OSZTRÁK-MAGYAR MUNKAÜGYI KONFERENCIA május Stadtschlaining; Szombathely

OSZTRÁK-MAGYAR MUNKAÜGYI KONFERENCIA 2013. május 22–24. Stadtschlaining; Szombathely

Fiatalok a munkaerő-piacon – Kezdeményezések a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javítására

OSZTRÁK-MAGYAR MUNKAÜGYI KONFERENCIA 2013. május 22–24. Stadtschlaining; Szombathely

Fiatalok a munkaerő-piacon – Kezdeményezések a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javítására A konferencia védnökei: Varga Mihály miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyarország Rudolf Hundstorfer miniszter Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium Osztrák Köztársaság

A konferencia szervezői: L&R Szociális Kutató Intézet Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

A konferencia támogatói. Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Unió Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország Szombathely Megyei Jogú Város

Szerkesztette: Trender-Com Bt. Fordította és lektorálta L&R Szociális Kutató Intézet PIROSPONT 2000 Kft. (dr. Mátyás Gyöngyi, Szatmári József )

ISBN 978–615–5288–03–6 Felelős kiadó Simon Zoltán Péter, igazgató Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Szombathely

Nyomdai előkészítés Yellow Design Kft. Nyomdai munkák Yeloprint Kft.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   7 A KONFERENCIA PROGRAMJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   9 MEGNYITÓ BESZÉDEK, KÖSZÖNTŐK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   15 Walter Reiter, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   15 Roland Hanak, osztályvezető, VI/A/ST osztály, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   17 Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   19 Doris Prohaska, Burgenland tartományi parlamenti képviselő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   22 Harangozó Bertalan, kormánymegbízott, Vas Megyei Kormányhivatal . . . . . . . . . .   25 Helene Sengstbratl, tartományi ügyvezető igazgató, Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   27 Rodler Tamás, igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   28 Andor László, EU-biztos videoüzenete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   29 Marc Fähndrich, tanácsadó, Gazdaságpolitikai koordináció és az európai szemeszter, Európai Bizottság, Ausztriai képviselete . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   31 Kovács Ferenc, elnök, Vas Megyei Közgyűlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   32 Dr. Takátsné dr. Tenki Mária, tanácsnok, Szombathely Megyei Jogú Város . . . .   34 Roland Hanak, osztályvezető, VI/A/ST osztály, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   35 Fodor István, tankerületi igazgató, Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   36 Sandra Steiner, igazgató, Burgenland Tartományi Iskolatanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   38

SZAKMAI ELŐADÁSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   39 Helene Sengstbratl, tartományi ügyvezető igazgató, Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   39 Rodler Tamás, igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   43 Marc Fähndrich, tanácsadó, Gazdaságpolitikai koordináció és az európai szemeszter, Európai Bizottság, Ausztriai képviselete . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   47 Hannes Edlinger, osztályvezető, VI/A/4, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   57 Adler Judit, kutatásvezető, GKI Gazdaságkutató Zrt., Budapest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   60 Roland Löffler, Ausztriai Szakmaképzési Kutatások Intézete (ÖIBF), Bécs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   64 Danajka Noémi, főosztályvezető, Foglalkoztatási Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   69 SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   75 Jürgen Grandits, Burgenlandi Felnőttképzési Intézet (BFI Burgenland) Fodor István, tankerületi igazgató, Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ Markus Martincevic, Fiatalok akcióban, Szakképzés Fiataloknak Kft., Bécs Pócza Antal, ügyvezető igazgató, UNIRIV Kft. Dancsecs Roland, projektmenedzser, Pannon Novum Nonprofit Kft. A KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS ZÁRÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   93 Rodler Tamás, igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja . . .   93 Walter Reiter, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   94 A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   95

Előszó

Kedves Olvasó! A XIX. osztrák-magyar foglalkoztatási konferencia kiadványát olvashatja. A foglalkoztatási konferenciák hozzájárultak a magyar nemzeti foglalkoztatási szolgálat fejlődéséhez, eszközeinek és eljárásainak korszerűsítéséhez. Segítettek abban, hogy az Európai Unióba történő 2004. évi belépésünket követően a magyar munkaerőpiacnak az európai munkaerőpiacba való integrálódása gyorsulhasson, az európai foglalkoztatási stratégia keretében új eszközökkel és forrásokkal gyarapodjon. Magyarország számára különös jelentősége van a magyar-osztrák munkaerő-piaci és intézményi kapcsolatoknak. A 2013. évi Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia a fiatalkori munkanélküliség egész Európában létező problémakörét tárgyalta. A konferencia egyik súlyponti témája a fiatalok munkanélküliségének alakulása az osztrák-magyar határ menti térségben, különös tekintettel az osztrák munkaerőpiac teljes megnyitásával összefüggésben jelentkező hatásokra. A konferencia második súlyponti témája a fiatalok munkanélküliségének leküzdését célzó munkaerő-piaci és oktatáspolitikai kezdeményezésekkel foglalkozik. Előtérben állnak itt jó gyakorlati modellek Ausztriából, Magyarországról és az Európai Unió más országaiból, de bemutatásra került a „Garanciaprogram a fiatalok foglalkoztatásáért és képzéséért” összeurópai kezdeményezés is. A téma oktatáspolitikai jelentőségét húzza alá a duális képzés magyarországi és ausztriai gyakorlatának megvitatása. A két országban jelentős eltérés van a problémának tekinthető fiatalkori munkanélküliségben. Ez tükröződik a megismert szakmapolitikai intézkedésekben, a munkaerő-piaci kezdeményezések fő hangsúlya eltérő szemléletet tükröz. A gazdaságvezérelt, gyakorlatorientált szakképzés ausztriai példái kiforrott gyakorlatot ismertetnek, míg a magyarországi példák a kialakítandó duális képzés előfutárai. 7

A konferencia résztvevői erről mondták el a véleményüket. Bemutatták a téma súlyát, az eddigi kezdeményezéseket, hiszen a fiatal munkavállalók foglalkoztatása már nemcsak távlati követelmény a demográfiai kihívásokra, hanem a mindennapi életet meghatározó módon létező gyakorlat is. A foglalkoztatás bővítését állami és európai uniós támogatások is segítik, amelyek nem tűnnek elégséges mennyiségűnek, de hozzáférhetők és hasznosíthatók. Reméljük, hogy az olvasók számára a konferencia kiadványa érdekes és igazán hasznosítható lesz. A kötetből kitűnik, hogy a probléma nagy, a megjelenített témák segítséget nyújthatnak a döntéshozók és közreműködők számára a gyors és megalapozott munkához. Ezúton is megköszönjük minden támogatónak, hogy lehetővé tette a konferencia megrendezését és minden közreműködőnek, hogy megvalósította azt.

Szombathely, 2013. október Rodler Tamás

8

A konferencia programja

Program 2013. május 22., szerda 12:00–13:00 Regisztráció Szombathelyen a Hotel Claudiusban 13:00 óra: Indulás autóbusszal Szombathelyről Stadtschlainingba és/vagy 13:00–14:00 Regisztráció Stadtschlainingban/ Városszalónakon a Várban 14:00–15:30 Köszöntés és a konferencia megnyitása Moderáció: Walter Reiter, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs Roland Hanak, osztályvezető, VI/A/ST osztály, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyarország Doris Prohaska, Burgenland tartományi parlamenti képviselő Harangozó Bertalan, kormánymegbízott, Vas Megyei Kormányhivatal Helene Sengstbratl, tartományi ügyvezető igazgató, Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat Rodler Tamás, igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 15:30–16:00 Kávészünet 16:00–17:00 Fiatalok helyzete két évvel a munkaerő-piaci nyitás után az osztrák-magyar határtérségben 9

17:00

Eures-T Pannonia PR-film: „Nézőpontok a széles látókörért” Helene Sengstbratl, AMS Burgenland Rodler Tamás, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Kérdések, hozzászólások

18:30

Vacsora a Hotel Claudiusban

20:00

Látogatás az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multi­ disz­cip­li­náris Kutatóközpontba (autóbusszal)

Indulás Szombathelyre

Program 2013. május 23., csütörtök 08:00–09:00 Regisztráció a Hotel Claudiusban 09:00–09:30

A konferencia résztvevőinek köszöntése Moderáció: Rodler Tamás, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Andor László, EU-biztos videoüzenete Marc Fähndrich, tanácsadó, Gazdaságpolitikai koordináció és az európai szemeszter, Európai Bizottság, Ausztriai képviselete Kovács Ferenc, elnök, Vas Megyei Közgyűlés Dr. Takátsné dr. Tenki Mária, tanácsnok, Szombathely Megyei Jogú Város Roland Hanak, osztályvezető, VI/A/ST osztály, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Fodor István, tankerületi igazgató, Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ Sandra Steiner, igazgató, Burgenland Tartományi Iskolatanács

09:30–10:20 Európai Uniós garanciaprogram a fiatalok foglalkoztatásáért és képzéséért Marc Fähndrich, tanácsadó, Gazdaságpolitikai koordináció és az európai szemeszter, Európai Bizottság, Ausztriai képviselete Kérdések, hozzászólások 10

10:20–10:50 Kávészünet 10:50–11:25 Fiatalkori munkanélküliség: kihívások és trendek Ausztriában Hannes Edlinger, osztályvezető, VI/A/4, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Kérdések, hozzászólások 11:25–12:00 Fiatalok helyzete a magyarországi munkaerőpiacon Adler Judit, kutatásvezető, GKI Gazdaságkutató Zrt., Budapest Kérdések, hozzászólások 12:00–13:30 Ebéd a Hotel Claudiusban Moderáció: Németh Zsolt, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 13:30–14:10 Szakmapolitikai intézkedések és megoldások a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására Burgenlandban (Burgenlandi Képzési Garancia) Roland Löffler, Ausztriai Szakmaképzési Kutatások Intézete (ÖIBF), Bécs, AT Kérdések, hozzászólások 14:10–14:50 Szakmapolitikai intézkedések és megoldások a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására Magyarországon Danajka Noémi, főosztályvezető, Foglalkoztatási Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium, HU Kérdések, hozzászólások 14:50–15:20 Kávészünet 15:20–16:50 Szakértői beszélgetések: Fiatalok a szakképzésben - Ausztriában és Magyarországon Moderáció: Németh Zsolt, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Jürgen Grandits, Burgenlandi Felnőttképzési Intézet (BFI Burgenland), AT Fodor István, tankerületi igazgató, Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ, HU 11

16:50–17:00 19:00

Markus Martincevic, Fiatalok akcióban, Szakképzés Fiataloknak Kft., Bécs, AT Pócza Antal, ügyvezető igazgató, UNIRIV Kft., HU Dancsecs Roland, projektmenedzser, Pannon Novum Nonprofit Kft., HU A konferencia összefoglalása és zárása Rodler Tamás, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Walter Reiter, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs Ünnepélyes fogadás a Hotel Claudiusban

Program 2013. május 24., péntek 08:30–13:00 Fakultatív program: szakmai tanulmányutak

Szakmai tanulmányút magyar konferenciavendégek számára Ausztriába: A fém- és elektronikai JAW (Fiatalok akcióban, Szakképzés Fiataloknak Kft.) tanulóműhelyek és a BFI fémipari képzőközpont meglátogatása Großpetersdorfban



Herbert Preinsperger, a JAW tanulóüzem vezetője, Großpetersdorf A tanulóüzem múltjának és jelenének bemutatása és a műhelyek meglátogatása Cím: Fabriksgasse 3, 7503 Großpetersdorf



Christian Pelzmann, a BFI fémipari képzőközpontjának vezetője, Bemutató és tanműhelyek látogatása Cím: Fabriksgasse 3a, 7503 Großpetersdorf



Szakmai tanulmányút külföldi konferenciavendégek számára Magyarországon: A LuK Savaria Kuplunggyártó Kft. és BPW Hungária Kft. (járműipari nagyvállalatok) meglátogatása Szombathelyen



12



Gáspár Attila, a LuK Savaria Kuplunggyártó Kft. cégvezetője Nagy Norbert, a LuK Savaria Kuplunggyártó Kft. HR csoportvezetője Hergovics Csaba, a LuK Savaria Kuplunggyártó Kft. tanműhelyének vezetője Cégbemutató, prezentáció a duális képzésről, tanműhely látogatás Cím: 9700 Szombathely, Zanati út 31.



Novák Tibor, a BPW-Hungária Kft. HR vezetője Németh Gábor, a BPW-Hungária Kft. Műszaki Képző Központjának vezetője A BPW-Hungária Kft. szakmunkásképzésének bemutatása, tanműhely látogatás Cím: 9700 Szombathely, Körmendi út 98.

13:00

Ebéd a Hotel Claudiusban



13

Megnyitó beszédek, köszöntők

WALTER REITER Nagyon sok szeretettel köszöntöm Önöket az ez évi Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencián, melynek témáját a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére irányuló munkaerő-piaci és oktatáspolitikai intézkedések képezik. Ha belegondolunk abba, hogy az idén már a 19. alkalommal találkozunk, hogy megtárgyaljuk az aktuális munkaerőpiac-politikai kérdéseket, felmerülhet a gondolat, hogy vajon miről lehet itt olyan sokat disputálni. Tény azonban, hogy a keretfeltételek folyamatosan változnak, és az elmúlt évek egyik legfontosabb újdonsága a munkaerőpiac megnyitása volt. Ezen intézkedés hatásait pillanatnyilag még nem lehet egyértelműen megállapítani, mindenesetre egy újabb lépés volt Európa összenövése irányába, a munkaerő-piacok tekintetében is. A munkaerőpiac-politika feladata a határtérségben a jövőben is az lesz, hogy felismerje és megnevezze a közös fejlődés útjában álló nehézségeket és akadályokat, majd megpróbálja ezeket közösen leépíteni. Ennek szellemében kell foglalkoznunk az idei konferencia témájával, a fiatalok munkanélküliségével is. Ez a kérdéskör mindkét országban kritikus, még akkor is, ha a probléma Ausztriában statisztikai szempontból nézve kisebb. Uniós összehasonlításban nálunk még mindig igen alacsony a fiatalok munkanélkülisége és az általános munkanélküliség is. Léteznek azonban problémás, vagy más néven hátrányos helyzetű csoportok, és az ezekbe tartozók számára egyre nehezebb a munkaerő-piacon való megmaradás, egyre jobban fenyegeti őket a munkaerő-piacról való tartós kirekesztődés, ami nem csak munkaerőpiac-politikai, hanem egyben társadalmi probléma is. Tudomásom szerint a fiatalok munkanélkülisége és a fiatalok munkaerő-piaci integrációjának kérdése a magyar oldalon is a munkaügyi szervezet és a munkaerőpiacpolitika fontos feladata. 15

A 19. konferenciára is sikerült tehát egy nagyon aktuális témát találni és úgy gondolom, hogy ez a jövőben sem lesz másként. Azért találkozunk egymással újra és újra, hogy megismerjük a másik országban éppen zajló eseményeket és az ott alkalmazott innovatív modelleket; továbbá, hogy eszmét cseréljünk, és hogy európai szinten is megtárgyaljunk olyan modelleket, amelyek érdekesek lehetnek saját munkaerőpiac-politikánk szempontjából.

A konferencia első napjának megnyitója: Walter Reiter, Rodler Tamás, Helene Sengstbratl, Harangozó Bertalan, Doris Prohaska, Czomba Sándor, Roland Hanak (balról jobbra)

A konferencia szervezői a Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, valamint az L+R Társadalomkutató Intézet. A konferencia az Európai Területi Együttműködési Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból kap támogatást, továbbá az Osztrák Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztériumtól, a magyar Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől és Szombathely várostól. Szeretném most röviden bemutatni azokat a személyeket, akik köszöntőt mondanak. Szeretettel köszöntöm Roland Hanak urat, aki Hundstorfer miniszter urat képviseli, aki sajnos röviddel ezelőtt kénytelen volt lemondani részvételét. Roland Hanak a bilaterális munkaerőpiac-politikai együttműködéssel foglalkozó szerv vezetője a minisztériumban. Dr. Czomba Sándor úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárának is meg szeretném köszön16

ni, hogy eljött. Doris Prohaska asszony a burgenlandi tartományi parlamentben képviselő. Harangozó Bertalan, a Vas Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja már sok éve kíséri figyelemmel az EXPAK AT.HU projekt tevékenységét. Köszöntöm továbbá Helene Sengstbratl asszonyt, a Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat vezetőjét és Rodler Tamást, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetőjét.

ROLAND HANAK Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Először is szeretnék elnézést kérni Hundstorfer miniszter úr nevében, akinek váratlanul be kellett mennie a parlamentbe egy, a munkaügyi migrációval kapcsolatos fontos ülésre. A Minisztériumban én felelek a Magyarországgal és számos más szomszédos országgal folytatott együttműködésért. Örülök, hogy itt a városszalónaki várban találkozunk, amely mint tudjuk nem háborús vagy védővárként, hanem a béke váraként híresült el, ahol normál esetben békekutatás zajlik, ami jó szimbóluma az évek óta zajló együttműködésünknek, egyetértésünknek és annak, ahogy Közép-Európa, különösen Magyarország és Ausztria egymással összetartozik. Amint már említésre került, a konferenciára az idén a 19. alkalommal került sor, évtizedes hagyománnyá vált tehát és évek óta az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia (EXPAK AT.HU) keretében kerül megszervezésre, amely a munkaerőpiac-politikai együttműködés fóruma. Hogy mivel is foglalkozik a szakértői akadémia e konferencia szervezésén kívül? Számos szemináriumot, konferenciát, work-shopot rendez. A Nagykanizsai Roma Kisebbségi Önkormányzat Esélyegyenlőségi Központjával is együttműködünk és a kisrégiós együttműködéshez, illetve a határtérségbeli hálózatosodáshoz kapcsolódó számos más tevékenység is napirenden van. Remélem, hogy jövőre a 20. konferencia kapcsán újra találkozunk, amelynek megrendezésére még az Európai Területi Együttműködés (ETE) keretében kerülhet sor. Ezután véget ér a 2007–2013. támogatási időszak és szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ezután más közös finanszírozási lehetőségek után kell néznünk. Szeretném meghívni Önöket, hogy a Duna-Stratégia, illetve a 2014-ben induló új Duna-térségi Program keretében nyújtsunk be egy projektet, adott esetben egy multilaterálisat, amelynek keretében úgymond több határon át cserélhetünk eszmét a munkaerőpiac-politika tárgykörében, hiszen Magyarország speciális szerepet játszik a DunaProgramban. Jelenleg Budapesten működik a Délkelet-Európai Transznacionális 17

Együttműködési Program irányító hatósága, amely más országokkal közösen alkotja azt a munkabizottságot, amely a jelenlegi programból kinövő új Duna-térségi Program kidolgozásával foglalkozik. Most lenne az alkalmas időpont arra, hogy közösen befolyásoljuk az új támogatási periódus sarokpontjait és elgondolkozzunk a lehetséges projekteken. Engedjék meg, hogy még röviden rátérjek a mai rendezvény témájára, a fiatalok munkanélküliségére. Még az ENSZ – nem a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO, hanem maga az ENSZ – is kinyilatkoztatta, hogy aggasztó a fiatalkorú munkanélküliség alakulása Európában. Az EU az ifjúsági kezdeményezését osztrák javaslatra fogad-

Roland Hanak, a VI/A/ST osztály, Osztrák Köztársaság Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium osztályvezetője köszönti a konferencia résztvevőit

ta el és döntött a megvalósítása mellett. Munkaügyi miniszterünket múlt héten meghívták Párizsba, hogy Franciaországnak és más országoknak is legmagasabb miniszteri szinten tanácsokat adjon és beszámoljon az e területeken elért osztrák sikerekről. Úgy gondolom, hogy a probléma súlya mára kellőképpen ismert. Fontosnak tartom, hogy haladéktalanul lépésekre kerüljön sor, főként Dél-Európában, ahol a helyzet igencsak kritikus. Konferenciánk keretében több részről is hallunk majd elemzéseket, valamint intézkedési és cselekvési javaslatokat ezzel kapcsolatosan. Érdekfeszítő és konstruktív konferenciát kívánok minden résztvevőnek. Köszönöm szépen! 18

CZOMBA SÁNDOR Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretettel köszöntöm Önöket. Köszönöm szépen a meghívást, amelynek örömmel tettem eleget. Nagyon impozáns helyszínt sikerült választani a mai, illetve a holnapi megbeszélésre. Nagyon fontos témakör kerül terítékre a konferencia keretében. Éppen a múlt héten jártam Krakkóban, ahol a V4-ek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) munkaügyi miniszterei találkoztak. Megbeszélésünknek két fő témája volt. Az egyik a munkajogi szabályozás kérdései, tehát a munka törvénykönyvével kapcsolatos tapasztalatok és tervek, a másik a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos problémák. Nem véletlenül, hiszen gyakorlatilag egész Európában ez az egyik legnagyobb probléma. Ha a számadatokra nézünk, akkor azt látjuk, hogy 8 tagállamban 30% fölött van a fiatalok munkanélküliségi rátája. Magyarországon a tavalyi évben 28,2% volt az éves ráta, tehát igen magas ez a mutató. Amikor a munkaügyi statisztikát nézzük, akkor én Ausztriára különös irigységgel és csodálattal tekintek, hiszen az Önök foglalkoztatási adatai és munkanélküliségi rátája a magyarhoz képest klasszissal jobb, de egyébként is egész Európában az egyik legjobb, tehát valamit Önök nagyon tudnak, amiből jó tanulni. Ezek a fórumok, alkalmak is megfelelőek arra, hogy megismerjük egymás lehetőségeit és merítsünk egymás tapasztalataiból. Magyarországon jelen pillanatban a 15–74 éves korosztályt illetően kb. 56–57% körüli a foglalkoztatási ráta. Ez meglehetősen alacsony szint. Hosszú évekig a 26.-27. helyért harcoltunk Máltával, bár erről szívesen lemondtunk volna. Most azért vagyunk hátulról a 4.-5.-6. hely környékén, mert alánk csúsztak a déli államok (Spanyolország, Görögország). Tehát a helyzet az, hogy nem a mi pozíciónk javult érdemben, hanem egyes tagállamok pozíciója romlott lényegesen az elmúlt években. Az európai és a magyar gazdaságra is inkább recesszió közeli állapot volt jellemző az elmúlt időszakban. Arra büszkék vagyunk, hogy a foglalkoztatási szintet képesek voltunk mégis tartani, sőt bizonyos tekintetben még növelni is tudtuk. Mindenki tudja, hogy recesszió, válság idején a foglalkoztatást szinten tartani is meglehetősen nehéz feladat. Másik súlyos probléma a munkanélküliség szintje és területi megoszlása. A munkanélküliség ráta most 12,2–12,3% környékén van – és bár nem vagyunk nagy ország, de óriási különbségek vannak az ország keleti, nyugati és középső régiói között. A nyugati régióban Komárom-Esztergom megye 4–5–6%-os munkanélküliségi rátával bír, ami az osztrák adat környékén mozog, tehát rendkívül jó mutató. A keleti régióban, pl. az ukrán határ környékén 20–22% körül mozog a munkanélkülisé19

gi ráta. Óriási különbségek vannak egy-egy országrész között, és nekünk ezt a problémát is kezelnünk kell. Ami a fiatalok foglalkoztatását illeti, az nagyságrendileg 18–19% körüli, tehát kb. 200– 220 ezer fiatal dolgozik most Magyarországon. Körülbelül 10 millióan vagyunk az országban, amelyből összesen 3,8 millió a foglalkoztatottak száma. 3,7 és 4 millió között mozog ez az adat 20 éve, és nem bírunk ebből kitörni. Ezek a számok meglehetősen súlyos adatok. Ugyanis ha ebben nem vagyunk képesek előre lépni, a foglalkoztatást érdemben javítani, akkor minden egyéb problémát – pl. az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjellátás területén – nem leszünk képesek stabilan és hosszú távon megoldani. Ami a fiatalokat illeti – statisztikai szempontból a 25 év alattiakat tekintjük fiatalnak – azt látjuk, hogy az egyetemet, főiskolát végzettek helyzete Magyarországon is sokkal jobb, mint a szakképzetteké vagy még inkább a szakképzetleneké. Árnyalja a képet, ha megnézzük, hogy a diplomások vajon diplomás munkakört töltenek-e be, vagy adott esetben az a diploma szükséges-e ahhoz a munkakörhöz, amelyben foglalkoztatják őket. Akkor a fenti megállapítás már erősen kétséges, hiszen számos esetben nem arra a végzettségre lenne szükség, mint amit a betöltött munkakör megkíván. Ennek ellenére 4–5% körül mozog esetükben a munkanélküliségi ráta, ami kifejezetten jónak mondható. Nagyon nagy baj van viszont a szakképzettek, illetve a szakképzettséggel nem rendelkezők esetében. Hogyan próbáljuk ezt a problémát kezelni? Részt vesz a konferencián egy kolléganőm, aki előadásában részletesen be fog majd számolni azokról a programokról, amelyeket az elmúlt 1–2 évben indítottunk. Én csak egy-egy olyan területet szeretnék felvázolni, ami úgy tűnik, hogy jól működik. Régóta tudjuk, hogy hol van a legnagyobb gond a foglalkoztatásban Magyarországon. Érdekes módon, a 35–45 év közötti nők foglalkoztatási aránya jobb, mint az Európai Uniós átlag, de ez az összes pozitívum. A 35 éves kor alatti, illetve a 45 éves kor fölötti hölgyek foglalkoztatási mutatói elmaradnak az Európai Uniós átlagtól, és óriási gondok vannak a 25 év alattiak, az 50 év felettiek és a 25–54 év közötti szakképzetlenek esetében. Mivel nem szeretnénk, hogy ezekben a szegmensekben a már meglévő munkahelyek is veszélybe kerüljenek, a Magyar Kormány ez év január 1-től „munkahelyvédelmi akciótervet” indított. Ennek az a lényege, hogy jelentős adókedvezményt biztosítunk azon munkáltatók számára, akik ezeket az embereket foglalkoztatják. Ez nagyjából 1 millió embert érint Magyarországon, akik ma is dolgoznak. A 3,8 millió foglalkoztatott tekintetében ez jelentős számnak mondható és a fiatalok esetében az intézkedés mintegy 200–220 ezer főt érint. A másik fontos célkitűzésünk, hogy ne termelődjön újra a munkanélküliség. Ezért átszerveztük a teljes képzési rendszerünket – az alapfokú oktatástól a szakképzésen át a felsőfokú oktatásig. A szakképzés vonatkozásában ez a duális képzés „bevezeté20

sét” jelenti – és itt az osztrák és német példa megint nagyon jó. Ennek az a lényege, hogy a vállalatok, vállalkozások, cégek már a képzési idő alatt bekapcsolódjanak a szakképzésbe, és az a végzettség, amit a fiatal megszerez, ne csak papír legyen, hanem ténylegesen is alkalmassá tegye arra, hogy minél előbb el tudjon helyezkedni a munkaerőpiacon. Természetesen szeretnénk a munkanélküliek, regisztrált álláskeresők helyzetén is javítani. Tavaly indítottunk egy szeptembertől decemberig tartó, tehát négy hónapos „első munkahely garancia” nevű programot, amelynek az volt a lényege, hogy ha valamelyik munkáltató 25 év alatti fiatalt foglalkoztatott a szakmájában, vagy szakképzetlen fiatalt betanított munkásként, akkor négy hónapig a bér és a járulékok 100%-át támogattuk. Miért érte ez meg nekünk? A fiatalok esetében a legnagyobb gond, hogy a munkáltatók első kérdése felvételkor: „van-e tapasztalatod”? Ha nincs, akkor azt válaszolják, hogy „gyere vissza, ha majd lesz”. Na de hogy szerezze meg, ha esélyt sem kap? Ezért gondoltuk úgy, hogy adjuk meg az esélyt. Négy hónap nyilván nem sok, de mindenképpen segít egy bizonyos szintű munkatapasztalat megszerzésében. Átlagosan mintegy 70 ezer regisztrált pályakezdő fiatal van Magyarországon. Ezzel a programmal tavaly 7300 fiatal, tehát a regisztrált álláskereső fiatalok több mint 10%-ának az elhelyezkedését segítettük elő ez alatt a négy hónap alatt. Érdekessége volt a programnak, hogy nem vártunk el továbbfoglalkoztatást a munkáltatóktól, ennek ellenére március végén még 3400-an dolgoztak ennek a programnak a keretében. Idén újraindítottuk a programot kicsit szigorúbb feltételekkel, mivel most már kérünk továbbfoglalkoztatást is a munkáltatóktól – tehát amennyi időre adjuk a támogatást, annak az időnek a felével kell a fiatalt támogatás nélkül továbbfoglalkoztatni. Az idei program februárban indult, és arról tudok beszámolni, hogy már több mint 2 ezren vesznek részt benne. Másik sikeres programunk a lakhatási támogatás. Ez azt jelenti, hogy segítjük azokat, akik a keleti régióból szeretnének a közép-magyarországi, vagy nyugati régióba költözni, ahol munkalehetőséget találnak. Ha 100 km-nél távolabb van a munkahely, akkor 1,5 évig nagyon jelentős támogatást nyújtunk, amely fedezi az albérleti díjat és a rezsiköltséget együtt. Nem véletlen, hogy a program résztvevőinek majdnem fele 25 év alatti fiatal. Ez a program persze nem csak őket támogatja, de ők tudnak a munkaerőpiacon leginkább mobilissá válni és nagyon sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. Úgy gondolom, hogy ezen és az ezekhez hasonló jó tapasztalatok, gyakorlatok kölcsönös megismerése mindenképpen szükséges azoknak a problémáknak a megoldásához, amelyek nem csak országon belül, hanem adott esetben országhatáron átívelve is jelentkeznek. Az előbb szó volt a migrációról. Mivel politikus vagyok, tehát kényes témát nem ismerek, én is megemlítem ezt a kérdést. Magyarországon a foglalkoztatotti létszám, 21

vagy a foglalkoztatási korban lévők 2%-a az, aki migrációval érintett. Töredéke annak, mint ami a „közhiedelemben” van. Úgy tűnik sokszor számunkra, hogy a migrációs politika kényes kérdéseiben nagyon óvatosan kell gondolkodnunk. Ahogy mondani szoktam: ha a migrációs politikát egész Európát tekintve nem kezeljük megfelelően, akkor csatát nyerhetünk, de a háborút elveszítjük. A statisztikákból látszik, hogy nagyon sok, gazdaságilag fejlett országban óriási munkaerőhiány kezd mutatkozni, különösen egy-egy területen. Számunkra a munkaerő, mint olyan, egy potenciális lehetőség. Tehát versenyezni fogunk, vagy már versenyzünk is bizonyos tekintetben, főleg a szakképzett munkaerő vonatkozásában. Azt gondolom, hogy nem egymás ellen, nem egymás lehetőségeit kioltva, hanem egymás lehetőségeire építve tudunk előrehaladni. Én nem nagyon hiszek abban, hogy az egyik ország sikeres, a mellette lévő szomszédos ország pedig abszolút sikertelenségre van ítélve. Úgy gondolom, hogy a migráció tekintetében sokkal több közös, lehetőséget és esélyt biztosító pont van, mint amennyi elválaszt bennünket egyébként hosszú távon és koncepcionálisan gondolkodva. A statisztika azt mutatja egyébként, hogy a magyaroknak – nem véletlenül – a fő célterület Németország, Ausztria és Nagy-Britannia. Ös�szességében az a véleményem, hogy akkor tudunk igazából egy problémát megoldani, ha azt nem az asztal alatt próbáljuk kezelgetni, hanem felrakjuk azt az asztalra és közösen keressük a megoldást. Lehet, hogy kiderül: az a probléma nem is probléma, hanem lehetőség, amely megfelelő alkalmat biztosít arra, hogy közösen tudjunk gondolkodni a kérdések megválaszolásában. Nagyon jó tanácskozást szeretnék Önöknek kívánni az elkövetkezendő napokban. Remélem, hogy hasznos információkat tudunk kölcsönösen beszerezni egymástól. Abban bízom, hogy sikeresek leszünk mindkét oldalon a foglalkoztatás-politika területén, hiszen mindannyiunk számára az egyik legnagyobb kihívás, az egyik legnagyobb feladat és az egyik legnagyobb lehetőség az, hogy munkahelyhez segítsük azokat, akik tudnak, akarnak és képesek dolgozni. Ez a legfontosabb üzenet. Köszönöm szépen a figyelmüket, a meghívást és jó munkát kívánok!

