ÓVODÁSKORÚAK FOGAZATI ÁLLAPOTA A SZÜLŐK SZÁJÜREGI EGÉSZSÉGÉNEK TÜKRÉBEN

MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ VÉDŐNŐ SZAKIRÁNY

ÓVODÁSKORÚAK FOGAZATI ÁLLAPOTA A SZÜLŐK SZÁJÜREGI EGÉSZSÉGÉNEK TÜKRÉBEN

Konzulens: Dr. Faragó Ildikó

Szerző: Molnár Patrícia 2014 1

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ................................................................................. 3 1.1. Célkitűzések ........................................................................ 4 1.2.Hipotézis .............................................................................. 5

2. Szakirodalmi áttekintés ............................................................. 6 2.1. Megelőzés szerepe .............................................................. 6 2.2. Egészséget befolyásoló tényezők ......................................... 6 2.3. Gyermekek tápanyag szükségletei ....................................... 8 2.4. Gyermek étkezésének főbb szempontjai .............................. 10 2.5. Szokások kialakítása ............................................................ 11 2.6. Preventív fogászat ............................................................... 12 2.7. Szájhigiéné szerepe a megelőzésben .................................... 13 2.8. A fogászati szűrővizsgálat, jelentősége ............................... 15

3. Anyag és módszer...................................................................... 17 3.1. A szűrővizsgálatok körülményei, adatfeldolgozás ............... 17

4. Eredmények ismertetése, megbeszélés....................................... 20 4.1. Eredmények ........................................................................ 20 4.2. Összefüggések ..................................................................... 29 4.3. Megbeszélés ........................................................................ 31

5. Összefoglalás, következtetések .................................................. 33 6. Irodalomjegyzék, internetes hivatkozások ................................. 34 7. Mellékletek, dokumentumok ............................................................ 37 7.1. Kérdőív................................................................................ 37 7.2. Dokumentumok ................................................................... 44

2

1. Bevezetés

„A WHO 1948-as definíciója szerint: „Az egészség a teljes fizikai, szellemi (mentális), és társadalmi (szociális) jólét állapota, nem csupán a betegség illetve képességcsökkenés hiánya.” (WHO, 1948). A testi és szellemi jólét állapota kultúránként és koronként mást jelent, ezért szükségessé vált a definíció dinamikus újragondolása ( Declaration of Alma Ata, 1978). Az Ottawai Charta (1986) módosította az egészség definícióját: „Az egészség olyan állapot, melyet az anatómiai integritás, a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi munka és közösségi szerep, a jóllét érzése, a betegség és korai halál rizikóitól való mentesség jellemez.” A Dzsakartai Nyilatkozat (Declaration of Jakarta, 1997) arra is felhívta a figyelmet, hogy az egészség egy értékes beruházás: ha ilyen szemszögből tervezzük az egészségmegőrző programokat, hosszú távon társadalmigazdasági előnyei is jelentkezni fognak. Ehhez azonban új stratégiákra, prevenciós akciótervekre

van

szükség

(Faragó

Ildikó

PhD

értekezés,

2013).

Következtetésképpen az egészség nem statikus állapot, hanem egy viselkedési, magatartási forma, egy folyamat, mely egyensúly létrehozását célozza meg, hogy egy fejlődő személyiségnek adekvát válasz készlete legyen a valóságban megjelenő kihívásokra. Egyensúly jön létre a szervezet pszichés, fizikai és szociális állapot és a környezet között. A preventív tevékenység célja az egészséges állapot megőrzése. Fontos lehet az óvodás korúak és szüleik számára, mert a gyerekek későbbi fejlődése folyamán a preventív tevékenységgel megakadályozhatók bizonyos kóros állapotok kialakulása. A szakdolgozatom 3 fő tárgykörre osztható ezek közül az egyik az óvodáskorúak fogazati állapota, a másik a szülők fogazati állapota és dentális edukáltsága, és a két témához szorosan kapcsolódva a szájhigiénés szokások és ismeret átadások. Fontosnak tartom ezt a témát, mert az orálhigiénével kevésbé foglalkoznak az emberek. Szeretnék ezzel a kutatással rávilágítani arra, hogy a megfelelő szájhigiénés állapot is ugyanolyan fontos része az egészségünk megtartásának mint bármelyik más szomatikus, pszichés, szociális állapot. 3

Érdekesség a kutatási témában, hogy a szülők szájhigiénéjét, szájhigiénés magatartását és ezzel összefüggésben a gyermekeik fogazati állapotát még nem vizsgálták korábban védőnői szemszögből. Továbbá fontos azért is, mert a védőnői munkának alapja az egészség fenntartásának a megelőzése, a prevenció. A gyakorlatban való megvalósításához azonban szükség van bizonyos egészségügyi területek összehangolt munkájára, a fogorvosok, pedagógusok, óvónők, védőnők összefogására, hogy a gyermekek szájüregi egészségén javíthassunk. Már az óvodáskorban célszerű elkezdeni az egészségnevelést és a szülőket is felvilágosítani az egészséges életvitel alapelemeiről, az egészséges magatartás gyakorlásáról – beleértve az alapos fogmosásra történő korai nevelést is – és szükséges a szülők figyelmét felhívni a helyes egészségmagatartási szokások kialakítására, a példamutatás fontosságára, megfelelő táplálkozási szokások kialakítására. Fontos ismertetni az emberekkel, hogy nem csak a maradó fogak ellátása a fontos, hanem a tejfogak gondozása és fogászati ellátása is nagy jelentőséggel bír. Tájékoztatást kell adni a dentális egészséget befolyásoló táplálkozási illetve szájhigiénés és magatartási szokásokról. Érezhető, hogy amint megkezdődik a csecsemő hozzátáplálása, a sok szülő nem foglalkozik az egészséges étrend kialakításával a gyermek későbbi életszakaszaiban, pedig a gyermekek a szüleik megfigyeléséből és utánzásából tanulnak a legjobban ( Bíró Lajos és mtsai.,2012).

1.1.Célkitűzések 

Célom vizsgálni, hogy a szülő dentális edukáltsága összefügg-e a gyermekek

kariológiai státuszával. 

Célom vizsgálni, hogy a szülő szájhigiénés egészségmagatartása összefügg-e

a gyermekek fogmosási szokásaival. 

Szeretném felmérni, hogy a szülő fogazati állapota összefüggésbe hozható-e

a gyermekével. 

Célom vizsgálni, hogy vajon a szülő orálhigiénés szokásai tükrözik-e a

szájápolással kapcsolatos ismereteiket. 4

1.2. Hipotézisek



Úgy vélem a szülők edukáltsága összefügg a gyermekek kariológiai

státuszával. 

Feltételezem, hogy a szülők szájhigiénés magatartása összefügg a gyermekek

fogmosási szokásaival. 

Úgy gondolom, a szülők orálhigiénés magatartása nem tükrözi a

szájápolással kapcsolatos ismereteiket. 

Feltételezem, hogy a szülők fogazati állapota összefügg a gyermekével.

