Országos kompetenciamérés 2011 Országos jelentés
Szerzők Auxné Bánfi Ilona, Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos
Tördelő Szabó Ágnes
© Auxné Bánfi Ilona, Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos © Oktatási Hivatal, 2012
Kiadó: Oktatási Hivatal Felelős kiadó: dr. Princzinger Péter
Tartalom 5 Jogszabályi háttér 5 A 2011. évi Országos kompetenciamérés számokban 6 A felmérésről 7 7 15 16 20 22 28 31 38 41
Eredmények Átlageredmények és a fejlődés mértéke Területi különbségek Településtípus és képzési forma szerinti különbségek A telephelyek közötti különbségek magyarázó ereje A tanulók fejlődése képzési formák és településtípusok szerint Nemek közötti különbségek A családi háttér hatása a teljesítményre A tervezett végzettség és a teljesítmény kapcsolata Intézményi jellemzők szerinti különbségek
41 Ajánlás 49 Táblázatok 82 Melléklet
Ábrák jegyzéke 9 10 11 12 13 15 17 18 19 21 24 26 29 30 32 33 34 35 35 36 37
1. ábra: A 2011-es és a korábbi kompetenciamérések átlageredményei 2. ábra: A 2011-es és a korábbi kompetenciamérések eredményeinek eloszlása 3. ábra: A tanulók megoszlása a képességszinteken a 2011-es és a korábbi kompetenciamérésekben 4. ábra: A teljesítmény két év alatti fejlődése 5. ábra: A teljesítmény fejlődése és a fejlődés mértéke a két évvel korábbi eredmény függvényében 6. ábra: A tanulók képességmegoszlása az egyes régiókban az átlageredmény szerinti növekedő sorrendben 7. ábra: Az egyes településtípusokon tanuló diákok képességmegoszlása 8. ábra: Az egyes képzési formákban tanulók képességmegoszlása 9. ábra: A 2011-ben különböző képzési formákban tanulók száma a két évvel korábbi képességmegoszlás szerint 10. ábra: Telephelyen belüli és telephelyek közötti különbségek 11. ábra: A teljesítmény két év alatti fejlődése országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 12. ábra: A teljesítmény fejlődése és a fejlődés mértéke a két évvel korábbi eredmény függvényében településtípusonként, illetve képzési formák szerint 13. ábra: A fiúk és a lányok átlageredménye és az átlageredmény konfidencia-intervalluma országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 14. ábra: A fiúk és a lányok teljesítményének két év alatti fejlődése országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 15. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma az anya iskolai végzettsége szerint 16. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma az apa iskolai végzettsége szerint 17. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a tanuló otthonában található könyvek száma szerint 18. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma annak függvényében, hogy a tanulónak vannak-e saját könyvei 19. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma annak függvényében, hogy a tanuló otthonában van-e számítógép 20. ábra: A családiháttér-index és a teljesítmény közötti összefüggés országosan 21. ábra: A családiháttér-index és a teljesítmény közötti összefüggés településtípusonként, illetve képzési formák szerint
39 22. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a tanulók tervezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint 40 23. ábra: A különböző iskolai végzettséget megcélzó tanulók aránya az anya legmagasabb iskolai végzettségének függvényében 41 24. ábra: A különböző állagú telephelyeken tanulók aránya országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 42 25. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a különböző állagú telephelyek esetében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 43 26. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a tanulói összetétel indexe szerint 46 27. ábra: Átlageredmények és az átlageredmények konfidencia-intervalluma a tanulási nehézségekkel küzdők aránya szerint
Táblázatok jegyzéke 5 1. táblázat: A 2011. évi Országos kompetenciamérés számokban 49 2. táblázat: A 2011-es és a korábbi kompetenciamérések országos átlageredményei és a képesség eloszlások percentilisei 49 3. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között 50 4. táblázat: A tanulók megoszlása a képességszinteken a 2011-es és a korábbi kompetenciamérések esetében 51 5. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes régiókban 52 6. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes megyékben 55 7. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes kistérségekben 61 8. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes településtípusok tanulói esetében 62 9. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes képzési formák esetében 62 10. táblázat: A tanulói teljesítmény szórásnégyzetének a telephelyen belüli és a telephelyek közötti különbségekből eredő része 63 11. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 63 12. táblázat: A teljesítmény változása a korábbi mérési eredmény függvényében országosan és település típusonként, illetve képzési formák szerint 64 13. táblázat: A 2011-es és a 2009-es teljesítmény közti különbség a korábbi mérési eredmény függvényében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 65 14. táblázat: A fiúk és a lányok átlageredménye országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 66 15. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között nemek szerint 66 16. táblázat: Átlageredmény az anya iskolai végzettsége szerint 67 17. táblázat: Átlageredmény az apa iskolai végzettsége szerint 68 18. táblázat: Átlageredmény az otthoni könyvek száma szerint 68 19. táblázat: Átlageredmény annak függvényében, hogy a tanulónak vannak-e saját könyvei 68 20. táblázat: Átlageredmény annak függvényében, hogy a tanuló otthonában van-e számítógép 69 21. táblázat: A teljesítmény a családiháttér-index függvényében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 70 22. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között a családiháttér-index függvényében országosan és településtípusonként illetve képzési formák szerint 71 23. táblázat: Átlageredmény a tanulók tervezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint 72 24. táblázat: A különböző iskolai végzettséget megcélzó tanulók aránya az anya legmagasabb iskolai végzettségének függvényében 73 25. táblázat: Átlageredmény a telephely épületének állapota szerint országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 75 26. táblázat: Az átlageredmény és a telephelyen található szaktantermek meglétének kapcsolata országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 78 27. táblázat: Átlageredmény a telephely tanulói összetételének függvényében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 80 28. táblázat: Átlageredmény a tanulási nehézségekkel küzdők arányának függvényében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint
2011. május 25-én immár kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése mellett a pedagógiai mérésértékelés módszereinek terjesztése, valamint az iskolák és fenntartóik számára a helyi szintű értékeléshez szükséges adatok biztosítása volt.
Jogszabályi háttér A közoktatás minőségét meghatározza, mennyire hatékony a tanítási-tanulási folyamat, a hatékonysággal pedig szorosan összefügg a belső és külső értékelés rendszere. A belső értékelés, önértékelés gyakorlata az erőforrások megfelelő elosztásában, a tanári tevékenység fejlesztésében meghatározó szerepet játszik. A külső értékelés, vagyis a külső személyek, testületek által végzett vizsgálatok funkciója pedig az, hogy területi vagy országos szinten képet adjon az oktatásirányítás, az intézményfenntartók számára a tanítási-tanulási folyamat eredményességéről. A külső mérés így a tartalmi szabályozás egyik fontos tényezőjévé válhat. A belső és külső értékelések összhangjának megte remtése érdekében nélkülözhetetlen, hogy az iskolák és fenntartóik az intézményértékelési folyamat során az országos mérési adatokra is támaszkodjanak. Mindezek céljából a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tör vény (továbbiakban: Kt.) 40. §-a és 99. §-a olyan feladatokat ír elő a közoktatási intézmények, az intéz ményfenntartók, továbbá az oktatásért felelős miniszter számára, amelyek elősegíthetik az országos és intézményi adatok alapján a pedagógiai tevékenység objektívabb megítélését. A Kt. 99. § (4) szerint országos mérések keretében rendszeresen kell mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, különösen az alapkészségek, képességek fejlődését a 4., a 6., a 8. és a 10. évfolyamon minden tanuló esetében. A Kt. 99. § (3) bekezdés értelmében a közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal (továbbiakban Hivatal) az országos ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásában közreműködik. A Kt. 40. § (12) bekezdésében meghatározottak szerint az intézményi minőségirányítási program végrehajtása során is figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével értékeli az országos mérés, értékelés helyi eredmé-
nyeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét is. Az értékelés alapján kell meghozni azokat az intézkedéseket is, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A javasolt intézkedések a fennt artó jóváhagyásával válnak érvényessé. Az oktatásirányítás szándéka, hogy az egyes iskolák mérési eredményei nagyobb szerepet kapjanak a jövő ben, segítve az intézményi eredményesség helyi és országos nyilvánosságát. Ennek érdekében a Kt. 99. § (6) bekezdése szerint az oktatásért felelős miniszter közzéteszi az országos mérések összesített és intézményekre vonatkozó eredményeit a minisztérium honlapján. Ezzel a Minisztérium az intézményi és a fenntartói irányítás megtervezését és a közoktatás eredményessége érdekében megvalósítandó intézkedések kidolgozását szándékozik segíteni. A Kt. 2. számú melléklete tartalmazza a tanulók mérési azonosítójára vonatkozó rendelkezéseket. Az Országos kompetenciamérésben részt vevő minden tanuló egy 8 karakterből álló mérési azonosítót kap, amely biztosítja, hogy a mérés kiértékelését végzők előtt a mérésben részt vevő diákok személyes adatai rejtve maradjanak, ugyanakkor az iskolai évek alatt el végzett országos mérések eredményeiből az egyes diá kok fejlődése is nyomon követhető, elemezhető legyen. A mérési azonosító a személyazonosításra alkalmas adatokkal csak az iskolában kapcsolható össze. A mérési azonosító 2008-as bevezetésével a 2010. évi Országos kompetenciamérés volt az első, amelyben a két évvel korábbi eredmények az elemzések során tanulói szinten is ismertek voltak, így az eredmények visszajelzése során a tanulók aktuális tudása mellett 2010-ben már a fejlődés mértékről is képet kaphattunk. Ez az elemzési lehetőség természetesen a 2011-es adatok esetében is fennáll, így a fejlődés mértéke folyamatosan követhető. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. §-a változatlanul előírja a 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók teljes körű mérését.
A 2011. évi Országos kompetenciamérés számokban A 2011. évi Országos kompetenciamérésben 1621 fenntartó 2853 intézményének 4484 telephelye vett részt. A 6., a 8. és a 10. évfolyamon a 2010 végén lezajlott iskolai adatfelvétel alapján összességében 293 595 tanuló A felmérésben részt vett
6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam
fenntartók száma
intézmények száma
telephelyek száma
1474 1483 438
2180 2266 972
2792 2874 1726
tanulók száma 94 047 96 843 102 705
1. táblázat: A 2011. évi Országos kompetenciamérés számokban
OKM2011 Országos jelentés
5
részére küldött tesztfüzetet az Oktatási Hivatal. A felmérést – az SNI-tanulókra vonatkozó speciális szabályok mellett – minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanuló megírta. Az 1. táblázat évfolyamonként ismerteti a felmérésben részt vett fenntartók, iskolák, telephelyek és tanulók számát. A központi adatfeldolgozás teljes körű volt, a tanulók tesztfüzetét a felmérés után központilag javította és értékelte az Oktatási Hivatal.
A felmérésről A 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók az ország ös�szes iskolájának valamennyi telephelyén ugyanabban az időpontban és azonos körülmények között, az arra kiképzett felmérésvezetők irányításával és felügyeletével írták meg a felmérést. Ennek során egy kétszer 45 perc hosszúságú matematikai és egy kétszer 45 perc hosszúságú szövegértési tesztet oldottak meg. Ezt követően – a megfelelő adatvédelmi szabályok betartásával – a Tanulói kérdőív kérdéseire válaszoltak, amelyben családi hátterükkel, eddigi iskolai pályafutásukkal kapcsolatos kérdések szerepeltek. A tanulók a kérdőívet otthon, a szüleikkel együtt töltötték ki önkéntes alapon. Az intézmények vezetői szintén kérdőíves formában szolgáltattak információkat az iskolával és a telephelyekkel kapcsolatban. A felmérésben használt teszteket, a hozzájuk tartozó Javítókulcsokat és a kérdőíveket az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai állították össze sokéves mérési tapasztalatuk alapján, a legkorszerűbb tesztelméleti és mérési módszertan alkalmazásával. A tesztek olyan matematikai eszköztudást és szöveg értést mérő feladatokból álltak, amelyek elsősorban nem az iskolai tanterv konkrét megvalósulását mérik, hanem a tanulóknak azt a képességét, ahogyan a tanultakat valódi problémák, megoldandó helyzetek kapcsán alkalmazni tudják. Az Országos kompetenciamérés Tartalmi kerete1 a következőképpen határozza meg a szövegértési képesség és a matematikai eszköztudás fogalmát. A szövegértés fogalma: • az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék, sikerrel alkalmazkodjon vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben.2 1
2
6
3/2002 (II.15) OM rendelet, 2. számú melléklete, valamint Balázsi Ildikó – Felvégi Emese – Rábainé Szabó Annamária – Szepesi Ildikó: Országos kompetenciamérés 2006. Tartalmi keret. suliNova Kht., Budapest, 2006. Uo. 23. p.
A felmérésről
A matematikai eszköztudás magában foglalja: • az egyénnek azt a képességét, amely által érti és elemzi a matematika szerepét a valós világban; • a matematikai eszköztár készségszintű használatát; • az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet; • a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttműködésben az egyén életkorának megfelelő szinten. 3 A tesztfüzetek anyagának összeállítása a mérés Tartalmi keretében meghatározott arányok és elvek szerint történt. A Tartalmi keret, valamint a tesztek alapvető statisztikai jellemzőit és a tesztfüzetek feladatait, azok jellemzőit bemutató kötetek a korábbi mérések anyagaival együtt megtalálhatók a www.oh.gov.hu honlapon. Az eredmények értékelése során a tanulókat és a feladatokat egy valószínűségi modell segítségével közös skálára helyeztük. A mérési azonosító 2008-as bevezetésével az évfolyamok közös feladatait felhasználva a 2008. évi méréstől kezdődően új, évfolyamfüggetlen képességskálákat alkottunk.4 A 2008-as mérés 6. évfolyamos tanulóinak országos átlageredményét 1500 pontban, szórását 200 pontban határoztuk meg. A 2008-as mérés 8. és 10. évfolyamos tanulóit, valamint a 2009es, 2010-es és 2011-es mérés eredményeit is erre a rögzített képességskálára rendeztük. Az évek közötti összehasonlíthatóságot az ún. Core-teszt teszi lehetővé, amelyet évről évre egy országosan reprezentatív mintán veszünk fel, és amelynek tartalma változatlan és titkos. A tesztfüzetek mellett a felmérésben kitöltött Tanulói, Telephelyi és Iskolai kérdőívek azt a célt szolgálták, hogy az ezekből nyert adatok segítségével a telephely eredményeit ne pusztán önmagukban, hanem a tanulók jellemzői és a telephely rendelkezésére álló lehetőségek, körülmények figyelembevételével tudjuk elemezni. Az iskolák, telephelyek teljesítményéről az iskolák, a telephelyek és az iskolafenntartók egyaránt visszajelzést kapnak, amelyek a www.oh.gov.hu vagy a www. kir.hu/okmfit oldalon mindenki számára hozzáférhetők. A Fenntartói, Iskolai és Telephelyi jelentések segítségével az intézmények összehasonlíthatják teljesítményüket a hasonló jellemzőkkel rendelkező iskolákkal; megállapíthatják, hogy jobb vagy rosszabb eredményt értek el a korábbi évekhez képest, illetve ahhoz viszonyítva, ami az iskola tanulói összetétele alapján várható lenne; megvizsgálhatják tanulóik fejlődését a 2009-es és 2011-es mérések közötti időszakban az országos 3 4
Uo. 11. p. Az új skálák bevezetésének szakmai hátteréről bővebben a Változások az Országos kompetenciamérés skáláiban ismertetőben olvashatnak, amely elérhető a www.oh.gov.hu web-oldalon.
OKM2011 Országos jelentés
fejlődési mutatókhoz viszonyítva. Az OKM FIT elemző szoftverben a jelszóval védett egyéni adatokhoz belépve tetszőleges tanulócsoportra is végezhetők elemzések, valamint egyéni tanulói, illetve feladatonkénti elemzések is készíthetők. Az elemző szoftverben az iskolának arra is van lehetősége, hogy a mérés napján hiányzó, de a tesztfüzeteket később kitöltő tanulók eredményeit rögzítse és elemezze. A szoftver használata az iskolák számára nem kötelező, de segítségével a jelentésekben megjelenő információknál sokkal részletesebb képet kaphatnak saját eredményeikről. A honlapon hozzá férhetők a tanulók eredményei az érintett tanuló és szülei számára, ezeket az egyéni mérési azonosító segítségével lehet megtekinteni.
Eredmények A továbbiakban a 2011. évi kompetenciamérés eredményeit mutatjuk be. Először azt tekintjük át, hogyan viszonyulnak a 2011. évi mérés eredményei a kompetenciamérés korábbi ciklusainak eredményeihez és átlagosan mekkora különbségek vannak évfolyamonként a tanulók képességeiben, majd néhány fontosabb iskolai, illetve tanulói jellemző mentén ismertetjük, milyen teljesítménykülönbségek vannak az iskolák és a tanulók különböző csoportjai között. Azoknak az ábráknak és táblázatoknak az esetében, amelyek a korábbi mérések eredményeit is ismertetik, jelen dokumentumban 2008-ig visszamenőleg adjuk meg az eredményeket, hiszen az új, évfolyamfüggetlen egységes szövegértés és matematika képességskáláinkat a 2008. évi méréstől kezdődően vezettük be.
Átlageredmények és a fejlődés mértéke A 2011. évi Országos kompetenciamérésben a tanulók matematikai eszköztudás átlageredménye a 6. évfolyamon 1486, a 8. évfolyamon 1600, a 10. évfolyamon 1635, a szövegértés átlageredménye a 6. évfolyamon 1465, a 8. évfolyamon 1577, a 10. évfolyamon 1617 pont volt. A 2011. évi átlageredmények illeszkednek a korábbi években ugyanazokon az évfolyamokon mért eredményekhez (1. és 2. ábra). Az adatok a közoktatás teljesítményének időbeli alakulásában nem tanúskodnak semmilyen, statisztikailag alátámasztható változásról. Számottevő különbségek nem tapasztalhatók, enyhe ingadozásokat láthatunk mindössze a szövegértés és a matematika területén is, amelyek évfolyamonként különböző irányban mutatnak kismértékű eltérést. A különbségek értéke akár pozitív akár negatív irányban a skála értékeihez képest oly kicsinyek, hogy azokkal sem a fejlődésre sem a teljesítményromlásra vonatkozó következtetéseket nem lehet érvényesen alátámasztani.
OKM2011 Országos jelentés
A legnagyobb eltérés a 6. évfolyamos szövegértés esetében látható, ahol 2008-hoz képest 35 ponttal csökkent az átlageredmény. Ugyanakkor a 2008. évi Országos jelentésben5 látható, hogy 2003 és 2008 között a régi skálán 19 ponttal nőtt az országos átlageredmény, s ez az új skálán kb. 40 pontos növekedésnek felelne meg. Az is látható a régi és az új skálákon mért évfolyamonkénti országos átlageredményeket vizsgálva, hogy a 8. és a 10. évfolyamon hasonló ingadozás nem volt. Ebből arra következtethetünk, hogy a 6. évfolyamos tanulók pontszámainak ingadozása mindössze statisztikai jelenség, vagy lokálisan, csak a 6. évfolyamon ható átmeneti okok következménye volt, nem pedig a tanulók tudásában bekövetkezett szisztematikus változás. Egyértelmű trendek tehát sem a matematikai eszköztudás, sem a szövegértés területén nem olvashatók ki az eredményekből. Ugyanez a következtetés vonható le a tanulók szö vegértési képességének és matematikai eszköztudásának képességszintek szerinti besorolása alapján is (3. ábra). A különböző képességszinteken teljesítő tanulók aránya egy-egy adott évfolyamon alig változott a négy év alatt. Itt külön fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az egységes skála bevezetésével párhuzamosan a képesség szintek is egységesek lettek. Az adott képességszint elérése mindhárom évfolyamon azonos feltételekhez kötött, így nem meglepő, hogy pl. szövegértésből a hatodik évfolyamon azok aránya, akik 2011-ben nem érik el a harmadik képességszintet, 28%, majd ez a szám a magasabb évfolyamokon a képességek fejlődésével természetszerűleg csökken (13%, ill. 10%). Az évfolyamok közötti teljesítménykülönbségeket tekintve, a közös skálának köszönhetően megvizsgálhatjuk, hogyan viszonyulnak egymáshoz a három évfolyamon mért teljesítmények, és mekkora különbségek vannak átlagosan a három felmért évfolyam tanulóinak teljesítménye között. Az 1. ábra alapján a 8. évfolyamos tanulóknak jelentősen jobb a szövegértési képessége és a matematikai eszköztudása, mint a 6. évfolyamosoké, a 8. és a 10. évfolyam között viszont ennél jóval kisebb a teljesítménykülönbség. De míg 2010-ben a 10. évfolyamos tanulók matematikából, ha kevéssel is (9 ponttal), de gyengébb átlageredményt értek el, mint a 8.-osok, 2011-ben a 10. évfolyamosok teljesítménye meghaladja a 8.-osokét. Fontos azonban látnunk, hogy ebben az esetben csupán az ugyanabban az évben, különböző évfolyamokon tanulók eredményei közötti különbségeket látjuk és konkrétan nem azt a fejlődést, amely egy átlagos tanuló esetében két év alatt történik. Ha azt szeretnénk lemérni, hogy ténylegesen mennyit fejlődnek átlagosan a tanulók két év alatt, ugyanannak a korosztálynak a két évvel korábban mért eredményéhez kell hasonlítanunk a jelenlegi teljesítményét, és a kettő 5
OKM 2008 Országos jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest, 2009.
Átlageredmények és a fejlődés mértéke 7
különbsége alapján következtethetünk a tanulók tényleges fejlődésére. A tanulói azonosító bevezetésének és az új képességskáláknak köszönhetően 2010 óta van lehetőség a tényleges fejlődés mérésére. A két populáció átlagos eredményeit a 2009. és 2011. évi felmérésben a 4. ábra összesíti. Mivel itt a tanulók átlageredményeit hasonlítjuk csak össze, mind össze az olvasható le az ábrákról, mekkora volt az eredménynövekedés átlagosan a két mérés között. Az ábra segítségével jól látható, hogy a 6. és a 8. évfolyam között átlagosan 88, illetve 117 ponttal javult a tanulók szövegértési képessége, illetve matematikai eszköztudása. Egy-egy évfolyamon belül a szórás körülbelül 200 pont az új skálákon, emellett a 88–117 pontos különbség jelentős. A 8. és a 10. évfolyam átlageredményei között kisebb különbségeket láthatunk, 53 ponttal javult a tanulók átlagos szövegértési képessége, matematikai eszköztudásuk pedig, szemben a tavaly látott 11 ponttal6, 2009-ről 2011-re 30 ponttal nőtt. A szövegértés és a matematika területén tehát eltérő volt a fejlődés üteme. A 6. évfolyamról a 8. évfolyamra nagyobb mértékű volt a fejlődés a matematika területén, ezt követően viszont mindkét területen csökkent a fejlődés mértéke a 8. és a 10. évfolyamok között, és ekkor már a matematika területén kisebb a különbség.7 A matematikai eszköztudás eredmények 8. és 10. évfolyam közötti kis mértékű növekedése kétségkívül a mérési rendszer új elemei által felszínre hozott adat, tény, és még akkor is meglepő, ha a tavalyi adatokhoz képest most a fejlődés mértéke valamivel nagyobbnak adódott. Ezen új tény értelmezésekor elsődleges szempont annak világossá tétele, hogy a kompetenciamérés mindhárom évfolyamon a matematikai eszköztudást, azaz a tanuló által „birtokolt” matematikai eszközöknek, modelleknek a gyakorlat-közeli helyzetekben való alkalmazási képességét méri. Bárki, aki ismeri a magyar középiskolai matematikaoktatás hagyományait alá támaszthatja, hogy a középiskolai matematika tananyag – kimondva, kimondatlanul – alapvetően matematikai modellek megismertetését és elsajátíttatását tekinti céljának, szakdidaktikai módszerei is alapvetően ehhez alkalmazkodtak. Napjaink gyakorlatában – bár a kétszintű 6
7
8
Auxné Bánfi Ilona, Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos: OKM 2010 Országos jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest, 2011. Az ugyanahhoz a populációhoz tartozó tanulók átlageredményei nek számításánál mind a két évben figyelembe vettük az összes olyan tanulót, aki az adott évben mérési eredménnyel rendelkezett. Azok a tanulók is beleszámítanak így például a 2009. évi 8. évfolyamos átlageredmény számításába, akik a 2011. évi mérés eredményében nem jelennek meg lemorzsolódás vagy hiányzás miatt. A csupán mindkét mérési évben eredménnyel rendelkezők átlageredményeinek számításával hasonló eredményre jutottunk, azzal a különbséggel, hogy az így számított átlageredmények jellemzően minden esetben valamivel magasabbak voltak, és a fejlődés mértéke minden esetben valamivel kisebb lett. A 6. és 8. évfolyamok átlageredményei között ezzel a módszerrel a különbség matematikából 111, szövegértésből 80 pont, a 8. és 10. évfolyamok között pedig rendre 26 és 46 pont.
Eredmények
érettségi vizsgák matematikai követelményrendszere némileg elmozdult az alkalmazás irányába – változatlanul ezek az alapértékek érvényesülnek. A matematikai eszköztudásnak a 8. és a 10. évfolyam közötti stagnálása nagy valószínűséggel mindössze ezt a tényt tükrözi, azaz hogy a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikaoktatás általánosságban kevés hangsúlyt helyez. A mérési eredmények hiányában eddig feltételezhető volt, hogy a matematikai modellek tanulása közben a gyakorlati alkalmazási készségek spontán is fejlődnek, ám a mostani eredmények tükrében ez az álláspont már aligha tartható. A jelenség értelmezését tovább árnyalhatja a fiúk és a lányok teljesítménye közötti különbség, amelyről a Nemek közötti különbségek című fejezetben részletesebb elemzést is olvashatnak. Mindezek az oktatás célja és tartalma tekintetében nyilvánvalóan gondolkodásra késztetik majd a matematika tanításával foglalkozó tanárokat, szakértőket egyaránt. Az átlageredmények összehasonlítása önmagában azonban nem ad teljes képet arról, milyen a tanulók két év alatti fejlődése, hiszen előfordulhat, hogy a különböző képességekkel rendelkező tanulók eltérő fejlődést mutatnak. Valóban, ha megvizsgáljuk a fejlő dés mértékét a korábbi eredmény függvényében, akkor azt tapasztaljuk, hogy minél magasabb a tanuló korábbi képessége, annál kisebb a fejlődés mértéke mindkét évfolyamon és mindkét területen. Az 5. ábra ezt a jelenséget kétféle módon szemlélteti: a bal oldali grafikonokon azt láthatjuk, hogyan alakult a 2011. évi eredmény a 2009. évi eredmény függvényében, a jobb oldali grafikonok pedig azt mutatják, mekkora volt a fejlődés mértéke, a 2011. évi és 2009. évi eredmények különbsége különböző 2009. évi eredmények mellett. A fejlődés mértéke minden esetben kisebb lesz, ahogyan a 2009. évi korábbi eredmények növekednek. 2011-ben a 10. évfolyamos tanulók matematika- és szövegértéseredménye egy bizonyos képességérték felett látszólag csökken a korábbi 8. évfolyamos eredményükhöz képest. Ebben a jelenségben (a korábbi magasabb eredménnyel rendelkezők kisebb fejlődésében vagy látszólagos romlásában) azonban szerepet játszik az a tényező is, amelyet a statisztikai szakmában „regresszió az átlaghoz” kifejezéssel szoktak leírni. Ez azt jelenti, hogy ha bármilyen tulajdonságot, képességet, teljesítményt kétszer egymás után megmérünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a második mérésben az elsőre jó eredményt elérők eredményei gyengülnek, az elsőre gyengébb eredményt elérők pedig erősödnek. Akkor is így lesz ez, ha a két mérési pont között semmiféle változás nem történt. A jelenség magyarázata az, hogy az elsőre kiemelkedően jó eredményt elérők között többen lesznek olyanok, akiknek első mért eredménye felülbecsülte tényleges képességeiket, így a második méréskor az ő eredményük nagyobb valószínűséggel lesz OKM2011 Országos jelentés
alacsonyabb; és fordítva, a nagyon gyenge eredményt elérők között több olyan lesz, akiknél az első mérés eredménye a ténylegesnél alacsonyabb képességet mu-
tat, és ennél a második mérésben jobb eredményt fognak elérni. Az ábrákon látható csökkenő fejlődés tehát részben ebből a mérési törvényszerűségből következik.
1. ábra: A 2011-es és a korábbi kompetenciamérések átlageredményei MATEMATIKA 1900 1800 1700
Képességpont
1600
6. évfolyam 8. évfolyam
1500
10. évfolyam 1400 1300 1200 1100 2008
2009
2010
2011
SZÖVEGÉRTÉS 1900 1800
Képességpont
1700 1600
6. évfolyam 8. évfolyam
1500
10. évfolyam 1400 1300 1200 1100 2008
2009
2010
2011
Az itt látható adatok a közoktatás teljesítményének időbeli alakulásában nem tanúskodnak semmilyen, statisztikailag alátámasztható változásról. A különbségek értéke akár pozitív akár negatív irányban a skála értékeihez képest oly kicsinyek, hogy azokkal sem a fejlődésre sem a teljesítményromlásra vonatkozó következtetéseket nem lehet érvényesen alátámasztani. (Lásd az Átlageredmények és a fejlődés mértéke című fejezetet.)
OKM2011 Országos jelentés
Átlageredmények és a fejlődés mértéke 9
2. ábra: A 2011-es és a korábbi kompetenciamérések eredményeinek eloszlása MATEMATIKA 2200
Matematikai eszköztudás
2000 1800 1600 1400 1200 1000 800
2008
2009
2010
2011
2008
6. évfolyam
2009
2010
2011
2008
8. évfolyam
A populáció középső 90%-át tartalmazó intervallum A populáció középső 50%-át tartalmazó intervallum
2009
2010
2011
10. évfolyam
Az átlag körüli 90%-os konfidencia-intervallum
SZÖVEGÉRTÉS 2200
Szövegértési képesség
2000 1800 1600 1400 1200 1000 800
2008
2009
2010
6. évfolyam
2011
2008
2009
2010
8. évfolyam
A populáció középső 90%-át tartalmazó intervallum A populáció középső 50%-át tartalmazó intervallum
10
Eredmények
2011
2008
2009
2010
2011
10. évfolyam
Az átlag körüli 90%-os konfidencia-intervallum
OKM2011 Országos jelentés
3. ábra: A tanulók megoszlása a képességszinteken a 2011-es és a korábbi kompetenciamérésekben MATEMATIKA 100 80
Tanulók aránya (%)
60 7. szint 6. szint 5. szint 4. szint 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt
40 20 0 –20 –40 –60
2008
2009
2010
2011
2008
6. évfolyam
2009
2010
2011
2008
8. évfolyam
2009
2010
2011
10. évfolyam
SZÖVEGÉRTÉS 100 80
Tanulók aránya (%)
60 7. szint 6. szint 5. szint 4. szint 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt
40 20 0 –20 –40 –60
2008
2009
2010
6. évfolyam
2011
2008
2009
2010
8. évfolyam
2011
2008
2009
2010
2011
10. évfolyam folyam
Külön is fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az egységes skála bevezetésével párhuzamosan a képességszintek is egységesek lettek. Az adott képességszint elérése mindhárom évfolyamon azonos feltételekhez kötött, így nem meglepő, hogy pl. szövegértésből a hatodik évfolyamon azok aránya, akik 2011-ben nem érik el a harmadik képességszintet 28%, majd ez a szám a magasabb évfolyamokon a képességek fejlődésével természetszerűleg csökken (13%, ill. 10%). (Lásd az Átlageredmények és a fejlődés mértéke című fejezetet.)
OKM2011 Országos jelentés
Átlageredmények és a fejlődés mértéke 11
4. ábra: A teljesítmény két év alatti fejlődése MATEMATIKA
1900 1800
Képességpont
1700
6-ról 8. évfolyamra, matematika
1600 1500
8-ról 10. évfolyamra, matematika
1400 1300 1200 1100 6. évfolyam
8. évfolyam
10. évfolyam
SZÖVEGÉRTÉS 1900 1800
Képességpont
1700
6-ról 8. évfolyamra, matematika
1600 1500
8-ról 10. évfolyamra, matematika
1400 1300 1200 1100 6. évfolyam
8. évfolyam
10. évfolyam
Az ábra értelmezésekor elsődleges szempont annak világossá tétele, hogy a kompetenciamérés a matematikai eszköztudást, azaz a tanuló által „birtokolt” matematikai eszközöknek, modelleknek a gyakorlat-közeli helyzetekben való alkalmazási képességét méri. A magyar középiskolai matematikaoktatás hagyományosan alapvetően matematikai modellek megismertetését és elsajátíttatását tekinti céljának, szakdidaktikai módszerei is alapvetően ehhez alkalmazkodtak. A matematikai eszköztudásnak a 8. és a 10. évfolyam közötti kis méretű fejlődése nagy valószínűséggel mindössze ezt a tényt tükrözi, azaz hogy a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikaoktatás általánosságban kevés hangsúlyt helyez. (Lásd az Átlageredmények és a fejlődés mértéke című fejezetet.)