DORIS PROHASKA Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem, engedjék meg, hogy átadjam tartományfőnökünk, Hans Niessl úr üdvözletét, aki elnézést kér távolmaradása miatt, de sajnos más irányú elfoglaltsága közbeszólt. A munkanélküliség és különösen a fiatalok munkanélkülisége Európában és Európán 22

kívül is minden országot foglalkoztat. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy ez a jelenség hosszabb távon társadalmi és gazdasági következményekkel jár. Sok-sok fiatal egyre újabb sikertelen álláskeresése a szociális kirekesztettség és a haszontalanság érzését idézi elő, ezért igen nagy jelentőséget kell tulajdonítani a fiatalokat megcélzó aktív foglalkoztatáspolitikának. A politika és a gazdasági élet részéről eszközölt határozott ellenintézkedések nélkül változás nem várható és én büszke vagyok, hogy mi Burgenlandban már jó néhány évvel ezelőtt intézkedéseket és kezdeményezéseket tettünk a jelenség ellensúlyozására. Ma már többen is szóltak a fiatalok munkanélküliségének okairól, melyek egyike természetesen a gazdasági és pénzügyi válság. Általánosan megmutatkozik, hogy a gyengébb képzettségű személyeket jobban érinti a munkanélküliség. A munkanélküliek több, mint 40%-ának csak általános iskolai végzettsége van. Ezért különösen fontos számunkra, hogy speciális figyelmet szenteljünk a fiatalok oktatásának és képzésének. Burgenlandban 2012. nyarán léptük át a foglalkoztatottak számánál első ízben a 100.000 fős határt, ami 2,2%-os, illetve 2300 fős pluszt jelent és egyben a 9 tartományt összehasonlítva a legnagyobb növekmény. A foglalkoztatási többlet azonban teljes mértékben külföldi munkavállalók számlájára írható, 2011-hez képest ugyanis a munkanélküliség 6,3%-kal nőtt. További negatívum, hogy a szakmunkástanulók száma folyamatosan csökken, sőt 2011-ben a szakképzést vállaló cégek száma is negatív rekordot ért el, ugyanis alulmúlta az 1000-t, és csak 985 cég vállalkozott szakmunkástanulók felvételére, miközben pedig a vállalkozások száma Burgenlandban megint rekordot döntött. A fiatalok munkanélküliségi rátája 2012. márciusában egész Ausztriát nézve 8,2%, Burgenlandban pedig 11% volt. A fiatalok kritikus munkaerő-piaci helyzetében közrejátszik a munkaerő-piac 2011. május 1-ei megnyitása is, aminek következtében sokan jelentek meg a szomszédos országokból a burgenlandi munkaerő-piacon. A szolgáltatások szabad áramlása fokozta a konkurenciát a munkavállalók, valamint a kis- és közepes vállalkozások között és így kiszorítási verseny is kialakult. E körben fontos, hogy a törvények, pl. a bér- és szociális dömping elleni törvény, a munkajogi előírások és a szociális partnerek között létrejött kollektív szerződések érvényre jussanak. Burgenlandban 2012-ben munkaerő-piaci védőpajzsot hoztunk létre, amely előnyöket biztosít azoknak a vállalkozásoknak, amelyek belföldi munkavállalókat vesznek fel. Foglalkoztatáspolitikai szempontból Burgenlandban az utóbbi években különös súlyt helyeztünk a szakmunkásképzésre és az iskolázásra. A tartomány az utóbbi 40 év során oktatási szégyenfoltból példamutató régióvá fejlődött. Elmondható pl., hogy osztrák összehasonlításban nálunk a legjobb a 3 és 5 év közötti gyermekek felügyeleti helyzete, valamint, hogy nálunk ingyenes az óvoda. Egy alsó tagozatos gyerek után 2700 eurós fejpénzt fizetünk, amely a legmagasabb Ausztriában. Célul tűz23

tük ki, hogy fenntartjuk az általános iskolákat a diákok lakhelye közelében. Különösen vidéken fordul elő, hogy egyes alsó tagozatos iskolákba csak 10 diák jár. 10 fő alatt az iskolát bezárjuk. Az új felső tagozatnál 90 tanuló az alsó határ. Ez a struktúra 70 plusz tanítói és tanári állást követel a tartománytól, amit tartományi költségvetésből kell finanszírozni. Az érettségizettek aránya nálunk a legmagasabb Ausztriában (évfolyamonként 46%). Olyan időkben, amikor Ausztriában volt tandíj, nálunk a szakfőiskolákon és a tanárképző főiskolán nem kellett tandíjat fizetni. Az egész tartományban bevezettük az új felső tagozatot és 5,2%-kal nálunk a legmagasabb a szakfőiskolát végzettek aránya, továbbá számos szakiskola működik itt. Ausztria képzési garanciát vezetett be a fiatalok számára 19 éves korig, ami annyit jelent, hogy eddig az életkorig minden fiatalnak biztosítunk képzőhelyet, legyen az iskolában, duális szakképzésben, vagy nem céges szakképző intézményben. A nem céges szakképzést az állam finanszírozza és Burgenlandban a 2800 szakmunkástanuló közül 500 nem céges tanműhelybe jár. Ez azt is jelenti, hogy utóbbi a második legnagyobb képzési ágazat Burgenlandban és a tanműhelyek száma az utóbbi hét év során 4-ről 13-ra nőtt. Egy másik projekt, amit megemlítenék a „Jövőt az ifjúságnak akció“ (Aktion Zukunft Jugend), mely szakképzési garanciát kínál 19–24 év közötti fiatalok számára. E célcsoport Burgenlandban többféle képzési területből is választhat, az „Állásérettség” („Reif für den Job“) kezdeményezés keretében pedig 50 szakmunkásvizsgával rendelkező burgenlandi lakos kapott lehetőséget az érettségi vizsga utólagos letételére. Az iskolából, illetve a szakképzésből lemorzsolódott fiatalok a „Joptimismus“ projekt keretében kapnak újabb esélyt, ahol 18 hónapos intenzív szakmunkásképzésen vehetnek részt. További előrelépés történt a rendszer átjárhatósága tekintetében is, hiszen könnyebbé vált a munkából az iskolapadba való visszaülés és ennek a fordítottja is, létezik ugyanis a szakmunkásképzéssel párhuzamos érettségire készülés, illetve a szakképzéssel párosított érettségi. Természetesen támogatjuk a szociálisan gyenge helyzetű családokat és létezik pénzügyi támogatás szakmunkástanuló ösztöndíj, illetve lakhatási támogatás formájában is. Tavaly óta a diákok és szakmunkástanulók 60 euróért egész évre bérletet válthatnak a keleti régió közlekedési szövetsége valamennyi járatára. Az is fontos azonban, hogy a fiatalok már a munka világába való belépés előtt megfelelően tájékozottak legyenek és tanácsadásokon vehessenek részt. Létrehoztuk a Képzési és Pályaorientációs Koordinációs Egyesületet, melynek célja az iskolából a szakmai életbe való átmenet során a segítségnyújtás a hajlamok és képességek jobb megismerésében, hogy a fiatalok megfelelő szakmai életutat indíthassanak. Az Európai Szociális Alapból származó források elengedhetetlenek voltak számunkra a támogatás kifutó szakaszában és természetesen a jövőben is nagy jelentőség24

gel bírnak majd számunkra. A gazdaság területén az a szabály érvényes, hogy minél több munkahelyet sikerül létrehozni, természetesen annál többet profitál az ifjúság is. Burgenland jelentős erőfeszítéseket tesz a kutatási és a technológiai terület kiépítése körében és a szociális intézményeinket is tovább fejlesztjük. A tartományban 64 idősek otthona, lakó- és ápolási otthon működik, 2096 ággyal továbbá 5 betegellátó intézmény. Amint már említettem, színvonalas a gyerekfelügyelet, ami fontos a munkaerőpiacon aktív nők számára, hogy ezáltal jobban össze tudják egyeztetni munkájukat a családdal. A fentiek értelmében igen fontos Burgenland, mint gazdasági térség fejlesztése és a megfelelő cégbetelepítési politika. A tartomány a megújuló energiák területén is jó úton jár. Folytatjuk az idegenforgalom fejlesztését és sokat fektetünk az útépítésbe, hiszen megfelelően fel kell készülnünk a jövőre és a ránk váró kihívásokra és ennek kapcsán különösen fontos, hogy tudásunkat minden területen gondozzuk és növeljük. Tudatában vagyunk természetesen annak is, hogy takarékoskodnunk kell, hiszen valamennyi említett intézkedés jelentős anyagi áldozatot követel. Fogunk is takarékoskodni a közigazgatás területén, a képzésben azonban semmiképpen sem! Mondandómat John F. Kennedy mondásával szeretném befejezni: „Hosszabb távon csak egy dolog drágább, mint a képzés: ez nem más, mint annak elmaradása”. A konferenciának sok sikert kívánok!

HARANGOZÓ BERTALAN Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Asszony, Osztályvezető Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Burgenland és Vas megye mindig élen járt a határon átnyúló együttműködésben. Mondhatnám azt is, hogy a politikai változásokat megelőző években is nem csak állampolgári, hanem talán szervezeti együttműködések csírái is kialakultak, és ez a konferencia-sorozat sem véletlenül szerveződött meg ezen kezdeményezések eredményeképpen, első alkalommal 1995-ben. A szervezők és az ebben közreműködők aktív, hathatós munkája eredményeképpen immáron közeledik a 20. évfordulójához. Az előttem szólók már utaltak rá, hogy nem csak Burgenland és Vas megye viszonylatában fontos kérdés az ifjúság munkaerő-piaci helyzete, hanem a V4-ek, illetve az Európai Unió tagállamai is küszködnek a problémával, de még az ENSZ is foglalkozik a témával. 25

Amikor egy fiatal munkaerő-piaci lehetőségei számbavételre kerülnek, az a legfontosabb kérdés, hogy milyen képzésben és milyen szakmában mélyüljön el, hogy aztán a munka világában is megtalálja a maga helyét. Persze az az ideális helyzet, ha a képzés szinkronban van az egyén, a fiatal képességeivel, elképzeléseivel, és aztán a munka világa is képes fogadni ezt a kiképzett munkaerőt. Viszont mindnyájan tudjuk, hogy a lehetőségek és a vágyak nem mindig vannak szinkronban – ahogyan az előttem szólók is említést tettek erről. Államtitkár úr utalt a magyarországi átalakulásra. Én is szeretném hangsúlyosan megemlíteni, hogy mind a közoktatás, mind a felsőoktatás, ezen belül a szakképzés is nagyon fontos átalakításon megy keresztül. Szeretnénk olyan viszonyokat teremteni, hogy a duális képzés keretében mind a felsőoktatás, mind a szakképzés területén olyan, a munka frontján megfelelő képzettséggel rendelkező fiatalok végezzenek, akik nagy eséllyel el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Magyarországon az elmúlt években számos olyan tendencia jelentkezett, amelyek a fiataloknak azt sugallták, hogy csak a felsőfokú diploma biztosít lehetőséget a munkaerő-piaci elhelyezkedésre. A szakmák, mesterségek társadalmi megbecsülése jelentős mértékben esett, pedig nagyon jól tudjuk, hogy a gazdaságnak kiváló mesteremberekre és szakmunkásokra van szüksége, akiket a Vas megyei gazdaság a mai állapotában is számos területen nagy számban hiányol. Az átalakítások eredményeképpen reményeink szerint nagyobb vonzást gyakorolnak a szakmák a fiatalokra, és nagyobb perspektívát kínálva esélyt adnak arra, hogy szinkron alakuljon ki a fiatalok munkaerő-piaci lehetőségei és a vágyai között. Engedjenek meg nekem néhány számadatot. 2011-ben Magyarországon népszámlálás volt, amelynek van néhány tanulságos, de nem mindig örömteli adata. Néhányan utaltak már előttem a demográfiai helyzetre, de azt gondolom, hogy az elkövetkezendő időszakban egyre keményebben és határozottabban kell foglalkoznunk a népesedés-politikai problémákkal. Demográfiai katasztrófahelyzet van, nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is, és ez szorosan összefügg a migráció és a foglalkoztatás-politika kérdéskörével. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint Vas megyében a népesség 12%-a, közel 30.000 fő tartozott a 15–24 éves korosztályba. Az előző népszámlálási adatokhoz viszonyítva, az összes népesség csökkenési ütemét meghaladva 21%-kal csökkent ezen korosztály aránya és száma a népességen belül. A 15–24 éves népesség gazdasági aktivitása jelentősen megváltozott az elmúlt 10 év alatt. A fiatalok létszámcsökkenését jelentősen meghaladóan, 48%-kal esett vissza a korcsoporton belül a foglalkoztatottak száma a 2001. évihez képest. Ez közel 50%. 2011-ben a 15–24 év közötti fiatalok közül 10 ezren voltak aktívak Vas megyében a munkaerő-piacon. Ez a fiatal népesség 32,4%-át jelentette. Államtitkár úr utalt arra, hogy a fiatal álláskeresők mun26

kához jutásának a támogatására a kormányzat jelentős erőfeszítéseket tett. Vas megyében az „Első munkahely garancia” program keretében 100 millió Ft támogatást folyósítottunk azoknak a munkáltatóknak, akik vállalták pályakezdő fiatalok foglalkoztatását. 2013-ban ezen program keretében további erőfeszítéseket teszünk, illetve tesz a Kormányhivatal keretei között működő munkaügyi szervezet, hogy ezen eszközzel élve támogassa a fiatalok munkához jutását. Vas megyében a tavalyi évhez képest duplájára emelkedett a forrás, tehát 200 millió Ft áll rendelkezésünkre. Szó volt arról is, hogy 2013. január 1-től országosan, kormányzati szinten került meghirdetésre a munkahelyvédelmi akcióterv, amely a foglalkoztatónak ad jelentős adókedvezményeket és ösztönzi a foglalkoztatókat a fiatalok alkalmazására. Ez országosan 200–220 ezer főt céloz meg. Reméljük, hogy Vas megyében is lesznek kedvező hatásai. Úgy gondolom, számunkra itt a határ mentén különösen fontos, hogy a szomszédos, nálunk sokkal kedvezőbb helyzetben lévő Ausztria munkaerő-piaci tapasztalatainak ismeretében mi magunk is megfelelő módon reagáljunk a fiatalok, vagy az egész munkaerőpiac igényeire. Az együttműködés nem csak abból kell, hogy álljon, hogy a magyar állami pénzen kiképzett, kiváló szakképesítéssel és elkötelezettséggel rendelkező magyar munkaerő átmenjen dolgozni, és aztán ott maradjon. A kérdés ennél sokkal összetettebb és összefüggéseiben kell vizsgálni, hogy mindkét oldal számára előnnyel járó megoldásokat eredményezzen a jövőre nézve, s nem csak a fiatalok egyéni, hanem mind a két fél fontos érdekei megvalósuljanak. Jó és eredményes tanácskozást kívánok Önöknek. Köszönöm megtisztelő meghívásukat és figyelmüket!

HELENE SENGSTBRATL Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sok szeretettel köszöntöm Önöket Burgenlandban, a Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat, az AMS nevében. Ma a 19. Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia megnyitóján vehetünk részt, ami bizonyítéka annak, hogy a munkaerőpiac-politika nem válik unalmassá, hogy fontos, sokrétű kérdéskörről van szó. Az osztrák belpolitikában 10 éve a legfontosabb téma, miközben az alacsony munkanélküliség, az új munkahelyek teremtése és az alacsony fiatalkori munkanélküliség a jelszó. A fiatalok kérdésköre olyan terület, amely személy szerint is nagyon fontos nekem, több okból is. Európai összehasonlításban az osztrák munkanélküliségi adatok a legjobbak között van27

nak, amire az előadásomban részletesebben is kitérek majd. Ennek mindig örülünk és azt szoktuk mondani, hogy alighanem valamit jól csinálunk. A fiatalok munkanélkülisége tekintetében rólunk és Németországról Európa is példát vesz. Természetesen öröm számunkra a maihoz hasonló fórumok keretében arról beszámolni, hogy mindezt hogyan érjük el, azonban már most előre bocsátom, hogy az erőteljes gazdasági növekedés segít abban, hogy a kép pozitív legyen. A fiatalok 8%-a az ún. NEET-ek körébe tartozik, ami annyit jelent, hogy sem képzésen, sem gyakorlaton nem vesznek részt, sem munkájuk nincsen. Ezek a fiatalok a rendszereken kívül vannak, otthon ülnek, nem vesznek részt a dolgokban. Ez az osztrák adat, amely nemzetközi összehasonlításban ugyan alacsony, ízlésünkhöz képest azonban még így is túl magas. Ez azt jelenti, hogy Ausztriának is van mit tennie, rászorul az új ötletekre és ezzel kapcsolatban szívesen cserélünk eszmét Önökkel. Fontos tudni, hogy miként érhető el, hogy a fiatalok fontosnak érezzék magukat, kedvük legyen a dolgokban, a képzéseken való részvételre, a munkaerő-piacon való aktivitásra. Érdekfeszítő napokat kívánok magunknak, melyek remélhetőleg tele lesznek érdekes inputokkal és természetesen sok-sok hálózatépítéssel, hiszen ez is jellemzi az osztrák-magyar konferenciát. Közös sikerünk, a határon átnyúló együttműködés alapját nem csak a szakmai előadások, hanem a személyes kapcsolatok is képezik, amelyek munkaügyi kérdésekben igen hasznosak. Még egyszer szeretettel köszöntöm Önöket itt Burgenlandban és a konferenciának sok sikert kívánok!

RODLER TAMÁS Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Asszony és Kormánymegbízott Úr! Tisztelt Osztályvezető Úr, Igazgató Úr és Igazgató Asszony! Kedves Vendégek és Kollégák! Sok szeretettel köszöntök mindenkit ez évi konferenciánkon. Először is szeretném megköszönni, hogy elfogadták a meghívásunkat, és együtt fogunk gondolkodni erről a fontos témáról, amelynek részletezésébe nem kívánok belemenni. Annyit azért szeretnék megjegyezni, hogy nem csak a jelen adatai rosszak, hanem a különböző szervezetek az elkövetkezendő öt évre sem prognosztizálnak jelentős javulást Európa egészére. Ez szerintem megalapozza a témaválasztás helyességét. Az elhangzottakból szeretném kiragadni Doris Prohaska képviselő asszonynak azt a kijelentését – ez a magyar kollégáknak szól –, hogy a duális képzésben az állami tan28

műhelyek építésével és működtetésével tudják fenntartani a szakképzést, mert a régóta működő vállalati szakképzési rendszer lehetőségei erősen szűkülnek. Ez elgondolkodtató számunkra, mert mi most kívánjuk ezzel ellentétes irányba fordítani a magyarországi szakképzési helyzetet. Erre a veszélyre nekünk oda kell majd figyelni. Szeretném most megragadni az alkalmat – amíg Államtitkár úr itt van –, hogy elmondjak egy nagy különbséget az osztrák és a magyar fiatalok helyzetében, statisztikai besorolásában. Ausztriában az a fiatal, aki duális képzésben vesz részt, az munkaviszonyban áll. Érdemes nekünk is úgy kialakítani a duális képzési rendszert, hogy ne a régi módon, iskolai szemszögből közelítsük meg a kérdést, hanem a gazdaság oldaláról. Ezek a fiatalok valójában dolgozni fognak, és emellett tanulnak csökkent időben elméletet. Ha mi ezt a módszert alkalmaznánk, mondjuk csak a szakiskolában tanulók esetében, akkor a 2011-es népszámlálás adatai alapján a három nyugati megyében több mint 10%-kal nőne a gazdasági aktivitás. Úgy gondolom, hogy ez jelentős lépés lenne. Csatlakozom Walter Reiter úr véleményéhez, miszerint a fiatalok munkanélkülisége társadalmi kérdés. Én ezt szocializációs kérdésként szoktam emlegetni. Fiatalon kell szocializálódni a munkára, mert aki fiatalon nem teszi meg, az megítélésem szerint később már nem fog rászokni. Ettől a konferenciától azt várom, hogy felvázolja a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét a két országban, és bemutassa az adott helyzetekre alkalmazott állami beavatkozásokat. Azt kívánom, hogy ez egy olyan gondolkodást indítson el mindnyájunkban, ami újabb ötleteket ad a későbbi megoldások kitalálása és megvalósítása felé. Jó tanácskozást kívánok mindnyájunknak!

ANDOR LÁSZLÓ video üzenete Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Gratulálok az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémiának, hogy megszervezték ezt a fontos találkozót a munkaügyi illetve foglalkoztatás-politikai szakértők számára. A fiatalkorúak aggasztó munkanélküliségi mutatóinak tükrében kijelenthetem, hogy minden érintett sürgős összefogása szükséges ahhoz, hogy segítsük a fiatalság munkaerőpiacra jutását. Az elmúlt 4 év munkaerő-piaci változásai mindenkit, de a legsúlyosabban a fiatalokat érintették. Egy fiatal EU-s polgár esélye a munkanélküliségre 2-szerese egy felnőttkorúénak. 25 éves korig bezárólag a munkakeresők megközelítőleg ¼-e munkanélküli, 7,5 millió európai fiatal pedig nem részese sem a mun29

kaerőpiacnak, sem oktatásnak vagy képzésnek. A tagállamok között nagy eltérések mutatkoznak, a szakadék pedig nő. Az osztrákok 7,6%-os fiatal munkanélküliségi rátája egyike az EU legalacsonyabbjainak, míg ugyanezen érték Magyarországon 2012. utolsó negyedévében 28,8% volt. A Bizottság a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet elsődleges prioritásként kezeli. Engedjék meg, hogy kihangsúlyozzak 4 fontos kezdeményezést! Közülük az első a Tanács ajánlása az ifjúsági garancia létrehozásáról, melyet a tagállamok elfogadtak és vállalták, hogy minden 25 év alatti fiatal számára munkahelye elvesztése illetve tanulmányai befejezését követő 4 hónapon belül színvonalas munkát, tanulószerződést, gyakornoki állást, vagy annak lehetőségét kínálják, hogy tanulmányaikat, képzésüket folytathassák. A következő lépés e fontos strukturális reform végrehajtása, mely egyben a fiatalok foglalkoztathatóságát is növelő beruházás. A nemrégiben javasolt ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés a maga 6 milliárd eurójával stabil forrást jelent arra nézve, hogy bátorítsa az ifjúsági garancia végrehajtását a fiatalok munkanélkülisége által leginkább érintett régiókban. A maihoz hasonló konferenciák rendkívül fontosak az arról szóló párbeszéd elősegítéséhez, hogy mi működik a legjobban a különböző országok és régiók gyakorlatában. Másodsorban, a tanulószerződéses képzést minőség és kínálat szempontjából kell fejlesztenünk. A Bizottság ennek érdekében júliusban elindítja a Tanulószerződés Gyakorlati Képzés Európai Szövetségét. Minden jel arra mutat, hogy azok a fiatalok, akik jól megalapozott duális szakképzési rendszerű országok tanulói – mint például Ausztria – a későbbiekben általánosságban véve jobb pozícióval rendelkeznek a munkaerőpiacon, mint más EU-s országok fiataljai. A vonzó és modern szakképzési rendszer a képességek jobb kiaknázásához, az európai gazdaságok versenyképességéhez is hozzájárul. Harmadsorban, a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének bevezetésére fogunk javaslatot tenni. Ennek célja, hogy a szakmai gyakorlat ne egyszerűen csak dolgozást jelentsen, hanem jó munkakörülmények között szerzett magas színvonalú munkatapasztalathoz juttassa a fiatalokat. Végül, a munkaerő-mobilitás ösztönzésével mind munkavállalásban, szakmai gyakorlatok és gyakornoki állások tekintetében több lehetőség adódik EU-szerte a fiatalok számára. Teszteljük “Az első EURES munkahelyed” elnevezésű projektben rejlő lehetőségeket, a pénzügyi támogatással összekötött, személyre szabott munkaerő-mobilitási rendszert, mellyel segítünk a fiataloknak munkát, illetve munka alapú képzést találni egy másik tagállamban. 30

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy jobb jövő érdekében közös felelősségünk lehetőségeket teremteni a fiatalságnak! Remélem, hogy ez a konferencia lehetővé teszi, hogy új partnerségek alapjait fektessék le, melyek később európai szinten mutathatnak példát! Köszönöm szépen!

A konferencia második napjának megnyitója: Fodor István, Sandra Steiner, Roland Hanak, Kovács Ferenc, Dr. Takátsné dr. Tenki Mária, Marc Fähndrich, Rodler Tamás (balról jobbra)

MARC FäHNDRICH Az a megtiszteltetés ért, hogy a mai napon én képviselhetem Andor László uniós biztost az Európai Bizottság részéről. Ami személyemet illeti, az Európai Bizottság gazdaságpolitikai tanácsadójaként tevékenykedem Ausztriában. A Bizottságot sokszor éri az a vád, hogy egyoldalúan csak a takarékossági intézkedésekre koncentrálunk, ami azonban nem helytálló, hiszen céljaink a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, a társadalmi és szociális fejlődés. Takarékosságra azokon a területeken van szükség, amelyek bizonyítottan nem teremtenek értéket társadalmaink számára, hogy az ily módon felszabaduló forrásokat más területeken használhassuk fel, mint pl. a képzés, a kutatás, a fenntartható fejlődés, az európai emberek és régiók összekapcsolá31

sa. Természetesen ügyelünk arra, hogy a megtakarításokra ott kerüljön sor, ahol a fennálló rendszerek nem hatékonyak. Gondolok itt pl. Európa sok országának egészségügyi rendszerére, amelyek a bevált gyakorlatokkal összehasonlítva drágábbak, viszont rosszabb eredményt produkálnak. Az Európai Bizottság elvei közé tartozik többek között az is, hogy a legjobbaktól érdemes tanulni. A foglalkoztatás az a terület, ahol a legfontosabbak a megfelelő beruházások. Épp a fiatalok számára fontos, hogy mihamarabb állást találjanak, hiszen szakmai életük kezdetén még tele vannak energiával. Ez az energia viszont negatívba fordulhat, ha nem kerülnek felhasználásra. Ezért gondoskodnunk kell róla, hogy a fiatalok mihamarabb állást találjanak. A foglalkoztatás a legfontosabb beruházási célterület. A fiatalok számára különösen fontos, hogy mihamarabb állást találjanak, hiszen szakmai életük kezdetén még tele vannak energiával. Ez az energia viszont negatívba fordulhat, ha nem kerül felhasználásra. Ezért gondoskodnunk kell róla, hogy a fiatalok minél előtt el tudjanak kezdeni dolgozni. Köszönöm szépen!

