ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2014.12.22-2015.01.09.

2014.12.22. HÉTFŐ PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla

fszt. I. sz. tárgyalóterem W.Gy. különösen nagy vagyoni hátányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más

2014. december 22.

9 óra

Dr.Krémer László tanácsa – határozathirdetés!! Az első fokon eljárt Pécsi Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (52 éves, büntetlen előéletű, budapesti férfi) egy Baranya megyei egyházi szervezet gazdasági vezetésére kapott megbízást a 90-es években. A vagyon kezeléséből fakadó kötelezettségeit megszegve az egyházi szervezet és a vádlott által közösen létrehozott gazdasági társaság üzleti ügyeit úgy intézte, hogy azzal munkáltatójának vagyoni hátrányt okozott. A hűtlen kezelést azzal követte el, hogy ingatlanok bérbeadása során a szerződésben megállapítottaknál lényegesen magasabb összeget fizetett ki az egyházi szervezet, 2001 és 2007 között összesen 24.003.333 Ft-ot. Ezen túlmenően egy ingatlan bérbe vétele során bérleti díjat egyáltalán nem fizetett, ellenben a bérbeadóra hárította a gazdasági társaságot terhelő egyes költségeket. 10 év alatt összesen 23.628.748 Ft vagyoni hátrányt okozott. A vádlott a kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelem pótlékára szolgáló támogatás felhasználása során az állam által ilyen célra szánt – adó és járulékmentes – összegből olyan személyek részére fizetett járandóságot, akik erre nem voltak jogosultak. Így 2005. évtől kezdődően az adóhatóságot megtévesztette a járulékok befizetésének elmulasztásával, 2010-ig 8 millió Ft-tal csökkentve az adóbevételt. A vádlott az egyházi szervezetnél a felügyelete alá tartozó gazdasági hivatal irányítása során nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el, így az egyházi szervezetnél a számviteli szabályokat nem tartották be és sem a pénztár kezelése, sem a könyvelés nem volt megfelelő. A valós pénztári egyenleg és hiány megállapítása is lehetetlenné vált. A fenti tényállás alapján a Pécsi Törvényszék a vádlottat 2 rb. költségvetési csalás bűntette, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés 1

bűntette és folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette miatt halmazati büntetésül 3 év 10 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére eltérő minősítés és a büntetés súlyosítása, a vádlott és védője a tényállás részbeni megalapozatlansága, szintén eltérő minősítés és enyhítés érdekében fellebbezett. Az ítélőtábla az ügyben 2014. december 12-én tartott nyilvános ülést, december 22-én határozathirdetésre kerül sor. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected]

2

2015.01.05. HÉTFŐ DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla V. L. + 1 fő

Hivatali bűntette

vesztegetés 2015.01.05.

09:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 júliusában V. L. I.r. vádlottat 2 rb. vesztegetés bűntette és bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 3/4 részének kitöltése után helyezhető feltételes szabadságra. V. Zs. II.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett 10 hónap börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész I. és II.r. vádlottak terhére a büntetéseik súlyosítása érdekében, I.r. vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a több rendbeli engedély nélküli vezetés, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése és közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése miatt Derecske Város Jegyzője 2010 márciusában az I.r. vádlott vezetői engedélyét 6 hónapra visszavonta. A jogszabályok szerint a vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy utánképzésen vett részt. I.r. vádlott 2011 júliusában jelentkezett a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség debreceni kirendeltségén utánképzésre. Az épületben O. L. I. vizsgabiztost kereste. Az udvaron egy Sándor nevű ismerősére hivatkozva kért segítséget O. L. I-tól, aki közölte, nem áll módjában segítséget nyújtani. I.r. vádlott 100 ezer Ft-ot ajánlott fel a segítségért. Miután O. L. I. elutasította, I.r. vádlott megfenyegette, hogy kirúgatja a munkahelyéről, ha nem segít neki. A vizsgabiztos ekkor is elhárította a vádlott ajánlatát. I.r. vádlott ezt követően elvégezte az utánképzés első részét képező írásbeli feladatokat. T. M. S. teremfelügyelő vizsgabiztos magához vette a vizsgázók jegyzőkönyveit, amikor I.r. vádlott 50 ezer Ft-ot ajánlott neki, ha segít, hogy eredményes legyen a tesztje. T. M. S. visszautasította az ajánlatot, amit az I.r. vádlott az épület udvarán megismételt. A két vizsgabiztos még aznap beszámolt a felettesének a történtekről. I.r. vádlott elhatározta, hogy a következő vizsgára 2011 augusztusában testvérét, II.r. vádlottat kéri meg, aki el is ment helyette a vizsgára. T. M. S-nak azonban feltűnt, hogy nem I.r. vádlott jelent meg, ezt jelezte is felettesének, értesítették a rendőrséget, akik igazoltatták II.r. vádlottat, aki testvére iratait mutatta be, majd hirtelen kifutott az épületből. A rendőrök a közeli buszmegállónál igazoltatták II.r. vádlottat és lefoglalták a testvére nevére szóló okmányokat. I.r. vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, míg II.r. vádlott azt beismerte. Első nyilvános ülés.

