Országos tanfelügyelet

OKTATÁSI HIVATAL

Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA

Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag.

Országos tanfelügyelet

Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA Szerzők: Barcsák Marianna, Barlai Róbertné, Jurecz Emil, Járainé dr. Bődi Györgyi, Farkasné Egyed Zsuzsanna, Horváthné Moldvay Ilona, Virágné Nagy Éva, Ringhofer Ervin, Tóth Géza, Varga László

Nyelvi lektor: Szalagyi Csilla

A kézikönyv az Oktatási Hivatal által a TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” című kiemelt uniós projekt keretében készült. A szakmai tartalom kialakításához hozzájárultak: Kerekes Balázs projektigazgató, Maus Pál szakmai vezető, Garay-Madarász Ágnes szakmai szakértő A kézikönyv elektronikus formában az www.oktatas.hu weboldalon kerül közzétételre.


2


Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................ 3 ELŐSZÓ A TANFELÜGYELETI KÉZIKÖNYV HASZNÁLATÁHOZ ................................ 5 BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 7 A TANFELÜGYELETI RENDSZER FELÉPÍTÉSE.............................................................. 10 I.

A PEDAGÓGUS MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ........................................ 13 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 14 2. Az ellenőrzés területei és módszertana......................................................................... 15 2.1. A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei ......................................................................................... 15 2.2. A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei ............................... 20 3. Az ellenőrzés szakaszai ................................................................................................ 22 3.1. Előzetes felkészülés ............................................................................................... 22 3.2. Helyszíni ellenőrzés............................................................................................... 23 3.3. Az ellenőrzés lezárása ........................................................................................... 24

II. A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY ........................................ 25 1. Bevezetés....................................................................................................................... 26 2. Az ellenőrzés területei és módszertana......................................................................... 27 2.1. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei ......................................... 27 2.2. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei...................................... 32 3. Az ellenőrzés szakaszai ................................................................................................ 35 3.1. Előzetes felkészülés ............................................................................................... 35 3.2. Helyszíni ellenőrzés............................................................................................... 35 3.3. Az ellenőrzés lezárása ........................................................................................... 35 III. INTÉZMÉNYELLENŐRZÉS ÉS -ÉRTÉKELÉS PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY...................................................................................... 36 1. Bevezetés ....................................................................................................................... 37 2. Az ellenőrzés területei és módszertana ......................................................................... 37 2.1. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei ................................. 37 2.2. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei.............................. 42 3. Az ellenőrzés szakaszai ................................................................................................. 45 3.1. Előzetes felkészülés ............................................................................................... 45 3.2. Helyszíni ellenőrzés............................................................................................... 45 3.3. Az ellenőrzés lezárása ........................................................................................... 46


3


MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 47 1. számú melléklet: A pedagógiai előadóval, pedagógiai szakértővel folytatott interjú javasolt kérdései ................................................. 48 2. számú melléklet: A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkájának értékeléséhez ............................ 49 3. számú melléklet: A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő önértékelő kérdőíve ....................................................................... 50 4. számú melléklet:

A vezető munkájáról a fenntartójával készített interjú javasolt kérdései ............................................................................. 52

5. számú melléklet: A vezetővel készített interjú javasolt kérdései .............................. 53 6. számú melléklet: A vezetőtársakkal készített interjú javasolt kérdései..................... 54 7. számú melléklet:

Vezetői önértékelő kérdőív ............................................................ 55

8. számú melléklet:

A fenntartó képviselőjével készített interjú javasolt kérdései ...... 57

9. számú melléklet: Az intézmény vezetőjével készített interjú javasolt kérdései ........ 58 10. számú melléklet: A pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők képviselőivel készített interjú javasolt kérdései ................................................... 59 11. számú melléklet: A pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései ...................................................... 60 12. számú melléklet: A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat igénybe vevők elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései ............................. 62


4


Előszó a tanfelügyeleti kézikönyv használatához

Előszó a tanfelügyeleti kézikönyv használatához A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény elrendelte a köznevelési intézmények egységes szempontok alapján történő, külső ellenőrzési és értékelési rendszerének bevezetését. Az Oktatási Hivatal szakértői csoportja a 2012/2013. évben megalkotta a jogszabályban meghatározott célok alapján és a kívánt tartalomnak megfelelően a pedagógus, a vezető és az intézmény ellenőrzése és értékelése alapjául szolgáló tanfelügyeleti standardokat.

Mi a standard? Az országos tanfelügyelet egységes és nyilvános szempontokra épülő ellenőrzési és értékelési modell. A standard ennek a modellnek a pontos leírása, amely tartalmazza:     

az ellenőrzés és értékelés folyamatának ismertetését; a módszertanát; az alkalmazott eszközrendszert; meghatározza a tanfelügyelő szakértők feladatait; összefoglalja az ellenőrzésben résztvevő pedagógusok és vezetők feladatait.

A standardból az ellenőrzések valamennyi szereplője pontos információt kaphat az országos tanfelügyelet modelljéről. A standard tartalmának ismertetését többféle szempontból lehet csoportosítani, súlyozni az ellenőrzésben szereplők igényei alapján, ezért az alább felsorolt célcsoportok számára az Oktatási Hivatal kifejezetten nekik szóló kézikönyveket állít össze.

Kik számára készülnek kézikönyvek? A tanfelügyeleti ellenőrzésben sokan, sokféle szerepben vesznek majd részt:  a pedagógusok és a vezetők az ellenőrzés és értékelés alanyaként, így ők elsősorban arra kíváncsiak, hogy munkájukban mit, milyen módszerekkel és eszközökkel vizsgálnak majd;  a szakértők részletes útmutatót, módszertani segédanyagot várnak, amelyben kellő részletességgel, egyértelműen meghatározzák feladataikat, a munkájukra vonatkozó elvárásokat;  a kormányhivatalok mint a tanfelügyeleti ellenőrzés szervezői, a logisztikai háttér biztosításához szeretnének az ellenőrzés és értékelés lebonyolításáról pontos információkhoz jutni.


5


Előszó a tanfelügyeleti kézikönyv használatához

Kinek szól ez a kézikönyv? Ez a tanfelügyeleti kézikönyv azok számára ismerteti az ellenőrzés lebonyolításának módját, módszereit és eszközrendszerét, akik a tanfelügyeleti ellenőrzés alanyaként, pedagógiai előadóként, pedagógiai szakértőként vagy pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény vezetőjeként vesznek majd részt az eljárásban.

Hol érhetőek el a kézikönyvek? Az Oktatási Hivatal elektronikus felületet alakít ki, amelyet az ellenőrzésben résztvevők – a nekik szóló jogosultság alapján – tudnak majd használni. A publikus felületen elérhetőek lesznek majd a kézikönyvek és egyéb, az országos tanfelügyeleti ellenőrzéshez kapcsolódó anyagok, tájékoztatók. (A modell és a módszerek leírásán túl a kézikönyv tartalmaz eszközöket is, melyek szintén ezen az elektronikus felületen jelennek meg, így jelenlegi formájuk még nem végleges.)


6


Bevezetés

BEVEZETÉS A tanfelügyelet mint pedagógiai-szakmai ellenőrzési modell A magyar köznevelési rendszer minőségének – hatékonysági, eredményességi és méltányossági mutatóinak – javítása érdekében az oktatásirányítás új szerkezetű intézményhálózatot, irányítási és ellenőrzési modellt vezetett be. Az Európai Unió legtöbb tagállamához hasonlóan Magyarországon is működni kezd egy egységes, nyilvános szempontsor alapján kialakított, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés. Az intézményi ellenőrzés és értékelés fontosságának felértékelődése, a külső szakmai ellenőrzés bevezetése a hazai közoktatás intézményei számára új kihívást jelent, hiszen csaknem 30 éve, 1985 óta, amikor a szakfelügyeletet megszüntették, nem működik külső kontroll. Az 1990-es évek elején a közoktatási törvény a fenntartók számára ugyan feladatként jelölte meg a külső szakmai ellenőrzést, de ennek teljesítése az elmúlt időszakban igen eltérő módon és minőségben történt meg. Ez a kézikönyv az intézmény vezetőit és a pedagógiai előadókat, pedagógiai szakértőket segíti az ellenőrzésre való felkészülésben, valamint a folyamatos, kiegyenlített, magas színvonalú pedagógiai munkában. Az intézményvezetők ellenőrzési, a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők önellenőrzési kézikönyvként használhatják, amely tartalmazza a jogi előírásoknak megfelelő eszközök, módszerek és normák nyilvános rendszerét. Alkalmazásával mód nyílik arra, hogy az intézmény legfontosabb alapdokumentumait, valamint a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők helyi ellenőrzési gyakorlatát az országos külső ellenőrzés eszközrendszerének szempontsorával összehasonlítsák, és szükség szerint hozzá közelítsék. Sok intézmény rendelkezik intézményi önértékelési és pedagógus-teljesítményértékelési gyakorlattal. A köznevelésben korábban már bevált ellenőrzési elemeket – például az önértékelést, elégedettségmérést – figyelembe veszi az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, és épít rá. A Köznevelésért Felelős Államtitkárság az egységes alapelvek, eljárások, eszközök bevezetését kiemelkedően fontosnak tartja. Az egységes külső értékelés az intézmények különböző önértékelési rendszereihez kapcsolódva képes objektív, fejlesztő értékelést adni valamennyi köznevelési intézmény számára. Az intézmények belső értékelése fontos, de nem helyettesítheti az egységes, ötévenként megismétlődő, összehasonlításra alkalmas szempontsor szerint végzett külső ellenőrzést. A jelen kézikönyv a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben dolgozó pedagógiai előadókra, pedagógiai szakértőkre, vezetőkre és az intézményre vonatkozó ellenőrzési eljárásrendet, módszereket és eszközöket tartalmazza.


7


Bevezetés

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 145. §-a a tanfelügyeleti ellenőrzés célját így fogalmazza meg: „(…) a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.” Az ellenőrzés területei egyrészt a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők munkájának egyes elemeire – a szakmai feladatok, szakterületi tudás, a pedagógiai folyamatok értékelése, a kommunikáció, szakmai együttműködés, elkötelezettség – vonatkoznak. Másrészt arra, hogy munkájuk során milyen pedagógiai-szakmai szolgáltatási lehetőségekkel segítik a pedagógusok munkájának legfontosabb területeit: a tanulók személyiségének fejlesztését, a beilleszkedési, magatartási nehézségek csökkentését, a tehetség, képesség kibontakozásának segítését, a felzárkóztatás, a közösségépítés és a tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott módszerek megfelelőségét. A vezetők esetében mindez kiegészül a vezetői munka speciális területeivel. Az ellenőrzés során vizsgálni kell a vezető felkészültségét, vezetői alkalmasságát, a pedagógiai-szakmai szolgáltató munka vezetését, irányítását, valamint a változások érvénybe léptetését, önmaga, mások és az intézmény stratégiai vezetését és operatív irányítását. Emellett a vizsgálat kiterjed a pedagógiai-szakmai szolgáltató munka eredményességének, minőségének mérésére, értékelésére, fejlesztésére, és a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, a szolgáltatást igénybe vevő pedagógusok, a fenntartó és a működtető közötti kapcsolatépítés sikerességére, minőségére. Az intézményellenőrzés legfontosabb területei az említetteken túl az országos szakmai irányítás által kitűzött éves vagy középtávú céloknak való megfelelés, az éves munkaterv megvalósítása, az együttműködés, a munkamegosztás, az eredmények és a partnerek elégedettsége. Az intézményellenőrzés a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők tanfelügyeleti értékelésének eredményeire is épül, ezért csak ott kerülhet sor intézményellenőrzésre, ahol már legalább a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők 60%-a átesett a tanfelügyeleti ellenőrzésen. Az intézményvezetés felelőssége a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre, ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése, és ha szükséges, a dokumentumellenőrzési intézményi gyakorlat megújítása. A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő felelőssége abban áll, hogy az általa ellátott pedagógiai szakmai szolgáltatási területen végzett munkájának bemutatása, az azt követő interjú, valamint a dokumentumellenőrzés során úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségét, pedagógiai kompetenciáit, hivatásszeretetét bizonyítsa, hiszen az egész intézményről alkotott kép az egyes pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők és a vezetés összteljesítményét mutatja. A tanfelügyeletnek nem célja a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők minősítése, ugyanakkor a munkáltató a munkájukkal kapcsolatos döntéseihez – legyen szó személyügyi döntésekről, jutalmazásról, speciális megbízásokról, továbbképzésről – fontos szempontokat kaphat a pedagógiai-szakmai ellenőrzés által. A kiemelkedő, példaértékű eredmények hangsúlyozása és bemutatása jelentős haszna lehet ennek a rendszernek. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag.