KOVÁCS FERENC Tisztelt Tanácsnok Asszonyok, Igazgató Urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy öröm számomra, hogy Vas megyében már hagyománya van a Burgenland tartománnyal folytatott szakmai alapú kapcsolatoknak és együttműködésnek. A több mint 19 év során, az eddigi 18 munkaügyi konferencia keretében sok szakmai kérdést áttekintettek, vitattak meg munkaerő-piaci szakembereink, és számos hasznos megállapítást, javaslatot fogalmaztak meg annak érdekében, hogy a munkaerő-piaci politika lekövesse a munkaerő-piaci mozgásokat, és válaszokat tudjon adni a kihívásokra. Jövőre, 2014. január 1-től kezdjük el a második Európai Uniós támogatási ciklusunkat, a következő hét éves periódust, amelyben a legfontosabb feladatkör és talán a legnehezebb megoldandó probléma a foglalkoztatottság fenntartása és a foglalkoztatás bővítése. Úgy gondolom, hogy ebben prioritást kell, hogy kapjanak a fiatalok, az ő képzésük, elhelyezkedésük, stabil helyhez kötésük. Nem röghöz kötésük, hanem helyhez kötésük. Olyan helyhez, ahol biztos megélhetést és a biztos megélhetésen keresztül komoly egzisztenciát is tudnak önmaguknak és családjuknak biztosítani. A jövő Európájának ez a legnagyobb kihívása. 32

2008-óta figyelemmel tudjuk követni azokat a gazdasági expanziókat, zuhanásokat, emelkedéseket, amelyek szinte valamennyi Európai Uniós tagállamot érintenek, illetve a világ országainak többségét érintik. Minket elsősorban európai aspektusból érdekel ez a folyamat.

Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke köszönti a konferencia résztvevőit

Vannak megoldások, de ezeknek a megoldásoknak a többsége, úgy tűnik, látszatmegoldás volt a közelmúltig. Valóban újra kell gondolnunk mindent, közgazdasági és foglalkoztatás-politikai értelemben is, hogy helyükre kerüljenek a dolgok. Ma már bebizonyosodott, hogy hibás döntés volt a nagy nyugati vállalatok részéről a termelés nagy részének Távol-Keletre történő kihelyezése az olcsóbb munkaerő reményében. Látszik az, hogy ez a trend részben megfordul és elkezdődik újra az Európai Unión, s így Magyarországon belül is a gépipar, a nehézipar és az elektronikai ipar visszaszervezése, illetve az üzemek itt próbálnak meg újra munkalehetőséget, megélhetést biztosítani. A változás mögött persze abszolút racionális gondolkodás húzódik meg: a közlekedési költségek nagyon megdrágultak. Ez a kabát újragombolására kényszeríti a gazdaság szereplőit, s így teljesen újra kell szervezni egy modern európai ipari struktúrát. A 2014–2020 közötti időszakban az Európai Unió fő gazdasági célkitűzése a munkahelyteremtés és a munkahelyek megtartása. Deklarált szándék az, hogy a fejlesztésre szánt pénzek 60%-át e célra kell fordítani, e célokra kell befektetni. Úgy gondolom, hogy az Önök mostani konferenciája sokat segíthet abban, hogy politikai szinten megfelelő utakat tudjunk kijelölni, olyan prioritásokat tudjunk megfo33

galmazni, amelyek valóban munkahely-megtartást és munkahelyteremtést fognak eredményezni térségünkben a határ mindkét oldalán. Munkájukhoz kívánok Önöknek sok sikert és kérem, hogy a teljes szakmai anyagot tartalmazó kiadványt, amely a konferencia konklúziója, következtetése lesz, juttassák el majd hozzám is a Megyeházára, hogy hasznosítani és használni tudjuk a következő évek tervezésének munkafolyamatában. Köszönöm figyelmüket!

DR. TAKÁTSNÉ DR. TENKI MÁRIA Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának nevében szeretettel köszöntöm az Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia minden résztvevőjét. Engedjék meg, hogy tolmácsoljam Dr. Puskás Tivadarnak, Szombathely Megyei Jogú Város polgármesterének személyes üdvözletét, aki más irányú elfoglaltsága miatt sajnos nem tud részt venni a konferencián. Azon a tanácskozáson, amely immáron csaknem két évtizede minden évben megrendezésre kerül, és amelynek szervezői ebben az évben a konferencia témájának a „Fiatalok a munkaerőpiacon – Kezdeményezések a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására” címet választották, nagyszerű dolog részt venni. Úgy érzem, valamennyi résztvevő hasznos tanácskozásnak lesz a tagja. A háromnapos szakmai konferencia a fiatalkori munkanélküliség egész Európában létező problémakörét tárgyalja, bemutatva a fiatalok munkanélküliségének alakulását az osztrák-magyar határ menti térségben, illetve ennek a leküzdését célzó munkaerő-piaci és oktatáspolitikai kezdeményezéseket. Köszönöm, hogy a határon átnyúló Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia projekt keretében megrendezésre kerül a konferencia. A Vasi TIT, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és az L&R Szociális Kutatóintézet csaknem két évtizede gondos házigazdái a rendkívül fontos rendezvénynek. A határon átnyúló rendezvény jó példája az osztrák-magyar összefogásnak és együttműködésnek. A két nap alatt – Városszalónakon és Szombathelyen – az előadásokon, kerekasztal beszélgetéseken, összesen hét alkalommal fejthetik ki véleményüket a szakértők. Külön öröm számomra, hogy a szakmai tanulmányutak helyszíne – a großpetersdorfi helyszín mellett – két szombathelyi üzem, az LuK Savaria Kuplunggyártó Kft. és a BPW-Hungária Kft. E két gyár ugyanis tagja a Nyugat- Pannon Járműipari Centrumnak. 34

Itt kell szólnom a Szombathelyi Önkormányzat azon erőfeszítéseiről, amellyel a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítását célozza. Önkormányzatunk meghirdette a „Szombathely visszavár” programot, amellyel segítjük a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését. A város Közgyűlése éppen áprilisban fogadta el azt az ösztöndíj programot, amellyel a hiányszakmákban elhelyezkedők felsőfokú tanulmányait segítjük. Mérnökök mellett óvodapedagógusok, tanítók, háziorvosok tanulását fogjuk ösztönözni, cserébe azért, hogy tanulmányaik után Szombathelyen vállaljanak munkát. A múlt héten egy fontos konferencia helyszíne volt a városunk. Bemutatkozott a hátrányos helyzetű fiatal pályakezdők munkaerő-piaci és társadalmi integrációját segítő új program. A „Válts jegyet az életre” elnevezésű program a képzésben és a foglalkoztatásban is segíti az arra rászorulókat. A Savaria Rehab Team, önkormányzati cégünk és két konzorciumi partnere, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a Pálos Károly Szociális Központ közel 100 millió Ft-ot nyert ennek a programnak a megvalósítására. A programban résztvevők különböző tanfolyamokat végeznek el, illetve jogosítványt is szerezhetnek. Nekem személyesen szívügyem, hogy a városban az önkéntességet segítsük megvalósulni. Az önkéntesség előmozdítása érdekében saját intézményeink saját programokkal fogják segíteni a fiatalokat, és ez által megpróbáljuk őket bevonni, hogy megismerjék az önkormányzati intézményeket, megismerjék az itt működő cégekben folyó munkákat és ezzel szívesebben válasszanak olyan élethivatásokat, amelyekkel városunkban maradhatnak, illetve olyan élethivatásokat, amelyekkel jobban kiteljesíthetik önmagukat, akár az osztrák határ menti munkahelyeken, akár a szombathelyi munkahelyeken. Kedves vendégek! Kívánom, hogy emlékezetes legyen a háromnapos program és azt, hogy a konferencia minden résztvevője értékes tapasztalatokkal és hasznos élményekkel gazdagodjon. Jó munkát kívánok Önöknek! Köszönöm a figyelmet!

ROLAND HANAK Jó napot kívánok! Örülök, hogy ma is Önökkel lehetek. Különös öröm volt számomra a mai reggelen Andor László uniós biztos video üzenete, hiszen mint tudjuk a magyar biztos felelős a munkaerőpiacért a szociális kérdésekért és az esélyegyenlőségért. Hozzáteszem, az osztrák uniós biztos is kapcsolódik a témánkhoz, ő ugyanis a regionális fejlesztés ille35

tékese, vagyis az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Területi Együttműködési Program is hozzá tartozik, ahonnan az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia támogatása érkezik. Micsoda véletlen, hogy a két ország uniós biztosai egyformán fontosak a konferencia témái szempontjából. Akárcsak a megyei elnök úr, én is szeretném emlékeztetni Önöket az új támogatási időszakra. Tényleg el kell kezdenünk az új projektek közös tervezését és a strukturális alap új időszakában szóba jövő finanszírozási források feltárását. Szeretnék még két dolgot megemlíteni a szakképzéshez és az oktatáshoz kapcsolódóan: a miniszterem mindig azt szokta mondani, hogy a munkaerő-piaci siker tekintetében három dolog ügydöntő: elsősorban a képzés, másodsorban a képzés és harmadsorban megint csak a képzés. Továbbá a szakképzettség, a szaktudás és megint csak a szakértelem. A fiatalok képzése nem csak humanitárius kötelezettség, hanem egyben gazdasági szükségszerűség is, amint azt a Prohaska tartományi képviselő as�szony által tegnap idézett John F. Kennedy idézet is kimondja: „Csak egy dolog drágább, mint a képzés és ez pedig a képzés elmaradása.” Ennek szellemében továbbra is érdekfeszítő konferenciát kívánok Önöknek. Köszönöm szépen!

FODOR ISTVÁN Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Tanácsnok Asszony, tisztelt Elnökség! Hölgyeim és Uraim! Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy az oktatást képviselhetem a konferencián, hiszen – ahogyan az előbb is elhangzott – a fiatalok helyzetét a munkaerő-piacon alapvetően két feltétel határozza meg. Az egyik az, hogy megfelelő munkahelyek legyenek. Ehhez fogadókész ipari környezet, megfelelő gazdasági helyzet szükséges, de ami még fontosabb, hogy a munkaerő-piacon jól képzett szakembergárda legyen. Ez az a terület, ahol mi érintettek és nyilván megszólítottak vagyunk, hiszen – mint Önök bizonyára tudják – 2013. január 1-től fontos, alapvető változás történt a magyar oktatási rendszerben. Olyan szintű változás, amelyre az elmúlt 22 évben nem volt példa. Az állam az önkormányzatoktól gyakorlatilag átvette az intézmények fenntartását és a legtöbb intézmény vonatkozásában a működtetést is. Ennek az okai nagyon messzire vezetnek. A megfelelő szintű és az általánosan biztosítható oktatás kötelező állami feladat és nem lehet mindenféle feltételek biztosítása nél36

kül az önkormányzatokra úgy terhelni, hogy ehhez a megfelelő források hiányoznak. Láttuk azt is, hogy az elmúlt években a szakképzés nagyon szétaprózódott és sokféle képzési forma alakult ki. Nyilván ezt a felismerést követte az a jelentős változás, aminek eredményeképpen létrejött Magyarországon a tankerületi rendszer. A tankerületek gyakorlatilag a járásoknak megfelelően jöttek létre és a megyeközpontokba koncentrálódik a szakképzés koordinálása. Ez a rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy megyei vagy akár régiós szinten is olyan összehangolt oktatásfejlesztés alakuljon ki, amelyre már nagyon régóta szükség van. Gyakorlatilag arról van szó, hogy most lehetőség nyílik arra, hogy egy adott megyében az adott gazdasági igényeknek megfelelő képzések induljanak el. Hiszen az a legfontosabb, hogy a fiatalokat valóban a munkaerő-piacra tudjuk juttatni és így lehetőség mutatkozik arra is, hogy a tanulók egy jól szervezett és a gazdaság lehetőségeivel alátámasztott világba induljanak el. Nagyon örülök, hogy tanácsnok asszony megemlítette a Nyugat-Pannon Járműipari Centrumot, hiszen egyrészt mi magunk is aktívan részt veszünk annak munkájában, másrészt pedig jó példa arra, hogy ott, ahol ténylegesen megjelennek a gazdasági érdekek, ahol a cégek saját érdekükben és továbblépésük biztosítása végett képesek és hajlandók áldozatokat is vállalni azért, hogy a fejlesztések megvalósuljanak, ott az intézményrendszer sokkal hatékonyabban tud működni. Örömmel jelenthetem, hogy a tavalyi év volt talán az első, amikor mondjuk a gépi forgácsoló szakmára válogatni lehetett a jobbnál jobb képességű diákokból. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a diákok és a szülők is kezdik látni: érdemes szakmát tanulni, érdemes azokat a szakmákat választani, amelyekben munkaerő-piaci lehetőségek mutatkoznak. Ezek nem csak általánosságban elmondható lehetőségek, hanem konkrét, tényleges céges ajánlatok. Mi ezért dolgozunk, erre kérjük a partnereinket, hogy közösen találjuk meg azt az utat, amivel a fiatalokat el tudjuk juttatni a munkaerő-piacra, hiszen a legfontosabb a jó képzés. A jó képzéshez viszont diákok, tanulók kellenek. Van még egy fontos momentum, amiről keveset beszélünk: ez pedig a társadalmi folyamatok, illetve a szülők gondolkodásmódjának a befolyásolása. A meggyőzés arról, hogy érdemes szakmát választani. Úgy látom, hogy elindult egy lassú, de jó irányú folyamat. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a folyamat felerősödjön és valóban minél többen válasszák az igényes szakképzést. Ennek eredményeképpen a régióban, a megyében és a mi városunkban tanuló diákok meg tudják találni a boldogulásukhoz szükséges feltételeket, a biztos munkahelyet és megélhetést. Köszönöm, hogy részt vehetek ezen a rendezvényen és kívánom, hogy hasznos legyen! További jó tanácskozást kívánok! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. 37

SANDRA STEINER Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Burgenlandi Tartományi Iskolaszék nevében sok szeretettel köszöntök mindenkit. Először is szeretném átadni a hivatalunkat vezető elnök, dr. Gerhard Resch úr üdvözletét, akit én képviselek a mai napon. Ausztriát és Magyarországot történelmi közelség köti össze. Éppen ezért ez a két ország úgymond köteles a munkaerőpiac-politikai együttműködésre egyedülálló, már szinte azt mondanám, hogy történelmi esélyként tekinteni. A munkaerő-piaci együttműködés képezi az alapját e két évtizeddel ezelőtt még elválasztott ország élő kapcsolatának. Az elválasztás annyira következetes volt, hogy a határ a szögesdrótnak és az aknamezőnek köszönhetően áthatolhatatlanná vált. Magyarország azonban a XX. század második felében piacgazdasággá fejlődött. A fejlődés változást jelent. Ebben van az esélyünk és ezt a küldetést kell felismernünk. Az iskola olyan intézmény, amelyben szilárd alapokat kell lefektetni. Küldetésünket annál jobban tudjuk teljesíteni, minél kevésbé válik puszta jelszóvá az iskolákon belüli és kívüli együttműködés. Engedjék meg, hogy Önöknek, a szakértőknek a magam részéről sikeres előrehaladást kívánjak! Köszönöm szépen!

38

Szakmai előadások

HELENE SENGSTBRATL Fiatalok helyzete két évvel a munkaerő-piaci nyitás után az osztrák-magyar határtérségben A munkanélküliség általában és a fiatalok munkanélkülisége Először nézzük meg a nemzetközi adatokat: a munkanélküliségi ráta Ausztriában, 2013 februárjában 4,8% volt, amely a legjobb Európában. Magyarország a maga 11,1%-os értékével kb. az európai átlagnak felel meg. Ami a fiatalok munkanélküliségét illeti, Ausztria Németországgal karöltve a legkedvezőbb helyzetben van, amiben jelentős szerepet játszhat az a tény, hogy mindkét országban duális szakképzési rendszer van. A fiatalok munkanélküliségi rátája Ausztriában 8,9% (2013. februári adat). Az AMS Ausztria a fiatalok körében két korcsoportot különböztet meg: • a 15–20 éves fiatalok, akik számára sokféle stratégia és képzés áll rendelkezésre, elsősorban a duális szakképzés irányában, valamint • a 19–25 évesek. E korosztály tekintetében az AMS Burgenland nemrégiben kutatásra adott megbízást. E csoport számára kevés a speciális lehetőség, az ide tartozókat úgy kezelik és látják el, mint a felnőtteket. Magyarországon a fiatalok munkanélkülisége eléri a 30%-ot, ami meglehetősen magas. Általánosságban elmondható, hogy Európa minden országa számára nagy kihívást jelent a fiatalkori állástalanság leküzdése. 2011. évvel összehasonlítva a fiatalok munkanélkülisége Ausztriában mindössze 0,2 százalékponttal nőtt, Magyarországon viszont 2,3 százalékponttal (26,7%-ról 29%-ra), miközben Spanyolországban 44%-ról 55%-ra, Görögországban pedig 36%-ról 58%-ra. Azok az országok, ahol súlyos államadósság-válság alakult ki, keveset tudnak beruházni és minél több megtakarítást kell eszközölniük. Ezért itt a gazdasági növekedés csekély, növekszik viszont a munkanél39

küliség, különösen a fiatalok körében. Amellett, hogy a fiataloknak nem egyszerű a munka világába lépés, a GYES-ről, GYED-ről visszatérők számára is nehéz a megfelelő munkaerő-piaci helyzet visszahódítása. Ha kicsit visszatekintünk a múltba, úgy elmondható, hogy a munkanélküliségi ráta Burgenlandban 2010 és 2011 között csökkent, 2011 és 2012 között viszont újra nőtt.

A konferencia résztevőinek egy része

2009-ben a gazdasági válság természetesen Ausztriát is érintette, a 2011. évi erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően azonban az ország újra magához tért. A 2012. évi értékek újfent elérték a 2010. év szintjét. Ausztriában szerencsére nem kellett csökkenteni a munkaerőpiacra fordítható költségkeretet a válság során. Az aktív munkaerő-piaci eszközök költségvetése már évek óta évi kb. 1 milliárd eurós szinten van, ami arra utal, hogy az osztrák kormány igen fontos feladatkörnek tekinti a munkaerőpiac-politikát. A legutóbbi adatok, melyek 2013. márciusiak, azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta Burgenlandban 9,6%. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni, hogy a burgenlandi munkaerőpiac erős szezonális hatásokat mutat. Az egyik legfontosabb ágazat az építőipar, továbbá jelentős az idegenforgalom is. Ezért a foglalkoztatás nyáron magas, alacsony munkanélküliséggel párosulva, míg télen a helyzet megfordul: a munkanélküliség magas és a foglalkoztatás alacsony. Télen a munkanélküliség a nyárinak majdnem duplája, ekkor kb. 6.000-ről 12.000-re nő a munkanélküliek száma. 2013 márciusában, Burgenlandban 94.000 munkavállaló dolgozott, ebből 11.000 magyar. 40

A burgenlandi fiatalok munkanélküliségét tekintve az összehasonlításból kitűnik, hogy 2011-ben 1.092 fő volt regisztrált munkanélküli, 2012-ben pedig mindössze 25 fővel több. Ezen túlmenően 2011-ben 854 fiatal vett részt képzésen, amihez képest a 2012 évi 833 fő enyhe csökkenést jelent. A fiatalok munkanélküliségi rátája 2011-ben 9,1% volt, 2012 pedig csak minimálisan nőtt, 9,2%-ra. A fiatalok foglalkoztatása és a szakképzőhely kínálat Burgenlandban a foglalkoztatott fiatalok száma 2012-ben 2011-hez képest 46 fővel nőtt. Ehhez képest a Burgenlandban dolgozó magyarok száma ugyanezen időszakban 151 fővel emelkedett. A Burgenlandban foglalkoztatottak számának az utóbbi év során bekövetkező átlagon felüli emelkedéséből aránytalanul nagymértékben profitáltak a külföldi munkavállalók, főként a magyarok. A képzőhelyet keresők száma kissé csökkent, mégpedig a 2011 évi 158 főről 150 főre (2012). Ami a duális szakképzőhelyeket illeti, az a trend mutatkozik, hogy az ilyet keresők fele talál magának helyet a szabad munkaerőpiacon. A kb. 6.000 munkanélküli fiatalból nagyjából 3.000 talált munkát, 1.500 pedig támogatásban részesült. Az egyes ágazatok helyzete Fiatalok legnagyobb számban a kereskedelem és gépjárműjavítás elnevezésű ágazatban tevékenykednek, miközben itt erőteljes nem-specifikus szegmentáció figyelhető meg, vagyis a fiatal nők főként a kereskedelemben (1.200 fő), a fiatal férfiak pedig elsősorban a járműjavítás területén dolgoznak (1.100 fő). Az árutermelésben (1.450 fő) és az építőiparban (1.400 fő) elsősorban férfiakat foglalkoztatnak, miközben az egészségügy és a szociális terület (500 fő) valamint a szállásadás és a vendéglátóipar (560 fő) nők által dominált. 2012. évben az irodai foglalkozások területén volt a legtöbb munkanélküli. A 218 érintett fiatal nagy része nő. Az irodai szakmákra Ausztriában kiváló iskolák, pl. az ún. gazdasági akadémiák (közgazdasági szakközépiskola, a ford.) képesítenek. A végzősök több nyelven beszélnek, értenek a könyveléshez, stb. sokan közülük mégsem találnak állást. A szolgáltatások területén is sok fiatal nő van munka nélkül, továbbá sok fiatal - elsősorban férfi – érintett a bányászat, az ipar, a kisipar területén, beleértve az ipari és kisipari segédmunkákat is. A fiatalok munkanélkülisége és foglalkoztatása természetesen általánosságban is tükrözi a Burgenlandban jellemző ágazati struktúrát, hiszen pl. Felső-Ausztria, amely erősen ipari jellegű tartomány, teljesen eltérő képet mutat. A szakmunkástanulók helyzete Nézzük most, hogyan alakult a szakmunkástanulók létszáma 1990 óta. Burgenlandban 1990-ben kb. 4.000 szakmunkástanuló volt munkaviszonyban. Ez a szám 2011-ig 2900-ra csökkent, és ebben már benne van az úgynevezett biztonsági háló körébe 41

tartozó kb. 500 fiatal is, akik a Munkaerő-piaci Szolgálat valamely tanfolyamára vagy nem céges szakképzésére járnak. Miközben a szakmunkástanulók létszáma Burgenlandban 2000 óta 3.100 és 2.900 között mozog, addig Bécsben 2005 óta újra létszámnövekedés figyelhető meg. Ebben erősen közrehatott az ún. Bloom-bónusz, amelyet azok a vállalkozások kaphatnak, amelyek tanulókat vesznek fel. Ezen túlmenően Bécsben a nem céges tanműhelyi lehetőségeket is erősen bővítették. E körben Alsó-Ausztriában is a számadatok enyhe emelkedése volt megfigyelhető. A vizsgált időszak során a szakképzésben szerepet vállaló cégek száma is csökkent. Az osztrák gazdaságot inkább a kisipari cégek, kisebb vállalkozások és műhelyek jellemzik. Struktúraváltásra is sor került: a kereskedelmet mára a nagy áruházláncok uralják, valamint általános jellemző, hogy a termelésben dolgozók száma csökken, miközben a szolgáltatási területen foglalkoztatottak száma nő. Ebből következően csökken a szakmunkástanuló-képzést vállaló cégek száma: Burgenlandban 20 éves időszak során a korábbi 1500 cég helyett csak 1023 vállal ilyen feladatot, ami 30%-kal kevesebb, mint korábban, Alsó-Ausztriában pedig a 7.800 helyett csak 5.000 cég, ami sajnos egyben azt is jelenti, hogy az amúgy igencsak sikeres duális (céges) szakképzési modell nagyságrendje is csökken. A burgenlandi szakmunkástanulók számát vizsgáló 2012. évi rövid távú elemzés az előző évhez (2011) képest 4,4% csökkenést mutat, míg Ausztriában összességében csak 2,2% csökkenés következett be. Az AMS prognózist készít 2013 őszére, amelyben megbecsüli a hiányzó szakmunkástanuló-helyek számát, hogy kalkulálni lehessen a szükséges nem céges képzőhely-igényt. Kb. 60–140 tanműhelyi képzőhelyre lesz szükségünk az olyan fiatalok számára, akik nem találnak majd maguknak céges helyet. Fiataloknak szóló programok A fiatalokat megcélzó munkaerő-piaci támogatások körében az AMS Burgenland 2012. évben nőkre 5,8 millió eurót, a fiatal férfiakra pedig 7,8 millió eurót adott ki. Ez az összeg kb. a Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat éves költségvetésének a 30–40%-át teszi ki, amiből látható, hogy aránytalanul sokat fektetünk a fiatalokba. Nem céges szakképzés többféle formában vehető igénybe: • Nem céges tanműhelyekben 216 hely várja a fiatalokat, ahol normál esetben a 3–3,5 éves képzési időszak során elsajátíthatnak egy szakmát és letehetik a szakmunkásvizsgát. • A második lehetőség a tanfolyami forma. A tanfolyami képzésben az iskolai elmaradásokat pótolják és a fiatalok az itt töltött egy év során szakiskolába is járnak. A cél az, hogy a tanfolyamokon résztvevő fiatalokat kiközvetítsék céges szakképző helyre, vagyis a BFI, a WIFI és a BUZ Neutal feladata az oda járók segítése szakképzőhely keresésében és a szakmunkástanulók kiközvetítése szabad munkaerő-piaci céges 42

képzésbe, ami az esetek 60–70%-ában sikeres is. Az esetek további 30–40%-ában fennáll az a lehetőség, hogy a tanulók a tanfolyam után nem céges tanműhelybe kerüljenek, és ott szerezzék meg a szakképesítést. • A harmadik modell az integráló szakképzés. Megfigyeltük, hogy egyre több fiatal küzd iskolai elmaradásokkal és kognitív tanulási nehézség vagy enyhe fogyatékosság miatt nem lenne képes a normál szakképzést elvégezni. Számukra kínáljuk a részképesítés lehetőségét, vagyis hogy egy szakmunkás szakmának csak egy részét tanulják meg, vagy pedig lehetőségük van a szakképzés időtartamát 4 vagy 5 évre kiterjeszteni. A burgenlandi nem céges tanműhelyekben innovatív szakmákat oktatnak, vagy olyan gazdasági ágazatba tartozó szakmákat, amelyekben a tartományban alig van céges szakképzőhely, mint pl. a vegyipari labortechnika, a vegyipari eljárástechnika, avagy az épületgépészeti szerelés, ökológia energiatechnika súlyponttal. A tanfolyamok stratégiai koncepciója az, hogy a szakképzés első évében széles körű alapismereteket közvetítenek, hogy a fiataloknak sokrétű lehetőségeik legyenek a normál szakképzésbe való átlépésre, pl. termelés, értékesítés, építőipar és a kapcsolódó szakiparok. Az átfogó képzés növeli annak esélyét, hogy a fiatal talál magának céges szakképzőhelyet. A Munkaerő-piaci Szolgálat intervencióinak további formája természetesen a bérköltség-támogatás is. A szakmunkástanulók támogatása körében 2012. évben 940.000 euró került befektetésre. Végezetül szeretnék megemlíteni egy olyan lehetőséget, melyet a Szövetségi Szociális Minisztérium kínál az iskola/szakmatanulás kapcsolódási ponton. A Szövetségi Szociális Hivatal 2012. óta kínálja az ún. ifjúsági coachingot, mely 13 és 14 év közötti általános iskolásoknak, illetve olyan középiskolásoknak szól, akiknél fokozott az iskolából való lemorzsolódás veszélye. Az érintettek professzionális egyedi coachingot vehetnek igénybe, melynek nagyon jó a fogadtatása, Burgenlandban jelenleg 350 tanuló veszi igénybe. A problémák az anorexiától a szerelmi gondokon keresztül az iskolai és családi problémákig terjednek. Az ifjúsági coaching célja a lemorzsolódók számának csökkentése és a fiatalok benntartása a szakképzési rendszerben.

