OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉTELEK MAGYAR NYELVBŐL A 9. ÉVFOLYAMON
I. FÉLÉV 1. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói 2. A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátossága, a nem verbális kommunikáció 3. Tömegkommunikáció, sajtóműfajok, sajtónyelv 4. Tömegkommunikáció, rádiós és televíziós műfajok 5. A tömegkommunikáció hatása, a manipuláció 6. A magyar nyelv hangállománya, hangtörvények 7. A szóelemek fajtái 8. A szóalkotás módjai 9. A szófajok 10. A mondat fogalma, szószerkezetek, egyszerű és összetett mondatok
II.. FÉLÉV 11. Olvasási stratégiák és szöveg-feldolgozási módok 12. Mindennapi szövegfajták 13. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák 14. Az anyaggyűjtés módjai, a könyvtári anyaggyűjtés 15. Az esszé, a tanulmány és az értekezés jellemzői 16. Az internetes szövegvilág jellemzői, internetes kommunikációs műfajok 17. A magyar helyesírás alapelvei 18. A jelentéstan fogalma, a jelek csoportosítása, a szavak jelentése, a mondatjelentés, a szöveg jelentését befolyásoló tényezők 19. A denotatív és a konnotatív jelentés, motivált és motiválatlan szavak 20. Egynyelvű szótárak
10. évfolyamon I. félév 1. NYELVVÁLTOZATOK ÉS STÍLUSRÉTEGEK Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban Társadalmi tagolódás – nyelvi rétegződés A nyelvváltozatok eltérő kifejezésformái, tartalmi és magatartásbeli követelményei
A nyelvi norma – A nyelvhelyesség megítélésének szempontjai Stilisztikai alapfogalmak A stílusrétegek csoportosítása A stílusrétegek nyelvi eszközei – A társalgási stílus A tudományos-szakmai stílus A publicisztikai stílus A közéleti írásbeliség és szóbeliség műfajainak stílusnormái A magánélet nyelvhasználata. A nyilvánosság előtti megszólalás alapelvei 2. ALAPVETŐ RETORIKAI ISMERETEK A retorika fogalma, tárgya; a szónoki beszéd fajtái A beszédmű részei A jó szónok tulajdonságai A beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései Az érvelés technikája, az érvek fajtái A kulturált vitatkozás kritériumai A beszéd előadásának követelményei; a befogadás lélektana A hatásos meggyőzés nyelvi eszközei Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény megkülönböztetése Szónoki-előadói szövegtípusok, műfajok
II. félév 3. SZÖVEGTÍPUSOK Az elbeszélés és a leírás A magánlevél és a hivatalos levél Gyakori szövegtípusok 4. HELYESÍRÁS A nem latin betűs tulajdonnevek és gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja 5. KÖNY- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT Az Internet szerepe az információszerzésben Internetes kommunikációs műfajok Életrajzírás számítógéppel Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra A forrásfelhasználás etikai normái és kötöttségei
11. ÉVFOLYAMON 1. FÉLÉV 1. 2. 3.
A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésszerkezete, jelentéselemek, jelentésmező a hangalak és a jelentés viszonya A denotatív és a konnotatív jelentés, motivált és motiválatlan szavak A rokonértelműség
4. 5. 6. 7. 8. 9.