3

Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla B. M. + 1 fő

Csalás bűntette

2015.01.05.

13:00

Az első fokon eljárt Debreceni Városi Bíróság 2011 májusában B. M. I.r. és B. J. II.r. vádlottakat bűnösnek mondta ki 3 rb. csalás bűntettében és 3 rb. magánokirat-hamisítás vétségében, melyet II.r. vádlott felbujtóként követett el. Ezért I.r. vádlottat 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, II.r. vádlottat 2 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását mindkét vádlott esetében 5-5 év próbaidőre felfüggesztette. A másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 áprilisában a vádlottakat 2 rb. csalás bűntette vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette. A tényállás 3. pontjában írt cselekményt sikkasztás bűntettének minősítette. A vádlottak börtönbüntetése tartamát 8-8 hónapra, a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét 2-2-évre enyhítette. A felmentésre tekintettel az autófinanszírozási zrt. magánfél által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Az ítélet ellen I.r. vádlott védője a sikkasztás bűntette alól felmentés és a polgári jogi igény elutasítása, míg II.r. vádlott védője elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint II.r. vádlott 2005 augusztusában testvérét I.r. vádlottat azzal kereste fel, hogy a saját nevében, azonban az ő részére kölcsönszerződés, illetve lízingszerződés megkötésével autókat vásároljon. Ezért 2005 augusztusa és 2005 októbere között rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el a bűncselekményeket Debrecenben. 2005 augusztusában egy telephelyen 2,5 millió Ft kölcsönszerződéssel vásárolt I.r. vádlott egy gépkocsit. Ehhez II.r. vádlott által adott hamis munkáltatói igazolást használt fel. A szerződés értelmében I.r. vádlottnak a kölcsönt 120 hónapon keresztül, havonta 126 ezer forintjával kellet volna megfizetnie, azonban a teljes összeget visszafizetni nem tudta. I.r. vádlott 2007 márciusáig törlesztette a kölcsönt, majd az autót továbbadta B. A-nak továbbértékesítésre. Így az autófinanszírozási lízing zrt-nek 620.823.Ft megtérült az okozott 2.583.000.-Ft kárból. I.r. vádlott ugyancsak 2005 augusztusában egy másik telephelyen is megjelent és hitelszerződést kötött egy újabb autó vásárlásához 1.440.000.- Ft kölcsönösszegről. A hamis munkáltatói igazolást II.r. vádlottól kapta. Ezt az összeget I.r. vádlottnak 72 hónapon keresztül havonta 29.885.- Ft törlesztőrészlettel kellett volna visszafizetnie, amit meg is tett 2008 márciusáig, majd ezt az autót is továbbadta Sz. L-nak. Az autófinanszírozási zrt-nek okozott kárból 978.267.Ft megtérült, illetve a gépjárművet visszakapta. I.r. vádlott 2005 októberében egy újabb autókereskedő telephelyen lízingszerződést kötött egy 8.500.000.4

Információ:

Ft értékű személygépkocsira. A hamis munkáltatói igazolással kötött szerzőséd szerint I.r. vádlottnak 10.981.165.- Ft lízingdíjat kellet volna megfizetni, melyből 1.700.000.- Ft-ot induló díjként ki is fizetett. A fennmaradó összeget 60 hónapon keresztül kellett volna havonta 154.686.Ft-os részletekben visszafizetnie. A lízingdíj fizetése 2006 augusztusáig meg is történt, majd ezt követően II.r. vádlott értékesítette az autót. Az autófinanszírozási zrt. sértettnek okozott 10.981.165.- Ft kárból 3.174.000.Ft kára megtérült. A fennmaradó összegre a cég polgári jogi igényt jelentett be. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék I. emelet 53. tárgyalóterem T. Miklós és társai

Hűtlen kezelés 2015. bűntettének kísérlete január 5.

9.00

A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendű, Cs. Zsolt II. rendű, M. Andrea III. rendű, F. Zsolt IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti 5

vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép-Dunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő 6070 hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való 6

kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere-, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási 7

Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg.

