Óvodapedagógiai ajánlások a Mozogni jó! mozgalom tapasztalataiból

Az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának nevében szerkeztette:

Bukovicsné Nagy Judit

Óvodapedagógiai ajánlások a „Mozogni jó!” mozgalom tapasztalataiból A „Mozogni jó!” országos óvodai egészségpedagógiai mozgalom indulásának néhány tapasztalata. 2009

sportstrategia_munkf_bel_sz.indd 1

10/23/09 8:36:30 PM

Óvodapedagógiai ajánlások a „Mozogni jó!” mozgalom tapasztalataiból

Szerkesztő: Bukovicsné Nagy Judit Lektor: Prof. Dr. Székely Lajos Nyertes pályázók: Kaposvár, Petőfi Sándor Óvoda nevelőtestülete Százhalombatta, Pitypangos Óvoda – Sebestyén Mihályné óvodai gyógytestnevelő Nyíregyháza, Kikelet Óvoda nevelőtestülete Némethné Bartha Éva – óvodapedagógus kutatás: Budapest, Koszorú Óvoda Budapest, Régifóti úti Óvoda

Kiadja: Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata közhasznú egyesület, Budapest, 2009 – az ÖM Sport Szakállamtitkárság, Sport és Stratégiai Főosztály támogatásával. Felelős kiadó: Bukovicsné Nagy Judit, főtitkár Nyomdai munkák: CREO design, Creo Kft. Budapest Nyomdai előkészítés: Bukovics Zoltán


10/23/09 8:36:30 PM

TARTALOM A SPORTRA NEVELÉS LEHETŐSÉGE ÉS TARTALMA EGY FŐVÁROSI ÓVODÁBAN........................................................................................................................ 5 1. A sportra nevelés alaphelyzete és fontossága az óvodai nevelésben...................... 5 2. Az óvodapedagógus feladatai a sportra nevelés körében......................................... 7 3. Néhány adat a „Mozogni jó!”- mozgalom egészségi jellemzéséhez........................ 7 4. Közös feladatok a szülőkkel............................................................................................ 9 5. Értékelés........................................................................................................................... 10 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETRE NEVELÉS ÉS A MOZGÁS KAPCSOLATA................... 11 1. Egészség és mozgás ...................................................................................................... 11 2. Összehasonlító felmérés két fővárosi óvodában........................................................ 14 3. A mozgás szerepe az egészség nevelésében............................................................... 17 4. A játék helye az egészségnevelésben........................................................................... 18 5. A testnevelő foglalkozások összehasonlítása............................................................ 19 6. Pedagógusok véleménye a programról....................................................................... 20 7. A szülők véleménye a programról............................................................................... 22 Összegzés............................................................................................................................. 26 Zenés-táncos tartásjavító program az óvodai egészségnevelésben................................................................................................................................ 28 1. A gyermekek mindenek felett álló érdekeiből adódó tevékenységeink................. 29 2. Az óvodai preventív tartásjavító torna módszere...................................................... 31 3. A zenés-táncos tartásjavítás programja....................................................................... 33 4. A módszer várható eredményei................................................................................... 35 „A MOZGÁS: FEJLŐDÉS – A FEJLŐDÉS: MOZGÁS!”............................................ 37 1. Komplex egészségfejlesztő és mozgást népszerűsítő programról.......................... 38 2. A program feladatai és módszere................................................................................. 38 3. A megvalósult programok részletes leírása................................................................ 39 4. A megvalósult programok siker-mutatói................................................................... 43


10/23/09 8:36:30 PM

4

Szemléletváltás az óvodai mozgásfejlesztésben

EGYÉNI PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA AZ ÓVODAI MOZGÁSFEJLESZTÉSBEN................................................................................................................. 45 1. A Petőfi Sándor Óvoda bemutatása............................................................................ 45 2. A mozgásfejlesztő program bemutatása..................................................................... 46 3. Testnevelési foglalkozások........................................................................................... 52 4. Sportprogramok............................................................................................................. 55 5. Az óvoda egyéb szolgáltatásai...................................................................................... 56 6. Óvodai rendezvények.................................................................................................... 57 7. A mozgásfejlesztő program várható eredményei..................................................... 59

A programban résztvevő óvodák:

Bátaszék (Kossuth L. u. 3.) Budapest (VIII. Koszorú u. 14-16.) Budapest (XV. Régifóti út 14.) Dunaújváros (Gábor Á. u. 2-4.) Dunaújváros (Dunaújvárosi Óvoda Római Városrészi egysége, Pajtás u. 2.) Eger (Széchenyi u.4.) Jászberény (Gorjanc Ignác sétány 1.) Kaposvár (Petőfi u. 20.) Kiskunmajsa (Szt. Gellért Katolikus Iskola és Óvoda) Lajosmizse 1. (Virág Gabriella) Lajosmizse 2. (Oláhné Szívós Katalin) Maglód (József A. krt. 29.) Miskolc (Belvárosi Óvoda) Mosonmagyaróvár (Kormos Lakótelep) Nagykanizsa (Attila óvoda) Nyíregyháza (Fazekas János tér 25.) Pákozd (Hősök tere 8.) Sárvár (Petőfi úti óvoda) Százhalombatta (Liszt Ferenc sétány 6.) Szombathely (Pázmány P. krt. 26./a) Tolna (Hősök tere 2.) Veszprém (Egry-úti körzeti óvoda) Vésztő (Komlódi-Falvi Óvoda – Bartók Béla Nevelési Központ) Zalaegerszeg (Kis-utcai óvoda) Debrecen (Egyetem DOTE Napközi Otthonos Óvoda , Nagyerdei krt.)


10/23/09 8:36:30 PM

A sportra nevelés lehetősége és tartalma egy fővárosi óvodában

5

A SPORTRA NEVELÉS LEHETŐSÉGE ÉS TARTALMA EGY FŐVÁROSI ÓVODÁBAN (Gondolatok és javaslatok a „Mozogni jó!” óvodai programhoz)

A „Mozogni jó!” sportnevelési programunkat a főváros VIII. kerületében működő (Koszorú u. 14-16. sz. alatti) Napközi Otthonos Óvoda iskolába induló csoportjaiban valósítottuk meg, így a megállapításaink erre a közösségre specifikusak. Az óvodai egészségnevelő munkát 8 óvodapedagógus irányítja, akiket öt óvodai dajka segít a nevelőmunkában. Óvodánk sajátos helyzetben van, a főváros olyan kerületében működik, amelyik rekonstrukcióra szorul, ahol nagyarányú a szegénység, a közegészségügyi hiányosság és alacsony az egészség-kulturális szint. A kerület un. Magdolna-negyedében az összlakosság 9,8%-át roma-népesség teszi ki, ebből az óvodánkban felvett gyermekek 66,3 %-a romaszármazású. Az óvoda nevelési programja szerint, sajátosan „egészségfejlesztő óvoda”. Mind a mozgalmi programban, mind az adatgyűjtésében a középső és a nagycsoport tagjai vettek részt ( N=61), a kisebbségi és a többségi társadalmi csoportokból, különválasztás nélkül. A sajátos nevelési igény fő okai között az alábbiak találhatók: •• különbözik a roma gyermekek családi szocializációja, és kulturális mintája, •• nyelvi hátrányok mutatkoznak (főleg a beás és oláh cigány családok gyermekeinél), •• magas arányú a szülők munkanélkülisége, nagy a szegénység kockázata, •• az átlagosnál rosszabb a roma családokban élők egészségi állapota, •• nincs rendszeres sportolásra, szabadidő-foglalkozásra alkalom, •• jelentős arányú a családokban a szenvedélybetegek aránya. A felsorolt okokból következik, hogy óvodás gyermekeinket a szociális környezeti tényezők, a többségi társadalom gyermekeivel szemben, halmozottan hátrányos helyzetűvé teszik. 1. A sportra nevelés alaphelyzete és fontossága az óvodai nevelésben

A sportmozgalom indítása előtt az egészségnevelési „alaphelyzetről” kívántunk képet kapni, azaz feltárni, hogy: •• milyen ismeretekkel rendelkeznek az iskolai életre felkészülő gyermekek, •• milyen motivációk irányítják a kisgyerekeket az egészséges viselkedés választására, •• milyen készségekkel, képességekkel rendelkeznek az egészséges életmód megvalósításához (a családok kedvezőtlen anyagi, és kulturális hátterében),


10/23/09 8:36:30 PM

6


•• milyen az iskolára készülődők biológiai fejlettsége, mozgáskultúrája és tényleges egészségmagatartása. Elemzésünk során kiemeltük, hogy az egészség az embernek semmi mással nem pótolható értéke. Az ember az értékeit általában megvédi. Nem így áll ez minden esetben az egészséggel kapcsolatosan. Az egészség a gyermekeknél „természetes” állapot, a betegség pedig egy bizonyos idő után (egészségügyi közreműködéssel) „úgyis elmúlik”. Az egészséges gyermektől távol esik a veszély megelőzése (a prevenció). Több kutató és a Nemzeti egészségfejlesztési Program adatai szerint is a magyar lakosság egészségi állapota drámaian romlik. (Adámy,2006; Aszman,1998; Barabás,1997; Benkő 1997; Kopp mts. 2006; Nagymajtényi. 2006; Simon. 2000; Székely 2006, és mások). Az egészségmegőrzés, az egészségfejlesztés mára megkerülhetetlen társadalmi feladattá lett, amelyre pedagógiailag is fel kell készülni. Az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés alapvető lehetősége: az egészséges életmódra nevelés. Az egészségnek az egyedfejlődés minden szakaszában, a nevelési folyamat minden mozzanatában alapozó szerepe van. Ha valaki birtokolja az egészséget, ez a tény még nem jelzi az egészségnevelő tevékenység sikerét, de az egészség hiánya mindenképpen nevelési „akadályként” hat vissza”. Az egészség fenntartása, megerősítése, visszaszerzése a nevelési folyamat minden fázisában (és minden életkorban) a rendszer zavartalan működése szempontjából alapvető követelmény.” (Székely, 2005. 16. old.) Az egészségfejlesztés aktualitását pedagógiai oldalról a kompetencia-alapú nevelés keretében az egészségnek „csúcskompetencia” értelmezése jelzi. A készségek, és képességek sorában prioritást élvez az egészségvédő és egészségfejlesztő készségek elsajátítása, és a mindennapos tevékenység során történő gyakorlása. Az alapot a testi adottságok, biológiai képességek képezik, erre épülnek a lelki-szellemi (értelmi, érzelmi, akarati) képességek, majd ezt tetőzik be a cselekvést megelőző állásfoglalások (attitűd) és az életben való boldogulás tevékenységei. A mozgásfejlesztés és a mozgáskultúra elsajátítása nem önmagában álló feladat, azaz a „Mozogni jó!” óvodai mozgásprogram is a testi (szomatikus) nevelésnek csupán egyik (de nélkülözhetetlen) alkotó eleme. A szomatikus nevelés területe: a testi szükségletek kielégítése, a testápolás, a testedzés, a fertőzések és a balesetek megelőzése. A higiénés nevelés az egészséget védő jó szokások alakítását, a fizikai aktivitásra való serkentést (aktív, mozgásos életmódot), a helyes táplálkozásra nevelést, az egészséges öltözködést szorgalmazza.


10/23/09 8:36:30 PM


7

2. Az óvodapedagógus feladatai a sportra nevelés körében

Az óvoda egészségnevelési programja az egészséges életmód alakítását, az egészséges életvitel igénnyé alakítását, képességgé fejlesztését célozza, ebbe illeszkedik a gyermekek egészségvédő ismereteinek és attitűdjének alakítása. –– Alapvető egészségpedagógiai (szoktató, tanító) feladat: a gyermek testi gondozása, testi szükségleteinek kielégítése és a testi épség védelme. Ez az alapvető feladat az óvodásgyermekek higiénés nevelését, az alapvető higiéniai tennivalókra való szoktatását (gyakorlását, ellenőrzését, folyamatos korrekcióját) foglalja magában. –– Kiemelt szomatikus pedagógiai feladat a kondicionálás, a testedzés megkedveltetése, szorgalmazása, alapvető mozgáskészségek kimunkálása, az önálló testedzésre történő nevelés, a „semmittevő”, unatkozó, feladat nélküli „időtöltések” felszámolása. Kiemelt jelentőségű a kisgyermek mozgásigényének kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgásainak kifejlesztése, a közösségi sportélmények szervezése. –– Mozgásprogramunk céljául azt is kitűztük, hogy a gyermekek a különböző etnikumú, kultúrájú, anyagi szintű, illetve különböző fogyatékosságú gyermekek másságát megértsék, és segítő-támogató együttműködéssel elfogadják. 3. Néhány adat a „Mozogni jó!”- mozgalom egészségi jellemzéséhez • Egészségi állapot

Az óvoda-orvosi és védőnői nyilvántartás adataiból következtettünk a vizsgálatban résztvevő gyermekek egészségi státuszára, növekedésük és fejlődésük menetére. Az elvégzett alapszűrések adataiból kitűnik, hogy az 5 éves gyermekek (N= 61) testtömegének (testsúlyának) átlaga – a nevelési év kezdetén – a fiúknál: 19,12 kg, a lányoknál 18,23 kg volt, amely az év végére a fiúnál 21,27 kg-ra, a lányoknál 20,05 kg-ra emelkedett (öt leány esetében túlsúlyosságot mutatott). A vizsgálati csoport tagjai ezek alapján egészségesen fejlett gyermekeknek minősülnek, fejlődési zavar (súlyosan sovány, étvágytalan, súlyosan elhízott), vagy szervi rendellenesség nincs a nyilvántartásban regisztrálva.


10/23/09 8:36:31 PM

8


• Egészségi ismeretek

A gyermekek egészségvédő ismereteit felmérésünk során az alábbi témakörökben regisztráltuk: –– a személyi higiénia alapfeladatai, higiénés önellátás (kézmosás, WC-használat), –– a ruházat higiéniája (öltözködés, rendszeresség, átöltözés), –– az étkezés higiéniája (önállóság, közreműködés), –– mozgáskészség fejlettsége (szabálytartás, mozgásöröm), –– társkapcsolatok formája (másság elfogadása, segítő támogatás), –– egészségtudat erőssége (szervezet ismerete, káros szokások elutasítása, fertőzések megelőzésének tudatosítása). A változást regisztráló adatokból kitűnik, hogy a mért tudásszint mindenegyes ismereti tényezőnél emelkedést mutat, átlagosan 2,5 értékponttal , csupán a „mozgáskultúra” területén jelentkezett alacsonyabb teljesítmény (1,4 értékpont az 5-ös skálán). • Egészségi magatartás

Az egészségmagatartás („health behavior”) önállóságának, készségének szintjét a gyermekek szituációs (azaz: előre előkészített) helyzetben mutatott magatartásának megfigyelésével regisztráltuk. Az egészségvédő magatartás mért szintje 4,8 pont értékű volt, amely alapján átlagos szint fölötti egészségvédő magatartási esélyt prognosztizáltunk. A roma és nem-roma gyermekek egészségvédő teljesítményei között a különbségek nem szignifikánsak (d= 0,05 pont). Az adatok azt mutatják, hogy integrált neveléssel az iskolai életben megkívánt egészségvédő képesség, mozgáskészség sikeresen kiművelhető. • Mozgásigény, szabadidős program

A 4 -5 éves gyermekek szabadidő-programja szinte teljességében a szülőkön múlik. A 6 éves gyermekek már több olyan igényt terjesztettek elő szüleiknek, amely a szabadidő megválasztására vonatkoztak (pl. séta, közös kirándulás, úszás, kerékpározás). A szabadidőnek a lakáson kívüli eltöltését ugyanakkor a szülők igen „veszélyesnek tartják”, ezért közösségi kulturális időtöltésről nem kaptunk adatokat. A vizsgálatban részt vevő nem roma származásúak többsége olyan fiú (74%), aki a szabad mozgásos játékokat, közösségi (sport) rendezvényeket és a túrázást választanák szívesen, a lányok inkább a sétát, a kirándulást és a „rendezvényeket” kedvelik (pontértékük: 4,5, ami igen magas igényállításról tesz tanúbizonyságot).