5

2. Szakirodalmi áttekintés

2.1. Megelőzés szerepe

Az életmódbeli változtatások – étrend, testmozgás, testsúly, alkoholfogyasztás és a dohányzás abbahagyása – fontos szerepet játszanak a szervezet egészségének megőrzésében. A változtatások a panaszok megelőzésében, enyhítésében, megszüntetésében is tudnak segíteni. A vitaminok és ásványi anyagok segítik a szervezet fejlődését és védekező képességét (Farkas István és mtsai, 2001). A táplálkozási szokások kismértékű megváltozása is jelentősen befolyásolhatja egészségünket. Étrendünk nem csak a közérzetünkre van hatással, hanem életünk minőségére, sőt élettartamunkra is. A helyes étrend központi tényező a szívbetegségek, a rák és az ízületi bántalmak elleni küzdelemben, de a stresszt, az álmatlanságot, a meddőséget és a gyengeséget is segít leküzdeni.( Bittsánszky Jánosné és mtsai, 1996) Az élet a fogamzástól a biológiai lét végéig egységes egész: a gyermek egészségének megteremtését és védelmét nem a megszületés pillanatában, hanem a fogamzáskor kell kezdeni. A terhességet viselő nő egészségi állapota,

táplálkozása,

életmódja,

betegségei,

káros

szenvedélyei

és

a

kiegyensúlyozott vagy kiegyensúlyozatlan lelkiállapota mind befolyásolhatják a magzat méhen belüli fejlődését, születési súlyát, születéskori s a későbbiekben várható egészségi állapotát (Velkey, 1994).

2.2. Egészséget befolyásoló tényezők

 Vannak olyan tényezők, melyeket nem lehet megváltoztatni, ilyen például a nem, a magasság, az életkor, a születési súly. Viszont léteznek olyan kockázati tényezők, melyek befolyásolásával sokat tehetünk az egészségünk érdekében. Fontos szerepet játszik a helyes étrend kialakítása bizonyos betegségek megelőzésében. A kiegyensúlyozott táplálkozással sokat tehetünk 6

a megfelelő egészségi állapot fenntartásáért. A rendszeres testmozgással is elősegíthetjük ezt, és javíthatunk az egészségi állapotunkon, hangulatunkon. A testmozgást nem végzőknél kétszeresére nő a valószínűsége, hogy kialakulnak koszorúér-betegségek. A testmozgás nemcsak a szív, erek, izom, számára hasznos, hanem a csontok erősödését és minőségét is elősegítik. A káros szenvedélyek - alkohol, dohányzás – mellőzésével is sokat tehetünk a minőségi élet megteremtésért (Farkas István, 2001). A nem megfelelő magatartási szokásokhoz tartozik az alkoholfogyasztás, amit az alkoholisták száma ( megközelítőleg 1 millió fő hazánkban) jól tükröz (Orosz Mihály, 1994).

2.2.1. Táplálkozás  A helyes táplálkozással kapcsolatban a felnőttek esetében manapság már népszerű az amerikai étrend, tehát a túlzott állatizsír-, fehérjefogyasztás és a túlzott kalóriabevitel, ami megemeli a vér koleszterin szintjét, ezáltal növeli a gyakoriságát a koszorúér betegségeknek, a szélütésnek, cukorbetegségnek és a ráknak bizonyos fajtáit. Már tudjuk, hogy a gyermekkori életvitel befolyásolja ezeknek a betegségeknek a kialakulását. Azok között a gyermekek között, akik ilyen amerikai étrenden nőnek fel, már kimutatható a koszorúereikben a zsírlerakódás 3 éves korban, 12 éves korban pedig a 70 %uknál ( Spock, 2010). A kiegyensúlyozott étrend biztosítja a szervezet számára elengedhetetlen vitamin és ásványi anyag mennyiséget, a tápérték bevitelt biztosító fehérje, zsír, szénhidrát a szervezet igényének megfelelő arányát (Farkas István, 2001).

7

2.3.Gyermekek tápanyag szükségletei

2.3.1. Fehérjék A szervezet egészének, így a csontok szerkezetének is alapanyaga. Szükségessége fontos a gyermekeknek, hogy a testrészei méretét folyamatosan növelje és a kopás, használat okozta veszteségeket is tudja pótolni. Jó minőségű fehérje forrás a szójatej, zöldségfélék, magvak, hüvelyesek, gyümölcsök. Vannak növényi és állati fehérje források, az előbbi előnye, hogy többet tartalmaz szénhidrátból, rostból és vitaminokból, mint az állati termékek pl. a hús, tojás, tejtermék. Ezekben is rengeteg fehérje van, de sok állati zsírt és koleszterint tartalmaz, emellett az összetett szénhidrát, rost és vitamin hiányzik belőlük. Napi fehérje szükséglet: 2-2,5 g/kg. 2.3.2. Szénhidrátok Gyermekek

energiaszükségletének

jelentős

részét

fedezik.

Meg

kell

különböztetnünk az összetett szénhidrátokat, melyeket a zöldségfélék, hüvelyesek, gyümölcsök, gabona és egyéb magvak tartalmaznak, fontos jellemzője, hogy lassan égő anyagnak számít. Egyszerű szénhidrátok közé sorolható a méz, cukor, melyek gyorsabb ütemben égnek. Mindkettő a májban raktározódik, a későbbi felhasználás érdekében. Napi szükséglet: 12-14g/kg. 2.3.3. Zsírok Gazdag energiaforrás, mely nehezen hozzáférhető a szervezet számára, mint üzemanyag, de könnyebben raktározódik a bőr alatti szövetben és a zsigerek között. Szerepet játszanak a zsírban oldódó vitaminok felszívódásában, ezért is nélkülözhetetlenek a szervezet számára. Két nagy csoportot különítünk el, az egyik a telítetlen zsírok, melyek a növényi zsiradékokban található meg elsősorban. A másik a telített zsírok csoportja, és előfordulásuk elsősorban a húsban és tejtermékekben jellemző. Ez a zsír típus hozható kapcsolatba a koszorúérbetegséggel és a szélütéssel. Napi zsír szükséglet: 3-4 g/kg. 8

2.3.4. Rostok Fontos szerepe van a normális bélműködésben, mégpedig úgy, hogy megmozgatja a bélfalat a béltartalom növelése által. A rostmentes koszton élők hajlamosak a székletszorulásra, mert az alsó bélszakaszba már alig érkezik anyag. Lényeges szempont, hogy a rost fogyasztása csökkenti a vér koleszterin szintjét. 2.3.5. Ásványi anyagok és nyomelemek A szervezetünk felépítéséhez és normális működéséhez sokféle ásványi anyagra és nyomelemre van szükség. A legfontosabbak melyeket meg kell említeni a kalcium, és foszfátion, mely a csontok, fogak egészségét szolgálja. Az oxigénszállítást végző vörösvértestek fontos eleme a vas és a réz. A pajzsmirigy működéséhez pedig a jód lényeges elem. Minden finomítatlan és természetes táplálék többféle értékes, hasznos ásványi anyagot tartalmaz ( Spock, 2010). 2.3.6. Vitaminok „ A vitaminok azok a táplálékban lévő szerves anyagok, amelyek energiaforrásként nem vesznek részt az anyagcsere-folyamatokban, amelyeket a szervezet nem képes szintetizálni, de nélkülözhetetlen a normális működéshez.”(Ormai Sándor, 1996). A-vitamin: a szervezet maga állítja elő béta- karotinból. A légutak, belek, vizeletvezető rendszert bélelő szövetek és a szem különböző részeinek épsége végett van rá szükségünk. A sárga színű zöldségek teljesen fedezik a gyermekek Avitamin szükségletét. B-vitamin: az emberi szervezet számára négy B-vitamin fajta a legfontosabb: a tiamin ( B1), a riboflavin ( B2), a niacin (B3) -ezek megtalálhatók nagy mennyiségben a tejben, tojásban, májban, húsban-, valamint a piridoxin ( B6), mely a banánban, kelkáposztában, sárgadinnyében, sárgaborsóban van jelen. Folsav: DNS és a vörösvértestek képzésében nélkülözhetetlen, többek között a spenótban, brokkoliban, répafélékben, sárgadinnyében és málnában fordul elő. 9

