ORSZÁGISMERET FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-11. évfolyam
Földünk és környezetünk – nyelvi előkészítő osztály gimnáziumi képzés Évfolyam 9. 10. 11. 12. Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám Kerettantervi óraszám
2
72
2
72
2
72
2
72
2
72
2
72
Helyi többletóra Speciális képzés többletórája Helyi tantervi óraszám
Magyarország természetföldrajzi és gazdaságföldrajzi helyzete A régiók és megyék idegenforgalmi nevezetességei Csillagászat Térképészet Kőzetburok Vízburok Levegőburok Természetföldrajzi övezetesség Természeti és a társadalmi környezet A világgazdasági folyamatok A gazdasági élet szerkezete Régiók, országok, országcsoportok
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 20 50 12 13 10 13 12 10 17 11 22
Hazánk az átalakuló világgazdaságban Globális problémák Év végi ismétlés Összesen
12 2 72
2 72
8 2 72
Mj.: a témabeosztás nem kötelező, a szaktanár ettől eltérhet
Célok és feladatok A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat Magyarország természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel, a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat szolgálja. Elősegíti, hogy megismerjék a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Megmutatni hazánk idegenforgalmi nevezetességeit. Az idegenforgalom a természeti és gazdaságföldrajzi környezet kölcsönhatásainak, összefüggéseinek vizsgálata. A ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba, tananyagát oknyomozó és problémákra koncentráló módon dolgozza fel. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, illetve az egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja. A tantárgy alakítja ki a mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességeket. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett az ismeretszerző módszereknek kell előtérbe kerülniük. A tantárgy oktatásának célja, hogy ráébressze a tanulókat az idegenforgalmi ismeretek fontos szerepére napjaink környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. A hazai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésével járuljon hozzá a hazához való kötődéshez, a reális alapokon nyugvó Nemzet- és Európa-tudat kialakulásához. Tudatosítsa a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította a környezetét, amellyel már saját életfeltételeit is veszélyezteti. Ezzel és a környezet értékeinek megismertetésével segítse elő a környezettudatos életmód kialakulását. Láttassa meg a tanulókkal a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait, összefüggéseit. Segítse elő a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását.
Fejlesztési követelmények Az országismeret. tananyag feldolgozása során tartalmi szempontból el kell érni, hogy a tanulók ismerjék meg a hazájuk fontos természeti és épített környezet látnivalóit. Értsék a természetföldrajzi és a regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát és
időbeli fejlődését. Értelmezzék, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az idegenforgalom fejlődését. A tanulók ismerjék fel a régiók, a tipikus tájak sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait, értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére. Értsék, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak érdekében, hogy kialakuljon a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és a társadalmi értékeinkhez való kötődés, ismerjék meg természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezők hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében. A tantárgynak azt is el kell érnie, hogy a tanulók összefüggéseikben ismerjék a környezetet veszélyeztető folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszűntetésük lehetséges módjait is. Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szükség.
