölszíne

a

tehát

még

azonban

azontúl

elfoglalja,

felületét

Jellegz

terjed.

mandolának

fehér szín, a

localizálódik, intensiv

fölé

nem

továbbá, hogy a csapadékot csipvel lehúzni

;

miután

nem

fibrin-hártyából

áll,

hanem

tömeg (összegyülemlett

keny, könnyen szétmálló

töré-

epithel,

nyák, bacteriumok) alkotja.

pharyngit.

Sokkal kiterjedtebb csapadékot találunk aph

t

ho

mely

s a-nál,

stomatitis aphthosával,

kóroktanilag

st

uvulán,

részben

garat-íveken,

még

hátsó

a

is

találunk. Kifejezett esetekben

a lágy-szájpad hátsó részén és

garat-falon

felületes

fekélyezdé-

seket látunk, melyek babnyi, egész fillérnyi kiterjedés,

—

piros udvarral körülvett,

szennyes

sárgás-fehér,

A

szennyes barnás csapadékkal vannak fedve.

nem emelkedik

A

nyaki-mirigyek

alig

A

megfelel

jóindulatú,

néhány nap

alatt

olykor

közérzet alig van alterálva, a

lapis

A

folyamat több-

oldattal

való

kezelés

visszafejldik.

Az aphthosus folyamatokhoz igen hasonló tozást

catio illetve

találunk,

cum

vagy

csapadék

Láz

infiltrálódnak.

nyelés azonban rendszerint nehezített.

mellett,

—

a nyákhártya niveauja fölé.

nincs, olykor mérsékelt.

nyire

a

legtöbbször pharyngit. aphthosa

mellett stomatitis aphthosát

az

azonos

teljesen

különösen

torokloboknál,

lúgmérgezés, intoxi-

caustica

lixiva a

mikor

a

szerint kiterjedtebb,

vagy kevésbbé

pörköket

az

találunk

elvál-

ajkakon,

után

fejldött

mérgezés

száj,

intensitása

kiterjedt szürkés-sárga

nyelven,

uvulán,

garat-

150

íveken stb. Jellegzetes

még

a pörkösödés mellett az

ers

nyálfolyás és a rendszerint jelenlev oedematosus duzzanat,

mely a legkifejezettebb az ajkakon lenni.

(Oedema

lúgot,

vagy

szájból,

glottidishez igen

oldatát

vagy

szokott

miután

a

eltávolítják

a

vezet,

gyorsan

maga köpi

gyermek

a

ritkán

rendszerint

uvulán

az

s

huzamosabb

ki,

ideig tehát alig érintkezik a lúg a torokképletekkel.) Stomatitis, illetve pharyngitis aphthosával,

mely más torokmegbetegedéssel lúgmérgezés

vagy

vala-

össze a

alig téveszthetjük

elidézett elváltozást, ha az anamnesis

által

után kutatunk.

Diphtheria okoztatva

faucium, fertz megbetegedés, KI eb s Löf f er-féle bacillus által. A

a

-

1

folyamat, ezen bacillusokon kívül

rakódott

fibrinosus

Lepedék

nélküli

A

hártyák

diphtheria

nehezen vonható el.

le

s

(lepedék) tehát

ersebben

lepedék az alapjához

a torok-nyákhártyájára jellegeztetik.

által

sem

el

képzelhet.

tapad, annyira,

hogy

utána kisebb-nagyobb vérzés

Akár nagyobb összefolyó lepedéket

találunk,

csak egyes körülírtabb felrakódások alakjában jön diphtheria, két characteristikus tulajdonsága

van

1.

:

áll

akár

el

a

hogy

a'felrakódások a nyákhártyának a legkiemelkedbb pontjait, a protuberantiákat foglalják szintje fölé emelkedik,

és

el,

2.

azaz a lepedék a nyákhártya

hogy

a

felrakódások színe

szürkés-fehér vagy gyöngy-szürke, olykor igen halvány-

zöldes színbe

is

mutatni.

A

tünetek

szerint

játszik; sárgás színt

felrakódások

tehát

kiterjedtsége

megkülönböztetünk

:

és

nem az

szokott

általános

enyhe,

vagy

dissem inált torok-diphtheria-t (diphtheria faucium punctata), melynél az intensiv lobosudvartól

körülvett

gombostfejnyi

—

lencsényi,

vagy

151

hosszúkás felrakodások a mandolákon, esetleg az ínyvitorlákon,

garat-hátfalán

vagy nem

is

az

láthatók,

mirigyek

állalatti

vagy csak mérsékelten,

infiltrálódtak,

láz

vagy nincs, vagy 38—39° C, az általános közérzet

Hang

rosszabbodott, nyelés nehezített.

A közép súlyos már kiterjedtebbek: a

teljesen tiszta.

esetnél a diphtheriás felrakódások tonsillák

in

fedve vannak, e

toto

mellett az uvulán, garat-íveken, garat-hátfalán

—

babnyi

fillérnyi

nagyságú,

találunk

is

ugyancsak piros-udvartól Láz

szürkés-fehér lepedéket.

körülvett

alig

mérsékelt,

vagy

hiányzik, nyaki-mirigyek infiltráltak. Nyelés nehezített.

nem

általános állapot többnyire

könny

olyan zavartalan, mint a

diphtheriánál, a játékkedv hiányzik

;

a gyermekek

Olykor

kissé bágyadtak, aluszékonyak, a nyelv lepedékes.

a vizeletben kis teljesen tiszta, dott, esetleg

mennyiség

fehérje^található.

Hang vagy

vagy rekedt, ha a folyamat a gégébe

coryza diphtheritica

A súlyos

Az

is

is

lehúzó-

kísérheti a folyamatot.

diphtheriánál a toroklelet mellett lénye-

gesen eltérbe nyomulnak az általános

tünetek

is.

Az

összes torok és garat képletek vaskos, helyenkint vérzésekkel kevert álhártyákkal fedettek, e mellett a nyákhártya

ersen

Az

duzzadt, fellazult.

képletek

miatt

a

nyelés

álhártyák és a duzzadt torok-

majdnem

dunnyogó, a légzés horkolóvá Intensiv foetor ex

A

A

láz

st

A pulsus kicsi, könnyen 140—160. A vizeletben rendesen

cs

rendszerint

afficiált,

az

hang

jelentkezik.

infiltráltak, fájdal-

teljes

sokszor makacs hányás

folyamatot. p.

ersen

rendesen magas (40 0° C);

étvágytalanság,

és

a

(pharynx stenosis).

re. Gyakran nyálcsurgás

nyaki mirigyek mindkét oldalt

masak.

válik

lehetetlen,

apathia kiséri a

elnyomható, száma

b fehérnye. A orrból b sárgás-barnás maró

lég-

152

A

váladék ürül.

már sokszor ilyenkor

folyadék

lenyelt

visszajön az orron keresztül (velum hdés), esetleg ezen tünet csak

a

élétét

torok feltisztulása után lép

a

szívhdés

fennállása

még

nosis azonban

betegek

mely beállhat a folyamat

fenyegeti,

vagy a torok

alatt,

A

fel.

feltisztulása után.

A

sem absolut

ilyen esetekben

progrossz,

felgyógyulás nincs kizárva. Itt

megemlítjük

t

hogy

a foetor ex

he

r

a felrakodás

i

á-t,

septikus alakú torok

a

mely a súlyos

d ph i

még

re még

még

alaktól azáltal különbözik,

intensivebb, a torokképleteken

vaskosabb, melynek színe a gyakoribb

vérzések miatt helyenkint piszkos-barnás. Pharynx-stenosis

A

nagyfokú. Teljes eszméletlenség.

köztakaró, különösen

az arcz, rendkívül halvány vagy viaszsárga.

ersen

tapintható. Nyaki-mirigyek igen

takarón

—

lencsényi

fillérnyi,

egész

Pulsus alig

infiltráltak.

A

köz-

gyermek-tenyérnyi,

halványvörös, élesen elhatárolt foltok (septikus kiütések) jelentkezhetnek. Prognosis rossz.

A

fauciumot

diphtheria

pharyngitis aphthosával,

leggyakrabban

továbbá a

tonsillitis

a

kiterjedt

lacunarissal

lehet összetéveszteni; a tonsillitis follicularissal alig téveszt-

het

össze.

A

soorral való összetévesztés csak a teljesen

járatlanoknál történhet meg. Soor ugyanis csak többnyire

csecsemknél

újszülötteknél

s

korban

mikor diphtheria

tehát, a

fiatal

fauc.

el,

fordul

nem

olyan

szokott eljönni,

másrészrl a soor-pontocskák az ajkakon, nyelven, pofák belfelületén,

diphtheria

szájpadon

nem

szokott

székelnek,

mindezen

helyeken

végre

górcsövi

elfordulni,

a

vizsgálat azonnal eldönti a diagnosist.

A

pharyngitis

aphthosával

való

felcseréléstl

óv

bennünket azon körülmény, hogy míg a diphtheriás lepedék

;

153

mindig szürkés-fehér, a nyákhártya fölé kiemelked, addig aphthosus csapadék sohasem fehér, hanem sárgás-

az

.

vagy piszkos-sárga

fehér,

e mellett

niveau-ja fölé; elszigetelt

aphthákat

nem emelkedik a nyákhártya rendesen még egyes kifejezett, s

találunk a szájüreg egyéb helyein,

is

a melyek ugyancsak pharyngitis aphthosa mellett szólnak.

A

momentum

legbiztosabb differential-diagnostikus

mészetesen a diphtheria bacillusnak a Vérsavón tenyésztve a diphtheria

gombost-fnyi

coloniák

szürke

vékonyan a tárgylemezre kenve

s

olykor mindkét végén bunkósan

A

látunk.

huzamos, néha csak zetben.

A

óra alatt

melyekbl

a

Löffler-féle

methylenkékkel festve,

megvastagodott

is

keveset,

néha

5—6

gyengén görbült

s

elhelyezdése többnyire

bacillust

látunk az említett

festdés nem mindig egyenletes, néha egyes

ersebben festdnek, testetlenek

12—16

bacillust,

fejldnek,

bacillusoknak 2,

jelenléte.

nagyságával biró, olykor csak az egyik,

körülbelül a tbc. bacillus

pálczákat

ter-

párhely-

szakaszai

míg egyes részek sokkal gyengébben,

st

maradhatnak.

Megemlítjük diphtheria-t,

itt

a nagyon ritkán elforduló úgynevezett

mely sokkal jobb indulatú

pseudo-

megbetegedés, mint a

valódi diphtheria. Klinice annyiban hasonlít a valódi diphtheriához,

ugyancsak szürkés-fehérek,

különösen a tonsillákon

hogy

a hártyák

localisálódnak

különböznek azonban, hogy a pseudo-diphtheriás hártyák igen köny-

nyen levonhatók, a

nélkül,

hogy ezen mveletet vérzés

kísérné, a

legfbb

különbség pedig abban van, hogy a diphtheriás folyamatra jellegzetes

Lö

f f

1

A

e r-féle

bacillusok

pseudo-diphtheriánál

nem

fordulnak el.

pseudo-diphtheria bacillus rövidebb, egyes tagjai között hossz-

különbség úgyszólván nincs; a párhuzamos elrendezdés kifejezettebb, mint

a

valódi

különbséget tenni

Módszere

N

diphtheriánál.

szerint

a

valódi

24

és

óránál

methylén-kékkel (20 ccm.

alk.

1—2

2o/oo

p.-ig leöblítés

után

a

e

i

s s e

r,

festés

útján

pseudo-diphtheria

nem idsebb

igyekszik

bacillus

tenyészet

közt.

eczetsavas

methyl. kék, 1000 gr. 50/o eczetsavban)

vesuvin oldattal

3—5

Valódi diphtheria bacillusok ketts festést vesznek

p.-ig

fel.

festend.

154

A tonsillitis follicularis különbözik a diphtheria fauciumtól

azáltal,

és

a

hogy az egyes határán

tonsillák

faucium

diphtheria

azáltal,

színéhez,

hogy a csapadék egész

az

vén,

diphtheriás

a

terjednek

míg

;

hogy

lényegesen

hasonlít

eltér

besüppedtnek

kiemelkedik

a

látszik,

attól

localizálódhat,

felrakódás a torok egyéb képleteire

is

míg

a

nyákhártya szintje

a tonsillitis lacunarisnál a

kizárólag a tonsillákra

a

mandolák mélyedéseiben fejld-

csapadék

felrakodás

fölé; továbbá,

nem

túl

sárgás színek,

bár ennek a színe legjobban

tonsillit. lacunaris,

a

folliculusok

míg

a

csapadék

diphtheriás

rakodik.

A pharyngitis herpetica -nak azon félesége, a midn a herpes hólyagcsák a garat hátfalán localizálódnak, hasonlíthat a garat hátfalán észlelhet diphtheria faucium

Ügyeljünk

disseminatához.

herpes

hólyagcsák

felrakodásnál ezt a

pednek,

mely

a

lepedéktl

jól

is

is,

arra,

hogy

a

tapasztalni, továbbá,

hogy

csakhamar megpattannak, besüp-

állapotban

a

kiemelked

még

Ha

a

diphtheriás

pharyngitis

a tonsillákon, garat-íveken, ajkakon

látunk herpes eruptiót ez ugyancsak pharyngitis

herpetica színe

nem szoktuk

megkülönböztethetk.

herpetica mellett stb.

esetben

egyforma nagyok, míg a diphtheriás

hólyagcsák

herpes

ezen

mellett

szól.

És végre fontos a két felrakodás

a mennyiben a diphtheriás felrakodás színe szürkés-

fehér, a herpes

Vannak

hólyagcsák színe pedig sárgásba

esetek, a

játszik.

mikor diphtheria fauc-al össze volna

téveszthet azon szürkés-sárga csapadék, a mely tonsillo-

tomia után

a tonsilla helyén

esetekben jöhet

létre tévedés,

a tonsillákon kívül is látjuk,

még

pl.

képzdött; különösen azon

ha az említett szín csapadékot

a garat-íveken, esetleg az uvulán

a mi eljöhet a tonsillotomnak kissé ügyetlen keze-

155

lése után.

minden

oszlatni

A

Az anamnesis ezen esetben kételyt a

ugyancsak

fog

el

csapadék természetét illetleg.

luetikus elvál-

torokban képzdött

és

száj

is

tozásokat, a melyek mint plaque muceuse (condylomák) jelentkeznek,

lehet összetéveszteni diphtheriával,

alig

hogy

tekintettel

vagyunk

szalonnás

külemmel bírnak, ezenkívül

arra,

luetikus felrakodások

a

is

megtaláljuk az indurált alappal biró condylo-

Segítségünkre van

mákat.

ritkán szorítkozik

hanem többnyire az

a luetikus elváltozás csak a torokra,

ajkakon

ha

még

a luetikus

anamnesis és

esetleg egyebütt feltalálható luetikus tünetek (anus körül

condylomata

Végre a

lata-k stb.).

kiterjedt

csapadékot hozhat

létre a

vörhenyes torokgyuladás,

az

necrotica scarlatinosa. A csapadék egyenes

enyhe csak

arányban

scarlatina follicularis

a

áll

mellett

scarlatina

nem adhat eltnte után még désre

intensitása

míg

;

csak torok belöveltséget, vagy

folyamatot

a scarlatina kitörési

angina

súlyosságával

látunk,

súlyos scarlatinánál

rendesen a torok necrotikus folyamata

már

torokban,

idszakában

okot. Olykor

is kiterjedt.

látható, a

azonban a

Olykor

mikor téve-

scarlatinás kiütés

visszamarad, vagy csak azután fejldikj a

mikor már esetleg felcserélhet egyéb torokbeli megbetegedésekkel.

Ha

a folyamat kiterjedt, jellegeztetik az

hogy az igen ersen

belövelt torok-képleteken, tonsillákon,

uvulán, garat-hátfalán,

képzdik, e látszik.

A

szennyes barnás-sárgás csapadék

mellett a torok nyákhártyája

folyamatot rendszerint

láz kiséri, az áll-alatti

élénken

belövelt

ersen

fellazultnak

magasabb (39-0-40*0^)

mirigyek ersebben

A vörhenyes torokgyulladásnak igen

által,

torok és a

infiltráltak.

jellegzetes színe, az

még

esetleg jelenlev

156

»

macska nyelv«, annyira characteristikusak a

tinára,

hogy semmi mással össze nem téveszthet. Kevésbbé esetekben

kifejezett

lev hámlás illetve

a

feltn

— még ezen esetekben

scarlatinát kisérni szokták

hámlás, vizeletben fehérnye,

el

fordult-e

otitis., stb.),

iránt is

?

A

kell

a

szájüregben

puhatolódzunk, vájjon is

lefolyás

nem

kiütéses

kétséges állapot azonban ekkor

rövid ideig tarthat, mert a

2

a melyek scarlatina

a családban a többi gyermeknél

megbetegedés

az anam-

melyek viszont pharyngitis aphthosa

Az

szólnak.

tanácsos kutatnunk.

(ers torok belöveltség,

keresnünk

illetve

elszórt aphthákat, a mellett

lefolyt

fentebb említett tünetek után, a

a

kell

döntenek,

otitisek,

—

Ha nem megbizható

aphthosával.

kutatnunk

is

jelen-

torokgyuladást össze lehet téveszteni

scarlatinás

melyek a

mellett

halvány arcz, néha

lymphadenitisek, bár az anamnesis után

pharyngitis nesis,

adnak az esetleg

útbaigazítást

is

brön,

a

exanthemára

A

lefolyt scarla-

is

csak

(pharyngit. aphthosa

— 3®/o-os lapis-oldat ecsetelésre csakhamar javulni szokott)

elég

hamar

A

eldönti a diagnosist.

gyakorlatban gyakran elfordul a diphtheria fauc-nak

összetévesztése scarlatinás necrosissal, pedig a két folya-

matnak a megkülönböztetése úgy prognostikailag, mint a therapia tekintetében

A fbb össze:

1.

sohasem

is

igen fontos.

különbségeket a következkben foglalhatjuk

scarlatinás

necrosis

mellett a

csapadék színe

szürkés-fehér, mint diphtheria fauciumnál,

szennyes-sárgás hártyának

vonhatók

a le

;

2.

hanem

a scarlatinás torok-necrosis a nyák-

necrosisa,

az

elhalása

lévén, hártyák

a torok-képletekrl, mint diphtheriánál

;

nem 3.

a

scarlatinás necrosisból a diphtheriára jellegzetes Löffler-féle

bacillusok

nem tenyészthetk

ki,

miután az streptococcusok

157

el;

idéztetett

által

nem

4.

a scarlatinás necrosis a

légcsbe

szokott átterjedni, vagyis a laryngitis crouposának

tüneteit

sohasem szokta okozni, mint a

A harmadik

diphtheria.

csoportba oszthatjuk azon torokbeli

melyek a torok-képletek ersebb duzza-

elváltozásokat, a

natával járnak, de e mellett csapadék nincs, vagy csak elvétve.

Ezen folyamatok

néha kisfoku, de olykor

lozott,

van

mellett rendesen a

jelen,

hang

is

kifejezett

dunyogó, fátyo-

pharynx-stenosis

különösen alvásnál (pharynxstenosis mellett a

légzés horkoló, ellentétben a larynxstenosissal, a mikor a

hang a larynx szkülése folytán

sipoló,

fütyül jelleg). Ide

Az ersebben megnagyobbodott mandolákat, hypertrophia tonsillarum.Csecsemknél nem sorolhatjuk:

1.

szokott elfordulni, de

már 3 éves korú gyermeknél

hetjük, leggyakoribb a

6—12

nyira

megnagyobbodtak

marad közöttük 2.

Tonsillitis

ben

lép

fel.

A

s

észlel-

évek között. Némelykor any-

a tonsillák,

hogy csak

szk

rés

tetemes légzési nehézséget okozhatnak.

phlegmonosa. Magasabb

betegoldali

lázak kíséreté-

mandola intensive belövelt

s

ügy

a mandola, mint a környéke jelentékenyen elreboltosul.

A mandolán hasonló szín

néha a s

tonsillitis

follicularis

kinézés csapadékot

dottabb esetekben az kifejezett fluctuátio is

is

confluenshez

találunk.

Elrehala-

elreboltosuló mandola környékén

érezhet

digitál vizsgálatnál.

Nagy-

fokú nyelés! nehézség, dunnyogó hang és a szomszéd részeknek (uvula stb.) oedematosus duzzanata kíséri a folyamatot. Végre

3.

a

garat mögötti tályog, abscessus

retropharyngealis idiopathicus. Különösen csecse-

mknél a

szokott elfordulni.

garatnak

vonalba

Mérsékelt lázak

kíséretében

vagy baloldalán, de néha a középhelyezkedve, mandola, egész szilva nagyságú jobb,

;

158

duzzanat lép

fel,

mely

a

retropharyngealis),

A

daganat növekedésével

a characteristikus tünetek

Míg

is.

eleinte a

nyugtalan,

vonakodik a szopástól, sokat

hang kissé

fátyolozott,

nem

de

a légzés kissé hangosabb.

rekedt,

ölt,

a

differential-

laryngitis crouposával szemben), retrovertált

fejtartás

a nyaki-mirigyeknek kisebb-nagyobbfokú

rendesen

a

dunnyogó jelleg

észlelhet (ez fontos

az esetek többségében mérsékelt

tiója

késbb

sír,

:

még ekkor sem diagnostikus momentum

;

gyermek

még fokozódnak a légzés horkoló hang még inkább dunnyogóvá válik, de

rekedtség

található

kifej-

Ezen tünetek a duzzanatnak

a teljes kifejldésével jelleget

(lymphadenitis

néhány nap múlva azonban elpuhul

(abscessus retropharyng.).

ldnek

tömött

eleinte

kíséri a folyamatot.

A

is

infiltrá-

torok megtekintésénél

az összes képletek duzzadtak, olykor oedematosusak s a

tályognak megfelel oldalon

kisebb

vagy nagyobb el-

emelkedést találhatunk. Digitál vizsgálatnál, a melyet soha-

sem szabad elmulasztanunk,

a duzzanatnak a nagyságáról

még pontosabb tájékozást kapunk s egyszersmind csakis íg>' gyzdhetünk meg, az esetleg már jelenlev hullámzásról is. Teljesen hasonló tüneteket okoz a nyaki-csigolyalob,

spondylitis

cervicalis

mellett

garat

fejldött

mögötti sülyedési tályog, abscessus retropharyngealis congestivus, csakhogy ennél a duzzanat nem pár nap lassan,

alatt

hetek

fejldik alatt,

ki,

mint az idiopathikusnál, hanem

továbbá a sülyedési - tályog inkább

nagyobb gyermekeknél szokott elfordulni, csecsemknél csak kivételképen, miután ezeknél a csigolyalob

el.

A

legfontosabb különbség a kett között

retroph. congestivusnál spondylitist, a

is alig

az,

fordul

hogy

mindig megtaláljuk a

honnan ugyanis az egész folyamat

absc.

cervicalis kiindult.

159

A könnyebben

összetéveszthet torok- megbetegedések táblázatos áttekintése.

A megbetegedés helye

Tonsillitis

Tonsillitis

follicularis

lacunaris

Tonsillák

bemélye-

(a

Tonsillák

déseiben)

Diphtheria faucium

Szín

Sárga

fehér, olykor

szürkés

Tonsillák,

garatképletek

esetleg az

(a

nyákhártya kiemelke-

Nincs

Nincs

A felrako- Gömbölyded dás alakja

Láz

gyak-

rabban

Szennyes-bar-

gyöngyszürke

nás-sárga

a septi-

Kerek, vagy

Dissemináltv.

Follicularis v,

hosszúkás

kiterjedt

kiterjedt

Sokszor nincs,

39-0— 4000 C.

máskor

39-0-40-00C.

38-0-39-00C.

A Mirigyek dése

Csak

form esetekben

39-0-40-00C.

viselke-

képletek

esetekben

Olykor csekély,

összes garat-

Szürkés fehér,

Csak a súlyos Szag

p. scarlatin-

Tonsillák, esetleg az összes

désein) Intensiv

Angina necrotica

folyamat

súlyosságával Infiltráltak.

Kissé érzé-

érzékenyek

kenyek

arányban infiltráltak és fáj-

Enyhe esetekben alig, súlyos esetekben nagyfokú az infiltratio

(angina Ludo-

dalmasak

vici)

Tartam

2—6 nap Nehezített

Egyéb tünetek

nyelés

(Herpes

la-

3—5 nap

A

csapadék besüppedtnek látszik

5—14 nap

5—14 nap

Löffler-féle

Intensiv belö-

bacillusok, a

velt torok, ki-

felrakódás körül élénk piros

biális)

udvar Gyógyulás,

v.

felterjed az

Lefolyás

Gyógyulás

Gyógyulás

orrba,

v.

le

fekélyesedett szájzúgok, esetleg phalynx-stenosis

a

légcsbe, esetleg szívhdés

Gógyulás, olykor sepsist

okoz

;

160

A nehezített nyelés, Dysphagia, ben

szomszédos

a

magának

a

szerveknek

okát rész-

betegségeiben,

nyelcsnek, oesophagusnak

részint

a bántalmaiban

keresnünk.

kell

A szomszédos

szervek betegségei közül a következk-

nél nehezített a nyelés

:

1.

torokbetegségnél, sebb

lobos

némely

legtöbb

száj- és

ha utóbbiak a képleteknek er-

megduzzadásával

járnak

a tonsillitisékét, a diphtheriát és

a

ide

;

sorolhatjuk

scarlatinás

necrosist,

továbbá az abscessus retropharyngealist,valamintanyelcs

köri fejld daganatokat, ha Ezen 2.

h

a

esetek

arra

nyomást gyakorolnak.

már

diagnostikájáról

fentebb

volt

szó

diphtheria után fejldött lágy-szájpad

dé

s é

né

itt

1,

már részben az anamnesis

is

nagy

segít-

ségünkre van, részben pedig azon további panasza az anyának, hogy a folyadék folyik,

hogy

a

a

gyermek orrán

gyermek hangja dunnyogó

vissza-

át s

végre

a

phonatiónál mozdulatlanul lelógó lágy-szájpad biztosítják

bulbaerparalysis progressiva, pseudo-bulbaerparalysisnél; mind-

a diagnosist;

valamint

3.

kettnél paretikus állapotba jutnak az a

nyel

stb.

izmok, valamint résztvesz a

két oldali facialis, esetleg a törzs izomzata

pseudo-bulbaerparalysisnál az izmok villamos ingerlékenységük paralysis

progressiva

elfajulás!

reactiót

nem

kapcsán

találunk

a

a nyelv, a rágó,

ajk,

hdésben mindis

;

míg azonban

nem sorvadnak

változik,

és

addig a bulbaer-

atrophiát

és

beteg-izmokban;

részleges 4.

Agy-

daganatok, meningitis bas. tbc. végs szakában, a beállott hdés folytán ugyancsak nehezített a nyelés. Ha a nehezített nyelés oka az oesophagusban rejlik, akkor

els

sorban

gondolhatunk

:

1.

szkületre.

161

s

t

r

i

c

t

u

r á-ra,

mely maró folyadékok

után már néhány héttel jelentkezik.

A

(lúg,

sav)

ivása

strictura keletkezhet

vagy fent az oesophagus bemenetében, vagy a cardiánál, vagy bárhol az oesophagus mentén. Lehet rövid vagy hosszabb, ez a maró folyadéktól,

16

.

ábra. Idegen test (pénzdarab) az

ségtl függ.

A

strictura

néhány

illetve

a lenyelt mennyi-

oesophagusban. (Röntgen.)

heti fennállás

után annyira

fokozódhat, hogy a gyermek összeállóbb dolgokat épen nem tud nyelni, azokat kihányja. Az anamnesisen kívül

épen

a

hányás

hívja

fel

münket, a strictura helyérl

strictura s

minségérl pedig sonda

Dr. Bnuer: Gyermekgyógyászati diagnostika.

V

oesophagi-ra figyel-

11

162

segélyével

gyzdünk

idegen testre, s

meg;

oesophagusban lev

az

2.

ha az elég nagy, valahol megakadhat

részben vagy teljesen elzárja az oesophagus

(16. ábra.)

Utóbbit a stricturától

könny

lumenét.

megkülönböztetni,

ha az anamnesis után kérdezünk, másrészrl az oesophagus kutaszolása .

is

megóv tévedésektl

3.

;

némely esetben

valamely idegen testnek vagy kemény falatnak a lenyelése után

mérsékelt

oesophagusban

sérülés

keletkezik

— csekélyfokú

okból

származott

az

— mely után

oesophagitis

a gyermeknél dysphagia tünetei mutatkoznak

valahol

;

4.

oesophagus-görcs,

ismeretlen nehezített

nyeléssel s gyakori hányással járhat (az oesophagus sondá-

nak egyszeri bevezetése után, ezen esetben a tünetek rendszerint

visszafejldnek)

leány-gyermekeknél

Adott a

esetben,

végre

a

felsorolt

a

nagyobb, különösen

5.

hysteriára

differential-diagnosis,

nem

s

gondolhatunk.

is

megbetegedések között,

körülmények számbavételével

nehéz.

A csecsemk gyomor-bélhuzam

betegségei.

A gyomor-bélhuzam megbetegedéseknek egyik legszembetnbb tünetét els sorban a székletétnek a megváltozása

képezi, ezért a szorosan

vett

emészt

tractus

megbetegedésének a diagnostizálásánál ezen tünetnek van

dönt A

értéke.

normális

sárga szín,

csecsem

consistentiája

arany vagy narancs-

székletét,

finom

pépes,

olyan

mint a

kevert tojás-sárgája, szagtalan, vagy csak kissé savanykás,

de nem kellemetlen szagú, napi száma

1

— 3 között változik.

Ha a székletét akár összeállásában, szagában vagy számában eltér

a fentebb

leírttól,

akkor már

nem

normális.

V

1«3

A csecsemk gyomor-bélhuzam megbetegedéseinél különösen

irányban

3

találunk

A)

eltérést:

vagy

a

többször van a csecsemnek kevesebbszer, illetve székletét széke, vagy egyáltalában nincs bizonyos ideig (constirendesnél

patio), esetleg

A

székletétek véresek.

C) a

számba

diagnosis megállapításánál, természetesen

ebbl indulhatunk ki és ezen csoportosítani a csecsemk gyomor-

véve a többi tüneteket 3 tünet szerint fogjuk

is,

bélhuzam megbetegedéseit.

Többször állapotban, a

van a gyermeknek széke, mint normális

következ megbetegedéseknél

(olykor azonban constipatióval

:

1.

dyspepsia

Rendszerint helytelen

jár).

táplálásból ered.

Els

tünetét

nyugtalanság,

a

savanykás szájbz képezi

nem áll

(a

hányásra jellegzetes, hogy

hanem ^/4— 2 órával azután hogy hányás után egy kissé megkönnyebbül a

közvetlen szopás után,

be, s

csecsem), majd

azután,

sokszor

száma 5—6, nem fehér

vagy

egynem

fehéres-sárga

dyspepsias-szék

pépes,

A

a

székletétek napi

hanem kisebb-nagyobb darabokat

összeálló

legjobban

kíséretében,

sírás

characteristikus székletétek következnek.

A

hányás,

felböfögések,

hasonlít

mutat.

azon képhez, a

melyet a zöldesen pettyezett és összevagdalt, keményre

ftt tojás-sárgája

A

s fehérje

dyspepsiának

még

mutat.

gyakori

kísérje

a

bélgörcs

— enteralgia — mely sokszor az egész folyamatot mintegy bevezeti s csak a székletétek javultával

Rendszeres kezelés a

gyomorbélhuzam

elhanyagolás

mellett (az étrend

kiürítése) a

esetén

sznik meg. szabályozása,

dyspepsia csakhamar

azonban idlt

alakba

mehet

javul, át,

11*

a

u

melyre a bzös, jellegzetesek, 2.

A heveny vékony-bél h u rut. Catarrhus

5^15. Már

acutus-nál a székelések

fel,

mérsékelt

székelésre jellegzetes,

fájdalmak

enteralgiás

hogy az

kíséretében, mintha

falkatrészét

székletétek

folyékony.

láz,

a mely tünetek a hasmenések beálltával

be fiatusok

A

száma

napi

a székürítések jelentkezése eltt kisebb-nagyobb

fokú nyugtalanság,

A

székelések

nélküli

gyermeknek fokozatos elgyengülésével.

a

in^testinalis

lépnek

erltetés

színtelen,

A

víz

sznnek.

hirtelen következik

fecskendbl lnék képezi

s

a

azért

ki.

szék

has dobszerleg felfúvódott, nyomásra kissé

érzékeny.

Rendszeres

nehány nap

alatt

szokott,

javulni

vastagbélbe terjed

válik, illetleg a

különben

akkor

kezelés

mellett

a

a

bántalom össze-

székletétek

pépesek lesznek, elhanyagolás esetében

állóbbak,

Ha

diaetetikus

folyamat, a melylyel

elég gyakran együttesen szokott elfordulni.

is

a

át a

idülté

tünetekhez

leírt

még hányás

heveny gyomor-b élhurut,

csatlakozik,

is

gastro-

cat.

intestinalis acutus-ról beszélhetünk, a mely

— tekintve,

hogy a vízveszteség még nagyobb, továbbá

a hányások

kimerítk 3.

—

komolyabbá

teszi a prognosist.

A heveny vas tag-b él h u r

t.

Cat. intestini

crassi acutus. Enteritis follicularis. Kezdetben a székletétek nem characteristikusak, inkább vékony-bélhurutra emlékeztetnek, majd 1

—2

nap

múlva

jelentkeznek a jellegzetes nyálkás, gennyes, olykor véresen tingált,

bzös,

8— 30-szor. A

erltetéssel

székletétek

egymást, mindig kis tenesmussal.

járó

kiürülések,

sokszor igen gyorsan

naponta követik

mennyiségben, de állandóan nagy

165

A mesogastrium A

nyomásra érzékeny.

puffadt,

tája

gyakori székelések miatt a végbél 'környékén,

belfelületén fájdalmas

kimaródások keletkeznek.

matot rendesen elég magas láz

A

vastagbélhurut pár nap

czombok

A

folya-

kíséri.

alatt javulhat,

elhanyagolás

esetén nagy hajlandósága van átmenni a chronikus alakba, a mikor a

a fentemlitett sajátságaikat többé-

székletétek

kevésbbé megtartják, kivéve, hogy a napi csökken 5

— 8-ra.