12
Eredmények
OKM2011 Országos jelentés
5. ábra: A teljesítmény fejlődése és a fejlődés mértéke a két évvel korábbi eredmény függvényében
8. ÉVFOLYAM 2011. évi eredmény
A fejlődés mértéke 300
A 2011-es és 2009-as matematikaképességpontok különbsége
Matematikai eszköztudás 2011-ben
2100
1900
1700
1500
1300
1100 1100
200 100 0 –100 –200 –300
1300
1500
1700
1900
2100
1100
Matematikai eszköztudás 2009-ben
1300
1500
1700
1900
2100
Matematikai eszköztudás 2009-ben
10. ÉVFOLYAM 2011. évi eredmény
A fejlődés mértéke 300
A 2011-es és 2009-as matematikaképességpontok különbsége
Matematikai eszköztudás 2011-ben
2100
1900
1700 1500
1300 1100 1100
200 100 0 –100 –200 –300
1300
1500
1700
1900
Matematikai eszköztudás 2009-ben
2100
1100
1300
1500
1700
1900
2100
Matematikai eszköztudás 2009-ben
A jobb oldalon látható grafikonok az abszolút fejlődés mértékét ábrázolják a 2009. évi eredmény függvényében. Az egyenesek ereszkedő volta azt a természetes összefüggést mutatja, hogy a jobb előzetes eredményű tanulók átlagosan kevesebbet fejlődtek, mint az alacsonyabb korábbi eredménnyel rendelkező társaik. A jelenséget tovább erősíti egy statisztikai törvényszerűség is („regresszió az átlaghoz”), amelyről a jelentés ide vonatkozó része ad bővebb leírást. (Lásd az Átlageredmények és a fejlődés mértéke fejezetet.) Az ábra a következő oldalon folytatódik.
OKM2011 Országos jelentés
Átlageredmények és a fejlődés mértéke 13
Az előző oldalon lévő ábra folytatása.
8. ÉVFOLYAM 2011. évi eredmény
A fejlődés mértéke 300
A 2011-es és 2009-as matematikaképességpontok különbsége
Szövegértési képesség 2011-ben
2100
1900 1700
1500
1300
1100 1100
200 100 0 –100 –200 –300
1300
1500
1700
1900
2100
1100
Szövegértési képesség 2009-ben
1300
1500
1700
1900
2100
Szövegértési képesség 2009-ben
10. ÉVFOLYAM 2011. évi eredmény
A fejlődés mértéke 300
A 2011-es és 2009-as matematikaképességpontok különbsége
Szövegértési képesség 2011-ben
2100
1900
1700 1500
1300 1100 1100
200 100 0 –100 –200 –300
1300
1500
1700
1900
Szövegértési képesség 2009-ben
2100
1100
1300
1500
1700
1900
2100
Szövegértési képesség 2009-ben
A jobb oldalon látható grafikonok az abszolút fejlődés mértékét ábrázolják a 2009. évi eredmény függvényében. Az egyenesek ereszkedő volta azt a természetes összefüggést mutatja, hogy a jobb előzetes eredményű tanulók átlagosan kevesebbet fejlődtek, mint az alacsonyabb korábbi eredménnyel rendelkező társaik. A jelenséget tovább erősíti egy statisztikai törvényszerűség is („regresszió az átlaghoz”), amelyről a jelentés ide vonatkozó része ad bővebb leírást. (Lásd az Átlageredmények és a fejlődés mértéke fejezetet.)
14
Eredmények
OKM2011 Országos jelentés
és a leggyengébb átlagos eredményt elért régiók között jelentős, matematikából egynegyed–egyharmad szórás körüli (52–69 pont) szövegértésből egyharmad-kétötöd szórásnyi (67–74 pont) különbségek vannak. A megyék közötti különbség matematikából 94–98, szövegértésből 98–108 pont között váltakozik, a kistérségek esetében még ennél is nagyobb az átlagos eltérés (lásd 7. táblázat 55–60. oldal).
Területi különbségek Az átlageredmények terület szerinti bontását vizsgálva (6. ábra) elsősorban a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Magyarország régió jó teljesítményét, valamint az ÉszakMagyarország és Észak-Alföld régió lemaradását lehet kiemelni. A Közép-Magyarország régió eredményeinek számítása során Budapest adatait nem vettük figyelembe, a főváros eredményeit külön tárgyaljuk. A legjobb
6. ábra: A tanulók képességmegoszlása az egyes régiókban az átlageredmény szerinti növekedő sorrendben MATEMATIKA 2200
Matematikai eszköztudás
2000 1800 1600 1400 1200 1000
6. évfolyam
8. évfolyam
Budapest
Nyugat-Dunántúl
Közép-Magyarország
Dél-Alföld
Közép-Dunántúl
Dél-Dunántúl
Észak-Alföld
Észak-Magyarország
Budapest
Nyugat-Dunántúl
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Dél-Alföld
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Észak-Alföld
Budapest
Nyugat-Dunántúl
Közép-Magyarország
Dél-Dunántúl
Dél-Alföld
Közép-Dunántúl
Észak-Alföld
Észak-Magyarország
800
10. évfolyam
A populáció középső 90%-át tartalmazó intervallum
Az átlag körüli 90%-os konfidencia-intervallum
A populáció középső 50%-át tartalmazó intervallum
SZÖVEGÉRTÉS 2200
Szövegértési képesség
2000 1800 1600 1400 1200 1000
6. évfolyam
8. évfolyam
A populáció középső 90%-át tartalmazó intervallum A populáció középső 50%-át tartalmazó intervallum
OKM2011 Országos jelentés
Budapest
Nyugat-Dunántúl
Közép-Magyarország
Dél-Alföld
Közép-Dunántúl
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Észak-Alföld
Budapest
Nyugat-Dunántúl
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Dél-Alföld
Dél-Dunántúl
Észak-Alföld
Észak-Magyarország
Budapest
Nyugat-Dunántúl
Közép-Magyarország
Dél-Alföld
Közép-Dunántúl
Dél-Dunántúl
Észak-Alföld
Észak-Magyarország
800
10. évfolyam
Az átlag körüli 90%-os konfidencia-intervallum
Területi különbségek 15
Településtípus és képzési forma szerinti különbségek A tanulók eredményeinek településtípusok szerinti vizsgálata (7. ábra) különösen a 6. és a 8. évfolyam esetében fontos, hiszen ezeken az évfolyamokon a legtöbb tanuló még a lakóhelyén tanul, így ez a felosztás egyben a lakóhely szerinti eredménykülönbségeket is tükrözi. A korábbi felmérésekhez hasonlóan a 2011. évi kompetenciamérésben is igen élesen megmutatkozik a településtípusok közötti különbség: a 6. és a 8. évfolyamon matematikából 113–114, szövegértésből 126–140 pontnyi különbség van a községi és a fővárosi iskolák tanulói között. E különbségeket nagyrészt a különböző településtípusok eltérő gazdasági és szociális jellemzői magyarázzák, ahogyan az később, a fejlődés mértékét és a családiháttér-index hatásait vizsgáló adatok elemzésénél láthatjuk. A 10. évfolyam esetében a különböző méretű tele pülések eltérő intézményi struktúrája és a tanulók nag yobb mobilitása miatt a településtípusok szerinti adatok kevésbé informatívak. Itt az előző két évfolyaménál nagyobb, matematikából 174, szövegértésből 183 pontnyi különbség van a községi és a fővárosi ta nulók átlageredményei között. A településtípusok esetében tapasztalt átlageredmények közötti különbségeknél is nagyobbak az eltérések a különböző képzésben részt vevő diákok eredményei között (8. ábra). A 6. és a 8. évfolyamon a diákok közel 4%-a nyolc évfolyamos gimnáziumokban tanul, a 8. évfolyamon emellett a tanulók több mint 5%-a jár hat évfolyamos gimnáziumba. A 2011-ben 8. évfolyamos tanulók 6. évfolyam végi (2009-es) szövegértésés matematikaeredményét vizsgálva láthatjuk, milyen képességekkel rendelkeztek azok a tanulók, akik már akkor nyolc évfolyamos gimnáziumokban tanultak, és
milyen képességű tanulók választották a hat évfolyamos gimnáziumokat. A 9. ábra mutatja, hogy noha az adott korosztály jobb képességű tanulói tanulnak a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban, az összefüggés korántsem szabályszerű, nem egyértelműen a legjobb 9% választja ezeket az intézményeket. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba járók a 6. és a 8. évfolyam mindkét mérési területen lényegesen (144–169 ponttal) jobb átlageredményt értek el, mint a hagyományos általános iskolai képzésben tanulók. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok tanulóinak előnye a 10. évfolyamon is igen jelentős marad a többi képzési forma tanulóinak átlageredményéhez képest. A hagyományos négy évfolyamoshoz képest például a nyolc évfolyamos gimnáziumok matematikából 102, szövegértésből 75 ponttal értek el jobb eredményt; a szakközépiskolásokhoz képest már egy szórás körüli (202, illetve 194 pont), a legrosszabb eredményt elérő szakiskolásokhoz képest matematikából már csaknem 370 pontnyi, szövegértésből majdnem kétszórásnyi (382 pont) az előnyük. Mindez azonban korántsem meglepő, hiszen ezekbe a képzési típusokba a tanulók komoly kiválasztást, szelekciót követően kerülnek be. Komoly aggodalomra ad okot a 10. évfolyamon a szakképzésben részt vevő tanulók teljesítménye. Amellett, hogy a szakiskolások átlageredménye körülbelül négyötöd–egyszórásnyival marad az országos átlag alatt, a többi évfolyammal való összevetésben ez az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a tanulók 6. évfolyamos korukban jobb matematikai képességekkel rendelkeztek, hiszen ők valószínűleg már akkor is a lemaradók között voltak.8 Az azonban aggasztó, hogy egy egész képzési forma tanulói (a populáció 22%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos szintjét sem.
8
16
Eredmények
A 2012. évi mérésben, amikor a 2008-ban 6. évfolyamos populáció eléri a 10. évfolyamot, erről pontosabb képet kaphatunk majd.
OKM2011 Országos jelentés
7. ábra: Az egyes településtípusokon tanuló diákok képességmegoszlása MATEMATIKA 2200
Matematikai eszköztudás
2000 1800 1600 1400 1200
6. évfolyam
8. évfolyam
Budapest
Megyeszékhely
Város
Község
Budapest
Megyeszékhely
Város
Község
Budapest
Megyeszékhely
Város
800
Község
1000
10. évfolyam
A populáció középső 90%-át tartalmazó intervallum
Az átlag körüli 90%-os konfidencia-intervallum
A populáció középső 50%-át tartalmazó intervallum
SZÖVEGÉRTÉS 2200
Szövegértési képesség
2000 1800 1600 1400 1200
6. évfolyam
8. évfolyam
A populáció középső 90%-át tartalmazó intervallum A populáció középső 50%-át tartalmazó intervallum
Budapest
Megyeszékhely
Város
Község
Budapest
Megyeszékhely
Város
Község
Budapest
Megyeszékhely
Város
800
Község
1000
10. évfolyam
Az átlag körüli 90%-os konfidencia-intervallum
Az egyes településtípusokon elért eredmények különbsége elsősorban az ott tanuló diákok szociokulturális háttere közötti különbségekkel magyarázható. (Lásd a Településtípus és képzési forma szerinti különbségek című fejezetet.)
OKM2011 Országos jelentés
Településtípus és képzési forma szerinti különbségek 17
8. ábra: Az egyes képzési formákban tanulók képességmegoszlása MATEMATIKA 2200
Matematikai eszköztudás
2000 1800 1600 1400 1200 1000
10. évfolyam
A populáció középső 90%-át tartalmazó intervallum
Szakiskola
4 évfolyamos gimnázium
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium
6 évfolyamos gimnázium
8. évfolyam
Szakközépiskola
6. évfolyam
8 évfolyamos gimnázium
Általános iskola
8 évfolyamos gimnázium
Általános iskola
800
Az átlag körüli 90%-os konfidencia-intervallum
A populáció középső 50%-át tartalmazó intervallum
SZÖVEGÉRTÉS 2200
1800 1600 1400 1200
A populáció középső 90%-át tartalmazó intervallum A populáció középső 50%-át tartalmazó intervallum
10. évfolyam
Szakiskola
4 évfolyamos gimnázium
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium 8. évfolyam
Szakközépiskola
6. évfolyam
Általános iskola
800
8 évfolyamos gimnázium
1000
Általános iskola
Szövegértési képességképesség
2000
Az átlag körüli 90%-os konfidencia-intervallum
Az egyes képzési típusok eredményeinek különbsége elsősorban az ott tanuló diákok összetételével, a középfokú beiskolázás kiválasztási mechanizmusával magyarázható. Pl. a szakiskolások eredményei nem azért alacsonyabbak, mert ők szakiskolába járnak, hanem azért járnak szakiskolába, mert eredményeik alacsonyabbak. (Lásd a Településtípus és képzési forma szerinti különbségek című fejezetet.)
18
Eredmények
OKM2011 Országos jelentés
9. ábra: A 2011-ben különböző képzési formákban tanulók száma a két évvel korábbi képességmegoszlás szerint MATEMATIKA 10000 9000
Tanulók száma (fő)
8000 7000 Általános iskola 6 évfolyamos gimnázium 8 évfolyamos gimnázium
6000 5000 4000 3000 2000 1000
2200
2150
2100
2050
2000
1950
1900
1850
1800
1750
1700
1650
1600
1550
1500
1450
1400
1350
1300
1250
1200
1150
1100
1050
950
1000
900
850
800
0
Képességpontok 2009-ben a 6. évfolyamon
SZÖVEGÉRTÉS 10000 9000
Tanulók száma (fő)
8000 7000 Általános iskola 6 évfolyamos gimnázium 8 évfolyamos gimnázium
6000 5000 4000 3000 2000 1000
2200
2150
2100
2050
2000
1950
1900
1850
1800
1750
1700
1650
1600
1550
1500
1450
1400
1350
1300
1250
1200
1150
1100
1050
950
1000
900
850
800
0
Képességpontok 2009-ben a 6. évfolyamon
A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban tanulók az adott korosztály képesség szerinti felső feléből kerülnek ki, ám mégsem mondható, hogy egyértelműen a korosztály legjobbjait reprezentálják. (Lásd a Településtípus és képzési forma szerinti különbségek című fejezetet.)
OKM2011 Országos jelentés
Településtípus és képzési forma szerinti különbségek 19
A telephelyek közötti különbségek magyarázó ereje A tanulói teljesítmények közötti különbségek magyarázatakor, a különbségek okainak keresésekor fontos szempont annak feltárása, hogy a tanulói teljesítmény (természetesen sok egyéb szempont mérlegelése és elemzése mellett) mennyiben függ az adott oktatási rendszer szerkezeti jellemzőitől, illetve az intézmények bizonyos jellemzőitől. A PISA felmérésekben rendszeres elemzési szempont, hogy az egyes országokon belül a tanulók között fennálló teljesítménykülönbségek szerkezetének vizsgálata. Ennek feltárására teljesítmények varianciájának9 elemzése szolgál. Ezen elemzésekben komoly tanulsággal szolgált a magyar közoktatás számára, hogy nemzetközi viszonylatban Magyarország azon országok közé tartozik, ahol az iskolák közötti különbségek – szemben az iskolákon belüli különbségekkel – jelentősen az OECD átlag feletti mértékben járulnak hozzá a tanulók közötti teljesítménykülönbségekhez.10
9
10
Ennek ismeretében a kompetenciamérés eredményei szempontjából is releváns kérdés, hogy a tanulói telje sítményekben megmutatkozó különbségek országon belül milyen mértékben származnak a telephelyen belüli tanulók közötti, illetve a telephelyek közötti különbségekből. A 10. ábra szemlélteti a tanulók közötti különbségek megoszlását e két szint (telephelyek és tanulók) között a matematika és szövegértés teljesítményekre vonatkozóan a 6., 8. és 10 évfolyam esetében. Mindkét területre érvényes az megállapítás, hogy az általános iskolai évfolyamoknál a telephelyeken belüli különbségekből származik a teljes variancia 68-72%-a, a telephelyek közötti különbségek pedig a varinaciának 28-32%-át adják. A 10. évfolyam esetében azonban ez az arány már 50-50%-ra módosul. Ennek hátterében a közoktatás szerkezeti jellemzői állnak, vagyis az a tény, hogy az általános iskolákban a tanulói összetétel még sokkal inkább heterogén, míg a középiskolai képzési formákban – gimnáziumok, szakközép-, illetve szak iskolák – a korai és jelentős szelekció mentén erősen homogén összetételűek az iskolák, és az iskolák között nagyobbak a különbségek.
A variancia (szórásnégyzet) statisztikai mérőszám, amely az adatok szóródásának mértékét jellemzi. A variancia összegekre bontható aszerint, hogy a vizsgált független hatások vagy az egyes mérési szintek mekkora mértékben befolyásolják a teljesítményt. Balázsi Ildikó – Ostorics László – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó: PISA 2009 Összefoglaló jelentés. Szövegértés tíz év távlatában. Oktatási Hivatal, Budapest, 2010, 49.
20
Eredmények
OKM2011 Országos jelentés
10. ábra: Telephelyen belüli és telephelyek közötti különbségek MATEMATIKA
10. évfolyam
8. évfolyam
6. évfolyam
80%
60%
40%
20%
0%
A tanulók szóródásának a telephelyen belüli különbségekből eredő része
20%
40%
60%
80%
A tanulók szóródásának a telephelyek közötti különbségekből eredő része
SZÖVEGÉRTÉS
10. évfolyam
8. évfolyam
6. évfolyam
80%
60%
40%
20%
A tanulók szóródásának a telephelyen belüli különbségekből eredő része
OKM2011 Országos jelentés
0%
20%
40%
60%
80%
A tanulók szóródásának a telephelyek közötti különbségekből eredő része
A telephelyek közötti különbségek magyarázó ereje 21
A tanulók fejlődése képzési formák és település típusok szerint A képzési formák és településtípusok intézményeinek munkájáról önmagában az évfolyamonkénti átlageredmények vizsgálata az eltérő körülmények és feltételek miatt kevés információval szolgál, hiszen a képzési formák/településtípusok közötti átlageredménybeli különbségekből nem feltétlenül következik, hogy a különböző képzési formákban tanulók eltérő minőségű oktatásban részesülnének. A településtípusok eltérő szociális-gazdasági összetétele és a szelekció miatt bizonyos képzési formák, településtípusok tanulói eleve más képességekkel, előzetes tudással és motivációval rendelkeznek. Az eredményeknek a tanulók családi hátterével, de még inkább a korábbi eredményekkel való összevetése árnyaltabb képet adhat az iskolák munkájáról. Sokkal pontosabb képet kaphatunk tehát azzal, ha a tanulók képességeinek fejlődését vizsgáljuk a különböző képzési formákban és településtípusokon. Ennek legegyszerűbb módja, ha az átlageredményeket hasonlítjuk össze, azaz a 2011. évi képzési forma/településtípus szerinti adatokat vizsgálva a tanulók 2011. évi és két évvel korábbi átlageredményei közötti különbségeket elemezzük. Ezt az összehasonlítást szolgálja az 11. ábra. Az ábrán a 8. évfolyamos tanulók esetében a kü lönböző képzési formákban és az általános iskolák esetében a különböző településtípusok tanulói átlageredményeinek kétéves növekedését láthatjuk. Mindkét felmért terület esetében a településtípusokhoz tartozó, fejlődést mutató nyilak csaknem párhuzamosak egymással és az országos átlag növekedését jelző nyíllal, jelezve, hogy a különböző településtípusok iskolái között nincs jelentős különbség aszerint, hogy átlagosan mennyit fejlődnek két év alatt az odajáró tanulók. Ha a számszerű különbségeket nézzük, a 11. táblázat adatai alapján a községekben és a városokban minimálisan ugyan, de nagyobb mértékű fejlődés mérhető, tehát éppen ott, ahol egyébként az átlagteljesítmények a legalacsonyabbak. Ez összhangban van azzal, hogy a korábban alacsonyabb eredménnyel rendelkező tanulók átlagosan jobban fejlődnek általában, ahogyan azt az országos regressziós egyenesek elemzésekor részletesen kifejtettük (lásd 8. oldal és 5. ábra). Tovább árnyalja a képet, ha az átlageredmények helyett megnézzük, hogy a korábbi eredmények alapján milyen 2011. évi eredmény várható. Ez jól követhető a 12. ábrán, amelyen a különböző képzési formák/településtípusok tanulóira illesztett regressziós egyenesek szerepelnek. A szakaszok elhelyezkedése egyrészt azt mutatja, milyen korábbi eredménnyel rendelkező tanulók tartoznak az adott populációba – a szakaszok végpontjainak x koordinátái az adott populáció középső 90%-ának korábbi eredmény-tartományát mutatják. Másrészt leolvasható 22
Eredmények
az ábráról, hogy ugyanolyan 6. évfolyamos 2009-es eredmény mellett milyen átlagos eredményt értek el a különböző képzési formák/településtípusok tanulói. Láthatjuk, hogy a 8. évfolyam esetében a képzési forma és a településtípus szerint nincsenek nagy különbségek a 2011. évi mérésben elért eredmények között. Például 1400 pontos 2009-es eredmény esetén matematikából a tanulók várható 2011-es eredményei között 31 pont a különbség a legalacsonyabb (községi általános iskolás) és a legmagasabb (8 évfolyamos gimnazista) várható eredményű tanulócsoportra. Az 1800 pontos 2009-es korábbi eredményű tanulóknál ez a különbség valamivel magasabb, 37 pont. A különböző településtípusokon tanulók várható 2011-es eredményei között azonos 2009-es eredmény esetén a településtípustól függően kisebbek, 20-30 pontosak a különbségek a korábbi eredmény függvényében. A szövegértés esetében valamivel nagyobbak a különbségek, és a matematika területén tapasztaltakkal ellentétben a különbségek csökkennek a magasabb korábbi eredmények felé haladva. 1400 pontnál a legalacsonyabb várható eredményű községi tanulók és a legmagasabb várható eredményű 8 évfolyamos gimnazisták között 63 pont a 2011. évi eredmények közötti különbség, ez az 1800 pontos korábbi eredmények esetében 28 pontra csökken. Ha csak az általános iskolásokat vizsgáljuk, ott a községi és fővárosi tanulók várható 2011-es szövegértés eredménye 43-26 ponttal különbözik a korábbi eredmény függvényében ugyanezen korábbieredmény-tartományban. Ezek az adatok is azt az elterjedt vélekedést támaszt ják alá, hogy a településtípusok szerint mért tanulói teljesítménykülönbségeket nem az iskolák vagy a bennük folyó oktatási munka minősége, hanem elsősorban a különböző településtípusok eltérő gazdasági és szociális jellemzői, valamint a hatodik évfolyam végére már kialakult fejlettségbeli különbségek magyarázzák. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok is főként azért érnek el jobb eredményt, mert a jobb képességű tanulókat választják ki. Az ábrákon bemutatott regressziós egyenesek ráadásul nem veszik figyelembe, hogy a tanuló fejlődését az is befolyásolja, hogy a vele egy osztályba, telephelyre járó tanulók eredménye milyen: a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban tapasztalt valamivel nagyobb fejlődés valószínűleg részben azzal is magyarázható, hogy ezekben a képzési formákban az osztályok átlagos képessége is magasabb. A 8. és 10. évfolyamok közötti fejlődést vizsgálva már nagyobb különbségeket tapasztalhatunk a különböző képzési formák között. A 2008/2009-es tanévben 8., a 2010/2011-es tanévben 10. évfolyamos tanulók adat ai alapján következtetéseket vonhatunk le arra vonatkozóan, hogy a 8. évfolyamon mért korábbi tel jesítményükhöz képest milyen mértékű a fejlődés a 10. évfolyamon, valamelyik képzési formában tanulók
OKM2011 Országos jelentés
esetében,11 feltételezve azt, hogy időközben a tanuló nem váltott képzési formát. A 11. ábra 10. évfolyamra vonatkozó grafikonjain a különböző képzési formákhoz tartozó 2009-es eredményeket jelölő pontok egymástól való távolsága alapján jól követhető, hogyan különülnek el egymástól tudásuk és képességeik alapján a különböző képzési formákban tanulók, a 2009-es és 2011-es átlageredmények viszonya, azaz a nyilak helyzete alapján pedig az, hogy mennyit fejlődtek két év alatt. A szövegértés esetében a gimnáziumok három típu sában az átlagos 46 pontnál valamivel nagyobb, 56–62 pontnyi volt a fejlődés, a szakközépiskolák a fejlődés országos átlagánál valamivel nagyobb mértékben, 50 ponttal fejlődtek. A szakiskolákban a tanulók fejlődése (26 pont) elmarad az átlagos fejlődés szintjétől. A matematika esetében a tanulói képességek átlaga a 6. és 8. évfolyamos gimnáziumok esetében emelke dett a legnagyobb mértékben, ezekben a képzési formákban a tanulók átlagosan 67–70 ponttal érnek el jobb eredményt a 10. évfolyam végére, mint amilyennel 8.-ban rendelkeztek. A négy(öt) évfolyamos gimnáziumokban és a szakközépiskolákban két év alatt 34, illetve 26 ponttal nőtt a tanulók átlageredménye. A szakiskolák tanulóinak matematikai eszköztudása pedig stagnált, az itt tanulók esetében gyakorlatilag ugyanazt a teljesítményt mértük, mint két évvel korábban. A 2009. évi mérésben a 8. évfolyam végén elért eredmény függvényében, képzési formánként vizsgálva
11
Ellentétben az országos átlageredmények összehasonlításánál, itt már csak azokat a tanulókat vettük figyelembe, akiknek mindkét mérési évben volt eredményük. A 2011-ben 8. évfolyamon eredménnyel rendelkező tanulók 93,4%-ának volt 2009-ben 6. évfolyamos eredménye, a 2009-es 6. évfolyamon eredménnyel rendelkező tanulóknak pedig 89,9%-a kapott pontszámot 2011-ben.
OKM2011 Országos jelentés
az elért teljesítményt, az átlagos eredménynövekedések összehasonlításával kapott kép árnyalható (12. ábra). A 8. és 10. évfolyam közötti fejlődés mértékében már nagyobb eltérések mutatkoznak a fejlődés mértékét iskolatípusonként és a 8. évfolyamos eredmény függvényében vizsgálva, mint amit a 6. és 8. évfolyam közötti fejlődés képzési forma és településtípus szerinti elemzésénél láttunk. Általánosan igaz, hogy itt a különbségek a magasabb korábbi eredmények felé növekednek, a szakaszok jobbra széttartók. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok tanulói hasonló fejlődést mutatnak, a 4 évfolyamos gimnáziumok tanulói náluk matematikából 1400 pontos korábbi eredménynél 16-28, 1900 pontos korábbi eredménynél 56-60 ponttal teljesítenek gyengébben, míg szövegértésnél a különbség 21-30 pont közötti, kismértékben nőve a magasabb korábbi eredmények esetében. A szakközépiskolások a 4 évfolyamos gimnazistákhoz képest alacsony (1400 pontos) korábbi eredmény esetén matematikából átlagosan 13, szövegértésből átlagosan 37 ponttal kevesebbet érnek el a 10. évfolyamos teszten. A magasabb korábbi eredmények esetén ez a különbség nagyobb, 1800 pontnál matematikából 49, szövegértésből 51 pont. A szakiskolások még ennél is jóval alacsonyabb eredményeket érnek el, a szakközépiskolásokhoz képest is jelentősen elmarad a fejlődésük, különösen a magasabb korábbi eredmények esetében.
A 2011‑ben 10. évfolyamos tanulók esetében ugyanezek az arányok rendre 82,7% és 79,9%. Az adatvesztés oka egyrészt a mérés napján hiányzó tanulók kiesése, másrészt a lemorzsolódók és a két mérés között évismétlő tanulók kiesése, akik a 2011-es mérésben már egyáltalán nem jelennek meg.
A tanulók fejlődése képzési formák és településtípusok szerint 23
11. ábra: A teljesítmény két év alatti fejlődése országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint MATEMATIKA, 8. ÉVFOLYAM 1900 Országos
1800
Általános iskola
1700
Községi általános iskola
Képességpont
1600
Városi általános iskola
1500
Megyeszékhelyi általános iskola
1400
Budapesti általános iskola
1300
8 évfolyamos gimnázium
1200
6 évfolyamos gimnázium
1100 2009
2011
SZÖVEGÉRTÉS, 8. ÉVFOLYAM 1900 1800
Országos
1700
Általános iskola Községi általános iskola
Képességpont
1600
Városi általános iskola
1500
Megyeszékhelyi általános iskola
1400
Budapesti általános iskola
1300
8 évfolyamos gimnázium 1200 6 évfolyamos gimnázium 1100 2009
2011
A különböző településtípusok iskolái között nincs jelentős különbség aszerint, hogy átlagosan mennyit fejlődnek két év alatt az odajáró tanulók. (Lásd A tanulók fejlődése képzési formák és településtípusok szerint című fejezetet.)
Az ábra a következő oldalon folytatódik.
24
Eredmények
OKM2011 Országos jelentés
Az előző oldalon lévő ábra folytatása. MATEMATIKA, 10. ÉVFOLYAM 1900 1800
Országos
1700
8 évfolyamos gimnázium
Képességpont
1600 6 évfolyamos gimnázium 1500 4 évfolyamos gimnázium
1400 1300
Szakközépiskola
1200 Szakiskola 1100 2009
2011
SZÖVEGÉRTÉS, 10. ÉVFOLYAM 1900 1800
Országos
1700
8 évfolyamos gimnázium
Képességpont
1600 6 évfolyamos gimnázium 1500 1400
4 évfolyamos gimnázium
1300
Szakközépiskola
1200 Szakiskola 1100 2009
2011
Matematikából az átlagos fejlődés kisebb, mint szövegértésből, és a különböző iskolatípusok tanulóinak átlagos fejlődése nagyobb mértékben különbözik. A szakiskolák fejlődése szövegértésből is jelentősen kisebb, matamatikából pedig stagnálást tapasztalhatunk.
OKM2011 Országos jelentés
A tanulók fejlődése képzési formák és településtípusok szerint 25
1300
8 évfolyamos gimnázium
2100
6 évfolyamos gimnázium
1500 1700 1900 Matematikai eszköztudás 2009-ben
2011. évi eredmény
A 2011-es és 2009-es matematikaképességpontok különbsége
10. ÉVFOLYAM
Budapesti általános iskola
Megyeszékhelyi általános iskola
2100
Általános iskola
1500 1700 1900 Matematikai eszköztudás 2009-ben
2011. évi eredmény
Országos
1300
Az ábra a következő oldalon folytatódik.
Országos
1100 1100
1300
1500
1700
1900
2100
1100 1100
1300
1500
1700
1900
2100
8. ÉVFOLYAM
1300
4 évfolyamos gimnázium
–300 1100
–200
–100
0
100
200
300
Szakközépiskola
1500 1700 1900 Matematikai eszköztudás 2009-ben
A fejlődés mértéke
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium
1500 1700 1900 Matematikai eszköztudás 2009-ben Városi általános iskola
1300
A fejlődés mértéke
Községi általános iskola
–300 1100
–200
–100
0
100
200
300
Szakiskola
2100
2100
12. ábra: A teljesítmény fejlődése és a fejlődés mértéke a két évvel korábbi eredmény függvényében településtípusonként, illetve képzési formák szerint
Matematikai eszköztudás 2011-ben
Matematikai eszköztudás 2011-ben
Eredmények A 2011-es és 2009-es matematikaképességpontok különbsége
26
OKM2011 Országos jelentés
Országos
1100 1100
1300
1500
1700
1900
2100
1100 1100
1300
1500
1700
1900
2100
1300
8 évfolyamos gimnázium
1500 1700 Szövegértési képesség 2009-ben
2011. évi eredmény
2100
6 évfolyamos gimnázium
1900
10. ÉVFOLYAM
Budapesti általános iskola
2100
Megyeszékhelyi általános iskola
1900
8. ÉVFOLYAM
Általános iskola
1500 1700 Szövegértési képesség 2009-ben
2011. évi eredmény
Országos
1300
Az előző oldalon lévő ábra folytatása.