Információ:

A 2015. január 5-Én tartandó folytatólagos tárgyaláson ingatlanforgalmi szakértő meghallgatására kerül sor. Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614 [email protected] Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/501-400 3125-ös mellék 8

[email protected]

9

2015.01.06. KEDD DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Cs. T. +2 fő

Hűtlen kezelés bűntette

2015.01.06.

10:00

Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában Cs. T. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltése után helyezhető feltételes szabadságra. A bíróság kötelezte a vádlottat, hogy a HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft sértettnek fizessen meg 81.765.000.forintot és annak jegybanki alapkamatát kártérítés címén, melyből 14.400.000.- Ft erejéig II.r. vádlottal egyetemlegesen tartozik felelősséggel. T. I. II.r. vádlottat bűnsegédként folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4év próbaidőre felfüggesztette. O. I. III.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltése után helyezhető feltételes szabadságra. A bíróság kötelezte a vádlottat, hogy a HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft sértettnek fizessen meg 24.070.046.- forintot és annak jegybanki alapkamatát kártérítés címén. A bíróság által megállapított tényállás szerint a HM Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Társaságot a Honvédelmi Minisztérium 2000-ben hozta létre. I.r. vádlott 2005 novembere és 2007 szeptembere között, III.r. vádlott 2007 októbere és 2010 júniusa között volt a társaság ügyvezetője. A cég 2005 szeptemberében 2005. december 31-ig szóló szerződést kötött II.r. vádlott kft-jával, melynek bejegyzett főtevékenysége üzletviteli tanácsadás volt. A szerződésben meghatározott feladatok elvégzéséért 500.000.-Ft + Áfa/hó kifizetési kötelezettséget vállalt a Zrínyi Kht. Az I.r. vádlott által képviselt Kht és a II.r. vádlott által vezetett Kft 2006-ra és 2007-re is megkötötte a szerződét, változatlan feltételekkel. A HM Zrínyi Kht az éves kommunikációs tervekben meghatározottak, illetve a HM-től kapott egyedi megrendelések alapján folytathatott gazdálkodási tevékenységet, az azokban meghatározott keretekben. Ezek a szolgáltatások ugyanakkor külső tanácsadói tevékenységet egyáltalán nem igényeltek. A II.r. vádlott cégével kötött szerződések üzletviteli tanácsadásra vonatkoztak, azonban ilyen típusú tanácsadásra a Kht tevékenységének előmozdítása érdekében nem volt szükség. A II.r. vádlott vezette Kft. a Zrínyi Kht részére nem teljesített a szerződés által meghatározott körben ellenértékként értékelhető szolgáltatásokat, ennek ellenére 2006 és 2007-évben I.r. vádlott összesen 12.600.000.- Ft-ot engedélyezett kifizetni a Kft részére, ezzel vagyoni hátrányt okozott. Mindkét vádlott tudta azt, hogy az egyes kifizetésekhez szerződésszerű szolgáltatás nem kapcsolódott. Végül a 10