8


Bevezetés

A cél egyértelműen a köznevelési intézmények szakmai fejlődésének támogatása, melyet a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül kíván elérni a jogalkotó. A pedagógiai-szakmai szolgáltató munkaegységes és nyilvános standardok alapján történő ellenőrzése képes lesz megmutatni az intézmény egyéni arculatát, azt, hogy miként járul hozzá a pedagógusok munkájának szakmai támogatása révén a gyermekközpontú nevelés és a minőségi oktatás, továbbá az ahhoz való egyenlő hozzáférés kialakításához. Hosszú távú célként jelenik meg a pedagógiai értékek bemutatása, a jó gyakorlatok elterjesztése, és végső soron egy egységesen jó szakmai színvonalú köznevelés biztosítása.


9


Bevezetés

A tanfelügyeleti rendszer felépítése A tanfelügyelet célja A tanfelügyelet (pedagógiai-szakmai ellenőrzés) rendszerének működtetését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. év CXC. törvény 78.§ (1) bekezdésének f) pontja írja elő, az ellenőrzés kereteit ugyanezen törvény 86-87. §-a rögzíti. A 87. § (3) bekezdése szerint: „Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében.” A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az ellenőrzés a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztését tűzi ki célul a köznevelés minőségének javítása érdekében. Ennek megfelelően a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egy olyan eszköz, amely az értékelési rendszer más elemeivel együtt a tervezésre és megvalósításra építve határozza meg a következő időszak fejlesztéseinek irányát. A fejlesztések támogatása mellett az ellenőrzés másik fontos célja a pozitív visszacsatolás, vagyis a kiemelkedő területek azonosítása mind a pedagógus, mind a vezető és az intézmény munkájára vonatkozóan. A modell célja: a megerősítés és a fejlesztés.

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés alapelvei Az ellenőrzési rendszer figyelembe veszi az érintett pedagógusok, vezetők és intézmények érdekeit. Túl azon, hogy a pedagógiai-szakmai fejlődés önmagában is az érintettek érdeke, a rendszer kidolgozásakor fontos szempontként merült fel, hogy az ellenőrzés a lehető legkevesebb terhet rója a folyamatban részt vevő kollégákra, pedagógusokra és szakértőkre egyaránt. Ennek figyelembevételével, továbbá a szakmai konszenzusra törekedve a kidolgozás az érintettek bevonásával történt, a rendszer bevezetését kísérleti szakasz és szakmai konferenciák előzték meg. Az ellenőrzés egységes kritériumok szerint, egységes és nyilvános módszerrel történik intézménytípusonként. A tanfelügyeleti rendszer kidolgozásakor az alábbi területekre alakítottunk ki standardokat:         

óvoda általános iskola gimnázium szakközépiskola és szakiskola kollégium alapfokú művészetoktatási intézmény gyógypedagógiai intézmények pedagógiai szakszolgálatok pedagógiai-szakmai szolgáltatók.

A standardok kidolgozásánál a viszonyítási alapot a pedagógiai szaktudományok általános szempontjainak való megfelelés, a Nemzeti alaptanterv általános elveinek betartása, továbbá az intézmény saját pedagógiai programja, a pedagógiai szakszolgálatok, valamint a pedagógiai-


10


Bevezetés

szakmai szolgáltatók esetében a munkatervnek való megfelelés alkotják. Ezek mentén és az értékelés tudományos alapjaira építve történt az ellenőrzés területeinek meghatározása is, valamint az egységes eszközök kidolgozása, amelyek mindenki számára elérhetők a www.oktatas.hu weboldalon.

Az Oktatási Hivatal irányító szerepe a tanfelügyeleti modell bevezetésében A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény meghatározta a pedagógiai-szakmai ellenőrzések kereteit. Nem rendelkezik azonban az ellenőrzés részleteivel kapcsolatos szabályozásról, az eljárásrendről, az eszközökről, hanem mindezeket egy felhatalmazó rendelkezéssel az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe utalta. A nevelési-oktatási intézmények működéséről, a köznevelési intézmények névhasználatáról a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet szól. Részletesen tartalmazza a pedagógiai-szakmai ellenőrzés szabályait, pontosítja a szakértők és a kormányhivatal szerepét az ellenőrzésben, szabályozza az ellenőrzések szervezését, valamint rögzíti a lebonyolítás kereteit. Nem nevez meg azonban konkrét értékelési területeket, szempontokat, és a szóba jövő eszközöket is csak említés szintjén szerepelteti. Az EMMI-rendelet 152.§ (2) bekezdése szerint az ellenőrzés területeit, szabályait és eszközeit az Oktatási Hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja azokat jóvá. A TÁMOP-3.1.8 kiemelt projekt pályázati kiírásában kötelező elemként szerepel az intézményi külső és belső értékelés standardjainak kidolgozása. A projekt végrehajtójaként az Oktatási Hivatal határozta meg az ellenőrzés területeit, az ellenőrzés menetét, eljárásrendjét, az ellenőrzés módszereit, eszközeit, az eredmények visszacsatolásának módját.

A tanfelügyeleti rendszer szereplői és a rendszer működése A tanfelügyeleti ellenőrzések megrendelője és egyben az ellenőrzések végrehajtásának felelőse az Oktatási Hivatal. Az ellenőrzések operatív tervezését a megyei kormányhivatalok végzik az intézmények által szolgáltatott adatok alapján. Az ellenőrzések tervezésekor figyelembe kell venni az intézményi létszámadatokat, és azt, hogy az előmeneteli rendszerben minősítésre kerülő pedagógusoknak minősítésüket megelőzően mindenképp át kell esniük a tanfelügyeleti ellenőrzésen, mivel az ennek során kapott értékelés a pedagógus minősítésébe beszámít. Ennek következtében - különösen az első években - a minősítő vizsgák és minősítési eljárások nagyban fogják befolyásolni a tanfelügyeleti rendszer működését. Hosszú távon évente 30 000 pedagógus, 1000 vezető és 1000 intézmény ellenőrzését tervezzük 5000 szakértő bevonásával. Az ellenőrzési tervek készítésére évente kerül sor, a fővárosi vagy megyei kormányhivatal minden tanév végéig összeállítja a következő tanévre vonatkozó tervezést és ütemezést. Az intézmények még a tanév kezdete előtt, nyár végén megkapják ezeket a terveket, összehasonlítják saját adataikkal, majd ennek megfelelően bejelentik azokat a változásokat, melyek az aktuális tervezésre hatással vannak. A kormányhivatal mindezek alapján véglegesíti a megyei ellenőrzési terveket, melyeket szeptember elején az érintett pedagógusok, intézmények vezetőinek eljuttat. Ebből az ellenőrzési tervből az intézményvezető láthatja, hogy adott tanévben Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag.

11


Bevezetés

mely pedagógusok és mikor kerülnek sorra. Az ellenőrzések tervezett időpontja előtt 15 nappal az intézményvezető elküldi az érintett pedagógusok órarendjét a kormányhivatalnak – a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott kollégák, a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők esetében erre nem kerül sor –, ahol az ellenőrzések végleges és pontos menetét megtervezik, majd ezekről az ellenőrzéseket végző szakértőket (tanfelügyelőket) értesítik. A tényleges ellenőrzések előtt legalább 2 nappal (intézményellenőrzés esetén 2 héttel) a tanfelügyelők veszik fel a kapcsolatot az intézmény vezetőjével. Váratlan, előre nem látható események miatt a tervezések átütemezése szükséges és megoldható. Az ellenőrzési tervek készítésekor figyelembe kell még venni a jogszabályban meghatározott, ellenőrzésekhez rendelendő szakértői létszámokat, melynek megfelelően egy pedagógus és egy intézményvezető ellenőrzését 2-2 szakértő, míg egy intézmény ellenőrzését 3-5 szakértő végzi. A tanfelügyeleti ellenőrzések során kulcsfontosságú szerep jut az ellenőrzéseket lefolytató szakértőknek, vagyis a tanfelügyelőknek. Tanfelügyelő azon pedagógusokból válhat, akik a pedagógusok előmeneteli rendszerének mesterpedagógusi szintjét elérték, és a tanfelügyeleti ellenőrzésekre, valamint pedagógusminősítésekre felkészítő 2x30 órás akkreditált képzést elvégezték. Mivel a pedagógusok minősítése még nem kezdődött meg, és egy ideig még nem várható, hogy szükséges számú Mesterpedagógus álljon rendelkezésre, ezért ezen átmeneti időszakban a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok is dolgozhatnak tanfelügyelőként, természetesen csak abban az esetben, ha a mesterpedagógusi szint követelményeinek megfelelnek.


12


I. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése

I. A PEDAGÓGUS MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

PEDAGOGIAI-SZAKMAI SZOLGALTATO INTEZMENY


13



1. Bevezetés A pedagógusellenőrzés új szakmai kihívás, országos szintű innováció. A jól szervezett, magas színvonalon végzett, valamint az egész országra kiterjedő, egységesen alkalmazott ellenőrzési szisztéma objektív, független az ellenőrzést végző szakértő személyétől; feltárja és megmutatja a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők szakmai alkalmasságát, munkájuk hatékonyságát, erősségeit és fejlesztendő területeit, valamint objektív összehasonlíthatóságot biztosít. A pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben dolgozó pedagógusok a nevelő-oktató munkát végző pedagógusok számára nyújtott szakmai szolgáltatások szervezése révén kapcsolódnak a köznevelés intézményrendszeréhez. Munkájukat a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről a 48/2012. (XII. 12.) EMMIrendeletben meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területeken végzik. Ezek a területek a következők: szaktanácsadás és tantárgygondozás, pedagógiai értékelés, pedagógiai tájékoztatás, tanügy-igazgatási szolgáltatás, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása, valamint a tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat működtetése, illetve részt vehetnek az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásában. Az ellenőrzés folyamán annak feltárása folyik, hogy pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben dolgozó pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők munkájában milyen módon és mértékben jelennek meg az alábbi szakmai tartalmak: 

 

az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet mint szakmai irányító által a pedagógiaiszakmai szolgáltató intézmények számára meghatározott rövid és középtávú szakmai feladatoknak való megfelelés, az intézmény éves és hosszú távú munkatervének való megfelelés, az ellátott pedagógiai szakmai szolgáltatási területen átfogó, magas szakmai színvonalú szolgáltatások biztosítása az ellátott intézmények és pedagógusok számára.


14



2. Az ellenőrzés területei és módszertana 2.1. A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei A területek a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI-rendeletben, továbbá a pedagógiaiszakmai ellenőrzés lefolytatásának szabályait meghatározó 20/2012 (VIII.31.) EMMIrendeletben meghatározott követelményterületeknek feleltethetők meg. Természetesen a tanfelügyelő a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben a pedagóguskompetenciákat a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő beosztásához, feladatköréhez illeszkedő területeken vizsgálja – mivel nevelő-oktató tevékenységet az ott dolgozó pedagógusok nem folytatnak. Az értékelés az alábbi területekre terjed ki: 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szakmai feladatok, szaktudományos, szakterületi tudás* 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Szakmai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók* 3. A tanulási folyamat támogatása A tanulás támogatása* 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért * a pedagógiai-szakmai szolgáltatások területére meghatározott kompetenciák


15



Az ellenőrzés területei megegyeznek a pedagógusok előmeneteli rendszerében használt pedagógusminősítési területekkel, így az ellenőrzés eredménye területenként számít bele a minősítés eredményébe, ugyanakkor a pedagógiai-szakmai szolgáltatás szakterületen a tanfelügyeleti értékelés elsősorban szakmai támogató szerepben értékeli a pedagógiai előadókat, pedagógiai szakértőket. A felsorolt területeken az értékelés meghatározott szempontok szerint történik. Az értékelés során az alábbi szempontok közül a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő által ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási terület ellátásához szükséges szempontokat kell figyelembe venni: Területek

Szempontok Milyen kapcsolódási pontjai vannak az általa ellátott pedagógiaiszakmai szolgáltatási területnek/területeknek a pedagógiai-szakmai szolgáltatások intézményi rendszerében?

