Országos kompetenciamérés Országos jelentés

Országos kompetenciamérés 2011 Országos jelentés

Szerzők Auxné Bánfi Ilona, Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos

Tördelő Szabó Ágnes

© Auxné Bánfi Ilona, Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos © Oktatási Hivatal, 2012

Kiadó: Oktatási Hivatal Felelős kiadó: dr. Princzinger Péter

Tartalom 5 Jogszabályi háttér 5 A 2011. évi Országos kompetenciamérés számokban 6 A felmérésről 7 7 15 16 20 22 28 31 38 41

Eredmények Átlageredmények és a fejlődés mértéke Területi különbségek Településtípus és képzési forma szerinti különbségek A telephelyek közötti különbségek magyarázó ereje A tanulók fejlődése képzési formák és településtípusok szerint Nemek közötti különbségek A családi háttér hatása a teljesítményre A tervezett végzettség és a teljesítmény kapcsolata Intézményi jellemzők szerinti különbségek

41 Ajánlás 49 Táblázatok 82 Melléklet

Ábrák jegyzéke 9 10 11 12 13 15 17 18 19 21 24 26 29 30 32 33 34 35 35 36 37

1. ábra: A 2011-es és a korábbi kompetenciamérések átlageredményei 2. ábra: A 2011-es és a korábbi kompetenciamérések eredményeinek eloszlása 3. ábra: A tanulók megoszlása a képességszinteken a 2011-es és a korábbi kompetenciamérésekben 4. ábra: A teljesítmény két év alatti fejlődése 5. ábra: A teljesítmény fejlődése és a fejlődés mértéke a két évvel korábbi eredmény függvényében 6. ábra: A tanulók képességmegoszlása az egyes régiókban az átlageredmény szerinti növekedő sorrendben 7. ábra: Az egyes településtípusokon tanuló diákok képességmegoszlása 8. ábra: Az egyes képzési formákban tanulók képességmegoszlása 9. ábra: A 2011-ben különböző képzési formákban tanulók száma a két évvel korábbi képességmegoszlás szerint 10. ábra: Telephelyen belüli és telephelyek közötti különbségek 11. ábra: A teljesítmény két év alatti fejlődése országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 12. ábra: A teljesítmény fejlődése és a fejlődés mértéke a két évvel korábbi eredmény függvényében településtípusonként, illetve képzési formák szerint 13. ábra: A fiúk és a lányok átlageredménye és az átlageredmény konfidencia-intervalluma országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 14. ábra: A fiúk és a lányok teljesítményének két év alatti fejlődése országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 15. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma az anya iskolai végzettsége szerint 16. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma az apa iskolai végzettsége szerint 17. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a tanuló otthonában található könyvek száma szerint 18. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma annak függvényében, hogy a tanulónak vannak-e saját könyvei 19. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma annak függvényében, hogy a tanuló otthonában van-e számítógép 20. ábra: A családiháttér-index és a teljesítmény közötti összefüggés országosan 21. ábra: A családiháttér-index és a teljesítmény közötti összefüggés településtípusonként, illetve képzési formák szerint

39 22. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a tanulók tervezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint 40 23. ábra: A különböző iskolai végzettséget megcélzó tanulók aránya az anya legmagasabb iskolai végzettségének függvényében 41 24. ábra: A különböző állagú telephelyeken tanulók aránya országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 42 25. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a különböző állagú telephelyek esetében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 43 26. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a tanulói összetétel indexe szerint 46 27. ábra: Átlageredmények és az átlageredmények konfidencia-intervalluma a tanulási nehézségekkel küzdők aránya szerint

Táblázatok jegyzéke 5 1. táblázat: A 2011. évi Országos kompetenciamérés számokban 49 2. táblázat: A 2011-es és a korábbi kompetenciamérések országos átlageredményei és a képesség eloszlások percentilisei 49 3. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között 50 4. táblázat: A tanulók megoszlása a képességszinteken a 2011-es és a korábbi kompetenciamérések esetében 51 5. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes régiókban 52 6. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes megyékben 55 7. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes kistérségekben 61 8. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes településtípusok tanulói esetében 62 9. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes képzési formák esetében 62 10. táblázat: A tanulói teljesítmény szórásnégyzetének a telephelyen belüli és a telephelyek közötti különbségekből eredő része 63 11. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 63 12. táblázat: A teljesítmény változása a korábbi mérési eredmény függvényében országosan és település típusonként, illetve képzési formák szerint 64 13. táblázat: A 2011-es és a 2009-es teljesítmény közti különbség a korábbi mérési eredmény függvényében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 65 14. táblázat: A fiúk és a lányok átlageredménye országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 66 15. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között nemek szerint 66 16. táblázat: Átlageredmény az anya iskolai végzettsége szerint 67 17. táblázat: Átlageredmény az apa iskolai végzettsége szerint 68 18. táblázat: Átlageredmény az otthoni könyvek száma szerint 68 19. táblázat: Átlageredmény annak függvényében, hogy a tanulónak vannak-e saját könyvei 68 20. táblázat: Átlageredmény annak függvényében, hogy a tanuló otthonában van-e számítógép 69 21. táblázat: A teljesítmény a családiháttér-index függvényében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 70 22. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között a családiháttér-index függvényében országosan és településtípusonként illetve képzési formák szerint 71 23. táblázat: Átlageredmény a tanulók tervezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint 72 24. táblázat: A különböző iskolai végzettséget megcélzó tanulók aránya az anya legmagasabb iskolai végzettségének függvényében 73 25. táblázat: Átlageredmény a telephely épületének állapota szerint országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 75 26. táblázat: Az átlageredmény és a telephelyen található szaktantermek meglétének kapcsolata országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 78 27. táblázat: Átlageredmény a telephely tanulói összetételének függvényében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 80 28. táblázat: Átlageredmény a tanulási nehézségekkel küzdők arányának függvényében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint

2011. május 25-én immár kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése mellett a pedagógiai mérésértékelés módszereinek terjesztése, valamint az iskolák és fenntartóik számára a helyi szintű értékeléshez szükséges adatok biztosítása volt.

Jogszabályi háttér A közoktatás minőségét meghatározza, mennyire hatékony a tanítási-tanulási folyamat, a hatékonysággal pedig szorosan összefügg a belső és külső értékelés rendszere. A belső értékelés, önértékelés gyakorlata az erőforrások megfelelő elosztásában, a tanári tevékenység fejlesztésében meghatározó szerepet játszik. A külső értékelés, vagyis a külső személyek, testületek által végzett vizsgálatok funkciója pedig az, hogy területi vagy országos szinten képet adjon az oktatásirányítás, az intézményfenntartók számára a tanítási-tanulási folyamat eredményességéről. A külső mérés így a tartalmi szabályozás egyik fontos tényezőjévé válhat. A belső és külső értékelések összhangjának megte remtése érdekében nélkülözhetetlen, hogy az iskolák és fenntartóik az intézményértékelési folyamat során az országos mérési adatokra is támaszkodjanak. Mindezek céljából a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tör vény (továbbiakban: Kt.) 40. §-a és 99. §-a olyan feladatokat ír elő a közoktatási intézmények, az intéz ményfenntartók, továbbá az oktatásért felelős miniszter számára, amelyek elősegíthetik az országos és intézményi adatok alapján a pedagógiai tevékenység objektívabb megítélését. A Kt. 99. § (4) szerint országos mérések keretében rendszeresen kell mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, különösen az alapkészségek, képességek fejlődését a 4., a 6., a 8. és a 10. évfolyamon minden tanuló esetében. A Kt. 99. § (3) bekezdés értelmében a közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal (továbbiakban Hivatal) az országos ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásában közreműködik. A Kt. 40. § (12) bekezdésében meghatározottak szerint az intézményi minőségirányítási program végrehajtása során is figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével értékeli az országos mérés, értékelés helyi eredmé-

nyeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét is. Az értékelés alapján kell meghozni azokat az intézkedéseket is, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A javasolt intézkedések a fennt artó jóváhagyásával válnak érvényessé. Az oktatásirányítás szándéka, hogy az egyes iskolák mérési eredményei nagyobb szerepet kapjanak a jövő ben, segítve az intézményi eredményesség helyi és országos nyilvánosságát. Ennek érdekében a Kt. 99. § (6) bekezdése szerint az oktatásért felelős miniszter közzéteszi az országos mérések összesített és intézményekre vonatkozó eredményeit a minisztérium honlapján. Ezzel a Minisztérium az intézményi és a fenntartói irányítás megtervezését és a közoktatás eredményessége érdekében megvalósítandó intézkedések kidolgozását szándékozik segíteni. A Kt. 2. számú melléklete tartalmazza a tanulók mérési azonosítójára vonatkozó rendelkezéseket. Az Országos kompetenciamérésben részt vevő minden tanuló egy 8 karakterből álló mérési azonosítót kap, amely biztosítja, hogy a mérés kiértékelését végzők előtt a mérésben részt vevő diákok személyes adatai rejtve maradjanak, ugyanakkor az iskolai évek alatt el végzett országos mérések eredményeiből az egyes diá kok fejlődése is nyomon követhető, elemezhető legyen. A mérési azonosító a személyazonosításra alkalmas adatokkal csak az iskolában kapcsolható össze. A mérési azonosító 2008-as bevezetésével a 2010. évi Országos kompetenciamérés volt az első, amelyben a két évvel korábbi eredmények az elemzések során tanulói szinten is ismertek voltak, így az eredmények visszajelzése során a tanulók aktuális tudása mellett 2010-ben már a fejlődés mértékről is képet kaphattunk. Ez az elemzési lehetőség természetesen a 2011-es adatok esetében is fennáll, így a fejlődés mértéke folyamatosan követhető. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. §-a változatlanul előírja a 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók teljes körű mérését.

A 2011. évi Országos kompetenciamérés számokban A 2011. évi Országos kompetenciamérésben 1621 fenntartó 2853 intézményének 4484 telephelye vett részt. A 6., a 8. és a 10. évfolyamon a 2010 végén lezajlott iskolai adatfelvétel alapján összességében 293 595 tanuló A felmérésben részt vett

6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

fenntartók száma

intézmények száma

telephelyek száma

1474 1483 438

2180 2266 972

2792 2874 1726

tanulók száma 94 047 96 843 102 705

1. táblázat: A 2011. évi Országos kompetenciamérés számokban

OKM2011 Országos jelentés

5

részére küldött tesztfüzetet az Oktatási Hivatal. A felmérést – az SNI-tanulókra vonatkozó speciális szabályok mellett – minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanuló megírta. Az 1. táblázat évfolyamonként ismerteti a felmérésben részt vett fenntartók, iskolák, telephelyek és tanulók számát. A központi adatfeldolgozás teljes körű volt, a tanulók tesztfüzetét a felmérés után központilag javította és értékelte az Oktatási Hivatal.

A felmérésről A 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók az ország ös�szes iskolájának valamennyi telephelyén ugyanabban az időpontban és azonos körülmények között, az arra kiképzett felmérésvezetők irányításával és felügyeletével írták meg a felmérést. Ennek során egy kétszer 45 perc hosszúságú matematikai és egy kétszer 45 perc hosszúságú szövegértési tesztet oldottak meg. Ezt követően – a megfelelő adatvédelmi szabályok betartásával – a Tanulói kérdőív kérdéseire válaszoltak, amelyben családi hátterükkel, eddigi iskolai pályafutásukkal kapcsolatos kérdések szerepeltek. A tanulók a kérdőívet otthon, a szüleikkel együtt töltötték ki önkéntes alapon. Az intézmények vezetői szintén kérdőíves formában szolgáltattak információkat az iskolával és a telephelyekkel kapcsolatban. A felmérésben használt teszteket, a hozzájuk tartozó Javítókulcsokat és a kérdőíveket az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai állították össze sokéves mérési tapasztalatuk alapján, a legkorszerűbb tesztelméleti és mérési módszertan alkalmazásával. A tesztek olyan matematikai eszköztudást és szöveg értést mérő feladatokból álltak, amelyek elsősorban nem az iskolai tanterv konkrét megvalósulását mérik, hanem a tanulóknak azt a képességét, ahogyan a tanultakat valódi problémák, megoldandó helyzetek kapcsán alkalmazni tudják. Az Országos kompetenciamérés Tartalmi kerete1 a következőképpen határozza meg a szövegértési képesség és a matematikai eszköztudás fogalmát. A szövegértés fogalma: • az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék, sikerrel alkalmazkodjon vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben.2 1

2

6

3/2002 (II.15) OM rendelet, 2. számú melléklete, valamint Balázsi Ildikó – Felvégi Emese – Rábainé Szabó Annamária – Szepesi Ildikó: Országos kompetenciamérés 2006. Tartalmi keret. suliNova Kht., Budapest, 2006. Uo. 23. p.

A felmérésről

A matematikai eszköztudás magában foglalja: • az egyénnek azt a képességét, amely által érti és elemzi a matematika szerepét a valós világban; • a matematikai eszköztár készségszintű használatát; • az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet; • a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttműködésben az egyén életkorának megfelelő szinten. 3 A tesztfüzetek anyagának összeállítása a mérés Tartalmi keretében meghatározott arányok és elvek szerint történt. A Tartalmi keret, valamint a tesztek alapvető statisztikai jellemzőit és a tesztfüzetek feladatait, azok jellemzőit bemutató kötetek a korábbi mérések anyagaival együtt megtalálhatók a www.oh.gov.hu honlapon. Az eredmények értékelése során a tanulókat és a feladatokat egy valószínűségi modell segítségével közös skálára helyeztük. A mérési azonosító 2008-as bevezetésével az évfolyamok közös feladatait felhasználva a 2008. évi méréstől kezdődően új, évfolyamfüggetlen képességskálákat alkottunk.4 A 2008-as mérés 6. évfolyamos tanulóinak országos átlageredményét 1500 pontban, szórását 200 pontban határoztuk meg. A 2008-as mérés 8. és 10. évfolyamos tanulóit, valamint a 2009es, 2010-es és 2011-es mérés eredményeit is erre a rögzített képességskálára rendeztük. Az évek közötti összehasonlíthatóságot az ún. Core-teszt teszi lehetővé, amelyet évről évre egy országosan reprezentatív mintán veszünk fel, és amelynek tartalma változatlan és titkos. A tesztfüzetek mellett a felmérésben kitöltött Tanulói, Telephelyi és Iskolai kérdőívek azt a célt szolgálták, hogy az ezekből nyert adatok segítségével a telephely eredményeit ne pusztán önmagukban, hanem a tanulók jellemzői és a telephely rendelkezésére álló lehetőségek, körülmények figyelembevételével tudjuk elemezni. Az iskolák, telephelyek teljesítményéről az iskolák, a telephelyek és az iskolafenntartók egyaránt visszajelzést kapnak, amelyek a www.oh.gov.hu vagy a www. kir.hu/okmfit oldalon mindenki számára hozzáférhetők. A Fenntartói, Iskolai és Telephelyi jelentések segítségével az intézmények összehasonlíthatják teljesítményüket a hasonló jellemzőkkel rendelkező iskolákkal; megállapíthatják, hogy jobb vagy rosszabb eredményt értek el a korábbi évekhez képest, illetve ahhoz viszonyítva, ami az iskola tanulói összetétele alapján várható lenne; megvizsgálhatják tanulóik fejlődését a 2009-es és 2011-es mérések közötti időszakban az országos 3 4

Uo. 11. p. Az új skálák bevezetésének szakmai hátteréről bővebben a Változások az Országos kompetenciamérés skáláiban ismertetőben olvashatnak, amely elérhető a www.oh.gov.hu web-oldalon.


fejlődési mutatókhoz viszonyítva. Az OKM FIT elemző szoftverben a jelszóval védett egyéni adatokhoz belépve tetszőleges tanulócsoportra is végezhetők elemzések, valamint egyéni tanulói, illetve feladatonkénti elemzések is készíthetők. Az elemző szoftverben az iskolának arra is van lehetősége, hogy a mérés napján hiányzó, de a tesztfüzeteket később kitöltő tanulók eredményeit rögzítse és elemezze. A szoftver használata az iskolák számára nem kötelező, de segítségével a jelentésekben megjelenő információknál sokkal részletesebb képet kaphatnak saját eredményeikről. A honlapon hozzá férhetők a tanulók eredményei az érintett tanuló és szülei számára, ezeket az egyéni mérési azonosító segítségével lehet megtekinteni.

Eredmények A továbbiakban a 2011. évi kompetenciamérés eredményeit mutatjuk be. Először azt tekintjük át, hogyan viszonyulnak a 2011. évi mérés eredményei a kompetenciamérés korábbi ciklusainak eredményeihez és átlagosan mekkora különbségek vannak évfolyamonként a tanulók képességeiben, majd néhány fontosabb iskolai, illetve tanulói jellemző mentén ismertetjük, milyen teljesítménykülönbségek vannak az iskolák és a tanulók különböző csoportjai között. Azoknak az ábráknak és táblázatoknak az esetében, amelyek a korábbi mérések eredményeit is ismertetik, jelen dokumentumban 2008-ig visszamenőleg adjuk meg az eredményeket, hiszen az új, évfolyamfüggetlen egységes szövegértés és matematika képességskáláinkat a 2008. évi méréstől kezdődően vezettük be.

Átlageredmények és a fejlődés mértéke A 2011. évi Országos kompetenciamérésben a tanulók matematikai eszköztudás átlageredménye a 6. évfolyamon 1486, a 8. évfolyamon 1600, a 10. évfolyamon 1635, a szövegértés átlageredménye a 6. évfolyamon 1465, a 8. évfolyamon 1577, a 10. évfolyamon 1617 pont volt. A 2011. évi átlageredmények illeszkednek a korábbi években ugyanazokon az évfolyamokon mért eredményekhez (1. és 2. ábra). Az adatok a közoktatás teljesítményének időbeli alakulásában nem tanúskodnak semmilyen, statisztikailag alátámasztható változásról. Számottevő különbségek nem tapasztalhatók, enyhe ingadozásokat láthatunk mindössze a szövegértés és a matematika területén is, amelyek évfolyamonként különböző irányban mutatnak kismértékű eltérést. A különbségek értéke akár pozitív akár negatív irányban a skála értékeihez képest oly kicsinyek, hogy azokkal sem a fejlődésre sem a teljesítményromlásra vonatkozó következtetéseket nem lehet érvényesen alátámasztani.


A legnagyobb eltérés a 6. évfolyamos szövegértés esetében látható, ahol 2008-hoz képest 35 ponttal csökkent az átlageredmény. Ugyanakkor a 2008. évi Országos jelentésben5 látható, hogy 2003 és 2008 között a régi skálán 19 ponttal nőtt az országos átlageredmény, s ez az új skálán kb. 40 pontos növekedésnek felelne meg. Az is látható a régi és az új skálákon mért évfolyamonkénti országos átlageredményeket vizsgálva, hogy a 8. és a 10. évfolyamon hasonló ingadozás nem volt. Ebből arra következtethetünk, hogy a 6. évfolyamos tanulók pontszámainak ingadozása mindössze statisztikai jelenség, vagy lokálisan, csak a 6. évfolyamon ható átmeneti okok következménye volt, nem pedig a tanulók tudásában bekövetkezett szisztematikus változás. Egyértelmű trendek tehát sem a matematikai eszköztudás, sem a szövegértés területén nem olvashatók ki az eredményekből. Ugyanez a következtetés vonható le a tanulók szö vegértési képességének és matematikai eszköztudásának képességszintek szerinti besorolása alapján is (3. ábra). A különböző képességszinteken teljesítő tanulók aránya egy-egy adott évfolyamon alig változott a négy év alatt. Itt külön fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az egységes skála bevezetésével párhuzamosan a képesség szintek is egységesek lettek. Az adott képességszint elérése mindhárom évfolyamon azonos feltételekhez kötött, így nem meglepő, hogy pl. szövegértésből a hatodik évfolyamon azok aránya, akik 2011-ben nem érik el a harmadik képességszintet, 28%, majd ez a szám a magasabb évfolyamokon a képességek fejlődésével természetszerűleg csökken (13%, ill. 10%). Az évfolyamok közötti teljesítménykülönbségeket tekintve, a közös skálának köszönhetően megvizsgálhatjuk, hogyan viszonyulnak egymáshoz a három évfolyamon mért teljesítmények, és mekkora különbségek vannak átlagosan a három felmért évfolyam tanulóinak teljesítménye között. Az 1. ábra alapján a 8. évfolyamos tanulóknak jelentősen jobb a szövegértési képessége és a matematikai eszköztudása, mint a 6. évfolyamosoké, a 8. és a 10. évfolyam között viszont ennél jóval kisebb a teljesítménykülönbség. De míg 2010-ben a 10. évfolyamos tanulók matematikából, ha kevéssel is (9 ponttal), de gyengébb átlageredményt értek el, mint a 8.-osok, 2011-ben a 10. évfolyamosok teljesítménye meghaladja a 8.-osokét. Fontos azonban látnunk, hogy ebben az esetben csupán az ugyanabban az évben, különböző évfolyamokon tanulók eredményei közötti különbségeket látjuk és konkrétan nem azt a fejlődést, amely egy átlagos tanuló esetében két év alatt történik. Ha azt szeretnénk lemérni, hogy ténylegesen mennyit fejlődnek átlagosan a tanulók két év alatt, ugyanannak a korosztálynak a két évvel korábban mért eredményéhez kell hasonlítanunk a jelenlegi teljesítményét, és a kettő 5

OKM 2008 Országos jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest, 2009.

Átlageredmények és a fejlődés mértéke 7

különbsége alapján következtethetünk a tanulók tényleges fejlődésére. A tanulói azonosító bevezetésének és az új képességskáláknak köszönhetően 2010 óta van lehetőség a tényleges fejlődés mérésére. A két populáció átlagos eredményeit a 2009. és 2011. évi felmérésben a 4. ábra összesíti. Mivel itt a tanulók átlageredményeit hasonlítjuk csak össze, mind össze az olvasható le az ábrákról, mekkora volt az eredménynövekedés átlagosan a két mérés között. Az ábra segítségével jól látható, hogy a 6. és a 8. évfolyam között átlagosan 88, illetve 117 ponttal javult a tanulók szövegértési képessége, illetve matematikai eszköztudása. Egy-egy évfolyamon belül a szórás körülbelül 200 pont az új skálákon, emellett a 88–117 pontos különbség jelentős. A 8. és a 10. évfolyam átlageredményei között kisebb különbségeket láthatunk, 53 ponttal javult a tanulók átlagos szövegértési képessége, matematikai eszköztudásuk pedig, szemben a tavaly látott 11 ponttal6, 2009-ről 2011-re 30 ponttal nőtt. A szövegértés és a matematika területén tehát eltérő volt a fejlődés üteme. A 6. évfolyamról a 8. évfolyamra nagyobb mértékű volt a fejlődés a matematika területén, ezt követően viszont mindkét területen csökkent a fejlődés mértéke a 8. és a 10. évfolyamok között, és ekkor már a matematika területén kisebb a különbség.7 A matematikai eszköztudás eredmények 8. és 10. évfolyam közötti kis mértékű növekedése kétségkívül a mérési rendszer új elemei által felszínre hozott adat, tény, és még akkor is meglepő, ha a tavalyi adatokhoz képest most a fejlődés mértéke valamivel nagyobbnak adódott. Ezen új tény értelmezésekor elsődleges szempont annak világossá tétele, hogy a kompetenciamérés mindhárom évfolyamon a matematikai eszköztudást, azaz a tanuló által „birtokolt” matematikai eszközöknek, modelleknek a gyakorlat-közeli helyzetekben való alkalmazási képességét méri. Bárki, aki ismeri a magyar középiskolai matematikaoktatás hagyományait alá támaszthatja, hogy a középiskolai matematika tananyag – kimondva, kimondatlanul – alapvetően matematikai modellek megismertetését és elsajátíttatását tekinti céljának, szakdidaktikai módszerei is alapvetően ehhez alkalmazkodtak. Napjaink gyakorlatában – bár a kétszintű 6

7

8

Auxné Bánfi Ilona, Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos: OKM 2010 Országos jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest, 2011. Az ugyanahhoz a populációhoz tartozó tanulók átlageredményei nek számításánál mind a két évben figyelembe vettük az összes olyan tanulót, aki az adott évben mérési eredménnyel rendelkezett. Azok a tanulók is beleszámítanak így például a 2009. évi 8. évfolyamos átlageredmény számításába, akik a 2011. évi mérés eredményében nem jelennek meg lemorzsolódás vagy hiányzás miatt. A csupán mindkét mérési évben eredménnyel rendelkezők átlageredményeinek számításával hasonló eredményre jutottunk, azzal a különbséggel, hogy az így számított átlageredmények jellemzően minden esetben valamivel magasabbak voltak, és a fejlődés mértéke minden esetben valamivel kisebb lett. A 6. és 8. évfolyamok átlageredményei között ezzel a módszerrel a különbség matematikából 111, szövegértésből 80 pont, a 8. és 10. évfolyamok között pedig rendre 26 és 46 pont.

Eredmények

érettségi vizsgák matematikai követelményrendszere némileg elmozdult az alkalmazás irányába – változatlanul ezek az alapértékek érvényesülnek. A matematikai eszköztudásnak a 8. és a 10. évfolyam közötti stagnálása nagy valószínűséggel mindössze ezt a tényt tükrözi, azaz hogy a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikaoktatás általánosságban kevés hangsúlyt helyez. A mérési eredmények hiányában eddig feltételezhető volt, hogy a matematikai modellek tanulása közben a gyakorlati alkalmazási készségek spontán is fejlődnek, ám a mostani eredmények tükrében ez az álláspont már aligha tartható. A jelenség értelmezését tovább árnyalhatja a fiúk és a lányok teljesítménye közötti különbség, amelyről a Nemek közötti különbségek című fejezetben részletesebb elemzést is olvashatnak. Mindezek az oktatás célja és tartalma tekintetében nyilvánvalóan gondolkodásra késztetik majd a matematika tanításával foglalkozó tanárokat, szakértőket egyaránt. Az átlageredmények összehasonlítása önmagában azonban nem ad teljes képet arról, milyen a tanulók két év alatti fejlődése, hiszen előfordulhat, hogy a különböző képességekkel rendelkező tanulók eltérő fejlődést mutatnak. Valóban, ha megvizsgáljuk a fejlő dés mértékét a korábbi eredmény függvényében, akkor azt tapasztaljuk, hogy minél magasabb a tanuló korábbi képessége, annál kisebb a fejlődés mértéke mindkét évfolyamon és mindkét területen. Az 5. ábra ezt a jelenséget kétféle módon szemlélteti: a bal oldali grafikonokon azt láthatjuk, hogyan alakult a 2011. évi eredmény a 2009. évi eredmény függvényében, a jobb oldali grafikonok pedig azt mutatják, mekkora volt a fejlődés mértéke, a 2011. évi és 2009. évi eredmények különbsége különböző 2009. évi eredmények mellett. A fejlődés mértéke minden esetben kisebb lesz, ahogyan a 2009. évi korábbi eredmények növekednek. 2011-ben a 10. évfolyamos tanulók matematika- és szövegértéseredménye egy bizonyos képességérték felett látszólag csökken a korábbi 8. évfolyamos eredményükhöz képest. Ebben a jelenségben (a korábbi magasabb eredménnyel rendelkezők kisebb fejlődésében vagy látszólagos romlásában) azonban szerepet játszik az a tényező is, amelyet a statisztikai szakmában „regresszió az átlaghoz” kifejezéssel szoktak leírni. Ez azt jelenti, hogy ha bármilyen tulajdonságot, képességet, teljesítményt kétszer egymás után megmérünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a második mérésben az elsőre jó eredményt elérők eredményei gyengülnek, az elsőre gyengébb eredményt elérők pedig erősödnek. Akkor is így lesz ez, ha a két mérési pont között semmiféle változás nem történt. A jelenség magyarázata az, hogy az elsőre kiemelkedően jó eredményt elérők között többen lesznek olyanok, akiknek első mért eredménye felülbecsülte tényleges képességeiket, így a második méréskor az ő eredményük nagyobb valószínűséggel lesz OKM2011 Országos jelentés

alacsonyabb; és fordítva, a nagyon gyenge eredményt elérők között több olyan lesz, akiknél az első mérés eredménye a ténylegesnél alacsonyabb képességet mu-

tat, és ennél a második mérésben jobb eredményt fognak elérni. Az ábrákon látható csökkenő fejlődés tehát részben ebből a mérési törvényszerűségből következik.

1. ábra: A 2011-es és a korábbi kompetenciamérések átlageredményei MATEMATIKA 1900 1800 1700

Képességpont

1600

6. évfolyam 8. évfolyam

1500

10. évfolyam 1400 1300 1200 1100 2008

2009

2010

2011

SZÖVEGÉRTÉS 1900 1800

Képességpont

1700 1600


1500

10. évfolyam 1400 1300 1200 1100 2008

2009

2010

2011

Az itt látható adatok a közoktatás teljesítményének időbeli alakulásában nem tanúskodnak semmilyen, statisztikailag alátámasztható változásról. A különbségek értéke akár pozitív akár negatív irányban a skála értékeihez képest oly kicsinyek, hogy azokkal sem a fejlődésre sem a teljesítményromlásra vonatkozó következtetéseket nem lehet érvényesen alátámasztani. (Lásd az Átlageredmények és a fejlődés mértéke című fejezetet.)



2. ábra: A 2011-es és a korábbi kompetenciamérések eredményeinek eloszlása MATEMATIKA 2200

Matematikai eszköztudás

2000 1800 1600 1400 1200 1000 800

2008

2009

2010

2011

2008

6. évfolyam

2009

2010

2011

2008

8. évfolyam

A populáció középső 90%-át tartalmazó intervallum A populáció középső 50%-át tartalmazó intervallum

2009

2010

2011

10. évfolyam

Az átlag körüli 90%-os konfidencia-intervallum

SZÖVEGÉRTÉS 2200

Szövegértési képesség

2000 1800 1600 1400 1200 1000 800

2008

2009

2010

6. évfolyam

2011

2008

2009

2010

8. évfolyam


10

Eredmények

2011

2008

2009

2010

2011

10. évfolyam



3. ábra: A tanulók megoszlása a képességszinteken a 2011-es és a korábbi kompetenciamérésekben MATEMATIKA 100 80

Tanulók aránya (%)

60 7. szint 6. szint 5. szint 4. szint 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt

40 20 0 –20 –40 –60

2008

2009

2010

2011

2008

6. évfolyam

2009

2010

2011

2008

8. évfolyam

2009

2010

2011

10. évfolyam


Tanulók aránya (%)

60 7. szint 6. szint 5. szint 4. szint 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt

40 20 0 –20 –40 –60

2008

2009

2010

6. évfolyam

2011

2008

2009

2010

8. évfolyam

2011

2008

2009

2010

2011

10. évfolyam folyam

Külön is fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az egységes skála bevezetésével párhuzamosan a képességszintek is egységesek lettek. Az adott képességszint elérése mindhárom évfolyamon azonos feltételekhez kötött, így nem meglepő, hogy pl. szövegértésből a hatodik évfolyamon azok aránya, akik 2011-ben nem érik el a harmadik képességszintet 28%, majd ez a szám a magasabb évfolyamokon a képességek fejlődésével természetszerűleg csökken (13%, ill. 10%). (Lásd az Átlageredmények és a fejlődés mértéke című fejezetet.)



