ORSZÁGOS ERDŐKÁR NYILVÁNTARTÁS

ORSZÁGOS ERDŐKÁR NYILVÁNTARTÁS

ÚTMUTATÓ AZ ERDŐVÉDELMI KÁRBEJELENTŐ LAPHOZ

Előzmények Az egész társadalom számára mindig is nagy jelentőséggel bírt az erdeink egészségi állapota. Az erdőgazdálkodók egy adott köre az elmúlt pár évtizedben az erdővédelmi jelzőlapokon szolgáltatott információt az erdők egészségi állapotáról. Ezt a bejelentő rendszert váltja le és bővíti ki a most bevezetendő Erdőkár nyilvántartó rendszer. Ez a rendszer egységes erdővédelmi célú adatgyűjtést és hasznosítást foglal magában, alkalmazása valamennyi hazai erdőre kiterjed. Fontos jellemzője, hogy jogszabály alapján elvárt és az erdészeti hatóság által felügyelt, koordinált tevékenyégen alapul. Ez az útmutató elsősorban a jogosult erdészeti szakszemélyzet (JESz) számára készült, de iránymutatásul szolgál mindazoknak, akik – legyen szó erdészeti hatósági személyről, erdőgazdálkodóról, vagy más erdészeti szakemberről – az adatszolgáltatásban részt kívánnak venni. Mivel a JESz-re vonatkozóan az alábbi megállapítások kötelező érvényűek, ezért a továbbiakban ez az útmutató őket szólítja meg, mint a bejelentésre kötelezett személyeket. Az Erdőkár Nyilvántartás és az Erdővédelmi jelzőlapos rendszer viszonya Amíg az Erdőkár Nyilvántartás az ország összes erdejére vonatkozik és az erdészeti szakszemélyzet számára ír elő kötelezettséget, addig az Erdővédelmi jelzőlapos rendszer az erdőgazdálkodók egy körétől várta el az adatszolgáltatást, és korábban ez volt az alapja az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program (OSAP) felé való információ-szolgáltatásnak is. Az Erdőkár Nyilvántartás elindításával az Erdővédelmi jelzőlapos adatszolgáltatás – a párhuzamosság elkerülése érdekében – megszűnik, a 2012. év átmeneti év lesz. Mivel az OSAP egy évvel korábban határozza meg az adatszolgáltatás adott évre vonatkozó előírásait, így a 2012. évben még a gazdálkodók felé is fennáll a korábbi kötelezettség. Ezt a kötelezettséget az Erdőkár Nyilvántartás adatszolgáltatási nyomtatványán, az Erdővédelmi kárbejelentő lap kitöltésével és beküldésével lehet teljesíteni. Amennyiben a szakszemélyzet által egy adott kár bejelentésre került, akkor a gazdálkodó felé fennálló – ugyanarra a káreseményre vonatkozó, OSAP-os – kötelezettség is teljesítettnek tekintendő. Fentiekre hivatkozva, az állami erdőknél célszerű fenntartani – az erdővédelmi jelzőlapos adatszolgáltatásnál korábban működő – a bejelentő lapok összefogására, koordinálására kialakított gyakorlatot, nem megfeledkezve a szakszemélyzet személyes, aláírásával megerősített felelősségéről. A rendszer általános ismertetése A JESz köteles az általa észlelt, az erdei életközösséget meghatározó módon befolyásoló károsítást az erdészeti hatóság felé jelenteni. A bejelentés bizonylata a kétpéldányos „Erdővédelmi kárbejelentő lap”, melyeket a nyomtatványtömb tartalmazza. A tömb további része egy kódjegyzék, és egy kitöltési útmutató. A beküldött kárbejelentő lapoknak egy másolati példánya a nyomtatvány-tömbben marad, így a bejelentő személy a későbbiekben is rendelkezik információval az általa bejelentett károkról. A bejelentés címzettje mindig a MgSzH Erdészeti Igazgatósága (EI), mint erdészeti hatóság kell, hogy legyen. A teljesítés könnyítéseként a kárbejelentő lapok eljuttathatók a megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságaira is, ahonnan továbbítják azokat az EI-hez. A bejelentő lapok személyes leadása esetén a tömbben maradó példányt 2