1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szakmai feladatok, szaktudományos, szakterületi tudás

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók

Hogyan követi pedagógiai-szakmai szolgáltatói területeinek változásait (oktatáspolitikai, szakmapolitikai, pedagógiai-szakmai szolgáltatási területek elvárásainak változása)? Mennyire naprakész elméleti szakmai tudása, és ez a gyakorlatban hogyan jelenik meg? Milyen mértékben használja munkája során a rendelkezésre álló IKT eszközöket? Milyen módszertani felkészültséggel rendelkezik a felnőttképzés területén? Hogyan alkalmazza azt munkája során? Milyen képzésszervezési ismeretei vannak, és hogyan használja fel azokat? Milyen a tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? A tervezésében hogyan érvényesül az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által meghatározott éves célok alapján elkészített intézményi terv célrendszere?

Szakmai folyamatok, tevékenységek Hogyan épít tervező munkája során a korábbi ismereteire? (elégedettségmérések) tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók


16


Területek


Szempontok Milyen formában segíti a pedagógusokat abban, hogy korszerű tanulásszervezési eljárásokat ismerjenek meg, alkalmazzanak? Hogyan segíti a pedagógusokat abban, hogy a tanulók/ gyermekek gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét fejlesztő módszereket alkalmazzanak?

3. A tanulási folyamat támogatása

Milyen módon terjeszti, segíti a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok használatát?

A tanulás támogatása

Tud-e tanácsot adni, hogyan sikerülhet a helyes arányt kialakítani a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között? Milyen módon szervezi pedagógiai-szakmai szolgáltatási területének/területeinek ezzel a területtel kapcsolatos tevékenységét?

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

Munkájának, az ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területnek/területeknek milyen kapcsolódási pontjai vannak ehhez a területhez? Hogyan támogatja a pedagógusok körében a hatékony tanulómegismerési technikákat elterjedését? Milyen formában tud segítséget nyújtani az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés pedagógiai munkájában (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Hogyan és milyen szakmai segítséget tud nyújtani a pedagógusok számára  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal/gyermekekkel, ezen belül a sajátos nevelési igényű,  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő,  a kiemelten tehetséges tanulókkal/ gyermekekkel,  a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal/ gyermekekkel való bánásmódban? Milyen módon szervezi pedagógiai-szakmai szolgáltatási területének/területeinek ezzel a területtel kapcsolatos tevékenységét? Munkájának, az ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területnek/területeknek milyen kapcsolódási pontjai vannak ehhez a területhez?


17


Területek


Szempontok Milyen módon segíti a pedagógusok munkáját a tanuló/ gyermekközösség belső struktúrájának feltárásában?

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

Hogyan tudja megismertetni a pedagógusokat azokkal a módszerekkel, amelyek segítségével a pedagógusok ki tudják alakítani osztályközösségükben a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött, a különleges bánásmódot igénylő és a hátrányos helyzetű tanulók elfogadását, tiszteletét? Milyen segítséget tud nyújtani a közösségfejlesztés pedagógiai munkájában? Milyen eszközökkel tudja támogatni, hogy a pedagógusok hatékony probléma-megoldási és konfliktuskezelési stratégiákat ismerjenek meg? Milyen módon szervezi pedagógiai-szakmai szolgáltatási területének/területeinek ezzel a területtel kapcsolatos tevékenységét? Munkájának, az ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területnek/területeknek milyen kapcsolódási pontjai vannak ehhez a területhez? Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz saját munkája során? Mennyire tájékozott a fejlesztő jellegű tanulói/gyermek értékelési módszerek tekintetében? Hogyan segíti azok elterjedését a pedagógusok körében?


18


Területek


Szempontok Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata? Hogyan segíti az igényes szakmai nyelvhasználatot a pedagógusok körében? Milyen a kommunikációja munkatársaival és az intézmény partnereivel? Milyen módon működik együtt munkatársaival és az intézmény partnereivel?

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

Együttműködik-e, és ha igen, milyen módon más pedagógiaiszakmai szolgáltató intézmények pedagógiai előadóival, pedagógiai szakértőivel? Milyen pedagógiai fejlesztésekben vesz részt (intézményen belül)? Részt vesz-e köznevelést érintő helyi, regionális, országos innovációban? Megjelennek-e szakmai írásai? Milyen módon vesz részt az intézményen kívüli szakmai közéletben? Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? Mennyire tud azonosulni az intézmény szakmai céljaival? Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmájában, az általa ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területen/területeken történteket? Hogyan adja tovább a megszerzett ismereteket? Milyen módon segíti az intézménybe újonnan belépő kollégák szakmai munkáját? Hogyan alkalmazza munkája során az infokommunikációs eszközöket? Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Munkájában mennyire pontos, megbízható?


19



2.2. A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei A tanfelügyeleti ellenőrzések során használt módszerek: dokumentumelemzés, szakmai tevékenység bemutatása (prezentáció), interjú és kérdőív. A dokumentumelemzés, és a prezentáció elemzési szempontjai, illetve az interjúk és kérdőívek kérdéssorai olyan céllal készültek, hogy az értékelési területenként megadott szempontok vizsgálatához elegendő információt szolgáltassanak. Amennyiben az értékeléshez szükséges információk megszerzéséhez a megadott szempontok, kérdések kiegészítése szükséges, akkor a tanfelügyeleti ellenőrzések lefolytatására felkészített szakértők ezt megtehetik. 2.2.1. Dokumentumelemzés A dokumentumelemzés célja, hogy a tanfelügyelet meggyőződjék arról, hogy a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkáját előre tervezetten, az intézmény sajátosságainak, stratégiai tervében megfogalmazottaknak összehangolva, tudatosan végzi-e. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a dokumentumok ellenőrzésénél a tanfelügyeletnek nem feladata sem hatósági, sem törvényességi ellenőrzés. A dokumentumelemzés tehát nem magának a dokumentumnak, hanem a pedagógiai előadónak, pedagógiai szakértőnek az értékelését szolgálja. Ugyanakkor a tanfelügyelet mint fejlesztő értékelés az előző tanfelügyeleti ellenőrzés eredményeinek tükrében vizsgálja a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő fejlődését az egyes területeken. Ennek érdekében a tanfelügyelet megvizsgálja az előző ellenőrzés és az intézményi önértékelés adott pedagógiai előadóra, pedagógiai szakértőre vonatkozó dokumentumait, munkája tervezésének és értékelésének dokumentumait, valamint a kivitelezés segédeszközeit. A dokumentumok és javasolt vizsgálati szempontjaik a következők: 





az előző ellenőrzés és az intézményi önértékelés adott pedagógiai előadónak, pedagógiai szakértőnek vonatkozó értékelőlapjai:  Melyek a kiemelkedő és melyek a fejlesztendő területek?  Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények?  Milyen irányú változás látható az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest az egyes területeken? az intézmény éves munkaterve:  Milyen tervezési módszert használ az éves tervezéshez?  Hogyan történik az éves terv korrekciója?  A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő által ellátott terület/területek milyen módon jelennek meg benne? az intézmény éves beszámolója:  Milyen beszámolási módszert használ az éves beszámolóhoz?  Hogyan történik az éves beszámoló értékelése?  A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő által ellátott terület/területek milyen módon jelennek meg benne?


20





a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szakmai szolgáltatási területére/területeire vonatkozó éves munkaterve:  Milyen módszert alkalmaz munkája tervezéséhez?  A célkitűzései teljesülését hogyan segíti munkája tervezése?  A tartalmi elemek egymásra épülése hogyan segíti a nyomon követhetőséget?  Az ellátott területre/területekre vonatkozó pedagógiai-szakmai szolgáltatói elvárások és a partnerek igényei alapján tervezi meg tevékenységét?  Hogyan illeszkedik a munkaterve az intézmény éves munkatervében szereplő egyéb szolgáltatási területekhez?



a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szakmai szolgáltatási területére/területeire vonatkozó éves beszámolója:  Milyen módszert alkalmaz munkája beszámolójához?  A célkitűzései milyen módon valósultak meg benne?  A tevékenység megvalósítása során milyen módon alkalmazkodott a változásokhoz? (a szakmai szolgáltató elvárások, a partnerek igényeinek változása)  Milyen volt a tervezett tevékenység megvalósulásának sikeressége?

2.2.2. Szakmai tevékenység bemutatása A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő egy 45 perces prezentációban bemutatja az előző pedagógiai-szakmai ellenőrzés óta eltelt időszakban végzett szakmai tevékenységét. A bemutatóval kapcsolatos elvárások:  reális módon, jól követhetően és teljes körűen tükrözze a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő által ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatói területen/területeken végzett munkát,  a pedagógiai-szakmai ellenőrzés által vizsgált területek szempontrendszerének figyelembe vételével készüljön el,  emelje ki, ha az előző pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait követően, azok alapján a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szakmai munkájában változás történt. A szakmai tevékenység bemutatójának javasolt vizsgálati szempontjai a következők:  Szakmai munkája során átfogóan és eredményesen ellátja-e az adott pedagógiaiszakmai szolgáltatói területet/területeket? Ennek érdekében milyen szakmai együttműködést alakított ki munkatársaival, más pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények munkatársaival és a köznevelés más szakmai fórumaival?  Hogyan alkalmazkodik az ellátott területtel/területekkel kapcsolatos szakmai elvárások változásaihoz?  Munkájában milyen módon jelenik meg a partnerközpontúság? Hogyan alakítja munkáját a partnerek elvárásainak, elégedettségének ismeretében?  Szakmai fejlődése érdekében folyamatosan megújítja-e tudását?


21



 Milyen szakmai fejlesztésekben vesz részt (intézményi, helyi, regionális és országos szintű)?  Hogyan hatottak a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szakmai munkájának fejlődésére az előző pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai? 2.2.3. Interjúk (1-2. számú mellékletek)  

a pedagógiai előadóval, pedagógiai szakértővel, az intézményvezetővel

Az interjú célja egyrészt, hogy a tanfelügyelők információkat nyerjenek, személyes beszélgetésben tájékozódjanak a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről, illetve jövőképéről; másrészt módot ad arra is, hogy az ellenőrzött pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre. Az interjú során nyert információk kiegészítik az ellenőrzés alkalmával gyűjtött tapasztalatokat. A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkájának megítélésével kapcsolatos interjúba be kell vonni az intézmény vezetőjét, aki közvetlenül is ismeri a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkáját, és akinek a véleménye sokat segíthet megítélésében.

3. Az ellenőrzés szakaszai 3.1. Előzetes felkészülés 3.1.1. A legutóbbi ellenőrzés és az önértékelés vizsgálata, a portfólió megtekintése Egy pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő ellenőrzésére ötévente legalább egyszer sor kerül, így – ha az ellenőrzés már folyamatos – rendelkezésre állnak a korábbi ellenőrzés dokumentumai. A pályán eltöltött idővel arányosan e dokumentumok összevetése trendvizsgálatot eredményez. Az ellenőrzés kezdeti – átmeneti – szakaszában, amíg nem állnak rendelkezésre korábbi ellenőrzések anyagai, elegendő a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő belső minősítési dokumentumainak vizsgálata. Az önértékelés (3. számú melléklet) tájékoztatja az ellenőrzést végzőt arról, hogy a vizsgált pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő hogyan ítéli meg saját munkáját, mi a véleménye önmagáról, milyennek látja szakmai munkáját, saját fejlődését. Képet kap az ellenőrző személy a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szándékairól is. Az önértékelés – összevetve a tapasztaltakkal – arról is tanúskodik, mennyire reálisan látja a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő önmaga munkáját. A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amelynek alapján végigkísérhető a pedagóguskompetenciák fejlődése, a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei, egyrészt a tények tükrében, másrészt reflexiói, értelmezése alapján.