10/23/09 8:36:31 PM


9

• Szociális kapcsolatok erősítése a mozgásprogramban

A „Mozogni jó!” program során mért szociometriai társválasztási pontszámok azt jelzik, hogy egy-egy gyermeket többször választottak társként a játékos vetélkedőkben, versenyeken (r= + 0,85). A kapott adatok nem csupán abban erősítenek meg, hogy a gyermekek társkapcsolati készsége (az elfogadás és együttműködés készsége) szignifikánsan esély fölötti, de abban is, hogy a különböző szociális hátterű (roma és nem-roma) gyermekek között ki a mozgásprogram keretében erős, megkülönböztetés nélküli (baráti, bensőséges) a szociális kapcsolat valószínűsége mutatható. (p<0,0 1). A Moreno-módszerű szociometriai adataink azt mutatják, hogy a mozgásprogram megfigyelési szakaszában a különböző családi hátterű gyermekek elfogadták egymást: a romaszármazású gyermekek társválasztásának 42 %-ban szerepelnek nem-roma származású játszótársak, vetélkedő-partnerek. • Egészségtudatos magatartás változása a program nyomán

Az egészségtudatos magatartás fejlődése a különböző tevékenységi területeken különböző ütemben zajlott le. Leggyorsabban az óvodai rend megerősödése, a környezet rendje iránti igényesség teljesedett ki: minden gyermek elfogadta és „szokásból” tartott rendet játékszereiben, tisztálkodása során, ruházatának elhelyezésében, a rajz, a gyurmázás utáni rendrakásban (a korrelációs együttható: r = 0,75, szoros együtt járást mutat). Nehezen változott a vizsgálati időszakban káros egészségi szokások megítélése (22%), amely a családban tapasztalt nagyfokú dohányzás (82%) és alkoholfogyasztás (65%) folyamatos „ellenhatásaként” jelentkezett. Az iskolára való előkészület szempontjából a 6 éves óvodásgyermekek egészségtudata jó közepes teljesítményt mutat, azaz egészségvédelemből iskolai életre alkalmassá válik. A felmérés adatai azt is bizonyították, hogy a megtanult viselkedés-elemeket a gyermekek képesek különböző életkörülmények között, életkori tevékenységek közepette is alkalmazni (transzfer). A gyermekek viselkedése tehát nem a visszatartáson (büntetésen) alapszik, hanem a meggyőzésen és gyakorláson. Ezt bizonyítja a gyermekek balesetmentes magatartása is. 4. Közös feladatok a szülőkkel

Az iskolára készülő roma és nem-roma származású gyermekek integrált nevelését az óvoda nevelőközössége a szülőkkel közösen tudta megvalósítani. Ez a feltétel magában foglalja azt, hogy a szülők rendszeresen találkoznak az óvodapedagógusokkal,


10/23/09 8:36:31 PM

10


hogy részt vesznek az óvoda rendezvényein, a „nyílt napjain”, az óvodaszék munkájában, más külső sportrendezvényeken. A mozgásprogram keretében a szülők számára szülői klubot szerveztünk, ahol a szülők havonta rendszeresen találkozhattak egymással és a nevelőkkel. (A klubfoglalkozásokra a mintában szereplő gyermekek szüleinek 78%-a jelentkezett). A klub nem szülői értekezletet jelentett, hanem szórakozó, vitatkozó, kulturális együttlétet, családias óvodai közösségét. A mozgás, a játékos vetélkedő, az alapozó sport akkor válik „közösségivé”, ha a gyermekek, a szülők, az óvoda felnőtt dolgozói is részt vesznek a „családias tornában”, közös vetélkedőn. Az óvodapedagógusok a szülőkkel való együttműködés számtalan formáját alkotják meg. A „Mozogni jó!” programot elsősorban olyan „külső rendezvények” vihetik közelebb a sporttevékenységek megkedveléséhez, amelyek az óvodai életen (és épületén) kívül kapcsolják össze a sportegyesületekkel, szabadidős programokkal, területi (kerületi) vetélkedőkkel, természetjárással, sportbemutatókkal. 5. Értékelés

A bemutatott felmérés csupán része egy átfogó vizsgálatnak, amely főiskolai óvodapedagógiai kutatás részét képezi. A közölt adatok azt biztosan igazolják, hogy az elindított mozgásfejlesztő és sportolást népszerűsítő óvodai egészségnevelő programunk segíti a „sportoló nemzet” megvalósulását. Bukovicsné Nagy Judit óvodavezető, egészségtan tanár


10/23/09 8:36:31 PM

Az egészséges életre nevelés és a mozgás kapcsolata

11

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETRE NEVELÉS ÉS A MOZGÁS KAPCSOLATA (Összehasonlító felmérés két fővárosi óvoda „Mozogni jó!” programjáról)

1. Egészség és mozgás 1.1. Az egészség minden időben: érték

Már az ókorban Arisztotelész is megfogalmazta: csakis úgy nevelhetünk helyesen, egészségben, megfelelően, ha az informatikai képzés (grammatika, olvasás, írás) és a művészeti nevelés mellett (zenei képzés, mozgásművészet) helyet kap a nevelésben a testi-esztétikai (gimnasztikai képzés) is. Hittek abban, hogy „ép testben ép lélek” lakozik. A felvilágosodás korában Rousseau (az Emil, avagy a nevelésről c. tanulmányában) határozottan állást foglalt az ember és a természet szoros kapcsolata mellett. Felhívta nevelőinek a figyelmét, hogy a gyermeknek nagy szüksége van a mozgásra, arra, hogy a természetben szabadon, korlátok nélkül tevékenykedhessen, amíg másokat vagy saját magát nem veszélyezteti. A későbbi kor reformpedagógiai törekvésekben is hangsúlyos az egészség kérdése. Montessori pedagógiájának már az 1890-es években fontos része volt a természet szeretetére nevelés, a megtapasztalás lehetősége. Fontosnak tartotta, hogy a gyerekek kinn a szabadban alkossanak, napfényben éljenek, játsszanak, mozogjanak és tanuljanak. „Engedjétek szabadon a gyermekeket. Bátorítsátok őket, szaladjanak csak ki, ha esik az eső, vegyék le a cipőjüket, ha víztócsákat találnak, és ha a rétek füvei harmatosak, hadd tapicskoljanak benne mezítláb, pihenjenek békésen, ha egy fa hívogatja őket, hogy aludjanak az árnyékában, hadd kiabáljanak és nevessenek” (Montessori M. 2002). Napjaink pszichológusai vészjósló hangnemben hívják fel a szülők, nevelők figyelmét arra a fontos tényre, hogy a kisgyermek egészséges fejlődéséhez alapvető feltétel: a mozgás: „Nem mondhatjuk el elégszer, és nem hangsúlyozhatjuk eléggé: az óvodás gyermeknek még napi 4 óra szabad levegőre volna szüksége: intenzív mozgásra, rohangálásra, ugrándozásra a szabad levegőn és mintegy tizenkét órai alvásra.” (Vekerdy T.2005). 1.2. A hazai egészségi helyzet

Az egészség az ember legfőbb, semmi mással nem pótolható értéke. Megszerzése, megtartása, fejlesztése mindenkinek egyéni és közösségi érdeke és kötelessége len-


10/23/09 8:36:31 PM

12


ne. A halálokok áttekintése nyomán megállapítható, hogy e betegségeknek jelentős része az egészségtelen életmódon, az egészségi kockázatot vállaló viselkedésen, azaz egyes személyeken múlik. (SzékelyL., 2005) A gyermekkor a legmegfelelőbb időszak az egészség befolyásolására. Ugyanakkor hazánkban egyre kedvezőtlenebb a gyermekegészségi helyzet. Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete jelentésében 21 fejlett országban elemezte a gyermekek anyagi jólétét, egészségét, biztonságát, oktatási helyzetét, családi és kortárs kapcsolatait, magatartási kockázatokat,és az életszeretetüket. Magyarország a gyermekjólét szempontjából a 21 fejlett ország közül a 19. helyen áll, ami a gyermekek életkilátásainak igen sötét helyzetét mutatja. Tény az is, hogy a mai rohanó világ sok családot rákényszerít a mozgásszegény életmódra, sok kisgyermek érkezik naponta gépjárművel az óvodába. A csökkenő zöld területek, hiányzó játszóterek gátolják a kisgyermekek mozgásigényének kielégítését. Eléggé általános kép, hogy a gyermekek a délutáni játékidejüket a televízió, a videó-készülék, dvd-lejátszó előtt töltik. Amikor a mozgásos aktivitás a legnagyobb, a mozgásvágy a legerősebb, elmaradnak a megfelelő környezeti hatások, ingerek. Sajnos ekkor jelentkeznek az első negatívumok a testtartásban, állóképességben, az erőben, a mozgások végrehajtásában. 1.3. Társadalmi szervezetek segítsége

Az egészségromlás megállítására számos civil kezdeményezés kezdte meg működését. Ilyen program a „Szív kincsesláda” program, amely a szervezet működésének és a testi egészség megőrzésének ismertetését tűzi ki nevelési céljául. A „Szív kincsesláda” program lényegében a szív- és érbetegségek legjellemzőbb elemére: a táplálkozásra és a testmozgásra épül, ismeretátadásra, viselkedésalakításra törekszik. 1997-ban alakult meg az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata, amely módszertani segítséget nyújt országszerte azon óvodáknak, akik csatlakoznak a szervezethez és legfontosabb feladataik közé sorolják az egészségnevelést. Az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata: közhasznú egyesület, amelynek célja: az óvodapedagógusok egészségtudományi témájú szakmai segítése, a korszerű, preventív egészségvédelem megvalósításának segítése, az egészséget választó képesség kifejlesztése, az egészséget károsító magatartások megelőzése. Az Egyesület országos pályázatot írt ki „Mozogni jó!” címmel országos komplex mozgásprogram megalkotására, a mindennapos testmozgás népszerűsítésére. Az ország szinte egész területéről érkeztek pályázati munkák, ötletek, összesen 23 településről. Általános körkép, hogy a szülők számára sokszor kényelmesebb autó-


10/23/09 8:36:31 PM


13

ba, televízió elé ültetni a gyermekeket, mint focizni, kirándulni, sétálni vagy kerékpár-túrára vinni őket. 1.4. A „Mozogni jó!” program célkitűzése

A mozgásos életmód népszerűsítésére széles lehetőségskála kínálkozik minden óvodában. Ezek közül csak néhányat említünk: Szinte minden pályázatot beküldő óvoda pedagógiai súlyt helyez: •• a szabadban történő mozgásra, •• családi kirándulások megszervezésére, •• az egészségesebb táplálkozás előnyben részesítésére, hangsúlyosan a napi zöldség, gyümölcs fogyasztásra, •• élő kapcsolat kialakítására az egészségvédő szervezetekkel (védőnővel, gyermekorvossal, iskolaorvossal), •• a vízhez szoktatás lehetőségének kihasználása, •• a helyi adottságok kihasználására (pl. korcsolyázás, lovaglás). Van olyan óvoda, ahol a zene, a ritmus kellemességét, harmóniáját kapcsolják össze a mozgással (pl. a százhalombattai Pitypangos Óvodában, a Lajosmizsei Napközi Otthonos Óvoda csoportjaiban). Több óvoda sportrendezvények, versenyek megrendezését szorgalmazza, amely közelebb hozza a családokat a mozgásos életmód népszerűsítéséhez (pl. a kiskunmajsai Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvodában, a tolnai Gesztenyéskert Óvodában). Sokan a játékot jelölik meg a mozgáslehetőség megvalósításaként (pl. a maglódi Napraforgó Óvodában.) Több óvoda a rászoruló gyermekek mozgásfejlesztését, illetve az esetleges deformitásaik javítását veszi tervbe tartásjavító tornával, gyógytornával, lábboltozat javítását célzó tornával (pl. a zalaegerszegi Kis-utcai Óvodában), másutt megjelenik az AYRES-terápia (szenzoros integráció: hangerő és hiperaktivitás rendezése, a belső mozgáskésztetés, mozgástervezés kezelése), a jóga is, mint mozgásfejlesztő lehetőség (pl. a dunaújvárosi Pajtás-utcai óvodában). A fenti pályázatokból, a számtalan példamutató ötletből hamarosan remekbe szabott kiadvány lát napvilágot az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata kiadásaként Sportstratégia óvodában és iskolában címmel, amely jó segítő anyaga lehet minden hazai óvodapedagógusnak a gyermekek egészséges életre történő neveléséhez.


10/23/09 8:36:31 PM

14


2. Összehasonlító felmérés két fővárosi óvodában 2.1. A felmérésben résztvevő óvodák bemutatkozása

Felmérésünk célja: párhuzamosan megfigyelni, elemezni két budapesti óvoda egészségnevelési programját: a Budapest, XV. kerületi Régifóti-úti Óvodáét (röviden: XV. ker. óvoda), amelynek nevelési tervében kiemelt feladataként a mozgás és a környezetre való nevelés szerepel, illetve a VIII. kerületi Koszorú-utcai óvoda nevelési programját, amelynek –alapító okirata szerinti– fő célkitűzése az integrált egészségnevelés, hangsúlyosan: a mindennapi testnevelés és mozgásfejlesztés megvalósítása. Választ kerestünk arra a kérdésre: hogyan valósítják meg a kiválasztott óvodák a mindennapjaikban az egészséges életre való neveléssel kapcsolatos feladataikat, terveiket; illetve: hogyan befolyásolják a helyi adottságok a pedagógusok munkáját? 2.1.1. A XV. kerületi óvoda nevelési programja

A XV. kerületi óvoda, Rákospalota legrégebbi óvodája, ahol már a századforduló óta történik az óvodások nevelése. Családias, hagyományőrző óvodaként lett a falu, a városrész, majd később a kerület színvonalas óvodája, amelyben jelenleg három csoport működik (csoportonként 25 gyermekkel), 6 óvodapedagógus, 4 szakképzett dajka és egy kertész közreműködésével. Az óvodai program kiemelt feladatai közé sorolható a gyermekek mozgásának fejlesztése, a környezet megismerésére és védelmére való nevelés. Cél ebben az óvodában az, hogy a természeti, társadalmi környezetben otthonosan mozgó gyermeket neveljenek, teret engedve önállósági törekvéseinek. Cél továbbá az önállóan gondolkodó, problémamegoldó, segítőkész, együttműködésre képes, a másság elfogadására alkalmas és fogékony gyermek nevelése. Alapvető nevelési célkitűzés ebben az óvodában, hogy az óvodáskor végére testileg egészségesen fejlett, lelkileg nyitott, érdeklődő, értelmileg megalapozott tudású gyermekeket indítsanak el az élet útján, az iskola felé. Az óvoda vonzáskörzete Rákospalota „ófalusi” része, a legtöbb gyermek, kertes házakból érkezik, de járnak ide gyermekek a panelházas lakónegyedekből. (E tény fontossága az óvodai foglalkozás utáni mozgáslehetőség kapcsán mutatkozik meg.) Az itt dolgozó pedagógusok a nevelő munkájukat csak a családokkal együtt tudják megvalósítani, hiszen így tudják szem előtt tartani az egyéni különbözőségeket, mert minden gyermek más, megismételhetetlen „valóság”. Programjukban – az


10/23/09 8:36:32 PM


15

egészségnevelés terén – a legfőbb célkitűzés: a prevenció. Törekszenek a gyermekek életkorának megfelelő életritmus kialakítására, figyelembe véve a családi szokásokat is. A XV. kerületi óvodában vegyes életkorú gyermekek alkotnak egy-egy csoportot, bíznak a modellnyújtás és modellkövetés húzóerejében. A gyerekek, mintegy nagy családban, együtt töltik mindennapjaikat (3-6-7 éves korosztály), szinte észrevétlenül kötnek szociális kapcsolatokat. A napirendet a legtágabb időkeretben szervezik, mégis a leghosszabb időtartamú a játéklehetőség. A napirend kialakításában az állandóságra való törekvés kap hangsúlyt, hiszen minden kisgyermek számára az ad biztonságot, ha tudja, ha érzi, miután, mi fog következni. Kétféle játékfolyamatot erősítenek a nevelők: –– a spontán, „igazi játékot”, ami tulajdonképpen a gyermek spontán játéka, az óvónő csak a legszükségesebb esetben és, ha kérik, akkor kapcsolódik be; –– az óvónő által kezdeményezett játékot, amely a gyermek személyes igényeihez, önkéntes részvételéhez igazodik. A mozgásfejlesztésben a nagymozgások, egyensúlyérzék, finom motorika, szem-kéz koordináció, szem-láb koordináció kialakítására törekednek. Hangsúlyos a testséma fejlesztés: a testrészek ismerete, a test személyi zónájának alakítása, a „testfogalom” megerősítése és a percepciófejlesztés (a mozgásos észlelés fejlesztése) 2.1.2. Interjú a XV. kerületi óvoda vezetőjével a nevelési programról

A XV. ker. óvoda vezetőjével készített interjúból világosan kiderült, hogy ebben az óvodában építenek arra, hogy a 3-6-7 éves gyermek legfontosabb tevékenysége, lételeme a mozgás. Fő feladat az egészségnevelés terén, hogy a gyerekek mozgása összerendezett legyen, testük arányosan fejlődjön, szervezetük teherbíró legyen. Elsődleges a gyermekek nagymozgásainak fejlesztése, majd, ha az megalapozott, akkor a finom motorika fejlesztése változatos tevékenységekkel. Sokszor alvás után ismét kimennek az udvarra, ahol mozgásos játékokat játszanak. Az óvodának foci csapata (5-6-7 évesek) is van, szabályokat betartva szívesen fociznak az óvodában. Rossz idő esetén előkerülnek a fa golyók, fa karikák, körmöcskék, babzsákok, „tüsi labdák”, és az egyensúlyfejlesztő játékok a teremben is. Pozitív nevelési eredmény: a szülők 80%-a örül annak, hogy ebben az óvodában az egészségre nevelés ilyen hangsúlyos; elfogadják a szabályokat (édesség, nyalánkság helyett zöldséget, gyümölcsöt hoznak be), sőt az óvodában megtapasztalt reform étkezési ötleteket otthon is beépítik. Az óvodai csoportok évente 3-4 hétvégi kirándulást szerveznek, amelyeken a családok 70-80%-a vesz részt. Az óvodában többfé-