célszerű ellenjegyeztetni a befogadóval. Mindezek mellett az erdészeti hatóság tervezi, hogy a közeljövőben megnyílik a lehetőség az elektronikus adatbeküldés előtt is. A kárbejelentés alapvetően két esetre bontható. A bejelentés egyik esete, amikor zárlati károsítót azonosítunk, vagy felmerül a gyanú, hogy zárlati károsító jelent meg az erdőben. Ekkor a káreseményt, illetve ezzel kapcsolatos gyanúnkat kötelező azonnal jelenteni az erdészeti hatóság felé, még akkor is, ha a kár mértéke elenyésző. A bejelentést helyszínelés, részletes vizsgálat követi majd, melyet az illetékes hatóság folytat le. A kárbejelentés másik, gyakoribb módja, hogy az erdei életközösség természetes mértékű folyamatait meghaladó káreseményt kell bejelenteni. Ilyen jelentősebb biotikus és abiotikus károk észlelése esetén ki kell tölteni a kárbejelentő lapot, majd eljuttatni azt az erdészeti hatóság részére. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy csak negyedévente juttassuk el a kárbejelentőket a hatósághoz, nem kötelező az azonnali jelentés. Ha nem folyamatos a kárbejelentő lapok beküldése, akkor az adott negyedév végén valamennyi, addig kitöltött lapot meg kell küldeni. Ha az adott negyedévben nem észlelt kárt a JESz (azaz az adott negyedévre egyetlen egy bejelentést sem küldött), akkor egy úgynevezett „0”-ás kárbejelentő lapot kell kiállítani és megküldeni, ezzel igazolva, hogy az általa kezelt erdőterületen nem találkozott káreseménnyel. Az erdőkár nyilvántartási rendszerről és az esetleges változásokról az MgSzH honlapja – www.mgszh.gov.hu – folyamatos tájékoztatást nyújt. Rendszer célja és hasznossága Az erdőkár nyilvántartó rendszer alapvető célja az erdőállomány egészségi állapotának regisztrálása, az egyes károsítók, károsítások megjelenésének, térbeli elhelyezkedésének, esetleges terjedésének nyomon követése, mindezekről országos helyzetkép kirajzolása annak érdekében, hogy a szükséges megelőző, védekező intézkedések időben meghozhatók legyenek, és mindezekről az érdekeltek kellő időben információhoz jussanak Mindezekre alapozva a rendszer továbbra is alapvető forrása az erdővédelmi prognózis füzeteknek, és része a gazdálkodók tájékoztatását szolgáló eszközrendszernek is. Kiemelt előnye, hogy széles körben, egységes keretben földrajzi területhez rendelten gyűjti a káradatokat. Magában foglalja a korábbi jelzőlapos rendszert, annak minden előnyével, beleértve annak szakértői hátterét is. A rendszer kiemelt célja továbbá az összegyűjtött információ minél szélesebb körben történő visszacsatolása a szakmai közönség felé. Ennek tervezett módja a honlapon történő tematikus térképek és adatsorok megjelenítése, valamint kiadványok és brosúrák készítése és terjesztése. Az ilyen típusú információterítés, ismeretterjesztés hasznára válik az erdők jó egészségi állapotának megőrzésén fáradozó szakembereknek és civileknek egyaránt. További információk az ERTI valamit az MgSzH honlapján találhatóak: www.mgszh.gov.hu www.erti.hu A rendszer működése A rendszer az Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer [EMMRE] eleme. A 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról rendelkezik arról, hogy az erdészeti szakszemélyzet a szakirányítási tevékenysége során kezelt erdőt ért károsításokat az erdészeti hatóság felé bejelentse. A rendszer üzemeltetését, a feldolgozás és elemzés munkáit, az erdészeti hatóság koordinálásával az MgSzH EI és az ERTI EVO munkatársai közösen végzik. 3

A bejelentés bizonylata - az erdővédelmi kárbejelentő lap A kár bejelentésére az erdővédelmi kárbejelentő lap szolgál, mely egy tömb formájában lesz az erdészeti hatóságnál elérhető. A szabványosított nyomtatvány-tömb a kétpéldányos alapbizonylaton kívül tartalmaz egy kitöltési útmutatót, kódjegyzéket, valamint azoknak az intézményeknek az elérhetőségeit, ahol lehetőség van a kitöltött lapok leadására. Felhívjuk az erdészeti szakszemélyzet figyelmét, hogy az erdővédelmi kárbejelentő lapon jelentett károkra csak akkor hivatkozhat az erdőgazdálkodó a hatósági eljárásokban (pl. erdősítés sikeres első erdősítési vagy befejezési határidejének módosítása Evt. Vhr. 29. § (5) bekezdés szerint), ha a kárbejelentőlap formai szempontból szabályosan került kitöltésre és aláírásra.

4

5

A kárbejelentő lap tartalma – kitöltési segédlet és a kitöltendő adatok értelmezése – A kárbejelentő lap több részre tagozódik, ezeket római számok jelölik az alábbi leírásban. A kitöltés tintával és nyomtatott betűkkel történjen. I. A kárbejelentést azonosító információk „0”-ás kárbejelentő lap igazolása Abban az esetben, ha az adott negyedévben a JESz az irányítása alá tartozó területek egyikére sem küldött be kárbejelentő lapot, s a területen nem észlelt káreseményt, akkor a negyedév lezárásakor „0”-ás bejelentőt kell küldjön az erdészeti hatóság felé! Jelölése „X”-szel a lap első sorának végén lévő négyzetben. A bejelentő személy neve, kódja, elérhetősége A bejelentést végző személy saját nevét és elérhetőségét tünteti fel a lapon. A bejelentő szerepköre függvényében (lásd: Bejelentő státusza) a kódok tartalma többféle lehet: - ha jogosult erdészeti szakszemélyzettől érkezik a bejelentés, akkor az erdészeti hatóságnál nyilvántartott szakirányítói kód [4 jegyű] írandó be. - ha az erdészeti hatóság alkalmazottja jár el a kár leírásakor, abban az esetben a dolgozókód [4 jegyű] megadása szükséges. A bejelentő státusza „Hatósági személy”. - ha erdőgazdálkodótól, és nem JESz-től érkezik a bejelentés, akkor az erdőgazdálkodói kódot kell megadni [8 jegyű]. Ez esetben a bejelentő státusza „Egyéb”. - az „Egyéb” státuszú bejelentő személyek lehetnek még: turista, vagy erdészeti oktató, kutató, stb. Ez esetekben a kód üresen marad. A név és a kód kötelező megadásán túl közvetlen elérhetőséget is megadhat a kárbejelentőlap kitöltője, ezzel megkönnyítve az esetleg későbbiekben szükséges kapcsolatfelvételt. (Lásd még a láblécben a „Hozzájárulás a kapcsolattartási információk kezeléséhez”.) A bejelentési periódusok - Negyedév A kárbejelentő lapokon annak a negyedévnek a sorszámát kell feltüntetni, amely időintervallumra a kárbejelentő lap vonatkozik. A negyedéveket az alábbi dátumokkal kell figyelembe venni: I. negyedév: január 01. – március 31. II. negyedév: április 01. – június 30. III. negyedév: július 01. – szeptember 30. IV. negyedév: október 01. – december 31. A kárbejelentő lapok beadásának a határideje is ehhez igazodik, az minden esetben az adott negyedév utolsó hónapját követő hónap 15-e. A beadás lehet folyamatos, de legkésőbb az adott határidőig jelenteni kell az észlelt károkat, illetve – ha nem került kár észlelésre – meg kell küldeni a „0”-ás lapot. A fentiek alól a zárlati károsítók kivételt jelentenek, mivel azokat észlelésüket követően azonnal jelenteni kell! A védekezési eljárás felgyorsítása érdekében javasolt az MgSzH EI felé megtenni a bejelentést!