C-vitamin: csont, fogazat fejlődéséhez, érfal és a szövetek épségéhez és működéséhez lényeges. Hiánya megmutatkozik a csonthártya alatti fájdalmas bevérzésben és az íny fájdalmas, vérző duzzanatában. D-vitamin: növekedéshez, csontok, fogak megerősödéséhez, fejlődéséhez jelentős mennyiségre van szüksége a szervezetnek. Ugyanis a D-vitamin elősegíti a kalcium és foszfor felszívódását a bélbolyhokon keresztül, majd segíti is a beépülését a csontokba. A gyorsan gyarapodó gyermeknek D-vitaminnal kell kiegészíteni az étrendjét. Természetes módon is hozzájuthat a szervezet,- és az ily módon felvett vitamint eredményesebben is tudja hasznosítani-, ha a szabad levegőn való tevékenység a napirendjébe beépül. A napfény a bőrben a D-vitamin szintetizálását eredményezi, a rendszeres mozgással pedig segítjük a beépülését a kalciumnak és a foszfornak. A csontjaink is, akárcsak az izmok, reagálnak a használatra, erőltetésre. Nem szokott vitaminhiány kialakulni azoknál a gyermekeknél, akik naponta 30 percet mozgással a szabad levegőn töltenek (Magyar Gyermekorvosok Társasága, 2012) 2.3.7. Víz Bár energiát nem szolgáltat és vitamint sem tartalmaz, mégis a szervezet felépítéséhez és működéséhez az egyik legfontosabb molekula (Spock, 2010). Az anyagcsere-folyamatok közege és a leglényegesebb tényezője a hőszabályozásnak. Egy csecsemő szervezetének 70-75% át víz teszi ki, a felnőttekének 50-65% a víztartalma. A folyadék szükséglet csecsemőknek, gyermekeknek 120-150 ml/kg/nap, felnőttkorban pedig 40-50 ml/kg a jellemző (Velkey, 1994).

2.4. Gyermek étkezésének főbb szempontjai

1.

Naponta rendszeres étkezések ( 4x, 5x)

2.

Reggeli, uzsonna legyen tejes étel, max. 4-6 dl.

10

3.

Ebédre hetente 5x, vacsora 3x tartalmazzon állati eredetű főzeléket,

zöldfőzelék helyett alkalmazhatók saláták is. 4.

Főtt tészta javasolt hetente 2x, 3x, második fogásként hús, sajt, tojással,

túróval alkalmazható. 5.

A gyümölcs kiegészítő táplálékként ebéd és vacsora után megfelelő, tízóraira

önállóan is alkalmazható. 6.

Édesség főétkezés után adható, lehetőleg ünnepnapokon és kövesse

fogmosás. 7.

Megfelelő rostbevitelről gondoskodjunk pl. barna kenyér, korpás kifli,

burgonya, kukoricapehely. 8.

Esztétikus tálalás, étkezések nyugodt légköre és a nevelés, példamutatás a

család együtt evéséhez nélkülözhetetlen (Velkey, 1990).

2.5. Szokások kialakítása

A szokások kialakulásának szempontjából nagyon fontos korszak a gyermekkor, hiszen a helytelenül rögzült szokásokon a későbbiekben nagyon nehéz változtatni. Óriási felelőssége van a szülőknek abban, hogy milyen magatartásformát tanítanak a gyermekeiknek, milyen példát mutatnak, hogyan viselkednek, hogyan élik a mindennapjaikat. Szintén nagy felelőssége van a szakembereknek is a szülők megfelelő tájékoztatásában. A tanácsok kiterjednek az ismeretátadásra a gyermekeik szükségleteivel kapcsolatban, táplálkozási szokásokról, leggyakoribb hibák, hiányállapotok és egészségügyi következményekről. A gyermekek szinte ugyanazokat az ételeket fogyasztják, mint a felnőttek. Ez nem is lenne probléma, ha a szülők is egészségesen táplálkoznának (Védőnő XX. évf. 6., 2010). A hazai felnőtt korú lakosság táplálkozási szokásainak egyes jellemzői meghatározzák a gyermekek táplálkozását és későbbi egészségi állapotukat. Egészségünk érdekében meg kell említeni, hogy az általános és a dentális egészséget is jelentősen befolyásolják a táplálkozási illetve szájhigiénés szokások (Madléna Melinda, 2007). 11

2.6. Preventív fogászat

Az orvostudományban a prevenciónak több fokozata van. „A primer prevenció: célja a betegségek kialakulásának meggátlása, ill. a folyamat megfordítása, mielőtt a kezelés szükségessé válik; szekunder prevenció: célja a betegség meggyógyítása rutinkezeléssel, és a szövetek integritásának helyreállítása; tercier prevenció: célja az elveszett szövetek pótlása és a beteg rehabilitálása.”(Bánóczy Jolán, 1999,13.old.). Az általános egészségnek fontos része az orális egészség. A fogászatban a primer prevenció célja a szájüreg, a fogazat betegségeinek megelőzése, meggátlása a helyes életmóddal, a megfelelő szájhigiénére neveléssel és a káros szenvedélyekről való leszoktatással. A szekunder prevenció a már felismert betegség progressziójának meggátlása és időben történő kezelése. Tercier prevenció a már meglévő betegség ellátása, helyrehozása sebészeti és protetikai 1 beavatkozás útján. A primer prevenció a fogászati szempontból két leggyakrabban előforduló megbetegedés megelőzését szolgálja: a cariest2 és a parodontium3 megbetegedéseit. Mindkét betegség magatartásfüggő, ugyanis a kialakulásukban nagy szerepet játszanak az életviteli, táplálkozási szokások, orális és perszonális higiéné egyaránt. Ezeket a szokásokat fontos még a csecsemőkorban elkezdeni és beépíteni a gyermeknevelésbe, oly módon, hogy már az első fogak megjelenésével nevelni helyes fogmosási szokásokra, egészséges táplálkozásra, mindennapos mozgásra, a fogorvosi szűrővizsgálatok fontosságára. Tegyük mindezt úgy, hogy elmegyünk a kisgyermekkel a fogorvoshoz rendszeresen és kialakítjuk azt a biztonságérzetet, bizalmat, hogy ne féljen a fogorvosnál. Ezeket a célokat úgy érhetjük el a legsikeresebben, ha a felnőttek is a helyes magatartásformát és példamutatást kínálják fel gyermekeiknek. Köztudott, hogy a gyermek úgy tanul a 1

Fogpótlástan Fogszuvasodás 3 Fogágy 2

12

legjobban, hogy a szüleit utánozza. Ha nem fiatalkorban sajátítja el ezeket a szokásokat, sajnos későbbi életkorban nehéz változtatnia megrögzött, rossz szokásokon. A magatartás módosítása fontos része a preventív programnak. Az iparilag, gazdaságilag és egészségügyileg is fejlett országokban a magatartási formák magasabb szintű alkalmazása együtt jár az általános és a fogászati egészségtudatosság növekedésével, ezzel együtt a táplálkozási normák fokozott, folyamatos figyelembevételét is jelenti ( Bánóczy Jolán, 1999).