Ilyen állapotban

st hónapokig

hetekig,

szám meg-

megmaradhat a betegség

és a lesoványodás elrehaladtával

kifejldik azon állapot, melyet paedatrophiának vagy tabes

mesaraicának

is

nevezünk.

(L.

az Általános

Az enteritis tuberculosa s

bzös

igen

által.

Az

hívja

fel

részt.)

jellegeztetik a gyakori nyálkás

székletéteken kívül a fokozatosan elrehaladó sorvadás

esetleges anamnesisen kívül a folyfon fokozódó soványodás

Könnyebb

a kórisme,

ha a tüdkben, vagy valamely szervben találunk tbc.-us

elváltozást,

leginkább figyelmünket ént. tbc.-ra.

vagy ha a mesenterialis,

esetleg

az

inguinalis

mirigyeket

ersen

hyperplastikusaknak találjuk.

A

székletétekben

talált

güm-bacillus a

fenti

tünetek mellett a

diagnosist feltétlenül biztosítja. 4.

A vérhas, dysenferia,

alig lehet

megkülönböztetni

melyet némely esetben

súlyosabb

enteritis follicula-

Fertz, contagiosus betegség, melynek okozóját azonban még ma nem ismerjük biztosan.

ristól.

nyugtalansággal

2—6

kezdd

megbetegedés, a

a

kór-

Lázzal,

mely bár a

éves korú gyermekeknél leggyakrabban jön el, de

azért észlelhet a

Már

csecsemkorban

is.

a megbetegedés kezdetén jelentkeznek a görcsös

fájdalmak a hasban, a melyeket csecsemknél a nagyfokú

nyugtalanság,

sírás,

a lábaknak a felhúzása ad tudtunkra.

Majd a kolikához ers tenesmus

is

csatlakozik, a szék-

166

letétek

pedig

helyett

a

fokozatosan

veszítik

bélsártartalmukat,

A

mennyisége szaporodik.

nyálka

száma naponta 15

— 20,

e

kiürítések

de 40 defaecatio sem tartozik a

ritkaságok közé.

A

nyák

mellett

eleinte

csak

egyes

tartalom

kiürített

fokozódik a vér csíkokban,

is

a székletétben,

de késbben

némileg a húslé

vörös,

az

egész

színére emlé-

keztet kinézés.

A

dysenteriás székletétnek a szaga eleinte

nem mutat

különösebb sajátságot, a folyamat kifejldésével azonban átható rothadt szagot terjeszt és ez igen jellegzetes dysen-

Az egész colon

teria-ra.

nyomásra és

tájéka igen érzékeny

épen ezen fájdalmassága a hasnak, valamint a penetrans

bz,

az igen nagyfokú tenesmus, a

kából

meg

vérbl

és

által

tisztán nyál-

különböztethetjük

az enteritis follicularistól olyan esetekben,

dysenteria

hat,

székletétek

álló

majdnem

nem

járványszerüleg lépett

A sporadikus dysenteria st az epidemikus alakja

mehet

— 14

a

fel.

néhány nap 8

midn

nap

alatt

gyógyul-

alatt

javulásba

tünetek

javulnak

át.

dysenteri a-nál

Az idült

a

ugyan, de a gennyes, nyákos székletek megmaradnak, a melyeket olykor pár napig tartó pépes ürülések váltanak fel.

A

jellegzetes

Az

idült

sokszor

bzös

szag azonban állandó.

folyamatból

hydraemia

s

is

gyógyulhat

veselobban,

vagy

a

beteg,

de

kimerülésben,

vagy valamely szövdményben megy tönkre. 5.

A gyermek-kolera. Cholera infantum.

Súlyos megbetegedés, különösen a forró nyári hónapokban észleljük

mint az

tömegesebben,

emln

táplált

gyakrabban

csecsemknél.

a

mesterségesen,

171

Kifejezett esetekben

csecsemk gyomor-bélbeteg-

a

nem

ségeinek diagnostikája

nehéz. Egyedül a dyspepsia

azon megbetegedés, a melynek a tünetei

bas. tbc. lappanghat,

komolyabb bántalom a meningitis a mint

nem

hogy a kett

tartoznak a

mivel a

ritkaságok

csecsemk

tévedések

közötti

Ezért

közé.

gyakorlatban

a

is,

gyermekkorban, szükségesnek

Hasonló lehet

hányás, nyugtalanság,

gyakran

elég

meningit.

bas. tbc.

következkre: rövid ideig

láz,

hasmenés e

Ügyelnünk

s

kell

a

mellett

lehet

csecsem-

(a

utóbbi

két

a

hányás

minden hevesebb mozdulatnál

ismét eláll,

is

tünetet

azonban a

hányás csak

utána a gyermek megkönnyebbül, addig

tart,

a meningit. bas. tbc. mellett tartó,

helyen

e

hogy mindkettnél

észleljük

míg dyspepsia

1.

mint a

jár,

csemem-kori meningitis

a

esetleg

mellett).

azt

tartjuk

bas. tbc. a dyspepsiához annyiban,

korban

másrészrl,

meningit. bas. tbc.-]a kezdeti stádiumá-

ban bizonyos tekintetben más symptornákkal

tárgyalni.

egy sokkal

alatt

utána a gyermek

van, elesettebbnek

látszik; 2.

makacs, napokig

(felültetés,

még

míg

a

csak

himbálás)

rosszabbul

követ

dyspepsiát

csecsem huzamos ideig s lábaival ersen rugdalódzik, addig

enteralgiás fájdalmak alatt a

erteljesen

sír,

mialatt

meningitis mellett a sírás rövid ideig tartó, inkább mintegy

csak

»felsír«,

mialatt

kezeivel

feje

kapdos, azután

felé

ismét csakhamar visszasülyed döbbeni apathiájába dyspepsiát, felböfögések, savanykás

szájbz

s

;

3.

míg

dyspepsiás

székletek kisérik: meningitisnél ezen tünetek hiányzanak; 4.

míg a dyspepsia a megfelel laxans

után

csakhamar

javulni

szokott,

s étrend javítása

addig

meningitisnél

mindezen behatások eredménytelenek, a tünetek tovább is

változatlanul fennállanak; 5.

míg meningitis

bas.

tbc.

172

meUett a nagy kutacsnak a feszülése,

st

kiboltosulása

már az els idszakban észlelhet, a melyhez nemsokára a szájnak sajátságos szopó mozgásai társulnak gyakran

(mely tünet

valószínleg a nagyobbfoku

kapcsolatban), addig

fordulnak

el

hasonló tünetek dyspepsiánál

magasabb

6.

;

lázzal

járó

folyamatot olykor eclampsia vezeti be

nézend azonban

s meningitisre

még

fennemlített tünetekhez lázak,

vagy épen

fejfájással

;

van

nem

dyspepsiánál a

gyanús szemmel gondolnunk, ha a

kell

eclampsia

is

társul mérsékelt

láztalan állapot mellett.

E helyen meg

kell

említenünk a csecsemknél

genyes középfüllobot, rativa-t, miután

kezdeti

otitis

fejld

média suppu-

stádiumában a meningitishez

hasonló tüneteket okozhat. Mieltt a fülbl a genyedés megindulna, olykor ugyancsak láthatjuk a fentebb említett

symptomákat felé

hogy

ilyenek,

;

a

csecsem

kapdos, esetleg hány, igen

nagykutacs

Ha

azok

okozta,

nyugtalan,

st még

a

mérsékelt kidomborodást mutathat. Ilyen

is

esetekben ne mulasszuk vizsgálását.

lázas és a feje

el

a füleknek tükörrel való

a felsorolt tüneteket a

a

genyedés

fejld

megindultával

meg-

otitis

média

azonnal

meg-

sznnek.

A gyermek-korban megbetegedésekkel

elforduló gyomor-bélhuzam

nem akarunk bvebben

azoknak a tünetei semmiben sem térnek

miután

felnttek hasonló bántalmaitól. Csupán a keknél

foglalkozni,

is

akarjuk

elég ritkán észlelhet felemlíteni, a

— bár

el

a

gyerme-

— periodikus hasmenéseket

melyekre jellegz, hogy mindig a

napnak vagy éjnek ugyanazon órájában jelentkeznek. többnyire nagyobb A jelzett idben a gyermeknek

—

gyermekeknél

j

el

—

többször egymásután bzös, híg

173

székletéte van,

míg a napnak más részében hasmenésben

nem

szenved.

Az

által

feltételezett

nak a

jelenléte

—

ilyen

valószínleg abortiv malaria

— hasmenéseknél nem

láz

szerepet, mint

olyan

játszik

maláriáknál, mert sokszor egyik sincs

még gyakrabban

aránylag

vagy lépduzzanat-

meg;

észlelhet, mint a

eredetre a periodicitás hívja

fel

egyéb

a lépduzzanat

A

láz.

figyelmünket

malariás

els sorban,

azután pedig azon észleletünk, hogy a hasmenések minden kezeléssel daczolnak. Diagnosisunk válik bizonyossá,

azonban csak akkor

ha a nyújtott chinin dosisokkal sikerül

coupirozni a hasmenéseket. *

*

*

Olykor

olykor

diarrhoeát,

constipatiót

okoznak a

bélférgek, helminthiasis. A gyermekkorban

elég

gyakran fordulnak el. És pedig a leggyakrabban látjuk a

taenia solium és mediocanellata-t;az rségi s z t á-t, ascaris lumbricoides-t és a fonal1

i

férget,

oxyuris vermi culari

s-t,

ezért csak ezen

legmegszokottabb férgekkel fogunk foglalkozni.

A

taenia solium és mediocanellata

egymáshoz, hogy mindkett izekbl (proglottisokból)

lítanak áll,

a melyeknek a lánczolata néha 3

ér

el,

t.

míg azonban a

t.

— 4 méter hosszúságot

solium' inkább sertéshúsban, a

marhahúsban van és ezek élvezete

mediocanellata a

után juthat t.

annyiban hason-

be az emberi

szervezetbe.

solium proglottisai csak székelés

a bélbl, nélkül között,

is

addig a

t.

ürülhetnek.

hogy a

t.

mediocanellata

Míg továbbá a

alkalmával proglottisai

Egy másik különbség a

t.

székelés

két proglottis

méh kevesebb mediocanellatában. Ha még

solium proglottisaiban a

elágazódást mutat, mint a

távoznak

.

174

végre felemlítjük

hogy a

azt,

nagyobbak, mint a

t.

mediocanellata proglottisai

solium proglottisai, akkor a

t.

fbb

különbségeket elsoroltuk.

Az egy 25

ascaris lumbricoides, hosszúkás, orsó alakú, mint-

— 30

cm. hosszú, halvány rózsaszín féreg, mely

különösen a vékonybélben

szeret

helyérl azonban gyakran

is

azon

vagy

át kiürül,

fel

el

a

tartózkodni.

Állandó

vándorol a végbél

gyomor

felé s

nem

felé s

ritkán a

szájon, illetve orron keresztül távozik.

Az

ascaris lumbricoides, különösen ha

ben halmozódott hosszú

(állítólag

felsorolva,

;

hányás

való

tüneteket

említett

is

diarrhoea,

volna

jellegzetes

ezenkívül vannak az irodalomban esetek

midn reflectorikus tünetekhez

agyi

ha elég

továbbá étvágytalanságot, olykor hányást

az éhgyomorra

helminthiasisra)

különböz

a már fentebb

ilyenek

illetve constipatió,

st

képeznek,

lánczolatot

okozhatnak;

bélben, vagy a taeniák,

a

fel

nagy tömeg-

úton epileptiform-görcsöket,

symptomákat

hasonló

(Részünkrl néhány esetben helminthiasis

mellett retardált

pulsust észleltünk.) Mindezen tünetek azonban bizonyítják a bélférgek

okoztak.

még nem

Errl csak úgy gyzlátjuk, vagy pedig, ha a

jelenlétét.

dünk meg, ha vagy a

férget

betegnek a bélsarában a petéket felfedezzük.

A

leghamarább meglelhetjük az oxyuris vermicularist,

mely mintegy 3 ken mozgó tartózkodni

és részben alatt

olyan

—4

féreg. ;

A

mm.

vastagbélben és a végbélben szokott

éjjelenkint,

ott,

hosszú, fehér, czérnaszer, élén-

de nappal

is

kijön a perinneumra

részben a végbélben fellelhet. Vándorlásai

ers

végbél-viszketést

okoz, hogy

ezen

ers

izgalom a beteget onaniára, illetleg masturbatióra késztetheti.

175

B) Székrekedéssel (constipatío), részint makacs hányással

is

járó gyomor- és bél betegségek.

A ségek

is

okozhatják,

a

rendellenes-

fejldési

újszülötteknél

constipatiót

melyek lehetnek vagy a bélnek

valamely szakaszán vagy a végbélen.

Ha illetve

van

a végbélen

elzáródás,

ezt

a

t

r

es

i

a n

a

recti-nek nevezzük, mely nagyon könnyen

i,

fel-

ismerhet, a mennyiben az anus hiányzik, a helyét pedig rendes köztakaróval fedett csekély behuzódás a

teit

jelzi.

Tüne-

fokozódó meteorismus, hányás és különösen a

székletét hiány képezik.

Még ersebb

hányás

meteorismus észlelhet a

és

szkü-

bélcsatorna valamely szakaszának veleszületett 1

e

t

é-nél, illetve a

t

r

es

i

á j á-nál, a mely esetekben a vég-

bélnyílás természetesen normális.

ha a

veleszületett

szakaszán,

meteoristikus.

akkor

szkület a bélnek valamely magas pylorus

a

pl.

Ha

Megjegyezzük azonban,

az atresiás

digital vizsgálatnál a

van,

alatt

akkor a

has

nem

hely elég mélyen fekszik,

meconium

által

kidomborított

részt jól ki lehet tapintani.

Csecsemknél

gyakran

találunk

hab

i

t

ua

1

i

s

»

constipatiót,

a melynek az alapokát sokszor rachitis,

vagy anaemia képezi, máskor dyspepsia, mint már fentebb

említettük,

A csecsemknél

de sok esetben ezek nélkül ugyanis az

S.

Romanum

a végbélbe, egy elég mély kacsot képez.

is

fennáll.

mieltt átmenne

Mennyiben lehetne

betudni ezen boncztani eltérést a székrekedés okául? az

még

kérdéses.

Tény,

hogy kimutatható 'alapok

fennállhat úgynevezett habitualis constipatio, alig

nélkül

mely azonban

okoz valamely kellemetlenséget a csecsemnek.

176

Sokkal komolyabb jelentség az els életévben

nem

eljöv bél betr dzés, intussusceptio

ritkán

vagy invaginatio, mely a gyermeket, az esetek többségében,

egészség közepette támadja meg.

teljes

Els

tüneteit a hirtelen beállott

nagyfokú nyugtalanság,

hányás és ezzel egyidejleg kisebb-nagyobbmérv lapsus

képezik.

késbb

majd

a

Eleinte

székrekedés, bár az

hányja

ki

a beteg,

symptoma

a

makacs

táplálékot

További

bélsarat.

col-

els napokban még

ürülhet bélsár a

bélnek azon szakaszából, a mely az invagináit rész van.

Ezen tünetekhez csatlakozik azután egy másik

nalis

symptoma vérnek vagy :

a végbélen keresztül. jelenése' eltt

Még

tanácsos

alatt

cardi-

véres nyálkának eltávolodása

ezen utóbb említett tünet meg-

végbélnek

a

vizsgálatát

digital

ha az invaginatio a bélnek alsó szakaszán

történt,

vagy ha hosszú bélrész invaginálódott, gyakran

tapint-

végezni

hatjuk,

:

st

újjal

körül

járhatjuk

is

az

intussusceptum

legömbölyitett végét.

A

gyermek fájdalmasan

sír,

sikolt.

A

közérzet rossz,

az arczkifejezés peritonitikus arczra emlékeztet

mélyen beesettek, ajkak

tapintani,

részt

a szemek

szárazak,. olykor kissé cyanotikusak.

Az els idszakban az invagináit

:

a has

még

akkor

még nem

meteoristikus,

a hasfalon át

is

ki

lehet

hosszúkás kissé resistensebb képlet alakjában.

Majd csakhamar fokozódik a meteorismus, de fokozódnak

symptomák

az érintett válik,

tagok

is

majd az összeesés stb.

jelentkeznek

a

;

közérzet

még

tünetei, kis érlökés,

és

a

gyermek

4—8

rosszabbá hideg vég-

nap

alatt

tönkre megy.

Nem mert

mindig végzdik azonban

vissza

is

fejldhet,

halállal

az invaginatio,

vagy esetleg a betüremkedett

177

részlet

ismét

functiója

lehetség lesz.

lefüzdik, a végbélen

elhal,

rendes

hogy

van,

is

lesz; t.

i.

vagy

és a

kiürül

át

bél

még egy harmadik

az invaginatio chronikussá

Azaz az invagináit rész majd kiegyenlítdik, majd mint ezt egy esetben észleltük a

ismét invaginalódik, a

»Stefánia« gyermekkórházban.

A

beteg közérzete e mellett,

az idszakonkint jelentkez enteralgiás fájdalmaktól

elte-

kintve, elég jó.

invaginatiót

Fontos dolog az

megkülönböztetni,

sistól

esetben összetéveszthet. Ennél

valamely képletet

;

részén a

egy

is

coprosta-

a

melylyel

a

némely

tapinthatunk a hasnak

galamb-tyuktojásnyi

resistensebb

makacs székrekedés, gyakran hányás

is

ugyan-

csak megvan. Hiányzanak azonban az invaginatióra characteristikus

egyéb symptomák

a végbélen

át,

:

a véres nyálkának távozása

a collapsus stb. Coprostasis mellett

azonban, ha az érezhet resistentia elmassirozható,

szól illetve

laxantiákkal eltntethet.

Invaginatio után bélszkületet

inkább

meg van

erre az alkalom

annak a környékét

ért

nem

igen

adva a végbelet, vagy

traumák, lobos folyamatok után,

vagy ha tévedésbl valamely maró folyadék kerül a végbélbe.

észlelünk,

Ezen esetekben nem

szkület, strictura recti

— lúg, sav —

ritka a

vég bél-

fejldése, makacs con-

stipatióval.

Typhlitis stercoralis,

illetve

mellett jelentkez székrekedések is igen

késbben bvebben

Dr. Bauer

:

a

t

yp

hl

i

t

i

s

makacsok, errl

mellett,

gyakrabban

minden kimutatható ok nélkül

vastagbélnek

i

lesz szó.

Olykor végbélszkületek születetten,

per

vele-

észlelték

a

kitágulását, dilatatio coli

Oyennekgyógyászati diagnostika.

12

;

178

cong., a mely ugyancsak makacs székrekedést okoz. A colon vagy egy kisebb részében, vagy egész terjedel-

mében is.

A

kitágul az eredeti térfogatának három-négyszeresére

colon

kitágult

következtében a has meteoristikus,

azonban assymetrikusan, mivel a a

pangó

bélsár,

egyenletesen.

A

nem

gázok

illetve

tágult colonrész miatt

osztódhatnak

el

tágult colonrész tehát a hasfalon keresztül

mintegy gyermekfejnyi nagyságú, hosszúkás képlet mutat-

nyomást gyakorolunk korgás kíséretében

kozik, melyre ha

könnyen eltnik, miután a gázoknak egy része a szomszéd bélrészekbe távozik, eláll

ismét

nyomás megszntével csakhamar

a

eltnt

az

kidudorodás,

vagy az elbbeni

helyen, vagy pedig a colonnak egy másik részén, illetve

az egész colon hosszában.

mvileg elb, nagy mennyiség gáz is

Spontán, napokig alig ürül bélsár, a idézett székletét rendkívül

mely után az assymetrikus

ürül,

kidudorodó képlet

meteorismus,

teljesen eltnik s csak 1

illetve

— 2 nap

a

múlva

kezd ismét mutatkozni, a mikor már ismét elegend mennyi-

ség

gylt össze

a kitágult colon részben.

gyermeknek a közérzete

e mellett elég jó, láztalan,

bélsár és gáz

A étvágya

is

csak akkor

van,

talanság, ha a bélsár

A

nagy mennyiségben felhalmozódott.

kiürítés után a közérzet

a prognosis

nem

kitágult colon, a

jó,

mvi

bizonyos nyug-

észlelhet

azonnal

mert spontán

javul.

nem

beavatkozás sem

Daczára ennek

fejldik vissza a jár

eredménynyel

a makacs székrekedések pedig a beteget végre

Jobb a prognosis, ha a

dilatatio coli

is

kimerítik.

végbél-szkület után

keletkezett.

Kizárt lágyék-sérv a gyermekkorban igen

ritkán

fordul el, némileg az invaginatióhoz hasonló tüneteket:

;

179

legfbb tünet, hogy

hányást, székrekedést, collapsust okoz; a

a megduzzadt

s

nem

fájdalmas sérvet

tudjuk visszahelyezni.

Makacs székrekedést okoz úgy a csecsem, mint gyermekkorban elforduló végbél berepedés, fissura a ni. Bár ezen esetben a

bélmködés

rendes,

székelés

a

azonban olyan intensiv fájdalmat okoz a gyermeknek,

hogy

azt

részt

épen a székelések alkalmával jelentkez igen heves

napokon keresztül

Tünetét nagyobb-

visszatartja.

fájdalom képezi, másrészt a fissurának az objectiv vizsgálata.

Aránylag ritkán észleljük a gyermekkorban az elsd-

heveny hashártyalo b-ot,

leges

a c u

t

E

peritonitis.

heves hányással

s

rendesen

betegség

typust

peritonealis

gyrvel

is

övezve,

orr

ki).

hátán fekszik, alsó végtagjait felhúzva

fel.

B izzadmány

könnyen csekély

sikerül

izzadmány

tatással, (a

tetjük

hasrben mellett,

egyik,

helyeket

a

s

csatla-

A A

has fáj-

szemek

A

megnyúlt,

Láz 39*5

— 40*0°. nyög

meteorismus daczára,

folyadékot

esetleg

arcz-

beteg állandóan

tartja.

jelenlétében, a

beteget az

mélyebb

a

:

a

i

a jelleg-

.mutatja

Pulsus szapora, kis hullámú. Légzés igen felületes, jelleg.

t

hirtelen,

halvány,

(arczszín

vonások nagy fájdalmat fejeznek

i

már fokozódnak. Az

is

már a legkezdetibb stádiumban

kék

elég

igen fájdalmas.

s

dalmak a hasnak megérintésénél

beesettek,

o n

s constipa-

nagyfokú hasfájdalmakkal lép

egész teriméjében meteoristikus

zetes

t

i

Gyakoribb a más betegségekhez

tióval jelentkezik.

arcz

r

mely szintén elég makacs hányással

a,

kozott

p e

csak

kimutatni

helyzetváltoz-

majd másik oldalára elfoglaló

izzadmány

fekfelett

tompa kopogtatás! hangot kapunk; míg ugyanezen hely felett,

—

tatás!

hang

a beteget a másik oldalára fektetve,

—

a kopog-

feltisztul.

12 *

e

180

Igen makacs

hányást és

székrekedést eredményez-

különböz hashártyalobok után visszamaradó összenövések, kötszöveti zsinegek. Ha hetnek

a

ezekbe egy bélkacs belekerül, összenyomatik, az ileusnak igen heves tünetei állanak el, annyira,

hogy

kólikás

invaginatióra lehetne gondolni.

továbbá a végbélen útbaigazítást

ers

át

adnak

Gyermekeknél igen

történ vér

arra,

hogy az

A

ritka.

rohamokkal,

Az anamnesis,

kiürítés

hiánya, elég

invaginatiót kizárhassuk.

»Stefánia«

gyermekkórházban

eddig csak egy esetben észleltük.

Volvulus

a

gyermekkorban

jesen azonos tünetekkel

jár,

el.

alig fordul

Tel-

mint a fentebb tárgyalt bél-

strangulatio.

Még

egy hasonló kórképet akarunk

Meck

szintén igen ritka és ez a

által

itt

említeni,

mely

diverticulum

1-féle

okozott bél-strangulatió,

mely úgy csecse-

mknél, mint gyermekeknél eljöhet. Az utóbbi 10 év kettt észleltünk

alatt

a

Me eke 1-féle

Mindkét esetben a

gyermekkórházban.

»Stefánia«

keszty-újjszer

culum csúcsi végével azon bélrészhez

volt

diverti-

nve, melybl

a diverticulum kiindult és az így támadt hurokba bélkacs esett,

mely strangulálódott.

Utóbb

három kórképnek

tárgyalt

hasonlók (hányás,

késbb stb.),

tünetei

annyira

bélsárhányás, constipatió, nagy

meteorismus, érzékeny has, nagyfokú szemek, száraznyelv

a

elesettség, beesett

hogy adott esetben egyiket

másiktól elkülöníteni nagyon nehéz,

majdnem

a

lehetetlen.

Tekintve azonban, hogy a három kórkép között a Meckelféle diverticulum által

okozott

gyakoribb

gyermekkorban,

(volvulust

eddig csak egy esetben

strangulatió

észleltek)

aránylag leg-

Treves

szerint,

hasonló körülmények

181

els sorban

között

Mec kel-féle

is

diverticulum

által

elidézett bél-strangulatióra gondoljunk.

Végre különösen tióval és

agyi-folyamatok,

hogy

megjegyezzük,

meningitisek

gyakran

kezddnek

constipa-

épen ezen symptoma az egyidejleg észlelhet

behúzódott hassal, egyik jellemz tünete a mening. bas. tuberculosának.

Nagyobb

fiú, de különösen

neurastheniájánál

e á n y-g

yermekek

ugyancsak állandó tünetképen

szerepel a habitualis constipatió.

annyira praevaleál,

1

Ezen tünet rendszerint

hogy képesek vagyunk ebbl

s az egy-

idejleg jelenlev kólikaszer fájdalmakból a neurastheniát gyanítani, a mit azután

szívdobogás,

halvány

levertség, stb.) csak

Q

többi tünetek (fáradsági érzet,

étvágytalanság,

arczszín,

fejfájás,

megersítenek.

Véres székletétek úgy

a gyermekkorban

A

a

is

a legzsengébb, mint

elfordulhatnak.

véres székletét vagy egy általános megbetegedésnek

a résztünete, vagy pedig localis bélbántalom.

Az

általános

újszülötteknél

megbetegedések közül

elforduló

melaena

említend, az

neonatorum.

Elég ritkán észleljük; fsymptomája közé tartozik nagy

mennyiség vérnek a végbélen

hogy vagy

keresztül.

sepsis,

kiürülése

a

Oka még

vagy

syphilis.

de különösen

szájon,

bizonytalan,

A

valószín,

megbetegedés ren-

desen már az els vagy második életnap kezddik véres hányással és véres ürülésekkel.

A

hányás idközben meg-

sznhet, azonban a véres székelések makacsul fennállanak s

nagyon gyorsan collapsushoz vezetnek. Az eseteknek

egy kisebb részében, lések

is

24—48

megsznhetnek

óra múlva,

a

véres

és a beteg javulni kezd.

széke-

;

182

Átlag neonat.

s.

az

esetek

60”/o-a

megy

A

tönkre.

melaena

melaena verától különbözik egy sokkal enyhébb

melaena spuri a,

folyamat a

kórboncztanilag

azáltal,

hogy utóbbinál nem a gyomorban, vagy belekben lev fekélyekbl származik a vérzés, mint a melaena Veránál,

eml

hanem

lenyelt kis

felsebzés, nyelvfék-feloldás, orrvérzés stb. után

mennyiség

vér keveredik a székletéthez s azon

kisebb-nagyobb véres csíkok láthatók. Klinice különböz-

nek

azáltal,

jesen jó s

hogy melaena spuria hogy csak nagyon

profusak

rosszá

a

és

közérzet

vér látható a vérzések

mellett

hamar

igen

tel-

rendkívül

válik.

A gyermek-korban

elforduló másik általános

aMorbus maculosus

megbetegedés mely

mennyiség

míg a melaena vera

a székletétben,

igen

kis

közérzet

a

mellett

a

mellett

intensive véres

gyomor,

Werlhofii,

bélfekélyekbl

illetve

szintén

hasmenések jelentkezhetnek (errl bvebben

a »köztakaró elváltozásainál «).

Bélmegbetegedések, dysenteria,

ezenkívül

mellett

invaginatio stb.

véres székeléseket, ezekrl esetleg

mint

enteritis follicularis,

szintén

észlelhetünk

már fentebb bvebben

volt szó,

typhus abdominalis, tuberculosis

stb.

mellett.

A a

kiürült vér

következkre

mennyiségét

kell

figyelnünk

:

és

lehet

színét, a

illetleg

vér sok,

mint

melaena, morbus maculosus mellett, lehet kevés, csak egyes

kisebb

párnátokban vagy csíkokban jelentkez; a színét

illetleg ‘lehet szerint,

hogy

élénk piros

szín, vagy

egész fekete,

a

a bélnek melyik szakaszából eredt a vérzés

mennél magasabb szakaszából származik a vérzés, annál inkább veszít piros színébl

s

annál inkább feketévé válik.

183

szín

Élénk piros

vagy

a bélsárral nem,

szakaszából

redett vért találunk a bél alsó

alig keve-

ered

végbél habarc z-nál,

vérzé-

po ypu s recti, mely elre ment lobos bél megbetegedések után seknél, így

nem

polypus rövidebb-hosszabb kocsányon, többnyire

végbélnek a hátsó

végbélen keresztül

l, székelések alkalmával a

falán

nyomul, mintegy lencsényi-babnyi

ki is

nagyságú piros szín, könnyen vérz székelés után latnál lyel

is

ürül

még

Sokszor

képlet.

pár csepp vér. Digitál vizsgá-

többnyire sikerül a polypust meglelnünk,

a

minden kétséget kizárólag

diagnosist

Nem szabad összetévesztenünk haemorrhoidalis csomó k-kal an

1

ritka.

A a

különösen

biztosítjuk.

polypot

végbél

prolapsus

és

legkönnyebben

a melyekkel pedig

i-val,

a

mely-

a

felcserélik

a

gyakorlatban.

Az els (haemorrhoidalis-csomó) rendkívül

ritkán

fordul

el

(a

a

gyermekkorban

haemorrhoidalis vérzések

pedig egyáltalában alig észlelhetk), különbözik a polyptól,

a

hogy nem vérzékeny nyákhártyával van fedve

csomók

a végbélnyílás környékén ülnek.

ani, illetve recti

A

s

hogy

prolapsus

elég gyakori betegség különösen idültebb

olykor

constipatiók, enteritisek után,

hólyagk

mellett is

észlelhet.

A

végbélnek az

következik

be,

olykor

olykor azonban 8

— 10

kinyomul a végbélen.

elesése többnyire

—2

1

cm.,

st még hosszabb

Ha

rész

is

az elesett bél kicsi, székelés

nagyobb elesett

sokszor kint marad, könnyen vérzik

A

alatt

cm.-nyi hosszúságban,

csak

után spontán visszahúzódik,

a repositió.

székelés

s

bélrészlet

nem mindig könny

prolapsus ani különbözik a polypus

recti-

184

ti abban, hogy nem kocsányos

babnyi részt láthatunk

hanem

a végbélnyílásánál, mint polypusnál,

a bél kereszt-

metszetének egész nagyságát feltüntet, piros szín, a bél ránczait s

nem

közepén behúzódást mutató

egyéb, mint a végbélnek a

bels

képletet,

mely

melybe

felülete s a

az Ujjúnkat egész kényelmesen bevezethetjük.

Népiesen, az elesett végbél-részt »rózsá«-hoz hasonlítják,

a melyhez színe,

hasonlít

is,

karélyozott felülete miatt tényleg

melyet a nép

ellentétben a polypus rectivel,

a »bimbó«-val hasonlít össze.

Mieltt akarunk

végeznk ezen

megemlékezni,

fejezetet,

melyek

a

még

közül

esetrl

két

különösen az

egyik helytelen következtetésekre adhat alkalmat.

Az

egyik:

sek után

a

elrement

megfesti

vér

lenyelt

orr-garat,

stb,

ersen

vérzé-

a székletétet,

mely természetesen fekete; a másik: olykor igen kemény scybalák a annyira,

végbélnek

gyermeki

hogy a székletétben véres

vércseppek

is

felsebzik

nyákhártyáját

st

csíkok,

egyes

láthatók.

Az anamnesis,

illetve a

végbélnek a helyi vizsgálata

mindkét esetben megadják a kell útbaigazítást.

A Normális

állapotban

követi, tapintásnál

benne semmi

hasi szervek betegségei.

nem

a

has

fájdalmas,

a

légzési

mozgásokat

könnyen benyomható,

resistentia nincs. Kopogtatási hangja válta-

kozó dobos, mérsékelten elreboltosuló,

háti

fekvésben

a hasfal körülbell a mellkas síkjában van.

Behúzódott már

a

has, meningitis basilaris tbc.-nak

kezdeti stádiumában

fokozódik

;

is,

mely

késbb még ersebben

olykor agytumorok mellett, azonkívül inanitió-

185

nál pl.

oesophagus

vagy hosszas

stricturánál, atrophiánál

betegségek után.

Felfúvódott, illetve megnagyobbodott lehet a has

különösen három okból,

meg

gyülemlett

(meteorismus),

hang dobos színezet, vagy

a

ha a belekben leveg

1.

mikor a kopogtatási

kifejezetten

dobos, a has

nehezebben benyomható. Ezt észlelhetjük: a) enteralgia-

csecsem

nál (a

hogy

sír,

lábaival

rúgó mozgásokat végez és annyira

belekékül, sokszor dyspeptikus székletek, messze-

hallható fiatusok, mely után az állapot javul), b)

rachi-

tikus gyermekeknél

puffadt

(tympanitis), úgy,

a has állandóan

hogy az

kifelé görbültek; c)

ersen

alsó bordák mindkét

oldalon

bélhurutoknál, valamint constipa-

tiónál a colon-nak veleszületett tágulatánál,melyre az assymetrikus meteorismus jellegzetes;

typ hús abdo-

minalis-nál. Nagyfokú meteorismust találunk d) ileus-

heveny hashártya-lobnál.

invaginatiónál és

nál,

2.

Meg lehet nagyobbodva

a has, ha

benne nagyobb

mennyiség folyadék gyülemlett A

physikalis viszonyok ekkor a

jelenlétében

hang

háti

az

egész

fekvésben

;

has

változik,

még

A

tuatio

dobos

kifejezett.