6

A bejelentő státusza A kár leírását végző személy az alábbi státuszú lehet: „Jogosult erdészeti szakszemélyzet”, „Hatósági személy”, „Egyéb” (pl.: erdőgazdálkodó, erdészeti szakember, turista, stb.). II. A káresemények azonosító adatai Helység, tag, részlet vagy GPS koordináta (EOV) A rovat a káreseményhez tartozó károsított terület azonosítására szolgál. A károsított terület kötődhet a megadott erdőrészlethez, de lehet attól eltérő méretű is. Az első esetben az erdőrészlet, míg a második esetben az adott kárterület középpontjának azonosítására szolgál. Az összefüggő vagy egyben kezelt kárral érintett területet nevezzük „Érintett terület”-nek (lásd: Érintett terület). Megadása kétféle módon lehetséges: - Az erdészeti azonosítóval, ami annak a helységnek (helységhatárnak) a neve vagy számkódja, annak az erdőtagnak a száma és annak az erdőrészletnek a betűkódja, amely területén a károsítás fellépett. (Például: Sopron, 5 H ). - GPS koordinátákkal, amennyiben a terepen rendelkezésre áll GPS készülék, akkor az abból kiolvasott koordináták megadása is megfelelő. A koordináta a károsítás feltételezett súlypontját jelölje. A GPS koordináták megadása EOV rendszerben kell, történjen! (EOV: északi koordináták 43 000 – 370 000 között; keleti koordináták 425 000 – 940 000 között) Fafaj A károsítással érintett fafajt, vagy fafajokat kell megnevezni az 4. számú kódjegyzékben ismertetett fafaj lista alapján. Ha több fafajt is érint a kár, akkor az esetek többségében mindegyiket külön sorban kell feltüntetni. Lásd példák 3. és 8. sorában. III. A káresemény adata Károsítás kód Az idevonatkozó információkat a zárlati károsítókra nézve az 1. számú kódjegyzékben, míg a többi erdei kár tekintetében a 2. számú kódjegyzékben feltűntetett károsítás kódok alapján kell kitölteni az észlelt károsításhoz tartozó kóddal [3 jegyű]. Kármérték Az érintett területen egy adott fafajra a kódjegyzék iránymutatásai szerint megállapítható károsodások átlagértékét jelenti*. Megadása 10%-os pontossággal szükséges. Példa: Ha egy adott fafaj egyedeinek a felét 20%-ban, egy negyedét 10%ban illetve a maradékát pedig 30%-ban érte lombvesztés, akkor a területre a 20%-os átlag elfogadható. Ha a területen jelentős eltérés tapasztalható a kár mértékében, akkor külön sorban kell leírni. Példa: Ha egy adott fafaj egyedeinek a felét 70%-ban, a másik felét 10%-ban érte lombvesztés, akkor a területre a 40%-os átlag NEM fogadható el. Ez esetben külön sorban kell megadni, illetve a Megjegyzés rovatban utalni lehet a térbeli elkülönítésre. (Pl.: Az 5. sor a részlet DK-i sarkában, 6. sor a részlet É-i sarkában). *A kármérték megadásánál az alábbi két kivétel esetén a petecsomó illetve a hernyófészkek darabszámát is jelezni kell ebben a rovatban! A jelölés 1-2-3 számjegyekkel a következők szerint: 7

Gyapjaslepke petecsomó Jelölés 500 darab alatt / 0,1 ha 1 500 – 1 000 darab / 0,1 ha 2 1 000 darab felett / 0,1 ha 3 Lásd még „Példák értelmezése” 1-2 sor!

Aranyfarú lepke hernyófészek 1 - 2 darab / faegyed 3 - 10 darab / faegyed 10 darab felett / faegyed

Érintett terület A károsítással érintett faállomány területe. A károsítással érintett faállományt körülhatárolva a mért vagy becsült területet jelenti, hektárban. A lehatárolás nem kell, hogy megegyezzen az erdőrészlet területével, annál kisebb vagy nagyobb is lehet. - Ha az érintett terület megegyezik az erdőrészlet területével, akkor egy „R” betűt elegendő beírni, a rendszer át fogja venni az erdőrészlet Adattári területét. - Ha egy részleten belül több kis területű, de azonos kárral és kármértékkel érintett terület található, akkor ezek területe összevonható. - Ha az érintett terület nagyobb, mint a károsítás súlypontjába (gócpontjába) eső erdőrészlet, akkor az erdőrészlet jel csupán a hely beazonosítására szolgál, a terület ez esetben meghaladhatja az erdőrészlet területét. Ilyen esetekben a több erdőrészleten túlnyúló érintett terület nem lehet tetszőleges nagyságú. A több erdőrészletet magába foglaló, de csak egyetlen erdőrészlet jellel azonosított érintett terület maximális mérete 15 hektár. Példa: az alábbi képen a súlyponti (gócponti) erdőrészlet a 8B, a sraffozással jelzett károsítás azonban túllépett az erdőrészlet határán, így az érintett terület is nagyobb, és ez egy sorban leírható. Ha az érintett terület a 7C erdőrészletet is teljes egészében magába foglalná, akkor ajánlott azt külön jelölni. Ha az érintett terület a 7C erdőrészletet is teljes egészében magába foglalná, és összességében meghaladná a 15 hektárt, akkor mindenképpen külön sorban kell leírni!