Az állandósult szókapcsolatok stílusértéke A verbális és a nominális stílus Jelentéstan a nyelvtudományban Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban A költői-írói helyesírás
2. FÉLÉV 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
A szépirodalmi stílus Hangszimbolika Ritmusjelenségek A képszerűség elemei, stíluseszközei Az alakzatok Az összetett költői kép A hatáskeltés stíluseszközei Egyéni stílus, korstílus A helyesírás értelemtükröző és esztétikai lehetőségei nem szépirodalmi szövegekben
12. évfolyam Magyar nyelv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A nyelv mint jelrendszer. Nyelv és gondolkodás Nyelvcsaládok, nyelvtípusok A nyelvrokonság és bizonyítékai Az uráli népek és kultúrájuk A magyar nyelv történetének fő korszakai A mai magyar nyelv. Nyelvváltozatok Egynyelvű szótáraink Nyelvművelés. A nyelvi norma kérdései
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉTELEK IRODALOMBÓL 9. ÉVFOLYAMON
I. FÉLÉV 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Az antik görög irodalom: homéroszi eposzok Aiszóposz tanmeséi Az antik görög líra: elégiák, epigrammák, dalköltészet (Szapphó, Alkaiosz, Anakreón) Az antik görög színház és színjátszás, az antik dráma jellegzetes vonásai Szophoklész: Antigoné A római irodalom: Catullus, Vergilius, Horatius A római irodalom: Ovidius, Phaedrus A Biblia – fogalmak, bibliai témák, műfajok
II.. FÉLÉV 9. A középkor irodalma: egyházi irodalom, himnuszok legendák 10. A középkor irodalma: lovagi irodalom, trubadúrlíra, vágánsköltészet 11. Dante: Isteni színjáték 12. Villon költészete 13. A magyar irodalom kezdetei, nyelvemlékeink: Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom 14. A reneszánsz irodalma: Petrarca 15. A reneszánsz irodalma: Boccaccio 16. Janus Pannonius 17. Balassi Bálint 18. Az európai színjátszás formái a 10–16. századig
10. évfolyam I. félév 1. A francia klasszicizmus és a klasszicista dráma Molière: Tartuffe 2. AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMA
A felvilágosodás irodalmának szellemi, művészeti környezete A francia felvilágosodás Voltaire: Candide vagy az optimizmus Jean-Jacques Rousseau értekezései 3. A MAGYAR FELVILÁGOSODÁS IRODALMA A felvilágosodás Magyarországon Bessenyei György pályája, kulturális programja; Magyarság Kazinczy Ferenc munkássága; a nyelvújítás Csokonai Vitéz Mihály életpályája Felvilágosodás és klasszicizmus – Az estve Rokokó – Tartózkodó kérelem; Anakreóni dalok – A boldogság Szentimentalizmus – A Reményhez Berzsenyi Dániel életpályája A magyarokhoz I. A közelítő tél Levéltöredék barátnémhoz 4. AZ EURÓPAI ROMANTIKA A romantika irodalmának művészeti környezete A német romantika – Hoffmann: Az arany virágcserép Az angol romantika – Coleridge, Wordsworth Az orosz romantika – Puskin: Anyegin 5. MAGYAR REFORMKOR ÉS ROMANTIKA A magyar reformkor és romantika; a magyar színjátszás Katona József életpályája; Bánk bán Bánk bán
II. félév 1. Kölcsey Ferenc életpályája Elfojtódás; Vanitátum vanitas Himnusz; Huszt Kölcsey erkölcsi tanításai - Parainesis 2. Vörösmarty Mihály életpályája Szózat Csongor és Tünde A Guttenberg-albumba A vén cigány 3. Petőfi Sándor életpályája Indulása a népies költészet jegyében – A borozó; Megy a juhász…; Egy estém otthon Családi líra Elbeszélő költészete – A helység kalapácsa Tájköltészet Szerelmi, hitvesi költészet Forradalmi látomásköltészet
4. Arany János életpályája Toldi estéje Az ötvenes évek költészete – Letészem a lantot Ősszel Nagykőrösi balladák Az Őszikék balladái Az Őszikék lírája: Mindvégig 5. Jókai Mór életpályája Jókai Mór: Az arany ember
11. ÉVFOLYAMON 1. FÉLÉV 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Vajda János tájlírája (A vaáli erdőben) Vajda János szerelmi költészete (Húsz év múlva) Madách Imre: Az ember tragédiája Mikszáth Kálmán novellái (Az a fekete folt, Bede Anna tartozása) Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Gogol: A köpönyeg Tolsztoj: Ivan Iljics halála Csehov novellái (A csinovnyik halála) Csehov: Sirály A francia szimbolizmus (Baudelaire, Rimbaud, Verlaine)
2. FÉLÉV 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Ady Endre költészete Móricz Zsigmond novellái (Tragédia, Barbárok) Móricz Zsigmond regényei (Rokonok) Babits Mihály költészete Kosztolányi Dezső költészete Kosztolányi Dezső regényei (Édes Anna) Juhász Gyula költészete Tóth Árpád költészete Karinthy Frigyes munkássága (Tanár úr kérem) Az avantgárd irányzatok
12. évfolyam
1. A 20. sz. művészeti-irodalmi irányzatai, stílusai 2. Th. Mann élete, pályája. Mario és a varázsló 3. F. Kafka élete és prózája. Az átváltozás
4. 5. 6. 7. 8. 9.
