Oroszország a XXI. században
Előadó: Bánstik Leonyid
Tartalomjegyzék 1. Általános információ 2. Népesség 3. Történelem 3.1 A Kijevi Rusz létrejötte és a korai idők 3.2 A rendszerváltás óta
4. Oroszország városai 4.1 Moszkva 4.2 Szentpétervár
5. Gasztronómia 5.1 Ételek 5.2 Italok
‐‐Szünet‐‐
‐‐Szünet‐‐ 6. Gazdaság 6.1 Űrkutatás 6.2 Szkolkovo 6.3 GDP
7. Természet 8. Kultúra 9. Sport
1. Általános információ Oroszországi Föderáció (Российская Федерация) Fővárosa: Államforma: Államfő: Miniszterelnök: Hivatalos nyelv:
Moszkva szövetségi köztársaság Medvedev Dmitrij Anatoljevics Putin Vladimir Vladimirovics orosz
Függetlenség kikiáltása: 1990. június 12
Orosz himnusz:
Következő választás: 2011.12.04
2. Népesség Oroszország népessége 142 700 000 fő, ennek 73%‐a városi. A népesség nagy része Európában él. Oroszországban is komoly gond a népességcsökkenés, ami 0,07% évente. Ezért 10 év múlva csak kb. 136,6 millió ember fog élni az országban. Születéskor várható élettartam: 67,08 év; férfiak – 60,45 év ; nők – 74,1 év.
A népesség alakulása 1950‐1991‐2010.
3. Történelem Az orosz történelem korszakai: Szlávok 862‐ig Kijevi Rusz (862‐1240) Arany Horda (1240‐1380) Moszkvai Nagyfejedelemség (1380‐1613) Romanov‐dinasztia (1613‐1917) I. Nagy Péter cár (1682‐1725) Terjeszkedés, reformok kora (1725‐1796) Dekabrista felkelés és megtorlása (1825‐1853) Krími háború (1853‐1856) II. Sándor, jobbágyfelszabadítás, terjeszkedés (1856‐1881) Mozgalmak kora (1881‐1914) Első világháború, 1917‐es októberi orosz forradalom (1914‐1917) Polgárháború és intervenció Szovjet‐Oroszországban (1917‐1921) A Szovjetunió kora (1922‐1991), Második világháború Oroszország ma (1991 óta)
3.1 A Kijevi Rusz létrejötte és a korai idők A keleti szlávok a népvándorlás korában húzódtak északra, az erdőkbe, amelyek biztonságosabbak voltak a nyílt síkságnál. Ott sok évszázadon keresztül, lassan magukba olvasztották a finnugor népek többségét. A mai Oroszország magját a 8. században harcias skandináv kereskedők, a varégok alapították. 862‐ben Ruszik (Rurik), a varégok egyik törzsének feje, államot alapított Novgorodban, az új állam neve Rusz (Oroszország) lett. Ez elég erős volt ahhoz, hogy dél felé terjeszkedve a sztyeppe szélére, Kijevbe tegye át székhelyét. A kijevi Rusz virágkora a 10. és 11. század volt. Felvette az ortodox kereszténységet. Uralkodói szoros családi és politikai kapcsolatban álltak az Árpád‐házi királyokkal. A későbbiekben részfejedelemségekre bomlott és a tatárjárás idején, 1240‐ben végleg elbukott.
Kijev
Ezeréves Oroszország emlékműve Novgorodban 1862
3.2 A rendszerváltás óta A függetlenségi törekvések Oroszországon belül is tovább erősödtek, ezek közül a legfontosabb a függetlenségét 1991 novemberében kinyilvánító Csecsenfölddel vívott két véres háború. Az első (több mint 100 000 áldozatot követelő) 1994‐1996 között folyt, a másik 1999‐től napjainkig is tart. A rendszerváltás nagyon súlyos árat követelt Oroszország lakosságától. Az ipari termelés és az életszínvonal nagyon lehanyatlott. A kilencvenes évek elején rendszertelenül fizették a nyugdíjakat, több éves elmaradás sem volt ritka. A születési arányszám rendkívül alacsonyra szállt, a halálozási az egekbe szökött. Nagyon rövid idő alatt kialakult egy újgazdag réteg, amely a kezére került tőkét biztonságosabb helyre, Oroszországon kívülre menekítette, így a gazdaságot a nagyarányú tőkekivonás is sújtotta. A kedvezőtlen folyamatok Putyin elnökké választása után fordultak meg. Az olajjövedelmek segítségével sikerült konszolidálni a gazdaságot.