Az értékelés tantárgyi elvei Szóbeli számonkérés A tanulók tudjanak önállóan, megadott szempontok alapján bemutatni egy felszíni vagy felszín alatti jelenséget, országot vagy régiót. Tudjanak megmutatni a kontúrtérképen a témához kapcsolódó helyeket. Tudják értelmezni a téma feldolgozásánál felhasznált adatsorokat és ábrákat. Ellenőrző dolgozatok Négy-öt anyagrész anyagának és az ezekhez kapcsolódó logikai-elemzési feladatoknak, fogalmaknak esszészerű vagy tesztes jellegű ellenőrzése. A tanuló ismerje és tudja az alapvető fogalmakat, tudja vázolni az egyes jelenségek földrajzi-földtani hátterét. Megadott szempontok alapján tudjon értelmezni és elemezni folyamatokat, ábrákat. A kilencedik évfolyamon három fokozatú értékelés történik: Kiválóan megfelelt Megfelelt Nem felet meg A 10-11. évfolyam értékelése: Az ellenőrző dolgozatok értékelése: Százalék érdemjegy 85-100 jeles 70-84 jó 55-69 közepes 40-54 elégséges 0-39 elégtelen
Topográfiai dolgozatok Az érettségi követelményrendszerhez kapcsolódó természetés társadalomföldrajzi névanyag számonkérése kontúrtérképen és tesztes jellegű feladatsorokban. Történhet nagyobb lélegzetvételű ellenőrző dolgozatokba beépítve is. A topográfiai dolgozatok értékelése: Százalék érdemjegy 89-100 jeles 75-89 jó 60-74 közepes 50-59 elégséges 0-49 elégtelen Témazáró dolgozatok Egy témakör különböző típusú feladatokkal történő számonkérése. A tanuló értse és alkalmazza a témakör során elsajátított ismereteket. Tudja összehasonlítani megadott szempontok alapján a különböző társadalmi vagy gazdasági folyamatokat és jelenségeket, az egyes országok, országcsoportok vagy régiók jellemzőit és szerepét.. Ismerje és tudja a témakörrel kapcsolatos alapvető fogalmakat és jelenségeket. Tudja alkalmazni a témakörben elsajátított ismereteket a mindennapi életben. Tudjon megoldani a témakörrel kapcsolatos egyszerű számítási feladatokat. A témazáró dolgozatok értékelése: Százalék érdemjegy 85-100 jeles 70-84 jó 55-69 közepes 40-54 elégséges 0-39 elégtelen A félévi és a tanév végi értékelés során a feleletek, az ellenőrző és a témazáró dolgozatok érdemjegyei egyforma súllyal számítanak.
9. évfolyam Évi óraszám: 72 Belépő tevékenységformák A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása Magyarország természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. Az időjárási jelenségek felismerése időjárási térképek alapján. Az éghajlat jellemzőinek felismerése diagramokon, és következtetések levonása az adatokból. A folyamatábrák használata a földtörténeti események, a felszínfejlődés és következményeik feltárásához. A gazdasági élet ágazatainak, ágainak aránya, és változási tendenciáinak bemutatása statisztikai adatok feldolgozásával, esetmegbeszélésekkel, forráselemzéssel. A Kárpát-medence népeinek és hagyományainak, a tájak eltérő földrajzi jellemzőinek bemutatása szemelvények alapján. Információk gyűjtése társadalmi-gazdasági jelenségekről, folyamatokról statisztikák, , tömegkommunikációs források, Internet felhasználásával. A régiók, megyék természeti értékeinek a megismerése. Idegenforgalmi nevezetességek szaktanár által irányított önálló feldolgozása. A turizmus hatása a gazdasági élet re az egyes megyék és régiók tekintetében. Tanulói beszámoló önállóan gyűjtött információk alapján hazánk és az Európai Unió kapcsolatáról. Tanulói kiselőadás a különböző tájak népszokásairól, hagyományairól könyvtári kutatómunka alapján. „Terméklisták” összeállítása Magyarország legfontosabb termékeiből és kiviteli cikkeiből. Tabló, illetve riport készítése hazánk, védett természeti és kulturális értékeivel, idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban.
Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek MagyarországA Kárpát-medence, földtani szerkezete és természetföldrajzi képe. természetföldrajzi ésA társadalmi-gazdasági élet változásai és mai földrajzi vonásai. gazdaságföldrajzi A magyarság a Kárpát-medencében. helyzete Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában. Magyarország felszíne, domborzata. Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek. Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre, az életmódra. A gazdaság telepítő tényezői, általános vonásai, területi különbségei, szerkezeti átalakulása. Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon. A hazai tájtípusok (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) földrajzi
Tartalom
Fejlesztési feladatok, tevékenységek jellemzése. A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmigazdasági jellemzőik. A régiók és megyékHazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme. idegenforgalmi Hazánk nemzetközi kapcsolatai, nevezetességei Budapest földrajza., történelme, nevezetességei Régióink természetföldrajza, gazdaságföldrajza. idegenforgalmi látnivalói
A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Odera, Olt, Rába, Rajna–Majna–Duna vízi út, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Vág, Velencei-tó, Visztula, Zagyva, Zala; Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradlabarlang, Baranyai-dombság, Bécsi-medence, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budaihegység, Bükk, Bükk-fennsík, Burgenland, Csallóköz, Cseh–medence, Morva-medence, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Déli-Kárpátok, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna– Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység Dunazug-hegység, Erdély, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északi-középhegység Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Gerecse, Germán-alföld, Győri-medence, Hajdúság, Hargita, Hegyalja, Hortobágy,, Jászság, Kárpát-medence, Kárpátalja, Kékes, Keleti-Alpok, KeletiKárpátok, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Magas-Tátra, Marcal-medence, Maros–Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Mohácsisziget, Móri-árok, Nagykunság, Német-középhegység, Nógrádi-medence, Nyírség, NyugatiAlpok, Nyugat-magyarországi-peremvidék, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Román-alföld, Ruhrvidék, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Székelyföld, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Szilézia, Szudéták, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj–Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Vajdaság, Velencei-hegység, Vereckei-hágó, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Ajka, Algyő, Arad, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Beregszász, Bécs, Békéscsaba, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Budapest, Bukarest, Bük, Cegléd, Constanţa, Debrecen, Dorog, Drezda, Dunaújváros, Eger, Eszék, Esztergom, Frankfurt, Gdańsk, Genf, Graz, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Halle, Hamburg, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kassa, Katowice, Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Keszthely, Kolozsvár, Komárom, Köln, Kőszeg, Komló, Krakkó, Lábatlan, , Linz, Lipcse, Makó, Marosvásárhely, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, München, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks,
Pannonhalma, Pápa, Pécs, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Révkomárom, Salgótarján, Salzburg, Sárospatak, Siófok, Sopron, Stuttgart, Százhalombatta, Szeged, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Temesvár, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Varsó, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros, Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna – Dráva Nemzeti Park, Duna – Ipoly Nemzeti Park, Fertő – Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös – Maros Nemzeti Park., Őrségi Nemzeti Park Magyarország megyéi, Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, NyugatDunántúl régió, Budapesti agglomeráció
A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmigazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit, Legyen képes önálló információgyűjtésre a megadott szempontok szerint különböző földrajzi-környezetvédelmi tartalmú információhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket.
10. évfolyam Évi óraszám: 72 Belépő tevékenységek Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése. Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Egyszerű térképi ábrázolások készítése. Különböző típusú műholdfelvételek elemzése tanári útmutatással. Légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken és műholdfelvételeken. A Föld fő mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböző típusú ábrák és modellek segítségével. Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák, képek és modellek alapján. Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása a földrajzi övezetességhez,tájakhoz. Népesség- és településföldrajzi jellemzők bemutatása képek, térképek, diagramok, statisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján. A nap- és holdfogyatkozások kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatása önállóan készített vázlatrajz alapján. Földtörténeti időoszlop, táblázat készítése, a földtörténet fő eseményeiről. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról. Időjárási elemekkel kapcsolatos adatok grafikus ábrázolása. Adatok gyűjtése különféle forrásokból az adott témához kapcsolódóan. Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása. Számítási feladatok a középhőmérséklettel, a hőingadozással, a vízrajzi jellemzőkkel és a népesdéssel kapcsolatban. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok .Időjárás- és vízállásjelentés értelmezése, egyszerű időjárási prognózis készítése adatok alapján. Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása, véleményalkotás az adott témakörökhöz kapcsolódóan. Leírások gyűjtése és elemzése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehetőségeiről, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékelődéséről. Tanulói kiselőadás a feldolgozott témákhoz kapcsolódóan ismeretterjesztő- és szakirodalom felhasználásával. Az egyes települések fejlődését befolyásoló tényezők bemutatása esetelemzés alapján. Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeiről cikkek alapján.
Tartalom Csillagászat, térképészet
A Nap, mint égitest szerkezete, fizikai jellemzői, szerepe a földi életben. A Föld-típusú és a Jupiter-típusú bolygók. A Föld szerkezete. A Föld mozgásainak jellemzői és ezek következményei. A Hold jellemzői, mozgásai. A nap- és a holdfogyatkozás. Az üstökösök és a meteorok. A csillagok és a csillagrendszerek. A mesterséges égitestek és az űrkutatás szerepe a Föld megismerésében. Tájékozódás a térképen és a földgömbön.