2.7. Szájhigiéné szerepe a megelőzésben

A szájüreg állapotát a nyál, fogak, mikroorganizmusok és a szájnyálkahártya határozza meg. A nyálnak fontos szerepe van a fogak és a nyálkahártya tisztán tartásában, az orális egészség fontos tényezője ( Rodé Magdolna, 1998). A szájápolás célja, hogy biztosítsa a jó közérzetet nyújtó ép, egészséges fogakat, ínyt és szájnyálkahártyát. A fogászati népbetegségek (a fogszuvasodás és az ínygyulladás) nemcsak az orális egészségben, hanem a pszichés és szociális életvitelben is gátolhatják a beteget. Meg kell említeni a szülők edukáltságát a gyermekek helyes szájápolásra nevelésével kapcsolatban. Ideális, ha a családban megkezdődik és a közoktatási intézmények szájhigiénés programjaival egészül ki. A fogorvosnak a fő feladatai közé kell, hogy tartozzon az egyénre szabott tanácsadás, ellenőrzés és gyógyítás (Bánóczy Jolán, 1999). A fogszuvasodás és fogágy betegségek megelőzésének - a megfelelő szájhigiénére neveléssel együttnagyobb hangsúlyt kell kapnia a gyermeknevelésben. A szájhigiéné megtartásával és helyreállításával megelőzhető több betegség kialakulása, terjedése, és csökkenthető a betegségek súlyossága. Igazán a beteg gyermek, felnőtt értékeli, hogy a komfortérzetében milyen nagy szerepe van a szájüreg tisztaságának. Elég sokan gondolják úgy, hogy a zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával kiváltható, helyettesíthető a fogmosás. Ez az elmélet nem helyes, ugyanis a baktériumok ott maradnak a fogszuvasodásra hajlamos legveszélyesebb területeken. „A nevelés 13

elsősorban a szülői ház feladata. A legjobb nevelést a példa nyújtja. A szájápolást nem lehet a gyermekre bízni. Szülői segítségre van szüksége, illetve szakszerű segítséggel kell a motivációt felkelteni ( pl. lepedékfestés).”(Rodé Magdolna, 1998 ).

2.7.1 Szájápoláshoz szükséges eszközök A legfontosabb eszköz a fogkefe. A gyermeknek legyen külön otthoni, valamint óvodai, iskolai napközbeni használatra. Fontos a mérete, kis fejű legyen és közepes keménységű. Erős plakk képződés esetén kemény fogkefét használjunk. A fogkefe műanyag szálú legyen és legömbölyített végű, egyenes profilú. Lényeges a nyél speciális kidolgozása, amely elősegíti a könnyű hozzáférhetőséget a különböző fogfelszínekhez. Mindig száraz fogkefét használjunk. Átlagosan 2-3 havonta kell cserélni. Különféle változatok vannak pl. kézi, speciális, elektromos. A szájzuhany jól kiegészíti a fogkefélést. A vízsugár jól irányíthatósága fontos, mert a gyulladt parodontium esetén a baktériumok a mély tasakba préselődnek és acut abscessust

4

hozhat létre. „A baktériumok a gyerekek táplálékában lévő cukorból és keményítőből élnek és szaporodnak. A baktériumtömeg és az ételmaradék a nyállal plakknak nevezett tapadós anyagot, lepedéket alkotnak, amely szorosan rátapad a fogfelszínre.”(Spock, 2010, 460. oldal). Ennek a lepedéknek a fogfelszínen hosszabb ideig tartózkodása eredményezi, hogy több baktérium szaporodik el és ezzel együtt több sav is termelődik. A sav a fog szerkezetének ásványi anyag tartalmát

( a fogzománcban és a dentinben) pusztítja, majd ha megtörténik a

behatolás a fogfelszínen, onnantól kezdve lassan „felfalják” a fog állományát. Ezek a termelődő savak és a baktériumok által termelt toxinok okozzák az íny gyulladását, majd vérzését és egyúttal a kellemetlen szájszagot. Minden étkezés után ajánlott a fogmosás, de a napi kétszeri, vagyis reggel- este mindenféleképpen. 2.7.2. Fogmosás menete 4

Tályog

14

Minden fogfelszínt 10 másodpercig érdemes mosni. A fogkefe alapmozgása a körkörös, fentről lefelé, lentről, felfelé mozgás a helyes módszer. A helyes fogmosást érdemes plakk festéssel elkezdeni, mely segít ellenőrizni a jó technika elsajátítását (Rodé Magdolna, 1998). Mechanikai fogtisztítás sorrendje: 1.

alsó frontfogak lingualis5 felszíne,

2.

bal alsó fogak lingualis felszíne,

3.

jobb alsó fogak lingualis felszíne,

4.

felső front fogak palatialis6 felszíne,

5.

felső jobb és bal oldali molárisok7 palatinalis felszíne,

6.

felső fogsor vestibuláris8 felszíne a bal oldali molrisoktól a frontfogakon át a

jobb oldali molárisokig, 7.

alsó frontfogak vestibularis felszíne a bal moláristól a frontfogakon át a jobb

oldali molárisokig, 8.

alsó fogak rágófelszíne

9.

felső fogsor rágófelszíne (Bánóczy Jolán, 1999).

2.8.A fogászati szűrővizsgálat, jelentősége

Nagyon lényeges és fontos szempont, hogy a gyermek bizalommal és ne félve keresse fel a fogorvosi rendelőt, megbarátkozzon a fogorvossal és a rendelővel. Ajánlatos már elvinni a gyermeket röviddel az első fog kibújása után egy fogorvosi rendelőbe. Ennél is fontosabb, hogy így a gyermek kellemes élményekre korábban tesz szert a fogorvosi szűrővizsgálaton. A szűrés alkalmával a gyermekfogorvos játékosan megismerteti a gyermeket a fogászati kezelőegységgel, „liftezteti” a fogászati székkel, és

közben

„megszámolja” a gyermek fogait: vagyis

5

Alsó fogsor nyelv felöli része Felső fogsor szájpad felőli része 7 Őrlő fog 8 A fogívektől kifelé, a szájtornác felé néző 6

15

szűrővizsgálatot végez. Már az első találkozás alkalmával feltehetünk kérdéseket a gyermek szájápolásával kapcsolatban. A megelőzés céljából is érdemes korán felkeresni a fogorvost, de a szakember könnyebben felismeri az esetlegesen kialakuló eltéréseket, sőt kevesebb fájdalommal és költséggel lehet így orvosolni a bajt ( Spock, 2010).

16

3. Anyag és módszer

Felmérésünket 2013. szeptemberében az Andornaktályai Általános Művelődési Központ - Óvodában végeztük óvodások (átlag életkoruk 4,33±1,12 és szüleik között (átlag életkoruk 33,33±4,48 év). Az adatokat egy zárt kérdéses kérdőív, valamint rutin fogászati szűrővizsgálat segítségével vettük fel. A válaszadási ráta 100% volt, a szűrővizsgálatban a szülők 80%-a vett részt. A kiosztott 40 kérdőívből 30 értékelhetőt kaptunk vissza. A kérdőív 29 kérdésből állt, ebben személyi adatokkal, táplálkozási szokásokkal, fogászati szűrővizsgálatokkal, fogmosási szokásokkal és ismeretekkel kapcsolatos kérdések találhatók. A kérdőív kiosztására és a szűrővizsgálat elvégzésére az óvodai igazgatótól kapott engedély után került sor. Az adatok feldolgozása anonim módon történt (1.számú melléklet). A statisztikai elemzést T-próbával, korrelációelemzéssel, átlag és szórásszámításokkal végeztem.