szerződést III.r. vádlott 2008 januárjától nem kötötte újra. A Zrínyi Kht rendszeres tevékenységi körébe tartozik könyvek, kiadványok, folyóiratok legyártása és terjesztése. Az I. és III.r. vádlottak cégvezetése alatti időben nyomdai előkészítés tárgykörben egy kiadó kft-vel álltak szerződésben és ugyanezzel a céggel kiadványszervezési szerződést is kötöttek. Azonban a HM Zrínyi Kht az általa forgalmazott kiadványokkal összefüggésben kiadványszervezői tevékenységet is végez. Lényegében a nyomdai előkészítési, illetve a nyomdai kivitelezési szerződéshez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget emelték önálló szerződési formává a kiadványszervezői szerződésekben. I. és III.r. vádlott tudta, hogy a szerződésben foglalt szolgáltatások teljesen szükségtelenek, mert azokat tartalmazza a nyomdai előkészítési szerződés, a feladatokat a Kht. saját munkavállalói is elvégezték illetve elvégezhették volna. I.r. vádlott 2006-os, 2007-es évre, a III.r. vádlott pedig a 2008-as évre kötött a kiadó kft-vel kiadványszervezési szerződést. A HM Zrínyi Kht. illetve a jogutódja 20062010-es években, kiadványszervezési szerződések alapján összesen 41.730.046.- Ft-ot fizetett ki a kiadó kft-nek, azaz a sértett gazdálkodó szervezetnél ekkora összegű vagyoni hátrány merült fel. I.r. vádlott 2005-ben 3 tanulmány elkészítésére kért ajánlatot 3 cégtől. I.r. vádlott tudta, hogy a tanulmányok beszerzése felesleges, így az ezekkel összefüggő vállalkozási díjak kifizetése indokolatlan többletköltséget, vagyoni hátrányt okoz. Ennek ellenére I.r. vádlott 2005 decemberében szerződést kötött egy kommunikációs kft-vel a tanulmányok elkészítésére 5.100.000.- Ft vállalkozási díj ellenében, mely összeget a Kht. át is utalta a kft-nek. I.r. vádlott 2006 februárjában ajánlattételi felhívásokat bocsátott ki, hogy az arra vállalkozó a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában vagy kezelésében lévő ingatlanok utcafrontokon kínált potenciális reklámhordozó felületeket kutasson fel. I.r. vádlott tudta, hogy erre vonatkozó mérés már 2005 őszén elkezdődött, illetve a Kht. maga is rendelkezik a méréshez szükséges kapacitással. Ennek ellenére ismét szerződést kötött a kommunikációs kft-vel. A vállalkozási díj 8.800.000.- Ft volt, mellyel a vádlott vagyoni hátrányt okozott. I.r. vádlott 2005 decemberében egy másik marketinggel foglalkozó céggel kötött szerződést olyan dokumentáció, elemzés készítéséről, melyekre a Kht-nek nem volt szüksége. Az elkészült elemzés ellenértékeként I.r. vádlott 5.625.000.- Ft díjat utalt át a cégnek. Még ugyanebben a hónapban újabb szerződést kötött ezzel a céggel I.r. vádlott, kommunikációs tevékenység megtervezéséről 8.400.000.- Ft vállalkozói díj ellenében. A két szerződés lényegében azonos szolgáltatásról szólt. A Magyar Honvédség kommunikációs tevékenységét maga a Kht. valósította meg a kommunikációs tervnek megfelelően. I.r. vádlott a szerződések mellett megbízási szerződést kötött a kft vezetőjével, mint országos hatáskörrel kijelölt igazságügyi szakértővel kommunikációs csatornák vizsgálatáról 8 millió forintos megbízási díjért. A megrendelt és megkapott néhány lapos tanulmányok a HM Zrínyi Kht. Kommunikációs tevékenységét nem mozdították elő. I.r. vádlott informatikai tárgyú szerződéseket is kötött 20 millió forint értékben, azonban ezekről nem 11

Információ:

állapítható meg kétséget kizáróan, hogy összességükben vagyoni hátrányt okoztak volna. A vádlottak bűnösségüket nem ismerték el, tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését. A vádlottak az utolsó szó jogán szólnak. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) 18. sz. tárgyalóterem M. Zs. vádlott és társai Különösen nagy értékre, 2015. dolog elleni erőszakkal január 06. elkövetett lopás bűntette

9.00 óra

A vádirat lényege szerint M. Zs. II.r. és T. I. I.r. vádlott a Zs. M. III.r. vádlott által adott tipp alapján 2012. augusztus hó 19-én elkezdték bontani egy szegedi ékszerbolt pincéjének mennyezetét annak érdekében, hogy az üzletben található páncélszekrény tartalmát jogtalanul eltulajdonítsák. Az I. és II.r. vádlottat B. P. IV.r. vádlott szállította a helyszínre, aki a környéket figyelte a lelepleződés elkerülése érdekében. A vádlottak a megkezdett bontást másnap folytatták, azonban mivel rossz helyiségbe fúrtak fel, cselekményükkel felhagytak. Ezt követően 2012. október 21-én visszatértek, és immár sikerrel járva a pince mennyezetét megbontották, a páncélszekrényt flexszel kivágták, és abból több mint 105 millió forint értékű aranyékszert és készpénzt tulajdonítottak el. A rongálással 1 millió forint kárt okoztak. A cselekmény elkövetése idején III.r. vádlott a helyszínt ugyancsak figyeléssel biztosította. A vádlottak ezt követően az eltulajdonított értékeken megosztoztak, majd I.r. vádlott a neki jutó részből 3.423.000,- forint értékű ékszert - annak nem legális voltát elárulva – Z. E. VII.r. vádlott közreműködésével értékesített Z. M. VIII.r. vádlottnak. Az eltulajdonított értékből 15.656.275,- forint lefoglalással megtérült. A fentieket megelőzően T. I. I.r., M. Zs. II.r. és Sz. L. V. r. vádlottak 2012. július hó 07. napján 03 óra 15 perc körüli időben Tamásiban a sértett kft. betonkerítésén lévő szögesdrót elvágása után bemásztak a sértett telephelyére. Mialatt T. I. I.r. vádlott a helyszínt figyeléssel biztosította, M. Zs. II.r. és Sz. L. V.r. vádlottak az iroda ablakát befeszítve, és oda bejutva jogtalanul eltulajdonítottak egy 8,2 millió forint készpénzt tartalmazó lezárt kazettát, majd onnan az F. J. VI.r. vádlott által vezetett gépkocsiba beszálltak, és elhagyták a helyszínt. A lezárt pénzkazettát 10 km-rel távolabb feszítővassal együttesen felnyitották. Az eltulajdonított pénz az eljárás során nem került elő. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika 12

törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected]

13

2015.01.07. SZERDA DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla B. A. + 2 fő

Emberölés bűntette

2015.01.07.

09:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 áprilisában B. A. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 9 év fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. D. J. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 9 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. Sz. Jné III.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottak, büntetésük 2/3 részének, de legalább 3 hónap kitöltését követő napon bocsáthatóak feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére súlyosításért fellebbezett, I., II.r. vádlott és védője enyhítésért, III.r. vádlott és védője eltérő minősítésért és enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2012 augusztusában B. A. I.r. vádlott Hajdúsámsonban alkalmi munkát végzett, majd egyik ismerősének temetésén volt. Hazafelé menet betért az egyik kocsmába, majd estefelé egy másik presszóba ment, ahol újabb alkoholt ivott, ezért erősen ittas állapotba került. II.r. vádlott a napi munkavégzést követően szintén a presszóba ment, ahol III.r. vádlott is megjelent. Mindhárom vádlott zárórakor távozott, ki-ki a saját otthonába tért. II.r. vádlott azonban szóváltásba keveredett élettársával ezért a háza előtt üldögélt. III.r. vádlott ezt észlelve, közölte II.r. vádlottal, hogy tudomása szerint itthon van az a személy, L. I. sértett, aki néhány évvel megelőzően II.r. vádlott kislányának és barátnőjének magát mutogatta. (a sértett az említett cselekmény idején börtönben volt, nem követhette el a cselekményt). A vádlottak úgy döntöttek, hogy felébresztik I.r. vádlottat, és bántalmazni fogják a sértettet tettéért. Elmondták I.r. vádlottnak, hogy a sértett volt az a személy, aki mutogatta magát a gyerekeknek. I.r. vádlottat feldühítették a múlt eseményei ezért elindultak a sértett házához. A kerítés és kapu nélküli házban bántalmazták a férfit, aki közölte, hogy nem is ismeri a gyerekeket. Ennek ellenére II.r. vádlott ököllel ütötte a sértett fejét, majd kivitték az udvarra, ahol I.r. vádlott többször megrúgta L. I. sértettet. Ezután I. és II.r. vádlott többször fejbe rúgta a sértettet. A durva, brutális, embertelen bántalmazást III.r. vádlott végignézte és a férfi nemi szervébe taposott. II.r. vádlott úgy döntött, hogy lova mögé köti L. I-t, majd a házával szembeni füves területen lévő kúthoz húzza és bedobja. Azonban I.r. vádlott nem tűrte tovább a bántalmazást és a kötelet eltávolította a sértett lábáról. L. I. sértett kb. fél órán át tartó bántalmazást követően mindhárman elmentek, otthagyva az eszméletlen állapotban lévő embert a házával szemközti füves területen. 14

Információ:

I.r. vádlott másnap észlelte, hogy a sértett a házának udvarán mozdulatlanul fekszik és értesítette a mentőket. I.r. vádlott közben stabil oldalfekvésbe helyezte a sértettet és betakarta. A férfi sérülései 8 napon túl gyógyulóak voltak. Az életveszélyt az idejekorán érkező szakszerű orvosi segítségnyújtás hárította el. Orvosi segítség hiányában a sértett halál bekövetkezett volna. A 2013 szeptemberében kelt igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a sértett sérülései maradandó fogyatékosság és súlyos egészségromlás hátrahagyásával jártak. A sértett 2013 októberében elhunyt. Azonban korboncolása nem történt meg, így halálának oka nem állapítható meg. Bizonyítás kiegészítése. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem H. Zoltán csoportosan elkövetett 2015. január 08.15 óra vádlott és 3 rablás bűntette és más 07. társa bűncselekmények A vádirat lényege szerint H. Zoltán és társai 2012. augusztus hó 21. napján a délutáni órákban egy hódmezővásárhelyi kocsmában az ott tartózkodó 26 éves sértettet bántalmazták, miközben pénzt követeltek tőle. A sértett a követelésnek nem tett eleget, ezért a gyanúsítottak őt erőszakkal a gépkocsijukba ültették és az egyik gyanúsított tanyájára szállították. Út közben és a tanyához érve a gyanúsítottak többször kézzel és viperával bántalmazták a férfit, a zsebéből 10 ezer forint készpénzt és 2 mobiltelefont vettek el. Mivel a sértett megkísérelt elszökni, a gyanúsítottak a kezét és lábát összekötözték és lábánál fogva az ágyhoz kötötték, majd távoztak. A sértett később kiszabadult és segítséget kért. Megjegyzés: A bizonyítási eljárás eredményétől függően ítélethozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szegedi Törvényszék (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) 112. sz. tárgyalóterem G. P. vádlott