A kőzetburok A Föld belső szerkezete és fizikai jellemzői. A kőzetlemezek és mozgástípusaik. A lemezmozgások következményei: a hegységképződések és kísérő jelenségeik. Az ásványok és a kőzetek keletkezése, csoportosítása. A kőzetek felismerése, vizsgálata. A földtörténet eseményei.
A vízburok A vízburok kialakulása, tagolódása. Az óceánok és a tengerek. Vizek a szárazföldek felszíne alatt. A szárazföldek felszíni vizei. A szárazföldi jég és
Fejlesztési feladatok, tevékenységek A megismert földrajzi tér fokozatos bővítése. A térben, időben, folyamatokban való tájékozódás és tájékozottság a Földön, a Naprendszerben és a univerzumban. Eligazodás a csillagászati nagyságrendekben. A kozmikus és a földi környezeti összetevők méreteinek összevetése, a változások nagyságbeli és időbeli mértékének felismerése. A Naprendszer égitestjeinek jellemzése, mozgásaik és kölcsönhatásaik következményeinek értelmezése. Kellő kompetencia az ismeretek gyakorlati alkalmazásában: tájékozódás a csillagos égen, csillagtérképeken, éggömbön, földgömbön, modelleken. A földi tájékozódáshoz szükséges térképi ismeretek rendszerezése és bővítése. Időszámítási, mérési, helymeghatározási feladatok önálló megoldása. Önálló szemléleti és logikai térképolvasás különböző méretarányú, ábrázolásmódú, tartalmú térképen, légi fotókon, műholdfelvételeken. A tantervi topográfiai fogalmak felismerése, megnevezése térképeken, körvonalas munkatérképeken, földgömbön; tartalmi jellemzőik megfogalmazása. Eszközök, mérőműszerek gyakorlati használata. Aktuális csillagászati tartalmú információk gyűjtése. értelmezése. A Föld belső gömbhéjainak megismerése ábra, szerkezeti földgömb segítségével. A tudomány korszerű ismereteire támaszkodva a kőzetlemezek mozgásainak megértése, magyarázata folyamatábrákkal, önállóan elkészített rajzokkal. A hegységképződés típusainak értelmezése rajzok, videofilm-részletek segítségével, példákkal történő alátámasztásuk. Ásványok, kőzetek önálló megfigyelése, egyszerű vizsgálata, rendszerezése. Hazai előfordulásaik és felhasználási lehetőségeik összegyűjtése. A földtörténet időegységeinek ábrázolása időszalagon. A térbeli és időbeli tájékozódás összekapcsolása a földtörténeti események, képződmények és topográfiai példáik segítségével. Kiselőadás tartása szemelvények, adatsorok gyűjtése alapján a földrengésről, a vulkánosságról. A főbb víztípusok jellemzői, mozgásaik magyarázata a fizikai ismeretek felhasználásával. A víztípusok rendszerezése. Vízrajzi alapfogalmak felismerése és jellemzése ábrák,
Tartalom felszínformálása. A vizek jelentősége és védelme.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek képek segítségével. A tengerjárás magyarázata folyamatábra alapján. A tengeráramlások éghajlatmódosító hatásainak bizonyítása: tematikus térképekkel és klímadiagramokkal. A vizek hasznosítási lehetőségei – példák alapján. Esetelemzések a vízszennyeződéssel és vízvédelemmel kapcsolatban. A nemzetközi összefogás szükségességének bizonyítása a vizek védelmében – szemelvények segítségével. Gyűjtőmunka: vízrajzi statisztikai adatok összehasonlítása, A levegőburok számítási feladatok megoldása. A légkör kialakulása, anyaga, Hazai vízvédelmi feladatok megfogalmazása. Házi dolgozat szerkezete. készítése könyvtári kutatás alapján. Az időjárás és az éghajlat. A légköri szférák jellegzetességeinek ismerete, fizikai A napsugárzás és a hőmérséklet. tulajdonságaik összehasonlítása. Időjárási megfigyelések önálló végzése, mérések, számítások, az eredmények A légnyomás és a szél. ábrázolása diagramokon, grafikonokon. A nagy földi légkörzések Az éghajlati elemek tematikus térképeinek összehasonlító A monszunszél. elemzése, klímadiagramokkal való egybevetése. Víz a légkörben: a csapadék. Folyamatábra készítése és magyarázata a légkörzésről. A légköri képződmények. Légköri képződmények, jelenségek felismerése A légkör jelentősége és