Országos tanfelügyelet

OKTATÁSI HIVATAL

Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK SZÁMÁRA

Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott, a pedagógiai szakszolgálatok számára készült tájékoztató anyag.

Országos tanfelügyelet

Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK SZÁMÁRA Szerzők: dr. Torda Ágnes, Horváthné Moldvay Ilona, Kapcsáné Németi Júlia, Nagy Göngyi Mária, Szitó Imre Nyelvi lektor: Szalagyi Csilla

A kézikönyv az Oktatási Hivatal által a TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” című kiemelt uniós projekt keretében készült. A szakmai tartalom kialakításához hozzájárultak: Kerekes Balázs projektigazgató, Maus Pál szakmai vezető, Garay-Madarász Ágnes szakmai szakértő. A kézikönyv elektronikus formában az www.oktatas.hu weboldalon kerül közzétételre.

Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai szakszolgálatok számára készült tájékoztató anyag.

2


Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................ 3 ELŐSZÓ A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT TANFELÜGYELETI KÉZIKÖNYVÉNEK HASZNÁLATÁHOZ.............................................................................. 5 BEVEZETÉS A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI TANFELÜGYELET MINT SZAKMAI ELLENŐRZÉSI MODELL ......................................................................... 7 A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI TANFELÜGYELETI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ................................................................. 10 I.

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI SZAKALKALMAZOTT MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ............................................................................... 13 1.

Bevezetés ................................................................................................................... 14

2.

Az ellenőrzés területei és módszertana ...................................................................... 15 2.1. A pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazott szakmai ellenőrzésének területei ........................................................................ 15 2.2. A pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazott szakmai ellenőrzésének módszerei .................................................................... 22

3.

Az ellenőrzés szakaszai .............................................................................................. 29 3.1. Előzetes felkészülés ............................................................................................ 29 3.2. Helyszíni ellenőrzés ............................................................................................ 30 3.3. Az ellenőrzés lezárása ......................................................................................... 32

II. A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉRTÉKELÉSE PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ............................................................................... 33 1. Bevezetés....................................................................................................................... 34 2. Az ellenőrzés területei és módszertana ......................................................................... 35 2.1. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei ...................................... 35 2.2. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei ................................... 40 3. Az ellenőrzés szakaszai ................................................................................................. 43 3.1. Előzetes felkészülés ............................................................................................ 43 3.2. Helyszíni ellenőrzés ............................................................................................ 43 3.3. Az ellenőrzés lezárása ......................................................................................... 43


3


Tartalomjegyzék

III. INTÉZMÉNYELLENŐRZÉS ÉS -ÉRTÉKELÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ............................................................................... 44 1. Bevezetés....................................................................................................................... 45 2. Az ellenőrzés területei és módszertana ......................................................................... 46 2.1. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei............................... 46 2.2. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei ........................... 51 3. Az ellenőrzés szakaszai ................................................................................................. 55 3.1. Előzetes felkészülés ............................................................................................ 55 3.2. Helyszíni ellenőrzés ............................................................................................ 56 3.3. Az ellenőrzés lezárása ......................................................................................... 57 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 58 1. számú melléklet: Az óra-/foglalkozáslátogatás megfigyelési szempontjai ............... 59 2. számú melléklet:

A pedagógus interjú javasolt kérdései ........................................... 61

3. számú melléklet:

A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának értékeléséhez ........................................ 62

4. számú melléklet:

A pedagógus önértékelő kérdőíve ................................................. 63

5. számú melléklet: A vezető munkájáról a munkáltatójával készített interjú javasolt kérdései ............................................................................. 64 6. számú melléklet: A tagintézmény vezetőjével készített interjú javasolt kérdései ..... 65 7. számú melléklet:

A főigazgatóval készített interjú javasolt kérdései ........................ 66

8. számú melléklet: A vezetőtársakkal készített interjú javasolt kérdései..................... 67 9. számú melléklet:

Vezetői önértékelő kérdőív ............................................................ 68

10. számú melléklet: A fenntartó képviselőjével készített interjú javasolt kérdései ............................................................................. 70 11. számú melléklet: Az intézmény vezetőjével készített interjú javasolt kérdései ............................................................................. 71 12. számú melléklet: A pedagógusok képviselőivel készített interjú javasolt kérdései ............................................................................. 72 13. számú melléklet: A szülők képviselőivel készített interjú javasolt kérdései ............ 74 14. számú melléklet: A pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései ............................................................................. 75 15. számú melléklet: A szülők képviselőinek elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései ............................................................................. 77 16. számú melléklet: A szolgáltatással támogatott intézmény képviselőinek elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései ............................. 78


4


Előszó a tanfelügyeleti kézikönyv használatához

Előszó a pedagógiai szakszolgálat tanfelügyeleti kézikönyvének használatához A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény elrendelte a köznevelési intézmények egységes szempontok alapján történő, külső ellenőrzési és értékelési rendszerének bevezetését. Az Oktatási Hivatal szakértői csoportja a 2013/2014. évben megalkotta a jogszabályban meghatározott célok alapján és a kívánt tartalomnak megfelelően a pedagógiai szakszolgálatnál pedagógus munkakörben foglalkoztatottak – továbbiakban szakszolgálati szakalkalmazott –, a pedagógiai szakszolgálat vezetője és az intézmény ellenőrzése és értékelése alapjául szolgáló pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti standardokat. A pedagógiai szakszolgálat tanfelügyeleti standardjainak alkalmazása kiterjed azokra a pedagógusokra is, akik nevelésioktatási intézményben szakszolgálat típusú tevékenységet folytatnak1.

Mi a standard? Az országos pedagógiai szakszolgálati tanfelügyelet egységes és nyilvános szempontokra épülő ellenőrzési és értékelési modell. A standard ennek a modellnek a pontos leírása, amely tartalmazza:  az ellenőrzés és értékelés folyamatának ismertetését,  a módszertanát,  az alkalmazott eszközrendszert,  meghatározza a pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeletet végző szakértők feladatait,  összefoglalja az ellenőrzésben résztvevő pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazottak és a vezetők feladatait. A standardból az ellenőrzések valamennyi szereplője pontos információt kaphat az országos pedagógiai szakszolgálati tanfelügyelet modelljéről. A standard tartalmának ismertetését többféle szempontból lehet csoportosítani, súlyozni az ellenőrzésben szereplők igényei alapján, ezért az alább felsorolt célcsoportok számára az Oktatási Hivatal kifejezetten részükre szóló kézikönyveket állít össze.

1

A 2.1 pontban felsorolt tevékenységek.


5


Előszó a tanfelügyeleti kézikönyv használatához

Kik számára készülnek kézikönyvek? A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzésben sokan, sokféle szerepben vesznek majd részt:  a pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazottak és vezetők az ellenőrzés és értékelés alanyaként; így ők elsősorban arra kíváncsiak, hogy munkájukban mit, milyen módszerekkel és eszközökkel vizsgálnak majd.  a szakértők részletes útmutatót, módszertani segédanyagot várnak, amelyben kellő részletességgel, egyértelműen meghatározzák feladataikat, a munkájukra vonatkozó elvárásokat.  a kormányhivatalok mint a pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzés szervezői: a logisztikai háttér biztosításához szeretnének az ellenőrzés és értékelés lebonyolításáról pontos információkhoz jutni. A fenti igényeknek megfelelően három kézikönyv készül, de valamennyi nyilvános és elérhető lesz mindenki számára.

Kinek szól ez a kézikönyv? Ez a pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti kézikönyv azok számára ismerteti az ellenőrzés lebonyolításának módját, módszereit és eszközrendszerét, akik a pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzés alanyaként, pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazottként vagy intézményvezetőként vesznek részt az eljárásban.

Hol érhetőek el a kézikönyvek? Az Oktatási Hivatal elektronikus felületet alakít ki, amelyet az ellenőrzésben résztvevők – a nekik szóló jogosultság alapján – tudnak használni. A publikus felületen elérhetőek lesznek a kézikönyvek és egyéb, az országos pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzéshez kapcsolódó anyagok, tájékoztatók. (A modell és a módszerek leírásán túl a kézikönyv tartalmaz eszközöket is, például ezek is ezen az elektronikus felületen jelennek majd meg, így jelenlegi formájuk még nem végleges.)


6


Bevezetés

BEVEZETÉS A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyelet mint szakmai ellenőrzési modell A magyar köznevelési rendszer minőségének – azaz hatékonysági, eredményességi és méltányossági mutatóinak – javítása érdekében az oktatásirányítás új szerkezetű intézményhálózatot, irányítási és ellenőrzési modellt vezetett be. Az Európai Unió legtöbb tagállamához hasonlóan Magyarországon is működni kezd az egységes, nyilvános szempontsor alapján kialakított, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés. Az intézményi ellenőrzés és értékelés fontosságának felértékelődése, a külső szakmai ellenőrzés bevezetése a hazai köznevelés intézményei számára új kihívást jelent, hiszen csaknem 30 éve, 1985 óta, amikor a szakfelügyeletet megszüntették, nem működik külső kontroll. Az 1990-es évek elején a közoktatási törvény kijelölte ugyan a fenntartók számára feladatként a külső szakmai ellenőrzést, de ennek teljesítése az elmúlt időszakban igen eltérő módon és minőségben valósult meg. Ez a kézikönyv az intézmény vezetőit és a pedagógiai szakszolgálat szakalkalmazottait az ellenőrzésre való felkészülésben, valamint folyamatos, kiegyenlített, magas színvonalú szakszolgálati munkájukban segíti. A pedagógiai szakszolgálatok intézményvezetői ellenőrzési, a szakalkalmazottak pedig önellenőrzési kézikönyvként használhatják, amely tartalmazza a jogi előírásoknak megfelelő eszközök, módszerek és normák nyilvános rendszerét. Alkalmazásával mód nyílik arra, hogy az intézmény legfontosabb alapdokumentumait, valamint a pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazottak helyi ellenőrzési gyakorlatát az országos külső ellenőrzés eszközrendszerének szempontsorával összehasonlítsák, és szükség szerint ahhoz közelítsék. Sok pedagógiai szakszolgálat rendelkezik intézményi önértékelési és szakalkalmazotti teljesítményértékelési gyakorlattal. A köznevelésben korábban már bevált ellenőrzési elemeket – például az önértékelést, elégedettségmérést – figyelembe veszi az országos pedagógiaiszakmai ellenőrzés, és épít rá. A Köznevelésért Felelős Államtitkárság az egységes alapelvek, eljárások, eszközök bevezetését kiemelkedően fontosnak tartja. Az egységes, külső értékelés az intézmények különböző önértékelési rendszeréhez kapcsolódva képes objektív, fejlesztő értékelést adni valamennyi köznevelési intézmény számára. Az intézmények belső értékelése fontos, de nem helyettesítheti az egységes, ötévenként megismétlődő, összehasonlításra alkalmas szempontsor szerint végzett külső ellenőrzést. Az új rendszer szakmai alapját az általános szakmai szempontok, a köznevelési értékrendszer, és az egyes intézmények saját értékrendszere adják. Nem a pedagógiai szakszolgáltatás egyes elemeit, hanem a szakalkalmazottak szakmai munkájának egészét értékeljük, ezért nem szakfelügyeletről, hanem pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeletről beszélünk. A külső


7


Bevezetés

szakmai ellenőrzésnek és értékelésnek nem a hibakeresés, hanem a megerősítés és a fejlesztés az elsődleges célja. A 20/2012. (VIII. 31.) rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (a továbbiakban: EMMI-rendelet) 145. §-a a szakmai ellenőrzés célját így fogalmazza meg: „(…) a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.” Az ellenőrzés a pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazott munkájának legfontosabb területeire vonatkozik: a gyermekek/ tanulók/ kliensek személyiségének komplex fejlesztésére; a beilleszkedési, magatartási nehézségek csökkentésére; a tehetség, képesség kibontakozásának segítésére; a felzárkóztatás, a pedagógiai szakszolgálati szakmai folyamat tervezésére. Ezen kívül érinti a felsorolt folyamatok, továbbá a gyermekek/ tanulók/ kliensek személyiségfejlődésének folyamatos értékelését, a pedagógiai szakszolgálati folyamatban alkalmazott módszerek megfelelőségét vagy épp a kommunikációt és a szakmai együttműködést is. A vezetők esetében mindez kiegészül a vezetői munka speciális területeivel. Az ellenőrzés során vizsgálni kell a vezető felkészültségét, vezetői alkalmasságát, a pedagógiai szakszolgálati folyamatok, önmaga, mások és az intézmény stratégiai vezetését és operatív irányítását. Emellett kiterjed a pedagógiai szakszolgálati munka eredményességének, minőségének mérésére, értékelésére, fejlesztésére és a pedagógusok, a szülők, a szolgáltatást igénylő nevelésioktatási intézmények (társintézmények) pedagógusai, a fenntartó és a működtető közötti kapcsolatépítés sikerességére, minőségére. Az intézményellenőrzés legfontosabb területei az említetteken túl az éves (stratégiai és operatív) munkaterv megvalósítása, az együttműködés, a munkamegosztás, a kliensekkel folyó munka eredményessége és a partnerek elégedettsége. Ugyanakkor az intézményellenőrzés a pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazottak ellenőrzésére épül: az intézményértékelés gerincét az adja, hogy az ott dolgozó szakalkalmazottakat korábban hogyan értékelték. Ezért csak ott kerülhet sor intézményellenőrzésre, ahol már legalább a szakalkalmazottak 60 %-ának munkáját ellenőrizték. Az intézményvezetés felelőssége a szakalkalmazotti testület felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre - ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése, s ha szükséges, az óra- és foglalkozáslátogatási, dokumentumellenőrzési intézményi gyakorlat megújítása. A szakalkalmazottak felelőssége abban áll, hogy az óra- és foglalkozáslátogatás, az azt követő interjú, valamint a dokumentumellenőrzés során úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségüket, szakmai kompetenciájukat, hivatásszeretetüket bizonyítsák, hiszen az egész intézményről alkotott kép az egyes szakalkalmazottak és a vezetés összteljesítményét mutatja. A tanfelügyeletnek nem célja a szakalkalmazottak minősítése, ugyanakkor a munkáltató a szakalkalmazottakkal kapcsolatos döntéseihez – legyen szó személyügyi döntésekről, jutalmazásról, speciális megbízásokról, továbbképzésről – fontos szempontokat kaphat a szakmai ellenőrzés által.


8


Bevezetés

A kiemelkedő, példaértékű eredmények hangsúlyozása és bemutatása jelentős haszna lehet ennek a rendszernek. A cél egyértelműen a pedagógiai szakszolgálati intézmények szakmai fejlődésének támogatása, melyet a szakszolgálati szakalkalmazott, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül kíván elérni a jogalkotó. A pedagógiai szakszolgálati munka egységes és nyilvános standardok alapján történő ellenőrzése képes lesz megmutatni az intézmény egyéni szakmai arculatát, erősíteni a kliensközpontú és minőségi szolgáltatást, továbbá elősegíteni a mindezekhez való egyenlő hozzáférést. Hosszú távú célként jelenik meg a szakalkalmazottak és az intézmények körében a szakmai értékek bemutatása, a jó gyakorlatok elterjesztése, valamint végső soron az egységesen jó szakmai színvonalú pedagógiai szakszolgáltatás biztosítása. Olyan intézményrendszer megteremtése tehát a cél, amelyben a kliensek lehetőséget kapnak képességeik fejlesztésére, kibontakoztatására, problémáik megoldására, és amelyben a szolgáltatás hozzájárul a társadalom értékes, alkotóképes, hasznos tagjának formálásához.


9


A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti rendszer felépítése

A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti rendszer felépítése A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyelet célja A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyelet (szakmai ellenőrzés) rendszerének működtetését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. év CXC. törvény 78.§-a írja elő, az ellenőrzés kereteit ugyanezen törvény 86-87. §-a rögzíti. A 87. § (3) bekezdése szerint: „Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében.” A pedagógiai szakszolgálatok esetében a foglalkoztatott pedagógusok összességét a szakalkalmazotti kör jelenti. Ezért korábban - és a következőkben is - a pedagógiai szakszolgálatokban dolgozó heterogén végzettségű, képzettségű és szakértelmű pedagógusok teljes körét szakalkalmazottként nevezzük meg. A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az ellenőrzés a pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazottak, intézményvezetők és intézmények szakmai munkájának fejlesztését tűzi ki célul a köznevelés minőségének javítása érdekében. Ennek megfelelően a szakmai ellenőrzés olyan eszköz, amely az értékelési rendszer más elemeivel együtt a tervezésre és megvalósításra építve határozza meg a következő időszak fejlesztéseinek irányát. A fejlesztések támogatása mellett az ellenőrzés másik fontos célja a pozitív visszacsatolás, vagyis a kiemelkedő területek azonosítása – mind a pedagógus, mind a vezető és az intézmény munkájára vonatkozóan. A modell célja a megerősítés és a fejlesztés.