10/23/09 8:36:32 PM

16


le egészségvédő programot szerveznek a szülőkkel és más sportszervekkel, pl. részt vesznek kerületi sportrendezvényeken, lehetőséget adnak a mindennapi testnevelés terjesztésére, sportprogramokra: labdatorna, néptánc, játékos gyermek torna, játékos vízhez szoktatás. Kedvezőtlen tényező az, hogy a gyermekek 50%-a autóval érkezik az óvodába, és ha egy-egy sétára elviszik a gyermekeket, sokan gyorsan elfáradnak (főleg 3-4 évesek), nem bírják a gyaloglás terhelését. 2.1.3. A VIII. kerületi óvoda nevelési programja

A VIII. ker. Koszorú Napközi Otthonos Óvoda Budapest - Józsefvárosban, annak is a belső területén, helyezkedik el. A VIII. kerület a főváros egyik legrégebbi és rekonstrukcióra váró része, rossz lakásállománnyal és kedvezőtlen közegészségügyi viszonyokkal. Ebben a kerületben fokozottan jelen vannak olyan társadalmi problémák, mint a lakosság egyes részeinek elszegényedése, a munkanélküliség, a lakás-gondok,a mozgásszegény életmód. E gondok figyelembevételével már a közoktatási törvény megjelenésével egyidejűleg (1993) az óvoda sajátos arculatának megfelelő nevelési program kidolgozását kezdték meg. Ebben az óvodában az elsődleges nevelési cél a gyermekek egészséges életmódra szoktatása, a prímér prevenció (ne a betegségtől óvjon, hanem készítsen fel, eddze meg a szervezetet) és ezen keresztül a családok életmódjának, szemléletének formálása. Az óvodában 4 csoport működik, 3 azonos korcsoportú és 1 vegyes csoportú. A program megszervezésekor arra törekszenek, hogy a gyermekek minden tevékenységüket, amit csak lehet, a szabadban végezzenek. 2.1.4. Interjú a VIII. kerületi óvoda vezetőjével a nevelési programról

Nem véletlen, hogy ebben az óvodában az egészséges életmódra szoktatására és a mozgásfejlesztésre építik a nevelési programot. Az óvodába felvett gyermekek 70%a ugyanis nehéz szociokulturális háttérből érkezik, többszörösen hátrányos helyzetű, egyéni bánásmódot igényel. Az óvoda tudatos, tervszerű nevelő-gondozó munkával, kiegészítő programokkal igyekszik fejleszteni a gyerekeket, nem engednek „üresjáratot” létrejönni: az udvaron nem csak tartózkodnak, hanem „tevékenykednek” is. Az óvoda helyi programja segítséget jelent az egészségnevelés megvalósításához a mindennapokban. Már az óvodába lépés pillanatában megkezdődik a testi-lelki egészségnevelés, a gondozási tevékenységek sora (pl.: ha szükség van rá, reggel az óvodában is mód van a gyermek megmosdatására). A mozgás, a játéktevékenység mindig tervezett és tudatos feladat, hangsúlyos a szabad levegőn való tevékenykedés.


10/23/09 8:36:32 PM


17

A gyermekcsoportok számtalan sétán, kiránduláson vesznek részt. A délutáni szakaszban lehetőség kínálkozik mozgásjavító (gyógytestnevelő) programra is, mert az egyik óvodapedagógus gyógytestnevelő képesítésű is. A helyi adottságok szűkösen adottak: belső udvara eléggé kisméretű, de rendelkezik remekül felszerelt tornaszobával, illetve az óvodával szemben lezárt területtel (játszókerttel), amely remek lehetőség futó, fogó, kidobó játékok, hó-csaták, hóember építések kezdeményezéseire. E kerületben sok családban alig akad mód a pozitív mintakövetésre, előfordul, hogy az óvodai közösség az utolsó „minta” a gyermekek és szülők számára, hogy rajta keresztül szemléletváltozás valósuljon meg a családokban. Az óvoda feladata: mindenképpen kompenzálni az esetleges családi nevelésből eredő hiányosságokat. Ezért rendszeres rendezvény a programjukban az un. „Egészség hete”, amikor a szülők egészségügyi szakelőadásokat hallgathatnak meg, betekintést nyerhetnek az óvodában működő egészségvédő programokba (pl. Szív kincsesláda program, Tartásjavító program, Program az egészséges fogakért akcióiba), javaslatot kapnak a család és az óvoda nevelésének összehangolására. Az óvodában lehetőség van minden héten láb- és tartásjavító tornára (ahova 50% jár), illetve minden héten egyszer játékos vízhez szoktatásra (10%). A láb- és tartásjavító tornán részt vevő gyerekek létszáma viszonylag magas, szülői kérésre vehetnek részt a korrekciós fejlesztésben. Megjegyezzük, hogy erre az óvodára nem jellemző az, hogy a gyerekek gépkocsival jönnének óvodába, a legtöbben szüleikkel, hozzátartozójukkal gyalogosan érkeznek.

3. A mozgás szerepe az egészség nevelésében Mozgás nélkül nincs egészség! Mozgásprogram nélkül pedig nincs egészségnevelés! Mozgással a gyermek a külvilágról gyűjt információkat, és mellette megismeri önmagát, saját testét, erőkifejtését, egyre önállóbbá válik az élettevékenységekben, megtanul a környezet viszonyaihoz alkalmazkodni, szabályokat tisztelni. Az a tény, hogy a kisgyermek a napjának mintegy kétharmadát óvodában tölti, maga után vonja, hogy az óvodában történő mozgás lehetőség hangsúlyos, meghatározó a fejlődése szempontjából. A gyermek mozgásos játékait lehetőleg indirekt módszerekkel befolyásolja a jó pedagógus: bíztatja a szülőket is arra, hogy a délutáni órákban is töltsék idejük egy részét a szabadban. A kirándulások, amit a gyermek a szüleivel vagy az óvodástársaival él át, amellett, hogy edzettséget eredményeznek, érzelmi kapcsolatukat erősítik mind a család tagjaival, mind kortársaikkal.


10/23/09 8:36:32 PM

18


Megelőző egészségnevelő feladat az óvoda életében hogy, hogy megjelöljük a szabad mozgás határait, de ha ennek ellenére veszélyes romboló helyzet állna elő, a játékot állítsuk meg, és más játékterületet jelöljünk ki. Különösen nagy szükség van a mozgáslehetőségre, akkor is ha esik az eső, rossz idő van, és nem lehet kimenni az udvarra. A gyermek életében az óvodai, szervezett mozgáslehetőségek a testi-szellemi fejlődés alapfeltételei. Harmath (1997) szerint legalább heti 2-3 testnevelési foglalkozás, mindennapi testnevelés, és mellette külön torna-foglalkozás. A 3-6-7 éves gyermek ösztönösen mozgásos játékokat játszik, ami azonban nem elegendő a fejlődő szervezet számára. Ez a játékos mozgás minőségileg kevés. Örömet, élményt nyújtó szervezett foglalkozásokon szükséges a test izomrendszerét harmonikusan megmozgatni. „A testnevelés célja tehát, olyan felnőtt társadalmat felnevelni, amely az élet minden fizikai és szellemi terhét jobban viseli. Ez könnyebb azoknak, akik gyermekkorukban fokozatosan hozzászoknak a fizikai erőkifejtéshez, a szokatlan testhelyzetekhez, a közösségi munkához, siker- és kudarcélményekhez egyaránt.” (Harmat, 1997)

4. A játék helye az egészségnevelésben A gyermek életében a mozgás megvalósításának legfőbb lehetősége: a játék. A játék a kisgyermek elemi élet-szükséglete, az óvodáskor uralkodó tevékenysége. A gyermekek minden korban játszottak, a játék olyan tevékenység, amely örömöt okoz, nem kötelező jellegű, amelyben a gyermek átéli a tevékenység szabadságát. Az óvodai nevelés Alapprogramja ezt írja: „A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét, és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megóvásában. Felerősítik, kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.” Ennek megvalósításához a legfontosabb egészségpedagógiai követelmény az, hogy biztosítsunk a gyermek játéka számára elegendő helyet, időt, alkalmat, lehetőséget, játékszert; más szóval: hagyjuk a gyermekeinket játszani. A játék tevékenységét öröm kíséri, ami lehet funkció öröm, vagy a létrehozás öröme, a beavatottság öröme, az együttes-élmény öröme.


10/23/09 8:36:32 PM


19

A gyermek növekedésével, fejlődésével a játéka is átalakul. A csecsemőkorra oly jellemző: funkcionális, gyakorló jellegű játék előbb szerepjátékká, utánzó játékká alakul, mígnem elérkezik a szabály-játékok szintjére. A szabályokat előbb naponta váltogatják, átalakítják, később állandósult szabályok szerint folytatják a játékokat, amelynek öröme: a győzelem. Ezeknek figyelembe vétele az óvodapedagógus szakértelmét igényli.

5. A testnevelő foglalkozások összehasonlítása A óvodai nevelés országos Alapprogramja irányított testnevelő programot is javasol a nem kezdeményezett testedző, mozgásfejlesztő játék-mozgás mellett: „A tornának, a játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel, eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani.” A kutatás keretében megfigyelt óvodákra jellemző, hogy játékra és a mozgás megszerettetésére építik napi nevelési programjukat. A gyerekek nagyon lelkesen, ügyesen, figyelmesen követték az utasításokat, és az óvópedagógusok is részt vesznek a mozgásfeladatokban, be is mutatják vagy mutattatják mit, hogyan végezzenek. A XV. kerületi óvodában hangsúlyos volt a csoportos játékforma, ahol gyermekek inkább együtt-játszani, szabályokat tisztelni tanultak, ennek vetették alá egyensúlyérzékük, állóképességük, kudarctűrő képességük fejlesztését. A Koszorú Óvodában a szociális kapcsolatrendszer erősítése (a mozgás-teljesítmények segítése) képezte a testnevelési foglalkozások fejlesztési követelményét. Az óvodai testnevelés módszertan már jól kidolgozott, az óvodapedagógus szabadon választhat a javasolt mozgásprogramok közül. Egy a lényeg, éspedig az, hogy a mindennapos testmozgás a mozgáskultúra elemévé váljon, része legyen a gyermek egészséges életmódjának.


10/23/09 8:36:32 PM

20


6. Pedagógusok véleménye a programról 6.1. A XV. kerületi óvoda véleménye a program teljesítéséről 6.1.1. A vezető értékelése a XV. kerületben

A XV. ker. óvoda vezetőjével készített interjúból kiderült, hogy ebben a főfeladat az egészségnevelés terén a gyerekek mozgásának összerendezettsége, testük arányos és teherbíró képességének fejlesztése. Az alapozás után hangsúlyos a finom motorika fejlesztése változatos tevékenységek útján. Tavasztól télig jellemző, hogy reggel a szabadban van a gyülekező, és 10-10.30-ig, ameddig nem olyan erős a nap sugárzása, az udvaron játszanak. Sokszor alvás után ismét kimennek az udvarra, ahol mozgásos játékokat játszanak. Az óvodának foci csapata (5-6-7 évesek) is van, szabályokat betartva szívesen fociznak az óvodában. Pozitív nevelői hatás az, hogy a szülők 80%-a örül annak, hogy ebben az óvodában az egészségfejlesztésnek fontos szerepe van. Az, hogy hogyan befolyásolják a helyi adottságok a pedagógusok munkáját, nagyban függ a pedagógus módszertani leleményességétől. Az óvoda alapítványa („Alapítvány az Egészségesebb Esztétikusabb Környezetért) segítségével igyekeznek az óvoda eszköztárát fejlesztő eszközökkel, játékokkal kiegészíteni. Az óvoda vezetője bízik abban, hogy az óvodai nevelés tud szemléletváltozást előidézni a családokban, pozitívan hat a családi nevelésre is. Évente 3-4 hétvégi kirándulást szerveznek, amelyekre a családok 70-80%-a el is megy. Az óvodában számtalan egészségvédő programot szerveznek pl.: részt vesznek kerületi sportrendezvényekben, lehetőséget adnak a mindennapi mozgás kiegészítésére (pl. labdatorna, néptánc, gyermektorna, játékos vízhez szoktatás). Nagyon optimális a helyzet a délutáni mozgás foglalkozások igénybevétele kapcsán, az óvodások 1/3-a jár néptáncra, 1/3-a igénybe veszi az uszoda adta lehetőséget, 2/3-a a játékos tornát igényli, a labdajátékra is a csoportoknak több mint fele jár. 6.1.2. Az óvodapedagógusok értékelése a XV. kerületben

A kísérletben résztvevő óvodapedagógusok szerint az óvodában töltött minden perc alkalmas az egészséges életmód alakítására, a helyes életritmus kialakítására. A testápolási teendők: az étkezés, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés, testedzés feladatai megalapozzák, és szokássá alakítják az egészséges viselkedést. A gyermekek érdeke megkívánja, hogy a pedagógus következetes legyen, hiszen ez stabilitást ad a gyerekeknek. A leghangsúlyosabban a mozgás megszerettetését érzik fontosnak.


10/23/09 8:36:32 PM


21

Előbb meg kell szerettetni a tornát, mozogjanak a gyermekek szívesen, örömmel, kellemes hangulatban és fokozatosan alakítsuk ki a testedző mozgás iránti igényt. Tanuljanak meg igazodni a napirendhez, a megismert szokásokat életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően gyakorolják. Mindennek feltétele az, hogy a heti rendet is úgy állítsák össze, hogy színes, gazdag és fejlesztő hatású legyen. Gyakoriak legyenek a séták, kirándulások, közös tapasztalatszerzési lehetőségek, ugyanis ezek az alkalmak a legfejlesztőbb hatásúak. Amikor csak lehetséges, figyelnek arra, hogy kint a szabad levegőn tevékenykedhessenek a gyerekek, jó időben sokszor kint tartják meg a testnevelés foglalkozást is. Az udvaron lehetőség van kislabda dobás, futás, távolugrás, helyből ugrás, függés gyakorlására. A gyerekek szeretnek kint tornászni, állandó mozgásban vannak, gyakran óvoda körbe futására is vállalkoznak, lelkesedéssel követik az óvodapedagógust. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek szeretnek a csoportszobában lévő eszközökkel is tornázni, mozogni. A pedagógusok által kezdeményezett mozgásos játékokba szívesen bekapcsolódnak, sokszor ők maguk kezdeményeznek. 6.2. A VIII. kerületi óvoda véleménye a program teljesítéséről 6.2.1. A vezető értékelése a VIII. kerületben

A Koszorú Óvodába járó gyermekek 70%-a problémás, nehéz szociokulturális háttérrel rendelkezik (a legtöbben kis, szoba-konyhás lakásban laknak 7-8-an, néhány családbana fűtés is gondot jelent), ennek következtében igen magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A sajátos nevelési program szerint már az óvodába lépés pillanatában megkezdődik a lelki egészségnevelés – hiszen meghatározó, hogy a kisgyermek szívesen jön-e be, a szülő nyugodtan hagyhatja-e őt az óvodában, a pedagógus hogyan várja őt reggelenként. Ez a pszchohigiénés nevelés kapcsolódik a testi higiénés gondozási tevékenységek sorához. A mozgás, a játéktevékenység, a testedzés, az elemi szükségletek kielégítése személyre szólóan tervezett és tudatos óvodapedagógiai feladat, és hangsúlyos a szabad levegőn való tevékenykedés (séta, kirándulás, ismeretbővítés). Az étkezés, a tisztálkodás, altatás feltételeit higiénikusan, egészségi elvárásoknak megfelelően valósítják meg, pl. a pihenéshez mindig pizsamába öltöznek. Az óvoda feladata: kompenzálni az esetleges családi nevelésből eredő hiányosságokat, megalapozni azon értékrendszert, amely a gyermeket bekapcsolja a közösségbe, stabilan elkíséri az élete során. Rendszeresen megrendezik az „Egészség hete”


10/23/09 8:36:33 PM

22


programot, amikor is neves előadókat lehet meghallgatni, miért fontos az egészség, hogyan vigyázhatunk rá. A szülők betekintést nyernek az óvodában működő egészségvédő programokba (pl. Szív kincsesláda program, Játékos láb- és tartásjavító torna, Program az egészséges fogakért, „Dohányzás vagy egészség” című program). 6.2.2. Az óvodapedagógusok értékelése a Koszorú Óvodában

Az óvodapedagógusok jelzik, hogy számtalan tevékenység és eszköz használata kínálkozik számukra, ami megalapozza a gyerekek egészségnevelését pl.: •• gyümölcs-zöldségsaláta készítés közösen, •• étkezés kapcsán a higiéniás szokások rögzítése, •• mindennapos mozgásfejlesztés, láb és tartásjavító torna, •• mozgásfejlesztés tornaszobában, játszótéren, csoportban, •• udvaron, kirándulások alkalmával, •• Bioptron lámpa használata prevenció immunerősítésként. A felmérésben szereplő óvodapedagógusok a mindennapi programokat mindig tudatosan tervezik meg, beépítik abba az egészségnevelést, igazodnak a gyermekek egyéni képességeihez, életkori sajátosságaihoz. Rendszeresen felkínálják a különböző tevékenységi formákat, építenek a gyerekek természetes kíváncsiságára és mozgásigényére. A szülők és pedagógusok kapcsolatában több olyan probléma van, ami nehezíti az egészségesebb életszemlélet elfogadását és megvalósítását. A legtöbb család ugyanis nagyon nehéz anyagi körülmények között él, az igény megvan az egészségesebb életre, csak a gyakorlatban nehezen kivitelezhető. Kevés a tiszta, jó játszóhely a kerületben élő gyerekek számára, a gyermekprogramok pedig pénzbe kerülnek. Ezért is rendeznek az óvodában évente két alkalommal „Egészség hete” akciókat, családi kirándulásokat, sportdélutánokat, közös programokat, játékokat a családdal, hogy erősödjön a család-óvoda közötti bizalmi kapcsolat, és az óvoda által képviselt értékek beépülhessenek a családok életébe.