3.1. A szűrővizsgálatok körülményei, adatfeldolgozás

A szűrést jó megvilágítás mellett, egyszer használatos fogászati szonda és tükör segítségével végeztük. A szűrővizsgálatokat konzulensem, Dr. Faragó Ildikó fogorvos végezte és az általa mért adatokat rögzítettem. A szájhigiénés állapotot a DMFT-index ( caries index), Silness-Loe plakk index és a CPITN parodontális index segítségével mértük fel. 3.1.1. Indexek leírása Silness-Loe féle plakk index: A gingivális harmadban a plakknak a vastagságát nézi, mely kontaktusban van az ínnyel. A fogazatot a vizsgálat során szextánsokra osztjuk és ennek átlaga a fogra jellemző higiénés értékét adja, amelynek számtani

17

átlaga a Silness-Loe-érték. A vizsgálat egyszerű fogászati szondával és plakk festés nélkül elvégezhető. Értékelése: 

0= nincs plakk a vizsgált harmadban,



1= igen vékony, filmszerű lepedék,csak szondával lehet kimutatni,



2= szabad szemmel jól látható plakk a gingivalis harmadban,



3= vastag plakk fedi a fognyakat és lejjebb a gingivalis sulcust.

CPITN index - Community Periodontal Index of Threatment Needs Az indexszel a tasak mélységét mérjük parodontalis szonda (1. kép) segítségével, és a kezelés szükségességét. A szonda 0,5 mm átmérőjű gömbben végződik. A szondán a színes csík a gömböcskétől mért 3,5 - 5,5 mm-ig húzódik. Minden szextánsban kijelölt fogakon a szondát a tasakba vezetjük, és a jelzés szerinti értéket mérjük, majd a populációra vonatkoztatva számtani átlagot nézünk szextánsonként.

1.kép Parodontális szonda vizsgálat közben (forrás:internet,www.fogorvospecs.hu)

18

Értékelés: 

0= egészséges a parodontium az adott szextánsban.



1= sem tasak sem plakkretenciós tényező nincs az adott szextánsban, de

vérzés keletkezett szondázáskor. 

2= Az adott szextánsban nincs 3 mm-nél mélyebb tasak de plakkretenciós

tényező (fogkő, túlérő tömés) van. Szükséges a fogkő eltávolítása és a szájhigiéné javítása. 

3= Az adott szextánsban 4 mm-nél mélyebb a tasak, de nem haladja meg az 5

mm-t. Komplex parodontológiai kezelés szükséges. 

4= A tasak mélysége meghaladja az 5,5 - 6 mm-t az adott szextánsban.

Komplex parodontológiai kezelés javasolt. DMFT index – Decayed, Missing, Filled, Teeth Felnőttek esetében a D a szuvas, M a hiányzó, F a tömött fogakat jelöli. Az indexet úgy kapjuk meg, ha az adott csoportban a DMF számokat összeadjuk és elosztjuk a vizsgált egyének számával és a Zsigmondy-keresztben regisztráljuk.

dmft index- decayed, missing, filling, teeth, Ahol a ’d’a szuvas, ’m’ a hiányzó, ’f’ a tömött tejfogakat jelenti a gyermekeknél. Az indexet úgy kapjuk meg, ha az adott csoportban a dmft számokat összeadjuk és elosztjuk a vizsgált egyének számával és a Zsigmondy-keresztben regisztráljuk.

19

4. Eredmények ismertetése, megbeszélés

4.1. Eredmények

4.1.1.Családi háttér A megkérdezett és vizsgált szülők átlagéletkora 33,33±4,48 év, a gyermekek átlag életkora pedig 4,33±1,12 év. A megkérdezettek, kevesebb, mint fele 46,66% (14 fő) főiskolai, egyetemi végzetséggel rendelkezett, 39,99% (12 fő) szakközépiskolát vagy gimnáziumot végzett, 13,33% (4 fő) szakiskolai végzettségű- érettségi nélkül, 0% általános iskolát végzők (1. ábra). 1. ábra A mintacsoport iskolai végzettsége százalékos megoszlásban

Forrás: saját számítások

20

4.1.2.Szájhiginés mutatók és szokások A vizsgált szülő csoport egészének a Silness-Loe (plakk) indexe: 1,06±0,48; CPITN indexe: 1,81 volt. Az összes megvizsgált gyermek Silness-Loe (plakk) indexének átlaga: 0,56±0,42. A 2. ábra és az 1. táblázat a szülők szájhigiénés indexeinek átlagát mutatja az iskolai végzettség függvényében. A szülők csoportjában a legmagasabb DMFT és CPITN index a főiskolát, egyetemet végzők között volt, ezzel szemben alacsonyabb értékeket találtunk a szakiskolát végzettek között. 2. ábra Szájhigiénés indexek és az iskolai végzettség összefüggése a vizsgált szülők csoportjában.

Forrás: saját számítások

21

Az 1. táblázat a szülők Silness- Loe (Plakk index), CPITN, valamint DMFT értéküket tünteti fel szórásokkal. A DMFT index a vizsgált szülők csoportjára vonatkoztatva: 12,79±4,41 ami azt jelenti, hogy a megvizsgált 24 személynek átlagosan 13 fogával van probléma, ez lehet szuvas, tömött, hiányzó fog.

1. táblázat

Szülők szájhigiénés indexei az iskolai végzettség függvényében

Általános iskola

Szakiskola

Szakközépiskola,

Főiskola,

(érettségi nélkül)

gimnázium

egyetem

Silness-Loe

0

1,04±0,31

1,07±0,45

1,03±0,49

DMFT

0

12,14±3,53

12,64±4,60

12,66±4,82

CPITN

0

1,47±0,46

1,80±0,73

1,87±0,71

DMFT index: 12,79±4,41 Forrás: saját számítások

A szájhiginés szokásaikra vonatkozóan a következő eredményeket kaptuk: 23% használt fogselymet, 77% nem. Iskolai végzettségük befolyásolta a szájápolási tevékenységüket: a szakiskolások (érettségi nélkül) egyáltalán nem, a 11 szakközépiskolát végzett közül 3-an igen, és a 14 főiskolát vagy gimnáziumot végzők közül csak 4 fő használt fogselymet. A szájzuhany használatnál 10% igennel, 87% nemmel és 3 % „azt sem tudom mi az” válasszal felelt az összes megkérdezett közül. A 4 szakiskolát végzett szülő közül 1 személy, a 12 fő szakközépiskolai végzettséggel bíró szülő közül senki, a 14 főiskolát végzett szülőből ketten (2 fő) használtak szájzuhanyt.

22

3. ábra Szájhigiénés indexek életkor szerint a gyermekek csoportjában

Index átlag

Gyermekek szájhigiénés index átlagai életkor szerint 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

3,44

3,15

3,03

2,8

dmft átlag 0,53

3 éves

0,59

0,55

0,61

4 éves

5 éves

Silness-Loe átlag

6 éves

n=36

Életkor

Forrás: saját számítások

2. táblázat Gyermekek szájhigiénés indexei életkor szerint 3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

dmft átlag

3,15±3,08

3,44±3,17

3,03±2,94

2,80±3,12

Silness-Loe átlag

0,53±0,41

0,61±0,45

0,55±0,40

0,59±0,42

dmft index: 3,19±2,95

Forrás: saját számítások A dmft index a csoportra vonatkoztatva: 3,19±2,95, ami azt jelenti, hogy a megvizsgált 36 gyermeknek átlagosan 3 fogával probléma van, ez lehet szintén mint 23

a felnőttnél is szuvas, tömött vagy hiányzó (2. táblázat). A szülők kérdőívvel való megkérdezése alapján a gyermeküknek 70 %-a mossa meg a fogát a legelső fog kibújásakor első ízben, 20 %-uk az összes fog kibújásakor, 10 %-uk pedig nem emlékszik. A fogkrém használtara vonatkozó kérdésre 97 % válaszolta, hogy kifejezetten gyermekfogkrémet használ és 3 %-uknál egyformát használ a családban mindenki.