A pedagógiai szakszolgálati szakmai ellenőrzés alapelvei Az ellenőrzési rendszer figyelembe veszi az érintett pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazottak, vezetők és intézmények érdekeit. Túl azon, hogy a szakmai fejlődés önmagában is az érintettek érdeke, a rendszer kidolgozásakor fontos szempontként merült fel, hogy az ellenőrzés a lehető legkevesebb terhet rója a folyamatban részt vevő szakalkalmazottakra és szakértőkre. Ennek figyelembevételével, továbbá a szakmai konszenzusra törekedve a kidolgozás az érintettek bevonásával történt, a rendszer bevezetését kísérleti szakasz és szakmai konferenciák előzik meg. A standardok kidolgozásánál a viszonyítási alapot a szakszolgálati szakterületek tudásbázisát megalapozó szaktudományok általános szempontjainak való megfelelés, a szakszolgálati szakmai protokollok általános elveinek betartása, továbbá az intézmény saját szakmai programja alkották. Az ellenőrzés egységes kritériumok szerint, egységes és nyilvános módszerrel és eszközökkel történik. Ezek mindenki számára elérhetők a www.oktatas.hu weboldalon.


10



Az Oktatási Hivatal irányító szerepe a pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti modell bevezetésében A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény meghatározta a szakmai ellenőrzések kereteit. Nem rendelkezik azonban az ellenőrzés részleteivel kapcsolatos szabályozásról, az eljárásrendről, az eszközökről, hanem mindezeket egy felhatalmazó rendelkezéssel az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe utalta. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet szól. Részletesen tartalmazza a szakmai ellenőrzés szabályait, pontosítja a szakértők és a kormányhivatal szerepét az ellenőrzésben, szabályozza az ellenőrzések szervezését, valamint rögzíti a lebonyolítás kereteit. Nem nevez meg azonban konkrét értékelési területeket, szempontokat, és a szóba jöhető eszközöket is csak említés szintjén szerepelteti. Az EMMI-rendelet szerint az ellenőrzés területeit, szabályait és eszközeit az Oktatási Hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja azokat jóvá. A TÁMOP-3.1.8 kiemelt projekt pályázati kiírásában kötelező elemként szerepel az intézményi külső és belső értékelés standardjainak kidolgozása. A projekt végrehajtójaként az Oktatási Hivatal határozta meg az ellenőrzés területeit, az ellenőrzés menetét, eljárásrendjét, az ellenőrzés módszereit, eszközeit, az eredmények visszacsatolásának módját.

A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti rendszer szereplői és a rendszer működése2 A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzések megrendelője, egyben az ellenőrzések végrehajtásának felelőse az Oktatási Hivatal. Az ellenőrzések operatív tervezését a megyei kormányhivatalok végzik az intézmények által szolgáltatott adatok alapján. Az ellenőrzések tervezésekor figyelembe kell venni az intézményi létszámadatokat, és azt, hogy az előmeneteli rendszerben minősítésre kerülő pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazottaknak minősítésüket megelőzően mindenképp részt kell venniük szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzésen, mivel az ennek során kapott értékelés a minősítésébe beszámít. Az ellenőrzési tervek készítésére évente kerül sor, a fővárosi vagy megyei kormányhivatal minden tanév végéig összeállítja a következő tanévre vonatkozó tervezést és ütemezést. Az intézmények még a tanév kezdete előtt, nyár végén megkapják ezeket a terveket, összehasonlítják saját adataikkal, majd ennek megfelelően bejelentik azokat a változásokat, melyek az aktuális tervezésre hatást gyakorolnak. A kormányhivatal mindezek alapján véglegesíti a megyei ellenőrzési terveket, melyeket szeptember elején eljuttat az érintett szakszolgálati szakalkalmazottak intézményvezetőinek. Ebből az ellenőrzési tervből az intézményvezető a szakszolgálati szakalkalmazottak személyére és sorra kerülésük várható időpontjára is rálátást nyer. Az ellenőrzések tervezett időpontja előtt 15 nappal az intézményvezető elküldi az érintett pedagógusok órarendjét a kormányhivatalnak, ahol az ellenőrzések végleges és pontos menetét megtervezik, majd ezekről a szakmai ellenőrzéseket végző szakértőket (tanfelügyelő-

2

A kézirat lezárásakor hatályos 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendeletnek megfelelően.


11



ket) értesítik. A tényleges ellenőrzések előtt legalább 2 nappal (intézményellenőrzés esetén 2 héttel) a szakszolgálati szakmai felügyelők felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével. Az ellenőrzési tervek készítésekor figyelembe kell még venni a jogszabályban meghatározott, ellenőrzésekhez rendelendő szakértői létszámokat, melynek megfelelően egy pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazott és egy intézményvezető ellenőrzését 2-2 szakértő, míg egy intézmény ellenőrzését 3-5 szakértő végzi. A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzések során kulcsfontosságú szerep jut az ellenőrzéseket lefolytató szakértőknek, vagyis a szakszolgálati tanfelügyelőknek. Szakszolgálati tanfelügyelő azon szakszolgálati szakalkalmazottakból válhat, akik a szakszolgálati szakalkalmazottak előmeneteli rendszerének mesterpedagógusi szintjét elérték, a tanfelügyeleti ellenőrzésekre, valamint pedagógusminősítésekre felkészítő 2x30 órás akkreditált képzést elvégezték, a képzési követelményeket sikeresen teljesítették. Mivel a szakszolgálati szakalkalmazottak minősítése még nem kezdődött meg, és egy ideig még nem várható, hogy a szükséges számú Mesterpedagógus rendelkezésre álljon, ezért ezen átmeneti időszakban a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok is dolgozhatnak szakszolgálati tanfelügyelőként - természetesen csak abban az esetben, ha a mesterpedagógusi szint követelményeinek megfelelnek.


12


I. A pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazott munkájának ellenőrzése és értékelése

I. A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI SZAKALKALMAZOTT MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

PEDAGOGIAI SZAKSZOLGALAT


13



1. Bevezetés A pedagógiai szakszolgálati tanfelügyelet új helyzetet s egyben új lehetőséget jelent Magyarországon a köznevelés területén. A szakszolgálati szakalkalmazottak szakmai ellenőrzése nemcsak a szakszolgálati szakalkalmazottak munkájának megismerését célozza, de az oktatásirányítás felé is fontos tapasztalatokat nyújt. Az ellenőrzés koncepciója és szakmai elvárásai ismét előtérbe helyezik az igényes, minőségi szakmai munkát. A tapasztalatok összegyűjtésén túl kijelöli a további fejlesztési irányokat, mintát ad a szakszolgálati szakalkalmazottak számára. Bár ez utóbbit nem szokták külön megjegyezni, mégis fontos kritérium a szakszolgálati szakalkalmazottak elégedettsége is, hiszen a szolgáltatást végző szakalkalmazott számára – az anyagi elismerésen túl – az egyik legfontosabb tényező hivatásának, elkötelezettségének, speciális társadalmi helyzetének, egzisztenciájának elismerése, szakmai munkájának kiteljesedése, előmeneteli rendszerének kiépítése és biztosítása. Jó minőségű pedagógiai szakszolgáltatást csak motivált, felkészült, gyermekszerető, elkötelezett, etikus szakszolgálati szakalkalmazottakkal, jól motivált és rátermett intézményvezetőkkel lehet elérni. A pedagógusok ellenőrzésében éppen ezért legalább olyan fontosnak tartjuk a mintaadás és az iránymutatás tényezőit, mint magát az ellenőrzési folyamatot. A szakszolgálati szakalkalmazottak szakmai ellenőrzése új szakmai kihívás, országos szintű innováció. A jól szervezett, magas színvonalon végzett, és az egész országra kiterjedő, egységesen alkalmazott ellenőrzési szisztéma objektív, független az ellenőrzést végző szakértő személyétől; feltárja és megmutatja a szakszolgálati szakalkalmazott szakmai alkalmasságát, szolgáltatásának hatékonyságát; rávilágít a hozzáadott szakmai értékre, megmutatja a szakszolgálati szakalkalmazott munkájának erősségeit és fejlesztendő területeit, valamint objektív összehasonlíthatóságot biztosít. Az ellenőrzés folyamán annak feltárása folyik, milyen módon és mértékben jelennek meg a szakszolgálati szakalkalmazott munkájában az alábbi szakmai tartalmak: 

Az általános szakmai szempontoknak való megfelelés,



A pedagógiai szakszolgálatok jogszabályban foglalt eljárásrendjének, illetve az intézmény belső szabályzatainak, szakmai protokolljainak való megfelelés,



Az intézmény munkatervének való megfelelés.


14



2. Az ellenőrzés területei és módszertana 2.1. A pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazott szakmai ellenőrzésének területei A tanfelügyelő szakmai ellenőrzést végez, melynek során meggyőződik arról, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a felsőoktatási képzés folyamatában kimeneti követelményként elért kompetenciák. A jelenleg tíz szakterületen folyó pedagógiai szakszolgáltatás egyes területei között fennálló megegyezések ellenére a szolgáltatást igénylő kliensek szükségletei, a szolgáltatást nyújtó szakalkalmazott szakértelme és kompetenciái, továbbá a szolgáltatás tevékenységtartalma, módszer- és eszközhasználat tekintetében jelentősek a különbségek. Kiemelve a szakterületi tevékenységek közös és általános tartalmainak ellenőrzését, mégis szükségessé vált azt mérlegelni, hogy a kompetenciák milyen mértékben és módon nyilvánulnak meg szakterületenként. Annak érdekében, hogy a pedagógiai szakszolgálati területeken a pedagógus kompetenciák értelmezhetőek legyenek, a pedagógiai szakszolgálati tevékenységeket tartalmuk és jellegük szerint csoportosítottuk és öt fő tevékenységcsoportot alakítottunk ki az alábbiak szerint: 1. Nevelési tanácsadás típusú tevékenységek

a) nevelési tanácsadás – a pszichológus tevékenysége b) a fejlesztő pedagógus tevékenysége, c) az iskola-, óvodapszichológus tevékenysége, d) pályaorientációs tevékenység, e) tehetséggondozó tevékenység 2. Szakértői bizottsági tevékenység Szakértői bizottsági feladatellátásban résztvevők 3. Logopédiai tevékenység Logopédiai feladatellátásban résztvevők 4. Korai fejlesztés típusú tevékenységek a) korai fejlesztés, b) fejlesztő nevelés, c) konduktív pedagógiai ellátás 5. Gyógytestnevelői tevékenység Gyógytestnevelői feladatellátásban résztvevők Az alábbiakban közölt áttekintő táblázat tartalmazza a pedagóguskompetenciák szakterületi értelmezését.


15



Pedagóguskompetenciák tartalmi módosulása a pedagógiai szakszolgálatban Általános pedagóguskompetenciák

Kompetenciák a neveléstanácsadás típusú tevékenységekben

Kompetenciák a szakértői bizottsági tevékenységben

Kompetenciák a logopédiai tevékenységben

Kompetenciák a korai fejlesztés típusú tevékenységekben

Kompetenciák a gyógytestnevelésben

1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás.

1.Szakmai feladatok, szaktudományos és gyakorlati tudás.

1.Szakmai feladatok, szaktudományos és gyakorlati tudás.

1. Szakmai feladatok, szaktudományos és gyakorlati tudás.



2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók.

2. Foglalkozás, beavatkozás tervezése, önreflexiók.




2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók

3. A tanulás támogatása.






4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség.

4. A kliens igényeit és szükségleteit figyelembe vevő egyéni beavatkozás (gondozás, fejlesztés, terápia, tanácsadás, konzultáció).



4. A kliens igényeit és szükségleteit figyelembe vevő egyéni beavatkozás (gondozás, fejlesztés, terápia, tanácsadás, konzultáció.

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség.


16



Kompetenciák a neveléstanácsadás típusú tevékenységekben

Kompetenciák a szakértői bizottsági tevékenységben

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység.

5. Csoportos beavatkozás (tréning, gondozás, fejlesztés, terápia, tanácsadás, konzultáció, mediáció, konfliktuskezelés, képzés).

5. Ezen a szakszolgálati területen ez a kompetencia nem releváns.

5. Csoportos beavatkozás (tréning, gondozás, fejlesztés, terápia, tanácsadás, konzultáció, mediáció, konfliktuskezelés, képzés).

5. Ezen a szakszolgálati területen ez a kompetencia nem releváns.

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmikulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység.

6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésén ek folyamatos értékelése, elemzése.

6. Az állapotfelmérés és a beavatkozási tevékenységek rendszeres értékelése, elemzése, önreflexió.




6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődéséne k folyamatos értékelése, elemzése.

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás.

7. Kommunikáció, szakmai együttműködés és önállóság.




7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás.

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.




8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Általános pedagóguskompetenciák

Kompetenciák a logopédiai tevékenységben

Kompetenciák a korai fejlesztés típusú tevékenységekben

Kompetenciák a gyógytestnevelésben


17



A pedagógiai szakszolgálat szakmai ellenőrzésének területei megegyeznek a szakszolgálati szakalkalmazottak előmeneteli rendszerében használt pedagógusminősítési területekkel: 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért A felsorolt területeken az értékelés meghatározott szempontok szerint történik. Az összefoglaló táblázatból megállapítható, hogy egyes szakterületeken a kompetenciák érvényesíthetősége nem teljes körű. A gyógytestnevelés feladatellátásban közreműködők kompetenciái megegyeznek a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógusok kompetenciáival, esetükben tehát nincs szükség újabb szempontok megállapítására. A következő táblázatban összefoglaltuk az egyes kompetenciák érvényesülését segítő szempontokat. A kompetenciák érvényesülésének megfigyeléséhez és megállapításához segítséget nyújtanak az adott szakterületen alkalmazható szakmai ellenőrzési szempontok. Ezeket egészítik ki azok a további kérdések, melyeket az ellenőrzött tevékenységhez illeszkedő szakértelmű szakmai felügyelő fogalmaz meg a teljesebb megismerés érdekében.


18



Területek

1.

Szakmai feladatok, szaktudományos és gyakorlati tudás

Szempontok Szakterületének korszerű tudományos ismereteit és gyakorlati tapasztalatait hogyan építi be az adott foglalkozás, beavatkozás tervezésébe, hogyan határozza meg a kliens (egyén vagy csoport) fejlesztendő kompetenciáit? Szakmai fogalomhasználata, tervező és megvalósító munkája korszerű-e, megfelel-e a szaktudomány és az elfogadott gyakorlat fejlettségi szintjének? Szakterületi tevékenységében az éves tervezés elemei megfelelnek-e az intézményi munkatervben szereplő intézményi céloknak? A tervezett szakterületi ellátás mennyiben követi az adott szakterület eljárásrendjét (szakterületi protokollját)? Milyen a szakalkalmazott módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a szakterületi beavatkozások során? Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Miként hatnak vissza a mérési és értékelési eredmények szakmai gyakorlatának módszertanára?

2.

Foglalkozás, beavatkozás tervezése, önreflexiók

Milyen a szakmai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? A tervezés során hogyan érvényesíti az adott szakterület szakmai előírásait, eljárási és protokolláris szabályait? Hogyan épít tervező munkája során a kliensek (egyének vagy csoportok) előzetes tudására, aktuális állapotára, fejleszthetőségének irányára és céljaira? Mennyire képes megítélni szakértelmének erős és gyenge jellemzőit, igénybe vesz-e segítséget a szakmai fejlődés érdekében, motivált-e a folyamatos tudásbővítésre?


19


3.

4.


A tanulás támogatása

Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a klienseket? Hogyan kelti fel a gyermekek/ tanulók / kliensek érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a gyermekek/ tanulók / kliensek figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a gyermekek/ tanulók / kliensek gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét? Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamatra? Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között?

A kliens igényeit és szükségleteit figyelembe vevő egyéni beavatkozás (gondozás, fejlesztés, terápia, tanácsadás, konzultáció)

Tudatos és tervezett-e az egyéni beavatkozás szervezése? Hogyan méri fel a gyermekek/ tanulók / kliensek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz? Mennyire jelennek meg a beavatkozásban a kliens szükségleteiből adódó sajátos igények? A kliens szükségleteit folyamatosan követi-e? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a szakmai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Komplex módon veszi-e figyelembe a beavatkozási folyamat minden lényeges elemét, a folyamat célját, tartalmát, eszközeit, a gyermek/ tanuló/ kliens életútját, életkori sajátosságait, a vizsgálati környezet lehetőségeit, korlátait? A tervezett és a megvalósított tevékenységek milyen mértékben megegyezőek vagy hasonlatosak? Megnyilvánul-e a folyamatos önreflexió a beavatkozás során? Képes-e az egyéni beavatkozási helyzetből adódó előnyök felismerésére és kihasználására?


20


5.

6.

7.


Csoportos beavatkozás (tréning, gondozás, fejlesztés, terápia, tanácsadás, konzultáció, mediáció, konfliktuskezelés, képzés)

Képes-e a csoportműködés előnyeinek tudatos alkalmazására? Milyen mértékben használja ki a társas kapcsolatokban rejlő lehetőségeket? Van-e a klienseknek előnye a csoporthelyzetből adódóan? Képes-e a csoporthelyzetekben figyelembe venni a kliensek állapotából, eltérő társadalmi hátteréből adódó különbségeket? Képes-e kialakítani a kölcsönös elfogadás légkörét a csoportban?

Az állapotfelmérés és a beavatkozási tevékenységek rendszeres értékelése, elemzése, önreflexió

Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Milyen visszajelzéseket ad a gyermekeknek/ tanulóknak / klienseknek? Visszajelzései támogatják-e a gyermekek/ tanulók / kliensek önértékelésének fejlődését? Az ellenőrzés és értékelés eredményei mennyiben befolyásolják szakterületi tevékenységét? Rendelkezik-e kellő önreflexivitással - az állapotfelmérés és beavatkozás tevékenységekre vonatkozóan?