RODLER TAMÁS Fiatalok helyzete két évvel a munkaerő-piaci nyitás után az osztrák-magyar határtérségben Gazdasági jellemzők a Nyugat-Dunántúlon A fiatalok helyzetének értékelése előtt érdemes a gazdasági folyamatokat megvizsgálni, hogyan alakultak a legfontosabb mutatók. 43

A gazdaság fejlettségének méréséhez egyik leggyakrabban használt mérőszám a GDP, amely egy naptári évben megtermelt illetve létrehozott termékek és szolgáltatások piaci áron számolt összértékét fejezi ki. 2010-ben a Nyugat-Dunántúlon az egy főre jutó GDP 2261 ezer forint volt. A régión belüli különbségeket jól jelzi, hogy Vas megye 14,2%-kal, Zala megye 17,1%-kal ettől elmaradt, ezzel szemben Győr-Moson- Sopron megye mutatója 19,2%-kal meghaladta a régiós átlagot. Az utóbbi megye fejlettségét jól tükrözi, hogy az egy főre jutó GDP értéke az országos átlagot is meghaladja, az előbbi kettő viszont 14–17%-kal elmarad attól. A régiók közül Közép-Magyarország után a Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb az egy főre jutó GDP, ugyanakkor az EU-27 átlagának mindössze a 64,2%-át tette ki. A régión belüli eltérő fejlettségi szintet jól mutatja, hogy a megyék közti sorrendben GyőrMoson-Sopron megye a 2., Vas megye a 6., Zala megye a 7. helyet foglalja el. Demográfiai folyamatok A 2011. évi népszámlálás szerint a Nyugat-Dunántúlon a népesség 11,6%-a, összesen 114 210 fő tartozott a 15–24 éves korosztályba. Az előző népszámláláshoz viszonyítva 31955 fővel, az összes népesség csökkenési ütemét jelentősen meghaladva, 21,9%-kal fogyott a fiatal népesség száma. A régión belüli megyék demográfiai folyamatai eltérően alakultak. Mindhárom megyében fogyott a 15–24 éves népesség, a csökkenés üteme azonban különbözően alakult. Győr-Moson-Sopron megyében 19,5%-kal fogyott a vizsgált népesség, miközben a teljes népesség 2,1%-kal növekedett. A megye kedvező helyzetére utal, hogy Pest megye mellett csak itt emelkedett a népesség száma 2001-hez képest. A népességnövekedést kizárólag a vándorlási többlet eredményezte, mivel a térség gazdasági fejlettségének és munkaerő-piaci helyzetének következtében a vándorlás egyik fő területévé vált. Vasban is hasonlóan alakult a fiatalok csökkenési üteme (20,9%), de ebben a megyében a teljes népesség is 4,3%-kal fogyott. Legkedvezőtlenebb folyamatokat a zalai adatok mutatnak, ahol a teljes népesség 5,1%-kal, a 15–24 évesek száma pedig 26,6%-kal csökkent. Gazdasági aktivitás A 15–24 éves népesség gazdasági aktivitása jelentősen megváltozott az elmúlt években. A gazdasági válságot megelőzően több, mint 26%-uk volt jelen a munkaerő-piacon foglalkoztatottként. A kedvezőtlen gazdasági folyamatok negatívan hatottak a fiatalok munkaerő-piaci helyzetére is, amit jól mutat, hogy 2010-ben 20%-alá csökkent a körükben mért foglalkoztatottsági ráta. A 2010. évi mélypontot követően évről évre emelkedett a mutató értéke, de 2012-ben még nem érte el a válság előtti szintet. Ezzel szemben a körükben mért munkanélküliségi ráta a 2008. évi 10,4%-ról 2010ben 24,3%-ra ugrott. Az utóbbi években mérséklődött a mutató értéke, de továbbra 44

is a korábbiaknál magasabban, 19–20% körül alakul, amely duplája a gazdasági válság előtti értéknek. Európa szerte egyre jelentősebb problémát okoz a fiatalok munkanélkülisége. Az Európai Unió tagállamai közül néhányban meghaladja a 30%-ot a munkanélküliségi ráta értéke. Magyarországon szintén magas, közel 30% a mutató értéke, ezzel szemben a szomszédos Ausztriában – Németország után – a második legalacsonyabb, a 10%-ot sem éri el. A magyar fiatalok alacsony munkaerő-piaci aktivitásában az is jelentős szerepet játszik, hogy körükben rendkívül magas (60% körüli) az oktatási intézményben tanulók aránya. Nyugat-Dunántúlon a 2011/12-es tanévben 53610 tanuló vett részt középfokú oktatásban, 8,7%-kal kevesebben, mint három évvel korábban, amely mögött demográfiai okok húzódnak meg. A tanulók közül minden negyedik szakiskolába, közel 45%-a szakközépiskolába, háromtizede gimnáziumba járt. Az elmúlt években mindhárom iskolatípusban csökkent a tanulók száma. Szakközépiskolában illetve a szakiskolában a csökkenés mértéke 10% alatt maradt, a gimnáziumban tanulók száma viszont 10%-ot meghaladóan fogyott. A magas arány (60%) kialakulásában jelentős szerepe volt, hogy az elmúlt években jelentősen meghosszabbodott a fiataloknak az iskolarendszerű oktatásban töltött éveinek a száma. A fiatalok a középiskola elvégzését követően egyre nagyobb arányban tanultak tovább felsőfokú oktatási intézményben. Ebből adóan jelentős részük csak későbbi életkorban jelenik meg a munkaerő-piacon, amikor már magasabb iskolai végzettséggel, képzettebb munkaerőként keres munkát. A Vas megyei középiskolák végzős tanulói körében 2013-ban végzett felmérés szerint a fiataloknak mindössze 34%-a kíván a középiskolai tanulmányok befejezését követően munkába állni (közülük 6% külföldön), a többiek további tanulmányokat kívánnak folytatni (közülük 34% felsőfokú oktatási intézményben szeretne továbbtanulni, ebből 1% külföldön). A felsőoktatás tömegessé válását mutatja, hogy az elmúlt években – enyhe mérséklődés mellett – 20 ezer fölött alakult a Nyugat-Dunántúlon lakó fiatalok közül felsőfokú alap- és mesterképzésben résztvevők száma. A csökkenő tendencia 2012-ben kissé felerősödött, 3,8%-kal kevesebben vettek részt a felsőoktatásban, mint az előző évben, így a számuk a csökkenés következtében ebben az évben nem érte el a 20 ezret. A csökkenés mögött demográfiai okok, valamint az oktatási rendszer átalakítása húzódik meg. Magyar munkavállalók Ausztriában Magyarország 2004. május 1-jei uniós csatlakozását követően – a csatlakozási szerződés értelmében – hét évig lehetett a munkaerő szabad áramlását korlátozni. Auszt45

ria élt is ezzel a jogával, miközben egyre több hiányszakmában könnyített eljárásban adtak ki munkavállalási engedélyt. A munkaerő-piaci korlátozások 2011. évi eltörléséig az átmeneti időszakban is Ausztria fokozatosan törekedett a munkaerő-piacának a megnyitására. Jól mutatja ezt, hogy már 2009-ben is több mint 23 ezer magyar dolgozott Ausztriában, 78,4%-a a határ menti tartományokban. 2010-ben a magyar munkavállalók száma 12,3%-kal tovább bővült és elérte a 26 ezret. Ezekben az években, az Ausztriában munkát vállalók között a fiatalok részaránya még alig haladta meg a 6%-ot. Az átmeneti korlátozó intézkedések 2011. májusi eltörlését követően a magyar foglalkoztatottak növekedési üteme a korábbi éveknél dinamikusabban emelkedett: 2011-ben 33%-kal, majd 2012-ben 38,7%-kal dolgozott több magyar Ausztriában, mint az előző évben. A fiatal magyar munkavállalók növekedési üteme még ennél is nagyobb volt. A 2010. évi 13,7%-os bővülést követően 2011-ben 52,9%-kal majd egy évvel később 59,5%-kal emelkedett a számuk, aminek eredményeként a létszámuk 2012-ben meghaladta a 4 ezret. Az erőteljes bővülés következtében részarányuk előbb 7,4%-ra majd 2012-ben 8,5%ra változott. A magyar fiatalok mobilitását jól mutatja, hogy a határtól nagyobb távolságokat is hajlandók megtenni a munkavállalás érdekében, mint az idősebb korosztály. Ezt jelzi, hogy előfordulásuk a messzebb található, nyugati tartományokban (Tirol, Salzburg, Voralberg) a legmagasabb, 2012-ben 12–15% között alakult. Ezzel szemben a keleti területeken (Burgenland, Alsó-Ausztria) alacsonyabb a fiatal munkavállalók hányada (5–7% körüli), mivel a határhoz közelebb eső tartományok az idősebb korosztálynak is munkavállalási célpontjai, mivel ezekben a térségekben található munkahelyek jelentős része ingázással is elérhető – elsősorban a határ menti megyékből (Győr-Moson-Sopron, Vas). A 2011. év után Ausztriában munkát vállalók többségének a foglalkoztatására – a korábbi évekhez hasonlóan – a határhoz közelebbi területeken kerül sor. Legtöbb (közel 800 fő) magyar fiatal Bécsben (20%) dolgozik, de jelentős számban fordulnak elő Burgenlandban (16%) és Alsó-Ausztriában (15%) is, ahol több mint 600-an végeznek munkát. Átmenetileg külföldön tartózkodó magyarok A határ menti megyékből 5828-an tartózkodtak 2011-ben átmenetileg külföldön, amelynek a célját nem ismerjük, nem tudjuk, mit csinál (tanul vagy dolgozik stb.) A külföldön tartózkodók egyik meghatározó részét (35,7%) tették ki a 15–29 évesek, hasonló arányt képviselnek közöttük a 30–39 évesek. Az életkor emelkedésével jelentősen csökken az arány. 46

A külföldön tartózkodók többsége (36,1%) szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik, hasonlóan magas arányban (35,4%) fordulnak elő érettségizettek, minden 4–5. diplomával rendelkezik. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők tartózkodnak legkevésbé (6,3%) külföldön, rájuk kevésbé tartanak igényt. A népesség nyelvismerete a határ menti régióban A magyar munkavállalók eredményes külföldi munkavállalását, mobilitását segíti elő a nyelvtudásuk. A régió nyugati határszéli fekvéséből következően az idegen nyelvek közül a német a meghatározó. 2011-ben a Nyugat-Dunántúlon 184679-en rendelkeztek német nyelvismerettel, 25–30%-kal többen, mint 10 évvel korábban. A növekedés eredményeként a népesség 15–20%-a beszélt németül, amely 3–4%-ponttal magasabb arány, mint 10 évvel ezelőtt. Angol nyelvismerettel kevesebben, összesen 115799-en rendelkeztek, ellenben az angolul beszélők száma 10 év alatt közel a duplájára nőtt, így 2011-ben a népesség 10–13%-a beszélt angolul, korábban ez az arány 5–7% volt. A nyelvismeret az iskolai végzettség emelkedésével nő. Az elmúlt években jelentősen javult a népesség idegen nyelv tudása. A nyelvismeret felértékelődésének következtében egyre többen beszélnek több idegen nyelvet is. A hazai munkaerőpiacra történő belépésnek is sok esetben a követelménye lett, a külföldi munkavállaláshoz pedig elengedhetetlen az idegennyelv-tudás.

MARC FäHNDRICH Európai Uniós garanciaprogram a fiatalok foglalkoztatásáért és képzéséért A fiatalok foglalkoztatása – 2013. júliusi állapot Aktualizált háttér-információ a Foglalkoztatási, Szociális és Integrációs Főigazgatóságtól Marc Fähndrich előadásához

Miről is van szó? A fiatalok foglalkoztatási helyzete az Európai Unióban Az Unióban jelenleg 5,5 millió fiatal (15–24 éves) munkanélküli. • A fiatalok munkanélküliségi rátája majdnem duplája a felnőttekének (23,5%, szemben a felnőttek 9,5%-os értékével – 2013 első negyedéves adat) és az utób47

•

•

• •

•

•

bi négy év során drámaian emelkedett. A ráta egyes országokban (EL, ES) még az 50%-ot is meghaladja. A fiatalok egyes csoportjai (ide tartoznak a nők, a fogyatékkal élők és a migrációs háttérrel rendelkezők) különösen ki vannak téve a munkanélküliség, a tartós munkanélküliség, az iskolából való lemorzsolódás és az inaktivitás kockázatának. A 15–24 évesek korcsoportjában összesen 7,5 millió azok létszáma, akik sem nem dolgoznak, sem iskolába nem járnak, sem szakképzésben nem vesznek részt (NEET-ek). Számarányuk egyre nő: 2012-ben a fiatalok 13,2%-a tartozott e csoportba (nem végleges adat), ami 2,3 százalékkal magasabb, mint 4 évvel ezelőtt. A tartós munkanélküliség nő: 2012-ben a 25 év alatti munkanélküliek több mint 32%-ának 12 hónapnál hosszabb ideje nem volt munkája. A fiatalok felülreprezentáltak az időszakos és a részmunkaidős munkáknál. Ez szegmentált munkaerő-piacot jelent, ahol a fiatalok esélye különösen nagy arra, hogy a munkaerőpiac hátrányosabb részébe szoruljanak, kevesebb munkahelyi gyakorlattal, alacsonyabb bérszínvonallal, és rosszabb esélyekkel a hosszú távú munkaviszonyra és a karrierre. 2010 óta egyszerre van jelen a magas munkanélküliség a rendelkezése álló álláshelyek betöltésének fokozódó nehézségével. Ez azt mutatja, hogy a nem megfelelő készségek, a korlátozott földrajzi mobilitás és a nem megfelelő bérezési körülmények miatt egész Európában fokozódik a munkaerő-piaci egyensúlyhiány az egyes ágazatok és régiók között. Az előrejelzések szerint 2020-ig 73 millió állás szabadul fel nyugdíjazások miatt, melyeket megfelelően képzett személyekkel kell betölteni, ami a fiatalok számára is új lehetőségeket nyit meg. Az iskolából lemorzsolódók aránya a 18–24 évesek körében 2011-ben 13,5% volt (ez a legfrissebb rendelkezésre álló adat). Bár ez meghaladja az Unió 2020-ra előirányzott 10%os értékét, mégis előrelépést jelent a kétezres évek elején jellemző 17%-hoz képest. Az OECD becslése szerint az iskolából lemorzsolódók 30–40%-ának okoz folyamatos nehézséget az állandó munkahely találása, ami idővel társadalom peremére sodorhatja őket.

Mit teszünk? A 2010 szeptemberében közzétett „Európa 2020” stratégia részét képező átfogó kezdeményezés, melynek címe „Mozgásban az ifjúság” (YoM)1 első ízben célozza meg a fiatalok foglalkoztatását elősegítő keretrendszer kialakítását.

1 COM (2010) 477 final of 15.09.2012

48

A 2011. decemberi „Több lehetőséget a fiataloknak” (YOI)2 kezdeményezés fokozott együttműködést javasolt a tagállamokkal a fiatalok munkanélküliségének leküzdése érdekében. E kezdeményezés keretében akciócsoport-ülésekre került sor abban a 8 tagállamban, ahol a legmagasabb a munkanélküliség a fiatalok körében3. Ennek alapján 16 milliárd eurós uniós finanszírozást sikerült rendelkezésre bocsátani a megvalósítás gyorsítására illetve átcsoportosításra (2013. január 1-vel). Ez az összeg kb. 780 000 fiatal és 55.000 KKV javára szolgál, valamint egyéb növekedést serkentő intézkedések támogatásának fedezete.4 Az Európai Bizottság az általa ez év júniusában elfogadott 2013. évi országspecifikus ajánlásokban a legtöbb tagállamot felszólítja, hogy haladéktanul tegyen lépéseket a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére, többek között az aktív munkaerőpiac-politika alkalmazása, az állami foglalkoztatási szolgáltatok megerősítése, valamint a gyakornoki és a céges szakképző rendszerek támogatása révén. Figyelmet kell szentelni ezen kívül az iskolai kudarcok megelőzésének és a munkaerő-piaci szegmentáció leküzdésének is. Mindez hozzá fog járulni az ifjúsági garancia megvalósulásához. 12 tagállam országspecifikus ajánlást kapott az ifjúsági garancia, 16 pedig a szakképzési reformok tekintetében (amelyből 10 kimondottan a céges szakképzésre irányul). A fiatalok foglalkoztatásáról szóló, 2012. decemberi intézkedéscsomag5 (YEP) több elemből áll: tartalmaz egy javaslatot, miszerint az Európai Bizottság adjon ki ajánlást ifjúsági garancia létrehozásáról; kerüljön sor második konzultációra az európai szociális partnerekkel; valamint bejelenti a gyakorlati képzés minőségi keretrendszerének és a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége létrehozását; kiterjed továbbá a fiatalok mobilitása útjában álló akadályok csökkentését célzó intézkedésekre is. Az Európa Tanács 2013. április végén rekordsebességgel fogadta el az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló ajánlást6. Felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy minden 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül kapjon színvonalas állásajánlatot, illetve részesülhessen további oktatásban, céges szakmai képzésben vagy gyakornoki képzésben. Az ifjúsági garancia igen fontos strukturális reform, amely a különféle intézmények jobb együttműködését hivatott segíteni azért, hogy kézzel fogható eredmények szülessenek a fiatalok érdekében. Az ifjúsági garancia célkitűzése egészen konkrét (= min-

2 COM (2011) 933 final of 20.12.2011 3 EL, ES, IE, IT, LV, LT, PT, SK 4 A fiatalok foglalkoztatásáról szóló intézkedéscsomag a tagállamok aktuális eredményeit mutatja be egy szabványosított kérdőív segítségével, amelyet az egyes országok július végén kaptak meg. 5 COM (2012) 727–728–729 of 05.12.2012 6 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2013:120:0001:0006:EN:PDF

49

den 25 év alatti fiatal 4 hónapon belül színvonalas ajánlatot kap a fenti említett lehetőségek valamelyikére). Az ifjúsági garancia különféle célzott ifjúságspecifikus intézkedésekből álló rendszer, amely intézkedések a fenti eredményhez vezetnek. Az Európai Bizottság ajánlása tartalmazza az ilyen rendszerek kialakításának irányelveit. Külön hangsúlyozza az érintettek közötti szorosabb partnerség létrehozásának, a korai intervenció és az aktiválás, továbbá az uniós erőforrások minél nagyobb mérvű igénybevételének szükségességét. Az Európai Bizottság az ifjúsági garancia mihamarabbi gyakorlatba való átültetése érdekében felszólítja azokat a tagállamokat, ahol van 25% fölötti ifjúsági munkanélküliséggel küzdő régió, hogy 2013. őszére készítse el az ifjúsági garancia megvalósítására vonatkozó tervét. E terveknek arra kell kiterjednie, hogy az ifjúsági garancia milyen módon kerül majd megvalósításra nemzeti szinten, a különféle hatóságok és más szervezetek milyen szerepet játszanak ebben, az előrehaladást milyen módon monitorozzák, valamint ütemtervet is kell készíteni. A többi tagállamnak 2014. tavaszáig kell elkészítenie a maga tervét. A tagállamoknak az ifjúsági garancia rendszerük kialakításakor tekintettel kell lenniük arra, hogy a fiatalok nem képeznek azonos társadalmi környezetből érkezett homogén csoportot (figyelembe kell venni a célcsoportot képező fiatalok nemét és egyéb sokféleségét, és ennek megfelelően kell személyre szabott megoldásokat kínálni); szem előtt kell tartani a kölcsönös kötelezettségvállalás elveit, és rá kell mutatni az inaktív időszakok veszélyeire. A fiatalok számára az ifjúsági garancia igénybe vételének kezdőpontja az álláskeresőként való regisztráció a munkaügyi központban; a nem regisztrált NEET-ek számára pedig a tagállamok határozzanak meg egy hasonló alapidőpontot, melytől számított 4 hónapos időszakon belül kell biztosítani az ifjúsági garanciát. Az ifjúsági garancia rendszereknek tekintettel kell lennie a tagállamok eltéréseire és más-más kiindulási helyzetére, mint pl. a fiatalok munkanélküliségének mértéke, valamint a különféle munkaerő-piaci szereplők szervezeti struktúrája és kapacitása. A tervet a nemzeti, regionális és helyi körülményekhez is hozzá kell igazítani. Az ifjúsági garancia megvalósítási tervek a nemzeti ifjúsági garancia rendszerek finanszírozásának mikéntjét is tartalmazzák. Miközben itt a kulcsszerepet a nemzeti erőforrások játsszák majd, az Unió strukturális alapjai, és különösen az ESZA és a YEI (lásd lent) erőforrásait célszerűen fel kell használni a rendszer átültetésének felgyorsítására, annak erősítésére és folyamatos fejlesztésére. Az ifjúsági garanciával, annak költségeivel és előnyeivel kapcsolatos további részleteket az immár működő példák és elemek bemutatásával részletesebben az Európai Bizottság ajánlásához csatolt Staff Working Document7 tartalmaz, mely valamennyi tagország nyel-

7 http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=9222&langId=en

50

vén elérhető. Ennek mellékletei vázolják a tagállamokban az ifjúság foglalkoztatását támogató, már folyamatban lévő intézkedéseket, valamint példákat mutatnak be olyan tevékenységekre és intervenciókra, melyekre ESZA támogatás vehető igénybe. A színvonalas gyakornoki és tanulószerződéses képzés hozzájárulhat az ifjúsági garancia rendszer sikeréhez. A munkaerő-piaci mutatók kedvezőbbek azokban az országokban, ahol a tanulók nagyobb százalékban vesznek részt színvonalas gyakornoki képzésen illetve céges szakképzésben az alapképzés illetve oktatás részeként, illetve ott, ahol jól bevált tanulószerződéses képzési rendszer működik. A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere (QFT) tekintetében a fő mozgatórugó az, hogy egyes gyakorlatok során a fiatalok nem tanulnak semmi hasznosat, vagy csak egyszerűen olcsó munkaerőként használják őket. A QFT ezért irányelvekkel szolgál valamennyi szakmai gyakorlathoz, hogy ezáltal színvonalas képzési tartalmat és fair munkakörülményeket biztosítson annak érdekében, hogy a szakmai gyakorlat valóban megkönnyítse az átmenetet a képzésből a munkaerőpiacra és növelje a gyakornokok foglalkoztathatóságát. Mivel a szociális partnerek nem kívántak egy ezzel kapcsolatos megállapodásról tárgyalásokba bocsátkozni, a Bizottság 2013. decemberében fogja közzétenni vonatkozó ajánlását. A tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetségét8 2013. július 2-án indították el, a lipcsei WorldSkills verseny kapcsán. A kezdeményezés célja a céges szakmunkásképzés színvonalának és elérhetőségének javítása egész Európában, valamint az ilyen típusú képzéssel kapcsolatos beállítottság megváltoztatása. A szövetség egy olyan platform, amely összehozza az állami szerveket, a gazdasági élet szereplőit és a szociális partnereket, a szakképző intézményeket, a fiatalok érdekképviselőit és a többi kulcsszereplőt, mint pl. a kamarákat, annak érdekében, hogy koordinálja és felértékelje a tanulószerződéses típusú rendszerek sikerét célzó különféle kezdeményezéseket, valamint a duális szakképzési rendszer érdekében fejlessze a nemzeti partnerségeket. A szövetség tevékenységei az alábbiakra terjednek ki: (1) célzott tudástranszfer és a tanulószerződéses képzési rendszerek megreformálásának támogatása; (2) a tanulószerződéses megoldások előnyeinek reklámozása; továbbá (3) az uniós támogatások és erőforrások célszerű felhasználása. A nyitórendezvényen az Európai Szociális Partnerek, az Európai Unió Tanácsa litván elnöksége és az Európai Bizottság egyedülálló közös nyilatkozat keretében juttatták kifejezésre a tanulószerződéses szakképzés melletti elkötelezettségüket. Ezen túlmenően 19 szervezet (többek között kamarák, vállalkozások, képző intézmények) az elkövetkező hónapok során esedékes konkrét akciókat vállaltak, mely magában foglal-

8 http://ec.europa.eu/apprenticeships-alliance

51

ja a bevált gyakorlatok kölcsönös bemutatását, a probléma fokozott tudatosítását és a tanulószerződéses képzés színvonalának emelésére és elérhetőségének fokozására irányuló lépéseket. Jelenleg épp „üzleti nagyköveti” pool kerül felállításra a Gyáriparosok Európai Kerekasztala kezdeményezésére. Az EURES és „Az első EURES-munkahelyed” (YfEj) program a tagállamok rendelkezésére álló olyan eszközök, amelyek a mobilitás fokozását szolgálják, illetve álláslehetőség felajánlását teszik lehetővé.

Marc Fähndrich, az Európai Bizottság, Gazdaságpolitikai koordináció és az európai szemeszter, Ausztriai képviseletének tanácsadója az Európai Uniós garanciaprogramról tartott előadást

Jelenleg a jogalkotási fázisban van az a javaslat, melynek értelmében az EURES-t igazi, páneurópai állásközvetítő és toborzó hálózattá kell alakítani. Ezzel kapcsolatban a Bizottság 2012. novemberében végrehajtási határozatot hozott, mely egyengetni hivatott a valódi európai munkaerőpiac útját. A Bizottság EURES-reformot indított el, melynek célja a hálózat továbbfejlesztése és a mobilitás megkönnyítése. A reformok különösképpen arra irányulnak, hogy megkönnyítsék az álláskeresők számára az olyan munkaadókkal való kapcsolatfelvételt, akik speciális készségekkel rendelkező dolgozókat keresnek, továbbá, hogy több figyelmet kapjanak a hiányszakmákkal jel52

lemezhető ágazatok és a nehezen betölthető állások, és hogy támogassák a fiatalokra irányuló célzott mobilitási rendszereket. Az új YfEj-rendszer célja a fiatalok segítése első munkahelyük megtalálásában a 28 tagállam valamelyikében, illetve, hogy a cégek más uniós országból is toborozzanak, ne csak a sajátjukból. A YfEj kis léptékű kezdeményezés, melynek költségvetése 3 évre 12 millió euró. Célja, hogy megvizsgálja a fiatal (18–30 éves), mobilis álláskeresőknek kínált, személyre szabott szolgáltatások hatékonyságát, pénzügyi támogatással kombinálva azokat. Az új uniós foglalkoztatási és szociális innovációs program (EaSI) keretében az YfEj és más, a munkaerő mobilitásának fokozására irányuló rendszerek is megerősítést kapnak. Kis léptékű kezdeményezések kerülnek kifejlesztésre, hogy az unión belüli állástalálást könnyítő személyre szabott toborzási kampányok révén segítsenek betölteni az álláshelyeket bizonyos foglalkozásokban, ágazatokban, tagállamokban. A Bizottság 2013. június 19-én hozta nyilvánosságra a június 27–28-i Európa Tanácsülés napirendjére szánt dokumentumot, „Felhívás az ifjúsági munkanélküliséggel szembeni fellépésre”9 címmel. Ebben sürgős fellépést sürgetnek a fiatalok munkanélkülisége ellen többek között az ifjúsági garancia megvalósításával; az Európai Szociális Alap forrásainak igénybe vételével; az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés pénzügyi támogatásának előrehozatalával; az unión belüli mobilitás EURES-általi támogatásával; a kis- és közepes vállalkozások segítésével; továbbá az iskolából a munka világába való átmenet megkönnyítésére szolgáló intézkedésekkel a tanulószerződéses szakképzés és a gyakornoki állások segítségével. Az Európa Tanács a felhívást 2013. júniusi ülésén messzemenőkig támogatta, és a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet sürgető feladatként emelte ki. Hangsúlyozta, hogy mind európai, mind pedig nemzeti szinten erőfeszítéseket kell tenni a NEET fiatalok munkahelyre, iskolába juttatása vagy szakképzésbe bevonása érdekében, az ifjúsági garancia ajánlásban foglaltak szerint. Konkrét intézkedésként az alábbiak kerültek megfogalmazásra: a fiatalok foglalkoztatásának kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a strukturálási alapok felhasználása során, beleértve a még igénybe nem vett források újraprogramozását; biztosítani kell, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI) 2014. januárig teljesen működőképes legyen, azzal, hogy a kiemelt tagországok ifjúsági garancia megvalósítási terveinek 2013. végéig el kell készülnie, és a fiatalok foglalkoztatási kezdeményezése számára rendelkezésre bocsátott 6 milliárd euró kifizetésére az új támogatási időszak első két évében kell sort keríteni. Ezen túlmenően a fel nem használt MFF alapok „globális kötelezettségvállalási tartalékot” fog-

9 COM (2013) 447 final of 19.6.2013

53

nak képezni (kb. maximum 2 milliárd euró) 2014–2017 között. Az Európai Beruházási Bank haladéktalanul köteles elindítani két célprogramot. Új erőfeszítések szükségesek a fiatal álláskeresők mobilitásának fokozására. A tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége és a gyakorlati képzés minőségi keretrendszere segíti a színvonalas gyakorlati képzést és a munka alapú tanulást. Hangsúlyozták a szociális partnerek bevonásának szükségességét, és üdvözölték a szociális partnerek által legutóbb elfogadott, az ifjúság foglalkoztatására vonatkozó intézkedési keretet. Azok a tagállamok, ahol a fiatalok munkanélkülisége magas, kötelesek fokozni az aktív munkaerőpiac-politikai intézkedéseiket, és a lehetőségek körében át kell gondolniuk, hogy miként lehetne az adóterheket a munkáról más irányba vinni. Végezetül, az Európa Tanács a bevált nemzeti gyakorlatok fokozott megosztására szólított fel, és üdvözölte az ezzel kapcsolatban hamarosan megrendezésre kerülő berlini konferenciát.

