Országos Idegtudományi Intézet

Országos Idegtudományi Intézet ÖNKÖLTSÉG 2010. 1. oldal: összesen: 12

Iktatószám:

Országos Idegtudományi Intézet

ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06.

…………………………………… F igazgató

……………………………………. F igazgató gazdasági helyettese


I. AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA Az önköltség számítási szabályzat célja, hogy részletesen szabályozza az alap és vállalkozási tevékenység keretében el állított eszközök, elvégzett tevékenységek vagy nyújtott szolgáltatások tényleges közvetlen önköltségének meghatározására irányuló tevékenységet, továbbá alapul szolgáljon az önköltség számítás küls és bels ellen rzéséhez. Az önköltségszámítás feladata, hogy az 5, 6, 7 számlaosztályban rögzített kiadásokról (költségekr l) adatokat szolgáltasson saját el állítású eszközönként, tevékenységenként valamint szolgáltatásonként. Szervezetünk önköltség számítási szabályzata a következ tartalmaz el írásokat:

témákhoz kapcsolódóan

Költség, önköltség számítási fogalmak A kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényez k tartalma A közvetett (költséghelyen felmerült) elszámolásának felosztásának, módja

kiadások

(költségek)

Munkaszámok, azok nyilvántartása Az utókalkuláció alapját képez bizonylatok Az önköltség számítás és a könyvvitel adatai egyeztetésének módja


II. AZ ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT RÉSZLETES EL!ÍRÁSAI 1. Költség, önköltség számítási fogalmak

1.1. A költség A költség az eszköz (termék) el állítása, vagy szolgáltatás, tevékenység teljesítése érdekében felhasznált él - és holtmunka pénzértékben kifejezett összege. 1.2. Költségnem A költségnem a költségeknek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló Kormány rendeletben rögzített egységes számlakeret 5. számlaosztály számlacsoportjai szerint kijelölt és meghatározott címek szerinti csoportosítását jelenti. 1.3. Költséghely A költséghely a költségek felmerülésének helye, területileg elhatárolt szervezeti egység vagy részleg. Az itt felmerült költségek a felmerülésük alkalmával nem számolhatók el közvetlenül az eszközre (termékre), vagy szolgáltatásra, tevékenységre. Felmerülésükkor közvetlen költségnek nem min síthet k. Ezeknek a költségeknek azon része, amely az el állítással illetve a szolgáltatással szoros kapcsolatba hozható, a különféle teljesítményadatok segítségével a kalkulációs egységekre - ezen szabályzatban foglaltak szerint - átvezetend k. 1.4. Költségvisel Költségvisel az eszköz (termék) vagy szolgáltatás, tevékenység amelyre a költségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatók, amelynek el állítása, teljesítése érdekében a költségek felmerülnek. 1.5. A közvetlen önköltség, bekerülési (el állítási) érték A közvetlen önköltség, bekerülési (el állítási) érték (a tevékenység, a szolgáltatás, valamint a saját el állítású eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) egy meghatározott mennyiségi egységére jutó eszközfelhasználás (él munka, holtmunka) pénzben kifejezett összege.


A közvetlen önköltség, bekerülési (el állítási) érték közzé tartoznak azok a ráfordítások amelyek a.) a tevékenység végzése, a szolgáltatás nyújtás érdekében az eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) el állítása, üzembe helyezése, b vítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, b.) az el állítással, továbbá a szolgáltatás végzésével, bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá

nyújtásával

c.) az eszközökre (termékre), tevékenységekre, szolgáltatásokra megfelel mutatók, jellemz k segítségével elszámolhatók. Az el állítási költségek között kell elszámolni és így a bekerülési (el állítási) érték részét képezi! az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a szervezetünk (mint beruházó) által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját el állítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját el állítású termék tényleges beépítésekor, (és/vagy a szolgáltatásnyújtással) egyidej!leg. A közvetlen önköltség nem tartalmazhat: ) értékesítési költségeket és b.) az el állítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános (központi irányítás) költségeket. 1.6. A költségek könyvviteli elszámolása Az eszköz el állítása, a szolgáltatás teljesítése, a tevékenység végzése során felmerült költségek elszámolására - szervezetünk számlarendjében rögzítetteknek megfelel en három számlaosztály szolgál: a.) az 5. számlaosztály a költségeket költség-nemek szerint csoportosítva tartalmazza, a költségek költség-nemenkénti gy!jtését szolgálja, b.) a 6. számlaosztály a közvetett költségeket tartalmazza, a költségek felmerülésének helye szerinti gy!jtésére szolgál, c.) a 7. számlaosztály az eszközök el állítása, a szolgáltatások teljesítése során felmerült és az eszközök el állításával, szolgáltatás nyújtással összefüggésben közvetlenül (valamint a felosztás után a közvetetten) elszámolható költségek könyvviteli nyilvántartására szolgál. A 7. számlaosztály a költségvetésben meghatározott szakfeladat rend szerinti tagolásban tartalmazza a folyó kiadásokat. A szakfeladatok kiadásai (költségei) közvetlen és közvetett kiadásokból (költségekb l) tev dnek össze. 1.7. Az önköltségszámítás


Az önköltségszámítás olyan m!szaki-gazdasági tevékenység, amellyel megállapítható az el állított eszközök (termékek), a végzett szolgáltatás várható (tervezett) illetve tényleges közvetlen önköltsége, el állítási költsége. Az önköltségszámítás feladata, hogy adatokat szolgáltasson " a saját el állítású eszközök, szolgáltatások értékeléséhez, az el állítási értékének meghatározásához,

" a saját el állítású eszközök, szolgáltatások önköltségének tervezéséhez és megfigyeléséhez, " a gazdasági számításokhoz. 1.8. Az önköltségszámítás - kalkuláció formái Az önköltségszámítás - kalkuláció formái: " az el kalkuláció (el zetes önköltség), " az utókalkuláció (utólagos önköltség). Az el kalkuláció az a m!szaki-gazdasági tevékenység, amellyel a tevékenység, a szolgáltatás megkezdése el tt szervezetünk meghatározza a m!szaki és technológiai el írások betartása mellett - felhasználható él - és holtmunka mennyiségét és ebb l az érvényben lév árak és díjtételek, valamint személyi jelleg! ráfordítások figyelembevételével kiszámításra kerül az el állítandó termék, tevékenység, szolgáltatás terv szerinti önköltsége. El kalkulációt lehet készíteni minden olyan tevékenységre, amelynek költségkihatása van. Az utókalkuláció az a m!szaki-gazdasági tevékenység amellyel a termék, tevékenység, szolgáltatás befejezése után a ténylegesen felhasznált él - és holtmunka mennyisége és értéke alapján meghatározzuk az eszköz , tevékenység, vagy szolgáltatás tényleges közvetlen önköltségét, el állítási költségét.

2. A kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényez k tartalma 2.1. A kalkulációs séma Az egyes kalkulációs egységek közvetlen önköltségét, bekerülési (el állítási) értékét a következ kalkulációs séma szerinti részletezésben kell kiszámítani: a.)

Közvetlenül elszámolható személyi juttatások

b.)

Közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhel járuléka

c.)

Közvetlenül elszámolható anyagköltség

d.)

Egyéb közvetlen költségek

Együtt közvetlen önköltség (a+b+c+d+e)


2.2.

Saját kivitelezésben meghatározása

el állított,

felújított

tárgyi

eszköz

önköltségének

A saját kivitelezésben történ tárgyi eszköz (immateriális javak) el állítása, felújítása esetén az önköltség megállapításánál nemcsak a konkrét eszköz el állításával, kivitelezésével, szerelésével kapcsolatos közvetlen költségeket kell számításba venni, hanem a beruházás (felújítás) megszervezésével, lebonyolításával, m!szaki tervezésével kapcsolatosan felmerül , a tárgyi eszközök hozzárendelhet közvetlen költségeket is.