Kommunikáció, szakmai együttműködés és önállóság

Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (életkornak megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a kommunikációja, hogyan tud együttműködni a klienssekkel? Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? Együttműködik-e (és ha igen, milyen módon) más intézmények pedagógusaival? Milyen szakmai fejlesztésekben vesz részt (intézményen belül, kívül, jó gyakorlat stb.)? Mennyire tud azonosulni az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával? Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre?


21



Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Mennyire tájékozott szakmai kérdésekben, hogyan követi a szakterületén megjelenő változásokat? Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Munkájában mennyire pontos, megbízható?

8.

Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Tisztában van-e szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes-e alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz? Saját pedagógiai, pszichológiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti-e? Szakmai előrehaladása érdekében fejleszti-e elsődleges és kiegészítő kompetenciáit, ismereteit és készségeit? Követi-e a pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai ismeretek változásait, és személyes fejlődésében ezek figyelembevételére törekszik-e? Munkájában alkalmaz-e új módszereket, támaszkodik-e új tudományos eredményekre? Rendszeresen tájékozódik-e a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatást támogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli-e felhasználhatóságukat? Részt vesz-e intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban?

2.2. A pedagógiai szakszolgálati szakalkalmazott szakmai ellenőrzésének módszerei A pedagógiai szakszolgálati szakmai ellenőrzések során használt módszerek: dokumentumelemzés, megfigyelés, interjú és kérdőív. A dokumentumelemzés és a megfigyelés szempontjai, illetve az interjúk és kérdőívek kérdéssorai olyan céllal készültek, hogy az értékelési területenként megadott szempontok vizsgálatához elegendő információt szolgáltassanak. Amenynyiben az értékeléshez szükséges információk megszerzéséhez a megadott szempontok, kérdések kiegészítése szükséges, akkor a tanfelügyeleti ellenőrzések lefolytatására felkészített szakértők ezt megtehetik. 2.2.1. Dokumentumelemzés: A dokumentumelemzés célja, hogy a szakszolgálati tanfelügyelő meggyőződjék arról, hogy a szakszolgálati szakalkalmazott munkáját előre tervezetten, a pedagógiai eljárásrend (szakszolgálati protokoll), az intézmény sajátosságainak és a gyermekcsoport jellegzetességeinek összehangolásával tudatosan végzi-e. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a dokumentumok


22



ellenőrzésénél a szakszolgálati tanfelügyelő feladata a szakmai munka megítélése, mely sem hatósági, sem törvényességi ellenőrzést nem takar. A dokumentumelemzés tehát nem magának a dokumentumnak, hanem a szakszolgálati szakalkalmazottnak az értékelését szolgálja. Ugyanakkor a tanfelügyelet mint fejlesztő értékelés az előző szakszolgálati szakalkalmazotti ellenőrzés eredményeinek tükrében vizsgálja a szakalkalmazott fejlődését az egyes területeken. Ennek érdekében a szakszolgálati tanfelügyelő megvizsgálja az előző szakszolgálati szakalkalmazotti ellenőrzés és az intézményi önértékelés adott szakalkalmazottra vonatkozó dokumentumait, a szakmai munka tervezésének és értékelésének dokumentumait, valamint a kivitelezés segédeszközeit. A dokumentumok, valamint azok javasolt vizsgálati szempontjai a következők: 

Az előző szakszolgálati szakmai ellenőrzés és az intézményi önértékelés adott szakalkalmazottra vonatkozó értékelőlapjai  Melyek a kiemelkedő és melyek a fejlesztendő területek?  Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények?  Milyen irányú változás látható az önértékelési eredményekben a korábbi szakszolgálati tanfelügyeleti eredményekhez képest az egyes területeken?



A szakszolgálati szakmai munka egyéni vagy csoportszintű éves tervezésének dokumentuma  Az éven belül milyen részidőszakokra bontott a terv, és miként jelennek meg bennük az egyes témakörök?  Mennyiben kapcsolódik a terv a munkaközösség/ munkacsoport tervéhez?  Mennyiben kapcsolódik a terv a szakszolgálati intézményi munkaterv egészéhez?  Milyen megnevezéseket, tevékenységegységeket tartalmaz a szakterületspecifikus munkavégzés vonatkozásában (hogyan specifikálja a megnevezés szintjén a feladatok ellátását)?  Mennyire konkrét, ellenőrizhető vagy elvont, ellenőrizhetetlen? A megnevezések mennyire állnak összhangban a naplóban használt tevékenységek megnevezéseivel?  Mennyire vannak összhangban a tervezett tartalmak a munkaköri leírásban foglalt tevékenységtartalmakkal?  Mennyire vannak összhangban a tervezett tartalmak az elfogadott, aktuális szakmai eljárásrenddel (protokollal)?  Érzékelhető-e a tervezet összeállításának módjában és tartalmában, hogy a szakszolgálati tevékenységnek vannak tervezhető és nem tervezhető elemei?  Milyen a tervezett felmérések és beavatkozások aránya, az előbbiek milyen mértékben irányulnak egyénekre illetve csoportokra? Miként van jelen a direkt és indirekt szolgáltatásra vonatkozó tervezés (szülő és pedagógus közötti konzultáció)?  Az időbeli kibontás mennyiben igazodik a kliensek beérkezésének csúcsidő/ alapidő szakaszaihoz.


23



 Megjelennek-e új feladatok az előző év(ek) tervének tartalmához képest?  Megjelennek-e új problémacélpontok, módszerek a segítésben, változtatási szándékok a korábbi munkatevékenységhez képest?  Óra-, tevékenységterv (foglalkozás, terápia, beavatkozás, konzultáció, tréning, prevenció stb.)  Milyen módszert használ a tevékenység vagy tanóra tervezéséhez? (a tervezés módszertana)  Milyen elemeket tartalmaz a tevékenység- óravázlat?  Az óra feladatainak, célkitűzéseinek teljesülését hogyan segítik a tervezett módszerek, szervezési eljárások?  A célkitűzés teljesülését hogyan segíti az óra tervezett felépítése?  Van-e alkalom a tervezés szerint a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés megvalósítására?  Milyen értékelési formák jelennek meg az óra tervezésében?  A tartalmi elemek egymásra épülése hogyan segíti a nyomon követhetőséget?  Egyéb foglalkozások tervezése  Képes-e a kliens életkorának megfelelő, problémaspecifikus egyéni/ csoportos felmérések előkészítésére és megtervezésére?  Képes az egyéni vagy csoportos fejlesztés, foglalkozás tervének elkészítésére illetve több ülést átfogó hosszú távú beavatkozási tervek létrehozására?  Céljainak megfelelően képes-e meghatározni a vizsgált illetve a fejlesztendő területeket?  Képes-e meghatározni a fenti területekhez rendelt feladatok struktúráját, logikai felépítését?  Képes-e véleményt alkotni a kiválasztott feladat, stratégia kliensre gyakorolt hatásáról?  Képes-e a tervezés során komplex módon figyelembe venni az egyének vagy csoportok erős oldalait?  Képes-e a tervezés során figyelembe venni a környezet védőtényezőit, miközben beszámítja a személyes sérülékenység és a környezeti kockázatok jellemzőit is?  Képes-e a rendelkezésére álló eszközöket, módszereket kritikusan elemezni és a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani?  Képes-e a tervezés során többféle vizsgálati/ beavatkozási eszközben/eljárásban gondolkodni és alternatívákat is létrehozni 1-1 lépés kimenetelét illetően?  Mennyiben tudja alkalmazott eljárásait összhangba hozni a szakterületi eljárásrenddel (protokollal)?


24







Esettanulmány dokumentum (javasolt a logopédia, nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében) Az esettanulmány dokumentumának elemzésével kapcsolatos kérdésekhez a foglalkozásterv egyes kérdései és a portfólió feltöltés szakszolgálati útmutatójában szereplő reflektív interjúkérdések szolgáltatnak támpontot. Esetmegbeszélő munka dokumentum (javasolt a logopédia, nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében)

 Milyen módszertani, technikai megoldásokat alkalmaz az esetmegbeszélés vezetésére?  Milyen módon tart fenn együttműködést az esetmegbeszélés résztvevőivel?  A csoportműködés érdekében milyen beavatkozásokat végez, és mi jellemzi ezeket?  Milyen módon kezeli az esetmegbeszélés során megmutatkozó érzelmi és indulati viszonyulásokat?  Milyen erősségei és fejlesztésre váró területei nyilvánulnak meg az esetmegbeszélés során?  Mennyire képes reflektív áttekintésre az esetmegbeszélés több ülése során a történések, az előrehaladás, az elakadások, módszertani/ technikai kérdéseinek tekintetében?  A konzultációs munka dokumentuma (javasolt a nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében)  Képes-e a konzultáció folyamatának tervezésére, benne a cél(ok) meghatározására?  Tud-e különbséget tenni a különböző konzultációs technikák között? Milyen indokokkal tudja alátámasztani a konzultációban használt módszereket, technikákat?  Mennyiben képes értelmezni a konzultáció hatását a fejlesztő/ terápiás folyamatra?  Hogyan kezeli az esetleges elakadásokat, problémákat a konzultációs folyamatban?  Milyen összehasonlításokra képes a tervezett és a megvalósult tartalom, továbbá a tervezett cél és az elért eredmény összevetésének gondolati és érzelmi vetületéről?  Hogyan látja a terápiás beavatkozás és a konzultáció egymáshoz való viszonyát, határait?  Milyen módon tesz különbséget a szakemberrel folytatott konzultáció és a szakember szupervíziója között?  Alkalmaz-e modellnyújtó helyzetet szakmai konzultációban és hogyan értelmezi ennek előnyeit és hátrányait?  Mennyiben tudja alkalmazott eljárásait összhangba hozni a szakterületi protokollal?


25





Csoportos esettanulmány dokumentum (javasolt a nevelési tanácsadás típusú tevékenységek esetében)

 Milyen érvekkel támasztja alá a csoportos fejlesztés/ terápia/ tanácsadás szükségességét az adott csoport vonatkozásában?  Miként érvel a csoportos fejlesztésben/ terápiában/ tanácsadásban résztvevő gyerekek/ tanulók bekerülésének szempontjai mellett?  Miként vélekedik a csoportos fejlesztés/ terápia/ tanácsadás kereteiről és feltételeiről? (gyakoriság, a csoportos fejlesztés/ terápia/ tanácsadás helyszíni adottságai, tervezett időtartam, egyéni, csoportos) Mennyire képes a segítő és hátráltató szempontok megfogalmazására?  Mennyire képes a csoportos fejlesztés/ terápia/ tanácsadás folyamatának tervezésére, benne a cél(ok) meghatározására?  Mennyire tudatosan használ különféle módszereket a csoportos fejlesztés/ terápia/ tanácsadás folyamatában? Mennyire ismeri a módszerek nevét, miként tudja elkülöníteni azokat?  Mennyiben ismeri fel és hogyan kezeli az esetleges elakadásokat, problémákat a csoportos fejlesztés/ terápia/ tanácsadás folyamatában?  Mennyiben képes a csoportos fejlesztés/ terápia/ tanácsadás teljes folyamatára vonatkozó megvalósulás elemzésére? (A megvalósulást abból a szempontból szükséges elemezni, hogy mennyiben tért el a kitűzött céltól.)  Képes-e a tapasztalatok alapján javaslatok megfogalmazása?  Mennyiben tudja alkalmazott eljárásait összhangba hozni a szakterületi eljárásrenddel (protokollal)?  A szakterületi vélemény dokumentuma  Mennyire képes felmérni, hogy a szakterületi vélemény írásában hol vannak a kompetencia határai?  Milyen feltételekhez köti a szakterületi vélemény megírását, a tartalom megalapozottságát?  Fogalomhasználata mennyiben felel meg a szaktudományos fogalomhasználat elvárásainak?  A vélemény tagoltsága, tartalma és nyelvezete figyelembe veszi-e a fókuszált problémát, amelyről a vélemény szól, valamint annak a személynek a szükségleteit és nyelvi megértését, aki a véleményt olvassa vagy kapja?  Hogyan kezeli a véleményt író szakember a titoktartás, a sérelemokozás elkerülése és a lényegi üzenetek átadása kényes egyensúlyát a vélemény egészében?  Szakmai-, szakma és ágazatközi együttműködés dokumentum  Hogyan fejti ki az együttműködés céljait a résztvevő partnerek jellemzői és érdekeltségei mentén?  Milyen érvekkel támasztja alá az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket?  Hogyan fejti ki az együttműködésnek a szakterületi tevékenységhez történő kapcsolódását?


26



 Az együttműködés valamely választott szakaszának részletes leírása, ennek dokumentumai.  Miként képes reflektálni a választott együttműködési történéseire?  Milyen értékeket lát az eseményekben?  Hogyan határozza meg saját szerepét az együttműködésben?  Hogyan látja és oldja meg szakmai szerepét az együttműködések fenntartásában?  Napló (minden olyan dokumentum, melyben a pedagógiai tevékenység folyamata naponként rögzített):  Hogyan követi a napló szerinti haladás az éves foglakozási/ beavatkozási tervet?  Milyen megállapítások, mérések, adatok nyomán korrigálja előzetes beavatkozási terveit? 

Kliensek produktumai:  Miként értelmezi, és hogyan veszi figyelembe a kliens állapotfelmérésének eredményeit?  Miként értelmezi, és hogyan veszi figyelembe az egyéni beavatkozás folyamata során a kliens által vagy közreműködésével keletkezett anyagokat és megnyilvánulásokat (pl. dokumentumok, alkotások és más alkalmak és helyzetek)?  Miként értelmezi, és hogyan veszi figyelembe a csoportos beavatkozás folyamata során a kliens által vagy közreműködésével keletkezett anyagokat és megnyilvánulásokat mint a kliens egyedi tevékenységének termékét?  Miként értelmezi és veszi figyelembe azt a csoportproduktumot, ami a vezetett csoportbeavatkozás folyamatában a kliensek tevékenységében keletkezik?

2.2.2. Óra-/foglalkozáslátogatás (1. számú melléklet) A szakszolgálati szakmai ellenőrzés egyik fontos módszere az egységes szempontok szerinti megfigyelés. A látogatott tanítási/ terápiás órák, foglalkozások megfigyelési szempontsora az értékelési területekhez szolgáltat információt oly módon, hogy tekintettel van az adott szakterületre, a meghatározott feladatokra és sajátosságokra. A pedagógiai szakszolgálatok különböző szakterületein folyó beavatkozások közül néhány szakmai tartalma miatt nem látogatható, a szakalkalmazott szakmai munkája itt közvetlenül nem megfigyelhető. Ezekben az esetekben még inkább felértékelődnek azok a dokumentumok, melyek a szakmai beavatkozást megelőzően, a szakmai beavatkozás során illetve a beavatkozás lezárása alkalmával keletkeznek. Ezekből megállapítható, hogy az ellenőrzött szakszolgálati szakalkalmazott mennyiben veszi figyelembe a szakterület és az intézmény szakmai elveit, a kliens sajátos igényeit, menynyiben érvényesíti munkája során a szakterületi szakmai követelményeket. A látogatáson tapasztaltak nemcsak a szakmai tervezést és annak megvalósulását mutatják meg, hanem a kliensek igényeire adott válaszokat, a szakmai beavatkozások során tanúsított etikus magatartást és a szakmai professzionizmust is. A látogatást és a megfigyelést pótló dokumentumelemzés, valamint a reflektív értékelő interjú a szakszolgálati szakmai ellenőrzés tapasztalatszerzési és adatgyűjtési szempontjaiból a legfontosabb, leghitelesebb alkalmak.


27



A szakszolgálati tanfelügyelet megfigyelési szempontjai között kiemelt szerepet kap:      

az óra, foglalkozás célja és tartalma; az órán, foglalkozáson alkalmazott módszerek; az óra, foglalkozás felépítése és szervezettsége; a gyermekek/ tanulók/ kliensek munkája és viselkedése; a pedagógus munkája, egyénisége, kommunikációja; az óra, foglalkozás eredményessége.

2.2.3. Interjúk (2. és 3. számú mellékletek)  A szakszolgálati szakalkalmazottal  Az intézményvezetővel Az interjú alkalmas arra, hogy a szakszolgálati tanfelügyelők információkat nyerjenek, személyesen tájékozódjanak a szakszolgálati szakalkalmazott szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről illetve jövőképéről; másrészt alkalmat teremt arra is, hogy az ellenőrzött pedagógus a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre. Az interjú során nyert információk kiegészítik az ellenőrzés alkalmával gyűjtött tapasztalatokat. A szakszolgálati szakalkalmazottal készítendő interjú része a szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzés során látogatott órák, foglalkozások megbeszélése, értékelése. A szakszolgálati szakalkalmazott szakmai munkájának megítélésével kapcsolatos interjúba be kell vonni az intézmény vezetőségéből azt a vezetőt, aki közvetlenül is ismeri a pedagógus munkáját, és akinek a véleménye sokat segíthet megítélésében.  Az óra, foglalkozás önértékelési szempontjai:  az óra, foglalkozás szerepe a szakterületi folyamatban;  kapcsolódás a szakmai tervezethez;  kapcsolódás a korábbi szakterületi beavatkozási tartalmakhoz és tevékenységekhez;  a tervezés és megvalósítás összhangja (terv – megvalósítás);  a szakterületi beavatkozás eredményessége;  a tervezett beavatkozási célok megvalósulása;  a szakszolgálati beavatkozás módszerei;  a választott módszerek indoklása (hogyan segítették a követelmények teljesülését);  a kliensek motiválásának módja;  a motiválási lehetőségek és azok kihasználása;  differenciálás;  az egyéni képességek figyelembevétele;  a kliensekre irányuló figyelem jelei és bizonyítékai;  ellenőrzés, értékelés, visszajelzés;  a szakszolgálati szakalkalmazott elégedettsége, egyéb.