4.1.3. Fogmosás és fogorvoshoz járás gyakorisága

3. ábra A megkérdezett szülők fogmosási gyakorisága százalékos megoszlásban

Forrás: saját számítások

Naponta kétszer a megkérdezett szülők 77 %-a, naponta mosott fogat 23%(7. ábra). A gyermekek 70 %-a naponta kétszer, 20 % naponta háromszor, 7% csak este és 3% csak reggel mosott fogat (8. ábra).

24

4.ábra A megkérdezett szülők gyermekeinek fogmosási gyakorisága százalékos megoszlásban

Forrás: saját számítások

5. ábra A megkérdezett szülők információ forrása a helyes szájhigiénés szokásokról (%)

Forrás: saját számítások 25

Arra a kérdésre, hogy a szülők honnan szereznek információt a szájápolásról és a helyes szájhigiénés szokásokról, a kérdőív feldolgozása alapján a következő eredmények születtek. 73% a fogorvostól, dentálhigiénikustól, 13 % az interneten keresztüli információt részesíti előnyben, a többi értéket a kördiagramról olvashatjuk le ( 9. ábra). A szülők dentális edukáltságára vonatkozó kérdéseknél a kérdőívben fontos kiemelni, hogy a megkérdezettek 83% -a körkörös mozgási technikát alkalmaz fogmosáskor és csak 16%-uk végzi a vízszintes-hosszanti módszert. Arra a kérdésre, hogy mikor kell a gyermeknek először megmosni a fogát, 70% az első fog kibújásakor kezdte el, 20 % az összes fog kibújása esetén kezdte el a fogmosást, 10% nem emlékezett. A szülők 43,33%-a 2 havonta cseréli a fogkefét, míg 33,33% 3 havonta, 23 % pedig félévente. 6. ábra Szülők fogorvoshoz járásának gyakorisága százalékos megoszlásban

Forrás: saját számítások

26

A 30 megkérdezett szülő közül 40 % félévente, másik 40 % pedig évente kereste fel a fogorvosát, 10 %-uk csak panasz esetén, 7% azt válaszolta, mikor eszébe jut, 3% pedig ötévente kereste fel a fogorvosi rendelőt (10. ábra).

4.1.4.Táplálkozási szokások

7. ábra A vizsgált szülők és gyermekeik cukros és szénsavas italok fogyasztásának gyakorisága százalékos megoszlásban

Forrás: saját

A táplálkozást tekintve a szülők és gyermekek körében kitértem a cukros és szénsavas italok fogyasztására, melyben azt tapasztaltam, hogy a kérdőívben megkérdezett 30 szülő esetében 26,66 % ritkán fogyasztott cukros szénavas italt, 20 % hetente 2-szer, 6,66% naponta, 16,66% havonta 1-2-szer és 30 % sosem (4. ábra). A megkérdezett 30 szülő gyermekének cukros szénsavas-ital fogyasztásának a gyakorisága a következőképpen alakult: 40-40 %-uk ritkán és sosem kap édes 27

innivalót, 6,66%-uk naponta, 6,66% hetente kétszer és 6,66%-uk havonta 1-2-szer kap szénsavas, édes üdítőitalokat (4. ábra). Az 5-6. ábra a szülők édesség és gyümölcs fogyasztásának gyakoriságát mutatja. Az édesség napi többszöri fogyasztását 10 % válaszolta, 30% naponta egyszer, 46,66%a hetente, ritkán pedig 13,33% fogyasztott gyümölcsöt a megkérdezettek közül. Az édességet naponta többször fogyasztó szülők plakk indexe 1,75±0,35 volt; CPITN indexe 2,41±0,11, akik ritkán fogyasztottak édességet, a plakk indexük 1,01±0,30; CPITN indexük 1,68±0,64 volt. Gyümölcsöt a 30 szülőből 46,66% naponta egyszer fogyasztott, plakk indexük: 1,02±0,41; CPITN indexük: 1,81±0,73 volt.

40 %

naponta többször, 3,33%-ban voltak, akik hetente fogyasztottak gyümölcsöt, és azok is, akik csak akkor „amikor belefér a költségvetésükbe”. Ritkán fogyasztottak gyümölcsöt 6,66-ban. 8. ábra Szülők édesség fogyasztási gyakorisága százalékos megoszlásban

Forrás: saját számítások

9. ábra 28

Szülők gyümölcs fogyasztásának százalékos megoszlása

Forrás: saját számítások

4.2. Összefüggések

Szájhigiénés indexek értékelése Az iskolai végzettség és a plakk index átlagának korrelációs értéke r=-0,41, tehát közepesen negatív összefüggés tapasztalható, azaz minél magasabb az iskolai végzettség, annál alacsonyabb a plakkátlag. Az iskolai végzettség és a fogorvoshoz járás gyakoriságának tükrében gyenge összefüggés mutatható ki a főiskolát, egyetemet végzők körében, akik csak panasz esetén mennek fogorvoshoz (r=0,20). A szülők életkora és a plakk index átlaga között nagyon gyenge összefüggés található, ami azt veti fel, hogy minél idősebb a szülő, annál vastagabb a plakk vastagsága (r=-0,1), viszont erős az összefüggés a CPITN és az életkor között (r= 1,0), ez azt jelenti, hogy az idősebbeknek a tasak mélysége nagyobb. A felnőttek CPITN index átlaga és a plakk átlag között egy közepes erősségű összefüggés található (r=0,4), tehát akinek a fog felszínén található lepedék réteg, annak az 29

egyénnek a CPITN (tasak mélysége) is kimutatható. A DMFT és a plakk index és a DMFT-CPITN indexek között nem találtam összefüggést (r=0,1),(r=0,01). A plakk index és a D (decayd-szuvas) érték között közepes erősségű összefüggés mutatható ki (r=0,5), a lepedék vastagsága hatással van a fogszuvasodásra, vagyis minél vastagabb a lepedék a fogfelszínen, barázdákon, annál több a szuvas fog. A CPITN és az M (missing-hiányzó) értékek gyenge erősségű összefüggést mutatnak, valószínűsíthető, hogy a tasak mélysége befolyással van a hiányzó fogak számára (r=0,3). Nem találtam összefüggést a CPITN és az F (filled-tömött) érték között (r=0,1). A gyermekek dmft és a plakk index értékelésénél közepesen erős összefüggést találtam (r=0,44), tehát szuvas, hiányzó és tömött fogak száma függ a plakk vastagságától. A d (decayed-szuvas) és a plakk index között is kimutatható összefüggés (r=0,45), méghozzá közepes erősségű, annyit jelent, hogy minél vastagabb a plakk vastagsága, annál több a szuvasodás szájüregben. Táplálkozás és a szájhigiéné összefüggései: A napi többszöri gyümölcs-fogyasztás és a DMFT között nincs összefüggés (r=0,1), viszont a gyümölcsöt ritkán fogyasztók és a DMFT érték között közepes erősségű összefüggés tapasztalható (r=0,35). Fogmosási

szokások,

fogorvoshoz

járás

és

szájhigiénés

index

értékek

összefüggései: A gyermekek fogmosási gyakoriságát illetően közepes erősségű összefüggés található azoknál a gyermekeknél, akik egyszer mosnak fogat és a dmft index érték között (r=-0,5). A plakk index és a fogmosás gyakorisága között gyenge összefüggés tapasztalható (r=-0,2). A felnőttek esetében a DMFT index és a napi egyszeri fogmosás között közepes negatív korreláció mutatható ki (r=-0,4). Gyenge az összefüggés a CPITN és a napi egyszeri fogmosás között (r=-0,2). Kimutatható gyenge összefüggés a szülők helyes fogmosási technikájának alkalmazása és a

30

gyermekek dmft értéke között (r=0,2). Szignifikáns9 eltérés mutatható ki a fogorvoshoz járás és a f (filled) érték között (p=0,017), aki gyakran jár fogorvoshoz, annak kevesebb a tömött foga. Nincs szignifikáns eltérés a fogbeavatkozások és a fogmosási gyakoriság között (p=0,07), viszont tendenciaként mindenképpen megállapítható, hogy a gyakori fogmosás csökkenti a dmft értéket (p=0,05).