A tárgyi eszköz saját vállalkozásban történ el állításakor az el állítás közvetlen önköltségének része " az alapozási, szerelési költség, valamint " a próbaüzemeltetés költsége. 2.3 Az egyéb kisegít részlegek által küls megrendel k részére végzett (kiszámlázott) munkák, szolgáltatások önköltségének megállapítása A gépjárm! üzemeltetés, kazánház és energia-szolgáltatás által teljesített szolgáltatás egy egységére es kiadás összegét a 6. számlaosztály - szolgáltatáshoz kapcsolódó f könyvi számláján összegy!jtött kiadások (költségek) II/3. pontban meghatározottak szerinti felosztásával kell megállapítani. 2.4. A kalkulációs költségtényez k tartalma 2.4.1. Közvetlenül elszámolható személyi juttatás Közvetlenül elszámolható személyi juttatásként kell figyelembe venni - az egy-egy kalkulációs egységként meghatározott - a tevékenység, szolgáltatás teljesítése valamint az eszközök el állítása érdekében közvetlenül felmerült illetve kifizetett " alapilletményeket, " illetménypótlékokat és " egyéb kötelez pótlékokat. Kiadásként (költségként) egyaránt figyelembe kell venni " a teljes munkaid ben foglalkoztatottak, " a részmunkaid ben foglalkoztatottak, valamint " a nyugdíjasok és állományba nem tartozók részére teljesített kifizetéseket. Mind az el kalkulációban, mind az utókalkulációban a személyi juttatások összegén kívül, a személyi juttatások számfejtésének alapjául szolgáló munkaid t is fel kell tüntetni.


2.4.2. Közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhel járuléka A személyi juttatások munkaadót terhel járulékai a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékok, továbbá minden olyan adók módjára fizetend összeg, amelyet a személyi juttatások, vagy a foglalkoztatottak száma alapján kell megállapítani, függetlenül azok elnevezését l.

2.4.3. Közvetlenül elszámolható anyagköltség Közvetlen anyagköltségként kell kimutatni a kalkulációs egység terhére utalványozható anyagok értékét, így " a szakmai anyagok, " a beruházáshoz, felújításhoz felhasznált anyagok, " a karbantartó üzem által igénybe vett anyagok. A vásárolt anyagok, alkatrészek bekerülési (beszerzési) értékét képezi: " az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár, " a beszerzéssel, raktárba történt beszállítással kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási költségek összege, " a közvetít i tevékenység ellenértéke, díja, " a bizományi díj, " a beszerzéshez kapcsolódó adók (fogyasztási adó, jövedéki adó), " a vámterhek (vám, vámpótlék, vámkezelési díj), " fizetend (fizetett) illetékek, " az el zetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, " a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, " az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjak (környezetvédelmi termékdíj, szakért i díj). A közvetlen anyagköltség meghatározásához az anyagokat az anyagféleségek pontos meghatározásával kell az utókalkulációs lapon felsorolni! Anyagköltségként csak a ténylegesen felhasznált készletérték számolható el. A felhasználás anyagköltségét csökkenteni kell: " a fel nem használt és visszavételezésre kerül anyagok értékével,

Mind az el kalkulációban, mind az utókalkulációban az anyagköltség összege mellett az anyagok felhasználásának mennyiségi adatait is fel kell tüntetni.


2.4.4. Egyéb közvetlen költség (kiadás) Egyéb közvetlen költségként (kiadásként) kell kimutatni a kalkulációs egységre utalványozható (elszámolható) közvetlen dologi kiadásokat. (pld. szállítási és rakodási költség, a gépek (termel berendezések) bérleti díja. 3. A közvetett (költséghelyeken felmerült) kiadások (költségek) elszámolásának és felosztásának módja 3.1. Kazánház és energiaszolgáltatás Itt kell elszámolni a melegvizet, f!tést, g zt szolgáltató kazánok kiadásait (költségeit), továbbá - a saját üzemen kívüli - más szervek által szolgáltatott melegvíz, g z, távh kiadásait. A kiadások felosztásának alapja a felhasznált energia. 3.2. Gépjárm! üzemeltetés Itt kell elszámolni a gépjárm!vek üzemeltetésének összes kiadásait. Gépjárm!vek üzemeltetésével kapcsolatos kiadások elkülönítését biztosítani kell , annak érdekében, hogy a fajlagos költség megállapítható legyen. A kiadások felosztásának alapja:, teljesített kilométer. 4. Munkaszámok, azok nyilvántartása Munkaszám: a kalkulációs egységet jelöl szám. Minden egyes kalkulációs egységet, kalkulációs egységenként egyedi munkaszámmal kell megjelölni. A tevékenység (termék-el állítás), munkaszám kiadása el zi meg.

szolgáltatás

megkezdését

minden

esetben

Munkaszám kiadása el tt a tevékenység, szolgáltatás nem kezd dhet meg. A munkaszámokról év elejét l folyamatosan nyilvántartást kell vezetni. Az év közben törölt munkaszám a kés bbiekben nem használható fel újra. A nyilvántartást a szabályzat 1. számú melléklete szerinti tartalommal kell vezetni.