4. ábra: A teljesítmény két év alatti fejlődése MATEMATIKA

1900 1800

Képességpont

1700

6-ról 8. évfolyamra, matematika

1600 1500


1400 1300 1200 1100 6. évfolyam

8. évfolyam

10. évfolyam


Képességpont

1700


1600 1500


1400 1300 1200 1100 6. évfolyam

8. évfolyam

10. évfolyam

Az ábra értelmezésekor elsődleges szempont annak világossá tétele, hogy a kompetenciamérés a matematikai eszköztudást, azaz a tanuló által „birtokolt” matematikai eszközöknek, modelleknek a gyakorlat-közeli helyzetekben való alkalmazási képességét méri. A magyar középiskolai matematikaoktatás hagyományosan alapvetően matematikai modellek megismertetését és elsajátíttatását tekinti céljának, szakdidaktikai módszerei is alapvetően ehhez alkalmazkodtak. A matematikai eszköztudásnak a 8. és a 10. évfolyam közötti kis méretű fejlődése nagy valószínűséggel mindössze ezt a tényt tükrözi, azaz hogy a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikaoktatás általánosságban kevés hangsúlyt helyez. (Lásd az Átlageredmények és a fejlődés mértéke című fejezetet.)

12

Eredmények


5. ábra: A teljesítmény fejlődése és a fejlődés mértéke a két évvel korábbi eredmény függvényében

8. ÉVFOLYAM 2011. évi eredmény

A fejlődés mértéke 300

A 2011-es és 2009-as matematikaképességpontok különbsége

Matematikai eszköztudás 2011-ben

2100

1900

1700

1500

1300

1100 1100

200 100 0 –100 –200 –300

1300

1500

1700

1900

2100

1100


1300

1500

1700

1900

2100






2100

1900

1700 1500

1300 1100 1100

200 100 0 –100 –200 –300

1300

1500

1700

1900


2100

1100

1300

1500

1700

1900

2100


A jobb oldalon látható grafikonok az abszolút fejlődés mértékét ábrázolják a 2009. évi eredmény függvényében. Az egyenesek ereszkedő volta azt a természetes összefüggést mutatja, hogy a jobb előzetes eredményű tanulók átlagosan kevesebbet fejlődtek, mint az alacsonyabb korábbi eredménnyel rendelkező társaik. A jelenséget tovább erősíti egy statisztikai törvényszerűség is („regresszió az átlaghoz”), amelyről a jelentés ide vonatkozó része ad bővebb leírást. (Lásd az Átlageredmények és a fejlődés mértéke fejezetet.) Az ábra a következő oldalon folytatódik.



Az előző oldalon lévő ábra folytatása.




Szövegértési képesség 2011-ben

2100

1900 1700

1500

1300

1100 1100

200 100 0 –100 –200 –300

1300

1500

1700

1900

2100

1100


1300

1500

1700

1900

2100






2100

1900

1700 1500

1300 1100 1100

200 100 0 –100 –200 –300

1300

1500

1700

1900


2100

1100

1300

1500

1700

1900

2100


A jobb oldalon látható grafikonok az abszolút fejlődés mértékét ábrázolják a 2009. évi eredmény függvényében. Az egyenesek ereszkedő volta azt a természetes összefüggést mutatja, hogy a jobb előzetes eredményű tanulók átlagosan kevesebbet fejlődtek, mint az alacsonyabb korábbi eredménnyel rendelkező társaik. A jelenséget tovább erősíti egy statisztikai törvényszerűség is („regresszió az átlaghoz”), amelyről a jelentés ide vonatkozó része ad bővebb leírást. (Lásd az Átlageredmények és a fejlődés mértéke fejezetet.)

14

Eredmények


és a leggyengébb átlagos eredményt elért régiók között jelentős, matematikából egynegyed–egyharmad szórás körüli (52–69 pont) szövegértésből egyharmad-kétötöd szórásnyi (67–74 pont) különbségek vannak. A megyék közötti különbség matematikából 94–98, szövegértésből 98–108 pont között váltakozik, a kistérségek esetében még ennél is nagyobb az átlagos eltérés (lásd 7. táblázat 55–60. oldal).

Területi különbségek Az átlageredmények terület szerinti bontását vizsgálva (6. ábra) elsősorban a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Magyarország régió jó teljesítményét, valamint az ÉszakMagyarország és Észak-Alföld régió lemaradását lehet kiemelni. A Közép-Magyarország régió eredményeinek számítása során Budapest adatait nem vettük figyelembe, a főváros eredményeit külön tárgyaljuk. A legjobb

6. ábra: A tanulók képességmegoszlása az egyes régiókban az átlageredmény szerinti növekedő sorrendben MATEMATIKA 2200


2000 1800 1600 1400 1200 1000

6. évfolyam

8. évfolyam

Budapest

Nyugat-Dunántúl

Közép-Magyarország

Dél-Alföld

Közép-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

Észak-Magyarország

Budapest

Nyugat-Dunántúl


Közép-Dunántúl

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl


Észak-Alföld

Budapest

Nyugat-Dunántúl


Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Közép-Dunántúl

Észak-Alföld


800

10. évfolyam

A populáció középső 90%-át tartalmazó intervallum



SZÖVEGÉRTÉS 2200


2000 1800 1600 1400 1200 1000

6. évfolyam

8. évfolyam



Budapest

Nyugat-Dunántúl


Dél-Alföld

Közép-Dunántúl

Dél-Dunántúl


Észak-Alföld

Budapest

Nyugat-Dunántúl


Közép-Dunántúl

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld


Budapest

Nyugat-Dunántúl


Dél-Alföld

Közép-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld


800

10. évfolyam


Területi különbségek 15

Településtípus és képzési forma szerinti különbségek A tanulók eredményeinek településtípusok szerinti vizsgálata (7. ábra) különösen a 6. és a 8. évfolyam esetében fontos, hiszen ezeken az évfolyamokon a legtöbb tanuló még a lakóhelyén tanul, így ez a felosztás egyben a lakóhely szerinti eredménykülönbségeket is tükrözi. A korábbi felmérésekhez hasonlóan a 2011. évi kompetenciamérésben is igen élesen megmutatkozik a településtípusok közötti különbség: a 6. és a 8. évfolyamon matematikából 113–114, szövegértésből 126–140 pontnyi különbség van a községi és a fővárosi iskolák tanulói között. E különbségeket nagyrészt a különböző településtípusok eltérő gazdasági és szociális jellemzői magyarázzák, ahogyan az később, a fejlődés mértékét és a családiháttér-index hatásait vizsgáló adatok elemzésénél láthatjuk. A 10. évfolyam esetében a különböző méretű tele pülések eltérő intézményi struktúrája és a tanulók nag yobb mobilitása miatt a településtípusok szerinti adatok kevésbé informatívak. Itt az előző két évfolyaménál nagyobb, matematikából 174, szövegértésből 183 pontnyi különbség van a községi és a fővárosi ta nulók átlageredményei között. A településtípusok esetében tapasztalt átlageredmények közötti különbségeknél is nagyobbak az eltérések a különböző képzésben részt vevő diákok eredményei között (8. ábra). A 6. és a 8. évfolyamon a diákok közel 4%-a nyolc évfolyamos gimnáziumokban tanul, a 8. évfolyamon emellett a tanulók több mint 5%-a jár hat évfolyamos gimnáziumba. A 2011-ben 8. évfolyamos tanulók 6. évfolyam végi (2009-es) szövegértésés matematikaeredményét vizsgálva láthatjuk, milyen képességekkel rendelkeztek azok a tanulók, akik már akkor nyolc évfolyamos gimnáziumokban tanultak, és

milyen képességű tanulók választották a hat évfolyamos gimnáziumokat. A 9. ábra mutatja, hogy noha az adott korosztály jobb képességű tanulói tanulnak a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban, az összefüggés korántsem szabályszerű, nem egyértelműen a legjobb 9% választja ezeket az intézményeket. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba járók a 6. és a 8. évfolyam mindkét mérési területen lényegesen (144–169 ponttal) jobb átlageredményt értek el, mint a hagyományos általános iskolai képzésben tanulók. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok tanulóinak előnye a 10. évfolyamon is igen jelentős marad a többi képzési forma tanulóinak átlageredményéhez képest. A hagyományos négy évfolyamoshoz képest például a nyolc évfolyamos gimnáziumok matematikából 102, szövegértésből 75 ponttal értek el jobb eredményt; a szakközépiskolásokhoz képest már egy szórás körüli (202, illetve 194 pont), a legrosszabb eredményt elérő szakiskolásokhoz képest matematikából már csaknem 370 pontnyi, szövegértésből majdnem kétszórásnyi (382 pont) az előnyük. Mindez azonban korántsem meglepő, hiszen ezekbe a képzési típusokba a tanulók komoly kiválasztást, szelekciót követően kerülnek be. Komoly aggodalomra ad okot a 10. évfolyamon a szakképzésben részt vevő tanulók teljesítménye. Amellett, hogy a szakiskolások átlageredménye körülbelül négyötöd–egyszórásnyival marad az országos átlag alatt, a többi évfolyammal való összevetésben ez az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a tanulók 6. évfolyamos korukban jobb matematikai képességekkel rendelkeztek, hiszen ők valószínűleg már akkor is a lemaradók között voltak.8 Az azonban aggasztó, hogy egy egész képzési forma tanulói (a populáció 22%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos szintjét sem.

8

16

Eredmények

A 2012. évi mérésben, amikor a 2008-ban 6. évfolyamos populáció eléri a 10. évfolyamot, erről pontosabb képet kaphatunk majd.


7. ábra: Az egyes településtípusokon tanuló diákok képességmegoszlása MATEMATIKA 2200


2000 1800 1600 1400 1200

6. évfolyam

8. évfolyam

Budapest

Megyeszékhely

Város

Község

Budapest

Megyeszékhely

Város

Község

Budapest

Megyeszékhely

Város

800

Község

1000

10. évfolyam




SZÖVEGÉRTÉS 2200


2000 1800 1600 1400 1200

6. évfolyam

8. évfolyam


Budapest

Megyeszékhely

Város

Község

Budapest

Megyeszékhely

Város

Község

Budapest

Megyeszékhely

Város

800

Község

1000

10. évfolyam


Az egyes településtípusokon elért eredmények különbsége elsősorban az ott tanuló diákok szociokulturális háttere közötti különbségekkel magyarázható. (Lásd a Településtípus és képzési forma szerinti különbségek című fejezetet.)


Településtípus és képzési forma szerinti különbségek 17

8. ábra: Az egyes képzési formákban tanulók képességmegoszlása MATEMATIKA 2200


2000 1800 1600 1400 1200 1000

10. évfolyam


Szakiskola

4 évfolyamos gimnázium




8. évfolyam

Szakközépiskola

6. évfolyam


Általános iskola


Általános iskola

800



SZÖVEGÉRTÉS 2200

1800 1600 1400 1200


10. évfolyam

Szakiskola





8 évfolyamos gimnázium 8. évfolyam

Szakközépiskola

6. évfolyam

Általános iskola

800


1000

Általános iskola

Szövegértési képességképesség

2000


Az egyes képzési típusok eredményeinek különbsége elsősorban az ott tanuló diákok összetételével, a középfokú beiskolázás kiválasztási mechanizmusával magyarázható. Pl. a szakiskolások eredményei nem azért alacsonyabbak, mert ők szakiskolába járnak, hanem azért járnak szakiskolába, mert eredményeik alacsonyabbak. (Lásd a Településtípus és képzési forma szerinti különbségek című fejezetet.)

18

Eredmények


9. ábra: A 2011-ben különböző képzési formákban tanulók száma a két évvel korábbi képességmegoszlás szerint MATEMATIKA 10000 9000

Tanulók száma (fő)

8000 7000 Általános iskola 6 évfolyamos gimnázium 8 évfolyamos gimnázium

6000 5000 4000 3000 2000 1000

2200

2150

2100

2050

2000

1950

1900

1850

1800

1750

1700

1650

1600

1550

1500

1450

1400

1350

1300

1250

1200

1150

1100

1050

950

1000

900

850

800

0

Képességpontok 2009-ben a 6. évfolyamon


Tanulók száma (fő)

8000 7000 Általános iskola 6 évfolyamos gimnázium 8 évfolyamos gimnázium

6000 5000 4000 3000 2000 1000

2200

2150

2100

2050

2000

1950

1900

1850

1800

1750

1700

1650

1600

1550

1500

1450

1400

1350

1300

1250

1200

1150

1100

1050

950

1000

900

850

800

0

Képességpontok 2009-ben a 6. évfolyamon

A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban tanulók az adott korosztály képesség szerinti felső feléből kerülnek ki, ám mégsem mondható, hogy egyértelműen a korosztály legjobbjait reprezentálják. (Lásd a Településtípus és képzési forma szerinti különbségek című fejezetet.)


Településtípus és képzési forma szerinti különbségek 19

A telephelyek közötti különbségek magyarázó ereje A tanulói teljesítmények közötti különbségek magyarázatakor, a különbségek okainak keresésekor fontos szempont annak feltárása, hogy a tanulói teljesítmény (természetesen sok egyéb szempont mérlegelése és elemzése mellett) mennyiben függ az adott oktatási rendszer szerkezeti jellemzőitől, illetve az intézmények bizonyos jellemzőitől. A PISA felmérésekben rendszeres elemzési szempont, hogy az egyes országokon belül a tanulók között fennálló teljesítménykülönbségek szerkezetének vizsgálata. Ennek feltárására teljesítmények varianciájának9 elemzése szolgál. Ezen elemzésekben komoly tanulsággal szolgált a magyar közoktatás számára, hogy nemzetközi viszonylatban Magyarország azon országok közé tartozik, ahol az iskolák közötti különbségek – szemben az iskolákon belüli különbségekkel – jelentősen az OECD átlag feletti mértékben járulnak hozzá a tanulók közötti teljesítménykülönbségekhez.10

9

10

Ennek ismeretében a kompetenciamérés eredményei szempontjából is releváns kérdés, hogy a tanulói telje sítményekben megmutatkozó különbségek országon belül milyen mértékben származnak a telephelyen belüli tanulók közötti, illetve a telephelyek közötti különbségekből. A 10. ábra szemlélteti a tanulók közötti különbségek megoszlását e két szint (telephelyek és tanulók) között a matematika és szövegértés teljesítményekre vonatkozóan a 6., 8. és 10 évfolyam esetében. Mindkét területre érvényes az megállapítás, hogy az általános iskolai évfolyamoknál a telephelyeken belüli különbségekből származik a teljes variancia 68-72%-a, a telephelyek közötti különbségek pedig a varinaciának 28-32%-át adják. A 10. évfolyam esetében azonban ez az arány már 50-50%-ra módosul. Ennek hátterében a közoktatás szerkezeti jellemzői állnak, vagyis az a tény, hogy az általános iskolákban a tanulói összetétel még sokkal inkább heterogén, míg a középiskolai képzési formákban – gimnáziumok, szakközép-, illetve szak iskolák – a korai és jelentős szelekció mentén erősen homogén összetételűek az iskolák, és az iskolák között nagyobbak a különbségek.

A variancia (szórásnégyzet) statisztikai mérőszám, amely az adatok szóródásának mértékét jellemzi. A variancia összegekre bontható aszerint, hogy a vizsgált független hatások vagy az egyes mérési szintek mekkora mértékben befolyásolják a teljesítményt. Balázsi Ildikó – Ostorics László – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó: PISA 2009 Összefoglaló jelentés. Szövegértés tíz év távlatában. Oktatási Hivatal, Budapest, 2010, 49.

20

Eredmények


10. ábra: Telephelyen belüli és telephelyek közötti különbségek MATEMATIKA

10. évfolyam

8. évfolyam

6. évfolyam

80%

60%

40%

20%

0%

A tanulók szóródásának a telephelyen belüli különbségekből eredő része

20%

40%

60%

80%

A tanulók szóródásának a telephelyek közötti különbségekből eredő része

SZÖVEGÉRTÉS

10. évfolyam

8. évfolyam

6. évfolyam

80%

60%

40%

20%

A tanulók szóródásának a telephelyen belüli különbségekből eredő része


0%

20%

40%

60%

80%

A tanulók szóródásának a telephelyek közötti különbségekből eredő része

A telephelyek közötti különbségek magyarázó ereje 21

A tanulók fejlődése képzési formák és település típusok szerint A képzési formák és településtípusok intézményeinek munkájáról önmagában az évfolyamonkénti átlageredmények vizsgálata az eltérő körülmények és feltételek miatt kevés információval szolgál, hiszen a képzési formák/településtípusok közötti átlageredménybeli különbségekből nem feltétlenül következik, hogy a különböző képzési formákban tanulók eltérő minőségű oktatásban részesülnének. A településtípusok eltérő szociális-gazdasági összetétele és a szelekció miatt bizonyos képzési formák, településtípusok tanulói eleve más képességekkel, előzetes tudással és motivációval rendelkeznek. Az eredményeknek a tanulók családi hátterével, de még inkább a korábbi eredményekkel való összevetése árnyaltabb képet adhat az iskolák munkájáról. Sokkal pontosabb képet kaphatunk tehát azzal, ha a tanulók képességeinek fejlődését vizsgáljuk a különböző képzési formákban és településtípusokon. Ennek legegyszerűbb módja, ha az átlageredményeket hasonlítjuk össze, azaz a 2011. évi képzési forma/településtípus szerinti adatokat vizsgálva a tanulók 2011. évi és két évvel korábbi átlageredményei közötti különbségeket elemezzük. Ezt az összehasonlítást szolgálja az 11. ábra. Az ábrán a 8. évfolyamos tanulók esetében a kü lönböző képzési formákban és az általános iskolák esetében a különböző településtípusok tanulói átlageredményeinek kétéves növekedését láthatjuk. Mindkét felmért terület esetében a településtípusokhoz tartozó, fejlődést mutató nyilak csaknem párhuzamosak egymással és az országos átlag növekedését jelző nyíllal, jelezve, hogy a különböző településtípusok iskolái között nincs jelentős különbség aszerint, hogy átlagosan mennyit fejlődnek két év alatt az odajáró tanulók. Ha a számszerű különbségeket nézzük, a 11. táblázat adatai alapján a községekben és a városokban minimálisan ugyan, de nagyobb mértékű fejlődés mérhető, tehát éppen ott, ahol egyébként az átlagteljesítmények a legalacsonyabbak. Ez összhangban van azzal, hogy a korábban alacsonyabb eredménnyel rendelkező tanulók átlagosan jobban fejlődnek általában, ahogyan azt az országos regressziós egyenesek elemzésekor részletesen kifejtettük (lásd 8. oldal és 5. ábra). Tovább árnyalja a képet, ha az átlageredmények helyett megnézzük, hogy a korábbi eredmények alapján milyen 2011. évi eredmény várható. Ez jól követhető a 12. ábrán, amelyen a különböző képzési formák/településtípusok tanulóira illesztett regressziós egyenesek szerepelnek. A szakaszok elhelyezkedése egyrészt azt mutatja, milyen korábbi eredménnyel rendelkező tanulók tartoznak az adott populációba – a szakaszok végpontjainak x koordinátái az adott populáció középső 90%-ának korábbi eredmény-tartományát mutatják. Másrészt leolvasható 22

Eredmények

az ábráról, hogy ugyanolyan 6. évfolyamos 2009-es eredmény mellett milyen átlagos eredményt értek el a különböző képzési formák/településtípusok tanulói. Láthatjuk, hogy a 8. évfolyam esetében a képzési forma és a településtípus szerint nincsenek nagy különbségek a 2011. évi mérésben elért eredmények között. Például 1400 pontos 2009-es eredmény esetén matematikából a tanulók várható 2011-es eredményei között 31 pont a különbség a legalacsonyabb (községi általános iskolás) és a legmagasabb (8 évfolyamos gimnazista) várható eredményű tanulócsoportra. Az 1800 pontos 2009-es korábbi eredményű tanulóknál ez a különbség valamivel magasabb, 37 pont. A különböző településtípusokon tanulók várható 2011-es eredményei között azonos 2009-es eredmény esetén a településtípustól függően kisebbek, 20-30 pontosak a különbségek a korábbi eredmény függvényében. A szövegértés esetében valamivel nagyobbak a különbségek, és a matematika területén tapasztaltakkal ellentétben a különbségek csökkennek a magasabb korábbi eredmények felé haladva. 1400 pontnál a legalacsonyabb várható eredményű községi tanulók és a legmagasabb várható eredményű 8 évfolyamos gimnazisták között 63 pont a 2011. évi eredmények közötti különbség, ez az 1800 pontos korábbi eredmények esetében 28 pontra csökken. Ha csak az általános iskolásokat vizsgáljuk, ott a községi és fővárosi tanulók várható 2011-es szövegértés eredménye 43-26 ponttal különbözik a korábbi eredmény függvényében ugyanezen korábbieredmény-tartományban. Ezek az adatok is azt az elterjedt vélekedést támaszt ják alá, hogy a településtípusok szerint mért tanulói teljesítménykülönbségeket nem az iskolák vagy a bennük folyó oktatási munka minősége, hanem elsősorban a különböző településtípusok eltérő gazdasági és szociális jellemzői, valamint a hatodik évfolyam végére már kialakult fejlettségbeli különbségek magyarázzák. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok is főként azért érnek el jobb eredményt, mert a jobb képességű tanulókat választják ki. Az ábrákon bemutatott regressziós egyenesek ráadásul nem veszik figyelembe, hogy a tanuló fejlődését az is befolyásolja, hogy a vele egy osztályba, telephelyre járó tanulók eredménye milyen: a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban tapasztalt valamivel nagyobb fejlődés valószínűleg részben azzal is magyarázható, hogy ezekben a képzési formákban az osztályok átlagos képessége is magasabb. A 8. és 10. évfolyamok közötti fejlődést vizsgálva már nagyobb különbségeket tapasztalhatunk a különböző képzési formák között. A 2008/2009-es tanévben 8., a 2010/2011-es tanévben 10. évfolyamos tanulók adat ai alapján következtetéseket vonhatunk le arra vonatkozóan, hogy a 8. évfolyamon mért korábbi tel jesítményükhöz képest milyen mértékű a fejlődés a 10. évfolyamon, valamelyik képzési formában tanulók


esetében,11 feltételezve azt, hogy időközben a tanuló nem váltott képzési formát. A 11. ábra 10. évfolyamra vonatkozó grafikonjain a különböző képzési formákhoz tartozó 2009-es eredményeket jelölő pontok egymástól való távolsága alapján jól követhető, hogyan különülnek el egymástól tudásuk és képességeik alapján a különböző képzési formákban tanulók, a 2009-es és 2011-es átlageredmények viszonya, azaz a nyilak helyzete alapján pedig az, hogy mennyit fejlődtek két év alatt. A szövegértés esetében a gimnáziumok három típu sában az átlagos 46 pontnál valamivel nagyobb, 56–62 pontnyi volt a fejlődés, a szakközépiskolák a fejlődés országos átlagánál valamivel nagyobb mértékben, 50 ponttal fejlődtek. A szakiskolákban a tanulók fejlődése (26 pont) elmarad az átlagos fejlődés szintjétől. A matematika esetében a tanulói képességek átlaga a 6. és 8. évfolyamos gimnáziumok esetében emelke dett a legnagyobb mértékben, ezekben a képzési formákban a tanulók átlagosan 67–70 ponttal érnek el jobb eredményt a 10. évfolyam végére, mint amilyennel 8.-ban rendelkeztek. A négy(öt) évfolyamos gimnáziumokban és a szakközépiskolákban két év alatt 34, illetve 26 ponttal nőtt a tanulók átlageredménye. A szakiskolák tanulóinak matematikai eszköztudása pedig stagnált, az itt tanulók esetében gyakorlatilag ugyanazt a teljesítményt mértük, mint két évvel korábban. A 2009. évi mérésben a 8. évfolyam végén elért eredmény függvényében, képzési formánként vizsgálva

11

Ellentétben az országos átlageredmények összehasonlításánál, itt már csak azokat a tanulókat vettük figyelembe, akiknek mindkét mérési évben volt eredményük. A 2011-ben 8. évfolyamon eredménnyel rendelkező tanulók 93,4%-ának volt 2009-ben 6. évfolyamos eredménye, a 2009-es 6. évfolyamon eredménnyel rendelkező tanulóknak pedig 89,9%-a kapott pontszámot 2011-ben.


az elért teljesítményt, az átlagos eredménynövekedések összehasonlításával kapott kép árnyalható (12. ábra). A 8. és 10. évfolyam közötti fejlődés mértékében már nagyobb eltérések mutatkoznak a fejlődés mértékét iskolatípusonként és a 8. évfolyamos eredmény függvényében vizsgálva, mint amit a 6. és 8. évfolyam közötti fejlődés képzési forma és településtípus szerinti elemzésénél láttunk. Általánosan igaz, hogy itt a különbségek a magasabb korábbi eredmények felé növekednek, a szakaszok jobbra széttartók. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok tanulói hasonló fejlődést mutatnak, a 4 évfolyamos gimnáziumok tanulói náluk matematikából 1400 pontos korábbi eredménynél 16-28, 1900 pontos korábbi eredménynél 56-60 ponttal teljesítenek gyengébben, míg szövegértésnél a különbség 21-30 pont közötti, kismértékben nőve a magasabb korábbi eredmények esetében. A szakközépiskolások a 4 évfolyamos gimnazistákhoz képest alacsony (1400 pontos) korábbi eredmény esetén matematikából átlagosan 13, szövegértésből átlagosan 37 ponttal kevesebbet érnek el a 10. évfolyamos teszten. A magasabb korábbi eredmények esetén ez a különbség nagyobb, 1800 pontnál matematikából 49, szövegértésből 51 pont. A szakiskolások még ennél is jóval alacsonyabb eredményeket érnek el, a szakközépiskolásokhoz képest is jelentősen elmarad a fejlődésük, különösen a magasabb korábbi eredmények esetében.

A 2011‑ben 10. évfolyamos tanulók esetében ugyanezek az arányok rendre 82,7% és 79,9%. Az adatvesztés oka egyrészt a mérés napján hiányzó tanulók kiesése, másrészt a lemorzsolódók és a két mérés között évismétlő tanulók kiesése, akik a 2011-es mérésben már egyáltalán nem jelennek meg.

A tanulók fejlődése képzési formák és településtípusok szerint 23

11. ábra: A teljesítmény két év alatti fejlődése országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint MATEMATIKA, 8. ÉVFOLYAM 1900 Országos

1800

Általános iskola

1700

Községi általános iskola

Képességpont

1600

Városi általános iskola

1500

Megyeszékhelyi általános iskola

1400

Budapesti általános iskola

1300


1200


1100 2009

2011

SZÖVEGÉRTÉS, 8. ÉVFOLYAM 1900 1800

Országos

1700

Általános iskola Községi általános iskola

Képességpont

1600


1500


1400


1300

8 évfolyamos gimnázium 1200 6 évfolyamos gimnázium 1100 2009

2011

A különböző településtípusok iskolái között nincs jelentős különbség aszerint, hogy átlagosan mennyit fejlődnek két év alatt az odajáró tanulók. (Lásd A tanulók fejlődése képzési formák és településtípusok szerint című fejezetet.)

Az ábra a következő oldalon folytatódik.

24

Eredmények


Az előző oldalon lévő ábra folytatása. MATEMATIKA, 10. ÉVFOLYAM 1900 1800

Országos

1700


Képességpont

1600 6 évfolyamos gimnázium 1500 4 évfolyamos gimnázium

1400 1300

Szakközépiskola

1200 Szakiskola 1100 2009

2011

SZÖVEGÉRTÉS, 10. ÉVFOLYAM 1900 1800

Országos

1700


Képességpont

1600 6 évfolyamos gimnázium 1500 1400


1300

Szakközépiskola

1200 Szakiskola 1100 2009

2011

Matematikából az átlagos fejlődés kisebb, mint szövegértésből, és a különböző iskolatípusok tanulóinak átlagos fejlődése nagyobb mértékben különbözik. A szakiskolák fejlődése szövegértésből is jelentősen kisebb, matamatikából pedig stagnálást tapasztalhatunk.



1300


2100


1500 1700 1900 Matematikai eszköztudás 2009-ben

2011. évi eredmény

A 2011-es és 2009-es matematikaképességpontok különbsége

10. ÉVFOLYAM



2100

Általános iskola



Országos

1300


Országos

1100 1100

1300

1500

1700

1900

2100

1100 1100

1300

1500

1700

1900

2100

8. ÉVFOLYAM

1300


–300 1100

–200

–100

0

100

200

300

Szakközépiskola


A fejlődés mértéke



1500 1700 1900 Matematikai eszköztudás 2009-ben Városi általános iskola

1300



–300 1100

–200

–100

0

100

200

300

Szakiskola

2100

2100

12. ábra: A teljesítmény fejlődése és a fejlődés mértéke a két évvel korábbi eredmény függvényében településtípusonként, illetve képzési formák szerint



Eredmények A 2011-es és 2009-es matematikaképességpontok különbsége

26


Országos

1100 1100

1300

1500

1700

1900

2100

1100 1100

1300

1500

1700

1900

2100

1300


1500 1700 Szövegértési képesség 2009-ben


2100


1900

10. ÉVFOLYAM


2100


1900

8. ÉVFOLYAM

Általános iskola



Országos

1300




A 2011-es és 2009-es szövegértésképességpontok különbsége A 2011-es és 2009-es szövegértésképességpontok különbsége



1300

1300


–300 1100

–200

–100

0

100

200

300



–300 1100

–200

–100

0

100

200

300

1900

Szakközépiskola



1900





Szakiskola

2100

2100

Nemek közötti különbségek A hazai kompetenciamérések és a PISA mérések egy aránt azt mutatják, hogy a fiúk és a lányok matematikai eszköztudás és szövegértés eredményei jelentősen különböznek egymástól. Érdekes, hogy a PIRLS és TIMSS nemzetközi mérések szerint a 4. évfolyamos tanulók esetében csak kicsi a teljesítménybeli különbség, sőt, a TIMSS vizsgálatban a 8. évfolyamosok esetében nincs is a nemek között különbség matematikából.12 Fontos tudni azonban, hogy a TIMSS mérés nem a matematikai eszköztudásra vonatkozik, hanem a tantervi tartalmakhoz igazodó, a tanórai környezetben megszokott feladatokkal méri a tanulók matematikai teljesítményét. A 13. ábra a fiúk és a lányok átlageredményeit mutatja országosan, településtípusonként, illetve képzési formák szerint. Más mérésekkel összhangban, itt is az látható, hogy mindhárom évfolyamon jobb átlageredményt értek el a lányok a szövegértési teszten, a fiúk viszont matematikából teljesítettek jobban. A szövegértési képesség esetében állandónak tűnik a három évfolyamon a lányok előnye, akik mindhárom évfolyamon egynegyed szórásnyival (46–56 pont) teljesítettek jobban, mint a fiúk. A matematikai eszköztudás esetében viszont a 6. és a nyolc évfolyamon még viszonylag kicsi, 20–20 pontos a fiúk előnye, a 10. évfolyamra azonban jelentősen, 46 pontra növekszik a különbség. A fiúk és a lányok átlageredményeit mindhárom évfolyamon képzési formák szerint, a 6. és a 8. évfolyamon az általános iskolai képzésbe járók esetében településtípusonként is feltüntettük az ábrán. A településtípus és a képzési forma szerint korábban látott különbségek megfigyelhetők mind a fiúk, mind a lányok esetében. A 6. és a 8. évfolyamon a hat és nyolc évfolyamos gim náziumok esetében az általános iskolákhoz képest jóval nagyobb a fiúk előnye matematikából, és ezzel összhangban kisebb a lemaradásuk a szövegértés terén. A 10. évfolyamon a teljes populáció átlaga tekintetében, ahogyan korábban láttuk, 56 pont a lányok előnye szövegértésből, a fiúké pedig 46 pont matematikából. A képzési formák szerinti bontások további jelentős különbségeket tárn ak fel. Míg a tizedikesek teljes

12

populációjának átlaga esetében mértnél matematikából a szakiskola kivételével minden képzési forma esetében jelentős mértékben nagyobb (75–95 pont) a fiúk előnye, addig a szövegértésben az országos átlag tekintetében tapasztalt különbségnél minden képzési forma esetében jóval kisebb (13–29 pont) a hátrányuk. A teljes populáció és a képzési formák átlagos különbségei közötti jelentős eltérések részben magyarázhatók azzal is, hogy a fiúk és lányok más preferenciák mentén választanak képzési formát a középfokú oktatásban. A lányok nagyobb arányban választják a gimnáziumot, a fiúk gyakrabban vesznek részt a szakképzést (is) adó szakközép- és szakiskolai képzésben (lásd az 14. táblázat ’%’ oszlopait, amelyek az adott képzési formában tanuló fiúk/lányok arányára vonatkoznak), a különböző képzési formák átlageredményei pedig, amint azt korábban is láthattuk, nemtől függetlenül eltérnek. Látható, hogy a két mérési területen a fiúk és a lányok átlageredményei közötti különbség egymással összefügg. Ahol nagyobb a lányok előnye a szövegértés területén, ott kisebb a lemaradásuk matematikából, és fordítva, ahol a fiúk átlaga jobban megközelíti a lányokét szövegértésből, ott a matematikában nagyobb előnnyel rendelkeznek. A nemek közötti különbségek iránya azonban mindvégig megmarad, egyik településtípus vagy képzési forma átlaga esetében sem fordul elő, hogy a fiúk jobb eredményt érnének el szövegértésből, vagy a lányok jobbak lennének matematikából. A lányok és a fiúk szövegértési képességében és matematikai eszköztudásában két év alatt bekövetkezett fejlődést a 14. ábra foglalja össze. Ezen az ábrán a fiúk és a lányok 2009. évi, 6., illetve 8. évfolyamos, valamint a 2011. évi 8., illetve 10. évfolyamos eredményeit hasonlítottuk össze. Láthatjuk, hogy a 6. évfolyamról a 8. évfolyamra a fiúk és a lányok teljesítménynövekedése nagyjából egyforma mindkét mérési területen (számszerűleg a lányok fejlődése 4, illetve 5 ponttal volt magasabb). A 8. évfolyamról a 10. évfolyamra a fiúk átlagos eredménye növekedett jobban, matematikából jelentős mértékben, 28 ponttal volt magasabb a képességfejlődésük, a szövegértés esetében a különbség kicsi, mindössze 6 pont.