Ha

tompa

a

b folyadék kopogtatási

kopogtatási hang oldalfekte-

pedig azon oldalon, a melyiken a

beteg fekszik, a tompulat ellen oldalon

felett

:

dobos kopogtatási hangot csak a

köldök tájékán kapunk. tésnél

következk

meg.

még

intensivebb lesz, míg az

színezetet nyer s megfordítva. Fluc-

kevés

folyadék

van a hasüregben,

akkor a tompa kopogtatási hang, hanyatt fekvésben, csak a has oldalrészein, álló helyzetben csak a has alsó részei felett

észlelhet, ugyanekkor a fluctuatio

felett

mutatható

ki.

is

csak az alhas

g

s

t

j

n

186

A következ

esetekben találunk szabad folyadékot a

peritonium acut és idült lobjainál; ^jpangásból éred ha s vízkórnál, különösen hasrben:

má

be

a) a

eg

é

e k

é

különösen szív

huzamos két

1

;

hydropsnál,

és c) általános

és vesebajoknál; ritkábban

ideig tartó bélhurut után. Az

esetben

tehát

akadályozott

vérkeringés ascitesnek

utóbbi

képezi

az

az

alapokát,

azaz transsudatummal van

dolgunk, míg

l

2

a) alatt

említett esetekben lobter-

ményrl,

exsudatumról

beszélhetünk.

Az exsu-

datum abban különbözik a transsudatumtól, fehérnyét

hogy

bven tartalmaz

(4— 6%) s faj súly a 1018-on felül van,

míg a transsu-

datum fehérnye szegény

(2— 3°/q)

és

1006—1015.

A

fajsúlya

hashártya

heveny lobjáról már fen17. ábra. Peritonitis tbc. chron.

A

peritoneumon

tebb volt SZÓ.

kétféle

különböztetni, úgy mint az

idült lobot

idült

szoktunk meg-

gümkóros

has-

hártyalobot, peritonitis tuberculosa chron. peritonitis és az idült savós hashártyalobot, chron. serosa-t. Mindkett

(17. ábra).

idülten,

úgyszólva lappangva fejldik

s

folyadék mindkettnél tetemes a hasüregben meggyülemlett

mennyisége.

A

megnövekedett has

alakjára nézve

sem

:

187

találunk

eltérést

a

között, mert mind-

kórfolyamat

két

kettnél a has kissé tojásdad alakú, a köldök elemelkedik

köldök csak nagyfokú izzadmány esetén simul

(a

azonban a két

találunk

Eltérést

el).

peritonitis között a

következkben 1.

Míg a

homályos,

egészséges gyermekeknél fejldik, addig a peri-

teljesen

chron.

tbc.

tonit.

peritonit. chron. serosa aetiologiája

hajlamos

tuberculotikus

görvélyes,

gyermekeknél

(A

észlelhet.

perit.

vagy

erre

tbc. chron.

anamnesisében sokszor említik az elrement idlt, való-

színleg 2.

a

tbc.-us bélhurutokat.)

Míg

a perit,

serosa egész fennállása

chron.

gyermek közérzete nem rosszabbodik, étvágy megmarad,

nem

soványodik, szóval a megnagyobbodott hason kívül

más beteges symptomát egyáltalában nem a

alatt

perit.

tbc.

chron.

lefolyása alatt a

ersen lesoványodik (különösen

mutat, addig

gyermek rendkívül

a végtagok és a mellkas),

hogy a gyermek a betegség késbbi stádiumában

úgy,

pók küllemet vesz

az általános közérzet rosszabbodik,

fel,

étvágy csökkent. 3.

perit.

Míg

perit,

tbc. chron.-nál

kedést találunk az 4.

chron.

Míg

perit,

serosa

mellett láz nincs, addig

rendszerint

38.5—39.0° C. hemel-

esti

órákban.

chron. serosánál a has nyomásra sehol-

sem érzékeny, benne resistensebb képletek nem

tapint-

hatók, addig perit. tbc. chron.-nak különösen elhaladottabb

stádiumában a hasban kisebb-nagyobb gömbölyded vagy hurka alakú, egy vagy több izzadmány),

(plastikus

helyenkint fokozott; fájdalmai

is

a

resistens

mellett

olykor

a

spontán,

vannak a betegnek.

képlet

has

tapintható

érzékenysége

ers kolikaszer

188

Míg

5.

perit,

chron. serosa jelenlétében a has

brének

vagy semmit sem

tágultak,

a felületes visszerei csak

addig

perit. tbc.

alig,

chron.-ra egyik

symptoma

jellegzetes

a

köldök körüli hasfal brének pirosas elszínezdése, a mit periumbilicalis lobnak

Míg

6.

chron.

perit,

teljesen épek,

nevezünk.

is

addig

serosa

egyéb szervek

mellett

perit. tbc. chron.-val

együttesen egyéb

brön

szervekben, különösen a mirigyekben, vagy a találhatunk

tbc.-us

megbetegedést, vagy

mely körülmény diagnosisunkat

azonban az sem, hogy

ritka

csak

stb.

terheltséget,

a

Nem

támogatja.

az összes

perit. tbc. mellett

szerveket épeknek találjuk.

Figyelemre méltónak tartjuk végre azon körülményt,

7.

hogy

perit.

tbc.

chron.

bizonyos

hasvízkór

a

mellett

esetekben ingadozásoknak van kitéve, azaz elég hirtelen

megapad vagy egészen

eltnik, ez azonban

alig volt tapintható,

közérzet

nem

javul;

mely eddig csak

hasüregben, a

a

eltntével szaporodik, a

a folyadék

majd bizonyos

id

múlva a folyadék

ismét szaporodhat. Ilyen megcsökkenése, a folyadéknak többször

is

jelenti

mert azt tapasztaltuk, hogy a

a folyamatnak a javulását, plastikus izzadmány

nem

eltnése

illetve

beállhat egy betegnél.

A

perit,

chron. serosánál a folyadéknak az eltnése egyszersmind a folyamatnak a javulását

nem

hasvízkór újra elállani

Daczára a most

jelenti,

is

szokott.

elsorolt

momentumoknak, vannak esetek, a

midn

differential-diagnostikus

esetek,

összetéveszthet, mert a tünetek

Vannak

a mely után a szabad

perit,

midn

a két kórfolyamat

nem egészen

chron. serosában

beteg más körülmények miatt soványodott

nem

tudjuk

határozottan

kifejezettek.

eldönteni,

le

vájjon

szenved

úgy,

mi

hogy

volt

a

V

189

lesoványodás

oka,

vannak

továbbá

elesik;

serosa folyamán

ekkor tehát esetek,

már az egyik ftünet

midn

a

chron.

perit

jelentkezhetnek rendetlen lázak; viszont

is

midn

vannak esetek, a

perit.

chron.

tbc.

láz

mellett

hiányzik, továbbá a has palpatiójánál nélkülözzük a folya-

matra szintén jellegzetes plastikus izzadmányt Azért a

kórforma között a biztos

két

stb.

differential-

diagnosist csakis a Koch-féle tuberculin reactióval lehet eldönteni,

mely

perit. tbc.

a befecskendés után 3

—5

órával 39

—40®-os

mely pár óra múlva megsznik), míg mellett negatív, azaz láz

positiv (azaz

chron. eseteiben

perit,

lép

láz

fel,

chron. serosa

nem

jelentkezik. (18. ábra.)

K o c h-féle szorosán

Va—

2

3

—5

hígítunk és ez oldatból

Pravazzal

Az

dünk.

tuberculint száz-

így

br

alá fecsken-

alkalmazott

adag

milligramm.

Pangásból ered hasvízkór a gyermekkorban többnyire hepatitis

chron.

interstitialis

vagy

c

i

r r

ho

s

i

s

hypertrophica által van feltételezve. A májnak ascitest okozó u e k u s, valamint amyloid elváltozása csak ritkán s akkor is másodlagos t

1

úton szokott kifejldni, úgy, hogy ezekkel foglalkozunk. élés

A

itt

bvebben nem

hepatit. interstitialis alkohollal való vissza-

következménye, vagy

fertz betegség

Tünetei emésztési zavarokkal

rövidebb-hosszabb

nem

i

id

múlva

súlyos, olykor csak

a

után lép

fel.

kezddnek, a melyhez

icterus

sclerák

csatlakozik,

icterikusak.

mely

Sokszor

az icterussal egyidejleg, máskor utána ascites- észlelhet,

190

mely ha nagyfokú, a lábakon

vizeny

is

léphet

A

fel.

máj,

valamint a lép már a folyamat kezdetén nagyobbodottak,

késbb a zsugorodás szakákemény tapintata még kifejezettebb lesz.

kissé tömöttebb tapintatnak,

ban a májnak a

A

brének

has

a felületes

visszerei

különösen

tágultak,

a köldök körül, (caput Medusae.)

Az általános jelleg hydrops

c)

többségében vesebaj

szívbaj, ritkábban

v.

az esetek

huzamos

ideig

bélhurutok után szokott kifejldni. Az ascites ezen

tartó

esetekben csak csekélyebb diagnostikus jelentség, miután

els sorban fejldik

ki,

Az a

az

arcz,

illetve

ezekhez csak

és

az alsó végtagok vizenyje

késbben

társul az ascites.

általános jelleg hydrops mellett kifejldött ascitest

pangásból

ered

vagy

ascitessel,

idült

peritonitissel

összecserélni alig lehetséges, miután az általános hydro-

pikus

tünetek,

az

illetve

szív-elváltozások

és

ezzel

vizelet

észlelhet

kapcsolatban

vizsgálat

(anamnesis)

kell

felvilágosítást nyújtanak.

Pangásból ered ascites és

idült peritonitis között a

különbséget az anamnesis, a májnak, valamint a lépnek a vizsgálata (idült perit, mellett nincsenek

az elrement vagy

még

megnagyobbodva),

fennálló sárgaság, a

rossz

köz-

érzet stb. adják, esetleg a próba-csapolással nyert folya-

déknak a vizsgálata eldönti a diagnosist.

Meg lehet nagyobbodva lev daganatok miatt, ekkor gálatnál a találni,

hasban

mely

a

has

a

a

benne

physicalis

resistens, olykor fájdalmas képletet

felett

a kopogtatás! hang tompa;

daganatoknál a hasnak két találunk.

A

köldök

változik

a

hasnak az

alakját

fele

nem

alakja

között

változtatja,

sem

vizs-

fogunk

nagyobb

aránytalanságot

ugyancsak nem

helyzet változtatásnál.

:

191

A

vizsgálat

els sorban

szervbl

arra történjék, melyik

(vese, máj, stb,) indul ki a daganat; erre irányadó az illet

szerv tájékának a kiboltosulása és a többi physicalis jelek.

A máj daganatoknál

a

A

tájékán találjuk az elboltosulást. kori

májdaganatok közül

h epa

t

i

s-t,

jobb

említjük

hypochondrium

gyakoribb gyermek-

echinococcus

az

töml

mely csak akkor kórismézhet, ha a

már olyan nagyságot

ért

hogy

el,

jól

tapintható.

Tüneteit, a májtájéknak mérsékelt (de olykor tetemes)

félgömbszer eldomborodása képezi els sorban, mely

nem

kiemelkedés felülete síma, nyomásra

Az eldomborodás

fluctuál.

ható, a légzési

csapolással

végzünk),

majdnem

és

választ-

májjal együtt követi. Próba-

legkiemelkedbb ponton

mindig a

víztiszta,

nem

a májtól külön

mozgásokat a

(melyet

fájdalmas

csak igen mérsékelten halvány-

sárgásan festdött folyadékot kapunk, mely fehérnyét nem, ellenben

górcs

gyakran

alatt

bven

elég

Cl.-Na.-t

borostyánk-savat

echinococcus

mindig

pedig

a

melyben

horgokat

találunk,

tartalmaz

sikerül

s

kimutatnunk

(utóbbi vaschloriddal barnára festdik). Kifejezettebb daganatot alkot, a ritkán

elforduló

viszonyain

kívül

máj sarcom a. különösen

Jellegeztetik a fekvési

azáltal,

tapintatú, felülete dudorzatos,

gyermekkorban bár

hogy igen tömött

nyomásra nem fájdalmas,

aránylag gyorsan növekszik (olykor icterust okoz) s hogy

a

gyermeknél

elég

hamar

esetekben a daganatból

cachexia

fejldik

próba-csapolással

ki.

nyert

Kétes részlet

microskopikus vizsgálata dönt.

A

lépben daganatok, a gyermekkorban alig fordulnak

el, azért áttérünk a

korban

különösen

vese daganataira. A gyermekkétféle vese-daganat fordul el

192

rosszindulatú álképletek, mint sarcoma és carcinoma és 2. a vese-vízkór, hydronephrosis. 1.

Vese-sarcoma és carcinoma már a legfiatalabb gyer-

mekkorban

is

A meg-

aránylag elég gyakran észlelhet.

betegedésre jellegzetes az olykor már a kezdeti stádium-

ban jelentkez véres

nem mozgatható daganat növekszik

Ha

s

ezzel

has-r mélyében

vizelet, a

mellett.

tapintható,

Majd a daganat gyorsan

arányban fejldik

ki

a cachexia.

tumor már megnövekedett, akkor a hasnak

a

azon az oldalán, a melyik vesébl a daganat sokszor a csip-csont

taréja és a

bordaív között prominálva

tapinthatjuk az egyenetlen felszín, tömött,

ható képletet, mely a májtól

a daganat

A

has

brének

a visszerei

nagyságának arányában tágultak olykor ersebb ;

meteorismus, olykor ascites

—

nem mozgat-

elkülöníthet, befelé pedig

jól

egészen a köldökig terjedhet.

kiindult,

is

észlelhet. Vizeletzavarok,

ha a tumor a húgyhólyagra ersebb nyomást

—

gyakorol

A

nincsenek.

nem

folyamatot gyakrabban consti-

patió, ritkábban diarrhoea kíséri.

A hydronephrosis

az urétereknek a teljes vagy

van

feltételezve, lehet veleszületett

részleges elzáródása

vagy

szerzett.

által

Ha mindkét

hypochondriumban

ureter elzáródott, akkor mindkét

találunk

egy-egy ökölnyi,

fnyi nagyságú daganatot, mely kiürítés

csak

majdnem egyik

az

teljesen,

teljesen

ureter

gyermek-

fluctuál, e mellett a vizelet-

megsznt. Az esetek többségében szokott

elzáródni

részben

vagy

valamely ok folytán (k, lobos folyamatok, com-

pressio stb.) és ekkor a hasnak azon felében tapinthatjuk a

mélybe

követhet,

nem mozgatható,

nyomásra nem fájdalmas, nagyságú

daganatot,

férfiökölnyi,

mely

fluctuál

s

sírna

felület,

egész gyermekfej

melybl

próba-

húgysavat

csapolásnál

hugyanyt tartalmazó, áttetsz

s

még

folyadékot kaphatunk. Jellegz

mennyisége majd bvebb, majd ismét csekélyebb

a vizelet s

ezen

ezen daganatra, hogy

ingadozással egyszersmind

daganat

a

is

megnagyobbodik, majd megkisebbedik. Ezen utóbb tulajdonsága a hydronephrosisnak

meg

nyert folyadék vizsgálata különböztetik

által

vízkórt, kétes esetekben,

említett

próba-csapolás

a

és

majd

a vese-

egyéb vese álképletektl.

A vesedaganatokhoz kissé hasonló kórképet ad a bélfodormirigyek sajtos elfajulása, degeneratio caseosa gland. m e s e n e r a u m, valamint a hashártya megetti mirigyek sarcomás elfajulása, degeneratio sarcomatosa gland. retroperitonealium. Utóbbiak különböznek azonban elbt

biektl

hogy

abban,

feküsznek, addig az

1

i

míg a vesedaganatok

elfajult

helyezdtek a köldök

i

körül,

mirigyek többnyire concentrice

továbbá míg a vesedaganatok,

azok kisebbek vagy nagyobbak,

legyenek

összeállóbb

képletet

excentrice

mutatnak, addig

a

mindig egy

degenerálódott

mirigyek igen sok kisebb-nagyobb tömött tapintatú kép-

letbl

látszanak

összesége

a

képet szoktuk

állani,

carfiolhoz látni

úgy hogy az hasonló

elfajult

alakot vesz

mirigyek fel.

Ezt a

a mesenterialis mirigyek hyperplasiá-

jánál, illetve elsajtosodásánál.

Arra nézve pedig, hogy vájjon a mesenterialis, vagy a retroperitonealis mirigyek elfajulásával van-e dolgunk, a

következkre sajtos

meg;

kell

elfajulását 2.

sokkal

ügyelnünk:

a mesenterialis mirigyek

1.

hosszú ideig

tartó

hasmenések elzik

a mesenter. mirigyek elfajulásánál az egész daganat

felületesebben fekszik,

daganatot alkotó egyes Dr. Bauer

:

a

elfajult

Gyermekgyógyászati diagnostika.

mélybe nem mirigyek

jól

terjed,

a

mozgatha-

194

tok;

3.

nem mutatnak nagyobb

az inguinális mirigyek

beszüremkedést; végre

egyéb helyein

4. a

fellelhet

köztakarón vagy a szervezet elváltozások

tbc.-us

fontos

is

útbaigazítást nyújtanak.

Ezzel

szemben

dudoros felszin daganat a mélybe

elfajulásánál a tódik,

a retroperitonealis mirigyek sarcomás

nem mozgatható, cachexia

esetleg

ersen Az

alak-elemek

elég kifejezett, a vizeletben

észlelhetk,

az

inguinális

mirigyek

infiltráltak.

még elfordulnak

alhas tájékán

gedések, tumorok, a melyek inkább

Nevezetesen

jellegeztetnek.

perityphlitis. Már de

elfordulhat, között.

folyta-

A

bajt

székrekedés

meg. Majd

ers

—

a

a

olykor

fájdalmasságuk

vakbél

a

az

5

huzamosabb

diarrhoeával

hirtelen, rendszerint

körüli

által

lob,

gyermekkorban

legfiatalabb

leggyakoribb

rendesen

olyan megbete-

— 12-ik

is

életévek

elrement

ideig

váltakozva

—

elzi

sokáig tartó székrekedés

hasfájdalmak

s

magas, 40.0° C.

fellép a lob a

vakbélen

s

ugyanekkor már, vagy egy-két

nappal

azon

után,

utána,

helyen

láz kíséretében

kisebb-nagyobb

vagy gömbölyded resistens képletet

hosszúkás

lehet tapintani,

mely

nyomásra igen érzékeny.

A makacs is ki,

társulhat.

székrekedéshez a betegség kezdetén hányás

Elrehaladt esetekben meteorismus fejldhet

mely az ileo-coecalis tájékon

Ilyen

körülmények között a

ül

daganatot takarhatja.

perityphlitis az ileus,

illetve

az invaginatio kórképéhez hasonlíthat, különösen utóbbi-

nak olyan esetében, a mikor még nincsenek zetes véres-nyálkás kiürülések.

biztos támpontot, mert lehet,

már ezen stádiumban

A

láz

jelen a jelleg-

ekkor

nem képez

hogy perityphlitisnél nincsenek

lázak.

Fontos dolog ilyenkor a

195

végbélvizsgálat

;

végbélvizsgálatnál

ujjunkkal

érzünk,

képletet

resistens

mellett

perityphlitis

jobb medencze tájékban

a

mely

a

ha

ugyanis,

szól

baloldalt

resistentia

nem érezhet, míg invaginatiónál hasonló képletet nem találunk, hanem esetleg az intussus-

természetesen resistens

ceptumnak

a legömbölyített végét.

mérsékeltebb

Kissé

horpasz-izom

lobjánál,

láz

a

melynél

a

az alhas

találunk

csakhogy míg a perityphlitikus duzzanat a

umbilicalisban,

infra

a

és

psoitis,

alakú tumort

perityphlitishez hasonló

tájékon,

fájdalmasság

a

a

vakbélnek

megfelelleg

reg.

fekszik,

addig psoitisnél a tumor kissé lejjebb a fossa iliacában található;

még a perityphlitistl abban, hogy hányás nem kiséri, s hogy mindkét oldalon

különbözik

székrekedés,

eljöhet.

Pathognostikus tünete a psoitisnek, hogy a beteg a bántalmazott tartja,

mely

oldalon flexiós

hevenyebben fejldött

az

végtagját

alsó

annál

tartás

a lob.

Ha

kifejezettebb,

ezen flexiós

extensióba akarjuk a beteg oldali végtagot

betegnek rendkívül fájdalmas, sikerül.

Ezen

utóbb

felhúzva

kissé

mennél

helyzetbl hozni, az a

míg az adductio könnyen

említett

körülmény,

hogy

csíp-izület szabad, egyik fontos differentialis

t.

i.

a

symptoma

egyszersmind psoitis és coxitis között.

A különböz

spondylitisek

(háti,

ágyéki, stb.) kisére-

tében jelentkez sülyedési tályogok (abscessus congestivus e spondylitide) a psoitishez hasonló

a le

tumorokat képeznek,

mennyiben a geny legtöbbször a psoas mentén sülyed s

az alhasban olykor a

czomb bels

felületén,

máskor

a háton, kisebb-nagyobb fluctuáló, nyomásra csak kevéssé

érzékeny daganatot képez. 13 *

196

Különbözik a psoitistl, hogy a tünetek nem olyan

vehemensek

fájdalmasság csekély), továbbá,

(láz,

hogy

hiányzik a flexiós tartás. Azonkívül a spondylitisre jellegzetes tüneteket

is

fellelhetjük (gibbus,

gerincz-oszlopnak, vagy ha

még

vagy elferdülése a

alaki eltérés nincs, a

kiméli gerincz-oszlopát, lehajlásnál

térdeire

beteg

támaszkodik,

jellegzetes testtartás járásnál, stb.).

Csak a

felületes vizsgálat tévesztheti össze a psoitist

csíp-izületi lobbal, coxitissel. tartás a

beteg oldalon utóbbinál

is

észlelünk azonban olyan tünetet

megvan többé-kevésbbé,

is,

mely psoitisnél teljesen

nevezetesen az alsó végtagnak a medenczéhez

hiányzik,

azon

rögzítettségét, azaz

való

Bár a flexiós

tünetet,

hogy

nak a

behajlításánál, valamint a kinyújtásánál a

avval

együtt

hogy az

mozog. Ugyanekkor

azt

is

a

czomb-

medencze

tapasztalhatjuk,

alsó végtagnak a kinyújtásánál a gerincz-oszlop

ágyéktáji részén jól kifejezett lordosis

keletkezik,

mely

a

végtagnak a behajlításánál teljesen eltnik. E mellett a glutaealis tájék

conturjainak az elsimulása az ép oldallal

szemben, a sulcus femoralisnak a mélyebb elsimulása, a sajátságos

biczeg

izzadmány a csíp-izüIet

járás,

tájékán,

állása, illetve

az esetleg létrejött

mind fontos

tüneteit

képezik a coxitisnek, a melyek tekintetbe vételével a psoitis-

tl

teljesen elkülöníthet.

E helyen még

két

kórképrl kívánunk

említést tenni,

melyek bár a gyermekkorban ritkán fordulnak el, adott esetben

azonban tévedésekre adhatnak okot. Ezek

vándor

vese, ren migrans, rendszerint ers

szer fájdalmak ha a

jelzett

felleljük a

kisérik,

panaszok

1.

a

kolika-

különösen jellegz ren migransra,

mellett a

hasüregnek valamely részén

könnyen mozgatható, vese alakú

képletet. Igen

197

könny

ban elforduló idült

i

csak az idnként fellép legzetesek,

mellett a

e

egy mérsékelten

nvag na i

ers

könnyen

ki-

migranstól

i

melyre ugyan-

ó-t,

kolika-szer fájdalmak

jel-

hasnak egyik vagy másik részén mely nyomás-

ellenálló képletet találunk,

csak a pontosan

anamnesissel külön-

felvett

meg (elrement

invaginatiónak

azonban csak próba laparalomia

sissal a ren

Utóbbit ren

és bejár az intussuscipiensbe).

böztethetjük

migrans

alig

a

útján.

tünetei),

Coprosta-

téveszthet össze, kétes esetek-

ben megfelel adag laxans 4.

t

ritkáb-

könnyen eltnik (ha ugyanis az intussusceptum

nál elég

esetleg

még

a ren migrans-sal összetéveszteni a

s diaeta

eldöntik a diagnosist.

Ersen megnagyobbodottahasvégre, hasüregbe leveg jutott. Ilyenkor a has

ha a ersen elredomborodik,

a kopogtatási

hang mindenütt

mély dobos, a lép és a májtompulat eltnik, különösen oldalfektetésnél

mor,

illetve

;

légzés

nehezített, cyanosis.

Oka

a gyo-

huzamos

a bélnek átfródása, elbbinél

ideig

fennálló ulcus után, utóbbinál pedig súlyos fekélyedéssel járó typhus abdominalis után következhet be, bár a gyer-

mekkorban mindkett rendkívül

ritkán

fordul

kodjunk, nehogy felcseréljük a perforatiót rismussal, utóbbinál

is

el.

Óva-

ersebb meteo-

eltnhet a lép és a májtompulat,

de hiányzanak a perforatióra igen jellegzetes collapsus-

nak a tünetei

(facies hypocratica,

szapora és felületes légzés

A máj Csecsemknél

gyors és

kicsi

stb.).

betegségei.

a májnak fels határa a jobb mellkas-

félen melll, a mamillaris vonalban, körülbelül az

bordára

esik, a

pulsus,

mells

axillaris

ötödik

vonalban pedig a hatodik

Alsó

bordára.

széle

1— 2-ik

terjed.

Csak az

tekhez

hasonló

ekkor

a

korban

ilyen

határ

a

máj

a

mamillaris

borda, az alsó széle a borda-íven életévben a máj, daczára,

hogy

tapintható, mert consistentiája

szövetektl.).

A

illetleg;

vonalban a hatodik terjed túl. (Az

els

nem környez

a bordaíven túlterjed,

nem különbözik

a

máj tapinthatóvá válik, illetleg a máj-

változott, vagyis rachitis

túl

be a felnt-

fekvését

nem

tompulat nagyobbodik, ha vagy vagy

borda-íven

életév után állanak

viszonyok

fels

a

tömöttebb

lett,

a consistentiája

mint

meg-

lues hereditariánál,

vagy ha megnagyobbodott.

mellett stb.

A májtompulat megnagyobbodásának különösen három oka lehet: 1. a májban létrejött daganatok, mint echinococcus, sarcoma és abscessus hepatis. Elbbi kettrl már fentebb volt szó, utóbbi az

abscessus

h e p at

i

s,

többnyire másodlago-

san septikus folyamatok kíséretében, ritkán elsdlegesen,

traumák után szokott elfordulni. Tüneteit, a májtájék érzékenysége s duzzanata, icterus, intermittáló lázak, rázó hideg, elesettség, továbbá a duz-

zadt

májtájék

fluctuátiója

tuáló helybl, punctio 2.

nak

a

képezik.

által

A

diagnosist a fluc-

nyert geny biztosítja.

A máj állományának, a parenchymájámeglobosodása, mint cirrhosis hepatis-

nak különösen az els idszakában, valamint cirrhosis

hypertrophica

mellett.

Utóbbi a gyermekkorban

ritkán

ugyan, de olykor

elfordul, és úgy mint a felntteknél, a cirrhosis hepatistól

csak a kifejezettebb icterus, a mérsékelt ascites, továbbá

azon körülmény különbözteti meg, hogy a máj a késbbi

stádiumban sem kisebbedik.

199

A gyermekkorban eljöv hurutos sárgaság, icterus catarrhali a

válik

máj,

sárgaságot icterust

e

ugyancsak

s-nál

palpálhatóvá

jól

A

mellett a máj-tájék érzékeny.

más

összetéveszteni

lehet

alig

okozó bajokkal, ha

hurutos

ugyancsak

ügyelünk, hogy

arra

teljes

egészség közepette hirtelen keletkezett gyomorhurut tüne-

egyidejleg lép

teivel

tében

az

A

icterus.

enyhe lázas mozgalmak

fel,

székletét

kísére-

színe icterusnál a ductus

coledochus elzáródása miatt agyag szín, a vizelet barna, sör-szer, val

sárga habbal,

könnyen

melybl

a

a Omelin-féle próbá-

Végre azon

sikerül az epefestenyt kimutatni.

körülmény, hogy elég jó közérzet mellett az icterus már

néhány nap múlva sznni

kezd,

—

kétségtelenné teszi

az icterus catarrhalis diagnosisát.

A parenchymás lobokhoz fertz

typhus,

bajoknál,

még

számíthatjuk

scarlatina

heveny

észlelhet,

stb.-nél

valamint a phosphor-mérgezést kísér

a

májmegnagyobbo-

megnagyobbodik

máj pangások, vérkeringési akadályok folytán s létrejön az úgynevezett pangás! máj. A leggyorsabban

dásokat

is;

végre 3-szor

a

észlelhetjük ezt vitium cordisnál az incompensatió stádiu-

mában, melynek súlyosságával egyenes arányban máj máj

megnagyobbodása. Az

nem

3

ritkán

javulás beálltával a

—4

újjal

culosis, sokáig

ld

fennálló

jelentkez

máj gyakran óriási

dökön

haladja

empyemák, májat,

leucaemiás

túl

a

stb.)

a

borda-ívet,

a

is

fokozatosan

el,

mely

(tuber-

kapcsán

valamint

májat,

dimensiókat ér

alul tapintható.

acmeján

huzamosabb betegségek

úgynevezett amyloid

mellett

a

incompensatió

megnagyobbodott máj

kisebbedik. Idesoroljuk a

áll

a

kifej-

leucaemia

esetekben

úgy, hogy

a

a

köl-

2

200

Végre megnagyobbodott a májtompulat, ha a kasi szervek

megbetegedése folytán

le

van

mell-

mint

tolva,

jobboldali izzadmány, légmell mellett.

A

májtompulatot kisebbedettnek

találjuk, illetve tel-

ers meteorismus-nál 2. cirrhosis késbbi idszakában; 3. gyomor, illetve

jesen eltnik:

1.

;

hepatis

bél-perforatió-nál

4.

;

Adott esetekben a

viscerum inversus-nál. négy kórképet nem nehéz egysitus

mástól megkülönböztetni.

A

lép betegségei.

Mint a májat, úgy a lépet helyzetben vizsgáljuk, mert

vagyunk nösen

így

legczélszerbb, ha

fekv

tévedésnek legkevésbbé

kitéve. Vizsgáljuk

tapintással,

bízható.

is

A

úgy kopogtatással, de külöutóbbi a gyermekkorban inkább meg-

tapintásnál arra ügyeljünk,

bal borda-ív

nyomással tegyük balkezünknek csak

alá csak mérsékelt

kissé behajlított

hogy a

újjait;

ugyanis, ha a lép megnagyobbodott,

akkor az inspiriumokat követ leszállásnál bele fog ütközni újjainkba.

a borda-ív leszállását

Ha

feltett

alá,

kezünkkel

ers nyomást

gyakoroltunk

akkor vagy megakadályozzuk a lépnek a

vagy befelé a has ürege

felé

nyomjuk

a

gyermekkorban a

;

A

lépnek

8-ik

borda

mindkét esetben helytelen eredményt kaphatunk. a physiologikus helyzete

a lépet

alsó szélétl a 11-ik bordáig terjed és pedig hátul a bal linea axillaris

posteriorban

axillaris

médiát kissé

nem

el

éri

kezddik

metszi.

Alsó

s

mellfelé

határa

a

a

linea

borda-ívet

egészen, vagyis a normális nagyságú lép

nem

tapintható.

A csecsemknél azonban cm.-rel túlhaladja,

a

lép

a

borda- ívet

de tapinthatóvá csak akkor

1

válik,

— ha

201

consistentiájában mellett.

Ha

lép

a

—

rachitis

lues,

normális mellkasi

tapintható, akkor

meg van nagyob-

a lép, ha

megnagyobbodott

azt kell kutat-

nunk, vájjon az heveny vagy idült-e? a diagnosis

dönt symptoma

állapításánál ez esetleg

Heveny nem nagyon

a

lépduzzanat, ha

tömött, ha

esetben rendesen

stb.

—

A gyermekkorban

viszonyok mellett bod\^a.

különösen

változik,

jól

meg-

lehet.

tapintásra érzékeny, ha

legömbölyített szél

;

ellenkez

Megjegyezzük még, hogy heveny

idült.

lépduzzanat egy, legfeljebb két ujjnyival szokott a bordaíven alul érni, az ennél nagyobb, például a köldökig, vagy

ezen

alul

ér

lépdaganatok tehát kétségtelenül idültek.

Heveny lépduzzanatot bántalmaknál,

találunk,

különösen

cerebro-spinal-meningitis,

typhus

miliaris

fertz malaria,

acuta,

tbc.

folyamat javultával a lép

Míg azonban

zatosan visszafejldik.

az összes

abdominalis,

scarlatina,

A

febris recurrens stb.-nél.

majdnem

is

foko-

a jelzett betegségek

cerebro-spinal-meningitisnél, scarlatinánál, pneu-

közül a

moniánál a lépduzzanat

nem képez

cardinalis

symptomát,

addig typhus abdominalis, febris recurrens és malaria esetekben

a

majdnem sohasem nélkülözzük.

lépduzzanatot

Kivételt

képez

ezen

szabály

alul

febris intermittens lárvát a.

Itt

az

úgynevezett

ugyanis nélkü-

lözzük a rázóhideggel bevezetett lázrohamokat, mert sokszor

egészen

hiányzik

a

láz,

de

még

lépduzzanatot

is

sokszor hiába keresünk. Jellegzetesek azonban az ugyancsak szabályos idközökben jelentkez tünetek, a melyek alapján febris intermittens larvatára

tünetek

lehetnek:

szakában

a

ismételve

gondolhatunk.

Ilyen

napnak vagy éjszakának ugyanazon jelentkez

rohamok, hasfájdalmak

stb.

hasmenések,

köhögési

202

Ha s

ezen tünetek egyéb

ha chinin adagolásra

telenné válik.

kezelési

sznnek, diagnosisunk kétség-

pavor nocturnust

láttunk

is

chinin adagolásra gyógyulni, miért

gondolnunk

is

móddal daczolnak,

Részünkrl ugyanazon idszakban jelentkez

éjjeli felijedést,

esetekben

‘

is

már sok esetben

a pavor nocturnus

kell febris intermittens larvatára.