Érintett fatömeg Azoknál a káreseteknél, ahol a károsítás közvetlenül az élőfakészlet pusztulását vagy kitermelését is maga után vonja – ilyen esetek a széldöntés, széltörés, a hótörés, a tűzkár, a hódkár vagy adott fafaj jelentős pusztulása –, ott a károsítással érintett egyedek mért vagy becsült fatömege tekintendő érintett fatömegnek. Megadása m3-ben szükséges. 8

Ha egy erdőrészleten belül az adott fafaj teljes pusztulása áll elő, akkor az „R” betű ebben a rovatban történő megadásával az erdőrészlet adott fafajának Adattári fatömege lesz átvéve az erdőkár nyilvántartó rendszerben. Észlelés Ebben a mezőben a kár észlelésének hónapját és napját kell számokkal beírni. IV. Védekezés Védekezés módja Az illetékes hatóság által előírt, vagy a JESz által választott, és az illetékes hatósággal egyeztetett védekezési eljárást kell feltüntetni a 3. számú kódjegyzék alapján. Védekezés állapota Azt szükséges jelezni ebben a mezőben, hogy a szakmailag indokolt védekezési eljárás még csak terv (T – tervezett), vagy már a megvalósulás szakaszába lépett (V végrehajtott). Jel Alapesetben a kitöltése „0” vagy elhagyható (üres). Szükség esetén ebben a mezőben lehet a károsítást, bejelentést minősítő információkat megjeleníteni. Három ilyen eset lehetséges: - Ha a károsító zárlati-károsító. Jele: Z. - Ha egy korábbi károsítás megújuló, erősödő formában jelentkezik, azaz két vagy több egymást követő negyedévben jelenik meg ugyanott, ugyanaz a károsító. Jele: F – az előzmény felülírandó és az újonnan megadott adatsor kerül a helyére. - Ha egy korábbi károsítás továbbterjedése lép fel, akkor az ismételt bejelentés megadható. Jele: H – a bejelentett károsítások hozzáadódnak a már meglévőhöz. (További magyarázatként: az „F”, felülírandó károsítás esetén törlésre kerül az adott erdőrészletre és adott kárra korábban lejelentett információ, míg a „H” hozzáadandó károsítás esetén megmarad a korábbi adat és feldolgozáskor további, önálló információként kerül felhasználásra.) V. További információk, hitelesítés Hozzájárulás a kapcsolattartási információk kezeléséhez A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 3. §-ában foglaltak alapján a bejelentő hozzájárulása szükséges a fejlécben megadott elérhetőségi adatok további kezeléséhez. Az erdészeti hatóság garantálja, hogy a megadott elérhetőségi adatokat 3. személy részére nem adja át, és azokat kiértesítési és kapcsolat felvételi célokra használja. Megjegyzés Az egyéb pontokban nem definiált, de a kitöltő szerint fontosnak vélt információt lehet itt megadni. Ha a megjegyzés egy konkrét kárhoz köthető, akkor a károsítás sorának a számát a megjegyzésben szükséges feltüntetni! A bejelentő aláírása Kötelezően megadandó! Kelt Kötelezően megadandó!

9

A példák értelmezése: 1-2 sor: Egy gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőrészletben, ugyanazon a területen, jelent meg a károsító (gyapjaslepke hernyó), de több fafajon és különböző mértékben, ezért két külön sorban lett leírva. A kármérték megadásának egyik kivételes esete, amikor a petecsomók darabszámának jelölését is meg kell adni! 3. sor: A Harka 8B (Lásd: kép a 8. oldalon!), cseres kocsánytalan tölgyes erdőrészlet a gócpontja tölgyilonca károsításának. Mindkét fafajt ugyanazon a területen és azonos mértékben sújtotta a károsító, ezért, az egyszerűsítés érdekében összevonható a két fafaj. Egyéb szempont a kár leírása során, hogy a Harka 8B (területe: 4,3 ha) az érintett terület (7,9 ha) gócpontja, csak azonosítja a károsítás földrajzi helyét. A többi információt (lehatárolás, terület) a bejelentő határozza meg. 4. sor: Egy több erdőrészletet magába foglaló lucfenyves állomány komoly széldöntést, széltörést szenvedett. Ebben az esetben, több erdőrészletben, de azonos kár, egy fafajon pusztított, ezért egy sorba írható. Mivel kidőlt, letört fáknak becsülhető az érintett fatömege is, ezért az is beírásra került. Védekezésként egészségügyi termelést hajtható végre. 5-6 sor: Egy akácos erdőrészletben, két egymástól elkülönülő területen, azonos kár (aszály) jelent meg, a fafaj azonos, de az aszálykár mértéke eltérő. 7. sor: Egy erdőrészletben, egyféle fafajon fellépő kár. A bejelentő személy szándéka szerint az érintett fatömeg az Adattári adat alapján legyen figyelembe véve. Az egyéb védekezés (99-es kód) a tűzoltást jelenti, amit már elvégeztek. 8. sor: Több erdőrészletben, azonos kár (gyökérrontó tapló) jelent meg, fenyő fafajokon. A kár erélye azonos mértékben jelentkezett, ezért egy sorban lehet feltűntetni a két fafajt. 9. sor: A károsítással érintett területet EOV koordináta azonosítja. A védekezés villanypásztor kerítéssel történik, aminek az építése megkezdődött. 10. sor: Egy bükkös erdőrészletben bóbitás bükkszú jelentős mértékben károsít. A rovarrágás az erdőrészlet teljes faállományára kiterjedt és az érintett terület megadása „R” betűvel történt. Ebben az esetben az Adattári terület lesz figyelembe véve. 11. sor: A károsítással érintett területet EOV koordináta azonosítja. Mivel „R” betű jelöli az érintett területet. Ezért az megegyezik annak az erdőrészletnek a területével, amelyikben a koordináta lett mérve. Továbbá „R” betű jelöli az érintett fatömeget is, ezért ezt az adatot is az Adattár alapján veszi figyelembe a kárnyilvántartó rendszer. 12. sor: Kis elegyarányban, nagyobb területen elszórtan szereplő fafajt (szelídgesztenye), nagymértékben ér károsítás (szelídgesztenye kéregrák). Ez esetben, a több kisebb terület, gócpont ellenére a részlet teljes területét kell megadni. Az Adattári összekapcsolás után, a SZG elegyarány szerinti területével számol a rendszer. 13. sor: Az erdőrészletben megjelent kárra (gyökérrontó tapló) jellemző, hogy mozaikosan jelenik meg a területen. Az érintett terület ez esetben a több kisebb terület összegét jelenti.