28



 A szakszolgálati tanfelügyelő értékelési szempontjai:  célok – követelmények és megvalósulásuk;  célok – tevékenység – alkalmazott módszerek, motivációs eszközök viszonya;  célok – tevékenység – alkalmazott beavatkozás eljárások viszonya;  célok – tevékenység – értékelési módok viszonya;  a foglalkozás/ beavatkozás megszervezése;  a foglalkozás/ beavatkozás tanulói tevékenység folyamatának irányítása és az egyéni képességek fejlesztése;  a foglalkozás/ beavatkozás légköre;  a szakszolgálati szakalkalmazott magatartása, hatása;  reflexió;  a szakszolgálati szakalkalmazott vezető, irányító, segítő szerepei;  a szakszolgálati szakalkalmazott kommunikációja;  a szakszolgálati szakalkalmazott önértékelésével kapcsolatos észrevételek.

3. Az ellenőrzés szakaszai 3.1. Előzetes felkészülés 3.1.1. A legutóbbi ellenőrzés és az önértékelés vizsgálata, a portfólió megtekintése Egy szakszolgálati szakalkalmazott szakmai ellenőrzésére ötévente legalább egyszer sor kerül, így – ha a szakmai ellenőrzés már folyamatos – rendelkezésre állnak a korábbi ellenőrzés dokumentumai. A pályán eltöltött idővel arányosan e dokumentumok összevetése trendvizsgálatot eredményez. A szakszolgálati szakalkalmazottak ellenőrzésének kezdeti – átmeneti – szakaszában, amíg nem állnak rendelkezésre korábbi ellenőrzések szakmai anyagai, elegendő a szakszolgálati szakalkalmazott belső minősítési dokumentumainak vizsgálata. Az önértékelés (4. számú melléklet) tájékoztatja a szakmai ellenőrzést végzőt arról, hogy a szakszolgálati szakalkalmazott hogyan ítéli meg szakmai munkáját, mi a véleménye önmagáról, milyennek látja saját fejlődését. A szakszolgálati szakmai ellenőrző személy képet kap a szakszolgálati szakalkalmazott szándékairól is. A szakalkalmazott önértékelése – összevetve a tapasztaltakkal – arról is tanúskodik, mennyire reálisan látja a szakalkalmazott saját munkáját. A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amelynek alapján végigkísérhető a szakterületekhez köthető szakmai kompetenciák fejlődése, a szakalkalmazott szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei – egyrészt a tények tükrében, másrészt a szakalkalmazott reflexiói, értelmezése alapján.


29



A portfólió tartalmazza:  a szakmai önéletrajzot;  a szakszolgálati, szakterületi munka dokumentumait, ami lehet tanítási és terápiás óraterv, egyéni fejlesztési terv, esettanulmány, egymást követő, beavatkozást érintő egyéni-/ csoportfoglalkozás/ ülés tervének és megvalósulásának bemutatása, egyéni/ csoport vizsgálat, szakértői vélemény, többségük egyéni reflexiókkal megerősítve;  a szakszolgálati szakalkalmazott pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységeinek bemutatását, dokumentumait;  önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait;  a szakszolgálati szakalkalmazott pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását;  a szakmai életút értékelését. A tanfelügyelet csak a portfólió azon elemeit használja a szakalkalmazott ellenőrzésénél, melyek az ellenőrzött szakszolgálati szakalkalmazott munkájának megítéléséhez nélkülözhetetlenek. A szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzés során a portfólió mindössze információforrás, értékelésére nem kerül sor. A portfólió tanulmányozásához elengedhetetlen, hogy arra a megfelelő felületre legyen feltöltve, ahol a szakszolgálati szakmai felügyelő elektronikus úton hozzáférhet.

3.2. Helyszíni ellenőrzés A helyszíni ellenőrzés a törvényben meghatározott előzetes bejelentkezéssel kezdődik. Ekkor a szakszolgálati tanfelügyelők felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével, meghatározzák a szakmai ellenőrzés kezdetét, az érintett szakszolgálati szakalkalmazott (pedagógus) személyét, és megállapodnak a szakmai ellenőrzéshez szükséges dokumentumok elérhetőségéről. 3.2.1. Bemutatkozás A ellenőrzés kezdetekor sor kerül a szakmai felügyelők bemutatására és bemutatkozására. Erre a célra javasolt a szakalkalmazotti testület összehívása egy rövid egyeztetésre, így azon szakalkalmazottak is megismerhetik a szakmai felügyelőket, akik a szakmai ellenőrzésben éppen nem érintettek. 3.2.2. A pedagógiai munkával összefüggő tervezetek, dokumentációk helyszíni elemzése A helyszíni elemzés a következő dokumentumokra fókuszál a korábban már ismertetett szempontok szerint:    

éves vagy rövidebb időszakra készített foglalkozási/ beavatkozási terv; írásos dokumentáció a foglalkozási/ beavatkozási egységre vonatkozóan; foglalkozási/ beavatkozási, csoportos vagy egyéni naplók; gyermekek/ tanulók/ kliensek produktumai


30



3.2.3. Óra-/ foglalkozáslátogatás A szakmai ellenőrzés során a szakszolgálati szakalkalmazott két óráját, foglakozását látogatják meg a szakmai felügyelők, és a már ismertetett szempontok szerint értékelik azokat. Az óra-/ foglalkozáslátogatáson a szakmai felügyelők mellett jelen lehet az érintett szakszolgálati szakalkalmazott vezetője vagy annak megbízottja. Bizonyos pedagógiai szakszolgálati tevékenység nem látogatható, ezekben az esetekben az ott folyó tevékenység az értékelő interjú során kerül megbeszélésre. A nem látogatott tevékenység feltételeit, a folyamat tervezését és megvalósítását a dokumentumok tartalmazzák. 3.2.4. Interjúk  A szakszolgálati szakalkalmazottal készített óramegbeszélés és interjú: Az óra-/ foglalkozáslátogatást követően a tanfelügyelő interjút készít az érintett szakalkalmazottal, melynek célja az órán, foglalkozáson tapasztaltak elemzése, valamint az előzetes felkészülés során felmerült kérdések tisztázása, a szakalkalmazott alaposabb megismerése. Az óra, foglalkozás értékelésén jelen vannak az ellenőrzést végző szakmai szakértők, a szakalkalmazott és a szakalkalmazott vezetője vagy annak megbízottja. Az interjún a szakalkalmazott és a szakértők vesznek részt.  Vezetővel készített interjú: A szakalkalmazottal folytatott interjút követően kerül sor a vezetői interjúra a szakalkalmazott munkájáról, melyen az érintett szakalkalmazott már nem vesz részt. Fontos tudni, hogy ebben az esetben a vezetői kompetencia átruházható az intézmény azon vezető beosztású szakalkalmazottjára is, akinek közvetlen irányítása alatt dolgozik az érintett szakalkalmazott. Tehát célszerű a vezetői interjú elkészítéséhez az intézményvezetőnek azt a vezetőt megjelölnie az interjú alanyának, akinek hosszú- és rövidtávon egyaránt közvetlen rálátása nyílik az ellenőrzött szakalkalmazott munkájára, a foglalkozás/ beavatkozás szakterületi tevékenységére, objektív, felelősségteljes véleménnyel tudja segíteni a tanfelügyelők tárgyilagos ítéletalkotását. A vezetővel készített interjú fontos eleme a szakalkalmazott objektív megítélésének. Egyrészt az interjúban kapott információk, a szakalkalmazott önértékelésének vezetői szempontú ellensúlyozását adják, másrészt az interjú lehetőséget nyújt a vezetőnek arra, hogy az órán, foglalkozáson tapasztaltakat kiegészítse a korábbi vezetői ellenőrzéseken tapasztaltakkal.


31



3.3. Az ellenőrzés lezárása 3.3.1. Az ellenőrzés lezárása a szakértő részéről A szakértők az ellenőrzés befejezése után egyeztetnek tapasztalataik, benyomásaik összegzése érdekében. Az egyeztetést követően – a látogatás lezárásaként – közösen kitöltik az értékelő lapot, amelyben a vizsgált nyolc területen erősségeket és fejleszthető területeket jelölnek meg. Az értékelő lapot öt napon belül elektronikusan, majd két nyomtatott példányban eljuttatják az intézményvezetőnek, aki ebből egyet átad a szakalkalmazottnak, egyet pedig a szakalkalmazott saját véleményének feltüntetése után a szakalkalmazott minősítési személyi anyagához csatol, tehát az értékelőlapnak a szakszolgálati szakalkalmazott portfóliójába is be kell kerülnie. Az Értékelőlap a szakalkalmazott munkájának ellenőrzéséről nyomtatvány a véglegesített, összegző véleményt tartalmazza területenként felsorolva; értékelési eredményei számszerűsítve a szakalkalmazott minősítésébe is beszámítanak. 3.3.2. A szakmai ellenőrzés lezárása a szakalkalmazott részéről A szakmai ellenőrzés befejezése után – szintén öt napon belül – a szakalkalmazott is értékeli az ellenőrzését végző szakmai szakértők munkáját az erre a célra kialakított értékelőlapon. A szakalkalmazott és a szakmai szakértők értékelése egy párhuzamosan zajló folyamat, az elektronikus felület úgy kerül kialakításra, hogy a szakalkalmazott, illetve a szakmai szakértők saját értékelésüket addig ne láthassák, amíg ők maguk ki nem töltötték az értékelő lapot, így elkerülvén az esetleges befolyásoltságot.


32


II. A vezető munkájának ellenőrzése és értékelése

II. A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉRTÉKELÉSE

PEDAGOGIAI SZAKSZOLGALAT


33



1. Bevezetés A köznevelési intézményekben az intézményvezető/ vezető munkáját a munkáltatója, a fenntartó hivatott értékelni. A köznevelési törvény szerint az értékelés kiterjed a köznevelési intézmény legfelső vezetője mellett a tagintézmény-vezetőkre, a nagyobb egységek vezetőire is. A nagy terjedelmű, összetett intézmények ún. divizionális formában működnek, vagyis a tagintézmények, intézményegységek viszonylagos önállósággal rendelkeznek, és a helyben működő vezető felelős a napi működésért, az ott dolgozók munkájának értékeléséért. A vezető ellenőrzésének célja: A 20/2012. (VIII. 30) EMMI-rendelet szerint a vezető ellenőrzésének célja „az intézményvezető szakmai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általános szakmai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján.” A vezető beosztású szakszolgálati szakalkalmazottak szakszolgálati tanfelügyeleti ellenőrzésének a vezetői munka értékelése mellett célja a szakmai tevékenység vizsgálata is, ezért az intézményvezetők ellenőrzésére nemcsak a vezetőellenőrzés, hanem a szakszolgálati pedagógusellenőrzés keretében, az ott meghatározott standard szerint is sor kerül. A vezetői munka értékelési szempontjai a következő elveket tükrözik: A vezetői munka értékelési kritériumai legyenek jellemzőek a vezetői funkciókra. A vezetői értékelésnek a vezetőtől függő működési elemek értékelésére kell szorítkozni. A vezetői értékelésbe be kell vonni a szakalkalmazottakat. A külső értékelés épít a vezető saját teljesítményének értékelésére. (önértékelés) Az értékelő személynek a visszacsatolás során a fejlesztés/fejlődés támogatását kell előtérbe helyeznie. A vezetői munka értékelésének alapja: – A vezetői pályázatban leírtak és azok megvalósítása a gyakorlatban: A vezetői pályázatot a szakalkalmazotti testület, az alkalmazottak köre és a fenntartó is véleményezi, végül ennek alapján kapja az intézményvezető vezetői megbízását. Ezért fontos, hogy mi történik a továbbiakban a benne megfogalmazott vezetői koncepcióval, célokkal, elképzelésekkel, hogyan, milyen módon valósulnak meg, mi okból nem valósulnak meg, vagy mi okból és milyen módon módosulnak a vezetői programban megfogalmazott célok. – A pedagógiai szakszolgálati tevékenység irányítása és fejlesztése: A köznevelési törvény kimondja, hogy a vezető elsősorban a pedagógiai – esetünkben a pedagógiai szakszolgálati – munka minőségéért felel, fontos szempont tehát, hogyan irányítja a szakalkalmazotti testület munkáját, milyen eljárások, célok, feladatok, eredmények alapján követhető a folyamatos fejlesztés, fejlődés.


34



– A pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetőjének feladatai: Az Nkt. 69.§. határozza meg a vezetővel szembeni elvárásokat, ezekből a feladatokból delegál a tagintézmény-vezetők, az intézményegység-vezetők és a helyettesek munkakörébe a helyi sajátosságoknak megfelelően. – A vezetők értékelésének várható eredményei: – Hiteles, átfogó kép az intézmény- és tagintézményvezető tevékenységéről. – A vezető erősségeinek feltárása, a fejlesztendő képességek, fejlesztendő vezetői működési területek megjelölése – ezek hozzájárulhatnak a vezető munkájának fejlesztéséhez.

2. Az ellenőrzés területei és módszertana 2.1. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei A vezetői értékelés területeit a Tempus Közalapítvány által koordinált, az Európai Bizottság által támogatott International Co-operation for School Leadership (Nemzetközi együttműködés az iskolavezetésért) című projekt keretében kidolgozott iskolavezetői kompetenciák keretrendszere, a Central5 alapján definiáltuk, értelmeztük3, de figyelembe vettük a pedagógiai szakszolgálat vezetésében jelentkező különleges vezetői kompetenciákat is.

Az értékelés során az alábbi területekről származó adatokat és tapasztalatokat használjuk fel: 1. A pedagógiai szakszolgálati tevékenység stratégiai vezetése és operatív irányítása. 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény és tagintézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása A megyei/ fővárosi pedagógiai szakszolgálatokat főigazgatók irányítják. A tagintézményeket (tankerületi tagintézmény; megyei, fővárosi tagintézmény; országos tagintézmény; szakosított tagintézmény) igazgatók irányítják. A főigazgató vezetői kompetenciái az alábbi területeken mutatkoznak meg:  a megyei/ fővárosi pedagógiai szakszolgálati tevékenység stratégiai vezetése és irányítása,  a megyei/ fővárosi intézményrendszer folyamatos változásának, fejlődésének stratégiai vezetése és operatív irányítása,  önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása,  mások stratégiai vezetése és operatív irányítása,  a megyei/ fővárosi intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása. Az igazgatók kompetenciái az alábbi területeken mutatkoznak meg: 3

Glynn, A. K. Révai, N. (szerk., 2013): The art and science of leading school – Central5: Central-European view on competencies for school leaders. [Az iskolavezetés tudománya és művészete – Central5: Az iskolavezetők kompetenciái közép-európai megközelítésben] Tempus Közalapítvány, Budapest.


35



 a tagintézményi pedagógiai szakszolgálati tevékenység stratégiai vezetése és operatív irányítása,  a tagintézmény folyamatos változásának, fejlődésének stratégiai vezetése és operatív irányítása,  önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása,  mások stratégiai vezetése és operatív irányítása,  a tagintézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása. A főigazgatók és igazgatók kompetenciái egymással megegyezőek. Különbségek a vezetési, irányítási tevékenységek tartalmában és kiterjedtségében mutatkoznak meg. A vezetői területek tartalma: Területek

Szempontok Milyen módon biztosítja az intézményvezető a szakszolgálati tevékenységek eredményességét, a szakszerű beavatkozás feltételeit az egyes szakterületeken? Hogyan valósítja meg az eredményesség és hatékonyság mérését az egyes szakterületeken? Milyen szerepet kap a fejlesztő célú értékelés, a visszajelzés, a reflexivitás a működésben, a napi gyakorlatban?

1. A pedagógiai szakszolgálati tevékenység stratégiai vezetése és operatív irányítása.

Hogyan gondoskodik az intézményvezető arról, hogy a szakszolgálatban szükséges dokumentumok, az alkalmazott módszerek, eszközök és szakszolgálati eljárások megfeleljenek az egyes szakterületen folyó beavatkozások követelményeinek? Hogyan veszik figyelembe a kliensek igényeit a tervezőmunkában és az ellátásban, hogyan működik a kliens szükségleteihez történő alkalmazkodás az intézményben és saját szakszolgálati szakmai gyakorlatában? Mit tesz az intézményvezető annak érdekében, hogy a pedagógusok/ gyógypedagógusok/ pszichológusok nyomon kövessék az egyes szakterületekhez kapcsolható szakirodalmat, megszerzett tudásukat használják a szakszolgálati beavatkozások során? Hogyan kapcsolódik be az intézményvezető az intézmény innovációs tevékenységébe?


36


Területek


Szempontok Hogyan történik az intézmény jövőképének kialakítása? Milyen viszonyban van az intézményi jövőkép a vezetői pályázatban megfogalmazott célokkal? Az intézményvezető hogyan alakítja ki és hogyan kommunikálja az intézmény közös értékeken alapuló vezetői jövőképét, céljait? Hogyan alakítja, módosítja, változtatja a pedagógiai szakszolgáltatás struktúráját annak érdekében, hogy az egyes szakterületen belül a szükséges és specifikált ellátásokat biztosítsa? Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra?