Kérdéses, vájjon a febris intermittens larvata eseteiben megtalálhatók-e ez ideig erre

A

plasmodiumok

a

még nem

febris recurren

s-el,

a hirtelen keletkezett

a vérben? Judtunkkal

történtek vizsgálatok.

intermittenst

febris

nem

fogjuk

magas

láz 5

napokon

roham ismét

említett

hogy

— 10

mely

De a legfbb szenved beteg

Obe me r

is

tart,

Továbbá, hogy

jelentkezik.

elidéz

folyamatot

napig

át szünetel, a

recurrensben

a febris

összetéveszteni

ha arra ügyelünk, hogy utóbbinál

febris intermittensnél csak órákig.

recurrensnél a láz

is

e r-féle

i

míg

febris

után az

különbség, vérében, a

Spirillumot

is

megtalálhatjuk.

A gyermekkori hasihagymáz, typhus abdominalis leggyakrabban 4 — 12 éves korú gyermekeknél fordul el. A prognosis általában jobb, mint a felnttek typhusánál. A fertz anyag ugyancsak rendszerint vízzel Az

jut a szervezetbe. tarthat,

ezen

talanság,

incubatió

idszakot az

játékkedv

Majd fellépnek a

nehány naptól 4 hétig

általános gyengeség, étvágy-

elveszése, nyugtalan

lázak, a

midn

a

alvás

jellegzik.

gyengeség még foko-

zódik, mérsékelt meteorismus fejldik, valamint szédülés,

rossz

szájíz,

bevont nyelv, enyhe köhögés jelentkeznek

constipatióval (gyermekkori typhusnál gyakori tünet; ilyen

esetekben csak a 2-ik héten minalisra

jellegzetes

kezddnek

a typhus

abdo-

»borsólészer« székelések); ugyan-

203

ekkor már az esetek többségében a lépet találjuk.

A

folyamat

is

még inkább

elhaladtával a tünetek

súlyosbodnak: éjjelenkint a beteg esetleg

duzzadtnak

gyen-

delirál, a

geség még fokozódik, az ajkak pörkösek, a nyelv száraz,

méginkább

a lépduzzanat

ujjnyival meghaladja).

közepén

hét

(a

Ezen idben

—

br szintje fölé

is

körülbelül a 2-ik

gombostfnyi,

világos-veres,

kiemelked, nyomásra

eltn foltocskákat,

Az

ileo-coecalis tájnak

az úgynevezett roseola-typhosákat.

Középsúlyos typhus abdominalis lázgörbéje.

19. ábra.

a kisfokú érzékenységét taljuk (az ileo-coecalis

a

2—3

borda-ívet

már találhatunk a hason, a mellkas alsó

esetleg a háton

részén,

a

—

kifejezett

gyermekkori

majdnem minden esetben

korgás

typhus

tapasz-

ellenben gyakran hiányzik

A

abdominalisnál).

lázmenet

a

gyermekkori typhus abd.-nál épen olyan jellegzetes görbét mint

mutat,

a

felnttek

typhusánál.

(19.

ábra.)

A

kez-

deti

mérsékeltebb hemelkedés fokozatosan felemelkedik

39*5^^

— 40 5®-ra

nehány napon kezd.

A

és át,

a láznak

magasságban

meg

végén néha jelentkez,

jelleg

lázmenet,

csakhamar várható

marad

is

a mikor reggeli remissiókkal

lázas állapot

tartó, intermittáló jelzi

ezen

sülyedni

2—5

napig

már valószínséggel

teljes

megszntét, ügy,

204

hogy

mondhatjuk, hogy középsúlyos typhus abdomi-

azt

3—4

nalis mellett a láz átlag

Ha

vázolt

a

lázmenetben,

tart.

valami

lefolyástól

eltérést

leginkább

szövdmény

az

után

lázaknak

az

a

fel-

kell

kutatnunk.

idközben súlyosbodott

bronchitis,

pneumonia hypostatica fejldése

esetleg

találunk

a stad. decrementiben a láz hirtelen

pl.

szökik, akkor valamely

Még

hétig

mellett látjuk a

felemelkedését, illetve protrahálódását.

újra

Ritkán találkozunk a gyermekkori typhusnál bélvérzésekkel és bélátfuródással

elbbit a magasra felszökött lázakból

;

és a véres székürülésekrl

könny

felismernünk, utóbbira

pedig a hirtelen beállott collapsus, hányás, a nagyfokú

meteorismus és hasfájdalmak hívják

A

hagymáznak

hasi

figyelmünket.

fel

könny

a

alakját

elég

látjuk

a

gyermekkorban. Bár a lázmenet körül-

belül megfelel

a

typhusnál

gyakran

észlelni szokott lázgörbével,

de a lázak nem oly magasak, mint középsúlyos typhusnál,

még azon

azonkívül a láz tartama rövidebb. Fontos

könny

mény, hogy deliriumok

typhus mellett a közérzet gyengeségi

nincsenek,

érzet

körül-

alig zavart,

alig

van

stb.,

úgy, hogy a folyamat egy protrahálódó gastricismusnak

Ha

imponál.

a

azonban még a második héten

lázak

tartanak,

mindig tanácsos a

(errl

bvebben

1.

fejezetünkben),

Ezzel

a

az

»

V

i

da

1-féle

kémlést végezni

Idegrendszer betegségei «

mely ha positiv typhus

szemben a

betegség kezdetén

igen

is

mellett

czím szól.

súlyos typhusnál már

a

nagyfokú gyengeséget, magas

lázakat, eszméletlenséget észlelünk (az eszméletlenség és

deliriumok napközben

is

kis hullámú, arythmikus.

száj

is

cyanotikusak.

Az

tarthatnak).

A körmök, arcz

Az

érverés rendesen

orrcsúcs, gyakran a

feltnen

halvány.

Önkény-

>

205

télén vizelés és székelés. Ilyen

ugyan, de a fentebb említett

esetek

gyógyulhatnak

is

szövdmények

ezen esetekben

inkább várhatók.

A typhus exanthematicus nálunk Bár

el.

megtaláljuk a megnagyobbodott lépet, a

is

itt

ersen bevont

levertséget, az

a hasi hagymáznál, különbözik

—

hogy 5 magas

incubatió

napi

'J

lázak (40‘0

jelennek

— 41’0®)

Majd

deliriumokkal.

alig fordul

nyelvet stb. épen úgy, mint

azonban

után

hasi hagymáztól,

hirtelen

lépnek

fel

a

nagyfokú elesettséggel, esetleg

a betegségnek 3

— 4-ik

napján meg-

betegségre jellegzetes exanthemák, a melyek

a

úgy néznek ki, mint a hasi hagymáznál, csakhogy nemcsak a hason, mellen, hanem a háton, vég-

körülbelül

tagokon és arczon

10—14

is

tartam

napi

tömegesen jelentkeznek. Körülbelül után a láz hirtelen

Idült lépduzzanatot rachitis és lues mellett.

találunk régi malaria cachexia,

Ezenkívül nagyobbfokú vérszegény-

ségnél, pseudoleucaemia és leucaemiánál,

ér

a nagyfokú korai lép

és

bevégzdött.

a folyamat

jóval alul

critice leesik

lépet találunk. Utóbbira a fehér vérsejteknek

megszaporodása és az eosinophil sejteknek

fellépése

amyloid

néha a köldökön

jellegzetes.

elfajulásnál, a

Végre nagyfokban duzzadt a

melyet mindig régi genyedések,

gyógyíthatlan constitutionális betegségek idéznek el.

A köldök A

betegségei.

köldökzsinór lekötése után a visszamaradt

csakhamar mumificalódni kezd és a

A még függ csonk reactiv lobot

mely,

a

4—6

ik

napon

csonk leesik.

mint idegen test lobot, úgynevezett

támaszt a köldök közvetlen környezetében,

csonk

leesése

után

csakhamar visszafejldik.

206

A

köldökzsinór-csonk helyén néhány geny-ponttal

leesett

olykor

fedett,

marad.

minimális

Normális

vérzést mutató, sarjadzó felület

körülmények között ezen köldökseb a

12— 14-ik napon teljesen begyógyul. Ha a köldök-seb a jelzett id alatt nem gyógyult be, protrahált gyógyulásról

beszélünk.

Protrahált

gyógyulást okoznak a

következ lobos megbetegedései

1.

:

köldöknek a

ulcus umbilici,

ha a köldök-seb megnagyobbodott és fehéres-sárgás, kor genyes váladékkal

fedett,

zete bántalmazva nincs,

míg

de a köldöknek a környe-

az

infiltratio

néha

phlegmonéját

infiltratióját,

csak

környezetére terjed

köldököt körül.

E

ki,

a

omphalitis, a midn még a köldököt körülvev

2.

a köldöknek a lobja mellett hasfalnak

oly-

köldöknek

a

is

Az

találjuk.

legközvetlenebb

de néha szélesebb körben veszi a

maga

mellett

köldök kúpszerleg

a

elreboltosult, a kúpnak a tetejét a genynyel fedett

köl-

dök-seb képezi. Omphalitis mellett a gyermek nyugtalan, lázas,

de alkalmas kezelés mellett úgy

már néhány

umbilici

omphalitis terjed, a

mellett,

fedett,

részei

a

állomány

Gyengébb fenyegeti válik igen lici

olykor

gyógyulás

lepedékkel

gyermekeknél az

életet,

ellöködnek

esetén

veszteséggel a

végzdik

hirtelen

vagy a csatlakozó

veszélyessé

sepsisnek

a

folyamat.

képezi

a

fejldik,

egyes

köldök-szélnek

a

terjeszt,

A

is

Olykor

jelleget is ölthet.

agangraena umbilici

szagot

elhalnak,

Kiterjedt

különösen a lob a mélybe

hol

köldök- seb szennyes-zöldes-sárga

bzös

nagyobb

3.

mint az ulcus

gyógyulhat.

alatt

betegség igen veszélyes

az omphalitisból

melynél

a

nap

ez,

a

beálló

s

kisebb-

folyamat.

collapsus

peritonitis miatt

gangraena umbi-

résztünetét.

Igen

elhú-

o 207

zódó köldök-gyógyulást okozhat

mpha

rc

s a

lici,

u

1

hosszúságra

centiméter

megnövekedhet

is

vagy a köldök

ded, a köldök-seb fenekérl,

könnyen vérz

kiinduló, rózsaszín,

de több

lencsényi-babnyi,

kis

s,

fungus umbi-

a

4.

képlet,

mosabb köldök-genyedés után szokott

gömbölyoldalfaláról

mely huza-

keletkezni.

Fungus

nem

umbilici mellett a közérzet teljesen zavartalan, ha le

hetekig

kötjük, lanul,

hónapokig megmarad

esetleg

míg végre rendkívül lassan behámosodik. Szöveti

b

szerkezetét

mánynyal kerek

véredény-hálózat s kevés sejtközötti

sejtek

srn

igen

bíró,

tömege

Nem

klinice

szabad összetévesz-

enteroteratoma-val,

az

5.

melyhez pedig látszólag hasonlít.

tle már

állo-

egymás mellé helyezkedett

képezi.

tenünk a fungus umbilicit

leg.

változat-

Különbözik azonban

de inkább szöveti szerkezetét illet-

is,

Az enteroteratoma rendesen

3

— 4 cm. hosszú, csonka-

kúpalakú vérvörös, bársony tapintatú

képzdmény, mely mely

lecsonkított kúp-alak tetején kis bemélyedést mutat,

kutaszolható. Szövettanilag pedig különbözik a fungustól

az

hogy síma izomrostokból és hengeralakú

által,

mirigyekbl

tekkel kibélelt csöves

ezen enteroteratomák,

lobok. Arteriitis Kórtanilag

sebnek

a

localisalva

fertzése is

fel?

s általános

tesen

betegszenek is

nem

valamely

fertzi, de legtöbbször a

tüneteik

6.

A

mint a köldök-

egyéb,

anyaggal,

septikus

fertz anyag

sepsist okoz.

meg

hasonlók

hogy

köldökedény-

maradhat a köldöksebben

zetbe

kérdés,

és phiebitis umbilicalis.

folyamat

a

Még

mint adenomák, vagy pedig mint

fogandók-e

bél-ectopiák

áll.

sej-

s

a

Külön

is,

s

azt

mely

helyileg

elvitetik a szerve-

de olykor együt-

köldök-üterek és visszerek,

miután nagyon sokszor

nem

a

lehet

208

in

viv ket egymástól

differencirozni, azért együtt tár-

gyaljuk.

Megbetegedhetnek a köldökedények a születés negyedik,

még

de

nyolczadik,

késbbi napokban

a

de akkor

már

még nem

esett

le,

elhegesedett.

teljesen

miután a tünetek

is

vagy már

a

leesett,

mikor a köldök-seb

felléphet az edénylob, a

is

is.

midn

Megbetegedhetnek a köldökedények akkor, a köldökzsinor-csonk

utáni

Ez okból,

olykor egyáltalában

más

de

nem

részrl,

kifejezettek,

nagyon nehéz a köldökedények lobjának a diagnostizá-

Ha

lása.

még nem

köldök-seb

a

maga

szélek kissé infiltráltak,

dékkal

fedett,

mellett

e

gyógyult be, hanem a

a seb piszkos genyes vála-

gyermeknek magas

a

mely continuus, vagy intermittens

nem

talan,

táplálkozik,

nyug-

jelleget mutat,

rapidé

súlyából

collabál,

gondolhatunk köldökedény megbetege-

veszít stb., akkor

désre, ha

gyakran

láza van,

egyéb okot

ki

tudunk

zárni.

De ha

a köldök-

seb már elhegesedett, ha tehát az imént említett köldök elváltozások

sem

hívják

fel

figyelmünket a veszélyes

jel-

leg köldökedény megbetegedésekre, akkor a diagnosis még jobban meg van nehezítve. Megersíti még felvételünket azon, Widerhofer által

említett

korolt

jel,

ha a symphysis fell a köldök

enyhe nyomással a

vagy evet tudunk

Hasonló

nyitott

kipréselni.

Ez azonban

háromszög

tér,

hegesedett

Henn

sikerül. i

g

által

melyet a hólyag fenék

és a köldökedények képeznek, enyhe

mutat.

ritkán

mely szerint köldökedény megbetegedés

említett tünetnek,

tiót

gya-

köldökedénybl genyet

értéket kell tulajdonítanunk azon,

alkalmával azon

felé

Talán

még több

köldöknél,

a

pírt,

esetleg infiltra-

értéke van, a

még

el

nem

köldökedények kutaszolásának.

209

Ha

ugyanis a köldökedények betegek, lobosak, sokszor

tátonganak annyira, hogy a geny látni

Ha

sikerül.

is

s

ez nagy valószínséggel a mellett

hogy az edények

így elég joggal

után néha ezt

az ilyen tátongó köldökedénybe son-

dát tudunk bevezetni, szól,

letisztítása

falai

infiltráltak,

nem záródhatnak

gyanakodhatunk a köldökedények meg-

betegedésére különösen, ha a fentebb említett tünetek

is

megvannak.

A

helybeli

tünetek mellett figyelemmel

az általános tünetekre

is,

kell

lennünk

miután általános septikus jelleg

megbetegedéssel van dolgunk, általános tüneteket tünetek a már fentebb

Ilyen

lunk.

tér

említetteken kívül az

melynek színe sokszor az icterus neonatorumtól

icterus, a

nem

is talá-

máskor azonban az

el,

A

utánozza.

icterus

melasnak a színét

complicatió azonban a pneu-

leggyakoribb

monia, mely lobaris vagy lobularis lehet. Egyéb szervek

megbetegedései,

phlegmone,

köldöklob

tüneteivel,

genyes

peritonitis,

izületi

mint

lobok

erysipelas,

stb.

rendkívül

gyanúsak köldökedény megbetegedésekre. Állítólag phle-

gyakrabban lehet súlyos

bitis

mellett

mint

arteriitisnél,

ez

azonban

icterust

észlelni,

teljesen bebizonyítva

még

nincsen.

Ha azonban

a köldökseb már teljesen elhegedt, akkor

a helyi tünetek elesnek s így csak a hirtelen beálló lázból,

nagy nyugtalanságból, collapsusból

s

magas

egyéb

szer-

veknek megbetegedéseibl gyanakodhatunk köldökedény megbetegedésre; hogy ezen esetben azonban mily könnyen tévedhetünk, alig

kell

külön hangsúlyoznunk. Különösen,

ha tekintetbe veszszük, hogy vannak olyan rapidé lefolyó esetek, a jó

midn

közérzet Df".

Bauer

.

teljesen normálisán

közepette a

gyermek

Gyermekgyógyászati diagnostika.

gyógyult köldök és hirtelen

magas

lázat 14

210

kap,

collabál

csakhamar ezután

s

esetekben egyedül a sectio derítheti

A köldökedény-lobot megkülönböztetni és

csak

ki

mors. Ilyen

a

beáll

a köldökedény-lobot.

ulcus vagy omphalitis umbilicitl

tünetek (tátongó

részint a helyi

sondázható köldökedények, kiszorítható geny) részint

pedig az általános tünetek

szemmel

mellett lehet, kevéssé kifejezett tünetek

tartása

azonban könnyen tévedhetünk.

mellett

Köldökvérzés. Omphalorrhagia.

7.

jelleg megbetegedés.

lyes

közérzet, láz hiányzik stb.)

(jó

A

parenchymatosus.

vérzés

Olykor a köldökzsinór leesése eltt, vérzés lép

fel

tartam után

sivebben. ideig

A

Igen veszé-

máskor az

után,

a köldökbl, mely eleinte rövidebb-hosszabb

megsznik, majd ismét

serked a vér.

csilapítani, újból

inten-

nagyon rövid

szerek csak

vérzés-csilapító

képesek

st még

eláll,

A

napokig

tartó vérszivárgás miatt az újszülött vérszegény, cyanotikus,

majd somnolens

lesz,

ecchymosisok, gyomor-

melyek

együttesen

és

siettetik

bélvérzések

cyanosissal

gyermeknek.

vannak

esetek,

néhány óra

A

A

sajátságos

mikor olyan

alatt beáll

az exitus

alapokát,

e

philiának

és

állítják,

szerint mellett,

sepsis

lépnek

A

exitust.

bronzszínt

betegség tartama a

is

brön fel,

néha

fel-

kölcsönöz a

8—10

nap, de

intensiv a vérzés,

hogy

letalis.

még

homályos,

(köldök-infectio)

hogy milyen szerepe van

minden

képezi a

az

haemo-

a lues hereditariának, a mint azt némelyek

ma még nem dönthet

el

kell biztossággal.

Rossz indulatú megbetegedés, az eseteknek csak része

a

vérzés

észlelhet, mely a

is

köldökvérzés aetiologiája

valószinség

beálló

a

ideje alatt jól kifejezett icterus lépett

majd a

rosszul táplálkozik,

menthet meg.

kis

211

még

Megemlítjük

ma zó

vérzést, mely

köldökedényekbl

sz ár-

veszélyességét, valamint aetiolo-

sem tévesztend össze

illetleg

giáját

a

.

most

a

tárgyalt

parenchymatosus vérzéssel, miután a köldökedényekbl történik és a köldökzsinór gondatlan, laza

alákötése

Még

van

által

vagy túlszoros

feltételezve.

újszülötteknél elforduló betegségrl emlékszünk

két,

itt

meg, a melyeknek az alapokát minden valószinség szerint sepsis képezi, bár a sectio alkalmával egyiknél

sem

lehet a köldökedények-

nek valamely lobját kimutatni.

újszülötteknek heveny zsíros elfajuB u h 1-féle betegség, melyet könnyen lehet köldökvér-

Az egyik az lása, a zésnek

A

tartani,

kórkép

miután sokszor a kórképet köldökvérzés dominálja.

még

homályos.

elég

napokon hányás, hasmenés lép

A szerzk

fel,

mely véres

csakhamar elég intensiv köldökvérzés icterus és a látható

észlelhetk;

A

is

A

is

2— 4-ik

a

lehet

s

brön

is

gyermek rendesen pár nap

élet-

melyhez

csatlakozik, e mellett

nyákhártyákon sokszor a

nincs.

láz

szerint

ers

vérömlenyek alatt

mortuál.

szövettani vizsgálat a májnak, az izomzatnak, a szívnek, veséknek

stb.

heveny zsíros

A

elfajulását mutatja.

Cyanosis afebrilis icterica perniciosa cum haemoglobinuria, hasonlómásik az úgynevezett Winckel-féle betegség,

képen igen rossz indulatú betegség, mely látszólag teljesen egészséges

néha pár óra kíséretében

még

életüknek

újszülötteknél,

ers

icterus

is

alatt

halálos.

4— 5-ik

napján

lép

fel s

pár nap,

Láztalan állapot mellett, nyugtalanság

cyanosis jelentkezik az egész testen, melyhez utóbb járul,

e

Majd

mellett haemoglobinuria jelentkezik.

csakhamar collapsus-szer állapotba esik a gyermek

s

rángó-görcsök

közepette beáll a mors.

Az elsoroltakon

kívül bármely, a genitaliákból

a köldökre átterjedt, valamint a

pelatosus vagy

phlegmonosus

köldökbl kiinduló

lob,

stb.

erysi-

súlyosságához mérten

rövidebb vagy hosszabb ideig zavarhatja a köldöksebnek az elhegesedését. 14 *

2X2

Fejldési rendellenességek a köldökön. 1.

Veleszületett köldöksérv. Omphalocele cong.

Keletkezik, ha a ductus

omphalo-mesaraícus

a mely a bélre vongáló

hatást

esetleg egyéb

hasiszervek

a

megmarad,

gyakorolva, a

bél

vagy

köldökzsinórba kerülnek

így a hasfalaknak a teljes záródását akadályozzák.

A

s

köldök-

nek a helyén tehát kisebb-nagyobb tumort találunk a szerint, a

mint csak egy bélkacs, vagy a beleknek nagyobb

része, esetleg

a

májnak valamelyik lebenye

a köldök-zsinórba.

A

rendszerint

kerekded,

került

stb.

vagy kissé

hosszúkás, széles alapon ül, élénk piros szín tumornak a

küls

burkát az amnion és peritonium képezik, mely, ha

különösen máj

is

került a

sérvtömlbe, a légzési mozgá-

sokat szemmel láthatólag követi. Kis omphaloceleknél spontán gyógyulás nincs kizárva;

az a

ersebb

sarjadzás megindultával, majd a hámosodással

sebfelület

teljesen

megkisebbedik,

elzáródik.

nem mtétnek,

A

a

a

sérvnyílás

Nagyobb sérvek

mellett,

fokozatosan

ha gyorsan

a gyermek csakhamar tönkre megy.

nem tévesztend össze szerzett köldöksérv, omphalocele acquisita s. veleszületett köldöksérvvel

h érni a umbilicalis, után hetekkel,

a mely normális

köldökgyógyulás

hónapokkal vagy évekkel fejldik.

Ezáltal

különbözik tehát els sorban a cong. herniától, továbbá,

hogy a cseresznye egész

kis

alma nagyságú tumor kissé

elvékonyodott, de rendes brrel fedett. Tartalma rendszerint

vékonybél, mely könnyen 2.

— ujjnyomásra — reponálható.

Az úgynevezett Meckel-féle bél-diverticulum

keletkezik, ha a ductus

omphalo-mesaraic. megmaradása

esetén a bél a köldökhöz függesztve marad és ezen járat

213

Ha most

kitágul.

a diverticulum

A

azaz

nyitva

lev

a

köldökön keresztül bélsár

Meckel-féle

ürül.

diverticulumnak a prognosisa

kedvez, mert gyógyulás spontán

elég

maga

ekkor eláll egy természet-

megnyílik,

is

végbél,

ellenes

a köldök-zsinórnak a leesése után

kedveztlenebb a prognosis, ha a most

is

beállhat, sokkal

leírt

bél-diverticulum

combinálódik, 3.

Bél-eleséssel, prolapsus intestinorum-mal,

vagyis, ha a

mul,

nem

rendszerint

záródott

köldök-gyrbe

ersebb

sírás

a bél benyo-

invaginalódik s a

után,

köldökön keresztül elesik. Rendszerint a vékonybél esik

el

Az elesett

bél a

tumor

alakú

annak

pedig

és

kisebb

nagyobb

vagy

szakasza.

köldök eltt, mint élénk piros kanyargós

látható,

melybl, ha a köldök-gyr nem

strangulálta, bélsár ürül.

Ellenkez esetben bélsarat nem

látunk, csak kevés nyálkát.

A prognosis még gyors beavatkozás

A

esetén

is

kétes.

legkevésbbé veszélyes, inkább kellemetlen az úgy-

nevezett 4.

Urachus-sípoly, mely onnan

származik,

hogy

a foetalis életben a váladékok kivezetésére szolgáló urachus

nem

záródott

a

s

születés

med.-vá,

vesico-umbilicale

észre, a

A

alakult át ligám,

hanem lumenét

mint urachus-sípoly állandósult

köldököt okoz.

nem

után

úgynevezett

s

köldökön igen

melybl már spontán

is,

megtartotta:

de

nedvedz vehetünk

kis

nyílást

még

inkább a hólyag

fell a köldök felé gyakorolt nyomásra, zavaros folyadék-

csepp szivárog

Ha

ki,

melynek vegyhatása

ezen kis nyílásba

vezethetünk,

diagnosisunk

illetve

azzal

még jobban

még a

igen

savi.

vékony kutaszt

is

hólyagba juthatunk, akkor

biztosítva van.

214

A Az

húgy-i varszervek betegségei.

elváltozások illethetik a

szerveket, a

midn

küls húgy

valamely ok folytán

illetve ivar-

nehezítetté válik

a vizelés, vagy pedig a vizelet kiválasztása van a vizeletkiválasztó szervek

szólhatunk:

rint

nemi

szervek),

megbetegedése

1.

E

sze-

bizonyos zavarokról, dysuriáról, (küls

melyek a

a

akadályozva.

által

megnehezítik;

vizelési

2.

a

vizeletkiválasztó szerveknek (vesék) a megbetegedéseirl.

A küls nemi szervek betegségei. 1.

veleszületettek

2.

;

lobos

eredetek

;

3.

Lehetnek: beidegzés!

zavarok.

A

ftünetet a nehezített és fájdalmas, olykor véres

vizelés képezi.

A

említendk

közül

rendellenességek

veleszületett

hüvely-bemenetnek a sejtes cellularis introitus adhaesio

leány-gyermekeknél, a

összetapadása, vaginae, a kiinduló,

midn

közepi

a bemenet, a

mutató,

raphet

kis

ajkak

hártyával

Vizelési nehézséget csak akkor okoz, ha a

növés a húgycsnyílást

is

belfelületérl

van

elzárva.

sejtes össze-

részben, vagy egészen takarja.

A fiú-gyermekeknél elforduló sejtes összetapadása a fitymának a makkal, adhaesio cellularis praeputii ad glandem, rendszerint csak akkor fájdalmas

ha a fityma

alatt

s

akkor okoz vizelési

smegma

gyülemlett

nehézséget,

meg. Az össze-

tapadás elég ers, úgy, hogy a fitymát a makkról vissza-

húzni

Ha

a

nem lehet, mieltt felszabadítottuk az összenövést. smegma kiválasztás b, akkor többnyire fel kell

szabadítanunk a fitymát az elbbi okból, ellenkez esetben ez felesleges, mert az adhaesio idvel magától

is

oldódik.

215

az

epispadiasis,

hypospadiasis,

mely gyakrabban

Akadályozott vizelést okozhat

mely

ritkán,

a

s

húgycs-nyílás helyén rendesen

észlelhet. Utóbbinál a

egy vak bemélyedés van, míg a

Nagyfokú hypospadiasisnál (hypospadiasis

ürül.

egyszersmind ectopia

gyengén

kívül

testis is

van

nagyobb

fejlett,

A

jelen.

által

át

perinealis)

penis rend-

clitorisnak

scrotum a mély urethralis hasadék

retro-

vékony nyíláson

glandularisnak megfelel helyen egy

s

sulcus

a

vizelet

nézhet, a

kétrészre osztott

a vulvának az alakját utánozza.

Nagyfokban

phimosis congenit.,

szor,

nem húzható

szintén

praep.-nál,

makk

okozhat a fityma-

nehezített vizelést

melynél

a

vissza a makkról, mint az adhaesio

azonban

különbözik

attól

azáltal,

és fityma közé sondát vezethetünk

makkot ütközik.

fityma

a

körüljárhatjuk,

be

s

hogy

a

avval

a

míg az adhaesiónál ez akadályba

Néha phimosis

és adhaesio együttesen

fordul-

nak el.

A húgycsnek veleszületett tágulata, diverticulum urethrae cong., annyiban okoz nehézséget a vizelésnél, hogy a vizelet a penisnek alsó felületén

lev, tágult részbe

folyik,

megfelelleg a diverticulum kitágul natnak az

alakját

cseppenkint ürül

ki

utánozza.

A

ott s

megreked, ennek

gömbölyded daga-

diverticulumból

a felhalmozódott

vizelet.

rész lehet mogyorónyi, egész tojásnyi nagyságú,

A

azután kitágult

mely nem

fájdalmas és rendes brrel fedett daganatot képez. Valamely lehet

megkülönböztetni, hogy a

vizeletnek a kisajtolása után a

megnagyobbodott duzzanat

álképlettl

eltnik. közölt

épen

Igen

Bó

azáltal

ritka

bántalom.

k a y tanár.

Kórházunkból

két

esetet

216

A küls nemi szerveknek lobos megbetegedései a következk: 1. A húgycs- és hüvelyhurut, urethritis

vulvitis catarrhalis, valamely izgalom után állnak el; a nyákhártyának a duzzanata, ersebb belöveltsége és csekély, zavaros, nyálkás váladéknak

az

és

elválasztódása

ezen

jellegeztetnek

által

bántalmak.

A

hurutos folyamat néhány nap

alatt

javul

s

nem

tévesztend össze a komolyabb természet és különösen leány-gyermekeknél elforduló vul vo-vaginitis gonorr-

ers

mely

hoica-val,

kisugárzó

gyakori

fájdalmakkal,

vizelési ingerrel, a

lobos nyákhártyából

vérzésekkel

megbetegedés, melynél a váladék

járó,

bözteti

A meg meg

vetlen

érintkezés

genyes.

mindig

4—8

hét,

A

váladékban lehet

Ne

a

találni

s

s s e r-féle

i

A

de néha évekig

vulván

A

terjed. is

elforduló

b

gonococcust

esetekben

kétes

a vulvitis catarrhalistól. folytán

olykor mérsékelt

külön-

ez

fertzés csak köz-

betegség

lefolyása

eltart.

fekélyes

megbetegedések

lehetnek enyhék, de lehetnek súlyos, a szöveteket mélyen

roncsoló természetek

is.

A vulvitis aphthosa-ra ajkak

belfelületén,

a

clitorison

udvartól

babnyi, piros

jellegzetesek

stb.

körülvett,

látható

a

nagy

lencsényi-

sárgásszín felrakódá-

sokkal fedett felületes fekélyzdések, a melyeknek a száma lehet csak

Edz

1—2, de 10 folyadékok,

— 20

is.

különösen carbolos borogatások

után olykor elég kiterjedt fekélyeket, vulvitis ulcerosa, észlelünk az

ersen megduzzadt

belfelületén, a

könnyen

melyek,

átmehetnek

és vérzékeny

ha valami

úton

nagy ajkak

megfertztetnek,

üszkös-gangraenás

alakba.

f

217

bz

melyre a czafatos szétesés,

ers

és

infiltratio jelleg-

zetesek. Utóbbi esetek, esetleg összetéveszthetk a vulvitis diphtheriticával,

Löf

mely folyamat a

1

er-féle diphtheria

bacillus által idéztetik el.

A vulvitis diphtheritica ban

is

találunk diphtheriát,

el

s

épen

találunk

a

de sokszor önállóan fordul

a

felületén,

Kivéve, ha vérzés kíséri, a

láttuk.

szín felrakódásokat

olyan szürkés-fehéres

vulvának

néha a torok-

mellett

mint

torokban

a

ezt

mikor a felrakódások

színe szennyes-barna.

E

nagy ajkak ersen duzzadtak,

mellett a

infiltráltak,

fájdalmasak, vérzékenyek, különösen a felrakódásoknak a

leemelése alkalmával. is

kísérhet

gyógyulás

—

A

— melyet

folyamat,

épen ügy, mint a

gangraenosa, a

vulvitis

kisebb -nagyobbfokú

után

mérsékelt láz

roncsolást,

illetve

zsugorodást okozhat a vagina, vagy a húgycsnyíláson, a melyet esetleg csak plastikával lehet javítani.

Fiu-gyermekeknél nyílás

az oka

vagy

ritkán észlelhetünk a

bemenetén apró félhold alakú

zdést, ulcus kot

nem

orificii

még homályos. A

termel,

mely

urethrae

kifekély-

ext., a

melynek

fekély, csekély nyálkás váladé-

beszárad

teljesen elzárja a

felületes

húgycs-

s

húgycs

a

létrejött

pörk részben,

nyílását s igen fájdalmas

vizelést okoz.

A makknak betegedései és a

is

fityma

és a fityma belfelületének a lobos

dysuriával járnak, és pedig

bels lemez én ek

posthitis, a melynek a keletkezésére

adva egyrészt adhaesio

cellularis

a

a

meg-

makknak

lobja, bálán

meg van

o-

az alkalom

praeputii ad glandem,

másrészt phimosis mellett, mert mindkét esetben a fityma alatt

a sulcus retroglandularisban felhalmozódott

smegma

;

218

izgatólag hat.

érintkez

a makk,

Úgy

felülete

mint a fitymának a makkal

meglobosodik,

nyálkás,

eleinte

majd

b

késbb elég genyes váladék képzdik. A fitymának a feloldása pár nap alatt javulást idéz el. A balano-posthitist esetleg össze lehetne téveszteni a blennorrhoea urethraevel. Tekintve,

gyermekeknél

igen

fordul

ritkán

hogy utóbbi

el,

továbbá,

a fiú-

hogy a

genyes váladék nem a húgycsbl, hanem a fityma és

makk

részbl ömlik, végre a Neisser-féle gono-

közötti

coccusok hiánya eldöntik a diagnosist.