22



A portfólió tartalmazza:  a szakmai önéletrajzot,  a pedagógiai munka dokumentumait: legalább 17 darab, munkájával összefüggő dokumentumot, melyeket utólagos reflexiókkal látott el,  legalább egy éves munkatervet és beszámolót,  a pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, dokumentumait,  önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait,  a pedagógiai előadót, pedagógiai szakértőt foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását,  a szakmai életút értékelését. A tanfelügyelet csak a portfólió azon elemeit használja az ellenőrzésnél, melyek az ellenőrzött pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkájának megítéléséhez nélkülözhetetlenek. A tanfelügyeleti ellenőrzés során a portfólió, csak mint információforrás bír jelentőséggel, értékelése nem történik meg. A portfólió tanulmányozásához elengedhetetlen, hogy az megfelelő felületre legyen feltöltve, ahol a tanfelügyelő elektronikus úton hozzáférhet.

3.2. Helyszíni ellenőrzés A helyszíni ellenőrzés a törvényben meghatározott előzetes bejelentkezéssel kezdődik, mikor is a tanfelügyelők felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével, meghatározzák az ellenőrzés kezdetét, az érintett pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő (pedagógiai előadók, szakértők) személyét, és megállapodnak az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok elérhetőségéről. 3.2.1. Bemutatkozás Az ellenőrzés kezdetekor sor kerül a tanfelügyelők bemutatására és bemutatkozására. Erre a célra javasolt a pedagógiai előadók és pedagógiai szakértők összehívása egy rövid egyeztetésre, így azok is megismerhetik a tanfelügyelőket, akik az ellenőrzésben éppen nem érintettek. 3.2.2 A szakmai tevékenység bemutatása A szakértők megtekintik a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő által összeállított bemutatót, amelyben összefoglalja az általa ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területen/területeken az előző ellenőrzés óta eltelt időben végzett tevékenységét. 3.2.3. Interjúk • A pedagógiai előadóval, pedagógiai szakértővel készített interjú A szakértők interjút készítenek az érintett pedagógiai előadóval, pedagógiai szakértővel, amelynek célja az előzetes felkészülés során felmerült kérdések tisztázása, a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkájának alaposabb megismerése. Az interjún a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő és a szakértők vesznek részt.


23



• Az intézmény vezetőjével készített interjú A pedagógiai előadóval, pedagógiai szakértővel folytatott interjú után kerül sor a vezetői interjúra a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkájáról, melyen az érintett kolléga már nem vesz részt. Fontos tudni, hogy ebben az esetben ez a vezetői feladat átruházható az intézmény azon vezető beosztású pedagógusára is, akinek közvetlen irányítása alatt dolgozik az érintett pedagógus. A vezetővel készített interjú lényeges eleme a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő objektív megítélésének. Egyrészt az interjúban kapott információk a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő önértékelésének vezetői szempontú ellensúlyozását adják, másrészt az interjú lehetőséget nyújt a vezetőnek arra, hogy a szakértők által megszerzett ismereteket kiegészítse a korábbi vezetői ellenőrzéseken tapasztaltakkal.

3.3. Az ellenőrzés lezárása 3.3.1. Az ellenőrzés lezárása a szakértő részéről A szakértők az ellenőrzés befejezése után egyeztetnek tapasztalataik, benyomásaik összegzése érdekében. Az egyeztetést követően – a látogatás lezárásaként – közösen kitöltik az értékelő lapot, amelyben a vizsgált nyolc területen erősségeket és fejleszthető területeket jelölnek meg. Az értékelő lapot öt napon belül elektronikusan és két nyomtatott példányban eljuttatják az intézményvezetőnek, aki ebből egyet átad a pedagógiai előadónak, pedagógiai szakértőnek, egyet pedig a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő saját véleményének feltüntetése után a minősítési személyi anyagához csatol, tehát az értékelőlapnak a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő portfóliójába is be kell kerülnie. Az Értékelőlap a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkájának ellenőrzéséről nyomtatvány a véglegesített, összegző véleményt tartalmazza területenként felsorolva, értékelési eredményei számszerűsítve a minősítésébe is beszámítanak. 3.3.2. Az ellenőrzés lezárása a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő részéről Az ellenőrzés befejezése után, szintén öt napon belül, a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő is értékeli az ellenőrzését végző szakértők munkáját az erre a célra kialakított értékelőlapon. A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő és a szakértők értékelése egy párhuzamosan zajló folyamat, az elektronikus felület úgy kerül kialakításra, hogy a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő, illetve a szakértők saját értékelésüket addig ne láthassák, amíg ők maguk ki nem töltötték az értékelő lapot, így elkerülvén az esetleges befolyásolhatóságot.


24


II. A vezető munkájának ellenőrzése és értékelése

II. A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

PEDAGOGIAI-SZAKMAI SZOLGALTATO INTEZMENY


25



1. Bevezetés A vezető ellenőrzésének és értékelésének jelen rendje a köznevelési törvény 7.§ (1) bekezdés j) pontja által meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény vezetőjére terjed ki. Az intézményvezető ellenőrzésére leghamarabb az intézményvezetői megbízás második, legkésőbb negyedik évében kerülhet sor. Amennyiben az intézményvezető megbízásának negyedik évét megelőzően az intézményben még nem került sor az ötévenkénti intézményellenőrzésre, az intézményvezetői megbízás negyedik évében, intézményellenőrzés keretében kell lefolytatni az intézményvezető ellenőrzését. A vezető ellenőrzésének célja: A 20/2012. (VIII. 30) EMMI-rendelet 149.§ (1) bekezdése szerint a vezető ellenőrzésének célja „az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján.” A vezető beosztású pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők tanfelügyeleti ellenőrzésének a vezetői munka értékelése mellett célja a pedagógiai tevékenység vizsgálata is, ezért az intézményvezetők ellenőrzésére nemcsak a vezetőellenőrzés, hanem a pedagógusellenőrzés keretében, az ott meghatározott standard szerint is sor kerül. A vezetői munka értékelési szempontjai a következő elveket tükrözik:  A vezetői munka értékelési kritériumai legyenek jellemzőek a vezetői funkciókra.  A vezetői értékelésnek a vezetőtől függő működési elemek értékelésére kell szorítkoznia.  A vezetői értékelésbe be kell vonni az alkalmazottakat.  A külső értékelés épít a vezető saját teljesítményének értékelésére (önértékelés).  Az értékelő személynek a visszacsatolás során a fejlesztés/fejlődés támogatását kell előtérbe helyeznie. A vezetői munka értékelésének alapja:  A vezetői pályázatban leírtak és azok megvalósítása a gyakorlatban: A vezetői pályázatot a fenntartó, állami fenntartású pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben az alkalmazottak köre is véleményezi, végül ennek alapján kapja az intézményvezető a vezetői megbízását. Ezért fontos, hogy mi történik a továbbiakban a benne megfogalmazott vezetői koncepcióval, célokkal, elképzelésekkel, hogyan, milyen módon valósulnak meg, mi okból nem valósulnak meg, vagy mi okból és milyen módon módosulnak a vezetői programban megfogalmazott célok.


26



 A pedagógiai-szakmai szolgáltatói munka irányítása és fejlesztése: A köznevelési törvény kimondja, hogy a vezető elsősorban az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ott folyó munka minőségéért felel, fontos szempont tehát, hogy hogyan irányítja a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők és egyéb alkalmazottak munkáját, milyen eljárások, célok, feladatok, eredmények alapján követhető a folyamatos fejlesztés, fejlődés.  A köznevelési intézmény vezetőjének feladatai: Az Nkt. 69. § (1) bekezdése határozza meg a vezetővel szembeni elvárásokat, ezekből a feladatokból delegál a helyettesek, a pedagógiai kabinetvezetők munkakörébe a helyi sajátosságoknak megfelelően. A vezetők értékelésének várható eredményei Hiteles, átfogó kép az intézményvezető tevékenységéről. A vezető erősségeinek feltárása, a fejlesztendő képességek, fejlesztendő vezetői működési területek megjelölése – ezek hozzájárulhatnak a vezető munkájának fejlesztéséhez.

2. Az ellenőrzés területei és módszertana 2.1. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei Az értékelés során az alábbi területekről származó adatokat és tapasztalatokat használjuk: A vezetői értékelés területeit az International Cooperation for School Leadership (Nemzetközi együttműködés az iskolavezetésért) projekt keretében kidolgozott iskolavezetői kompetenciák keretrendszere, a Central5 alapján definiáltuk, értelmeztük.1 Ennek megfelelően az értékelés során a 20/2012 (VIII.31.) EMMI-rendeletben meghatározott, a pedagógiai szakmai szolgáltatásoknak megfeleltethető alábbi területekről származó adatokat és tapasztalatokat használjuk fel: 1. A pedagógiai-szakmai szolgáltatói tevékenység stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Az alábbi táblázatban kérdésekkel segítjük nemcsak a tanfelügyelők, hanem az intézményi érintettek munkáját is azzal, hogy részletezzük, mire irányul elsősorban a figyelem az adott terület ellenőrzésénél, értékelésénél. A területek tartalma:

1

Glynn, A. K. Révai, N. (szerk., 2013): The art and science of leading school – Central5: Central-European view on competencies for school leaders. [Az iskolavezetés tudománya és művészete – Central5: Az iskolavezetők kompetenciái közép-európai megközelítésben] Tempus Közalapítvány, Budapest.


27


Területek


Szempontok

Milyen módon jelennek meg az intézmény stratégiai céljai az éves munkaterv megvalósítása során? Milyen módon biztosítja az intézményvezető valamennyi, a jogszabályban meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területek folyamatos ellátását? 1. A pedagógiai-szakmai szolgáltatói tevékenység stratégiai vezetése és operatív irányítása

Hogyan kapcsolódik az intézmény az országos pedagógiaiszakmai szolgáltatások ellátásához, és ebben a vezető milyen szerepet játszik? Hogyan valósítja meg a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat igénybe vevők elvárásainak és egyéb mérési eredményeknek a beépítését a pedagógiai-szakmai szolgáltatói tevékenység folyamatába? Hogyan kapcsolódik be az intézményvezető az intézmény innovációs tevékenységébe? Hogyan történik az intézmény jövőképének kialakítása? Milyen viszonyban van az intézményi jövőkép a vezetői pályázatban megfogalmazott célokkal? Hogyan alakítja ki, és hogyan kommunikálja az intézményvezető az intézmény közös értékeken alapuló vezetői jövőképét, céljait? Hogyan alakítja, módosítja a feladatokat az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakmai iránymutatása alapján?

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra? Milyen stratégiai lépéseket tesz az intézményvezető az intézmény céljainak elérése érdekében? Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? Mi történik ezekkel? Hogyan segíti a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkatársait a köznevelésben megjelenő változások értelmezésében, megközelítésében? Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet?


28


Területek


Szempontok

Hogyan, milyen témákban történik az intézményvezető önreflexiója, erősségei és fejleszthető területeinek meghatározása? Fejleszti-e önmagát folyamatosan az intézményvezető? Ha igen, hogyan, milyen témákban?

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

Hogyan tartja naprakészen szakmai tudását, vezetői kompetenciáit az intézményvezető a szervezeti célok elérése érdekében? Mennyire hatékony, eredményes az intézményvezető kommunikációja? Milyen mértékű elkötelezettséget mutat a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkatársak és önmaga képzése és fejlesztése iránt? Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői pályázatban leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket?


29


Területek


Szempontok

Hogyan, mi alapján osztja meg a vezetési feladatokat az intézményvezető vezetőtársaival, kollégáival? Hogyan vesz részt személyesen az intézményvezető a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők ellenőrzésében és értékelésében? Milyen módszerekkel, hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat? Hogyan tudott kialakítani az intézményvezető az intézményen belül – a megosztott vezetésre épülő – együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között? Hogyan történik az együttműködés koordinálása? 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Hogyan méri fel az intézményvezető a fejlesztési szükségleteket az intézményben? Milyen módon biztosítja és támogatja a partnerek és az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését? Hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló humánerőforrással, hogyan kezeli a szükséges változásokat (bővítés, leépítés, átszervezés)? Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógiai előadókat, pedagógiai szakértőket? Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és a támogató környezet megteremtése érdekében? Működtet-e belső tudásmegosztó fórumokat az egymástól való tanulás és a közös célok elérése érdekében?