védelme. műholdfelvételen, ábrákon, elemzésük. Folyamatok rajzos A bioszféra összetett rendszere: a magyarázata. talaj. Időjárás-jelentés és időjárási térkép értelmezése. A főbb talajfajták és védelmük. Cikkek gyűjtése a légszennyezésről, az éghajlatváltozásról A felszínfejlődés a belső és a külső és következményeiről – vitakörben történő feldolgozásuk. erők kölcsönhatásában. Talajvizsgálat, talajtérkép elemzése. Jelentőségének A földfelszín nagyszerkezeti alátámasztása. egységei, formakincseik kialakulása A geoszférák kölcsönhatásának bizonyítása. és változása. Modellezés a víz, a szél, a jég felszínformálásáról, a felszínformák változásáról. A formák felismerése képeken. Következtetés a szerkezet alapján a jellegzetes ásványkincsekre. A topográfiai fogalmak megnevezése és elhelyezése munkatérképen. Szakkifejezések pontos használata. Együttműködési készség és gyakorlottság a csoportmunkában. Az önálló ismeretszerzés igénylése és gyakorlása. A természetföldrajzi és környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések átfogó rendszerezése. A természetföldrajzi övezetesség Az éghajlati és a természetföldrajzi övezetesség rendszerének és jellemzőinek ismerete. Ábra készítése és magyarázata a földrajzi szélességtől függő felmelegedésről, a szoláris éghajlati övezetekről. Az övezetek, övek, területek, vidék sajátos vonásainak bemutatása. Rendszerezés. A szoláris és a valós éghajlati Az övezetesség kategóriáinak elhelyezése munkatérképen, övezetek. topográfiai példáik megnevezése.
Tartalom A forró övezet. A mérsékelt övezet. A hideg övezet.
A függőleges övezetesség.
Az övezetek, övek, területek fő környezeti problémái. A természeti és a társadalmi környezet A világ népességének gyarapodása. A népesség összetétele. A népesség földrajzi eloszlása.
A települések földrajzi jellemzői. A településtípusok. Az urbanizáció.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az öv, terület, vidék jellegzetességeinek felismerése tematikus térképen, képen, klímadiagramon, ábrán. Tájleírás a tipikus tájakról. A kontinensekről, tájakról szerzett ismeretek alkalmazása az övezetesség rendszerében. Példák segítségével bemutatni a táj eltartó képességét, a társadalom lehetőségeit az övezetesség különböző egységeiben. Keresztmetszeti ábra készítése és elemzése a függőleges övezetességről. A gazdálkodás területi típusainak jellemzése legfontosabb termesztett növényeinek, tenyésztett állatainak kiemelésével. A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség összehasonlítása. Cikkek gyűjtése és feldolgozása csoportmunkában az övezetek, övek, területek ökológiai problémáiról, a gazdasági hasznosítás okozta károkról. A természeti és a társadalmi környezet összetevőinek rendszerezése és kölcsönhatásaik bizonyítása példákkal. A demográfiai robbanás, a népesedési folyamat fő problémáinak bemutatása a Föld különböző térségeiben ábrák, diagramok segítségével. A természetes szaporodás, a népsűrűség kiszámítása. Korfa önálló értelmezése, típusainak összehasonlítása. Természeti adottságok tematikus térképeinek összevetése a népsűrűség eloszlásával, az emberfajták elterjedésével, a településhálózattal. Az elöregedő és a fiatalodó társadalmak korösszetételéből adódó társadalmi-gazdasági következmények bemutatása példákon. Népességmutatókra vonatkozó statisztikai adatsorok önálló elemzése. A foglalkozási szerkezet és a gazdasági fejlettség összefüggésének bizonyítása. A települések csoportosítása szerepkör, alaprajz szerint, példáik bemutatása. Ábrák, képek, térképek, leírások segítségével a földrészek településeinek felismerése, övezeteik jellemzése. A nagyvárosi élettel járó társadalmi és környezeti gondok bemutatása vita keretében. Életképek, életmódok a különféle településtípusokon – gyűjtőmunka, illetve filmek, olvasmányok felhasználásával. A kontinens- és országföldrajzban tanultak alkalmazása a témakörben és a topográfia rögzítése munkatérképeken.