A

fityma belfelületén,

nak kisebb-nagyobb

illetve a

makkon elfordulhat-

felületes horzsolások, a

ugyancsak élénk nyugtalanság észlelhet

melyek mellett

kis

gyermekek-

nagyobb gyermekek pedig éget érzésrl panasz-

nél,

kodnak.

A

felületes fekélyek

meggylt

alatt

származhatnak vagy a fityma

tisztátlanságból,

vagy a praeputialis

vála-

dékból beszáradt concretiokból, a melyekhez a vizeletbl

mészsók keverdve képezik herpes

után

praeputialis

esetekben

egyiket

a praeputialis köveket; végre

is

maradhatnak

másiktól

a

nem

vissza.

nehéz

Adott

megkülön-

böztetni.

Ers lobos reactiot szül a makk mögé visszahúzott praeputium, paraphimosis, a mely, ha huzamosabb

ideig

de a praeputiumban

úgy marad az eltte lev makkban, is

vérkeringési zavarok keletkeznek

elször a makk, azután a praeputium duzzadt, oedematosus

lesz, a

melynek következtében a sulcus

retroglan-

fekv praeputium csak annál jobban strangupenist. Az oedematosus duzzanat olyan fokot érhet

dularisban lálja el,

a

hogy operatív beavatkozás

sikerül a

mellett

praeputium felszabadítása,

míg

is

csak nehezen

a paraphimosis

219

nem nagyon .

elhanyagolt eseteiben rendszerint könnyen

sikerül a repositio.

szempontból

Czélszerségi

hurutot, cystitist, mely igen

különösen hólyag-k,

vaginitis és

gyakori

Tünetei:

kor mérsékelt

górcs Ha ki. tekhez

fájdalmasság,

zavaros ammoniakalis

láz,

következtében.

lithiasis

oly-

melyben

vizelet,

sok hólyag epithel és geny-sejt mutatható

alatt

k

másodlagosan vulvo-

inger,

vizelési

hólyag-

említjük a

gyermekkorban önállóan

a

el, többnyire

fordul

ritkán

itt

okozza a hólyag-húrutot, akkor ezen tüne-

még egyéb

tünetek

járulnak:

is

ersen

fityma

a

megnövekedett, lobos, olykor excoriált, a vizelési inger

különösen

fájdalmasság

a

járásnál,

pedig

vizelésnél,

A

vizelés után

illetleg

annak a végén ersen fokozódik.

a beteg

nem nyugszik meg, hanem

sokáig maradandó.

sugárban elvágták

melynél a

knek

A

mely véres

vizelet,

de

ürülhet,

volna).

A

néha

positiv

a fájdalom

hirtelen

nagyságáról,

azután

lehet, teljes

megakad

(mintha

sonda vizsgálat

a

jelt

is

még

minségérl

stb. elég

adja,

meg-

bízható fogalmat szerezhetünk. Kis borsónyi kövek a vizelés alkalmával hetnek, de ha

nem

be a húgycsbe,

ott

a legkisebb

ki

is

ürül-

átmérjükkel illeszkedtek

megrekedhetnek

s

képezik a

húgy-

cs-kövecskéket, calculus urethralis. A kövecskék az urethra bármely részén fennakadhatnak, a által

jól

érezhetk, sondával

is

kutaszolhatók,

tapintó

ujj

a mikor a

sonda ütdéseinél koppanó hangot hallunk és nagy nyugtalanság

által jelzett

Hasonló

teljes

húgy-retentiot

nyugtalanságot és

idézhetnek

colika-szer

el.

fájdalmat

észlelhetünk minden vizelés alkalmával olyan néhány hetes

csecsemknél,

a

kiknél

az

úgynevezett

húgysavas

220

infarctusok nem mosódtak napok

els

teljesen az

vesekelyhekben

a

esetleg

vizelési inger

bentmaradtak.

fokozott, a kiürített vizelet-mennyiség

itt is

gyermek

kevés, sokszor csak néhány csepp, miközben a

ersen

A

A

nyugtalan.

sír,

ismétldik,

alkalmával

minden

nyugtalanság

azontúl

a

homokszem-szer

biztosítja.

jó.

foltokat, esetleg

sárgás-piros törmeléket

hatunk, a mely a diagnosist klinikai

vizelés

egészen

közérzet

pelenkákon pirosasba játszó kisebb

helyenkint

élet-

mint az rendesen szokott történni, hanem a

alatt,

tubulusokban

A

ki

A

talál-

folyamatnak

Ja

képe nagyon hasonlít a dyspepsia mellett fellép

enteralgiához s attól tényleg nehéz megkülönböztetni két folyamatot, egyrészt a

homokszemcsék

dyspepsia egyéb

tüneteinek

a

fellelése és a

fájdalmaknak csupán a vizelés alkalmával történ másrészt a

;

a

fellépte,

hiánya

|]által

különböztethetjük meg.

A helytelen beidegzésen alapuló dysuria-k már elfordulnak hogy

a

csecsemkorban

Úgy

is.

látszik,

sphincter vesicae-nek ismeretlen behatás

létrehozott s

a

görcse

szerepet causalis

nagy nyugtalanság, valamint a

által

momentum gyanánt

vizelet visszatartás által

a kórházban

jellegeztetik.

Azon néhány

észleltünk, a

nemi szerveknek valamely bonczi elváltozását

nem

esetben, melyet

tudtuk kimutatni, azért

fel

kell

vennünk,

sphincternek görcsös állapota okozta a tüneteket.

A

hogy a hólyag-

nak az egyszeri kutaszolása rendszerint szüntette a

Az enuresis nocturna, beidegzés!

zavaron

alapszik, így

atoniája, illetleg a detrusor

valamely

küls ok

idézi

lithiasis, veleszületett

illetleg pl.

diurna, vagy

a sphincter vesicae

urinae görcsén, vagy pedig

el, mint phimosis,

szk

bajt.

orificium

oxyurusok,

extern, stb. Utóbbi

221

esetekben az oknak az eltávolításával is,

a

megsznik

míg ha beidegzési zavar képezi az alap

10— 12-ik

sokszor

okát,

még tovább

életév befejeztéig, olykor

Igen ritka esetekben diabetes és idült-veselob alakjában jelentkezik, azért

az enuresis

is

tart.

enuresis

is

mindig czélszer

enuresisnél

vizeletet vizsgálni.

Az incontinentia urinae szorosan véve

vala-

következményes betegség; ideg-betegségek, mint

mely

gerinczvel-gyuladás

urinariae zetes,

mellett,

hasfal

látható,

hiányzik,

mely

valamint

hólyagfal,

gyermek-tenyér nagyságú,

tumor

ectopia vesicae

illetve

mely fejldési rendellenességre

hogy a mells

megfelel

kapcsán,

stb.

nem

a

a

jelleg-

hólyagnak

melyeknek a helyén egy

élénk

ránczos felszín

piros,

egyéb, mint a hátsó

hólyagfal.

Ezen tumornak alsó részén a kissé kiemelked kúpocskát mutató

ureter

szájadékok

foglalnak

melyekbl

helyet,

pontosabb megfigyelésnél vizeletszívárgást

is

láthatunk.

Nagyfokú ectopianál az ivarszervek annyira durványosak lehetnek,

hogy a gyermek nemét

nehezen lehet

csak

is

megállapítani. Vizelet csepegést láthatunk végre lithiasis mellett

a

melynek

tüneteirl

fentebb

már bvebben

volt

is,

szó.

* *

*

Végre pár szóval megemlékezünk a

lágy ék-csatorna bántalmairól meg lehet nagyobbodva vagy 1.

és

falainak

a

lobja miatt, vagy

is.

a

2.

here-zacskó A here-zacskó here-zacskó

a

heréknek

a

daganatai miatt, vagy végre 3. a miatt, mert a herezacskóban folyadék halmozódott fel. Újszülötteknél

orbánczos

stb.

a

here-zacskó

elváltozást, a

gyakran

elég

mikor

is

a

br

mutat pirosán

222

elszínesedett,

feszes,

igen

tapintásra

bántalmat kisebb-nagyobbfokú láz

Oedema

scroti

ujjbenyomatokat

az

megtartja, után,

A

a

mint

fényl,

elsimultak;

vérkeringési

hasnak ers pólyázása).

(a

heréknek a daganatai közül a heveny here-lobok

ritkán fordulnak

sem gyakoriak herének a s.

bre

ránczok

a

illetve

akadálynak a tünete nyilvánul

;

kíséri.

mellett a here-zacskó

orbáncz

újszülötteknél

érzékeny, forró

el gyermekkorban,

;

ellenben

gyakran

elég

gümkóros

valamint álképletek észlelhetjük

megbetegedését, orchitis

a

tbc.

caseosa, melyre jellegzetes, hogy a herében a duzzanat

lassan keletkezik, fájdalom igen mérsékelt, tapintásra igen tömött

maga

a

here

helyenkint dudorzatos képletet

s

mutat, rendszerint eleinte a mellékherén

kezddik a

folyamat,

a honnan tova terjed a herére (luesnél többnyire meg-

Késbbi stádiumban

fordítva). falát is

rögzíti, esetleg

azon

a daganat a here-zacskó

át is törik.

A here-zacskóban felhalmozódott folyadék, víz sérv, hydrocele vaginalis elég gyakori, különösen a fiatal csecsemkorban. A herezacskó eredeti térfogatának háromnégyszeresére megnagyobbodhat, tojásdad, hullámzó,

nem

ha világosság

felé

melyet

fájdalmas

képletet

alkot,

fordítunk,

élénken

transpareál.

here

nem

érezhet.

kisebb

tapintható,

Ha

a

víz-sérvre

mérsékelt fájdalom lép bedik. Ellentétben

nyomás az

által,

hogy

celenél,

fel,

Nagy

esetén a

víz-sérv

víz- sérv mellett hátul, alól

nyomást gyakorolunk, csak azonban a daganat nem kiseb-

ahernia scrotali s-sal,

folytán eltnik.

hogy nem

felette a

a

Utóbbi ezen tünet

transparens,

kopogtatás! hang

hanem tompult dobos,

a mely a

által

hogy nem

továbbá

fluctuál, s

nem tompa, mint s

hydro-

végre a mint fentebb

223

említettük,

hogy élénk korgás kíséretében visszahelyezhet,

különbözik

közleked ondózsinór

a

látjuk

A kettnek fbb

hydroceletl.

a

tüneteit

víz-sérvnél,

hydrocele funiculi spermatici communikans. Ez ugyanis, ha nagyfokú, a scrotumba mélyen leterjed tojásdad, fluctuáló s transparens duzzanatot képez, a mely felett

hang tompa, de a mely duzzanat alsó

a kopogtatás!

részén közvetlenül

megnyomjuk mivel

áttnség

Ha azonban

tapintható.

jól

a duzzanatot, akkor ez korgás nélkül eltnik,

folyadék

a

here

a

hasüregbe folyott

a

(transparentia)

különbözteti

Herniától az

át.

Gyakoribb

meg.

nem

azonban, hogy a hydrocele funiculi spermatici

communikál

a hasüreggel s

hogy kisebb, diónyi mekkora-

ságú, hosszúkás, fluctuáló, ép brszínnel fedett, nyomásra

csak kissé érzékeny daganatot képez a lágyék-hajlatban.

Ekkor könnyebben sérvvel,

hernia

lehet összetéveszteni:

inguinalissal

adhaesio

2.

;

1.

kis lágyék-

praep.

cell.

mellett olykor az inguinal hajlatban fejldött mirigyekkel; 3.

ha a here

még

a lágyékcsatorna

hydroc.

rendesen sokkal kisebb daganatot képez, mint a fun.

sperm.,

hogy nem

továbbá,

here-zacskóból a here hiányzik jól

van az

szélén

Tekintve azonban, hogy

úgynevezett kryptorchismussal. utóbbi

küls

ezen tünetek

:

megkülönböztethetjük hydroceletl.

pedig különbözik a hydroc. fun. sperm. az korgás kíséretében

lágyékgyürt

ki is

reponálható,

tapinthatjuk

;

sem nehéz, ha

A

által

s

a

mégis

lágyéksérvtl

által,

hogy a sérv

mely után a tágultabb

ha a gyermek

sérv újra eláll. Végre az inguinal hajlatban való elkülönítés

fluctuál

sírni kezd,

a

lev mirigyektl

tekintetbe veszszük,

a mirigyek consistentiája tömött, fluctuátio nincs s

hogy

hogy az

adhaesio feloldása után a mirigyek nemsokára eltnnek.

m

é

224

A

A

bizonyos ingadozást mutat, mégis azt

mellett is

mondhatjuk, hogy normális

csecsem

— 600

gramm;

évesnél

800—900

gramm

között van.

els

az

150—400 gramm

— 3 éves gyermeknél a napi mennyiség 4 — 7 évesnél 600—700 gramm; 7 — 12 és a 13 — 14-ik években 1000—1400 A

zavaros,

nem

A

vizelet

színezdött,

sötétesen

szín,

szalmasárga

idegen alkatrészeket

1010 —1020.

fajsúly átlag

életnapokban

vegyhatású,

savi

tartalmaz.

vesék megbetegedéseire els sorban

mennyiségének,

alatti

gr.

késbb azonban

A

az egy év

állapotban

vizeletének napi mennyisége

között ingadozik. 1

500

még egészséges

mennyisége ugyan

vizelet napi

vesék

vesék betegségei.

is

a

vizelet

színének a megváltozása hívja

illetve

fel

figyelmünket, ugyanekkor az esetek többségében idegen alkatrészeket

találunk a vizeletben.

is

Lehet a vizelet

több

is,

mint

a

kevesebb,

s e

gu

i

i

1

a,

r

i

a,

de

esetleg

anuria,

s á

k-nél (jól táplált

súlyos gy o m o r-b 1

1

1

hu

r

u

1.

idült

megcsökkent a

t-nál

;

3.

—

3-at);

incompen-

1

Ezek között leggyakoribb

Elsdlegesen

s

a legnagyobb mértékben

heveny terimnephritis parenchymatosa

vizelet

beres veselob-nál, acuta.

végre

magasabb áz-nál és 5. heveny, nephritis parenchymatos á-nál.

szív b a j-nál ;4.

olykor

teljes

rosszul táplált csecsem naponta 10 — 12

a vizelet

pelenkát nedvesít be, gyenge táplálás mellett csak 2 2.

lehet

véres.

Megkevesbedett cs ec

1

po yur van jelen,

normális,

vizeletvisszatartás lehet a vizelet

o

mennyisége

is,

de

az

esetek

többségében

225

másodlagosan szokott fejldni, leggyakrabban ritkábban diphtheria, kanyaró, variola stb.

scarlatina,

fertz

beteg-

ségek után. Scarlatina mellett fejldhet a kiütés megjelenése után azonnal

2— 3-ik,

csak

rendszerint azonban a betegségnek

is,

ritkábban

a

4-ik

következk: zacskós

b

ascites.

Akár

fel.

után lép

szemhéjak,

esetleg

krétafehér arcz, anasarca,

lép

fertz betegség

elsdlegesen, akár valamely a tünetek a

hetében

fel,

duzzadt

s

kevés,

Vizelet

A

vizelet-

ben azonkívül még hyalin és szemcsés hengereket,

epithelt

véres,

és vérsejteket

Az

is

magas.

Fajsúlya

fehérjetartalommal.

találunk.

idült terimbeles veselob, nephritis

chronica, vagy

az acut veselobból

parenchymatosa vagy pedig

fejldik,

idült

betegségekhez, tuberculosis stb.-hez csatlakozik.

ezen

alak,

mint a

késbb említend

chron. diffusa, a gyermekkorban

Tüneteik

bvebben nem

azért ezekkel

nephritis interstitialis

csak

fordul

ritkán

egyeznek a felntteknél

teljesen

Kevesbedett a

pensatio stádiumában.

észleltekkel,

Itt

is

az

nagyobbfokú

anasarcát stb. találhatunk, e mellett a vizeletben reket és

kell

bven

fehérjét.

felvilágosítást

A

a

betegség

Súlyos gyomorbélhurutnak

a

incomascitest,

még henge-

azonban csakhamar

szívvizsgálat

nyújt

el.

foglalkozunk.

szívbajnál,

vizelet

Úgy

eredetét illetleg.

tüneteit

bven

fejte-

gettük az emészt-szervek bántalmainál. Végre a gyenge tápláltságból

ered,

szerint atrophiát

is

megkevesbedett (1.

vizelet mellett

az általános részt) találunk, a mely

körülmény, azon anamnesissel, hogy

nagyon hiányosan (vizelet tiszta)

és az abból

rend-

táplálták,

esetleges

a

gyermeket csak vizelet-vizsgálattal

élénken bizonyítják a gyenge tápfelvételt

ered

oliguriát.

Dr. Bauer: Gyermekgyógyászati diagnostika.

15

Lehet

a

megszaporodott,

vizelet

mint

a

ezt

diabetes mellitus és insipidu s-nál nagyobb savós izzadmányok, valamint acut

látjuk

1.

:

;

2.

nephritis parenchymatosa felszívódási folyamata alkalmával; 3. nephritis interstitialis diffusa chro n.-nál. Utóbbi a gyermekkorban ritkán fordul

el, tünetei

egyeznek a felntteknél észlelhet tünetekkel.

A czukros húgyár, diabetes mellitus már a

gyermekkorban

fiatal

nem

pedig

is

elfordul, nagyobb gyermekeknél

ritkaság. Tüneteit,

fokozott szomj és evés,

b

épen úgy mint felntteknél,

vizelés (naponta 5

— 10

liter)

nagy czukortartalommal, száraz br, gyors lesoványodás

A

jellegzik.

prognosis rosszabb, mint a felntteknél.

egyszer húgyár, diabetes insipidus

Az

#

már ritkábban

fordul

el

ság és lesoványodás

mellett,

A

rendkívül

a

nem

világosszín és czukrot

fajsúlyú,

hívják

a gyermekkorban.

nagy szomjú-

b,

alacsony

tartalmazó

vizelet

figyelmünket a betegségre.

fel

Vizelet épen nem ürül, anuria: 1. cholera nf antu m-nál; 2. heveny* vagy olykor idült nephritis parenchymatosa mellett bekövetkezett i

u

r

ae

k)

m

;

3.

ha valamely

kezdd

Lehet a vizelet véres, vizeletet a

mellett

a

vizelet

4.

meningitis bas.

megfelel fejezetekben

a

mazó

akadály

urétereket elzárta;

az

(például

már

a-nál

i

hólyag-hdé s-nél

tbc.)

Mindezen eseteket

tárgyaltuk.

haematuria. A

vért tartal-

fel.

Oxyhaemoglobin

világos-vörös.

Methaemoglobin

színérl ismerjük színe

(például daganat,

sötét-vörös színezetet ád a vizeletnek.

A

vérnek a kimu-

tatására részint a microskopot, részben pedig a

Heller-

227

féle

próbát

ség s

(A vizelethez

alkalmaznunk.

kell

kálilúgot adva,

fzzük; a phosphatok lecsapódnak

magukkal ragadják a

vért.

A

fenékre

ülepedett

phos-

vizeletet

látunk

phatok tehát veresen színezdtek. Véres

úgy általános megbetegedések mint

mellett pl.

losus

Werlhofii,

küls

ivarszervek) bántalmainál.

már

a

(vesék, hólyag,

vizelet-szervek

We

A

r

morbus macu-

1

ho

f-féle

kórról

volt szó.

A után

szervek

vizelet! kell

jegyezzük,

a vizelettel

betegségeinél

honnan

kutatnunk,

hogy

a

ered

bensleg

gyakran

nemjén

is

pár

a

míg

keveredett,

vérzés.

az

Meg-

csepp

vér,

pl.

ezenkívül

húgycsbl is

beteg fehér-

a

Utóbbi körülményt

leánygyermekeknél

látjuk

a

mellett vizelés nélkül

találhatunk vérnyomokat.

leggyakrabban

els sorban

vesékbl vagy hólyagból származó vér

vagy vaginából származó vérzés ürül

V 4 mennyi-

vulvovaginitis

blenorrhoica mellett, továbbá a vulvának fekélyes bántal-

mainál

stb.

Ha

akkor a vérzés

a

vér a

fordul

el

1.

acuta haemorrh.;

2.

3.

vesedaganatok

vesicae úrin.

(az

következ esetekben

és

4.

hólyag-k,

Adott esetekben

jól el

lithiasis

tudjuk egymástól

következkre ügyelünk:

nephritis haemorrh. rendesen elrement a

;

a

nephritis parenchymatosa vese-k, n ep h ro -lithiasis;

különíteni ezen kóralakokat, ha a

után keletkezik

illetve

uréterekbl gyermekeknél

vérzés) és pedig a

lehet a vizelet véres:

bensleg keverdött,

hólyagból, a vesékbl,

csak a

vesemedenczébl eredhet alig

vizelettel

így tehát vagy az

scarlatina

anamnesisben

említik

szülk az elrement exanthemat, vagy ha az anamnesis

nem megbízható, akkor otitisek,

a rendszerint

lymphadenitisek

még

látható hámlás,

semmi kétséget sem hagynak 15

*

228

fenn a baj eredetét illetleg. az

A vesekre

idszakonkint jelentkez nagyfokú

jellegzetesek

vesetáji fájdalmak

és véres vizelet. Olykor kisebb vesekövek nagy fájdalmak

kíséretében

ki

talmazó vizeletben

A

jellegz,

-

s

a

is

tar-

lelhetjük.

r

má

co

t

és

carcinomát. Mindkét daganatra

hogy már olyan idben mikor

vizelések, a

is

fel

üledéket

vesedaganatok közül a két leggyakoribbat említjük,

a Ves e

sem

b

ürülhetnek, s azokat a

is

tapintunk.

A

még

felléphetnek

a vesetájon a

a

véres

hasüregben semmit

daganat növekedésével már a hasüregben

tapinthatjuk a dudoros felület,

nem mozgatható, nem

fájdalmas, olykor álhullámzást mutató tumort, mely néha

gyermekfejnyi

is

lehet.

növekedés sarcoma

A dudoros

mellett bizonyít,

felület

míg

ld cachexia és esetleges metastasisok,

a

és

gyors

a gyorsan kifej-

a sokkal ritkábban

elforduló carcinoma mellett szólnak. (Vesekvel a kezdeti

stádiumban

is

alig téveszthetjük

össze az álképletet, miután

utóbbiaknál a vesetáji fájdalmak hiányzanak).

knek

A hólyag-

a tüneteit a gyakori vizelési inger, a teljes sugárban

majd

meginduló,

hirtelen

megszakadt

vizelés,

esetleg

csepegés és a vizelés végén jelentkez hólyag-

vizelet

fájdalmak jellegzik. Mindenesetre czélszer azonban ilyen tünetek

daczára

egyszersmind a

ségérl

A

is

is

hólyagnak

a

knek

a

nagyságáról,

haematuriával

feketés,

nem szabad

midn

a

a vizelet színe sötét vörös,

nincsenek.

lues mellett észleltek haemoglobin-

máskor fertz betegségek kíséretében

dulnak

kemény-

összetévesztenünk

de vörös vérsejtek a vizeletben

Voltak esetek, a uriát,

esetleg

tájékozódhatunk.

haemoglobinuriát, melynél néha

melylyel

kutaszolása,

is

elfor-

paroxysmusokban jelentkez haemoglobinuriák

•

;:

229

sorolhatjuk

végre ide

gyógyszerek után

a

chlor.)

sok esetben azonban az el-

fellép haemoglobinuriát;

idéz okot nem tudjuk

(kai.

kimutatni. * *

*

Fehérnye-vizelés. Meg

kell

különböztetnünk a

valódi fehérnye-vizelést az ál-fehérnye-vizeléstl.

— Valódi

a fehérnye-vizelés, ha a fehérnye a vesékben választatik az ál-fehérnye-vizelésnél pedig a

geny

foglalt vér, s

A

által

van

legtöbb vesebajnál, vagy csak súlyos

testi

munka

a

vizeletben

feltételezve.

fehérnye-vizelés

valódi

fehérnye

ki

állandó,

lehet

is

mint a

idszakonkint jelentkez

;

után felléphet rövid ideig tartó albu-

minuria a nélkül, hogy ennek különös jelentsége volna. Ide sorolhatjuk az úgynevezett cyklikus

hogy

a melyre jellegz,

albuminuriát

is,

a reggeli órákban a fehérnye

tel-

míg

jesen eltnik a vizeletbl,

A

este felé ismét fokozódik.

fehérnye kimutatását vagy a

légenysav próbával,

vagy fzési próbával, vagy pedig sulfosalicylsav kémléssel

végezzük,

fehérnyét 1.

kisebb-nagyobb

rendesen

s

találunk

állandóan a következ

mennyiség bántalmaknál

nephritis parench. acut. és chron.-nál, továbbá nephritis

ezenkívül

interstitialisnál,

pangásos vesénél

cordis

stb.) mellett

Adott esetekben a többi

vételével,

mellett fellépett

huzamosabb betegségek

empyemák

régen fennálló vesénél.

;

vitium

nem nehéz ezen

(tuberculosis,

fejldött amyloid

symptomák számba-

kóralakokat egymástól

elkülö-

níteni.

Még

két,

bár ritkábban elforduló kóralakról akarunk

megemlékezni, fehérnyét.

renum,

a

Ezek 2.

a

1.

midn a

a

vizeletben

szintén

találunk

vesegümkór, tuberculosis

vesemedencze-lob,

pyelitis.

230

A tuberculosis renum

elsdlegesen

ritkán lép

többnyire a szomszéd szervekrl, herék, hólyag, uré-

fel,

terekrl terjed a folyamat a vesékre.

Tüneteit

képezik a

dudorzatos felület vese, a genyet, különösen fehérnyét

b

üledéket tartalmazó vizelet, az

lázak, s a fokozatos

órákban jelentkez

esti

A

soványodás.

s

diagnosist azonban

egyedül csak a vizeletbl kimutatható güm-bacillus jelenléte bizonyítja.

A

pye bántalom lép

1 i

t

i

ugyancsak többnyire mint másodlagos

s

fel,

olykor

gyakrabban pedig a kövek, veselobok,

lom

vizeleti

betegségek után, leg-

szervek

bántalmaihoz,

hólyaghuruthoz csatlakozik.

eredetét olykor rázó-hideg, hányás,

melyekhez csakhamar

A

fertz

vizeletben

vesetáji fájdalmak

található

geny és

b

farkos sejteket, esetleg

még

mutató hámsejteket

találhatunk.

A

is

vizeletben található

ismerhetjük

(fele

fel

ers

mennyiség

bánta-

ffájás

jelzik,

csatlakoznak.

is

fehérnyén kívül

cserépfedélszer

genyet

A

vese-

pyin

a

kálilug

a felrázott vizeletben egy takonyszer

még

összeállást

próba

hozzáadása

által

által

tömeg képzdik).

Miután a fentebb tárgyalt betegségeknél kiemeltük azon betegségeket,

a

melyeknél geny a vizeletben elfordul,

azért külön ezen kóralakokkal

nem akarunk

foglalkozni.

Az idegrendszer betegségei.

A

gyermeki idegrendszer vizsgálata

a felntteknél szokásos kal

nem

külön

A

gyermekkori

s e k,

a

különbözik

eljárástól, azért a vizsgálati

módok-

foglalkozunk.

oszthatjuk, és pedig

dé

alig

idegbetegségeket 1.

az

is

két

csoportba

organikus megbetege-

melyeknek a legszembeötlbb symptomáit a

231

hdések vagy hdéses állapotok képezik lános idegmegbetegedések

és

—

tozások nélkül

—

valamely

állapota az idegrendszernek,

a

nak, jut

ált

az

2.

boncztani

ok folytán

a-

elvál-

izgalmi

beállott

vagy egyes idegcsoportok-

mely izgalomgörcsök, olykor hdések alakjában

tudomásunkra.

I,

Organikus megbetegedések. Hdések.

A hdéseknél els a

kiterjedtségét,

izomcsoportra

sorban vájjon

(monoplegia)

hdésnek

vizsgáljuk a

is

csak

vagy

egy végtagra, vagy valamelyik

(hemiplegia) vagy a két alsó, vagy a két

testfélre

fels végtagra

(paraplegia) terjed.

A

—

nek,

monoplegia oka lehet valamely peripherikus idegritkábban az agynak a bántalmazottsága, esetleg

functionalis

A

természet

(hysteria).

hemiplegiáknál igen nagy szerepet játszik az agy-

nak a megbetegedése, jóval ritkábban fordul

agy megbetegedéseknél

eredet hemiplegiák

;

gerincz-

olykor észlelhetk functionalis

is.

okozhatnak

Paraplegiát

el

els sorban

a

gerincz-agy

megbetegedések, továbbá peripherikus eredet

(neuritis

multiplex) és functionalis idegmegbetegedések (hysteria).

Vizsgáljuk

továbbá,

vájjon

a

hdés

avagy

laza,

görcsös-e? Laza

hdésben szenved

végtagra

passive igen könnyen mozgatható,

het,

a leejtésnél

semmi

ellenállást

jellegzetes,

behajlítható,

nem

fejt

ki,

hogy

felemel-

maguk

az izmok tapintásnál petyhüdtek, a reflex ingerlékenység

232

vagy

csökkent,

teljesen

hiányzik,

ellentétben a görcsös

hdéssel, a hol tehát a végtagnak passive mozgatása, az izmoknak a feszülése miatt nehezen vihet keresztül, az

izmok túlkemények, feszülnek, a reflexek ersen fokozódtak vagy legalább is nem hiányzanak. Vizsgáljuk továbbá

A hdéssel majdnem

nem sorvadtak-e egyidej,

vagy

az izmok?

utánna

kevéssel

beálló sorvadást látunk különösen a gerincz-vel

mells

szarvainak szürkeállományában fejldött lobnál (poliomyelitis

ant.

ac.),

Vizsgáljuk

továbbá

környi

ideg-megbetegedéseknél.

még vájjon, vasomotorikus

z

ava ro

k,

érzésnek valamelyes eltérései nincsenek-e

esetleg az

jelen? elbbi különösen a gerincz-agy mells szarvainak megbetegedésénél, elfordulni

utóbbi

(anaesthesia).

leginkább hysteriánál szokott

Végre

vizsgálunk

esetleges

elfajulás! reactióra.

Környi

ideg-megbetegedések

(Mono-

p e g á k). i

1

A

hdése.

karfonat

brach a i

akasztott

1

i

ujj

s.

A

szülési actus

nyomása

Paralysis plexus alatt a csecsem hónaljába

jobb, mint a bal fels végtagon, ritka

oldalon

is.

A hdés

Eljöhet ügy a esetekben mindkét

folytán keletkezik.

laza,

az izomzat petyhüdt s csakhamar

sorvadás jelentkezik a hdött kar izomzatában. Kifejezett esetekben úgy az idegek, mint az izmok villamos inger-

lékenysége csökkent vagy teljesen hiányzik.

A br

tapin-

hvösebb, mint az ép oldali végtagon. Enyhébb esetek néhány hét vagy hónap alatt teljesen gyógyulhat-

tásra kissé

nak, súlyosabb esetekben azonban a sorvadás állandósul.

A

karfonat-hdés esetleg összetéveszthet az ugyan-

csak a szülési actus alkalmával keletkezhet

felkarcsont-

233

ilyenkor

törés

töréssel

(a

szokott

lenni),

a

collum

chirurgicum

táján

lueticából

ered

osteochondritis

esetleg

midn

pseudoparalysissel, a

kett

a

valamelyik kar, esetleg mind-

teljesen elpetyhüdt állapotban fekszik a törzs mellett,

csecsem mozgatni

nem

egyáltalában

képes, szóval a

karfonat-hdést teljesen utánozhatja, bár pseudoparalysis luetica rendszerint

A

jelentkezni,

csak a 2

töréstl

a

— 3-ik élethónapokban crepitatio

hiánya, valamint a villamos

villamos

könnyen

vizsgálattal

karfonat-hdést,

miután

pseudoparaly-

vizsgálattal, a

pedig a lues tünetek hiánya

sistl

és

által

ugyancsak

megkülönböztethetjük

villamos

a

fájdalmasság

a

és

szokott

a

ingerlékenység úgy

mint lues mellett normális.

törés,

Poliomyelitis alig fordul

els életnapokban, vagy hetekben

az

nem

el, úgy, hogy ez

is

képez akadályt a

diagnosis megtételénél.

Az agynak valamely hdésekkel

alig

ered

laesiojából

veleszületett

össze a karfonat-hdést,

téveszthetjük

miután ezek többnyire hemiplegia vagy diplegia alakjában jelentkeznek.

Ha azonban

valamelyik karon jelentkezik az

eredet hdés,

tehát

mint

a karfonat-hdéstl,

hogy

a

agyi

rigidek,

nem

sorvadtak,

a

monoplegia, különbözik

hdés

mély

görcsös, az

reflexek

hogy a villamos ingerlékenység nem

izmok

fokozódtak

csökkent,

s

esetleg

fokozódott.

Arczideg-hdés. Paralysis nervifacialis. Elég gyakori a gyermekkorban, okát többnyire valamely fül-megbetegedés, mint

betegedés tak, a

stb. képezi.

otitis

med. supp., sziklacsont-meg-

A hdött

arczfélen a

redk

elsimul-

homlokot nem tudja a beteg ránczolni, a szemrés

tág (lagophthalmus), szájzug lejjebb

áll.

A

villamos inger-

234

lékenység úgy az ideg, mint az izmokban hiányzik. Ezen

most

hogy

nek részt a

eredet tbc.-nál,

hdés

a szemhéj! és homlok-ágak

hdésben,

facialis

különböz-

kell

eredet arcz-ideghdéstl,

tetnünk a központi jellegzetes,

meg

arcz-ideghdést

tárgyalt környi

csakis

az

hdést gyakran

tumoroknál

nem

vesz-

alsó

ágak. Központi

látunk

meningitis bas.

Bulbár-paralysisnél

stb.

melyre

a

a

facialis

kétoldali.