7. A szülők véleménye a programról A szülők számára készített kérdőívek segítségével igyekeztünk feltárni, hogy –– mennyire érzik fontosnak a szülők az egészséges életre, a mozgás megszeret- tetésére való nevelést, –– otthon mennyire hangsúlyosak ezen szemlélet alapelvei,


10/23/09 8:36:33 PM


23

–– milyen mintát adnak a szülők gyermekeiknek a mozgás és az egészséges táplálkozás terén, –– hogyan hat az óvodai mozgásprogram a gyermekek megbetegedésére. A kérdőívek adataiból kitűnik a szülők készsége az óvodával való együttműködésre, az óvodai nevelés elveinek elfogadására. Az óvoda közvetlen hatását több tényező nehezíti, ezek közül a legfontosabbakat emeljük itt ki: •• A család szerkezetének vizsgálata során megállapítható, hogy a XV. ker. óvodások sokkal nagyobb hányada él ép családban, mint a VIII. kerületben (ott az óvodások 26,1 %-a él egyszülős családban). Ez a tény nagyban érezhető a gyermekek életében való mintaadás – mintakövetés terén. •• A családban nevelkedő gyermekek számát megvizsgálva elmondhatjuk, hogy a VIII. ker. gyerekek zöme nagycsaládban növekszik (volt olyan család is, ahol 10 gyermeket nevelnek). Hacsak egy nagy bevásárlásra gondolunk, vagy arra, hogy egyszerre 10 gyermeknek kellene az edzés árát befizetni, nehéz helyzetet prognosztizálhatunk. •• A lakás műszaki tartós cikkekkel való ellátottsága – még a legnehezebb anyagi körülmények között élők körében is – elfogadható: rendelkeznek televízióval, videóval, DVD lejátszóval, konyhai gépekkel (eltérést csak a számítógép és az internetes előfizetés megvalósításában találtunk). •• Milyen játékai vannak a gyermeknek otthon? – kérdésre adott válaszokból megismerhető, hogy milyen típusú játékai vannak a gyermeknek az otthoni mozgásra, szabad levegőn való játékra. (Néhány család volt, amelyben megemlítették, hogy trambulin, ugráló labda, bicikli, roller, ugrókötél, görkorcsolya a gyermek otthoni kedvenc játéka.). Mozgásprogramunk tervezéséhez jelentős adat az, hogy a XV. ker.-ben a családok 86,4%-ban, a VIII. ker.-ben 15,7%-ban található gyermekkönyv, illetve 81,1%-ban (XV. ker.) és 26,3%-ban (VIII.ker.) társasjáték. Az elektronikai játékok jelenléte a gyerekek játéka között nagy eltérést mutatott: a VIII. ker. gyerekek 31,5%-ának van ilyen játéka, míg a XV. ker. gyermekek közül csak 1 család jelölte meg ezt a játékfajtát. •• Mivel tölti a gyermek az óvodán kívüli a szabadidejét? Ez a kérdés az óvodai mozgásprogram otthoni kiegészítésére, támogatása irányul. Általánosságban megállapítható, hogy a mozgásszegény otthoni programok nagyrészt lefoglalnak a gyermekek szabadidejéből, így elsősorban a televízió-nézés (átlag 68,2% esetben), mozgást nem igénylő társasjáték és rajzolás (65,7% esetben). A szabadidős tevékenységeket az 1.sz. táblázat részletezi.


10/23/09 8:36:33 PM

24


 

1.sz. táblázat. Az otthoni szabadidős tevékenységek megoszlása

•• Arra a kérdésre, hogy a felsorolt szabadidős tevékenységek közül otthon melyiket kedveli a legjobban a gyermek, azt közölték a szülők, hogy a VIII. kerületben leginkább (21%) a mozgásos tevékenységeket, biciklizést, illetve ugyanolyan arányban a tv-nézést részesítik előnyben. A XV. kerületi óvodások közül hatszor többen jelölték meg a mozgásos játékot legkedvesebbnek (32,4%), szemben a televízió nézést kedvelőkkel (5,4%). •• Szokott-e a család együtt kirándulni? Erre a kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy valamennyi XV. kerületi gyerek rendszeresen kirándul a szüleivel, és tudatosan igényli is ezt a fajta mozgásos családi programot (a családok 19%-a kéthetente, 49%-a havonta, 32%-a évente 2-3 alkalommal kirándul). A VIII. kerületi családoknál ez az arány mindössze 55%-os, annak ellenére, hogy a pedagógusok tudatosan igyekeznek befolyásolni a családok szemléletváltását. Az óvodák számtalan szülői program kezdeményezésével tudatosítják a szülőkben az egészség fontosságát, az eléréséhez szükséges lépéseket és ajánlanak napi és hétvégi sport- és mozgásprogramokat. •• A gyermek mozgási mintakövetése szempontjából jelentős az, hogy a család felnőtt tagjai sportolnak-e? A szülők válaszai azt igazolják, hogy a családtagok többsége tisztában van azzal, hogy a mozgás az egészség megtartása érdekében igen fontos, ennek ellenére „nem találnak időt” és lehetőséget a rendszeres mozgásra, sportolásra. (2. sz. táblázat)


10/23/09 8:36:34 PM


25

  2.sz. táblázat. A felnőtt családtagok sportolási, edzési idejének megoszlása.

A mindkét óvodába járó gyerekek szüleiről elmondható, hogy keveset mozognak, illetve nem eleget. A XV. kerületi szülők (54%) 22,5%-kal többen mozognak, mint a VIII kerületi óvodások szülei (31,5%). Ez a helyzet azért figyelemre méltó, mert az óvodai egészségnevelés csak építeni tud, illetve kiegészíteni és nem pótolni tudja a családi nevelést. •• Mivel közlekednek a szülők munkahelyükre, mivel viszik reggel gyermekeiket óvodába? A szülőknek feltett kérdésre kapott válaszok elemzésével fény derül arra, hogy a XV. kerületi óvodások 59,5%-a autóval érkezik óvodába szemben a VIII. kerületi gyerekek 23,6%-val. A reggeli gyaloglás is egyfajta mozgás lehetne a kis óvodás életében, hiszen a mai társadalmat fenyegeti a „mozgásszegény életmód. •• Ha egy hétvégét tekintünk vizsgált időszaknak, hogyan oszlik meg a gyermek szabad idejében való tevékenykedése? (3. táblázat)

 


3. táblázat. A gyermekek hétvégi szabadidős tevékenységei

10/23/09 8:36:36 PM

26


Szerettük volna megtudni, hogy hétvégén, amikor a gyermekek a családjukkal töltik szabadidejüket, melyek a legmeghatározóbb tevékenységeik, mennyi idő jut szabad levegőn való mozgásos játékra, és benti játékra, televízió nézésére. A kérdésre csak a szülői kérdőívek harmada érkezett csak vissza a VIII. kerületi óvodából, ezért személyesen, több reggelen keresztül tettük fel a fenti kérdés. A kapott adatok alapján mindkét óvodára jellemző probléma az, hogy a kisgyermekek nagyon sok időt töltenek a televízió és a számítógép előtt. Megfigyelhető, hogy a legtöbbet a lakásban játszanak, és nem kint, a szabad levegőn. A szabadban való játékra vonatkozó adatok azt jelzik, hogy bár a családok fontosnak tartják a szabadban való játéklehetőségeket, mégis mindkét óvodának csupán negyedére jellemző, hogy napi 3-4 órát töltenének otthon szabad levegőn. Van olyan gyermek, aki péntek délutántól hétfő reggelig ki sem mozdul a lakásból.

Összegzés A bemutatott felmérés segítségével betekintést nyerhettünk közel 80 család hétköznapjaiba, egészségneveléssel kapcsolatos állásfoglalásába. A megfigyelt óvodákban tapasztalt hasonlóságok és másságok megerősítették azt a véleményt, hogy érdemes a gyermek mozgásával kapcsolatos lehetőségeket előre felmérni. Az egészséges életmódra való nevelés módszerei és lehetőségei jórészt az óvodapedagógus és a szülő kezében van, az óvodai egészségnevelés pozitívan képes hatni, és beigazolódott, hogy a mozgás (és sport-) program szemléletváltozást képes előidézni a családokban. A kutatásból kiderült, hogy a gyermekek többsége óvodába lépés előtt nem, vagy csak kis számban keresett, igényelt szervezett mozgási lehetőséget. Mindkét megfigyelt óvodára jellemző, hogy a gyermekeken keresztül a szülőket is törekszenek bevonni egészségvédő-egészségnevelő programokba. A tények azt is alátámasztották, hogy a mozgásprogram testileg-lelkileg képes fejleszteni a kisgyermekeket. Az óvoda mindenképpen az első színtér a kisgyermek életében, ahol napról napra biztosítottak a szervezett mozgási lehetőségek. Sajnos a felmérés során arra is fény derült, hogy a szülők közül kevesen vannak, akik a mindennap időt, energiát tudnak szakítani sportolásra, mozgásra. Folyamatosan szükséges hangsúlyozni, hogy elengedhetetlenül fontos a szülői, családi mintaadás. A felmérés megerősítette azt a felvetést is, hogy az integráló nevelés (ami a VIII. kerületi óvodában folyik) képes kompenzálni a családi nevelés és alapvető higiénia esetleges hiányosságait.


10/23/09 8:36:36 PM


27

A felmérés megmutatta azokat a nevelési pontokat, amelyek a „Mozogni jó!” sportpedagógiai programmal megerősíthetők és a közösség érdeklődési körébe emelhetők. Felhasznált irodalom B. Lakatos Margit (2006): A játék pszichológiája. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Barabás Katalin Dr. (2006 szerk.) Egészségfejlesztés. Alapismeretek pedagógusok számára. Medicina Kiadó. Budapest Harmat Józsefné – Harmat József (1997) A kicsik mozgásvilága. TAN-GRA-Fix Kiadó, Bp. Hegedűs Judit (2006) Neveléstörténet. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Koszorú Napközi Otthonos Óvoda nevelési programja (2004) Óvodai nevelés Országos alapprogramja (137/1965 (VIII.28) sz. Kormányrendelet) Székely Lajos (2005): Egészségpedagógia. Komplex egészségi és környezeti nevelés, Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata, Budapest Székely Lajos (2001) Egészségfejlesztés, egészségpedagógia az óvodáskorú gyermekek r észére. Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata, Budapest Székely Lajos (2008) Magiszter. Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata, Budapest Vastaghné Meleg Csilla: Az egészséggel kapcsolatos beállítódás – az egészségről való gondolkodás. Pedagógiai Szemle, 1986. 4. szám 310-318. oldal Montessori Mária: A gyermek felfedezése (2002) Carthapilus Kiadó, Bp. Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 2. (2005) Park Kiadó, Bp.

Némethné Bartha Éva óvodapedagógus Deme Lívia óvodapedagógus


10/23/09 8:36:36 PM

28


Zenés-táncos tartásjavító program az óvodai egészségnevelésben Óvodánk rövid bemutatása

Óvodánk, a százhalombattai Pitypangos Óvoda, központi és egy tagóvodával működő intézmény, mely városunk színes óvodahálózatának része Gyermeklétszámunk a demográfiai hullámvölgy ellenére emelkedő tendenciát mutat: a 25 fő/csoport férőhelyen 27-28 gyermeket fogad. A „helyi nevelési programunk” megalkotásunkkor megerősítést nyert, hogy programunk konzekvensen képviseli a közoktatási, az ONOAP-ban megfogalmazott, valamint a helyi igényeket is. Olyan nevelési filozófiára épülő értékeket hordoz, mely az állandót és a változót, az új kihívást és az általános emberit, a hagyományt és a kultúrát ötvözi. Programunk alapvető követelménye: a környezeti kultúrára nevelés az egészséges környezetben, valamint egészséges, mozgást szerető életmódra nevelés. „ Egészségesnek lenni kötelesség magunkkal és a jövő nemzedékkel szemben!” (Madzsar Alice) Óvodaképünk

Óvodánk nevelésfilozófiai értékrendjén alapuló óvodaképünk, gyermekképünk egyszerű: „ egészséges, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó emberek nevelése, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak kölcsönösségen, méltányosságon és jóakaraton épülhet.” (Szent-Györgyi Albert) Pedagógusképünk

„Amilyen a nevelő, olyan a nevelés” – írja Comenius. A nevelési folyamat legfontosabb tényezője: az óvoda nevelőközössége, benne az óvodapedagógus és a dajka. Nevelőközösségünk képzettsége, magatartása, módszertani kultúrájának színvonala egyben garancia a programunk megvalósítására (25-30 éve együtt dolgozó közösségünk van). Óvodai programunk megköveteli az óvodapedagógusoktól, hogy szakirányú tanfolyamokon és továbbképzéseken (mentálhigiéne, gyógytestnevelés, családpedagógia, fejlesztő-pedagógia) folyamatosan fejlesszék szaktudásukat.


10/23/09 8:36:36 PM

Zenés-táncos tartásjavító program az óvodai egészségnevelésben

29

A pedagógus modell-szerepe életrendi mintáiban, szokásaiban, mindennapos viselkedési kultúrájában fejeződik ki, ezért elvárt a nevelőtől az érzelmi hozzáállás, szociális elfogadó készség, a kedvesség, tapintat, gyengédség, megértés. Az életvidám hangulat, rugalmasság, a kreativitás mind olyan emberi érték, melynek megléte segíti az óvodapedagógust a nevelő munkájának sikerében. Emberszeretete, türelme, következetessége a program megvalósításának záloga. A nevelőtestület minden tagja lehetőséget kap arra, hogy újabb módszereket, szervezési formákat, eszközhasználatot vezessen be, azzal a biztos tudattal, hogy a vezetés a pedagógiai kezdeményezéseket támogatja. Az óvodapedagógusok közös feladatát képezi, hogy a szakképzett dajkákat a nevelőmunkába – különösen a közösségi élet, a környezeti nevelés és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe, valamint a mozgásprogram működtetésébe vonják be.

1. A GYERMEKEK MINDENEK FELETT ÁLLÓ ÉRDEKEIBŐL ADÓDÓ TEVÉKENYSÉGEINK 1.1. Az egészséges életmód alakítása

A kisgyermekek egészségi szempontból is különbözőek, ezért minden gyermekkel kapcsolatosan, az egészségvédő, egészségfejlesztő nevelésünknek is egyedi jellegűnek kell lennie. Példamutatással, szokások alakításával szeretnénk elősegíteni: –– az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, –– az egészséges életmód választását, –– a mozgáskultúra fejlesztését, –– az élet és az egészség védelmét (balesetek megelőzését), –– az egészséget károsító magatartások visszaszorítását. A fentiek sikere érdekében – a családdal szoros együttműködésben – a betegségek megelőzésére, a testi-lelki harmónia kialakítására, az óvoda és a család egészségnevelésének összehangolására törekszünk. A beszoktatás pillanatától kezdve higiénikus és biztonságos környezet várja óvodásainkat: –– az egészségmegőrző (megfelelő méretű szék, asztal, ágy) bútorzat, –– a szabad mozgás és játék lehetőségét nyújtó csoportszoba, –– a színharmónia megteremtését szolgáló, jól tisztítható használati és dísztárgyak,


10/23/09 8:36:36 PM

30


–– a szülőkkel közösen elültetett növények, –– a csoportszobákban jól alkalmazható mozgásfejlesztő játékok (egyensúlyozók, billegők, szobaroller, ugráló póni, ill. labdák, „tipróka” stb.), –– a minden korosztályt kielégítő, színvonalas berendezésű tornaterem, –– a gyermekekre tervezett és szabad mozgásfejlesztését szolgáló parkosított óvoda udvar. 1.2. Egészséges táplálkozás

Óvodánkban az egészséges táplálkozás alapelveire és a kiegészítő táplálékok fogyasztására nagy hangsúlyt fektetünk. A főétkezések mellett mód van: –– naponta friss zöldség, gyümölcs fogyasztására (melyet a dajkák szereznek be, és készítenek elő a gyermekekkel együtt); –– különféle magvak étel-kiegészítő szerepének megismertetésére; –– mézzel ízesített gyümölcsteákra; –– kiegészítő, ízlésformáló étkekre (különféle csírák, pelyhek, szezámmag, müzli, lenmag, snidling stb. fogyasztására). Az egészséget károsító ételek fogyasztásának csökkentését a szülőkkel való szoros együttnevelés keretében valósítjuk meg. Éves programunkban tervezett felvilágosító ismeretanyag (egészséges és egészségtelen étkek, anyagok, cselekedetek) révén igyekszünk a szülők vásárlási szokásait, életmódját –maximális tapintatosság mellett– befolyásolni. Erre szolgálnak az egészség napok játékos vetélkedői is. 1.3. Mozgásos életmód alakítása, edzettség fejlesztése

A rendszeres egészségügyi felügyelet, gondozás és életmód-tréningezés mellett a gyermekek testi-lelki egészségének megőrzése érdekében biztosítjuk a tiszta, egészséges környezetben : –– a folyamatos szellőztetést, –– aromaterápiás módszerrel a levegő fertőtlenítését szülői beleegyezéssel, –– a szabad levegőn való mozgással, sétával, kirándulással az edzettség kialakítását, megőrzését, –– a rendszeres mozgást: a mindennapos testnevelést, mozgásfejlesztő játékokat, testedzést a tornaterem maximális kihasználása mellett, a vízhez szoktatást (nagycsoportosoknak), gyógytestnevelést és fejlesztő mozgásprogramokat (rászorulóknak).