Szövegértési képesség 2011-ben
Szövegértési képesség 2011-ben
A 2011-es és 2009-es szövegértésképességpontok különbsége A 2011-es és 2009-es szövegértésképességpontok különbsége
OKM2011 Országos jelentés
A tanulók fejlődése képzési formák és településtípusok szerint 27
1300
1300
4 évfolyamos gimnázium
–300 1100
–200
–100
0
100
200
300
8 évfolyamos gimnázium
Községi általános iskola
–300 1100
–200
–100
0
100
200
300
1900
Szakközépiskola
1500 1700 Szövegértési képesség 2009-ben
A fejlődés mértéke
1900
6 évfolyamos gimnázium
Városi általános iskola
1500 1700 Szövegértési képesség 2009-ben
A fejlődés mértéke
Szakiskola
2100
2100
Nemek közötti különbségek A hazai kompetenciamérések és a PISA mérések egy aránt azt mutatják, hogy a fiúk és a lányok matematikai eszköztudás és szövegértés eredményei jelentősen különböznek egymástól. Érdekes, hogy a PIRLS és TIMSS nemzetközi mérések szerint a 4. évfolyamos tanulók esetében csak kicsi a teljesítménybeli különbség, sőt, a TIMSS vizsgálatban a 8. évfolyamosok esetében nincs is a nemek között különbség matematikából.12 Fontos tudni azonban, hogy a TIMSS mérés nem a matematikai eszköztudásra vonatkozik, hanem a tantervi tartalmakhoz igazodó, a tanórai környezetben megszokott feladatokkal méri a tanulók matematikai teljesítményét. A 13. ábra a fiúk és a lányok átlageredményeit mutatja országosan, településtípusonként, illetve képzési formák szerint. Más mérésekkel összhangban, itt is az látható, hogy mindhárom évfolyamon jobb átlageredményt értek el a lányok a szövegértési teszten, a fiúk viszont matematikából teljesítettek jobban. A szövegértési képesség esetében állandónak tűnik a három évfolyamon a lányok előnye, akik mindhárom évfolyamon egynegyed szórásnyival (46–56 pont) teljesítettek jobban, mint a fiúk. A matematikai eszköztudás esetében viszont a 6. és a nyolc évfolyamon még viszonylag kicsi, 20–20 pontos a fiúk előnye, a 10. évfolyamra azonban jelentősen, 46 pontra növekszik a különbség. A fiúk és a lányok átlageredményeit mindhárom évfolyamon képzési formák szerint, a 6. és a 8. évfolyamon az általános iskolai képzésbe járók esetében településtípusonként is feltüntettük az ábrán. A településtípus és a képzési forma szerint korábban látott különbségek megfigyelhetők mind a fiúk, mind a lányok esetében. A 6. és a 8. évfolyamon a hat és nyolc évfolyamos gim náziumok esetében az általános iskolákhoz képest jóval nagyobb a fiúk előnye matematikából, és ezzel összhangban kisebb a lemaradásuk a szövegértés terén. A 10. évfolyamon a teljes populáció átlaga tekintetében, ahogyan korábban láttuk, 56 pont a lányok előnye szövegértésből, a fiúké pedig 46 pont matematikából. A képzési formák szerinti bontások további jelentős különbségeket tárn ak fel. Míg a tizedikesek teljes
12
populációjának átlaga esetében mértnél matematikából a szakiskola kivételével minden képzési forma esetében jelentős mértékben nagyobb (75–95 pont) a fiúk előnye, addig a szövegértésben az országos átlag tekintetében tapasztalt különbségnél minden képzési forma esetében jóval kisebb (13–29 pont) a hátrányuk. A teljes populáció és a képzési formák átlagos különbségei közötti jelentős eltérések részben magyarázhatók azzal is, hogy a fiúk és lányok más preferenciák mentén választanak képzési formát a középfokú oktatásban. A lányok nagyobb arányban választják a gimnáziumot, a fiúk gyakrabban vesznek részt a szakképzést (is) adó szakközép- és szakiskolai képzésben (lásd az 14. táblázat ’%’ oszlopait, amelyek az adott képzési formában tanuló fiúk/lányok arányára vonatkoznak), a különböző képzési formák átlageredményei pedig, amint azt korábban is láthattuk, nemtől függetlenül eltérnek. Látható, hogy a két mérési területen a fiúk és a lányok átlageredményei közötti különbség egymással összefügg. Ahol nagyobb a lányok előnye a szövegértés területén, ott kisebb a lemaradásuk matematikából, és fordítva, ahol a fiúk átlaga jobban megközelíti a lányokét szövegértésből, ott a matematikában nagyobb előnnyel rendelkeznek. A nemek közötti különbségek iránya azonban mindvégig megmarad, egyik településtípus vagy képzési forma átlaga esetében sem fordul elő, hogy a fiúk jobb eredményt érnének el szövegértésből, vagy a lányok jobbak lennének matematikából. A lányok és a fiúk szövegértési képességében és matematikai eszköztudásában két év alatt bekövetkezett fejlődést a 14. ábra foglalja össze. Ezen az ábrán a fiúk és a lányok 2009. évi, 6., illetve 8. évfolyamos, valamint a 2011. évi 8., illetve 10. évfolyamos eredményeit hasonlítottuk össze. Láthatjuk, hogy a 6. évfolyamról a 8. évfolyamra a fiúk és a lányok teljesítménynövekedése nagyjából egyforma mindkét mérési területen (számszerűleg a lányok fejlődése 4, illetve 5 ponttal volt magasabb). A 8. évfolyamról a 10. évfolyamra a fiúk átlagos eredménye növekedett jobban, matematikából jelentős mértékben, 28 ponttal volt magasabb a képességfejlődésük, a szövegértés esetében a különbség kicsi, mindössze 6 pont.
Balázsi Ildikó – Balkányi Péter – Felvégi Emese – Szabó Vilmos: PIRLS 2006 Összefoglaló jelentés a 10 éves tanulók szövegértési képességeiről. Oktatási Hivatal, Budapest, 2007. Balázsi Ildikó – Schumann Róbert – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó: TIMSS 2007 Összefoglaló jelentés a 4. és 8. évfolyamos tanulók képességeiről matematikából és természettudományból. Oktatási Hivatal, Budapest, 2008.
28
Eredmények
OKM2011 Országos jelentés
OKM2011 Országos jelentés
6. évfolyam
8. évfolyam
Szakiskola
Szakközépiskola
4 évfolyamos gimnázium
8. évfolyam
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium
Országos
Budapesti általános iskola
Megyszékhelyi általános iskola
Városi általános iskola
Községi általános iskola
6. évfolyam
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium
Szakiskola
Szakközépiskola
4 évfolyamos gimnázium
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium
Országos
Budapesti általános iskola
Megyszékhelyi általános iskola
Városi általános iskola
Községi általános iskola
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium
Általános iskola
Országos
Budapesti általános iskola
Megyeszékhelyi általános iskola
Városi általános iskola
Községi általános iskola
8 évfolyamos gimnázium
Általános iskola
Országos
Matematika-képességpont 1900
Általános iskola
Országos
Budapesti általános iskola
Megyeszékhelyi általános iskola
Városi általános iskola
Községi általános iskola
8 évfolyamos gimnázium
Általános iskola
Országos
Szövegértés-képességpont
13. ábra: A fiúk és a lányok átlageredménye és az átlageredmény konfidencia-intervalluma országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint MATEMATIKA
1800
1700
1600 Fiúk
1500
1400 Megbízhatósági tartomány
Lányok
1300
1200
1100
10. évfolyam
1900 SZÖVEGÉRTÉS
1800
1700
1600 Fiúk
1500
1400 Megbízhatósági tartomány Lányok
1300
1200
1100
10. évfolyam
Nemek közötti különbségek 29
14. ábra: A fiúk és a lányok teljesítményének két év alatti fejlődése országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint MATEMATIKA 1900 1800
Képességpont
1700
Fiúk (6–8. évfolyam)
1600 Fiúk (8–10. évfolyam) 1500 Lányok (6–8. évfolyam) 1400 Lányok (8–10. évfolyam)
1300 1200 1100 6. évfolyam
8.évfolyam
10. évfolyam
SZÖVEGÉRTÉS 1900 1800
Képességpont
1700
Fiúk (6–8. évfolyam)
1600 Fiúk (8–10. évfolyam) 1500 Lányok (6–8. évfolyam) 1400 Lányok (8–10. évfolyam)
1300 1200 1100 6. évfolyam
8.évfolyam
10. évfolyam
A matematikai eszköztudás területén a fiúk és a lányok fejlődésbeli különbsége a 8. és a 10. évfolyam között tovább árnyalhatja az adott terület globális fejlődéséről az előző fejezetekben mutatott képet. (Lásd az Átlageredmények és a fejlődés mértéke, valamint A tanulók fejlődése képzési formák és településtípusok szerint című fejezeteket.)
30
Eredmények
OKM2011 Országos jelentés
A családi háttér hatása a teljesítményre A kompetenciamérés tanulói háttérkérdőíve lehetőséget teremt arra, hogy megvizsgáljuk a legfontosabb családi jellemzők és a tanulók szövegértési képessége, matematikai eszköztudása közötti kapcsolatot. A tanulók teljesítménye és a családi jellemzők közötti összefüggéseket elsősorban az ún. családiháttér-index segítségével mutatjuk be, amely a tanulók családi jellemzőinek együttes befolyását összesíti. A családiháttér-index és a tanulók eredménye közötti kapcsolatot lineáris regresszióval becsültük, az index képzésének módját a Melléklet tartalmazza. Az index segítségével az összefüggéseket országosan (20. ábra), valamint a 6. és a 8. évfolyamon településtípusonként és képzési formánként, a 10. évfo lyamon képzési formák szerint mutatjuk be (21. ábra). Az ábrákon a regressziós egyeneseket a családiháttér-index 5. és 95. percentilise között ábrázoltuk. Az országos regressziós egyenesek azt mutatják, hogy megközelítőleg ugyanolyan mértékben növekszik a tanulók átlagos teljesítménye a CSH-index értékének növekedésével mindhárom évfolyam esetében. A 6. és a 8. évfolyamon a különböző településtípusok általános iskoláihoz tartozó egyenesek szintén együtt mozognak, nem különülnek el lényegesen egymástól, jelezve, hogy az azonos CSHindexszel rendelkező tanulók szövegértési képessége és matematikai eszköztudása lakóhelyük közigazgatási rangjától függetlenül nem különbözik lényegesen. A különböző képzési formákhoz tartozó egyenesek között ugyanakkor jelentős az eltérés, ami a családi háttér és a képességek közötti eltérő kapcsolatot mutatja, azaz még az azonos családiháttér-indexszel rendelkező tanulók között is nagyon eltérőek a várható pontszámok annak függvényében, hogy melyik képzési formában tanulnak. Természetesen, ahogyan erre a képzési formák eredményeinek ismertetésekor is felhívtuk a figyelmet, ebből nem következtethetünk az eltérő képzési formájú intéz-
OKM2011 Országos jelentés
mények minőségbeli különbségeire. Az iskolák szelekciós mechanizmusa elvileg elsősorban a képesség és nem a családi háttér mentén működik, ugyanakkor a szelekció messze nem tekinthető függetlennek a családi háttértől, hiszen a gyermek iskolaválasztását nagymértékben meghatározza családja gazdasági-szociális helyzete. Ezt igazolja a különböző képzési formák regressziós egyeneseinek x-tengelyre vetített kiterjedése is. A szakiskolások regressziós szakasza főképp a családiháttér-index negatív tartományában található, ettől jobbra látható a szakközépiskola, a legjobb hátterű tanulók pedig leginkább a gimnáziumokban, azon belül elsősorban a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban tanulnak. A várakozásokkal talán némiképp ellentmondásban nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat a két év alatti fejlődés mértéke és a CSH-index között. A CSH-index és a két évben elért eredmény különbsége közötti országos és képzési formák/településtípusok szerinti regressziós egyenesek (a regresszió együtthatóit a 22. táblázatban közöltük) a 8. évfolyamosok esetében többnyire a magasabb CSH-értékek felé kismértékben csökkenő fejlődést mutatnak, a 10. évfolyamon pedig többnyire kissé emelkedik a különbség mértéke a jobb hátterű tanulók irányába, de a kapcsolat ereje minden esetben nagyon alacsony, a magyarázó erő még az 1%-ot is csak egy esetben éri el. Tehát úgy tűnik, hogy a két év alatti fejlődés mértékét közvetlenül nem befolyásolja jelentősen a tanulók családi háttere. Az index képzése során felhasznált változók és a tanulói képességek kapcsolatát külön-külön is bemutatjuk. Ennek megfelelően külön ábrák és táblázatok szemléltetik a szülők iskolai végzettségének (15–16. ábra), a tanuló otthonában található könyvek számának (17. ábra), a tanuló saját könyveinek (18. ábra) és a család birtokában lévő számítógépnek (19. ábra) eredményekre gyakorolt hatását.
A családi háttér hatása a teljesítményre 31
1100
32
Eredmények 6. évfolyam 8. évfolyam Egyetem
Főiskola
Érettségi
Szakmunkásképző
Szakiskola
Általános iskola
Kevesebb mint nyolc általános
Egyetem
Főiskola
Érettségi
Szakmunkásképző
Szakiskola
Általános iskola
Kevesebb mint nyolc általános
Egyetem
Főiskola
Érettségi
Szakmunkásképző
Szakiskola
Általános iskola
Kevesebb mint nyolc általános
Képességpont
15. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma az anya iskolai végzettsége szerint 1900
1800
1700
1600 Matematika
1500 Szövegértés
Megbízhatósági tartomány
1400
1300
1200
10. évfolyam
OKM2011 Országos jelentés
OKM2011 Országos jelentés 6. évfolyam 8. évfolyam Egyetem
Főiskola
Érettségi
Szakmunkásképző
Szakiskola
Általános iskola
Kevesebb mint nyolc általános
Egyetem
Főiskola
Érettségi
Szakmunkásképző
Szakiskola
Általános iskola
Kevesebb mint nyolc általános
Egyetem
Főiskola
Érettségi
Szakmunkásképző
Szakiskola
Általános iskola
Kevesebb mint nyolc általános
Képességpont
16. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma az apa iskolai végzettsége szerint 1900
1800
1700
1600 Matematika
1500 Szövegértés
Megbízhatósági tartomány
1400
1300
1200
1100
10. évfolyam
A családi háttér hatása a teljesítményre 33
34
Eredmények 6. évfolyam 8. évfolyam 1000-nél több könyv
3 vagy több könyvszekrény
2 könyvszekrény
5-6 könyvespolcnyi
2-3 könyvespolcnyi
Egypolcnyi
Kevesebb mint egypolcnyi
1000-nél több könyv
3 vagy több könyvszekrény
2 könyvszekrény
5-6 könyvespolcnyi
2-3 könyvespolcnyi
Egypolcnyi
Kevesebb mint egypolcnyi
1000-nél több könyv
3 vagy több könyvszekrény
2 könyvszekrény
5-6 könyvespolcnyi
2-3 könyvespolcnyi
Egypolcnyi
Kevesebb mint egypolcnyi
Képességpont
17. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a tanuló otthonában található könyvek száma szerint 1900
1800
1700
1600 Matematika
1500 Szövegértés
Megbízhatósági tartomány
1400
1300
1200
1100
10. évfolyam
OKM2011 Országos jelentés
18. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma annak függvényében, hogy a tanulónak vannak-e saját könyvei 1900 1800
Képességpont
1700 1600
Matematika Szövegértés
1500
Megbízhatósági tartomány
1400 1300
6. évfolyam
8. évfolyam
Nincsenek
Vannak
Nincsenek
Vannak
Nincsenek
1100
Vannak
1200
10. évfolyam
19. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma annak függvényében, hogy a tanuló otthonában van-e számítógép 1900
1800
1700
Képességpont
1600
Matematika Szövegértés
1500
Megbízhatósági tartomány 1400
1300
6. évfolyam
OKM2011 Országos jelentés
8. évfolyam
Nincs
Van
Nincs
Van
Nincs
1100
Van
1200
10. évfolyam
A családi háttér hatása a teljesítményre 35
20. ábra: A családiháttér-index és a teljesítmény közötti összefüggés országosan
MATEMATIKA 1900
Matematikai eszköztudás
1800 1700 1600
6. évfolyam
1500
8. évfolyam
1400
10. évfolyam
1300 1200 1100 –2
–1
0
1
2
CSH-index
SZÖVEGÉRTÉS 1900 1800
Szövegértési képesség
1700 1600
6. évfolyam
1500
8. évfolyam 10. évfolyam
1400 1300 1200 1100 –2
–1
0
1
2
CSH-index
36
Eredmények
OKM2011 Országos jelentés
21. ábra: A családiháttér-index és a teljesítmény közötti összefüggés településtípusonként, illetve képzési formák szerint
1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 –3
Matematikaeredmények Szövegértési képesség
Matematikai eszköztudás
6. ÉVFOLYAM
–2
–1
0 CSH-index
1
Országos Megyeszékhelyi általános iskola
2
3
Általános iskola Budapesti általános iskola
1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 –3
Szövegértés-eredmények
–2
–1
Községi általános iskola 8 évfolyamos gimnázium
0 CSH-index
1
2
3
Városi általános iskola
1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 –3
Matematikaeredmények Szövegértési képesség
Matematikai eszköztudás
8. ÉVFOLYAM
–2
–1
0 CSH-index
1
Országos Megyeszékhelyi általános iskola
2
3
–3
Általános iskola Budapesti általános iskola
Szövegértés-eredmények
1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 –2
–1
Községi általános iskola 8 évfolyamos gimnázium
0 CSH-index
1
2
3
Városi általános iskola 6 évfolyamos gimnázium
1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 –3
Matematikaeredmények Szövegértési képesség
Matematikai eszköztudás
10. ÉVFOLYAM
–2
–1
0 CSH-index
1
2
Országos 4 évfolyamos gimnázium
OKM2011 Országos jelentés
3
1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 –3
8 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola
Szövegértés-eredmények
–2
–1
0 CSH-index
1
2
3
6 évfolyamos gimnázium Szakiskola
A családi háttér hatása a teljesítményre 37
A tervezett végzettség és a teljesítmény kapcsolata A család jellemzőivel, lehetőségeivel szorosan összefügg, hogy egy tanuló milyen továbbtanulási célokat határoz meg a maga számára. A tanulók továbbtanulási tervei és szövegértési képességük, illetve matematikai eszköztudásuk közötti kapcsolatot a 22. ábra segítségével mutatjuk be. A három évfolyamon a tanulók alig 9,1-9,8%-a tervezi, hogy az érettségi megszerzésével fejezi be tanulmányait, és közel 80%‑uk az érettséginél magasabb (több mint fele valamilyen felsőfokú) végzettséget tűz ki célként. Az ábra jól szemlélteti, hogy a mérésen elért eredmények és a továbbtanulási célok között szoros az összefüggés, a magasabb fokozatot elérni kívánók átlagosan jobb eredményt értek el. Látható, hogy az országos átlagot vagy az a feletti szintet csak a felsőfokú végzettség megszerzését célul kitűzők érték el. Az összefüggést ellenkező irányban megfogalmazva: ma már egy átlagos képességű tanuló is inkább az érettséginél magasabb szintű végzettség elérésére törekszik. A különböző végzettséget tervező tanulók képessé gei között jelentős különbségek vannak. A felsőfokú alapképzés elvégzését tervezőkhöz képest például
38
Eredmények
a szakiskola elvégzését tervező tanulóknak matematiká ból egy szórás körüli (194–222 pont) a lemaradásuk; szövegértésből ennél is nagyobb, 220–269 pont a különbség az átlageredményeik között. De a legalább alapszintű felsőfokú diploma megszerzését tervezők a csak érettségizni kívánó tanulókhoz képest is jelentősen magasabb átlageredményt értek el, matematikából 128–164, szövegértésből 135–191 pont a különbség mindhárom évfolyamon. Ugyanakkor az is figyelemreméltó, hogy a felsőfokú alapképzésen, illetve a mesterképzésen diploma megszerzését tervező diákok eredményei között jelentős, 81–112 pont a kü lönbség. A különböző végzettségek elérését tervező tanulók teljesítményei közötti különbségek valamelyest növekednek a magasabb évfolyamok felé haladva, ahogy a tanulók egyre közelebb kerülnek a továbbtanulásra vonatkozó döntésükhöz. Ezt a képet egészíti ki a 23. ábra, amelyek a tanuló elérni kívánt végzettségét az anya iskolai végzettségének a függvényében mutatják, plasztikus képet rajzolva a családi háttér ösztönző szerepéről. Míg az egyetemet végzett szülők gyermekeinek több mint 90%-a felsőfokú végzettséget szeretne szerezni, addig a szakiskolát végzett anyák gyermekeinek kevesebb mint 40%‑a, az érettségizettek gyermekeinek 60–65%-a tervezi ugyanezt.
OKM2011 Országos jelentés
22. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a tanulók tervezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint 1900
1800
1700
Képességpont
1600 Matematika Szövegértés
1500
Megbízhatósági tartomány 1400
1300
1200
OKM2011 Országos jelentés
8. évfolyam
Doktori
Főiskola
Egyetem
Érettségi
Érettségi utáni szakképzés
Szakmunkás
Doktori
Főiskola
Egyetem
Érettségi
Érettségi utáni szakképzés
Szakmunkás
Doktori
Nyolc általános
Főiskola
6. évfolyam
Egyetem
Érettségi
Érettségi utáni szakképzés
Szakmunkás
Nyolc általános
1100
10. évfolyam
A tervezett végzettség és a teljesítmény kapcsolata 39
23. ábra: A különböző iskolai végzettséget megcélzó tanulók aránya az anya legmagasabb iskolai végzettségének függvényében 6. ÉVFOLYAM
Az anya iskolai végzettsége Egyetem
A tanuló terve Elvégezni a nyolc általánost
Főiskola
Szakmunkásvégzettséget szerezni
Érettségi
Érettségizni Szakmunkásképző
Érettségi utáni szakképzettséget szerezni
Szakiskola
Diplomát szerezni felsőfokú alapképzésben
Általános iskola
Diplomát szerezni felsőfokú mesterképzésben Doktori fokozatot szerezni
Nem fejezte be az általános iskolát 0
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 A tanulók aránya (%)
8. ÉVFOLYAM
Az anya iskolai végzettsége Egyetem
A tanuló terve Elvégezni a nyolc általánost
Főiskola
Szakmunkásvégzettséget szerezni
Érettségi
Érettségizni Szakmunkásképző
Érettségi utáni szakképzettséget szerezni
Szakiskola
Diplomát szerezni felsőfokú alapképzésben
Általános iskola
Diplomát szerezni felsőfokú mesterképzésben Doktori fokozatot szerezni
Nem fejezte be az általános iskolát 0
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 A tanulók aránya (%)
Az anya iskolai végzettsége Egyetem
A tanuló terve Elvégezni a nyolc általánost
Főiskola
Szakmunkásvégzettséget szerezni
Érettségi
Érettségizni
Szakmunkásképző
Érettségi utáni szakképzettséget szerezni Szakiskola
Diplomát szerezni felsőfokú alapképzésben
Általános iskola
Diplomát szerezni felsőfokú mesterképzésben
Nem fejezte be az általános iskolát
Doktori fokozatot szerezni 0
40
Eredmények
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 A tanulók aránya (%)
OKM2011 Országos jelentés
Intézményi jellemzők szerinti különbségek
Ajánlás
Az intézményi sajátosságok és a tanulói teljesítmények közötti összefüggéseket a telephely épületének állapota, speciális tantermekkel való ellátottsága, illetve két összevont mutató, a telephely tanulói összetételének és a telephelyen tanulókon belül a tanulási nehézségekkel küzdők arányának segítségével mutattuk be a telephelyek tanulási környezet jelentéseiben. Mind a négy jellemzőre vonatkozó adatok az oktatási intézmények vezetőitől (iskolaigazgatóktól és telephelyi vezetőktől) származnak, ezeket a Telephelyi kérdőívek segítségével gyűjtöttük össze. Az ezekre a változókra vonatkozó összesített adatokat a 24–27. ábrák mutatják be.
Ez a jelentés csupán a mérés legfontosabb eredményeit tartalmazza. Az eredményeket, ahol az célravezető volt, ábrák és táblázatok formájában is megjelenítettük, hogy segítsük az adatok értelmezését és a pontos értékek megismerését. A kötetben foglaltakat főképp az oktatáskutatók és oktatáspolitikusok számára, valamint az országos, összesített eredmények iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk. Az intézmények eredményei vagy a további elemzések iránt érdeklődőknek javasoljuk emellett a www.oh.gov.hu és az http://ohkir.gov.hu/ okmfit honlapok tartalmának áttekintését.
24. ábra: A különböző állagú telephelyeken tanulók aránya országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 100 90
A tanulók aránya (%)
80 Kitűnő állagú
70
Jó állagú
60
Közepes állagú
50
Rossz állagú Nagyon rossz állagú
40 30 20
6. évfolyam
OKM2011 Országos jelentés
8. évfolyam
Szakiskola
Szakközépiskola
4 évfolyamos gimnázium
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium
Budapesti általános iskola
Megyeszékhelyi általános iskola
Városi általános iskola
Községi általános iskola
Általános iskola
8 évfolyamos gimnázium
Budapesti általános iskola
Megyeszékhelyi általános iskola
Városi általános iskola
Községi általános iskola
Általános iskola
8. évfolyam
10. évfolyam
0
6. évfolyam
10
10. évfolyam
Intézményi jellemzők szerinti különbségek 41
42
Ajánlás
6. évfolyam
8. évfolyam
Szakiskola
Szakközépiskola
4 évfolyamos gimnázium
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium
Budapesti általános iskola
Városi általános iskola
Községi általános iskola
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium
Általános iskola
Szakiskola
Szakközépiskola
4 évfolyamos gimnázium
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium
Budapesti általános iskola
Megyeszékhelyi általános iskola
8. évfolyam
Megyeszékhelyi általános iskola
Városi általános iskola
Községi általános iskola
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium
Általános iskola
Budapesti általános iskola
Matematika-képességpont 1900
Budapesti általános iskola
Városi általános iskola
Községi általános iskola
8 évfolyamos gimnázium
Általános iskola
10. évfolyam
8. évfolyam
6. évfolyam
Megyeszékhelyi általános iskola
6. évfolyam
Megyeszékhelyi általános iskola
Városi általános iskola
Községi általános iskola
8 évfolyamos gimnázium
Általános iskola
10. évfolyam
8. évfolyam
6. évfolyam
Szövegértés-képességpont
25. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a különböző állagú telephelyek esetében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint MATEMATIKA
1800
1700
1600 Kitűnő állagú
1500 Jó állagú
Közepes állagú
1400 Rossz állagú
Nagyon rossz állagú
1300
1200
1100
10. évfolyam
1900 SZÖVEGÉRTÉS
1800
1700
1600 Kitűnő állagú
1500 Jó állagú
Közepes állagú
1400 Rossz állagú
1300 Nagyon rossz állagú
1200
1100
10. évfolyam
OKM2011 Országos jelentés
26. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a tanulói összetétel indexe szerint MATEMATIKA, 6. ÉVFOLYAM
Matematikai eszköztudás
1900 1800
Országos
1700
Általános iskola Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapesti általános iskola 8 évfolyamos gimnázium
1600 1500 1400 1300 1200 1100 –12
–10
–8
–6
–4
–2
0
2
4
6
8
10
12
A tanulói összetétel indexe
SZÖVEGÉRTÉS, 6. ÉVFOLYAM
Szövegértési képesség
1900 1800
Országos
1700
Általános iskola
1600
Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapesti általános iskola 8 évfolyamos gimnázium
1500 1400 1300 1200 1100 –12
–10
–8
–6
–4
–2
0
2
4
6
8
10
12
A tanulói összetétel indexe
Az ábra a következő oldalon folytatódik.
OKM2011 Országos jelentés
Intézményi jellemzők szerinti különbségek 43
Az előző oldalon lévő ábra folytatása. MATEMATIKA, 8. ÉVFOLYAM 1900 Országos
1800
Általános iskola
Matematikai eszköztudás
1700
Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapesti általános iskola 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
1600 1500 1400 1300 1200 1100 –12
–10
–8
–6
–4
–2
0
2
4
6
8
10
12
14
A tanulói összetétel indexe
SZÖVEGÉRTÉS, 8. ÉVFOLYAM
Szövegértési képesség
1900 1800
Országos
1700
Általános iskola Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapesti általános iskola 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
1600 1500 1400 1300 1200 1100 –12
–10
–8
–6
–4
–2
0
2
4
6
8
10
12
14
A tanulói összetétel indexe
Az ábra a következő oldalon folytatódik.
44
Ajánlás
OKM2011 Országos jelentés
Az előző oldalon lévő ábra folytatása. MATEMATIKA, 10. ÉVFOLYAM 1900 1800 Országos
Matematikai eszköztudás
1700
8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola
1600 1500 1400 1300
Szakiskola
1200 1100
–12
–10
–8
–6
–4
–2
0
2
4
6
8
10
12
14
A tanulói összetétel indexe
SZÖVEGÉRTÉS, 10. ÉVFOLYAM 1900
Szövegértési képesség
1800 Országos
1700
8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola
1600 1500 1400 1300
Szakiskola
1200 1100 –12
–10
–8
–6
–4
–2
0
2
4
6
8
10
12
14
A tanulói összetétel indexe
Az ábra a következő oldalon folytatódik.
OKM2011 Országos jelentés
Intézményi jellemzők szerinti különbségek 45
27. ábra: Átlageredmények és az átlageredmények konfidencia-intervalluma a tanulási nehézségekkel küzdők aránya szerint MATEMATIKA, 6. ÉVFOLYAM 1900
Matematikai eszköztudás
1800
Országos
1700
Általános iskola
1600
Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapest
1500 1400 1300
8 évfolyamos gimnázium
1200 1100 –3
–2
–1
0
1
2
3
A tanulási nehézségekkel küzdők aránya alapján képzett index
SZÖVEGÉRTÉS, 6. ÉVFOLYAM 1900
Szövegértési képesség
1800
Országos
1700
Általános iskola
1600
Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapest
1500 1400 1300
8 évfolyamos gimnázium
1200 1100 –3
–2
–1
0
1
2
3
A tanulási nehézségekkel küzdők aránya alapján képzett index
Az ábra a következő oldalon folytatódik.
46
Ajánlás
OKM2011 Országos jelentés
Az előző oldalon lévő ábra folytatása.
MATEMATIKA, 8. ÉVFOLYAM 1900 Országos
1800
Általános iskola
Matematikai eszköztudás
1700
Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapesti általános iskola 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
1600 1500 1400 1300 1200 1100 –3
–2
–1
0
1
2
3
A tanulási nehézségekkel küzdők aránya alapján képzett index
SZÖVEGÉRTÉS, 8. ÉVFOLYAM 1900 Országos
1800
Általános iskola Szövegértési képesség
1700 Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapesti általános iskola 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
1600 1500 1400 1300 1200 1100 –3
–2
–1
0
1
2
3
A tanulási nehézségekkel küzdők aránya alapján képzett index Az ábra a következő oldalon folytatódik.
OKM2011 Országos jelentés
Intézményi jellemzők szerinti különbségek 47
Az előző oldalon lévő ábra folytatása. MATEMATIKA, 10. ÉVFOLYAM 1900 1800 Országos
Matematikai eszköztudás
1700 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola
1600 1500 1400 1300
Szakiskola
1200 1100 –7
–6
–5
–4
–3
–2
–1
0
1
2
3
A tanulási nehézségekkel küzdők aránya alapján képzett index
SZÖVEGÉRTÉS, 10. ÉVFOLYAM 1900 1800 Országos
Szövegértési képesség
1700
8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola
1600 1500 1400 1300
Szakiskola
1200 1100 –7
–6
–5
–4
–3
–2
–1
0
1
2
3
A tanulási nehézségekkel küzdők aránya alapján képzett index
Az ábra a következő oldalon folytatódik.
48
Ajánlás
OKM2011 Országos jelentés
Táblázatok 2. táblázat: A 2011-es és a korábbi kompetenciamérések országos átlageredményei és a képesség eloszlások percentilisei Év
Átlag (S. H.)
Szórás (S. H.)
Percentilisek 5.
10.
25.
50.
75.
90.
95.
Matematika 6. évfolyam 2008 2009 2010 2011
1500 1484 1498 1486
(0,5) (0,6) (0,5) (0,6)
200 205 198 203
(0,4) (0,4) (0,4) (0,4)
1167 1150 1171 1158
1238 1362 1220 1343 1238 1359 1220 1341 8. évfolyam
1502 1480 1498 1486
1640 1622 1636 1628
1759 1750 1754 1749
1826 1829 1825 1820
2008 2009 2010 2011
1601 1605 1622 1601
(0,5) (0,5) (0,5) (0,6)
189 194 202 205
(0,3) (0,4) (0,4) (0,4)
1293 1277 1285 1245
1356 1468 1351 1474 1357 1483 1325 1462 10. évfolyam
1601 1608 1625 1611
1733 1738 1761 1745
1846 1853 1883 1857
1910 1921 1955 1923
2008 2009 2010 2011
1648 1618 1613 1635
(0,4) (0,4) (0,4) (0,5)
200 201 202 198
(0,4) (0,4) (0,4) (0,4)
1309 1283 1296 1304
1387 1353 1355 1376
1649 1617 1608 1639
1781 1753 1748 1767
1899 1877 1878 1887
1972 1952 1956 1962
1514 1479 1468 1503
Szövegértés 6. évfolyam 2008 2009 2010 2011
1500 1489 1483 1465
(0,5) (0,6) (0,6) (0,5)
200 205 200 191
(0,4) (0,4) (0,4) (0,3)
1145 1150 1134 1143
1231 1371 1221 1345 1212 1347 1213 1334 8. évfolyam
1515 1490 1492 1469
1641 1634 1629 1602
1746 1756 1737 1712
1806 1824 1795 1771
2008 2009 2010 2011
1579 1564 1583 1577
(0,5) (0,5) (0,4) (0,6)
191 200 193 193
(0,4) (0,4) (0,4) (0,4)
1248 1222 1244 1239
1326 1455 1299 1428 1325 1455 1321 1451 10. évfolyam
1590 1571 1595 1588
1714 1706 1724 1714
1818 1816 1823 1818
1877 1877 1876 1878
2008 2009 2010 2011
1609 1615 1620 1617
(0,4) (0,4) (0,4) (0,4)
206 200 209 196
(0,4) (0,4) (0,4) (0,4)
1250 1263 1250 1277
1327 1345 1340 1357
1620 1628 1635 1627
1760 1758 1773 1757
1868 1861 1879 1864
1924 1915 1935 1922
1467 1484 1484 1488
3. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között 2009-es és 2011-es évfolyam
6. évfolyam Átlag (S.H)
8. évfolyam Átlag (S.H)
10. évfolyam Átlag (S.H)
1601 (0,6) 1605 (0,5)
– 1635 (0,5)
1577 (0,6) 1564 (0,5)
– 1617 (0,4)
Matematika 6.-ról 8. évfolyamra 8.-ról 10. évfolyamra
1484 (0,6) –
6.-ról 8. évfolyamra 8.-ról 10. évfolyamra
1489 (0,6) –
Szövegértés
OKM2011 Országos jelentés
Táblázatok 49
4. táblázat: A tanulók megoszlása a képességszinteken a 2011-es és a korábbi kompetenciamérések esetében Az egyes képességszinteken teljesítők aránya Év
1. képes ségszint alatt % (S. H.)