Topográfiai ismeretek A topográfiai ismeretek elsajátítása a földrajz tanulásának nélkülözhetetlen eszköze. Ezért a kerettantervek a témakörök leírása után tartalmazzák a tananyag elsajátításához szükséges névanyagot. A középiskolai tananyag elsajátításához az új topográfiai fogalmakon kívül szükség van az általános iskolai névanyag ismeretére, más szempontok szerinti alkalmazására is. A helyi tantervek az igényeknek megfelelően bővíthetik a névanyagot, amelyhez a választott tankönyvek is segítséget nyújthatnak. A középiskolában a névanyaggal kapcsolatban a következőket kell a tanulóknak teljesíteniük. Tudják megmutatni különböző méretarányú és tartalmú térképeken. Tudják felismerni a térképvázlaton, a kontúrtérképeken. Tudják elhelyezni a térképvázlatban, a kontúrtérképeken. Ismerjék a tananyagban hozzákapcsolt tartalmat.
A továbbhaladás feltételei A tanuló: – rendelkezzen biztos természettudományos ismeretekkel a világegyetemről, a Naprendszer égitestjeiről; tudja azokat jellemezni, s ennek során alkalmazni fizikai és kémiai ismereteit, – értse és tudja magyarázni az égitestek közötti kapcsolatokat, mozgástípusokat és ezek következményeit, – tudja összehangolni megfigyeléseit, tapasztalatait a tanultakkal, – rendelkezzen valós képzettel az égitestek egymáshoz viszonyított méreteiről, igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben, – legyen képes önálló feladatmegoldásra: a térképi és csillagászati ismeretekhez kapcsolódó mérésre, helymeghatározásra, időszámításra, – ismerje a geoszférák kialakulását, felépítését, szerkezetét; fő jelenségeiket, folyamataikat és azok következményeit, – tudja példákkal bizonyítani a kőzetburok, a vízburok és a levegőburok közötti oksági összefüggéseket, kölcsönhatásokat és a mindennapi életre gyakorolt hatásaikat, – értse és támassza alá konkrét példákkal a földrajzi övezetesség megnyilvánulásait, a bennük érvényesülő természeti és társadalmi kölcsönhatásokat a Föld különböző részein, – ismerje az egyes geoszférák, a földrajzi övezetek és övek fő környezeti problémáit, megoldásuk lehetőségeit, – értse meg, hogy a természet által nyújtott feltételek, erőforrások eltérőek a Földön és hasznosításuk mértéke, módja is különböző, – lássa be a népesség, a települések elhelyezkedésének, a gazdálkodás lehetőségeinek összefüggéseit a földrajzi övezetességgel, – tudja, hogy a Föld egységes rendszer, ahol a természeti és a társadalmi törvényszerűségek egyaránt érvényesülnek, – rendelkezzen mind a természeti, mind a társadalomföldrajzi információk feldolgozásához szükséges elemi módszerek alkalmazásának képességeivel. – alkalmazza a regionális földrajzban eddig megszerzett ismereteit az egyes témakörök feldolgozásakor
11. évfolyam Évi óraszám: 72 óra Belépő tevékenységek Különféle társadalmi-gazdasági folyamatokat és környezeti problémákat bemutató tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése. A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különböző statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Adatok gyűjtése az egyes termékek, termékcsoportok világpiaci szerepének változásáról, az információs szolgáltatás fejlődéséről Információk gyűjtése az egyes kontinenseken, vagy a régiókban lezajlott gazdasági fejlődés jellemző vonásairól gazdaságtörténeti térképek felhasználásával. Sajtó- és tvfigyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepéről, a globalizálódó világ jellemző vonásairól. Példák gyűjtése különféle kommunikációs forrásokból különböző térségek integrációs törekvéseire, azok okainak elemzése, összehasonlításuk tanári irányítással. Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális cégek termékeiből. Beszámoló (fogalmazás, esszé) készítése az egyes témákhoz kapcsolódóan önálló vagy csoportos információgyűjtés alapján. Összefoglaló készítése az elmúlt időszak környezetvédelemmel kapcsolatos állásfoglalásairól. A mindennapi környezetvédelem lehetőségeinek bemutatása. Véleményütköztetés és érvelés a globalizálódó világ és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteiről. Szituációs játék például a tőzsde működéséről, ipari park létesítéséről, multinacionális vállalatok terjeszkedéséről.