Más

környi

hdés

jelleg

korban, mint serratus ant. máj.,

phrenikus

stb.,

eljön

is

gyermek-

a

n. ulnaris, n.

radiális, n.

minthogy azonban ezek nem különböznek a

nem tárgyaljuk. Elég gyakori roncsoló toroklob után fejld hdés, paralysis post diphtheriam. Néha

felntteknél tapasztalható hdésektl, ezeket

enyhe diphtheria után fertzésnél.

is

észlelhet, gyakrabban súlyosabb

néha

Utóbbi esetben

folyamat fennállásakor jelentkezik feltisztulása után

a

máskor

már,

8 naptól egész 6 hétig

Legmegszokottabb

alakja a

torokbeli

kiterjedt

nyel,

fel

torok

felléphet.

hdés e,

lágy -száj pad

paralysis véli "palati, a melyre els sorban tünet hívja

a

figyelmünket, hogy míg a beteg

is

azon

ételt

jól

addig ivásnál gyakran köhög, a folyadékot csak

lassan tudja lenyelni.

Késbb

visszajön az orron

ugyanekkor megváltozik a betegnek

át,

a hangja, mely kifejezetten

ivás alkalmával a folyadék

dunnyogó

ságos ezen betegeknek a köhögése a lágy-szájpad

a

nem

zárván

el

is,

jelleget

mely

azáltal,

Saját-

hogy

az orr-üreget a torok-üregtl,

levegnek egy része az orron

át

távozik:

tompa, orrhangú mellékzörejtl

kísért

a

hogy csupán

ebbl

az

annyira jellegz,

ölt.

diagnostizálhatjuk a lágy-szájpad hdését.

bizonyos

köhögés,

egy

mely

tünetbl

235

A

torok megtekintésénél az inyvitorlákat és az uvulát

mozdulatlanul látjuk lelógni, a mely helyzetüket tiónál is megtarják.

Ha nem

teljes a

az inyvitorlák phonatiónál mérsékelt

Ha

hdés

a diphtheriás

hdés

(paresis),

akkor

mozgást végezhetnek.

tovább

sorban a szem-izmokat támadja

még phona-

akkor másod-

terjed,

meg

és

az

beáll

alkal-

mazkodási hdés, strabismussal, vagy a nélkül (olvasási

hdés

képtelenség, ketts látás); néha az alkalmazkodási a velum

hdéssel egyszerre

Még Még

jelentkezik.

súlyosabb eseteknél a végtagok

is

A

pedig elször az alsó végtagok.

paralytikusak.

beteg járni alig

képes, mely kifejezetten ataxiás, majd az

alsó

végtagjait

általában

nem

hiányzik.

Ezen állapothoz csatlakozhat a fels végtagok,

tudja mozgatni, az

izmok petyhüdtek,

reflex

törzs-izmok hdése, valamint a rekesz és a légzési izmok

bénulása

is.

A

nehezített

nyelés

következtében

fellép

pneumoniák nem tartoznak a ritkaságok közé, de körülmények között a szívnek a

hdése

is

elég

ilyen

meg-

szokott jelenség.

A szívhdés különben mindezen hdések

nélkül önállólag

is

részint

még

felléphet súlyosabb

diphtheriák után,

a súlyos torokbeli folyamat

esetleg az üdülés

fennállása

alatt,

idszakában.

Monoplegiák jefentkezhetnek h y s t e r a kíséretében A serdül korban jönnek el, különösen ezen gyorsan i

is.

beálló, laza,

egyes végtagokra vagy izomcsoportokra szorítkozó,

ritkábban görcsös

halljuk említeni,

meg.

A hdéses

hdések. Az anamnesisben gyakran

hogy a hdést ers kedélyhullámzás elzte részen rendszerint anaesthesiát

olykor hyperaesthesiát és épen ezen

könnyvé

találunk,

tünet, kapcsolatban

a normális villamos ingerlékenységgel és

tünetekkel

is

teszik a diagnosist.

egyéb hysteriás

236

A

gerincz-agy betegségei. (Paraplegiák.)

nem minden

Bár

paraplegia

gerincz-agyi

czélszernek tartottuk a diagnosis

eredet,

könnyítése czéljából

ezen beosztást, miután a neuritis multiplex, hysteria kivételével,

stb*

mégis csak a legtöbb paraplegia, gerincz-agyi

megbetegedésre paraplegiákat

A

utal.

környi és functionalis természet

különzeti

a

kórisme

kell

tárgyalásánál

figyelemre fogjuk méltatni.

A

gerincz-agyi

hdések

lehetnek lazák és görcsösek.

Laza gerincz-agyi hdések.

A gyermek-hdé s. Poliomyelitis

1.

ant.

acuta. seu Paralysis spinalis infantilis. Eljöhet

ugyan már a csecsemkorban

is,

de a második és

ötödik életévek között észleljük leggyakrabban. Jól

fejlett

és táplált gyermekeknél inkább, mint gyengén fejletteknél.

A

betegséget

39— 40®-os

lázak vezetik

melyek néha

be,

csak egy-két napig, de olykor napokon keresztül tartanak s

a melyekhez némelykor hányás,

koznak.

A

azzal a panaszszal

még

este

reggelre kelve végtagját,

is

csatla-

a

hdés.

állanak el,

hogy a

egészségesen

teljesen

vették

hogy

észre,

a

éri,

mint monoplegia, vagy

feküdt

le

s

gyermek valamely

vagy végtagjait nem mozgatja.

gyakran a két alsó végtagot jöhet,

görcsök

láznak a megszntével visszamarad

Máskor a szülk gyermek

st

A hdés

elég

tehát paraplegia, de el-

hemiplegia,

esetleg

hemi-

plegia cruciata (például a jobb alsó és bal fels végtag),

végre laza,

hdve

lehetnek

az összes végtagok

az izomzat sorvadása csakhamar

ingerlékenység

vagy

csökkent,

is.

szembetn,

vagy

teljesen

A hdés villamos hiányzik.

k:

237

Úgyszintén a mechanikus reflex ingerlékenység

nem

érzékenysége ugyan mint a

nem hdött

elszínezdés lép

részeken, e

tetpontját,

a

de tapintásra hvösebb,

mellett sajátságos kékes

hdött végtagok brén.

a

fel

A gyermek'hdésre el

változik,

A br

is.

jellegzetes,

hdés

beállott

hogy egyszerre

után

éri

már nem

tehát

fokozódik tovább a hdés, hanem visszafejldik

s

tényleg

enyhébb esetekben, hogy a gyermek már

tapasztaljuk

néhány nap múlva kezdi mozgatni hdött végtagjainak

marad meg a m.

Legtovább

részeit, tehát a láb, illetve a kézujjakat.

distalis

hdés

deltoideusban

azt mutatják,

peroneus vidékén az

a

a fels

hogy ha

izmoknak a villamos

A

végtagokon.

6—8

hó múlva sem

st

ingerlékenysége,

mindinkább csökken, egész a

alsó, és a

tapasztalatok tér vissza

ellenkezleg

teljes elf. reactióig, e mellett

a végtagoknak a sorvadása folyton elrehalad, akkor javulást alig várhatunk, s rajta

különböz

varus,

manus vara

már pár

A

már

hdött végtag bénult marad

a

difformitások fejldnek

ki

(pes equino-

Könnyebb esetekben a

stb.).

az

javulás

hét alatt tetemes szokott lenni.

még

poliomyelitis ant. ac. aetiologiája

Kórtanilag

a

folyamat

mells szarvainak

nem

egyéb,

homályos.

mint a gerincz-vel

a szürke állományában lejátszódó lobos

folyamat.

Bár

környi

idegmegbetegedés,

összetéveszthet a gyermekhdéssel, ritis

multiple x-et. Az

gyakoribb. ször

— 10

itt

tárgyaljuk a n e u-

év közötti korban leg-

Olykor alkohollal való visszaélés után, több-

fertz

betegségek után lép

kezddik, mely napokon után

5

könnyen

de mivel

eleinte

sajátságos

fel.

keresztül

A

folyamat lázzal

tarthat

gyengeség! érzet lép

és fel

a

mely

az alsó

238

végtagokban. fájdalmak az

Ezzel

is

jelentkeznek, a melyek

idegekre

nyomást gyakorlunk.

fejldik

ki

tagjait,

de

a

hdés,

fel

még

fokozódnak, ha

Ezután

fokozatosan

tudja húzni alsó vég-

már mozgatni nem képes. A

rendes

hdése

teljes

még

a beteg

lábujjait

multiplex-nek

alig

az izmokban szúró-szaggató

együtt

neuritis

képe: mindkét alsó végtagnak

A hdés

symmetrice.

laza,

vagy egyáltalában nem válthatók

ki,

az

a

inreflexek

szintúgy

csök-

ken az izmok és idegek villamos ingerlékenysége úgy a megszakított, mint az állandó árammal szemben, teljes zott,

elf.

reactio

áll

olykor kisfokú

Ízületeinek

a

be.

A br

érzékenysége

esetekben

ritka

végtagra, ezen esetekben

nál

válto-

megduzzadása észlelhet. A hdött vég-

A hdés

sem

nem

oedemák, vagy a hdött végtagok

tagokon esetleg kismérv sorvadás

metrice

esetleg

terjed.

A

végbél

neuritis multiplexnél

is

jelentkezik.

kiterjedhet

mind a négy

is

fokozatosan és mindig sym-

s

hólyag sem poliomyelitisnél,

nincsenek bántalmazva, utóbbi-

azonban elég nagyfokú

s

napig tartó

pár

vizelési

inger ritkán eljöhet, mint azt a közel múltban a »Stefánia«

.gyermek-kórházban egy betegünknél

észleltük.

Kiterjedt neuritis multiplexnél a prognosis

kedvez ugyan, mint ha de még ezen esetekben

A

poliomyelitis

nem

oly

csak a két alsó végtag hdött, is^

beállhat a teljes gyógyulás.

ant. ac.

különbözik tehát a neuritis

hogy annál a hdés azonnal elérte a teljes fokát, vagyis a hdés hirtelen lép fel, míg neuritisnél csak fokozatosan halad elre, továbbá míg a poliomultiplextl az

által,

myelitis hajlandó inkább kisebb

addig neuritis

idsebb, 5

el

Az

leginkább.

— 10

gyermekeket megtámadni, éves gyermekeknél fordul

ideg-törzseknek

a fájdalmassága nyo-

239

oedemás

másra,

ugyancsak

jelenségek,

hogy míg

szólnak. Végre fontosnak tartjuk azt,

mellett

neuritis

poliomyelitis

kevésbbé súlyos eseteiben, a bénulás megtörténte után

már néhány nappal kezdi a gyermek végtagjainak részét, kéz-lábujjait

distalis

mozgatni, addig neuritisnél épen ezen

részek maradnak legtovább bénultak.

Még

két kórfolyamat van,

esetleg összetéveszthet:

és a másik a

1.

hdése

hólyag

tünetek

ha a bántalom a gerincz-

érte,

az

alsó

és a hiányzó reflexek mellett

végtagok érzéketlenek a

tekintetbe vesszük azonban,

mellett,

velt egész átmetszetében laza

gerinczvel-lob, myelitis

hysteria. Ha

hogy a gerinczvel-lob

melyekkel a poliomyelitis

és

is,

még

a bénult

továbbá, hogy myelitis mellett

végbélzavarok

poliomyelitisnél

végtagoknak a

is

uralják a kórképet

(mely

sohasem fordulnak el), akkor

alig tévedhetünk.

A

2.

és

hysteriásoknál észlelhet úgynevezett

Abas

tistl

a-t

i

vagy

abban

áll,

As

t

as

i

a

könnyen megkülönböztethetjük poliomyeli-

neuritis

hogy

Az

multiplextl.

a beteg

sem

állni,

Astasia és Abasia

sem

járni

nem

képes,

ellenben ha lefektetjük, akkor egész szabatosan mozgatja végtagjait.

Ezen utóbb

említett jelenség az

egyéb hysteriás

tünetekkel, a normális villamos ingerlékenység és in-reflexek,

hajlam

a

a gyors

javulásra stb.

csakhamar megadják a

kell útbaigazítást.

A haladó

izomsorvadás.

musculorum progressiva. A mely ismeretes, csak azon két

Dystrophia

sok alak közül, a

alakját fogjuk tárgyalni, a

el szoktak fordulni. Dystroph. musc. prog. cum pseudo-hyper-

melyek a gyermekkorban leginkább 1. t

r

oph

i

a.

Aetiologiája homályos.

Úgy

látszik öröklékeny.

240

A

betegség már eljöhet az els életévekben

végtagoknak bizonyos gyengeségi

érzetével

is.

Az

alsó

kezddik

a

bántalom, a járás széles alapú, a kacsa-járásra emlékeztet.

E

mellett az ikra-izmok igen rigidek, térfogatukban növe-

20. ábra.

Dystroph. musc. progr.

kedtek. (20. ábra.)

a

A folyamat

czombokon, mellkas,

kifejezdik,

váll

c.

pseudo-hypertrophia.

elhaladtával az izomsorvadás és karok izmain

ugyanekkor az ikradzmok

inkább megnövekedett. Ekkor a

mindinkább

körfogata

gyermek már járni

még-

alig tud.

|

241

A

földrl való felkelésnél elször hasára fordul, kezeivel

a földre, majd czombjaira támaszkodik s így mindig feljebb és feljebb támasztván

meg

önmagán kúszik

míg végre

Késbb

kiegyenesítése.

a

fel,

betegségre a

hypertrophiája

az

czombokon, mintegy

sem

ikra-izmoknak.

nem

hypertrophia

szövet szaporodik

stb.

izmokon

hanem

a

is.

köt-

pedig fokozatosan

a sorvadt

villamos ingerlékenység mindinkább csökken,

azonban nem

fejld

mellett

illeti,

az izomrostok

Ez az oka, hogy

atrophizálnak.

a

Hasonló hypertrophia

az izomrostokat

fel,

törzsnek

képes. Jellegz

izomsorvadás

észlelhet olykor a deltoideus, pectoralis

A

a

sikerül

a beteg járni

stb.

váll

karjait a

izmokban a reactiót

elf.

találunk.

Az izomsorvadás másik

alakja: 2

az Erb-féle vagy

.

juvenilis alak, mely 8 — 12 éves korban szokott kezddni s az által jellegeztetik, hogy els sorban is a váll-öv a sorvadás, a

honnan azután az atrophia tovább

terjed a felkar, mellkas,

medencze és a czomb izomzatára

izmait

is.

éri

Különösen

ujjaival

hogy míg a beteg

jellegzetes ezen alakra,

ügyesen tud mködni,

igen

karjait

emelni

nem

képes, miután a váll-öv. és felkar izomrostjainak egy része

már tönkrement.

A Fr

i

ed

r

ei c h-f é

1

e

Friedreich.

di tari a

betegség. Ataxia hereFamiliáris

jelleg.

Combinált

megbetegedése a gerincz-agy hátsó és oldalkötegeinek, és pedig degenerálódnak a Goll-féle kötegek egészben és a Burdach-félék

kötegeiben

részben,

és

degeneratiot.

korban, a 4

A

a

e

pyramis

betegség

— 5-ik

mellett

még

.•

kis-agy

oldalkötegekben

is

oldal-

találunk

sokszor már a kora .gyermek-

életévekben

Els tünetét a képezi, st ugyan-

kezddik.

bizonytalan, széles alapon történ járás Dr. fittír

a

Gyermekgyógyászati diagnoslika.

242

ekkor már kisfokú tagokban, ehhez

ataxiát

még

járul

is

észlelhetünk az alsó

vég-

elég nagyfokú izomgyengeség,

mely miatt a végtagok hdötteknek imponálnak. Az ataxia hátonfekvés alkalmával (statikus

ataxia).

Már

nemcsak

van,

jelen

is

a betegségnek

járásnál

stádiumában

ilyen

ingását,

mely

különösen valamely mozgás megkezdésekor, vagy

inten-

lehet

dánsakor, vagy annak

nem

érzékenysége

korán csökkennek, elhaladtával

az

egy

fejnek

a

észlelni

sajátszer

után

befejezte

változott

A br

meg, de az inreflexek már

illetve teljesen

ataxia

észlelhet.

A

hiányzanak.

mindjobban

folyamat

kifejezdik úgy az

mint a fels végtagokban, e mellett az intelligentiának

alsó,

csökkenése

határozott

mindinkább eltérbe

is

idvel még fokozódik. Végre a

lép,

symptomák

jelzett

mely mellé

csatlakozó beszédzavar, mely szerint a beteg vontatottan, helytelenül articulalva teszi.

A

ejti ki

a szavakat, a kórképet teljessé

betegség chronikus lefolyású. Javulás

Görcsös,

hdéssel

spastikus]

nem

várható.

gerincz-

járó

agy betegségek;

A gerincz-agy spinalis

folytán

pályák

idiopatica.

spastica

máskor nehéz

önszenvi

szülés után fejldik.

hdése.

Paralysis

Koraszülés,

A nyomás

vagy vérzés

nyomást szenvednek az oldalkötegek, s a

rostok részben

elfajulnak

asphyxia,

pyramis

vagy fejldésükben

gátoltatnak.

A

tünetek

A csecsem tott

a

csecsemkorban

kevesebbet mozgatja

helyzetben

térdek

már

szorosan

s

egymással

lábait,

feküsznek,

szorítva.

helyzetbl kimozdítjuk az alsó végtagokat leirt

melyek kinyúj-

keresztezve

egymáshoz vannak

azok csakhamar ismét a

mutatkoznak.

s

állást foglalják

Ha

a

ezen

elbocsátjuk, el.

Az izmok

243

Mély reflexek fokozódtak. Érzési

feszülnelc.

A gyermek

késbben kezd észre a bajt). A járás

rendesen

csak ekkor veszi

fogva

helyzeténél

tetett

nem

tud

is

csak

járni,

már nem keresztezdnek

nehézkes,

ha

még szorosan ikra-izmok ers feszülése equinus állás fejldik ki. A

de a térdek

a

beteg

csak

az

ujjain

lábak ugyan is),

egymással,

következtében

a

gyermek

ilyen esetek

érintkeznek

jár,

nincs.

eltérés

a

eljönnek

járás'

szül

a lábaknak ismer-

némelyik

pedig

az

pes

spastikus paralytikus,

mozgásnál pedig

tova

E

láb-ujjaival hallhatólag súrolja a talajt.

végtagokban

(sok

járni

támogatjuk,

(bár

eltérés nincs.

mellett

a fels

Beszéd normális. Prognosis

rossz.

A

paralysis

spin.

spasticához

hasonló lehet a kez-

agy és gerincz-agy sokgóczú keményedése. Sclerosis cerebro-spinalis multiplex s. disseminata. Bár kezdete a

deti

stádiumában

az

kora gyermekkorba nyúlik vissza, a betegségnek a

A szerzk

teljes

kifejléséhez

évek

gyakrabban

heveny fertz betegségek után fordul el.

A legels

szükségesek.

tünetet

mozgások

A

ügyetlenek.

járás

paretikus, az

izmok

Ugyancsak a

korai

is.

A

is.

A

mely különösen

már

A mozgások

a betegség kezdetén spastikus

rigidek,

a mély reflexek fokozódtak.

symptomák közé

tartozik a

nystagmus

idvel még fokozódnak, különösen

tremor nemcsak a végtagokon, hanem a fejen

Jellegzetes a

tosan

s

kivitelénél fokozódik.

felsorolt tünetek

kifejezett a

leg-

tremor képezi, mely úgy a fels,

a

mint az alsó végtagokban észlelhet szándékolt

szerint

beszédnek az elváltozása, mely fokoza-

mindig lassúbb, tagoltabb, scandáló

jelleget

beteg minden egyes szó után gondolkodni

ölt.

látszik,

16

*

a

244

mely állapotot az

még

intelligentiának

emlékez képesség,

elsegíti az

tetemes

cardinalis tünetekhez

járulhatnak, a szerint,

még

csökkenése

a

hogy

A

is.

illetve

felsorolt

legkülönbözbb symptomák a gerincz-agy, illetve az agy-

nak mely részein fejldtek sclerotikus góczok. A betegség gyógyíthatlan.

A

sclerosis

multiplexnek

különösen

téveszthetk össze paralysis spin.

azon

spast.-val,

betegség kezdetén

esetei

midn

a

eltérbe

a

lép

az alsó

végtagoknak spasmusa,

ersen

fokozódott

reflexekkel.

Ilyen esetekben lehet, is

hogy nem

tudjuk a diagnosist pontosan

mindaddig, míg a

megállapítani tremor,

nystagmus,

a

scandáló

beszéd a betegség valódi természetét

nem

el

Végre

itt

árulják.

említjük a spondy-

fejld

következtében

litisek

spastikus paraplegiákat.

A

culotikus folyamat

szuvaso-

által]

tuber-

dásba átment csigolya lassankint összeroppan

s a

gerincz-oszlopon

ersebben vagy gyengébben

emelked púpot Ma um Po11 1

i

okoz, a melyet Pott-féle betegségnek, i-nek

is

nevezünk.

csigolya azonban a gerincz-agyra

ezen nyomás

ki-

hozza

létre

(21. ábra). is

A

megtörött

nyomást gyakorol

az alsó végtagoknak

s

hdéses

tüneteit.

A hdés

jellege attól függ,

hogy a gerincz-oszlopnak

melyik helyén van a spondylitis.

245

Ha

spondylitis

cervicalis

vagy

dorsalis

sp.

fejldnek a paralytikus tünetek, akkor a

hdés

mellett

spastikus,

a reflexek fokozódtak, hólyag és végbél-zavarok lehetnek

ha pedig a gerincz-agy ágyéki részlete bántalmazott,

jelen,

hdés

akkor a

csakhamar

rendszerint

beáll a

laza,

hiányzanak

reflexek

hdött izmokban

s

az atrophia, e mellett

hólyag és végbél-zavarok a rendes tünetek közé tartoznak.

Az agy betegségei. (Hemiplegiák.)

A hdések többségében

görcsös.

jellege

A hdések

az

esetek

mint hemiplegiák, vagy mint diplegiák,

ritka

mint paraplegiák jelentkeznek. Az agyi eredet

esetekben

görcsös hdésnél

is

rigidek az izmok, contracturák jelent-

keznek, a mély reflexek fokozódtak, mint

görcsös hdéseknél abban, hogy

az

;

gerincz-agyi

különbözik azonban a gerincz-agyitól

intelligentiának

gyakoribb, e mellett

a

még

egyes

a

lecsökkenése

góczi

tünetek

sokkal talál-

is

hatók. Ezenkívül figyelnünk kell a test egyik felén jelent-

kez

athetosis

Ha

ezek

oldali fokozott reflexekkel,

akkor

vagy chorea-szer mozgásokra.

jelen vannak,

ugyanazon

valószínnek

kell

tartanunk,

hogy agyi eredet hdés

ment elre.

Féloldali agyi-eredet görcsös

Hemiplegia cerebralis született,

szülés,

agyban.

vagy

szerzett,

asphyxia

A

stb.

A

infantilis.

hdés.

Lehet vele-

congenitalisnál a kór-ok a nehéz

következtében

elállott

szerzettnél az aetiologiában

a

vérzés

fertz

az

beteg-

ségek, endocardit. ulcerosa stb. szerepelnek.

A

hemiplegia spast. inf.-nek

mutatja a

a legtypikusabb alakját

poliencephalitis acuta Strümpell,

ha az agyban keletkezett gyuladás a mozgató-pályában

246

Az

fekszik.

1

—3

életévekben szokott leggyakrabban el-

fordulni; a látszólag teljesen egészséges gyermeknél hir-

magas

telen

lépnek

láz,

hányás, eszméletlenség, esetleg convulsiók

a mely tünetek után visszamarad a hemiplegia.

fel,

A fels végtagokon mint az alsón, e mellett a is

hdés

rendszerint kifejezettebb

sokszor a hypoglossus

n. facialis,

hdöttek.

Néhány

fejldni:

szokott

ki

mutatkoznak a

a

hdöít

a

már észlelhetünk egy másik

részeken, de ekkor

mely

elteltével

mozgékonyság észlelhet

csekély

:

hónap

vagy

hét

javulás tünetei

a

a

tünetet,

Ha

contrakturákat.

ezen

stádium elérkezett, akkor a hdött végtagok a következ helyzetet foglalják zítve,

az

alkar

azonban a vannak.

kéz,

Az

pes-equinus

el

míg az

a

ujjak

végtag

még

ersebben

ersen

hdött végtagokon

behajlított

kinyújtott helyzetben

stádiumban

teljesen

gyakran

vagy chorea-

athetosis,

Sensibilitas normális.

hdés

rög-

térdben kissé behajlítva, a láb

Ugyanezen

állásban.

szer mozgásokat.

midn

a felkar szorosan a törzshöz

behajlított,

alsó

észlelhetünk a

a

;

Vannak

visszafejldik,

esetek,

rendszerint

azonban a hdött végtagok a növésben visszamaradnak, e

az

mellett

szellemi

esetek

gyengeség

nagy részénél kisebb-nagyobbfokú

—

mely epilepsiával

társulhat, --

is

állandósul.

Az agyban leirt

létrejött

vérzések helyétl

tünet-csoportok változhatnak

esetek, a

midn

mozgása az ép

is

;

függleg imént

így

vannak

leírva

az izmoknak a spasmusa, vagy choreiform alsó végtagon

átmenetet képeznek már

is

észlelhet

;

ezen alakok

ama másik kórformához,

a melyet

kétoldali görcsös hdésnek, diplegia spastica infantilisnek, seu morbus Little-nak is nevezünk.

247

midn

spasmus úgy a fels, mint az alsó végtagokon észlelhet, mindkét oldalon. Az anamnesisben a

szülk

a

elváltozások

is

említést.

mindkét

vérzés

létrejött

vagy

asphyxiáról

rendszerint

tesznek

a

tehát

kétoldaliak.

szülésrl

protrahált

A trauma

folytán az

hemisphaerát

A spasmus

illeti

stb.

agyban

s

így

az

az alsó végtagokban

rendszerint kifejezettebb, mint a felskben,

míg az utób-

biakban inkább a choreaszer mozgások lépnek eltérbe.

A

els

tünetek már az

élethetekben vagy hónapok-

ban kifejldnek, de a szülk sokszor csak akkor veszik észre, a

mikor a gyermeknek

már

járni kellene s

jár.

A

diplegia

a

mellett

még nem

spast.

inf.

életben

szellemi

maradó defectus még nagyobb,

mint

a hemiplegia

spast.-nál,de epilepsia sokkal

ritkábban csatlakozik hozzá.

A

diplegia spast.

esetleg

két

téveszthet

inf.-al

-

kórfolyamat össze

:

1.

22. ábra.

az

Hydrocephalus chron. cong.

idült fejvízkór, a hydro-

cephalus chron. cong. microcephalia, diplegia spast.

Úgy

a

inf.

utóbbival

és

2.

hydroceph. cong.-nál, mint

továbbá

mindkettnél

egészen

a teljes idiotismusig.

szellemi

inkább,

annyival

olykor microcephaliás

cephaliánál, spastikus tüneteket

kisfejség

a

mert

fejalkattal társul.

különösen a

micro-

mutathatnak a végtagok,

gyengeség mutatkozhat, (22.

ábra).

Míg azonban

248

hydrocephalus cong. mellett a koponya teriméjében tékenyen megnagyobbodott

s

jelen-

hydrocephalikus fejalkatot

mutat (minden átmérjében nagyobb, az arcz aránytalanul kicsiny

koponyához,

a

microcephaliától

lefelé^

szemtengelyek), a

fordult

pedig az ugyancsak

jellegzetes

fejalkat

(minden átmérjében kisebbedett koponya, ersen

lelapított

és keskeny homlok, csúcsos fejtet, besüppedt

orrgyök,

idiotaszer

arczkifejezés)

meg.

különböztetjük

által

(23. ábra).

—

Bár a mint

fentebb említettük, ha a

dipleg.

spast.

inf.

microcephaliás

fej-

társul,

alkattal

lehet

alig

a

akkor

két

kór-

forma között különbséget tenni.

Végre hemiplegiát találhatunk agy daganatok,

tumor cerebri

mellett.

A gyermekkor-

ban a daganatok közül a ábra. Microcephalia.

2.S.

leggyakoribb a tu-

berculum és glyoma,

sarcoma. Agy-tumoroknál megkülönböztetünk

ritkábban általános

symptomákat

sejthetjük

agy-tumor

és

góczi tüneteket.

jelenlétét,

Elbbiekbl

utóbbiakból pedig gyakran

tudjuk a tumor helyét. Az általános tünetek között legtöbbször azt halljuk az anamnesisben, hogy a

localizálni

gyermek magaviseleté már változott s igen.

;

hetek, esetleg

ingerlékeny, bosszús.

mélyen alszik;

hónapok

Szokatlan

éjjelenkint felijed.

óta

idben

megsokat

Gyakran panasz-

249

kodik nag>rokú

gyakran

hány

volna

Ha

el.

vagy

fejfájásról,

a

járásnál, állásnál szédül,

hogy

nélkül,

étkezési

hibát

követett

ekkor kerül a gyermek hozzánk, a mondott

tüneteken kívül

még

az érlökést esetleg arythmiásnak és

retardáltnak találjuk, a szemtükör! vizsgálat pedig az ese-

túlnyomó %-ában már ekkor mutatja a

tek

pangásos csök

Majd egész

papillát.

lépnek

fel,

váratlanul általános gör-

sokszor csak a

az eszmélet elvész

alatt

jellegzetes

test féloldalán, a

mely

a görcsök után féloldali paresis

s

vagy paralysis marad

vissza.

mellett góczi tünetek

is

Ezen általános agyi tünetek

jelentkeznek, a melyek a tumor-

nak a székhelye, kiterjedése szerint változnak.

Nem

lehet

czélunk e könyvecskében az agynak összes eló'fordulható tumorait és azoknak góczi tüneteit felsorolni,

azon sére

el

központok és az ezekkel szorítkozunk,

a

ezért csak

járó tünetek megemlíté-

melyekben gyakrabban fordulnak

daganatok.

A facialis

hid,

Pons Varoli

hdés

daganataira ugyanazon oldali

és ellenoldali hemiplegia; az

agy-kocsány

daganatára ellenoldali hemiplegia és a bántalmazott olda-

A bels

lon keletkezett oculomotorius

hdés

tok (capsula intern

daganata mellett a

a)

jellegzetes.

facialis

hdése és a hemiplegia ugyanazon oldalon vannak ezekhez még hemianaesthesia is csatlakozik, ha a

alsó ágának ;

daganat a capsula interna hátsó részére ricus aphasia hemiplegiával a bal

tekervény nataira

daganata mellett

els sorban

jellegzetes,

ráterjed.

Moto-

harmadik homlok-

szól.

A

k

i

s

-

a

g y daga-

a tántorgó járás, a cerebellaris ataxia

melyet a részeg ember járásával szoktak

a

összehasonlítani.

beszédzavar

is

is

s

E

mellett

ritkábban

hiányosabb szellemi fejldés, általános

görcsök észlelhetk.

:

250

A tumor tályogot,

cerebrivel össze lehetne téveszteni az

az

abscessus

nak a nagyfokú

görcsök

fejfájás,

a

cerebri-t.

kedély

is

dominál-

megváltozása,

Ha azonban ügyelünk

stb.

Itt

agy-

esetleg

az anamnesisre (absc.

vagy traumák után, vagy a mi még gyakoribb, genyes közép füllob, sziklacsont szuvasodás mellett

cerebri idült

továbbá a rendszerint jelentkez rázó hide-

keletkezik),

gekre,

valamint

esetek

többségében mégis megtudjuk különböztetni az

abscessus

a

pangási

hiányára,

papilla

akkor

az

cerebrit, agy-tumortól.

II.

Általános idegmegbetegedések. Görcsök.

Vagy egyes izomcsoportokra

ekkor

localizálódnak,

részlegesek, vagy a test egész izomzatára kiterjedhetnek általánosak.

Részleges görcsöket találunk:

laryngospasmus légcs neurosisai Tetania

2.

ez.

mellett.

hangrés-görcs

1.

(Errl

bvebben

lásd

a

fejezetünkben.)

seu

arthrogryposis

Alap-

mellett.

okát rachitis képezi, esetleg a bélhuzam részérl reflectorikus úton kiváltva? idéztetik el.

»zfej« által,

vagy

hogy az

'>szlész« ujjak

tartásba

A

kezeknek úgynevezett

való

helyezkedése,

mereven kinyújtva a kézháttal derék-

szöget képeznek és szorosan egymáshoz tapadva nak,

vagy

a

mely helyzetbl, ha

ujjakat,

az

kitérítjük

tartat-

egyik-másik

ujjat,

magukra hagyás után rögtön visszatérnek

(lbbi állásukba.

(24.

ábra.)

A

lábak

sokszor

szintén

résztvesznek ezen görcsben és ekkor ezen állapot azokon mérsékelt lóláb tartásban nyilvánul.

A

görcs tarthat pár

251

st

de napokig,

perczig,

még

de

kézháton,

oedema

collateralis

Ha

a

inkább

a

utóbbi

is,

esetben a

lábháton

eléggé

kifejezett

rachitis

képezi,

gyakran

jelentkezik.

alapokát

tetania

hozzá laryngospasmus, továbbá facialis-phaenomen

társul

(Chvostek) vagyis, hogy a

élénk rángás lép orr- és

száj-,

n. facialis

törzsének kalapács-

ütögetésére

való

csal

hetekig

fel

a

szemhéj

izmaiban; ezen tünetek mellett

még a mozgató

idegek villamos inger-

lékenysége növekedett,

érz

ide-

mechanikus

és

valamint az

gek

villamos

sége

ingerlékeny-

állapot

sznik, ez

mét elidézhet tetania)

és

a

láb

a

görcsös

fentemlített

a

Ha

fokozott.

is-

(latens

kar,

illetve

idegtörzseire

nagy

gyakorolt

edényeire

nyomással

(Trousseau

-

féle 24. ábra. Tetania.

tünet). 3.

Spasmus

nutans-ról már

a

nyak betegségei-

nél szó volt. 4.

Arcz-ideggörcs. Tic convulsif.

Clonikus.

Legtöbbször egyoldali, ritkábban mindkét arczfélre

kiter-

jed. Villámszer rövid rángások az összes arczizmokban.

252

Paroxysmusokban

szeret gyakran megjelenni,

a mikor a

rángások rövid idközökben gyorsan követik egymást.