1. % (S. H.)
2. % (S. H.)
3. % (S. H.)
4. % (S. H.)
5. % (S. H.)
6. % (S. H.)
7. % (S. H.)
Matematika 6. évfolyam 2008 2009 2010 2011
5,1 6,1 4,8 5,7
(0,07) (0,07) (0,06) (0,08)
11,9 13,3 12,3 13,9
(0,11) (0,12) (0,10) (0,10)
21,2 22,7 21,8 22,1
(0,15) (0,15) (0,12) (0,14)
26,0 (0,16) 25,6 (0,13) 25,9 (0,13) 24,6 (0,15) 8. évfolyam
21,0 18,8 20,7 20,0
(0,13) (0,12) (0,12) (0,15)
11,0 9,4 10,6 10,0
(0,10) (0,09) (0,10) (0,11)
3,4 3,3 3,3 3,0
(0,05) (0,06) (0,07) (0,05)
0,5 0,8 0,5 0,7
(0,02) (0,03) (0,02) (0,03)
2008 2009 2010 2011
0,8 1,3 1,0 2,0
(0,03) (0,04) (0,03) (0,04)
4,9 5,2 5,1 6,4
(0,07) (0,08) (0,06) (0,08)
15,0 13,4 12,9 13,6
(0,10) (0,10) (0,10) (0,11)
24,2 (0,12) 23,8 (0,14) 21,5 (0,10) 21,5 (0,13) 10. évfolyam
26,6 26,7 26,1 25,6
(0,14) (0,13) (0,12) (0,17)
18,7 19,2 20,0 20,0
(0,12) (0,12) (0,12) (0,13)
7,7 8,0 9,7 8,5
(0,08) (0,08) (0,09) (0,09)
2,0 2,4 3,6 2,4
(0,04) (0,04) (0,06) (0,04)
2008 2009 2010 2011
0,8 1,0 0,7 0,9
(0,03) (0,03) (0,03) (0,03)
3,9 5,2 4,9 4,2
(0,06) (0,07) (0,07) (0,06)
10,4 13,2 15,2 11,6
(0,09) (0,10) (0,11) (0,10)
26,9 25,9 25,1 27,4
(0,13) (0,12) (0,14) (0,14)
22,2 19,2 18,3 21,4
(0,14) (0,12) (0,11) (0,14)
10,9 9,1 8,7 9,8
(0,10) (0,08) (0,09) (0,09)
4,5 3,6 3,8 4,0
(0,06) (0,05) (0,06) (0,06)
20,5 22,8 23,3 20,9
(0,12) (0,14) (0,13) (0,14)
Szövegértés 6. évfolyam
50
2008 2009 2010 2011
2,5 1,9 2,3 2,1
(0,04) (0,04) (0,05) (0,04)
6,1 7,3 7,7 7,8
(0,07) (0,08) (0,08) (0,09)
13,6 16,7 15,7 18,0
(0,10) (0,13) (0,10) (0,13)
23,1 (0,14) 24,2 (0,16) 24,1 (0,14) 26,6 (0,14) 8. évfolyam
27,9 24,4 25,6 25,3
(0,14) (0,14) (0,14) (0,14)
19,1 16,8 17,8 15,3
(0,12) (0,13) (0,12) (0,12)
6,7 7,2 6,0 4,5
(0,07) (0,09) (0,07) (0,07)
0,9 1,5 0,8 0,5
(0,03) (0,04) (0,03) (0,02)
2008 2009 2010 2011
0,7 0,9 0,7 0,8
(0,03) (0,03) (0,03) (0,03)
2,8 3,6 2,9 3,0
(0,05) (0,06) (0,05) (0,05)
8,7 10,6 8,7 8,9
(0,08) (0,09) (0,09) (0,10)
18,7 (0,12) 20,1 (0,13) 18,4 (0,11) 18,9 (0,11) 10. évfolyam
27,8 26,3 26,3 27,2
(0,13) (0,13) (0,15) (0,15)
25,5 23,3 25,8 25,4
(0,13) (0,10) (0,13) (0,16)
12,7 12,1 14,3 12,7
(0,10) (0,10) (0,10) (0,11)
3,1 3,2 2,9 3,2
(0,05) (0,05) (0,05) (0,05)
2008 2009 2010 2011
0,5 0,8 0,9 0,6
(0,03) (0,03) (0,03) (0,03)
2,8 2,4 2,6 2,1
(0,05) (0,05) (0,05) (0,05)
8,7 7,3 7,2 6,8
(0,09) (0,09) (0,09) (0,08)
23,7 24,6 23,3 25,3
(0,13) (0,14) (0,13) (0,14)
24,7 26,6 25,5 26,6
(0,13) (0,15) (0,11) (0,13)
17,3 17,5 18,4 16,9
(0,10) (0,11) (0,12) (0,11)
6,0 5,3 6,9 5,7
(0,07) (0,07) (0,08) (0,07)
Táblázatok
16,4 15,5 15,1 15,9
(0,12) (0,11) (0,13) (0,11)
OKM2011 Országos jelentés
5. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes régiókban Régiók
Átlag (S. H.)
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
matematika 6. évfolyam Budapest Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
1550 1495 1483 1501 1486 1449 1454 1483
(1,5) (1,8) (1,7) (1,7) (1,6) (1,3) (1,3) (1,7)
1227 1176 1176 1199 1159 1110 1117 1178
1411 1354 1342 1365 1341 1300 1296 1344 8. évfolyam
1552 1495 1479 1498 1488 1452 1450 1479
1687 1631 1618 1633 1624 1597 1601 1618
1871 1825 1811 1814 1818 1780 1814 1800
Budapest Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
1664 1605 1598 1630 1590 1569 1564 1597
(1,5) (1,6) (1,6) (1,6) (1,8) (1,5) (1,3) (1,5)
1308 1262 1266 1302 1236 1205 1194 1275
1535 1474 1462 1500 1450 1430 1410 1467 10. évfolyam
1675 1616 1605 1640 1599 1580 1572 1602
1805 1740 1738 1766 1733 1717 1722 1730
1977 1915 1913 1933 1910 1892 1913 1904
Budapest Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
1671 1648 1633 1667 1621 1598 1604 1638
(1,0) (1,5) (1,3) (1,2) (1,4) (1,4) (1,0) (1,3)
1336 1310 1320 1355 1297 1263 1255 1329
1670 1651 1634 1668 1626 1604 1610 1642
1802 1785 1762 1791 1756 1734 1744 1759
2007 1986 1951 1987 1937 1919 1935 1941
1538 1513 1505 1539 1486 1462 1463 1514 szövegértés 6. évfolyam
Budapest Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
1534 1478 1469 1489 1455 1415 1428 1470
(1,4) (1,8) (1,6) (1,7) (1,7) (1,4) (1,2) (1,7)
1226 1169 1166 1197 1144 1085 1094 1170
1411 1347 1342 1365 1325 1278 1291 1343 8. évfolyam
1543 1480 1470 1491 1455 1420 1431 1470
1667 1614 1599 1612 1590 1557 1568 1600
1815 1780 1764 1774 1763 1732 1748 1763
Budapest Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
1654 1587 1581 1603 1565 1530 1532 1577
(1,2) (1,6) (1,6) (1,6) (1,7) (1,5) (1,4) (1,5)
1338 1275 1265 1301 1234 1180 1174 1266
1541 1468 1459 1484 1440 1397 1395 1456 10. évfolyam
1666 1594 1588 1613 1573 1540 1545 1585
1781 1714 1712 1726 1698 1672 1680 1706
1926 1872 1873 1885 1866 1841 1850 1865
Budapest Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
1661 1631 1611 1645 1604 1579 1578 1622
(1,1) (1,4) (1,2) (1,2) (1,4) (1,1) (0,9) (1,1)
1328 1281 1285 1334 1278 1236 1219 1309
1671 1644 1616 1652 1616 1588 1591 1628
1797 1773 1743 1777 1740 1719 1728 1754
1952 1940 1913 1938 1905 1891 1894 1918
OKM2011 Országos jelentés
1541 1496 1487 1522 1473 1448 1441 1500
Táblázatok 51
6. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes megyékben Megyék
Átlag (S. H.)
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Matematika 6. évfolyam Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
1550 1487 1483 1452 1445 1513 1481 1504 1463 1460 1420 1482 1450 1495 1481 1466 1490 1494 1486 1502
(1,5) (2,7) (2,6) (2,9) (1,6) (3,1) (2,5) (2,8) (2,4) (2,6) (2,6) (3,1) (3,1) (1,8) (2,9) (1,9) (3,3) (3,9) (2,9) (3,4)
1227 1164 1169 1171 1104 1203 1169 1200 1122 1124 1101 1179 1123 1176 1152 1120 1157 1201 1181 1192
1411 1342 1344 1312 1289 1377 1333 1370 1305 1318 1271 1348 1312 1354 1338 1306 1350 1358 1348 1363 8. évfolyam
1552 1486 1480 1442 1444 1517 1471 1503 1459 1471 1413 1477 1455 1495 1482 1464 1497 1489 1485 1500
1687 1622 1623 1586 1597 1643 1622 1636 1615 1603 1561 1612 1589 1631 1620 1614 1631 1624 1618 1636
1871 1835 1800 1766 1787 1828 1818 1812 1813 1768 1772 1808 1767 1825 1811 1838 1805 1806 1803 1827
Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
1664 1600 1593 1577 1559 1621 1593 1637 1577 1598 1539 1595 1563 1605 1582 1568 1585 1621 1607 1629
(1,5) (2,6) (2,3) (3,2) (1,6) (2,6) (2,8) (2,3) (2,4) (3,3) (2,6) (3,0) (3,8) (1,6) (3,1) (2,2) (3,8) (3,1) (2,8) (3,1)
1308 1239 1270 1249 1197 1299 1250 1316 1196 1225 1184 1266 1210 1262 1232 1198 1237 1295 1288 1283
1535 1465 1467 1442 1417 1497 1450 1513 1428 1465 1389 1465 1425 1474 1440 1410 1439 1484 1473 1499
1675 1609 1599 1579 1569 1626 1601 1645 1589 1607 1539 1599 1577 1616 1590 1576 1594 1623 1613 1646
1805 1742 1724 1713 1710 1752 1735 1768 1737 1747 1684 1737 1702 1740 1726 1727 1729 1761 1743 1768
1977 1918 1905 1893 1888 1914 1916 1931 1911 1911 1893 1900 1878 1915 1896 1925 1907 1931 1916 1938
A táblázat a következő oldalon folytatódik.
52
Táblázatok
OKM2011 Országos jelentés
Az előző oldalon lévő táblázat folytatása. Megyék
Átlag (S. H.)
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
1670 1637 1643 1621 1591 1656 1614 1681 1629 1629 1605 1621 1610 1651 1614 1593 1627 1649 1666 1661
1802 1768 1763 1737 1729 1773 1744 1805 1763 1745 1738 1756 1732 1785 1741 1728 1759 1768 1787 1780
2007 1935 1945 1908 1917 1967 1924 2008 1953 1925 1930 1954 1916 1986 1933 1913 1941 1962 1974 1967
1543 1458 1465 1454 1408 1494 1460 1501 1458 1449 1397 1462 1420 1480 1456 1429 1450 1485 1490 1482
1667 1592 1588 1577 1549 1634 1595 1623 1593 1577 1535 1585 1554 1614 1587 1563 1589 1605 1612 1605
1815 1773 1739 1753 1726 1795 1756 1783 1776 1744 1729 1754 1737 1780 1756 1730 1752 1769 1782 1763
Matematika 10. évfolyam Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
1671 1630 1639 1616 1586 1654 1614 1684 1623 1620 1601 1623 1609 1648 1611 1587 1621 1647 1667 1659
(1,0) (2,4) (2,1) (2,2) (1,9) (2,2) (2,1) (1,9) (1,7) (2,1) (2,1) (2,5) (3,6) (1,5) (2,7) (1,6) (3,2) (2,6) (2,3) (2,4)
1336 1309 1330 1311 1245 1341 1299 1372 1271 1293 1248 1311 1291 1310 1292 1247 1287 1339 1355 1352
1538 1495 1515 1496 1443 1533 1488 1556 1483 1493 1468 1481 1483 1513 1477 1441 1484 1517 1547 1534 Szövegértés 6. évfolyam
Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
1534 1456 1461 1452 1404 1497 1461 1499 1452 1441 1401 1464 1422 1478 1455 1422 1452 1484 1484 1477
(1,4) (2,8) (2,5) (2,8) (1,7) (3,1) (2,6) (2,5) (2,4) (2,8) (2,5) (2,8) (3,9) (1,8) (2,7) (1,8) (3,6) (3,2) (2,9) (3,0)
1226 1140 1165 1160 1069 1190 1154 1214 1121 1116 1079 1169 1111 1169 1150 1084 1146 1195 1181 1180
1411 1323 1333 1326 1263 1370 1336 1376 1312 1306 1267 1342 1291 1347 1325 1289 1326 1365 1353 1347
A táblázat a következő oldalon folytatódik.
OKM2011 Országos jelentés
Táblázatok 53
Az előző oldalon lévő táblázat folytatása. Megyék
Átlag (S. H.)
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
1666 1582 1586 1559 1528 1610 1586 1624 1567 1573 1522 1574 1539 1594 1567 1536 1572 1600 1600 1605
1781 1711 1703 1680 1661 1731 1712 1737 1696 1701 1661 1702 1666 1714 1688 1673 1692 1721 1722 1715
1926 1885 1863 1849 1833 1878 1872 1897 1874 1861 1847 1876 1845 1872 1847 1835 1858 1877 1874 1869
1671 1631 1628 1600 1574 1646 1604 1672 1615 1608 1588 1605 1598 1644 1596 1568 1617 1635 1641 1637
1797 1759 1759 1731 1709 1764 1732 1789 1748 1733 1723 1741 1737 1773 1722 1711 1741 1763 1757 1767
1952 1923 1926 1888 1884 1931 1901 1952 1910 1896 1894 1919 1911 1940 1880 1876 1897 1929 1922 1931
Szövegértés 8. évfolyam Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
1654 1572 1575 1555 1519 1601 1576 1617 1554 1556 1516 1573 1529 1587 1558 1523 1562 1594 1595 1591
(1,2) (2,7) (2,3) (2,9) (1,6) (2,5) (2,5) (2,5) (2,0) (3,3) (2,6) (2,9) (3,7) (1,6) (2,8) (2,0) (3,4) (3,2) (2,6) (2,8)
1338 1231 1266 1254 1171 1277 1241 1316 1193 1186 1164 1257 1192 1275 1229 1163 1249 1294 1296 1287
Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
1661 1617 1623 1597 1565 1641 1599 1664 1599 1600 1581 1599 1601 1631 1591 1556 1601 1626 1636 1632
(1,1) (2,2) (1,9) (2,0) (1,5) (1,9) (2,0) (1,7) (1,7) (2,1) (2,1) (2,4) (2,8) (1,4) (2,5) (1,7) (2,6) (2,6) (2,2) (2,0)
1328 1286 1307 1286 1208 1335 1277 1367 1233 1278 1230 1242 1281 1281 1278 1192 1267 1288 1342 1318
54
Táblázatok
1541 1442 1453 1434 1387 1485 1455 1504 1423 1425 1383 1453 1396 1468 1439 1382 1437 1471 1469 1468 10. évfolyam 1541 1483 1497 1472 1431 1528 1476 1545 1465 1478 1450 1470 1471 1496 1466 1415 1469 1502 1520 1510
OKM2011 Országos jelentés
7. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes kistérségekben 6. évfolyam Kistérségek
Átlag (S. H.)
8. évfolyam
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Átlag (S. H.)
10. évfolyam
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Átlag (S. H.)
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Matematika Abai
1490 (9,3)
Abaúj–Hegyközi
1385 (10,4) 1101 1233 1348 1527 1728 1539 (14,6) 1191 1396 1545 1690 1898 1723 (9,2)
Adonyi
1386 (10,9) 1122 1279 1375 1496 1679 1467 (11,2) 1167 1356 1479 1575 1734 1595 (15,9) 1354 1511 1581 1686 1837
Ajkai
1464 (9,4)
1169 1343 1462 1589 1797 1571 (8,1)
1229 1446 1567 1710 1863 1614 (6,1)
1313 1495 1620 1734 1911
Aszódi
1443 (10,2) 1111 1290 1445 1594 1768 1569 (8,5)
1236 1425 1588 1710 1852 1692 (8,3)
1445 1588 1687 1788 1945
Bácsalmási
1504 (13,0) 1172 1370 1498 1623 1815 1641 (13,0) 1371 1519 1623 1773 1935 1616 (16,0) 1268 1490 1631 1737 1903
Bajai
1488 (6,6)
1178 1352 1491 1629 1795 1609 (5,8)
1282 1474 1622 1732 1933 1632 (5,2)
1314 1494 1639 1755 1940
Baktalórántházai
1467 (7,9)
1142 1316 1475 1599 1811 1552 (9,5)
1218 1423 1553 1695 1864 1592 (7,7)
1298 1502 1611 1708 1825
Balassagyarmati
1462 (8,3)
1136 1335 1459 1593 1813 1592 (7,8)
1230 1481 1618 1716 1872 1590 (6,1)
1276 1454 1590 1720 1907
Balatonalmádi
1459 (12,5) 1156 1308 1450 1589 1831 1607 (10,2) 1318 1477 1605 1732 1873 1790 (13,1) 1568 1682 1784 1885 2098
Balatonföldvári
1468 (22,5) 1152 1310 1489 1613 1781 1634 (20,1) 1288 1530 1629 1777 1950
Balatonfüredi
1501 (13,6) 1220 1389 1498 1625 1806 1650 (13,3) 1334 1518 1650 1787 1969 1678 (8,6)
Balmazújvárosi
1394 (9,5)
1101 1239 1399 1535 1714 1514 (10,3) 1168 1375 1505 1635 1887 1544 (12,8) 1235 1407 1558 1678 1857
Barcsi
1504 (7,9)
1139 1347 1519 1667 1802 1598 (9,1)
Bátonyterenyei
1471 (9,1)
1205 1354 1470 1591 1732 1518 (11,2) 1180 1361 1545 1665 1804 1504 (13,6) 1199 1366 1531 1615 1754
Békéscsabai
1518 (6,3)
1241 1393 1515 1629 1797 1615 (6,4)
1343 1481 1609 1744 1921 1662 (3,1)
1368 1550 1663 1773 1931
Békési
1406 (8,5)
1111 1261 1390 1527 1740 1573 (9,6)
1215 1415 1579 1712 1939 1595 (6,6)
1283 1477 1597 1709 1879
Bélapátfalvai
1434 (16,8) 1085 1258 1435 1621 1747 1596 (15,7) 1277 1506 1609 1698 1843
Berettyóújfalui
1410 (6,6)
1069 1238 1402 1598 1747 1517 (7,8)
Bicskei
1445 (9,6)
1154 1315 1418 1571 1761 1563 (10,1) 1213 1435 1569 1720 1877 1589 (15,8) 1327 1483 1566 1684 1865
Bodrogközi
1388 (11,1) 1086 1223 1368 1544 1743 1509 (11,8) 1127 1337 1546 1691 1826
Bonyhádi
1545 (8,3)
1233 1425 1537 1672 1876 1672 (11,1) 1340 1541 1679 1806 1972 1693 (7,4)
1324 1526 1702 1847 2041
Budaörsi
1567 (6,4)
1239 1426 1564 1714 1885 1658 (6,2)
1334 1524 1677 1788 1968 1842 (9,2)
1563 1723 1844 1972 2121
Budapesti
1550 (1,5)
1227 1411 1552 1687 1871 1664 (1,5)
1308 1535 1675 1805 1977 1671 (1,0)
1336 1538 1670 1802 2007
Ceglédi
1495 (4,6)
1167 1347 1497 1632 1838 1597 (4,8)
1248 1463 1616 1741 1899 1573 (4,4)
1230 1452 1575 1698 1888
Celldömölki
1462 (11,4) 1181 1326 1462 1593 1754 1597 (9,7)
Csengeri
1598 (11,1) 1180 1483 1638 1779 1872 1780 (10,3) 1261 1576 1844 2006 2079 1532 (19,8) 1269 1408 1519 1631 1855
Csepregi
1499 (19,3) 1230 1377 1473 1634 1785 1640 (17,7) 1280 1491 1615 1794 1979 1651 (16,6) 1437 1540 1635 1767 1895
Csongrádi
1475 (10,4) 1208 1343 1459 1615 1792 1588 (10,7) 1248 1490 1601 1704 1866 1641 (7,4)
1371 1524 1642 1750 1896
Csornai
1508 (9,7)
1313 1519 1625 1709 1870
Csurgói
1413 (15,0) 1122 1259 1404 1547 1770 1548 (14,0) 1163 1356 1543 1736 1951 1576 (12,2) 1302 1455 1561 1670 1895
Dabasi
1510 (7,0)
1202 1378 1502 1639 1827 1579 (7,6)
1239 1438 1591 1718 1897 1580 (8,8)
1301 1470 1585 1698 1889
Debreceni
1539 (3,8)
1214 1394 1539 1678 1878 1655 (3,3)
1292 1513 1666 1799 1968 1661 (2,1)
1331 1537 1662 1792 1974
Derecske–Létavértesi
1441 (8,2)
1130 1309 1438 1571 1767 1568 (8,3)
1205 1415 1576 1723 1884 1606 (13,1) 1299 1494 1619 1733 1866
Devecseri
1492 (14,5) 1182 1345 1494 1628 1806 1525 (13,7) 1220 1382 1535 1671 1812
Dombóvári
1460 (9,8)
1144 1305 1450 1588 1805 1552 (10,2) 1202 1402 1546 1696 1877 1603 (8,2)
Dorogi
1468 (8,7)
1168 1336 1467 1595 1761 1549 (7,5)
1240 1437 1558 1669 1842 1614 (14,6) 1394 1519 1603 1716 1874
Dunakeszi
1523 (5,8)
1241 1400 1518 1643 1813 1622 (7,1)
1296 1489 1628 1762 1935 1693 (9,6)
1359 1558 1681 1823 2052
Dunaújvárosi
1484 (6,4)
1168 1347 1483 1617 1810 1605 (6,5)
1300 1475 1617 1734 1900 1572 (4,0)
1262 1438 1575 1699 1891
Edelényi
1435 (5,7)
1099 1281 1441 1566 1766 1516 (7,1)
1154 1348 1525 1685 1830 1503 (12,2) 1213 1378 1485 1641 1777
Egri
1520 (5,7)
1186 1403 1521 1651 1820 1675 (5,4)
1313 1544 1684 1815 1976 1640 (3,2)
Encsi
1383 (6,2)
1055 1214 1340 1530 1786 1478 (8,2)
1136 1303 1458 1628 1881 1442 (11,1) 1112 1279 1410 1613 1843
Enyingi
1376 (12,0) 1142 1267 1340 1484 1681 1491 (11,1) 1211 1378 1485 1610 1783 1502 (28,6) 1227 1333 1526 1632 1770
Ercsi
1420 (13,5) 1153 1273 1399 1576 1776 1552 (13,7) 1184 1381 1566 1721 1890
Érdi
1527 (5,1)
1207 1387 1529 1657 1873 1639 (5,6)
1311 1517 1643 1771 1946 1726 (7,3)
1360 1589 1732 1881 2057
Esztergomi
1541 (6,6)
1226 1408 1536 1661 1864 1607 (5,8)
1303 1482 1609 1745 1909 1630 (4,4)
1317 1480 1622 1772 1965
Fehérgyarmati
1434 (6,6)
1139 1307 1422 1559 1755 1525 (8,9)
1140 1386 1537 1676 1847 1511 (8,6)
1192 1367 1494 1687 1828
Fonyódi
1506 (12,0) 1108 1393 1524 1652 1787 1649 (12,1) 1335 1535 1640 1772 1961 1626 (9,3)
1330 1522 1638 1734 1904
Füzesabonyi
1475 (7,0)
Gárdonyi
1445 (12,2) 1195 1310 1428 1572 1796 1590 (12,7) 1318 1440 1611 1710 1898 1614 (13,1) 1346 1489 1627 1726 1824
Gödöllői
1519 (5,6)
1163 1368 1522 1666 1858 1622 (5,7)
1285 1502 1644 1741 1912 1643 (5,2)
1264 1473 1630 1824 2027
Gyáli
1452 (10,1) 1158 1331 1443 1575 1746 1579 (8,6)
1261 1431 1581 1703 1907 1675 (11)
1401 1537 1670 1807 1969
Gyöngyösi
1489 (5,6)
1157 1350 1500 1636 1784 1599 (6,1)
1263 1479 1610 1739 1893 1638 (4,9)
1334 1521 1646 1752 1934
Győri
1521 (4,3)
1204 1383 1518 1654 1839 1660 (3,6)
1337 1540 1665 1785 1960 1698 (2,5)
1384 1570 1696 1819 2030
Gyulai
1429 (7,7)
1155 1302 1432 1558 1720 1564 (8,7)
1232 1435 1566 1703 1857 1573 (5,6)
1264 1459 1580 1682 1882
Hajdúböszörményi
1456 (7,1)
1139 1296 1450 1609 1828 1556 (6,3)
1203 1419 1568 1708 1867 1586 (5,3)
1255 1446 1587 1731 1914
Hajdúhadházi
1397 (5,2)
1094 1243 1389 1559 1732 1528 (6,9)
1158 1369 1551 1690 1845 1528 (11,8) 1194 1325 1516 1686 1987
Hajdúszoboszlói
1458 (10,4) 1114 1298 1465 1614 1784 1547 (11,8) 1202 1424 1558 1686 1873 1644 (7,6)
1338 1539 1651 1752 1917
Hatvani
1456 (7,8)
1264 1435 1565 1689 1851
1174 1316 1459 1643 1908 1524 (9,2)
1226 1379 1501 1643 1827 1636 (8,4)
1148 1358 1495 1598 1737 1569 (8,5)
1182 1328 1456 1582 1725 1612 (8,3)
1192 1379 1516 1655 1914 1526 (13,6) 1273 1453 1539 1623 1730
1179 1457 1632 1755 1884 1591 (8,9)
1132 1343 1516 1694 1891 1502 (5,4)
1550 1676 1746 1792 1826
1369 1572 1683 1802 1931 1291 1455 1587 1724 1902
1191 1341 1496 1643 1836
1256 1443 1612 1732 1903 1613 (12,5) 1338 1504 1598 1728 1950
1327 1528 1634 1760 1889 1607 (9,7)
1320 1491 1604 1713 1897
1298 1517 1650 1766 1943
1220 1467 1583 1681 1842 1526 (15,2) 1317 1475 1534 1611 1697
1325 1476 1607 1747 1908 1564 (5,5)
A táblázat a következő oldalon folytatódik.
OKM2011 Országos jelentés
Táblázatok 55
Az előző oldalon lévő táblázat folytatása. 6. évfolyam Kistérségek
Átlag (S. H.)
8. évfolyam
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Átlag (S. H.)
10. évfolyam
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Átlag (S. H.)
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Hevesi Hévízi
1322 (7,0)
Hódmezővásárhelyi
1491 (7,6)
1180 1354 1484 1628 1789 1612 (6,7)
1319 1489 1620 1735 1899 1628 (5,0)
Ibrány–Nagyhalászi
1384 (6,3)
1087 1238 1374 1520 1706 1482 (8,1)
1149 1325 1482 1628 1828 1487 (10,8) 1208 1351 1510 1589 1746
Jánoshalmai
1525 (12,5) 1223 1418 1554 1630 1789 1585 (13,6) 1340 1470 1582 1677 1908 1589 (13,2) 1332 1484 1608 1690 1845
Jászberényi
1412 (5,6)
Kadarkúti
1433 (11,7) 1117 1277 1426 1574 1847 1447 (11,7) 1162 1309 1412 1601 1816 1448 (15,0) 1243 1358 1464 1515 1675
Kalocsai
1466 (7,9)
1147 1318 1460 1609 1800 1571 (8,5)
1269 1446 1573 1698 1869 1645 (7,4)
1345 1540 1639 1750 1970
Kaposvári
1526 (4,9)
1221 1400 1530 1646 1838 1628 (5,5)
1293 1507 1632 1765 1917 1652 (3,6)
1315 1519 1662 1779 1980
Kapuvár–Beledi
1552 (10,6) 1206 1418 1572 1686 1824 1636 (11,1) 1250 1502 1670 1787 1908 1654 (14,9) 1266 1492 1693 1786 1955
Karcagi
1428 (7,5)
1098 1279 1418 1581 1788 1551 (8,1)
1227 1415 1553 1689 1868 1583 (5,2)
1262 1453 1594 1727 1854
Kazincbarcikai
1476 (6,2)
1095 1329 1499 1631 1803 1570 (6,9)
1230 1444 1580 1710 1872 1523 (5,0)
1210 1387 1523 1646 1842
Kecskeméti
1494 (4,8)
1177 1352 1490 1636 1820 1601 (3,9)
1265 1475 1614 1734 1916 1659 (3,2)
1342 1538 1662 1783 1965
Keszthelyi
1507 (9,7)
1224 1370 1510 1630 1817 1649 (10,0) 1306 1527 1658 1786 1957 1650 (5,3)
1318 1533 1655 1774 1941
Kisbéri
1443 (11,8) 1124 1317 1451 1569 1759 1580 (14,0) 1294 1434 1573 1724 1912 1633 (15,5) 1348 1535 1665 1747 1835
Kiskőrösi
1488 (7,6)
1157 1338 1488 1639 1828 1584 (6,3)
1244 1455 1579 1728 1894 1642 (7,0)
1318 1513 1643 1775 1954
Kiskunfélegyházai
1447 (10,1) 1164 1303 1437 1591 1753 1543 (7,3)
1241 1419 1552 1670 1846 1602 (5,4)
1312 1473 1597 1736 1900
Kiskunhalasi
1496 (7,6)
1342 1518 1624 1741 1948 1631 (6,0)
1317 1493 1635 1758 1936
Kiskunmajsai
1439 (12,3) 1110 1303 1438 1571 1780 1579 (12,5) 1254 1426 1579 1720 1933 1637 (14,1) 1380 1532 1637 1727 1855
Kisteleki
1489 (13,7) 1205 1350 1477 1608 1820 1555 (12,3) 1244 1406 1551 1677 1876 1618 (22,2) 1360 1542 1618 1714 1880
Kisvárdai
1464 (6,0)
1138 1310 1468 1593 1811 1589 (5,9)
1245 1430 1585 1730 1952 1627 (3,9)
1298 1512 1636 1753 1932
Komáromi
1450 (8,3)
1151 1322 1449 1571 1753 1598 (11,0) 1242 1449 1620 1752 1878 1573 (6,4)
1306 1456 1559 1693 1848
Komlói
1398 (10,4) 1120 1246 1399 1523 1723 1559 (9,7)
Körmendi
1508 (12,1) 1181 1332 1497 1671 1857 1590 (13,8) 1283 1462 1601 1706 1906 1587 (11,1) 1354 1440 1575 1703 1917
Kőszegi
1489 (14,6) 1205 1350 1487 1606 1789 1617 (14,8) 1320 1479 1615 1750 1957 1706 (12,5) 1386 1592 1700 1845 2018
Kunszentmártoni
1371 (8,1)
1095 1246 1360 1490 1696 1493 (8,3)
1221 1366 1488 1629 1791 1535 (9,0)
1220 1403 1577 1656 1804
Kunszentmiklósi
1458 (9,1)
1158 1329 1447 1591 1793 1561 (9,7)
1256 1426 1555 1706 1879 1671 (9,5)
1466 1588 1674 1753 1867
Lengyeltóti
1357 (18,1) 1055 1192 1314 1484 1752 1456 (16,6) 1127 1321 1452 1588 1751
Lenti
1495 (15,9) 1154 1393 1500 1608 1793 1569 (16,1) 1266 1419 1564 1720 1880 1689 (10,7) 1457 1623 1704 1768 1887
Letenyei
1422 (18,2) 1131 1275 1371 1588 1816 1589 (17,9) 1202 1399 1578 1757 1980
Makói
1472 (8,1)
1167 1354 1466 1596 1794 1568 (7,3)
1228 1436 1583 1698 1872 1641 (7,2)
Marcali
1486 (8,9)
1145 1333 1481 1660 1837 1558 (8,8)
1225 1439 1568 1685 1834 1574 (12,0) 1241 1482 1592 1688 1856
Mátészalkai
1524 (5,1)
1102 1346 1544 1718 1870 1577 (5,7)
1214 1402 1592 1744 1899 1526 (5,0)
Mezőcsáti
1413 (12,3) 1099 1252 1424 1564 1703 1548 (11,2) 1223 1414 1539 1677 1848 1565 (21,3) 1246 1381 1549 1767 1932
Mezőkovácsházai
1477 (7,0)
1176 1348 1474 1616 1794 1594 (8,2)
1225 1455 1594 1736 1937 1561 (9,1)
1314 1453 1571 1663 1806
Mezőkövesdi
1438 (7,7)
1152 1303 1438 1563 1747 1591 (10,0) 1209 1453 1591 1732 1938 1634 (8,0)
1317 1548 1658 1741 1861
Mezőtúri
1460 (11,8) 1147 1336 1462 1598 1773 1524 (10,2) 1226 1392 1530 1643 1824 1604 (8,8)
1293 1484 1604 1720 1922
Miskolci
1488 (3,2)
1135 1350 1497 1632 1805 1591 (2,7)
1219 1455 1607 1736 1903 1617 (2,1)
1280 1478 1621 1755 1943
Mohácsi
1483 (8,7)
1168 1334 1473 1609 1848 1597 (7,9)
1232 1466 1608 1742 1929 1603 (7,1)
1326 1505 1608 1694 1852
Monori
1460 (5,5)
1161 1325 1460 1585 1777 1568 (5,0)
1236 1434 1582 1709 1854 1618 (6,4)
1299 1468 1638 1753 1921
Mórahalomi
1489 (10,5) 1200 1359 1517 1600 1777 1611 (11,2) 1284 1490 1619 1740 1912 1534 (12,2) 1255 1431 1533 1666 1767
Móri
1474 (11)
1186 1340 1467 1612 1803 1576 (11,1) 1233 1436 1585 1697 1907 1603 (11,0) 1294 1501 1607 1715 1883
Mosonmagyaróvári
1484 (6,8)
1188 1359 1486 1608 1772 1616 (6,7)
Nagyatádi
1438 (9,8)
1111 1282 1431 1583 1801 1556 (10,3) 1189 1408 1586 1690 1885 1525 (11,9) 1199 1375 1536 1678 1838
Nagykállói
1397 (6,0)
1098 1256 1388 1526 1721 1473 (7,2)
1156 1332 1474 1609 1807 1479 (6,5)
1175 1351 1477 1604 1768
Nagykanizsai
1519 (6,7)
1185 1377 1526 1662 1852 1640 (7,0)
1283 1513 1652 1763 1939 1653 (4,6)
1349 1519 1650 1786 1965
Nagykátai
1420 (6,2)
1148 1288 1413 1542 1742 1531 (6,6)
1209 1384 1540 1660 1851 1617 (7,3)
1284 1485 1624 1763 1913
Nyírbátori
1433 (7,3)
1114 1262 1420 1576 1833 1547 (6,7)
1184 1391 1560 1700 1899 1476 (8,7)
1186 1331 1465 1611 1803
Nyíregyházai
1517 (4,8)
1176 1392 1519 1646 1844 1635 (4,4)
1279 1502 1646 1777 1957 1658 (2,7)
1334 1526 1665 1796 1967
Orosházai
1449 (6,5)
1187 1312 1445 1585 1759 1591 (7,4)
1291 1468 1591 1719 1885 1627 (6,9)
1334 1511 1639 1758 1880
Oroszlányi
1490 (11,0) 1160 1350 1485 1623 1840 1618 (8,6)
1307 1492 1619 1755 1910 1605 (12,2) 1264 1494 1623 1709 1887
Ózdi
1395 (4,5)
1168 1366 1513 1633 1789 1509 (7,1)
Őriszentpéteri
1550 (25,3) 1297 1446 1545 1682 1771 1608 (32,6) 1293 1492 1581 1741 1954
Pacsai
1468 (18)
1104 1310 1441 1662 1816 1534 (20,3) 1168 1396 1500 1686 1902
Paksi
1495 (8,4)
1148 1337 1520 1646 1809 1608 (7,1)
Pannonhalmai
1430 (14,8) 1141 1303 1417 1552 1744 1638 (13)
1316 1501 1646 1776 1897 1897 (22,3) 1613 1789 1895 2025 2187
Pápai
1479 (7,6)
1283 1495 1636 1763 1918 1654 (5,3)
Pásztói
1432 (10,1) 1107 1306 1435 1556 1743 1523 (9,9)
1186 1372 1539 1685 1824 1736 (13,0) 1478 1632 1740 1840 2002
Pécsi
1532 (4,4)
1313 1515 1654 1775 1942 1668 (2,7)
Pécsváradi
1539 (13,6) 1127 1405 1525 1663 1958 1630 (14,5) 1304 1499 1670 1774 1905 1513 (11,5) 1224 1404 1529 1633 1748
1044 1166 1318 1465 1645 1473 (9,3)
1139 1305 1485 1615 1801 1546 (12,2) 1231 1422 1532 1681 1891
1481 (18,4) 1187 1348 1458 1629 1813 1633 (15,9) 1338 1518 1649 1737 1905 1762 (19,1) 1497 1675 1766 1843 1993
1098 1268 1409 1549 1752 1526 (5,9)
1170 1357 1498 1641 1789 1635 (7,1)
1066 1219 1383 1559 1792 1498 (5,3)
1186 1329 1481 1618 1790 1624 (7,3) 1199 1391 1533 1670 1856 1644 (3,9)
1176 1378 1532 1679 1841 1613 (4,9)
1299 1517 1632 1757 1909
1312 1482 1613 1734 1927
1256 1430 1544 1698 1893 1509 (12,0) 1230 1384 1509 1616 1797
1298 1495 1609 1742 1931 1630 (5,6)
1246 1466 1619 1756 1936 1676 (8,1)
1357 1518 1648 1757 1910 1192 1374 1531 1665 1852
1328 1513 1626 1753 1934
1163 1370 1510 1652 1837
1343 1575 1689 1808 1971 1314 1525 1658 1784 1976 1356 1539 1680 1797 1960
A táblázat a következő oldalon folytatódik.