M. Bulgakov – A Mester és Margarita A 20. századi dráma ( Dürrenmatt/Brecht/Sartre/Beckett) Irodalmi életünk a két világháború között (Szabó Lőrinc/Márai Sándor/Illyés Gyula) József Attila élete, költészete Radnóti Miklós élete, költészete A magyar irodalom a 20. sz. második felében. Művelődés, kultúra, irodalmi élet. (Örkény István/Weöres Sándor/Pilinszky János/Ottlik Géza) 10. A kortárs irodalomból (Tóth Krisztina, Kertész Imre) 11. Az irodalom határterületei (Irodalmi művek filmadaptációkban/képzőművészeti alkotásokban/zenei alkotásokban)
TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓ VIZSGA 9. évfolyam 1. FÉLÉV 1. Mezopotámia története 2. Egyiptom, a Nílus ajándéka 3. India, Kína 4. A polisz születése 5. Az athéni demokrácia kialakulása és működése. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme 6. A spártai katonaállam 7. A görög hitvilág 8. A görög-perzsa háborúk /Kr.e. 492-448/ 9. Az athéni demokrácia fénykora és bukása 6. Nagy Sándor és a hellenizmus kora 7. A római köztársaság rendszere 8. Róma a hódítások korában. A pun háborúk 9. A köztársaság válsága (a polgárháborúk és triumvirátusok kora). 10. Út az egyeduralom felé. Augustus principátusa 11. A válság százada – a dominatus 13. A kereszténység kialakulása és tanításai 14. A Római Birodalom válsága és bukása 2. FÉLÉV 15. A feudalizmus korai szakasza 16. A Frank Birodalom 17. Az iszlám világa 18. Hűbériség, rendiség kialakulása 19. Az Oszmán Birodalom kialakulása 20. A középkor oktatása, tudománya, művészete 21. A magyarság őstörténete, honfoglalás, kalandozások 22. A magyar államalapítás
23. XI-XIII. század az új rend megszilárdulása 24. A tatárjárás és következményei 25. A királyi hatalom megerősítése 26. Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond 27. Hunyadi János törökellenes harcai 28. Hunyadi Mátyás 29. A középkori magyar művelődés
10. évfolyam
1. FÉLÉV 1. A Nyugat-római Birodalom bukása 2. A honfoglalás 3. A középkori városok, az ipar és a kereskedelem 4. A pápaság és a császárság küzdelmei 5. A keresztes hadjáratok 6. Rendi fejlődés Nyugat-Európában. A rendi monarchia kialakulása 7. Parasztfelkelések Angliában és Franciaországban 8. Rendi fejlődés Cseh- és Lengyelországban. A huszita felkelés 9. A magyar királyság első százada. Szent István államszervező tevékenysége 10. Az Aranybulla-mozgalom és a nemesi vármegye kezdete 11. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején 2. FÉLÉV 12. Az Anjouk gazdaságpolitikája. A feudális monarchia újjászervezése Károly Róbert idején 13. Luxemburgi Zsigmond 14. Harcban a törökkel / Hunyadi János/ 15. Hunyadi Mátyás a rendek élén, középkori magyar művelődés 16. A nagy földrajzi felfedezések 17. Reformáció és katolikus megújulás 18. Polgárháború Angliában 19. Francia abszolutizmus 20. A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája
21. A három részre szakadt ország 22. Bocskai István, Erdély aranykora és bukása 23. A török kiűzése Magyarországról 24. A Rákóczi-szabadságharc
11. évfolyam I. félév követelményei Szellemi forradalom – A felvilágosodás (A francia felvilágosodás államelmélete, A felvilágosodás és a vallás, A kor közgazdasági elméletei, A felvilágosult abszolutizmus) Meghiúsult reformok és forradalom Franciaországban (Az államcsőd, A rendi gyűlés, A forradalom kitörése, Az alkotmányos rendszer megszilárdításának kísérlete, Az 1791-es alkotmány, A forradalom radikalizálódása és az új zsarnokság megszületése - A jakobinus diktatúra) Napóleon uralma és bukása Mozgalmak és eszmék a XIX. század első felében (A húszas évek mozgalmai, Az 1830-as párizsi forradalom, A korszak