Balázsi Ildikó – Balkányi Péter – Felvégi Emese – Szabó Vilmos: PIRLS 2006 Összefoglaló jelentés a 10 éves tanulók szövegértési képességeiről. Oktatási Hivatal, Budapest, 2007. Balázsi Ildikó – Schumann Róbert – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó: TIMSS 2007 Összefoglaló jelentés a 4. és 8. évfolyamos tanulók képességeiről matematikából és természettudományból. Oktatási Hivatal, Budapest, 2008.

28

Eredmények



6. évfolyam

8. évfolyam

Szakiskola

Szakközépiskola


8. évfolyam



Országos


Megyszékhelyi általános iskola



6. évfolyam



Szakiskola

Szakközépiskola




Országos


Megyszékhelyi általános iskola





Általános iskola

Országos






Általános iskola

Országos

Matematika-képességpont 1900

Általános iskola

Országos






Általános iskola

Országos

Szövegértés-képességpont

13. ábra: A fiúk és a lányok átlageredménye és az átlageredmény konfidencia-intervalluma országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint MATEMATIKA

1800

1700

1600 Fiúk

1500

1400 Megbízhatósági tartomány

Lányok

1300

1200

1100

10. évfolyam

1900 SZÖVEGÉRTÉS

1800

1700

1600 Fiúk

1500

1400 Megbízhatósági tartomány Lányok

1300

1200

1100

10. évfolyam

Nemek közötti különbségek 29

14. ábra: A fiúk és a lányok teljesítményének két év alatti fejlődése országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint MATEMATIKA 1900 1800

Képességpont

1700

Fiúk (6–8. évfolyam)

1600 Fiúk (8–10. évfolyam) 1500 Lányok (6–8. évfolyam) 1400 Lányok (8–10. évfolyam)

1300 1200 1100 6. évfolyam

8.évfolyam

10. évfolyam


Képességpont

1700

Fiúk (6–8. évfolyam)

1600 Fiúk (8–10. évfolyam) 1500 Lányok (6–8. évfolyam) 1400 Lányok (8–10. évfolyam)

1300 1200 1100 6. évfolyam

8.évfolyam

10. évfolyam

A matematikai eszköztudás területén a fiúk és a lányok fejlődésbeli különbsége a 8. és a 10. évfolyam között tovább árnyalhatja az adott terület globális fejlődéséről az előző fejezetekben mutatott képet. (Lásd az Átlageredmények és a fejlődés mértéke, valamint A tanulók fejlődése képzési formák és településtípusok szerint című fejezeteket.)

30

Eredmények


A családi háttér hatása a teljesítményre A kompetenciamérés tanulói háttérkérdőíve lehetőséget teremt arra, hogy megvizsgáljuk a legfontosabb családi jellemzők és a tanulók szövegértési képessége, matematikai eszköztudása közötti kapcsolatot. A tanulók teljesítménye és a családi jellemzők közötti összefüggéseket elsősorban az ún. családiháttér-index segítségével mutatjuk be, amely a tanulók családi jellemzőinek együttes befolyását összesíti. A családiháttér-index és a tanulók eredménye közötti kapcsolatot lineáris regresszióval becsültük, az index képzésének módját a Melléklet tartalmazza. Az index segítségével az összefüggéseket országosan (20. ábra), valamint a 6. és a 8. évfolyamon településtípusonként és képzési formánként, a 10. évfo lyamon képzési formák szerint mutatjuk be (21. ábra). Az ábrákon a regressziós egyeneseket a családiháttér-index 5. és 95. percentilise között ábrázoltuk. Az országos regressziós egyenesek azt mutatják, hogy megközelítőleg ugyanolyan mértékben növekszik a tanulók átlagos teljesítménye a CSH-index értékének növekedésével mindhárom évfolyam esetében. A 6. és a 8. évfolyamon a különböző településtípusok általános iskoláihoz tartozó egyenesek szintén együtt mozognak, nem különülnek el lényegesen egymástól, jelezve, hogy az azonos CSHindexszel rendelkező tanulók szövegértési képessége és matematikai eszköztudása lakóhelyük közigazgatási rangjától függetlenül nem különbözik lényegesen. A különböző képzési formákhoz tartozó egyenesek között ugyanakkor jelentős az eltérés, ami a családi háttér és a képességek közötti eltérő kapcsolatot mutatja, azaz még az azonos családiháttér-indexszel rendelkező tanulók között is nagyon eltérőek a várható pontszámok annak függvényében, hogy melyik képzési formában tanulnak. Természetesen, ahogyan erre a képzési formák eredményeinek ismertetésekor is felhívtuk a figyelmet, ebből nem következtethetünk az eltérő képzési formájú intéz-


mények minőségbeli különbségeire. Az iskolák szelekciós mechanizmusa elvileg elsősorban a képesség és nem a családi háttér mentén működik, ugyanakkor a szelekció messze nem tekinthető függetlennek a családi háttértől, hiszen a gyermek iskolaválasztását nagymértékben meghatározza családja gazdasági-szociális helyzete. Ezt igazolja a különböző képzési formák regressziós egyeneseinek x-tengelyre vetített kiterjedése is. A szakiskolások regressziós szakasza főképp a családiháttér-index negatív tartományában található, ettől jobbra látható a szakközépiskola, a legjobb hátterű tanulók pedig leginkább a gimnáziumokban, azon belül elsősorban a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban tanulnak. A várakozásokkal talán némiképp ellentmondásban nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat a két év alatti fejlődés mértéke és a CSH-index között. A CSH-index és a két évben elért eredmény különbsége közötti országos és képzési formák/településtípusok szerinti regressziós egyenesek (a regresszió együtthatóit a 22. táblázatban közöltük) a 8. évfolyamosok esetében többnyire a magasabb CSH-értékek felé kismértékben csökkenő fejlődést mutatnak, a 10. évfolyamon pedig többnyire kissé emelkedik a különbség mértéke a jobb hátterű tanulók irányába, de a kapcsolat ereje minden esetben nagyon alacsony, a magyarázó erő még az 1%-ot is csak egy esetben éri el. Tehát úgy tűnik, hogy a két év alatti fejlődés mértékét közvetlenül nem befolyásolja jelentősen a tanulók családi háttere. Az index képzése során felhasznált változók és a tanulói képességek kapcsolatát külön-külön is bemutatjuk. Ennek megfelelően külön ábrák és táblázatok szemléltetik a szülők iskolai végzettségének (15–16. ábra), a tanuló otthonában található könyvek számának (17. ábra), a tanuló saját könyveinek (18. ábra) és a család birtokában lévő számítógépnek (19. ábra) eredményekre gyakorolt hatását.

A családi háttér hatása a teljesítményre 31

1100

32

Eredmények 6. évfolyam 8. évfolyam Egyetem

Főiskola

Érettségi

Szakmunkásképző

Szakiskola

Általános iskola

Kevesebb mint nyolc általános

Egyetem

Főiskola

Érettségi

Szakmunkásképző

Szakiskola

Általános iskola


Egyetem

Főiskola

Érettségi

Szakmunkásképző

Szakiskola

Általános iskola


Képességpont

15. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma az anya iskolai végzettsége szerint 1900

1800

1700

1600 Matematika

1500 Szövegértés

Megbízhatósági tartomány

1400

1300

1200

10. évfolyam


OKM2011 Országos jelentés 6. évfolyam 8. évfolyam Egyetem

Főiskola

Érettségi

Szakmunkásképző

Szakiskola

Általános iskola


Egyetem

Főiskola

Érettségi

Szakmunkásképző

Szakiskola

Általános iskola


Egyetem

Főiskola

Érettségi

Szakmunkásképző

Szakiskola

Általános iskola


Képességpont

16. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma az apa iskolai végzettsége szerint 1900

1800

1700

1600 Matematika

1500 Szövegértés


1400

1300

1200

1100

10. évfolyam


34

Eredmények 6. évfolyam 8. évfolyam 1000-nél több könyv

3 vagy több könyvszekrény

2 könyvszekrény

5-6 könyvespolcnyi

2-3 könyvespolcnyi

Egypolcnyi

Kevesebb mint egypolcnyi

1000-nél több könyv


2 könyvszekrény

5-6 könyvespolcnyi

2-3 könyvespolcnyi

Egypolcnyi


1000-nél több könyv


2 könyvszekrény

5-6 könyvespolcnyi

2-3 könyvespolcnyi

Egypolcnyi


Képességpont

17. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a tanuló otthonában található könyvek száma szerint 1900

1800

1700

1600 Matematika

1500 Szövegértés


1400

1300

1200

1100

10. évfolyam


18. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma annak függvényében, hogy a tanulónak vannak-e saját könyvei 1900 1800

Képességpont

1700 1600

Matematika Szövegértés

1500


1400 1300

6. évfolyam

8. évfolyam

Nincsenek

Vannak

Nincsenek

Vannak

Nincsenek

1100

Vannak

1200

10. évfolyam

19. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma annak függvényében, hogy a tanuló otthonában van-e számítógép 1900

1800

1700

Képességpont

1600

Matematika Szövegértés

1500

Megbízhatósági tartomány 1400

1300

6. évfolyam


8. évfolyam

Nincs

Van

Nincs

Van

Nincs

1100

Van

1200

10. évfolyam


20. ábra: A családiháttér-index és a teljesítmény közötti összefüggés országosan

MATEMATIKA 1900


1800 1700 1600

6. évfolyam

1500

8. évfolyam

1400

10. évfolyam

1300 1200 1100 –2

–1

0

1

2

CSH-index



1700 1600

6. évfolyam

1500


1400 1300 1200 1100 –2

–1

0

1

2

CSH-index

36

Eredmények


21. ábra: A családiháttér-index és a teljesítmény közötti összefüggés településtípusonként, illetve képzési formák szerint

1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 –3

Matematikaeredmények Szövegértési képesség


6. ÉVFOLYAM

–2

–1

0 CSH-index

1

Országos Megyeszékhelyi általános iskola

2

3

Általános iskola Budapesti általános iskola

1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 –3

Szövegértés-eredmények

–2

–1

Községi általános iskola 8 évfolyamos gimnázium

0 CSH-index

1

2

3


1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 –3



8. ÉVFOLYAM

–2

–1

0 CSH-index

1

Országos Megyeszékhelyi általános iskola

2

3

–3

Általános iskola Budapesti általános iskola


1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 –2

–1

Községi általános iskola 8 évfolyamos gimnázium

0 CSH-index

1

2

3

Városi általános iskola 6 évfolyamos gimnázium

1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 –3



10. ÉVFOLYAM

–2

–1

0 CSH-index

1

2

Országos 4 évfolyamos gimnázium


3

1900 1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 –3

8 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola


–2

–1

0 CSH-index

1

2

3

6 évfolyamos gimnázium Szakiskola


A tervezett végzettség és a teljesítmény kapcsolata A család jellemzőivel, lehetőségeivel szorosan összefügg, hogy egy tanuló milyen továbbtanulási célokat határoz meg a maga számára. A tanulók továbbtanulási tervei és szövegértési képességük, illetve matematikai eszköztudásuk közötti kapcsolatot a 22. ábra segítségével mutatjuk be. A három évfolyamon a tanulók alig 9,1-9,8%-a tervezi, hogy az érettségi megszerzésével fejezi be tanulmányait, és közel 80%‑uk az érettséginél magasabb (több mint fele valamilyen felsőfokú) végzettséget tűz ki célként. Az ábra jól szemlélteti, hogy a mérésen elért eredmények és a továbbtanulási célok között szoros az összefüggés, a magasabb fokozatot elérni kívánók átlagosan jobb eredményt értek el. Látható, hogy az országos átlagot vagy az a feletti szintet csak a felsőfokú végzettség megszerzését célul kitűzők érték el. Az összefüggést ellenkező irányban megfogalmazva: ma már egy átlagos képességű tanuló is inkább az érettséginél magasabb szintű végzettség elérésére törekszik. A különböző végzettséget tervező tanulók képessé gei között jelentős különbségek vannak. A felsőfokú alapképzés elvégzését tervezőkhöz képest például

38

Eredmények

a szakiskola elvégzését tervező tanulóknak matematiká ból egy szórás körüli (194–222 pont) a lemaradásuk; szövegértésből ennél is nagyobb, 220–269 pont a különbség az átlageredményeik között. De a legalább alapszintű felsőfokú diploma megszerzését tervezők a csak érettségizni kívánó tanulókhoz képest is jelentősen magasabb átlageredményt értek el, matematikából 128–164, szövegértésből 135–191 pont a különbség mindhárom évfolyamon. Ugyanakkor az is figyelemreméltó, hogy a felsőfokú alapképzésen, illetve a mesterképzésen diploma megszerzését tervező diákok eredményei között jelentős, 81–112 pont a kü lönbség. A különböző végzettségek elérését tervező tanulók teljesítményei közötti különbségek valamelyest növekednek a magasabb évfolyamok felé haladva, ahogy a tanulók egyre közelebb kerülnek a továbbtanulásra vonatkozó döntésükhöz. Ezt a képet egészíti ki a 23. ábra, amelyek a tanuló elérni kívánt végzettségét az anya iskolai végzettségének a függvényében mutatják, plasztikus képet rajzolva a családi háttér ösztönző szerepéről. Míg az egyetemet végzett szülők gyermekeinek több mint 90%-a felsőfokú végzettséget szeretne szerezni, addig a szakiskolát végzett anyák gyermekeinek kevesebb mint 40%‑a, az érettségizettek gyermekeinek 60–65%-a tervezi ugyanezt.


22. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a tanulók tervezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint 1900

1800

1700

Képességpont

1600 Matematika Szövegértés

1500

Megbízhatósági tartomány 1400

1300

1200


8. évfolyam

Doktori

Főiskola

Egyetem

Érettségi

Érettségi utáni szakképzés

Szakmunkás

Doktori

Főiskola

Egyetem

Érettségi


Szakmunkás

Doktori

Nyolc általános

Főiskola

6. évfolyam

Egyetem

Érettségi


Szakmunkás

Nyolc általános

1100

10. évfolyam

A tervezett végzettség és a teljesítmény kapcsolata 39

23. ábra: A különböző iskolai végzettséget megcélzó tanulók aránya az anya legmagasabb iskolai végzettségének függvényében 6. ÉVFOLYAM

Az anya iskolai végzettsége Egyetem

A tanuló terve Elvégezni a nyolc általánost

Főiskola

Szakmunkásvégzettséget szerezni

Érettségi

Érettségizni Szakmunkásképző

Érettségi utáni szakképzettséget szerezni

Szakiskola

Diplomát szerezni felsőfokú alapképzésben

Általános iskola

Diplomát szerezni felsőfokú mesterképzésben Doktori fokozatot szerezni

Nem fejezte be az általános iskolát 0

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 A tanulók aránya (%)

8. ÉVFOLYAM



Főiskola


Érettségi

Érettségizni Szakmunkásképző

Érettségi utáni szakképzettséget szerezni

Szakiskola


Általános iskola

Diplomát szerezni felsőfokú mesterképzésben Doktori fokozatot szerezni

Nem fejezte be az általános iskolát 0

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 A tanulók aránya (%)



Főiskola


Érettségi

Érettségizni

Szakmunkásképző

Érettségi utáni szakképzettséget szerezni Szakiskola


Általános iskola

Diplomát szerezni felsőfokú mesterképzésben

Nem fejezte be az általános iskolát

Doktori fokozatot szerezni 0

40

Eredmények

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 A tanulók aránya (%)


Intézményi jellemzők szerinti különbségek

Ajánlás

Az intézményi sajátosságok és a tanulói teljesítmények közötti összefüggéseket a telephely épületének állapota, speciális tantermekkel való ellátottsága, illetve két összevont mutató, a telephely tanulói összetételének és a telephelyen tanulókon belül a tanulási nehézségekkel küzdők arányának segítségével mutattuk be a telephelyek tanulási környezet jelentéseiben. Mind a négy jellemzőre vonatkozó adatok az oktatási intézmények vezetőitől (iskolaigazgatóktól és telephelyi vezetőktől) származnak, ezeket a Telephelyi kérdőívek segítségével gyűjtöttük össze. Az ezekre a változókra vonatkozó összesített adatokat a 24–27. ábrák mutatják be.

Ez a jelentés csupán a mérés legfontosabb eredményeit tartalmazza. Az eredményeket, ahol az célravezető volt, ábrák és táblázatok formájában is megjelenítettük, hogy segítsük az adatok értelmezését és a pontos értékek megismerését. A kötetben foglaltakat főképp az oktatáskutatók és oktatáspolitikusok számára, valamint az országos, összesített eredmények iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk. Az intézmények eredményei vagy a további elemzések iránt érdeklődőknek javasoljuk emellett a www.oh.gov.hu és az http://ohkir.gov.hu/ okmfit honlapok tartalmának áttekintését.

24. ábra: A különböző állagú telephelyeken tanulók aránya országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint 100 90

A tanulók aránya (%)

80 Kitűnő állagú

70

Jó állagú

60

Közepes állagú

50

Rossz állagú Nagyon rossz állagú

40 30 20

6. évfolyam


8. évfolyam

Szakiskola

Szakközépiskola










Általános iskola






Általános iskola

8. évfolyam

10. évfolyam

0

6. évfolyam

10

10. évfolyam

Intézményi jellemzők szerinti különbségek 41

42

Ajánlás

6. évfolyam

8. évfolyam

Szakiskola

Szakközépiskola









Általános iskola

Szakiskola

Szakközépiskola






8. évfolyam






Általános iskola


Matematika-képességpont 1900





Általános iskola

10. évfolyam

8. évfolyam

6. évfolyam


6. évfolyam





Általános iskola

10. évfolyam

8. évfolyam

6. évfolyam

Szövegértés-képességpont

25. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a különböző állagú telephelyek esetében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint MATEMATIKA

1800

1700


1500 Jó állagú

Közepes állagú

1400 Rossz állagú

Nagyon rossz állagú

1300

1200

1100

10. évfolyam

1900 SZÖVEGÉRTÉS

1800

1700


1500 Jó állagú

Közepes állagú

1400 Rossz állagú

1300 Nagyon rossz állagú

1200

1100

10. évfolyam


26. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a tanulói összetétel indexe szerint MATEMATIKA, 6. ÉVFOLYAM


1900 1800

Országos

1700

Általános iskola Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapesti általános iskola 8 évfolyamos gimnázium

1600 1500 1400 1300 1200 1100 –12

–10

–8

–6

–4

–2

0

2

4

6

8

10

12

A tanulói összetétel indexe

SZÖVEGÉRTÉS, 6. ÉVFOLYAM


1900 1800

Országos

1700

Általános iskola

1600

Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapesti általános iskola 8 évfolyamos gimnázium

1500 1400 1300 1200 1100 –12

–10

–8

–6

–4

–2

0

2

4

6

8

10

12





Az előző oldalon lévő ábra folytatása. MATEMATIKA, 8. ÉVFOLYAM 1900 Országos

1800

Általános iskola


1700

Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapesti általános iskola 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium

1600 1500 1400 1300 1200 1100 –12

–10

–8

–6

–4

–2

0

2

4

6

8

10

12

14


SZÖVEGÉRTÉS, 8. ÉVFOLYAM


1900 1800

Országos

1700

Általános iskola Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapesti általános iskola 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium

1600 1500 1400 1300 1200 1100 –12

–10

–8

–6

–4

–2

0

2

4

6

8

10

12

14



44

Ajánlás


Az előző oldalon lévő ábra folytatása. MATEMATIKA, 10. ÉVFOLYAM 1900 1800 Országos


1700

8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola

1600 1500 1400 1300

Szakiskola

1200 1100

–12

–10

–8

–6

–4

–2

0

2

4

6

8

10

12

14


SZÖVEGÉRTÉS, 10. ÉVFOLYAM 1900


1800 Országos

1700


1600 1500 1400 1300

Szakiskola

1200 1100 –12

–10

–8

–6

–4

–2

0

2

4

6

8

10

12

14





27. ábra: Átlageredmények és az átlageredmények konfidencia-intervalluma a tanulási nehézségekkel küzdők aránya szerint MATEMATIKA, 6. ÉVFOLYAM 1900


1800

Országos

1700

Általános iskola

1600

Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapest

1500 1400 1300


1200 1100 –3

–2

–1

0

1

2

3

A tanulási nehézségekkel küzdők aránya alapján képzett index

SZÖVEGÉRTÉS, 6. ÉVFOLYAM 1900


1800

Országos

1700

Általános iskola

1600

Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapest

1500 1400 1300


1200 1100 –3

–2

–1

0

1

2

3



46

Ajánlás



MATEMATIKA, 8. ÉVFOLYAM 1900 Országos

1800

Általános iskola


1700

Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapesti általános iskola 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium

1600 1500 1400 1300 1200 1100 –3

–2

–1

0

1

2

3


SZÖVEGÉRTÉS, 8. ÉVFOLYAM 1900 Országos

1800

Általános iskola Szövegértési képesség

1700 Községi általános iskola Városi általános iskola Megyeszékhelyi általános iskola Budapesti általános iskola 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium

1600 1500 1400 1300 1200 1100 –3

–2

–1

0

1

2

3

A tanulási nehézségekkel küzdők aránya alapján képzett index Az ábra a következő oldalon folytatódik.



Az előző oldalon lévő ábra folytatása. MATEMATIKA, 10. ÉVFOLYAM 1900 1800 Országos


1700 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola

1600 1500 1400 1300

Szakiskola

1200 1100 –7

–6

–5

–4

–3

–2

–1

0

1

2

3


SZÖVEGÉRTÉS, 10. ÉVFOLYAM 1900 1800 Országos


1700


1600 1500 1400 1300

Szakiskola

1200 1100 –7

–6

–5

–4

–3

–2

–1

0

1

2

3



48

Ajánlás


Táblázatok 2. táblázat: A 2011-es és a korábbi kompetenciamérések országos átlageredményei és a képesség eloszlások percentilisei Év

Átlag (S. H.)

Szórás (S. H.)

Percentilisek 5.

10.

25.

50.

75.

90.

95.

Matematika 6. évfolyam 2008 2009 2010 2011

1500 1484 1498 1486

(0,5) (0,6) (0,5) (0,6)

200 205 198 203

(0,4) (0,4) (0,4) (0,4)

1167 1150 1171 1158

1238 1362 1220 1343 1238 1359 1220 1341 8. évfolyam

1502 1480 1498 1486

1640 1622 1636 1628

1759 1750 1754 1749

1826 1829 1825 1820

2008 2009 2010 2011

1601 1605 1622 1601

(0,5) (0,5) (0,5) (0,6)

189 194 202 205

(0,3) (0,4) (0,4) (0,4)

1293 1277 1285 1245

1356 1468 1351 1474 1357 1483 1325 1462 10. évfolyam

1601 1608 1625 1611

1733 1738 1761 1745

1846 1853 1883 1857

1910 1921 1955 1923

2008 2009 2010 2011

1648 1618 1613 1635

(0,4) (0,4) (0,4) (0,5)

200 201 202 198

(0,4) (0,4) (0,4) (0,4)

1309 1283 1296 1304

1387 1353 1355 1376

1649 1617 1608 1639

1781 1753 1748 1767

1899 1877 1878 1887

1972 1952 1956 1962

1514 1479 1468 1503

Szövegértés 6. évfolyam 2008 2009 2010 2011

1500 1489 1483 1465

(0,5) (0,6) (0,6) (0,5)

200 205 200 191

(0,4) (0,4) (0,4) (0,3)

1145 1150 1134 1143

1231 1371 1221 1345 1212 1347 1213 1334 8. évfolyam

1515 1490 1492 1469

1641 1634 1629 1602

1746 1756 1737 1712

1806 1824 1795 1771

2008 2009 2010 2011

1579 1564 1583 1577

(0,5) (0,5) (0,4) (0,6)

191 200 193 193

(0,4) (0,4) (0,4) (0,4)

1248 1222 1244 1239

1326 1455 1299 1428 1325 1455 1321 1451 10. évfolyam

1590 1571 1595 1588

1714 1706 1724 1714

1818 1816 1823 1818

1877 1877 1876 1878

2008 2009 2010 2011

1609 1615 1620 1617

(0,4) (0,4) (0,4) (0,4)

206 200 209 196

(0,4) (0,4) (0,4) (0,4)

1250 1263 1250 1277

1327 1345 1340 1357

1620 1628 1635 1627

1760 1758 1773 1757

1868 1861 1879 1864

1924 1915 1935 1922

1467 1484 1484 1488

3. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között 2009-es és 2011-es évfolyam

6. évfolyam Átlag (S.H)



1601 (0,6) 1605 (0,5)

– 1635 (0,5)

1577 (0,6) 1564 (0,5)

– 1617 (0,4)

Matematika 6.-ról 8. évfolyamra 8.-ról 10. évfolyamra

1484 (0,6) –

6.-ról 8. évfolyamra 8.-ról 10. évfolyamra

1489 (0,6) –

Szövegértés


Táblázatok 49

4. táblázat: A tanulók megoszlása a képességszinteken a 2011-es és a korábbi kompetenciamérések esetében Az egyes képességszinteken teljesítők aránya Év

1. képes ségszint alatt % (S. H.)

1. % (S. H.)

2. % (S. H.)

3. % (S. H.)

4. % (S. H.)

5. % (S. H.)

6. % (S. H.)

7. % (S. H.)

Matematika 6. évfolyam 2008 2009 2010 2011

5,1 6,1 4,8 5,7

(0,07) (0,07) (0,06) (0,08)

11,9 13,3 12,3 13,9

(0,11) (0,12) (0,10) (0,10)

21,2 22,7 21,8 22,1

(0,15) (0,15) (0,12) (0,14)

26,0 (0,16) 25,6 (0,13) 25,9 (0,13) 24,6 (0,15) 8. évfolyam

21,0 18,8 20,7 20,0

(0,13) (0,12) (0,12) (0,15)

11,0 9,4 10,6 10,0

(0,10) (0,09) (0,10) (0,11)

3,4 3,3 3,3 3,0

(0,05) (0,06) (0,07) (0,05)

0,5 0,8 0,5 0,7

(0,02) (0,03) (0,02) (0,03)

2008 2009 2010 2011

0,8 1,3 1,0 2,0

(0,03) (0,04) (0,03) (0,04)

4,9 5,2 5,1 6,4

(0,07) (0,08) (0,06) (0,08)

15,0 13,4 12,9 13,6

(0,10) (0,10) (0,10) (0,11)

24,2 (0,12) 23,8 (0,14) 21,5 (0,10) 21,5 (0,13) 10. évfolyam

26,6 26,7 26,1 25,6

(0,14) (0,13) (0,12) (0,17)

18,7 19,2 20,0 20,0

(0,12) (0,12) (0,12) (0,13)

7,7 8,0 9,7 8,5

(0,08) (0,08) (0,09) (0,09)

2,0 2,4 3,6 2,4

(0,04) (0,04) (0,06) (0,04)

2008 2009 2010 2011

0,8 1,0 0,7 0,9

(0,03) (0,03) (0,03) (0,03)

3,9 5,2 4,9 4,2

(0,06) (0,07) (0,07) (0,06)

10,4 13,2 15,2 11,6

(0,09) (0,10) (0,11) (0,10)

26,9 25,9 25,1 27,4

(0,13) (0,12) (0,14) (0,14)

22,2 19,2 18,3 21,4

(0,14) (0,12) (0,11) (0,14)

10,9 9,1 8,7 9,8

(0,10) (0,08) (0,09) (0,09)

4,5 3,6 3,8 4,0

(0,06) (0,05) (0,06) (0,06)

20,5 22,8 23,3 20,9

(0,12) (0,14) (0,13) (0,14)

Szövegértés 6. évfolyam

50

2008 2009 2010 2011

2,5 1,9 2,3 2,1

(0,04) (0,04) (0,05) (0,04)

6,1 7,3 7,7 7,8

(0,07) (0,08) (0,08) (0,09)

13,6 16,7 15,7 18,0

(0,10) (0,13) (0,10) (0,13)

23,1 (0,14) 24,2 (0,16) 24,1 (0,14) 26,6 (0,14) 8. évfolyam

27,9 24,4 25,6 25,3

(0,14) (0,14) (0,14) (0,14)

19,1 16,8 17,8 15,3

(0,12) (0,13) (0,12) (0,12)

6,7 7,2 6,0 4,5

(0,07) (0,09) (0,07) (0,07)

0,9 1,5 0,8 0,5

(0,03) (0,04) (0,03) (0,02)

2008 2009 2010 2011

0,7 0,9 0,7 0,8

(0,03) (0,03) (0,03) (0,03)

2,8 3,6 2,9 3,0

(0,05) (0,06) (0,05) (0,05)

8,7 10,6 8,7 8,9

(0,08) (0,09) (0,09) (0,10)

18,7 (0,12) 20,1 (0,13) 18,4 (0,11) 18,9 (0,11) 10. évfolyam

27,8 26,3 26,3 27,2

(0,13) (0,13) (0,15) (0,15)

25,5 23,3 25,8 25,4

(0,13) (0,10) (0,13) (0,16)

12,7 12,1 14,3 12,7

(0,10) (0,10) (0,10) (0,11)

3,1 3,2 2,9 3,2

(0,05) (0,05) (0,05) (0,05)

2008 2009 2010 2011

0,5 0,8 0,9 0,6

(0,03) (0,03) (0,03) (0,03)

2,8 2,4 2,6 2,1

(0,05) (0,05) (0,05) (0,05)

8,7 7,3 7,2 6,8

(0,09) (0,09) (0,09) (0,08)

23,7 24,6 23,3 25,3

(0,13) (0,14) (0,13) (0,14)

24,7 26,6 25,5 26,6

(0,13) (0,15) (0,11) (0,13)

17,3 17,5 18,4 16,9

(0,10) (0,11) (0,12) (0,11)

6,0 5,3 6,9 5,7

(0,07) (0,07) (0,08) (0,07)

Táblázatok

16,4 15,5 15,1 15,9

(0,12) (0,11) (0,13) (0,11)


5. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes régiókban Régiók

Átlag (S. H.)