Lőfegyverrel visszaélés bűntette 2015. január 11.15 és más bűncselekmények 07. óra

A Szentesi Járásbíróság első fokon nem jogerősen bűnösnek mondta ki G. P. vádlottat lőfegyverrel visszaélés bűntettében, fegyveresen elkövetett garázdaság bűntettében, 2 rb. személy elleni erőszakos cselekmény 15

elkövetésével fenyegetve elkövetett zaklatás vétségében és rongálás vétségében, ezért öt év börtönre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az ítéleti tényállás lényege szerint G. P. vádlott 2012. december hó 10. napján 19:00 óra és 20:00 óra közötti időben, Árpádhalom belterületén a tulajdonát képező, lőfegyverré átalakított Slavia 620 típusú légpuskával – melynek tartására engedéllyel nem rendelkezett - kilőtt, és így szándékosan megrongált 4 db az EDF Démász Zrt. sértett tulajdonát képező lámpaoszlopokon elhelyezett világítótestet, mellyel 143.340,- forint kárt okozott. A vádlott cselekményét észlelte szomszédja, aki értesítette a polgárőrséget, majd a helyszínre érkező rendőrök a vádlottat intézkedés alá vonták. G. P. vádlott a fentieket követően nehezményezte szomszédja bejelentését, és azt, hogy ennek folytán ellene büntetőeljárás indult, ezért 2012. december hó 11. napján 19:30 óra körüli időben, ittas állapotban, félelemkeltés céljából az utcáról azt kiabálta szomszédjának és annak gyermekének, hogy „lelövöldözlek benneteket”. Az elsőfokú ítélettel szemben a vádlott és védője egyezően enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected]

16

2015.01.08. CSÜTÖRTÖK DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla K. G. + 1 fő

Kábítószer kereskedelem 2015.01.08. bűntette

10:00

Az első fokon eljárt Hevesi Járásbíróság 2014 márciusában K. G. I.r. vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. B. Zs. II.r. és K. A. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer birtoklása bűntette miatt 1-1-év börtönbüntetésre ítélte.

Információ:

A büntetés végrehajtását II.r. vádlottal szemben 3 év próbaidőre, III.r. vádlottal szemben 2 év próbaidőre felfüggesztette. A másodfokon eljárt Egri Törvényszék 2014 júniusában I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklása vétségében is. A szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás büntetését 3-3-évre súlyosította. II.r. vádlott büntetését 1 év 6 hónapra súlyosította. III.r. vádlottat pedig felmentette. Az ítélet ellen az ügyész III.r. vádlott terhére felmentése miatt, I.r. vádlott védője pedig enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2013 júliusában II és III.r. vádlott Nagyfügeden amfetamint tartalmazó fehér port vásárolt I.r. vádlottól legalább 22.000.- Ft értékben. II. és III.r. vádlottak gépkocsiját a rendőrség megállította, a kábítószert megtalálta és lefoglalta. I.r. vádlott 2013 júliusa előtt több alkalommal értékesített marihuánát. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla O. Z. + 1 fő

Becsületsértés vétsége

2015.01.08.

11:30

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Járásbíróság 2013 májusában O. Z. I.r. vádlottat becsületsértés vétsége miatt 3 évre próbára bocsátotta. G. J. II.r. vádlottat becsületsértés vétsége miatt 1 év próbára bocsátotta. A másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 júniusában I. és II.r. vádlottakat az ellenük becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen pótmagánvádló fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2010 áprilisában II.r. vádlott szórólapot készített és dobott be Érpatak lakosainak postaládáiba. Ebben a 17

Információ:

pótmagánvádló által sérelmezett kijelentéseket tett a település polgármesterére. Ezekből az első állítás valós, hiszen a polgármestert jogerősen elítélték magánlaksértés vétsége miatt, ennek ellenére gyakorolta tisztségét, képviselte az önkormányzatot és vette fel a tiszteletdíjat és költségtérítést. A többi állítás nem nyert bizonyítást. I.r. vádlott képviselőjelölt 2010 októberében szórólapot helyezett el Érpatak község lakóinak postaládájába. Ebben több valótlan állítás szerepelt a polgármester személyét illetően. A vádlottak tagadták a bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék I. emelet 53. tárgyalóterem T. Miklós és társai

Hűtlen kezelés 2015. bűntettének kísérlete január 8.