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Milyen stratégiai lépéseket tesz az intézményvezető az intézményi célok elérése érdekében? Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? Mi történik ezekkel? Hogyan segíti a pedagógusokat/ gyógypedagógusokat/ pszichológusokat a szakszolgáltatásban megjelenő változások pozitív értelmezésében, megközelítésében? Hogyan képes elősegíteni és fenntartani a környezet felé nyitott intézményi működést? Hogyan képes vezetői munkájában megvalósítani a szakmai értékek megőrzésével a külső és belső változások rugalmas követését? Hogyan, milyen témákban történik az intézményvezető önreflexiója, erősségeinek és fejleszthető területeinek meghatározása? Hogyan, milyen pedagógiai/ gyógypedagógiai/ pszichológiai témákban fejleszti önmagát folyamatosan az intézményvezető? Hogyan tartja napra készen szakmai tudását, vezetői kompetenciáit a szervezeti célok elérése érdekében? Mit és hogyan tanul?

3. Önmaga stratégiai Mennyire hatékony, eredményes az intézményvezető kommunivezetése és operatív kációja? irányítása Milyen mértékű elkötelezettséget mutat az intézményvezető a pedagógiai szakszolgáltatást nyújtók, közöttük önmaga képzése és fejlesztése iránt? Milyen az intézményvezető szakmai aktivitása? Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői pályázatban leírt célok, feladatok?


37


Területek


Szempontok Hogyan, mi alapján osztja meg a vezetési feladatokat az intézményvezető kollégáival? Hogyan vesz részt személyesen az intézményvezető a pedagógusok értékelésében? Milyen módszerekkel, hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársait? Hogyan tudott kialakítani az intézményvezető az intézményen belül – megosztott vezetésre épülő – együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között? Hogyan történik az együttműködés koordinálása?

4. Mások stratégiai vezetése és operatív Hogyan méri fel az intézményvezető a fejlesztési szükségleteket az intézményben? Milyen módon biztosítja és támogatja az érinirányítása tettek, az összes alkalmazottból álló testület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését? Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a szakszolgálati szakalkalmazottakat? Milyen mértékben tud az intézményvezető a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klímát és támogató kultúrát teremteni? Hogyan biztosítja a szakalkalmazottak egyenletes terhelését? Működtet-e belső tudásmegosztó fórumokat az egymástól való tanulás és a közös célok elérése érdekében?


38


Területek


Szempontok Hogyan működik a PDCA alkalmazása a vezetői munkában? Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése? Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének? Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, a fizikai környezet)?

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát? Gondot fordít-e az intézményvezető a pozitív intézményi kép kialakítására és fenntartására, hogyan mutatja meg ezt a nyilvánosságnak? Hogyan biztosítja az intézményvezető az átláthatóságot a folyamatok vezetésében, irányításában - figyelembe véve a pedagógiai szakszolgáltatásra vonatkozó irányelveket? Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető? Hogyan működnek a kapcsolatai, hogyan fejleszti azokat?

Az értékelésbe bevontak köre:     

Külső szakértők Szakalkalmazotti közösség Szülők, illetve a szolgáltatással támogatott intézmények vezetői A vezető maga (önértékelés) Munkáltató

A vezető értékelése a tanfelügyeleti intézményértékelés keretében történik. A vezető értékelésének ideje: A vezető ellenőrzésére leghamarabb a vezetői megbízás második, legkésőbb negyedik évében kerülhet sor abban az esetben, ha az Nkt. által előírt felmérést már legalább egyszer lefolytatták (a szakszolgálati intézményvezető munkáját az alkalmazottakból álló testület, a szülők, a szolgáltatással támogatott intézmények vezetői a vezető megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékelik). Amennyiben a vezető megbízásának negyedik évét megelőzően az intézményben még nem került sor az ötévenkénti intézményellenőrzésre, úgy a vezető ellenőrzését a vezetői megbízás negyedik évében, intézményellenőrzés keretében kell lefolytatni.


39



2.2. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei 2.2.1. Kérdőíves felmérés a szakalkalmazottak bevonásával (14. számú melléklet) A kérdőív összesítéséből az öt vezetői szemponthoz az alábbi információk lesznek fontosak:  Az intézményvezető jelenléte;  Az elvárások közvetítése;  Tájékoztatási kötelezettsége, információáramlás;  Munkahelyi motiváció;  Innovatív légkör teremtése;  Egyenletes terhelés biztosítása;  A szakmai együttműködés támogatása;  Folyamatos ellenőrző-értékelő tevékenység;  Részvétel a pedagógusértékelésében;  Egyéni fejlődést támogató kultúra;  Etikus szakszolgálati szakalkalmazott magatartás betartatása;  Célokat támogató kapcsolatrendszer működtetése. Kérdőíves felmérés a szülők, illetve a szolgáltatással támogatott intézmények vezetőinek bevonásával (15. és 16. számú mellékletek) A kérdőív összesítéséből az öt vezetői szempontnak megfelelően gyűjtenek információt a szakértők. 2.2.2. Dokumentumelemzés A dokumentumelemzés során is a fenti öt vezetői ellenőrzési és értékelési területre gyűjt információkat a szakszolgálati tanfelügyelő. Az intézményi dokumentumok az intézmény honlapján megtekinthetők (itt hívjuk fel a figyelmet változtatás esetén az alapdokumentumok honlapon történő frissítésére), ezen kívül a szakszolgálati tanfelügyelőnek joga van a helyszíni látogatás során is elkérni, ellenőrizni egyéb kötelező dokumentumokat aszerint, hogy az előzetes felkészülés során milyen további információkra van szüksége az értékelés pontosításához. A tanfelügyelők ajánlott szempontok szerint értékelik az alábbi dokumentumokat. Vezetői pályázat  Mi az intézményvezető által megfogalmazott jövőkép? Ez hogyan függ össze a köznevelési rendszer előtt álló feladatokkal?  Milyen célokat fogalmaz meg az intézményvezető? Ezek milyen kapcsolatban vannak a köznevelési rendszer előtt álló feladatokkal?  A stratégiai vezetői célokat hogyan bontotta le operatív célokra?  A vezetői programalkotásban hogyan kapcsolódik a hagyományőrzéshez az innovatív gondolkodás, tervezés?  Hogyan tervezi a szakszolgálatnál dolgozó szakalkalmazottakkal való együttműködést?  Hogyan, milyen témákban történik meg az intézményvezető erősségeinek meghatározása?


40



 Hogyan tervezi a programban vezetői fejlődésének lehetőségeit?  Hogyan jelenik meg a vezetői programban a szakszolgálati munkafolyamatok, tevékenységek eredményességének biztosítása?  Hogyan jelenik meg a programban a kliensek számára nyújtható csoportos ill. indirekt, szülői/ szakmai konzultációs szolgáltatás?  Milyen szerepet kap a programban a fejlesztő célú értékelés, a reflexivitás?  Hogyan jelenik meg a kliensek, a nevelési-oktatási intézmények szakszolgálati szakalkalmazottaival, vezetőivel ill. más ágazati intézményekkel kapcsolatos együttműködés a programban? Szakmai program:  Mi az intézményvezető által megfogalmazott jövőkép? Ez hogyan függ össze a szakszolgálati intézmény stratégiai céljaival?  A vezetői programban megfogalmazott célok hogyan segítik a szakmai hosszabb távú stratégiai célok elérését?  Milyen támogató kapcsolatrendszer leírása található a dokumentumban, mely az intézményi célok elérését szolgálja? Egymást követő két előző tanév munkaterve. Egymást követő két előző tanév beszámolója  Hogyan valósul meg a mérési, értékelési eredmények beépítése a szakszolgálati tevékenység folyamatába?  Mi történik azokkal a területekkel, amelyek stratégiai vagy operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?  Milyen megvalósult tevékenységek igazolják a vezetői programban leírt célok teljesülését?  Milyen dominanciával jelenik meg a dokumentumokban az intézményben működő szakmai csoportok munkája?  Mire irányul a dokumentumokban az intézményi erőforrások vezetői elemzése?  Milyen, a célok elérését támogató együttműködési formák jelennek meg az operatív tervezésben? Szervezeti és Működési Szabályzat  A vezető az SZMSZ-ben leírtaknak megfelelően osztja-e meg a vezetési feladatokat?  Megvalósul-e az SZMSZ-ben előírt eljárásrend szerint a szakszolgálati szakmai munka belső ellenőrzése?  Hogyan segíti a célok megvalósulását az intézményi kapcsolatrendszer szabályozása?  Milyen a döntéshozatali rendszer szabályozása, az intézményvezető ennek megfelelően hozza-e döntéseit?


41



Intézményi önértékelés: a pedagógusok értékelése, vezetői feljegyzések  Milyen dokumentumai vannak az intézményi önértékelésnek?  Milyen dokumentumai vannak a szakszolgálati szakmai munka ellenőrzésének, értékelésének?  Hogyan jelenik meg a dokumentumokban a fejlesztésre szoruló területek azonosítása?  A szakszolgálati munka javítását szolgáló munkatársakkal folytatott interjúkról készült vezetői feljegyzések hogyan tükrözik a fejlesztő szemléletet? Vezetői önértékelő kérdőív (9. számú melléklet) A kérdőív William D. Hitt kérdőíve nyomán készült4, s az alábbi szempontok szerint tartalmaz állításokat, amelyek alapján egy ötfokú skálán kell elhelyeznie magát a vezetőnek, végül önfejlesztési célokat kell kijelölnie az alábbi területekre vonatkozóan:  szakmai felkészültség;  személyes tulajdonságok;  stratégiai vezetés;  változások kezelése;  a munkahelyi közösség irányítása;  munkahelyi motiváció. 2.2.3. Portfólió A vezető munkájáról alkotott kép kialakítását segítik a portfóliónak a vezetői munkára vonatkozó elemekkel való kiegészítése.  Vezetői pályázat – vezetői program 

Értekezletek forgatókönyve



Emlékeztetők a szülőkkel illetve a szolgáltatással támogatott intézmények vezetőivel folytatott megbeszélésekről



Forrásszerzés, nyertes pályázatok



Publikációk, előadások prezentációi



Szakmai napok szervezése az intézményen belül és kívül

2.2.4. Interjúk A szakszolgálati tanfelügyelő előzetes felkészülése során felmerült, kiegészítésre szoruló információkra vonatkozó kérdéseket tartalmazó interjú felvételére a helyszíni ellenőrzés során kerül sor.   

4

A munkáltatóval készített interjú kérdései (5. számú melléklet) Az intézményvezetővel készített interjú kérdései (6. és 7. számú mellékletek), A vezetőtársakkal készített interjú kérdései (7. számú melléklet)

Mestervezető, OMIKK, 1990


42



3. Az ellenőrzés szakaszai 3.1. Előzetes felkészülés Az Oktatási Hivatal által felkészített, a vezetőellenőrzésre felkért két szakértő közül legalább az egyik vezetői gyakorlattal és intézményvezetői szakképzettséggel rendelkezik. A felkéréssel egy időben a Hivatal átadja az ellenőrzés előkészítéséhez szükséges és rendelkezésre álló, az intézményre vonatkozó adatokat. A szakértők közül a csoport koordinálásával megbízott szakértő felveszi a kapcsolatot az intézmény igazgatójával, és egyezteti, előkészíti a helyszíni ellenőrzés lebonyolítását. Az intézményi honlapon és a vezetői portfólió részeként a szakértők rendelkezésére állnak az előzetesen vizsgálandó dokumentumok és az előzetes mérések feldolgozott adatai.

3.2. Helyszíni ellenőrzés A helyszíni ellenőrzés célja, hogy a szakértők az előzetes felkészülés során a dokumentumelemzés alapján szerzett információikat pontosítsák, kiegészítsék, és annak valóságtartalmáról meggyőződjenek. A helyszíni ellenőrzés tervszerűen, az intézmény vezetőjével való egyeztetés alapján történik, és intézménytípustól függetlenül egy napot vesz igénybe. A helyszíni ellenőrzés során az érintettekkel készítendő interjúk időpontjának megszervezésében az intézményvezető a látogatást megelőzően egyeztetett módon közreműködik.

3.3. Az ellenőrzés lezárása 3.3.1. Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről A szakértők egyeztetnek, majd a látogatás után kitöltik az értékelő lapot, amely az öt területen erősségeket és fejleszthető területeket jelöl ki, majd öt napon belül eljuttatják a vezetőhöz elektronikusan és két példányban nyomtatott formában. 3.3.2. Az ellenőrzés lezárása a vezető részéről Az ellenőrzés befejezése után, a vezetőről készülő értékeléssel egy időben, az intézményvezető értékelőlapot tölt ki az őt ellenőrző szakértőkről.


43


III. Intézményellenőrzés és -értékelés

III. INTÉZMÉNYELLENŐRZÉS ÉS -ÉRTÉKELÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT


44



1. Bevezetés A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI-rendelet 150. § (1) bekezdése fogalmazza meg az országos tanfelügyeleti ellenőrzés keretében lebonyolított intézményellenőrzés célját „iránymutatás az intézmény pedagógiai szakmai munkájának fejlesztéséhez, annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját”. A pedagógiai szakszolgálatokban nem készül pedagógiai program, így azzal egyenértékű dokumentum az éves intézményi munkaterv. A korábbi gyakorlat szerint az éves intézményi munkatervek ütemezve tartalmazzák a tanév folyamán adódó feladatokat, azokhoz felelősöket, időhatárokat, esetleg különleges szempontokat rendelnek hozzá. Nyilvánvaló, ha a pedagógiai szakszolgálat éves munkaterve az ellenőrzés és értékelés egyik dokumentuma, akkor annak tartalmilag meg kell haladnia az ütemterv kereteit. Leghelyesebb, ha főigazgatói szinten történik annak meghatározása, hogy az éves munkaterv milyen stratégiai és operatív területekre és feladatokra vonatkozzon. A szakalkalmazotti testület a köznevelési intézmény alapításakor az intézményvezető irányításával elkészíti éves munkatervét, amelyben megfogalmazza az intézmény pedagógiai hitvallását, az ott folyó szakszolgáltatás alapelveit, értékeit, céljait, és meghatározza a hozzá kapcsolódó feladatokat, eszközöket. Az intézményellenőrzés során a szakértők azt vizsgálják majd, hogy az intézmény jó úton járt-e, reálisan mérte-e fel egyéni adottságait és lehetőségeit, amikor mindezt írásba foglalta, illetve a maga által kitűzött céloknak hogyan tudott megfelelni, azok megvalósításában hol tart. A jogszabály alapján az ellenőrzést legalább ötévente egyszer el kell végezni, arra a „megyei ellenőrzési terv alapján kerül sor abban az esetben, ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvan százalékát már értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében, és legalább egyszer sor került vagy az intézményellenőrzés során sor kerül az intézményvezető ellenőrzésére is.”(150.§ (2)) Az ellenőrzés eredményét szakértői összegző dokumentumban fogalmazzák meg a vizsgálatot végző szakértők, amelyet a helyszíni ellenőrzés lezárását követő egy héten belül eljuttatnak az intézményvezetőhöz és a fenntartóhoz. Az összegző szakértői jelentés alapján az intézményvezető öt évre szóló intézkedési tervet készít, amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-szakmai munkájára vonatkozó fejlesztési feladatait. (150. § (8)) Az intézkedési tervet az ellenőrzést követő 30 napon belül a nevelőtestület jóváhagyja, és megküldi az intézmény fenntartójának.


45



2. Az ellenőrzés területei és módszertana Az ellenőrzést megelőzi az intézmény szakalkalmazottainak (legalább 60%-nak) ellenőrzése, illetve esetenként a vezetőnek az ellenőrzése is; ezért ezeknek az eredményeknek a birtokában az intézményben folyó pedagógiai szakszolgálati munka teljes folyamatát, a klienseknek mint a folyamat legfontosabb szereplőinek helyzetét, valamint az intézményt mint szervezetet vizsgálják az ellenőrzés során. A vizsgálandó területek ennek megfelelően kerültek meghatározásra.

2.1. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei 1. A pedagógiai folyamatok irányítása 2. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, kommunikáció 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai szakszolgálati tevékenység feltételei 7. Ágazati elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés A vizsgálat alapja a központi elvárásoknak, a saját intézményi céloknak való megfelelés.