30



Területek

Szempontok

Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése? Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének? Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)? Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát? 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

Gondot fordít-e az intézményvezető a pozitív intézményi imázs kialakítására és fenntartására, hogyan mutatja meg ezt a nyilvánosságnak? Hogyan biztosítja az intézményvezető az átláthatóságot a folyamatok vezetésében, irányításában, figyelembe véve a köznevelési rendszerre vonatkozó irányelveket? Milyen, a célok elérését támogató szakmai kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető? Hogyan működnek ezek a kapcsolatai, hogyan fejleszti azokat? Milyen kapcsolatot alakított ki a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat igénybe vevő partnerekkel?

Az értékelésbe bevontak köre:  külső szakértők,  alkalmazotti közösség,  a vezető maga (önértékelés),  fenntartó.


31



2.2. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei 2.2.1. Kérdőíves felmérés: 

a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők (11. számú melléklet) A kérdőív összesítéséből az öt vezetői szemponthoz az alábbi információk lesznek fontosak:  az intézményvezető jelenléte,  az elvárások közvetítése,  tájékoztatási kötelezettsége, információáramlás,  munkahelyi motiváció,  innovatív légkör teremtése,  egyenletes terhelés biztosítása,  szakmai együttműködés támogatása,  folyamatos ellenőrző-értékelő tevékenység,  részvétel a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők értékelésében,  egyéni fejlődést támogató kultúra,  etikus magatartás betartatása,  célokat támogató kapcsolatrendszer működtetése.

A kérdőív összesítéséből az öt vezetői szempontnak megfelelően gyűjtenek információt a szakértők. 2.2.2. Dokumentumelemzés: A dokumentumelemzés során is a fenti öt vezetői ellenőrzési-értékelési területen gyűjt információkat a tanfelügyelő. Az intézményi dokumentumok az intézmény honlapján megtekinthetők, ezen kívül a tanfelügyelőnek joga van a helyszíni látogatás során is elkérni, ellenőrizni egyéb kötelező dokumentumokat aszerint, hogy az előzetes felkészülés során még milyen információkra van szüksége az értékelés pontosításához. A tanfelügyelők ajánlott szempontok szerint értékelik az alábbi dokumentumokat. 

vezetői pályázat:  Mi az intézményvezető által megfogalmazott jövőkép? Ez hogyan függ össze a köznevelési rendszer előtt álló feladatokkal? Hogyan kapcsolódik a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekkel kapcsolatos szakmai elvárásokhoz?  Milyen célokat fogalmaz meg az intézményvezető? Ezek milyen kapcsolatban vannak a köznevelési rendszer előtt álló feladatokkal?  A stratégiai vezetői célokat hogyan bontotta le operatív célokra?  A vezetői programalkotásban hogyan kapcsolódik a hagyományőrzéshez az innovatív gondolkodás, tervezés?


32



 Hogyan tervezi a pedagógiai előadókkal, pedagógiai szakértőkkel, egyéb munkatársakkal való együttműködést?  Hogyan, milyen témákban történik meg az intézményvezető erősségeinek meghatározása?  Hogyan tervezi a programban vezetői fejlődése lehetőségeit?  Hogyan jelenik meg a vezetői programban az eredményes, a partnerek igényeire épülő pedagógiai-szakmai szolgáltatási tevékenység irányítása?  Hogyan jelenik meg a programban a partnerközpontú pedagógiai-szakmai szolgáltatási tevékenység működtetése?  Milyen szerepet kap a programban a fejlesztő célú értékelés, a reflektivitás? 

egymást követő 2 év munkaterve és az éves beszámolók:  Hogyan valósul meg az elégedettségi és egyéb mérések, értékelési eredmények beépítése a pedagógiai-szakmai szolgáltatások folyamatába?  Mi történik azokkal a területekkel, amelyek stratégiai vagy operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?  Milyen megvalósult tevékenységek igazolják a vezetői programban leírt célok teljesülését?  Milyen dominanciával jelenik meg a dokumentumokban az intézményben működő szakmai teamek munkája?  Mire irányul a dokumentumokban az intézményi erőforrások vezetői elemzése?  Milyen együttműködési formák jelennek meg az operatív tervezésben, amelyek a célok elérését támogatják?



SZMSZ:  A vezető az SZMSZ-ben leírtaknak megfelelően osztja-e meg a vezetési feladatokat?  Megvalósul-e az SZMSZ-ben előírt eljárásrend szerinti belső ellenőrzés?  Hogyan segíti a célok megvalósulását az intézményi kapcsolatrendszer szabályozása?



intézményi önértékelés:  Milyen dokumentumai vannak az intézményi önértékelésnek?  Milyen dokumentumai vannak a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők ellenőrzésének, értékelésének?  Hogyan jelenik meg a dokumentumokban a fejlesztésre szoruló területek azonosítása?  Az értékelésekről készült vezetői feljegyzések hogyan tükrözik a fejlesztő szemléletet?


33





vezetői önértékelő kérdőív (7. számú melléklet): A kérdőív William D. Hitt kérdőíve nyomán készült2, az alábbi szempontok szerint tartalmaz állításokat, amelyek alapján egy ötfokú skálán kell elhelyeznie magát a vezetőnek, végül önfejlesztési célokat kell kijelölnie az alábbi területekre vonatkozóan:  Szakmai felkészültség  Személyes tulajdonságok  Stratégiai vezetés  Változások kezelése  A munkahelyi közösség irányítása  Munkahelyi motiváció

2.2.3. Portfólió A vezető munkájáról alkotott kép kialakítását segíti a pedagógus portfóliójának a vezetői munkára vonatkozó elemekkel való kiegészítése, pl.:  vezetői pályázat – vezetői program,  értekezletek forgatókönyve. Ezeket a dokumentumokat a tanfelügyelet során a szakértők az alábbi szempontok alapján elemzik:     

a vezető részvétele a szakmai tudás megszerzésében, a továbbképzésekben, témák, amelyekben a vezető folyamatosan fejleszti magát, a vezető bekapcsolódása az intézmény innovációs tevékenységébe, eredményes, egyértelmű írásbeli és szóbeli kommunikáció, a tudásmegosztás elősegítése intézményen belül és kívül.

2.2.4. Interjúk A tanfelügyelő előzetes felkészülése során felmerült, kiegészítésre szoruló információkra vonatkozó kérdéseket tartalmazó interjú felvételére a helyszíni ellenőrzés során kerül sor.   

2

A munkáltató képviselőjével készített interjú (4. számú melléklet) Az intézményvezetővel készített interjú (5. számú melléklet) A vezetőtársakkal készített interjú kérdései (6. számú melléklet)

Mestervezető, OMIKK, 1990


34



3. Az ellenőrzés szakaszai 3.1. Előzetes felkészülés Az Oktatási Hivatal által felkészített, a vezetőellenőrzésre felkért két szakértő közül legalább az egyik vezetői gyakorlattal és pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel rendelkezik. A felkéréssel egy időben a Hivatal átadja az ellenőrzés előkészítéséhez szükséges és rendelkezésre álló, az intézményre vonatkozó adatokat. A szakértők közül a csoport koordinálásával megbízott szakértő felveszi a kapcsolatot az intézmény vezetőjével, és egyezteti, előkészíti a helyszíni ellenőrzés lebonyolítását. Az intézményi honlapon és a vezetői portfólió részeként a szakértők rendelkezésére állnak az előzetesen vizsgálandó dokumentumok és az előzetes mérések feldolgozott adatai.

3.2. Helyszíni ellenőrzés A helyszíni ellenőrzés célja, hogy a szakértők az előzetes felkészülés során a dokumentumelemzés alapján szerzett információikat pontosítsák, kiegészítsék, és annak valóságtartalmáról meggyőződjenek. A helyszíni ellenőrzés tervszerűen, az intézmény vezetőjével való egyeztetés alapján történik, és egy napot vesz igénybe. A helyszíni ellenőrzés során az érintettekkel készítendő interjúk időpontjának megszervezésében az intézményvezető a látogatást megelőzően egyeztetett módon közreműködik.

3.3. Az ellenőrzés lezárása 3.3.1. Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről A szakértők egyeztetnek, majd a látogatás után kitöltik az értékelő lapot, amely az öt területen erősségeket és fejleszthető területeket jelöl ki, majd öt napon belül eljuttatják a vezetőhöz elektronikusan és két példányban nyomtatott formában. 3.3.2. Az ellenőrzés lezárása a vezető részéről Az ellenőrzés befejezése után, a vezetőről készülő értékeléssel egy időben az intézményvezető értékelőlapot tölt ki az őt ellenőrző szakértőkről.


35


III. Intézményellenőrzés és -értékelés

III. INTÉZMÉNYELLENŐRZÉS ÉS -ÉRTÉKELÉS

PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY


36



1. Bevezetés Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) keretében lebonyolított intézményellenőrzés során a szakértők azt vizsgálják majd, hogy az intézmény az oktatásirányítás által a pedagógiai-szakmai szolgáltatók számára meghatározott területeken (48/2012 (XII.12.) EMMI-rendelet), a szakmai irányítást végző Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által jóváhagyott munkatervek alapján, az intézmény a maga által munkatervében kitűzött rövid és középtávú céloknak hogyan tudott megfelelni, azok megvalósításában hol tart. A 20/2012. (VIII.31) EMMI-rendelet 150.§ (2) bekezdésének megfelelően az ellenőrzést legalább ötévente egyszer el kell végezni, arra a „megyei ellenőrzési terv alapján kerül sor abban az esetben, ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvan százalékát már értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében, és legalább egyszer sor került vagy az intézményellenőrzés során sor kerül az intézményvezető ellenőrzésére is.” Az ellenőrzés eredményét szakértői összegző dokumentumban fogalmazzák meg a vizsgálatot végző szakértők, amelyet a helyszíni ellenőrzés lezárását követő egy héten belül eljuttatnak az intézményvezetőhöz és a fenntartóhoz. Az összegző szakértői jelentés alapján az intézményvezető öt évre szóló intézkedési tervet készít, „amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-szakmai munkája fejlesztésének feladatait.” [150. § (8)] Az intézkedési tervet az ellenőrzést követő 30 napon belül a nevelőtestület jóváhagyja, és megküldi az intézmény fenntartójának.

2. Az ellenőrzés területei és módszertana Az ellenőrzést megelőzi az intézmény pedagógiai előadóinak, pedagógiai szakértőinek (legalább 60%-uknak), illetve esetenként a vezetőnek az ellenőrzése is, ezért ezeknek az eredményeknek a birtokában az intézményben folyó pedagógiai-szakmai szolgáltató tevékenység teljes folyamatát, és az intézményt mint szervezetet vizsgálja a szakértői csoport az ellenőrzés során. A vizsgálandó területek ennek megfelelően kerültek meghatározásra.

2.1. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei Az intézmény értékelése során a szakértők a 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendeletben meghatározott, a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény működésének megfeleltethető területekről származó adatokat és tapasztalatokat használják fel: 1. A pedagógiai-szakmai szolgáltatói feladatok 2. Személyiség- és közösségfejlesztés támogatása 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai-szakmai szolgáltatói munka feltételei


37



7. A pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára megfogalmazott országos stratégiai szakmai elvárásoknak és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által jóváhagyott munkatervben megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés A fenti területekről az alábbi kiemelt tartalmak vizsgálata történik meg az ellenőrzés során: Területek

Szempontok Tervezés Hogyan történik a stratégiai és operatív tervezés (intézményi éves munkaterv, egyes pedagógiai-szakmai szolgáltatási területek munkatervei, továbbképzési program, beiskolázási terv)? Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya (intézményi éves munkaterv, egyes szolgáltatási területek munkatervei)? Megvalósítás A tervek megvalósítása: Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, egymásra épülése?