9.00

A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendű, Cs. Zsolt II. rendű, M. Andrea III. rendű, F. Zsolt IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti 18

vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép-Dunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő 6070 hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játékkaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel 19

egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere-, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, 20

majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. A 2015. január 8-án tartandó folytatólagos tárgyaláson ingatlanforgalmi szakértők együttes meghallgatására kerül sor. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614 [email protected] Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/501-400 3125-ös mellék [email protected] 21

Szolnoki Törvényszék, I. emelet 62. tárgyalóterem kitervelten, 2015. 9.00 Előre nyereségvágyból, több január 8. emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség T. I. vádlottat előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletével, valamint lőfegyverrel visszaélés bűntettével vádolja. T. I.

A vádirat szerint T. I. vádlott 2013 májusára olyan helyzetbe került, hogy kilátástalannak látta anyagi problémáit, adósságai összességében meghaladták a tízmillió forintot. A házát eladni nem tudta, míg adósságai minden nappal csak emelkedtek. A gondok megoldását már abban látta, ha olyan személytől vesz el pénzt, értékeket, akiről feltételezte, hogy rendelkezik vagyonnal. Mivel D. T. sértettet, akivel korábban üzleti kapcsolatban állt, ilyen emberként ismerte, elhatározta, hogy a sértettől fog pénzt szerezni, akár annak megölése útján is. Terve megvalósításához ismeretlen személytől beszerzett egy 9 mm Luger kaliberű Glock gyártmányú pisztolyt, a hozzá tartozó 2 darab tárral együtt, melyben egyenként 17 darab lőszer volt. A vádlottnak tudomása volt arról, hogy D.T. sértett eladásra hirdette a tulajdonát képező gépkocsit. 2013. május 23-án D.T. sértettet azzal az ürüggyel, hogy szeretné megvenni a meghirdetett gépkocsit fia számára. Másnap a sértett lakásán találkozott a vádlott a sértettel és annak feleségével. A beszélgetés során a vádlott kifaggatta a sértettet, hogy gyermekeik mikor nem lesznek otthon, annak érdekében, hogy a tervezett bűncselekményét mikor hajthatja végre. A vádlott és a sértettek megállapodtak, hogy a gépjárművet a vádlott megvásárolja fia számára, a szerződés megkötésére 2013. május 27-én 9.00 órát jelölték ki. A vádlott tudta, hogy a sértettek gyermekei eben az időpontban már nem lesznek otthon, de azzal is tisztában volt, hogy a sértett felesége a házban fog tartózkodni. 2013. május 27-én a vádlott D.T. sértett irodájába ment, amely a sértett lakóházának szomszédos épületében volt. A vádlott D.T. sértettel együtt 9.00 óra körül ment át a sértettek házába. Az étkezőben a sértett és felesége leültek, hogy a gépkocsi adásvételi szerződését megírják, míg a vádlott állva maradt. A vádlott kihasználva, hogy a sértettek az írással vannak elfoglalva, elővette egy viperát és fegyverét, azt kibiztosította, majd az ez által megfélemlített sértetteket beküldte a nappali szobába. Leültette őket az ajtóval szemben lévő ablak alatt lévő kanapéra. A vádlott a magával hozott kötelet D.K. sértetthez dobta, és azt követelte, hogy kötözze meg férjének kezét, lábát, miközben a 22