Néha

a clonikus

kozik

mint

görcs

els sorban

említend, ritkább a

thenia

a szemhéj-izmokra szorit-

blepharo-clonus. Az

az alapokául

iiek

csak

Czélszerségbl

itt

a hysteria, esetleg neuras-

a

úton

reflectorikus

említjük

neonatorum-ot, miután

arcz ideg-görcs-

5.

a

létrejött.

trismus tetanus

megbetegedés els idszaká-

ban csak egyes izomcsoportok vannak érintve

késbb

terjed

bacillus

által

kezddik

a

tonikus

görcs

tetanus-

vagy második

szopás nehezített, a pofa-izmok és arcz-izmok

beteg arczát a Eleinte

mköd trombitáséval ugyan, csak

szenved

miatt a trismusban

szokták összehason-

érintésre

rohamszerleg, majd állandosúl

s

váltatik ki a görcs,

különösen fokozódik,

ha a gyermek szájába ujjúnkat beakarjuk vezetni.

kus görcs aztán is,

kel

ráterjed a nyak, törzs és

úgy, hogy ha a csecsemt,

—

darab

felemeljük, fa.

csak

arczizmokon

az

születés utáni els,

ers összehúzódása

állandó

lítani.

elidézett

(trismus)

A

héten.

A

görcs a többi izmokra.

a

ki

s

vízszintesen

— dereka

A

toni-

végtagizmokra kezünk-

alá tett

merev marad, mint egy

Láz néha nincs, olykor 39*0— 40*0^ C. Enyhébb

esetek gyógyulhatnak. 6.

Egyes izomcsoportokra vagy

szorítkozó görcsöket látunk

egyes

hysteria

végtagokra

mellett,

amelyek

mellett az eszmélet teljesen ép. 7.

Sajátszer összrendezetlen incoordinatiós mozgá-

sokat látunk a

mely

A

Vitus-táncz, chorea minor

leginkább

beteg

fejét,

hanem azokkal

a

6

karjait,

a

— 12-ik kezeit

életévek

között

észlelhet.

nem képes nyugodtan

legkülönbözbb mozgásokat

mellett,

tartani,

végzi: fejét

253

majd jobbra, majd balra

majd

becsukja,

veti,

vállait rángatja, kezeit

stb.

Néha ers

kinyitja

az

részvétele, esetleg

végtagokban

alsó

arcz-izmok

az is

izom

olyan

nem képes

rángások mutatkoznak, hogy a beteg

majd

állani.

Az izomrángások valamely szándékolt mozgásnál

még

álomban

fokozódnak, de

incoordinált

mozgások csak a

A

koznak (hemichorea).

máskor neurasthenia

Olykor az

szünetelnek.

egyik oldalára szorít-

test

chorea okát gyakran

hysteria,

képezi. Agybeli folyamatokat

is

kísér

olykor a chorea, utóbbi esetben azt tünetinek nevezhetjük.

Sok esetben

látjuk

rheumatismus után. Ez okból,

mint a rheumatismusnál, úgy a chorea mellett complicatió az endocarditis, mely

csolatosan egész hirtelen

els sorban

van-e magasabb

azt

láza,

a

3— 4-ik

ki

életévig.

valamely heveny

gyermeki

vizsgáljuk

vájjon

betegnek

a

vagy láztalan? láz, reflex útján

a fiatal gyermeki szervezetben, egészen

A

felntteknél

szervezetben

eclampsia jelentkezik.

rázóhideg

észlelhet

megbetegedés kezdetén, a

lázas

crouposa, scarlatina,

choreával kap-

clonico-tonikus gör-

Hyperpyretikus, túlmagas görcsöket válthat

gyakori

keletkezhet.

kiterjed

Az egész testre csöknél

is

súlyos

is

vala-

mint

gyakran,

általános

fiatal

görcs,

Dyspepsiánál, továbbá pneumonia

tonsillitis follicularis,

olykor diphtheria

kezdetén elég gyakoriak, ezen úgynevezett hyperpyretikus eclampsiák.

Az eclampsiákat azonban

csakis

az

említett

heveny-lázas megbetegedések kezdeti stádiumában észlelhetjük;

késbb

ldhetnek ha ;

nunk,

A

a

láz

csökkenésével

igen, akkor valamely

mert ezek többé

nem

már nem ismét-

más ok után

kell kutat-

hyperpyretikus eclampsiák.

hyperpyretikus eclampsiáknál

a

megbetegedés termé-

254

nem

szetét illetleg sokáig említett

lehetünk

kórképek valamelyikének

kétségben, mert az

kifejldése

csakhamar

megadja a kell magyarázatot.

Magasabb

láz nélkül jelentkez eclampsiák ép úgy eljönnek a csecsem-, mint a gyermekkorban. Az eclampsiának oka lehet:

1.

úton

reflectorikus

keletkezett

izgalom különösen csecsemknél (constipatió, dysuria

mely alak

dd

síb.,

általán elég ritka); gyakoribb, 2. valamely kez-

agyi-megbetegedés (encephalitis acuta

stb.),

avagy

régebben fennálló agyi-megbetegedés, úgy a csecsem-, mint a gyermekkorban (agy-tumor, encephalitis, hydrocephalus); a leggyakoribb oka,

4— 5-ik

Utóbbi mellett a

az

3.

angolkór,

2— 3-ik

hónaptól a

rachitis.

évig ottho-

nosak az eclampsiák. Adott esetben a 3 alakot nem nehéz egymástól meg-

Gyakoribb

különböztetni.

tévedés

hydrocephalus

a

és

rachitis között szokott elfordulni, bár a két kór-alak között

nagyon

szembeötl

diagnostikus

különbségek

tekintetben

momentumok:

vannak.

fontosak

Differentiál

következ

a

hydrocephalus chron. cong. mellett a

1.

krfogat jelentékenyebben megnagyobbodott, míg mellett a fej

frontalék 2.

és

fbb

csak

megnagyobbodottnak

látszik

rachitis

a

ersebb megvastagodása

parietalék

fej-

tuber miatt;

hydrocephalusnál az arcz és koponya közötti arány-

szembetn, míg rachitisnél az arcz és koponya nagysága között nem látszik aránytalanság; 3. hydrocephalikus fej gömböly, míg rachitikus fej, felülrl tekintve, talanság

inkább négyszöglet;

4.

hydrocephalus

mellett

az

arcz-

kifejezés,

kisebb-nagyobb mérvben idióta-szer, rachitikus

gyermek

arczkifejezése

a

szemek kissé

lefelé

intelligens

;

5.

hydrocephalusnál

fordultak, sokszor

a

sclerának

a

255

fels széle normális;

is

6.

látszik,

míg

míg rachitikusok szemtengely

rachitisnél az eclampsiák

állása

gyakran laryngo-

spasmussal együtt jelentkeznek, sokszor ez vezeti be a ráng-görcsöket, addig hydrocephalus

spasmus hiányzik rachitikus

;

7.

tüneteket

mellett

laryngo-

a

végre rachitikus gyermeknél a többi megleljük, ezek: megvastagodott

is

epiphysisek, a bordaporczoknak olvasó-szer

megduzza-

dása, elgörbült csöves csontok, deformált mellkas, vissza-

maradt fogzás, craniotabes

stb.,

a diagnosist

meg-

csak

ersítik.

A

rachitikus eclampsiák

a

2— 3-ik

életéven túl

szoktak jelentkezni, míg a hydrocephalus a

6— 8-ik

életévekben

Valamely

mellett

bántalom

agy-vérszegénység

mellett

visszamaradt

után

jelentkezhetnek

is

lános rángó-görcsök. Legtöbbször látjuk ezt

hosszantartó hányás-hasmenés

ers

után fellépni, a mikor az

megcsökkenése

táplálkozás

csecsem

lesorvadt, a pulsus kicsiny, szapora,

halvány,

az alsó végtagokon, kezeken

kutacs

a

csök

acut hyprocephaloi d-nak gyakrabban

folytán

a

hmérsék besüppedt,

oedemák (hydraemia) mutat-

koznak, a szemhéjjak zacskósak, szóval

melyet

álta-

csecsemknél

általános

br

olykor

felléphetnek az eclampsiák.

is

elrement

a normális alatt van,

nem

bekövetkezhetnek,

azon

állapot,

nevezünk.

mind a

A

a

gör-

mellett

a

gyomor-bélhurut javultával a folyamat ilyen esetekben

is

gyógyulással végzdhet.

A magasabb lítjük

láz

közül

megem-

továbbá az uraemia-nál észlelhet ráng-görcsöket.

Olykor mérsékelt lázak

kísérik,

állapot közepette lépnek

a

eclampsiák

nélküli

megcsökkenése olykor

fel.

de sokszor

teljes láztalan

Fejfájás, hányás, a vizeletnek

retardált

és

arythmiás

pulsus

256

képezik az uraemiának a bevezet symptomáit.

hogy a betegnél exanthema a diagnosis absolute

az anamnesisbl

ez

tünetei (csökkent

végtagok)

tudjuk,

ment elre, akkor

(scarlatina)

nem okoz nehézséget, ha azonban nem derülne ki, akkor a veselob vizeletben fehérnye

diuresis,

elemek, krétafehér arcz, alsó

Ha

zacskós

továbbá

szemhéjjak

és

még

rendszerint

a

és

alak-

pöffedt

jelenlev

hámlás (különösen a talpon és tenyéren) útba igazítanak.

A nyavalya-törés. Epilepsia major

4— 5-ik

tében fellép clonico-tonikus görcsök a eltt alig fordulnak el.

Az

aetiologiában

az öröklékenység mutatható

különböz, néha naponta többször hetek,

hónapok

zetes

a

fényre

nem

csak egyszer.

alatt

görcsökön

roham után

a

száj,

beálló

a melyek a

vissza.

faja,

az

no

epilepsiára

jelleg-

elvesztése,

tág,

és befelé fordult szem-

mérv

nyelvén

stupor. Ezen-

ütdés, harapás

nyomait

már elrement rohamok után maradtak kívül elfordul, bár ritkáb-

gyermekkorban az epilepsiának egy könnyebb

a

i

máskor

görcsök rövid tartama, végre a

Ezen typikus epilepsián

ban,

m

Az

eszmélet

fel-

gyakorisága

jelentkeznek,

kisebb-nagyobb

kívül a beteg testén, találjuk,

az

reagáló pupillák,

habzó

golyók,

kívül

életévek

leggyakrabban

A rohamok

ki.

kísére-

r,

eszmélet

úgynevezett

»petit

melyre jellemz,

vagy

mal«,

hogy görcsök nincsenek, az

csak egy pillanatra vész

és törzsnek

mérsékelt

epilepsia

el,

mikor

a

is

a

fej

megrándulását

megingását, vagy

vehetjük észre és a következ pillanatban már a gyermek viselkedése ismét teljesen normális. epilepsiás

rohamok

csak

(epilepsia nocturna) a

igen ritkán fordulnak el. Utóbbit téveszteni azon

A

éjjel

jelentkez

gyermekkorban

esetleg össze lehetne

görcsszer rohamokkal, a melyek nagyobb

257

adenoid vegetatiók mellett az és a melyek

hiányos

a

felgylt szénsav

éjjeli

légzés

váltatnak

által

órákban észlelhetk,

folytán

szervezetben

a

utóbbiak azonban az

ki,

adenoid-vegetatiók eltávolítása után

Améhszenv. Hysteria,

megsznnek. legkönnyebben össze-

téveszthet epilepsiával.

A serdül

gyakrabban, különösen

leányoknál.

korban észlelhet

A

leg-

hysteriás görcsök

lehetnek tonikusak vagy clonikusak, vagy clonico-tonikusak.

A

hysteriára

gyermekeknél

hajlamos

meg

kedélyhullámzás (nagy öröm, harag) elzi

mely után ugyancsak hirtelen lépnek

azonnal

eszmélet

az

fel

a rohamot,

a görcsök vagy

vagy csak egyes végtagokon. De míg

az egész testen, epilepsiánál

ers

rendszerint

hysteriánál az

elvész,

eszmélet ép, vagy csak kevéssé zavart, a betegek vigyázva

esnek lenül

(nem úgy, mint epilepsiánál a betegek eszméletösszerogynak, innen a sok ütdési folt hysteriásnál el

;

azonban

ütdési

tágultak, reagálnak, a

sokszor

(néha órákig)

s

mellett a

hangosan

pupillák

rohamok, a mely

kiabálnak,

a

hysteriás

vagy valamely manipulatióra

felszólításra,

a

nem

sokáig

alatt

a

tartanak

naponta sokszor ismétldhetnek.

Igen jellemz továbbá

ütögetése kalapácscsal)

tünetekbl

találunk),

szemek elforgatva nincsenek, csak

mereven tekintenek; e betegek

nem

foltot

könnyen

görcsökre, (pl.

hogy

patellaris-in

kiválthatók.

A

felsorolt

már többnyire helyesen következtettek hys-

teriára, kétes

esetekben az egyéb

hysteriás tünetek csak

megkönnyítik a diagnosist.

Végre megemlítjük

még

terminális görcsöket, perez,

olykor

pár

gitis basilaris. tbc.

órával

a praemortalis, úgynevezett

a melyek a

lépnek

fel,

mors eltt néhány valamint

a menin-

utolsó szakában jelentkez convulsiokat,

Dr. Baiier : Oyermekgyógyászati diagnostika.

^

<

258

a melyek annyiban bírnak jelentséggel,

elbb

hogy 24

— 48 órával

jelzik a beálló exitust.

Cephalalgia. Nagyobb gyermekek

Fejfájás.

direkt jelzik a fejfájást,

észlelhet

mellett

fejhez

való

míg csecsemknél de

felsikoltásokból,

kapkodásból

a

magas

még

láz

inkább

a

Legtöbbször

mint

kisér tünet fordul el a legkülönbözbb heveny

lázas

megbetegedéseknél cat. ventriculi,

sejthetjük.

(scarlatina,

pneumonia

morbilli,

mindezen esetekben a

stb.),

láznak a csökkenésével a fejfájás

tonsillit follicul.

sznik.

is

Uraemia kezdeti szakában a hányással fájást

lázas

bevezet tünetnek

is

együtt a

fej-

Adott esetekben a

tartjuk.

megbetegedésnek csakhamar jelentkez symptomái,

uraemiánál pedig a lefolyt scarlatina a veselob

tünetei

kellkép

is

észlelhet vagy

eligazítanak. Láztalan állapot

mellett jelentkez, úgynevezett

bár emésztési zavaroknál

még

habitualis fejfájás,

észlelhet, gyakrabban észlel-

het azonban egyéb okokból. igya szellemi túlerltetés, hypermetropia, anae

m

i

órákban,

a a

els

sorban,

felkelés

után

továbbá

különösen

a

reggeli

naponta jelentkez fejfájások

gyanút kelthetnek az orr-garatüregben székel adenoid

vegetatiók iránt (digital vizsgálat). A periodice fellép fejfájásnál kutassunk malaria larvata

után.

A neurasthenia, gyakori

könny

panasz a

fejfájás.

hy

valamint a

s

t

e

r

i

á-nál

is

Elbbire a nyomott kedély, a

ingerlékenység, már a reggeli órákban jelentkez

gyors kifáradás, a kinyújtott ujjaknak

fibrillaris

remegése,

étvágytalanság, (székrekedés gyakran) fokozott inreflexek,

nem csökkent

intelligentia jellegzetesek.

259

A

hysteriás fejfájásoknál sokszor a

keny (hyperaesthesia) fejfájásokról

fejbr igen

érzé-

érintésnél

ers

legcsekélyebb

a

panaszkodik a beteg, e mellett a figyelem

st

elvonásával csökken, ez

igen

teljesen

meg

hirtelen

a

fejfájás

A

többi hysteriás tünetek, ép eszmélet mellett jelentkez

és

hdések

görcsök,

s

jellegzetes

különösen

a

sznik

is

hysteriás

ffájásra.

anaesthetikus helyek

fel-

fedezése a köztakarón, felvételünket csak megersítik.

Agy-daganatoknak képezi

tünetét

a

majdnem

mely

fejfájás,

kísér

rendes

sokszor

heves

igen

hosszantartó (napokon keresztül) szokott lenni.

s

A fájdalmak

minden hevesebb mozgásnál, köhögésnél, trüsszentésnél fokozódnak. Jellegz ezen útján,

hogy sem suggestio

nem

csök-

Sokszor a fejfájásos roham tetpontján

ers

sem pedig

kenthet.

fejfájásra,

a rendes antipyretikumokkal

makacs hányás fogja

el

a beteget, a nélkül,

hogy utána

javulás állana be, a mint ezt nervosus fejfájásoknál tapasztaljuk.

melletti

tumor

Ilyen

hosszantartó ffájások

szemfenék

positiv cerebri

diagnosisát

vizsgálat

s

többi tünetek

a

(pangás! papilla) a

csaknem kétségtelenné

teszi.

Negativ szemfenék vizsgálat esetén vagy esetleg kis tumort kell is

supponálnunk, ha különösen

még

vannak, esetleg ha rázó hidegek

tályogra gondolhatunk

is

diffus agyi tünetek

mutatkoznak, agy-

(lásd fentebb).

Egyik legfontosabb tünetét képezi a

fejfájás

güm-

kóros agyhártya- gyulladásnak, meningitis. b a s. tbc. A meningitis tbc. aetiologiájában többnyire kimutathatjuk

a

családi

terheltséget.

Úgy

mint a serdültebb gyermekkorban gyakori.

A

symptomákat a kedélynek a megváltozása vonakodik a

játéktól),

étvágytalanság,

a

csecsem,

legkezdetibb (a

gyermek

nyugtalan

alvás, 17

*

260

fogcsikorgatások

felsikoltások,

éjjeli

valószinüleg a fejfájások

ers

hirtelen

vannak

által

képezik

(utóbbiak

Majd

feltételezve).

melyet nagyobb gyermekek

fejfájás lép fel, a

különösen a homlok

tájékra

fejükhöz

olykor már ilyenkor deliriumok

kapdosnak),

észlelhetk;

a

(csecsemk a

localizálnak

csakhamar csatlakozik

fejfájáshoz

rekedés, hányás; utóbbi igen makacs a betegnek

mozdulatára (felülésnél

ismét eláll.

stb.)

minden erlködés nélkül

st

mozgások csak

növelik

a

fejfájást.

szék-

minden

hányás, mely

hirtelen következik be,

megkönnyebbülést nem okoz,

tarthat,

A

az

napokig

öklöndöz

Már ezen

említett

symptomák: a gyakori hányás után sem szünetel

nem bevont

fájás, gitis

is

nyelv mellett, gyanút keltenek

fej-

menin-

bas. tbc. fejldése iránt.

Ugyanekkor már egyéb szervekben

is

vehetünk észre

elváltozásokat, így sajátságos s igen fontos

szemeknek merev tágult

renyhén

s

differentiával.

tekintete,

symptoma

a

mely minden esetben fellelhet,

reagáló

olykor pupillaris

pupillákkal,

Másrészrl a pulsusban

is

olyan eltéréseket

vehetünk észre, a melyeket szintén cardinalis symptomák gyanánt tekinthetünk. Az érlökést ugyanis arythmiásnak találjuk, e mellett késik is

a 72

— 64

st

észleltünk

érlökést

is

érlökés

a

az érlökés, retardált.

perczenkint »Stefánia«

6—8

Nem

ritkaság

éves gyermekeknél,

gyermekkórházban

52

— 56

perczenkint, bas. meningitis mellett.

Az arczszínnek

a gyors változása a hirtelen kipirulás,

utána következ elsápadással, valamint a köztakarónak a vasmotorikus jelenségei, Trousseau-féle tünet, nösen, ha tartósan jelentkeznek a veres csíkok

symptomák közé nak

tartja.

tartoznak

;

—

külö-

— a korai

utóbbit Bókay tanár fontos-

Majd a sensoriumban

is

fontos

változások

261

észlelhetk, bár e tekintetben már kezdettl fogva észlel-

hetünk bizonyos

mérv levertséget, apathiát (a gyermek nem

húzódozik az idegen orvostól, holott ez azeltt szokása volt),

a mely

megy

át,

serken

késbb

hogy

úgy,

fel,

rövidebb-hosszabb ideig tartó soporba

gyermek csak

a

mély

rendszerint

hozzászólásra

a

felsóhajtások

kíséretében,

hogy aztán csakhamar visszasülyedjen elbbeni

A

még késbbi stádiumában

betegségnek

teljes

öntudatlanság váltja

söpört a

a

midn

Körülbelül akkor, a

fel.

az intensiv fejfájások fellépnek, a tarkótájon

fájdalom

apathiájába.

jelentkezik, a melyet

mérsékelt

is

különösen akkor észlelhe-

tünk, ha a beteg fejét elrehajlítjuk; a tarkótáji fájdalmak

késbb még fokozódnak táját mereven tartja, st

hogy

annyira, kissé

retrovertáltan.

passiv mozgatás igen nagy fájdalmakat vált a

fájdalmat

nyomásától)

enyhítse

miközben alsó végtagjait

ersen

is

nevezett »vadász-kutya« fekvést

a

folyamatot

ritkaság, s

tekinthetjük.

makacs

hogy a beteg

mégis azt

látjuk,

valamelyik

fekszik

A

is

hogy

a

hogy párna

oldalára,

felhúzza, ezen úgy-

a bas. meningitis egyik

mint fentebb szokta

constipatió

5—6

Minden

ki, ezért,

beteg (felszabaduljon

a

elszeretettel

symptomájának

beteg tarkó-

a

emlitettük,

kísérni,

napon keresztül nem

nem székel

a has a betegség elhaladtával

mindinkább behúzódik, annyira, hogy a

már egész teknszerleg besüppedt.

végs

stádiumban

(25. ábra.)

Fontos a

hmérséklet, a mennyiben lázak rendszerint nincsenek, vagy csak mérsékeltek; 37*8— 38‘4° C.-on

ban nem szoktak emelkedni, magasabbra,

azon mellett

egész

39*0°

körülmény, hogy

ritka

C.-ig

is

subfebril

felül

az

els idszak-

esetekben

azonban

emelkedhetnek.

Epén

vágy mérsékelt lázak

nagyfokú fejfájások kínozzák a beteget, a melyek-

262

hez esetleg deliriumok pontot képez

arra,

is

csatlakoztak, igen

hogy bennünk a meningitis

lehetségének a gyanúját már igen korán

Ha

fontos tám-

az elsorolt

tünetekhez

szülknek azon panaszát, hogy

bas. tbc.

felkeltsék.

még hozzáveszszük a

a

gyermek betegsége

kezdetétl fogva

»

nösen a mell és

felkarok), ezzel vázlatosan megrajzoltuk

a gyermekkorban kezdeti képét (a

szemmel láthatólag« soványodik elforduló

csecsemk

25. ábra. Meningitis bas. tbc.

némely dologban

eltér a

szerségi szempontból

is

meningitis

(külö-

bas. tbc.-nak a

meningitisét, miután az egy-

(Teknszerleg besüppedt

has.)

gyermekkori meningitistl,

czél-

az »emésztési szervek betegsége«

czim fejezetünkben tárgyaljuk). A további lefolyás alatt (a második héten) az apathia még szembetnbbé válik, táplálkozás igen csökken, vizelet

retentió állhat be;

masan válik,

kiáltoz

a

has

a

némely esetben hangosan,

beteg,

a

fájdal-

tarkómerevség kifejezettebbé

mindinkább behúzódik, soványodás halad

elre. Majd a második hét végén, a harmadik hét elején

kifejldnek

a

hdési tünetek

(stad.

depressionis).

263

a pulsus szökik

Elször

is

annyira,

hogy egy perezre 160

sék felemelkedik s vagy

retardáltságból

hirtelen a

fel

— 200 érverés a hmérállandóan 39*6 — 40*0° C között esik,

ingadozik, vagy pedig intermittaló typust vesz

temperaturát

mortalis

st 42° A szemizmok hdése

nem

találtuk már). (26. ábra.)

ritkán

post

fel (a

C.-nak

41,

is

többnyire

strabismus convergens-sel gyakori jelenség, sokszor a test oldalának

valamelyik

hdését

a

látjuk,

is

a

h.

lég-

.

ftr.

7~ /

zés ugyancsak szaporább

Cheyne-

majd

lesz,

Stokes-féle s

/

jelleget ölt

ilyen állapotban érik a

K

beteget az általános gör-

—

csök,

ámbár

s/\

egyes

\

.

izmokban már a második

V

1

r >

i

1 t

w

f

1

•

t 1

/

t

hét elején jelentkezhetnek

ift

t i

^

.

/’ /s

/

n

a

tremor

—

fellépte

V

végtagokban

mint

s

a

után

görcsök

0.

beteg

a

Vannak ugyan rövidebb .

,

,

26. ábra.

Jellegzetes

is,

le,

meningitis

a

könny

bas.

a diagnosis,

—3

keznek, vagy hiányzanak

hét.

tbc. a vázolt keretben folyik

vannak azonban

az egyes tünetek ettl eltérnek,

a hányás

és érverés

mégis azt mondhatjuk, hogy a beteg-

ség átlagos tartama mintegy 2

Ha

hfok, légzés

görbe, meningitis bas. tbc.-nál. ^ ^

,

,

tartamú, de vannak prot-

rahalódó esetek

'

V

24-48 óra múlva mortual. ,

/

/

V

•

clonikus rángások, vala-

A

•

pl.

a kezdeti

nem nagyon makacs

s

esetek,

magasabb

ers

lázak jelent-

fejfájások,

csak eleinte

midn vagy

jelentkezik

264

csekély

esetekben

Ilyen

ban 1.

hányinger,

három

kórképpel

heveny gyomorhuruttal,

a

3.

stb.

els idszak-

téveszthet

cat. ventriculi

hagymázzal, typhus abdominalis és

posa

arythmikus

meningitis bas. tbc. az

a

különösen

még nem

pulsus

a

és 2

ac.

össze: .

a hasi

pneumonia crou-

centrálissal.

A

némely esetében hiányzik a magas

cat. ventriculi

láz,

ellenben a tünetek emlékeztetnek a meningit. bas. tbc.-ra, a

mennyiben a gyermek kedvetlen,

fejfájásról

között

hmérsék 38— 38‘5° még pulsus arythmiát

panaszkodik, constipál,

ingadozik,

találhatunk,

s

ezenkívül

napokon

állapotban

ilyen

maradhat. Ilyen esetben a következkre

bevont nyelv, foetor ex cat. ventriculi

re

ha

ugyancsak

felböfögések

hányás után a beteg könnyebben

lünk (utóbbi meningit. bas.

ügyelnünk:

érzi

tbc. mellett,

cat. ventriculi

jelentkeznek,

ha

magát, ha a sclerák

színezdést mutatnak, ha herpes

icterikus

is

meg-

keresztül kell

C.

(ha cariosus fogak nincsenek),

szólnak;

mellett

értékesíthet,

mellett

hány,

étvágytalan,

labiálist

észle-

majdnem sohasem

szokott elfordulni), ha a gyomor-táj nyomásra érzékeny.

E

mellett ügyeljünk arra

gyermek súlyosabb

is,

vájjon

nem

követett-e

hogy az

étrendi hibát s végre,

el

a

alkal-

mazott megfelel laxans után a tünetek sznnek-e?

A

typhus abdominalis els idszakában ugyancsak

nagyfokú apathia, deliriumok

beállhat

nincsenek

arányban

a

lázak),

(a

melyekkel

constipatió

(gyermekkori

typhusnál gyakori), míg a typhusnak a cardinalis

ptomái rövid

még nem

id

jelentkeztek.

alatt eloszlik,

typhus abd.-nál a mutat,

míg mening.

láz

A

még sym-

bizonytalanság azonban

ha tekintetbe veszszük, hogy a jellegzetes,

folytonos

emelkedést

bas. tbc. mellett láz nincs, vagy csak

265

nagyon mérsékelt, továbbá a typhus abd. kezdeti stad.-ban hányás majdnem sohasem észlelhet, valamint a

ers

fejfájások

míg

hiányzanak,

is

meningit.

tartós,

kezdeti

szakában a makacs hányás és a nagyfokú tartós fejfájások

Az

jellegzetesek.

sem szabad

typhus-járványt

esetleges

számításon kívül hagyni.

A késbbi egyéb tünetei bodott

lép,

mint

szakban, a

egyfell

(jellegzetes lázgörbe, roseolák,

puffadt

borsólé-szer székletétek, fuliginosus ajkak nek, is

megnagyob-

bevont nyelv,

száraz,

has,

typhusnak

a

másrészrl a meningitis bas.

esetleg

stb.) kifejld-

tbc. jellegzetes

tünetei

mindinkább eltérbe lépnek, a két kór-alaknak az össze-

tévesztése alig lehetséges.

Ha azonban még mindig rendelkezésünkre

Az után

ujj

áll

Vi

a

kétes volna a diagnosisunk

dal-féle kémlés.

hegyét tvel megszúrjuk

bocsátunk a kihevítés

vért

s

lehlt hajszálcsbe. Majd beforrasztjuk

melyben

szálcsövet,

pedig fölül marad. annyi részével

vérlepény

a

tiszta

tárgylemezen

alatt létrejön.

Már

Ily

30-szoros

centrifugáljuk a haj-

a

össze,

elkeverjük

meningit.

ható,

bas.

egyenl mennyiségébl függ az

hígításnál

agglutinatio

A

is

tbc. ellen bizonyít. tbc.,

(A diazo-kémlés

mint morbilli, de egyéb

kapható, azért azt

centrális

jelleg

nem

óra

eclampsiák

mellett

nem megbíz-

lázas

bántalmak

pneumonia crouposa, különösen s

adhat okot a meningitis

bas. tbc.-val való összetévesztésre, a

tekkel jár (deliriumok,

abd.

tekinthetjük bizonyító értéknek.)

olyan esetekben jöhet szóba

fejtartás,

1/2

a typhus megbetegedés 2-ik hetétl kezdve kapjuk

miután az úgy

mellett

savó

keveréknek

a

s

ezen kémlést, a mely ha positiv, kétségtelenül typhus s

tiszta

részét steril bouillon 15-ször

jól

és 24 órás typhus bouillon culturának

cseppet készítünk.

gyl

alul

E vérsavónak egy

s

fejhez

stb.),

s a

való

midn

az agyi tüne-

kapdosás, retrovertált

pneumoniának a

centrális

fekvése miatt a tüdlelet negatív. Mindezen tünetek azon-

::

266

bán a tüdlob kifejldésével

(tompa köp. hang, hörgi

légzés) alábbhagynak, addig

a

hirtelen

este

is

következkre ügyeljünk

megbetegedés, folytonos magas

még magasabb,

orrszárnyi,

láz 40*0°

C. reggel,

nyög, szapora

légvét,

mérsékelt ajk cyanosis, valamint száraz, fájdalmas köhögés

pneumonia általában

mellett szól, ezen

nem

fordulnak

el

;

tünetek

meningitis

mellett

igen fontos továbbá, ha az

említett tünetekkel kapcsolatban herpes labiálist

is

találunk,

ekkor egész nyugodtan kizárhatjuk a meningitist

nem

s

fogunk csalódni, ha pneumonia crouposát veszünk

fel.

Foglaljuk táblázatba a typikus meningit. bas. tbc. és a vele

fbb

legkönnyebben összetéveszthet kórképek Mening. bas.

tbc.

tüneteit

Cat.

Typhus

Pneumonia

ventricul. ac.

abd.

croup. centr.

Fraenkel

Tbc.

Oka

Étrendi hiba

bacillusok

Tbc.-us

Anamnesis

bacill.

ter-

heltség, na-

Napok

pok

étvágytalan-

V.

Typhus

hetek

óta

óta soványo-

ság, aluszé-

dás, kedvet-

konyság

lenség

Ügyeljünk typhus

jár-

f.

pneumococcusok

A

megbete-

gedés kez-

ványra, eset-

detéig

leg typhosus

sen egész-

vidékre

séges volt

Hirtelen

Kezdet

Lappangó

Elég rapidé

Lappangó

Fejfájás

Nagyfokú, különösen a homlok, ké-

Mérsékelt

Mérsékelt

telje-

Kezdetben

sbb a tarkó-

elég

ers

tájon

Merev tekin-

Szemek

Ajkak

tet,

esetleg

Sclerákon csekély sár-

pupillaris

gás színe-

differentia

zdés

—

Gyakran herpes

—

Élénken csillogók

Olykor

Pörkösek

herpes.

267

Cat.

Typhus

Pneumonia

ventricul. ac.

abd.

croup. centr.

Mening. bas.

tbc.

Bevont Tiszta,

Nyelv

Bevont,

száraz, szé-

Kissé

foetor ex

lein és

bevont,

re

csúcsán

foetor ex re.

nedves

tiszta

Arythmiás, retardált,

Ütérlökés

késbb

igen

szapora Eleinte

A

láznak

megfelel,

A

Szapora, lázzal telt,

arányban

olykor

arythmiás

szaporodott

mély

collap-

susnál kicsiny

Dyspnoe-

felsóhaj-

tikus, orr-

tások, a vég-

szárnyi

szakban

Légzés

nyög

Cheyne-

felületes,

Stokes

köhögés

jelleg

száraz

37-8-38-50C. körül,

Láz

—

—

Olykor

39-5-40

0,

Folytonosan

Folytonos

emelked,

magas,

késbb

máskor

lytikus

critikus

magas

subfebrilis

leszállás

leesés

Néha csak 1

Hányás

— 2-szer,

néha napokon át, különösen fel-

Olykor egy,

Kezdetben Nincs

olykor több

napon

lehet

,

át

ülésnél stb.

Székletét

Constipatió

Rendszerint

Borsólé-

constipatio,

szer, nap.

máskor bzös, higas székletétek

Már

késbb teknszer

dott,

alakot mutat

— 5-ször vagy

Nem

jelleg-

zetes

constipatió

Mérs. meteorismus,

kezdet-

ben behúzó-

Has

3

Kissé puffadt

kissé

érzé-

keny, ileocoecalis

korgás

Nem

jelleg-

zetes

:

268

Mening. bas.

tbc.

Cat.

Typhus

Pneumonia

ventricul. ac.

abd.

croup. centr.