12

Az „R” betűs jelölés Ha az Érintett területhez, vagy az Érintett fatömeghez az „R” betű kerül beírásra, akkor az érintett erdőrészlet adatot az Adattár szerint veszi figyelembe az erdőkár nyilvántartó rendszer. Az Adattár az Országos Erdőállomány Adattárat jelenti.

Ismerettár Úgy az erdővédelmi kárbejelentő lap kitöltéséhez, mint az erdők egészségi állapotának megítéléséhez egyaránt rendelkezni kell a szükséges szakismerettel. Az erdésznek alapvető érdeke, hogy tisztában legyen az erdő egészségét, normális fejlődését fenyegető veszélyekkel, biotikus és abiotikus károkkal. Az erdővédelmi kárbejelentő lap kitöltéséhez szükséges, illetve e témában további ismeretek megszerzéséhez az alábbi (nem teljes körűen felsorolt) források javasoltak: Könyv Képes útmutató és kódjegyzék az erdővédelmi jelzőlapok kitöltéséhez Hirka Anikó, Csóka György – Agroinform Kiadó, Budapest, 2006. (A kötetben található kódjegyzék az erdővédelmi kárbejelentő lap kitöltéséhez nem használható!) Erdei károsítók Szerk.: Dr. Pagony Hubert – Erdőrendezési Szolgálat, Budapest, 1993. Tölgyeken előforduló károsítók és kórokozók Lakatos Ferenc, Szabó Ilona – Mg. Szaktudás Kiadó 2005. Lágy lombos fajokon előforduló károsítók és kórokozók Lakatos Ferenc, Szabó Ilona – Mg. Szaktudás Kiadó 2002. Fenyőfélék kártevői és kórokozói Lakatos Ferenc, Szabó Ilona – Mg. Szaktudás Kiadó 2001. Erdővédelemtan Szerk.: Dr. Varga Ferenc – Mg. Szaktudás Kiadó 1997 Erdészeti rovartan Tóth József – Agroinform Kiadó, Budapest, 1999.

Honlap Magyarországi zárlati károsítók listája http://www.mgszh.gov.hu/data/cms/143/023/Karanten_karositokt.pdf Erdővédelmi prognózisfüzet (2010-2011) http://www.mgszh.gov.hu/data/cms/137/304/EV_prognozis_2010__2011.pdf

13

A kárbejelentés menete – az észleléstől a beadásig – Az erdész szakember napi munkája során szembesülhet az erdőben fellépő, különböző nem kívánatos jelenségekkel (széldöntés, falopás, rovarrágás, szemétlerakás). Ezek közül erdővédelmi szempontból a biotikus károsítók és kórokozók valamint az abiotikus természeti károk jelentenek problémát. Ilyen, nem az erdei folyamatok részét képező káresemény észlelésekor az Erdővédelmi kárbejelentő nyomtatványon jelenteni kell a tapasztaltakat. Első lépésben azonosítani kell az adott kárféleséget, majd a helyét (hely-tag-részlet vagy GPS koordináta), kiterjedését (érintett terület, érintett fatömeg), erősségét (kármérték) is meg kell határozni. Végül a rendelkezésre álló információk alapján a kárbejelentő kitöltése és ellenjegyzése szükséges. Az ilyen módon kitöltött nyomtatvány bizonylatként szolgál a káreseményről. A tömb 2 példányos lapokat tartalmaz, amelyből a perforált példányt ki kell tépni, míg a tőpéldány (másolat) a tömbben marad. A tömb formátum a JESz gyakorlatában használatos bejelentési forma. Más személyek részére az MgSzH honlapjáról letölthető 1 példányos nyomtatvány is használható. A kár beazonosítása során meg kell győződni arról, hogy zárlati (karantén) vagy egyéb károsító/kár lépett-e fel. Amennyiben zárlati károsító megjelenése valószínűsíthető, azonnal jelezni kell az erdészeti hatóság felé! A védekezési eljárás felgyorsítása érdekében javasolt az MgSzH EI felé megtenni a bejelentést! Egyéb esetekben minden negyedév elteltével kell a kitöltött lapokat az erdészeti hatósághoz eljuttatni! Negyedévenként megadott jelentési határidők: I. negyedév – április 15. III. negyedév – október 15.