1. A pedagógiaiszakmai szolgáltatói feladatok

Milyen a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők éves tervezésének és a tervek tényleges megvalósulásának a viszonya? Milyen a pedagógiai-szakmai szolgáltatói tevékenység értékelésének működése a gyakorlatban? Ellenőrzés Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? (Ki, mit milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz?) Értékelés Hogyan történik az intézményben az értékelés? (intézményi önértékelés, pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők szakmai munkájának értékelése) Korrekció Mi történik az ellenőrzés eredményeivel? Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (elégedettségmérés, intézményi önértékelés, pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők értékelése, egyéb mérések)


38



Területek

Szempontok Személyiségfejlesztés Milyen hangsúllyal és milyen formában jelenik meg a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban a tanulói/gyermeki személyiségfejlesztés támogatása? A pedagógiai-szakmai szolgáltatások között milyen tanulói/gyermeki személyiségfejlesztésre vonatkozó programok szerepelnek? Különösen: – az egyes tanulók személyes és szociális készségeinek, képességeinek megismerésére, fejlesztésére,

2. Személyiség- és közösségfejlesztés támogatása

– a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelésére, – a tanulók szociális hátrányainak enyhítésére, – az önálló tanulás támogatására, a tanulás tanítására, – az egyes tanulói teljesítmények értékelésére vonatkozóan. Közösségfejlesztés Milyen hangsúllyal és milyen formában jelenik meg a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban a tanulói/gyermeki közösségfejlesztés támogatása? A pedagógiai-szakmai szolgáltatások között milyen közösségfejlesztésre vonatkozó programok szerepelnek? Különösen is: – a tanulók együttműködésre, – a közösségépítő tevékenységekre, – egyéb foglalkozások megszervezésére vonatkozóan.


39


Területek


Szempontok Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? (például: – a szakmai szolgáltatást igénybe vevők száma, – a programok látogatottsága,

3. Eredmények

– az elégedettségmérések eredményei, – szakmai anyagok, – publikációk, – elismerések stb.) Milyen eredményeik vannak?

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket? Milyen szakmai közösségek működnek az intézményben, és melyek a fő tevékenységeik? Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben? Hogyan történik az információátadás az intézményben? Melyek az intézmény legfontosabb partnerei? Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma? Hogyan történik a kapcsolattartás a partnerekkel?

5. Az intézmény külső kapcsolatai

Hogyan történik a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat igénybevevő partnerek elvárásainak, igényeinek felmérése? Hogyan történik a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat igénybevevők elégedettségének mérése? (módja, gyakorisága) Hogyan vesz részt az intézmény a szakmai közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)? Milyen külső kommunikációs csatornákat használ az intézmény szakmai tevékenysége támogatására?


40


Területek


Szempontok Tárgyi, infrastrukturális feltételek Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény pedagógiaiszakmai szolgáltatási feladatainak ellátásának? A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a fogyatékossággal élő pedagógiai-szakmai szolgáltatást igénybe vevők számára? Milyen az IKT eszközök kihasználtsága? Szervezeti feltételek

6. A szakmai szolgáltató munka feltételei

Melyek a pedagógus munkatársak továbbképzésének preferált irányai? Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz? Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája? Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősségés hatáskörmegosztás? Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákat érint), valamint a fejlesztésekbe?

7. A pedagógiaiszakmai szolgáltató intézmények számára megfogalmazott országos stratégiai szakmai elvárásoknak és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által jóváhagyott munkatervben megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

Milyen a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők viszonya az innovációhoz? Hogyan jelennek meg a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára megfogalmazott országos stratégiai célok, szakmai elvárások az intézmény által készített hosszú távú és éves munkatervekben? Hogyan történik a kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása, milyen eredményeket ért el e téren az intézmény?


41



2.2. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei 2.2.1. Dokumentumelemzés Az intézményellenőrzést végző szakértők első feladata, hogy megismerjék az intézmény vállalt feladatait, képet kapjanak az intézményben folyó szakmai szolgáltató munka kereteiről, amelyben a dokumentumok elemző áttekintése segíti őket. Az ellenőrzésnek nem célja az intézményi dokumentumok törvényességi vagy hatósági ellenőrzése és értékelése, ezért a felkészülés során a szakértők a dokumentumokból információkat szereznek az intézmény működéséről, amelyet a helyszíni ellenőrzés során tovább tudnak bővíteni. A szakértők az intézmény alapdokumentumait és a működés során keletkezett, alább felsorolt dokumentumokat előre megadott elemzési szempontok alapján tekintik át.





alapító okirat: A dokumentum az intézmény alapfeladatainak és a rendelkezésre álló feltételeknek a megismeréséhez ad pontos információt.



SZMSZ:  A szervezet felépítése és működésének jellemzői milyen módon szolgálják az intézmény feladatainak ellátását?  Az egyes szakmai szolgáltatási területek milyen hangsúllyal jelennek meg az intézmény életében?  Hogyan alakították ki a nevelési-oktatási intézményekkel való kapcsolattartás formáját és módját?  Az intézmény céljainak megvalósítását elősegíti-e a külső kapcsolatok rendszerének kiépítése, formája és módja? egymást követő 2 év munkaterve és az éves beszámolók (az egyes szakmai szolgáltatási területek munkaterveivel és beszámolóival együtt):  Milyen az intézményi stratégiai célok és az operatív tervezés viszonya?  Hogyan jelenik meg az éves intézményi munkaterv és az egyes szolgáltatási területekre kialakított éves tervek egymásra épülése?  Milyen módon közreműködik az intézmény az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatói feladatok ellátásában?  Az előző évi értékelést felhasználták-e a következő év tervezésénél? Arra építve hogyan változnak meg a feladatok a munkatervekben?  Milyen aktuális feladatok jelennek meg a munkatervben mint kiemelt feladatok?  Egyértelműen kiderül-e az egyes feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzője?  Hogyan jelennek meg az intézmény hagyományai az éves tervezésben?  A munkatervben meghatározott tartalom reális volt-e a beszámolók tükrében?


42





az intézmény éves munkatervéről az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által készített egyetértő nyilatkozat / vélemény:  Az éves munkaterv megfelelt-e a szakmai elvárásoknak?



továbbképzési program – beiskolázási terv:  Hogyan jelenik meg az intézménnyel kapcsolatos szakmai elvárásokra való felkészülés a programban?  Hogyan jelennek meg az intézmény fejlesztési céljai a továbbképzési programban és a beiskolázási tervben?  Összhangban van-e az intézmény a hagyományaival?



intézményi önértékelés megadott szempontok alapján, illetve a rendelkezésre álló intézményi önértékelés eredménye: Az intézményi önértékelést a jogszabályi előírásnak megfelelően a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők bevonásával az intézmény vezetősége készíti el, és a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők hagyják jóvá. A benne szereplő információkat elsősorban az intézmény alapdokumentumai, az éves beszámolók és az intézményben folyó munka eredményességéről készített mérések eredményei alapján kell összeállítani. Az önértékelés megállapításai az éves munkatervekben kitűzött célok megvalósulásának eredményességéről adnak képet oly módon, hogy közben számba veszik az intézmény adottságait, a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők mint szakmai közösség együttműködésének formáit, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének és értékelésének folyamatát. A szakértők a dokumentumot mint az intézményben folyó pedagógiai-szakmai szolgáltató tevékenység átfogóan elemző, értékelő dokumentumát tekintik át, amelyből az intézmény pedagógiai-szakmai működésének folyamatát ismerhetik meg, és amely a szervezet működéséről nyújt hiteles képet.



mérési eredmények adatai, elemzése (a szakmai szolgáltatást igénybe vevők száma, a programok látogatottsága, elégedettségi kérdőívek stb.)  partner elégedettségmérés: Az elégedettségmérések eredménye lehetőséget ad arra, hogy az ellenőrzés által vizsgált területekről az intézményben folyó pedagógiai-szakmai szolgáltató munkában érdekelt felek – egyrészt a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, másrészt a pedagógusok, intézményvezetők, fenntartók – véleményt mondhassanak. Az intézmény által használt kérdőívek kitöltetéséről és az eredmények kiértékeléséről az intézmény gondoskodik. (A kitöltetéskor ügyelni kell arra, hogy azok semmilyen módon ne legyenek alkalmasak a kitöltő személyének azonosítására.) Az elégedettségmérés elvégzéséhez a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők és a partnerek számára összeállítandó kérdőívhez a 11. és 12. számú mellékletben találhatók kérdésjavaslatok. A szakértők a feldolgozott kérdőívek adatai alapján, kiemelve a legmagasabb és a legalacsonyabb értékeket képviselő területeket, összehasonlítják azokat az önértékelésben megfogalmazottakkal, illetve további tisztázó kérdéseket fogalmaznak meg a helyszíni szemlén sorra kerülő interjúkhoz.


43





az ellenőrzést megelőző 5 évben lefolytatott ellenőrzések eredményei és a fejlesztési tervek A későbbiekben a szakértők az előző tanfelügyeleti ciklus értékelését és az annak alapján elkészült fejlesztési terv megvalósulását is vizsgálják majd.

2.2.2. Interjú Az ellenőrzés során egyéni és csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény alábbi munkatársaival, partnereivel:  a fenntartó képviselője (8. számú melléklet)  az intézmény vezetője (9. számú melléklet)  a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők (10. számú melléklet) A beszélgetés az előzetesen közzétett szempontok és témák szerint történik. Az interjúk elkészítésekor csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. 2.2.3. A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel Az intézményben folyó pedagógiai-szakmai szolgáltató munka megismerése során az intézmény adottságait is számba veszik a szakértők:  Az intézmény céljainak, ellátandó feladatainak való megfelelés hogyan érhető tetten fizikális formában?  Milyen a munkahelyi és a szolgáltatásokat igénybe vevők számára biztosított környezet?  Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a fogyatékossággal élő pedagógiai-szakmai szolgáltatást igénybe vevők számára?  Milyen az IKT eszközök kihasználtsága? 2.2.4. A pedagógusellenőrzés eredményeinek összegzése Az intézményellenőrzéskor az intézmény pedagógiai előadóinak, pedagógiai szakértőinek legalább 60%-a átesett már tanfelügyeleti ellenőrzésen, így a rendelkezésre álló értékeléseket a szakértők elemző módon áttekintik, különösen az alábbiakat figyelembe véve:  Milyen átlagos eredménnyel zárultak az ellenőrzések az egyes területeken?  Van-e olyan fejlesztésre megjelölt terület, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő esetében azonos?  Van-e olyan erősség, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő esetében azonos?  Megvizsgálják azt is, hogy a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő értékelésének eredményei között megfigyelhető-e egyéb összefüggés. Amennyiben nem az intézményellenőrzés keretében kerül sor a vezető ellenőrzésére és értékelésére, a szakértők áttekintik a vezető tanfelügyeleti ellenőrzésének és értékelésének eredményét is.


44



3. Az ellenőrzés szakaszai 3.1. Előzetes felkészülés 3.1.1. Szakértői egyeztetés Az Oktatási Hivatal által felkészített, az intézményellenőrzésre felkért – az intézmény nagyságától és összetettségétől függően – 3-5 szakértő felveszi egymással a kapcsolatot, hogy az eljárás menetét, a feladatok elosztását megbeszéljék egymással. A felkéréssel egy időben a Hivatal átadja az ellenőrzés előkészítéséhez szükséges és rendelkezésre álló, az intézményre vonatkozó adatokat. A szakértők közül a csoport koordinálásával megbízott szakértő veszi fel a kapcsolatot az intézmény vezetőjével, és egyezteti, előkészíti a helyszíni ellenőrzés lebonyolítását. 3.1.2. A pedagógiai alapdokumentumok, mérési eredmények vizsgálata Az intézményellenőrzést végző szakértők első feladata, hogy megismerjék az intézmény pedagógiai-szakmai szolgáltató tevékenységének elveit, vállalt feladatait, képet kapjanak az intézményben folyó munka kereteiről. A felkészülés során szerzett ismereteiket a szakértők a helyszíni ellenőrzés alkalmával tovább bővítik, illetve ellenőrzik a dokumentumokban megfogalmazott elvek, az elérésükhöz kapcsolt feladatok megvalósításának minőségét.