Problémák és kihívások Az Ifjúsági Garancia költségei és előnyei Az Ifjúsági Garancia közkiadást jelent a tagországok számára, de a tétlenség még sokkal többe kerülne. A költségek nagyságrendje az adott ország körülményeitől függ. A költségek azokban a tagországokban lesznek magasabbak, ahol 1) a támogató intézkedések még nem eléggé fejlettek (pl. az állami munkaügyi szervezet munkatársainak képzése a fiatalok szükségleteinek megfelelő kezelése tárgyában, 2) a létrehozott rendszer, illetve annak megvalósítása fejlesztésre szorul, továbbá 3) sok a NEET, illetve magas a fiatalok körében a munkanélküliség. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2012. júliusában becslést készített az Ifjúsági Garancia bevezetésének összköltségéről. Az eredmény az euró-zónában a GDP 0,22%-a, vagy másként kifejezve 21 milliárd euró. A svéd „speciális munkakeresési modell” alapul vételével készült elemzés munkanélküli fiatalonként évi 6,000 euró költséggel, plusz résztvevőnkénti 600 euró ügyviteli költséggel számolt (a PES források vonatkozásában, a program előírásai miatt szükséges). E költségeket azonban a munkanélküliség, az inaktivitás és a termelékenységbeli veszteség tükrében kell értékelni. Az Eurofound a munkanélküli fiataloknak kifizetett juttatások, az elmaradt jövedelem és adó értékét a GDP 1,21%-ára becsülte, ami kb. évi 153 milliárd eurós veszteséget jelent az EU számára. Ezen túlmenően a munkanélküliség az érintett fiatalokra nézve tartós negatív traumatizáló hatással lehet, hiszen nem csak a jövendő munkanélküliség esélye magasabb náluk, hanem a kirekesztés, a szegénység és az egészségügyi problémák kockázata is. 54

Az ifjúsági garancia költségeivel és hasznával kapcsolatos további információt az Európai Bizottság ajánlásához csatolt Staff Working Document [SWD (2012) 409 final] tartalmaz. Az Ifjúsági Garancia pénzügyi háttere Először is rögzíteni kell, hogy nem minden intézkedés kerül sokba az állami költségvetésnek. A partneri alapú megközelítés kialakítása például nem igényel hatalmas erőforrásokat, viszont jelentős mértékben előmozdíthatja az ifjúsági garancia sikerét. Másodrészt, a nemzeti költségvetésekben az ifjúságot a jövőbeni magas kiadások megelőzése érdekében kiemelt célcsoportként kell meghatározni. A 2013. évi növekedési tanulmány kiemeli, hogy a képzésbe való beruházást, ahol csak lehetséges, hangsúlyosan kell kezelni és erősíteni kell, a munkaügyi szolgáltatások terjedelmét és hatékonyságát, az aktív munkaerő-piaci eszközöket pedig fenn kell tartani illetve erősíteni szükséges. Harmadrészt, az ifjúsági garancia támogatható az EU strukturális alapból, különösen az Európai Szociális Alapból. Az Európa Tanács 2013. júniusi ülése előírta, hogy a fiatalok foglalkoztatásának különös figyelmet kell szentelni a strukturális alap célkitűzéseinek megvalósítása során. Az új, 2014–2020-as támogatási időszakban az ESZA szabályozásra vonatkozó javaslat már magában foglalja a fiatal NEET-ek tartós munkaerő-piaci integrációjának kiemelt támogatási célként való meghatározását. Azok a tagállamok, ahol magas a fiatalok munkanélkülisége, kötelesek a fiatal munkanélkülieket és a NEET-eket is az ESZA támogatások speciális célcsoportjaként meghatározni. A 6 milliárd eurós keretösszegű ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI), melyet a Bizottság 2013. március 12-én hagyott jóvá, tovább erősíti azokat a támogató intézkedéseket, amelyek a fiatalok foglalkoztatásáról szóló intézkedéscsomagban kerültek meghatározásra, különösen az ifjúsági garanciát. Mindez az Európai Unió strukturális alapjából már most is igen jelentős összegben előirányzott támogatásra épül, amely minimum 3 milliárd euró az Európai Szociális Alapból, továbbá van még egy 3 milliárd eurós célelőirányzat is a fiatalokat (15–24 évesig) támogató intézkedések céljára, különösen az ifjúsági garancia megvalósítására. Ezt a támogatást minden olyan régió igénybe tudja venni, ahol a fiatalok munkanélkülisége meghaladja a 25%-ot. Az Európai Bizottság az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés mihamarabbi megvalósításához szükséges feltételek megteremtése érdekében meghatározta annak javasolt fő paramétereit, és közzétette az urópai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az Európai Szociális Alapról szóló rendelet szükséges módosításairól szóló javaslatait, amelyeket jelenleg az Európai Parlament és az Európa Tanács tárgyal. 55

A következő lépések Az Európai Bizottság: • támogatni fogja a tagállamokat az Európai Bizottság ifjúsági garanciára vonatkozó ajánlásainak gyors átültetésében és ifjúsági garancia rendszereik mihamarabbi bevezetésében. A támogatás formája többek között a technikai segítségnyújtás, a tagállamok partneri kapcsolata és a kölcsönös tanulás. Bár az Unió részéről a következő támogatási időszakban (2014–2020) a strukturális alapban rendelkezésre bocsátott pénzügyi források és az ifjúsági garancia kezdeményezés segíthet, mindemellett fontos, hogy a tagállamok is előkelő helyen rangsorolják ezt a kérdést a nemzeti költségvetésükben; • támogatni fogja a tagállamokat abban, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetségén keresztül növeljék a szakmai gyakorlatok színvonalát, hozzáférhetőségét és vonzerejét, többek között a tagállamok és a szociális partnerek segítésével az alábbiakban: technikai segítségnyújtás a gyakornoki programok kidolgozásában10, az ESZA források minél jobb kiaknázása, a bevált gyakorlatok cseréjének segítése, további elemzések készíttetése a tanulószerződéses rendszerek költségelőnyére vonatkozólag és annak megvizsgálása, hogy a duális szakképzés és a szakmai gyakorlat hogyan vonható be az EURES-be; • a Bizottság 2013. decemberében ajánlást fog előterjeszteni a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerével kapcsolatosan, melynek célja, hogy segítséget nyújtson abban, hogy a szakmai gyakorlat biztosítsa a fiatalok számára a biztonságos munkakörülmények között szerzett színvonalas munkatapasztalatot.

Ki a felelős mindezért? A vezető osztály a Foglalkoztatási Főigazgatáson: C.2 Egyéb érintett főigazgatóságok: Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság (a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége)

Hasznos linkek A fiatalok foglalkoztatása http://ec.europa.eu/social/youthemployment

10 http://ec.europa.eu/social/youthtraining

56

Az Európai Bizottság ajánlása az ifjúsági garancia bevezetése körében http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2013:120:0001:0006:E N:PDF A fiatalok foglalkoztatásáról szóló intézkedéscsomag http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=89&newsId=1731&further News=yes Tanulószerződéses szakképzéssel és szakmai gyakorlattal kapcsolatos konzultáció http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1045&langId=en A tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége http://ec.europa.eu/apprenticeships-alliance

HANNES EDLINGER Fiatalkori munkanélküliség: kihívások és trendek Ausztriában A fiatalokat érintő osztrák munkaerőpiac-politika – keretfeltételek, kihívások és perspektívák Az Európai Unióban 2012-ben az Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) adatai szerint átlagban kb. 5,55 millió 25 év alatti fiatal volt munka nélkül, ami 22,8% munkanélküliségi rátának felel meg. A fiatalok munkanélkülisége már 2007-ben, a pénzügyi és gazdasági válság előtt is kétszerese volt az összesített munkanélküliségi rátának. A fiatalkori munkanélküliség nemzetközi szinten való csökkentésére irányuló intézkedések eddig még nem fejtették ki hatásukat teljes mértékben. A fiatalok munkanélkülisége elleni harcban átütő sikereket a struktúrajavító programoktól és projektektől várnak. Az Európai Unió az elmúlt években vehemensen küzdött a fiataloknak nyújtandó munkahely-garanciáért, amely egy 2013. évi uniós határozat keretében „ifjúsági garancia” címszó alatt került rögzítésre. Ausztriában a 2008 óta létező szakképzési garancia és a 2009-ben elindított „Aktion Zukunft Jugend” (Jövőt a fiataloknak akció) olyan programbeli kulcsterületeket határozott meg, melyek mind a 19 év alatti, mind pedig a 20–24 éves fiatalok számára specifikus és a követelményeknek megfelelő lehetőségeket kínálnak. Szoros hálózat kiépítése révén egyre inkább biztosítani akarják, hogy mindenki megtalálhas57

sa a rászabott kínálatot. A fiatalokra való speciális fókuszálás a teljes munkanélküliségen belül visszatükröződik az ide kapcsolódó forrásokban is: 2012. évben a fiatalokkal kapcsolatos munkaerőpiac-politikára és a céges szakképző helyek támogatására 613 millió eurót fordítottak, 2013-ban 640 millió euró célcsoport-specifikus felhasználása van előirányozva. Ezáltal a fiatalok képezik azt a társadalmi csoportot, amely munkaerőpiac-politikai szempontból a legintenzívebb támogatásban részesült. A fiatalok munkaerő-piaci integrálását, képzési rendszerben tartását, illetve reintegrációjukat szolgáló lehetőségek több síkon is rendelkezésre állnak, miközben a lemorzsolódás elkerülése és az iskolából a munka világába való átmenet kapcsán nyújtott tanácsadás különös figyelmet kap. A munkaerőpiac-politika célja a 15 és 19 év közötti fiatalok tekintetében az, hogy az oktatási és képzési rendszerek koherens és szervezeten átnyúló összehangolása valamint a támogatási lehetőségek összekapcsolása révén minél kevesebb fiatal kerüljön ki a rendszerből, illetve, hogy támogatásuk egyre célzottabban valósulhasson meg. Az interdiszciplináris együttműködés irányába mutató fontos lépések különösen a munkaerőpiac-politika és az oktatáspolitika jobb koordinálása és hatékonyabb együttműködése révén történnek meg. Az „osztrák (szak) képzési stratégia” ezen átfogó koncepciója olyan lehetőségek széles tárházába torkollik, amely egyre inkább megfelel a fiatalok legkülönfélébb szükségleteinek. Az állam a fiatalok szakképzési garanciája révén minden fiatal számára képzőhelyet garantál. Ennek megvalósítása érdekében - a céges képzőhelyek számában tapasztalható csökkenést kompenzálni hivatott kiegészítendő rendszerként - már 1998-ban nem céges szakképzőhelyek jöttek létre, melyek a szakmunkásképzés iránt érdeklődő, de képzésüket vállaló céget nem találó fiatalok számára teszik lehetővé, hogy valamely képző intézményben nem céges szakképzésen vegyenek részt. A cél emellett lehetőség szerint a céges szakképzésbe való mihamarabbi átlépés. A nem céges szakképzés a céges, duális rendszerű képzéssel formálisan egyenértékű, mindkettő államilag elismert szakmunkásvizsgával zárul. Egyes hátrányos helyzetű fiatalok helyzetét azonban még ez sem oldja meg; nekik másfajta támogatásra van szükségük, amely célzott személyiségfejlesztést is tartalmaz, és egyénre szabottan teremti meg a képzési rendszerben és a munkaerő-piacon való helytállás alapjait. Ezért Ausztriában 2010-től kezdődően egyre több termelő iskolát hoztak létre, amelyekben a fiatalok tapasztalatokat szerezhetnek arról, hogy a gyakorlatban mi hogyan működik, és milyen követelmények vannak. Az Ausztriában jelenleg működő 20 termelő iskola ezáltal nem csak a szakmai alapképzéshez való széles körű hozzáférést teszi lehetővé, hanem a munka világában való tájékozódást is segíti. Nehéz döntési időszakokban a fiatalok sok esetben professzionális tanácsadásra és segítségnyújtásra szorulnak, ami különösen igaz a jövőtervezésre és a megfelelő szakma 58

kiválasztására. Így született az ötlet, hogy már az általános iskola végén, közvetlenül az iskolákban, személyesen legyenek megszólítva és ekkor álljon mellettük valaki: az ifjúság coaching ingyenes, adminisztratív bonyodalmaktól mentes lehetőség, amely a fiataloknak iskolai, szakmai és személyes problémák esetén tanácsadást és támogatást nyújt. Az együttműködésre önkéntes alapon kerül sor, hogy biztosítható legyen a bizalmas légkör, amely megengedi az olyan problémák felvetését is, amelyekkel kapcsolatban a fiatalok nem tudják, hogy ki máshoz fordulhatnának. Mivel a szakmunkásképzésből számosan lemorzsolódnak, sokaknak nem sikerül a szakmunkásvizsgájuk, valamint egyes területeken csökken a szakmunkástanulók és a szakképzést vállaló cégek száma, ezért 2011-ben módosították a szakképzési törvényt (BAG), és bevezették a szakmunkástanuló-coaching intézményét. A törvénymódosítás új támogatási lehetőségeket hozott magával a képzést vállaló cégek és a szakmunkástanulók részére: képzési vezérfonal készült a legfontosabb szakmunkás-szakmákhoz, a vizsgapéldák minőségének biztosítása érdekében létrejött a „Clearingstelle LAP“, támogatási lehetőségeket vezettek be a szakmunkástanulók külföldi szakmai gyakorlatához, stb. A reform legfontosabb eleme speciális tanácsadás és a támogatás bevezetése vállalkozások és szakmunkástanulók részére: ez a szakmunkástanuló-coaching. Cél a lemorzsolódás elkerülése és a szakképzés sikerességének biztosítása. Az osztrák fiatalokra irányuló munkaerőpiac-politika másik célcsoportját a 20 és 24 év közötti fiatal felnőttek képezik. A munkafelvételt elsősorban a hiányzó szakképesítés akadályozza. Az alacsony képzettségűek munkanélküliségének kockázata minden korcsoportban magas, amit a statisztika is tükröz: akinek legfeljebb általános iskolai végzettsége van, annál a kockázat 19,4%, miközben ugyanez az érték egyetemi vagy főiskolai végzettségűeknél csak 2,4%. Az idősebb fiataloknál a szakképzettség megszerzésében való támogatás és a szakképesítések utólagos megszerzése, különösen a rendkívüli szakmunkásvizsga letétele a fő célkitűzés. Az osztrák ifjúságpolitika célja az iskolából, ill. szakképzésből való lemorzsolódás megakadályozása és szakképesítés megszerzésének biztosítása. Az ezzel kapcsolatban kezelendő kihívások a konjunkturális tényezők, a szakmunkáshiány és a képzési szempontból hátrányos helyzetűek egyre diszfunkcionálisabb problémája, hiszen ezek megoldása szükséges ahhoz, hogy a fiatalok munkaerőpiaca továbbra is kedvező állapotban lehessen. A lemorzsolódók (Early School Leavers) olyan fiatalok, akik idő előtt hagyják el az iskolarendszert. A lemorzsolódás mind egyéni, mind társadalmi szinten problémát jelent. A hátrányos helyzetű tanulók integrációját elősegítő, a lemorzsolódás ellen ható megelőző intézkedések erősebb forszírozása, valamint ezeknek az átmenetmenedzsment (l. ifjúság-coaching) terén már jelenleg is zajló munkaerőpiac-poli59

tikai intézkedésekkel való fokozott összekapcsolása fontos lépés lehet a probléma megoldása érdekében. NEET-ek (Not in Education, Employment or Training) közé azok a fiatalok tartoznak, akik sem iskolába nem járnak, sem nem dolgoznak, és szakmai továbbképzésen sem vesznek részt. A minisztériumunk megbízásából készült, eddig még nyilvánosságra nem hozott tanulmány szerint Ausztriában a fiatalok közül 78.000 fő tartozik ide. Ezeket a rendszertől távoli fiatalokat bürokráciamentesen kell elérni: a megfelelő lehetőségek biztosításának alapját az iskolán kívüli alkalmas lehetőségekkel való szervezett egyeztetés képezi. Az „AusbildungsFit“ (Képzésre való alkalmasság) egész Ausztriára kiterjedő, kön�nyen hozzáférhető, szabványosított lehetőség hátrányos helyzetű fiatalok számára, amely következetesen azt célozza meg, hogy a fiatalokat személyre szabott támogatás révén integrálja valamely szakképzésbe, avagy a munkaerőpiacra. Az átfogó koncepció 2013-ban kerül kidolgozásra, melyet 2014-ben követ a kísérleti fázis, majd 2015-ben az egész Ausztriára kiterjedő megvalósítás.

ADLER JUDIT Fiatalok helyzete a magyarországi munkaerőpiacon Az Európai Unióban és ezen belül Magyarországon is magas és növekvő tendenciát mutató a fiatalok munkanélküliségi rátája. Ez a korosztály az elmúlt évek gazdasági válságának nagy vesztese. Az elmúlt 10–15 évben alig lett több munkahely az álláshelyek megszűnése és újak létrejöttének egyenlegeként. A 2000 óta az EU foglalkoztatáspolitikáját deklaráló lis�szaboni foglalkoztatási stratégia nyomán a gyakorlatban a meglévő munkahelyeken történő másfajta osztozkodás zajlott le. Az atipikus foglalkoztatási formák bővülése – különösen a részmunkaidő, a munkakör megosztás, a határozott időre szóló szerződések – több ember számára tették lehetővé a munkaerő-piaci megjelenést, s statisztikai értelemben nőtt a foglalkoztatottak száma. A 2008-tól elindult és valójában még napjainkban is tartó gazdasági válság semmissé tette a foglalkoztatás bővítés terén korábban elért eredmények nagy részét, és különösen rontották a fiatalok munkaerő-piacra történő bekapcsolódásának esélyeit. Az Európai Unió tagállamait egyidejűleg többféle gazdasági és társadalmi feszültség terheli. Az országok zöme többé-kevésbé küzd a népesség elöregedésével, s ebből adódóan a nyugdíjterhek dinamikus emelkedésével. A nemzeti nyugdíjrendszerek által generált magas pénzügyi terhek kordában tartásának egyik eszköze a nyugdíjkor60

határ emelése, a korai nyugdíjba vonulás megakadályozása. Így van ez Magyarországon is, melynek közvetlen hatásaként folyamatosan egyaránt növekszik az idősödő korcsoportok foglalkoztatási és munkanélküliségi rátája. Közvetett hatásaként pedig kiszorító hatással bír a fiatalok munkaerő-piaci belépésével szemben. Magyarországon demográfiai okokból folyamatosan csökken a fiatal korcsoportok lélekszáma, tíz év alatt mintegy 15 százalékos apadás következett be. Tehát a munkaerőpiacon a fiatalok oldaláról nincsen demográfiai nyomás. A tanulási idő meghosszabbodása is munkaerő-kínálatcsökkentő hatású. Mindezek figyelembe vételével különösen kedvezőtlen fejlemény a fiatalok alacsony és csökkenő mértékű foglalkoztatási aránya és ezzel párhuzamosan a növekvő és magas munkanélküliségi ráta. Magyarországon a 15–64 éves népességre vetítve is alacsony a foglalkoztatási ráta – 2011-ben még a 2001-es színvonalon állt – s az egyik legalacsonyabb az Európai Unió tagállamai közül. A foglalkoztatási ráta korcsoportos vizsgálata arra hívja fel a figyelmet, hogy a derékhad esetében kismértékű – 5 százalékpont körüli – elmaradás tapasztalható az EU-27-ek átlagától. Az életpálya két szélső pontján azonban rendkívül megnő a különbség. A legfiatalabbak esetében bő 10 százalékpontos elmaradás tapasztalható az EU átlagától, a 20–24 éveseknél már több mint 15 százalékpont fölé emelkedik ez az érték. Az idősek esetében is hasonló a helyzet, az 55–59 évesek elmaradása 10, a 60–64 éveseké 15 százalékpontos. Az adatokból jól látszik, hogy Magyarország foglalkoztatási rátája csak akkor fog tudni számottevően közeledni az EU-27-ek átlagához, ha a fiatalok és az idősek foglalkoztatás-növelése megoldható lesz. Az idősek esetében az elmúlt években a nyugdíjrendszerben foganatosított szigorító intézkedések során lassan megindult körükben a foglalkoztatottság növekedése (bár a munkanélküliségé is, mert nem mindenkit tartott meg munkáltatója a nyugdíjkorhatár eléréséig). A fiatalok esetében is történtek intézkedések és újak is bevezetésre kerültek ez év elejétől, amelyeket továbbiak követnek az év során, ezek pozitív hatásai ez év folyamán érzékelhetővé válnak. A foglalkoztatás bővítésének útjában számos tényező áll, melyek közül az alábbiakat vélem a legfontosabbaknak: • Alacsony gazdasági növekedés • Alacsony beruházási ráta • Egyenlőtlen jövedelemelosztás a munka és a tőke között • Műszaki fejlődés létszámkiszorító hatása • A munka nemzetközi allokációjának megváltozása A kutatások ugyan nem bizonyították, hogy a magas gazdasági növekedési ütem automatikusan együtt jár a foglalkoztatás bővülésével, inkább annak intenzív, vagy extenzív jellege bír jelentőséggel. A gazdasági növekedési ütem csökkenése, illet61

ve tartós stagnálása viszont szinte biztos, hogy nem segíti a foglalkoztatási problémák megoldását. A beruházási ráta az a mutató, amely leginkább összefüggésbe hozható a foglalkoztatás színvonalának alakulásával, bár a beruházások struktúrája is fontos befolyásoló tényező. A magyar beruházási ráta rendkívül alacsony, már az elhasználódott termelési eszközök pótlását sem biztosítja, s ez a körülmény nem igazán segíti a foglalkoztatást.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője a fiatalok magyarországi munkaerő-piaci helyzetéről beszélt

Az elmúlt évtizedben a jövedelem-osztozkodás eltolódott a tőke javára. A csökkenő bérek és keresetek mérséklik a fogyasztást, és nem támasztanak pótlólagos keresletet a termelés és a szolgáltatások iránt, ami végső soron foglalkoztatás-csökkentő hatású. A műszaki, technikai fejlődés létszámkiszorító hatása régóta tartó és ismert mechanizmus. A munkáltatók is a gépesítést, az automatizálást részesítik előnyben, mert ez általában egyrészt a termelékenység, a versenyképesség növeléséhez vezet, másrészt csökkenti az élőmunka alkalmazásával együtt járó feszültségeket, nem kell foglalkozni az „emberi problémákkal”. Így egyre kevesebb és szakképzettebb humántőke párosul a nagy értékű állótőkével. 62

A termelési költségek csökkentése érdekében a cégek tevékenységük egy részét – főként a tömegtermelést – kitelepítik a világ fejletlenebb országaiba. Ezzel ott ugyan új munkahelyeket létesítenek, viszont az Európai Unión belül hiányoznak ezek a munkalehetőségek. Magyarország a 2000-es évek elején még profitált a külföldi működő tőke beáramlásából, de mára ez gyakorlatilag megszűnt. Szerepet játszott benne a bérek és közterhek színvonalának növekedése is, de a fő gátló tényezővé a belpolitikai klíma, a jogbiztonság hiánya vált. Mindezek következtében a korábbiakban már említett foglalkoztatási ráták alakulása mögött abszolút számban 15 év alatt bő 300 ezer fővel, 60%-kal csökkent a fiatalok legális foglalkoztatása, a 15–19 éves korcsoportban szinte eltűnt, még 10 ezren sincsenek, körükben közel 90%-os visszaesés tapasztalható, melynek elsődleges oka az iskolarendszer átalakítása volt (tankötelezettség határának 18 évre emelése), továbbá a szakképzetlen munka iránti kereslet hiány. A 20–24 évesek körében is 50%-ot meghaladó foglalkoztatás-visszaesés tapasztalható, ami erősebben érintette a férfiakat, mint a nőket. A fiatalok több mint 90%-a alkalmazottként dolgozik, az egyéni és társas vállalkozás elenyésző mértékű körükben. Ez érthető, mivel a vállalkozásalapításhoz szükséges anyagi erőforrások és kapcsolati tőke, valamint munkatapasztalat nem áll rendelkezésükre. A legális munkaalkalomhoz jutók esetében is magas a bizonytalan jellegű foglalkoztatás, pl. határozott időre szóló szerződéssel dolgozik kb. negyedük. A fiatalok esetében éppúgy, mint az idősebbeknél a munkához jutás elsődleges útja a személyes kapcsolatok igénybe vétele, több mint felük családi, baráti segítséggel jut álláshoz. Minél alacsonyabb végzettségű fiatalról van szó, ez annál inkább jellemző. A második leginkább eredményre vezető módszer a hirdetések, internet (20%) igénybe vétele. Gyakori jelenség, hogy a fiatalok nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben helyezkednek el, bármit elvállalnak, sokszor méltatlanul alacsony keresetért, és később próbálnak korrigálni. Annak ellenére, hogy képzettebbek az idősebb korosztályoknál, ők az új tudás letéteményesei, mégis az elmúlt évtized gazdasági-, társadalmi átalakulásának nagy vesztesei. Előadásomban foglalkozom az oktatási rendszer átalakulásának foglalkoztatási szerepével is. A szakemberek és a politikusok nagy jelentőséget tulajdonítanak egy jó oktatási rendszer foglalkoztathatóságot növelő szerepének – amiben sok igazság van – azonban egyfelől nagyon nehéz előre vetíteni – főleg a felsőoktatás esetében – az évekkel későbbi kereslet mértékét és összetételét, másfelől rövidtávon abszolút értelemben is munkahely szűkében szenved az ország. Ez természetesen mindig relatív, mert üres álláshelyek mindig vannak, de a munkáltatók és munkavállalók egymásra nem találása főleg minőségi okokra vezethetők vissza, melynek leküzdéséért valószínűleg mindkét félnek többet kellene tennie. 63

Az alacsony és csökkenő mértékű ifjúsági foglalkoztatás okait elsősorban az alábbi tényezők együttes előfordulásában látom: • Az alacsony kereslet a munkaerőpiacon • Verseny a munkahelyekért az idősebb munkavállalói csoportokkal • Az érdekvédelem teljes hiánya, kiszolgáltatottság, diszkrimináció • A munkatapasztalat hiánya és nehéz megszerezhetősége • Az iskolarendszer és a gazdaság igényeinek eltérése • A munkáltatók esetenként irreális elvárásai és a munka alacsony díjazása • A fiatalok igényeinek megváltozása Remélhetőleg az Európai Bizottság ifjúsági foglalkoztatási csomagja 2014-et követően enyhít majd a problémák egy részén. A csomaghoz rendelt anyagi források, valamint az esetlegesen javulásnak induló konjunkturális helyzet talán előbbre viszi a fiatalok foglalkoztatási gondjainak mérséklését.