Tartalom A világgazdasági folyamatok A gazdasági szerkezet és átalakulása. A piacgazdaság. A nemzetgazdaság. A globalizáció és az integráció folyamata. A tercier ágazat. Az információs ágazat. A tőke nemzetközi áramlása. A világgazdasági szerepkörök térbeli és időbeli változásai. A gazdaság és a környezet állapota.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek A gazdasági mutatók értelmezése, elemzése. Séma készítése a gazdaság felépítéséről. Példák a világgazdaság globalizációjára, a multinacionális vállalatok szerepére. Az infrastruktúra szerepének értékelése a társadalmigazdasági életben. A közlekedési ágazatok összehasonlítása tematikus térképek, statisztikai adatsorok felhasználásával. A harmadik és a negyedik szektor szerepének bemutatása a világgazdaságban és a társadalmi életben. Példák gyűjtése az egyes gazdasági ágak okozta környezetszennyezésről, csökkentésük lehetőségeiről. Esetelemzések. Kiselőadás a nemzetközi szervezetek szerepéről és
Tartalom Nemzetközi szervezetek és együttműködések. A pénz a világgazdaságban. A nemzetközi tőkeáramlás. Régiók, országok, országcsoportok A gazdasági pólusok kialakulása. A világgazdaság erőterei: Észak-Amerikában (az USA); Keletés Délkelet-Ázsiában (Japán, a „kistigrisek”, az iparosodás második körének országai); az Európai Unió, (magterületének és peremvidékének országai). A fejlődő országok általános jellemzői. A fejlődő országok szerepe a világgazdaságban. Az egyedi szerepkörök példái: A Benelux-államok. Svájc. Izrael, Törökország. Egyiptom. India. Kína. A kőolajra épülő gazdaságok. A „banánköztársaságok”. Az „adóparadicsomok”. Hazánk az átalakuló világgazdaságban Magyarország helye, szerepe a nemzetközi folyamatokban. A gazdasági rendszerváltás sajátosságai hazánkban. Gazdaságunk húzóágazatai. Az ipar. Az élelmiszeripar. Az idegenforgalom
Fejlesztési feladatok, tevékenységek ezekben hazánk részvételéről. Szituációs játék a globalizáció és a nemzetgazdaságok kapcsolatrendszeréről, a tőzsde működéséről. Pénzügyi aktualitások értelmezése gazdasági folyóiratok, cikkek felhasználásával. A világgazdasági pólusok kialakulása okainak, időbeli és térbeli átrendeződésének magyarázata. Jelentőségük alátámasztása adatsorok, diagramok, tematikus térképek segítségével. Az integráció szükségének az együttműködés bővülésének, a tagállamok társadalmi-gazdasági életére gyakorolt hatásainak bemutatása az Európai Unió példáján. A periféria-helyzet társadalmi-gazdasági jellemzői. A centrum és a periféria országainak összehasonlítása, kapcsolatuk alátámasztása példákkal. Az egyoldalú gazdasági szerepkör következményeinek bizonyítása képek, adatok, szemelvények, aktualitások segítségével. A kiemelt egyedi szerepkörű országok sajátos társadalmigazdasági képének, világgazdasági jelentőségének bemutatása. Leírás készítése a kiválasztott egyedi szerepkörű ország tanulójának, családjának életéről. Terméklisták összeállítása. Példák hazánk és a kiemelt országok gazdasági kapcsolatainak bemutatására. Gazdasági mutatók összehasonlítása, hazai és nemzetközi vonatkozású következtetések megfogalmazása. Aktuális hírek, cikkek értelmezése. A magyar nemzetgazdaság jellemzése. A piacgazdaság működésének, a tulajdonformák, a gazdaság területi és szerkezeti átrendeződésének bizonyítása ábrák, tematikus térképek, statisztikai adatok, diagramok segítségével. Példák gyűjtése a külföldi tőke szerepére hazánkban. Természeti erőforrásaink értékelése. A gazdasági ágazatok eltérő szerepének bizonyítása a nemzetgazdaságban statisztikai adatsorok, diagramok felhasználásával. Az ipar szerkezeti és területi átalakulásának, fő telephelyeinek bemutatása térképek segítségével. Piacképes hazai termékek (hungarikumok) listájának összeállítása. Az élelmiszergazdaság szerepének értékelése a nemzetgazdaságban – önállóan választott források felhasználásával. Idegenforgalmi adottságaink értékeinek ismertetése. Tablók összeállítása.