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

matematika 6. évfolyam Budapest Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

1550 1495 1483 1501 1486 1449 1454 1483

(1,5) (1,8) (1,7) (1,7) (1,6) (1,3) (1,3) (1,7)

1227 1176 1176 1199 1159 1110 1117 1178

1411 1354 1342 1365 1341 1300 1296 1344 8. évfolyam

1552 1495 1479 1498 1488 1452 1450 1479

1687 1631 1618 1633 1624 1597 1601 1618

1871 1825 1811 1814 1818 1780 1814 1800

Budapest Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

1664 1605 1598 1630 1590 1569 1564 1597

(1,5) (1,6) (1,6) (1,6) (1,8) (1,5) (1,3) (1,5)

1308 1262 1266 1302 1236 1205 1194 1275

1535 1474 1462 1500 1450 1430 1410 1467 10. évfolyam

1675 1616 1605 1640 1599 1580 1572 1602

1805 1740 1738 1766 1733 1717 1722 1730

1977 1915 1913 1933 1910 1892 1913 1904


1671 1648 1633 1667 1621 1598 1604 1638

(1,0) (1,5) (1,3) (1,2) (1,4) (1,4) (1,0) (1,3)

1336 1310 1320 1355 1297 1263 1255 1329

1670 1651 1634 1668 1626 1604 1610 1642

1802 1785 1762 1791 1756 1734 1744 1759

2007 1986 1951 1987 1937 1919 1935 1941

1538 1513 1505 1539 1486 1462 1463 1514 szövegértés 6. évfolyam


1534 1478 1469 1489 1455 1415 1428 1470

(1,4) (1,8) (1,6) (1,7) (1,7) (1,4) (1,2) (1,7)

1226 1169 1166 1197 1144 1085 1094 1170

1411 1347 1342 1365 1325 1278 1291 1343 8. évfolyam

1543 1480 1470 1491 1455 1420 1431 1470

1667 1614 1599 1612 1590 1557 1568 1600

1815 1780 1764 1774 1763 1732 1748 1763


1654 1587 1581 1603 1565 1530 1532 1577

(1,2) (1,6) (1,6) (1,6) (1,7) (1,5) (1,4) (1,5)

1338 1275 1265 1301 1234 1180 1174 1266

1541 1468 1459 1484 1440 1397 1395 1456 10. évfolyam

1666 1594 1588 1613 1573 1540 1545 1585

1781 1714 1712 1726 1698 1672 1680 1706

1926 1872 1873 1885 1866 1841 1850 1865


1661 1631 1611 1645 1604 1579 1578 1622

(1,1) (1,4) (1,2) (1,2) (1,4) (1,1) (0,9) (1,1)

1328 1281 1285 1334 1278 1236 1219 1309

1671 1644 1616 1652 1616 1588 1591 1628

1797 1773 1743 1777 1740 1719 1728 1754

1952 1940 1913 1938 1905 1891 1894 1918


1541 1496 1487 1522 1473 1448 1441 1500

Táblázatok 51

6. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes megyékben Megyék

Átlag (S. H.)

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Matematika 6. évfolyam Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

1550 1487 1483 1452 1445 1513 1481 1504 1463 1460 1420 1482 1450 1495 1481 1466 1490 1494 1486 1502

(1,5) (2,7) (2,6) (2,9) (1,6) (3,1) (2,5) (2,8) (2,4) (2,6) (2,6) (3,1) (3,1) (1,8) (2,9) (1,9) (3,3) (3,9) (2,9) (3,4)

1227 1164 1169 1171 1104 1203 1169 1200 1122 1124 1101 1179 1123 1176 1152 1120 1157 1201 1181 1192

1411 1342 1344 1312 1289 1377 1333 1370 1305 1318 1271 1348 1312 1354 1338 1306 1350 1358 1348 1363 8. évfolyam

1552 1486 1480 1442 1444 1517 1471 1503 1459 1471 1413 1477 1455 1495 1482 1464 1497 1489 1485 1500

1687 1622 1623 1586 1597 1643 1622 1636 1615 1603 1561 1612 1589 1631 1620 1614 1631 1624 1618 1636

1871 1835 1800 1766 1787 1828 1818 1812 1813 1768 1772 1808 1767 1825 1811 1838 1805 1806 1803 1827

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

1664 1600 1593 1577 1559 1621 1593 1637 1577 1598 1539 1595 1563 1605 1582 1568 1585 1621 1607 1629

(1,5) (2,6) (2,3) (3,2) (1,6) (2,6) (2,8) (2,3) (2,4) (3,3) (2,6) (3,0) (3,8) (1,6) (3,1) (2,2) (3,8) (3,1) (2,8) (3,1)

1308 1239 1270 1249 1197 1299 1250 1316 1196 1225 1184 1266 1210 1262 1232 1198 1237 1295 1288 1283

1535 1465 1467 1442 1417 1497 1450 1513 1428 1465 1389 1465 1425 1474 1440 1410 1439 1484 1473 1499

1675 1609 1599 1579 1569 1626 1601 1645 1589 1607 1539 1599 1577 1616 1590 1576 1594 1623 1613 1646

1805 1742 1724 1713 1710 1752 1735 1768 1737 1747 1684 1737 1702 1740 1726 1727 1729 1761 1743 1768

1977 1918 1905 1893 1888 1914 1916 1931 1911 1911 1893 1900 1878 1915 1896 1925 1907 1931 1916 1938

A táblázat a következő oldalon folytatódik.

52

Táblázatok


Az előző oldalon lévő táblázat folytatása. Megyék

Átlag (S. H.)

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

1670 1637 1643 1621 1591 1656 1614 1681 1629 1629 1605 1621 1610 1651 1614 1593 1627 1649 1666 1661

1802 1768 1763 1737 1729 1773 1744 1805 1763 1745 1738 1756 1732 1785 1741 1728 1759 1768 1787 1780

2007 1935 1945 1908 1917 1967 1924 2008 1953 1925 1930 1954 1916 1986 1933 1913 1941 1962 1974 1967

1543 1458 1465 1454 1408 1494 1460 1501 1458 1449 1397 1462 1420 1480 1456 1429 1450 1485 1490 1482

1667 1592 1588 1577 1549 1634 1595 1623 1593 1577 1535 1585 1554 1614 1587 1563 1589 1605 1612 1605

1815 1773 1739 1753 1726 1795 1756 1783 1776 1744 1729 1754 1737 1780 1756 1730 1752 1769 1782 1763

Matematika 10. évfolyam Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

1671 1630 1639 1616 1586 1654 1614 1684 1623 1620 1601 1623 1609 1648 1611 1587 1621 1647 1667 1659

(1,0) (2,4) (2,1) (2,2) (1,9) (2,2) (2,1) (1,9) (1,7) (2,1) (2,1) (2,5) (3,6) (1,5) (2,7) (1,6) (3,2) (2,6) (2,3) (2,4)

1336 1309 1330 1311 1245 1341 1299 1372 1271 1293 1248 1311 1291 1310 1292 1247 1287 1339 1355 1352

1538 1495 1515 1496 1443 1533 1488 1556 1483 1493 1468 1481 1483 1513 1477 1441 1484 1517 1547 1534 Szövegértés 6. évfolyam


1534 1456 1461 1452 1404 1497 1461 1499 1452 1441 1401 1464 1422 1478 1455 1422 1452 1484 1484 1477

(1,4) (2,8) (2,5) (2,8) (1,7) (3,1) (2,6) (2,5) (2,4) (2,8) (2,5) (2,8) (3,9) (1,8) (2,7) (1,8) (3,6) (3,2) (2,9) (3,0)

1226 1140 1165 1160 1069 1190 1154 1214 1121 1116 1079 1169 1111 1169 1150 1084 1146 1195 1181 1180

1411 1323 1333 1326 1263 1370 1336 1376 1312 1306 1267 1342 1291 1347 1325 1289 1326 1365 1353 1347



Táblázatok 53

Az előző oldalon lévő táblázat folytatása. Megyék

Átlag (S. H.)

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

1666 1582 1586 1559 1528 1610 1586 1624 1567 1573 1522 1574 1539 1594 1567 1536 1572 1600 1600 1605

1781 1711 1703 1680 1661 1731 1712 1737 1696 1701 1661 1702 1666 1714 1688 1673 1692 1721 1722 1715

1926 1885 1863 1849 1833 1878 1872 1897 1874 1861 1847 1876 1845 1872 1847 1835 1858 1877 1874 1869

1671 1631 1628 1600 1574 1646 1604 1672 1615 1608 1588 1605 1598 1644 1596 1568 1617 1635 1641 1637

1797 1759 1759 1731 1709 1764 1732 1789 1748 1733 1723 1741 1737 1773 1722 1711 1741 1763 1757 1767

1952 1923 1926 1888 1884 1931 1901 1952 1910 1896 1894 1919 1911 1940 1880 1876 1897 1929 1922 1931

Szövegértés 8. évfolyam Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

1654 1572 1575 1555 1519 1601 1576 1617 1554 1556 1516 1573 1529 1587 1558 1523 1562 1594 1595 1591

(1,2) (2,7) (2,3) (2,9) (1,6) (2,5) (2,5) (2,5) (2,0) (3,3) (2,6) (2,9) (3,7) (1,6) (2,8) (2,0) (3,4) (3,2) (2,6) (2,8)

1338 1231 1266 1254 1171 1277 1241 1316 1193 1186 1164 1257 1192 1275 1229 1163 1249 1294 1296 1287


1661 1617 1623 1597 1565 1641 1599 1664 1599 1600 1581 1599 1601 1631 1591 1556 1601 1626 1636 1632

(1,1) (2,2) (1,9) (2,0) (1,5) (1,9) (2,0) (1,7) (1,7) (2,1) (2,1) (2,4) (2,8) (1,4) (2,5) (1,7) (2,6) (2,6) (2,2) (2,0)

1328 1286 1307 1286 1208 1335 1277 1367 1233 1278 1230 1242 1281 1281 1278 1192 1267 1288 1342 1318

54

Táblázatok

1541 1442 1453 1434 1387 1485 1455 1504 1423 1425 1383 1453 1396 1468 1439 1382 1437 1471 1469 1468 10. évfolyam 1541 1483 1497 1472 1431 1528 1476 1545 1465 1478 1450 1470 1471 1496 1466 1415 1469 1502 1520 1510


7. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes kistérségekben 6. évfolyam Kistérségek

Átlag (S. H.)

8. évfolyam

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Átlag (S. H.)

10. évfolyam

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Átlag (S. H.)

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Matematika Abai

1490 (9,3)

Abaúj–Hegyközi

1385 (10,4) 1101 1233 1348 1527 1728 1539 (14,6) 1191 1396 1545 1690 1898 1723 (9,2)

Adonyi

1386 (10,9) 1122 1279 1375 1496 1679 1467 (11,2) 1167 1356 1479 1575 1734 1595 (15,9) 1354 1511 1581 1686 1837

Ajkai

1464 (9,4)

1169 1343 1462 1589 1797 1571 (8,1)

1229 1446 1567 1710 1863 1614 (6,1)

1313 1495 1620 1734 1911

Aszódi

1443 (10,2) 1111 1290 1445 1594 1768 1569 (8,5)

1236 1425 1588 1710 1852 1692 (8,3)

1445 1588 1687 1788 1945

Bácsalmási

1504 (13,0) 1172 1370 1498 1623 1815 1641 (13,0) 1371 1519 1623 1773 1935 1616 (16,0) 1268 1490 1631 1737 1903

Bajai

1488 (6,6)

1178 1352 1491 1629 1795 1609 (5,8)

1282 1474 1622 1732 1933 1632 (5,2)

1314 1494 1639 1755 1940

Baktalórántházai

1467 (7,9)

1142 1316 1475 1599 1811 1552 (9,5)

1218 1423 1553 1695 1864 1592 (7,7)

1298 1502 1611 1708 1825

Balassagyarmati

1462 (8,3)

1136 1335 1459 1593 1813 1592 (7,8)

1230 1481 1618 1716 1872 1590 (6,1)

1276 1454 1590 1720 1907

Balatonalmádi

1459 (12,5) 1156 1308 1450 1589 1831 1607 (10,2) 1318 1477 1605 1732 1873 1790 (13,1) 1568 1682 1784 1885 2098

Balatonföldvári

1468 (22,5) 1152 1310 1489 1613 1781 1634 (20,1) 1288 1530 1629 1777 1950

Balatonfüredi

1501 (13,6) 1220 1389 1498 1625 1806 1650 (13,3) 1334 1518 1650 1787 1969 1678 (8,6)

Balmazújvárosi

1394 (9,5)

1101 1239 1399 1535 1714 1514 (10,3) 1168 1375 1505 1635 1887 1544 (12,8) 1235 1407 1558 1678 1857

Barcsi

1504 (7,9)

1139 1347 1519 1667 1802 1598 (9,1)

Bátonyterenyei

1471 (9,1)

1205 1354 1470 1591 1732 1518 (11,2) 1180 1361 1545 1665 1804 1504 (13,6) 1199 1366 1531 1615 1754

Békéscsabai

1518 (6,3)

1241 1393 1515 1629 1797 1615 (6,4)

1343 1481 1609 1744 1921 1662 (3,1)

1368 1550 1663 1773 1931

Békési

1406 (8,5)

1111 1261 1390 1527 1740 1573 (9,6)

1215 1415 1579 1712 1939 1595 (6,6)

1283 1477 1597 1709 1879

Bélapátfalvai

1434 (16,8) 1085 1258 1435 1621 1747 1596 (15,7) 1277 1506 1609 1698 1843

Berettyóújfalui

1410 (6,6)

1069 1238 1402 1598 1747 1517 (7,8)

Bicskei

1445 (9,6)

1154 1315 1418 1571 1761 1563 (10,1) 1213 1435 1569 1720 1877 1589 (15,8) 1327 1483 1566 1684 1865

Bodrogközi

1388 (11,1) 1086 1223 1368 1544 1743 1509 (11,8) 1127 1337 1546 1691 1826

Bonyhádi

1545 (8,3)

1233 1425 1537 1672 1876 1672 (11,1) 1340 1541 1679 1806 1972 1693 (7,4)

1324 1526 1702 1847 2041

Budaörsi

1567 (6,4)

1239 1426 1564 1714 1885 1658 (6,2)

1334 1524 1677 1788 1968 1842 (9,2)

1563 1723 1844 1972 2121

Budapesti

1550 (1,5)

1227 1411 1552 1687 1871 1664 (1,5)

1308 1535 1675 1805 1977 1671 (1,0)

1336 1538 1670 1802 2007

Ceglédi

1495 (4,6)

1167 1347 1497 1632 1838 1597 (4,8)

1248 1463 1616 1741 1899 1573 (4,4)

1230 1452 1575 1698 1888

Celldömölki

1462 (11,4) 1181 1326 1462 1593 1754 1597 (9,7)

Csengeri

1598 (11,1) 1180 1483 1638 1779 1872 1780 (10,3) 1261 1576 1844 2006 2079 1532 (19,8) 1269 1408 1519 1631 1855

Csepregi

1499 (19,3) 1230 1377 1473 1634 1785 1640 (17,7) 1280 1491 1615 1794 1979 1651 (16,6) 1437 1540 1635 1767 1895

Csongrádi

1475 (10,4) 1208 1343 1459 1615 1792 1588 (10,7) 1248 1490 1601 1704 1866 1641 (7,4)

1371 1524 1642 1750 1896

Csornai

1508 (9,7)

1313 1519 1625 1709 1870

Csurgói

1413 (15,0) 1122 1259 1404 1547 1770 1548 (14,0) 1163 1356 1543 1736 1951 1576 (12,2) 1302 1455 1561 1670 1895

Dabasi

1510 (7,0)

1202 1378 1502 1639 1827 1579 (7,6)

1239 1438 1591 1718 1897 1580 (8,8)

1301 1470 1585 1698 1889

Debreceni

1539 (3,8)

1214 1394 1539 1678 1878 1655 (3,3)

1292 1513 1666 1799 1968 1661 (2,1)

1331 1537 1662 1792 1974

Derecske–Létavértesi

1441 (8,2)

1130 1309 1438 1571 1767 1568 (8,3)

1205 1415 1576 1723 1884 1606 (13,1) 1299 1494 1619 1733 1866

Devecseri

1492 (14,5) 1182 1345 1494 1628 1806 1525 (13,7) 1220 1382 1535 1671 1812

Dombóvári

1460 (9,8)

1144 1305 1450 1588 1805 1552 (10,2) 1202 1402 1546 1696 1877 1603 (8,2)

Dorogi

1468 (8,7)

1168 1336 1467 1595 1761 1549 (7,5)

1240 1437 1558 1669 1842 1614 (14,6) 1394 1519 1603 1716 1874

Dunakeszi

1523 (5,8)

1241 1400 1518 1643 1813 1622 (7,1)

1296 1489 1628 1762 1935 1693 (9,6)

1359 1558 1681 1823 2052

Dunaújvárosi

1484 (6,4)

1168 1347 1483 1617 1810 1605 (6,5)

1300 1475 1617 1734 1900 1572 (4,0)

1262 1438 1575 1699 1891

Edelényi

1435 (5,7)

1099 1281 1441 1566 1766 1516 (7,1)

1154 1348 1525 1685 1830 1503 (12,2) 1213 1378 1485 1641 1777

Egri

1520 (5,7)

1186 1403 1521 1651 1820 1675 (5,4)

1313 1544 1684 1815 1976 1640 (3,2)

Encsi

1383 (6,2)

1055 1214 1340 1530 1786 1478 (8,2)

1136 1303 1458 1628 1881 1442 (11,1) 1112 1279 1410 1613 1843

Enyingi

1376 (12,0) 1142 1267 1340 1484 1681 1491 (11,1) 1211 1378 1485 1610 1783 1502 (28,6) 1227 1333 1526 1632 1770

Ercsi

1420 (13,5) 1153 1273 1399 1576 1776 1552 (13,7) 1184 1381 1566 1721 1890

Érdi

1527 (5,1)

1207 1387 1529 1657 1873 1639 (5,6)

1311 1517 1643 1771 1946 1726 (7,3)

1360 1589 1732 1881 2057

Esztergomi

1541 (6,6)

1226 1408 1536 1661 1864 1607 (5,8)

1303 1482 1609 1745 1909 1630 (4,4)

1317 1480 1622 1772 1965

Fehérgyarmati

1434 (6,6)

1139 1307 1422 1559 1755 1525 (8,9)

1140 1386 1537 1676 1847 1511 (8,6)

1192 1367 1494 1687 1828

Fonyódi

1506 (12,0) 1108 1393 1524 1652 1787 1649 (12,1) 1335 1535 1640 1772 1961 1626 (9,3)

1330 1522 1638 1734 1904

Füzesabonyi

1475 (7,0)

Gárdonyi

1445 (12,2) 1195 1310 1428 1572 1796 1590 (12,7) 1318 1440 1611 1710 1898 1614 (13,1) 1346 1489 1627 1726 1824

Gödöllői

1519 (5,6)

1163 1368 1522 1666 1858 1622 (5,7)

1285 1502 1644 1741 1912 1643 (5,2)

1264 1473 1630 1824 2027

Gyáli

1452 (10,1) 1158 1331 1443 1575 1746 1579 (8,6)

1261 1431 1581 1703 1907 1675 (11)

1401 1537 1670 1807 1969

Gyöngyösi

1489 (5,6)

1157 1350 1500 1636 1784 1599 (6,1)

1263 1479 1610 1739 1893 1638 (4,9)

1334 1521 1646 1752 1934

Győri

1521 (4,3)

1204 1383 1518 1654 1839 1660 (3,6)

1337 1540 1665 1785 1960 1698 (2,5)

1384 1570 1696 1819 2030

Gyulai

1429 (7,7)

1155 1302 1432 1558 1720 1564 (8,7)

1232 1435 1566 1703 1857 1573 (5,6)

1264 1459 1580 1682 1882

Hajdúböszörményi

1456 (7,1)

1139 1296 1450 1609 1828 1556 (6,3)

1203 1419 1568 1708 1867 1586 (5,3)

1255 1446 1587 1731 1914

Hajdúhadházi

1397 (5,2)

1094 1243 1389 1559 1732 1528 (6,9)

1158 1369 1551 1690 1845 1528 (11,8) 1194 1325 1516 1686 1987

Hajdúszoboszlói

1458 (10,4) 1114 1298 1465 1614 1784 1547 (11,8) 1202 1424 1558 1686 1873 1644 (7,6)

1338 1539 1651 1752 1917

Hatvani

1456 (7,8)

1264 1435 1565 1689 1851

1174 1316 1459 1643 1908 1524 (9,2)

1226 1379 1501 1643 1827 1636 (8,4)

1148 1358 1495 1598 1737 1569 (8,5)

1182 1328 1456 1582 1725 1612 (8,3)

1192 1379 1516 1655 1914 1526 (13,6) 1273 1453 1539 1623 1730

1179 1457 1632 1755 1884 1591 (8,9)

1132 1343 1516 1694 1891 1502 (5,4)

1550 1676 1746 1792 1826

1369 1572 1683 1802 1931 1291 1455 1587 1724 1902

1191 1341 1496 1643 1836

1256 1443 1612 1732 1903 1613 (12,5) 1338 1504 1598 1728 1950

1327 1528 1634 1760 1889 1607 (9,7)

1320 1491 1604 1713 1897

1298 1517 1650 1766 1943

1220 1467 1583 1681 1842 1526 (15,2) 1317 1475 1534 1611 1697

1325 1476 1607 1747 1908 1564 (5,5)



Táblázatok 55

Az előző oldalon lévő táblázat folytatása. 6. évfolyam Kistérségek

Átlag (S. H.)

8. évfolyam

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Átlag (S. H.)

10. évfolyam

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Átlag (S. H.)

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Hevesi Hévízi

1322 (7,0)

Hódmezővásárhelyi

1491 (7,6)

1180 1354 1484 1628 1789 1612 (6,7)

1319 1489 1620 1735 1899 1628 (5,0)

Ibrány–Nagyhalászi

1384 (6,3)

1087 1238 1374 1520 1706 1482 (8,1)

1149 1325 1482 1628 1828 1487 (10,8) 1208 1351 1510 1589 1746

Jánoshalmai

1525 (12,5) 1223 1418 1554 1630 1789 1585 (13,6) 1340 1470 1582 1677 1908 1589 (13,2) 1332 1484 1608 1690 1845

Jászberényi

1412 (5,6)

Kadarkúti

1433 (11,7) 1117 1277 1426 1574 1847 1447 (11,7) 1162 1309 1412 1601 1816 1448 (15,0) 1243 1358 1464 1515 1675

Kalocsai

1466 (7,9)

1147 1318 1460 1609 1800 1571 (8,5)

1269 1446 1573 1698 1869 1645 (7,4)

1345 1540 1639 1750 1970

Kaposvári

1526 (4,9)

1221 1400 1530 1646 1838 1628 (5,5)

1293 1507 1632 1765 1917 1652 (3,6)

1315 1519 1662 1779 1980

Kapuvár–Beledi

1552 (10,6) 1206 1418 1572 1686 1824 1636 (11,1) 1250 1502 1670 1787 1908 1654 (14,9) 1266 1492 1693 1786 1955

Karcagi

1428 (7,5)

1098 1279 1418 1581 1788 1551 (8,1)

1227 1415 1553 1689 1868 1583 (5,2)

1262 1453 1594 1727 1854

Kazincbarcikai

1476 (6,2)

1095 1329 1499 1631 1803 1570 (6,9)

1230 1444 1580 1710 1872 1523 (5,0)

1210 1387 1523 1646 1842

Kecskeméti

1494 (4,8)

1177 1352 1490 1636 1820 1601 (3,9)

1265 1475 1614 1734 1916 1659 (3,2)

1342 1538 1662 1783 1965

Keszthelyi

1507 (9,7)

1224 1370 1510 1630 1817 1649 (10,0) 1306 1527 1658 1786 1957 1650 (5,3)

1318 1533 1655 1774 1941

Kisbéri

1443 (11,8) 1124 1317 1451 1569 1759 1580 (14,0) 1294 1434 1573 1724 1912 1633 (15,5) 1348 1535 1665 1747 1835

Kiskőrösi

1488 (7,6)

1157 1338 1488 1639 1828 1584 (6,3)

1244 1455 1579 1728 1894 1642 (7,0)

1318 1513 1643 1775 1954

Kiskunfélegyházai

1447 (10,1) 1164 1303 1437 1591 1753 1543 (7,3)

1241 1419 1552 1670 1846 1602 (5,4)

1312 1473 1597 1736 1900

Kiskunhalasi

1496 (7,6)

1342 1518 1624 1741 1948 1631 (6,0)

1317 1493 1635 1758 1936

Kiskunmajsai

1439 (12,3) 1110 1303 1438 1571 1780 1579 (12,5) 1254 1426 1579 1720 1933 1637 (14,1) 1380 1532 1637 1727 1855

Kisteleki

1489 (13,7) 1205 1350 1477 1608 1820 1555 (12,3) 1244 1406 1551 1677 1876 1618 (22,2) 1360 1542 1618 1714 1880

Kisvárdai

1464 (6,0)

1138 1310 1468 1593 1811 1589 (5,9)

1245 1430 1585 1730 1952 1627 (3,9)

1298 1512 1636 1753 1932

Komáromi

1450 (8,3)

1151 1322 1449 1571 1753 1598 (11,0) 1242 1449 1620 1752 1878 1573 (6,4)

1306 1456 1559 1693 1848

Komlói

1398 (10,4) 1120 1246 1399 1523 1723 1559 (9,7)

Körmendi

1508 (12,1) 1181 1332 1497 1671 1857 1590 (13,8) 1283 1462 1601 1706 1906 1587 (11,1) 1354 1440 1575 1703 1917

Kőszegi

1489 (14,6) 1205 1350 1487 1606 1789 1617 (14,8) 1320 1479 1615 1750 1957 1706 (12,5) 1386 1592 1700 1845 2018

Kunszentmártoni

1371 (8,1)

1095 1246 1360 1490 1696 1493 (8,3)

1221 1366 1488 1629 1791 1535 (9,0)

1220 1403 1577 1656 1804

Kunszentmiklósi

1458 (9,1)

1158 1329 1447 1591 1793 1561 (9,7)

1256 1426 1555 1706 1879 1671 (9,5)

1466 1588 1674 1753 1867

Lengyeltóti

1357 (18,1) 1055 1192 1314 1484 1752 1456 (16,6) 1127 1321 1452 1588 1751

Lenti

1495 (15,9) 1154 1393 1500 1608 1793 1569 (16,1) 1266 1419 1564 1720 1880 1689 (10,7) 1457 1623 1704 1768 1887

Letenyei

1422 (18,2) 1131 1275 1371 1588 1816 1589 (17,9) 1202 1399 1578 1757 1980

Makói

1472 (8,1)

1167 1354 1466 1596 1794 1568 (7,3)

1228 1436 1583 1698 1872 1641 (7,2)

Marcali

1486 (8,9)

1145 1333 1481 1660 1837 1558 (8,8)

1225 1439 1568 1685 1834 1574 (12,0) 1241 1482 1592 1688 1856

Mátészalkai

1524 (5,1)

1102 1346 1544 1718 1870 1577 (5,7)

1214 1402 1592 1744 1899 1526 (5,0)

Mezőcsáti

1413 (12,3) 1099 1252 1424 1564 1703 1548 (11,2) 1223 1414 1539 1677 1848 1565 (21,3) 1246 1381 1549 1767 1932

Mezőkovácsházai

1477 (7,0)

1176 1348 1474 1616 1794 1594 (8,2)

1225 1455 1594 1736 1937 1561 (9,1)

1314 1453 1571 1663 1806

Mezőkövesdi

1438 (7,7)

1152 1303 1438 1563 1747 1591 (10,0) 1209 1453 1591 1732 1938 1634 (8,0)

1317 1548 1658 1741 1861

Mezőtúri

1460 (11,8) 1147 1336 1462 1598 1773 1524 (10,2) 1226 1392 1530 1643 1824 1604 (8,8)

1293 1484 1604 1720 1922

Miskolci

1488 (3,2)

1135 1350 1497 1632 1805 1591 (2,7)

1219 1455 1607 1736 1903 1617 (2,1)

1280 1478 1621 1755 1943

Mohácsi

1483 (8,7)

1168 1334 1473 1609 1848 1597 (7,9)

1232 1466 1608 1742 1929 1603 (7,1)

1326 1505 1608 1694 1852

Monori

1460 (5,5)

1161 1325 1460 1585 1777 1568 (5,0)

1236 1434 1582 1709 1854 1618 (6,4)

1299 1468 1638 1753 1921

Mórahalomi

1489 (10,5) 1200 1359 1517 1600 1777 1611 (11,2) 1284 1490 1619 1740 1912 1534 (12,2) 1255 1431 1533 1666 1767

Móri

1474 (11)

1186 1340 1467 1612 1803 1576 (11,1) 1233 1436 1585 1697 1907 1603 (11,0) 1294 1501 1607 1715 1883

Mosonmagyaróvári

1484 (6,8)

1188 1359 1486 1608 1772 1616 (6,7)

Nagyatádi

1438 (9,8)

1111 1282 1431 1583 1801 1556 (10,3) 1189 1408 1586 1690 1885 1525 (11,9) 1199 1375 1536 1678 1838

Nagykállói

1397 (6,0)

1098 1256 1388 1526 1721 1473 (7,2)

1156 1332 1474 1609 1807 1479 (6,5)

1175 1351 1477 1604 1768

Nagykanizsai

1519 (6,7)

1185 1377 1526 1662 1852 1640 (7,0)

1283 1513 1652 1763 1939 1653 (4,6)

1349 1519 1650 1786 1965

Nagykátai

1420 (6,2)

1148 1288 1413 1542 1742 1531 (6,6)

1209 1384 1540 1660 1851 1617 (7,3)

1284 1485 1624 1763 1913

Nyírbátori

1433 (7,3)

1114 1262 1420 1576 1833 1547 (6,7)

1184 1391 1560 1700 1899 1476 (8,7)

1186 1331 1465 1611 1803

Nyíregyházai

1517 (4,8)

1176 1392 1519 1646 1844 1635 (4,4)

1279 1502 1646 1777 1957 1658 (2,7)

1334 1526 1665 1796 1967

Orosházai

1449 (6,5)

1187 1312 1445 1585 1759 1591 (7,4)

1291 1468 1591 1719 1885 1627 (6,9)

1334 1511 1639 1758 1880

Oroszlányi

1490 (11,0) 1160 1350 1485 1623 1840 1618 (8,6)

1307 1492 1619 1755 1910 1605 (12,2) 1264 1494 1623 1709 1887

Ózdi

1395 (4,5)

1168 1366 1513 1633 1789 1509 (7,1)

Őriszentpéteri

1550 (25,3) 1297 1446 1545 1682 1771 1608 (32,6) 1293 1492 1581 1741 1954

Pacsai

1468 (18)

1104 1310 1441 1662 1816 1534 (20,3) 1168 1396 1500 1686 1902

Paksi

1495 (8,4)

1148 1337 1520 1646 1809 1608 (7,1)

Pannonhalmai

1430 (14,8) 1141 1303 1417 1552 1744 1638 (13)

1316 1501 1646 1776 1897 1897 (22,3) 1613 1789 1895 2025 2187

Pápai

1479 (7,6)

1283 1495 1636 1763 1918 1654 (5,3)

Pásztói

1432 (10,1) 1107 1306 1435 1556 1743 1523 (9,9)

1186 1372 1539 1685 1824 1736 (13,0) 1478 1632 1740 1840 2002

Pécsi

1532 (4,4)

1313 1515 1654 1775 1942 1668 (2,7)

Pécsváradi

1539 (13,6) 1127 1405 1525 1663 1958 1630 (14,5) 1304 1499 1670 1774 1905 1513 (11,5) 1224 1404 1529 1633 1748

1044 1166 1318 1465 1645 1473 (9,3)

1139 1305 1485 1615 1801 1546 (12,2) 1231 1422 1532 1681 1891

1481 (18,4) 1187 1348 1458 1629 1813 1633 (15,9) 1338 1518 1649 1737 1905 1762 (19,1) 1497 1675 1766 1843 1993

1098 1268 1409 1549 1752 1526 (5,9)

1170 1357 1498 1641 1789 1635 (7,1)

1066 1219 1383 1559 1792 1498 (5,3)

1186 1329 1481 1618 1790 1624 (7,3) 1199 1391 1533 1670 1856 1644 (3,9)

1176 1378 1532 1679 1841 1613 (4,9)

1299 1517 1632 1757 1909

1312 1482 1613 1734 1927

1256 1430 1544 1698 1893 1509 (12,0) 1230 1384 1509 1616 1797

1298 1495 1609 1742 1931 1630 (5,6)

1246 1466 1619 1756 1936 1676 (8,1)

1357 1518 1648 1757 1910 1192 1374 1531 1665 1852

1328 1513 1626 1753 1934

1163 1370 1510 1652 1837

1343 1575 1689 1808 1971 1314 1525 1658 1784 1976 1356 1539 1680 1797 1960


56

Táblázatok



Átlag (S. H.)