3.2. Helyszíni ellenőrzés A helyszíni ellenőrzés célja, hogy a szakértők az előzetes felkészülés során a dokumentumelemzés alapján szerzett információikat pontosítsák, kiegészítsék, és annak valóságtartalmáról meggyőződjenek. Célja továbbá, hogy az intézményben folyó pedagógiai szakmai szolgáltató munkáról új információkat szerezzenek a megfigyelés és az intézményben folyó tevékenységben közreműködőkkel történő interjúk készítésének segítségével. A helyszíni ellenőrzés tervszerűen, az intézmény vezetőjével való egyeztetés alapján történik, és egy napot vesz igénybe. A helyszíni ellenőrzés során az érintettekkel készítendő interjúk időpontjának megszervezésében az intézményvezető közreműködik - a látogatást megelőzően egyeztetett módon. 3.2.1. A helyszíni ellenőrzést bevezető rövid találkozás a pedagógiai előadókkal, pedagógiai szakértőkkel Az intézmény helyszíni ellenőrzésének megkezdésekor a szakértői csoport találkozik a pedagógiai előadókkal, pedagógiai szakértőkkel, ahol bemutatkoznak az ellenőrzést végző szakértők, röviden ismertetik az ellenőrzés célját, menetét, feladatait, és elmondják a helyszíni ellenőrzés programját. Ezt a találkozást az intézményvezető szervezi meg, azon részt is vesz. Ez az alkalom röviden zajlik le, csak a bemutatkozás célját szolgálja.


45



3.2.2. Interjúk Az interjúkészítés célja az előzetes felkészülés során a dokumentumelemzés és az önértékelés alapján megszerzett információk pontosítása, kiegészítése, az intézmény működésével kapcsolatos új információk szerzése. A helyszíni ellenőrzés során előre tervezett interjúkra kerül sor, ezeken kívül a szakértők a spontán módon sorra kerülő beszélgetések alkalmával szerzett információkat is felhasználhatják az összegző jelentés elkészítésekor. 3.2.3. Bejárás A pedagógiai-szakmai szolgáltató tevékenység eszközrendszerének rendelkezésre állását is vizsgálják a szakértők, ezzel is információt gyűjtve az intézmény munkájának értékeléséhez.

3.3. Az ellenőrzés lezárása 3.3.1. Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről Az összegző jelentés az intézményben folyó pedagógiai-szakmai szolgáltató tevékenység értékelése, amelyet a fentebb felsorolt eszközök segítségével vizsgálnak a szakértők. Az öszszegző jelentés az erősségeket és fejleszthető területeket határozza meg a hét vizsgált területnek megfelelően, illetve kiemeli a lehetséges intézményi jó gyakorlatot. Az értékelés során minden esetben adatokkal, tényekkel alátámasztott megállapítások kerülnek a jelentésbe. Az összegző jelentés a szakértők által az intézményellenőrzés folyamán készített jegyzetek alapján készül el, végső változatát valamennyi szakértő elfogadja, és ezt aláírásával is megerősíti. Az összegző jelentést a helyszíni ellenőrzést követő egy héten belül a szakértői csoport elkészíti, és elküldi az intézményvezető és a fenntartó számára. Ezzel az ellenőrzés a részükről lezárásra kerül. 3.3.2. Az ellenőrzés lezárása az intézmény részéről Az elkészült szakértői összegző dokumentumot az intézmény a honlapján közzéteszi, és a kézhezvételétől számított 30 napon belül a vezető öt évre szóló fejlesztési tervet készít, amelyet a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők elfogadnak. A dokumentumot a vezető a fenntartónak továbbítja, ugyanakkor az intézmény (a vezető a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők jóváhagyásával) személyenként értékeli az ellenőrzésben részt vevő szakértők munkáját.


46


Mellékletek

MELLÉKLETEK


47


Mellékletek

1. számú melléklet: A pedagógiai előadóval, pedagógiai szakértővel folytatott interjú javasolt kérdései 1. Hogyan látja a munkáját: az utóbbi időben milyen szakmai feladatot tartott kihívásnak? 2. Milyen eredményére a legbüszkébb? 3. Milyen problémái, nehézségei adódtak munkája során az utóbbi években? 4. Ezekért mennyiben volt ő a felelős, mennyiben a körülmények? 5. Milyen módon működik együtt munkatársaival? 6. Hogyan működik együtt más pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények munkatársaival? 7. Hogyan tartja a kapcsolatot az intézmény pedagógiai-szakmai szolgáltatását igénybe vevőkkel? 8. Hogyan vesz részt az intézményi dokumentumok (alapdokumentumok, tervezés dokumentumai, stb.) elkészítésében? 9. Hogyan, milyen módszert alkalmaz az éves és napi tervezésnél? 10. Mennyire segíti munkáját az éves és a napi tervezés? 11. A munkája során keletkezett mérési eredményeket (elégedettségi kérdőív pl.) milyen módon használja fel a későbbi tervezés során? 12. Hogyan tudja a pedagógiai-szakmai szolgáltatási területének változó elvárásait követni? 13. Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? 14. Milyen szakmai fejlesztésekben vesz részt? 15. Hogyan viszonyul az IKT- eszközök használatához? 16. Milyen fejlődési irányt, milyen célokat tűzött ki önmagának?


48


Mellékletek

2. számú melléklet: A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkájának értékeléséhez 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Hány éve ismeri a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkáját? Mikor ellenőrizték, értékelték utoljára a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkáját? Mi volt az értékelés eredménye? Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Milyen a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő tervezőmunkája? Mennyire elégedett a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkájának eredményességével? Milyennek tartja a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő kapcsolatát a. a kollégákkal, b. a szakmai partnerekkel? Milyen az intézményen belüli szakmai aktivitása? Milyen az intézményen kívüli szakmai aktivitása? Miben nyilvánul meg a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő kezdeményezőképessége? Hogyan, milyen mértékben vesz részt a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő az intézményi innovációban? Miben nyilvánul meg a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő felelősségvállalása? Mit gondol a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő precizitásáról? Miben mérhető a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő megbízhatósága? Mi(ke)t értékel leginkább a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szakmai munkájában? Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön?


49


Mellékletek

3. számú melléklet: A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő önértékelő kérdőíve3 Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljes mértékben így van / teljes mértékben jellemző 4 = többségében így van / többségében jellemző 3 = általában igaz / jellemző 2 = többnyire nincs így / többnyire nem jellemző 1 = egyáltalán nem ért egyet / egyáltalán nem jellemző

Pontos válaszai segítenek abban, hogy az Ön munkájáról valós képet kaphassunk.

Segítő közreműködését köszönjük!

Ismeri a pedagógiai-szakmai szolgáltatások nyújtására vonatkozó intézményi szabályozást és elvárásrendszert. 2. Ismeri és alkalmazza munkája során a pedagógiai-szakmai szolgáltatási területre/területekre vonatkozó eszközöket, módszereket. 3. Éves munkájának tervezése alapos és körültekintő. 4. Éves munkatervének megvalósítása során képes alkalmazkodni a változásokhoz. 5. A munkához kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő. 6. Jó kapcsolatot alakított ki a pedagógiai-szakmai szolgáltatást igénybe vevő intézmények vezetőivel. 7. Jó kapcsolatot alakított ki a pedagógiai-szakmai szolgáltatást igénybe vevő intézmények pedagógusaival. 8. Munkatársaival együttműködő. 9. Kezdeményező módon részt vesz az intézményen belüli szakmai fejlesztésekben. 10. Részt vesz az intézményi dokumentumok elkészítésében (alapdokumentumok, tervezés dokumentumai stb.) 11. Elkötelezett a folyamatos önképzés mellett. 12. Munkájához megfelelő szakmai kapcsolatrendszert épített ki. 1.

3

Online kérdőív


50


Mellékletek

Kérjük, amennyiben olyan véleménye van a munkájával, személyével kapcsolatban, amelyet nem érintettek a kérdések, fontosnak tart megjegyezni, írja le ide! ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... ...................................................................................................................................... Köszönjük válaszait!


51


Mellékletek

4. számú melléklet: A vezető munkájáról a fenntartójával készített interjú javasolt kérdései 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Hogyan kommunikálja a vezető az intézmény jövőképét, céljait? Hogyan biztosítja a vezető a pedagógiai-szakmai szolgáltató munka eredményességét? Mennyire sikerül a pedagógiai előadókkal, pedagógiai szakértőkkel a változások megértetése, kezelése? Mennyire hatékonyan irányítja a megvalósítást? Képviseli-e az intézmény érdekeit? Képviseli-e a kollégák érdekeit, intézi-e ügyeiket a fenntartónál? Elkötelezett-e intézménye iránt? Ennek milyen jeleit tapasztalják? Milyen a fenntartóval való együttműködése a változások kezelésében? Nyitott-e saját maga fejlesztésére, milyen tények mutatják szakmai aktivitását? Rendszeres-e az intézményben a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők munkájának ellenőrzése, értékelése? Elkötelezett-e a kollégák fejlesztésében, működik-e a belső tudásmegosztás? Tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz-e? Hogyan működteti a vezető a nyilvánosság biztosítását? Hogyan hasznosítja az intézmény kapcsolatrendszerét? Milyen szakmai kapcsolatot alakított ki más intézményvezetőkkel? A továbbképzések irányítása összhangban áll-e az intézményben folyó pedagógiai-szakmai szolgáltató tevékenység céljaival?


52


Mellékletek

5. számú melléklet: A vezetővel készített interjú javasolt kérdései 1. Hogyan történik az intézményben a jövőkép kialakítása? 2. Hogyan alakítja ki (a vezető) a vezetői jövőképét, és hogyan kommunikálja azt? 3. Hogyan képes reagálni az intézményt érintő kihívásokra? (Példák az utóbbi idő kihívásaiból.) 4. Mit tesz (a vezető) az intézmény deklarált céljainak elérése érdekében? 5. Hogyan tudja kommunikálni, elfogadtatni a munkatársaival a változások szükségességét, értelmét? 6. Hogyan vonja be a döntés-előkészítő munkába a vezetőtársait (pedagógiai kabinetek vezetőit), hogyan a pedagógiai előadókat, pedagógiai szakértőket? 7. Milyen szerepe van a kollégák együttműködésének koordinálásában? 8. Milyen módszerei vannak a munkatársak inspirálására, ösztönzésére? Melyik működik eredményesen? 9. Mennyire tartja fontosnak a vezetői munkában a pedagógiai-szakmai szolgáltató munka eredményességének biztosítását? 10. Mit tesz az eredményesség biztosítása érdekében? 11. Milyen szerepet kap a fejlesztő célú értékelés a vezetői tevékenységében, a működésben? 12. Mit tesz a pozitív intézményi imázs kialakítása és fenntartása érdekében? 13. Hogyan működnek az intézményi célok elérését segítő kapcsolatai, hogyan fejleszti azokat? 14. Milyen mértékű az elkötelezettsége a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők és önmaga képzése, fejlesztése iránt? Miben nyilvánul meg ez az elkötelezettség? 15. Hogyan, milyen területeken fejleszti folyamatosan önmagát? 16. Hogyan, milyen témákban történik az önreflexiója, az erősségei, fejleszthető területeinek meghatározása? 17. A vezetői programjában megfogalmazott célok milyen eredménnyel valósultak meg (időarányosan)? 18. Milyen új célok jelentek meg a vezetői programjában?


53


Mellékletek

6. számú melléklet: A vezetőtársakkal készített interjú javasolt kérdései 1. Milyen stratégiai lépéseket tesz az intézmény vezetője az intézmény céljainak elérése érdekében? 2. Hogyan történik a stratégiai dokumentumok elkészítése, ezekből lebontva az operatív munka megtervezése? 3. Hogyan azonosítják a stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szoruló területeket? Mi a vezető szerepe az azonosítási folyamatban? 4. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat igénybe vevők igényeit, érdekeit milyen módon azonosítja, és hogyan veszi figyelembe a tervezés során az intézmény? A vezetőnek ebben mi a szerepe? 5. Hogyan teremt az intézményvezető a változásokra nyitott szervezetet? Mit tesz ennek érdekében? 6. Hogyan történik a jogszabályok és az intézmény működését meghatározó szakmai elvárások változásának figyelemmel kísérése? 7. Hogyan biztosítják az intézményi működés nyilvánosságát, mi ebben a vezető szerepe? 8. Hogyan biztosítja a vezető az átláthatóságot a vezetésben, irányításban? Milyen módszerei, eljárásai vannak erre? 9. Hogyan méri fel, milyen módon támogatja a vezető a kollégák szakmai fejlődését? 10. Mit tesz az intézményvezető annak érdekében, hogy a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők alkalmazzák a továbbképzések során megszerzett tudásukat? 11. Működik-e az intézményben tudásmegosztó fórum, illetve az egymástól való tanulásnak bármilyen módja? Mi a vezető szerepe a működésben? 12. A vezető milyen kommunikációs formákat használ, és ezek mennyire eredményesek? 13. Milyen mértékben vesz részt az intézményvezető a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők értékelésében? 14. Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése (emberek, tárgyak, eszközök, fizikai környezet)? Milyen feladatot vállal ebben a munkában a vezető?