Kezdetben apathia, ké-

Sensorium

sbb

söpör,

majd öntu-

Eleinte sza-

Szabad,

vagy mérs. apathia

bad, az

acmen

eset-

leg deliriu-

kezdet-

ben deliriumok, vagy csak söpör

mok

datlanság

Már

«

Megnagyobbodott

Vasomoto-

roseolák

rikus tünetek,

Egyéb tünetek

sová-

nyodás,

tarkómerevség, vadász-

a

hason és

nagy-

fokú

lép,

mellkas alsó Oldal szúrá-

Felböfögé-

részén,

sek, érzé-

jellegzetes

tüd-

sok,

keny gyomortáj

lelet

lázgörbe,

:

(tom-

pulat, hörgi

hörghurut, légzés)

kutya

positiv

fekvés, fog-

Vidal-féle

csikorgatás,

kémlés, eset-

hdések

leg decu-

bitusok

Tartam

2—3

hét

3—7 nap

Gyógyulás,

Kimenet

Mors

vagy chronikussá válik

3—4

5—9 nap

hét

Gyógyulás,

Gyógyulás,

vagy mors

vagy mors,

bél perfo-

esetleg

ratió V.

izzadmány

genyes

képzdik pn.

bélvérzés,

v.

stitialis, V.

affectio

abscessus

tüd

miatt

inter-

fejldik

Esetleg

anaemia, Következ-

mény

—

Olykor

neurasthenia,

néha nehéz neurasthenia hallás vagy kis

V.

peritonit, v.

fokú

mérs. szellemi zavar

—

;

269

A járványos agy — geri nczagy-hártyalob meningitis cerebro-spinalis epidemica

—

typikus

a

alakját

meningitissel

bas.

fogjuk össze-

alig

ha a következ tünetekre ügyelünk

téveszteni,

:

1.

a cerebro-

spinal meningitis járványszerüleg szokott fellépni

ersebb coryza

;

2.

oly-

után,

olykor minden eljel nélkül,

41*0^^ C.),

hányás, convulsiok kíséretében

lép fel hirtelen a betegség,

mely tünetek után somnolentia

kor

magas

láz (40*0

—

soporosus

vagy

állapot

következik

be,

vagy nagyfokú

nyugtalanság. 3.

A

betegség kezdetén nagyfokú nyak- és

fájdalmat

panaszol a beteg, a mely

ujjunkkal

a

tarkó,

illetve

gyakorolunk

(néha

a

pirosságot

láthatunk).

A

is

retrovertált

4.

igen

gitis

bas.

a

az

tbc.-nál

nyomást

mentén mérsékelt

hogy a beteg háton feküdni absolute

jellegzetes

hyperaesthesiája

ha

következ napokban még

a

ersen

oldalt fekszik tehát,

:

fokozódik,

gerincz-oszlopra

a

gerincz-oszlop

fejtartás

fokozódik, annyira, képtelen

még

tarkótáji

már

korán

hátraszegzett

fejjel

nagyfokú

észlelhet

egész köztakarónak, a mely menin-

nem

szokott elfordulni

;

A

5.

beteg-

séget elég gyakran kíséri herpes labiális, mely bas. meningitis mellett

sohasem jön el

lumbal-punctio kétféle

is

meningitis

igen

;

végre

értékes

diagnosisánál,

6.

a

Qu

diagnostikus a

i

nck

e-féle

eszköz a

mennyiben cerebro-

spinalis meningitis esetén a kapott folyadék igen zavaros s

benne

a

Weichselbaum-Jáge r-féle

meningo-

coccusokat (diplococcus intracellularis) lelhetjük

fel,

a meningitis bas. tbc.-nál kapott spinalis folyadék s

benne esetleg

tbc. bacillusokat találhatunk.

míg

tiszta

J70

A 6-8

Quincke-féle

cm.

végezzük

lumbal-punctiót

2—3 mm.

hosszú,

széles,

s

segéd

hogy a gerincz-oszlop

a far és nyakszirt tájat,

czélra

szolgáló

szr-csappal a következképen

a gyermeket oldalt fektetjük

:

ezen

egy,

által

úgy

rögzíttetjük

Most

képezzen.

ívet

egyenest húzunk a csíp-taréj legmagasabb pontjától a gerinczoszlopra, a

mely helyen ezen egyenes metszi a gerincz-oszlopot,

végezzük

beszúrást, a kell tisztasági cautelák mellett. Ezen

a.

körülbell

A tt

a

IV-ik

III.

merlegesen

a gerincz-oszlopra

nagyobb

ágyék-csigolyák

gyermekeknél

közötti résznek felel

szúrjuk, körülbelül

Ekkor

mélyebbre.

esetleg

2— 3

ott

hely

meg.

cm.-re,

a

eltávolítjuk

mandrint és a cerebro-spinalis folyadék az esethez képest lassan csepeg, vagy sugárban ömlik.

A s

nyert folyadékot 5 cm^-enkint kisebb kémcsövekbe elosztjuk

helyzetben

álló

képzd

órára

hvös

helyre félre teszszük.

pókhálószei üledéket aztán 10

legfinomabban utánfestés

mint a

24

szétterítjük.

említett

bennök

fedlemezre a lehet

Festés tbc. bacillusokra carbol-fuchsinnal,

Löffler-féle methylen-kékkel. Ily

tbc. bacillusok és

Az

— 15

A

módon úgy

diplococcus intracellularek

cardinalis

symptomákon

is

a genysejtek,

megfestdnek.

még

kívül,

meningitis cerebro-spinalis-epidem. további befolyása

ismétldhetnek egyes

izomrángások,

az eszmélet az egész lefolyás

egészen

tiszta

is.

st

alatt

convulsiók

alatt lehet zavart,

a

is,

de lehet

Szaggató, kisugárzó fájdalmak jelent-

kezhetnek a végtagokban, ízületekben

;

a lép rendszerint

megnagyobbodott, ezenkívül az arcz és egyéb izmokban

hdések

A

is

mutatkozhatnak

betegség hetekig

tarthat, javulási,

tünetekkel. Súlyos esetekben

mors,

strabismus

(ptosis,

majd ismét súlyosabb

néhány nap

míg gyógyulással végzdknél a

tünetek, láz stb. fokozatosan

stb.).

sznnek

s

alatt beállhat

a

kezdeti súlyos

az

elbb

említett

ingadozások után a folyamat, sokszor bizonyos utóbajok hátrahagyásával

hydrocephalus

(süketség,

stb.)

paralysisek

a

gyógyulással végzdik.

végtagokban,

u

d

271

Végre megemlítjük a 1

a

á

s-t,

genyes agy h á r ty a-gy

meningitis purulenta,

idéz ok többnyire

a szomszédságban

erysipelas,

s

fejldésének. Tüneteit hirtelen

magas

láz,

honnan

a

terjed.

füllob képezik a legtöbbször az okát a

hányás,

van, a

el-

Ersebb genyedés különösen pedig genyed közép-

lobosodás az agy hártyára tovább a fejen,

melynél az

1-

genyes agyhártya-lob

beállott

nagyfokú

retardált s arythmiás

fejfájás,

pulsus,

merevség, behúzódott has, gyakran convulsiok

is

tarkó-

képezik,

csakhogy a lefolyása sokkal gyorsabb, mint meningitis bas.-nál alatt

az

láttuk, a

többnyire

elidéz ok

valamely

az

rendszerint

mennyiben a betegség egy hét halálosan

végzdik.

után

szorgosan kutatnunk

agyhoz

fel

is

kell

közelfekv

leljük.

Kétes

genyed

letelte

esetekben s

azt

folyamatban

TARTALOM-JEGYZÉK. ÁLTALÁNOS

RÉSZ. Oldal

Bevezet A gyermek megvizsgálása

3

4

Testalkat, habitus

11

A A

gyermekbetegségek általános tünettana

18

sírás

21

Ütérlökés, légzés

24

Hang, köhögés

27

Járás

30

RÉSZLETES RÉSZ.

A köztakarón elforduló elváltozások /.

//.

a)

A A

.

.

35

.

35

heveny fertzésen alapuló brelváltozások

vörheny Kanyaró

41

Rózsás kiütés

45

Variola

47

Variolois

48

Varicella

49

Vaccina

50

Nem heveny fertzésen alapuló brelváltozások A brnek pirosságával járó megbetegedések

50

Erythemák

50

Intertrigo

51

Urticaria

51

Dr. Bauer

:

Gyermekgyógyászati diagnostika.

35

50

t

VI Oldal

b)

c)

d)

e)

f)

Erythema exsudat. multiforme Erythema nodosum

51

Furunculosis

52

Phlegmone

52

Erysipelas

52

Pörkképzdéssel járó brbajok Eczema acutum Impetigo és Ecthyma

53

Impetigo contagiosa Favus

54 55

Scabies

56

Göbcsésedéssel járó brbántalmak Lichen ruber planus

56

Lichen scrophulosorum

56

Lichen strophulus

57

Prurigo

57

Molluscum contagiosum Milium

58

Verrucca

58

Condylomata acuminata Lupus vulgáris Pigment lerakódással járó brbántalmak

58 60

Morbilli utáni pigmentfoltok

60

Pityriasis versicolor

60

Urticaria pigmentosa

60

Xeroderma pigmentosum Hólyagképzdéssel járó brbántalmak Pemphigus Pemphigus acutus neonat Pemphigus syphilitikus Herpes Herpes tonsurans Herpes tonsur. maculosus et squammosus Nagyfokú hámlással járó brbajok

61

53

54

56

58

59

61

61 62 62 62 63 63

64

Ichthyosis congenita

64

Ichthyosis simplex

64

Pityriasis

g)

51

tabescentium

65

Dermatitis exfoliativa neonatorum

65

Erythema neonat. physiolog Lues hereditaria

66 66

Psoriasis vulgáris

67

A br

68

keményedésével és oedemájával járó elváltozások

Sclerema

68

.

VII Oldal

h)

III.

Sclerodermia

68

Hydraemia Apró vérkiömlésekkel

69 járó

brbántalmak

69

Purpura simplex Purpura rheumatica

69

Morbus macul. Werlhofii

69

Scorbut

69

Haemophilia

69

Barlow-féle kór

70

Purpura cachectikorum

70

A

69

normális brszíntl eltér színnel járó brbetegségek

Anaemia simplex Anaemia splenica infantum Anaemia pseudo-leucaemica

70

.

71 71

72

infant

Leucaemia

72

Anaemia

73

Icterus

perniciosa progress

neonatorum

73

Icterus septica

73

Icterus catarrhalis

74

Cyanosis

74

Addison-kór

74

A fejen elforduló elváltozások

75

Microcephalia

75

Macrocephalia

75

Craniotabes

75

Cephalhaematoma Caput succedaneum

76

77

Encephalocele

77

Hydromeningocele

78

Rhachischisis

78

Tumor

79

sacralis

Anyakbetegségei Hygroma cyst. colli cong Haematoma sterno-cleido Lymphadenitis

Lymphoma

79

79 79

mastoidei

80

ac. idiop

colli

80

epidemica

81

Febris ganglionaris Pfeifferii

81

Torticollis

81

Parotitis

Abscessus

et

lymphadenit. retropharyngealis 1*

VIII

Oldal

Spondylitis cervicalis

32

Spasmus nutans Megszokásból eredt

33 torticollisok

A légzszervek bántalmai /.

A fels

84

légutak betegségei

84

Coryza Coryza acuta Coryza luetica Coryza diphtheritica

34 34

34 84

Aspiratio linguae

35

Rhinitis acuta

35

Rhinitis chronica

85

Rhinitis hypertrophica

86

Rhinitis atrophica

86

Idegen

86

test az

orrban

Epistaxis

87

Vegetationes adenoideae

87

Laryngitis catarrhalis

90

Laryngitis subglottica

90

Pseudocroup

90

Laryngitis crouposa

91

Aspiratio corp. peregrini

93

Oedema

94

glottidis

Veleszületett légcs-szkület

96

Decubitus intubatio után

96

Laryngostenosis chron. luetica

96

Papilloma multipl. laiyngis

97

Perichondritis laryngis

97

Megnagyobbodott thymus

99

Laryngitis chron.

99

Struma

99

Hyperplasia gland. peribronch

99

Mediastinalis tumorok

II.

84

A légcs

neurosisai

Spasmus

glottidis

101

.

.

.

.

.

•

102

102

Glottishdés

103

A

104

mély légútak betegségei

Bronchitis catarrhalis

105

Influenza

106

Bronchiolitis

106

IX Oldal

Bronchitis crouposa

.

.

Tuberculosis miliaris acuta

107

.

•

108

.

Oedema pulmonum

109

Pertussis

109

Kopogtatás! eltéréssel járó tüdbántalmak a)

Tompa

kopogtatást adó tüdbántalmak

Pneumonia crouposa Pneumonia centrális Pneum. chron Pneum. cerebralis Pneum. migrans Pneum. intermittens Pneum. catarrhalis Pneum. hypostatica .

.

112

113 114 115 116 .

.

116

.

.

116

pulmonum Oangraena pulmonum

Tuberculosis

b)

c)

112

pulmonum

Atelektasis

111

116

118 118

.

119

Actinomycosis púimon

121

Mediastinalis tumorok

121

Resistens tompulatot adó mellri bántalmak

122

Exsudatum pleuriticum

122

Empyema

122

thoracis

Pleuritis sicca

124

Hydrothorax Echinococcus pleurae-

125

125

Dobos kopogtatás! hangot adó mellri bántalmak Pneumothorax Emphysema pulmonum Ectasia púimon

.

.

127

127 127

‘

A szív és szívhártyák betegségei

Az

130

Veleszületett szívbaj

130

Eudocarditis ulcerosa

133

Pericarditis

133

Hydropericardium

134

Dextrocardia

135

Situs transvers. viscer

135

emészt szervek bántalmai. a)

127

A

száj és

torokr betegségei

135

135

Labium leporinum

135

Palatum fissum

135

X Oldal

Macrostoma Microstoma

135

Concretio oris

135

Macroglossia

135

Fogak

137

áttörése

Lingua geographica Anchyloglosson Ulcus sublinguale Fibroma sublingu

138

Subglossitis

140

139 139

139

Ranula

140

Stomatitis cat

140

Soor

141

Stomatitis morbill. et scarlatinosa

142

Stomat. aphthosa

143

Stomat. ulcerosa

144

Stomat. mercurialis

145

Aphthae Bednari Angina catarrhalis

145

Pharyngitis chron

147

Tonsillitis follicularis et confluens

148

Tonsill. lacunaris

148

Pharyngitis aphthosa

149

Intoxicatio

c.

lixiva caust

147

149

Diphtheria faucium

150

Pseudo-diphtheria

153

Pharyngitis herpetica

154

Száj luetikus elváltozásai

155

Angina necrotica scarlatinosa

155

Hypertrophia tonsillarum

157

phlegmonosa

157

Abscessus retropharyngealis idiop Abscess. retropharyng. congest

157

Dysphagia

160

Paralysis véli palati

160

Bulbaer paralysis progress

160

Pseudobulbár paralysis Strictura oesophagi

160

Deglutitio corp. peregrini

162

Oesophagus görcs A csecsemk gyomorbélhuzam betegségei

162

Tonsillitis

b)

135

158

160

162

Dyspepsia

163

Cat. intestinalis ac. és Cat. gastrointest. ac

164

XI Oldal

Cat. intest. crassi acut. Enteritis follicul

164

Enteritis tuberculosa. Dysenteria

165

Cholera infantum

166

Helminthiasis c)

173

Székrekedéssel, részint makacs hányással

is

járó

bélbajok

175

Atresia ani et recti

175

Habitualis constipatio

175

Intussusceptio

s.

Invaginatio

176

Strictura recti. Typhlitis stercoral

177

cong

177

Dilatatio coli

Kizárt lágyéksérv

178

Fissura ani

179

Peritonitis acuta

179

Volvulus. Diverticulum Meckelii

180

Melaena neonatorum Melaena spuria

181

Polypus

recti.

182

Haemorrhoidalis csomók

Prolapsus ani Peritonitis chron. tbc. et chron.

Hydrops

fj

183 183

d) Hasi szervek betegségei

e)

gyomor-

184 serosa

186 190

universalis

Echinococcus hepatis. Sarcoma hepatis

191

Degeneratio gland. mesenter. caseosa

193

Degener. sarcomat, gland. retroperiton

193

Perityphlitis

194

Psoitis

195

Ren migrans A máj betegségei

196

Abscessus hepatis

198

Hepatitis interstit chron. Cirrhosis hypertroph

198

Icterus catarrhalis

199

A

200

197

lép betegségei

Febris intermittens et F. interm. larvata

201

Febris recurrens

202

Typhus abdominalis Typhus exanthematikus

202

A köldök betegségei Ulcus umbilici. Omphalitis

Gangraena

umbilici.

Fungus umbili

205 206

206 207

Enteroteratoma Arteriitis et phlebitis

205

umbilicalis

207

XII Oldal

Omphalorrhagia

210

Buhl-féle betegség. Winckel-féle betegség

211

Fejldési rendellenességek Omphalocele cong.

a

köldökön

et aquisita

212 213

cellularis introit.

vaginae

cellularis preputii

ad glandem

214 214

Phimosis cong. Diverticulum urethrae cong

215

Vulvitis catarrh. et gonorrhoica

216

Vulvitis aphthosa, ulcerosa

216

gangraenosa

217

orificii

urethrae ext. Balanoposthitis

217

Paraphimosis Cystitis.

218

Calculus urethralis. Lithiasis

219

Enuresis nocturua et diurna

119

Incontinentia urinae. Ectopia vesicae urinar

221

A

221

herezacskó és lágyék-csatorna bántalmai

Oedema

scroti. Orchitis

caseosa

222

Hydrocele vaginalis. Hernia scrotalis Hydrocele funiculi sperm. communicans

222

A

224

vesék betegségei

223

Nephritis parenchymat. ac

224

Diabetes mellitus

226

et insipidus

Haematuria

226

Nephrolithiasis

227

Sarcoma et carcinoma renum Haemoglobinuria

228

Albuminuria

229

Pyelitis.

Tbc. renum

Az idegrendszer megbetegedései

a)

214

215

Ulcus

I.

214

Epispadiasis. Fíypospadiasis

Vulvitis diphtheritica,

c)

212

Prolapsus intestinorum. Fistula Urachi

Adhaesio Adhaesio

b)

212

Diverticulum Meckelii

A húgy-ivarszervek betegségei a) A küls nemi szervek bántalmai

-

.

228 230 230 231

Organikus megbetegedések Környi idegmegbetegedések (Monoplegiák)

232

Paralysis plexus brachialis

232

Paralys. nervi facialis

233

Paralys. véli palati

234

XIII Oldal

b)

A

gerinczagy betegségei (Paraplegiák) 1.

Laza gerinczagyi

236

hdések

236

Poliomyelitis ant. ac

236

Neuritis multiplex

2.

c)

II.

237

•

Myelitis. Astasia. Abasia

239

Dystrophia muscul. progressiva

239

Ataxia hereditaria Friedreich

241

Görcsös hdéssel járó gerinczagy-betegségek

.

.

242

Paralysis spinalis spast. idiop

242

Sclerosis multiplex

243

Malum

Pottii

244

Az agy betegségei (Hemiplegiák)

245

Hemipleg. cerebr.

245

infantilis

Poliencephalitis ac. Strümpell

245

Diplegia spastica infantilis

246

Tumor

248

cerebri

Abscessus cerebri

250

Általános idegmegbetegedések

250

Tetania

250

s.

Arthrogryposis

251

Tic convulsif

Trismus tetanus neonatorum Chorea minor

....

•

252 252

Epilepsia

256

Hysteria

257

Cephalalgia

258

Habitualis ffájás

258

Neurasthenia

258

Meningitis bas. tbc

258

Mening. cerebro spinalis epidem Mening. purulenta

269 271

TÁRGYMUTATÓ. Oldal

Abasia

.... ....

Abscessus cerebri «

hepatis

€

retropharyng.

Oldal

239

Bárányhiml

250

Bélférgek

173

198

Bélperforatio

200

.

82

49

Brfarkas

59

«

«

cong.

.

158

Br

«

«

idiopath.

157

Bronchiolitis

106

...

121

Bronchitis cat

105

Actinomycosis púim.

74

Addison-kór

Adhaesio

intr.

cell.

«

vág.

praeputii

«

....

Agydaganatok

crouposa

«

.

214

Bronchopneumonia

.

214

Buhl-f.

160, 248

Agy tályog

betegség

.

.

.

107

.

.

.

116

70, 74,

.

.

20

Bujakór

211 66

250

Álcroup Álhártyás gégelob

....

90

Cahexia malarica

91

Calculus urethr

71

....

73

219

«

pernic. progr.

.

73

«

pseudoleucám.

.

72

Caput medusae 190 « obstipum .... 80, 81 « succedaneum ... 77

«

splenica

....

71

Cat. gastrointest. ac.

Anaemia

Anchyloglosson

139

«

intestinal. ac.

Angina cat Angina necr. Angolkór

147

«

intestini crassi

...

scarl.

155 17

Anuria

224, 226

Aphthae Bednari

....

Arteriitis

umbilic

Arthrogryposis Ascaris lumbricoid Aspiratio corp. alieni

.

93

239

...

Ataxia heredit. Friedreich Atelektasia

púim

Atresia ani recti

Atrophia Balanoposthitis

Barlow-kór

.

27

Cirrhoris

26,

... 74, 198,

.

hypertroph.

cephal.

.....

263 166

251

200 200 22

135

Concretio oris

Condyloma acumin.

112

Constipatio

176

«

175

Coprostasis

Corpus Coryza

76

hep.

74, 198,

Clamor

164

252

241

12

.

30

85

Astasia

Asthma bronchiale

ac.

....

Cholera infantum

Cirrhoris hepatis

.

164

Cheyne-Stokes-f. légzés

Chvostek-féle tünet

.

...

....

Cephalhámatoma

250 173

164

258

207

.

.

.

.

Cephalalgia

Chorea laryngis « minor

.

lingue

«

125 20

Arczkifejezés

«

...

szine általában

...

58 175

habitualis

alien.

.

.

175

177 in

oesoph.

162

84

217

«

acuta

70

«

diphtheritica

84

...

84

XVI Oldal

Coryza

84

luetica

Coxitis

23,

196

Oldal

Encephalocele

77

Endocarditis

39

Craniotabes

75

Cretinismus

14

Enteralgia

74

Enteritis choleriform.

........ ........

Cyanosis Cystitis

Csalánkiütés

51

...

Debilitas congenita

Decubitus intub. után Degeneratio «

219

cas. gl.

.

.

mesent.

.

...

Dextrocardia

Diabetes insipidus mellitus

«

.... ....

22

.

.

.

164

«

tuberculosa

.

.

.

165

Enuresis

220

11

Epilepsia

256

96

Epispadiasis

215

193

Epistaxis Erb-f.

65

87

izomsorvadás

Erythema

50

...

135

«

caloricum

226

«

exsudat. multif.

226

«

51

neonator

....

40

... ...

51

«

nodosum

Diphtheria fancium

.

.

.

150

«

papulosum

.

152

«

physioiog.

.

246

«

punctiforme

inf.

.

.

180, 212 Diverticulum urethrae cong. 215

Dongaláb

30

40

.

177

Diverticulum Meckelii

241 52

,

Diplegia spast.

...

Erysipelas

.

sept.

43

follicularis

.

«

.

«

Dilatatio coli cong.

«

.

207

193

Dermatitis exfoliat.

133

Enteroteratoma

sarcom, gland.

retroperitoneal

ulcer

«

.

44 40, 66

.

.

40

Febris ganglion. Pfeiferi

.

81

Febris intermittens larv.

.

201

....

202

Favus

.

55

.

Dysenteria

165

Dyspepisa

163

Fehérnyevizelés

229

Dysphagia

160

Fejfájás

258

239

Fibroma sublinguale

Dystrophia musc. progr.

.

Dystrophia musc. progr.

c.

pseudohypertr Dysuria

recurrens

«

.

Eczema acutum «

239

Fistula urachi

213

220

Fogak

137

áttörése

31, 241 207

.

Fungus umbil Furunculosis

52

Fültmirigylob

81

49

púimon Ecthyma

127

Ectasia

54

Ectopia vesicae úrin.

.

.

221 14

Elhájasodás

Enanthema

191

53

vesiculos

Emphysema púim. Empyema thoracis

139

179

122, 125

pleurae

,«

.

.

Fissura ani

Friedreich-féle ataxia

Echinococcus hepatis

•

.

.

.

.

.

.

127

115, 122

41

Gangraena púim «

119

206

umbil

Genyes agyhártyalob

.

.

271

Gerinczvellob

239

Glottishdés Golyva

103

Görcsök

250

99

XVII Oldal

Oldal

15

Görvélykór

Gümkóros

agyhártyalob

Gyermek megvizsgálása Gyógyszeres kiütés Gyomorbélhurut, heveny .

.

.

259

,

4

.

.

41

....

Hydrothorax

Hygroma

colli

cyst.

Hyperplasia

«

79

cong.

peribronch. 29, 99

gl.

Hypertrophia thymi

164

122, 125

.

.

.

157

tonsillar.

,

215

Hypospadiasis 11

Habitus

Haematoma

....

Hysteria

sternocleidom.

79

Haematuria Haemoglobinuria .... Haemophilia Haemorrhoid. csomók Haladó izomsorvadás

226

Ichthyosis cong

228

Icterus catarrh

61 74, 199

69

neonator

73

73

.

183

«

septic

.

.

239

Idegen

test a

Hangrésgörcs .... Has, behúzódott

162, 252, 257

«

.

Hang

99

bárzsingban

gégében

27

«

«

a

102, 250

«

«

az orrban

162 93

.

.

86

184

Idegrendszer betegségei

.

230

megnagyobbodott Hasdaganatok Hasi hagymáz

185

Impetigo contagiosa

.

.

.

54

190

Incontinentia urinae

.

.

.

221

202

Influenza

106

Helminthiasis

173

Intertrigo

51

Hemiplegia

245

Intoxicatio

245

Intussusceptio

176

223

Invaginatio

176

«

«

cerebr.

«

inf.

.

.

Hernia ingin «

scrotalis

222

«

umbilic

212

Herpes

62

Járás

....

63

Járványos

maculosus

«

squammosus

«

tonsurans

.

.

63

.

....

Himl Hólyagk

228

Hökhurut Hörghurut

109

Hurutos tüdlob

.

•

.

.

Hdések

«

vaginalis

Hydromeningocele Hydronephronis Hydropericardium Hydrops univers

30 agy-

s

gerincz-

269

agyhártyalob

41

Kanyaró

szövdményei

«

43 178

Kizárt sérv

...

41, 142

219

Köhögés

116

Köldöksérv Köldökvérzés

212

Kryptorchismus

223

27

210

247

....

.

223

Labium leporinum

Laryngitis cat. acuta

.

.

.

222

.

.

.

78

«

192

«

134

«

190

«

....

.

Koplik-féle tünet

69

Hydrocephal. chron. cong. Hydrocele funic. sperm.

197

105

231

Hydraemia

.

.

149

63

47

Húgycsk

caust.

lixiva

chronica

.........

«

c.

.

subglottica

,

.

chronica

,

crouposa

135

.

.

9U

.

.

90 96, 99

.

.

.

.

91

chron. luetica

.

96

.

XVIll Oldal

Laryngospasmus

Légcs

neurosisai

.

102, 250

.

....

Légzés «

dyspnoétikus

«

nyög

«

orrszárnyi

«

stenotikus

«

szuszogó

.

.

.... .... ....

102

Oldal

Monoplegiák

232

Morbilli

41

24

»

haemorrhagici

,

43

....

43

26

»

papulosi

26

»

szövdményei

26

»

vesiculosi

.

43

....

43

Morbus macul. Werlhofii

26

Myelitis

Lépduzzanat

201

Nephritis

205 72

parenchym. Neurasthenia

....

Leucaemia Lichen ruber planus

.

.

.

.

56

Noma

....

57

Nyelvféki fekély

.

.

.

Lithiasis vesicae Little-féle

kór

.

.

228

Obesitas

246

Oedema

69

cutis

....

»

glottidis

Lues hereditaria Lupus vulgáris Luxtio coxae cong. Lymphadenitis

66

»

pulmonum

59

»

scroti

acuta

«

Lymphoma

.

.

.

.

colli

Pottii

Meckel-féle diverticulum

.

222

80

Omphalitis

206

80

Omphalocele acqu. cong.

Meningitis basil. tbc.

212

.

222

.

.

210

247

Omphalorrhagia Orbáncz

135

Orchitis caseosa

222

135

Orrvérzés

244

Otitis média Oxyuris vermicul Ozaena

212

52

87 .

.

.22, 39, 172

.

173

86

.

.

182

Palatum fissum

259

Papilloma laryngis Paralysis bulbaris

135

...

97

....

160

«

cerebrospin. epid.

269

«

purulenta

271

»

post diphth.

Meteorismus

200

»

nervi facial

Méhszenv

257

»

plex. brachial.

249

»

spinalis inf

135

»

58

>

.

.

Microcephalia

Microstoma Milium Molluscum contag.

...

181

spuria

«

162

224

Mediastinalis tumorok 99, 101 ,121

Melaena neonat

....

Oliguria

-glossia

-stoma

109

.

39

37, 138

Malum

.

.

Oesophagus-görcs

Macskanyelv Macrocephalia «

94

30

»

«

139

14

30

.

.

138

Lúdláb

.

181

144

Neuritis multiplex

strophulus

224

.........

56

Lingua geographica

.

237

.

scrophulosor.

ac.

....

.

«

182

39

»

.

«

69,

239

200

idült

.

26

Lép betegségei «

.

.

75,

.

.

.

58

»

.28, 234

.

233 .

.

.

232 236

spast. idiop.

véli palati

Paraphimosis

.

.

.

.

242

160, 234

218

XIX Oldal

Oldal

236

Paraplegiák

epidem

Parotitis

81

....

Pavor nocturnus Peliosis rheumat »

acut

»

syphilit.

»

vulgáris

tbc.

»

Pseudodiphtheria

62

Psoitis

50

Psoriasis vulg

67

70

179

Purpura cahectikor. ... » haemorrhag. » simplex

.

186

Pyelitis

230

.

186 Quincke-féle lumbalpunctio

269

.......

78

Peroneus-hdés

.

29,

....

160 90 153

195

.

.

69

69

31

Pertussis

29,

109

Rachischisis

30

Rachitis

varus

30

»

mai

256

Pes planus >

97

177, 194

Perityphlítis

57

62

.

.

213

61

Peritonitis acuta

»

.

Pseudobulbár paralysis Pseudocroup

133

chron. serosa

.

.

69

Pericarditis .

intestinor.

»

183

Prurigo mitis

... ...

Perichondritis laryng.

......

23

Pemphigus

»

Prolapsus ani

17 12

foetalis

140

Pharyngitis aphth

149

Ranula Ren migrans

»

chron

147

Rekeszhdés

27

»

herpetica

154

Rhinitis acuta

85

Petit

.

.

.

196

.... ....

86

...

86

Phimosis cong

215

»

atrophica

Phlebitis umbilic

207

»

chronica

52

»

hypertroph.

Pikkelysömör

67

»

ulcerosa

Pityriasis tabesc

65

Phlegmone

39,

...

versicolor

»

Pleuritis exsudat.

.

.

115, 122

.

124

sicca

»

Pneumonia

cat.

60

....

43, 116

86

.... ....

113

......

45

Roncsoló toroklob Rostonyás tüdlob Rózsás kiütés

85

150

Rubeola

45

Rüh

56

114, 115

»

centrális

»

cerebralis

.

.

116

Sarcoma hepatis

»

chronica

.

.

115

Scabies

56

»

crouposa

.

.

113

Scarlatina

35

»

hypostatica

.

118

»

haemorrh.

»

intermittens

.

116

»

miliaris

»

migrans

.

116

»

variegata

.

.

.

Pneumothorax Polioencephalit. ac. Poliomyelitis ant. ac.

Polypus

...

246

Sclerema Sclerodermia

.

236

Sclerosis

127

.

183

recti

Polyuria Pott-féle

betegség

....

....

191

...

38

....

38

...

38

68 68

cerebro-spinalis

multiplex

243

224

Scorbut

69

244

Scrophulosis

15

XX Oldal

21

Sírás Situs transvers. viscer.

.

sublinguale

141

»

umbilici

.

.

....

»

nutans

»

sphinct vesic.

00 CO

.

cervical.

»

82,

.

Stomatitis aphthosa

,

139

....

206

Urethritis catarrh.

.

.

.

,

216

.

102

Urticaria

251

»

220

Ütérlökés

24

Vaccina

50

23

Spondylitis

217

ext. urethr.

»

12 glottidis

orificci

135, 200

Soor Sorvadás

Spasmus

Oldal

Uicus

158

.

.

143

.

.

140

51

pigmentosa

Vakbélkörüli lob

.

CO

.

,

194

.

Varicella »

catarrh.

»

mercurial.

.

145

»

morbillosa

.

142

»

scarlatinosa

»

ulcerosa

49

Variola modificata

.

Vera

»

48

.

,

44,

48

Variolois

Strictura

oesophagi

142

.

.

144

.

.

160 177

recti

»

Struma

99

140

Subglossitis

Szamárköhögés

.

.

.

109

.

.

24

.

Székelés, fájdalmas

.

.

173

173 11

Testalkat

Tetania

250

Tic convulsif

251

Tonsillitis follicul.

.

»

lacunaris

»

phlegmon.

.

.

148

.

.

148

157

Trismus-Tetanus neonat.

252

Trousseau-féle tünet

.

.

251

Tuberculin-reactio

.

.

189

.

Tuberculosis miliar.

108

ac.

»

púimon.

»

remim

.

118

.

.

230

Tumor

cerebri

.

.

.

.

248

»

sacralis

.

.

.

.

79

164

Vándorvese

196

Vegetationes adenoideae

87

....

164

Vékonybélhurut

Veleszületett gyengeség

Vese

11

»

légcsszkület

»

szívbaj

.

Verruca álképletei

58

.... ....

191

228

Vesek

228

Vérhas

165

Vidal-féle kémlés

.

Vitium cordis cong.

.

.

265

.

.

130 252

Vitus-tánc Vizelés, fájdalmas Vizelet,

.

.

23

.

226

megszaporodott

Vizsérv

222

Volvulus

180

Vörheny

35

Vulvitis aphthosa

.

.

216

.

216

»

catarrh

»

diphtherit.

»

gangraenosa

.

.

.

.

.

216 216 216

gonorrhoica

Typhlitis stercor.

Typhus abdomin.

ulcerosa

....

Werlhof-féle kór

...

»

Tüdgümkór

118 .

.

.

96

130

.

•

daganatai

»

Taenia mediocanell. » solium

....

Vastagbélhurut

40

Synovitis scarlat

47

216 69,

182

70, 74,

211

.

inckel-féle kór

.a

jerma pigment.

ÜBRARY IT\>

.

.

61