4.3 Megbeszélés

Nem mutatkozott összefüggés az iskolai végzettség a DMFT értékek között a vizsgált populációban, de a DMFT értékek magasak. A szájhigiénés mutatók közül a Silness-Loe (plakk) indexet, a CPITN indexet átlagosnak tekinthetjük, a DMFT értékek magasabbak, de még így is átlagosnak tekinthetők a hazai értékekhez viszonyítva. A dentális edukáltság az iskolai végzettség függvénye vizsgálatunk szerint. Az eredményeink szerint többen használtak fogselymet és szájzuhanyt a főiskolát, egyetemet végzettek körében. A gyermekek szájhigiénés index átlagai életkor alapján azt mutatják, hogy 6 éves korban alacsonyabb a dmft érték, ez azért lehet, mert ebben az életkorban már kevesebb a tejfog. A dmft-ben az m, csak a szuvasodás miatt eltávolított fogak számát jelenti és nem a fiziológiásan hiányzó fogakat. A dmft érték 4 éves korban azért magasabb, mert a szülők megkérdezése szerint csak 3éves kor körül mossák meg először a fogát a gyermeknek. A táplálkozási szokások erőteljesen befolyásolják a szájhigiénés indexeket. Azok a szülők akik gyakrabban fogyasztanak édességet, azoknak magasabb a plakk indexük és a CPITN indexük. Eredményeink szerint a fogmosási gyakoriság és a gyermek fogazati állapotából megállapíthattuk, hogy aki egyszer mos fogat egy nap, annak a gyermeknek rosszabb a kariológiai státusza (dmft + egyszeri fogmosás). Felnőttek esetében is megállapítottuk, hogy aki egyszer mos fogat, annak magasabb a szájhigiénés index értéke (DMFT + egyszeri fogmosás). Így igazolódott az állításom, miszerint a szülők szájhigiénés magatartása összefügg a gyermekek 9

Szignifikancia határérték p=0,05, ettől kisebb értékek esetében szignifikáns (jelentős) különbség van

31

fogmosási szokásaival. Az értékelések során kiderült, azok a gyerekek, akik a helyes fogmosási technikát látják a szülőtől, azoknak jobb a orálhigiénés indexük. Ezáltal beigazolódott a hipotézisem, a szülők edukáltsága összefügg a gyermek kariológiai státuszával (fogmosási technika + dmft). Az a feltevésem, hogy a szülők orálhigiénés magatartása nem tükrözi a szájápolással kapcsolatos ismereteket beigazolódott, ugyanis tudják a szülők, hogyan kell helyesen fogat mosni, viszont a szájhigiénés állapotuk nem ezt tükrözi, negatív eredményeket mutat. A szülők és gyermekük fogazati állapota közötti összefüggés feltételezésem nem igazolódott be, viszont a szülők iskolai végzettsége és a szülők kariológiai státusza között találtunk összefüggést: minél magasabb az iskolai végzettség, annál alacsonyabbak a szájhigiénés indexek (plakk index).

32

5. Összefoglalás, következtetések

Azzal, hogy az a hipotézisem nem igazolódott be, ami a szülők és a gyermek fogazati állapota összefüggését tételezte fel, az a tévhit is megdőlt, hogy a rossz fogazat örökölhető. Bizonyított, hogy a szuvasodás számos tényezőtől függ és hatással van a szájhigiénés állapotra és fordítva. Így a fogmosás gyakoriságától a helyes fogmosási technikától, táplálkozási szokásoktól is, melyek beigazolódtak a felméréseim szerint. A szülők kariológiai státuszánál látható, hogy a DMFT értékek magasak, közelít a hazai felnőtt lakosságon végzett orálhigiénés vizsgálat eredményeihez (Szőke Judit, 2004). A gyermekek kariológiai eredményei egy hazai kutatáshoz viszonyítva jó, a dmft értékük az 5-6 évesek körében alacsony értéket mutat ( Dr. Márton Krisztina és mtsai, 53-62.old). Ez különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy fontos foglalkozni prevenciós programok szervezésével, mert ez elősegíti a szülők helyes orálhigiénés, táplálkozási magatartásának kialakulását, utat mutat a helyes szokások kialakítása felé az életvitelben. A helyes szájhigiénés, a megfelelő táplálkozási és a fogorvoshoz járási szokások befolyásolják a fogazati állapotot, mint azt egy hazai kutatási eredmény is kimutatta (Dr. Madléna Melinda és mtsai, 2007). A védőnő a tanácsadások és családlátogatások során tud bekapcsolódni ebbe a folyamatba és adekvát válaszokkal, tanácsokkal tudja segíteni, javítani a megfelelő egészségmagatartási szokások kialakítását, a napjaink szűretlen

információhalmazából

szakszerű,

értékes

és

individualizálni mind a szülők, mind a gyermekek számára.

33

használható

tudást

6. Irodalom jegyzék, internetes hivatkozások

Könyvek:  Bánóczy Jolán és Nyárasdi Ida: Preventív Fogászat; Medicina Könyv Kiadó, 1999  Dr. Benjamin Spock – Dr. Steven J. Parker : Spock doktor csecsemő- és gyermekgondozása; Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2010  Dr. Ormai Sándor : Élettan-kórélettan, 1996  Reader’s Digest Válogatás:Bittsánszky Jánosné, Boros Lázsló, Janáky István, Sóskuthy György, Várkonyi Erika, Zsolt Angéla, dr, Ladocsi Teréz, dr. Vásárhelyi Barna : Gyógyító ételek Ártalmas ételek, Reader’s Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998  Reader’s Digest Válogatás: Farkas István, Gál Dorottya, Janáky István, Molnár Tünde, Nagy Erika, Nemere Zsóka, Dr. Ladocsi Teréz, Dr. Vásárhelyi Barna: Gyógynövények, ásványi anyagok, Reader’s Digest Kiadó Kft., Budapest, 2001  Rodé Magdolna : Gyermekkori fog- és szájbetegségek, Spinger Hungarica Kiadó Kft., Budapest, 1998  Velkey László, Sólyom Enikő, Vissy Ágnes, Nagy Kálmán (szerk.) : Gyermekgyógyászati Praktikum; Spinger Hungarica Kiadó Kft., Budapest, 1994 Folyóiratok:  Dr. Faragó Ildikó: Fiatal felnőttek dentális egészségének és az ezzel összefüggő

tényezők

kapcsolatának

vizsgálata

rendészeti

szakközépiskolában, Semmelweis Egyetem, Doktori értekezés, 2013)  Declaration of Alma-Ata: Report of the International Primery Health Care Alma-Ata, USSR, 6-12. September, 1978. WHO, 1978.