8. évfolyam

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Átlag (S. H.)

10. évfolyam

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Átlag (S. H.)

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Pétervásárai Pilisvörösvári

1397 (10,0) 1090 1247 1432 1539 1689 1496 (15,5) 1138 1338 1518 1658 1855 1541 (26)

1195 1454 1559 1672 1786

1504 (7,7)

1265 1466 1605 1733 1897

Polgári

1432 (15,7) 1085 1312 1438 1566 1760 1572 (16,7) 1240 1436 1576 1725 1885 1433 (11,8) 1154 1305 1416 1549 1713

Püspökladányi

1420 (8,2)

1085 1265 1392 1575 1813 1505 (6,4)

1157 1328 1511 1683 1849 1568 (8,7)

1247 1428 1559 1697 1898

Ráckevei

1449 (4,8)

1157 1309 1446 1577 1776 1579 (4,3)

1260 1455 1586 1704 1904 1658 (5,3)

1343 1529 1660 1795 1962

Rétsági

1421 (11,4) 1078 1288 1420 1564 1732 1573 (11,4) 1259 1466 1590 1676 1850 1558 (22,8) 1256 1468 1586 1685 1728

Salgótarjáni

1482 (5,1)

Sárbogárdi

1431 (10,9) 1115 1294 1426 1571 1756 1609 (11,5) 1248 1449 1616 1748 1974 1656 (14,2) 1276 1510 1673 1800 1962

Sarkadi

1365 (11,3) 1100 1226 1351 1486 1667 1519 (12,0) 1171 1375 1530 1695 1820 1541 (23,6) 1276 1394 1524 1683 1912

Sárospataki

1410 (9,1)

1134 1280 1408 1545 1700 1563 (9,3)

1254 1445 1558 1698 1887 1648 (8,3)

1334 1515 1654 1782 1992

Sárvári

1464 (11,7) 1193 1312 1456 1607 1775 1597 (8,5)

1278 1472 1600 1746 1868 1626 (8,5)

1293 1525 1630 1744 1908

Sásdi

1428 (13,9) 1147 1290 1424 1552 1679 1562 (14,2) 1199 1445 1559 1705 1870 1421 (26,1) 1124 1230 1396 1564 1732

Sátoraljaújhelyi

1577 (8,8)

Sellyei

1463 (11,9) 1170 1335 1439 1601 1858 1476 (16,0) 1110 1302 1498 1626 1807 1448 (17,0) 1174 1311 1454 1587 1714

Siklósi

1431 (9,2)

1112 1273 1424 1565 1778 1520 (8,8)

Siófoki

1471 (8,4)

1197 1361 1453 1583 1784 1568 (10,0) 1275 1434 1568 1686 1894 1588 (7,4)

1283 1441 1589 1722 1945

Sopron–Fertődi

1500 (5,8)

1215 1369 1491 1626 1798 1611 (5,0)

1364 1563 1680 1797 1981

Sümegi

1379 (10,8) 1096 1221 1387 1521 1685 1539 (15,0) 1199 1428 1528 1681 1843 1700 (15,0) 1448 1607 1685 1803 1980

Szarvasi

1461 (8,5)

1174 1301 1443 1611 1799 1587 (9,5)

Szécsényi

1328 (9,1)

1035 1178 1327 1469 1630 1492 (11,3) 1145 1342 1518 1637 1809 1544 (12,9) 1273 1435 1518 1654 1865

Szegedi

1532 (4,5)

1212 1393 1530 1668 1851 1639 (3,8)

1311 1515 1641 1776 1936 1675 (2,9)

Szeghalomi

1429 (9,2)

1172 1295 1415 1561 1745 1522 (8,5)

1225 1395 1519 1651 1825 1589 (10,6) 1282 1470 1589 1723 1885

Székesfehérvári

1549 (4,2)

1232 1409 1550 1689 1871 1653 (4,2)

1306 1518 1667 1791 1960 1640 (2,7)

1332 1508 1640 1770 1955

Szekszárdi

1510 (5,8)

1194 1377 1519 1639 1798 1575 (6,0)

1221 1438 1587 1714 1871 1603 (4,6)

1273 1471 1611 1735 1905

Szentendrei

1532 (5,9)

1199 1405 1533 1669 1839 1635 (6,2)

1281 1536 1655 1756 1915 1664 (7,4)

1321 1552 1674 1802 1967

Szentesi

1547 (8,6)

1217 1399 1550 1685 1919 1661 (7,8)

1359 1535 1664 1779 1970 1616 (7,5)

1296 1483 1615 1717 1959

Szentgotthárdi

1439 (13,0) 1196 1336 1426 1535 1719 1559 (15,8) 1195 1440 1576 1687 1835 1612 (11,8) 1293 1497 1628 1726 1908

Szentlőrinci

1410 (13,6) 1115 1301 1406 1520 1718 1530 (12,5) 1270 1403 1558 1643 1754 1594 (26,4) 1325 1473 1571 1698 1900

Szerencsi

1394 (6,0)

1115 1244 1379 1536 1728 1518 (6,2)

1229 1389 1504 1647 1840 1628 (9,2)

Szigetvári

1471 (8,9)

1172 1320 1462 1601 1838 1603 (10)

1228 1427 1609 1800 1920 1533 (13,7) 1248 1431 1538 1647 1783

Szikszói

1325 (9,1)

1056 1204 1332 1447 1607 1512 (10)

1168 1366 1535 1671 1807 1613 (17,9) 1403 1509 1591 1730 1876

Szobi

1521 (15,6) 1183 1354 1483 1719 1907 1715 (13,4) 1390 1551 1731 1856 2018 1593 (19,7) 1345 1496 1621 1683 1770

Szolnoki

1466 (5,2)

1151 1316 1465 1592 1832 1594 (5,3)

1208 1445 1601 1744 1969 1652 (3,5)

1295 1522 1653 1798 1987

Szombathelyi

1517 (5,0)

1219 1387 1516 1645 1823 1656 (4,9)

1321 1509 1666 1802 1962 1655 (3,3)

1338 1527 1663 1777 1971

Tabi

1418 (13,4) 1128 1276 1389 1570 1709 1588 (12,8) 1268 1454 1566 1716 1883 1534 (18,8) 1226 1412 1524 1658 1834

Tamási

1420 (8,8)

Tapolcai

1488 (10,4) 1247 1365 1490 1598 1771 1596 (8,9)

1302 1460 1605 1726 1893 1662 (9,4)

1354 1530 1673 1785 1970

Tatabányai

1468 (6,1)

1179 1331 1469 1592 1800 1589 (5,6)

1261 1461 1593 1730 1911 1628 (4,3)

1313 1486 1629 1757 1976

Tatai

1496 (8,2)

1170 1369 1491 1619 1835 1626 (8,7)

1299 1494 1630 1766 1947 1646 (6,4)

1299 1490 1649 1809 1998

Téti

1415 (12,7) 1092 1278 1439 1523 1732 1630 (16,8) 1230 1518 1658 1775 1874

Tiszafüredi

1372 (8,9)

1022 1193 1374 1538 1745 1468 (8,7)

1071 1305 1459 1648 1850 1504 (8,3)

1136 1342 1513 1658 1859

Tiszaújvárosi

1482 (7,9)

1136 1337 1494 1619 1842 1567 (8,4)

1215 1439 1575 1713 1905 1621 (8,3)

1238 1492 1634 1776 1928

Tiszavasvári

1354 (7,4)

1071 1197 1329 1493 1747 1475 (8,3)

1124 1294 1465 1653 1870 1484 (10,2) 1168 1355 1491 1590 1848

Tokaji

1388 (15,1) 1058 1217 1378 1566 1741 1528 (14,7) 1163 1359 1537 1725 1871 1567 (6,8)

1286 1441 1556 1679 1873

Törökszentmiklósi

1383 (8,4)

1091 1216 1365 1524 1768 1528 (7,6)

1180 1384 1518 1665 1937 1502 (8,4)

1224 1372 1507 1629 1786

Váci

1526 (6,6)

1208 1394 1541 1659 1809 1658 (5,9)

1287 1529 1665 1807 1990 1670 (4,4)

1360 1559 1660 1786 2001

Várpalotai

1426 (8,2)

1126 1274 1415 1569 1735 1561 (8,4)

1237 1436 1564 1694 1870 1578 (10,0) 1310 1461 1580 1689 1853

Vásárosnaményi

1564 (7,4)

1155 1385 1553 1725 1995 1638 (10,2) 1212 1508 1684 1792 1961 1574 (6,8)

Vasvári

1470 (16,1) 1157 1317 1498 1601 1749 1548 (12,7) 1316 1432 1552 1649 1794

Veresegyházi

1504 (9,3)

1181 1381 1511 1631 1818 1616 (8,8)

1333 1517 1619 1739 1888

Veszprémi

1559 (5,5)

1236 1431 1566 1682 1859 1665 (5,8)

1345 1535 1672 1788 1980 1706 (3,9)

Záhonyi

1439 (9,8)

1109 1292 1431 1583 1765 1554 (10,1) 1204 1415 1572 1712 1855 1572 (17,3) 1326 1483 1596 1667 1780

Zalaegerszegi

1523 (5,5)

1219 1388 1524 1647 1837 1663 (4,5)

Zalakarosi

1470 (16,7) 1182 1343 1455 1580 1864 1541 (16,8) 1151 1405 1534 1711 1888

Zalaszentgróti

1438 (14,5) 1134 1305 1417 1574 1790 1572 (15,5) 1258 1458 1570 1699 1886 1554 (22,2) 1124 1421 1584 1701 1839

Zirci

1469 (9,5)

1189 1334 1466 1601 1778 1582 (13,9) 1246 1466 1601 1695 1883 1608 (12,0) 1355 1496 1595 1723 1879

Abai

1410 (8,7)

1085 1326 1422 1528 1688 1505 (9,3)

Abaúj–Hegyközi

1348 (10,3) 1044 1210 1324 1487 1666 1491 (12,5) 1214 1380 1495 1591 1778 1572 (19,5) 1170 1504 1601 1675 1750

Adonyi

1388 (11,4) 1138 1276 1382 1492 1685 1495 (12,6) 1151 1349 1482 1643 1822 1596 (15,4) 1380 1498 1595 1672 1787

1192 1366 1513 1638 1830 1604 (7,7)

1155 1327 1489 1634 1797 1596 (6,1)

1221 1435 1580 1737 1892 1671 (8,2)

1102 1277 1411 1545 1740 1531 (9,7)

1256 1472 1615 1740 1912 1593 (6,6)

1244 1445 1595 1748 1937 1632 (4,6)

1308 1549 1686 1796 1948 1537 (7,1)

1322 1512 1642 1748 1930

1229 1403 1529 1661 1877

1170 1364 1534 1679 1856 1509 (10,5) 1228 1373 1487 1610 1835 1306 1480 1627 1737 1911 1680 (4,2) 1259 1444 1594 1736 1892 1580 (7,2)

1277 1448 1572 1702 1883 1355 1553 1675 1793 1995

1328 1496 1621 1754 1979

1219 1403 1540 1660 1830 1571 (10,4) 1253 1434 1561 1710 1909

1320 1529 1681 1802 1949 1664 (3,6)

1278 1445 1575 1683 1879

1423 1579 1696 1814 2024 1358 1537 1661 1781 1988

Szövegértés 1130 1392 1524 1648 1759 1530 (15,4) 1256 1382 1514 1673 1783



Táblázatok 57


Átlag (S. H.)

8. évfolyam

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Átlag (S. H.)

10. évfolyam

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Átlag (S. H.)

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Ajkai Aszódi

1468 (8,7)

1172 1350 1476 1594 1740 1573 (9,2)

1273 1456 1576 1707 1846 1591 (6,1)

1299 1469 1592 1701 1907

1434 (9,9)

1130 1282 1441 1581 1743 1531 (8,2)

1182 1401 1541 1684 1819 1709 (7,3)

1470 1613 1703 1804 1942

Bácsalmási

1423 (13,2) 1065 1296 1426 1568 1714 1593 (14,2) 1334 1467 1570 1724 1892 1608 (13,3) 1282 1454 1601 1753 1920

Bajai

1470 (6,1)

1188 1340 1477 1592 1736 1588 (5,4)

1291 1470 1596 1717 1884 1630 (3,8)

1322 1504 1629 1766 1925

Baktalórántházai

1406 (7,5)

1078 1280 1412 1539 1717 1512 (7,8)

1249 1398 1509 1620 1800 1525 (7,3)

1213 1401 1553 1657 1774

Balassagyarmati

1461 (9,1)

1155 1329 1466 1589 1764 1563 (6,9)

1234 1443 1561 1687 1871 1585 (5,5)

1256 1445 1587 1730 1900

Balatonalmádi

1453 (10,9) 1153 1311 1439 1595 1771 1592 (10,1) 1321 1467 1600 1709 1859 1757 (11,6) 1416 1653 1773 1875 2009

Balatonföldvári

1457 (19,4) 1168 1320 1474 1571 1767 1576 (22,2) 1249 1471 1568 1687 1889

Balatonfüredi

1513 (13,1) 1223 1406 1517 1632 1784 1638 (13,1) 1352 1503 1646 1767 1921 1637 (8,6)

Balmazújvárosi

1415 (10,3) 1108 1273 1413 1557 1707 1528 (10,1) 1170 1412 1541 1653 1856 1508 (11,8) 1175 1359 1534 1653 1836

Barcsi

1462 (7,9)

Bátonyterenyei

1403 (10,9) 1101 1291 1418 1526 1686 1469 (11,2) 1041 1339 1497 1613 1777 1484 (12,6) 1162 1388 1481 1599 1743

Békéscsabai

1524 (6,5)

1224 1408 1527 1649 1804 1606 (6,5)

1314 1494 1618 1722 1893 1640 (3,2)

1348 1530 1643 1759 1918

Békési

1411 (8,2)

1107 1270 1396 1540 1760 1565 (7,9)

1252 1436 1562 1699 1877 1573 (8,0)

1212 1435 1585 1719 1890

Bélapátfalvai

1421 (19,0) 1165 1283 1398 1566 1744 1513 (18,0) 1153 1360 1521 1675 1832

Berettyóújfalui

1400 (6,8)

1049 1247 1412 1566 1729 1493 (7,2)

Bicskei

1435 (9,0)

1143 1286 1423 1576 1740 1567 (10,5) 1231 1438 1579 1699 1890 1576 (13,1) 1360 1489 1575 1659 1804

Bodrogközi

1338 (10,2) 1013 1198 1346 1479 1648 1440 (10,0) 1142 1345 1446 1553 1698

Bonyhádi

1472 (9,8)

1178 1352 1477 1595 1754 1598 (10,2) 1294 1481 1607 1722 1858 1653 (7,3)

1288 1515 1693 1807 1954

Budaörsi

1543 (6,3)

1231 1423 1549 1676 1814 1640 (6,2)

1321 1509 1654 1773 1926 1809 (7,3)

1607 1726 1810 1901 2030

Budapesti

1534 (1,4)

1226 1411 1543 1667 1815 1654 (1,2)

1338 1541 1666 1781 1926 1661 (1,1)

1328 1541 1671 1797 1952

Ceglédi

1468 (4,0)

1182 1336 1467 1598 1761 1561 (4,1)

1248 1446 1567 1692 1825 1554 (3,5)

1177 1430 1577 1701 1843

Celldömölki

1479 (10,6) 1191 1355 1493 1594 1761 1567 (10,4) 1258 1442 1580 1695 1862 1599 (10,9) 1357 1491 1614 1704 1878

Csengeri

1494 (10,9) 1173 1377 1509 1605 1848 1647 (9,6)

Csepregi

1490 (16,9) 1186 1367 1488 1607 1760 1604 (22,0) 1280 1477 1584 1735 1931 1613 (16,7) 1348 1512 1621 1706 1849

Csongrádi

1496 (11,3) 1202 1367 1474 1636 1789 1582 (9,6)

1263 1470 1600 1692 1862 1588 (8,9)

1292 1468 1596 1707 1873

Csornai

1487 (9,1)

1311 1501 1599 1714 1847 1583 (9,2)

1289 1478 1595 1702 1825

Csurgói

1414 (10,9) 1085 1282 1426 1555 1730 1524 (12,9) 1200 1384 1542 1666 1835 1503 (11,5) 1200 1359 1470 1663 1829

Dabasi

1459 (8,0)

1166 1335 1464 1584 1761 1551 (6,7)

1227 1434 1561 1676 1830 1551 (7,6)

1298 1430 1552 1671 1805

Debreceni

1538 (3,7)

1234 1410 1543 1669 1829 1642 (3,3)

1325 1531 1647 1770 1927 1642 (2,0)

1288 1522 1658 1781 1931

Derecske–Létavértesi

1383 (7,5)

1089 1260 1384 1516 1665 1522 (9,3)

1232 1410 1541 1629 1803 1577 (10,0) 1323 1488 1578 1676 1764

Devecseri

1442 (13,9) 1134 1288 1450 1597 1732 1521 (11,8) 1279 1402 1510 1649 1805

Dombóvári

1429 (8,6)

1150 1293 1411 1547 1766 1561 (9,0)

1249 1432 1574 1705 1849 1603 (6,8)

Dorogi

1445 (9,7)

1137 1334 1434 1567 1748 1544 (6,6)

1253 1437 1544 1660 1821 1622 (14,2) 1388 1545 1640 1699 1777

Dunakeszi

1523 (6,3)

1240 1393 1525 1654 1806 1617 (5,3)

1323 1491 1624 1743 1903 1668 (8,9)

1324 1526 1672 1814 1962

Dunaújvárosi

1452 (5,9)

1158 1318 1448 1574 1755 1584 (6,2)

1273 1461 1589 1722 1864 1545 (4,0)

1210 1415 1550 1683 1862

Edelényi

1372 (5,9)

1034 1218 1366 1548 1678 1440 (7,9)

1090 1284 1449 1593 1749 1473 (13,2) 1168 1342 1459 1653 1755

Egri

1497 (5,0)

1171 1373 1502 1625 1791 1624 (5,3)

1263 1508 1643 1752 1898 1633 (3,1)

Encsi

1329 (6,6)

994

1048 1276 1439 1589 1776 1438 (11,8) 1067 1221 1440 1645 1811

Enyingi

1389 (13,0) 1138 1253 1370 1517 1693 1507 (11,3) 1228 1378 1513 1629 1777 1513 (26,5) 1195 1433 1528 1638 1815

Ercsi

1410 (12,1) 1089 1248 1420 1560 1709 1506 (15,6) 1120 1358 1516 1657 1841

Érdi

1507 (4,7)

1225 1378 1514 1638 1803 1625 (5,2)

1321 1512 1628 1743 1898 1707 (5,7)

Esztergomi

1514 (6,1)

1225 1385 1509 1640 1814 1598 (6,0)

1268 1475 1607 1724 1904 1606 (4,7)

1214 1466 1616 1764 1928

Fehérgyarmati

1395 (7,2)

1061 1269 1388 1529 1742 1493 (7,4)

1160 1343 1484 1651 1826 1474 (8,1)

1075 1305 1502 1642 1819

Fonyódi

1467 (11,4) 1180 1350 1477 1584 1732 1601 (12,1) 1257 1470 1605 1735 1893 1616 (8,2)

1336 1517 1625 1726 1873

Füzesabonyi

1440 (8,9)

Gárdonyi

1456 (12,0) 1166 1332 1460 1573 1785 1589 (11,7) 1288 1455 1602 1714 1906 1603 (10,9) 1340 1479 1611 1721 1863

Gödöllői

1501 (5,8)

1168 1357 1503 1659 1800 1627 (4,9)

1322 1510 1630 1752 1915 1635 (4,3)

Gyáli

1429 (9,5)

1163 1307 1430 1542 1694 1577 (7,7)

1286 1461 1572 1716 1858 1644 (11,7) 1312 1526 1664 1768 1939

Gyöngyösi

1481 (5,8)

1173 1359 1500 1610 1761 1570 (6,2)

1238 1456 1589 1700 1845 1601 (4,6)

1279 1503 1603 1716 1905

Győri

1517 (3,7)

1226 1395 1521 1644 1794 1629 (3,9)

1323 1508 1637 1753 1910 1678 (2,3)

1388 1556 1684 1800 1958

Gyulai

1475 (8,2)

1165 1361 1488 1603 1759 1551 (8,3)

1239 1434 1556 1676 1816 1539 (5,3)

1206 1403 1533 1683 1868

Hajdúböszörményi

1444 (6,7)

1105 1306 1453 1581 1748 1543 (5,8)

1182 1415 1558 1683 1855 1555 (4,6)

1207 1419 1557 1705 1896

Hajdúhadházi

1382 (6,3)

1047 1236 1387 1518 1728 1466 (7,0)

1152 1334 1478 1601 1759 1415 (13,2) 1080 1306 1420 1549 1707

Hajdúszoboszlói

1472 (10,0) 1149 1341 1488 1612 1740 1541 (9,9)

1229 1399 1538 1677 1870 1621 (6,8)

1314 1502 1628 1727 1893

Hatvani

1428 (8,1)

1116 1320 1432 1553 1721 1587 (8,1)

1282 1458 1601 1718 1864 1548 (5,9)

1214 1431 1547 1683 1857

Hevesi

1317 (7,8)

997

1047 1259 1425 1576 1756 1480 (11,5) 1148 1336 1495 1619 1792

Hévízi

1425 (17,6) 1111 1291 1425 1553 1716 1607 (12,6) 1366 1511 1609 1703 1858 1715 (24,9) 1425 1616 1744 1803 1982

Hódmezővásárhelyi

1479 (8,3)

1184 1357 1467 1615 1791 1615 (6,5)

1277 1514 1630 1739 1866 1626 (4,9)

Ibrány–Nagyhalászi

1350 (6,6)

1047 1220 1346 1476 1661 1447 (8,3)

1132 1318 1451 1574 1746 1458 (12,2) 1165 1333 1447 1571 1770

1164 1322 1448 1616 1807 1533 (7,1)

1219 1376 1481 1598 1742 1596 (8,4)

1173 1341 1474 1658 1427 (7,1)

1125 1325 1466 1563 1685 1513 (9,3)

1167 1300 1445 1678 1409 (8,5)

1200 1431 1540 1647 1806 1579 (7,1)

1103 1347 1517 1650 1814 1470 (6,2)

1301 1510 1657 1775 1913 1327 1463 1583 1705 1854

1081 1314 1476 1634 1822

1212 1546 1715 1790 1839 1488 (19,5) 1286 1378 1471 1608 1773

1321 1480 1609 1721 1875

1301 1518 1647 1766 1910

1377 1582 1728 1844 1983

1163 1400 1525 1625 1797 1510 (16,3) 1313 1408 1506 1620 1722 1235 1482 1646 1805 1969

1313 1514 1634 1751 1919


58

Táblázatok



Átlag (S. H.)

8. évfolyam

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Átlag (S. H.)

10. évfolyam

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Átlag (S. H.)

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Jánoshalmai Jászberényi

1474 (12,7) 1236 1384 1477 1560 1710 1544 (15,2) 1188 1435 1540 1681 1822 1525 (12,6) 1246 1410 1527 1653 1787

Kadarkúti

1400 (12,0) 1095 1277 1398 1538 1675 1488 (11,2) 1193 1341 1481 1624 1811 1437 (17,5) 1185 1331 1457 1527 1699

Kalocsai

1449 (8,1)

1140 1324 1462 1572 1721 1546 (7,8)

1261 1440 1547 1669 1818 1611 (6,6)

1323 1483 1609 1720 1933

Kaposvári

1485 (4,7)

1173 1364 1489 1615 1766 1603 (4,5)

1294 1491 1612 1722 1877 1632 (3,4)

1334 1516 1640 1752 1903

Kapuvár–Beledi

1505 (10,5) 1251 1385 1491 1630 1790 1580 (10,9) 1294 1477 1594 1707 1843 1611 (15,4) 1280 1480 1624 1743 1906

Karcagi

1423 (7,5)

1117 1310 1421 1542 1751 1538 (8,1)

1238 1424 1531 1663 1811 1557 (4,9)

1267 1435 1562 1677 1846

Kazincbarcikai

1413 (6,3)

1052 1275 1423 1565 1726 1521 (6,2)

1177 1388 1527 1650 1829 1516 (4,4)

1183 1394 1515 1639 1820

Kecskeméti

1479 (4,3)

1180 1354 1483 1603 1762 1591 (3,5)

1273 1470 1606 1717 1880 1650 (3,1)

1319 1523 1655 1785 1951

Keszthelyi

1491 (8,8)

1191 1371 1508 1606 1753 1608 (10,1) 1295 1487 1616 1733 1893 1619 (5,8)

1278 1493 1635 1756 1923

Kisbéri

1440 (12,6) 1144 1324 1459 1557 1710 1535 (14,6) 1199 1408 1542 1662 1829 1617 (13,5) 1405 1533 1605 1697 1887

Kiskőrösi

1477 (7,4)

1179 1345 1491 1611 1745 1563 (6,9)

1262 1440 1577 1688 1849 1619 (7,1)

1316 1500 1619 1746 1875

Kiskunfélegyházai

1429 (9,1)

1143 1298 1430 1553 1717 1557 (8,0)

1254 1432 1568 1684 1836 1566 (5,6)

1218 1443 1572 1693 1865

Kiskunhalasi

1453 (7,4)

1157 1313 1450 1594 1740 1590 (6,7)

1263 1491 1606 1716 1850 1618 (6,1)

1296 1496 1627 1756 1928

Kiskunmajsai

1428 (11,4) 1131 1283 1434 1561 1717 1579 (14)

Kisteleki

1463 (13,3) 1133 1360 1470 1581 1747 1546 (13,4) 1176 1431 1570 1686 1817 1606 (19,6) 1374 1512 1615 1715 1798

Kisvárdai

1434 (5,3)

1124 1290 1442 1569 1723 1550 (6,1)

1196 1423 1568 1703 1841 1587 (4,5)

1246 1455 1602 1725 1882

Komáromi

1437 (9,1)

1112 1308 1449 1560 1716 1542 (8,2)

1223 1432 1550 1660 1831 1567 (6,3)

1260 1461 1576 1683 1846

Komlói

1395 (10,6) 1093 1266 1391 1518 1683 1554 (11,0) 1253 1422 1544 1678 1861 1500 (12,2) 1205 1382 1491 1587 1842

Körmendi

1468 (12,3) 1173 1347 1465 1580 1796 1579 (13,6) 1267 1468 1580 1690 1870 1551 (13,0) 1208 1344 1567 1726 1920

Kőszegi

1486 (13,3) 1224 1369 1490 1595 1754 1605 (12,7) 1281 1469 1620 1729 1874 1706 (10,3) 1385 1577 1726 1827 1965

Kunszentmártoni

1358 (8,2)

1074 1226 1360 1472 1667 1485 (9,5)

1185 1363 1500 1610 1766 1509 (10,4) 1143 1361 1539 1640 1820

Kunszentmiklósi

1429 (9,5)

1155 1316 1424 1548 1705 1535 (9,3)

1239 1413 1530 1662 1810 1625 (11,5) 1354 1516 1614 1733 1895

Lengyeltóti

1372 (17,9) 1119 1242 1325 1503 1722 1415 (14,6) 1138 1299 1407 1519 1727

Lenti

1462 (15,2) 1143 1330 1464 1594 1754 1560 (12,9) 1276 1431 1568 1689 1820 1612 (9,1)

Letenyei

1391 (18,0) 1130 1256 1369 1497 1749 1561 (16,4) 1293 1421 1564 1668 1866

Makói

1450 (7,3)

1179 1340 1450 1557 1732 1544 (8,3)

1225 1411 1551 1672 1854 1627 (6,1)

1345 1505 1645 1745 1897

Marcali

1436 (8,9)

1136 1297 1447 1576 1725 1560 (8,6)

1253 1440 1565 1704 1840 1542 (9,5)

1261 1433 1540 1649 1795

Mátészalkai

1419 (5,5)