II. negyedév – július 15. IV. negyedév – január 15.

A negyedév végére a kitöltött kárbejelentő lapokat a megadott határidőre el kell juttatni az erdészeti hatóság részére. Ez postai úton, vagy személyes átadással is történhet. Személyes átvétel esetén, még amikor mindkét példány a tömbben van, rá kell írni az átveendő lapokra az átvétel dátumát, illetve az átvevő hatósági személy aláírja valamennyi lapot. Ez után lehet kitépni a lapokat, így a másodpéldányon a dátum és az átvevő ellenjegyzése. A tervek szerint a jogosult erdészeti szakszemélyek részére hamarosan elérhető az ügyfélkapun történő adatszolgáltatás is. Ez esetben nem papíron, hanem elektronikus úton kell a bejelentő lapot kitölteni. A bizonylat is elektronikus formában tárolt. Beküldési cím: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 1024 Budapest, Frankel Leó út 42-44. E-mail: [email protected] .

14

1. Kódjegyzék Magyar név

Tudományos név

Károsítás kód

Tápnövény

Kármérték

KARANTÉN ROVAROK OKOZTA KÁROSÍTÁSOK Kőrisrontó karcsúdíszbogár Simahátú csillagoscincér Szelídgesztenye gubacsdarázs Szemcséshátú csillagoscincér

Agrilus planipennis Anoplophora glabripennis Dryocosmus kuriphilus Anoplophora chinensis

901 902 903 904

Kőris Polifág lombos fákon Szelídgesztenye Polifág lombos fákon

A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított hajtások aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal

KARANTÉN GOMBA KÓRÓKOZÓK Barnafoltos tűlevél elhalás Fenyő szurkos elhalás

Micosphaerella darnessii Gibberella circinata

905 906

Pinus fajok Fenyők

A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal

Hirtelen tölgypusztulás

Phytophthora ramorum

907

Tölgyek

A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal

Vörössávos tűlevél elhalás

Micosphaerella pini

908

Pinus fajok

A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal

KARANTÉN EGYÉB BIOTIKUS KÁROK Fenyőrontó fonálféreg

Bursaphelenchus xylophilus

909

Pinusok

A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal

Várható karantén károsítók elnevezése, kárazonosítója, kármértékek

2. Kódjegyzék Magyar név

Tudományos név

Károsítás kód

Tápnövény

Kármérték

ROVAROK OKOZTA KÁROSÍTÁSOK I. Akác gubacsszúnyog

Obolodiplosis robiniae

001

akác

A lárvák által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal

Akác hólyagos moly Akáclevél aknázómoly

Parectopa robiniella Phyllonorycter robiniella

002 003

akác akác

Akácpajzstetű

Parthenolecanium corni

004

akác

Amerikai fehér medvelepke Aranyfarú lepke hernyó

005 006

polifág lombos fákon polifág lombos fákon

007

polifág lombos fákon

Az érintett faegyedek aránya 10%-os pontossággal / 1,v.2, v.3

Araszoló lepke fajok Barna levélszövő Bóbitás bükkszú Bögölyszitkár

Hyphantria cunea Euproctis chrysorrhoea Euproctis chrysorrhoea fészek Geometridae Clostera anastomosis Taphrorychus bicolor Paranthrene tabaniformis

A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A károsított hajtások, ill. vékonyágak aránya 10 %-os pontossággal A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal

008 009 010 011

polifág lombos fákon polifág lombos fákon bükk nyárak, füzek

Bükk bolhaormányos

Rhynchaenus fagi

012

bükk

Bükk gyapjaspajzstetű Bükklevél gyapjastetű Cserebogár pajor Darázslepke Drótféreg Egyéb cserebogár fajok Fehér nyár aknázómoly Fehérfoltos fenyőbogár Fekete nyár aknázómoly Fenyődarázs félék Fenyőilonca Gyapjaslepke hernyó Gyapjaslepke petecsomó Gyapottok bagolylepke Gyűrűslepke

Cryptococcus fagisuga Phyllaphis fagi Melolontha spp. lárva Sesia apiformis Elateridae Egyéb cserebogár fajok Phyllocnictis xenia Pissodes notatus Phyllocnictis suffusella Diprionidae Rhyacionia buoliana Lymantria dispar hernyó Lymantria dispar pete Helicoverpa armigera Malacosoma neustria

013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027

bükk bükk polifág nyárak polifág polifág fehér nyár Pinus fajok fekete nyár Pinus fajok Pinus fajok polifág polifág polifág polifág lombos fákon

A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A lárvák és imágók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A károsított fatörzsek aránya 10%-os pontossággal A faegyedek leveleinek átlagos károsítottsága 10%-os pontossággal A csemetepusztulás átlagértéke 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A csemetepusztulás átlagértéke 10%-os pontossággal A bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Az álhernyók által okozott átlagos tűveszteség 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Az érintett faegyedek aránya 10%-os pontossággal / 1,v.2, v.3 A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal

Aranyfarú lepke hernyófészek

Magyar név

Tudományos név

Károsítás kód

Tápnövény

Kármérték

ROVAROK OKOZTA KÁROSÍTÁSOK II. Kanyargós szil levéldarázs Kis nyárfacincér Kőris gömbormányos Kőrisbogár Lombormányosok Levélsodró eszelények nyárakon Levéltetvek Lucfenyő gubacstetvek Lucfenyő levéldarázs Májusi és erdei cserebogár rajzás Nagy fenyőormányos Nagy kendermagbogár Nagy nyárfacincér Nyár karcsúdíszbogár Nyárfa apróbagoly Nyárfa gyapjaslepke Nyárkéregtetű

Aproceros leucopoda Saperda populnea Stereonychus fraxini Lytta vesicatoria Phyllobius spp. Byctiscus spp. Aphidoidea Sacchiphantes spp. Lygaeonematus abietinus Melolontha spp. imágó Hylobius abietis Peritelus familiaris Saperda carcharias Agrilus suvorovi populneus Nycteola asiatica Leucoma salicis Phloeomyzus passerinii

028 029 030 031 032 033 034 035 036 037 038 039 040 041 042 043 044

szilek nyárak kőrisek kőrisek polifág polifág lombos fákon polifág lombos fákon lucfenyő Picea fajok polifág lombos fákon polifág fenyőkön polifág nyárak nyárak, füzek nyárak, füzek nyárak, füzek nyárak

Nyárlevelészek

Melasoma spp.