10/23/09 8:36:37 PM


31

2. AZ ÓVODAI PREVENTÍV TARTÁSJAVÍTÓ TORNA MÓDSZERE „ Az ember egy hangszer, a hát a klaviatúra, a hátgerincen vannak a billentyűk, a tagok és izmok a húrok – és a lélek a mester, aki játszik rajta.” (Delsarte) Az óvodai nevelés módszereinek kiválasztásánál jó felfedezni, megérteni, megtanulni azokat a módszereket, melyek segítségével a civilizációs ártalmak által okozott testi deformitások, lelki torzulások kialakulása (az un. civilizációs betegségek) megelőzhetők, korrigálhatók. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentősége van a kisgyermek harmonikus mozgásra, erőnlétre nevelésének, a megterhelések elviselésének, a tűrőképességnek és az együttműködésnek tréningezésére. Fontosnak tartjuk a „jó alapozást”, az óvodai zenei képességfejlesztést, az elemi mozgásmintáktól a táncos mozgásformákig való eljutást az önkifejező mozgás megjelenéséig. 2.1. A módszer választásának indoklása

A módszer választását a civilizációs ártalmak által okozott testi deformitások és lelki torzulások kialakulásának nagy száma indokolta. Miután a testi deformitások főleg kisgyermek-korban halmozódnak, szükséges megkeresni azokat a mozgásos gyakorlatokat, amelyek alkalmasak e károsodások megelőzésére, illetve korrigálására. E választás kertében a táncos mozgásformák segítségével kívántuk a gyermekek testi-lelki harmóniáját megteremteni. Óvodapedagógusi pályám kezdete (1980) óta zenére, énekkel kísérve, utánzáson alapuló tornagyakorlattal végzem az óvodásaim testnevelését. Évtizedes tapasztalataim azt bizonyították, hogy könnyebb a gyermeket mozgásra késztetni, illetve „táncba vinni” ha a mozgáshoz zene, közös együttmozgás társul. E tapasztalatok alapozták meg az 5-7 éveseknek zenés tartásjavító, preventív tornáját óvodánkban. A zenés tartásjavító, preventív torna célja az, hogy az együttmozgás örömével, természetes énekhang kíséretével, a testedző gyakorlat és a zenei anyag jól megválogatott összhangjával a gyermekek testi-lelki harmóniáját teremtse meg. E tartásjavító program ne csupán a mozgások koordinációjára, a deformitások korrekciójára összpontosítson, hanem a közös pozitív érzelmekre (a barátságra, a felszabadult jókedvre, a mozgás sikerének élményére) is.


10/23/09 8:36:37 PM

32


2.2. A zenés tartásjavító torna jelentősége a megelőzésben

A mozgásszegény életmód alapvető, természetes mozgásformáktól fosztja meg a gyermekeket. Ékes példája ennek az, hogy a felnőttek még rövid távolságra is autóval közlekednek, gyermekeiket is autóval viszik óvodába. A mozgásszegény életmódot példázza az is, hogy felnőttek és gyermekek egyaránt hosszú időt és helytelen testtartással ülnek a tv, a videó, a számítógép előtt, amely még pszichés megterheléssel is jár, ha nem életkoruknak megfelelő műsorokat élveznek. A fizikai és pszichikai alulterhelés, illetve túlterhelés a szervezetben feszültséget indukál, amely (nyak-, tarkó-, váll-, és hasizomzatban) izomfeszültséget vált ki, és ennek következtében izületi elváltozásokhoz, izomrövidüléshez vezethet. A mozgásszervi megbetegedések, deformitások a gyermekek felszabadult, örömteli mozgását gátolják, légzési nehézségeket okoznak, visszahatásként neurotikussá, szorongóvá teszik a gyermekek személyiségét. A mozgás hiánya, a tv-nézés közbeni egészségtelen táplálékfogyasztás (mely sok esetben helyettesíti az étkezést!) következménye: az elhízás (obesitas). Napjainkban az óvodásgyermekek jelentős száma (10-15%-a) túlsúlyos, azaz az egészségkárosodás már elérte az óvodákat. A nehéz mozgású és esztétikai problémákkal küzdő túlsúlyosaknál megjelenhet a testi-lelki tunyaság, az aktivitás lelassúbbodása is. Az inaktív, mozgásszegény életmód egészségi veszélyeihez további belgyógyászati betegségek is társulhatnak, pl. magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívprobléma, cukorbetegség. Szerencsére a rossz szokásokból származó elváltozások, torzulások a 3-7 éves korosztálynál még visszafordíthatók, megszüntethetők, megelőzhetők. A megelőzés feladata: kialakítani, illetve megőrizni a kívánatos harmóniát a testi-lelki funkciók között, melyben a megelőző edzés táncos elemei jelentősen segíthetnek. A tartásjavító torna zenéhez kapcsolódik. A zene az érzelmek kifejezésének eszköze, amint Kodály Zoltán írja: „ A gyermek ösztönszerű, természetes nyelve a dal, és minél fiatalabb, annál inkább kívánja mellé a mozgást….. A zene és a testmozgás szerves kapcsolata: ősi idők óta a gyermek életének legfőbb öröme. (Kodály Zoltán) A 3-7 éves korú gyermekek mindennapi tevékenysége közé tartozik az énekes-táncos játék, amelyben még a gátlásos, szorongó gyermekek is felszabadulnak, a játék lendületében önfeledten vidámmá válnak. Nyiladozó értelmükkel, érdeklődésükkel érzelmileg megnyílnak, képesek lesznek az élő zene befogadására. Az énekes-táncos játékban a zenehallgatással megnyílik a zenei ízlésformálás lehetősége is, mert benne nem csak a mozgás, de a dal, a zene is leköti a gyermek figyelmét. Ha a gyermek az éneket, az élő zenét megszereti, kialakul a ritmusérzéke, tempótartása, olykor önálló alkotásba is kezd. (improvizál). Az önkifejezés szempontjából igen fontosak a gyermek dúdolgatásai, maga alkotta dallamai, valamint ezeket kísérő moz-


10/23/09 8:36:37 PM


33

dulatai, mert a zenei élvezet és a mozgás örömén túlmenően, azok egysége megnyugvást és az érzelmi feszültség oldását is jelenti. Óvodai nevelésünkben a zenés-táncos tartásjavító program az egészségnevelő, testedző célja mellett a magyarságtudat, az ősök szeretete elmélyítését is szolgálja. A népi játékok mozgásformáinak variációi olyan gazdag lehetőségeket nyújtanak a gyermek zenei alkotó tevékenységének, alkotó fantáziájának és alkotókészségének fejlesztésére, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A 6-7 évesek már olyan mozgás és zenei ismeretanyag szintjére jutnak el, melynek kibontakoztatását a magyar néptánc egyszerű lépései és dallamai kiválóan segítik. Segítségükkel megvalósulhat, hogy – az első szakvak tanulásának mintájára – az első dallamok és első táncos lépések is „anyanyelven” szólaljanak meg.

3. A ZENÉS-TÁNCOS TARTÁSJAVÍTÁS PROGRAMJA 3.1. Elemi mozgásminták

Az elemi mozgásminták tulajdonképpen az óvodáskor előtt alakulnak ki, (érte nyúlás, megfogás, elengedés, felállás, járás, guggolás), amelyek a későbbi táncos mozgáselemek alapját is képezi. Fontos óvodapedagógiai feladat a helyes mozgásformákat megtanítani, ez az alapja annak, hogy a későbbi deformitások kialakulása megelőzhető legyen! Erre jó lehetőség az óvodáskort megelőző életszakaszban a „babatorna”, ahol dalocskákkal, mondókákkal kísérve megtanulják az anyukákkal együtt a bölcsődés korú gyermekek a helyes testtartást. A tartásfejlesztés, vagy tartásjavítás az óvodába lépéstől kezdődően – szakértő nevelő közreműködésével – az óvodában is megvalósítható. Ezt bizonyítja az óvodánk tartásjavító zenés-táncos programjának sikere is. Az elemi mozgásminták elsajátításának terén alapvető feladat: eljutni a táncos elemek elsajátításáig, amely magában foglalja a helyes testtartást, a szép fejtartást, a laza és mégis erőteljes járást, eléri a mozdulatok és az egyenletes lüktetés pontos összhangját. 3.2. Óvodában alkalmazott táncos mozgásformák

Az óvodában használt mozgások részben a népi játékokban megőrzött hagyományos mozdulatok, részben az óvodapedagógus és a gyermekek közös kitalálásai. A táncos mozgásformák elemei az alábbiak lehetnek.


10/23/09 8:36:37 PM

34


(a) Járás – ritmikus járás gyakorlása A ritmikus járás elsősorban az alsó végtagokat veszi igénybe, mégis: többé-kevésbé az egész mozgásrendszer vesz részt ebben a mozgásban. Elemei: lábmozgás : - oldal-lépés, - ritmikus futás, - sarokemelés, - ingómozgás, - guggolás; kar emelése – lengetése (amely a vállizmok erősítését szolgálja); kézfogások ( a társas együttmozgások alkalmazásával); páros forgások (amelyek a kar és a váll izomzatát nyújtják, illetve erősítik és segítik a légzés szabályos működését); a társ kezének megfogása egy kézzel (lengetésnél, kaputartásnál). (b) Ritmust hangsúlyozó mozgáseleme gyakorlása A tapsok, - lábdobogás, erőteljes élettani ingert gyakorolnak a vérkeringésre. A forgások – páros forgások: az egyensúly és térérzékelés fejlesztése mellett a gerincoszlop kismértékű elcsavarásával mobilizálja azt. A páros forgás alaplépése a keresztlépés (a sarok és talp átgördülését kívánja meg) a csípő izmait mobilizálja, a láb izmait erősíti. Lábujjkoppantó elemek a láb és comb izomzatát nyújtják, a talp izomzatát erősítik. Átbújások kapu alatt, amely egyes ortopédia betegségeknél (pl. ágyéki lordózis esetén) kedvező hatású. Irányváltás forgásban, (dobbantás után ez követeli meg a legjobban az egyensúlyérzékelést). (c) Játékos, utánzómozgások, tánclépések gyakorlása Az óvodában nagyon egyszerű, de hatékony hatású mozgáselemekkel ismerkedhetnek meg a gyermekek. A játékos utánzó mozgások, az egyszerű táncmozdulatok egy-egy izomcsoport kellő mozgásgyakorlását biztosítják. Hatással van a belső lüktetésre, befolyással van a mellbőség változására is. A finoman differenciált mozgások jelentős mértékben fejlesztik az izmok, és izületek helyzetérzését, fejlesztik az egyensúlyérzést. Az élénk mozgással járó táncmozdulatok erőteljes idegélettani ingert gyakorolnak a vérkeringés, a légzés, az anyagcsere szerveire, kedvezően segítik azok működését. 3.3. Zenés óvodás-torna

(a) Fejlesztési célok és követelmények Az óvodánkban bevezetett és megvalósított zenés „ovistorna” célja az, hogy legyen a gyermekeknek személyes élményük motorikus képességükről (testi funkcióikról, állóképességükről, mozgáskészségről, cselekvés-biztonságukról, társas élményükről) olyan mozgásprogram keretében, amelynek hatására a testmozgás örömöt jelent számukra, megkedvelik a mozgási elemeket, és ezzel a rendszeres fizikai aktivitás a magatartásuk szerves részévé váljon. Az örömteli légkörben végzett szabad természetes mozgások tartalmazzanak sok játékos elemet, a gyermekek


10/23/09 8:36:37 PM


35

megismerjék meg izmaikat (nyak, mell, hát, kar stb.), sajátítsák el a lazítást és feszítést, hogy testük jól érezze magát. A mozgáshoz kapcsolva sajátítsák el a helyes légzéstechnikát. A gyakorlatok során váljék képességgé a helyes ülés (nyaki és ágyéki gerinc beállítása: törökülésben, lovagló ülésben), állás (lábfejek egy tenyérnyi távolságban, egyenes hát, felemelt fej), járás (harmonikus mozdulatsor, mely során stabilizáló, levegő és gördítő fázisok váltják egymást). A zene és táncos elemek alkalmazásával alakuljon ki az esztétikus mozgás. (b) Témakörök és tartalmak (foglalkozási menetrend) •• Játék (régi vagy új) •• Zenés gimnasztika (mobilizálás, nyújtás, erősítés) eszközzel (kendő, szalag, zsinór, bot, labda, karika stb.) •• Rövid pihenő mesével: - gyermekjóga elemeinek utánzáson alapuló bemutatása •• Szabad eszközválasztás (4-5-féle eszközközül, amelyeket már hasznosan alkalmaz nak.) A zene motiváló erejének felhasználása a kreativitás fejlesztésére) •• Játék: (1-2), amely lehet új, vagy egy régi kedvenc a gyermekek körében. A zenét először a pedagógus választja ki, később a gyermekek is hozhatnak a foglalkozásra hanglemezt (szülőkkel való egyeztetés után). A foglalkozások alkalmával pihentetőként is szolgál a jóga elemeinek bemutatása, amire azért is szükség van, mert a gyermekek csont- és izomrendszerének fejletlensége miatt folyamatos terhelést nehezen viselnének el. A tevékenységi formák és eszközök változatos formában történő alkalmazása a figyelem fenntartása, egyben az akarat fejlesztése céljából fontos. A zenei ízlés formálása érdekében alkalmazzunk klasszikus műveket (Bartók: gyermekeknek szóló zongora darabjaiból), népzenei darabokat (pl. Kolompos együttes: gyermekdalok feldolgozásai), és gyermekeknek szóló mai zenei műveket (Halász Judit, Gézengúz együttes dalai).

4. A MÓDSZER VÁRHATÓ EREDMÉNYEI Ha az óvodában biztosítjuk az értékes népzenei, klasszikus zenei mintát hiteles művészek, színvonalas előadók meghívásával, ha ünnepeinken, sport rendezvényeinken megmutatjuk, hogyan adja meg a szép testmozgás varázsát a jól megválasztott, a gyermekek életkorának, mozgástempójának megfelelő zene és tánc. Akkor az előzőekben felsoroltakra szoktatjuk a gyermekeket és szülőket, elkerülhetővé válik a jövő nemzedék számára mindaz, amit a civilizációs ártalmak okoznak az óvodásoknak, felnőtteknek egyaránt.


10/23/09 8:36:38 PM

36


A program sikere nyomán:

–– a gyermekek várhatóan többet és szebben, valamint biztonságosabban mozognak, –– élményként élik meg a versengést, a játékot, a sportolás feladatait, –– tartásuk nem válik hanyaggá; megelőzik a tartási rendellenességeket és az ortopédiai elváltozásokat, –– mozgásos életmódjuk segíti megelőzni elhízásukat, –– egyensúlyérzékük segíti őket mindenféle mozgástípus elsajátításában és gyakorlásában, továbbá a mozgásos cselekvés biztonságában, –– a szülők meggyőzésével segítjük gyermekeik egészséges testi fejlődését, a mozgásos életmód megszerettetését, a szervezett, rendszeres testedzésbe, zenés, táncos mozgásprogramba való bekapcsolódását, –– a mozgásos élmények, az egyéni és kollektív sikerek, a tevékenység öröme a gyermekek személyiség-fejlődésének motorjait képezik:„ A mozgás sok mindenre orvosság, de nincs olyan gyógyszer, amely a mozgást helyettesíthetné. (görög mondás) Sebestyén Mihályné óvodapedagógus, óvodai gyógytestnevelő


10/23/09 8:36:38 PM

"A mozgás: fejlődés – a fejlődés: mozgás!"