56
Táblázatok
OKM2011 Országos jelentés
Az előző oldalon lévő táblázat folytatása. 6. évfolyam Kistérségek
Átlag (S. H.)
8. évfolyam
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Átlag (S. H.)
10. évfolyam
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Átlag (S. H.)
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Pétervásárai Pilisvörösvári
1397 (10,0) 1090 1247 1432 1539 1689 1496 (15,5) 1138 1338 1518 1658 1855 1541 (26)
1195 1454 1559 1672 1786
1504 (7,7)
1265 1466 1605 1733 1897
Polgári
1432 (15,7) 1085 1312 1438 1566 1760 1572 (16,7) 1240 1436 1576 1725 1885 1433 (11,8) 1154 1305 1416 1549 1713
Püspökladányi
1420 (8,2)
1085 1265 1392 1575 1813 1505 (6,4)
1157 1328 1511 1683 1849 1568 (8,7)
1247 1428 1559 1697 1898
Ráckevei
1449 (4,8)
1157 1309 1446 1577 1776 1579 (4,3)
1260 1455 1586 1704 1904 1658 (5,3)
1343 1529 1660 1795 1962
Rétsági
1421 (11,4) 1078 1288 1420 1564 1732 1573 (11,4) 1259 1466 1590 1676 1850 1558 (22,8) 1256 1468 1586 1685 1728
Salgótarjáni
1482 (5,1)
Sárbogárdi
1431 (10,9) 1115 1294 1426 1571 1756 1609 (11,5) 1248 1449 1616 1748 1974 1656 (14,2) 1276 1510 1673 1800 1962
Sarkadi
1365 (11,3) 1100 1226 1351 1486 1667 1519 (12,0) 1171 1375 1530 1695 1820 1541 (23,6) 1276 1394 1524 1683 1912
Sárospataki
1410 (9,1)
1134 1280 1408 1545 1700 1563 (9,3)
1254 1445 1558 1698 1887 1648 (8,3)
1334 1515 1654 1782 1992
Sárvári
1464 (11,7) 1193 1312 1456 1607 1775 1597 (8,5)
1278 1472 1600 1746 1868 1626 (8,5)
1293 1525 1630 1744 1908
Sásdi
1428 (13,9) 1147 1290 1424 1552 1679 1562 (14,2) 1199 1445 1559 1705 1870 1421 (26,1) 1124 1230 1396 1564 1732
Sátoraljaújhelyi
1577 (8,8)
Sellyei
1463 (11,9) 1170 1335 1439 1601 1858 1476 (16,0) 1110 1302 1498 1626 1807 1448 (17,0) 1174 1311 1454 1587 1714
Siklósi
1431 (9,2)
1112 1273 1424 1565 1778 1520 (8,8)
Siófoki
1471 (8,4)
1197 1361 1453 1583 1784 1568 (10,0) 1275 1434 1568 1686 1894 1588 (7,4)
1283 1441 1589 1722 1945
Sopron–Fertődi
1500 (5,8)
1215 1369 1491 1626 1798 1611 (5,0)
1364 1563 1680 1797 1981
Sümegi
1379 (10,8) 1096 1221 1387 1521 1685 1539 (15,0) 1199 1428 1528 1681 1843 1700 (15,0) 1448 1607 1685 1803 1980
Szarvasi
1461 (8,5)
1174 1301 1443 1611 1799 1587 (9,5)
Szécsényi
1328 (9,1)
1035 1178 1327 1469 1630 1492 (11,3) 1145 1342 1518 1637 1809 1544 (12,9) 1273 1435 1518 1654 1865
Szegedi
1532 (4,5)
1212 1393 1530 1668 1851 1639 (3,8)
1311 1515 1641 1776 1936 1675 (2,9)
Szeghalomi
1429 (9,2)
1172 1295 1415 1561 1745 1522 (8,5)
1225 1395 1519 1651 1825 1589 (10,6) 1282 1470 1589 1723 1885
Székesfehérvári
1549 (4,2)
1232 1409 1550 1689 1871 1653 (4,2)
1306 1518 1667 1791 1960 1640 (2,7)
1332 1508 1640 1770 1955
Szekszárdi
1510 (5,8)
1194 1377 1519 1639 1798 1575 (6,0)
1221 1438 1587 1714 1871 1603 (4,6)
1273 1471 1611 1735 1905
Szentendrei
1532 (5,9)
1199 1405 1533 1669 1839 1635 (6,2)
1281 1536 1655 1756 1915 1664 (7,4)
1321 1552 1674 1802 1967
Szentesi
1547 (8,6)
1217 1399 1550 1685 1919 1661 (7,8)
1359 1535 1664 1779 1970 1616 (7,5)
1296 1483 1615 1717 1959
Szentgotthárdi
1439 (13,0) 1196 1336 1426 1535 1719 1559 (15,8) 1195 1440 1576 1687 1835 1612 (11,8) 1293 1497 1628 1726 1908
Szentlőrinci
1410 (13,6) 1115 1301 1406 1520 1718 1530 (12,5) 1270 1403 1558 1643 1754 1594 (26,4) 1325 1473 1571 1698 1900
Szerencsi
1394 (6,0)
1115 1244 1379 1536 1728 1518 (6,2)
1229 1389 1504 1647 1840 1628 (9,2)
Szigetvári
1471 (8,9)
1172 1320 1462 1601 1838 1603 (10)
1228 1427 1609 1800 1920 1533 (13,7) 1248 1431 1538 1647 1783
Szikszói
1325 (9,1)
1056 1204 1332 1447 1607 1512 (10)
1168 1366 1535 1671 1807 1613 (17,9) 1403 1509 1591 1730 1876
Szobi
1521 (15,6) 1183 1354 1483 1719 1907 1715 (13,4) 1390 1551 1731 1856 2018 1593 (19,7) 1345 1496 1621 1683 1770
Szolnoki
1466 (5,2)
1151 1316 1465 1592 1832 1594 (5,3)
1208 1445 1601 1744 1969 1652 (3,5)
1295 1522 1653 1798 1987
Szombathelyi
1517 (5,0)
1219 1387 1516 1645 1823 1656 (4,9)
1321 1509 1666 1802 1962 1655 (3,3)
1338 1527 1663 1777 1971
Tabi
1418 (13,4) 1128 1276 1389 1570 1709 1588 (12,8) 1268 1454 1566 1716 1883 1534 (18,8) 1226 1412 1524 1658 1834
Tamási
1420 (8,8)
Tapolcai
1488 (10,4) 1247 1365 1490 1598 1771 1596 (8,9)
1302 1460 1605 1726 1893 1662 (9,4)
1354 1530 1673 1785 1970
Tatabányai
1468 (6,1)
1179 1331 1469 1592 1800 1589 (5,6)
1261 1461 1593 1730 1911 1628 (4,3)
1313 1486 1629 1757 1976
Tatai
1496 (8,2)
1170 1369 1491 1619 1835 1626 (8,7)
1299 1494 1630 1766 1947 1646 (6,4)
1299 1490 1649 1809 1998
Téti
1415 (12,7) 1092 1278 1439 1523 1732 1630 (16,8) 1230 1518 1658 1775 1874
Tiszafüredi
1372 (8,9)
1022 1193 1374 1538 1745 1468 (8,7)
1071 1305 1459 1648 1850 1504 (8,3)
1136 1342 1513 1658 1859
Tiszaújvárosi
1482 (7,9)
1136 1337 1494 1619 1842 1567 (8,4)
1215 1439 1575 1713 1905 1621 (8,3)
1238 1492 1634 1776 1928
Tiszavasvári
1354 (7,4)
1071 1197 1329 1493 1747 1475 (8,3)
1124 1294 1465 1653 1870 1484 (10,2) 1168 1355 1491 1590 1848
Tokaji
1388 (15,1) 1058 1217 1378 1566 1741 1528 (14,7) 1163 1359 1537 1725 1871 1567 (6,8)
1286 1441 1556 1679 1873
Törökszentmiklósi
1383 (8,4)
1091 1216 1365 1524 1768 1528 (7,6)
1180 1384 1518 1665 1937 1502 (8,4)
1224 1372 1507 1629 1786
Váci
1526 (6,6)
1208 1394 1541 1659 1809 1658 (5,9)
1287 1529 1665 1807 1990 1670 (4,4)
1360 1559 1660 1786 2001
Várpalotai
1426 (8,2)
1126 1274 1415 1569 1735 1561 (8,4)
1237 1436 1564 1694 1870 1578 (10,0) 1310 1461 1580 1689 1853
Vásárosnaményi
1564 (7,4)
1155 1385 1553 1725 1995 1638 (10,2) 1212 1508 1684 1792 1961 1574 (6,8)
Vasvári
1470 (16,1) 1157 1317 1498 1601 1749 1548 (12,7) 1316 1432 1552 1649 1794
Veresegyházi
1504 (9,3)
1181 1381 1511 1631 1818 1616 (8,8)
1333 1517 1619 1739 1888
Veszprémi
1559 (5,5)
1236 1431 1566 1682 1859 1665 (5,8)
1345 1535 1672 1788 1980 1706 (3,9)
Záhonyi
1439 (9,8)
1109 1292 1431 1583 1765 1554 (10,1) 1204 1415 1572 1712 1855 1572 (17,3) 1326 1483 1596 1667 1780
Zalaegerszegi
1523 (5,5)
1219 1388 1524 1647 1837 1663 (4,5)
Zalakarosi
1470 (16,7) 1182 1343 1455 1580 1864 1541 (16,8) 1151 1405 1534 1711 1888
Zalaszentgróti
1438 (14,5) 1134 1305 1417 1574 1790 1572 (15,5) 1258 1458 1570 1699 1886 1554 (22,2) 1124 1421 1584 1701 1839
Zirci
1469 (9,5)
1189 1334 1466 1601 1778 1582 (13,9) 1246 1466 1601 1695 1883 1608 (12,0) 1355 1496 1595 1723 1879
Abai
1410 (8,7)
1085 1326 1422 1528 1688 1505 (9,3)
Abaúj–Hegyközi
1348 (10,3) 1044 1210 1324 1487 1666 1491 (12,5) 1214 1380 1495 1591 1778 1572 (19,5) 1170 1504 1601 1675 1750
Adonyi
1388 (11,4) 1138 1276 1382 1492 1685 1495 (12,6) 1151 1349 1482 1643 1822 1596 (15,4) 1380 1498 1595 1672 1787
1192 1366 1513 1638 1830 1604 (7,7)
1155 1327 1489 1634 1797 1596 (6,1)
1221 1435 1580 1737 1892 1671 (8,2)
1102 1277 1411 1545 1740 1531 (9,7)
1256 1472 1615 1740 1912 1593 (6,6)
1244 1445 1595 1748 1937 1632 (4,6)
1308 1549 1686 1796 1948 1537 (7,1)
1322 1512 1642 1748 1930
1229 1403 1529 1661 1877
1170 1364 1534 1679 1856 1509 (10,5) 1228 1373 1487 1610 1835 1306 1480 1627 1737 1911 1680 (4,2) 1259 1444 1594 1736 1892 1580 (7,2)
1277 1448 1572 1702 1883 1355 1553 1675 1793 1995
1328 1496 1621 1754 1979
1219 1403 1540 1660 1830 1571 (10,4) 1253 1434 1561 1710 1909
1320 1529 1681 1802 1949 1664 (3,6)
1278 1445 1575 1683 1879
1423 1579 1696 1814 2024 1358 1537 1661 1781 1988
Szövegértés 1130 1392 1524 1648 1759 1530 (15,4) 1256 1382 1514 1673 1783
A táblázat a következő oldalon folytatódik.
OKM2011 Országos jelentés
Táblázatok 57
Az előző oldalon lévő táblázat folytatása. 6. évfolyam Kistérségek
Átlag (S. H.)
8. évfolyam
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Átlag (S. H.)
10. évfolyam
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Átlag (S. H.)
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Ajkai Aszódi
1468 (8,7)
1172 1350 1476 1594 1740 1573 (9,2)
1273 1456 1576 1707 1846 1591 (6,1)
1299 1469 1592 1701 1907
1434 (9,9)
1130 1282 1441 1581 1743 1531 (8,2)
1182 1401 1541 1684 1819 1709 (7,3)
1470 1613 1703 1804 1942
Bácsalmási
1423 (13,2) 1065 1296 1426 1568 1714 1593 (14,2) 1334 1467 1570 1724 1892 1608 (13,3) 1282 1454 1601 1753 1920
Bajai
1470 (6,1)
1188 1340 1477 1592 1736 1588 (5,4)
1291 1470 1596 1717 1884 1630 (3,8)
1322 1504 1629 1766 1925
Baktalórántházai
1406 (7,5)
1078 1280 1412 1539 1717 1512 (7,8)
1249 1398 1509 1620 1800 1525 (7,3)
1213 1401 1553 1657 1774
Balassagyarmati
1461 (9,1)
1155 1329 1466 1589 1764 1563 (6,9)
1234 1443 1561 1687 1871 1585 (5,5)
1256 1445 1587 1730 1900
Balatonalmádi
1453 (10,9) 1153 1311 1439 1595 1771 1592 (10,1) 1321 1467 1600 1709 1859 1757 (11,6) 1416 1653 1773 1875 2009
Balatonföldvári
1457 (19,4) 1168 1320 1474 1571 1767 1576 (22,2) 1249 1471 1568 1687 1889
Balatonfüredi
1513 (13,1) 1223 1406 1517 1632 1784 1638 (13,1) 1352 1503 1646 1767 1921 1637 (8,6)
Balmazújvárosi
1415 (10,3) 1108 1273 1413 1557 1707 1528 (10,1) 1170 1412 1541 1653 1856 1508 (11,8) 1175 1359 1534 1653 1836
Barcsi
1462 (7,9)
Bátonyterenyei
1403 (10,9) 1101 1291 1418 1526 1686 1469 (11,2) 1041 1339 1497 1613 1777 1484 (12,6) 1162 1388 1481 1599 1743
Békéscsabai
1524 (6,5)
1224 1408 1527 1649 1804 1606 (6,5)
1314 1494 1618 1722 1893 1640 (3,2)
1348 1530 1643 1759 1918
Békési
1411 (8,2)
1107 1270 1396 1540 1760 1565 (7,9)
1252 1436 1562 1699 1877 1573 (8,0)
1212 1435 1585 1719 1890
Bélapátfalvai
1421 (19,0) 1165 1283 1398 1566 1744 1513 (18,0) 1153 1360 1521 1675 1832
Berettyóújfalui
1400 (6,8)
1049 1247 1412 1566 1729 1493 (7,2)
Bicskei
1435 (9,0)
1143 1286 1423 1576 1740 1567 (10,5) 1231 1438 1579 1699 1890 1576 (13,1) 1360 1489 1575 1659 1804
Bodrogközi
1338 (10,2) 1013 1198 1346 1479 1648 1440 (10,0) 1142 1345 1446 1553 1698
Bonyhádi
1472 (9,8)
1178 1352 1477 1595 1754 1598 (10,2) 1294 1481 1607 1722 1858 1653 (7,3)
1288 1515 1693 1807 1954
Budaörsi
1543 (6,3)
1231 1423 1549 1676 1814 1640 (6,2)
1321 1509 1654 1773 1926 1809 (7,3)
1607 1726 1810 1901 2030
Budapesti
1534 (1,4)
1226 1411 1543 1667 1815 1654 (1,2)
1338 1541 1666 1781 1926 1661 (1,1)
1328 1541 1671 1797 1952
Ceglédi
1468 (4,0)
1182 1336 1467 1598 1761 1561 (4,1)
1248 1446 1567 1692 1825 1554 (3,5)
1177 1430 1577 1701 1843
Celldömölki
1479 (10,6) 1191 1355 1493 1594 1761 1567 (10,4) 1258 1442 1580 1695 1862 1599 (10,9) 1357 1491 1614 1704 1878
Csengeri
1494 (10,9) 1173 1377 1509 1605 1848 1647 (9,6)
Csepregi
1490 (16,9) 1186 1367 1488 1607 1760 1604 (22,0) 1280 1477 1584 1735 1931 1613 (16,7) 1348 1512 1621 1706 1849
Csongrádi
1496 (11,3) 1202 1367 1474 1636 1789 1582 (9,6)
1263 1470 1600 1692 1862 1588 (8,9)
1292 1468 1596 1707 1873
Csornai
1487 (9,1)
1311 1501 1599 1714 1847 1583 (9,2)
1289 1478 1595 1702 1825
Csurgói
1414 (10,9) 1085 1282 1426 1555 1730 1524 (12,9) 1200 1384 1542 1666 1835 1503 (11,5) 1200 1359 1470 1663 1829
Dabasi
1459 (8,0)
1166 1335 1464 1584 1761 1551 (6,7)
1227 1434 1561 1676 1830 1551 (7,6)
1298 1430 1552 1671 1805
Debreceni
1538 (3,7)
1234 1410 1543 1669 1829 1642 (3,3)
1325 1531 1647 1770 1927 1642 (2,0)
1288 1522 1658 1781 1931
Derecske–Létavértesi
1383 (7,5)
1089 1260 1384 1516 1665 1522 (9,3)
1232 1410 1541 1629 1803 1577 (10,0) 1323 1488 1578 1676 1764
Devecseri
1442 (13,9) 1134 1288 1450 1597 1732 1521 (11,8) 1279 1402 1510 1649 1805
Dombóvári
1429 (8,6)
1150 1293 1411 1547 1766 1561 (9,0)
1249 1432 1574 1705 1849 1603 (6,8)
Dorogi
1445 (9,7)
1137 1334 1434 1567 1748 1544 (6,6)
1253 1437 1544 1660 1821 1622 (14,2) 1388 1545 1640 1699 1777
Dunakeszi
1523 (6,3)
1240 1393 1525 1654 1806 1617 (5,3)
1323 1491 1624 1743 1903 1668 (8,9)
1324 1526 1672 1814 1962
Dunaújvárosi
1452 (5,9)
1158 1318 1448 1574 1755 1584 (6,2)
1273 1461 1589 1722 1864 1545 (4,0)
1210 1415 1550 1683 1862
Edelényi
1372 (5,9)
1034 1218 1366 1548 1678 1440 (7,9)
1090 1284 1449 1593 1749 1473 (13,2) 1168 1342 1459 1653 1755
Egri
1497 (5,0)
1171 1373 1502 1625 1791 1624 (5,3)
1263 1508 1643 1752 1898 1633 (3,1)
Encsi
1329 (6,6)
994
1048 1276 1439 1589 1776 1438 (11,8) 1067 1221 1440 1645 1811
Enyingi
1389 (13,0) 1138 1253 1370 1517 1693 1507 (11,3) 1228 1378 1513 1629 1777 1513 (26,5) 1195 1433 1528 1638 1815
Ercsi
1410 (12,1) 1089 1248 1420 1560 1709 1506 (15,6) 1120 1358 1516 1657 1841
Érdi
1507 (4,7)
1225 1378 1514 1638 1803 1625 (5,2)
1321 1512 1628 1743 1898 1707 (5,7)
Esztergomi
1514 (6,1)
1225 1385 1509 1640 1814 1598 (6,0)
1268 1475 1607 1724 1904 1606 (4,7)
1214 1466 1616 1764 1928
Fehérgyarmati
1395 (7,2)
1061 1269 1388 1529 1742 1493 (7,4)
1160 1343 1484 1651 1826 1474 (8,1)
1075 1305 1502 1642 1819
Fonyódi
1467 (11,4) 1180 1350 1477 1584 1732 1601 (12,1) 1257 1470 1605 1735 1893 1616 (8,2)
1336 1517 1625 1726 1873
Füzesabonyi
1440 (8,9)
Gárdonyi
1456 (12,0) 1166 1332 1460 1573 1785 1589 (11,7) 1288 1455 1602 1714 1906 1603 (10,9) 1340 1479 1611 1721 1863
Gödöllői
1501 (5,8)
1168 1357 1503 1659 1800 1627 (4,9)
1322 1510 1630 1752 1915 1635 (4,3)
Gyáli
1429 (9,5)
1163 1307 1430 1542 1694 1577 (7,7)
1286 1461 1572 1716 1858 1644 (11,7) 1312 1526 1664 1768 1939
Gyöngyösi
1481 (5,8)
1173 1359 1500 1610 1761 1570 (6,2)
1238 1456 1589 1700 1845 1601 (4,6)
1279 1503 1603 1716 1905
Győri
1517 (3,7)
1226 1395 1521 1644 1794 1629 (3,9)
1323 1508 1637 1753 1910 1678 (2,3)
1388 1556 1684 1800 1958
Gyulai
1475 (8,2)
1165 1361 1488 1603 1759 1551 (8,3)
1239 1434 1556 1676 1816 1539 (5,3)
1206 1403 1533 1683 1868
Hajdúböszörményi
1444 (6,7)
1105 1306 1453 1581 1748 1543 (5,8)
1182 1415 1558 1683 1855 1555 (4,6)
1207 1419 1557 1705 1896
Hajdúhadházi
1382 (6,3)
1047 1236 1387 1518 1728 1466 (7,0)
1152 1334 1478 1601 1759 1415 (13,2) 1080 1306 1420 1549 1707
Hajdúszoboszlói
1472 (10,0) 1149 1341 1488 1612 1740 1541 (9,9)
1229 1399 1538 1677 1870 1621 (6,8)
1314 1502 1628 1727 1893
Hatvani
1428 (8,1)
1116 1320 1432 1553 1721 1587 (8,1)
1282 1458 1601 1718 1864 1548 (5,9)
1214 1431 1547 1683 1857
Hevesi
1317 (7,8)
997
1047 1259 1425 1576 1756 1480 (11,5) 1148 1336 1495 1619 1792
Hévízi
1425 (17,6) 1111 1291 1425 1553 1716 1607 (12,6) 1366 1511 1609 1703 1858 1715 (24,9) 1425 1616 1744 1803 1982
Hódmezővásárhelyi
1479 (8,3)
1184 1357 1467 1615 1791 1615 (6,5)
1277 1514 1630 1739 1866 1626 (4,9)
Ibrány–Nagyhalászi
1350 (6,6)
1047 1220 1346 1476 1661 1447 (8,3)
1132 1318 1451 1574 1746 1458 (12,2) 1165 1333 1447 1571 1770
1164 1322 1448 1616 1807 1533 (7,1)
1219 1376 1481 1598 1742 1596 (8,4)
1173 1341 1474 1658 1427 (7,1)
1125 1325 1466 1563 1685 1513 (9,3)
1167 1300 1445 1678 1409 (8,5)
1200 1431 1540 1647 1806 1579 (7,1)
1103 1347 1517 1650 1814 1470 (6,2)
1301 1510 1657 1775 1913 1327 1463 1583 1705 1854
1081 1314 1476 1634 1822
1212 1546 1715 1790 1839 1488 (19,5) 1286 1378 1471 1608 1773
1321 1480 1609 1721 1875
1301 1518 1647 1766 1910
1377 1582 1728 1844 1983
1163 1400 1525 1625 1797 1510 (16,3) 1313 1408 1506 1620 1722 1235 1482 1646 1805 1969
1313 1514 1634 1751 1919
A táblázat a következő oldalon folytatódik.
58
Táblázatok
OKM2011 Országos jelentés
Az előző oldalon lévő táblázat folytatása. 6. évfolyam Kistérségek
Átlag (S. H.)
8. évfolyam
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Átlag (S. H.)
10. évfolyam
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Átlag (S. H.)