54


Mellékletek

7. számú melléklet: Vezetői önértékelő kérdőív4 Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele!

Képesítés, felkészültség 1. Az intézményműködéshez szükséges jogi ismeretekkel és központi elvárásokkal tisztában van. 2. A vezetéstudomány és a pedagógia korszerű irányzataiban, módszereiben tájékozott. 3. Tudását hatékonyan adja tovább kollégáinak. 4. Folyamatosan tanul, fejlődik. Személyes tulajdonságok 5. Érvényesíti vezető szerepét. 6. Elkötelezett az intézmény iránt. 7. Lelkes, önálló, erős késztetése van eredményt elérni. 8. Kész a „kiállásra”, még ha népszerűtlen dolgokról is van szó. 9. Határozott, döntésre képes. 10. Tettei és szavai összhangban vannak. 11. Elfogulatlanul kezeli az adódó külső partner/pedagógus/alkalmazott között kialakuló konfliktusokat. Stratégiai vezetés 12. Jól látja a szervezet működésének lényegét és haladásának módját. 13. A szervezeti értékek közvetítésével képes az alkalmazottaknak irányt mutatni. 14. Az értékek talaján jól megragadja a szervezet céljait és stratégiai tervét. 15. Képes gondolkodásában a napi teendőket meghaladni, látni a távlati elképzelést, amely a mindennapi tetteket a jövő céljaihoz kapcsolja. 16. Tudatosan kezeli a szervezet erősségeit és gyengeségeit. 17. Kidolgozza a célokat, a cselekvési sorrendeket és az erőforrásokat összefogó éves tervet. 18. Képes az alkalmazottak többségének figyelmét a célokra összpontosítani. 19. Képes konstruktívan együttműködni a megfelelő szakemberekkel.

4

Online kérdőív


55


Mellékletek

A vezető és a változás 20. Érzékeli a szervezetre ható külső változásokat. 21. Érzékeli a partnerek elvárásait és igényeit. 22. Keresi és elfogadja elgondolásainak kritikáját. 23. A változásokhoz hozzárendeli, megszervezi az erőforrásokat. 24. Meg tudja értetni a szervezeti tagokkal a változások szükségességét. 25. A folyamatos fejlesztés jellemzi az intézmény munkáját és a működését. 26. Az intézményt távol tartja a napi politikától. A munkahelyi közösség irányítása 27. Képes megosztani a vezetési feladatokat. 28. Bizalmat kiváltó légkört teremt. 29. Tevékenyen bevonja a szervezeti tagokat az intézmény céljainak kialakításába. 30. Szorgalmazza a becsületes, nyílt visszajelzést. 31. Hatékony és eredményes értekezletet tart. 32. Gondot fordít a kétirányú információáramlásra (alkalmazottak, partnerek körében). 33. Mérésekkel, megfigyelésekkel alátámasztott adatokkal rendelkezik a szervezet állapotáról. 34. Folyamatosan értékeli a tervekhez viszonyított haladást. 35. Képes megállapítani a „kritikus sikertényezőket”: azt a néhány területet, amelyekben az elért eredmény sikeres teljesítményre vezet. 36. Hatékony a korrekció azonnali megtételében, ha az eredmények jelentősen el is térnek a tervtől. Munkahelyi motiváció 37. Jól hasznosítja a feladatmegbízásokat mint a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő fejlesztésének fontos eszközét. 38. A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkájának ellenőrzését-értékelését fejlesztési eszközként használja. 39. Személyes szakmai kapcsolatot létesít munkatársaival, hogy megismerje munkájukkal kapcsolatos céljaikat, problémáikat. 40. Képes az emberek érdeklődését felkelteni és többségüket mozgósítani a célok irányába. Fejlesztési céljaim:

A kérdőív William D. Hitt nyomán készült (Mestervezető, OMIKK, 1990)


56


Mellékletek

8. számú melléklet: A fenntartó képviselőjével készített interjú javasolt kérdései 1. Mi a kapcsolattartás formája az intézmény és a fenntartó között? 2. Milyen rendszerességgel ellenőrzi az intézmény munkáját, milyen területeket ellenőriz, mi az ellenőrzés módja? 3. Fenntartóként milyen elvárásokat fogalmaz meg az intézménnyel kapcsolatban? 4. Az elvárásai közül mit teljesít legeredményesebben az intézmény? 5. Az elvárásai közül mit tud legkevésbé teljesíteni az intézmény? 6. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által évente megvizsgált éves munkatervről készült egyetértő nyilatkozat / vélemény milyen szakmai képet ad az intézmény munkájáról? Milyen mértékben tudja hasznosítani az abban leírtakat? 7. Mennyire elégedett az intézményben folyó pedagógiai-szakmai szolgáltató munka színvonalával? 8. Mi az, amit kiemelkedőnek tart jelenleg az intézmény munkájában?


57


Mellékletek

9. számú melléklet: Az intézmény vezetőjével készített interjú javasolt kérdései 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Milyen az Ön intézménye? Fogalmazzon meg (emeljen ki) öt intézményi jellemzőt! Milyen rendszere van az intézményben folyó pedagógiai-szakmai szolgáltató tevékenység meghatározó dokumentumok elkészítésének? (stratégiai dokumentumok, az éves munkát meghatározó munkaterv) Hogyan történik a működtetési feladatok ellátása? Hogyan történik az aktuálisan megjelenő új szakmai feladatok ellátása az intézményben? Hogyan működik az intézményben az ellenőrzés? (Ki, mit, milyen gyakorisággal, céllal, eszközökkel ellenőriz?) Hogyan történik az intézményben az intézményi önértékelés, a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők értékelése? Hogyan történik meg a visszacsatolás? Mi történik az ellenőrzési, mérési, értékelési eredményekkel? (partner elégedettségi eredmények) A vezetőtársak hol, milyen tevékenység formájában kapcsolódnak be a vezetés munkájába? Mi jellemzi az intézményben a feladat-, hatáskör- és felelősség-megosztást? Milyen módszerei vannak az intézményen belüli tudásmegosztásnak? Milyen módszerei, formái vannak az intézményen belüli információátadásnak? Melyek a pedagógus-továbbképzés preferált irányai? Hogyan értékeli az intézmény hagyományápoló/hagyományteremtő munkáját? Melyik partnerekkel való együttműködést tartja a leghasznosabbnak? Mi a tartalma a kapcsolatoknak? Hogyan méri fel a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat igénybe vevő partnerek elvárásait, igényeit? Milyen szakmai közéleti szerepei vannak az intézménynek? (helyi, regionális, országos) Melyek az intézmény kiemelt céljai a közeljövőben és hosszú távon?


58


Mellékletek

10. számú melléklet: A pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők képviselőivel készített interjú javasolt kérdései 1. Ha jellemezni kellene az intézményét, milyen három jellemzőt emelne ki? 2. A pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők szakmai együttműködését milyen formák jellemzik? 3. Mi a az együttműködések tartalma? 4. Hogyan történik az intézményben a belső tudásmegosztás? 5. A pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők véleményét milyen tervezésben, fejlesztésben, milyen döntések előkészítésében veszi figyelembe az intézmény vezetése? 6. Milyen a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők viszonya az innovációhoz? 7. Véleménye szerint mit várnak el az intézménytől a pedagógiai-szakmai szolgáltatást igénybe vevők? Ezek az igények/elvárások milyen mértékben határozzák meg az itt folyó munkát? 8. Milyen a vezetői ellenőrzés gyakorlata az intézményben, milyen formában kap visszajelzést a munkájáról? 9. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások melyik területén/területein látja fontosnak a fejlesztést? 10. Mi a véleménye az intézmény jelenlegi szakmai kapcsolatrendszeréről? Megfelelően széles körű? Segíti és támogatja a pedagógiai szakmai szolgáltató feladatok ellátását? 11. Van-e olyan fejlesztés, amelyet a szakmai közösség javaslatára valósítottak meg az intézményben? 12. Milyen lehetőségei vannak a pedagógiai előadóknak, pedagógiai szakértőknek a szakmai fejlődésre (képzések, műhelymunka, stb.)? 13. Melyek az intézmény kiemelt céljai?


59


Mellékletek

11. számú melléklet: A pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései5 Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele. 1. Az intézményben a pedagógiai-szakmai szolgáltatások szervezése a partnerek igényeinek ismeretében, valamint azok figyelembe vételével történik. 2. Az intézményben a partnerekkel való kapcsolattartás formái megfelelőek és hatékonyak. 3. Az intézmény munkatervének elkészítésekor a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők munkaterve szolgál alapul. 4. Az intézmény inspiráló szakmai közeget jelent pedagógiai-szakmai szolgáltatói munkám végzéséhez. 5. Az intézményvezető jelenléte meghatározó az intézményben. 6. A vezető egyértelműen fogalmazza meg elvárásait, és egyértelműen határozza meg a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők feladatait. 7. Az intézményvezető törekszik az egyenletes terhelés megvalósítására. 8. Az intézményvezető fontosnak tartja a munkatársak szakmai fejlődését: ezt segíti feladatmegbízásokkal, a célzott belső és külső továbbképzésekkel. 9. Az intézmény munkatársainak szakmai együttműködését az intézményvezetés támogatja. 10. Az intézményben a feladataim elvégzéséhez - amennyiben ez szükséges - minden alkalommal kapok segítséget. 11. Az intézményvezetés támogatja az intézményi szintű innovációt. 12. Az intézményvezetés ellenőrző-értékelő tevékenysége folyamatos.

5

Online kérdőív


60


Mellékletek

13. Az intézményvezető folyamatosan ad visszajelzést a munkámról, a visszajelzés és az értékelés korrekt, tényeken alapuló. 14. Az intézményen belüli információáramlás kétirányú, a munkatársak időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. 15. Az intézmény munkatársai készek a szakmai fejlődésre, tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt, az itt szerzett ismereteket hasznosítják és egymásnak is átadják. 16. Az intézményben a munkakörülmények megfelelőek, a pedagógiai-szakmai szolgáltatói munka zavartalan végzéséhez szükséges eszközök rendelkezésre állnak.


61


Mellékletek

12. számú melléklet: A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat igénybe vevők elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései6 Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele! 1. Az intézmény valamennyi pedagógiai-szakmai szolgáltatási területen nyújt szolgáltatást partnerei számára. 2. Az intézmény pedagógiai-szakmai szolgáltatásának igénybevételekor minden esetben az adott területre vonatkozó legfrissebb információkat kapták meg a pedagógusok. 3. Az intézmény pedagógiai-szakmai szolgáltatásainak kínálata megfelelő  a szaktanácsadás, tantárgygondozás területén.  a pedagógiai értékelés területén.  pedagógiai tájékoztatás területén.  a tanügy-igazgatási szolgáltatás területén.  a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése területén.  a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása területén.  a tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat működtetése területén. 4. Az intézmény pedagógiai-szakmai szolgáltatásai magas szakmai színvonalon valósulnak meg  a szaktanácsadás, tantárgygondozás területén.  a pedagógiai értékelés területén.  a pedagógiai tájékoztatás területén.  a tanügy-igazgatási szolgáltatás területén.  a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése területén.  a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása területén.  a tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat működtetése területén. 6

Online kérdőív


62


Mellékletek

5. Az intézmény által kialakított működési rend a partnerek elvárásainak megfelelő. 6. A pedagógiai-szakmai szolgáltatást szervező munkatársak elérhetősége (telefon, email) folyamatosan biztosított. 7. Az intézmény által lebonyolított programok (képzések, rendezvények) helyszínei, technikai feltételei teljes mértékben megfelelnek az elvárásoknak. 8. A partnerek és az intézmény között megfelelő csatornákon kialakított, folyamatos, együttműködő munkakapcsolat alakult ki. 9. Összességében elégedett az intézmény munkájával. Köszönettel vesszük, amennyiben további javaslata van intézményünk munkájának további fejlesztéséhez:


63

Országos tanfelügyelet

Recommend Documents