uralkodó eszméi) Az ipari forradalom és következményei (A mezőgazdaság kapitalizálódása, A közlekedés forradalma, A demográfiai robbanás) Amerika és a gyarmati világ (A gyarmati időszak, A függetlenségi háború, Az USA államszervezete és alkotmánya) Az 1848-as forradalmi hullám (A népek tavasza, A francia forradalom) Magyarország a Habsburg Birodalomban (Az újjáéledő ország, Magyarország újjáépítése – XVIII. századi társadalom) A felvilágosult abszolutizmus kísérlete Magyarországon (Mária Terézia és II. József reformjai) A napóleoni háborúk – fellendülés és válság II. félév követelményei A reformok megindítói: Széchenyi István és Wesselényi Miklós A reformkor kibontakozása (Az 1832-36-os országgyűlés) Politikai küzdelmek az 1840-es években (Az 1843-44-es országgyűlés, Pártok és pártprogramok) A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés (A magyar polgári nemzeteszme, Magyarosodás, A nemzetiségek nemzeti ébredése, A reformkor kultúrája) Törvényes forradalom és konszolidációs kísérlet (A pesti forradalom, Áprilisi törvények, Az ellentétek kiéleződése) A védelem megszervezése (A nemzetiségi kérdés, A szerb felkelés és a horvát támadás, A császári hadsereg támadása, Erdély, A felvidéki hadjárat) Fényes győzelmek és tragikus vereség (Tavaszi hadjárat, Függetlenségi Nyilatkozat, A szabadságharc veresége) Európa a forradalmak után (A hatalmi politika kora, III. Napóleon császársága, A krími háború, Az olasz egység) A német egység
Az ipari forradalom újabb hulláma és hatásai Az Egyesült Államok felemelkedése és az egyenlőtlen fejlődés (A polgárháború) Nagyhatalmak és gyarmatosítás (A gyarmatosítás új vonásai, Gyarmatosító nagyhatalmak: Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Japán) A szövetségi rendszerek kialakulása (A három császár szövetsége, Az antant kialakulása) A társadalmi, nemzeti és hatalmi ellentétek kiéleződése (A munkásmozgalom irányzatai, A keresztényszocializmus kibontakozása, A bolsevizmus) A kiegyezés (Út a kiegyezéshez, A dualizmus állami és gazdasági rendszere)
12. évfolyam I. félév követelményei Az első világháború (a háború kitörése, az állóháború, új vonások a hadviselésben, az USA hadba lépése, az antant győzelme) Forradalmak- a világforradalom bűvöletében (az orosz forradalom, bolsevik hatalomátvétel, a német forradalom) A világháborút lezáró békék (propaganda és békekísérletek, nemzetiségi törekvések a Monarchiában, hatalmi érdekek, a modern Törökország) Magyarország a világháborúban, a forradalom kirobbanása (az őszirózsás forradalom, Károlyi-kormány) A polgári demokrácia bukása és a Tanácsköztársaság Az ellenforradalom győzelme (Horthy kormányzósága, Teleki Pál miniszterelnöksége) A trianoni békeszerződés (etnikai vonatkozások, gazdasági hatások, katonai előírások, revízió, numerus clausus) A győztes Európa gondjai (a gazdaság talpraállítása, politikai tendenciák, megbékélés Németországgal) A fasizmus és a tekintélyuralmi rendszerek kialakulása Köztes-Európa az új világban (balti térség, Monarchia utódállamai) A bolsevik Oroszország (hadikommunizmus és a NEP, Szovjetunió létrejötte, kollektivizálás, Sztálin diktatúrája) Az 1929-33-as világgazdasági válság és a kiutak keresése A gyarmati világ megrendülése (Közel-Kelet, Csendes-óceáni térség) A nácizmus Németországban Az 1930-as évek második fele – élet a két világháború között (spanyol polgárháború, hatalmi átrendeződés, Anschluss) A bethleni konszolidáció Magyarországon (gazdasági és politikai válság, gazdasági konszolidáció, politikai stabilizáció, külpolitika) Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között (társadalom rétegződése, nők helyzete, oktatás) A világgazdasági válság hatásai Magyarországon (Gömbös Gyula) Törekvések és kényszerpályák a második világháború előtt (külpolitika, jobbratolódás, zsidótörvények) A náci birodalom előretörése (a második világháború kitörése, furcsa háború, angliai csata) A szövetségesek felülkerekedése (USA hadba lépése) A szövetségesek győzelme (Jalta, Potsdam, Japán veresége)