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Jánoshalmai Jászberényi
1474 (12,7) 1236 1384 1477 1560 1710 1544 (15,2) 1188 1435 1540 1681 1822 1525 (12,6) 1246 1410 1527 1653 1787
Kadarkúti
1400 (12,0) 1095 1277 1398 1538 1675 1488 (11,2) 1193 1341 1481 1624 1811 1437 (17,5) 1185 1331 1457 1527 1699
Kalocsai
1449 (8,1)
1140 1324 1462 1572 1721 1546 (7,8)
1261 1440 1547 1669 1818 1611 (6,6)
1323 1483 1609 1720 1933
Kaposvári
1485 (4,7)
1173 1364 1489 1615 1766 1603 (4,5)
1294 1491 1612 1722 1877 1632 (3,4)
1334 1516 1640 1752 1903
Kapuvár–Beledi
1505 (10,5) 1251 1385 1491 1630 1790 1580 (10,9) 1294 1477 1594 1707 1843 1611 (15,4) 1280 1480 1624 1743 1906
Karcagi
1423 (7,5)
1117 1310 1421 1542 1751 1538 (8,1)
1238 1424 1531 1663 1811 1557 (4,9)
1267 1435 1562 1677 1846
Kazincbarcikai
1413 (6,3)
1052 1275 1423 1565 1726 1521 (6,2)
1177 1388 1527 1650 1829 1516 (4,4)
1183 1394 1515 1639 1820
Kecskeméti
1479 (4,3)
1180 1354 1483 1603 1762 1591 (3,5)
1273 1470 1606 1717 1880 1650 (3,1)
1319 1523 1655 1785 1951
Keszthelyi
1491 (8,8)
1191 1371 1508 1606 1753 1608 (10,1) 1295 1487 1616 1733 1893 1619 (5,8)
1278 1493 1635 1756 1923
Kisbéri
1440 (12,6) 1144 1324 1459 1557 1710 1535 (14,6) 1199 1408 1542 1662 1829 1617 (13,5) 1405 1533 1605 1697 1887
Kiskőrösi
1477 (7,4)
1179 1345 1491 1611 1745 1563 (6,9)
1262 1440 1577 1688 1849 1619 (7,1)
1316 1500 1619 1746 1875
Kiskunfélegyházai
1429 (9,1)
1143 1298 1430 1553 1717 1557 (8,0)
1254 1432 1568 1684 1836 1566 (5,6)
1218 1443 1572 1693 1865
Kiskunhalasi
1453 (7,4)
1157 1313 1450 1594 1740 1590 (6,7)
1263 1491 1606 1716 1850 1618 (6,1)
1296 1496 1627 1756 1928
Kiskunmajsai
1428 (11,4) 1131 1283 1434 1561 1717 1579 (14)
Kisteleki
1463 (13,3) 1133 1360 1470 1581 1747 1546 (13,4) 1176 1431 1570 1686 1817 1606 (19,6) 1374 1512 1615 1715 1798
Kisvárdai
1434 (5,3)
1124 1290 1442 1569 1723 1550 (6,1)
1196 1423 1568 1703 1841 1587 (4,5)
1246 1455 1602 1725 1882
Komáromi
1437 (9,1)
1112 1308 1449 1560 1716 1542 (8,2)
1223 1432 1550 1660 1831 1567 (6,3)
1260 1461 1576 1683 1846
Komlói
1395 (10,6) 1093 1266 1391 1518 1683 1554 (11,0) 1253 1422 1544 1678 1861 1500 (12,2) 1205 1382 1491 1587 1842
Körmendi
1468 (12,3) 1173 1347 1465 1580 1796 1579 (13,6) 1267 1468 1580 1690 1870 1551 (13,0) 1208 1344 1567 1726 1920
Kőszegi
1486 (13,3) 1224 1369 1490 1595 1754 1605 (12,7) 1281 1469 1620 1729 1874 1706 (10,3) 1385 1577 1726 1827 1965
Kunszentmártoni
1358 (8,2)
1074 1226 1360 1472 1667 1485 (9,5)
1185 1363 1500 1610 1766 1509 (10,4) 1143 1361 1539 1640 1820
Kunszentmiklósi
1429 (9,5)
1155 1316 1424 1548 1705 1535 (9,3)
1239 1413 1530 1662 1810 1625 (11,5) 1354 1516 1614 1733 1895
Lengyeltóti
1372 (17,9) 1119 1242 1325 1503 1722 1415 (14,6) 1138 1299 1407 1519 1727
Lenti
1462 (15,2) 1143 1330 1464 1594 1754 1560 (12,9) 1276 1431 1568 1689 1820 1612 (9,1)
Letenyei
1391 (18,0) 1130 1256 1369 1497 1749 1561 (16,4) 1293 1421 1564 1668 1866
Makói
1450 (7,3)
1179 1340 1450 1557 1732 1544 (8,3)
1225 1411 1551 1672 1854 1627 (6,1)
1345 1505 1645 1745 1897
Marcali
1436 (8,9)
1136 1297 1447 1576 1725 1560 (8,6)
1253 1440 1565 1704 1840 1542 (9,5)
1261 1433 1540 1649 1795
Mátészalkai
1419 (5,5)
1076 1279 1441 1559 1712 1505 (5,2)
1153 1347 1524 1674 1798 1474 (5,4)
1112 1325 1479 1629 1825
Mezőcsáti
1316 (13,6) 1041 1214 1314 1428 1598 1476 (11,7) 1182 1329 1471 1616 1798 1531 (13,3) 1249 1373 1527 1677 1825
Mezőkovácsházai
1453 (8,5)
1145 1333 1455 1584 1744 1556 (8,8)
1257 1433 1566 1684 1839 1563 (8,6)
1306 1454 1556 1673 1846
Mezőkövesdi
1417 (7,6)
1093 1300 1421 1546 1711 1544 (9,8)
1181 1424 1562 1666 1831 1590 (7,8)
1318 1517 1595 1682 1820
Mezőtúri
1418 (10,1) 1142 1286 1412 1541 1717 1522 (10,3) 1198 1385 1531 1651 1832 1575 (7,9)
1275 1455 1578 1692 1886
Miskolci
1458 (2,9)
1119 1323 1469 1597 1758 1565 (2,8)
1228 1433 1574 1700 1877 1603 (2,3)
1253 1466 1613 1754 1906
Mohácsi
1465 (7,6)
1153 1345 1465 1587 1768 1556 (7,7)
1247 1446 1567 1679 1840 1604 (8,8)
1349 1480 1605 1727 1890
Monori
1436 (5,9)
1125 1321 1440 1565 1735 1529 (4,6)
1223 1401 1539 1649 1806 1581 (5,3)
1239 1446 1594 1715 1885
Mórahalomi
1451 (11,5) 1154 1348 1464 1560 1717 1592 (12,2) 1271 1466 1600 1718 1905 1478 (10,7) 1238 1380 1484 1568 1663
Móri
1481 (10,0) 1202 1340 1475 1618 1758 1574 (10,2) 1306 1461 1577 1698 1839 1594 (9,5)
1272 1494 1611 1718 1854
Mosonmagyaróvári
1480 (6,9)
1318 1485 1610 1741 1930
Nagyatádi
1410 (10,0) 1094 1260 1409 1541 1737 1518 (11,0) 1168 1391 1523 1647 1856 1507 (10,7) 1176 1366 1511 1649 1809
Nagykállói
1366 (6,6)
1068 1247 1369 1487 1646 1458 (7,9)
1110 1307 1466 1606 1782 1480 (5,3)
Nagykanizsai
1482 (6,5)
1168 1360 1493 1609 1749 1582 (6,3)
1263 1454 1604 1728 1835 1634 (4,7)
1335 1506 1636 1776 1935
Nagykátai
1410 (5,5)
1124 1283 1399 1528 1711 1525 (6,4)
1225 1399 1535 1653 1805 1552 (8,8)
1240 1429 1556 1678 1813
Nyírbátori
1369 (5,7)
1040 1242 1381 1501 1668 1470 (5,9)
1127 1336 1482 1611 1778 1446 (9,4)
1092 1284 1458 1598 1780
Nyíregyházai
1507 (3,9)
1205 1392 1515 1629 1779 1603 (3,9)
1286 1489 1610 1730 1894 1640 (2,7)
1296 1514 1659 1780 1917
Orosházai
1447 (5,5)
1184 1332 1442 1560 1728 1571 (6,8)
1294 1449 1578 1684 1849 1618 (7,3)
1322 1500 1621 1761 1893
Oroszlányi
1460 (10,1) 1203 1353 1468 1560 1707 1583 (8,6)
1286 1478 1580 1704 1870 1612 (9,8)
1330 1538 1615 1694 1870
Ózdi
1337 (5,5)
1154 1359 1481 1598 1758 1475 (6,8)
1099 1335 1483 1638 1807
Őriszentpéteri
1506 (22,2) 1180 1438 1508 1614 1704 1579 (33,5) 1288 1435 1588 1709 1911
Pacsai
1437 (15,8) 1112 1319 1424 1560 1707 1534 (18,5) 1193 1411 1545 1677 1814
Paksi
1459 (8,7)
Pannonhalmai
1428 (15,6) 1085 1319 1439 1545 1637 1634 (10,8) 1299 1508 1662 1763 1925 1843 (17,9) 1571 1770 1860 1947 2032
Pápai
1453 (7,3)
Pásztói
1396 (10,8) 1065 1278 1390 1540 1760 1491 (9,2)
1176 1362 1500 1623 1775 1727 (12,7) 1327 1620 1758 1856 1998
Pécsi
1507 (4,3)
1299 1490 1635 1755 1915 1652 (2,7)
Pécsváradi
1476 (11,5) 1218 1315 1475 1597 1753 1572 (14,6) 1249 1460 1602 1710 1850 1475 (14,1) 1110 1346 1504 1621 1757
Pétervásárai
1369 (12,0) 1062 1236 1373 1487 1691 1498 (12,2) 1214 1347 1497 1658 1811 1446 (15,4) 1247 1364 1450 1530 1651
Pilisvörösvári
1503 (7,5)
Polgári
1386 (16,2) 1070 1260 1397 1491 1665 1510 (17,1) 1190 1379 1505 1643 1807 1453 (12,2) 1164 1352 1467 1566 1724
Püspökladányi
1398 (7,4)
1364 (5,3)
1064 1225 1361 1494 1709 1488 (5,7)
1202 1353 1479 1602 1767 1620 (5,8)
1020 1186 1334 1462 1668 1474 (5,6)
1132 1335 1464 1598 1750 1579 (6,6) 1154 1310 1460 1583 1742 1593 (7,5) 1197 1368 1506 1645 1814 1622 (4,1)
1194 1377 1503 1644 1796 1606 (6,1) 1112 1271 1392 1526 1709 1483 (7,1)
1114 1355 1503 1631 1819 1590 (4,4)
1286 1464 1594 1724 1892
1225 1430 1602 1725 1915 1662 (15,4) 1389 1532 1676 1788 1895
1318 1509 1627 1734 1902 1612 (5,7)
1245 1454 1587 1706 1857 1645 (8,0) 1283 1470 1600 1725 1900 1620 (5,4)
1291 1504 1605 1725 1888 1599 (7,2) 1124 1348 1487 1631 1800 1545 (8,6)
1310 1514 1614 1698 1906
1182 1367 1485 1602 1788
1309 1529 1661 1779 1908 1305 1501 1633 1750 1905 1313 1533 1668 1787 1939
1247 1456 1607 1745 1914 1229 1403 1532 1691 1883
A táblázat a következő oldalon folytatódik.
OKM2011 Országos jelentés
Táblázatok 59
Az előző oldalon lévő táblázat folytatása. 6. évfolyam Kistérségek
Átlag (S. H.)
8. évfolyam
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Átlag (S. H.)
10. évfolyam
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Átlag (S. H.)
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Ráckevei Rétsági
1438 (5,2)
Salgótarjáni
1440 (4,9)
Sárbogárdi
1402 (10,7) 1091 1291 1397 1525 1710 1542 (11,1) 1124 1449 1564 1677 1803 1637 (15,4) 1191 1545 1671 1785 1907
Sarkadi
1365 (10,2) 1069 1235 1379 1481 1646 1469 (10,3) 1146 1340 1474 1599 1732 1535 (18,5) 1273 1416 1544 1667 1768
Sárospataki
1372 (9,9)
1080 1240 1371 1494 1670 1548 (9,9)
1261 1442 1537 1672 1854 1628 (7,5)
1266 1508 1644 1774 1950
Sárvári
1479 (8,8)
1187 1375 1477 1594 1743 1588 (9,6)
1304 1460 1576 1726 1865 1575 (9,6)
1244 1467 1587 1726 1861
Sásdi
1404 (13,1) 1114 1306 1398 1509 1652 1535 (14,1) 1208 1392 1555 1689 1814 1449 (21,6) 1085 1375 1434 1575 1686
Sátoraljaújhelyi
1483 (7,8)
Sellyei
1328 (13,8) 1042 1199 1320 1460 1616 1412 (16,9) 1055 1230 1420 1576 1738 1443 (21,2) 1161 1316 1426 1563 1794
Siklósi
1386 (8,2)
1095 1263 1384 1514 1685 1511 (8,9)
Siófoki
1480 (8,9)
1205 1364 1465 1598 1795 1572 (10,4) 1259 1460 1580 1690 1842 1576 (7,8)
1236 1432 1581 1718 1895
Sopron–Fertődi
1506 (5,1)
1220 1381 1504 1632 1785 1612 (5,5)
1365 1548 1668 1790 1950
Sümegi
1416 (12,3) 1122 1274 1413 1553 1770 1537 (14,3) 1272 1411 1533 1664 1852 1610 (12,0) 1399 1524 1605 1698 1862
Szarvasi
1443 (10,3) 1174 1304 1436 1567 1751 1546 (9,8)
Szécsényi
1348 (11,3) 1038 1217 1356 1476 1654 1470 (10,4) 1110 1319 1481 1627 1788 1567 (12,8) 1348 1461 1544 1660 1918
Szegedi
1521 (4,3)
1194 1392 1525 1662 1819 1618 (3,6)
1315 1501 1626 1745 1887 1661 (2,5)
1344 1549 1665 1786 1945
Szeghalomi
1423 (8,7)
1109 1294 1429 1550 1730 1506 (8,8)
1190 1384 1510 1626 1801 1569 (8,3)
1259 1462 1572 1682 1864
Székesfehérvári
1523 (4,3)
1229 1408 1529 1643 1786 1626 (3,8)
1311 1515 1639 1752 1901 1628 (2,5)
1312 1508 1633 1760 1924
Szekszárdi
1487 (5,3)
1201 1374 1485 1614 1762 1572 (5,9)
1256 1445 1579 1696 1876 1588 (4,1)
1255 1456 1607 1723 1893
Szentendrei
1518 (6,1)
1188 1391 1526 1655 1822 1631 (6,2)
1347 1516 1635 1759 1906 1666 (5,5)
1235 1523 1702 1822 1982
Szentesi
1502 (8,7)
1228 1373 1487 1637 1774 1609 (6,7)
1317 1497 1616 1733 1899 1634 (6,3)
1364 1523 1637 1747 1910
Szentgotthárdi
1434 (12,6) 1158 1348 1407 1533 1697 1552 (16,5) 1217 1431 1546 1683 1865 1557 (12,4) 1198 1434 1572 1674 1857
Szentlőrinci
1426 (13,8) 1110 1301 1431 1576 1734 1491 (14,7) 1227 1378 1478 1610 1782 1606 (22,9) 1315 1476 1608 1735 1859
Szerencsi
1384 (6,5)
1081 1256 1374 1511 1692 1491 (6,6)
Szigetvári
1432 (9,3)
1117 1301 1444 1564 1722 1547 (10,2) 1244 1429 1530 1678 1843 1562 (14,1) 1292 1458 1546 1668 1823
Szikszói
1318 (10,1) 1021 1197 1321 1454 1600 1406 (10,0) 1067 1262 1400 1562 1746 1515 (19,5) 1255 1396 1501 1622 1767
Szobi
1480 (17,3) 1140 1335 1468 1638 1828 1642 (15,7) 1301 1558 1668 1769 1897 1564 (16,7) 1378 1473 1567 1625 1757
Szolnoki
1465 (4,6)
1137 1340 1464 1589 1793 1577 (4,8)
1240 1443 1584 1723 1882 1635 (3,5)
1281 1503 1659 1782 1940
Szombathelyi
1504 (4,4)
1213 1383 1505 1627 1799 1619 (4,6)
1341 1501 1623 1741 1892 1639 (3,1)
1301 1511 1646 1780 1936
Tabi
1455 (12,7) 1183 1328 1466 1573 1759 1553 (14,6) 1205 1437 1575 1659 1842 1514 (15,3) 1254 1356 1510 1645 1796
Tamási
1374 (9,6)
1053 1233 1358 1502 1724 1491 (9,3)
1152 1369 1486 1637 1796 1532 (8,9)
1229 1386 1536 1672 1873
Tapolcai
1497 (10,5) 1219 1402 1503 1603 1747 1580 (7,5)
1293 1472 1585 1702 1830 1626 (9,5)
1303 1509 1646 1752 1906
Tatabányai
1455 (5,9)
1176 1322 1458 1578 1743 1576 (5,4)
1236 1446 1579 1709 1900 1592 (4,2)
1223 1462 1597 1736 1921
Tatai
1474 (8,5)
1173 1352 1466 1599 1793 1604 (8,8)
1312 1466 1603 1736 1897 1615 (5,5)
1216 1463 1627 1784 1943
Téti
1405 (13,0) 1094 1271 1415 1568 1678 1565 (14,9) 1252 1468 1571 1691 1835
Tiszafüredi
1359 (7,6)
1013 1233 1361 1499 1676 1463 (8,7)
1044 1324 1467 1609 1813 1485 (9,0)
1140 1329 1490 1638 1840
Tiszaújvárosi
1438 (8,5)
1081 1301 1440 1589 1768 1555 (8,3)
1227 1407 1570 1699 1869 1580 (7,3)
1138 1465 1614 1736 1891
Tiszavasvári
1323 (8,1)
988
1026 1295 1485 1630 1808 1423 (10,2) 1111 1291 1411 1560 1795
Tokaji
1386 (15,2) 1071 1238 1363 1549 1760 1473 (14,7) 1063 1341 1460 1637 1767 1557 (6,6)
1328 1446 1550 1663 1839
Törökszentmiklósi
1364 (7,5)
1012 1223 1360 1510 1699 1464 (8,0)
1113 1322 1468 1610 1797 1496 (8,7)
1141 1364 1508 1633 1797
Váci
1506 (6,3)
1201 1379 1510 1638 1789 1608 (5,8)
1272 1490 1620 1739 1888 1644 (3,9)
1323 1519 1653 1782 1929
Várpalotai
1443 (8,6)
1145 1325 1449 1556 1743 1557 (7,1)
1261 1439 1569 1677 1832 1572 (7,7)
1307 1473 1576 1691 1796
Vásárosnaményi
1478 (8,3)
1122 1336 1506 1626 1754 1562 (9,5)
1236 1450 1578 1701 1854 1524 (6,4)
1209 1382 1512 1670 1833
Vasvári
1423 (14,6) 1162 1291 1426 1544 1712 1507 (13,0) 1235 1395 1514 1621 1770
Veresegyházi
1491 (8,5)
1158 1380 1505 1613 1747 1612 (7,3)
1355 1523 1623 1714 1842
Veszprémi
1555 (6,2)
1250 1436 1562 1688 1836 1652 (5,3)
1354 1535 1660 1779 1913 1672 (3,3)
Záhonyi
1418 (8,9)
1128 1302 1416 1545 1711 1507 (9,6)
1138 1350 1514 1664 1838 1539 (18,3) 1247 1441 1555 1664 1756
Zalaegerszegi
1514 (5,6)
1214 1388 1524 1641 1795 1618 (4,8)
1314 1504 1628 1729 1890 1636 (3,4)
Zalakarosi
1395 (13,9) 1133 1270 1396 1469 1748 1533 (17,5) 1185 1403 1541 1676 1893
Zalaszentgróti
1426 (12,1) 1143 1317 1421 1537 1714 1565 (14,4) 1270 1475 1579 1658 1847 1557 (22,4) 1175 1435 1591 1711 1845
Zirci
1465 (10,7) 1217 1341 1477 1570 1760 1578 (11,7) 1284 1463 1579 1699 1869 1614 (13,3) 1349 1490 1626 1720 1887
60
Táblázatok
1140 1315 1442 1563 1729 1570 (4,3)
1276 1453 1574 1684 1851 1665 (5,1)
1365 1542 1666 1790 1963
1405 (12,9) 1108 1299 1416 1525 1705 1557 (11,2) 1244 1421 1566 1685 1867 1488 (24,9) 1198 1374 1508 1603 1726 1134 1295 1437 1578 1763 1556 (6,5)
1216 1421 1569 1689 1873 1623 (4,6)
1171 1367 1495 1602 1718 1602 (10,0) 1253 1526 1640 1720 1829 1510 (6,9)
1164 1324 1467 1682 1454 (6,2)
1314 1499 1632 1752 1918
1231 1389 1503 1636 1805
1188 1348 1529 1660 1827 1487 (11,4) 1132 1347 1500 1650 1835 1335 1504 1617 1723 1890 1665 (3,8) 1247 1426 1542 1674 1834 1574 (7,2)
1169 1378 1490 1613 1786 1569 (6,4)
1258 1453 1571 1703 1854
1285 1426 1556 1688 1907
1405 1559 1666 1782 1948 1328 1515 1640 1767 1938
OKM2011 Országos jelentés
8. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes településtípusok tanulói esetében Településtípus
Átlag (S. H.)
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Matematika 6. évfolyam Község Város Megyeszékhely Budapest
1437 1476 1533 1550
(1,0) (0,9) (1,2) (1,5)
1121 1151 1212 1227
1293 1332 1398 1411 8. évfolyam
1431 1476 1534 1552
1578 1616 1666 1687
1772 1810 1849 1871
Község Város Megyeszékhely Budapest
1550 1590 1648 1664
(1,1) (0,9) (1,1) (1,5)
1202 1242 1308 1308
1410 1454 1516 1535 10. évfolyam
1560 1597 1658 1675
1696 1730 1787 1805
1869 1908 1957 1977
Község Város Megyeszékhely Budapest
1497 1606 1658 1671
(3,3) (0,7) (0,8) (1,0)
1198 1279 1333 1336
1360 1473 1530 1538
1511 1609 1662 1670
1625 1738 1787 1802
1783 1925 1974 2007
Szövegértés 6. évfolyam Község Város Megyeszékhely Budapest
1408 1455 1520 1534
(1,0) (1,0) (1,1) (1,4)
1094 1142 1218 1226
1278 1325 1398 1411 8. évfolyam
1410 1457 1524 1543
1540 1590 1647 1667
1714 1757 1804 1815
Község Város Megyeszékhely Budapest
1514 1569 1626 1654
(1,1) (0,9) (1,1) (1,2)
1180 1239 1312 1338
1386 1445 1509 1541 10. évfolyam
1524 1577 1637 1666
1650 1702 1752 1781
1814 1863 1906 1926
Község Város Megyeszékhely Budapest
1478 1584 1640 1661
(3,4) (0,7) (0,6) (1,1)
1139 1246 1311 1328
1336 1454 1520 1541
1483 1590 1651 1671
1617 1723 1775 1797
1801 1896 1931 1952
OKM2011 Országos jelentés
Táblázatok 61
9. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes képzési formák esetében Képzési forma
Átlag (S. H.)
Percentilisek 5.
25.
50.
75.
95.
Matematika 6. évfolyam Általános iskola 8 évfolyamos gimnázium
1480 (0,6) 1624 (2,2)
1154 1328
1336 1503 8. évfolyam
1480 1631
1620 1742
1813 1908
Általános iskola 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
1586 (0,6) 1740 (2,3) 1731 (1,9)
1236 1439 1416
1449 1627 1611 10. évfolyam
1595 1746 1738
1730 1859 1851
1904 2026 2030
8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
1826 1805 1724 1624 1456
1535 1506 1433 1352 1199
1825 1800 1726 1627 1457
1947 1930 1836 1731 1567
2114 2109 2009 1887 1714
(2,7) (1,9) (0,8) (0,7) (1,1)
1708 1687 1612 1518 1346 Szövegértés 6. évfolyam
Általános iskola 8 évfolyamos gimnázium
1459 (0,6) 1616 (2,0)
1139 1337
1328 1509 8. évfolyam
1462 1625
1594 1732
1763 1857
Általános iskola 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
1561 (0,6) 1730 (2,1) 1720 (2,0)
1228 1465 1445
1438 1631 1620 10. évfolyam
1572 1739 1731
1695 1839 1831
1856 1963 1963
8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
1798 1781 1723 1604 1417
1545 1508 1453 1347 1139
1807 1794 1732 1608 1422
1898 1890 1833 1708 1526
2017 2005 1964 1848 1668
(2,2) (1,9) (0,8) (0,7) (1,0)
1706 1687 1626 1507 1315
10. táblázat: A tanulói teljesítmény szórásnégyzetének a telephelyen belüli és a telephelyek közötti különbségekből eredő része Évfolyam
Telephelyen belüli különbségekből eredő rész (%)
Telephelyek közötti különbségekből eredő rész (%)
Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam
68,82 70,45 51,22
6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam
72,44 70,54 46,39
31,18 29,55 48,78 Szövegértés
62
Táblázatok
27,56 29,46 53,61
OKM2011 Országos jelentés
11. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint Matematika 2009-ben 6. évfolyamon Átlag (S. H.)
Szövegértés
2011-ben 8. évfolyamon Átlag (S. H.)
2009-ben 6. évfolyamon Átlag (S. H.)
2011-ben 8. évfolyamon Átlag (S. H.)
8. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
1497 1480 1441 1472 1526 1530 1643 1658
(0,6) (0,6) (1,0) (1,0) (1,5) (1,4) (2,7) (3,1)
Teljes populáció 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
1629 1765 1743 1698 1608 1463
(0,5) (2,7) (1,9) (0,9) (0,8) (1,6)
1608 (0,6) 1593 (0,6) 1557 (1,1) 1583 (1,0) 1639 (1,3) 1647 (1,9) 1742 (2,3) 1734 (2,0) 10. évfolyam 1655 1832 1813 1733 1633 1464
(0,6) (2,9) (2,0) (0,9) (0,8) (1,3)
1504 1485 1439 1478 1534 1548 1666 1666
(0,6) (0,6) (1,1) (1,0) (1,4) (1,5) (2,5) (2,4)
1584 1569 1521 1560 1615 1639 1732 1722
(0,6) (0,6) (1,1) (1,0) (1,3) (1,6) (2,1) (2,0)
1591 1741 1727 1676 1563 1395
(0,5) (2,5) (2,0) (1,0) (0,9) (1,3)
1637 1803 1789 1732 1614 1421
(0,5) (2,2) (1,9) (0,8) (0,8) (1,2)
12. táblázat: A teljesítmény változása a korábbi mérési eredmény függvényében országosan és település típusonként, illetve képzési formák szerint Becslés (S. H.)
Meredekség (S. H.)
Magyarázó erő
Matematika 8. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
449 450 480 448 449 469 490 526
(2,9) (3,2) (7,0) (5,2) (8,4) (11,1) (16,9) (15,3)
0,77 0,77 0,75 0,77 0,78 0,77 0,76 0,73
(0,002) (0,002) (0,005) (0,003) (0,005) (0,007) (0,010) (0,009)
0,59 0,56 0,51 0,57 0,60 0,55 0,62 0,58
0,78 0,79 0,83 0,74 0,65 0,43
(0,002) (0,011) (0,011) (0,005) (0,004) (0,008)
0,57 0,64 0,66 0,55 0,44 0,20
0,75 0,75 0,75 0,75 0,73 0,71 0,66 0,65
(0,002) (0,002) (0,004) (0,004) (0,005) (0,008) (0,011) (0,009)
0,62 0,60 0,57 0,60 0,59 0,55 0,53 0,52
0,76 0,67 0,67 0,66 0,62 0,48
(0,003) (0,014) (0,012) (0,006) (0,006) (0,008)
0,59 0,50 0,50 0,50 0,42 0,25
10. évfolyam Teljes populáció 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
390 429 371 479 591 841
(3,7) (19,3) (18,6) (7,8) (6,6) (11,2) Szövegértés 8. évfolyam
Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
452 453 445 459 500 546 630 633
(3,1) (3,5) (6,4) (5,9) (7,8) (11,9) (19,4) (15,3)
Teljes populáció 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
426 637 638 627 641 755
(5,1) (23,6) (20,6) (10,4) (9,7) (11,7)
10. évfolyam
OKM2011 Országos jelentés
Táblázatok 63
13. táblázat: A 2011-es és a 2009-es teljesítmény közti különbség a korábbi mérési eredmény függvényé ben országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint Becslés (S. H.)
Meredekség (S. H.)
Magyarázó erő
Matematika 8. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
449 450 490 526 480 448 449 469
(2,9) (3,2) (16,9) (15,3) (7,0) (5,2) (8,4) (11,1)
Teljes populáció 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
390 429 371 479 591 841
(3,7) (19,3) (18,6) (7,8) (6,6) (11,2)
–0,23 –0,23 –0,24 –0,27 –0,25 –0,23 –0,22 –0,23
(0,002) (0,002) (0,010) (0,009) (0,005) (0,003) (0,005) (0,007)
0,11 0,10 0,14 0,16 0,11 0,10 0,11 0,10
–0,22 –0,21 –0,17 –0,26 –0,35 –0,58
(0,002) (0,011) (0,011) (0,005) (0,004) (0,008)
0,10 0,11 0,08 0,13 0,19 0,32
–0,24 –0,25 –0,31 –0,3 –0,26 –0,25 –0,26 –0,26
(0,002) (0,002) (0,014) (0,011) (0,005) (0,004) (0,005) (0,006)
0,13 0,13 0,16 0,15 0,15 0,13 0,12 0,12
–0,15 –0,31 –0,29 –0,27 –0,31 –0,41
(0,002) (0,016) (0,011) (0,005) (0,005) (0,009)
0,04 0,14 0,12 0,12 0,13 0,18
10. évfolyam
Szövegértés 8. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
440 452 596 564 467 445 469 483
(3,2) (3,5) (23,2) (17,8) (7,2) (5,9) (8,4) (9,5) 10. évfolyam
Teljes populáció 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
64
Táblázatok
279 613 560 522 537 574
(4,0) (27,7) (19,6) (7,8) (7,6) (12,8)
OKM2011 Országos jelentés
14. táblázat: A fiúk és a lányok átlageredménye országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint Fiúk % (S. H.)
Lányok Átlag (S. H.)
% (S. H.)
Átlag (S. H.)
Különbség (S. H.)
Matematika 6. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium
50 50 51 50 50 51 47
(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,4) (0,8)
1496 1489 1440 1479 1541 1557 1661
(0,9) (1,0) (1,5) (1,6) (2,0) (2,3) (3,4) 8. évfolyam
50 50 49 50 50 49 53
(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,4) (0,8)
1476 1471 1434 1459 1514 1525 1592
(0,9) (0,9) (1,8) (1,4) (1,9) (2,2) (3,6)
–20 (1,4) –19 (1,4) –6 (2,6) –19 (2,4) –27 (2,9) –33 (3,3) –70 (5,6)
Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
50 50 50 50 50 51 45 48
(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,5) (0,8) (0,7)
1611 1594 1555 1586 1641 1646 1776 1771
(0,9) (1,0) (1,9) (1,5) (2,0) (2,6) (4,0) (3,0) 10. évfolyam
50 50 50 50 50 49 55 52
(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,5) (0,8) (0,7)
1591 1578 1544 1568 1622 1626 1711 1693
(0,8) (0,8) (1,6) (1,4) (1,8) (2,7) (3,7) (3,0)
–20 –17 –11 –18 –19 –21 –65 –78
(1,3) (1,4) (2,8) (2,3) (2,9) (4,1) (6,3) (4,6)
Teljes populáció 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
50 45 46 40 53 60
(0,1) (1,0) (0,7) (0,3) (0,2) (0,3)
1658 1878 1849 1769 1663 1481
(0,8) (4,0) (3,5) (1,4) (1,0) (1,5)
50 55 54 60 47 40
(0,1) (1,0) (0,7) (0,3) (0,2) (0,3)
1613 1783 1769 1694 1579 1418
(0,7) (3,6) (2,9) (1,2) (1,0) (1,7)
–46 –95 –81 –75 –84 –63
(1,1) (5,7) (5,2) (2,1) (1,5) (2,3)
Szövegértés 6. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium
50 50 51 50 50 51 47
(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,4) (0,8)
1442 1436 1382 1424 1495 1506 1606
(0,9) (0,9) (1,4) (1,5) (1,7) (2,2) (3,1) 8. évfolyam
50 50 49 50 50 49 53
(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,4) (0,8)
1488 1482 1435 1470 1535 1546 1625
(0,7) (0,8) (1,6) (1,4) (1,9) (2,1) (3,1)
46 46 53 46 40 40 18
(1,2) (1,2) (2,4) (2,2) (2,9) (3,2) (4,6)
Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
50 50 50 50 50 51 45 48
(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,5) (0,8) (0,7)
1549 1533 1483 1525 1580 1603 1713 1710
(0,9) (0,9) (1,6) (1,5) (1,7) (2,6) (3,7) (2,8) 10. évfolyam
50 50 50 50 50 49 55 52
(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,5) (0,8) (0,7)
1605 1590 1544 1583 1636 1655 1744 1730
(0,8) (0,8) (1,6) (1,3) (1,8) (2,3) (3,1) (2,8)
56 57 61 58 55 51 31 20
(1,2) (1,3) (2,4) (2,1) (2,5) (3,9) (5,4) (3,9)
Teljes populáció 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
50 45 46 40 53 60
(0,1) (1,0) (0,7) (0,3) (0,2) (0,3)
1589 1791 1766 1709 1596 1405
(0,7) (3,9) (3,2) (1,4) (0,9) (1,5)
50 55 54 60 47 40
(0,1) (1,0) (0,7) (0,3) (0,2) (0,3)
1645 1804 1794 1733 1614 1434
(0,7) (3,2) (2,8) (1,2) (1,0) (1,7)
56 13 28 24 18 29
(1,2) (5,6) (4,6) (2,0) (1,4) (2,4)
OKM2011 Országos jelentés
Táblázatok 65
15. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között nemek szerint Nem (2009-es évfolyam, 2011-es évfolyam)
6. évfolyam Átlag (S.H)
8.évfolyam Átlag (S.H)
10. évfolyam Átlag (S.H)
Matematika Fiúk (6.-ról 8. évfolyamra) Fiúk (8.-ról 10. évfolyamra) Lányok (6.-ról 8. évfolyamra) Lányok (8.-ról 10. évfolyamra)
1496 (1) – 1472 (0,9) –
Fiúk (6.-ról 8. évfolyamra) Fiúk (8.-ról 10. évfolyamra) Lányok (6.-ról 8. évfolyamra) Lányok (8.-ról 10. évfolyamra)
1463 (0,9) – 1515 (1) –
1611 1614 1591 1596
(0,9) (0,7) (0,8) (0,8)
– 1658 (0,8) – 1613 (0,7)
1549 1532 1605 1594
(0,9) (0,7) (0,8) (0,8)
– 1589 (0,7) – 1645 (0,7)
Szövegértés
16. táblázat: Átlageredmény az anya iskolai végzettsége szerint Matematika Az anya iskolai végzettsége
A tanulók aránya % (S. H.)
Átlag (S. H.)
Szövegértés
Különbség az érettségizett szülők gyerekei nek átlagered ményéhez képest (S. H.)
Átlag (S. H.)
Különbség az érettségizett szülők gyerekei nek átlagered ményéhez képest (S. H.)
6. évfolyam Nem fejezte be az általános iskolát Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Érettségi Főiskola Egyetem Nem fejezte be az általános iskolát Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Érettségi Főiskola Egyetem Nem fejezte be az általános iskolát Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Érettségi Főiskola Egyetem
66
Táblázatok
2,8 (0,06) 17,1 5,2 22,4 29,8 15,7 7,0
(0,13) (0,08) (0,15) (0,16) (0,12) (0,09)
2,0 (0,06) 16,3 5,7 22,2 31,1 16,0 6,7
(0,13) (0,09) (0,13) (0,16) (0,13) (0,08)
1,2 (0,04) 14,8 6,9 22,2 31,0 16,9 7,2
(0,11) (0,09) (0,14) (0,15) (0,13) (0,08)
1309 (4,5) 1371 1432 1454 1530 1586 1640
(1,6) (3,0) (1,3) (1,3) (1,5) (2,7)
1399 (5,3) 1474 1548 1565 1644 1701 1760
(1,8) (2,9) (1,4) (1,2) (1,6) (2,4)
–221 (4,7) –159 –99 –76 0 55 110 8. évfolyam
(2,1) (3,3) (1,9) (0,0) (0,0) (3,1)
–244 (5,5) –169 –96 –79 0 58 117 10. évfolyam
(2,2) (3,1) (2,0) (0,0) (2,1) (2,7)
1268 (3,5)
–242 (3,7)
1343 1417 1432 1510 1570 1627
–167 –93 –78 0 59 116
(1,6) (2,6) (1,2) (1,1) (1,5) (2,4)
(2,0) (2,8) (1,7) (0,0) (2,0) (2,7)
1358 (4,7)
–263 (4,9)
1445 1527 1540 1620 1681 1740
–176 –93 –81 0 60 120
(1,6) (2,5) (1,2) (1,1) (1,5) (2,1)
(2,0) (2,7) (1,7) (0,0) (1,8) (2,4)
1418 (6,6)
–251 (6,8)
1404 (6,4)
–249 (6,6)
1505 1591 1594 1669 1725 1791
–163 –78 –75 0 56 123
1485 1571 1575 1653 1713 1768
–168 –82 –78 0 59 114
(1,5) (2,4) (1,1) (1,2) (1,4) (2,3)
(1,9) (2,8) (1,6) (0,0) (1,7) (2,7)
(1,5) (2,7) (1,2) (1,1) (1,3) (2,3)
(1,9) (3,1) (1,6) (0,0) (1,6) (2,5)
OKM2011 Országos jelentés
17. táblázat: Átlageredmény az apa iskolai végzettsége szerint Matematika Az apa iskolai végzettsége
A tanulók aránya % (S. H.)