1076 1279 1441 1559 1712 1505 (5,2)

1153 1347 1524 1674 1798 1474 (5,4)

1112 1325 1479 1629 1825

Mezőcsáti

1316 (13,6) 1041 1214 1314 1428 1598 1476 (11,7) 1182 1329 1471 1616 1798 1531 (13,3) 1249 1373 1527 1677 1825

Mezőkovácsházai

1453 (8,5)

1145 1333 1455 1584 1744 1556 (8,8)

1257 1433 1566 1684 1839 1563 (8,6)

1306 1454 1556 1673 1846

Mezőkövesdi

1417 (7,6)

1093 1300 1421 1546 1711 1544 (9,8)

1181 1424 1562 1666 1831 1590 (7,8)

1318 1517 1595 1682 1820

Mezőtúri

1418 (10,1) 1142 1286 1412 1541 1717 1522 (10,3) 1198 1385 1531 1651 1832 1575 (7,9)

1275 1455 1578 1692 1886

Miskolci

1458 (2,9)

1119 1323 1469 1597 1758 1565 (2,8)

1228 1433 1574 1700 1877 1603 (2,3)

1253 1466 1613 1754 1906

Mohácsi

1465 (7,6)

1153 1345 1465 1587 1768 1556 (7,7)

1247 1446 1567 1679 1840 1604 (8,8)

1349 1480 1605 1727 1890

Monori

1436 (5,9)

1125 1321 1440 1565 1735 1529 (4,6)

1223 1401 1539 1649 1806 1581 (5,3)

1239 1446 1594 1715 1885

Mórahalomi

1451 (11,5) 1154 1348 1464 1560 1717 1592 (12,2) 1271 1466 1600 1718 1905 1478 (10,7) 1238 1380 1484 1568 1663

Móri

1481 (10,0) 1202 1340 1475 1618 1758 1574 (10,2) 1306 1461 1577 1698 1839 1594 (9,5)

1272 1494 1611 1718 1854

Mosonmagyaróvári

1480 (6,9)

1318 1485 1610 1741 1930

Nagyatádi

1410 (10,0) 1094 1260 1409 1541 1737 1518 (11,0) 1168 1391 1523 1647 1856 1507 (10,7) 1176 1366 1511 1649 1809

Nagykállói

1366 (6,6)

1068 1247 1369 1487 1646 1458 (7,9)

1110 1307 1466 1606 1782 1480 (5,3)

Nagykanizsai

1482 (6,5)

1168 1360 1493 1609 1749 1582 (6,3)

1263 1454 1604 1728 1835 1634 (4,7)

1335 1506 1636 1776 1935

Nagykátai

1410 (5,5)

1124 1283 1399 1528 1711 1525 (6,4)

1225 1399 1535 1653 1805 1552 (8,8)

1240 1429 1556 1678 1813

Nyírbátori

1369 (5,7)

1040 1242 1381 1501 1668 1470 (5,9)

1127 1336 1482 1611 1778 1446 (9,4)

1092 1284 1458 1598 1780

Nyíregyházai

1507 (3,9)

1205 1392 1515 1629 1779 1603 (3,9)

1286 1489 1610 1730 1894 1640 (2,7)

1296 1514 1659 1780 1917

Orosházai

1447 (5,5)

1184 1332 1442 1560 1728 1571 (6,8)

1294 1449 1578 1684 1849 1618 (7,3)

1322 1500 1621 1761 1893

Oroszlányi

1460 (10,1) 1203 1353 1468 1560 1707 1583 (8,6)

1286 1478 1580 1704 1870 1612 (9,8)

1330 1538 1615 1694 1870

Ózdi

1337 (5,5)

1154 1359 1481 1598 1758 1475 (6,8)

1099 1335 1483 1638 1807

Őriszentpéteri

1506 (22,2) 1180 1438 1508 1614 1704 1579 (33,5) 1288 1435 1588 1709 1911

Pacsai

1437 (15,8) 1112 1319 1424 1560 1707 1534 (18,5) 1193 1411 1545 1677 1814

Paksi

1459 (8,7)

Pannonhalmai

1428 (15,6) 1085 1319 1439 1545 1637 1634 (10,8) 1299 1508 1662 1763 1925 1843 (17,9) 1571 1770 1860 1947 2032

Pápai

1453 (7,3)

Pásztói

1396 (10,8) 1065 1278 1390 1540 1760 1491 (9,2)

1176 1362 1500 1623 1775 1727 (12,7) 1327 1620 1758 1856 1998

Pécsi

1507 (4,3)

1299 1490 1635 1755 1915 1652 (2,7)

Pécsváradi

1476 (11,5) 1218 1315 1475 1597 1753 1572 (14,6) 1249 1460 1602 1710 1850 1475 (14,1) 1110 1346 1504 1621 1757

Pétervásárai

1369 (12,0) 1062 1236 1373 1487 1691 1498 (12,2) 1214 1347 1497 1658 1811 1446 (15,4) 1247 1364 1450 1530 1651

Pilisvörösvári

1503 (7,5)

Polgári

1386 (16,2) 1070 1260 1397 1491 1665 1510 (17,1) 1190 1379 1505 1643 1807 1453 (12,2) 1164 1352 1467 1566 1724

Püspökladányi

1398 (7,4)

1364 (5,3)

1064 1225 1361 1494 1709 1488 (5,7)

1202 1353 1479 1602 1767 1620 (5,8)

1020 1186 1334 1462 1668 1474 (5,6)

1132 1335 1464 1598 1750 1579 (6,6) 1154 1310 1460 1583 1742 1593 (7,5) 1197 1368 1506 1645 1814 1622 (4,1)

1194 1377 1503 1644 1796 1606 (6,1) 1112 1271 1392 1526 1709 1483 (7,1)

1114 1355 1503 1631 1819 1590 (4,4)

1286 1464 1594 1724 1892

1225 1430 1602 1725 1915 1662 (15,4) 1389 1532 1676 1788 1895

1318 1509 1627 1734 1902 1612 (5,7)

1245 1454 1587 1706 1857 1645 (8,0) 1283 1470 1600 1725 1900 1620 (5,4)

1291 1504 1605 1725 1888 1599 (7,2) 1124 1348 1487 1631 1800 1545 (8,6)

1310 1514 1614 1698 1906

1182 1367 1485 1602 1788

1309 1529 1661 1779 1908 1305 1501 1633 1750 1905 1313 1533 1668 1787 1939

1247 1456 1607 1745 1914 1229 1403 1532 1691 1883



Táblázatok 59


Átlag (S. H.)

8. évfolyam

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Átlag (S. H.)

10. évfolyam

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Átlag (S. H.)

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Ráckevei Rétsági

1438 (5,2)

Salgótarjáni

1440 (4,9)

Sárbogárdi

1402 (10,7) 1091 1291 1397 1525 1710 1542 (11,1) 1124 1449 1564 1677 1803 1637 (15,4) 1191 1545 1671 1785 1907

Sarkadi

1365 (10,2) 1069 1235 1379 1481 1646 1469 (10,3) 1146 1340 1474 1599 1732 1535 (18,5) 1273 1416 1544 1667 1768

Sárospataki

1372 (9,9)

1080 1240 1371 1494 1670 1548 (9,9)

1261 1442 1537 1672 1854 1628 (7,5)

1266 1508 1644 1774 1950

Sárvári

1479 (8,8)

1187 1375 1477 1594 1743 1588 (9,6)

1304 1460 1576 1726 1865 1575 (9,6)

1244 1467 1587 1726 1861

Sásdi

1404 (13,1) 1114 1306 1398 1509 1652 1535 (14,1) 1208 1392 1555 1689 1814 1449 (21,6) 1085 1375 1434 1575 1686

Sátoraljaújhelyi

1483 (7,8)

Sellyei

1328 (13,8) 1042 1199 1320 1460 1616 1412 (16,9) 1055 1230 1420 1576 1738 1443 (21,2) 1161 1316 1426 1563 1794

Siklósi

1386 (8,2)

1095 1263 1384 1514 1685 1511 (8,9)

Siófoki

1480 (8,9)

1205 1364 1465 1598 1795 1572 (10,4) 1259 1460 1580 1690 1842 1576 (7,8)

1236 1432 1581 1718 1895

Sopron–Fertődi

1506 (5,1)

1220 1381 1504 1632 1785 1612 (5,5)

1365 1548 1668 1790 1950

Sümegi

1416 (12,3) 1122 1274 1413 1553 1770 1537 (14,3) 1272 1411 1533 1664 1852 1610 (12,0) 1399 1524 1605 1698 1862

Szarvasi

1443 (10,3) 1174 1304 1436 1567 1751 1546 (9,8)

Szécsényi

1348 (11,3) 1038 1217 1356 1476 1654 1470 (10,4) 1110 1319 1481 1627 1788 1567 (12,8) 1348 1461 1544 1660 1918

Szegedi

1521 (4,3)

1194 1392 1525 1662 1819 1618 (3,6)

1315 1501 1626 1745 1887 1661 (2,5)

1344 1549 1665 1786 1945

Szeghalomi

1423 (8,7)

1109 1294 1429 1550 1730 1506 (8,8)

1190 1384 1510 1626 1801 1569 (8,3)

1259 1462 1572 1682 1864

Székesfehérvári

1523 (4,3)

1229 1408 1529 1643 1786 1626 (3,8)

1311 1515 1639 1752 1901 1628 (2,5)

1312 1508 1633 1760 1924

Szekszárdi

1487 (5,3)

1201 1374 1485 1614 1762 1572 (5,9)

1256 1445 1579 1696 1876 1588 (4,1)

1255 1456 1607 1723 1893

Szentendrei

1518 (6,1)

1188 1391 1526 1655 1822 1631 (6,2)

1347 1516 1635 1759 1906 1666 (5,5)

1235 1523 1702 1822 1982

Szentesi

1502 (8,7)

1228 1373 1487 1637 1774 1609 (6,7)

1317 1497 1616 1733 1899 1634 (6,3)

1364 1523 1637 1747 1910

Szentgotthárdi

1434 (12,6) 1158 1348 1407 1533 1697 1552 (16,5) 1217 1431 1546 1683 1865 1557 (12,4) 1198 1434 1572 1674 1857

Szentlőrinci

1426 (13,8) 1110 1301 1431 1576 1734 1491 (14,7) 1227 1378 1478 1610 1782 1606 (22,9) 1315 1476 1608 1735 1859

Szerencsi

1384 (6,5)

1081 1256 1374 1511 1692 1491 (6,6)

Szigetvári

1432 (9,3)

1117 1301 1444 1564 1722 1547 (10,2) 1244 1429 1530 1678 1843 1562 (14,1) 1292 1458 1546 1668 1823

Szikszói

1318 (10,1) 1021 1197 1321 1454 1600 1406 (10,0) 1067 1262 1400 1562 1746 1515 (19,5) 1255 1396 1501 1622 1767

Szobi

1480 (17,3) 1140 1335 1468 1638 1828 1642 (15,7) 1301 1558 1668 1769 1897 1564 (16,7) 1378 1473 1567 1625 1757

Szolnoki

1465 (4,6)

1137 1340 1464 1589 1793 1577 (4,8)

1240 1443 1584 1723 1882 1635 (3,5)

1281 1503 1659 1782 1940

Szombathelyi

1504 (4,4)

1213 1383 1505 1627 1799 1619 (4,6)

1341 1501 1623 1741 1892 1639 (3,1)

1301 1511 1646 1780 1936

Tabi

1455 (12,7) 1183 1328 1466 1573 1759 1553 (14,6) 1205 1437 1575 1659 1842 1514 (15,3) 1254 1356 1510 1645 1796

Tamási

1374 (9,6)

1053 1233 1358 1502 1724 1491 (9,3)

1152 1369 1486 1637 1796 1532 (8,9)

1229 1386 1536 1672 1873

Tapolcai

1497 (10,5) 1219 1402 1503 1603 1747 1580 (7,5)

1293 1472 1585 1702 1830 1626 (9,5)

1303 1509 1646 1752 1906

Tatabányai

1455 (5,9)

1176 1322 1458 1578 1743 1576 (5,4)

1236 1446 1579 1709 1900 1592 (4,2)

1223 1462 1597 1736 1921

Tatai

1474 (8,5)

1173 1352 1466 1599 1793 1604 (8,8)

1312 1466 1603 1736 1897 1615 (5,5)

1216 1463 1627 1784 1943

Téti

1405 (13,0) 1094 1271 1415 1568 1678 1565 (14,9) 1252 1468 1571 1691 1835

Tiszafüredi

1359 (7,6)

1013 1233 1361 1499 1676 1463 (8,7)

1044 1324 1467 1609 1813 1485 (9,0)

1140 1329 1490 1638 1840

Tiszaújvárosi

1438 (8,5)

1081 1301 1440 1589 1768 1555 (8,3)

1227 1407 1570 1699 1869 1580 (7,3)

1138 1465 1614 1736 1891

Tiszavasvári

1323 (8,1)

988

1026 1295 1485 1630 1808 1423 (10,2) 1111 1291 1411 1560 1795

Tokaji

1386 (15,2) 1071 1238 1363 1549 1760 1473 (14,7) 1063 1341 1460 1637 1767 1557 (6,6)

1328 1446 1550 1663 1839

Törökszentmiklósi

1364 (7,5)

1012 1223 1360 1510 1699 1464 (8,0)

1113 1322 1468 1610 1797 1496 (8,7)

1141 1364 1508 1633 1797

Váci

1506 (6,3)

1201 1379 1510 1638 1789 1608 (5,8)

1272 1490 1620 1739 1888 1644 (3,9)

1323 1519 1653 1782 1929

Várpalotai

1443 (8,6)

1145 1325 1449 1556 1743 1557 (7,1)

1261 1439 1569 1677 1832 1572 (7,7)

1307 1473 1576 1691 1796

Vásárosnaményi

1478 (8,3)

1122 1336 1506 1626 1754 1562 (9,5)

1236 1450 1578 1701 1854 1524 (6,4)

1209 1382 1512 1670 1833

Vasvári

1423 (14,6) 1162 1291 1426 1544 1712 1507 (13,0) 1235 1395 1514 1621 1770

Veresegyházi

1491 (8,5)

1158 1380 1505 1613 1747 1612 (7,3)

1355 1523 1623 1714 1842

Veszprémi

1555 (6,2)

1250 1436 1562 1688 1836 1652 (5,3)

1354 1535 1660 1779 1913 1672 (3,3)

Záhonyi

1418 (8,9)

1128 1302 1416 1545 1711 1507 (9,6)

1138 1350 1514 1664 1838 1539 (18,3) 1247 1441 1555 1664 1756

Zalaegerszegi

1514 (5,6)

1214 1388 1524 1641 1795 1618 (4,8)

1314 1504 1628 1729 1890 1636 (3,4)

Zalakarosi

1395 (13,9) 1133 1270 1396 1469 1748 1533 (17,5) 1185 1403 1541 1676 1893

Zalaszentgróti

1426 (12,1) 1143 1317 1421 1537 1714 1565 (14,4) 1270 1475 1579 1658 1847 1557 (22,4) 1175 1435 1591 1711 1845

Zirci

1465 (10,7) 1217 1341 1477 1570 1760 1578 (11,7) 1284 1463 1579 1699 1869 1614 (13,3) 1349 1490 1626 1720 1887

60

Táblázatok

1140 1315 1442 1563 1729 1570 (4,3)

1276 1453 1574 1684 1851 1665 (5,1)

1365 1542 1666 1790 1963

1405 (12,9) 1108 1299 1416 1525 1705 1557 (11,2) 1244 1421 1566 1685 1867 1488 (24,9) 1198 1374 1508 1603 1726 1134 1295 1437 1578 1763 1556 (6,5)

1216 1421 1569 1689 1873 1623 (4,6)

1171 1367 1495 1602 1718 1602 (10,0) 1253 1526 1640 1720 1829 1510 (6,9)

1164 1324 1467 1682 1454 (6,2)

1314 1499 1632 1752 1918

1231 1389 1503 1636 1805

1188 1348 1529 1660 1827 1487 (11,4) 1132 1347 1500 1650 1835 1335 1504 1617 1723 1890 1665 (3,8) 1247 1426 1542 1674 1834 1574 (7,2)

1169 1378 1490 1613 1786 1569 (6,4)

1258 1453 1571 1703 1854

1285 1426 1556 1688 1907

1405 1559 1666 1782 1948 1328 1515 1640 1767 1938


8. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes településtípusok tanulói esetében Településtípus

Átlag (S. H.)

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Matematika 6. évfolyam Község Város Megyeszékhely Budapest

1437 1476 1533 1550

(1,0) (0,9) (1,2) (1,5)

1121 1151 1212 1227

1293 1332 1398 1411 8. évfolyam

1431 1476 1534 1552

1578 1616 1666 1687

1772 1810 1849 1871

Község Város Megyeszékhely Budapest

1550 1590 1648 1664

(1,1) (0,9) (1,1) (1,5)

1202 1242 1308 1308

1410 1454 1516 1535 10. évfolyam

1560 1597 1658 1675

1696 1730 1787 1805

1869 1908 1957 1977


1497 1606 1658 1671

(3,3) (0,7) (0,8) (1,0)

1198 1279 1333 1336

1360 1473 1530 1538

1511 1609 1662 1670

1625 1738 1787 1802

1783 1925 1974 2007

Szövegértés 6. évfolyam Község Város Megyeszékhely Budapest

1408 1455 1520 1534

(1,0) (1,0) (1,1) (1,4)

1094 1142 1218 1226

1278 1325 1398 1411 8. évfolyam

1410 1457 1524 1543

1540 1590 1647 1667

1714 1757 1804 1815


1514 1569 1626 1654

(1,1) (0,9) (1,1) (1,2)

1180 1239 1312 1338

1386 1445 1509 1541 10. évfolyam

1524 1577 1637 1666

1650 1702 1752 1781

1814 1863 1906 1926


1478 1584 1640 1661

(3,4) (0,7) (0,6) (1,1)

1139 1246 1311 1328

1336 1454 1520 1541

1483 1590 1651 1671

1617 1723 1775 1797

1801 1896 1931 1952


Táblázatok 61

9. táblázat: Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes képzési formák esetében Képzési forma

Átlag (S. H.)

Percentilisek 5.

25.

50.

75.

95.

Matematika 6. évfolyam Általános iskola 8 évfolyamos gimnázium

1480 (0,6) 1624 (2,2)

1154 1328

1336 1503 8. évfolyam

1480 1631

1620 1742

1813 1908

Általános iskola 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium

1586 (0,6) 1740 (2,3) 1731 (1,9)

1236 1439 1416

1449 1627 1611 10. évfolyam

1595 1746 1738

1730 1859 1851

1904 2026 2030

8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola

1826 1805 1724 1624 1456

1535 1506 1433 1352 1199

1825 1800 1726 1627 1457

1947 1930 1836 1731 1567

2114 2109 2009 1887 1714

(2,7) (1,9) (0,8) (0,7) (1,1)

1708 1687 1612 1518 1346 Szövegértés 6. évfolyam

Általános iskola 8 évfolyamos gimnázium

1459 (0,6) 1616 (2,0)

1139 1337

1328 1509 8. évfolyam

1462 1625

1594 1732

1763 1857

Általános iskola 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium

1561 (0,6) 1730 (2,1) 1720 (2,0)

1228 1465 1445

1438 1631 1620 10. évfolyam

1572 1739 1731

1695 1839 1831

1856 1963 1963

8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola

1798 1781 1723 1604 1417

1545 1508 1453 1347 1139

1807 1794 1732 1608 1422

1898 1890 1833 1708 1526

2017 2005 1964 1848 1668

(2,2) (1,9) (0,8) (0,7) (1,0)

1706 1687 1626 1507 1315

10. táblázat: A tanulói teljesítmény szórásnégyzetének a telephelyen belüli és a telephelyek közötti különbségekből eredő része Évfolyam

Telephelyen belüli különbségekből eredő rész (%)

Telephelyek közötti különbségekből eredő rész (%)

Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

68,82 70,45 51,22

6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

72,44 70,54 46,39

31,18 29,55 48,78 Szövegértés

62

Táblázatok

27,56 29,46 53,61


11. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint Matematika 2009-ben 6. évfolyamon Átlag (S. H.)

Szövegértés

2011-ben 8. évfolyamon Átlag (S. H.)



8. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium

1497 1480 1441 1472 1526 1530 1643 1658

(0,6) (0,6) (1,0) (1,0) (1,5) (1,4) (2,7) (3,1)

Teljes populáció 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola

1629 1765 1743 1698 1608 1463

(0,5) (2,7) (1,9) (0,9) (0,8) (1,6)

1608 (0,6) 1593 (0,6) 1557 (1,1) 1583 (1,0) 1639 (1,3) 1647 (1,9) 1742 (2,3) 1734 (2,0) 10. évfolyam 1655 1832 1813 1733 1633 1464

(0,6) (2,9) (2,0) (0,9) (0,8) (1,3)

1504 1485 1439 1478 1534 1548 1666 1666

(0,6) (0,6) (1,1) (1,0) (1,4) (1,5) (2,5) (2,4)

1584 1569 1521 1560 1615 1639 1732 1722

(0,6) (0,6) (1,1) (1,0) (1,3) (1,6) (2,1) (2,0)

1591 1741 1727 1676 1563 1395

(0,5) (2,5) (2,0) (1,0) (0,9) (1,3)

1637 1803 1789 1732 1614 1421

(0,5) (2,2) (1,9) (0,8) (0,8) (1,2)

12. táblázat: A teljesítmény változása a korábbi mérési eredmény függvényében országosan és település típusonként, illetve képzési formák szerint Becslés (S. H.)

Meredekség (S. H.)

Magyarázó erő

Matematika 8. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium

449 450 480 448 449 469 490 526

(2,9) (3,2) (7,0) (5,2) (8,4) (11,1) (16,9) (15,3)

0,77 0,77 0,75 0,77 0,78 0,77 0,76 0,73

(0,002) (0,002) (0,005) (0,003) (0,005) (0,007) (0,010) (0,009)

0,59 0,56 0,51 0,57 0,60 0,55 0,62 0,58

0,78 0,79 0,83 0,74 0,65 0,43

(0,002) (0,011) (0,011) (0,005) (0,004) (0,008)

0,57 0,64 0,66 0,55 0,44 0,20

0,75 0,75 0,75 0,75 0,73 0,71 0,66 0,65

(0,002) (0,002) (0,004) (0,004) (0,005) (0,008) (0,011) (0,009)

0,62 0,60 0,57 0,60 0,59 0,55 0,53 0,52

0,76 0,67 0,67 0,66 0,62 0,48

(0,003) (0,014) (0,012) (0,006) (0,006) (0,008)

0,59 0,50 0,50 0,50 0,42 0,25

10. évfolyam Teljes populáció 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola

390 429 371 479 591 841

(3,7) (19,3) (18,6) (7,8) (6,6) (11,2) Szövegértés 8. évfolyam

Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium

452 453 445 459 500 546 630 633

(3,1) (3,5) (6,4) (5,9) (7,8) (11,9) (19,4) (15,3)


426 637 638 627 641 755

(5,1) (23,6) (20,6) (10,4) (9,7) (11,7)

10. évfolyam


Táblázatok 63

13. táblázat: A 2011-es és a 2009-es teljesítmény közti különbség a korábbi mérési eredmény függvényé ben országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint Becslés (S. H.)

Meredekség (S. H.)

Magyarázó erő


449 450 490 526 480 448 449 469

(2,9) (3,2) (16,9) (15,3) (7,0) (5,2) (8,4) (11,1)


390 429 371 479 591 841

(3,7) (19,3) (18,6) (7,8) (6,6) (11,2)

–0,23 –0,23 –0,24 –0,27 –0,25 –0,23 –0,22 –0,23

(0,002) (0,002) (0,010) (0,009) (0,005) (0,003) (0,005) (0,007)

0,11 0,10 0,14 0,16 0,11 0,10 0,11 0,10

–0,22 –0,21 –0,17 –0,26 –0,35 –0,58

(0,002) (0,011) (0,011) (0,005) (0,004) (0,008)

0,10 0,11 0,08 0,13 0,19 0,32

–0,24 –0,25 –0,31 –0,3 –0,26 –0,25 –0,26 –0,26

(0,002) (0,002) (0,014) (0,011) (0,005) (0,004) (0,005) (0,006)

0,13 0,13 0,16 0,15 0,15 0,13 0,12 0,12

–0,15 –0,31 –0,29 –0,27 –0,31 –0,41

(0,002) (0,016) (0,011) (0,005) (0,005) (0,009)

0,04 0,14 0,12 0,12 0,13 0,18

10. évfolyam

Szövegértés 8. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium

440 452 596 564 467 445 469 483

(3,2) (3,5) (23,2) (17,8) (7,2) (5,9) (8,4) (9,5) 10. évfolyam


64

Táblázatok

279 613 560 522 537 574

(4,0) (27,7) (19,6) (7,8) (7,6) (12,8)


14. táblázat: A fiúk és a lányok átlageredménye országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint Fiúk % (S. H.)

Lányok Átlag (S. H.)

% (S. H.)

Átlag (S. H.)

Különbség (S. H.)

Matematika 6. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium

50 50 51 50 50 51 47

(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,4) (0,8)

1496 1489 1440 1479 1541 1557 1661

(0,9) (1,0) (1,5) (1,6) (2,0) (2,3) (3,4) 8. évfolyam

50 50 49 50 50 49 53

(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,4) (0,8)

1476 1471 1434 1459 1514 1525 1592

(0,9) (0,9) (1,8) (1,4) (1,9) (2,2) (3,6)

–20 (1,4) –19 (1,4) –6 (2,6) –19 (2,4) –27 (2,9) –33 (3,3) –70 (5,6)


50 50 50 50 50 51 45 48

(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,5) (0,8) (0,7)

1611 1594 1555 1586 1641 1646 1776 1771

(0,9) (1,0) (1,9) (1,5) (2,0) (2,6) (4,0) (3,0) 10. évfolyam

50 50 50 50 50 49 55 52

(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,5) (0,8) (0,7)

1591 1578 1544 1568 1622 1626 1711 1693

(0,8) (0,8) (1,6) (1,4) (1,8) (2,7) (3,7) (3,0)

–20 –17 –11 –18 –19 –21 –65 –78

(1,3) (1,4) (2,8) (2,3) (2,9) (4,1) (6,3) (4,6)


50 45 46 40 53 60

(0,1) (1,0) (0,7) (0,3) (0,2) (0,3)

1658 1878 1849 1769 1663 1481

(0,8) (4,0) (3,5) (1,4) (1,0) (1,5)

50 55 54 60 47 40

(0,1) (1,0) (0,7) (0,3) (0,2) (0,3)

1613 1783 1769 1694 1579 1418

(0,7) (3,6) (2,9) (1,2) (1,0) (1,7)

–46 –95 –81 –75 –84 –63

(1,1) (5,7) (5,2) (2,1) (1,5) (2,3)

Szövegértés 6. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium

50 50 51 50 50 51 47

(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,4) (0,8)

1442 1436 1382 1424 1495 1506 1606

(0,9) (0,9) (1,4) (1,5) (1,7) (2,2) (3,1) 8. évfolyam

50 50 49 50 50 49 53

(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,4) (0,8)

1488 1482 1435 1470 1535 1546 1625

(0,7) (0,8) (1,6) (1,4) (1,9) (2,1) (3,1)

46 46 53 46 40 40 18

(1,2) (1,2) (2,4) (2,2) (2,9) (3,2) (4,6)


50 50 50 50 50 51 45 48

(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,5) (0,8) (0,7)

1549 1533 1483 1525 1580 1603 1713 1710

(0,9) (0,9) (1,6) (1,5) (1,7) (2,6) (3,7) (2,8) 10. évfolyam

50 50 50 50 50 49 55 52

(0,2) (0,2) (0,3) (0,3) (0,4) (0,5) (0,8) (0,7)

1605 1590 1544 1583 1636 1655 1744 1730

(0,8) (0,8) (1,6) (1,3) (1,8) (2,3) (3,1) (2,8)

56 57 61 58 55 51 31 20

(1,2) (1,3) (2,4) (2,1) (2,5) (3,9) (5,4) (3,9)


50 45 46 40 53 60

(0,1) (1,0) (0,7) (0,3) (0,2) (0,3)

1589 1791 1766 1709 1596 1405

(0,7) (3,9) (3,2) (1,4) (0,9) (1,5)

50 55 54 60 47 40

(0,1) (1,0) (0,7) (0,3) (0,2) (0,3)

1645 1804 1794 1733 1614 1434

(0,7) (3,2) (2,8) (1,2) (1,0) (1,7)

56 13 28 24 18 29

(1,2) (5,6) (4,6) (2,0) (1,4) (2,4)


Táblázatok 65

15. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között nemek szerint Nem (2009-es évfolyam, 2011-es évfolyam)


8.évfolyam Átlag (S.H)


Matematika Fiúk (6.-ról 8. évfolyamra) Fiúk (8.-ról 10. évfolyamra) Lányok (6.-ról 8. évfolyamra) Lányok (8.-ról 10. évfolyamra)

1496 (1) – 1472 (0,9) –

Fiúk (6.-ról 8. évfolyamra) Fiúk (8.-ról 10. évfolyamra) Lányok (6.-ról 8. évfolyamra) Lányok (8.-ról 10. évfolyamra)

1463 (0,9) – 1515 (1) –

1611 1614 1591 1596

(0,9) (0,7) (0,8) (0,8)

– 1658 (0,8) – 1613 (0,7)

1549 1532 1605 1594

(0,9) (0,7) (0,8) (0,8)

– 1589 (0,7) – 1645 (0,7)

Szövegértés

16. táblázat: Átlageredmény az anya iskolai végzettsége szerint Matematika Az anya iskolai végzettsége

A tanulók aránya % (S. H.)

Átlag (S. H.)

Szövegértés

Különbség az érettségizett szülők gyerekei nek átlagered ményéhez képest (S. H.)

Átlag (S. H.)

Különbség az érettségizett szülők gyerekei nek átlagered ményéhez képest (S. H.)

6. évfolyam Nem fejezte be az általános iskolát Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Érettségi Főiskola Egyetem Nem fejezte be az általános iskolát Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Érettségi Főiskola Egyetem Nem fejezte be az általános iskolát Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Érettségi Főiskola Egyetem

66

Táblázatok

2,8 (0,06) 17,1 5,2 22,4 29,8 15,7 7,0

(0,13) (0,08) (0,15) (0,16) (0,12) (0,09)

2,0 (0,06) 16,3 5,7 22,2 31,1 16,0 6,7

(0,13) (0,09) (0,13) (0,16) (0,13) (0,08)

1,2 (0,04) 14,8 6,9 22,2 31,0 16,9 7,2

(0,11) (0,09) (0,14) (0,15) (0,13) (0,08)

1309 (4,5) 1371 1432 1454 1530 1586 1640

(1,6) (3,0) (1,3) (1,3) (1,5) (2,7)

1399 (5,3) 1474 1548 1565 1644 1701 1760

(1,8) (2,9) (1,4) (1,2) (1,6) (2,4)

–221 (4,7) –159 –99 –76 0 55 110 8. évfolyam

(2,1) (3,3) (1,9) (0,0) (0,0) (3,1)

–244 (5,5) –169 –96 –79 0 58 117 10. évfolyam

(2,2) (3,1) (2,0) (0,0) (2,1) (2,7)

1268 (3,5)

–242 (3,7)

1343 1417 1432 1510 1570 1627

–167 –93 –78 0 59 116

(1,6) (2,6) (1,2) (1,1) (1,5) (2,4)

(2,0) (2,8) (1,7) (0,0) (2,0) (2,7)

1358 (4,7)

–263 (4,9)

1445 1527 1540 1620 1681 1740

–176 –93 –81 0 60 120

(1,6) (2,5) (1,2) (1,1) (1,5) (2,1)

(2,0) (2,7) (1,7) (0,0) (1,8) (2,4)

1418 (6,6)

–251 (6,8)

1404 (6,4)

–249 (6,6)

1505 1591 1594 1669 1725 1791

–163 –78 –75 0 56 123

1485 1571 1575 1653 1713 1768

–168 –82 –78 0 59 114

(1,5) (2,4) (1,1) (1,2) (1,4) (2,3)

(1,9) (2,8) (1,6) (0,0) (1,7) (2,7)

(1,5) (2,7) (1,2) (1,1) (1,3) (2,3)

(1,9) (3,1) (1,6) (0,0) (1,6) (2,5)


17. táblázat: Átlageredmény az apa iskolai végzettsége szerint Matematika Az apa iskolai végzettsége


Átlag (S. H.)