ROLAND LÖFFLER Szakmapolitikai intézkedések és megoldások a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására Burgenlandban (Burgenlandi Képzési Garancia) A jelen előadás azokat a tevékenységi területeket vázolja, amelyek a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javítására a burgenlandi munkaerőpiac-politika és az oktatáspolitika rendelkezésére állnak. Először röviden bemutatom a burgenlandi munkaerőpiac általános jellemzőit és relatív helyzetét a Pannon-nagytérségben, valamint a fiatal álláskeresők tekintetében fennálló sajátosságokat. A képzési rendszeren belüli kritikus átmenetek, valamint a képzésből a munkaerőpiacra lépés kapcsán körvonalazom a fiatalok érdekében zajló megelőző illetve kompenzáló munkaerőpiac-politikai lehetőségeket. Ennek során főként a már meglévő intervenciós szintekre és intézkedési területekre hivatkozom. A burgenlandi munkaerőpiac főbb jellemzői A burgenlandi munkaerő-piac a vele szomszédos tartományokkal, de a szomszédos nyugat-magyarországi megyékkel összehasonlítva is egy sor sajátossággal bír: a burgenlandi régiók továbbra is erősen agrár-jellegűek, speciális az ágazati struktúra, erőteljes a szomszédos központi térségek felé való orientálódás, továbbá a lakosság képzettségbeli és szakmai összetétele szempontjából egyértelmű regionális differenciálódás észlelhető Észak-, Közép- és Dél-Burgenland tekintetében. Míg az északi rész 64

erősen összefonódik a bécsi nagytérséggel, addig a tartomány déli része inkább a grazi nagytérséghez kapcsolódik. A szolgáltatási szektor az eisenstadti régióra koncentrálódik (nem utolsó sorban amiatt, mert a közigazgatási hatóságok székhelye itt található). Az ipari üzemek ausztriai összehasonlításban alulreprezentáltak: alig van 250 főnél több főt foglalkoztató nagyvállalat. A burgenlandi keresők nem jelentéktelen része a tartományon kívül dolgozik: 37,1% ingázik más tartományba (osztrák átlag: 13,2%), az ide ingázók aránya pedig 12,1%, mely érték az osztrák átlag alatt van. Burgenland közben egyre inkább célterülete a határon átnyúló munkaerő-kínálatnak. A külföldi foglalkoztatottak aránya 6,5%, túlnyomó többségük magyar. Burgenland, melyre demográfiailag továbbra is a természetes fogyás jellemző, egyidejűleg olyan tartomány, melynek vándorlási egyenlege egyértelműen pozitív (főként az észak-burgenlandi régióban). A szomszédos nyugat-magyarországi megyékhez képest jelentősen magasabb foglalkoztatási ráta vonzó célponttá teszi Burgenlandot mind az Ausztrián belüli, mind pedig a nemzetközi migráció számára. A határon átnyúló munkaerő-kínálat nagy részét azonban továbbra is napi ingázók képezik. Nemzetközi összehasonlításban Burgenland nem csak alacsony munkanélküliséggel büszkélkedhet, hanem a fiatalok munkanélkülisége is jelentősen a keleti határrégiók értéke alatt helyezkedik el. Bár a fiatalok munkanélkülisége a maga 13,7%-val (2012. évi átlag) lényegesen magasabb a többi korcsoporthoz képest, az érték azonban az utóbbi években folyamatosan csökkent (2009: 15,2%, 2010: 14,8%, 2011: 14,3%). Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az általános iskola után sok fiatal tanul tovább iskolarendszerű képzésben. A 2011/12. tanévben itt a 9. évfolyamosok 68,1%-a járt szakközépiskolába vagy gimnáziumba, miközben osztrák átlagban ez az érték csak 60,1%. Burgenlandban a 18–19 évesek közül 49% érettségizett, amely az összes tartomány közül a legmagasabb arány. A burgenlandi fiatalok egyetemre való első beiratkozási rátája kb. az osztrák átlagnak felel meg, a főiskolák tekintetében azonban jelentősen meghaladja azt (2011/12: 18,6%, miközben az osztrák átlag 14,6%). A tartomány annak ellenére, hogy a fiatalok munkaerő-piaci és képzési integrációja szempontjából összességében jó helyzetben van, egy sor kihívással szembesül: • A demográfiai változások Burgenlandot is elérték. A képzési rendszerből a munkaerőpiacra lépő fiatalok számának csökkenése középtávon többek között szakmunkáshiány veszélyét is magában hordozza. • A határon túlról – különösen Magyarországról – érkező munkavállalók célterületeként Burgenlandban az a helyzet állt elő, hogy a foglalkoztatás bővülése nagyrészt külföldi munkavállalók felvételét takarja. • A duális szakmunkásképző-helyek és munkahelyek elérhetőségében fennálló regionális egyenlőtlenség továbbra is fennmarad. 65

• A munkavállalókkal szembeni elvárások Burgenlandban is növekednek, miközben az oktatási rendszerből érkező fiatalok közül sokan olyan iskolai hiányosságokkal küszködnek, amelyek megnehezítik számukra a munka világába lépést. Kritikus időszakok és átmenetek A fiatalok képzési és munkavállalási karrierjét sok ponton jellemzi kritikus időszak, átmenet. Már az a döntés, hogy valaki alsó tagozatból felsőbe vagy inkább gimnáziumba megy, jelentős kihatással van későbbi iskolai és szakmai életútjára. Az igazi kihívás azonban a felső tagozatból a középiskolába való átmenet (duális szakképzés, szakközépiskola és a gimnázium felső tagozata közül lehet választani), a felsőfokú szakképzésbe vagy a felsőoktatásba való átmenet, majd a munka világába való belépés és a fiatalok kereső tevékenységének korai időszaka. Ezek a fázisok számos olyan problémát vetnek fel, amelyekre a munkanélküliség elkerülését megcélzó munkaerőpiac- és képzési politikának reagálnia kell: • Az általános iskola felső tagozatán az iskolából való lemorzsolódás, az iskolakötelesség felső korhatárának elérése általános iskolai végzettség nélkül, a pályaorientáció és a pályaválasztás, a kötelező 9. évfolyam elvégzésének formái és a duális szakképzőhely keresése jelentik a kihívást. • A duális szakképzésnél az a fontos, hogy megakadályozzuk a lemorzsolódást, csökkentsük a sikertelen szakmunkásvizsgák számát, elkerüljük a szakmunkásvizsga elmaradását (előfordul, hogy valaki a képzési kötelezettségeinek eleget tesz, de mégsem jelentkezik a vizsgára), valamint a szakmunkásképzés magas színvonalának és a duális rendszer felsőoktatás felé való átjárhatóságának biztosítása. • A munkaerőpiac felé való átmenet során a duális szakképzés utáni első munkaadó-változás, az iskolarendszerű képzéseknél a szakma gyakorlásának megkezdése, a munkavégzés felsőfokú tanulmányok utáni problémás megkezdése (alulfizetett vagy nem is fizetett gyakorlat formájában) olyan fontos terület, ahol van tennivaló. Ezen túlmenően a szakképzésben résztvevők egyre inkább szembesülnek azzal a jelenséggel, hogy a képzési tartalmak és a vállalkozások szakképzettségbeli elvárásai között eltérés van, ezen kívül pedig a végzettségek gyakran nincsenek összhangban a regionális munkaerő-piaci elvárásokkal. Az intervenció szintjei és az intézkedési területek Az iskolából való lemorzsolódás megakadályozására korai diagnózis és intervenció szükséges. 2012 óta több tartományban is fut az ifjúság-coaching mint kísérleti projekt. Célja, hogy az olyan fiatalok számára, akiknél fennáll a munkaerőpiacról való kirekesztődés veszélye, egyszerű hozzáférést kínáljon hasznos információkhoz és a tanácsadáshoz. Az eljárás három szintű (az általános tájékoztatástól egészen az eset-me66

nedzsmentig tart), és mind a három szinten kapcsolódást biztosít az iskola, a szakmai információs központok valamint a külső tanácsadó és támogató intézmények felé. Az általános iskolából a szakképzésbe való átmenet fontos része a pályaorientáció, melyet jelenleg vagy külön tantárgy keretében tanítanak (elsősorban a normál általános iskolákban), vagy integrált módon van az oktatásba ágyazva (a gimnáziumban),

A konferencia résztevőinek egy része

a 7./8. évfolyamra koncentrálva. A képzési és pályaorientációt azonban ideális esetben hosszú távú folyamatként kell értelmezni és megvalósítani, amely már az iskolát megelőző nevelő munka során elkezdődik és folyamatosan kíséri a diákokat. Tekintve, hogy a pályaválasztásnak Ausztriában más európai országokkal összehasonlítva igen korán kell megtörténnie, széles körű tájékoztatást, tanácsadást és támogatást és élőben való találkozási lehetőségeket kell kínálni, valamint biztosítani kell, hogy a valamennyi célcsoportot (diákok, szülők és tanárok) megszólító iskolai és iskolán kívüli lehetőségek egymást kiegészítsék. Burgenlandban 2012-ben képzési és pályaorientációs koordinációs iroda kezdte meg működését, amelynek célja, hogy közvetítői szerepet játsszon a lehetőségek, a szolgáltatók, az intézményesített szereplők és az igénybe vevők között, koordinálva az információ rendelkezésére bocsátását, az iskolák, szolgáltatók és intézményes szereplők közötti eszmecserét és hálózatosodásukat, a Burgenlandban zajló képzési és pályaorientációs tevékenységek egyeztetését és a más tartományokkal való együttműködést. Az ifjúság-coaching valamint a képzési és pályaorientáció koordinálása ugyanannak az átfogó koncepciót képező átmenet-menedzsmentnek képezi két területét. A Szö67

vetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium a kérdésnek nagy politikai jelentőséget tulajdonít. Az átmenet-menedzsment, melynek koncepciója az eset-menedzsmentre épül, arra szolgál, hogy megkönnyítse a fiatalok számára az átmenetet az általános iskolából a felsőbb iskolákba illetve a szakképzésbe, ezért a tájékoztatás és tanácsadás mellett magában foglalja a támogatást is (pl. munkahelyi asszisztencia formájában), de ide tartoznak a tájékozódást, megismerést, a személyiség érését szolgáló olyan intézmények, mint pl. a termelő iskolák, a nem céges szakképzés (tanfolyamok, tanműhelyek, integrált szakképzés, intenzív-szakmunkásképzés, illetve részszakma szerzésének lehetősége). Az átmenet-menedzsment egyik eszköze a jelenleg négy tartományban kísérleti projektként zajló szakmunkástanulócoaching, amely a tanulóknak és a vállalkozásoknak nyújt segítséget a képzéssel vagy a munkával kapcsolatos illetve személyes problémák esetén, s célja a képzésből való lemorzsolódás, illetve az idő előtti képzőhely-váltás megakadályozása. A nem céges szakképzésnek Burgenlandban hosszú hagyománya van. 2004-től 2011-ig több mint 217 képzésre került sor, melyeken közel 2000 fő vett részt (3500 egyedi képzésben) az AMS és a tartomány támogatásával. Ezek a speciális képzések szükséges eszközei a rendszerből való tartós kikerülés megelőzésének. A képzések lezárulta után két évvel a résztvevők több mint fele dolgozik, vagy duális szakképzésben vesz részt. A fenntartók és az AMS közötti jó együttműködésnek köszönhetően a lemorzsolódók arányát sikerült igen alacsonyan tartani. A képzés fontos részét képezik a nem céges és az integrált szakmunkásképzés keretében végzett üzemi gyakorlatok, melyek közvetítő szerepe is jelentős. Középtávon - még a demográfiai adatok csökkenése mellett is – a fiatalok 20%-ának lesz szüksége ilyesfajta speciális megoldásokra. A duális képzési rendszer erősítése érdekében az elmúlt évek során plusz lehetőségek is megjelentek. A szakmunkásképzés + érettségi („Lehre mit Matura“) sikermodell Burgenlandban, egyre többen veszik igénybe, mert ily módon a duális szakképzés mellett az érettségi vizsgát is le lehet tenni, ami növeli a rendszer átjárhatóságát a felsőoktatás irányába. Hasonló lehetőség a „szakmunkás-érettségi”, amelyet szakképzés vagy munka mellett lehet megszerezni, modulos rendszerben. A szakmunkás-érettségi lehetőségével jelenleg a szakmunkástanulók több mint 10%-a él, és arányuk egyre nő. A fiataloknak a képzési rendszerből a munka világába való átlépéséhez a fenti lehetőségek mellett átfogó tájékoztatás és tanácsadás szükséges az intézményesített szereplők (AMS, érdekképviseletek) részéről, valamint közvetítési és továbbképzési lehetőségek biztosítása az AMS, a képzési intézményeket fenntartók részéről, valamint állami támogatás. Ha hosszú távon szeretnénk biztosítani a munkavállalási lehetőségeket Burgenlandban, úgy ehhez a fentieken túlmenően munkaerőpiac-politikai regioná68

lis menedzsment szükséges, amely gondoskodik a differenciált ágazati struktúrák létrehozásáról, illetve fenntartásáról, a cégek letelepülésének és a vállalkozási klaszterek működésének segítéséről, valamint a „rövid utak” munkaerőpiacáról.

DANAJKA NOÉMI Szakmapolitikai intézkedések és megoldások a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására Magyarországon Magyarországon a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerét jelenleg három szaktárca irányítja. Közigazgatási szempontból a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a megyei kormányhivatalok részeként igazgatja a munkaügyi szervezetet. A Nemzetgazdasági Minisztérium, amely elsősorban a gazdaságfejlesztésért felelős, az aktív munkaerő-piaci intézkedések és a szakképzés, felnőttképzés fejlesztése tekintetében irányítja a munkaügyi szervezetet és annak középirányító szervezetét, a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt. A Belügyminisztérium pedig a közfoglalkoztatás tekintetében gyakorol irányító szerepet. Engedjék meg, hogy egy kicsit kitérjek a demográfiai és munkaerő-piaci helyzetünkre. A drámai demográfiai adatok, amelyekről az eddigi előadásokban már hallhattunk, mindenképpen azt tudatosítják bennünk, hogy a munkaerő-piaci előrejelzés, a képzési struktúra előrejelzése, egyáltalán a jövővel való foglalkozás a jelenben és az elkövetkezőkben is prominens szerepet fog betölteni a munkaerő-piaci szolgáltatások irányításában. Magyarországon nemrégen fejeződött be egy hosszú távú munkaerő-piaci előrejelző rendszer kialakítása, amelynek a tesztelése jelenleg folyik. Az elkövetkezőkben a képzési előrejelzések finomhangolására, az előrejelző rendszerek regionális szervezetekkel való közös használatára fogunk koncentrálni. A demográfiai helyzet azt is kiemelten fontossá teszi, hogy a jövőben sokkal hangsúlyosabban és az egyéb munkaerő-piaci eszközökkel integráltan foglalkozzunk a korai beavatkozással, a pályaorientációs tevékenységgel. Jelenleg is zajlik egy nagyszabású pályaorientációs fejlesztés Magyarországon, amely a pályaorientációs tevékenységeket egységes, országos intézményi keretbe és a munkaügyi szervezet alá rendeli, illetve a gazdaság igényeinek és a szakképzési rendszer átalakításának megfelelő új eszköztárat céloz a munkaügyi szervezet rendelkezésére bocsátani. Néhány adat és gondolat a fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről. Magyarországon a 15–24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája (18,6%) messze elmarad az EU átlagától (32,9%), de a V4 országokénál is alacsonyabb (Csehország 25,2%; Szlovákia 20,1%; 69

Lengyelország 24,7%). Az EU 27 tagállamában 56% a felsőfokú végzettségű fiatalok foglalkoztatási rátája, Magyarországon 56,3%. A középfokú végzettségűek esetében az EU tagállamaiban 44,4% a foglalkoztatási ráta, ehhez képest Magyarországon 28,6%. Alapfokú végzettségűek esetében az EU-ban a 15–24 éves korosztály19,4%-a, míg Magyarországon 4,9%-a dolgozik. Ezek a mutatók azt is jelzik, hogy nem csak a legalacsonyabb végzettségű, hátrányos helyzetű fiatalok, hanem a középfokú szakképesítéssel rendelkező fiatalok munkaerő-piaci esélyei is jóval rosszabbak Magyarországon az európai átlagnál. Különösen aggasztó a fiatal foglalkoztatottak abszolút számának jelentős csökkenése. Míg 2002-ben a 15–24 éves korosztály foglalkoztatotti létszáma 391 ezer fő volt, addig 2012. év vége felé ez a szám már nem sokkal haladta meg a 200 ezer főt. A fiatalok munkanélküliségi rátája Magyarországon 28,1% (EU: 22,8%). Érdekes, hogy a V4 országaiban, gyakorlatilag hasonló gazdasági környezetben mennyire eltérőek a munkanélküliségi mutatók: Lengyelországban 26,5%, Csehországban 19,5% és Szlovákiában 34% az álláskereső fiatalok aránya. A se nem dolgozó, se nem tanuló fiatalok arányát mutató magyarországi NEET ráta egészen a tavalyi évig az EU 27-ek átlaga körül mozgott. Az év végére ez a mutató felugrott (14,7%), de a NEET rátát tekintve Magyarország még mindig alapvetően a középmezőnyben mozog (EU: 13,2%). A magyar munkaügyi szervezet 2013. márciusban 73.900 pályakezdő álláskeresőt tartott nyilván, ami az összes regisztrált álláskeresőnek közel 13%-a. Magyarországon is – és nem csak Ausztria 2011-es teljes munkaerő-piaci nyitása óta – nagyon sokat beszélünk arról, hogy mekkora a fiatalok körében a migrációs hajlandóság. Azt mindenképpen érdemes hangsúlyozni, hogy a rendszerváltást követően Magyarországon a migrációs potenciál a szomszédos tagállamokkal összehasonlítva – a közvélekedéssel ellentétben – végig viszonylag alacsony volt. Azt is fontos leszögezni, hogy a fiatalok esetében a migráció alapvetően teljesen természetes és pozitív jelenségként is felfogható. Az elvárás a fiatalokkal szemben mindenképpen az, hogy tudjanak teljesíteni a globális munkaerőpiacon, képzettek legyenek, és munkaerő-piaci tapasztalattal rendelkezzenek. Nem az a probléma, hogy a fiatalok bizonyos időt külföldön töltenek, hanem az, hogy ha tartósan úgy gondolják, hogy Magyarországon kívül élik le aktív életüket. Ezért a kormányzatnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a külföldi munkavállalás ne kényszer, hanem lehetőség legyen a fiatalok számára. Elgondolkodtató továbbá, hogy Magyarországon jóval magasabb a felsőfokú végzettséggel más tagállamban dolgozó fiatalok aránya, mint más országok esetében, ahol inkább a középfokú szakképzettséggel és alacsony iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok vállalnak nagyobb arányban külföldön munkát. A fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítását célzó magyarországi intézkedéseket mindenképpen európai kontextusban kell vizsgálni. Nem csak azért, mert az ak70

tív munkaerő-piaci eszközeink 63%-át Európai Uniós forrásból finanszírozzuk. 2011 és 2012 során minden tagállamban a legfontosabb feladat az ifjúsági munkanélküliséggel kapcsolatos szakmapolitikai dokumentumok értelmezése, lefordítása volt. A fiatalok foglalkoztatási csomagja – amelyet decemberben jelentett be a Bizottság – már a következő tervezési időszakra is nagyon konkrét lehetőségeket és javaslatokat vázolt fel külön finanszírozási lehetőségekkel. Magyarországon a fiatalok munkanélküliségével kapcsolatos gondolkodás tágabb szakmapolitikai keretét a Nemzeti Ifjúsági Stratégia és az „Új nemzedékek jövőjéért” program biztosítja. A kormányzati csomag alapvetően munkaerő-piaci intézkedéseket tartalmaz, és dominánsan munkaerő-keresletet kíván támogatni, elsősorban a munkahelyvédelmi akcióterv keretében és az első munkahelyhez jutást könnyítő szociális hozzájárulási adókedvezmények formájában. Európa számos országában folyik vita arról, hogy a munkát terhelő járulékok szintjének csökkentésével milyen tényleges eredményt lehet elérni, és vajon ezek az adókedvezmények rövid- vagy hosszú távon hatással járnak-e? Most Magyarország – az Unió országspecifikus ajánlásaival összhangban – jelentős előrelépést tett a 25 év alatti pályakezdő fiatalok munkához jutásának támogatásában: a szociális hozzájárulási adó 25 év alatti munkavállalók esetében a felére csökkent és a 180 nap alatti munkaviszonnyal rendelkező pályakezdők foglalkoztatása két évig adómentes. Az intézkedési csomag egy másik része a szakképzési rendszerben tanulókat célozza meg, egy harmadik része az önfoglalkoztatóvá válást támogatja, a negyedik – nagyon jelentős és volumenében kiemelkedő – része az aktív munkaerő-piaci eszközöket erősítette meg. Van továbbá néhány új típusú intézkedés is, ilyen pl. a mobilitást segítő program, a lakhatási támogatás bevezetése Magyarországon. A munkahelyvédelmi akcióterv mintegy 200 ezer fiatalt érint, az adókedvezmény pedig kiterjed az 55 év feletti és az alacsony végzettségű munkavállalókra is. A kormányzat összességében 1 millió érintettről beszél. Az első monitoring adatok 650 ezer fő érintettségét igazolják vissza, de ezek az adatok az év során várhatóan még emelkedni fognak. Magyarország nagyon intenzíven használja az Európai Szociális Alap forrásait az aktív munkaerő-piaci eszközök finanszírozására. A közfoglalkoztatás nem, de az egyéb aktív eszközök nagy része Uniós forrásból kerül megvalósításra. A Bizottság dokumentumaival összhangban Magyarország 2012-ben a fennmaradó forrásait átirányította a fiatalokat érintő munkaerő-piaci intézkedésekre. Ezek között kiemelendő a munkaügyi szervezet által megvalósított és az Unió által támogatott decentralizált aktív munkaerő-piaci eszközök megerősítése. Mintegy 22 milliárd forinttal növeltük meg a program kereteit és ez alapvetően a fiatalok nagyobb arányú bevonását célozza. 2013. év végéig 22 ezer, 2015. év végéig 37 ezer fiatalt fog elérni ez a prog71

ram, amely összesen 117 ezer – valamilyen munkaerő-piaci hátránnyal küzdő – álláskeresőt támogat. Az aktív munkaerő-piaci eszközök legnagyobb programjában 32%-ot ér el a fiatalok, pályakezdők aránya. A program további célcsoportját elsősorban az alacsony iskolai végzettségűek, az 50 év felettiek, a GYES-ről, GYED-ről, ápolási díjról visszatérők, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők és a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek képezik. Nyilván közöttük is nagy számban vannak fiatalok, elsősorban az alacsony iskolai végzettségűek körében. Milyen támogatásokat adunk ezekben a programokban? • Támogatjuk a hiányzó készségek és szakképesítések pótlását a képzés minden járulékos költségével együtt. • A foglalkoztatás elősegítése: a munkatapasztalat-szerzés és bérköltség támogatása, bértámogatás, útiköltség támogatása. • Új eszközünk a lakhatási támogatás. • A programok támogatják a munkaerő-piaci információnyújtást, a szolgáltatást, elsősorban az álláskereséshez szükséges kompetenciafejlesztést. • Új elem, és ez is utal a korai beavatkozás szükségességére: a programok kiterjednek a nem regisztrált álláskereső fiatalokra is, ösztönözve a pályaorientációs egyéni és csoportos szolgáltatások nyújtását megelőzés céljával. • Pályaválasztási tanácsadás. A tavalyi évben egy garancia jellegű új intézkedést indított el hazai forrásból a Nemzetgazdasági Minisztérium a Nemzeti Foglalkoztatási Alap finanszírozásával. Ennek az ún. Első Munkahely Garancia Programnak elsősorban az alacsony végzettségű pályakezdő álláskeresők voltak a célcsoportjai, kiemelten a szakképzetlenek, illetve a tartós munkanélküliek. A foglalkoztatók részére 4 hónapos bértámogatást biztosított a program, továbbfoglalkoztatási kötelezettség nélkül. A bér és szociális hozzájárulási adó 100%-át, illetve az útiköltségeket lehetett támogatni. A rendelkezésre álló forrást kimerítették a megyei munkaügyi központok, és több mint 7200 főt sikerült bevonni nagyon rövid idő alatt ebbe a népszerű programba. Hosszabb foglalkoztatási támogatást próbál ki a jelenlegi program, amelyben 6 hónapig kap bértámogatást és szociális hozzájárulási adókedvezményt a foglalkoztató. Ennek a programnak a finanszírozásába már Európai Szociális Alap forrásokat is bevonunk. Megvalósítása során azt is vizsgáljuk, hogy milyen módon lehet gyorsan lebonyolítva, forrásokat kombinálva eredményeket és tartós foglalkoztatást elérni. Azért tartjuk ezt kiemelkedően fontosnak, mert a program egyik támogatástípusa lehet a 2014–2020-as időszakban az Ifjúsági Garancia Program magyarországi megvalósításának. Az utóbbi időben – a migrációs hajlandóság növekedésével – a belső migráció is növekedett a támogatási eszközöknek köszönhetően. Az új lakhatási támogatás iránt 72

nagy az érdeklődés, az igénybevétele azonban nem könnyű. Alapvetően azok a legalább 3 hónapja álláskeresők kaphatnak a Magyarországon belüli mozgáshoz albérleti támogatást, akik legalább heti 20 órás munkaviszonyt létesítenek és munkahelyük az állandó lakóhelyüktől legalább 100 km távolságra, vagy napi 5 órányi utazásra van. A támogatás időtartama 18 hónap, összege félévente degresszív módon változik. A forrást elsősorban az Európai Szociális Alap biztosítja. Eddig több mint 15 ezren érdeklődtek a támogatás igénybevétele iránt, de a megkötött szerződések száma egyelőre még nem éri el az ezret. Körülbelül 2 ezer támogatási szerződéssel számolunk az elkövetkező időszakban. A fiatalok nem csak alkalmazottként, hanem némi tapasztalat birtokában és legfőképpen támogatással önfoglalkoztatóként is kezdhetik pályájukat. Ennek érdekében új programot indítottunk a fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzésére. Megjegyzendő, hogy ebben a támogatási formában a fiatalok alatt nem a 15–24 éves, hanem a 18–35 éves korosztályt értjük, sőt a GYES-ről, GYED-ről visszatérő nők akár 40 évesek is lehetnek. A program két szakaszból áll. Az első szakaszban regionálisan kiválasztott képző konzorciumok toborozzák a fiatalokat, illetve képzést biztosítanak számukra. Elsősorban vállalkozási ismereteket adnak át, megtanítják őket az üzleti terv fejlesztésére, szűrik a fiatalok életképes üzleti ötleteit és mentorálást, tanácsadást nyújtanak egyéni és csoportos formában. A második szakaszban a jóváhagyott üzleti tervvel rendelkező fiatalok a mikrovállalkozás indításához szükséges indulótőke-támogatást kapnak 3, illetve 6 millió Ft erejéig, és közben a konzorciumok folytatják a kiválasztott fiatalok mentorálását az üzlet elindítása során. Jelenleg zajlik a toborzás. A képzések augusztusban fognak elkezdődni, és várhatóan novemberben lehet benyújtani az indulótőke-támogatás iránti igényeket. Minderre összesen közel 7 milliárd Ft áll rendelkezésre. Fontos ennél a támogatásnál megjegyezni, hogy Magyarországon jelenleg a visszatérítendő támogatásokat az Európai Szociális Alapból még nem tudjuk biztosítani, de a 2014–2020-as időszakban mindenképpen szeretnénk a speciális nehézséggel küzdő célcsoportok vállalkozóvá válását pénzügyi eszközökkel kombinálva támogatni. Szintén új eszköz, és erősen kapcsolódik a fiatalok foglalkoztatási csomagjához a gyakornoki program, amelyhez szintén Uniós forrás biztosít támogatási keretet. A program célja, hogy segítse a középfokú szakképzésből kikerülő fiatalok munkatapasztalat-szerzését a gyakorlati képzést biztosító vállalkozásoknál, bértámogatást nyújtva azoknak a fiatal gyakornokok foglalkoztatásához. A program elvárásaink szerint elősegíti azt is, hogy a szakképzésre fordított források nagyobb eredményességgel hasznosulnak a gyakorlatban. Ezzel együtt ösztönzi a duális szakképző helyeket arra, hogy vegyenek részt a duális képzésben, hiszen nem csak a gyakornokok bére, hanem a munkahelyen belüli mentorálási, illetve a gyakornoki álláshely létesítéséhez szüksé73

ges beruházási, eszközbeszerzési költségek is támogathatók. A programban – mint ahogy a duális képzés, szakképzés működtetésében is – szorosan együttműködünk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amely segíti a programban résztvevő vállalkozásokat, ösztönzi a gyakornokok foglalkoztatását. Gyakornokok 25 év alatti fiatalok lehetnek, akik vagy tanulószerződéssel rendelkeztek, vagy nappali iskolai rendszerű képzésben vettek részt. A bértámogatás 9 hónapra nyújtható, s a vállalatoknak a támogatott időszak felére kiterjedő továbbfoglalkoztatást kell vállalniuk. Az elmúlt évben egy másik programot is indítottunk, amely nonprofit szervezetek számára nyújt támogatást pályakezdő fiatalok foglalkoztatásához. Ebben a szektorban alacsony a továbbfoglalkoztatási kötelezettség. Azoknak a 25 év alatti, felsőfokú végzettség esetén 30 év alatti munkanélküli fiataloknak a foglalkoztatása támogatható a program keretében, akik vagy nem szereztek középfokú végzettséget, vagy – közép- és felsőfokú végzettség esetén – az elmúlt 6 hónapban nem folytattak kereső tevékenységet. A program támogatási kerete 5 milliárd Ft, amelynek többszörösére nyújtottak be pályázatot a nonprofit szervezetek néhány nap alatt. A programban erősen fogjuk monitorozni, hogy a továbbfoglalkoztatási kötelezettség után milyen arányban maradnak ott a fiatalok, illetve azok a fiatalok, akik egy ilyen „gyakornoki” programban részt vettek, milyen eséllyel jutnak munkalehetőséghez a nyílt munkaerőpiacon. Mivel Magyarországon szintén sokat küszködünk az Unió viszonylag bürokratikus támogatás-felhasználási módszerével, ebben a programban könnyített elszámolási lehetőséget biztosítunk a civil szervezeteknek. Az aktív munkaerő-piaci eszközök elsődleges színtere természetesen a nyílt munkaerőpiac, de a foglalkoztatásért felelős szaktárca a ’90-es évek közepe óta támogat foglalkoztatási civil szervezeteket abban, hogy azok más forprofit partnerekkel, intézményi partnerekkel együttműködve elsősorban tranzitjellegű, innovatív foglalkoztatási programokat valósítsanak meg, amelyek a helyi igényekre reagálnak. Az idén is indulnak olyan innovatív foglalkoztatási programok, amelyeknek kiemelt célcsoportját képezik a pályakezdő fiatalok. Jelentős, szociális gazdasághoz tartozó foglalkoztatási projektek megvalósítására is mód nyílik, hiszen ezekben a programokban nem csak a foglalkoztatás és a képzés, hanem a fenntartható üzleti modellhez szükséges infra­struk­turális beruházások is támogathatók. Munkaerő-piaci új intézkedéseinket ennyiben szerettem volna összefoglalni. Természetesen vannak egyéb magyarországi kezdeményezések is, elsősorban a szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatban, amelyeket az Európai Szociális Alap és a magyar kormányzat is jelentős mértékben támogat.