37

„A MOZGÁS: FEJLŐDÉS – A FEJLŐDÉS: MOZGÁS!” (Komplex mozgásfejlesztő és népszerűsítő óvodai program) Az intézmény rövid bemutatása

A „Kikelet óvoda” Nyíregyháza keleti részén, az örökösföldi lakótelepen 1988-ban nyitotta meg kapuit a gyermekek számára. A családias hangulatú szép épületben, nyolc csoportban folyik a gyermekek nevelése, fejlesztése. A gyermekek létszáma folyamatosan 200 fő. Az intézményhez egy kétcsoportos tagóvoda tartozik, amely a központi épülettől 7 km.-re Nyíregyháza kertvárosában, Butyka-telepen helyezkedik el. Mindkét óvodában – a folyamatos fejlesztések hatására – a tárgyi és tartalmi feltételeink folyamatosan bővültek, így ma már megfelelő eszközrendszer (játékeszközök, fejlesztőjátékok, és mozgásfejlesztő eszközök) állnak a gyermekek rendelkezésére a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Tornatermünk a testnevelés, mindennapos torna, ünnepeink, rendezvényeink számára is tágas helyszín. Óvodánk udvarán szép környezetben, megfelelő stabil mozgásfejlesztő eszközök állnak a gyerekek rendelkezésére. Mindennapi tartalmi munkánkat a „Komplex Prevenciós Óvodai Program” adaptációja alapján végezzük, melyben kiemelt jelentőségű a mozgás és játék. A mozgás a gyermeki fejlődés egyik sarkalatos tevékenysége, a tanulás alapfeltétele. A mozgás az egyik legfontosabb feltétel, amellyel hatni lehet az idegrendszerre, ezért a magatartási, valamint tanulási zavarok megelőzésében és terápiájában a mozgásfejlesztésnek kiemelt szerepe van. A két különböző székhelyű óvoda eltérő helyi adottságokkal rendelkezik, különböző környezetben helyezkedik el, de mindkettőjük gyermekeinek életvitelére a családokban a mozgásszegény életmód a jellemző. A nagyvárosi életmód egyre kevesebb lehetőséget biztosít gyermekeinknek az általános mozgástapasztalat megszerzésére: nem másznak fára, nem futnak akadályokat leküzdve, nem kerékpároznak eleget, nem bírják a függeszkedést, nem éreznek biztonságot a vízben. Mindez pedig az idegrendszer érésének alapja, az egyes mozgásminták (nagymozgások) alapos begyakorlásának feltétele. Ahhoz hogy a mozgás révén ki tudjuk használni a fejlődés lehetőségeit, nagyon fontos, hogy a mozgásos játék beépüljön a gyerekek mindennapjaiba. Az együtt szerzett közös élmények kellemes testi-lelki élményként raktározódnak el a gyermekekben, melyek egyben követendő mintaként is szolgálnak. Csupán példaként. Amikor a szülők és gyermekek (barátok) – a tévénézés, a mozizás és a számítógépes játékok


10/23/09 8:36:38 PM

38


helyett – a szabadban együtt labdáznak kerékpároznak, olyan pótolhatatlan mozgásos tapasztalatforráshoz jutnak, mely egész életükre kihat. Az óvoda és a család kapcsolata mindkét épület óvodai csoportjaiban jó, a szülők támogatják az óvoda rendezvényeit, programjait. Óvodánkban már korábban is rendeztünk szülők és gyermekek bevonásával különböző sportvetélkedőket, ezek minden esetben jól sikerültek, ezért vállalkoztunk a komplex egészségfejlesztő programunk megszervezésére óvodánkban.

1. Komplex egészségfejlesztő és mozgást népszerűsítő programról 2008. februárjában indítottuk el a komplex, mozgásos életmódot népszerűsítő programsorozatunkat. Amint a nevében benne van: (1) komplex-jellegű, azaz nem egy tevékenységre összpontosít, hanem az egészség „egészét”, az egészségfejlesztés „teljességét” célozza meg; (2) fejlesztő jellegű, azaz megelőző, és nem gyógyító; és végül (3) népszerűsítő, azaz ismeretterjesztő és mozgósító (4) mozgás- (testnevelő-) program. E szemlélet alapján ebben a programban egyaránt hangsúlyt kap a mozgás és az egészséges táplálkozás, hiszen ezek az életben, a mindennapokban is szorosan ös�szefüggnek. –– A tervezett programunk elemei az óvodába lépés pillanatától kezdve, az iskolába lépésig folyamatosan fenntarthatóak. –– A program címe: „A fejlődés = mozgás, a mozgás = fejlődés” jelzi ez egészségfejlesztés és a mozgáskészségek fejlesztésének kölcsönhatását. –– A program célja: az egészséges életmód népszerűsítése. –– A programot az intézmény óvodapedagógusai állították össze és valósították meg.

2. A program feladatai és módszere A program feladatai:

–– Élménynyújtás a gyermekek, a szülők és a dolgozók közös mozgásprogramokban való részvételével. –– A mozgás, mint örömforrás: általános közérzetjavító hatásainak megéreztetése. –– Kondícionális és koordinációs képességek (alkalmazkodás, összerendezettség) fejlesztése, sok oldalú mozgástapasztalatra lehetőség nyújtása.


10/23/09 8:36:38 PM


39

–– A szülők, a gyermekek a családok életvezetési szemléletének formálása. –– Az egészséges életmóddal, ortopédiai változások megelőzésével kapcsolatos információk átadása. –– Az óvoda és család kapcsolatának mélyítése, az óvoda rendezvényein, programjain valórészvétellel, a tájékoztatás formáinak és eszközeinek bővítésével. A megvalósítás módszerei:

–– –– –– –– –– ––

előadások, ill. szülői fórumok (három alkalommal); reformélelmiszerek bemutatása, készítése, kóstolása; gyakorlati (szemléltető) bemutatás, ötletadás; szülőkkel, egyesületekkel közös sportrendezvények; rajzpályázat a sport és egészség kapcsolatáról; a tájékoztatás eszközeinek bővítése hirdetőparavánnal és a megvalósított tevékenységeket bemutató szóróanyagokkal, leporellóval; –– közös kirándulás a szülőkkel, séta, és mozgásprogram a Bujtosi tónál; –– kondicionáló felnőtt torna megszervezése az óvoda dolgozói részére.

3. A megvalósult programok részletes leírása Az óvoda egészségnevelési programját három nevelési tényezőnek egységeként valósítottuk meg: (1) az egészséges táplálkozásra nevelés, (2) a mozgásfejlesztés és a (3) a szülőkkel való nevelőkapcsolat erősítése céljával. Bár programunk a testi nevelés témakörében a gyermekek egészséges testi fejlődésének segítését tűzte ki céljául, mégis a programunkban a mozgásos életmódnak, a mozgáskultúra fejlesztésének biztosítottunk elsőbbséget. Programunk „komplexitását” azzal emeltük ki, hogy a testi egészség védelmét és fejlesztését több tényezőre bontottuk: az aktív, tudatos testmozgás fejlesztésére, valamint az egészséges táplálkozás elveinek tudatosítására. A komplexitást azzal kívántuk elérni, hogy programunkat két irányban szélesítettük: elsősorban a szülők irányába, majd az óvoda területén kívüli lehetőségek kihasználására. Ezzel programunk „kilépett” az óvoda szűk belső köréből és az egészségfejlesztő, testnevelő (sportos) módszereknek adott előnyt. Ezt kívánja bemutatni az I.-IV. program rövid leírása.


10/23/09 8:36:38 PM

40


3.1. ,, Ételed az életed!” –program (I. program) 3.1.1. Egészséges reformételek, italok bemutatója, kóstolója.

Egészségnevelő programunk alapozását képezte az egészséges táplálkozásra történő felhívás és késztetés. A program módszere az egészséges táplálkozás programját játékos bemutatóra, próba-főzésre, kóstolós vetélkedőkre, salátakészítésekre bontotta le az egészségvédő ismereteket és tennivalókat. Ennek keretében a mozgalmas „szabad-program” ilyen elemeket tartalmazott. Zöldségekből, gyümölcsökből reformételek sokoldalú elkészítésének bemutatója valósult meg (a rendezvényt a KnorrMagyarország támogatta). Délelőtt a csoportokban a gyermekek részére tartott főzési bemutatót és tartott kóstoló-vetélkedőt a főszakács. Különleges zöldség-gyümölcs faragással, szeleteléssel motiválta a gyerekeket a kóstolásra, akik nagyon lelkesen vállalkoztak a feladatokra. Délután közösen szülők és gyerekek részére kóstolóval egybekötött reformételek, italok bemutatóját tartottuk meg. A különböző gyümölcs és zöldségsaláták, magvas péksütemények nagy sikert arattak, örömmel fogyasztották az elkészült finomságokat, megbeszélték, hogy majd otthon is készítenek hasonló ételféleségeket. 3.1.2. Szülői Fórum

A szülők fóruma kötetlen lehetőséget biztosított a szülőknek az óvoda orvosával való személyes találkozásra, tanácsadásra. A fórum előadást és személyes konzultációt tartalmazott, így egészségügyi információra és gyakorlati bemutatóra is nyílt mód. Az előadást tartotta: Dr. Olajos Judit Az előadás témája: Az egészséges táplálkozás fontossága, élettani hatásai. A helytelen táplálkozás káros következményei. Mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében? A szülők érdeklődőek, nyitottak voltak, kérdésekkel halmozták el az óvoda orvosát. 3.2. ,,A fejlődés: mozgás; a mozgás: fejlődés”–program (II. program)

Az egészségfejlesztő programunk II. része a preventív egészségvédelemmel foglalkozott: (1) segíteni kívánta a gyermekek egészséges testi fejlődését, a betegség megelőzését, (2) javaslatokat tett az aktív, mozgásos életmód elterjesztésére. A II. prog-


10/23/09 8:36:38 PM


41

ram akcióprogramja hasonlított az I. program rendezvényeihez (ezért azokat itt nem részletezzük). 3.2.1.Szülői fórum

Az előadást tartotta: Dr. Czakó Tibor gyermekorvos Az előadás témája: A betegségek megelőzésének lehetséges módja. Az immunrendszer gyengülésének okai. Választható védőoltások. Az előadást mindkét óvodában meghirdettük. Az előadás célja volt az ismeretnyújtás, tájékoztatás. Az előadás színvonalasan, kivetítővel, szemléletesen valósult meg. 3.2.2. Sportnap

A programunk szlogenje: „A mozgás = egészség, az egészség = mozgás” a sportmozgás népszerűsítésével kívánta elérni célját. A nemzeti sportprogram az óvodai nevelés területét is érinti, ugyanis az óvodai közösség az egyik első alkalom a mozgáskultúra megismertetésének, a mozgásos életmód megszerettetésének, a sokoldalú mozgástapasztalat megszerzésére. Rendezvényeink nem az óvodai testnevelést (tornát) kívánták helyettesíteni, hanem alkalmat teremteni arra, hogy a gyermek szüleivel és más felnőttekkel „közösen” (lehetőleg sporttevékenységben) szerezze meg a mozgás, az aktív tevékenység örömét. A megrendezésre került „sportnap” mintát kívánt nyújtani a közösségalakításra, szociális kapcsolatok létesítésére is. A sportnap rendezvényei közül néhányat bemutatunk. Reggeli torna: sportgimnasztika zenére, szülők, óvodások, dolgozók részvételével a tornateremben. Célja: a bemelegítés, a jó hangulat megteremtése volt. Játékos sportvetélkedő (váltóversenyzés) a gyerekek, a szüleik és az óvoda dolgozóinak részvételével (tíz fős csapatokban, melynek tagjait a csoportok maguk állítottak össze, figyelembe véve a gyerekek fejlettségét, versenyzési kedvét.) Minden csoport megkapta a vetélkedő tervezetét, a váltóversenyek részletes leírását. A váltóversenyek változatosak voltak, ügyességet, gyorsaságot fejlesztettek. Minden csoport jutalma egy sporteszközcsomag és gyümölcslé volt a versenyzők müzli szeletet kaptak. A visszajelzések alapján a szülők és a gyerekek nagyon jól érezték magukat, máskor is szívesen részt vennének hasonló programokon.


10/23/09 8:36:38 PM

42


3.2.3. Rajzpályázat „ Szeretek mozogni!”- címmel

A rajzpályázatot nem azért állítottuk „mozgásprogramunkba”, mintha azzal elvégezhetnénk a napi testmozgási szükségletünket (bár a gerincoszlopot károsító testhelyzeteket: igen). Célunk az volt, hogy a rajzolásban kimutathassák a gyermekek érzelmeiket, vágyaikat, testi műveltséggel kapcsolatos ismereteiket, terveiket stb. Ezért hirdettünk a gyerekek részére rajzpályázatot. Minden csoportból a legjobban sikerült rajzokat választották ki az óvónők, kortól függetlenül. Ezekből a rajzokból esztétikus elrendezésű kiállítást is rendeztünk, amely az óvodánk folyosóját díszíti. A rajzokat a szülők és az óvónők zsűrizték. Minden gyermek jutalma egy ugrálókötél és varázsceruza volt, az első három helyezett oklevelet is kapott. A programhoz kapcsolódik a folyosón elhelyezett nagyméretű parafából készített paraván, amire a programokról készült fényképeket tettük fel. Célunk ezzel az volt, hogy felhívja mindenki figyelmét a programok széleskörű megvalósítására. 3.2.4. Programok a Butykai tagóvodában

A tagóvodában is a program a betervezett módon valósultak meg . A versenyjátékokat színvonalasan valósították meg szülők, gyermekek és dolgozók bevonásával. A sportvetélkedőre, versenyre sporteszközöket vásároltak, és rostos üdítővel, ásványvízzel kínálták a résztvevőket. Megszervezték a rajzversenyt is, és az elkészült rajzokat parafa táblára esztétikusan elhelyezték. A versenyzőket díjazták. A szülők részére megrendeztük a szülők fórumát, az előadást az óvoda szakorvosa tartotta, előadásának címe: A mozgásszegény életmód káros hatásai, gyermekeink és mindannyiunk egészségére. (Tartáshibák és a lúdtalp kialakulása, prevenció, korrekció). Sokan kérdéseket tettek fel a prevencióról, különböző módszerekről. Minden érdeklődő játékos mozgásgyűjteményt kapott. 3.3. „Kikelet nap” – mozgásprogram a szabadban (III. program)

Délelőtt folyamán az óvodánktól kb. egy kilométerre lévő Bujtosi tóhoz tettek sétát a szülők az óvoda pedagógusai a gyermekekkel. A közösen szervezett programon óvodánk összes dolgozója és óvodása és a meghívott szülők is részt vettek (aki tehette, aktívan együtttöltötte a délelőttöt). A kirándulók sporteszközöket, plédeket és rostos üdítőt, ásványvizet vittek magukkal. A program szerint vidám, mozgásos játékok szervezésével töltötték az időt a tó körül, az árnyas fák alatt. A szép tágas


10/23/09 8:36:39 PM


43

helyszínen a szabad levegőn való mozgással, az egészséges életmódra nevelést, az edzettség fokozását valósítottuk meg. Jó alkalom kínálkozott a szülőkkel történi bizalmas beszélgetésre, egészségnevelési tanácsadásra és a mozgásprogram kipróbálására. 3.4. Kondicionáló felnőtt torna (IV. program)

Az egészségnevelő program megvalósításának sikere nagymértékben az óvodai nevelőközösségen múlik. Az egészséges életmód és a mozgáskultúra elemeinek átadása az óvodapedagógus és közvetlen munkatársa: az óvodai dajka közös, együttes feladata. Az egész napos óvodai nevelőmunka testi, lelki megterhelést jelent az óvodapedagógus és dajka részére. (Sajnos, a mentálhigiénés egészségvédelemben kevesebb szó esik a nevelőszemélyzet egészségéről.) Programunk „komplex” jellegéből adódóan ezért terveztük óvodai munkatársak kiegyenlítő testnevelését. Óvónők és dajkák részére szerveztük meg a kondicionáló tornát szakképzett edző segítségével. A közös torna minden héten, szerdán, munkaidő után valósul meg, és igen népszerű a dolgozók körében. Itt elsajátították munkatársaink azokat a gyakorlatokat, melyek minden izomcsoportot megmozgatnak, és amely gyakorlat már otthon is elvégezhető. 3.5. A programhoz kapcsolódó tájékoztató kiadvány:

„Játék és mozgás a Kikelet óvodában” - címmel elkészítettük az óvodánkat bemutató leporellót, melyen az óvodánk sajátosságai és a megvalósított programok láthatóak. Célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés volt, hogy az újonnan beiratkozó gyermekek szülei megismerjék az óvodánkban megvalósított programokat, tevékenységeket ez által óvodánk ismertebb, keresettebb legyen. Készültek más esztétikus, figyelemfelkeltő kiadványok, gyermekmunkák is a programunkban résztvevő felnőttek és gyermekek részére. Akcióinkat fényképeken örökítettük meg és az egyes rendezvények eseményeiből fényképes kiállítást állítottunk össze.