Átlag (S. H.)
Szövegértés
Különbség az érettségizett szülők gyereke inek átlagered ményéhez képest (S. H.)
Átlag (S. H.)
Különbség az érettségizett szülők gyereke inek átlagered ményéhez képest (S. H.)
1267 (4,7)
–259 (4,9)
1343 1411 1447 1525 1575 1623
–182 –114 –79 0 50 97
6. évfolyam Nem fejezte be az általános iskolát Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Érettségi Főiskola Egyetem Nem fejezte be az általános iskolát Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Érettségi Főiskola Egyetem Nem fejezte be az általános iskolát Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Érettségi Főiskola Egyetem
OKM2011 Országos jelentés
1,9 (0,05) 14,8 4,2 38,3 22,5 9,5 8,8
(0,11) (0,07) (0,17) (0,16) (0,09) (0,09)
1,3 (0,04) 13,3 5,1 38,6 23,1 9,9 8,8
(0,12) (0,09) (0,17) (0,14) (0,11) (0,10)
0,7 (0,03) 10,8 6,9 39,3 23 10,2 9
(0,10) (0,10) (0,19) (0,17) (0,11) (0,09)
1305 (5,4) 1371 1435 1469 1543 1592 1636
(1,5) –172 (3,7) –108 (1,0) –74 (1,4) 0 (2,0) 49 (2,2) 93 8. évfolyam
1397 (5,4) 1475 1541 1580 1655 1705 1757
–238 (5,8) (2,2) (3,8) (1,9) (0,0) (2,5) (2,8)
–258 (5,7)
(2,1) –180 (3,3) –114 (1,1) –75 (1,3) 0 (2,3) 50 (2,1) 102 10. évfolyam
(2,5) (3,5) (1,8) (0,0) (2,5) (2,5)
(1,6) (3,0) (0,9) (1,2) (2,0) (1,9)
(2,1) (3,2) (1,5) (0,0) (2,4) (2,6)
1360 (5,7)
–272 (5,9)
1443 1515 1555 1633 1685 1736
–189 –118 –77 0 52 103
(1,7) (3,1) (1,0) (1,3) (2,0) (2,0)
(2,1) (3,4) (1,8) (0,0) (2,5) (2,4)
1426 (10,1)
–253 (10,4)
1400 (9,5)
–267 (9,5)
1504 1586 1609 1679 1729 1790
–175 –93 –70 0 50 111
1481 1565 1590 1667 1717 1769
–186 –102 –77 0 50 102
(1,9) (2,7) (1,0) (1,4) (2,2) (2,2)
(2,4) (3,0) (1,8) (0,0) (2,5) (2,6)
(2,0) (2,9) (1,1) (1,3) (1,9) (2,1)
(2,6) (3,3) (1,9) (0,0) (2,3) (2,3)
Táblázatok 67
18. táblázat: Átlageredmény az otthoni könyvek száma szerint A tanulók aránya % (S. H.)
Könyvek száma
Matematika Átlag (S. H.)
Szövegértés Átlag (S. H.)
6. évfolyam Kevesebb mint egypolcnyi (kb. 0–50 könyv) Egypolcnyi (kb. 50 könyv) 2–3 könyvespolcnyi (max. 150 könyv) 5–6 könyvespolcnyi (max. 300 könyv) 2 könyvszekrényre való (300–600 könyv) 3 vagy több könyvszekrényre való (600–1000 könyv) 1000-nél több könyv
16,8 (0,13) 14,6 (0,12) 23 (0,16) 16 (0,12) 13 (0,11) 9,3 (0,12) 7,3 (0,08) 8. évfolyam
1369 1428 1485 1524 1560 1589 1607
(1,5) (1,9) (1,4) (1,4) (1,6) (2,2) (2,4)
1336 1404 1462 1504 1545 1576 1601
(1,3) (1,7) (1,3) (1,3) (1,5) (1,9) (2,0)
Kevesebb mint egypolcnyi (kb. 0–50 könyv) Egypolcnyi (kb. 50 könyv) 2–3 könyvespolcnyi (max. 150 könyv) 5–6 könyvespolcnyi (max. 300 könyv) 2 könyvszekrényre való (300–600 könyv) 3 vagy több könyvszekrényre való (600–1000 könyv) 1000-nél több könyv
15 (0,13) 14,3 (0,13) 22,7 (0,14) 16,2 (0,12) 13,3 (0,10) 10,2 (0,10) 8,3 (0,10) 10. évfolyam
1471 1531 1595 1635 1672 1702 1727
(1,7) (1,8) (1,3) (1,4) (1,8) (2,2) (2,2)
1434 1504 1570 1612 1652 1689 1713
(1,7) (1,6) (1,3) (1,5) (1,7) (1,8) (1,9)
1491 1559 1618 1661 1701 1724 1752
(1,6) (1,6) (1,2) (1,5) (1,8) (2,1) (2,2)
1462 1537 1598 1648 1689 1719 1735
(1,7) (1,7) (1,2) (1,3) (1,8) (1,9) (2,2)
Kevesebb mint egypolcnyi (kb. 0–50 könyv) Egypolcnyi (kb. 50 könyv) 2–3 könyvespolcnyi (max. 150 könyv) 5–6 könyvespolcnyi (max. 300 könyv) 2 könyvszekrényre való (300–600 könyv) 3 vagy több könyvszekrényre való (600–1000 könyv) 1000-nél több könyv
12,5 13,7 22,1 17,3 13,8 11,1 9,6
(0,12) (0,12) (0,15) (0,14) (0,13) (0,10) (0,09)
19. táblázat: Átlageredmény annak függvényében, hogy a tanulónak vannak-e saját könyvei Saját könyvek
A tanulók aránya % (S. H.)
Matematika Átlag (S. H.)
Szövegértés Átlag (S. H.)
1500 (0,6) 1344 (2,7)
1480 (0,5) 1299 (2,5)
1616 (0,7) 1455 (3,1)
1594 (0,6) 1401 (2,8)
1649 (0,6) 1502 (2,7)
1635 (0,5) 1446 (2,2)
6. évfolyam Vannak Nincsenek
94 (0,1) 6 (0,1)
Vannak Nincsenek
93 (0,1) 7 (0,1)
Vannak Nincsenek
92 (0,1) 8 (0,1)
8. évfolyam
10. évfolyam
20. táblázat: Átlageredmény annak függvényében, hogy a tanuló otthonában van-e számítógép Számítógép
A családok aránya % (S. H.)
Matematika Átlag (S. H.)
Szövegértés Átlag (S. H.)
1504 (0,7) 1368 (2,3)
1483 (0,6) 1341 (2,3)
1616 (0,6) 1462 (2,5)
1593 (0,6) 1431 (2,3)
1646 (0,6) 1479 (3,0)
1629 (0,5) 1466 (3,4)
6. évfolyam Van Nincs
91,5 (0,10) 8,5 (0,10)
Van Nincs
93,1 (0,09) 6,9 (0,09)
Van Nincs
95,1 (0,07) 4,9 (0,07)
8. évfolyam
10. évfolyam
68
Táblázatok
OKM2011 Országos jelentés
21. táblázat: A teljesítmény a családiháttér-index függvényében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint Becslés (S. H.)
Meredekség (S. H.)
Magyarázó erő
Matematika 6. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium
1501 1499 1490 1490 1515 1515 1553
(0,6) (0,6) (1,3) (1,0) (1,4) (1,8) (4,4)
Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
1612 1606 1603 1598 1622 1616 1668 1656
(0,6) (0,6) (1,3) (1,0) (1,6) (1,9) (4,5) (3,5)
Teljes populáció 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
1637 1760 1746 1696 1628 1495
(0,6) (5,0) (4,0) (1,0) (0,8) (1,8)
87 85 76 89 84 78 85
(0,6) (0,7) (1,2) (1,2) (1,9) (2,0) (3,7)
0,20 0,19 0,14 0,19 0,16 0,14 0,13
94 89 84 91 89 80 84 90
(0,6) (0,7) (1,2) (1,1) (1,8) (2,2) (3,9) (3,3)
0,22 0,19 0,16 0,18 0,17 0,15 0,13 0,14
98 78 74 66 49 40
(0,6) (4,0) (3,6) (1,1) (1,1) (1,6)
0,23 0,11 0,10 0,10 0,06 0,05
93 91 84 92 87 83 82
(0,5) (0,6) (1,1) (1,0) (1,4) (1,8) (3,6)
0,26 0,25 0,20 0,23 0,20 0,19 0,15
100 95 91 95 92 79 75 82
(0,6) (0,6) (1,1) (1,0) (1,6) (2,1) (3,6) (3,0)
0,28 0,25 0,21 0,23 0,22 0,17 0,14 0,16
103 64 65 65 50 38
(0,6) (3,4) (3,1) (1,1) (1,1) (1,5)
0,27 0,11 0,11 0,12 0,07 0,05
8. évfolyam
10. évfolyam
Szövegértés 6. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium
1481 1478 1467 1470 1500 1495 1548
(0,5) (0,5) (1,1) (1,0) (1,3) (1,7) (4,0)
Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
1587 1581 1570 1575 1596 1607 1665 1652
(0,6) (0,6) (1,3) (0,9) (1,5) (2,0) (4,1) (3,5)
Teljes populáció 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
1620 1744 1732 1697 1610 1455
(0,5) (3,9) (4,0) (1,1) (0,7) (1,6)
8. évfolyam
10. évfolyam
OKM2011 Országos jelentés
Táblázatok 69
22. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között a családiháttér-index függvényében országosan és településtípusonként illetve képzési formák szerint Becslés (S. H.)
Meredekség (S. H.)
Magyarázó erő
Matematika 8. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
113 117 97 80 121 114 115 117
(0,4) (0,5) (3,1) (2,7) (0,9) (0,8) (1,1) (1,8)
Teljes populáció 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
30 76 75 36 28 10
(0,5) (3,6) (2,8) (0,9) (0,8) (2,1)
0 3 5 –1 6 1 2 7
(0,6) (0,7) (2,7) (2,8) (1,2) (1,0) (1,6) (1,9)
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
11 –7 –4 0 6 6
(0,6) (3,0) (2,5) (1,1) (1,1) (1,9)
0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
–3 –1 –6 –6 3 –3 –4 –2
(0,5) (0,6) (2,8) (2,7) (1,1) (1,0) (1,3) (1,9)
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
5 –1 3 –1 0 1
(0,6) (3,0) (2,6) (1,1) (1,2) (2,0)
0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
10. évfolyam
Szövegértés 8. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium
82 84 71 64 85 82 83 94
(0,5) (0,5) (3,1) (2,7) (1,0) (0,8) (1,2) (1,8) 10. évfolyam
Teljes populáció 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
70
Táblázatok
52 65 60 59 54 33
(0,6) (3,3) (3,0) (1,0) (0,8) (2,4)
OKM2011 Országos jelentés
23. táblázat: Átlageredmény a tanulók tervezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint Matematika A tervezett leg magasabb iskolai végzettség
A tanulók aránya % (S. H.)
Szövegértés
Különbség a felsőfokú alap képzési diploma megszerzését tervezők átlag eredményéhez képest (S. H.)
Átlag (S. H.)
Átlag (S. H.)
Különbség a felsőfokú alap képzési diploma megszerzését tervezők átlag eredményéhez képest (S. H.)
6. évfolyam Elvégezni a 8 általánost Szakmunkásvégzettséget szerezni Érettségizni Érettségi utáni szakképzettséget szerezni Diplomát szerezni felsőfokú alap képzésen Egyetemi szintű végzettséget szerezni Doktori fokozatot szerezni
1,9 (0,05)
1299 (5,1)
–226 (5,4)
1255 (4,7)
–257 (4,7)
12,3 (0,09)
1332 (1,8)
–194 (2,1)
1293 (1,7)
–220 (2,3)
9,8 (0,11)
1398 (2,2)
–128 (2,6)
1377 (1,8)
–135 (2,3)
24,1 (0,14)
1439 (1,3)
–86 (2,0)
1418 (1,2)
–94 (1,8)
21,2 (0,15)
1526 (1,5)
0 (0,0)
1512 (1,3)
0 (0,0)
21,8 (0,14)
1614 (1,4)
89 (2,2)
1594 (1,1)
81 (1,7)
8,8 (0,10)
1614 (2,1)
88 (2,5)
1604 (2,1)
92 (2,3)
8. évfolyam Elvégezni a 8 általánost Szakmunkásvégzettséget szerezni Érettségizni Érettségi utáni szakképzettséget szerezni Diplomát szerezni felsőfokú alap képzésen Egyetemi szintű végzettséget szerezni Doktori fokozatot szerezni
0,7 (0,03)
1401 (9,7)
–234 (9,9)
1357 (8,3)
–263 (8,4)
11,6 (0,11)
1414 (1,7)
–221 (2,2)
1373 (1,8)
–247 (1,9)
9,1 (0,11)
1483 (2,1)
–151 (2,4)
1459 (1,7)
–160 (2,1)
25,7 (0,16)
1550 (1,1)
–84 (1,6)
1525 (1,1)
–94 (1,6)
21,5 (0,14)
1635 (1,2)
0 (0,0)
1620 (1,1)
0 (0,0)
22,4 (0,14)
1738 (1,2)
104 (1,9)
1715 (1,2)
95 (1,8)
9 (0,10)
1746 (2,0)
112 (2,2)
1725 (1,8)
105 (2,0)
–
–
10. évfolyam Elvégezni a 8 általánost Szakmunkásvégzettséget szerezni Érettségizni Érettségi utáni szakképzettséget szerezni Diplomát szerezni felsőfokú alap képzésen Egyetemi szintű végzettséget szerezni Doktori fokozatot szerezni
OKM2011 Országos jelentés
0,7 (0,03)
–
–
11 (0,09)
1444 (1,7)
–222 (2,2)
1396 (1,7)
–269 (2,1)
9,1 (0,10)
1502 (2,1)
–164 (2,5)
1474 (1,7)
–191 (2,0)
27,6 (0,15)
1586 (0,9)
–80 (1,5)
1566 (0,9)
–100 (1,3)
21,4 (0,13)
1666 (1,2)
0 (0,0)
1665 (1,0)
0 (0,0)
22,4 (0,13)
1778 (1,1)
112 (1,6)
1770 (0,9)
104 (1,3)
7,8 (0,08)
1778 (2,4)
112 (2,7)
1765 (2,3)
100 (2,4)
Táblázatok 71
24. táblázat: A különböző iskolai végzettséget megcélzó tanulók aránya az anya legmagasabb iskolai végzettségének függvényében Elvégezni a nyolc általánost % (S. H.)
Szakmunkás végzettséget szerezni % (S. H.)
Érettségizni % (S. H.)
Érettségi utáni szak képzettséget szerezni % (S. H.)
Diplomát szerezni felsőfokú alap képzésen % (S. H.)
Diplomát szerezni felsőfokú mester képzésen % (S. H.)
Doktori fokozatot szerezni % (S. H.)
6. évfolyam Nem fejezte be az általános iskolát Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Érettségi Főiskola Egyetem Nem fejezte be az általános iskolát Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Érettségi Főiskola Egyetem Nem fejezte be az általános iskolát Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Érettségi Főiskola Egyetem
72
Táblázatok
15,9 (0,92)
43,7 (1,17)
18,3 (0,84)
12,9 (0,83)
4,5 (0,46)
2,7 (0,39)
2 (0,31)
5,9 (0,21) 1,6 (0,20)
33,5 (0,39) 17,0 (0,65)
18,0 (0,36) 14,7 (0,55)
26,5 (0,40) 33,8 (0,69)
8,0 (0,24) 17,6 (0,52)
5,1 (0,20) 10,3 (0,45)
2,9 (0,15) 5,1 (0,33)
0,8 (0,07)
14,4 (0,28)
12,2 (0,27)
36,8 (0,39)
19,7 (0,27)
10,5 (0,21)
5,6 (0,19)
0,3 (0,04) 0,1 (0,03) 0,4 (0,09)
3,5 (0,13) 1,1 (0,09) 0,5 (0,10)
6,8 (0,19) 23,9 (0,30) 2,8 (0,16) 11,0 (0,30) 2,0 (0,19) 4,6 (0,29) 8. évfolyam
31,1 (0,31) 27,9 (0,48) 11,5 (0,48)
24,8 (0,27) 42,7 (0,44) 57,5 (0,68)
9,6 (0,21) 14,4 (0,32) 23,6 (0,59)
5,2 (0,61)
54,1 (1,25)
16,8 (1,05)
17,7 (1,08)
2,8 (0,49)
1,8 (0,37)
1,6 (0,33)
1,8 (0,12) 0,7 (0,13)
32,9 (0,41) 15,7 (0,47)
17,5 (0,39) 13,3 (0,53)
31,4 (0,44) 34,6 (0,74)
9,5 (0,25) 20,1 (0,59)
4,4 (0,19) 10,8 (0,46)
2,5 (0,13) 4,7 (0,31)
0,5 (0,06)
13,7 (0,28)
11,5 (0,28)
36,8 (0,37)
21,3 (0,35)
11,1 (0,26)
5,0 (0,17)
0,2 (0,03) 0,2 (0,04) 0,2 (0,07)
3,2 (0,13) 1,3 (0,11) 0,6 (0,12)
6,5 (0,16) 24,9 (0,29) 2,6 (0,16) 11,8 (0,32) 1,3 (0,15) 5,2 (0,29) 10. évfolyam
29,7 (0,30) 25,8 (0,46) 11,2 (0,45)
25,8 (0,27) 42,8 (0,47) 56,3 (0,78)
9,6 (0,18) 15,5 (0,35) 25,2 (0,65)
3,6 (0,66)
47,7 (1,8)
17,3 (1,38)
22,6 (1,43)
3,7 (0,63)
3,0 (0,55)
2,1 (0,52)
1,1 (0,09) 0,7 (0,12)
31,9 (0,43) 14,3 (0,53)
16,4 (0,41) 14,1 (0,46)
32,8 (0,44) 34,9 (0,65)
10,7 (0,33) 19,2 (0,54)
4,6 (0,20) 12,1 (0,45)
2,4 (0,15) 4,6 (0,29)
0,5 (0,06)
14,0 (0,28)
11,6 (0,22)
37,9 (0,38)
20,4 (0,30)
11,3 (0,25)
4,3 (0,14)
0,5 (0,05) 0,4 (0,06) 0,6 (0,10)
4,1 (0,11) 1,7 (0,12) 0,7 (0,12)
7,2 (0,16) 3,4 (0,17) 1,8 (0,17)
27,9 (0,30) 15,2 (0,29) 7,0 (0,40)
27,7 (0,29) 26,1 (0,43) 13,1 (0,46)
24,8 (0,24) 40,8 (0,40) 53,6 (0,65)
7,8 (0,16) 12,5 (0,29) 23,2 (0,52)
OKM2011 Országos jelentés
25. táblázat: Átlageredmény a telephely épületének állapota szerint országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint Tanulók aránya % (S. H.)
Matematika Átlag (S. H.)
Szövegértés Átlag (S. H.)
1467 (7,5) 1489 (4,0) 1489 (3,3) 1484 (10,9) 1451 (30,1) 1464 (7,5) 1482 (4,0) 1484 (3,3) 1475 (8,6) 1442 (30,9) 1429 (11,7) 1439 (6,8) 1438 (5,5) 1418 (13,6) 1463 (54,8) 1474 (9,2) 1480 (6,5) 1463 (4,9) 1465 (19,4) 1376 (20,5) 1520 (20,9) 1539 (8,8) 1524 (6,9) 1523 (13,4) 1560 (88,6) 1544 (52,4) 1542 (11,3) 1547 (7,6) 1519 (15,8) – 1586 (53,5) 1619 (12,7) 1628 (16,9) 1657 (65,1) –
1438 (7,2) 1469 (3,8) 1469 (2,6) 1469 (9,6) 1420 (25) 1434 (7,2) 1461 (3,7) 1463 (2,6) 1460 (7,7) 1410 (24,4) 1397 (11,1) 1415 (4,8) 1405 (5,1) 1402 (12,8) 1378 (43,5) 1443 (7,6) 1458 (5,6) 1444 (3,8) 1439 (15,8) 1377 (23,8) 1513 (16,2) 1526 (8,5) 1510 (5,7) 1511 (14,6) 1519 (49,1) 1520 (50,5) 1529 (9,6) 1529 (6,4) 1519 (13,9) – 1564 (39,5) 1613 (11,6) 1621 (12,7) 1636 (50,2) –
1589 1606 1601 1605 1562 1577 1590 1588 1579 1553 1544 1554 1549 1540 1557 1584 1585 1571 1573 1543
1556 1581 1580 1584 1529 1544 1562 1566 1561 1519 1507 1516 1515 1517 1453 1551 1559 1551 1557 1531
6. évfolyam
Országos
Általános iskola
Községi
Városi
Megyeszékhelyi
Budapesti
8 évfolyamos gimnázium
Országos
Általános iskola
Községi
Városi
Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú
9,1 (0,68) 34,8 (1,18) 48,0 (1,06) 7,1 (0,53) 1,1 (0,23) 9,2 (0,72) 34,4 (1,17) 48,2 (1,09) 7,0 (0,56) 1,1 (0,24) 11,1 (1,10) 42,2 (1,67) 39,0 (1,56) 6,7 (0,86) 1,0 (0,37) 12,9 (1,46) 32,5 (2,03) 47,6 (1,96) 5,7 (0,92) 1,4 (0,45) 3,2 (0,99) 31,0 (2,88) 56,1 (2,88) 8,7 (1,86) 1,0 (0,75) 2,8 (0,90) 27,7 (3,31) 59,5 (3,43) 9,6 (1,73) 0,4 (0,26) 5,6 (2,63) 42,0 (6,63) 42,5 (6,44) 9,0 (4,05) 1,0 (0,72) 8. évfolyam 9,2 35,0 47,5 7,2 1,1 9,4 34,5 48,0 7,0 1,2 11,5 42,3 38,8 6,6 0,9 12,6 32,8 47,0 6,0 1,7
(0,67) (0,91) (1,00) (0,55) (0,25) (0,70) (1,00) (1,13) (0,60) (0,27) (1,22) (1,51) (1,53) (0,81) (0,30) (1,33) (1,80) (1,89) (0,90) (0,63)
(9,1) (4,3) (3,3) (10,5) (17,5) (8,8) (3,9) (3,0) (9,2) (16,9) (11,5) (5,1) (5,9) (13,9) (39,1) (11,8) (5,4) (5,0) (14,5) (22,6)
(7,6) (4,1) (3,4) (8,7) (19,8) (7,1) (3,6) (2,9) (7,9) (19,5) (10,1) (4,7) (5,2) (13,3) (53,3) (8,6) (5,1) (4,5) (11,8) (16,7)
A táblázat a következő oldalon folytatódik.
OKM2011 Országos jelentés
Táblázatok 73
Az előző oldalon lévő táblázat folytatása. Tanulók aránya % (S. H.)
Megyeszékhelyi
Budapesti
8 évfolyamos gimnázium
6 évfolyamos gimnáziumok
Országos
8 évfolyamos gimnázium
6 évfolyamos gimnázium
4 évfolyamos gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola
74
Táblázatok
Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú
3,1 (0,92) 31,4 (2,84) 56,2 (2,85) 8,3 (1,66) 1,0 (0,51) 3,5 (1,33) 26,2 (2,87) 60,7 (3,16) 9,3 (1,83) 0,4 (0,30) 5,8 (2,87) 40,2 (6,09) 45,9 (6,11) 7,2 (2,90) 0,9 (0,67) 8,6 (2,58) 39,6 (5,08) 40,5 (4,73) 10,7 (3,01) 0,5 (0,46) 10. évfolyam 6,6 31,1 50,4 10,3 1,6 6,7 39,2 43,8 9,3 1,0 7,2 38,5 41,1 12,8 0,5 6,5 36,6 47,5 8,9 0,4 6,8 27,9 52,0 10,7 2,6 6,0 25,9 55,3 11,0 1,8
(0,75) (1,26) (1,40) (0,84) (0,34) (3,20) (5,36) (5,93) (3,59) (0,83) (2,23) (4,08) (4,15) (3,26) (0,37) (1,41) (2,39) (2,85) (1,6) (0,26) (1,4) (2,37) (2,45) (1,42) (0,75) (1,38) (2,61) (2,93) (1,91) (0,72)
Matematika Átlag (S. H.)
Szövegértés Átlag (S. H.)
1640 (30,7) 1648 (9,0) 1626 (6,7) 1607 (18,5) 1568 (85,8) 1685 (59,2) 1640 (10,2) 1640 (7,5) 1620 (18,1) – 1710 (40,1) 1742 (15,4) 1729 (18,7) 1831 (85,8) – 1728 (50,5) 1735 (16,8) 1724 (21,1) 1765 (31,3) –
1611 (21,2) 1626 (7,2) 1603 (5,7) 1578 (15,5) 1559 (71,5) 1658 (43,8) 1637 (10,3) 1629 (6,7) 1621 (15,1) – 1696 (38,1) 1737 (12,1) 1725 (14,0) 1759 (60,4) – 1706 (37,4) 1730 (13,1) 1715 (16,8) 1735 (21,3) –
1646 (16,8) 1659 (7,1) 1629 (4,8) 1630 (13,2) 1593 (20,0) 1793 (66,7) 1830 (14,9) 1819 (18,3) 1883 (53,2) – 1833 (46,5) 1818 (12,4) 1803 (15,1) 1809 (35,0) – 1726 (19,2) 1736 (8,5) 1719 (7,0) 1739 (18,4) – 1626 (28,2) 1626 (8,4) 1627 (5,9) 1618 (8,6) 1596 (21,2) 1480 (12,6) 1461 (8,2) 1461 (5,5) 1431 (13,5) 1519 (48,7)
1627 (16,3) 1644 (7,2) 1610 (4,9) 1603 (13,2) 1575 (16,8) 1793 (68,2) 1806 (11,3) 1791 (14,9) 1824 (34,1) – 1782 (33,8) 1804 (8,2) 1773 (12,5) 1790 (23,6) – 1730 (18,5) 1733 (7,2) 1721 (6,7) 1735 (12,4) – 1603 (24,6) 1613 (7,5) 1607 (4,8) 1585 (8,0) 1586 (16,5) 1437 (12,3) 1421 (8,7) 1421 (5,4) 1390 (14,1) 1479 (33,7)
OKM2011 Országos jelentés
26. táblázat: Az átlageredmény és a telephelyen található szaktantermek meglétének kapcsolata országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint A telephelyen megtalálható az adott teremfajta Tanulók aránya % (S. H.)
Matematika Átlag (S. H.)
A telephelyen nem található meg az adott teremfajta
Szövegértés Átlag (S. H.)
Tanulók aránya % (S. H.)
Matematika Átlag (S. H.)
Szövegértés Átlag (S. H.)
1485 (2,5) 1450 (6,1) 1445 (15,0) 1436 (7,4) 1455 (7,7) 1499 (4,4) 1480 (2,5) 1449 (6,1) 1440 (13,7) 1435 (7,3) 1450 (7,2) 1483 (4,1) 1437 (4,8) 1437 (8,3) 1433 (17,3) 1428 (8,1) 1440 (7,4) 1441 (5,9) 1467 (4,3) 1456 (11,2) 1460 (26,6) 1434 (10,8) 1437 (15,1) 1464 (8,1) 1528 (5,4) 1460 (17,6) 1423 (23,0) 1494 (26,5) 1494 (18,4) 1547 (9,3) 1545 (7,2) 1538 (28,4) 1400 (93,9) 1475 (46,4) 1564 (37,8) 1565 (9,8) 1630 (16,4) 1562 (57,6) – – 1591 (29,4) 1631 (13,9)
1463 (2,2) 1426 (4,8) 1429 (14,2) 1410 (6,2) 1429 (7,3) 1479 (4,3) 1457 (2,2) 1425 (4,8) 1423 (12,5) 1408 (6,0) 1422 (6,9) 1462 (3,9) 1406 (3,8) 1406 (6,1) 1409 (14,2) 1396 (6,6) 1407 (6,7) 1414 (4,7) 1444 (3,6) 1432 (10,8) 1438 (27,1) 1414 (9,1) 1411 (14,5) 1442 (6,5) 1515 (5,5) 1483 (14,8) 1479 (22,8) 1475 (28,9) 1489 (10,6) 1538 (8,3) 1527 (5,7) 1522 (26,5) 1402 (62,0) 1467 (44,2) 1549 (26,0) 1552 (8,0) 1620 (13,1) 1547 (50,0) – – 1598 (32,5) 1618 (11,1)
6. évfolyam Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Országos Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Általános iskola Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Községi Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Városi Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Megye székhelyi Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Budapesti Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem 8 évfolyamos gimnázium Könyvtárterem Tornaterem
33,7 84,8 97,8 89,2 91,1 69,7 33,3 84,3 97,7 88,8 91,1 71,8 27,1 68,2 95,7 78,1 81,7 66,2 40,5 88,7 98,0 90,1 94,0 74,6 26,3 93,7 99,2 96,9 96,4 72,9 35,1 94,5 99,4 97,6 96,4 74,0 42,3 95,5 98,8 97,6 92,0 24,1
(0,99) (0,69) (0,25) (0,61) (0,53) (0,93) (1,02) (0,71) (0,26) (0,62) (0,52) (0,92) (1,27) (1,36) (0,61) (1,28) (1,09) (1,49) (2,02) (1,28) (0,50) (1,11) (0,79) (1,66) (2,44) (1,36) (0,36) (1,01) (0,87) (2,84) (2,92) (1,53) (0,31) (0,98) (1,07) (3,02) (5,23) (2,43) (1,23) (1,74) (2,59) (4,44)
1489 1493 1487 1492 1490 1481 1482 1486 1481 1486 1483 1479 1436 1436 1437 1439 1436 1434 1472 1471 1469 1472 1471 1471 1532 1534 1530 1530 1530 1522 1541 1544 1544 1545 1543 1536 1619 1628 1625 1626 1628 1607
(3,8) (2,3) (2,1) (2,1) (2,2) (2,5) (4,1) (2,2) (2,0) (2,0) (2,2) (2,5) (7,1) (4,3) (4,2) (4,6) (4,7) (5,1) (6,5) (3,5) (3,4) (3,3) (3,5) (4,1) (11) (5,3) (5,2) (5,2) (5,3) (5,6) (9,5) (5,6) (5,6) (5,6) (5,7) (6,1) (14,5) (11,3) (11,4) (11,8) (12,4) (17,6)
1470 1473 1466 1472 1469 1460 1462 1465 1460 1465 1462 1457 1413 1409 1408 1411 1408 1405 1451 1449 1447 1450 1450 1449 1516 1518 1516 1517 1517 1507 1528 1528 1528 1529 1527 1519 1614 1621 1617 1617 1619 1614
(3,3) (1,9) (1,7) (1,7) (1,8) (2,0) (3,3) (1,8) (1,7) (1,7) (1,8) (2,0) (6,1) (3,3) (3,1) (3,5) (3,4) (3,7) (4,9) (2,7) (2,7) (2,7) (2,8) (3,3) (9,0) (5,0) (4,8) (4,7) (4,9) (4,8) (7,9) (4,8) (4,7) (4,6) (4,7) (5,3) (11,1) (8,8) (9,0) (9,3) (9,8) (13,6)
66,3 15,2 2,2 10,8 8,9 30,3 66,7 15,7 2,3 11,2 8,9 28,2 72,9 31,8 4,3 21,9 18,3 33,8 59,5 11,3 2,0 9,9 6,0 25,4 73,7 6,3 0,8 3,1 3,6 27,1 64,9 5,5 0,6 2,4 3,6 26 57,7 4,5 1,2 2,5 8,0 75,9
(0,99) (0,69) (0,25) (0,61) (0,53) (0,93) (1,02) (0,71) (0,26) (0,62) (0,52) (0,92) (1,27) (1,36) (0,61) (1,28) (1,09) (1,49) (2,02) (1,28) (0,50) (1,11) (0,79) (1,66) (2,44) (1,36) (0,36) (1,01) (0,87) (2,84) (2,92) (1,53) (0,31) (0,98) (1,07) (3,02) (5,23) (2,35) (0,99) (1,44) (2,59) (4,44)
A táblázat a következő oldalon folytatódik.
OKM2011 Országos jelentés
Táblázatok 75
A táblázat a következő oldalon folytatódik. A telephelyen megtalálható az adott teremfajta Tanulók aránya % (S. H.)
Matematika Átlag (S. H.)
A telephelyen nem található meg az adott teremfajta
Szövegértés Átlag (S. H.)
Tanulók aránya % (S. H.)
Matematika Átlag (S. H.)
Szövegértés Átlag (S. H.)