Tartalom
A külkereskedelem. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk földrajzi alapjai. Globális problémák A túlnépesedés, a népességmozgás. Az éhezés és a szegénység. A nyersanyag- és energiaválság. Az urbanizáció környezeti következményei. A geoszférák környezeti károsodásai. A fenntartható fejlődés. Nemzetközi összefogás a környezet védelméért.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek Kiselőadás: a világörökség részei hazánkban. A külkereskedelem szerepének értékelése hazánk gazdaságában. Az áruösszetétel és a főbb kereskedelmi partnerek bemutatása ábrák, adatok segítségével. Példák, aktualitások gyűjtése hazánk és az EU kapcsolatainak alakulásáról. Vita hazánk integrációs törekvéseiről, eredményeiről. A környezeti válság okainak és kialakulásának értelmezése. A világ globális környezeti és gazdasági válságainak bemutatása konkrét példáik és előfordulási helyeik ismertetésével. A globális problémák felismerése hírekben, természeti és társadalmi jelenségekben, folyamatokban. A témakörhöz kapcsolódó adatok gyűjtése, ábrák, szemelvények értelmezése. Prognózis készítése a várható népességszámról, a vízhiány alakulásáról, az energiaigény növekedéséről. Javaslat összeállítása a víz-, a nyersanyag- és energiatakarékos életmódra, gazdálkodásra. Néhány nemzetközi környezetvédő szervezet megnevezése tevékenységének ismertetése. A fenntartható fejlődés lehetőségeinek és korlátainak értelmezése vita, szituációs játék keretében.
A továbbhaladás feltételei A tanuló: – ismerje a gazdaság működésének folyamatát, fő ágainak jellemzőit, kiemelten a tercier és az információs szektor szerepét, – tudja jellemezni a piacgazdaságot, – értse a nemzetgazdaságok, az integrációk és a multinacionális vállalatok szerepét napjaink világgazdaságában, s tudja ezeket példákkal bizonyítani, – ismerje fel a tőke szerepét a világgazdaság globalizálódásában, – igazolja példákkal a világgazdasági szerepkörök térbeli és időbeli átrendeződését, értse azok okait, – rendelkezzen hiteles ismeretekkel a Föld világgazdasági erőtereiről, legjelentősebb országcsoportjairól, országairól. Vegye észre hasonlóságaikat és különbségeiket, – értse az összefüggést a világgazdasági centrumok és perifériák szerepkörei között, tudja ezeket példákkal alátámasztani, – ismerje fel és indokolja az európai integráció jelentőségét és ellentmondásait hazánk társadalmi-gazdasági életében, valamint hazánk szerepét a regionális térszerveződésben, – legyenek friss, aktuális ismeretei Magyarország társadalmi-gazdasági sajátosságairól, gazdaságának húzóágazatairól, – értse meg és tudja példákkal bizonyítani a fogyasztói társadalom szerepét a világ környezeti és gazdasági problémáinak kialakulásában és azok világméretűvé válásában,
– igazolja példákkal a helyi, a regionális és a globális környezeti problémák összefüggéseit és a megoldásukhoz szükséges nemzetközi összefogás szerepét, – legyen képes különféle információhordozók földrajzi-környezeti tartalmának, önálló feldolgozására, értelmezésére, a hozzájuk kapcsolódó véleményalkotásra.