045

nyárak, füzek

Sárga szövődarázs Szúfélék Tarka égerormányos Tollas púposszövő

046 047 048 049

Pinus fajok polifág fenyőkön nyárak, füzek juharok

050

tölgyek

A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal

Tölgy földibolha Tölgy kéregpajzstetű Tölgy levélaknázó

Acantholyda hyeroglyphica Scolytidae Cryptorrynchus lapathi Ptilophora plumigera Thaumetopoea processionea Haltica quercetorum Kermes quercus Tischeria ekebladella

Az álhernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A károsított levelek és hajtások aránya 10%-os pontossággal A friss gubacsok által károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal Az álhernyók által károsított vezérhajtások aránya 10%-os pontossággal A bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A károsított csemeték aránya 10%-os pontossággal A bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A lárvák és a bogarak által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal Az álhernyók által okozott átlagos tűvesztés 10 %-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal

051 052 053

KST, ritkán más fajok KST, ritkán más fajok tölgyek

Tölgy Phylloxera fajok

Phylloxera spp.

054

tölgyek

A lárvák által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A tetvek által okozott átlagos lombfelület veszteség (lombelszíneződés) 10%-os pontossággal

Tölgyilonca és más tölgylevél sodrómoly fajok

Tortrix viridana

055

tölgyek, ritkán más fajok

Tölgy búcsújáró lepke

A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal

Magyar név

Tudományos név

Károsítás kód

Tápnövény

Kármérték

ROVAROK OKOZTA KÁROSÍTÁSOK III. Tölgymakk zsuzsokfélék

Curculio spp.

056

Vadgesztenye-sátorosmoly Vetési bagolylepke Vöröslábú címerespoloska Zöld karcsúdíszbogár Egyéb lombfogyasztó rovar Egyéb xylofág rovar Egyéb rovar

Cameraria ohridella Agrotis segetum Pentatoma rufipes Agrilus viridis

057 058 059 060 061 062 099

tölgyek, bükk, mogyoró, szelídgesztenye vadgesztenye polifág polifág polifág lombos fákon

A lehullott makkok átlagos fertőzöttsége („lyukas” makkok aránya) 10%-os pontossággal A hernyók által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A károsított csemeték aránya 10%-os pontossággal A károsított levelek és hajtások aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A lárvák által okozott átlagos lombfelület veszteség 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal

ATKÁK OKOZTA KÁROSÍTÁSOK Akác gubacsatka

Vasates robiniae

101

akác

Az atkák által károsított hajtások aránya 10 %-os pontossággal

GERINCESEK OKOZTA KÁROSÍTÁSOK Pocok és egyéb rágcsáló rágás Hódkár Nyári vadkár - rágás Nyári vadkár – hántás Nyári vadkár - dörzsölés Téli vadkár - rágás Téli vadkár – hántás Téli vadkár - dörzsölés

Microtus arvalis és egyéb rágcsálók Castor fiber rágás

201

Polifág

A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal

202 203 204 205 206 207 208

Polifág Polifág Polifág Polifág Polifág Polifág Polifág

A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal

GOMBA KÓRÓKOZÓK I. Bükk levélbarnulást okozó gomba Apiognomonia errabunda Erdeifenyő hajtásgörbítő gomba Melampsora pinitorqua Erdeifenyő tűkarcgomba Lophodermium seditiosum csemetekertben Erdeifenyő tűkarcgomba fiatalosban Lophodermium pinastri Feketefenyő hajtáspusztulás Fenyő csemetedőlés Fitoftórás éger pusztulás Phytophtora alni

301 302

bükk Pinus fajok

A fertőzött lombfelület aránya 10%-os pontossággal A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal

303

erdeifenyő, feketefenyő

A csemeték átlagos tűvesztesége (tűvörösödés) 10%-os pontossággal

304 305 306 307

erdeifenyő, feketefenyő erdeifenyő, feketefenyő fenyők mézgás éger

A faegyedek átlagos tűvesztesége (tűvörösödés) 10%-os pontossággal A faegyedek átlagos tűvesztesége (tűvörösödés) 10%-os pontossággal A fertőzött csemeték aránya 10%-os pontossággal A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal

Magyar név

Tudományos név

Károsítás kód

Tápnövény

Kármérték

GOMBA KÓRÓKOZÓK II. Fomopszisos akác kéregrák Gyökérrontó tapló Kőris hajtáspusztulás Nyár és fűz rozsdagombák Nyár kéregfekély Szelídgesztenye kéregrák Szil gutaütés Tölgy lisztharmat

Phomopsis oncostoma Heterobasidion annosum Chalara fraxinea Melampsora spp. Cryptodiaporthe populea Cryphonectria parasitica Ophiostoma novo-ulmi Microsphaera alphitoides

Egyéb gomba kórokozó

308 309 310 311 312 313 314 315

akác polifág fenyőkön magas kőris, magyar kőris nyárak, füzek nyárak szelídgesztenye, tölgyek szilek tölgyek

399

A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal Károsított terület aránya 10%-os pontossággal A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal A fertőzött lombfelület aránya 10%-os pontossággal A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal A fertőzött lombfelület aránya 10%-os pontossággal A fertőzött lomb- v. tűfelület aránya 10%-os pontossággal v. a fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal

NÖVÉNYI KÁROSÍTÓK Fehér fagyöngy Sárga fagyöngy (Fakín)

Viscum album Loranthus europeus

401 402

polifág tölgyek, szelídgesztenye

A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal A fertőzött faegyedek aránya 10%-os pontossággal