1597 (2,9) 1562 (6,4) 1546 (12,2) 1547 (5,6) 1565 (7,3) 1627 (4,7) 1584 (2,6) 1560 (6,5) 1545 (12,1) 1545 (5,7) 1557 (7,3) 1591 (4,6) 1547 (4,0) 1545 (7,1) 1532 (15,4) 1545 (7,1) 1556 (7,1) 1560 (5,5) 1572 (4,5) 1573 (12,2) 1585 (19,9) 1543 (10,6) 1534 (15,4) 1574 (8,1) 1631 (5,4) 1579 (21,9) 1507 (35,5) 1545 (38,2) 1577 (26,0) 1642 (8,8) 1640 (6,8) 1646 (21,2) – 1580 (41,7) 1703 (30,9) 1664 (9,0) 1754 (15,1) 1640 (55,2) 0 (0) – 1708 (53,9) 1753 (13,9) 1740 (13,1) 1715 (32,1) – 1629 (35,9) 1641 (27,1) 1738 (11,9)
1573 (2,8) 1526 (6,1) 1529 (12,0) 1514 (6,6) 1540 (7,2) 1602 (4,2) 1559 (2,4) 1523 (6,0) 1527 (11,7) 1510 (6,6) 1528 (6,7) 1563 (4,0) 1511 (4,0) 1505 (6,7) 1513 (14,7) 1504 (7,7) 1521 (7,8) 1520 (4,2) 1551 (4,0) 1533 (11,9) 1547 (24,8) 1515 (12,7) 1508 (15,0) 1548 (6,6) 1608 (4,8) 1567 (18,5) 1555 (25,5) 1530 (33,0) 1578 (20,7) 1625 (7,9) 1634 (6,3) 1628 (27,5) – 1548 (50,4) 1684 (31,4) 1653 (9,5) 1740 (11,0) 1652 (45,0) 0 (0) – 1728 (32,8) 1737 (10,2) 1724 (11,6) 1706 (34,1) – 1653 (32,5) 1675 (21,5) 1724 (10,1)
8. évfolyam Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Országos Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Általános iskola Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Községi Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Városi Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Megye székhelyi Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Budapesti Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem 8 évfolyamos gimnáziumok Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem 6 évfolyamos gimnáziumok Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem
34,7 85,6 98,0 89,9 92,0 66,7 33,3 84,4 97,9 89,1 91,7 71,8 28,0 68,4 95,6 78,9 82,6 66,3 39,4 89,3 98,4 90,6 94,6 74,5 27,2 93,3 99,0 96,5 96,3 72,8 35,8 94,3 99,8 97,6 97,7 74,7 44,0 95,5 100,0 97,6 92,4 23,3 49,2 97,6 99,3 97,2 96,6 17,4
(1,13) (0,71) (0,28) (0,55) (0,47) (0,87) (1,12) (0,79) (0,30) (0,62) (0,50) (0,88) (1,51) (1,35) (0,62) (1,32) (1,06) (1,31) (2,09) (1,27) (0,49) (1,13) (0,77) (1,63) (2,32) (1,37) (0,45) (0,89) (0,96) (2,44) (3,03) (1,66) (0,20) (1,07) (0,90) (2,88) (6,55) (2,33) (0) (1,89) (3,05) (4,12) (4,56) (1,09) (0,72) (1,21) (1,42) (3,85)
1610 1608 1602 1607 1604 1589 1592 1592 1588 1592 1590 1585 1556 1552 1551 1551 1549 1545 1585 1578 1577 1580 1580 1578 1636 1636 1634 1635 1634 1629 1638 1639 1640 1642 1638 1631 1724 1746 1741 1746 1744 1702 1724 1733 1733 1735 1735 1705
(4,1) (2,4) (2,3) (2,4) (2,3) (2,5) (3,9) (2,4) (2,3) (2,4) (2,3) (2,5) (6,8) (3,9) (3,6) (4,1) (4,0) (4,3) (5,9) (3,5) (3,5) (3,5) (3,4) (3,6) (9,7) (5,1) (5,0) (5,1) (5,0) (5,8) (11,5) (6,0) (5,6) (5,7) (5,7) (7,2) (19,7) (12,2) (12,3) (12,0) (12,0) (19,5) (16,1) (10,4) (10,1) (10,4) (10,6) (26,5)
1586 1586 1579 1584 1581 1565 1566 1569 1562 1568 1565 1561 1524 1519 1514 1517 1513 1511 1558 1556 1554 1557 1556 1556 1609 1611 1609 1611 1610 1602 1626 1631 1631 1633 1630 1624 1719 1735 1731 1734 1731 1710 1720 1722 1722 1724 1723 1712
(3,7) (2,0) (2,0) (2,0) (2,0) (2,3) (3,3) (2,0) (2,0) (2,0) (2,0) (2,2) (6,2) (3,4) (3,6) (3,7) (3,8) (4,2) (4,5) (2,8) (2,9) (2,8) (2,8) (3,1) (8,0) (4,3) (4,1) (4,1) (4,2) (4,6) (10,1) (5,4) (5,4) (5,4) (5,6) (6,6) (14,2) (8,7) (8,8) (8,8) (8,9) (14,6) (13,1) (8,9) (8,5) (8,8) (9,0) (19,0)
65,3 14,4 2,0 10,1 8,0 33,3 66,7 15,6 2,1 10,9 8,3 28,2 72,0 31,6 4,4 21,1 17,4 33,7 60,6 10,7 1,6 9,4 5,4 25,5 72,8 6,7 1,0 3,5 3,7 27,2 64,2 5,7 0,3 2,4 2,3 25,3 56 4,5 0 2,4 7,6 76,7 50,8 2,4 0,7 2,8 3,4 82,6
(1,13) (0,71) (0,28) (0,55) (0,47) (0,87) (1,12) (0,79) (0,30) (0,62) (0,50) (0,88) (1,51) (1,35) (0,62) (1,32) (1,06) (1,31) (2,09) (1,27) (0,49) (1,13) (0,77) (1,63) (2,32) (1,37) (0,45) (0,89) (0,96) (2,44) (3,03) (1,66) (0,17) (1,07) (0,90) (2,88) (6,55) (2,26) (0) (1,68) (3,05) (4,12) (4,56) (1,06) (0,58) (1,18) (1,42) (3,85)
Az előző oldalon lévő táblázat folytatása.
76
Táblázatok
OKM2011 Országos jelentés
A táblázat a következő oldalon folytatódik. A telephelyen megtalálható az adott teremfajta Tanulók aránya % (S. H.)
Matematika Átlag (S. H.)
A telephelyen nem található meg az adott teremfajta
Szövegértés Átlag (S. H.)
Tanulók aránya % (S. H.)
Matematika Átlag (S. H.)
Szövegértés Átlag (S. H.)
1642 (4,6) 1545 (10,7) 1567 (46,4) 1517 (9,9) 1561 (10,3) 1650 (3,7) 1839 (14,0) 1694 (67,9) – – 1807 (54,7) 1839 (12,2) 1816 (11,2) 1726 (41,4) 0 (0) 1688 (17,4) 1700 (10,7) 1815 (10,4) 1736 (6,3) 1618 (20,2) 1619 (63,0) 1570 (20,2) 1655 (19,1) 1736 (5,8) 1629 (5,7) 1588 (11,1) 1659 (35,2) 1559 (14,0) 1597 (12,9) 1632 (4,6) 1454 (5,7) 1448 (11,8) 1362 (35,5) 1458 (13,0) 1462 (11,1) 1464 (4,9)
1621 (5,0) 1523 (11,8) 1546 (45,7) 1489 (11,0) 1539 (10,7) 1631 (3,8) 1806 (12,1) 1679 (67,0) – – 1777 (40,7) 1809 (9,7) 1789 (8,5) 1696 (45,6) 0 (0) 1658 (22,2) 1697 (18,3) 1786 (8,5) 1734 (5,7) 1627 (21,8) 1633 (60,3) 1567 (18,3) 1657 (19,5) 1734 (5,0) 1607 (4,9) 1571 (11,7) 1625 (33,8) 1544 (16,8) 1585 (12,2) 1613 (4,1) 1413 (5,7) 1407 (10,9) 1338 (40,2) 1413 (9,8) 1421 (8,8) 1422 (5,1)
10. évfolyam Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Országos Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem 8 évfolyamos gimnázium Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem 6 évfolyamos gimnázium Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem 4 évfolyamos gimnázium Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Szakközépiskola Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Szakiskola Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem
OKM2011 Országos jelentés
44,6 93,0 99,3 94,8 91,0 21,5 42,7 96,4 99,7 96,6 92,0 24,2 48,0 97,4 100,0 96,8 95,9 19,1 42,0 96,0 99,4 97,7 94,8 18,8 47,9 92,9 99,2 95,8 92,0 20,1 41,4 87,0 99,1 87,3 82,0 28,7
(1,29) (0,71) (0,19) (0,63) (0,69) (1,30) (6,17) (2,19) (0,32) (1,86) (2,64) (4,96) (5,35) (1,47) (0) (1,52) (1,56) (3,83) (2,38) (0,91) (0,31) (0,56) (0,86) (2,13) (2,04) (1,25) (0,32) (0,91) (1,01) (1,97) (3,07) (2,06) (0,49) (2,04) (2,22) (2,62)
1636 1646 1640 1645 1647 1600 1811 1832 1828 1833 1829 1790 1802 1812 1810 1814 1814 1789 1716 1732 1728 1731 1732 1693 1621 1628 1625 1628 1628 1601 1468 1462 1461 1460 1459 1450
(4,3) (3,3) (3,1) (3,2) (3,4) (8,2) (20,2) (10,9) (11,0) (11,0) (11,6) (19,8) (16,9) (10,4) (10,1) (10,4) (10,4) (26,9) (7,0) (5,1) (5,1) (5,1) (5,2) (7,6) (5,3) (4,1) (4,0) (3,9) (4,1) (8,2) (4,7) (4,3) (3,9) (4,1) (4,1) (6,5)
1619 1628 1621 1627 1629 1581 1791 1804 1800 1804 1802 1771 1784 1789 1786 1791 1790 1789 1718 1731 1728 1731 1731 1694 1605 1608 1606 1608 1608 1579 1427 1421 1420 1420 1419 1411
(4,2) (3,3) (3,1) (3,2) (3,4) (8,6) (15,7) (8,7) (9,0) (9,1) (9,5) (16,2) (12,6) (7,6) (7,5) (7,4) (7,6) (15,5) (6,0) (4,4) (4,5) (4,5) (4,5) (6,7) (4,8) (3,7) (3,5) (3,5) (3,7) (7,6) (5,1) (4,6) (4,0) (4,5) (4,6) (7,1)
55,4 7,0 0,7 5,3 9,0 78,5 57,3 3,6 0,3 3,4 8,0 75,8 52,0 2,6 0 3,2 4,1 80,9 58,0 4,0 0,6 2,3 5,2 81,2 52,1 7,1 0,8 4,2 8,0 79,9 58,6 13,0 0,9 12,7 18,0 71,3
(1,29) (0,71) (0,19) (0,63) (0,69) (1,30) (6,17) (2,10) (0,26) (1,64) (2,64) (4,96) (5,35) (1,44) (0) (1,48) (1,56) (3,83) (2,38) (0,91) (0,31) (0,56) (0,86) (2,13) (2,04) (1,25) (0,32) (0,91) (1,01) (1,97) (3,07) (2,06) (0,49) (2,04) (2,22) (2,62)
Táblázatok 77
78
Táblázatok
OKM2011 Országos jelentés
–8,84 (0,145) –8,96 (0,142) –10,89 (0,203) –6,58 (0,206) –4,24 (0,395) –4,64 (0,646) 2,85 (0,323) –8,43 (0,155) –8,74 (0,162) –10,7 (0,188) –6,45 (0,285) –4,14 (0,451) –4,5 (0,587) 2,81 (0,318) 2,89 (0,297)
5,67 (0,099) 5,58 (0,093) 5,58 (0,126) 4,54 (0,141) 4,59 (0,212) 5,32 (0,315) 3,23 (0,451)
5,67 (0,09) 5,42 (0,082) 5,43 (0,118) 4,42 (0,172) 4,61 (0,195) 5,17 (0,296) 3,15 (0,47) 3,64 (0,314)
0,43 (0,104) 0,15 (0,105) –3,18 (0,159) 0,25 (0,169) 3,2 (0,294) 3,38 (0,322) 6,94 (0,431)
0,78 (0,099) 0,09 (0,105) –3,03 (0,145) 0,23 (0,164) 3 (0,268) 3,17 (0,347) 6,9 (0,328) 7,63 (0,335)
A táblázat a következő oldalon folytatódik.
6 évfolyamos gimnáziumok
8 évfolyamos gimnáziumok
Budapesti
Megyeszékhelyi
Városi
Községi
Általános iskola
Országos
8 évfolyamos gimnázium
Budapesti
Megyeszékhelyi
Városi
Községi
Általános iskola
Országos
Alsó negyed Átlag (S. H.)
Szórás (S. H.)
Átlag (S. H.)
–1,83 (0,063) –2,31 (0,065) –4,83 (0,088) –1,2 (0,082) 1,04 (0,117) 1,66 (0,134) 5,56 (0,114) 5,69 (0,099)
–2,2 (0,056) –2,39 (0,057) –4,94 (0,083) –1,2 (0,082) 0,98 (0,101) 1,86 (0,134) 5,64 (0,135)
Második negyed Átlag (S. H.)
1,92 (0,044) 1,31 (0,048) –0,83 (0,073) 1,81 (0,065) 4,02 (0,097) 4,34 (0,116) 7,52 (0,139) 7,62 (0,129)
1,56 (0,052) 1,32 (0,048) –0,9 (0,072) 1,84 (0,061) 4,01 (0,104) 4,54 (0,121) 7,74 (0,149)
Har madik negyed Átlag (S. H.) Alsó negyed Átlag (S. H.)
6,65 (0,129) 5,66 (0,115) 3,33 (0,157) 5 (0,163) 7,87 (0,257) 9,26 (0,312) 10,53 (0,735) 11,65 (0,544)
1466 (5,1) 1461 (5,3) 1441 (7,5) 1489 (8,3) 1524 (13) 1545 (12,1) 1653 (13,5) 1648 (16,7)
6,14 1360 (0,113) (4,4) 5,77 1360 (0,108) (4,5) 3,36 1349 (0,154) (8,6) 5,1 1374 (0,141) (6,9) 7,87 1448 (0,238) (12,1) 9,48 1442 (0,343) (14,2) 10,68 1547 (0,739) (15,2) 8. évfolyam 1536 (3,7) 1532 (3,8) 1499 (5,2) 1536 (6,3) 1585 (6,5) 1617 (5,3) 1708 (12,8) 1682 (18,2)
1426 (3,2) 1422 (3,3) 1385 (5,6) 1429 (4,2) 1484 (6,7) 1512 (6) 1571 (16,1)
Második negyed Átlag (S. H.)
1581 (3,2) 1571 (3,2) 1532 (4,2) 1569 (5,8) 1621 (5,8) 1654 (9,5) 1759 (17) 1726 (16)
1470 (2,6) 1467 (2,4) 1422 (4,6) 1466 (3,8) 1528 (6,8) 1545 (8,3) 1664 (13,9)
Har madik negyed Átlag (S. H.)
1661 (3,2) 1627 (2,8) 1575 (4,4) 1602 (4,5) 1667 (6,4) 1683 (10) 1777 (10,5) 1784 (12,8)
1538 (3,3) 1525 (3) 1467 (3,8) 1496 (4,9) 1565 (6,1) 1581 (7,3) 1656 (11,4)
Felső negyed Átlag (S. H.)
Szövegértési képesség az index értéke szerinti négy csoportban
6. évfolyam
Felső negyed Átlag (S. H.)
Az index értéke szerint négy egyenlő részre osztva a tanulókat az index átlaga az egyes csoportokban
1508 (5,5) 1504 (5,7) 1493 (8,4) 1528 (9,2) 1554 (15,2) 1549 (12,3) 1649 (19,9) 1639 (22,6)
1405 (6,2) 1404 (6,3) 1396 (11,6) 1413 (9,2) 1471 (14,3) 1474 (17,6) 1538 (15,3)
Alsó negyed Átlag (S. H.)
1568 (5) 1562 (5,1) 1533 (6,9) 1567 (9,4) 1617 (8,6) 1640 (8,2) 1703 (15,6) 1682 (22,6)
1454 (4,8) 1450 (5,1) 1423 (7,4) 1461 (7,8) 1502 (9) 1536 (9,6) 1572 (23)
Második negyed Átlag (S. H.)
1603 (4,1) 1598 (3,9) 1570 (5,6) 1590 (7,1) 1644 (8,9) 1661 (10,3) 1764 (21,6) 1734 (16,5)
1487 (4,2) 1485 (4,1) 1449 (6,3) 1479 (6,2) 1538 (9) 1556 (9,3) 1680 (18,8)
Har madik negyed Átlag (S. H.)
1673 (3,8) 1641 (3,7) 1597 (4,7) 1613 (5,6) 1683 (8,4) 1689 (11,7) 1805 (18,2) 1810 (19,1)
1548 (3,8) 1535 (3,7) 1475 (5,4) 1508 (6,1) 1572 (8,2) 1585 (9,8) 1671 (18,6)
Felső negyed Átlag (S. H.)
Matematikai eszköztudás az index értéke szerinti négy csoportban
27. táblázat: Átlageredmény a telephely tanulói összetételének függvényében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint
OKM2011 Országos jelentés
Táblázatok 79
Szakiskola
Szakközépiskola
4 évfolyamos gimnázium
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium
Országos
Szórás (S. H.)
4,74 (0,143) 3,23 (0,486) 3,78 (0,261) 3,73 (0,279) 3,24 (0,13) 4,48 (0,28)
Átlag (S. H.)
3,57 (0,108) 7,25 (0,391) 7,72 (0,382) 6,36 (0,184) 3,25 (0,13) –1,38 (0,244)
Az előző oldalon lévő táblázat folytatása.
–3,75 (0,218) 2,99 (0,329) 2,91 (0,283) 1,22 (0,456) –1,8 (0,255) –7,84 (0,51)
Alsó negyed Átlag (S. H.)
2,12 (0,064) 5,76 (0,142) 5,63 (0,099) 5,24 (0,065) 2,31 (0,075) –2,79 (0,098)
Második negyed Átlag (S. H.)
4,96 (0,046) 7,96 (0,169) 7,52 (0,13) 7,07 (0,074) 4,21 (0,042) 0,04 (0,106)
Har madik negyed Átlag (S. H.) Alsó negyed Átlag (S. H.)
8,6 (0,146) 11,17 (0,827) 12,1 (0,45) 10,39 (0,256) 6,53 (0,116) 3,38 (0,146)
1449 (6,2) 1719 (17,8) 1719 (13,5) 1653 (11,6) 1537 (6,2) 1368 (11,2)
1564 (6,2) 1759 (14,1) 1752 (15,2) 1708 (6,4) 1587 (5,7) 1410 (6,8)
Második negyed Átlag (S. H.)
1647 (5,2) 1838 (12) 1798 (9,4) 1734 (7,3) 1611 (5,7) 1421 (7,3)
Har madik negyed Átlag (S. H.) 1754 (5,3) 1842 (17,9) 1835 (10,9) 1789 (7,3) 1658 (7,3) 1459 (7,3)
Felső negyed Átlag (S. H.)
Szövegértési képesség az index értéke szerinti négy csoportban
10. évfolyam
Felső negyed Átlag (S. H.)
Az index értéke szerint négy egyenlő részre osztva a tanulókat az index átlaga az egyes csoportokban
1481 (5,5) 1727 (19,7) 1725 (19) 1656 (12,7) 1553 (5,7) 1420 (10,3)
Alsó negyed Átlag (S. H.)
1583 (5,6) 1755 (13,3) 1769 (18,7) 1702 (6,7) 1605 (6,4) 1446 (6,4)
Második negyed Átlag (S. H.)
1662 (5,3) 1882 (15,9) 1825 (13,9) 1732 (7,6) 1634 (6,8) 1463 (6,8)
Har madik negyed Átlag (S. H.)
1766 (5,5) 1884 (22,9) 1865 (19,2) 1796 (9,9) 1677 (8,1) 1497 (6,8)
Felső negyed Átlag (S. H.)
Matematikai eszköztudás az index értéke szerinti négy csoportban
80
Táblázatok
OKM2011 Országos jelentés
–1,35 (0,061) –1,39 (0,062) –1,52 (0,075) –1 (0,097) –1,21 (0,163) –1,68 (0,238) 0,51 (0,197) –1,36 (0,062) –1,45 (0,065) –1,5 (0,083) –0,94 (0,096) –1,48 (0,312) –2,01 (0,333) 0,3 (0,213) 0,58 (0,145)
1,17 (0,043) 1,17 (0,044) 1,2 (0,043) 1,03 (0,077) 1,17 (0,137) 1,29 (0,129) 0,71 (0,117)
1,25 (0,054) 1,26 (0,058) 1,18 (0,043) 0,99 (0,059) 1,5 (0,238) 1,64 (0,232) 0,76 (0,132) 0,61 (0,074)
0,54 (0,024) 0,5 (0,025) 0,17 (0,038) 0,57 (0,048) 0,83 (0,057) 0,61 (0,072) 1,46 (0,086)
0,58 (0,023) 0,48 (0,025) 0,2 (0,038) 0,57 (0,044) 0,74 (0,074) 0,51 (0,097) 1,43 (0,098) 1,52 (0,049)
A táblázat a következő oldalon folytatódik.
6 évfolyamos gimnáziumok
8 évfolyamos gimnáziumok
Budapesti
Megyeszékhelyi
Városi
Községi
Általános iskola
Országos
8 évfolyamos gimnázium
Budapesti
Megyeszékhelyi
Városi
Községi
Általános iskola
Országos
Alsó negyed Átlag (S. H.)
Szórás (S. H.)
Átlag (S. H.)
0,3 (0,01) 0,24 (0,011) 0 (0,014) 0,42 (0,012) 0,48 (0,028) 0,42 (0,034) 1,5 (0,04) 1,53 (0,027)
0,26 (0,011) 0,23 (0,011) 0 (0,014) 0,42 (0,017) 0,51 (0,025) 0,44 (0,029) 1,51 (0,043)
Második negyed Átlag (S. H.)
0,94 (0,008) 0,86 (0,008) 0,66 (0,011) 0,95 (0,012) 1,15 (0,019) 1,05 (0,019) 1,8 (0,011) 1,77 (0,007)
0,9 (0,008) 0,86 (0,008) 0,66 (0,012) 0,95 (0,011) 1,15 (0,019) 1,06 (0,016) 1,8 (0,009)
Har madik negyed Átlag (S. H.) Alsó negyed Átlag (S. H.)
1,59 (0,009) 1,47 (0,012) 1,34 (0,018) 1,47 (0,016) 1,68 (0,023) 1,54 (0,025) 1,97 (0,014) 1,96 (0,014)
1503 (4,7) 1498 (4,8) 1472 (8) 1509 (8,9) 1522 (11,2) 1550 (12,1) 1676 (14,8) 1668 (16,8)
1,53 1393 (0,01) (4,7) 1,48 1394 (0,011) (4,9) 1,33 1366 (0,017) (7,6) 1,48 1396 (0,019) (7,5) 1,68 1432 (0,023) (10,8) 1,55 1446 (0,033) (13,3) 1,96 1590 (0,014) (16,4) 8. évfolyam 1551 (3,3) 1546 (3,7) 1513 (5) 1549 (4,4) 1591 (7,4) 1609 (8,8) 1741 (20,4) 1698 (19,2)
1442 (3,7) 1437 (3,8) 1403 (6,1) 1442 (4,8) 1498 (7,1) 1508 (7,3) 1594 (25,8)
Második negyed Átlag (S. H.)
1582 (3,8) 1572 (3,6) 1532 (6,6) 1573 (5,7) 1622 (5,7) 1650 (8,8) 1741 (15,3) 1713 (13,3)
1472 (3,4) 1468 (3,5) 1422 (6,6) 1464 (5,2) 1523 (6,2) 1539 (6,4) 1627 (14,9)
Har madik negyed Átlag (S. H.)
1638 (4) 1602 (3,7) 1535 (5,5) 1573 (5,9) 1653 (6,9) 1687 (8,2) 1757 (14) 1783 (11,8)
1517 (3,8) 1503 (3,5) 1436 (5,5) 1470 (5,3) 1559 (6,1) 1580 (7,1) 1651 (13,2)
Felső negyed Átlag (S. H.)
Szövegértési képesség az index értéke szerinti négy csoportban
6. évfolyam
Felső negyed Átlag (S. H.)
Az index értéke szerint négy egyenlő részre osztva a tanulókat az index átlaga az egyes csoportokban
1531 (4,5) 1527 (4,7) 1510 (7,5) 1533 (8,9) 1560 (14,1) 1564 (10,7) 1662 (17,7) 1666 (18,6)
1420 (5,4) 1421 (5,7) 1408 (10,1) 1413 (7,2) 1454 (10,7) 1469 (14,4) 1589 (18,5)
Alsó negyed Átlag (S. H.)
1576 (4) 1574 (4,3) 1546 (6,9) 1571 (5,8) 1617 (8,9) 1617 (12) 1760 (31,1) 1704 (22,7)
1469 (4,6) 1465 (4,8) 1433 (7,5) 1469 (6,1) 1514 (9,4) 1530 (10,4) 1599 (32,2)
Második negyed Átlag (S. H.)
1606 (3,8) 1596 (4,1) 1566 (7,8) 1597 (6,3) 1641 (6,2) 1657 (9,6) 1752 (19,9) 1717 (17,7)
1493 (4,2) 1487 (4,4) 1447 (7,6) 1485 (6,4) 1542 (9,5) 1546 (9,6) 1637 (19,2)
Har madik negyed Átlag (S. H.)
1658 (4,8) 1626 (4,3) 1570 (6) 1597 (7,7) 1675 (8,4) 1698 (9,3) 1776 (15,8) 1811 (19,9)
1532 (4,3) 1520 (4,1) 1459 (7,9) 1493 (7,2) 1564 (6,8) 1593 (8,6) 1666 (16,7)
Felső negyed Átlag (S. H.)
Matematikai eszköztudás az index értéke szerinti négy csoportban
28. táblázat: Átlageredmény a tanulási nehézségekkel küzdők arányának függvényében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint
OKM2011 Országos jelentés
Táblázatok 81
Szakiskola
Szakközépiskola
4 évfolyamos gimnázium
6 évfolyamos gimnázium
8 évfolyamos gimnázium
Országos
Szórás (S. H.)
2,21 (0,103) 0,64 (0,089) 0,61 (0,071) 1,09 (0,127) 1,82 (0,134) 2,8 (0,212)
Átlag (S. H.)
0,19 (0,059) 1,51 (0,077) 1,51 (0,046) 1,32 (0,044) 0,18 (0,085) –1,99 (0,19)
Az előző oldalon lévő táblázat folytatása.
–3,29 (0,167) 0,57 (0,181) 0,55 (0,149) –0,16 (0,158) –2,52 (0,195) –6,54 (0,384)
Alsó negyed Átlag (S. H.)
0,11 (0,031) 1,52 (0,045) 1,5 (0,033) 1,23 (0,02) 0,11 (0,037) –2,74 (0,082)
Második negyed Átlag (S. H.)
1,22 (0,015) 1,8 (0,011) 1,77 (0,007) 1,69 (0,008) 0,99 (0,018) –0,93 (0,051)
Har madik negyed Átlag (S. H.) Alsó negyed Átlag (S. H.)
1,83 (0,007) 1,97 (0,015) 1,96 (0,015) 1,92 (0,007) 1,61 (0,02) 0,57 (0,069)
1479 (6,8) 1773 (22,5) 1736 (16,7) 1663 (10,3) 1561 (6,4) 1397 (9,4)
1560 (7,3) 1788 (18,3) 1774 (14,9) 1695 (8,6) 1591 (6,6) 1403 (9,6)
Második negyed Átlag (S. H.)
1648 (6,1) 1791 (14,9) 1787 (10,5) 1741 (6,6) 1609 (4,6) 1419 (8,6)
Har madik negyed Átlag (S. H.) 1750 (4,5) 1830 (18,1) 1833 (11,2) 1775 (6,7) 1653 (7,7) 1445 (6,4)
Felső negyed Átlag (S. H.)
Szövegértési képesség az index értéke szerinti négy csoportban
10. évfolyam
Felső negyed Átlag (S. H.)
Az index értéke szerint négy egyenlő részre osztva a tanulókat az index átlaga az egyes csoportokban
1508 (6,1) 1782 (32,6) 1752 (23,9) 1660 (10,5) 1577 (6,4) 1446 (9,3)
Alsó negyed Átlag (S. H.)
1584 (7,3) 1816 (24,7) 1778 (17,9) 1691 (9,5) 1613 (8,6) 1445 (9)
Második negyed Átlag (S. H.)
1659 (6) 1828 (20,9) 1806 (13,2) 1737 (6,7) 1630 (6,3) 1464 (8,1)
Har madik negyed Átlag (S. H.)
1761 (5,3) 1860 (20,2) 1880 (20) 1783 (8,8) 1670 (8,4) 1476 (7,3)
Felső negyed Átlag (S. H.)
Matematikai eszköztudás az index értéke szerinti négy csoportban
Melléklet Az alábbiakban közöljük a jelentésben szerepelő indexek összetételét és képzésének módját.
A családiháttér-index (CSH-index) A családiháttér-index értékét a tanulói kérdőív néhány kérdésére adott válasz alapján számítottuk ki. Célunk egy családi jellemzőket leíró modell meghatározása volt, amelynek egyrészt a lehető legnagyobb magyarázó ereje van, és a lehető legtöbb diák esetében létezik, másrészt könnyen értelmezhető és kézzelfogható. E modell elkészítéséhez a következő eljárást követtük a 2006. évi mérést követően. Meghatároztuk a Tanulói kérdőív azon kérdéseit (változóit/ változócsoportjait), amelyek a családi háttér jellemzésére alkalmasak. Ezek a következők: • az otthon található könyvek száma; • a szülők iskolai végzettsége; • a család anyagi helyzete (kap-e a diák az iskolában különböző juttatásokat – ingyenes étkezés és tankönyv, kap-e a családnevelési segélyt a diák után); • a család birtokában lévő anyagi javak (az egy szobára jutó lakók száma, mobiltelefonok, autók, fürdőszobák száma, van-e az otthonukban internet, hányszor üdültek az elmúlt évben); • a szülők munkaerő-piaci státusa; • tanulást segítő eszközök (számítógépek száma, saját könyvek, saját íróasztal, saját számítógép, különórák); • családi programok (együtt tanulás, beszélgetés az iskoláról, házimunka, kerti munka, számítógépezés, zenélés); • kulturális tevékenységek (kiállítás, mozi, színház, koncert). A fenti változók teljesítményre gyakorolt hatását lineáris modell alkalmazásával vizsgáltuk, lépésenként kihagyva a modellből a nem szignifikáns hatást mutató változókat, ezáltal növelve a modell stabilitását és azoknak a diákoknak a számát, akikre a modell alkalmazható. A modellben az összes évfolyam mindkét tesztjét felhasználva a következő változók bizonyultak szignifikánsnak: az otthon található könyvek száma, a szülők iskolai végzettsége, található-e a család birtokában legalább egy számítógép, van-e a diáknak saját könyve. Ez utóbbi kettő dichotóm (igen/nem) változó, a könyvek száma és a szülők iskolai végzettsége pedig az eredeti kódolást alkalmazva (1-től 7-ig) megközelítőleg lineáris hatást mutatott, ezért változatlanul szerepel a modellben. A hat lineáris modellben kapott együttható összevetése után a változók súlyai a családiháttér-indexben a következők: • könyvek száma: 10 • szülők iskolai végzettsége: 11 • számítógép: 17 • saját könyv: 33
82
Melléklet
A fenti eljárást a 2006. évi mérés adataira alkalmaztuk, 2007-től az index kialakításának szabályai nem változtak. A családiháttér-indexet ezt követően évfolyamonként standardizáltuk, ezen értékek telephelyi átlaga szerepel a jelentésben. Az index értéke 2011-ben a részt vevő diákok 78%-ára kiszámítható, korrelációja a képességpontokkal 0,45 és 0,53 között változik, a modell magyarázó ereje (R 2) körülbelül 20–28 százalék. Az index és a matematikai eszköztudás, valamint a szö vegértési képesség közötti kapcsolatot lineáris regresszió használatával becsültük. A lineáris regressziók esetén abból az alapfeltevésből indulunk ki, hogy a vizsgált háttérváltozó lineáris módon hat a képességre, azaz a háttérváltozó függvényében ábrázolva a képességeket, a pontok egy egyenes mentén helyezkednek el. Az ettől való eltérések a háttérváltozótól független hatások következményei.
A telephely tanulói összetétele alapján képzett index Az index a Telephelyi kérdőív azon kérdéseiből készül, amelyek bizonyos jellemzőkkel rendelkező tanulók százalékos arányára kérdeznek rá az általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztályokban. Ezek a jellemzők a következők: • átlag feletti anyagi körülmények között élők; • nagyon rossz anyagi körülmények között élők; • rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők; • veszélyeztetettek; • az iskolában térítésmentesen vagy kedvezményesen étkezők; • ingyenes tankönyvben részesülők; • nevelési segélyben, szociális támogatásban részesülők; • szülei munkanélküliek; • szülei diplomával rendelkeznek. Az index kialakításához a változókat standardizáltuk, és ha szükséges volt, az előjelét is megváltoztattuk, hogy a nagyobb értékek jobb körülményeket jelentsenek; majd a standardizált értékek átlagát képeztük.
A tanulási nehézségekkel küzdők aránya alapján képzett index Az index a Telephelyi kérdőív azon kérdései alapján jött létre, amelyek bizonyos tulajdonságokkal rendelkező tanulók százalékos arányára kérdez rá az általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztályokban. Ezek a tulajdonságok a következők: • sajátos nevelési igényűek; • tanulási nehézségekkel küzdők; • évfolyamismétlők. Az index kialakításához a változókat standardizáltuk, és ha szükséges volt, az előjelét is megváltoztattuk, hogy a nagyobb értékek jobb körülményeket jelentsenek; majd a standardizált értékek átlagát képeztük.
OKM2011 Országos jelentés