46



A fenti területekről az alábbi kiemelt tartalmak vizsgálata folyik majd az ellenőrzés során: Területek

Tartalom Tervezés Hogyan történik a stratégiai és operatív tervezés (éves munkaterv, belső továbbképzési program, beiskolázási terv, munkaközösségi tervek elkészítése)? Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitika szakszolgáltatói céljainak viszonya; az intézményi stratégiai célok és az operatív tervezés viszonya? (éves munkaterv) Megvalósítás Hogyan történik az igazgatási feladatok ellátása? (felvétel, rendszeres ellátás biztosítása, szűrések, vizsgálatok, fejlesztő, foglalkozási, terápiás beavatkozások) A stratégiai és operatív célok megvalósítása milyen folyamatba épül? Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, egymásra épülése? (PDCA gyakorlat érvényesülése)

1. A pedagógiai folyamatok irányítása

Milyen a szakalkalmazottak fejlesztő, foglalkoztató, terápiás tervezése, a beavatkozási tervvel, a fejlesztési programokkal való haladás viszonya? (foglalkozási, terápiás, fejlesztési tervek, napló) Milyen a kliens előrehaladásának értékelése, a hatékonyság és eredményesség mérése? (haladási napló, foglalkozási napló, szöveges értékelés, visszajelzés a szülőknek, pedagógusoknak, szolgáltatással támogatott intézmények, más ágazatok képviselőinek) Ellenőrzés Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? (Ki az ellenőrző személy, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz?) Értékelés Hogyan történik az intézményben az értékelés? (intézményi önértékelés, a szakalkalmazottak szakmai munkájának értékelése) Korrekció Mi történik az ellenőrzés eredményeivel? Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (elégedettségmérés, intézményi önértékelés, pedagógusértékelés)


47



Területek

Tartalom Személyiségfejlesztés Hogyan történik a kliensek képességeinek megismerése? Milyen mérőeszközök használatában kompetensek a pedagógusok? Mennyiben veszik figyelembe a diagnosztikus-, alap és szakterületi protokollok előírásait. Építenek-e más mérési eredményre, tanulói megfigyelésre? Hogyan történik a kliens igényeinek megállapítása és a releváns ellátási tartalom kialakítása? Hogyan történik a kliensek igényeinek megfelelő egyéni/ csoportos foglalkozás, fejlesztés, terápiás beavatkozás tevékenységének, eszközeinek megállapítása?

2. Személyiségfejlesztés és adaptív együttműködés

Mennyiben tudnak alkalmazkodni a kliens egyéni foglalkozási, fejlesztési, terápiás vagy más tanácsadási/ konzultációs igényeihez? Hogyan történik a kliens egyéni értékelése? Ennek a folyamatnak milyen kialakult gyakorlata és alkalma van? Az adaptív együttműködés fejlesztése Hogyan segíti az intézmény a kliensek adaptív együttműködését? Mennyire tudja a szolgáltatásban közreműködő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus figyelembe venni a kliens vagy családja speciális igényeit? Milyen alkalmakat szervez az intézmény a kliens elfogadásának, befogadásának és segítésének érdekében? Milyen rendszeres és kidolgozott tartalmú szakmai-, szakmaközi- és ágazatközi kapcsolatok létesülnek ennek érdekében?


48


Területek


Tartalom Milyen mérési eredményeket gyűjtenek? Milyen eredményeik vannak? Jellemzően: Tanév végi minősítési eredmények – szakterületenként két évre vonatkozóan. Gyógytestnevelésben osztályzatok. Lemorzsolódási mutatók (kimaradók), hiányzások adatai. Elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, kliens). Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket? Van-e utógondozás? Ha igen, hogyan valósul meg?

3. Eredmények

Mennyi a vizsgálatok száma, fellebbezések száma? Hány panasz érkezik? Melyek a tehetséggondozás során elért kimagasló eredmények (bármely területen)? Milyen sikeres továbbtanulási és pályaválasztási javaslatok születtek? Érkeztek-e visszajelzések? Visszajelzések gyűjtése (szülőtől, pedagógustól, más személytől). Tanulmányi eredményben vagy más területen azonosítható változás kimutatható-e a beavatkozás hatásaként? Vannak-e ilyen típusú követési vizsgálatok? További eredmények, sikerek melyeket az intézményben regisztrálnak. Milyen szakmai közösségek működnek rendszeresen az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

4. Belső kapcsolatok, kommunikáció

Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben? Hogyan történik az információátadás az intézményben? Vannak-e jó gyakorlatok, kialakult-e a jó gyakorlatok, újszerű megoldások belső közzétételi rendje?


49


Területek


Tartalom Kik az intézmény legfontosabb partnerei? Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

5. Az intézmény külső kapcsolatai

Hogyan történik a partnerek tájékoztatása az intézmény eredményeiről? Hogyan vesz részt az intézmény a szakmai közéletben (települési-, járási-, megyei-, országos-, nemzetközi szint)? Van-e kialakított gyakorlata a partneri kapcsolatok létesítésének, működtetésének, megtartásának? Tárgyi, infrastrukturális feltétel Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény szakterületi ellátási struktúrájának, pedagógiai céljainak? A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság – környezetvédelem szempontjai? (pl. szelektív hulladékgyűjtés) Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a pedagógiai szakszolgálati beavatkozást/ ellátást igénylő klienseknek?

6. A pedagógiai szakszolgálati tevékenység feltételei

Milyen az IKT-eszközökkel való ellátottság? Szervezeti feltételek Melyek a pedagógus továbbképzés preferált irányai? Milyen módszertani kultúrája van az intézménynek, milyen az intézmény viszonya az új módszerekhez, eszközökhöz, terápiákhoz? Hogyan értékeli az intézmény az alkalmazott módszerek beválását, hasznosságát, hatékonyságát, és mit kezdenek az értékelés eredményével? Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája? Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, a felelősség és a hatáskör megosztása? Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (milyen témákban), a fejlesztésekbe? Milyen a szakalkalmazottak viszonya az innovációhoz?


50


Területek


Tartalom Hogyan jelennek meg az oktatáspolitikai célok az éves munkatervben? Szakszolgálati célok illesztése a felhasználói környezethez, annak igényeihez. Speciális helyi szempontok figyelembevétele a célok meghatározásában, a szolgáltatás folyamatos változásának és dinamikájának megjelenése az intézményi működésben.

7. Ágazati elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés

Külső kapcsolatok, hálózatépítési törekvések megjelenítése a dokumentumokban és a gyakorlatban. Az intézményi célok az egyes szakszolgálati szakterületeken eltérő módon és feltételek között valósulnak meg. Ezeket szükséges szakterületenként ellenőrizni. Kiemelt célok: Az intézmény alapelveit tükröző szolgáltatói célok; Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok; Az adaptív viselkedéssel kapcsolatos célok; Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával kapcsolatos célok; A partnerekkel való kapcsolattartás és együttműködés céljai;

2.2. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei 2.2.1. Dokumentumelemzés Az intézményellenőrzést végző szakértők első feladata, hogy megismerjék az intézmény szakmai elveit, vállalt feladatait, képet kapjanak az intézményben folyó pedagógiai szakszolgáltatás kereteiről. A dokumentumok elemző áttekintése ebben segíti őket. Az ellenőrzésnek nem célja az intézményi dokumentumok törvényességi vagy hatósági ellenőrzése és értékelése, ezért a felkészülés során a szakértők a dokumentumokból információkat szereznek az intézmény működéséről, amelyet a helyszíni ellenőrzés során tovább tudnak bővíteni. A szakértők az intézmény alapdokumentumait és a működés során keletkezett, alább felsorolt dokumentumokat előre megadott elemzési szempontok alapján tekintik át. A dokumentumokhoz a szakértők a KIR-en keresztül férnek hozzá.


51





Szakmai alapdokumentum: A dokumentum az intézmény alapfeladatainak és a rendelkezésre álló feltételeknek a megismeréséhez ad pontos információt.



Éves munkaterv és beszámoló. Egymást követő két előző tanév munkatervei (munkaközösségek, tagintézményi munkacsoportok munkaterve is) és egymást követő két előző tanév beszámolói:  Hogyan kapcsolódnak az intézmény által megfogalmazott célok a pedagógiai szakszolgálati feladatok teljesüléséhez? A meghatározott célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vették-e?  Milyen az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?  Hogyan jelenik meg az intézményi munkaterv és a munkaközösségek, tagintézményi munkacsoportok éves terveinek egymásra épülése?  Az előző évi értékelésre építve milyen fejlesztő célú elemek, szakszolgálati feladatok jelennek meg a munkatervekben? Milyen aktuális feladatok jelennek meg a munkatervben mint kiemelt szakszolgálati és egyéb feladatok?  Egyértelműen kiderül-e az egyes feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzője?  Hogyan jelennek meg az intézmény hagyományai az éves tervezésben?  A munkatervben meghatározott tartalom megvalósítása reális-e?



Szervezeti és Működési Szabályzat:  A szervezet felépítése és működésének jellemzői milyen módon kapcsolódnak az intézmény szakmai programjában megfogalmazottakhoz?  Az egyes szakterületi közösségek milyen súllyal jelennek meg a szervezet életében?



Továbbképzési program – beiskolázási terv:  Hogyan jelennek meg a szakmai programban meghatározott elvek, célok, az intézmény fejlesztési céljai a továbbképzési programban, beiskolázási tervben?  A továbbképzési programban-beiskolázási tervben megfogalmazott célok összhangban vannak-e az intézményi szükségletekkel, igényekkel?  Kiemelten megjelennek-e azoknak a képzéseknek a támogatásai, melyek az egyes szakterületeken a minőségi munkavégzés előfeltételei?



Intézményi önértékelés megadott szempontok alapján, illetve a rendelkezésre álló intézményi önértékelés eredménye:  Az intézményi önértékelést a jogszabályi előírásnak megfelelően a szakalkalmazotti testület bevonásával az intézmény vezetősége készíti el, és a szakalkalmazotti testület hagyja jóvá. Az abban szereplő információkat elsősorban az intézmény alapdokumentumai, az éves beszámolók és az intézményben folyó szakszolgáltatás eredményességéről készített mérések eredményei alapján kell öszszeállítani.


52



 Az önértékelés megállapításai a szakmai programban kitűzött célok megvalósulásának eredményességéről adnak képet oly módon, hogy közben számba veszik az intézmény adottságait, a szakalkalmazotti testület mint szakmai közösség együttműködésének formáit, a szakszolgáltatás tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének és értékelésének folyamatát.  A szakértők a dokumentumot mint az intézményben folyó szakmai folyamatok átfogó-elemző, értékelő dokumentumát tekintik át, amelyből az intézmény szakmai működésének folyamatát ismerhetik meg, és amely a szervezet működéséről nyújt hiteles képet. 

Mérési eredmények adatai, elemzése: A különböző szakszolgálati területek különféle mérési, szűrési, vizsgálati, minősítési eredményei, statisztikai adatok. Az adatok összesítése, elemzése több évre kiterjesztve.  Milyen mérési eredményeket gyűjtenek?  Kimutatható-e változás vagy tendencia a rendelkezésre álló adatok elemzésével az utolsó öt évben?  Hol, hogyan érhető el a dokumentum az érintettek számára?



Elégedettségmérés:  Az elégedettségmérések eredménye lehetőséget ad arra, hogy az ellenőrzés által vizsgált területekről az intézményben folyó szakszolgáltatásban érdekelt felek – szakszolgálati szakalkalmazottak, szülők, szolgáltatással támogatott intézmények képviselői – véleményt mondhassanak.  Az intézmény által használt kérdőívek kitöltetéséről és az eredmények kiértékeléséről az intézmény gondoskodik. (A kitöltetésekor ügyelni kell arra, hogy azok semmilyen módon ne legyenek alkalmasak a kitöltő személyének azonosítására.)  Az elégedettségmérés elvégzéséhez a szakszolgálati szakalkalmazottak és a szülők, illetve a szolgáltatással támogatott intézmények képviselői számára összeállítandó kérdőívhez a 14., 15. és 16. számú mellékletekben találhatók kérdésjavaslatok. A szakértők a feldolgozott kérdőívek adatai alapján - kiemelve a legmagasabb és a legalacsonyabb értékeket képviselő területeket - összehasonlítják azokat az önértékelésben megfogalmazottakkal, illetve további tisztázó kérdéseket fogalmaznak meg a helyszíni szemlén sorra kerülő interjúkhoz.



Az ellenőrzést megelőző öt évben lefolytatott ellenőrzések eredményei: A későbbiekben a szakértők az előző szakszolgálati szakmai felügyeleti ciklus értékelését és az alapján elkészült fejlesztési terv megvalósulását is vizsgálják majd.


53



2.2.2. Interjú Az ellenőrzés során egyéni és csoportos strukturált interjúk is készülnek a megadott kérdések és a szakértői előzetes felkészülés során megfogalmazódott kérdések alapján. 

A fenntartó képviselőjével készített interjú kérdéssora (10. számú melléklet)



A vezetővel készített interjú kérdéssora (11. számú melléklet)



A pedagógusok képviselőivel készített interjú kérdéssora (12. számú melléklet)



A szülők képviselőivel készített interjú kérdéssora (13. számú melléklet)

A beszélgetés az előzetesen közzétett szempontok és témák szerint alakul. Az interjúalanyok kiválasztása irányítottan történik: – szakterületenként minimum két szülő, – a pedagógusok esetében minden szakterület képviselt legyen. Az interjúk elkészítésekor csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem. Az interjú minimálisan előírt időkeretét ki kell tölteni. 2.2.3. A pedagógiai szakszolgálati munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel Az intézményben folyó szakszolgáltatás megismerése során az intézmény adottságait is számba veszik a szakértők:  Az intézmény kiemelt szakmai céljainak való megfelelés megjelenik-e az intézmény fizikai feltételeiben (pl. egyetemes tervezés, infokommunikációs akadálymentesítés, egyenlő esélyű hozzáférés)?  Milyen a gyermekek/ tanulók/ kliensek szolgáltatói környezete?  Ha van közösségi tér az intézményben azt hogyan, mire használják?  Milyen feltételekkel rendelkezik az intézmény az alkalmazottak lelki egészségének karbantartásához?  Mennyiben felel meg az intézmény tárgyi környezete a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/ tanulók / kliensek ellátására? 2.2.4. A pedagógusellenőrzés eredményeinek összegzése Az intézményellenőrzéskor az intézmény szakalkalmazottainak legalább 60%-az átesett már szakszolgálati szakmai felügyeleti ellenőrzésen, így a rendelkezésre álló értékeléseket a szakértők elemző módon áttekintik, különösen az alábbiakat figyelembe véve:  Milyen átlagos eredménnyel zárultak az ellenőrzések az egyes területeken?  Van-e olyan fejlesztésre megjelölt terület, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt szakszolgálati szakalkalmazott esetében azonos?  Van-e olyan erősség, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt szakszolgálati szakalkalmazott esetében azonos?


54



 A szakszolgálati szakalkalmazottak értékelésének eredményei között van-e egyéb összefüggés, megfigyelhető(k)-e: o azonos szakmai munkaközösségben/ munkacsoportban tevékenykedő szakalkalmazottak erősségeinek, fejlesztendő területeinek azonossága, o a különböző szakszolgálati területeken tevékenykedő szakszolgálati szakalkalmazottak eredményei közötti eltérések, o módszertani felkészültség erősségeinek, fejlesztendő területeinek azonossága? Amennyiben nem az intézményellenőrzés keretében kerül sor a vezető ellenőrzésére és értékelésére, a szakértők áttekintik a vezető értékelésének eredményét is.

3. Az ellenőrzés szakaszai 3.1. Előzetes felkészülés 3.1.1. Szakértői egyeztetés Az Oktatási Hivatal által felkészített, az intézményellenőrzésre felkért szakértők felveszik egymással a kapcsolatot, hogy az eljárás menetét, a feladatok elosztását megbeszéljék egymással. A felkéréssel egy időben a Hivatal átadja az ellenőrzés előkészítéséhez szükséges és rendelkezésre álló, az intézményre vonatkozó országos mérési adatokat, és megadja a hozzáférést a korábbi, országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében elkészült értékelésekhez. A szakértők közül a csoport vezetésével megbízott szakértő veszi fel a kapcsolatot az intézménnyel, és az igazgatóval egyezteti az előzetes felkészüléshez szükséges adatok, dokumentumok átadásának módját, valamint előkészíti a helyszíni ellenőrzést. A vezető szakértő köteles tájékoztatni valamennyi szakértőtársát az egyeztetés végeztével, illetve folyamatosan a rendelkezésükre kell bocsátania a felkészüléshez szükséges, időközben beérkező anyagokat. 3.1.2. A pedagógiai dokumentumok, mérési eredmények vizsgálata Az intézményellenőrzést végző szakértők első feladata, hogy megismerjék az intézmény éves munkatervét, vállalt és ellátott szakterületeit, képet kapjanak az intézményben folyó szolgáltatásokról, annak kereteiről. Az ellenőrzésnek nem célja az intézményi dokumentumok törvényességi vagy hatósági ellenőrzése és értékelése. A felkészülés során szerzett ismereteiket a szakértők a helyszíni ellenőrzés alkalmával tovább bővítik, illetve ellenőrzik a dokumentumokban megfogalmazott elvek, az elérésükhöz kapcsolt feladatok megvalósításának minőségét és az egyéb adatok helytállóságát.


55



3.2. Helyszíni ellenőrzés A helyszíni ellenőrzés célja, hogy a szakértők az előzetes felkészülés során a dokumentumelemzés alapján szerzett információikat pontosítsák, kiegészítsék, és annak valóságtartalmáról meggyőződjenek. Célja továbbá, hogy az intézményben folyó szakszolgálati munkáról új információkat szerezzenek megfigyelés és az intézményben folyó szakszolgálati tevékenységben közreműködőkkel történő interjúk készítése segítségével. A helyszíni ellenőrzés tervszerűen, az intézmény vezetőjével való egyeztetés alapján történik, és időtartama egy nap. A helyszíni ellenőrzés során az érintettekkel készítendő interjúk időpontjának megszervezésében az intézményvezető közreműködik, a látogatást megelőzően egyeztetett módon. 3.2.1. A helyszíni ellenőrzést bevezető rövid találkozás a szakalkalmazotti testülettel Az intézmény helyszíni ellenőrzésének megkezdésekor a szakértői csoport találkozik a szakalkalmazotti testülettel, ahol bemutatkoznak a szakértők, röviden ismertetik az ellenőrzés célját, menetét, feladatait, és elmondják a helyszíni ellenőrzés programját. A szakalkalmazottak és a szakértők találkozását az intézményvezető szervezi meg, azon részt is vesz. 3.2.2. Interjúk Az interjúkészítés célja az előzetes felkészülés során a dokumentumelemzés és az önértékelés alapján megszerzett információk pontosítása, kiegészítése, az intézmény működésével kapcsolatos új információk szerzése. A helyszíni ellenőrzés során előre tervezett interjúkra kerül sor, ezeken kívül a szakértők a spontán módon sorra kerülő beszélgetések alkalmával szerzett információkat is felhasználhatják az összegző jelentés elkészítésekor. 3.2.3. Bejárás Ennek során a szakszolgálati-szakmai munka eszközrendszerének rendelkezésre állását is vizsgálják a szakértők, ezzel is információt gyűjtve a szakszolgáltatás értékeléséhez.