4. A megvalósult programok siker-mutatói A közös mozgásprogramokkal, örömteli tevékenységek közben, várhatóan fejlődnek a gyermek erőnléti, és koordinációs képességei. A mozgásos életmódnak a napi tevékenységek sorába való beillesztésével megelőzhetők a gerincoszlopot károsí-


10/23/09 8:36:39 PM

44


tó helyzetek és ortopédiai elváltozások. Az egészségvédő ismeretek gyakorlásával (elfogadásával és megszerettetésével) nemcsak a károsodások előzhetők meg, de keringési és légző-rendszeri megbetegedések is megelőzhetők. Az egészséges életmóddal, betegségmegelőzéssel kapcsolatos információkat szakemberek segítségével, közreműködésével adtuk át. Programunk segítségével megvalósult a szülők, a gyermekek a családok életvezetési szemléletének formálása, a rendszeres mozgás jelentőségének (élettani szükségletének) megértése, bensőségesebb lett a szülők és nevelők egészségvédő kapcsolata. A szülők szívesen vállalkoztak közös rendezvényekben való részvételre (szervezésre, vetélkedésre stb.). Rendezvényeinkkel nem csupán az óvoda és család kapcsolata mélyült el, de tartalmasabbá is vált, a tájékoztatás formái és eszközei bővültek. A kitűzött célok, feladatok megvalósulását a szülők visszajelzései, aktivitásuk az „Egészségnapon”, vállalkozásuk az egészségnevelési akciók eszközeinek elkészítésére és más együttműködési jelek mutatják. A gyermekek élményeiről a játékban, sportolásban, közösségi vetélkedésben mutatott örömteli visszajelzései tanúskodnak, ugyanezt mutatják a gyermekrajok pszichológiai, szociológiai elemzései is. Multné Dankó Ágnes óvodapedagógus, óvodavezető


10/23/09 8:36:39 PM

Egyéni pedagógiai módszerek alkalmazása az óvodai mozgásfejlesztésben

45

EGYÉNI PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA AZ ÓVODAI MOZGÁSFEJLESZTÉSBEN 1. A PETŐFI SÁNDOR ÓVODA BEMUTATÁSA Intézményünk 1974-ben épült Kaposvár város legnagyobb lakótelepén, mely 200 óvodás korú gyermek fogadására alkalmas. Az óvoda jellemzői: csoportok száma: 8; gyermek létszám 193 fő sajátos nevelési igényű gyermekek száma: 0 fő gyógytestnevelést igénybe vesz: 16 fő Az óvoda nevelő közössége: óvodapedagógus: 17 fő nevelőmunkát segítő dajka: 8 fő pedagógiai munkát segítők: 5 fő Intézményünk 1992-től foglalkozik a gyermekek mozgásfejlesztésének lehetséges módjaival: –– a mozgásszervi elváltozások prevenciójával, korrekciójával, –– az egészséges életmódot alakító, fenntartó szokások kialakításával, –– a lábboltozat és a gerincbetegségek megelőzésének kérdésével, –– a gyermekek motoros képességeinek fejlesztésével, –– fizikai és pszichikai tűrő- és teljesítőképességének fejlesztésével. Mozgalmunk: 1999 szeptemberétől valamennyi gyermekcsoportban bevezetésre került a saját kidolgozású „Játék – Mozgás – Környezet „ c. nevelési programunk, amelynek megvalósításához a feltételek adottak. (a) A program megvalósítását az alábbi feltételek segítik: gyermekek mosdóiban folyékony szappanadagoló, papírtörölköző, nagyméretű tükrök, négy tornaszoba (2 – 2 csoportszoba előtt), egy tükrös tornaszoba, tágas csoportszobák galériákkal bővítve, EU szabványnak megfelelő udvari játékok és ivó kutak, a helyes közlekedés szabályainak biztosító közlekedési pálya, az egészséges és kulturált étkezést biztosító EU szabványnak megfelelő tányér, pohár, a gyermek gerincét megfelelőn megtartó EU szabványnak megfelelő WESCO-ágyak, korszerű, tágas nevelői szoba, gazdag pedagógiai és gyermek szakkönyvtár, korszerű számítástechnikai berendezések (4 db számítógép, 1 db laptop, 1 db projektor, fénymásolók, tv, videó, DVD lejátszók), közlekedést segítő EU szabvány szerinti rámpa.


10/23/09 8:36:39 PM

46


(b) A program megvalósítását segítő szakanyagok: Szokások alakításának gyűjteménye, Testnevelési foglalkozások tematikája, Magyar Gerincgyógyászati Társaság Tartáskorrekciós programjának adaptációja, Mozgáskotta foglalkozások éves tematika ajánlása, Lapozgató, Gyógytestnevelési foglakozások tematikája, Ovi foci tematikus gyűjtemény, Projekt gyűjtemény, Ének-zene foglalkozások éves tematika ajánlása, Drámajáték gyűjtemény, Segédanyag a dramatizáláshoz és bábjátékhoz, Segédanyag a kézműves tevékenységekhez, Embertani „Pancsi mesék” (Máté Mártonné adaptációja), Gyermek fejlődésének nyomon kővetése, fejlődésének mérési rendszere, Fejlesztési játékok tematikus gyűjteménye (mozgás, testséma, percepció, verbalitás). (c) Személyi feltételek: Nevelésünk minőségét alapvetően a feladatellátáshoz szükséges személyi ellátottság, jól felkészült, emberileg és szakmailag magas önértékeléssel rendelkező, a gyermekek érdekeit képviselő megújulásra képes óvodai dolgozók csoportja garantálja. Továbbképzési program ütemezése szerint, és azon túl továbbképzéseken veszünk részt, mely szakmai munkánkat és további eredményességünket szolgálja. A nevelőmunkát segítő dajkai közösségünk minden tagja szakképzett.

2. A MOZGÁSFEJLESZTŐ PROGRAM BEMUTATÁSA 2.1. A program alapelve, értékei, fejlesztési rendszere

A program célja: szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag, bizalmon alapuló óvodai élet megteremtése, melyben minden gyermek saját képességei szerint nevelhető, fejleszthető, az egészséges életmód megalapozásával, a rendszeres mozgással. Nevelésünk alapértéke a gyermekközpontú pedagógia, mely biztosítja a gyermeki szükségletek kielégítését, a biztonságérzetet, az érzelmi gazdagságot, szeretetteljes légkört, boldog gyermekkort.


10/23/09 8:36:39 PM


47

A fejlesztés értékrendszerét képezik: (1) egészség – érték: –– „Szeretlek, átölellek, bízhatsz bennem” –– „Figyelek rád, fontos vagy, jó együtt” –– Egészséges életmód megalapozása –– Mozgásszervi betegségek megelőzése –– Egyénre szóló készség – képesség fejlesztés –– Közösség alakítás –– „Mi Petőfis gyerekek és felnőttek (2) partner-központúság: –– Neveljünk együtt! –– Család - Óvoda nevelőpartneri viszonya –– Partnereink elégedettsége 2.2. A mozgásfejlesztő program célja, feladatai, szervezeti formái

A program célja és feladata a gyermek sokoldalú, harmonikus személyiségének fejlesztése, rendszeres mozgással, egészséges életmód megalapozásával, tartási rendellenességek, mozgásszervi elváltozások megelőzésével, javításával, az életkornak legmegfelelőbb testi, szociális és értelmi érettség kialakításával. Az egészséges életmódra nevelés programjának alapvető célja: a gyermek testi fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód megalapozása és ebből adódóan az óvodapedagógus feladatai az alábbiak: –– A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéshez szükséges egészséges életmód megalapozásával szokások alakítása. –– Speciális gondozó, mozgásszervi elváltozásokat megelőző prevenciós és korrekciós feladatok ellátása. –– A gyermekek testi szükségleteinek kielégítése. –– Egészséges környezet biztosítása. A fiziológiai szükségletek (testápolás, táplálkozás, öltözködés, pihenés, mozgás, edzés) kielégülégítése, mely feltétele a lelki élet, a szellemi tevékenység alakulásának. Fontosnak tartjuk a gyermekek biztonság- és szeretetérzetének, megbecsülésének biztosítását. A helyes életritmust a családdal közösen alakítjuk a gyermekek optimális fejlődése érdekében.


10/23/09 8:36:39 PM

48


2.3. A mozgásfejlesztő program szervezeti formái

Célunk a mozgásprogrammal a gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, egészséges életvitel kialakítása, mozgáskultúra megalapozása. Életkornak és egyéni képességeknek megfelelő tudatos mozgásfejlesztés. Ezzel kapcsolatos óvodapedagógusi feladatok az alábbiak: •• Mozgásigény kielégítése A gyermekek természetes mozgásigényét fenn kell tartani, és ki kell elégíteni a szervezet edzésével és a sokféle mozgással. Egy – egy mozgásos sikerélmény az öröm forrása, és ez megfelelő motivációs bázist teremt a további próbálkozáshoz. •• Motoros képességek egyéni differenciált fejlesztése. A motoros képességek csak komplex módon fejleszthetők, egyéni adottságokra épülve, tervszerű gyakorlások során. Figyelembe kell venni, hogy a kisgyermek csont- és izomrendszere gyenge, ezért a terhelésnél és az ellenállások leküzdésénél a fokozatosságot be kell tartani. Kulcsfontosságú: a szeretetteljes és biztonságos légkör. •• Lábboltozati és tartási rendellenességek prevenciója és korrekciója A mozgásszegény életmódból adódóan a gyermekek többsége nem terhelhető életkorának megfelelően, gyakoriak a deformitások. A deformitások kialakulását meg lehet előzni, játékos preventív gyakorlatokkal. A meglévő deformitások korrekcióját szakképzett gyógytestnevelő óvodapedagógusok végzik. Az óvodánkban szervezett mozgásfejlesztő program az 1. sz. táblázaton bemutatott házirend szerint zajlik le. A mozgásprogram érintettjeinek mozgásfeladatait (témaköröket), és a megvalósítandó tartalmakat a 2. sz. táblázat mutatja.


10/23/09 8:36:40 PM


szervezett mozgás (PREVENCIÓ) Testnevelési foglalkozás (heti: 1) Mozgáskotta (heti: 1)

korrekció

sportprogram

Hétfő

Gyógytestne-velés I. épület

Kedd

Gyógytestne-velés II. épület

Évi ütemezés alapján szülő – gyerek torna (1) családos játékprogram (1) csoportos kirándulások

Lábtorna (heti: 1)

Sportprogram szolgáltatásként:

Tartásjavító torna (heti: 1) GP (heti: 1)

49

Szerda

Gyógytestnevelés I. épület

úszás kezdő csoport

Csütörtök

Gyógytestnevelés II. épület

úszás haladó csoport

Hétfő

13.00 – 13.45

Foci I.

Szerda

13.00 – 13.45

Foci II.

1. táblázat. Mozgásfejlesztő program heti rendje

2.4. A szabad-mozgás lehetőségének biztosítása

Nevelésünk keretén belül szükséges a nagyobb mozgástér, többféle mozgáslehetőség biztosítása. A csoportokhoz tartozó kis tornaszobák lehetőséget biztosítanak a gyermekek számára, hogy a nap egészében aktív mozgást végezhessenek. A gyermeké a döntés joga, hogy a csoportszobában vagy a tornaszobában felkínált mozgásos tevékenység között válasszon. A folyamatos napirendbe jól beilleszthető a több színteres tevékenység, így a mozgás beépül a gyermekek szokásrendszerébe, igényükké válik. A tornaszoba használata által a gyermekek hosszabb időt tölthetnek egy – egy torna- és játékszeren, kipróbálhatják önmagukat. A tornaszobai élet óvónők – dajkák együttes irányításával történik. Fontos a szabályok megbeszélése, betartása, baleset megelőzés. Fontosnak tartjuk, hogy az évszakoktól függetlenül a gyermekeink minél több időt töltsenek szabad levegőn mozgással, edzéssel. Fontos feladatunk a tartalmas


10/23/09 8:36:40 PM

50


(szabad és irányított) mozgás feltételeinek megteremtése. A jól elrendezett, eszközökben gazdag udvar aktív mozgásra készteti a gyermekeket. A szabad mozgás lehetőségének biztosítása érdekében füves, fás, dombos, betonos udvarrészt alakítottunk ki. A természet adta lehetőségek mellett a gyermekek számára az udvaron is biztosítjuk a testnevelési eszközök használatát. Feladat

Érintettek köre, száma

Gyakoriság

Célérték

Testnevelés foglalkozás

3-6 éves gyermekek (193 fő)

Heti 1X

Természetes mozgásigény kielégítése, koordinációs és kondicionális készségek fejlesztése

Mozgáskotta

5-6-7 éves gyermekek (60-70 fő)

Heti 1X

Ideg-izom kapcsolatok fejlesztése, mozgásos tevékenységbe integrált játékos fejlesztés

Lábtorna


Heti 1X

A láb tartó- és harántizmainak erősítése, lábdeformitások és gerincbetegségek prevenciója

Tartásjavító torna


Heti 1X

A test tartóizmainak erősítése, a mozgáskedv játékos fokozása, gerincbetegségek prevenciója

Tartáskorrekció (GP)

5-6-7 éves gyermekek (60-70 fő)

Heti 1X

A helyes testtartás kialakításához szükséges izomcsoportok erősítése, nyújtása

Gyógytestnevelés

Szűrést követően az 5-6-7 éves gyermekek (16 fő, 2 csoport)

Heti 2X

Mozgásszervi elváltozások korrekciója, csökkentése 20%-kal az iskolába menő gyermekek körében


10/23/09 8:36:40 PM


Ovifoci

Válogatást követően az 5-6-7 gyermekek (24 fő, 2 csoport)

Heti 1X

Labdarúgásra jellemző mozgásanyag megismerése, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, tehetséggondozás

Feladat

Érintettek köre, száma

Gyakoriság

Célérték

Szülő-gyermek torna

3-6 éves gyermekek, szülők, óvodapedagógusok, volt óvodások

Évente 2X

Mozgásszegény életmód ellensúlyozása, játékos, együttes mozgásos tevékenységgel

Családos kirándulás Kaland-nap

3-6 éves gyermekek, szülők, óvodapedagógusok

Évente 1X

Családok életmódjának kedvező alakítása, szemléletváltás elősegítése

Kihívás napi sportprogramok

3-6 éves gyermekek, szülők, óvodapedagógusok, Nevelőmunkát segítő dajka

Évente 1X

Kapcsolódás a városi egészségnevelési programokhoz, aktív mozgásigény kialakítása

Szülői értekezlet, szülői fórum

Szülők, óvodapedagógusok, nevelőmunkát segítő dajkák, meghívott szakemberek

Évente 1X

Egészségtudatos magatartás elősegítése, szemlélet- és életmódváltás megalapozása

Egészség-nap

3-6 éves gyermekek, szülők, óvodapedagógusok, Nevelőmunkát segítő dajka, meghívott szakemberek, előadók, szolgáltatók, együttműködő partnerek

Évente 1X

Egészségtudatos magatartás, egészségkultúra széles körű népszerűsítése

Gyümölcs- és zöldségnapok

3-6 éves gyerekek

Havi 1X, ill. folyamatos

Egészséges táplálkozás népszerűsítése, optimális fejlődéshez szükséges vitamin bevitele, folyamatos biztosítása

51

2.sz. táblázat. Mozgásfejlesztő program keretei

Cél a közvetett és közvetlen partnereik széles körű bevonása az egészségnevelés feladatainak megvalósításába, az egészségtudatos magatartás megalapozásába. Az óvodapedagógus feladatai: tudatos környezetalakítás, változatos eszközök biztosítása, mozgástapasztalatok bővítése, egyéni ütemben való gyakoroltatás, a gyermeki kreativitás fejlesztése.


10/23/09 8:36:40 PM

52


3. Testnevelési foglalkozások A testnevelési foglalkozások célja: a gyermekek mozgásának fejlesztése játékos formában. Az ebből adódó testnevelői feladat: –– a kondicionális és koordinációs (teherbíró és összetett mozgási) képességek fejlesztése, –– gyermekek általános és egyéni fejlődésének figyelembe vétele, –– óvodapedagógus mintaszerű bemutatása, együttes feladatvégzés a gyermekekkel, –– ismerkedés a szakkifejezések használatával, –– fizikailag jól fejlett, testileg, lelkileg egészséges gyermekek nevelése. Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére, sikerkritérium: –– a gyakorlatok rendszeres végzésével a gyermekek idegrendszere fejlődik, az izomcsoportok egybehangzó működése fokozódik, –– tud rövidtávon egyenletes iramban járni, futni, –– a gyermek pszichofizikai képességei fejlődnek (reakcióképesség, aktivitás, figyelem, helyzetfelismerés), –– a gyermek egyensúlyérzéke biztos, –– szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban, –– tud a térben tájékozódni, ismeri az irányokat, –– tud néhány mozgásos játékot irányítás nélkül játszani. 3.1. „ Mozgáskotta” módszer

Magyar Gábor által kidolgozott Mozgáskotta módszert 2006-ban adaptáltuk és építettük be mozgásfejlesztő programunkba. A módszerben résztvevők köre: 5-7 éves gyermekek, a program célja: vizuálisan megjelenő gondolati mozgásminták megvalósítási képességének kialakítása. A sikeres fejlesztés feltételei és óvodapedagógiai feladatai: –– a figyelem, emlékezet, gondolkodás, idegi-motoros funkciók fejlesztése, –– kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, –– mozgásos ismeretek gyakorlása, alkalmazása, –– mozgásszabályozás és testi képességek fejlesztése, –– mozgásos motiváció és eszközkészlet összekapcsolása, –– tervezésben és kivitelezésben fokozatosság betartása, –– feszültségoldó mozgásokkal, játékokkal sikerélmény biztosítása.