FAPUSZTULÁSOK Bükk pusztulás Cser pusztulás Fenyő pusztulás Kocsányos tölgy pusztulás Kocsánytalan tölgy pusztulás Egyéb fafaj pusztulás

Fagus sylvatica pusztulás Quercus cerris pusztulás

501 502 503 Quercus robur pusztulás 504 Quercus petraea pusztulás 505 599

bükk cser fenyők KST KTT

A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal

ABIOTIKUS KÁROK Aszálykár Erdei tűzkár Homokverés Hótörés Kései fagy csemetekertben Kései fagy fiatalosban Nyári jégkár Nyári vízkár Széldöntés, széltörés Téli jégkár Zúzmarakár

601 602 603 604 605 606 607 608 609 610 611

A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított csemeték aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított csemeték aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal

Magyar név

Tudományos név

Károsítás kód

Tápnövény

Kármérték

EMBER OKOZTA KÁROSÍTÁSOK Szakszerűtlen fahasználat Erdőben elhelyezett hulladék Vegyi anyag hatása Egyéb emberi hatás

701 702 703 799

A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal A károsított csemeték aránya 10%-os pontossággal A károsított faegyedek aránya 10%-os pontossággal

ISMERETLEN KÁR Ismeretlen kár

000

Károk elnevezése, kárkódok, kármértékek

3. Kódjegyzék Kód

Védekezés módja

10 21 22

Erdőművelési rendszabályok (pl. egészségügyi termelés) Környezetkímélő szerek (biopreparátumok, kitinszintézis gátlók) alkalmazása földi géppel Környezetkímélő szerek (biopreparátumok, kitinszintézis gátlók) alkalmazása légi úton

31 32 41

Inszekticidek (rovarölőszerek) alkalmazása földi géppel Inszekticidek (rovarölőszerek) alkalmazása légi úton Fungicidek (gombaölőszerek) alkalmazása földi géppel

42 50

Fungicidek (gombaölőszerek) alkalmazása légi úton Rágcsálóirtás (pl. Redentin)

61

Villanypásztor

62

Egyedi védelem vadkár ellen

63

Vadriasztószer

70

Feromon

99

Egyéb (be nem sorolható)

A védekezési módok kódjai

4. számú kódjegyzék Magyar név amerikai (vörös) kőris amerikai mocsártölgy bálványfa barkócaberkenye budai berkenye csertölgy déli berkenye ezüst hárs ezüst juhar fehér akác fehér eperfa fehér fűz fehérnyár szürkenyár fekete dió feketegyűrű (tatár) juhar feketenyár gyertyán hamvas éger házi berkenye hegyi juhar hegyi szil japánakác jegenyenyár kecskefűz keleti gyertyán kései meggy keskenylevelű ezüstfa kislevelű hárs kocsányos tölgy kocsánytalan tölgyek korai juhar közönséges bükk közönséges dió közönséges nyír lepényfa lisztes berkenyék madárberkenye madárcseresznye magas kőris magyar kőris magyar tölgy mezei juhar

Erdőtervi betűjel

Erdőtervi kódszám

AK MT BL BABE BUBE CS DBE EH EZJ A EP FFŰ FRNY SZNY FD TJ FTNY GY HÉ HBE HJ HSZ JA JNY KFŰ KGY KM EZ KH KST KTT KJ B KD NYI GL LBE MBE CSNY MK MAK MAT MJ

633 184 882 665 663 211 666 833 615 511 658 811 741 742 641 616 744 411 822 662 611 621 684 746 814 419 655 685 831 111 121 612 311 642 841 683 664 661 651 631 632 182 613

Magyar név mezei szil mézgás éger molyhos tölgy nagylevelű hársak nemes füzek nemes nyarak nyugati ostorfa rezgőnyár sajmeggy szelídgesztenye szőrös nyír tiszaháti nyár törékeny fűz törökmogyoró turkesztáni szil vadalma vadgesztenye vadkörte vénic szil virágos kőris vörös tölgy zöld juhar zselnicemeggy atlasz cédrus erdeifenyő és fajtái európai vörösfenyő és fajtái feketefenyő és fajtái kaukázusi jegenyefenyő kék duglászfenyő keleti tuja közönséges boróka közönséges jegenyefenyő lucfenyő és fajtái mocsárciprus nyugati tuja oregoni hamisciprus simafenyő szürke duglászfenyő tiszafa zöld duglászfenyő

Erdőtervi betűjel

Erdőtervi kódszám

MSZ MÉ MOT NH NFŰ NNY NYO RNY SM SZG SNYI TNY TFŰ TMO TUSZ AL VG KT VSZ VK VT ZJ ZSM AC EF VF FF KJF KDF KTH KBO KJF LF MC NYTH OC SF SZDF TF ZDF

622 821 181 832 819 799 682 743 652 667 842 745 813 688 624 656 881 657 623 634 183 614 654 971 911 941 921 962 952 986 981 965 931 984 987 983 912 985 951

A fafajlista a 153/2009 (XI.13) FVM rendelet alapján készült.

Beküldési cím: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 1024 Budapest, Frankel Leó út 42-44. E-mail: [email protected]

Az erdővédelmi kárbejelentő lapot befogadó további irodák:

Erdészeti Tudományos Intézet - Erdővédelmi Osztály

Tel: 06 37 320 129 Cím: 3232 Mátrafüred, Pf.:2.

Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

Tel: 06 72 522 040

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

Tel: 06 76 501 701

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Tel: 06 46 531 020 Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

Tel: 06 52 521 020

Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

Tel: 06 36 510 570

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

Tel: 06 28 532 301

Somogy Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

Tel: 06 82 529 200

Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

Tel: 06 94 512 980

Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

Tel: 06 88 576 000

Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

Tel: 06 92 549 670