Szövegértés

Különbség az érettségizett szülők gyereke inek átlagered ményéhez képest (S. H.)

Átlag (S. H.)

Különbség az érettségizett szülők gyereke inek átlagered ményéhez képest (S. H.)

1267 (4,7)

–259 (4,9)

1343 1411 1447 1525 1575 1623

–182 –114 –79 0 50 97



1,9 (0,05) 14,8 4,2 38,3 22,5 9,5 8,8

(0,11) (0,07) (0,17) (0,16) (0,09) (0,09)

1,3 (0,04) 13,3 5,1 38,6 23,1 9,9 8,8

(0,12) (0,09) (0,17) (0,14) (0,11) (0,10)

0,7 (0,03) 10,8 6,9 39,3 23 10,2 9

(0,10) (0,10) (0,19) (0,17) (0,11) (0,09)

1305 (5,4) 1371 1435 1469 1543 1592 1636

(1,5) –172 (3,7) –108 (1,0) –74 (1,4) 0 (2,0) 49 (2,2) 93 8. évfolyam

1397 (5,4) 1475 1541 1580 1655 1705 1757

–238 (5,8) (2,2) (3,8) (1,9) (0,0) (2,5) (2,8)

–258 (5,7)

(2,1) –180 (3,3) –114 (1,1) –75 (1,3) 0 (2,3) 50 (2,1) 102 10. évfolyam

(2,5) (3,5) (1,8) (0,0) (2,5) (2,5)

(1,6) (3,0) (0,9) (1,2) (2,0) (1,9)

(2,1) (3,2) (1,5) (0,0) (2,4) (2,6)

1360 (5,7)

–272 (5,9)

1443 1515 1555 1633 1685 1736

–189 –118 –77 0 52 103

(1,7) (3,1) (1,0) (1,3) (2,0) (2,0)

(2,1) (3,4) (1,8) (0,0) (2,5) (2,4)

1426 (10,1)

–253 (10,4)

1400 (9,5)

–267 (9,5)

1504 1586 1609 1679 1729 1790

–175 –93 –70 0 50 111

1481 1565 1590 1667 1717 1769

–186 –102 –77 0 50 102

(1,9) (2,7) (1,0) (1,4) (2,2) (2,2)

(2,4) (3,0) (1,8) (0,0) (2,5) (2,6)

(2,0) (2,9) (1,1) (1,3) (1,9) (2,1)

(2,6) (3,3) (1,9) (0,0) (2,3) (2,3)

Táblázatok 67

18. táblázat: Átlageredmény az otthoni könyvek száma szerint A tanulók aránya % (S. H.)

Könyvek száma

Matematika Átlag (S. H.)

Szövegértés Átlag (S. H.)

6. évfolyam Kevesebb mint egypolcnyi (kb. 0–50 könyv) Egypolcnyi (kb. 50 könyv) 2–3 könyvespolcnyi (max. 150 könyv) 5–6 könyvespolcnyi (max. 300 könyv) 2 könyvszekrényre való (300–600 könyv) 3 vagy több könyvszekrényre való (600–1000 könyv) 1000-nél több könyv

16,8 (0,13) 14,6 (0,12) 23 (0,16) 16 (0,12) 13 (0,11) 9,3 (0,12) 7,3 (0,08) 8. évfolyam

1369 1428 1485 1524 1560 1589 1607

(1,5) (1,9) (1,4) (1,4) (1,6) (2,2) (2,4)

1336 1404 1462 1504 1545 1576 1601

(1,3) (1,7) (1,3) (1,3) (1,5) (1,9) (2,0)

Kevesebb mint egypolcnyi (kb. 0–50 könyv) Egypolcnyi (kb. 50 könyv) 2–3 könyvespolcnyi (max. 150 könyv) 5–6 könyvespolcnyi (max. 300 könyv) 2 könyvszekrényre való (300–600 könyv) 3 vagy több könyvszekrényre való (600–1000 könyv) 1000-nél több könyv

15 (0,13) 14,3 (0,13) 22,7 (0,14) 16,2 (0,12) 13,3 (0,10) 10,2 (0,10) 8,3 (0,10) 10. évfolyam

1471 1531 1595 1635 1672 1702 1727

(1,7) (1,8) (1,3) (1,4) (1,8) (2,2) (2,2)

1434 1504 1570 1612 1652 1689 1713

(1,7) (1,6) (1,3) (1,5) (1,7) (1,8) (1,9)

1491 1559 1618 1661 1701 1724 1752

(1,6) (1,6) (1,2) (1,5) (1,8) (2,1) (2,2)

1462 1537 1598 1648 1689 1719 1735

(1,7) (1,7) (1,2) (1,3) (1,8) (1,9) (2,2)

Kevesebb mint egypolcnyi (kb. 0–50 könyv) Egypolcnyi (kb. 50 könyv) 2–3 könyvespolcnyi (max. 150 könyv) 5–6 könyvespolcnyi (max. 300 könyv) 2 könyvszekrényre való (300–600 könyv) 3 vagy több könyvszekrényre való (600–1000 könyv) 1000-nél több könyv

12,5 13,7 22,1 17,3 13,8 11,1 9,6

(0,12) (0,12) (0,15) (0,14) (0,13) (0,10) (0,09)

19. táblázat: Átlageredmény annak függvényében, hogy a tanulónak vannak-e saját könyvei Saját könyvek




1500 (0,6) 1344 (2,7)

1480 (0,5) 1299 (2,5)

1616 (0,7) 1455 (3,1)

1594 (0,6) 1401 (2,8)

1649 (0,6) 1502 (2,7)

1635 (0,5) 1446 (2,2)

6. évfolyam Vannak Nincsenek

94 (0,1) 6 (0,1)

Vannak Nincsenek

93 (0,1) 7 (0,1)

Vannak Nincsenek

92 (0,1) 8 (0,1)

8. évfolyam

10. évfolyam

20. táblázat: Átlageredmény annak függvényében, hogy a tanuló otthonában van-e számítógép Számítógép

A családok aránya % (S. H.)



1504 (0,7) 1368 (2,3)

1483 (0,6) 1341 (2,3)

1616 (0,6) 1462 (2,5)

1593 (0,6) 1431 (2,3)

1646 (0,6) 1479 (3,0)

1629 (0,5) 1466 (3,4)

6. évfolyam Van Nincs

91,5 (0,10) 8,5 (0,10)

Van Nincs

93,1 (0,09) 6,9 (0,09)

Van Nincs

95,1 (0,07) 4,9 (0,07)

8. évfolyam

10. évfolyam

68

Táblázatok


21. táblázat: A teljesítmény a családiháttér-index függvényében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint Becslés (S. H.)

Meredekség (S. H.)

Magyarázó erő

Matematika 6. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium

1501 1499 1490 1490 1515 1515 1553

(0,6) (0,6) (1,3) (1,0) (1,4) (1,8) (4,4)


1612 1606 1603 1598 1622 1616 1668 1656

(0,6) (0,6) (1,3) (1,0) (1,6) (1,9) (4,5) (3,5)


1637 1760 1746 1696 1628 1495

(0,6) (5,0) (4,0) (1,0) (0,8) (1,8)

87 85 76 89 84 78 85

(0,6) (0,7) (1,2) (1,2) (1,9) (2,0) (3,7)

0,20 0,19 0,14 0,19 0,16 0,14 0,13

94 89 84 91 89 80 84 90

(0,6) (0,7) (1,2) (1,1) (1,8) (2,2) (3,9) (3,3)

0,22 0,19 0,16 0,18 0,17 0,15 0,13 0,14

98 78 74 66 49 40

(0,6) (4,0) (3,6) (1,1) (1,1) (1,6)

0,23 0,11 0,10 0,10 0,06 0,05

93 91 84 92 87 83 82

(0,5) (0,6) (1,1) (1,0) (1,4) (1,8) (3,6)

0,26 0,25 0,20 0,23 0,20 0,19 0,15

100 95 91 95 92 79 75 82

(0,6) (0,6) (1,1) (1,0) (1,6) (2,1) (3,6) (3,0)

0,28 0,25 0,21 0,23 0,22 0,17 0,14 0,16

103 64 65 65 50 38

(0,6) (3,4) (3,1) (1,1) (1,1) (1,5)

0,27 0,11 0,11 0,12 0,07 0,05

8. évfolyam

10. évfolyam

Szövegértés 6. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium

1481 1478 1467 1470 1500 1495 1548

(0,5) (0,5) (1,1) (1,0) (1,3) (1,7) (4,0)


1587 1581 1570 1575 1596 1607 1665 1652

(0,6) (0,6) (1,3) (0,9) (1,5) (2,0) (4,1) (3,5)


1620 1744 1732 1697 1610 1455

(0,5) (3,9) (4,0) (1,1) (0,7) (1,6)

8. évfolyam

10. évfolyam


Táblázatok 69

22. táblázat: A teljesítmény változása két mérési időpont között a családiháttér-index függvényében országosan és településtípusonként illetve képzési formák szerint Becslés (S. H.)

Meredekség (S. H.)

Magyarázó erő


113 117 97 80 121 114 115 117

(0,4) (0,5) (3,1) (2,7) (0,9) (0,8) (1,1) (1,8)


30 76 75 36 28 10

(0,5) (3,6) (2,8) (0,9) (0,8) (2,1)

0 3 5 –1 6 1 2 7

(0,6) (0,7) (2,7) (2,8) (1,2) (1,0) (1,6) (1,9)

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

11 –7 –4 0 6 6

(0,6) (3,0) (2,5) (1,1) (1,1) (1,9)

0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

–3 –1 –6 –6 3 –3 –4 –2

(0,5) (0,6) (2,8) (2,7) (1,1) (1,0) (1,3) (1,9)

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

5 –1 3 –1 0 1

(0,6) (3,0) (2,6) (1,1) (1,2) (2,0)

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

10. évfolyam

Szövegértés 8. évfolyam Teljes populáció Általános iskola Községi Városi Megyeszékhelyi Budapesti 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium

82 84 71 64 85 82 83 94

(0,5) (0,5) (3,1) (2,7) (1,0) (0,8) (1,2) (1,8) 10. évfolyam


70

Táblázatok

52 65 60 59 54 33

(0,6) (3,3) (3,0) (1,0) (0,8) (2,4)


23. táblázat: Átlageredmény a tanulók tervezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint Matematika A tervezett leg magasabb iskolai végzettség


Szövegértés

Különbség a felsőfokú alap képzési diploma megszerzését tervezők átlag eredményéhez képest (S. H.)

Átlag (S. H.)

Átlag (S. H.)

Különbség a felsőfokú alap képzési diploma megszerzését tervezők átlag eredményéhez képest (S. H.)

6. évfolyam Elvégezni a 8 általánost Szakmunkásvégzettséget szerezni Érettségizni Érettségi utáni szakképzettséget szerezni Diplomát szerezni felsőfokú alap képzésen Egyetemi szintű végzettséget szerezni Doktori fokozatot szerezni

1,9 (0,05)

1299 (5,1)

–226 (5,4)

1255 (4,7)

–257 (4,7)

12,3 (0,09)

1332 (1,8)

–194 (2,1)

1293 (1,7)

–220 (2,3)

9,8 (0,11)

1398 (2,2)

–128 (2,6)

1377 (1,8)

–135 (2,3)

24,1 (0,14)

1439 (1,3)

–86 (2,0)

1418 (1,2)

–94 (1,8)

21,2 (0,15)

1526 (1,5)

0 (0,0)

1512 (1,3)

0 (0,0)

21,8 (0,14)

1614 (1,4)

89 (2,2)

1594 (1,1)

81 (1,7)

8,8 (0,10)

1614 (2,1)

88 (2,5)

1604 (2,1)

92 (2,3)


0,7 (0,03)

1401 (9,7)

–234 (9,9)

1357 (8,3)

–263 (8,4)

11,6 (0,11)

1414 (1,7)

–221 (2,2)

1373 (1,8)

–247 (1,9)

9,1 (0,11)

1483 (2,1)

–151 (2,4)

1459 (1,7)

–160 (2,1)

25,7 (0,16)

1550 (1,1)

–84 (1,6)

1525 (1,1)

–94 (1,6)

21,5 (0,14)

1635 (1,2)

0 (0,0)

1620 (1,1)

0 (0,0)

22,4 (0,14)

1738 (1,2)

104 (1,9)

1715 (1,2)

95 (1,8)

9 (0,10)

1746 (2,0)

112 (2,2)

1725 (1,8)

105 (2,0)

–

–



0,7 (0,03)

–

–

11 (0,09)

1444 (1,7)

–222 (2,2)

1396 (1,7)

–269 (2,1)

9,1 (0,10)

1502 (2,1)

–164 (2,5)

1474 (1,7)

–191 (2,0)

27,6 (0,15)

1586 (0,9)

–80 (1,5)

1566 (0,9)

–100 (1,3)

21,4 (0,13)

1666 (1,2)

0 (0,0)

1665 (1,0)

0 (0,0)

22,4 (0,13)

1778 (1,1)

112 (1,6)

1770 (0,9)

104 (1,3)

7,8 (0,08)

1778 (2,4)

112 (2,7)

1765 (2,3)

100 (2,4)

Táblázatok 71

24. táblázat: A különböző iskolai végzettséget megcélzó tanulók aránya az anya legmagasabb iskolai végzettségének függvényében Elvégezni a nyolc általánost % (S. H.)

Szakmunkás végzettséget szerezni % (S. H.)

Érettségizni % (S. H.)

Érettségi utáni szak képzettséget szerezni % (S. H.)

Diplomát szerezni felsőfokú alap képzésen % (S. H.)

Diplomát szerezni felsőfokú mester képzésen % (S. H.)

Doktori fokozatot szerezni % (S. H.)


72

Táblázatok

15,9 (0,92)

43,7 (1,17)

18,3 (0,84)

12,9 (0,83)

4,5 (0,46)

2,7 (0,39)

2 (0,31)

5,9 (0,21) 1,6 (0,20)

33,5 (0,39) 17,0 (0,65)

18,0 (0,36) 14,7 (0,55)

26,5 (0,40) 33,8 (0,69)

8,0 (0,24) 17,6 (0,52)

5,1 (0,20) 10,3 (0,45)

2,9 (0,15) 5,1 (0,33)

0,8 (0,07)

14,4 (0,28)

12,2 (0,27)

36,8 (0,39)

19,7 (0,27)

10,5 (0,21)

5,6 (0,19)

0,3 (0,04) 0,1 (0,03) 0,4 (0,09)

3,5 (0,13) 1,1 (0,09) 0,5 (0,10)

6,8 (0,19) 23,9 (0,30) 2,8 (0,16) 11,0 (0,30) 2,0 (0,19) 4,6 (0,29) 8. évfolyam

31,1 (0,31) 27,9 (0,48) 11,5 (0,48)

24,8 (0,27) 42,7 (0,44) 57,5 (0,68)

9,6 (0,21) 14,4 (0,32) 23,6 (0,59)

5,2 (0,61)

54,1 (1,25)

16,8 (1,05)

17,7 (1,08)

2,8 (0,49)

1,8 (0,37)

1,6 (0,33)

1,8 (0,12) 0,7 (0,13)

32,9 (0,41) 15,7 (0,47)

17,5 (0,39) 13,3 (0,53)

31,4 (0,44) 34,6 (0,74)

9,5 (0,25) 20,1 (0,59)

4,4 (0,19) 10,8 (0,46)

2,5 (0,13) 4,7 (0,31)

0,5 (0,06)

13,7 (0,28)

11,5 (0,28)

36,8 (0,37)

21,3 (0,35)

11,1 (0,26)

5,0 (0,17)

0,2 (0,03) 0,2 (0,04) 0,2 (0,07)

3,2 (0,13) 1,3 (0,11) 0,6 (0,12)

6,5 (0,16) 24,9 (0,29) 2,6 (0,16) 11,8 (0,32) 1,3 (0,15) 5,2 (0,29) 10. évfolyam

29,7 (0,30) 25,8 (0,46) 11,2 (0,45)

25,8 (0,27) 42,8 (0,47) 56,3 (0,78)

9,6 (0,18) 15,5 (0,35) 25,2 (0,65)

3,6 (0,66)

47,7 (1,8)

17,3 (1,38)

22,6 (1,43)

3,7 (0,63)

3,0 (0,55)

2,1 (0,52)

1,1 (0,09) 0,7 (0,12)

31,9 (0,43) 14,3 (0,53)

16,4 (0,41) 14,1 (0,46)

32,8 (0,44) 34,9 (0,65)

10,7 (0,33) 19,2 (0,54)

4,6 (0,20) 12,1 (0,45)

2,4 (0,15) 4,6 (0,29)

0,5 (0,06)

14,0 (0,28)

11,6 (0,22)

37,9 (0,38)

20,4 (0,30)

11,3 (0,25)

4,3 (0,14)

0,5 (0,05) 0,4 (0,06) 0,6 (0,10)

4,1 (0,11) 1,7 (0,12) 0,7 (0,12)

7,2 (0,16) 3,4 (0,17) 1,8 (0,17)

27,9 (0,30) 15,2 (0,29) 7,0 (0,40)

27,7 (0,29) 26,1 (0,43) 13,1 (0,46)

24,8 (0,24) 40,8 (0,40) 53,6 (0,65)

7,8 (0,16) 12,5 (0,29) 23,2 (0,52)


25. táblázat: Átlageredmény a telephely épületének állapota szerint országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint Tanulók aránya % (S. H.)



1467 (7,5) 1489 (4,0) 1489 (3,3) 1484 (10,9) 1451 (30,1) 1464 (7,5) 1482 (4,0) 1484 (3,3) 1475 (8,6) 1442 (30,9) 1429 (11,7) 1439 (6,8) 1438 (5,5) 1418 (13,6) 1463 (54,8) 1474 (9,2) 1480 (6,5) 1463 (4,9) 1465 (19,4) 1376 (20,5) 1520 (20,9) 1539 (8,8) 1524 (6,9) 1523 (13,4) 1560 (88,6) 1544 (52,4) 1542 (11,3) 1547 (7,6) 1519 (15,8) – 1586 (53,5) 1619 (12,7) 1628 (16,9) 1657 (65,1) –

1438 (7,2) 1469 (3,8) 1469 (2,6) 1469 (9,6) 1420 (25) 1434 (7,2) 1461 (3,7) 1463 (2,6) 1460 (7,7) 1410 (24,4) 1397 (11,1) 1415 (4,8) 1405 (5,1) 1402 (12,8) 1378 (43,5) 1443 (7,6) 1458 (5,6) 1444 (3,8) 1439 (15,8) 1377 (23,8) 1513 (16,2) 1526 (8,5) 1510 (5,7) 1511 (14,6) 1519 (49,1) 1520 (50,5) 1529 (9,6) 1529 (6,4) 1519 (13,9) – 1564 (39,5) 1613 (11,6) 1621 (12,7) 1636 (50,2) –

1589 1606 1601 1605 1562 1577 1590 1588 1579 1553 1544 1554 1549 1540 1557 1584 1585 1571 1573 1543

1556 1581 1580 1584 1529 1544 1562 1566 1561 1519 1507 1516 1515 1517 1453 1551 1559 1551 1557 1531

6. évfolyam

Országos

Általános iskola

Községi

Városi

Megyeszékhelyi

Budapesti


Országos

Általános iskola

Községi

Városi

Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú

9,1 (0,68) 34,8 (1,18) 48,0 (1,06) 7,1 (0,53) 1,1 (0,23) 9,2 (0,72) 34,4 (1,17) 48,2 (1,09) 7,0 (0,56) 1,1 (0,24) 11,1 (1,10) 42,2 (1,67) 39,0 (1,56) 6,7 (0,86) 1,0 (0,37) 12,9 (1,46) 32,5 (2,03) 47,6 (1,96) 5,7 (0,92) 1,4 (0,45) 3,2 (0,99) 31,0 (2,88) 56,1 (2,88) 8,7 (1,86) 1,0 (0,75) 2,8 (0,90) 27,7 (3,31) 59,5 (3,43) 9,6 (1,73) 0,4 (0,26) 5,6 (2,63) 42,0 (6,63) 42,5 (6,44) 9,0 (4,05) 1,0 (0,72) 8. évfolyam 9,2 35,0 47,5 7,2 1,1 9,4 34,5 48,0 7,0 1,2 11,5 42,3 38,8 6,6 0,9 12,6 32,8 47,0 6,0 1,7

(0,67) (0,91) (1,00) (0,55) (0,25) (0,70) (1,00) (1,13) (0,60) (0,27) (1,22) (1,51) (1,53) (0,81) (0,30) (1,33) (1,80) (1,89) (0,90) (0,63)

(9,1) (4,3) (3,3) (10,5) (17,5) (8,8) (3,9) (3,0) (9,2) (16,9) (11,5) (5,1) (5,9) (13,9) (39,1) (11,8) (5,4) (5,0) (14,5) (22,6)

(7,6) (4,1) (3,4) (8,7) (19,8) (7,1) (3,6) (2,9) (7,9) (19,5) (10,1) (4,7) (5,2) (13,3) (53,3) (8,6) (5,1) (4,5) (11,8) (16,7)



Táblázatok 73

Az előző oldalon lévő táblázat folytatása. Tanulók aránya % (S. H.)

Megyeszékhelyi

Budapesti


6 évfolyamos gimnáziumok

Országos




Szakközépiskola

Szakiskola

74

Táblázatok

Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú Kitűnő állagú Jó állagú Közepes állagú Rossz állagú Nagyon rossz állagú

3,1 (0,92) 31,4 (2,84) 56,2 (2,85) 8,3 (1,66) 1,0 (0,51) 3,5 (1,33) 26,2 (2,87) 60,7 (3,16) 9,3 (1,83) 0,4 (0,30) 5,8 (2,87) 40,2 (6,09) 45,9 (6,11) 7,2 (2,90) 0,9 (0,67) 8,6 (2,58) 39,6 (5,08) 40,5 (4,73) 10,7 (3,01) 0,5 (0,46) 10. évfolyam 6,6 31,1 50,4 10,3 1,6 6,7 39,2 43,8 9,3 1,0 7,2 38,5 41,1 12,8 0,5 6,5 36,6 47,5 8,9 0,4 6,8 27,9 52,0 10,7 2,6 6,0 25,9 55,3 11,0 1,8

(0,75) (1,26) (1,40) (0,84) (0,34) (3,20) (5,36) (5,93) (3,59) (0,83) (2,23) (4,08) (4,15) (3,26) (0,37) (1,41) (2,39) (2,85) (1,6) (0,26) (1,4) (2,37) (2,45) (1,42) (0,75) (1,38) (2,61) (2,93) (1,91) (0,72)



1640 (30,7) 1648 (9,0) 1626 (6,7) 1607 (18,5) 1568 (85,8) 1685 (59,2) 1640 (10,2) 1640 (7,5) 1620 (18,1) – 1710 (40,1) 1742 (15,4) 1729 (18,7) 1831 (85,8) – 1728 (50,5) 1735 (16,8) 1724 (21,1) 1765 (31,3) –

1611 (21,2) 1626 (7,2) 1603 (5,7) 1578 (15,5) 1559 (71,5) 1658 (43,8) 1637 (10,3) 1629 (6,7) 1621 (15,1) – 1696 (38,1) 1737 (12,1) 1725 (14,0) 1759 (60,4) – 1706 (37,4) 1730 (13,1) 1715 (16,8) 1735 (21,3) –

1646 (16,8) 1659 (7,1) 1629 (4,8) 1630 (13,2) 1593 (20,0) 1793 (66,7) 1830 (14,9) 1819 (18,3) 1883 (53,2) – 1833 (46,5) 1818 (12,4) 1803 (15,1) 1809 (35,0) – 1726 (19,2) 1736 (8,5) 1719 (7,0) 1739 (18,4) – 1626 (28,2) 1626 (8,4) 1627 (5,9) 1618 (8,6) 1596 (21,2) 1480 (12,6) 1461 (8,2) 1461 (5,5) 1431 (13,5) 1519 (48,7)

1627 (16,3) 1644 (7,2) 1610 (4,9) 1603 (13,2) 1575 (16,8) 1793 (68,2) 1806 (11,3) 1791 (14,9) 1824 (34,1) – 1782 (33,8) 1804 (8,2) 1773 (12,5) 1790 (23,6) – 1730 (18,5) 1733 (7,2) 1721 (6,7) 1735 (12,4) – 1603 (24,6) 1613 (7,5) 1607 (4,8) 1585 (8,0) 1586 (16,5) 1437 (12,3) 1421 (8,7) 1421 (5,4) 1390 (14,1) 1479 (33,7)


26. táblázat: Az átlageredmény és a telephelyen található szaktantermek meglétének kapcsolata országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint A telephelyen megtalálható az adott teremfajta Tanulók aránya % (S. H.)


A telephelyen nem található meg az adott teremfajta


Tanulók aránya % (S. H.)



1485 (2,5) 1450 (6,1) 1445 (15,0) 1436 (7,4) 1455 (7,7) 1499 (4,4) 1480 (2,5) 1449 (6,1) 1440 (13,7) 1435 (7,3) 1450 (7,2) 1483 (4,1) 1437 (4,8) 1437 (8,3) 1433 (17,3) 1428 (8,1) 1440 (7,4) 1441 (5,9) 1467 (4,3) 1456 (11,2) 1460 (26,6) 1434 (10,8) 1437 (15,1) 1464 (8,1) 1528 (5,4) 1460 (17,6) 1423 (23,0) 1494 (26,5) 1494 (18,4) 1547 (9,3) 1545 (7,2) 1538 (28,4) 1400 (93,9) 1475 (46,4) 1564 (37,8) 1565 (9,8) 1630 (16,4) 1562 (57,6) – – 1591 (29,4) 1631 (13,9)

1463 (2,2) 1426 (4,8) 1429 (14,2) 1410 (6,2) 1429 (7,3) 1479 (4,3) 1457 (2,2) 1425 (4,8) 1423 (12,5) 1408 (6,0) 1422 (6,9) 1462 (3,9) 1406 (3,8) 1406 (6,1) 1409 (14,2) 1396 (6,6) 1407 (6,7) 1414 (4,7) 1444 (3,6) 1432 (10,8) 1438 (27,1) 1414 (9,1) 1411 (14,5) 1442 (6,5) 1515 (5,5) 1483 (14,8) 1479 (22,8) 1475 (28,9) 1489 (10,6) 1538 (8,3) 1527 (5,7) 1522 (26,5) 1402 (62,0) 1467 (44,2) 1549 (26,0) 1552 (8,0) 1620 (13,1) 1547 (50,0) – – 1598 (32,5) 1618 (11,1)

6. évfolyam Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Országos Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Általános iskola Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Községi Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Városi Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Megye székhelyi Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Budapesti Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem 8 évfolyamos gimnázium Könyvtárterem Tornaterem

33,7 84,8 97,8 89,2 91,1 69,7 33,3 84,3 97,7 88,8 91,1 71,8 27,1 68,2 95,7 78,1 81,7 66,2 40,5 88,7 98,0 90,1 94,0 74,6 26,3 93,7 99,2 96,9 96,4 72,9 35,1 94,5 99,4 97,6 96,4 74,0 42,3 95,5 98,8 97,6 92,0 24,1

(0,99) (0,69) (0,25) (0,61) (0,53) (0,93) (1,02) (0,71) (0,26) (0,62) (0,52) (0,92) (1,27) (1,36) (0,61) (1,28) (1,09) (1,49) (2,02) (1,28) (0,50) (1,11) (0,79) (1,66) (2,44) (1,36) (0,36) (1,01) (0,87) (2,84) (2,92) (1,53) (0,31) (0,98) (1,07) (3,02) (5,23) (2,43) (1,23) (1,74) (2,59) (4,44)

1489 1493 1487 1492 1490 1481 1482 1486 1481 1486 1483 1479 1436 1436 1437 1439 1436 1434 1472 1471 1469 1472 1471 1471 1532 1534 1530 1530 1530 1522 1541 1544 1544 1545 1543 1536 1619 1628 1625 1626 1628 1607

(3,8) (2,3) (2,1) (2,1) (2,2) (2,5) (4,1) (2,2) (2,0) (2,0) (2,2) (2,5) (7,1) (4,3) (4,2) (4,6) (4,7) (5,1) (6,5) (3,5) (3,4) (3,3) (3,5) (4,1) (11) (5,3) (5,2) (5,2) (5,3) (5,6) (9,5) (5,6) (5,6) (5,6) (5,7) (6,1) (14,5) (11,3) (11,4) (11,8) (12,4) (17,6)

1470 1473 1466 1472 1469 1460 1462 1465 1460 1465 1462 1457 1413 1409 1408 1411 1408 1405 1451 1449 1447 1450 1450 1449 1516 1518 1516 1517 1517 1507 1528 1528 1528 1529 1527 1519 1614 1621 1617 1617 1619 1614

(3,3) (1,9) (1,7) (1,7) (1,8) (2,0) (3,3) (1,8) (1,7) (1,7) (1,8) (2,0) (6,1) (3,3) (3,1) (3,5) (3,4) (3,7) (4,9) (2,7) (2,7) (2,7) (2,8) (3,3) (9,0) (5,0) (4,8) (4,7) (4,9) (4,8) (7,9) (4,8) (4,7) (4,6) (4,7) (5,3) (11,1) (8,8) (9,0) (9,3) (9,8) (13,6)

66,3 15,2 2,2 10,8 8,9 30,3 66,7 15,7 2,3 11,2 8,9 28,2 72,9 31,8 4,3 21,9 18,3 33,8 59,5 11,3 2,0 9,9 6,0 25,4 73,7 6,3 0,8 3,1 3,6 27,1 64,9 5,5 0,6 2,4 3,6 26 57,7 4,5 1,2 2,5 8,0 75,9

(0,99) (0,69) (0,25) (0,61) (0,53) (0,93) (1,02) (0,71) (0,26) (0,62) (0,52) (0,92) (1,27) (1,36) (0,61) (1,28) (1,09) (1,49) (2,02) (1,28) (0,50) (1,11) (0,79) (1,66) (2,44) (1,36) (0,36) (1,01) (0,87) (2,84) (2,92) (1,53) (0,31) (0,98) (1,07) (3,02) (5,23) (2,35) (0,99) (1,44) (2,59) (4,44)



Táblázatok 75

A táblázat a következő oldalon folytatódik. A telephelyen megtalálható az adott teremfajta Tanulók aránya % (S. H.)