56



3.3. Az ellenőrzés lezárása 3.3.1. Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről Az összegző jelentés az intézményben folyó szakszolgálati-szakmai munka értékelése, amelyet a fentebb felsorolt eszközök segítségével vizsgálnak a szakértők. Az összegző jelentés az erősségeket és fejleszthető területeket határozza meg a vizsgált területeknek megfelelően, illetve kiemeli a lehetséges intézményi jó gyakorlatot. Az értékelés során minden esetben adatokkal, tényekkel alátámasztott megállapítások kerülnek a jelentésbe. Az összegző jelentés a szakértők által az intézményellenőrzés folyamán készített jegyzetek alapján készül el, végső változatát valamennyi szakértő elfogadja, és ezt aláírásukkal is megerősítik. Az összegző jelentést a helyszíni ellenőrzést követő egy héten belül a szakértői csoport elkészíti, és elküldi az intézményvezető és a fenntartó számára. Ezzel az ellenőrzés a részükről lezárásra kerül. 3.3.2. Az ellenőrzés lezárása az intézmény részéről Az elkészült szakértői összegző dokumentumot az intézmény a honlapján közzéteszi, és a kézhezvételétől számított 30 napon belül a vezető öt évre szóló fejlesztési tervet készít, amelyet a szakalkalmazotti testület elfogad. A dokumentumot a vezető a fenntartónak továbbítja, ugyanakkor az intézmény képviseletében az intézményvezető – a szakalkalmazotti testület által jóváhagyott tartalom mentén – személyenként értékeli az ellenőrzésben részt vevő szakértők munkáját.


57


Mellékletek

MELLÉKLETEK


58


Mellékletek

1. számú melléklet: Az óra-/foglalkozáslátogatás megfigyelési szempontjai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Milyen mértékben valósultak meg a tervben leírtak? Hogyan felel meg a tartalom a célnak? Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok a cél elérését? Milyen mértékben érte el az óra/ foglalkozás/ tevékenység a kitűzött célt? Mennyiben támogatták az alkalmazott módszerek a cél elérését? A választott módszerek mennyire illeszkedtek az óra/ foglalkozás/ tevékenység tartalmához, az elvégzett feladatokhoz? Milyen motivációs eszközöket alkalmazott a látogatott szakember az órán/ foglalkozáson/ tevékenység során? Mennyiben feleltek meg a használt módszerek az adott szakterület, a munkaközösség és a munkacsoport által preferált módszertannak? A tevékenység során alkalmazott szervezési formák mennyire voltak hasznosak, eredményesek? Amennyiben a pedagógiai szakszolgálatban már kidolgoztak specifikus protokollokat, abban az esetben annak betartása és normáinak elfogadása külön vizsgálati feladat, ezért a pedagógussal készített interjú során arra szükséges visszatérni. Milyen volt a kliens/ kliensek érdeklődése a foglalkozás során? Milyen mértékben sikerült a klienst/ klienseket bevonni a foglalkozás menetébe, aktivitásukat fokozni? Hogyan sikerült a kevéssé érdeklődő gyermeket/ tanulót/ klienst a közös tevékenységre inspirálni? Mennyire tükröződött a szokásrend a tanórán/ foglalkozáson/ tevékenységen a résztvevők magatartásában? Milyen volt az óra/ foglalkozás/ tevékenység előkészítése (eszközök bekészítése)? Hogyan határozta meg az óra/ foglalkozás/ tevékenység célját és hogyan sikerült azt a tanulókkal tudatosítani? Milyen volt a tanulók ráhangolása az órára/ foglalkozásra/ tevékenységre? Milyen volt az óra/ foglalkozás/ tevékenység menetének logikája? Hogyan támogatta a résztvevők önállóságát a tevékenységben? A szakalkalmazott csoportos munkája során mennyire vette figyelembe az egyéni képességek közötti eltéréseket? Hogyan jelent meg a személyiségfejlesztés az órán/ foglalkozáson/ tevékenységen? Milyen eszközök segítették? Hogyan jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás az órán/ foglalkozáson/ tevékenységen? Az ellenőrzés, értékelés módja mennyire volt összhangban a tartalommal? Hogyan történt a tanulói produktumok (szóbeli és írásbeli) értékelése? Hogyan történt a foglalkozáson a tanulók tanulói értékelése? Hogyan segítette a pedagógus a tanulók önértékelését? Mennyire volt előkészített a házi feladat?


59


Mellékletek

28. A vezető, irányító, segítő szerep mennyire volt indokolt az egyes munkafolyamatokban? 29. Mennyire volt reflektív a pedagógus? 30. Milyen volt a pozitív és negatív visszajelzések aránya? 31. Milyen volt a pedagógus stílusa? 32. Mennyire volt érthető a pedagógus kommunikációja? 33. Mennyiben jelentett biztonságot a pedagógus foglalkozásvezetése a kliensek számára? 34. Milyen volt a pedagógus időgazdálkodása? 35. Mennyire volt tekintettel a pedagógus a gyermek közvetlen és tágabb környezetének szereplőire?


60


Mellékletek

2. számú melléklet: A pedagógus interjú javasolt kérdései 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Hogyan látja a munkáját: az utóbbi időben mit végzett szívesen, mit kevésbé? Milyen eredményére a legbüszkébb? Milyen problémákkal kellett megbirkóznia munkája során az utóbbi években? Ezekért mennyiben volt ő a felelős, mennyiben a körülmények? Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Milyen módon működik együtt a szakszolgálatban dolgozó pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal? Hogyan működik együtt a szolgáltatással támogatott intézmények pedagógusaival? Hogyan tartja a kapcsolatot a kliensek szüleivel, pedagógusaival? Hogyan alakította ki, és hogyan terjeszti jó gyakorlatát? Hogyan vesz részt az intézményi dokumentumok elkészítésében, különösképpen a specifikus protokollok elkészítésében? Hogyan, milyen módszert alkalmaz az éves, ciklikus és a napi tervezésnél? Mennyire segíti munkáját az éves, ciklikus vagy a napi tervezés? Mennyire tarja hasznosnak az egyénre szabott tevékenységtervezést? Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Hogyan méri fel a kliens/ kliensek igényeit, azokat az erősségeit, melyekre támaszkodhat a foglalkozás, terápia vagy más tevékenység, beavatkozás során? Hogyan jelenik meg a személyiség- és közösségfejlesztés a szakszolgálati munkájában? Hogyan képes befogadó környezetet kialakítani? Vannak-e bevált konfliktuskezelési eszközei? Hogyan differenciál? Tekintetbe veszi-e a kliensek különleges szükségleteit? Mennyiben tartja be az adott szakterület szakmai eljárásrendjét, protokollját? Milyen mértékben törekszik módszertani tudásának folyamatos gyarapítására? Milyen a viszonya az IKT-eszközök használatához? A motivációnak mely eszközeit alkalmazza leggyakrabban? Milyen formában és mely eszközökkel követi nyomon a kliensek fejlődését? Hogyan győződik meg arról, hogy a kliens szülei, pedagógusai támogatják-e a szakszolgálati munka erőfeszítéseit? Milyen visszajelzéseket kap a szülőktől és pedagógusoktól? Kialakult-e a visszajelzések lebonyolításának rendszeres formája és módja? Hogyan segíti elő a kliens további vagy más ellátási igényeinek megoldását? Hogy alakítja a tanulási teret, tanulási környezetet a tanulási folyamatnak megfelelően? Szokott-e fejlődési irányokat, célokat kitűzni önmagának? Most miket jelölne meg?


61


Mellékletek

3. számú melléklet: A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának értékeléséhez 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Hány éve ismeri a pedagógus munkáját? Mikor ellenőrizték, értékelték legutóbb a pedagógus munkáját? Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógus? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Milyen a pedagógus tervezőmunkája? Mennyire birtokolja a pedagógus szakterületének legújabb ismereteit, módszertanát? Mennyire elégedett a pedagógus munkájának eredményességével? Milyennek tartja a pedagógus kapcsolatát a. a kliensekkel, b. a kollégákkal, c. a szakmai partnerekkel, d. a szülőkkel és a szolgáltatással támogatott intézmények pedagógusaival? Hogyan, milyen mértékben vesz részt a pedagógus az intézmény közösségfejlesztő munkájában? Hogyan bizonyítja a pedagógus a szakterületi kérdésekben való tájékozottságát? Milyen az intézményen belüli szakmai aktivitása? Milyen az intézményen kívüli szakmai aktivitása? Miben nyilvánul meg a pedagógus kezdeményezőképessége? Miben nyilvánul meg a pedagógus felelősségvállalása? Mit gondol a pedagógus adminisztrációs precizitásáról? Miben mérhető a pedagógus megbízhatósága? Mi(ke)t értékel leginkább a pedagógus szakmai munkájában? Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön?


62


Mellékletek

4. számú melléklet: A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz! A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele. Pontos válaszai segítenek abban, hogy az Ön munkájáról valós képet kaphassunk. Segítő közreműködését köszönjük! 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Ismeri a pedagógiai szakszolgálati tevékenységet meghatározó jogszabályt, a pedagógiai szakszolgálati alap- és a szakterületi protokollt, ezeket képes vonatkoztatni szakmai tevékenységére, napi munkájára. Alapos és körültekintő a szakmai tervezése. A szakterületi ellátáshoz kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő. Szívesen, örömmel végzi szakterületi munkáját. Foglalkozásainak, tanórájának felépítése logikus. Foglalkozásai, tanórái változatosak. Módszertani felkészültsége sokszínű, képes a feladat ismeretében módszertani tudását mozgósítani. Teljesíthető követelményeket támaszt. A kliensek fejlődésének követésében értékelése következetes. Szükség esetén az eredményesség érdekében az ellátási folyamatba bevonja a szülőket és a pedagógusokat is. Rendszeres kapcsolata van a szolgáltatással támogatott intézmények pedagógusaival. A foglalkozás, tevékenység sikeressége érdekében más szakemberekkel is jó kapcsolatot létesít. Jó a kapcsolata a kliensekkel. Jó a kapcsolata a szülőkkel Jó a kapcsolata a kollégáival.


63


Mellékletek

5. számú melléklet: A vezető munkájáról a munkáltatójával készített interjú javasolt kérdései 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Hogyan kommunikálja a vezető az intézmény jövőképét, céljait? Hogyan motiválja a szakalkalmazottakat az eredményes tevékenységre? Mennyire sikerül a nevelőtestülettel a változások megértetése, kezelése? Mennyire hatékonyan irányítja a megvalósítást? Képviseli-e az intézmény érdekeit? Képviseli-e a pedagógusok érdekeit, intézi ügyeiket a fenntartónál? Elkötelezett-e az intézménye iránt? Kollégái ennek milyen jeleit tapasztalják? Milyen a fenntartóval való együttműködése a változások kezelésében? Nyitott-e saját maga fejlesztésére, milyen tények mutatják szakmai aktivitását? Rendszeres-e az intézményben a pedagógusok munkájának ellenőrzése, értékelése? Elkötelezett-e a szakalkalmazotti testület fejlesztésében, működik-e a belső tudásmegosztás? Tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz-e? Hogyan működteti a vezető a nyilvánosság biztosítását? Hogyan hasznosítja az intézmény kapcsolatrendszerét? Hogyan mutat példát a kliensek esélyegyenlőségének biztosítására? A továbbképzések irányítása összhangban van-e az intézményi célokkal?


64


Mellékletek

6. számú melléklet: A tagintézmény vezetőjével készített interjú javasolt kérdései 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Hogyan történik az intézményben a jövőkép kialakítása? Hogyan alakítja ki (a vezető) a vezetői jövőképét, és hogyan kommunikálja azt? Hogyan képes reagálni az intézményt érintő kihívásokra? Mit tesz (a vezető) az intézmény deklarált céljainak elérése érdekében? Hogyan tudja kommunikálni, elfogadtatni a munkatársaival a változások szükségességét, hogyan segíti számukra átlátni ezek értelmét? Hogyan vonja be a döntés-előkészítő munkába a vezetőtársait, hogyan a pedagógusokat? Milyen szerepe van a kollégák együttműködésének koordinálásában?

8.

Milyen módszerei vannak a munkatársak inspirálására, ösztönzésére? Melyik működik eredményesen?

9.

Mennyire tartja fontosnak a vezetői munkában a szolgáltatás eredményességének biztosítását? Mit tesz az eredményesség biztosítása érdekében, a tevékenység minőségének javítása érdekében? Milyen szerepet kap a fejlesztő célú értékelés, a reflektivitás a vezetői tevékenységben, a működésben? Hogyan gondoskodik arról, hogy a kliensek igényeihez igazodjon a beavatkozás, a pedagógiai tervező munka, az alkalmazott módszerek és eszközök köre, a megvalósult ellátásszervezés és a beavatkozás dokumentálása?

10. 11. 12.

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Hogyan jelenik meg az adaptivitás, differenciálás saját beavatkozási gyakorlatában, pedagógiai értékrendjében, valamint az intézményi működésben? Mit tesz a mindenki számára egyenlő esélyt biztosító szolgáltatás megteremtése és fenntartása érdekében? Mit tesz a pozitív intézményi imázs kialakítása és fenntartása érdekében? Hogyan működnek az intézményi célok elérését segítő kapcsolatai, hogyan fejleszti azokat? Milyen a kapcsolata a szolgáltatással támogatott intézmények vezetőivel? Figyelemmel kíséri-e a kliensek következő pedagógiai szintre lépésének folyamatát, amennyiben az a klienssel való aktív kapcsolat idejére esik? Milyen mértékű elkötelezettsége van pedagógusok, önmaga képzése, fejlesztése iránt? Miben nyilvánul meg az elkötelezettsége? Hogyan, milyen témákban fejleszti folyamatosan önmagát? A vezetői programjában megfogalmazott célok megvalósítása milyen eredménynyel történt meg (időarányosan)? Milyen új célok jelentek meg?


65


Mellékletek

7. számú melléklet: A főigazgatóval készített interjú javasolt kérdései 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

15.

Milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy az intézményekkel rendszeres kapcsolata legyen? Milyen alkalmakat biztosít arra, hogy megismerje az intézmények módszertani repertoárját? Milyen módon szerez ismereteket az intézményekben rendszeresen alkalmazott eszközök köréről? Miként tájékozódik új eszközök megjelenéséről? Milyen kialakított rendje van az eszközigény felmérésének? Milyen ismeretekre támaszkodik az eszközbeszerzési javaslattétel alkalmával? Milyen forrásokból tájékozódik az egyes szakterületek módszertani újdonságairól? Mennyire tartja fontosnak az eszközök használatára való felkészülést, képzést? Van-e kialakított stratégiája és eljárásrendje a szakalkalmazottak tanulásának támogatására? Milyen ismeretek birtokában foglal állást új módszer vagy új eszköz bevezetéséről? Milyen problémákat tapasztal a módszertani és eszközhasználati gyakorlatban? Hány szakterületre vonatkozóan érzi magát kompetens szakembernek? Mennyire ismeri a különféle szakterületeken folyó tevékenységeket? A kompetenciájába nem tartozó szakterületek módszertani és eszközhasználati kérdéseiben miként hoz döntéseket? Mennyire tartja jelentősnek a szakszolgálati beavatkozást a kliens jelene és jövője tekintetében? Mennyire képes a kliens érdekeit képviselni, a szülők, a szolgáltatással támogatott társintézmények pedagógusai, intézményvezetői és saját munkatársai véleményével szemben? Milyen szakmai kihívások jelentenek az Ön számára valódi szakmai/ szakterületi feladatot?


66


Mellékletek

8. számú melléklet: A vezetőtársakkal készített interjú javasolt kérdései 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Hogyan, mi alapján változtatja az intézmény a tevékenység struktúráját? Milyen szerepe van ebben az intézmény vezetőjének? Hogyan történik a stratégiai dokumentumok elkészítése, ezekből lebontva az operatív munka megtervezése? Milyen stratégiai lépéseket tesz az intézmény vezetője az intézmény céljainak elérése érdekében? Hogyan azonosítják a stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szoruló területeket? Mi a vezető szerepe az azonosítási folyamatban? Hogyan teremt az intézményvezető a változásokra nyitott szervezetet? Mit tesz ennek érdekében? Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése, a szakalkalmazottak tájékoztatása? Hogyan biztosítják az intézményi működés nyilvánosságát, mi ebben a vezető szerepe? Hogyan biztosítja a vezető az átláthatóságot a vezetésben, irányításban? Milyen módszerei, eljárásai vannak erre? Hogyan méri fel, milyen módon támogatja a vezető a szakalkalmazottak szakmai fejlődését? Mit tesz az intézményvezető annak érdekében, hogy a szakalkalmazottak nyomon kövessék a feladatuk ellátásához szükséges szakirodalmat? Mit tesz az intézményvezető, hogy a szakalkalmazottak használják a megszerzett új tudásokat? Működik-e az intézményben tudásmegosztó fórum, az egymástól való tanulás bármilyen módja? Mi a vezető szerepe a működésben? A vezető milyen kommunikációs formákat használ, és ezek mennyire eredményesek? Milyen mértékben vesz részt az intézményvezető a szakalkalmazottak értékelésében? Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése (emberek, tárgyak, eszközök, fizikai környezet)? Milyen feladatot vállal ebben a munkában a vezető?