II. félév követelményei A második világháború jellegzetességei és borzalmai (újfajta hadviselés, partizánháború, népirtások, holokauszt) Magyarország a második világháborúban (háborúba sodródás, fegyveres semlegesség, bécsi döntések, Bárdossy, Kállay hintapolitikája) Német megszállás, nyilas rémuralom és háborús katasztrófa A hidegháború (a gyarmati rendszer felbomlása, szembenállás és enyhülés) A kis hidegháború és a szovjet rendszer válsága A kétpólusú világ összeomlása Demokratikus kísérlet és a kommunista diktatúra előszítése Magyarországon A Rákosi-korszak Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-korszak A rendszerváltás Magyarországon A globális világ előnyei és gondjai (természet és társadalom, népesedési viszonyok) Az Európai Unió kialakulása és felépítése A magyar demokrácia működése Népesedési viszonyok a 20. századi Magyarországon (nemzetiségek és etnikumok, a kisebbségbe került magyarság helyzete, társadalmi változások)
TÁRSADALOMISMERET
11. évfolyam I. félév követelményei Az állam. A politikai közösség és intézményei. Hatalom, legitimáció Hatalomgyakorlási módok, a feudális abszolutizmus intézményei Az államfejlődés új útjait kijelölő politikai elméletek: társadalmi szerződés. Népszuverenitás, természeti jogok, az államhatalmi ágak szétválasztása A felvilágosult abszolutizmus: a felzárkózás kormányzati gyakorlata Az államfejlődés új útjai: A francia alkotmányos monarchia Az amerikai köztársaság, az amerikai alkotmány A 19. század eszméi: liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus A magyar államszervezet működési jellemzői 1711-1848 között Választójog és választási rendszerek a 18-19. században Gazdasági alapfogalmak Elosztás, költség, piac, verseny, érték, pénz Jólét és életminőség. Háztartás, a család gazdálkodása, megélhetés. A társadalom élete - Társas kapcsolatok, szocializáció Társadalmi csoportok és érdekek, a társadalmi helyzet változásai Egység és sokféleség a modern társadalmakban - Saját csoport. Önbecsülés és nyitottság. Kisebbségek, diszkriminált csoportok A helyi társadalom. Nemzet, állam, etnikum Európa és a nemzetek feletti integráció kérdései
II. félév követelményei A technológiai - gazdasági haladás és a bioszféra válsága - A földi élet eltartó képességének korlátai. A jólét ára A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára (környezetszennyezés, népességrobbanás A globalizáció politikai, kulturális, gazdasági és természeti következményei Az emberi természet Együttéléstan - Együttélési szabályok, jogok és kötelességek, szokás, hagyomány, erkölcs Etikai alapfogalmak - A választás szabadsága és a felelősség (jó és a rossz, szándék és következmény) Az erkölcsi cselekedet dimenziói (életcélok, önmegvalósítás, önbecsülés) A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái (segítség, áldozat, szolidaritás) Erkölcs és politika. Törvénytisztelet, polgári engedetlenség Erkölcsi érzék. Önnevelés, példakövetés Az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései Korunk erkölcsi kérdései - A tudományos-technológiai haladás dilemmái: géntechnológia, az emberhez méltó halál, születésszabályozás erkölcsi kérdései Felelősségünk és kötelességünk a jövő nemzedékével szemben