34

 Declaration of Jakarta: Report of the Fourth International Conference on Health Promotion, Jakarta, Indonesia. July, 1997.  Magyar Gyermekorvosok Társasága 1-3 éves gyermekek táplálkozási szokásai, egy hazai felmérés tapasztalatai alapján; Védőnő, XX. évf. 2010/6. szám  Magyar Gyermekorvosok Társasága: A kalcium, a D-vitamin és a mozgás szerepe az életfolyamatokban; Védőnő, XXII. évf. 2012/1.szám  Dr. Madléna Melinda, Dr. Hermann Péter, Dr. Tollas Örs, Dr. Gerle János, Dr. Fejérdy Pál Felnőtt korúak táplálkozási, szájhigiénés és fogorvoshoz járási szokási kérdőíves felmérés alapján; Budapest, Fogorvosi szemle, 100.évf. 3.sz. 2007. 91-97.  Dr. Márton Krisztina, Dr. Balázs Péter, Dr. Bánóczy Jolán, Dr. kivovics Péter: Magyarország népegészségügyi helyzetének fogorvosi vonatkozásai; Budapest, Fogorvosi szemle, 102.évf. 2.sz., 2009. 53-62.old.  Szlávi Erzsébet diplomás ápoló, fogászati asszisztens: Fogászati prevenciós vizsgálatok Zala megyében 6-14 éves gyermekek körében; Védőnő, XXII. évf. 2012/5.szám  Szőke Judit: A hazai felnőtt- és időskorú lakosság orális egészségi állapota az ezredfordulón; Budapest, Fogorvosi szemle, 97.évf.6.sz., 2004. 219-229.old.  WHO, 1986: World Health Organization. Preamble to the Constitution of the WHO as adopted by the International Health Conference, New York, 19-22 june, 1946; signed on 22 July 1946 by representatieves of 61 States (Official Records of the World Health Organization, no. 2, p. 100) and entered into force on 7 April, 1948. WHO, 1986.  WHO, 1986: The Ottawa Charter for Health Promotion. First International Conference on Health Promotion, Ottawa, 21. November, 1986. WHO, 1986.

35

Internetes hivatkozások:  http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1  http://www.ngysz.hu/print/http://www.ngysz.hu/hirek/OTP_Fogaszati_Road Show_2013osz.html  http://www.eletforma.hu/test-es-lelek/a-gyerek-fogainak-egeszsegeert-azanya-felelos/

36

7. Mellékletek, dokumentumok 7.1. Kérdőív Tisztelt Szülő! Molnár Patrícia Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának IV. évfolyamos védőnő hallgatója vagyok és a 2013-2014 es tanévben szakdolgozatomat készítem, amelynek címe „Óvodások fogazati állapota a szülők szájüregi egészségének tükrében” címmel. Kutatásom elkészítéséhez kérem segítségüket ezzel az általam készített kérdőív kitöltésével. A feldolgozás anonim módon történik. Kérem Önöket, a tényleges válaszokat jelöljék be, elősegítve ezzel a kutatás valódiságát. A kérdőív kitöltése kb. 5-10 percet vesz igénybe, a kérdéseknél egy válasz megadása lehetséges.

Név: 1.Mi az Ön iskolai végzettsége? A: általános iskola B: szakiskola (érettségi nélkül) C: szakközépiskola, gimnázium D: főiskola, egyetem

2. Rendszeresen jár-e fogászatra? A: igen B: nem

3. Milyen gyakran megy fogorvoshoz? A: félévente B: évente C: ötévente D: mikor eszembe jut 37

E: csak panasz esetén

4. Mikor megy el fogorvoshoz? A: ellenőrzés céljából , és ha szükséges, kezeltetem is B: csak ha fáj C: ha panaszom van

5. Milyen gyakran mos fogat? A: 1-szer/nap B: 2-szer/nap C: 3-szor/nap D: minden étkezés után E: rendszertelenül

6. Figyeli-e mennyi ideig mos fogat? A: igen B: nem

7. Tudja-e hogy mennyi ideig mos fogat? Ha igen, akkor írja be! ……………………….. 8.Használ-e fogselymet? A: igen B: nem

38

9.Használ-e szájzuhanyt? A: igen B: nem C: azt sem tudom mi az 10. Milyen fogmosási technikákat alkalmaz a fog tisztításkor? A: körkörös mozgási technika B: vízszintes-hosszanti (sikálós) módszer C: mindegy D: nem tudom

11. Mikor kezdte el gyermekének először megmosni a fogát? A: első fog kibújásakor B: összes fog kibújásakor C: semmikor, az óvodában kezdték el D: nem emlékszem

12. Milyen fogkrémet használnak a gyermekeik? A: amilyet meg tudok venni B: kifejezetten gyerekfogkrémet C: felnőtt fogkrémet D: a családban mindenki egyformát használ

13.Ismer-e gyermek fogkrémeket? A: igen B: nem Ha igen, akkor nevezze meg! 39

……………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………..

14. Milyen gyakran cseréli a fogkefét? A: 2 havonta B: 3 havonta C: fél évente D: évente E: amikor pénzem van rá

15. Az Ön gyermeke(i) hányszor mosnak fogat? A: naponta kétszer B: naponta háromszor C: csak reggel D: csak este E: nem tudom, nem látom

16. Kitől tanulták az Ön gyermekei a helyes fogmosást? A: édesanya,édesapa B: nagyszülők C: védőnő D: fogorvos, dentálhigiénikus E: tv-reklám F: nem tanította senki, jön az magától

17. Milyen gyakran fogyaszt édességet? 40

A: naponta többször B: naponta egyszer C: hetente D: havonta E: ritkán F: sosem

18. Milyen gyakran fogyaszt gyümölcsöt? A: naponta többször B: naponta egyszer C: havonta D: hetente E: ritkán F: amikor belefér a „költségvetésbe”

19. Milyen gyakran használ rágógumit? A: mindennap B: hetente C: havonta D: alkalmanként E: sosem

20. Milyen fajta rágógumit használ? A: cukrozottat B: cukormenteset

41

21. Fogyaszt-e alkoholt rendszeresen? A: igen B: nem C: csak alkalmanként

22. Jelenleg dohányzik-e? A: igen B: nem C: csak „party dohányos vagyok”

Ha igen mennyit szív naponta? A: naponta 10-15 szál B: naponta 4-5 szál C: naponta 1 doboz

23. Tudja-e melyik maradó foga (hol) bújik elő a gyereknek? A: metszők alul B: metszők felül C: rágófog a tejfogak mögött D: szemfog

24. Milyen gyakran fogyaszt cukros szénsavas italt? A: ritkán B: naponta 42

C: hetente 2-szer D: havonta 1-2 szer D: sosem

25.Hányszor ad gyermekének cukros, szénsavas italokat? A: ritkán B: naponta C: hetente 2-3 szor D: havonta 1-2 szer E: sosem

26. Milyen italokat fogyaszt a gyermeke általában/leggyakrabban? A: tej B: tea C: ásványvíz D: üdítőital

27. Ön honnan szerez információt a szájápolásról, helyes szájhiginés szokásokról? A: televíziós reklámokból B: interneten keresztül C: fogorvostól, dentálhigiénikustól D: védőnőtől

28. Mit gondol: a fogszuvasodás megelőzhető? A: igen 43

B: nem,ha rossz fogat „örököltem”,úgyis szuvas lesz.

29. Tudja-e, hogy az egyszerű ínygyulladás megelőzhető, és ha kialakult, fogmosással „gyógyítható”? A: igen B: nem

Részvételével számos értékes információt kaptam szakdolgozati kutatásomhoz. Segítségét köszönöm!

7.2. Dokumentumok A dolgozatom végén a kutatáshoz szükséges dokumentumokat csatoltam.

44