fegyver csövét a sértettekre irányította. Megfenyegette őket, hogy ha nem teljesítik, amit kér, lelövi őket. D.K. sértett a zsinórral a férje hátrakulcsolt kezét és lábát lazán megkötözte. A vádlott közölte a sértettekkel, hogy pénzre van szüksége, és minden pénzt adjanak át neki, mert ellenkező esetben D.K. sértett csontjait egyenként fogja a viperával eltörni. A fenyegetések közben a vádlott a pisztoly elé a kanapén talált egyik párnát tartotta. A sértettek közölték, hogy csupán 30.000.- Ft-ot tudnak átadni, melyet a vádlott kevesellt és tovább fenyegetőzött. Ennek hatására D.T. sértett szólt a feleségének, hogy a másik szobában lévő széfben lévő ott őrzött külföldi valutákat és ékszereket átadta a vádlottnak. Az ékszereket és a pénzt a vádlott zsebre rakta, de még ezt is kevesellte és további pénzt, értékeket követelt. Míg felesége az ékszerek átadásával megosztotta a vádlott figyelmét, D.T. sértett a kezéről a kötelet leszedte, és a kanapéról hirtelen felugrott, hogy védekezzen a vádlottal szemben. A vádlott azonban megelőzte őt, a fegyvert – előtte a párnával – ráfogta a sértettre, és ezzel megállásra kényszerítette D.T. sértettet, akit visszaültetett a kanapéra. A vádlott ezek után a magával hozott ragasztószalagot, illetve annak egy darabját D.K. sértettnek adta, és arra utasította, hogy ragassza le a férje száját. A vádlott a sértettek bal oldalán állt, majd bal kézben fogva a viperát kis erővel csapkodni kezdte D.K. sértett bal lábát, miközben azzal fenyegetőzött, hogy eltöri a csontjait, amennyiben nem mondja meg, hogy hol tartják a többi pénzt. D.K. sértett közölte, hogy a többi pénz bankszámlán van, de ő nem tudja, hogy hol, és erről kérdezze meg a férjét, majd egy hirtelen mozdulattal lerántotta a férje szájáról a ragasztót. Ekkorra D.T. sértett a lábáról kioldotta a kötelet, de még mindig összekötözött kézzel, indulatosan a kanapéról felugrott, és a vádlottra kiabálva tett egy lépést felé, aki ugyancsak ráordított a sértettre. Kihasználva férje mozdulatát, D.K. sértett hirtelen felpattant a kanapéra, onnan az ablakpárkányra lépett, feltépte az ablakot és kiugrott az utcára. A vádlott megpróbálta ezt megakadályozni, és legalább két ízben a viperával ráütött D.K. sértettre. D.T. sértett a kanapé mellett állva megpróbálta megakadályozni felesége bántalmazását, ekkor a vádlott azonban közelről, a kezében lévő lőfegyverrel rálőtt a sértett mellkasának jobb oldali részére, majd az ennek következtében hasra eső sértetthez lépett, és további három lövést adott le rá. A vádlott ezután a nyitva maradt ablakon kiugrott, és a segítségért kiabáló D.K. sértett után futott azzal a szándékkal, hogy őt is megöli. A vádlott magával vitte az eltulajdonított tárgyakat és a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközöket. A sértettnek azonban, mielőtt a vádlott rálőhetett volna, a közeli NAV székházba sikerült bemenekülnie, és segítséget kérnie. A vádlott ezt követően robogóján a helyszínről elmenekült, azonban a rendőrség még aznap elfogta őt Szolnok területén. Az elszenvedett sérülések következtében D.T. sértett a helyszínen életét vesztette. A vádlott cselekménye következtében D.K. sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A 2015. január 8-án tartandó tárgyaláson a bizonyítási eljárás tanúk kihallgatásával folytatódik.

23

Információ:

Dr. Papp Judit sajtószóvivő 06-56/501-400 3109-es mellék [email protected] Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614 [email protected]

24

2015.01.09. PÉNTEK GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK

Győri Törvényszék A. K. és társai B.160/2013

Információ:

Életveszélyt okozó testi 2015. sértés bűntette január 9.

08.30. fszt. 26.

Határozathirdetés várható. A vádirat szerint a vádlottak 2012. május 5-én az esti órákban együtt szórakoztak Kapuváron, ahol 23 óra körül az egyik disco előtt meglátták ismerősüket, az ittas állapotban lévő sértettet. A sértettet kocsikázni hívták és vele Babót felé indultak és azzal az ürüggyel, hogy a vádlottak dohányozni akarnak, egy kavicsos bekötőútra fordultak és kiszálltak az autóból. A vádlottak közre fogták a sértettet, a vele szemben álló vádlott váratlanul egy alkalommal őt ököllel arcon ütötte, A másik vádlott szintén ököllel arcon ütötte, a harmadik pedig felső testén megrúgta őt. A sértett futva próbált menekülni, de mintegy 50 méter megtétele után elesett, a vádlottak ekkor körbevették újra és számolatlan rúgást, ütést mértek felső testére, fejére. A sértett bántalmazása után az egyik vádlott átkutatta ruházatát és elvette a sértett mobiltelefonját és a nála lévő készpénzt. A vádlottak a sértettet a helyszínen hagyták, mivel az autó tulajdonosa – az egyik vádlott – nem akarta, hogy a sértett összevérezze az autót. A sértett néhány percig eszméletlen volt, majd felkelt és a közeli település egyik családi házáig gyalogolt, oda becsengetve kért segítséget. A mentőt a járőrök értesítették. dr. Máté Kinga – sajtószóvivő +36-30-86-44-303 [email protected] [email protected]

25

DEVIZAHITELES PEREK A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA TÁRGYALÁSI JEGYZÉKE a "devizaperek"-ben kitűzött tárgyalásokról (a tárgyalások helye: Budapest, II., Fekete Sas u. 3.) Felperes megnevezése OTP Bank Nyrt. + OTP Jelzálogbank Zrt.

tárgyalás időpontja 2015.01.08 - 13 óra

26

tárgyaló száma fszt. 8.