67


Mellékletek

9. számú melléklet: Vezetői önértékelő kérdőív5 Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz! A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 – teljesen igaz 4 – jobbára igaz 3 – többé-kevésbé igaz 2 – kevéssé igaz 1 – egyáltalán nem igaz 0 – nem tudja a választ Képesítés, felkészültség 1. Az intézmény működéséhez szükséges jogi ismeretekkel és központi elvárásokkal tisztában van. 2. A vezetéstudomány és a pedagógia korszerű irányzataiban, módszereiben tájékozott. 3. Tudását hatékonyan adja tovább kollégáinak. 4. Folyamatosan tanul, fejlődik. Személyes tulajdonságok 5. Érvényesíti vezető szerepét. 6. Elkötelezett az intézmény iránt. 7. Lelkes, önálló, erős késztetése van eredményt elérni. 8. Kész a „kiállásra”, még ha népszerűtlen dolgokról is van szó. 9. Határozott, döntésre képes. 10. Tettei és szavai összhangban vannak. 11. Elfogulatlanul kezeli az adódó szülői, diák és pedagógus/ alkalmazott konfliktusokat. Stratégiai vezetés 12. Jól látja a szervezet működésének lényegét és haladásának módját. 13. A szervezeti értékek közvetítésével képes az alkalmazottaknak irányt mutatni. 14. Az értékek talaján jól megragadja a szervezet céljait és stratégiai tervét. 15. Képes gondolkodásában a napi teendőket meghaladni, látni a távlati elképzelést, amely a mindennapi tetteket a jövő céljaihoz kapcsolja. 16. Tudatosan kezeli a szervezet erősségeit és gyengeségeit. 17. Kidolgozza a célokat, a cselekvési sorrendeket és az erőforrásokat összefogó éves tervet. 18. Képes a testület többségének figyelmét a célokra összpontosítani. 19. Képes konstruktívan együttműködni a megfelelő szakemberekkel.

5

Online kérdőív: A kérdőív William D. Hitt nyomán készült (Mestervezető, OMIKK, 1990)


68


Mellékletek

A vezető és a változás 20. Érzékeli a szervezetre ható külső változásokat. 21. Érzékeli a partnerek elvárásait és igényeit. 22. Keresi és elfogadja elgondolásainak kritikáját. 23. A változásokhoz hozzárendeli, megszervezi az erőforrásokat. 24. Meg tudja értetni a szervezeti tagokkal a változások szükségességét. 25. Folyamatos fejlesztés jellemzi az intézmény pedagógiai munkáját és működését. 26. Az intézményt távol tartja a napi politikától. A munkahelyi közösség irányítása 27. Képes megosztani a vezetési feladatokat. 28. Bizalmat kiváltó légkört teremt. 29. Tevékenyen bevonja a szervezeti tagokat az intézmény céljainak kialakításába. 30. Szorgalmazza a becsületes, nyílt visszajelzést. 31. Hatékony és eredményes értekezletet tart. 32. Gondot fordít a kétirányú információáramlásra (alkalmazottak, szülők, tanulók körében). 33. Mérésekkel, megfigyelésekkel alátámasztott adatokkal rendelkezik a szervezet állapotáról. 34. Folyamatosan értékeli a tervekhez viszonyított haladást. 35. Képes megállapítani a „kritikus sikertényezőket”: azt a néhány területet, amelyben az elért eredmény sikeres teljesítményhez vezet. 36. Hatékony a korrekció azonnali megtételében, ha az eredmények jelentősen eltérnek a tervtől. Munkahelyi motiváció 37. Jól hasznosítja a feladatmegbízásokat mint a pedagógusok fejlesztésének fontos eszközét. 38. A pedagógusok munkájának ellenőrzését és értékelését fejlesztési eszközként használja. 39. Személyes szakmai kapcsolatot létesít munkatársaival, hogy megismerje munkájukkal kapcsolatos céljaikat, problémáikat. 40. Képes az emberek érdeklődését felkelteni és a többséget mozgósítani a célok irányába.

Fejlesztési céljaim:


69


Mellékletek

10. számú melléklet: A fenntartó képviselőjével készített interjú javasolt kérdései 1.

Mi a kapcsolattartás formája az intézmény és a fenntartó között?

2.

Milyen rendszerességgel ellenőrzi az intézmény munkáját, milyen területeket ellenőriz, mi az ellenőrzés módja? Fenntartóként milyen elvárásokat fogalmaz meg az intézménnyel kapcsolatban? Az elvárásai közül mit teljesít legeredményesebben az intézmény? Az elvárásai közül mit tud legkevésbé teljesíteni az intézmény? Mennyire elégedett az intézményben folyó pedagógiai szakszolgálati munka színvonalával? Mi az, amit kiemelkedőnek tart jelenleg az intézmény szakterületi tevékenységeinek körében?

3. 4. 5. 6. 7.


70


Mellékletek

11. számú melléklet: Az intézmény vezetőjével készített interjú javasolt kérdései 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

18. 19. 20. 21.

22.

Milyen az Ön intézménye? Fogalmazzon meg (emeljen ki) öt intézményi jellemzőt! Milyen rendszere van az intézményben folyó nevelő-oktató munkát meghatározó dokumentumok elkészítésének? (stratégiai dokumentumok, az éves munkát meghatározó dokumentumok) Hogyan történik az igazgatási feladatok ellátása? Hogyan történik az aktuálisan megjelenő új feladatok ellátása az intézményben? Hogyan működik az intézményben az ellenőrzés? Ki, mit, milyen gyakorisággal, céllal, eszközökkel ellenőriz? Hogyan történik az intézményben az intézményi önértékelés, a pedagógusok értékelése? Hogyan történik meg a visszacsatolás? Mi történik az ellenőrzési, mérési, értékelési eredményekkel? Hogyan kísérik figyelemmel a kliensek további sorsát? A munkacsoportok vezetői hol, milyen tevékenység formájában kapcsolódnak be a vezetés munkájába? Mi jellemzi az intézményben a feladat, hatáskör- és felelősségmegosztást? Milyen módszerei használatosak az intézményen belüli tudásmegosztásnak? Milyen módszerei, formái valósulnak meg az intézményen belüli információátadásnak? Melyek a pedagógus-továbbképzés preferált irányai? Milyen az intézmény viszonya az új módszerekhez, mérési és fejlesztési eljárásokhoz? Hogyan értékeli az intézmény az alkalmazott módszerek beválását, mi történik a be nem vált módszerekkel, eljárásokkal? A pedagógiai szakszolgáltatás eredményessége szempontjából melyik partnerekkel való együttműködést tartja a leghasznosabbnak? Mi a tartalma a kapcsolatoknak? Hogyan tájékoztatják a partnereket az intézmény eredményeiről? Milyen szakmai közéleti szerepeket tölt be az intézmény? Ha vannak az intézményben kiemelt figyelmet igénylő tanulók, ez a tény milyen hatást gyakorol az intézményben folyó munkára? Az intézmény munkatervében megfogalmazott célok megvalósítása milyen eredménnyel történt meg az intézményben? Különösen a. személyiségfejlesztés területen, b. közösségfejlesztés területen, c. tehetséggondozás területen, d. szociális hátrányok enyhítése területen. Melyek az intézmény kiemelt céljai?


71


Mellékletek

12. számú melléklet: A pedagógusok képviselőivel készített interjú javasolt kérdései 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

16. 17. 18. 19. 20.

Ha jellemezni kellene az intézményét, mely három jellemzőt emelné ki? Hogyan történik az intézményben a kliensek megismerése? Milyen szabályok vannak a kliensek választására az egyes szakterületi ellátásokban? Előnyt élveznek-e a kiemelt figyelmet igénylő kliensek? Van-e gyakorlata az előnyben részesítésnek? Milyen esetekben gyakorolják ezt? Hogyan segítik az intézmény kliensei számára a szoláltatásban való részvétel folyamatosságát? Az intézményben hogyan hasznosítják a kliensek mérési eredményeit, a kliensekről kapott jelzéseket, információkat? Milyen szakmai közösségépítő tevékenységeket végeznek? Mi a tartalmuk az intézményen belüli együttműködéseknek? Hogyan történik az intézményben a belső tudásmegosztás? A munkacsoportok és a nevelőtestület véleményét milyen tervezésben, fejlesztésben, milyen döntések előkészítésében veszi figyelembe a vezetőség? Hogyan viszonyulnak a pedagógusok az új módszerek bevezetéséhez? Hogyan értékelik a módszerek beválását, hatásosságát, és mit kezdenek az értékelés eredményével? Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz? Véleménye szerint a szülők mit várnak el a pedagógiai szakszolgálattól, a szülői elvárás mennyiben befolyásolja a szolgáltatást, milyen területeken állapítható meg ezek figyelembevétele? Milyen a vezetői ellenőrzés gyakorlata az intézményben, milyen formában kap visszajelzést a munkájáról? Az intézményben folyó nevelő-oktató munka melyik területén/ területein látja fontosnak a fejlesztést? Van-e olyan fejlesztés, amit a valamely szakterületi munkacsoport javaslatára valósítottak meg az intézményben? Milyen lehetőségei vannak a pedagógusoknak a szakmai fejlődésre (képzések, hospitálások, szupervízió, „jó gyakorlat” kipróbálása, stb.)? Milyen mértékben valósul meg az egyes szakterületek közötti szakmai együttműködés, közös tevékenység megvalósítása?


72


21.

Mellékletek

Az intézmény munkatervében megfogalmazott célok megvalósítása milyen eredménnyel történt meg az intézményben? Különösen a. személyiségfejlesztés területen, b. közösségfejlesztés területen, c. tehetséggondozás területen, d. szociális hátrányok enyhítése területen.

22. Melyek az intézmény kiemelt céljai?


73


Mellékletek

13. számú melléklet: A szülők képviselőivel készített interjú javasolt kérdései Kapott-e elegendő és jól érthető tájékoztatást a pedagógiai szolgáltatás szükségességéről? 2. A szolgáltatás szervezésében figyelembe veszik-e a szülők és kliensek igényeit? 3. Az Ön megítélése szerint az intézményben folyó szakszolgálati ellátás megfelelő tartalmú és minőségű-e? 4. Megítélése szerint megfelelő-e az intézmény felszerelése a szolgáltatások zavartalan biztosításához? 5. Tapasztalata szerint változatos, a kliensek életkorát és állapotát figyelembevevő foglalkozásokat biztosítanak az intézményben? 6. Van-e ismerete arról, hogy az intézményben milyen további szolgáltatások működnek? 7. Megkérdezték-e Önt vagy a klienseket arról, hogy mennyire elégedettek a szolgáltatással? 8. A kliensekkel foglalkozó szakemberek keresi-e a személyes kapcsolat vagy más tájékoztatás alkalmait? 9. Ha Ön fordul tanácsért vagy felvilágosításért a szakemberekhez, ők ezt természetesnek tekintik és rendelkezésre állnak? 10. Hogyan ajánlaná az intézményt mások számára? 1.


74


Mellékletek

14. számú melléklet: A pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései6 Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz! A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 – teljesen igaz 4 – jobbára igaz 3 – többé-kevésbé igaz 2 – kevéssé igaz 1 – egyáltalán nem igaz 0 – nem tudja a választ 1.

A pedagógiai szakszolgálat a jogszabály szerint, a munkatervben lefektetett alapelveket követő szolgáltatást biztosítja.

A szakalkalmazottak jól képzettek, szakmailag jó minőségű szolgáltatást nyújtanak. A pedagógiai szakszolgálat feltételei ideálisak az igényes szakmai munka megvalósításához. 4. A szakszolgálati tevékenység hatékonysága és eredményessége rendszeresen mért és megállapított. 5. Nagy súlyt fektetnek arra, hogy a mérések egységesek és reálisak legyenek; a mérés feltételeit és az eredmények minősítését közösen alakították ki. 6. A kliensek kapnak visszajelzést előrehaladásukról, mérési eredményeikről. 7. Az intézmény olyan szakmai közösség, melyben érték a tudásmegosztás, tudásbővítés, egymás segítése. 8. Az intézmény szakalkalmazottai természetesnek tekintik az egymástól való tanulás lehetőségét, ezt sokfajta alkalom szolgálja. 9. Az intézményben jellemző, hogy a pedagógusok figyelnek egymásra, segítik egymást. A kollegiális segítőkészség a fejlesztés szerves része. 10. Az intézményben a továbbképzések kiválasztása és a beiskolázás a tervszerű intézményi fejlesztést szolgálja. 11. Fontosnak tartják a szülőkkel való kapcsolattartást, ennek megteremtik az alkalmait. 2. 3.

12. A szülőknek biztosítják a lehetőséget a véleménynyilvánításra. 13. Az intézményi változások szükségességéről és tartalmáról közösen döntenek. 14. Az intézményvezető jelenléte meghatározó az intézményben. 15. A vezető egyértelműen fogalmazza meg elvárásait, és határozza meg a szakalkalmazotti testület feladatait, törekszik az egyenletes terhelés megvalósítására. 16. Az intézményvezető fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését: ezt segíti feladatmegbízásokkal, a célzott belső és külső továbbképzésekkel. 6

Online kérdőív, de választható papír alapú változat is.


75


Mellékletek

17. Az intézményvezető hangsúlyt fektet a szakalkalmazotti testületen belül az etikus pedagógus-magatartás betartatására. 18. Az intézményvezetés ellenőrző-értékelő tevékenysége folyamatos. 19. Az intézményvezetés visszajelzést ad a pedagógusoknak munkájukkal kapcsolatban: a visszajelzés és az értékelés korrekt, és tényeken alapul. 20. Az intézményen belüli információáramlás kétirányú, a testület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. 21. A vezető fontosnak tartja, elősegíti és igénybe veszi a pedagógusok szakmai együttműködését. 22. A vezető igényli a véleményeket, támogatja a jó ötleteket. 23. Az intézményben a pedagógiai-szakmai munka zavartalan végzéséhez szükséges eszközök rendelkezésre állnak. 24. Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmai munkacsoportok. 25. Az intézményben a pedagógusok készek a szakmai fejlődésre, tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt, az itt szerzett ismereteket hasznosítják és egymásnak is átadják. 26. Az intézményben a szülőkkel való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az intézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz.


76


Mellékletek

15. számú melléklet: A szülők képviselőinek elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései7 Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz! A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 – teljesen igaz 4 – jobbára igaz 3 – többé-kevésbé igaz 2 – kevéssé igaz 1 – egyáltalán nem igaz 0 – nem tudja a választ 1.

Gyermekem szakszolgálati ellátásáról megfelelően részletes és érthető tájékoztatást kaptam.

Gyermekem is kapott tájékoztatást, a foglalkozások céljáról és tartalmáról. Gyermekem teljesítményét rendszeresen és reálisan értékelik. Gyermekem jól érzi magát a foglalkozások során. Az intézmény szakemberei megbízható szakértelemmel és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek. 6. A szakszolgálat felszereltsége és komfortja megfelel az igényeinknek. 7. Az intézmény megközelíthetősége a szülők és gyermekek számára kedvező. 8. Az intézmény nyitva tartása, a foglalkozások rendje figyelemmel van a gyermekek és a szülők elfoglaltságára. 9. A pedagógiai szakszolgálat munkatársai szükség esetén más szakemberekkel konzultálnak, segítséget kérnek a gyermek érdekében. 10. Az intézmény munkatársai igény esetén elérhetőek, kérdéseinkre válaszolnak, problémáinkat meg lehet velük beszélni. 11. Másnak is szívesen ajánlom az intézmény szolgáltatásait. 2. 3. 4. 5.

7

Online kérdőív, de választható papír alapú változat is.


77


Mellékletek

16. számú melléklet: A szolgáltatással támogatott intézmény képviselőinek elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Kapnak-e tájékoztatást a pedagógiai szakszolgálati lehetőségekről, a kapcsolattartás módjáról, elérhetőségekről? Rendszeres és szabályozott-e az intézmény és a szakszolgálati szakemberek közötti kapcsolat? A kapcsolat a kliens aktuális állapotmegbeszélésére korlátózódik, vagy annál szélesebb körű (pl. bemutató tartása, konzultáció, pedagógus továbbképzés stb)? Vannak-e közös rendezvények esetleg megvalósult közös projektek? Milyen területeken lenne igény a kapcsolat fejlesztésére? Előfordult-e kommunikációs probléma az intézmények között? Mi jellemzőbb: az intézményvezetők vagy a pedagógusok szintjén rendszeresebb a kapcsolat? Vannak-e olyan igényeik, melyek kielégítetlenek maradtak? Soroljon fel olyan példákat, amelyek az eredményes együttműködés bizonyítékai! Hogyan ajánlaná az intézményt mások számára?


78

Országos tanfelügyelet

Recommend Documents