74

Szakértői beszélgetések

NÉMETH ZSOLT Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy bemutassam a szakértői beszélgetés résztvevőit. Pócza Antal úr az UNIRIV Kft. ügyvezető igazgatója, Fodor István úr az idén létrehozott Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatója, Jürgen Grandits úr a BFI Burgenland képzőintézmény igazgató-helyettese, Markus Martincevic úr a „Fiatalok akcióban” bécsi projekt vezetője, illetve Dancsecs Roland úr a Pannon Novum Nonprofit Kft. projektmenedzsere. Mai beszélgetésünk egyértelműen a felnőttképzést, illetve a szakképzést célozza. Szeretnék visszautalni Roland Löffler úr előadására, aki elsődlegesen a fiatalok munkaerő-piaci segítéséről beszélt, és nem véletlenül, hiszen a fiatalok boldogulása a munkaerőpiacon jelentős mértékben attól függ, hogy milyen sikeres a szakképzésük. Tehát az, hogy a pályaorientáció hogyan sikerül, milyen a képzés minősége, milyen az összhang a képző és a munkaerőpiac között és milyen a kilépés, ami egyáltalán nem lényegtelen momentuma az elhelyezkedésnek. A beszélgetés résztvevői ennek a folyamatnak elég széles skáláját fedik le. Arra kérem Önöket, hogy mondják el röviden, hogyan kapcsolódik az Önök intézménye, szervezete a szakképzéshez és a fiatalokhoz.

PÓCZA ANTAL Röviden válaszolok, annál is inkább, mivel nekünk túlzottan nagy oktatási tapasztalataink nincsenek. Azért nincsenek, mert az általam képviselt és tulajdonolt cég a tava75

lyi évben kapcsolódott be az oktatásba, mégpedig a hiányszakmának számító szerszámkészítők képzésébe. Ez 30 tanuló oktatását jelenti. A szerszámkészítő szakmát a gépész szakma királynőjének szokták nevezni. A tanulóknak komplex szakmai ismeretekre kell itt szert tenniük, mégpedig azért, mert a széleskörű szakmai alapok gyakorlati képzés és tapasztalatok nélkül csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem sajátíthatók el. Cégünk tehát részt vesz a tanulók duális képzésében.

FODOR ISTVÁN Az újonnan alakult Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak vagyok a megyeközponti igazgatója. Ezt azért fontos megjegyezni, mert Magyarországon 176 járásban van tankerület, de a szakképzés megyeközponti feladat, és gyakorlatilag a mi tankerületünkhöz kapcsolódik Vas megyének az összes szakképző intézménye. 22 évig olyan iskolában dolgoztam – alapvetően mérnöki végzettséggel –, amelyben módom volt az iskolai képzés minden szintjét megismerni. Szakmai tanárként kerültem az iskolába, majd műszaki igazgató-helyettesként dolgoztam, végül az iskola igazgatójaként távoztam később egy magasabb beosztásba. Nagy rálátásom van tehát a szakképzés elmúlt 20–25 évére. Magyarországon a szakképzésre 20 éve folyamatosan a megújulás keresése a jellemző. Azok a problémák, amelyeket az osztrák partnerek is jeleztek, hogy akár több minisztérium irányítása alá tartoznak bizonyos területek – munkaerőpiac, szakképzés, oktatás, oktatásirányítás –, nálunk is ismertek. Azoknak a folyamatoknak az előzményei, amelyeknek most egy markáns, új fejezete kezdődött el a tankerületi irányítással, már az előző időszakban is jól kitapinthatóak voltak. Az új szakképzési struktúra gyökerei a TISZK-rendszer 2005–2006-os indulásához nyúlnak vissza. Ennek a folyamatnak vagyunk most egy olyan pontján, amikor – éppen egy tegnapi döntés értelmében – egy évvel későbbre halasztódik a szakképzési integráció.

JÜRGEN GRANDITS Jó napot kívánok! A nevem Jürgen Grandits, és a BFI Burgenland ügyvezető-helyettese vagyok. A BFI Ausztria egyik legnagyobb felnőttképző intézménye. Társaságunk tulajdonosai és fenntartói a Munkavállalói Kamara és az Osztrák Szakszervezeti Szövetség, az ÖGB. 76

A fiatalok munkanélkülisége fontos téma, mellyel kapcsolatban néhány éve igen aktívak vagyunk és szociális partneri alapon a politikai szféra részéről jövő elvárásokat vesszük alapul. Így a 10.000 főnyi, nem céges tanműhelybe kerülő fiatal közül 6.000 szakképzésre a BFI-be fog járni. A szakmai tanfolyamok nagy részét is náluk végzik, a fiatalok tehát fontos célcsoportját képezik a BFI-nek és körükben egyben piacvezetők is vagyunk. Immár sok éve együttműködünk magyarországi partnereinkkel és egy ideje több más országgal is. Jelen vagyunk, pl. Horvátországban, Szerbiában illetve Szlovákiában, ahova megpróbáljuk a munkaerőpiac-politika körében bevált osztrák gyakorlatokat exportálni. Persze ezeket a modelleket a helyi keretfeltételeknek megfelelően kell átvenni, amire a nem céges tanműhelyek modellje igen alkalmas, ezért is próbáljuk ezt időközben már Szerbiában, Horvátországban, Boszniában, valamint Moldáviában és Oroszországban is megvalósítani. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ezekben az országokban igen jól működnek a szakoktató-képzések. Az elmúlt 15 év során kb. 20 határon átnyúló projektet valósítottunk meg a szakképzés körében, többek között magyar partnerekkel. Jelenleg a Savaria TISZK-el fut egy duális szakképzési projektünk, melynek keretében a következő kérdések merülnek fel: Milyen tapasztalatokat szereztünk Ausztriában? Hogy alakul a szakoktatók képzése Magyarországon és Ausztriában? Tervezünk egy újabb projektet is, amely gyakorlatorientált, duális szakképzési program elindítására irányul Magyarországon.

MARKUS MARTINCEVIC Én is mindenkit szeretettel köszöntök! Nevem Markus Martincevic, s a bécsi „Ifjúság akcióban“ (Jugend am Werk) tanműhely vezetője vagyok. Szervezetünk hat tanműhelyt üzemeltet. Ezek közül az egyik Grospetersdorfban található, melyet holnap a tanulmányi kirándulás keretében meg lehet majd látogatni. Az „Ifjúság akcióban“ a nagyobb szakképző szervezetek körébe tartozik a nem céges képzés területén. Jelenleg 1400 fiatalt képzünk 20 különféle szakmunkás szakmára. Tevékenységünk során szorosan együttműködünk az AMS-sel és a Bécsi Munkavállaló-támogatási Alappal (waff ).

DANCSECS ROLAND Cégünk alapvetően új termékek és szolgáltatások megjelenését támogatja a Nyugat-dunántúli régióban. Egyik fő profilunk, a pályaorientáció még alakulóban van. 77

Önök közül talán többen hallottak a „Szakmák színházáról”, ami Vas megyében szerveződött a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozói Központ és a Gyáriparosok Országos Szövetségének kezdeményezésére. A Weöres Sándor Színház az akkori 5 hiányszakmát vitte színpadra egy interaktív előadássorozat részeként, amellyel a pályaválasztás előtt álló tanulók új érzelmi impulzusokat kapnak. Ennek apropóján szervezetünk egy hasonló színházi kezdeményezést talált ki, mégpedig a „mérnök-színházat”. Az a célunk, hogy népszerűsítsük a természettudományi képzést, emeljük a mérnöki diplomával rendelkező fiatalok számát és ezzel növeljük régiónk versenyképességét.

NÉMETH ZSOLT Tegnap, illetve ma elég sokat hallottunk arról, hogy Ausztriában hogyan működik a duális képzés, Magyarországon viszont a duális képzési rendszer bevezetése van folyamatban. Fodor István úrtól kérdezem, hogy hol áll most a duális képzés bevezetése, tulajdonképpen mit is jelent ez Magyarországon – mert azért nem ugyanarról beszélünk, mint Ausztriában.

FODOR ISTVÁN Egy alapvető különbség van a magyarországi és az ausztriai duális képzés között. Az osztrák duális képzésben a gyakorlati képzést teljes egészében a cégek biztosítják. Tehát lényegében az összes költségét a cégek vállalják, a szakmai tartalomért pedig a kamara felel, vagyis ők határozzák meg azokat a tanulmányi követelményeket, amelyek egy adott szakképesítéshez szükségesek. Magyarországon is elindult ez a folyamat, de jelenleg még a cégeknek csak viszonylag alacsony százaléka vállalja a tanulókkal való foglalkozás nem könnyű feladatát. Az új Szakképzési Törvényben az a modell kerül bevezetésre, amelyben a tanulók egy három éves szakmai képzés első évében az alapképességeket és az alapkészségeket iskolai tanműhelyekben szerzik meg, ezután a második, illetve harmadik évben kerülnek ki vállalatokhoz. A Szakképzési Törvény természetesen lehetőséget biztosít a saját tanműhellyel, oktató gárdával rendelkező cégek számára, hogy már az első évtől befogadják a tanulókat és a szükséges tanulószerződéseket is megkössék. Magyarországon az állam támogatja azokat a cégeket, amelyek a gyakorlati képzésben részt vesznek. Az utóbbi időszak örömteli eseményei között kell megemlítenem, 78

hogy egyre több cég vállalja tanműhely építését, illetve azt, hogy a képzési programjait egyre jobban közelíti a központilag kiadott szakmai programokhoz. Itt elsősorban azokra a nagy járműipari cégekre gondolok, amelyek elég hamar el tudták érni, hogy az autógyártó szakképesítés megjelenjen Magyarországon. Szombathely, Zalaegerszeg és Szentgotthárd városok közösen harmadik járműipari központtá kívánnak válni, hiszen ezekben a városokban olyan nagy volumenű cégek működnek, amelyek ha autót nem is gyártanak, de az autóalkatrész-gyártásban meghatározó szereplők. Elemi érdekük, hogy megfelelő szakképesítésű munkavállalók álljanak rendelkezésükre. Ennek érdekében a BPW Hungária Kft. és a LuK Savaria Kuplunggyártó Kft. is tanműhelyeket épített az elmúlt években. Szombathelyen például olyan nagyszámú az érdeklődés a tanulók részéről, akik ilyen jellegű szakmát kívánnak választani, hogy a cégek már válogathatnak közöttük. Sajnos az ipar teljes vertikumára ez még nem jellemző, hiszen például az építőiparban vagy a könnyűiparban sokkal nehezebb olyan vállalatokat találni, amelyek nagy számban tudnak tanulókat foglalkoztatni. A Kereskedelmi és Iparkamarának, amely koordinálja a tanulók elhelyezését az iskolák és a cégek között, komoly feladatot jelent a megfelelő számú képzőhely biztosítása. Az iskolai tanműhelyek szerepe ezért továbbra is meglehetősen hangsúlyos maradt az elmúlt években. Magyarországon eddig alapvetően önkormányzati fenntartásban működtek a szakképző intézmények. Ebből nagyon sok párhuzamosság adódott. Gyakran előfordult, hogy 30–40 km-es körzetben ugyanolyan szakmákat tanítottak az intézmények, ami megfelelő létszám híján az erőforrásokat szétaprózta. Ezt a problémát kellett volna megoldania a TISZK rendszernek, ami az elmúlt években került bevezetésre Magyarországon, de eredményessége különböző okok miatt nem érte el a kitűzött célt. A mostani struktúra szerint a megyeközponti tankerületek koordinálják a szakképzést. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy egy régión, megyén belül összehangolásra kerüljenek a képzések, és a párhuzamosságokat hosszú távon meg tudjuk szüntetni, illetve az erőforrásokat hatékonyabban, a gazdaság igényeihez igazodva tudjuk kihasználni. Ezt az utat – ugyan elég nehezen – a gazdasági élet szereplőivel közösen, egymástól tanulva próbáljuk kitaposni.

NÉMETH ZSOLT Az UNIRIV Kft. az egyik olyan cég, amely nemrégen gyakorlati oktatóhelyként belépett ebbe a rendszerbe. Kérdésem Pócza úrhoz, hogy mi volt a motivációja ennek a lépésnek, és melyek az eddigi tapasztalatok? 79

PÓCZA ANTAL A motiváció kérdése egyszerűen megválaszolható. A cég növekedéséből és a természetes fluktuációból keletkező munkaerőhiány a térségből eddig egész egyszerűen nem volt pótolható. Hiába vannak a térségben olyan szakképző intézetek, iskolák, amelyek egyébként számunkra szükséges, hasonló szakirányban végző fiatalokat képeznek, de ezeknek a diákoknak egy része vagy nem akar a szakmában elhelyezkedni, vagy pedig a tudásuk, tapasztalatuk, felkészítettségük nem megfelelő ahhoz, hogy azonnal munkát tudjanak vállalni. Ezért döntöttünk úgy, hogy azokat a fiatalokat, akiket szeretnénk később alkalmazni, ezután mi magunk fogjuk képezni. Ehhez természetesen szerencsésen hozzájárult az is, hogy az Oktatási Törvény éppen az elmúlt évben változott meg, lehetővé téve a duális képzés során a három éves szakképzés elindítását. Így nem volt jogi akadálya a lépésünknek. Szerencsénkre van székhelyünkön, Csepregen egy gimnázium és szakközépiskola, amelynek tantestülete és igazgatója felismerte a szakoktatásban rejlő lehetőségeket, akik beszerezték a szakmai és elméleti képzés indításához szükséges engedélyeket az iskola számára. A többi feltétel biztosítását mi vállaltuk. Kialakítottunk egy tanműhelyt és különböző fórumokon vettünk részt, ahol az általános iskolában végzős tanulókat tájékoztattuk a lehetőségekről. Bemutattuk nekik és szüleiknek, hogy mit kínálunk, és igyekeztünk meggyőzni őket arról, hogy a nálunk induló szakképzésre jelentkezzenek. A tájékoztató fórumok eredményeképpen harminc tanuló jelentkezett hozzánk az első évben. Nagyon érdekes, hogy a harminc tanuló között húsz olyan van, akik a 8. évfolyamból kerültek ki, tízen pedig érettségi bizonyítvánnyal a kezükben kezdtek el szakmát tanulni. Azt gondolom, hogy ennek a tíz fiúnak az esete igazolja leginkább, mennyire fontos a szakmai végzettség, hiszen ők már középiskolai bizonyítvány birtokában fogtak bele egy szakma elsajátításába.

NÉMETH ZSOLT Elhangzott már korábban, hogy a duális képzési rendszer átvétele, illetve bevezetése hosszú folyamat. Bár a BFI nem olyan szakmai intézmény, amelynek teljes rálátása van erre a folyamatra, de bizonyára van tapasztalata arra vonatkozóan, hogy mennyire életszerű, mennyire szakszerű a cégek gyakorlati oktatásban való részvétele Ausztriában? Nem sikkad-e el pl. a céges képzésben az oktatás, mondjuk a foglalkoztatás, a munkavégzés rovására? 80

JÜRGEN GRANDITS Meg kell különböztetni a tisztán cégekben zajló duális szakképzést a nem céges tanműhelyes képzéstől és a JASG-tanfolyamoktól. A többek között általunk is fenntartott tanműhelyek kapcsán szorosan együttműködünk a gazdasági élet szereplőivel és megpróbáljuk a képzésre járókat 1 vagy 2 év után valódi céges képzőhelyhez juttatni a szabad munkaerőpiacon. Ez annyit jelent, hogy bár a fiataloknak velünk van tanulószerződése, és a társadalombiztosítási járulékot is fizetjük utánuk, mégis az a célunk, hogy minél hamarabb integráljuk őket egy, a szabad munkaerőpiacon elérhető céges szakképzésbe. A nem céges szakképzőhelyek aránya jelenleg 7–8 %. A gazdasági élet szereplői kissé aggódnak, hogy ezáltal háttérbe szorult a valódi duális szakképzés. Mi, akik a munkavállalói érdekképviselet szerve vagyunk, azt is látjuk azonban, hogy a nem céges szakképzésbe elsősorban olyan fiatalok kerülnek, akiknek nehézséget okoz a tanulás, és akik nem igazán alkalmasak a normál céges szakképzésben való részvételre. A helyzet az, hogy a szakoktatóknak kint a cégeknél egyre kevesebb az idejük arra, hogy törődjenek a náluk tanulókkal és megtanítsák nekik a tananyagot. Ez az egyik hátránya a céges képzéseknek, hiszen itt a globalizáció és a gazdasági nyomás miatt megpróbálják a munkával összefüggő költségeiket csökkenteni. Kár, hogy egyre kevesebb vállalkozás hajlandó szakmunkástanulókat felvenni és inkább a nagy cégek azok, amelyek tanműhelyeket alakítanak ki, miközben a kis- és közepes vállalkozások visszavonulnak a duális képzésből. Ezen kívül olyan könnyítések is születtek, miszerint pl. a tanulószerződést a szakképzés során is fel lehet mondani. A fiataloknak a képzés befejezése után ma már lehetősége van a vállalkozás elhagyására, így elmehetnek pl. a nagyiparba, ahol lényegesen többet keresnek, mint egy kis, vagy közepes vállalkozásnál. Mégis támogatjuk ezt a duális rendszert, mert ez valóban gyakorlatközpontú. Megmutatkozik azonban, hogy az erősen specializált cégek nem képesek az adott szakmához kapcsolódó valamennyi tananyag lefedésére, úgyhogy e körben megpróbáljuk szakképzési szövetségeken, valamint felnőttképzési lehetőségeken keresztül megszüntetni a hiányosságokat. Az építőiparban működik pl. az ún. triális rendszer, ahol a fiatalok a téli hónapokban stresszmentesen tanulhatnak meg gyakorlati készségeket az e célra szolgáló építőipari tanműhelyekben a magángazdaságban dolgozó képzett szakmunkásoktól, illetve pótolhatják a lemaradásukat. Ez a rendszer sikermodellnek számít, amely több év alatt alakult ki. A helyzet az, hogy számos erőfeszítésre kerül sor és nincs egyetlen, mindenhol alkalmazható bevált recept, inkább az intézkedéscsomagok azok, amelyek segítik az integrációt a magángazdaságban elérhető szakmunkásképző helyekre. A rendszer áteresztő képessége közben egyre nő, hiszen a szakmunkástanulók is leérettségizhetnek és később főiskolára, egyetemre mehetnek. A szakértők is újra és újra igazolják, hogy a legsikeresebb vállalkozók maguk is duális szakképzésre jártak, így pontosan ismerik dolgozóik szükségleteit. 81

NÉMETH ZSOLT Az Ön intézménye sem vállalati képzőhelyként működik. Véleménye szerint a kimenő fiatalok valóban rosszabb pozícióból indulnak, mint a céges képzőhelyen tanulók? Ezek a nem céges képzőhelyek fel tudják venni a versenyt a vállalati képzéssel, vagy a cégekkel való kapcsolatok már olyan szintűek, hogy tulajdonképpen garantálják az egyenértékűséget?

MARKUS MARTINCEVIC A magam részéről a kétfajta képzést abszolút egyenértékűnek ítélem. Természetesen nem mindegy, hogy melyik szakmáról beszélünk. Sok cégnél viszont kevés az idő ahhoz, hogy a szakmunkástanulókkal foglalkozzanak, és valóban megtanítsák nekik a tananyag minden részét. A nem céges tanműhelyeknél azonban van erre idő, így pl. a kőműves tanulók az első évben elsajátítják a különféle falazási módokat. Időről-időre megkeresnek minket olyan vállalkozások, akik az első évet már elvégzett tanulókat szeretnének felvenni, mivel ők már úgymond „használhatók”. Ausztriában szakképzési szövetségek létrehozására is van lehetőség, vagyis ha a szakmunkásképzést vállaló cégnek nincs rá lehetősége, hogy a szakmai tananyag minden részét maga tanítsa meg, akkor igénybe vehetik e célra az olyan szervezetek közreműködését, mint az „Ifjúság akcióban” tanfolyamait, hogy ezáltal a szakképzés teljes körű legyen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiközvetítési mutatóink igen jók. Amint Grandits úr már említette, a szakképzés során folyamatos feladatunk a tanulók integrálása a szabad munkaerőpiacon. Ez elsősorban szakmai gyakorlatok révén történik, amelyek során a vállalkozások hosszabb időn keresztül figyelhetik meg a tanulót, és ha látják, hogy motivált, van szaktudása és alkalmas a csapatmunkára, akkor esetlegesen úgy döntenek, hogy felveszik. Mint mondtam, nagyon jók a közvetítési eredményeink, nem csak olyan szempontból, hogy sok tanulót tudunk átjuttatni céges szakképzésbe, hanem azoknak a fiataloknak is jók az esélyeik a szabad munkaerőpiacon való állástalálásra, akik nálunk szerezték meg a szakmunkás-végzettséget.

NÉMETH ZSOLT Magyarországon most a képzési rendszerben egy építkezési folyamat van, és láthatóan vannak már eredmények. Több cég kezd bekapcsolódni a gyakorlati oktatásba, 82

viszont nagyon széles a skála. Mi a tapasztalat például az építőiparban, ahol a nagy cégek vagy a kis cégek a jellemzőek, vagy akár a vendéglátásban, ahol inkább a kis cégek vannak többségben, ők is mozdulnak ebbe az irányba? Lesz-e a közeljövőben megfelelő mennyiségű gyakorlati oktatóhely a piacon?

FODOR ISTVÁN Reméljük, hogy lesz. Sokat dolgozunk ezen, s próbáljuk felvenni illetve tartani a kapcsolatot azokkal a vállalkozásokkal, amelyek hajlandóak képzéssel foglalkozni. Alapvetően három problémát látok, amelyekre megoldást kell találni. Az első, amelyet a nap során már többször említettünk, a pályaorientáció kérdése, hiszen az az elsődleges, hogy a fiatal adott életkorában a szakmatanulást válassza. Ez a választás akár történhet az érettségi után is, hiszen erre is láttunk jó példát. Viszont még mindig nagyon sok gondot okoz az a tény, hogy a diákok jelentős része nem a szakképzést választja, és így azok a diákok, akik szakképzésbe kerülnek, nem a legmagasabb színvonalat képviselik. A vállalkozások egy jelentős része ugyanakkor jogosan várja el, hogy a hozzá kerülő tanulók megfelelő alapképzettséggel, kompetenciákkal rendelkezzenek. Ebben a helyzetben véleményem szerint akkor várható érdemi változás, ha a gazdasági növekedés következtében a gazdaság, a munkáltatók megfelelő feltételeket biztosítanak, és a szakmatanulás vonzóvá válik, hiszen ekkor a jó képességű diákok közül is egyre többen és szívesebben választják a szakképzést. A másik problémának azt látom, hogy jelen pillanatban nem megoldott a szakképzés iskolai képzési oldala. Jelenlegi szakembereink, oktatóink elmennek nyugdíjba, és egyszerűen nem kapunk oktatókat. A Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskolában jelenleg 9 betöltetlen, mondhatnám betölthetetlen állás van, hiszen egy CNC-gép kezelését oktató mérnök a tanári fizetésért nem teszi be a lábát az iskolába, amikor egy vállalatnál két-, három-, négyszeres bért is kaphat. A szakoktató gárda elöregedett, a következő években jelentős számban nyugdíjba vonulnak, ami nagyon komoly problémákat fog okozni a szakképzésben. A harmadik terület pedig a cégek, a vállalkozások érdekeltté tétele a szakképzésben. Örvendetes, hogy vannak már jó példák, hiszen a saját érdekeit felismerve számos cég maga is aktívan, proaktívan közreműködött, tanműhelyt hozott létre, vagy éppen egy iskolával együttműködve indított szakképzést. Sajnos Magyarországon a nagyon gyorsan változó pénzügyi, jogi, gazdasági környezet nem könnyíti meg a vállalkozói szándékok megfogalmazását. Nehéz elvárni egy kis- vagy középvállalkozástól, hogy 4–5 évre előre meg tudja mondani, milyen szakemberre lesz szüksége. Ugyan83

akkor a vállalkozásoknak is tudniuk kell, hogy az oktatási rendszerben van egy jelentős latencia, azaz 4–5 év is eltelik addig, amíg egy megjelenő vállalati igényre a magyar iskolarendszer ki tud bocsájtani megfelelő számú szakembert. Ha viszont a cégek nem tudnak biztonsággal tervezni 3–4-5 évre, akkor nem fogják tudni nekünk megmondani, hogy igazából mire van szükségük. Ezért is próbáljuk a Kamara segítségével vagy közvetlenül folyamatosan tartani a kapcsolatot a vállalkozásokkal, hogy legalább fő vonalakban megtaláljuk az együttműködés formáit.

A szakértői beszélgetés résztvevői: Dancsecs Roland, Markus Martincevic, Jürgen Grandits, Fodor István, Pócza Antal, Németh Zsolt (balról jobbra)

NÉMETH ZSOLT Ősi probléma, hogy a piac elvárása és az oktatás valós teljesítménye sosincs tökéletesen összhangban. Főleg manapság, amikor a gazdaság nagymértékben és gyorsan változik. A gazdasági válság mutatta meg igazából, hogy mennyire gyorsan tud változni egy-egy cég elvárása, illetve tevékenysége, aminek a szakképzés nem mindig tud eleget tenni. Ki szeretnék emelni egy problémát a Fodor úr által elmondottakból. 50% felett van Vas megyében azoknak a szakoktatóknak az aránya, akik 50 évesnél idősebbek, és 25% az 55 évnél idősebb szakoktatók aránya. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy rövid időn belül „kiürülnek” oktatói oldalról az iskolák, amelyek a piac számára „termelik” a 84

szakképzett munkaerőt. Úgy gondolom, hogy e probléma megoldásához mindenképpen kormányzati intézkedésre lenne szükség. Nehezen elvárható ugyanis egy kiválóan felkészült szakembertől, hogy pedagógusbérért oktasson egy iskolában, amikor annak többszörösét is megkeresheti egy vállalatnál. Szó esett már a pályaorientációról is, ami a szakképzés alapjait adja meg. A pályaorientáció valamilyen szinten az állami szervezetek feladata, felelőssége, de úgy gondolom, hogy legalább ilyen felelőssége a cégeknek is, akik tulajdonképpen a jövendőbeli munkatársaikat tudják ezáltal segíteni. Tud-e, akar-e, vagy hogyan tud egy cég, mint például az UNIRIV Kft. a pályaorientációban közreműködni?