10/23/09 8:36:40 PM


53

3.2. Lábtorna

A lábtorna nevelési célja: a láb hosszanti és haránt izomzatának erősítése, az ortopédiai elváltozások megelőzése (illetve: korrekciója), ellensúlyozása, relaxációs gyakorlatok megismertetése, preventív alkalmazása. E cél elérése érdekében az alábbi feladatokat valósítjuk meg: –– a talp izmainak bemelegítése, –– a láb izmainak erősítése játékos gyakorlatokkal, –– változatos szervezeti formák alkalmazása (körforgalom, mikrocsoportos, frontális foglalkoztatási forma), –– talpizom erősítése tehermenetesített helyzetben, –– prevenciót szolgáló gyakorlatok rendszeres, tervszerű végeztetése. A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére, sikerkritérium: –– a gyermek érti a prevenciós foglalkozás szakszavait, ennek alapján a gyakorlat végzése pontos, –– ismeri és betartja a szabályokat, ügyel önmaga és a társak testi épségére, –– a lábdeformitások előfordulása 20 %-kal csökken a 6-7 éves gyermekek körében. 3.3. Tartásjavító torna

A tartásjavító torna az egészséges 3- éves gyermekek test-tartó izmainak erősítését célozza. A torna szakértő testnevelő közreműködését igényli, foglalkozásai felépítésénél különös szempont: –– a fokozatosság és a játékosság figyelembe vétele, –– a mellkas, has, hát izomzatának erősítése, nyújtása játékos utánzó gyakorlatokkal, –– erősítő és nyújtó gyakorlatok helyes arányban történő tervezése, kivitelezése, –– mozgáskedv, aktivitás fokozása, –– mozgástapasztalatok bővítése. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére, sikerkritérium: –– ismeri testrészeit, azokat azonosítva képes izmai nyújtására, erősítésére, –– a prevenciós foglalkozás szakkifejezéseit érti, gyakorlatvégzése pontos, –– a gyermekek izomzata erősödik, tartásuk javul, –– a tartáshibák, betegségek előfordulása 6-7 éves gyermekek körében 20 %-kal csökken.


10/23/09 8:36:41 PM

54


3 4. Tartáskorrekció (GP)

A Magyar Gerincgyógyászati Társaság programját 1998-ban adaptáltuk és építettük be az 5-7 éves gyermekek mozgásfejlesztő programjába. A korrekciós program alapvető célja: a helyes testtartás megéreztetése, elsajátítása, automatizálása. A cél érdekében az alábbi feladatokat hajtjuk végre: –– testkép kialakulásnak segítése (testrészek, izmok, csontok megnevezése), –– helyes testtartáshoz szükséges izmok megerősítése, nyújtása, mobilizálása, –– testrészek, izmok tudatos irányításának elsajátítása, –– kognitív képességek fejlesztése, –– szociális, érzelmi, akarati funkciók fejlesztése, –– gyermekek általános és egyéni fejlődésének figyelembe vétele, –– óvodapedagógus mintaszerű bemutatása, együttes feladatvégzés a gyermekekkel. 3.5. Gyógytestnevelés

A „Játék – Mozgás – Környezet” c. nevelési programban a mozgásfejlesztés, tartási rendellenességek prevenciója fontos szerepet kap. A gyógytestnevelésben azok a gyermekek részesülnek, akiknek megromlott egészségügyi állapota, testi elváltozása olyan mértékű, hogy nem akadályozza az óvodába járást. A gyógytestnevelésben részesülő gyermekek körébe az óvodaorvos és ortopéd szakorvos által kiszűrt 5 – 6 – 7 éves mozgásszervi problémával, vagy veleszületett mozgásszervi betegséggel rendelkező óvodások tartoznak. A gyógytestnevelés a betegségek megelőzésében, szinten tartásában, korrekciójában, gyógyításában fejti ki hatását. A gyógytestnevelés csoportfoglalkoztatás, azon belül egyéni betegségtípusok szerinti differenciált testgyakorlás, képességfejlesztés útján valósul meg. A gyógytestnevelés szakfeladatok teljesítés útján valósítható csak meg, amilyen a –– speciális gyakorlatanyaggal céltudatos rehabilitálás, –– a testi képességek és a mozgásműveltség fejlesztése, alakítása, –– a gyermekek mozgásszervi elváltozásaik szerinti, differenciált besorolása, –– az elváltozásoknak megfelelő korrekciós mozgásanyag megválasztása, –– sokszakaszos foglalkoztatás biztosítása a terhelés arányos eloszlása érdekében, –– egyéni gyakorlatok végzése a deformitás szinten tartására és korrekciójára,, –– a gyógytestnevelő együttműködése a csoportos óvónőkkel és a szülőkkel.


10/23/09 8:36:41 PM


55

A gyógytestnevelés foglalkozásainak jellege, a témakörök szerint, általában vegyes jellegű (szerepel benne légzés-gimnasztika, speciális izomerő fejlesztés, általános kondicionálás, játékos jelleg), létszámát tekintve pedig kiscsoportos foglalkoztatási forma (8-10 fő részvételével), amely lehetővé teszi a differenciált, betegségtípusoknak megfelelő egyéni képességfejlesztést, mozgásszervi elváltozások rehabilitációját. A foglalkozások heti két alkalommal, ütemezés szerint (45 perc tartamban) zajlanak le. Szakszerű és rendszeres gyógytestneveléstől a mozgásszervi elváltozások csökkenése, ellensúlyozása, a keringési- és légző-rendszeri megbetegedések megelőzése,és a relaxáció elsajátítása várható.

4. SPORTPROGRAMOK Óvodai mozgásprogramunk közvetlenül kapcsolódik a nemzeti sportprogramhoz, amely a „ sportoló nemzet” cím elérését tűzte ki célul. Az óvodai nevelés e nemzeti cél eléréséhez a „belső” (házon belüli és óvodai csoporton belüli) mozgásprogramját túllépve a szélesebb közösség (család, más nevelési intézmény, sportegyesület, területi mozgalom) akcióihoz csatlakozni kíván. A mozgás, a testkultúra élményeit a sportprogramok a társadalmi együttéléshez kapcsolják, alakítják a sporttevékenységhez kapcsolódó pozitív örömöt, a közösségi siker összetartó erejét. Különösen a család életmódjának alakítására, a sportélmények feldolgozására adnak lehetőségek az óvoda „zárt keretein” túlmutató sportprogramok, vetélkedők, kerületi rendezvények. Azok a sportprogramok járnak sikerrel, amelyek aktív mozgásos részvételt igényelnek a résztvevőktől, amelyek a játékos sporttevékenység nyomán közös élményeket biztosítanak, biztosítják a gyermekek mozgáskészségét (szabályismeretét, teherbíró képességét és ügyességét) és siker feletti örömét. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére, sikerkritérium: –– a gyermek a szükségleteinek megfelelő ideig vesz részt a szabad mozgásban, –– tud rövidtávon egyenletes iramban járni – futni, –– egyensúlyérzéke biztossá válik, –– kialakul a szem – kéz – láb koordinációja, –– ismeri és betartja a szabályokat, ügyel önmaga és a társak testi épségére, –– szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban. Az alkalmazott sporttevékenységek közül néhányat kiemelünk.


10/23/09 8:36:41 PM

56


4.1. Túra, kirándulás

A természeti környezet közvetlen megtapasztalása és a benne folytatott mozgásos program lehetőséget nyújt a téri tájékozódásra, a nagy-mozgások fejlesztésére, a szociális kapcsolatok erősítésére (gyermek és felnőttek között egyaránt). Különösen értékesek a szülőkkel közösen szervezett kirándulások, túrák, mert ezek segítik az óvoda – család kapcsolat erősítését, a család életmódjának kedvező befolyásolását. 4.2. Szülők és gyermekek közös tornája

A szülőkkel közös tornabemutató és verseny célja az együttmozgás, közös játék, versenyzés mozgásfejlesztő hatása mellett a gyermekek és felnőttek szociális kapcsolatának erősítése. Évente két alkalommal szervezzük a játékos sportgyakorlatokat, amelyeket szülők – gyermekek – óvónők együtt végzik. 4.3. Versenynapok

Az óvoda szélesebb körű kapcsolatrendszerét erősítik a városi (kerületi, lakótelepei) versenynapok, sportvetélkedők, amelyekben az óvodás gyermekek másokkal való megmérettetési és a közösségi összetartozás élménye nem csak a testedzés célját, de a szociális befogadást is szolgálják. 4.4. Vízzel való edzés

E program célja a víz edző hatásának felhasználás, játék és mozgás a vízben, a vízzel. Az úszástanítás szervezett formája mellett ezt a célt szolgálják nyáron a „tusoló kapuk”, amelyek bőséges lehetőséget adnak arra, hogy a gyermekek a vízzel kapcsolatban tapasztalatokat szerezzenek. Az úszástanításhoz kapcsolódó vízi játékok közelebb viszik a gyermekeket a vízi sportok megkedveltetéséhez.

5. AZ ÓVODA EGYÉB SZOLGÁLTATÁSAI A szülők igényei alapján, nevelési időn belül az óvodapedagógus felügyeletével úszástanítás, nevelési időn túl gyermektánc foglalkozás, idegen-nyelv tanítás, speciális foglalkozások szervezését valósítjuk meg óvodánkban. A foglalkozások segítik


10/23/09 8:36:41 PM


57

az óvoda nevelési céljainak elérését, és jól illeszkednek az óvoda sajátos arculatába, programjába. Ilyen szolgáltatásink a következők: 5.1. Játékos vízhez szoktatás

Résztvevők köre: 4-7 éves gyermekek Cél: Vízhez szoktatás, úszás alapelemeinek elsajátítása játékos formában. Az oktatás szorosan kapcsolódik mozgásfejlesztő programunkhoz, a gerinc-rendellenesség megelőzéséhez. A kezdő csoportban vízhez szoktatás, úszás alapelemeivel való ismerkedés. Haladó csoportban az úszás alapelemeinek elsajátítása, úszásformák megtanulása, hosszabb távon, mély vízben való gyakorlás. Akaraterőt, kitartást igényel szülőtől, gyermektől egyaránt. Vezeti: úszóedző Ideje: heti 1 alkalom (kezdő), heti 1 alkalom (haladó) 5.2. OVI FOCI

(Bozsik József utánpótlás-nevelési program – Góliát program, Kaposvár) Résztvevők köre: 5-7 éves gyermekek Cél: Játékos ismerkedés foci technikáival, szabályaival. Kiemelten jó labdaérzékkel rendelkező gyermekek elsajátítják a foci alapjait. Képessé válnak a magas szintű együttműködésre, a szabályok betartására és a csapatszellemnek megfelelő aktivitásra. Vezeti: tanfolyamot végzett óvodapedagógus Ideje: heti 2 alkalom

6. ÓVODAI RENDEZVÉNYEK Mozgásfejlesztő programunk megvalósítása során fontosnak tartjuk a testi képességek fejlesztése mellett a testi-lelki egészség megőrzésének propaganda munkáját, melyben óvodánk valamennyi dolgozója tevékenyen közreműködik. Törekszünk partnereink széles körű bevonására, a szemléletváltást segítő programjaink népszerűsítésére. Egészségnevelő tevékenységünkben együttműködő szakemberek segítik munkánk eredményességét (óvodaorvos, védőnő, ortopéd szakorvos, ÁNTSZ szakemberek, egészséges termékeket forgalmazó szakemberek). Óvodánkban elsősorban a szülőket, gyermekeket, óvodai dolgozókat célozzuk meg az egészségpropagandával, hangsúlyozva a felnőttek minta-közvetítő szerepét.


10/23/09 8:36:41 PM

58


6 1. Szülői fórumok

A szülői fórumok a szülőkkel való találkozás, az információ-csere, a tanácsadás és a közösségépítés alkalmai. A találkozások vagy a felnőttek egy-egy rétegét, vagy óvodásaink szülőinek teljességét érintik. (a) A „réteg-szülői fórumok” résztvevői körét egy-egy téma iránt érdeklődő szülők, óvodapedagógusok, nevelőmunkát segítő dajkák, egészségpedagógiai szakemberek alkotják Találkozásuk és eszmecseréjük célja: az egészséges életmód kialakításának segítése. Feladat: egy-egy aktuális nevelési téma ismertetése, az egészségtudatos magatartás népszerűsítése, valamint az aktuális egészségügyi kérdések megvitatása. Ideje: évi 2 alkalom. (b) A közös szülői fórumok résztvevői az óvoda feladatait, gondját, munkatervét, aktuális programjait vitatják meg a téma iránt érdeklődő szülők, óvodapedagógusok, nevelőmunkát segítő dajkák, egészségügyi, pszichológiai, pedagógiai szakemberek. Cél: Kapcsolatteremtés a különböző partnerek között, az egészségmegőrzéssel kapcsolatos ismeretek bővítése, szemléletformálás az egészségtudatos magatartás kialakítása érdekében. Feladat: –– játékos interaktív csoportos feldolgozás szervezése, lebonyolítása, –– a konklúziók közös megfogalmazása, –– szülői igény felmérése, elméleti felkészülés, –– az érdeklődés felkeltése, a rendezvény propagálása, –– aktív részvétel a szervezésben, lebonyolításban, –– egészségtudatos magatartás népszerűsítése. Ideje: évi 1 alkalom 6.2. Egészségnap (gyereknek, felnőtteknek)

Résztvevők köre: a téma iránt érdeklődő szülők, óvodapedagógusok, nevelőmunkát segítő dajkák, egészségügyi szakemberek, egészségnevelők, védőnők, mentők stb. Cél: Egészségtudatos magatartás, egészséges életvitel igényének tesztelése, az egészségvédő magatartás gyakorlati bemutatása, ismereti és gyakorlati vetélkedő. A szervezés feladatai: –– szülői igény felmérése, elméleti felkészülés, –– az előadást tartó és a kísérő programokat biztosító szakemberek megkeresése, meghívása,


10/23/09 8:36:41 PM


59

–– –– –– –– ––

a gyermekeknek játékos, mozgásos vetélkedők szervezése, gyümölcsfalatkák készítése elfogyasztása, az érdeklődés felkeltése, a rendezvény propagálása, aktív részvétel a szervezésben, lebonyolításban, egészségtudatos magatartás népszerűsítése (termékbemutatók, mérések, szűrések, kóstolók, egészségtotó, könyv és programajánlások, játékos programok). Ideje: évenként az „Egészség világnapjához kapcsolódva” (délelőtt gyermekprogramok, délután felnőtt programok). 6.3. Gyümölcs- és zöldségnapok

A gyümölcs- és zöldségnapok célja a korszerű táplálkozás megismertetése, megszerettetése. A megrendezéssel kapcsolatos feladatok: –– a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges vitaminszükséglet biztosítása, –– a szülők bevonása, aktivizálása, –– gyermekek bevonása a gyümölcs- és zöldségfalatkák elkészítésébe, –– a nyers gyümölcs és zöldség megismertetése, fogyasztásának megszerettetése Ideje: havi 1 alkalom (ill. folyamatosan).

7. A mozgásfejlesztő PROGRAM várható EREDMÉNYEI Az elkövetkező évek közös célja a „ Játék – Mozgás – Környezet” c. mozgásprogram tevékeny megismerése, propagálása. A Programban megfogalmazott célok megvalósítása, amelyet a Minőségpolitikai Nyilatkozatunk, Küldetés-nyilatkozatunk és Jövőképünk garantálja. Ebben a tevékenységben irányadó a gyermek szeretete, a gyermeki jogok tiszteletben tartása, a gyermekközpontú pedagógiai szemlélet, a szakmai igényesség, a pedagógiai tudás bővítése, egymástól való tanulás és tudás átadása. Ezt kívánja kifejezni 4. táblázatunk.


10/23/09 8:36:42 PM

60


A gyermek fejlesztésének jellemzői Testil az egészséges fejlődés jellemzői

Lelki az egészséges fejlődés jellemzői

Érzelmileg egészségesen fejlődő gyermek jellemzői

Testi szükségletek kielégítésén szándékos irányítása testápolás táplálkozás öltözködés pihenés edzés területén; Mozgás mozgás szeretete mozgás összerendezettsége nagymozgás finom-motorikus mozgásegy egyensúlyozás lateralitás térirányok, tájékozódás motoros képességek fejlettsége kondicionális koordinációs helyes tartás

Tanuláshoz szükséges szükséges képességek területén a; tapasztalatok, tapasztalatszerzés szintje kognitív képességek, pszichikus funkciók: érzékelés észlelés (testi, vizuális, akusztikus, tapintásos) figyelem emlékezet gondolkodás beszéd elemi ismeretek

Gazdag érzelmi kapcsolatok élmény Harmonikus társas kapcsolatok együttműködés Kulturált viselkedés Tevékenységhez szükséges: feladatértés feladattudat feladattartás, feladatvégzés kitartás önfegyelem önállóság munkatempó

4. táblázat. Az egészségesen fejlődő gyermek jellemzői

Milovecz Józsefné óvodavezető


10/23/09 8:36:42 PM

Óvodapedagógiai ajánlások a Mozogni jó! mozgalom tapasztalataiból

Recommend Documents