A munkaszámok kialakításáért és a nyilvántartás folyamatos vezetéséért .a pénzgazdálkodási osztályvezet a felel s. A munkaszám nyilvántartó által kiadott munkaszámokat az adott tevékenységgel, szolgáltatással kapcsolatos valamennyi bizonylaton fel kell tüntetni. Abban az esetben ha a korábban kiadott munkaszámok szerkezete (tartalma) év közben megváltozik, a változást minden, a munkaszámokkal dolgozó szervezeti egység, személy részére írásban ki kell adni. 5. Az utókalkuláció alapját képez bizonylatok 5.1 A kalkulációs egységekre közvetlenül elszámolható személyi juttatásokról és azok járulékairól .havonta feladást kell készíteni Felel s: Pénzgazdálkodási osztályvezet Határid : tárgyhónapot követ hó 20-a. 5.2A kalkulációs egységekre közvetlenül elszámolható anyagköltségekr l havonta feladást kell készíteni Felel s: Pénzgazdálkodási osztályvezet Határid : tárgyhónapot követ hó 20.-a.

5.3. Az egyéb közvetlen költségek részét képez közvetlen dologi kiadások összegér l havonta feladást kell készíteni Felel s: Pénzgazdálkodási osztályvezet Határid : tárgyhónapot követ hó 20.a. 5.4. Az egyes költséghelyeken elszámolt közvetett kiadások (költségek) felosztásához a kisegít részlegek vezet i havonta, biztosítják a könyvelés részére a számlarendben rögzített, a költségfelosztás alapját képez naturális mutatószámokat.

5.6. A költségek utalványozásának, elszámolásának bizonylati rendje A Számviteli törvény el írásai szerint minden gazdasági m!veletr l, eseményr l, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A számviteli, és ebb l következ en az önköltségszámítással kapcsolatos nyilvántartásokba csak szabályszer!en kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Az önköltségszámítás bizonylatainak kiemelt alaki és tartalmi kellékei a következ k:


" a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója, " a bizonylatot kiállító szervezeti egység megjelölése, " a gazdasági m!veletet elrendel személy vagy szervezet megjelölése, " az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, " a készletmozgások bizonylatain az átvev aláírása, " a bizonylat kiállításának id pontja, illetve kivételesen - a gazdasági m!velet jellegét l, id beni hatályától függ en - annak az id szaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatai vonatkoznak, " a (megtörtént) gazdasági m!velet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági m!velet okozta változások mennyiségi, min ségi és értékbeni adatai, " a bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az id szaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik. Az önköltségszámítás számvitelen belüli folyamatában az önköltségszámítás alapbizonylatai azonosak a számvitel analitikus, illetve szintetikus könyvelésének alapbizonylataival. A termeléssel, tevékenységgel, szolgáltatással összefügg következ k:

alapvet

bizonylatok a

" munkautalvány, " készletek állományváltozási bizonylata, " igénybe vett szolgáltatások bizonylata, " személyi jelleg! ráfordítások bizonylata, " értékcsökkenési leírás bizonylatai, " egyéb költségek bizonylatai, " közvetett költségek felosztásának bizonylatai.

6. Az önköltségszámítás és a könyvvitel adatainak egyeztetése 6.1. Az elkészített utókalkulációk adatai a könyvviteli nyilvántartásban szerepl adatokkal egyeztetni kell. Az egyeztetést az utókalkuláció befejezését követ en .30 napon belül egyeztetni kell. 6.2. Az önköltségszámítás és a könyvviteli adatok egyeztetésének eredményér l haladéktalanul tájékoztatni kell a , gazdasági vezet t.


Nyilvántartás a kiadott munkaszámokról


Országos Idegtudományi Intézet

Recommend Documents