PÓCZA ANTAL Először szeretném a vitapartnereim hozzászólásait kiegészíteni. Leginkább azzal a véleménnyel vitatkoznék, miszerint bizonyos esetekben a kis- és középvállalkozásoknál tanulók nem kapnak komplex képzést, és ezért talán jobb, ha szervezett iskolai formában folyik a képzésük. A mi tapasztalatunk ettől eltérő. A mai magyar oktatási rendszerben, a szakképző iskolai tanműhelyekben az a gyakorlat, hogy a 25–30 fős osztályok tanulóira egyetlen szakoktató jut 45 percen keresztül. Ki lehet számolni, hogy a 45 percben egy-egy diákra hány másodperc jut személyesen. A mi cégünknél – és ez a kisvállalkozásoknál egyértelműen előnyt jelenthet – nem csak az oktatásért felelős osztályfőnök vagy szakmai tanár okítja a tanulókat, hanem az üzemben dolgozó összes olyan mester, akinek ehhez képzettsége, szakmai ismeretei vannak. Ez azt jelenti tulajdonképpen, hogy egy felnőttre 2–3 diák jut nálunk, így azt hiszem, nem is kell számolnunk, hogy mennyivel több figyelem fordítódik egy-egy fiatalnak a képzésére. A kis- és középvállalkozásoknál tanuló diákok ezen kívül nem „demó alkatrészeket” gyártanak, mint az iskolában, ahol a tanulók évről évre ugyanazokat a munkadarabokat készítik el. Mi a tanmenetet, tematikát úgy állítottuk össze, hogy minden egyes alkatrész, amit a tanulók gyártanak, beépíthető legyen valahol a gyártásba. Nekünk ugyanis az az érdekünk, hogy olyan termékeket állítsanak elő a tanulók, amiket később használni tudunk. Tapasztalataink szerint a diákok talán még a nevüket is ráírnák az alkatrészre, hogy utána meg tudják nézni, jó-e, működik-e az, amit készítettek. Mindez tehát egyfajta sikerélményt jelent számukra. A kis- és középvállalkozások előnye lehet a duális képzésben az is, hogy az első osztályosok számára a tananyag vége felé van egy szintfelmérő szakvizsga, amelynek keretében el kell készíteniük egy munkadarabot. Azt gondolom, hogy aki meghatá85

rozta ennek a feladatnak a műszaki bonyolultságát, a termék előállításához szükséges felkészültségi szintet, az eléggé alátervezett. A tanulóknak egy nagyon egyszerű munkadarabot kellett elkészíteniük, amihez 4 óra állt rendelkezésükre. A nálunk tanuló diákok kb. két óra alatt megcsinálták. Problémáink voltak viszont az osztályzásnál, mivel a harmincból egyetlen egy hármas osztályzat volt, a többi négyes és ötös. Én dühöngtem a legjobban, amikor ennyi ötöst láttam, ugyanis nekem kellett másnap odaállnom a diákok elé és megértetni velük, hogy a kiváló eredmények ellenére ne képzeljék magukat kész szerszámkészítőknek. A magyar oktatási rendszer még sok javításra szorul, az viszont biztos, hogy az Oktatási Törvény változása jó irányba mutat. Mi éveken keresztül az összes érdekképviseleti szervben azért küzdöttünk, hogy ezek a változások, amelyek most bekövetkeztek Magyarországon, létjogosultságot kapjanak és bátran vállaljuk fel azokat. Ha korábban kezdtük volna el, nem a 24. órában, akkor most előrébb tartanánk. A pályaorientációval kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a gyerekek a 8. osztály végén nem nagyon tudják eldönteni, hogy milyen pályát válasszanak, és a szüleik sem tudják, hogy melyik irányba indítsák őket. A döntés nem könnyű feladat és nem kis felelősséggel jár, hiszen a rossz döntés egy életre visszavetheti a gyerek életpályáját. Éppen ezért volt számunkra fontos, hogy a szülőkkel történt legelső beszélgetésünk során elmondjuk nekik: mi olyan szakmát kínálunk, amelyben a munkavégzés nem számítógép előtt, nem mobiltelefonnal történik, nem jár szolgálati autó, és munka közben piszkos lesz a kezük. Ugyanakkor azt is elmondtuk, hogy aki ezt a szakmát megtanulja, annak Magyarországon is és külföldön is biztosan lesz munkahelye. A megyében, a térségben rajtunk kívül nagyon sok cég küzd azzal a problémával, hogy nincsen megfelelő számú fiatal szakmunkás. Biztos vagyok abban, hogy más vállalatok az összes végzős tanulónkat azonnal elcsábítanák, amint végeznek, olyan szintű hiány van ezekből a szakemberekből. Tudjuk, hogy a végzett szakmunkásaink egy része Ausztriában is megpróbál majd elhelyezkedni, mivel ott magasabb jövedelmet tud realizálni. Ezért néhány Vas megyei céggel közösen létrehoztunk egy olyan alapítványt, amely már most beavatkozik ezeknek a tanulóknak az életébe. Az alapítvány külön támogatásban részesíti azokat a tanulókat, akik tehetségesek és egy térségi, lakhelyükhöz közeli vállalatnál kívánnak később dolgozni. A támogatás lehetőséget biztosít a képzést segítő eszközök megvásárlására, kiállításon való részvételre, de adott esetben emeltebb összegű tandíjra is. A pályaorientáció, ami a tanuló bizonyos szakma irányába való elindítását is jelenti, véleményem szerint úgy teljes, hogy egyfajta életpálya-modellt is felvázol a tanulónak és szülőjének, hiszen közösen kell meghozni a felelősségteljes döntést.

86

NÉMETH ZSOLT A pályaorientáció elég tág fogalom, ami részben a jó szakmaválasztást jelenti, részben pedig ezen túlmutat. Az osztrák kollégáktól sokszor hallottuk, hogy most már munkaerőhiány van, de a viszonylag magas magyarországi, nyugat-dunántúli munkanélküliség ellenére bizonyos szegmensekben, mint például a fémiparban, nálunk is munkaerőhiány alakult ki. Úgy tudom, hogy a Pannon Novum Nonprofit Kft. egyik projektje speciális utat jár e probléma megoldásában.

DANCSECS ROLAND Részt veszünk egy osztrák-magyar határon átnyúló együttműködési projektben, amelyben egyébként a BFI is partnerünk. A 13–15 éves lányok körében igyekszünk népszerűsíteni a fémipari és elektrotechnikai szakmákat, mégpedig oly módon, hogy kísérleti projektek keretében céglátogatásokat biztosítunk nekik, illetve szakkör jellegű délutáni foglalkozások alkalmával lehetőségük van az első munkafogásokat elsajátítani. Tehát megpróbáljuk bekapcsolni őket a termelésbe, hogy sikerélményük legyen, és így arra ösztönözzük őket, hogy műszaki szakmát válasszanak.

NÉMETH ZSOLT Ez a kezdeményezés nálunk még valóban különlegesnek nevezhető. Emlékszem, hogy az első konferenciák egyikén jártam egy burgenlandi képzőintézményben, ahol női lakatosokat és kőműveseket képeztek, és mi akkor azért elég furcsának találtuk ezt. Bevallom, most sem tartom feltétlenül indokoltnak, hogy például női kőműveseket képezzünk. De az tény, hogy vannak olyan fémipari szakmák, amelyekben Magyarországon ma még talán egyetlen nő sem, vagy csak nagyon kevés dolgozik. A technológiai fejlődés pedig olyan mértékű, hogy ezek a munkák ma már nem jelentenek akkora fizikai megterhelést, hogy azokat nők ne végezhetnék. Jürgen Grandits úrtól kérdezem, hogy Önöknél a pályaorientációt milyen szervezeti együttműködésben folytatják? Van-e valamilyen koordináció, vagy a szervezetek önállóan dolgoznak? Mennyire tudják hatékonyan megtalálni és irányítani a fiatalokat pályaorientációval?

87

JÜRGEN GRANDITS A BFI elsősorban olyan fiatalokkal foglalkozik, akik az AMS-nél álláskeresőként vagy szakképzőhelyet keresőként vannak bejelentve. Az érintettek a képzés megkezdése előtt 10 hetes pályaorientáción vesznek részt, amelynek során megismerik a Burgenlandban fennálló szakmai lehetőségeket és a választható tanműhelyeket. Jelenleg 13 tanműhely üzemel, ahol olyan szakmákat lehet elsajátítani, melyek jó munkahelyi esélyekkel kecsegtetnek. Ezen kívül közreműködik a gazdasági kamara szakmunkástanulók képzésért felelős szerve is, amely tanácsadást is nyújt a fiatalok részére. A pályaorientáció azonban Ausztriában már 7. osztálytól megkezdődik, van ahol önálló tantárgy keretében. Ennek keretében pl. egyes vállalkozók igyekeznek a fiatalok érdeklődését felkelteni a szakmunkás szakmák iránt. Újabban egyre több cég él ezzel a lehetőséggel és megpróbálnak közvetlenül az iskolából toborozni potenciális szakmunkástanulókat. Az olyan építőipari cégekkel való együttműködés, mint a STRABAG vagy a PORR azt mutatja, hogy a vállalkozások a jó tanulókat szeretnék felvenni és részben sikerül is megnyerni őket pl. karriertervek felvázolásával, amiből a fiatalok láthatják, hogy hogyan válhatnak szakmunkástanulóból építőmesterré. A gazdasági kamara is próbálja meggyőzni a fiatalokat, többek között tv reklámok segítségével, hogy a szakmunkásképzés melletti döntés jó választás. Néhány éve a szakmák elnevezését is megváltoztatták, a korábbi pincér ma pl. éttermi szakember. Ezek marketing eszközök, amelyek az adott szakma felértékelését célozzák meg. Továbbá, ma már lehetőség van párhuzamosan az érettségire való felkészülésre is, ami által a szakképzés egyre vonzóbbá válik. Ha mondjuk korábban is meg lett volna a lehetőség az érettségi vizsga letételére, akkor a szüleim is biztos beleegyeztek volna, hogy a duális szakmunkásképzést válasszam, ami az eredeti szándékom volt. Sok példát lehet tehát nevesíteni arra, hogy hogyan lehet a fiatalokat megnyerni a szakmunkásképzés számára.

MARKUS MARTINCEVIC Eredetileg Bécsben is úgy volt, hogy a nem céges szakmunkásképzés előtt 8 hetes pályaorientációra került sor, időközben azonban a helyzet már megváltozott, a pályaorientációra ugyanis az AMS-nél szakképzőhelyet keresőként regisztrált fiatalok számára a nem céges tanműhelyekben szervezett rövid gyakorlatok formájában kerül sor. A fiatalok itt akár 2 héten keresztül is kipróbálhatnak egy-egy szakmát, és kideríthetik, hogy vajon nekik való-e. Azt a tapasztalatot szereztük, hogy az ifjúság szakmával kapcsolatos elképzelései nem felelnek meg a valóságnak, ami igen nagy gond. 88

Másrészt akadályt képezhet, hogy nem ismerik az adott foglalkozás gyakorlásának előfeltételeit, pl. hogy festőnek nem alkalmas, aki szédül a létrán. Általánosan elmondható, hogy a pályaválasztás igen nagy kihívás és csak kevés olyan fiatal van, aki már 15–16 éves korában pontosan tudja, hogy milyen szakmában kíván majd dolgozni. Másoknak van konkrét elképzelésük, a három hónapos pályaorientáció ellenére aztán hirtelen mégis mást akarnak csinálni. Ebben sok tényező befolyásolja őket, pl. az (új) barátok, vagy a rokonok. Tapasztalatom szerint a döntésben a vállalkozások is számítanak, pl. hogy jó-e a hírük, színvonalas-e náluk a képzés, illetve, hogy végzés után lehetséges-e az ott dolgozás. Ezek azok a szempontok, amelyek közrejátszanak a fiatalok döntésében, és a vállalkozások személyzetfejlesztőinek is figyelemmel kellene lenni rájuk.

NÉMETH ZSOLT A szakoktatás, szakképzés rendkívül széles témakör, amelynek most csak néhány szeletét érintettük. Időnk végéhez közeledve arra kérem Önöket, hogy egy-egy percben ismertessék azokat a gondolataikat, amiket még nem mondtak el és amiket meg szeretnének osztani a közönséggel.

DANCSECS ROLAND Nagyon sok fontos kérdést érintettünk a szakértői beszélgetés keretében. Az előbb említett projektünkkel kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy várjuk azoknak a cégeknek a jelentkezését, akik fogadnák ezeket a 13–15 éves, még pályaválasztás előtt álló lányokat egy céglátogatás keretében. Még nagyszerűbb lenne, ha lehetőséget is tudnának biztosítani arra, hogy a lányok egy kisebb használati, demonstrációs tárgyat elkészítsenek.

MARKUS MARTINCEVIC Zárásképpen lenne még egy megjegyzésem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzéssel összefüggésben: A tegnapi előadások során hallhattuk, hogy a vég89

zett osztrák szakmunkások 50%-a nem marad meg az eredeti szakmájánál. Természetesen Ausztriában is készül munkaerő-piaci prognózis és a szakképzést igyekeznek ennek megfelelően irányítani. Mégsem szabad elfelejteni, hogy a mi munkánk célcsoportját a fiatalok képezik, akik nyakig vannak a serdülésben, plusz még egy hátizsáknyi problémát is cipelnek magukkal. Ezért jelent nagy kihívást valóban olyan szakmai képzést kínálni, amely megfelel az érintett fiatalok érdeklődésének és képességeinek, és még a munkaerőpiacon is van rá kereslet.

JÜRGEN GRANDITS Végezetül érdeklődés esetén szeretném Önöket meghívni, hogy velünk közösen valósítsanak meg projekteket ezen a területen. Két héttel ezelőtt pl. szakmai kiránduláson voltunk az Audi győri gyárában, ahol a szakképzés érdekes aspektusaival ismerkedtünk meg. A feladat most annak átgondolása, hogy hogyan lehet a gyakorlatorientált szakképzést nem csak nagy cégeknél, hanem kis- és közepes vállalkozásoknál is megvalósítani. Ezzel a kérdéssel projektek keretében lehetne foglalkozni. Ausztriában a vállalkozásoknál folyó szakmunkásképzés igen erősen gyakorlatorientált, a szakiskolákban és a nem céges tanműhelyekben pedig eddig legnagyobbrészt a gazdasági életben dolgozó szakoktatók tevékenykedtek mellékállásban. A társadalombiztosítási törvény módosítása miatt ez a jövőben az eddigi formában már nem lehetséges, hanem rendes munkaviszonyt kell létesítenünk velük. Igen kevesen vannak, akik mellettünk döntenek, hiszen ez most már egy vagy-vagy döntés. Szerintünk tenni kellene ez ellen valamit, mert a jelen körülmények között kárt szenved a gyakorlatias képzés, és fennáll a tisztán iskolarendszerű oktatás veszélye. Ezért fontos lenne megengedni, hogy a szakoktatók alkalmazása rugalmas formában maradhasson, hogy biztosítható legyen a minél életközelibb szakmunkásképzés.

FODOR ISTVÁN Reagálni szeretnék arra, amit Pócza úr mondott a tanműhelyekről és a 35 fős létszámról, ami elméleti órákon előfordulhat. Viszont a gyakorlati képzésben egyrészt nem 45 perces órák vannak, másrészt a jogszabály 12 főben maximalizálja a csoportok létszámát. Nagyon boldog lennék, ha Magyarországon a tanulókat ilyen gyakorlati helyeken tudnánk oktatni, mint pl. az UNIRIV, ahol valóban hasznos produktumok készül90

nek, ahol megfelelő szakemberek tanítják a diákokat. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy Magyarországon a cégeknek csak 2%-a foglalkozik szakképzéssel, amelynek terhe így ott maradt a sok gonddal küzdő iskolákon. Véleményem szerint ebből a helyzetből csak valamennyi érintett szereplő együttműködésével, közös erőfeszítésével tudunk kitörni és előbbre jutni, hogy elérjük közös célunkat: a színvonalas, minőségi szakképzést. Remélem, hogy az állam a saját érdekeit felismerve biztosítja a szakképzés számára azokat a forrásokat, amelyek feltétlenül szükségesek a demográfiai helyzet megváltozásából fakadó szociális, társadalmi és gazdasági problémák kezeléséhez. Ehhez működőképes gazdaságra, erős gazdasági szereplőkre van szükség. Meggyőződésem, hogy a szakképzésre fordított minden forint vagy euró a jövőbe való befektetés.

PÓCZA ANTAL Tavaly egy kicsit féltem, amikor bevállaltuk a szakképzést, hiszen nem volt benne semmilyen gyakorlatunk. Nem tudtam, hogyan fognak hozzáállni a kollégák és men�nyire lesznek partnerek a mesterek. Most már elmondhatom, hogy nagyon pozitívak a tapasztalataim. A szakemberek szívesen adják át a fiataloknak azt a tudást, amit ők évek alatt megszereztek, és úgy látom, hogy a gyerekek is fogékonyak erre. A mai világban a fiatalokról sok rosszat lehet hallani, sokan vannak rossz vélemén�nyel róluk. Én eddig nagyon pozitív tapasztalatokat szereztem ennek a 30 tanulónak a képzése során. Vagy szerencsénk volt, és válogatott tanulók kerültek hozzánk – ami persze nem igaz –, vagy pedig a környezet, amibe belecsöppentek, értette meg velük: ahol termelés folyik, forgó-mozgó gépek vannak, ott nem lehet játszani, viccelődni, szórakozni, hiszen baleset érhet bárkit. Felülmúlta várakozásaimat kollégáim hozzáállása is, ahogy óvják, figyelik, segítik a rájuk bízott fiatalokat. Még a viselkedésük is megváltozott némileg. Be kell vallanom, hogy korábban néhányszor láttam egyik-másik kollégámat védőfelszerelés nélkül dolgozni a köszörűgép mellett. Természetesen azonnal szóltam neki, hogy tegye fel a szemüvegét. Amióta tanulók vannak a műhelyben, ilyen eset nem fordul elő. Pontosan azért, mert a kollégáim nagyon jól tudják, hogy az ő példájuk ragadós lesz, tehát ha nekik szabad köszörülni védőszemüveg nélkül, akkor a tanulóknak is szabad, és ebből baleset származhat. Összegezve elmondhatom, hogy nagyon jó véleménnyel vagyok a bekövetkezett változásról és örülök annak, hogy ennek része lehetek, s annak is örülök, hogy ezeket a kedvező tapasztalatokat Önökkel is megoszthattam. 91

NÉMETH ZSOLT Köszönöm minden beszélgető partneremnek a részvételt és a hozzászólást. Összefoglalni nem akarom, amiről itt beszéltünk, hiszen csak megismételni tudnám, hogy a szakoktatás, a szakképzés hatalmas témakör, és a rendelkezésünkre álló időbe en�nyi fért bele. Magyarország sajnos valóban még csak a folyamat elején tart a duális képzési rendszer kialakításában. Úgy gondolom, hogy jó lenne most megmaradni egy úton, hiszen – ahogyan Fodor úr is érintette – Magyarország az elmúlt 20–22 évben átlagosan kétévente módosította valamilyen formában az oktatási rendszerének az irányultságát. Megfontolandó és igaz, amit az osztrák kollégák elmondtak: egy-egy rendszer bevezetése hosszú évekbe telik, főleg akkor, hogyha ekkora léptékű változás történik. A folyamatnak vannak és lesznek pozitív és negatív hozadékai. Pozitívuma lehet, hogy amíg a vállalatok eddig inkább az igényeiket és elvárásaikat fogalmazták meg, most a folyamat tevékeny részesei kell, hogy legyenek, és a jelenleginél sokkal több energiát kell belefektetniük ebbe a munkába. El kell elfogadni, hogy a változásoknak lesznek vesztesei és nyertesei, de az biztos, hogy csak valamennyi szereplő valódi együttműködésével tudunk előrelépni. Osztrák oldalon most ez a folyamat egy kicsit megakadni látszik, s nekünk érdemes szem előtt tartani az ottani tapasztalatokat. Úgy gondolom, hogy a nálunk megkezdődött folyamat alakításába már be kell építeni ezeket a tapasztalatokat is, mivel igen jelentős lépések előtt állunk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

92

A konferencia összefoglalása és zárása

RODLER TAMÁS Tisztelt Konferencia-résztvevők, kedves Kollégák! Örömmel állapítom meg, hogy tanácskozásunk keretében széleskörű tájékoztatást kaptunk a fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről Ausztriában és Magyarországon, némi Európai Uniós kitekintéssel. Megállapíthatjuk, hogy a két országban jelentős eltérés mutatkozik a problémának tekinthető fiatalkori munkanélküliséget illetően. Ez tükröződik a két ország szakmapolitikai intézkedéseiben is. Magyar résztvevőként két, mellékesnek is tűnhető megállapítást szeretnék kiemelni az eddig elhangzottakból. Az első az, hogy a duális képzési rendszer bevezetése nem csak jogalkotási kérdés, hanem egy sokszereplős, hosszú folyamat. A másik megállapítás pedig az, hogy az azonosnak tűnő statisztikai adatok mögött jelentős tartalmi különbözőségek lehetnek. A megnyitón megfogalmazott várakozásaimból a közös gondolkodás, az új utak keresése biztosan megvalósult – ezt a háttérbeszélgetésekből tudom –, és remélem, hogy eredménye is lesz majd. Köszönöm az előadóknak és a szakértői beszélgetés résztvevőinek a felkészülést, Önöknek meg az érdeklődő figyelést!

WALTER REITER Szeretném még röviden elmondani, hogy mit éltem meg pozitívnak a konferencia kapcsán. Ezúttal igen jól egymásra épültek az előadások, vagyis az általános programoktól haladtunk 93

a konkrét projektek felé. Az Európai Ifjúsági Garancia keretében a jövőben rendelkezésre állnak majd támogatási lehetőségek, bár nem lenne baj, ha a 6 milliárd eurós keretösszeget felemelnék, hogy a dolog szimbolikus jelentősége növekedjen. Mindenesetre ez az összeg legalábbis kezdetnek megteszi, ezen kívül az ifjúság foglalkoztatásának kérdése minden bizonnyal az Európai Szociális Alap keretében is központi jelentőségű lesz. Törekedni fogunk rá, hogy a konferencián elhangzottak alapján az AMS-ben és a minisztériumokban dolgozó kollégákkal közösen már a programozás során megfelelő impulzusokat adjunk. Úgy gondolom, hogy a konferencián hallott előadások és a kerekasztal-beszélgetés tényleg érdekes új információkat szolgáltattak, és csak kevés átfedés fordult elő. Egy kicsit talán el is fáradtunk, de szerintem ennek jutalma a sok itt nyert hasznos felismerés. Végezetül szeretnék köszönetet mondani az előadóknak, a tolmácsoknak, a szervezőknek és a mai nap moderátorainak: Németh Zsoltnak és Rodler Tamásnak. Mindannyiukat szeretettel meghívom a jövő évi konferenciára, hiszen láthattuk, hogy bár már a 19. alkalommal találkoztunk, mégsem köszöntött be az unalom, hiszen a keretfeltételek gyorsan változnak, és nekünk meg kell próbálnunk lépést tartani velük. Ebben segítenek a konferenciáink: a jobb tájékozódásban, a több tudással és gyakorlati tapasztalatokkal való ellátásban, ami lehetővé teszi, hogy a munkaerőpiac kritikus témaköreiben koncepciókat fejlesszünk ki és valósítsunk meg. És legvégül kérem, vigyük magunkkal az Európai Bizottságnál dolgozó kolléga részéről elhangzott idézetet: A képzés kevesebbe kerül, mint annak elmaradása! Még egyszer köszönöm a figyelmüket!

Walter Reiter zárta le a konferenciát 94

A konferencia résztveői

Titulus / Titel

Név/Name

Dr. Adler Judit

Intézmény / Institution

GKI Gazdaságkutató Zrt.

Andrasek Beáta

Nagykanizsa MJV Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Angyalosy Edina

Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Antal Nóra

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Bakos László Attila

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Baloghné Csontos Gizella

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Dr. Banga Lajos

Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület

Baranyainé Herterlendy Szilvia Bíró Ágnes

SchmidTeam Kft.

Bodorkós Ferencné

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Borsos József

Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Bruckner László

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Buday Attila

Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 95

Titulus / Titel

Név/Name

Dr. Czomba Sándor

Intézmény / Institution

Nemzetgazdasági Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság

Csanádi Csaba

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csizmár Péter

EURES-T Pannónia

Csonka István

Nemzetgazdasági Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság

Csuka Imréné

Prenor Kertészeti és Parképítő Kft.

Danajka Noémi

Nemzetgazdasági Minisztérium, Foglalkoztatási Programok Főosztály

Dancsecs Roland

Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft.

Dominek Judit

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Dr.Gálné Dr.Schulcz Erika

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Éder Géza

Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület

Farkas Péter

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság

Farsang Zoltán

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség NP Kft.

Fenyves Péter

Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Fodor István

Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ

Földesi Endréné

Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft.

Ing. Franz Haider

CONTACT Software GmbH

Gombás József Görcz Gyula Györe Zoltán Györe Zoltánné 96

Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal

Titulus / Titel

Név/Name

Intézmény / Institution

Hágen Tímea

Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Harangozó Bertalan

Vas Megyei Kormányhivatal

Harangozóné Vigh Ilona

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Hegedüs Judit

Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület

Hervay Judit

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Foglalkoztatási Igazgatóság

Horváth Csaba

MSZOSZ Nyugat-Dunántúli Regionális Képviselete

Horváth Dóra Horváth Eszter Dr. Íróczki Lénárd

Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Jegenyési Hajnalka

Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft

Kámán István

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Kardos Bernadett

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Kelemen Attila Kenedli Erzsébet

Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége

Kiss Ambrus Kiss Gabriella

Változó Világért Alapítvány

Kiss Gyula

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Kovács Andrea

Galambos Logistic Kft.

Dr. Kovács Bernadett Kovács Ferenc

MSZOSZ Nyugat-Dunántúli Regionális Képviselete Vas Megyei Közgyűlés 97

Titulus / Titel

Név/Name

Intézmény / Institution

Kovács Gábor

Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület

Kovácsné Csákvári Beatrix Lackner Dóra

SAVARIA REHAB-TEAM Nonprofit Kft.

Lakner Tamásné

Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft

Major Ernő

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Mátyás Gyöngyi Mester Anikó

Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft

Mizda Krisztina

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Molnárné dr. Nagy Ágnes

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Foglalkoztatási Igazgatóság

Nagy Andrea

Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület

Nagy Erika

Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége

B.A. M.A. Nagy Klára Németh Szilvia

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Némethné Orliczki Judit

Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft.

Novák Tibor

BPW-Hungária Kft.

Pálfy József

98

Pántya Erika

Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft.

Parais Simon

Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület

Pátzelt Andrea

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Titulus / Titel

Név/Name

Dr. Péter Nóra

Intézmény / Institution

MSZOSZ Nyugat-Dunántúli Regionális Képviselete

Pócza Antal

UNIRIV Kft.

Pölöskei János

Zalaerdő Zrt.

Prácser Tamás

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Rajos Péter

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság

Dr. Rezsőfi István

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Rodler Tamás

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Ruff Andrea

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Schmidt József

SchmidTeam Kft.

Serman Lajosné

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Simon Józsefné

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Simon Zoltán Péter

Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület

Sipos Mária

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Soós Zoltán

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Szabó-Varga Krisztina

MSZOSZ Nyugat-Dunántúli Regionális Képviselete

Szépné Kiss Tünde

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Dr. Szikra László Szűcsné dr. Füredi Szilvia

Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 99

Titulus / Titel

Név/Name

Intézmény / Institution

Takács Erzsébet

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Dr. Takátsné dr. Tenki Mária Tamási Ildikó

Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Teleki László

Nagykanizsa MJV Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Dr. Tigelmann Éva

Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Török Kinga

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Török Zoltán

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhívatal Munkaügyi Központja

Varga Gábor

Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Varga Péter

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

PhD Velics Gabriella

Wiktora Antal

100

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Nyugat-magyarországi Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület

Titel / Titulus

Name / Név

Institution / Intézmény

Dr.in Auckenthaler Anita

Bildungsberatung Burgenland

Mag. Bencsics Peter

AMS Landesgeschäftstelle Burgenland

Mag. a Csecsinovits Dorothea Mag. Edlinger Hannes Dipl.Kaufm. Fähndrich Marc Franz Horst Dr. Gaubitsch Reinhold

BFI Burgenland Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz Europäische Kommission Vertretung in Österreich AMS Burgenland AMS/ Bundesgeschäftstelle/ABI

Grandits Jürgen

BFI Burgenland

Greiner Christoph

BFI Burgenland

Grundtner Gerhard

AMS Landesgeschäftstelle Wien

Gugler Gernot

L&R Sozialforschung

Hacker Daniela

BFI Burgenland

MR Mag. MAS Hanak Roland Mag. a (FH) Kiss Ildikó Mag. Kollar Gerald

Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz BFI Burgenland BFI Burgenland

MA Lambauer Elke

Team Styria Werkstätten GmbH

BA Löffler Roland

Österreichisches Institut für Berufsbildungsforschung

Mag. a Major Andrea Maier Peter MSc Martincevic Markus

L&R Sozialforschung BFI Burgenland Jugend am Werk Berufsausbildung für Jugendliche GmbH

Pelzmann Christian

BFI Metallausbildungszentrum

Preinsperger Herbert

JAW Lehrbetrieb Großpetersdorf

LAbg. Prohaska Doris

Landesregierung Burgenland

Dr.in Puschautz-Meindl Ingrid Industriellenvereinigung Burgenland Dr. Reiter Walter

L&R Sozialforschung

Ruskó Krisztián

AMS Burgenland, Landesgeschäftstelle

Sacherer Irene

Bundessozialamt, Landesstelle Steiermark 101

Titel / Titulus

Name / Név

MR MAG.a Salinger Renate Schneemann Anna Mag. a Sengstbratl Helene MBA Steinbichl Martin

Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz BFI Burgenland AMS Burgenland, Landesgeschäftstelle Land Oberösterreich

Mag. a Steiner Sandra

Landesschulrat für Burgenland

Mag. Stiglitz Josef

Wirtschaftskammer Burgenland

Ing. Traindt Ernst

Vogrin Katharina Mag. a Willsberger Barbara

102

Institution / Intézmény

Berufspädagogisches Institut und Österreichische Jungarbeiterbewegung Bundessozialamt, Landesstelle Steiermark L&R Sozialforschung