1597 (2,9) 1562 (6,4) 1546 (12,2) 1547 (5,6) 1565 (7,3) 1627 (4,7) 1584 (2,6) 1560 (6,5) 1545 (12,1) 1545 (5,7) 1557 (7,3) 1591 (4,6) 1547 (4,0) 1545 (7,1) 1532 (15,4) 1545 (7,1) 1556 (7,1) 1560 (5,5) 1572 (4,5) 1573 (12,2) 1585 (19,9) 1543 (10,6) 1534 (15,4) 1574 (8,1) 1631 (5,4) 1579 (21,9) 1507 (35,5) 1545 (38,2) 1577 (26,0) 1642 (8,8) 1640 (6,8) 1646 (21,2) – 1580 (41,7) 1703 (30,9) 1664 (9,0) 1754 (15,1) 1640 (55,2) 0 (0) – 1708 (53,9) 1753 (13,9) 1740 (13,1) 1715 (32,1) – 1629 (35,9) 1641 (27,1) 1738 (11,9)

1573 (2,8) 1526 (6,1) 1529 (12,0) 1514 (6,6) 1540 (7,2) 1602 (4,2) 1559 (2,4) 1523 (6,0) 1527 (11,7) 1510 (6,6) 1528 (6,7) 1563 (4,0) 1511 (4,0) 1505 (6,7) 1513 (14,7) 1504 (7,7) 1521 (7,8) 1520 (4,2) 1551 (4,0) 1533 (11,9) 1547 (24,8) 1515 (12,7) 1508 (15,0) 1548 (6,6) 1608 (4,8) 1567 (18,5) 1555 (25,5) 1530 (33,0) 1578 (20,7) 1625 (7,9) 1634 (6,3) 1628 (27,5) – 1548 (50,4) 1684 (31,4) 1653 (9,5) 1740 (11,0) 1652 (45,0) 0 (0) – 1728 (32,8) 1737 (10,2) 1724 (11,6) 1706 (34,1) – 1653 (32,5) 1675 (21,5) 1724 (10,1)

8. évfolyam Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Országos Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Általános iskola Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Községi Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Városi Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Megye székhelyi Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Budapesti Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem 8 évfolyamos gimnáziumok Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem 6 évfolyamos gimnáziumok Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem

34,7 85,6 98,0 89,9 92,0 66,7 33,3 84,4 97,9 89,1 91,7 71,8 28,0 68,4 95,6 78,9 82,6 66,3 39,4 89,3 98,4 90,6 94,6 74,5 27,2 93,3 99,0 96,5 96,3 72,8 35,8 94,3 99,8 97,6 97,7 74,7 44,0 95,5 100,0 97,6 92,4 23,3 49,2 97,6 99,3 97,2 96,6 17,4

(1,13) (0,71) (0,28) (0,55) (0,47) (0,87) (1,12) (0,79) (0,30) (0,62) (0,50) (0,88) (1,51) (1,35) (0,62) (1,32) (1,06) (1,31) (2,09) (1,27) (0,49) (1,13) (0,77) (1,63) (2,32) (1,37) (0,45) (0,89) (0,96) (2,44) (3,03) (1,66) (0,20) (1,07) (0,90) (2,88) (6,55) (2,33) (0) (1,89) (3,05) (4,12) (4,56) (1,09) (0,72) (1,21) (1,42) (3,85)

1610 1608 1602 1607 1604 1589 1592 1592 1588 1592 1590 1585 1556 1552 1551 1551 1549 1545 1585 1578 1577 1580 1580 1578 1636 1636 1634 1635 1634 1629 1638 1639 1640 1642 1638 1631 1724 1746 1741 1746 1744 1702 1724 1733 1733 1735 1735 1705

(4,1) (2,4) (2,3) (2,4) (2,3) (2,5) (3,9) (2,4) (2,3) (2,4) (2,3) (2,5) (6,8) (3,9) (3,6) (4,1) (4,0) (4,3) (5,9) (3,5) (3,5) (3,5) (3,4) (3,6) (9,7) (5,1) (5,0) (5,1) (5,0) (5,8) (11,5) (6,0) (5,6) (5,7) (5,7) (7,2) (19,7) (12,2) (12,3) (12,0) (12,0) (19,5) (16,1) (10,4) (10,1) (10,4) (10,6) (26,5)

1586 1586 1579 1584 1581 1565 1566 1569 1562 1568 1565 1561 1524 1519 1514 1517 1513 1511 1558 1556 1554 1557 1556 1556 1609 1611 1609 1611 1610 1602 1626 1631 1631 1633 1630 1624 1719 1735 1731 1734 1731 1710 1720 1722 1722 1724 1723 1712

(3,7) (2,0) (2,0) (2,0) (2,0) (2,3) (3,3) (2,0) (2,0) (2,0) (2,0) (2,2) (6,2) (3,4) (3,6) (3,7) (3,8) (4,2) (4,5) (2,8) (2,9) (2,8) (2,8) (3,1) (8,0) (4,3) (4,1) (4,1) (4,2) (4,6) (10,1) (5,4) (5,4) (5,4) (5,6) (6,6) (14,2) (8,7) (8,8) (8,8) (8,9) (14,6) (13,1) (8,9) (8,5) (8,8) (9,0) (19,0)

65,3 14,4 2,0 10,1 8,0 33,3 66,7 15,6 2,1 10,9 8,3 28,2 72,0 31,6 4,4 21,1 17,4 33,7 60,6 10,7 1,6 9,4 5,4 25,5 72,8 6,7 1,0 3,5 3,7 27,2 64,2 5,7 0,3 2,4 2,3 25,3 56 4,5 0 2,4 7,6 76,7 50,8 2,4 0,7 2,8 3,4 82,6

(1,13) (0,71) (0,28) (0,55) (0,47) (0,87) (1,12) (0,79) (0,30) (0,62) (0,50) (0,88) (1,51) (1,35) (0,62) (1,32) (1,06) (1,31) (2,09) (1,27) (0,49) (1,13) (0,77) (1,63) (2,32) (1,37) (0,45) (0,89) (0,96) (2,44) (3,03) (1,66) (0,17) (1,07) (0,90) (2,88) (6,55) (2,26) (0) (1,68) (3,05) (4,12) (4,56) (1,06) (0,58) (1,18) (1,42) (3,85)

Az előző oldalon lévő táblázat folytatása.

76

Táblázatok


A táblázat a következő oldalon folytatódik. A telephelyen megtalálható az adott teremfajta Tanulók aránya % (S. H.)







1642 (4,6) 1545 (10,7) 1567 (46,4) 1517 (9,9) 1561 (10,3) 1650 (3,7) 1839 (14,0) 1694 (67,9) – – 1807 (54,7) 1839 (12,2) 1816 (11,2) 1726 (41,4) 0 (0) 1688 (17,4) 1700 (10,7) 1815 (10,4) 1736 (6,3) 1618 (20,2) 1619 (63,0) 1570 (20,2) 1655 (19,1) 1736 (5,8) 1629 (5,7) 1588 (11,1) 1659 (35,2) 1559 (14,0) 1597 (12,9) 1632 (4,6) 1454 (5,7) 1448 (11,8) 1362 (35,5) 1458 (13,0) 1462 (11,1) 1464 (4,9)

1621 (5,0) 1523 (11,8) 1546 (45,7) 1489 (11,0) 1539 (10,7) 1631 (3,8) 1806 (12,1) 1679 (67,0) – – 1777 (40,7) 1809 (9,7) 1789 (8,5) 1696 (45,6) 0 (0) 1658 (22,2) 1697 (18,3) 1786 (8,5) 1734 (5,7) 1627 (21,8) 1633 (60,3) 1567 (18,3) 1657 (19,5) 1734 (5,0) 1607 (4,9) 1571 (11,7) 1625 (33,8) 1544 (16,8) 1585 (12,2) 1613 (4,1) 1413 (5,7) 1407 (10,9) 1338 (40,2) 1413 (9,8) 1421 (8,8) 1422 (5,1)

10. évfolyam Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Országos Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem 8 évfolyamos gimnázium Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem 6 évfolyamos gimnázium Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem 4 évfolyamos gimnázium Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Szakközépiskola Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem Nyelvi labor Egyéb szaktanterem Számítógépterem Szakiskola Könyvtárterem Tornaterem Fejlesztő tanterem


44,6 93,0 99,3 94,8 91,0 21,5 42,7 96,4 99,7 96,6 92,0 24,2 48,0 97,4 100,0 96,8 95,9 19,1 42,0 96,0 99,4 97,7 94,8 18,8 47,9 92,9 99,2 95,8 92,0 20,1 41,4 87,0 99,1 87,3 82,0 28,7

(1,29) (0,71) (0,19) (0,63) (0,69) (1,30) (6,17) (2,19) (0,32) (1,86) (2,64) (4,96) (5,35) (1,47) (0) (1,52) (1,56) (3,83) (2,38) (0,91) (0,31) (0,56) (0,86) (2,13) (2,04) (1,25) (0,32) (0,91) (1,01) (1,97) (3,07) (2,06) (0,49) (2,04) (2,22) (2,62)

1636 1646 1640 1645 1647 1600 1811 1832 1828 1833 1829 1790 1802 1812 1810 1814 1814 1789 1716 1732 1728 1731 1732 1693 1621 1628 1625 1628 1628 1601 1468 1462 1461 1460 1459 1450

(4,3) (3,3) (3,1) (3,2) (3,4) (8,2) (20,2) (10,9) (11,0) (11,0) (11,6) (19,8) (16,9) (10,4) (10,1) (10,4) (10,4) (26,9) (7,0) (5,1) (5,1) (5,1) (5,2) (7,6) (5,3) (4,1) (4,0) (3,9) (4,1) (8,2) (4,7) (4,3) (3,9) (4,1) (4,1) (6,5)

1619 1628 1621 1627 1629 1581 1791 1804 1800 1804 1802 1771 1784 1789 1786 1791 1790 1789 1718 1731 1728 1731 1731 1694 1605 1608 1606 1608 1608 1579 1427 1421 1420 1420 1419 1411

(4,2) (3,3) (3,1) (3,2) (3,4) (8,6) (15,7) (8,7) (9,0) (9,1) (9,5) (16,2) (12,6) (7,6) (7,5) (7,4) (7,6) (15,5) (6,0) (4,4) (4,5) (4,5) (4,5) (6,7) (4,8) (3,7) (3,5) (3,5) (3,7) (7,6) (5,1) (4,6) (4,0) (4,5) (4,6) (7,1)

55,4 7,0 0,7 5,3 9,0 78,5 57,3 3,6 0,3 3,4 8,0 75,8 52,0 2,6 0 3,2 4,1 80,9 58,0 4,0 0,6 2,3 5,2 81,2 52,1 7,1 0,8 4,2 8,0 79,9 58,6 13,0 0,9 12,7 18,0 71,3

(1,29) (0,71) (0,19) (0,63) (0,69) (1,30) (6,17) (2,10) (0,26) (1,64) (2,64) (4,96) (5,35) (1,44) (0) (1,48) (1,56) (3,83) (2,38) (0,91) (0,31) (0,56) (0,86) (2,13) (2,04) (1,25) (0,32) (0,91) (1,01) (1,97) (3,07) (2,06) (0,49) (2,04) (2,22) (2,62)

Táblázatok 77

78

Táblázatok


–8,84 (0,145) –8,96 (0,142) –10,89 (0,203) –6,58 (0,206) –4,24 (0,395) –4,64 (0,646) 2,85 (0,323) –8,43 (0,155) –8,74 (0,162) –10,7 (0,188) –6,45 (0,285) –4,14 (0,451) –4,5 (0,587) 2,81 (0,318) 2,89 (0,297)

5,67 (0,099) 5,58 (0,093) 5,58 (0,126) 4,54 (0,141) 4,59 (0,212) 5,32 (0,315) 3,23 (0,451)

5,67 (0,09) 5,42 (0,082) 5,43 (0,118) 4,42 (0,172) 4,61 (0,195) 5,17 (0,296) 3,15 (0,47) 3,64 (0,314)

0,43 (0,104) 0,15 (0,105) –3,18 (0,159) 0,25 (0,169) 3,2 (0,294) 3,38 (0,322) 6,94 (0,431)

0,78 (0,099) 0,09 (0,105) –3,03 (0,145) 0,23 (0,164) 3 (0,268) 3,17 (0,347) 6,9 (0,328) 7,63 (0,335)




Budapesti

Megyeszékhelyi

Városi

Községi

Általános iskola

Országos


Budapesti

Megyeszékhelyi

Városi

Községi

Általános iskola

Országos

Alsó negyed Átlag (S. H.)

Szórás (S. H.)

Átlag (S. H.)

–1,83 (0,063) –2,31 (0,065) –4,83 (0,088) –1,2 (0,082) 1,04 (0,117) 1,66 (0,134) 5,56 (0,114) 5,69 (0,099)

–2,2 (0,056) –2,39 (0,057) –4,94 (0,083) –1,2 (0,082) 0,98 (0,101) 1,86 (0,134) 5,64 (0,135)

Második negyed Átlag (S. H.)

1,92 (0,044) 1,31 (0,048) –0,83 (0,073) 1,81 (0,065) 4,02 (0,097) 4,34 (0,116) 7,52 (0,139) 7,62 (0,129)

1,56 (0,052) 1,32 (0,048) –0,9 (0,072) 1,84 (0,061) 4,01 (0,104) 4,54 (0,121) 7,74 (0,149)

Har madik negyed Átlag (S. H.) Alsó negyed Átlag (S. H.)

6,65 (0,129) 5,66 (0,115) 3,33 (0,157) 5 (0,163) 7,87 (0,257) 9,26 (0,312) 10,53 (0,735) 11,65 (0,544)

1466 (5,1) 1461 (5,3) 1441 (7,5) 1489 (8,3) 1524 (13) 1545 (12,1) 1653 (13,5) 1648 (16,7)

6,14 1360 (0,113) (4,4) 5,77 1360 (0,108) (4,5) 3,36 1349 (0,154) (8,6) 5,1 1374 (0,141) (6,9) 7,87 1448 (0,238) (12,1) 9,48 1442 (0,343) (14,2) 10,68 1547 (0,739) (15,2) 8. évfolyam 1536 (3,7) 1532 (3,8) 1499 (5,2) 1536 (6,3) 1585 (6,5) 1617 (5,3) 1708 (12,8) 1682 (18,2)

1426 (3,2) 1422 (3,3) 1385 (5,6) 1429 (4,2) 1484 (6,7) 1512 (6) 1571 (16,1)


1581 (3,2) 1571 (3,2) 1532 (4,2) 1569 (5,8) 1621 (5,8) 1654 (9,5) 1759 (17) 1726 (16)

1470 (2,6) 1467 (2,4) 1422 (4,6) 1466 (3,8) 1528 (6,8) 1545 (8,3) 1664 (13,9)

Har madik negyed Átlag (S. H.)

1661 (3,2) 1627 (2,8) 1575 (4,4) 1602 (4,5) 1667 (6,4) 1683 (10) 1777 (10,5) 1784 (12,8)

1538 (3,3) 1525 (3) 1467 (3,8) 1496 (4,9) 1565 (6,1) 1581 (7,3) 1656 (11,4)

Felső negyed Átlag (S. H.)

Szövegértési képesség az index értéke szerinti négy csoportban

6. évfolyam


Az index értéke szerint négy egyenlő részre osztva a tanulókat az index átlaga az egyes csoportokban

1508 (5,5) 1504 (5,7) 1493 (8,4) 1528 (9,2) 1554 (15,2) 1549 (12,3) 1649 (19,9) 1639 (22,6)

1405 (6,2) 1404 (6,3) 1396 (11,6) 1413 (9,2) 1471 (14,3) 1474 (17,6) 1538 (15,3)


1568 (5) 1562 (5,1) 1533 (6,9) 1567 (9,4) 1617 (8,6) 1640 (8,2) 1703 (15,6) 1682 (22,6)

1454 (4,8) 1450 (5,1) 1423 (7,4) 1461 (7,8) 1502 (9) 1536 (9,6) 1572 (23)


1603 (4,1) 1598 (3,9) 1570 (5,6) 1590 (7,1) 1644 (8,9) 1661 (10,3) 1764 (21,6) 1734 (16,5)

1487 (4,2) 1485 (4,1) 1449 (6,3) 1479 (6,2) 1538 (9) 1556 (9,3) 1680 (18,8)


1673 (3,8) 1641 (3,7) 1597 (4,7) 1613 (5,6) 1683 (8,4) 1689 (11,7) 1805 (18,2) 1810 (19,1)

1548 (3,8) 1535 (3,7) 1475 (5,4) 1508 (6,1) 1572 (8,2) 1585 (9,8) 1671 (18,6)


Matematikai eszköztudás az index értéke szerinti négy csoportban

27. táblázat: Átlageredmény a telephely tanulói összetételének függvényében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint


Táblázatok 79

Szakiskola

Szakközépiskola




Országos

Szórás (S. H.)

4,74 (0,143) 3,23 (0,486) 3,78 (0,261) 3,73 (0,279) 3,24 (0,13) 4,48 (0,28)

Átlag (S. H.)

3,57 (0,108) 7,25 (0,391) 7,72 (0,382) 6,36 (0,184) 3,25 (0,13) –1,38 (0,244)


–3,75 (0,218) 2,99 (0,329) 2,91 (0,283) 1,22 (0,456) –1,8 (0,255) –7,84 (0,51)


2,12 (0,064) 5,76 (0,142) 5,63 (0,099) 5,24 (0,065) 2,31 (0,075) –2,79 (0,098)


4,96 (0,046) 7,96 (0,169) 7,52 (0,13) 7,07 (0,074) 4,21 (0,042) 0,04 (0,106)


8,6 (0,146) 11,17 (0,827) 12,1 (0,45) 10,39 (0,256) 6,53 (0,116) 3,38 (0,146)

1449 (6,2) 1719 (17,8) 1719 (13,5) 1653 (11,6) 1537 (6,2) 1368 (11,2)

1564 (6,2) 1759 (14,1) 1752 (15,2) 1708 (6,4) 1587 (5,7) 1410 (6,8)


1647 (5,2) 1838 (12) 1798 (9,4) 1734 (7,3) 1611 (5,7) 1421 (7,3)

Har madik negyed Átlag (S. H.) 1754 (5,3) 1842 (17,9) 1835 (10,9) 1789 (7,3) 1658 (7,3) 1459 (7,3)



10. évfolyam



1481 (5,5) 1727 (19,7) 1725 (19) 1656 (12,7) 1553 (5,7) 1420 (10,3)


1583 (5,6) 1755 (13,3) 1769 (18,7) 1702 (6,7) 1605 (6,4) 1446 (6,4)


1662 (5,3) 1882 (15,9) 1825 (13,9) 1732 (7,6) 1634 (6,8) 1463 (6,8)


1766 (5,5) 1884 (22,9) 1865 (19,2) 1796 (9,9) 1677 (8,1) 1497 (6,8)



80

Táblázatok


–1,35 (0,061) –1,39 (0,062) –1,52 (0,075) –1 (0,097) –1,21 (0,163) –1,68 (0,238) 0,51 (0,197) –1,36 (0,062) –1,45 (0,065) –1,5 (0,083) –0,94 (0,096) –1,48 (0,312) –2,01 (0,333) 0,3 (0,213) 0,58 (0,145)

1,17 (0,043) 1,17 (0,044) 1,2 (0,043) 1,03 (0,077) 1,17 (0,137) 1,29 (0,129) 0,71 (0,117)

1,25 (0,054) 1,26 (0,058) 1,18 (0,043) 0,99 (0,059) 1,5 (0,238) 1,64 (0,232) 0,76 (0,132) 0,61 (0,074)

0,54 (0,024) 0,5 (0,025) 0,17 (0,038) 0,57 (0,048) 0,83 (0,057) 0,61 (0,072) 1,46 (0,086)

0,58 (0,023) 0,48 (0,025) 0,2 (0,038) 0,57 (0,044) 0,74 (0,074) 0,51 (0,097) 1,43 (0,098) 1,52 (0,049)




Budapesti

Megyeszékhelyi

Városi

Községi

Általános iskola

Országos


Budapesti

Megyeszékhelyi

Városi

Községi

Általános iskola

Országos


Szórás (S. H.)

Átlag (S. H.)

0,3 (0,01) 0,24 (0,011) 0 (0,014) 0,42 (0,012) 0,48 (0,028) 0,42 (0,034) 1,5 (0,04) 1,53 (0,027)

0,26 (0,011) 0,23 (0,011) 0 (0,014) 0,42 (0,017) 0,51 (0,025) 0,44 (0,029) 1,51 (0,043)


0,94 (0,008) 0,86 (0,008) 0,66 (0,011) 0,95 (0,012) 1,15 (0,019) 1,05 (0,019) 1,8 (0,011) 1,77 (0,007)

0,9 (0,008) 0,86 (0,008) 0,66 (0,012) 0,95 (0,011) 1,15 (0,019) 1,06 (0,016) 1,8 (0,009)


1,59 (0,009) 1,47 (0,012) 1,34 (0,018) 1,47 (0,016) 1,68 (0,023) 1,54 (0,025) 1,97 (0,014) 1,96 (0,014)

1503 (4,7) 1498 (4,8) 1472 (8) 1509 (8,9) 1522 (11,2) 1550 (12,1) 1676 (14,8) 1668 (16,8)

1,53 1393 (0,01) (4,7) 1,48 1394 (0,011) (4,9) 1,33 1366 (0,017) (7,6) 1,48 1396 (0,019) (7,5) 1,68 1432 (0,023) (10,8) 1,55 1446 (0,033) (13,3) 1,96 1590 (0,014) (16,4) 8. évfolyam 1551 (3,3) 1546 (3,7) 1513 (5) 1549 (4,4) 1591 (7,4) 1609 (8,8) 1741 (20,4) 1698 (19,2)

1442 (3,7) 1437 (3,8) 1403 (6,1) 1442 (4,8) 1498 (7,1) 1508 (7,3) 1594 (25,8)


1582 (3,8) 1572 (3,6) 1532 (6,6) 1573 (5,7) 1622 (5,7) 1650 (8,8) 1741 (15,3) 1713 (13,3)

1472 (3,4) 1468 (3,5) 1422 (6,6) 1464 (5,2) 1523 (6,2) 1539 (6,4) 1627 (14,9)


1638 (4) 1602 (3,7) 1535 (5,5) 1573 (5,9) 1653 (6,9) 1687 (8,2) 1757 (14) 1783 (11,8)

1517 (3,8) 1503 (3,5) 1436 (5,5) 1470 (5,3) 1559 (6,1) 1580 (7,1) 1651 (13,2)



6. évfolyam



1531 (4,5) 1527 (4,7) 1510 (7,5) 1533 (8,9) 1560 (14,1) 1564 (10,7) 1662 (17,7) 1666 (18,6)

1420 (5,4) 1421 (5,7) 1408 (10,1) 1413 (7,2) 1454 (10,7) 1469 (14,4) 1589 (18,5)


1576 (4) 1574 (4,3) 1546 (6,9) 1571 (5,8) 1617 (8,9) 1617 (12) 1760 (31,1) 1704 (22,7)

1469 (4,6) 1465 (4,8) 1433 (7,5) 1469 (6,1) 1514 (9,4) 1530 (10,4) 1599 (32,2)


1606 (3,8) 1596 (4,1) 1566 (7,8) 1597 (6,3) 1641 (6,2) 1657 (9,6) 1752 (19,9) 1717 (17,7)

1493 (4,2) 1487 (4,4) 1447 (7,6) 1485 (6,4) 1542 (9,5) 1546 (9,6) 1637 (19,2)


1658 (4,8) 1626 (4,3) 1570 (6) 1597 (7,7) 1675 (8,4) 1698 (9,3) 1776 (15,8) 1811 (19,9)

1532 (4,3) 1520 (4,1) 1459 (7,9) 1493 (7,2) 1564 (6,8) 1593 (8,6) 1666 (16,7)



28. táblázat: Átlageredmény a tanulási nehézségekkel küzdők arányának függvényében országosan és településtípusonként, illetve képzési formák szerint


Táblázatok 81

Szakiskola

Szakközépiskola




Országos

Szórás (S. H.)

2,21 (0,103) 0,64 (0,089) 0,61 (0,071) 1,09 (0,127) 1,82 (0,134) 2,8 (0,212)

Átlag (S. H.)

0,19 (0,059) 1,51 (0,077) 1,51 (0,046) 1,32 (0,044) 0,18 (0,085) –1,99 (0,19)


–3,29 (0,167) 0,57 (0,181) 0,55 (0,149) –0,16 (0,158) –2,52 (0,195) –6,54 (0,384)


0,11 (0,031) 1,52 (0,045) 1,5 (0,033) 1,23 (0,02) 0,11 (0,037) –2,74 (0,082)


1,22 (0,015) 1,8 (0,011) 1,77 (0,007) 1,69 (0,008) 0,99 (0,018) –0,93 (0,051)


1,83 (0,007) 1,97 (0,015) 1,96 (0,015) 1,92 (0,007) 1,61 (0,02) 0,57 (0,069)

1479 (6,8) 1773 (22,5) 1736 (16,7) 1663 (10,3) 1561 (6,4) 1397 (9,4)

1560 (7,3) 1788 (18,3) 1774 (14,9) 1695 (8,6) 1591 (6,6) 1403 (9,6)


1648 (6,1) 1791 (14,9) 1787 (10,5) 1741 (6,6) 1609 (4,6) 1419 (8,6)

Har madik negyed Átlag (S. H.) 1750 (4,5) 1830 (18,1) 1833 (11,2) 1775 (6,7) 1653 (7,7) 1445 (6,4)



10. évfolyam



1508 (6,1) 1782 (32,6) 1752 (23,9) 1660 (10,5) 1577 (6,4) 1446 (9,3)


1584 (7,3) 1816 (24,7) 1778 (17,9) 1691 (9,5) 1613 (8,6) 1445 (9)


1659 (6) 1828 (20,9) 1806 (13,2) 1737 (6,7) 1630 (6,3) 1464 (8,1)


1761 (5,3) 1860 (20,2) 1880 (20) 1783 (8,8) 1670 (8,4) 1476 (7,3)



Melléklet Az alábbiakban közöljük a jelentésben szerepelő indexek összetételét és képzésének módját.

A családiháttér-index (CSH-index) A családiháttér-index értékét a tanulói kérdőív néhány kérdésére adott válasz alapján számítottuk ki. Célunk egy családi jellemzőket leíró modell meghatározása volt, amelynek egyrészt a lehető legnagyobb magyarázó ereje van, és a lehető legtöbb diák esetében létezik, másrészt könnyen értelmezhető és kézzelfogható. E modell elkészítéséhez a következő eljárást követtük a 2006. évi mérést követően. Meghatároztuk a Tanulói kérdőív azon kérdéseit (változóit/ változócsoportjait), amelyek a családi háttér jellemzésére alkalmasak. Ezek a következők: • az otthon található könyvek száma; • a szülők iskolai végzettsége; • a család anyagi helyzete (kap-e a diák az iskolában különböző juttatásokat – ingyenes étkezés és tankönyv, kap-e a családnevelési segélyt a diák után); • a család birtokában lévő anyagi javak (az egy szobára jutó lakók száma, mobiltelefonok, autók, fürdőszobák száma, van-e az otthonukban internet, hányszor üdültek az elmúlt évben); • a szülők munkaerő-piaci státusa; • tanulást segítő eszközök (számítógépek száma, saját könyvek, saját íróasztal, saját számítógép, különórák); • családi programok (együtt tanulás, beszélgetés az iskoláról, házimunka, kerti munka, számítógépezés, zenélés); • kulturális tevékenységek (kiállítás, mozi, színház, koncert). A fenti változók teljesítményre gyakorolt hatását lineáris modell alkalmazásával vizsgáltuk, lépésenként kihagyva a modellből a nem szignifikáns hatást mutató változókat, ezáltal növelve a modell stabilitását és azoknak a diákoknak a számát, akikre a modell alkalmazható. A modellben az összes évfolyam mindkét tesztjét felhasználva a következő változók bizonyultak szignifikánsnak: az otthon található könyvek száma, a szülők iskolai végzettsége, található-e a család birtokában legalább egy számítógép, van-e a diáknak saját könyve. Ez utóbbi kettő dichotóm (igen/nem) változó, a könyvek száma és a szülők iskolai végzettsége pedig az eredeti kódolást alkalmazva (1-től 7-ig) megközelítőleg lineáris hatást mutatott, ezért változatlanul szerepel a modellben. A hat lineáris modellben kapott együttható összevetése után a változók súlyai a családiháttér-indexben a következők: • könyvek száma: 10 • szülők iskolai végzettsége: 11 • számítógép: 17 • saját könyv: 33

82

Melléklet

A fenti eljárást a 2006. évi mérés adataira alkalmaztuk, 2007-től az index kialakításának szabályai nem változtak. A családiháttér-indexet ezt követően évfolyamonként standardizáltuk, ezen értékek telephelyi átlaga szerepel a jelentésben. Az index értéke 2011-ben a részt vevő diákok 78%-ára kiszámítható, korrelációja a képességpontokkal 0,45 és 0,53 között változik, a modell magyarázó ereje (R 2) körülbelül 20–28 százalék. Az index és a matematikai eszköztudás, valamint a szö vegértési képesség közötti kapcsolatot lineáris regresszió használatával becsültük. A lineáris regressziók esetén abból az alapfeltevésből indulunk ki, hogy a vizsgált háttérváltozó lineáris módon hat a képességre, azaz a háttérváltozó függvényében ábrázolva a képességeket, a pontok egy egyenes mentén helyezkednek el. Az ettől való eltérések a háttérváltozótól független hatások következményei.

A telephely tanulói összetétele alapján képzett index Az index a Telephelyi kérdőív azon kérdéseiből készül, amelyek bizonyos jellemzőkkel rendelkező tanulók százalékos arányára kérdeznek rá az általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztályokban. Ezek a jellemzők a következők: • átlag feletti anyagi körülmények között élők; • nagyon rossz anyagi körülmények között élők; • rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők; • veszélyeztetettek; • az iskolában térítésmentesen vagy kedvezményesen étkezők; • ingyenes tankönyvben részesülők; • nevelési segélyben, szociális támogatásban részesülők; • szülei munkanélküliek; • szülei diplomával rendelkeznek. Az index kialakításához a változókat standardizáltuk, és ha szükséges volt, az előjelét is megváltoztattuk, hogy a nagyobb értékek jobb körülményeket jelentsenek; majd a standardizált értékek átlagát képeztük.

A tanulási nehézségekkel küzdők aránya alapján képzett index Az index a Telephelyi kérdőív azon kérdései alapján jött létre, amelyek bizonyos tulajdonságokkal rendelkező tanulók százalékos arányára kérdez rá az általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztályokban. Ezek a tulajdonságok a következők: • sajátos nevelési igényűek; • tanulási nehézségekkel küzdők; • évfolyamismétlők. Az index kialakításához a változókat standardizáltuk, és ha szükséges volt, az előjelét is megváltoztattuk, hogy a nagyobb értékek jobb körülményeket jelentsenek; majd a standardizált értékek átlagát képeztük.


Országos kompetenciamérés Országos jelentés

Recommend Documents