Groznyj
Csecsenföld és a Kaukázus vidéke
4. Oroszország városai Legnépesebb települések sorrendben, 1 millió feletti lakossággal: 1. Moszkva (10,10 millió lakos) 2. Szentpétervár (korábban Leningrád) (4,58 millió lakos) 3. Novoszibirszk (1,42 millió lakos) 4. Nyizsnij Novgorod (korábban Gorkij) (1,35 millió lakos) 5. Jekatyerinburg (korábban Szverdlovszk) (1,26 millió lakos) 6. Szamara (korábban Kujbisev) (1,16 millió lakos) 7. Omszk (1,15 millió lakos) 8. Kazány (1,11 millió lakos) 9. Cseljabinszk (1,07 millió lakos) Jekaterinburg 10. Rosztov (1,06 millió lakos) 11. Ufa (1,04 millió lakos) 12. Volgográd (korábban Sztálingrád) (1,01 millió lakos) 13. Perm (1,00 millió lakos)
Volgograd Kazany Novoszibirszk
4.1 Moszkva Oroszul, cirill betűkkel: Москва Oroszország fővárosa és elsődleges politikai, gazdasági, pénzügyi, oktatási és közlekedési központja. A Moszkva folyó partján fekszik. A legenda szerint a kijevi nagyfejedelem, Jurij Dolgorukij alapította, bár az első írásos emlékek a városról 1147‐ből származnak. A 18. és 19. században polgári város volt, a Szovjetunió idején munkásvárossá vált. A városnak tíz közigazgatási körzete és 123 kerülete van. Moszkva 2009‐ben a világ harmadik leggazdagabb városa volt az itt élő milliárdosok számát tekintve. Épületei – mint például a Kreml, a Szent Vazul‐székesegyház vagy a Hét nővér – és metróállomásai világhírűek. 2007‐ben egymás után harmadszor lett Moszkva a világ legdrágább városa.
4.2 Szentpétervár Oroszul: Санкт‐Петербург Oroszország balti‐tengeri kikötővárosa a Finn‐ öböl partján, a Néva‐folyó torkolatában. 1703‐ ban alapították. Korábbi nevei Petrográd (Петроград, 1914–1924), illetve Leningrád (Ленинград, 1924–1991) voltak. A helyiek mai szóhasználatában elterjedt a Питер (Pityer) név is. Négy és fél millió lakosával Moszkva után az ország második legnagyobb városa. A világ egymilliónál több lakossal rendelkező városai közül Szentpétervár található a legészakabbra. A városközpontot az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
5.1 Gasztronómia ‐ Ételek Az orosz konyha alapja a bizánci udvar étkezési, ételkészítési szokásaira vezethető vissza. Ez a régi tradíció ötvöződött a francia konyha finomságaival. A cári udvar és az orosz nemesség előszeretettel használta a francia nyelvet, így a francia kultúra, műveltség és vele együtt a francia konyha is hatott rá. Az orosz konyha valóban megismertetett néhány ételt – italt a világgal. Az étkezést az előétellel kezdik, ez a zakuszki. Az előétel általában vegyes ízelítő halból, zöldség‐ és salátaféléből, húsból, felvágottakból. Tálalását tekintve mennyiségi szabály nincs. Kedvelt előételek az ínyencek asztalának dísze, a vörös vagy fekete kaviár vagy ismert mindenütt az orosz hússaláta és a kijevi jércemell. A levesek legelterjedtebbike a scsí (káposztaleves), a szoljanka, hideg zöldségleves és a borscs (céklás káposztás leves) és a hagyományos buljon (erőleves). A húsételek közül orosz finomság a saslik (rablóhús birkából, sertésből), különleges csemege pedig a bifsztek. Desszertként az édességek közül a krémes tortafélék terjedtek el, viszont az orosz krémtorta, valójában magyar édesség, egy Oroszi nevű, magyar cukrász nevét őrizte meg. Az utcán akár mínusz 10 fokban is kapható a tejszínes morozsenoje, azaz fagylalt. A sült tésztafélék (pirog, bulocski) is igen népszerűek. Minden étkezésnél szívesen tesznek asztalukra nyers zöldségeket, például paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket.
5.2 Gasztronómia ‐ Italok Oroszországról az alkoholtartalmú italok tekintetében először a vodka juthat eszünkbe, melyet sokszor reggeli előtt is akár szívesen fogyasztanak. Kitűnőnek tartják az orosz pezsgőt (sampanszkoje) is. Elterjedtek a különféle borpárlatok, pálinkafélék. Alkoholmentes italok közül az oroszok kedvence a csaj, azaz a tea, illetve az igen erős feketekávé, amely dupla adag kávémennyiséggel és fele adag vízzel készül. Az üdítőnek készült, főleg rozskenyérből erjesztve előállított kvasz ugyancsak orosz specialitás.
‐‐‐ Szünet ‐‐‐
6. Gazdaság Mezőgazdaság: Termesztett növények: gabona, napraforgó, burgonya, zöldségek, kender, szója, földimogyoró, mustármag, dohány. Tenyésztett állatok: szarvasmarha, sertés, juh, kecske. A méhészet elterjedt a déli területeken. Fontos ágazat a halászat. Ipar: Az ipar jelentősebb ágazatai a vas‐, alumínium‐ és színesfémkohászat, acélgyártás, gépgyártás, járműgyártás, kőolaj‐feldolgozás, vegyipar, építőipar, fa‐ és papíripar, textilipar és élelmiszeripar. Energiatermelés megoszlása: Hőenergia: 67,77% Vízenergia: 19,49% Atomenergia: 12,74% Külkereskedelem: Exporttermékek: nyersolaj, és finomított olajipari termékek, földgáz, faipari termékek, fémek, vegyszerek, gabona, polgári és katonai iparcikkek, gépek és berendezések. Importtermékek: gépek és berendezések, közszükségleti cikkek, gyógyszerek, élelmiszerek. Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Fehéroroszország, Ukrajna, Olaszország, Hollandia, Egyesült Államok, Kína, Svájc, Kazahsztán, Magyarország.
Oroszország a világ második legnagyobb kőolaj kitermelője és exportőre
6.1 Űrkutatás Oroszország befejezte a repülőgép‐gyártó iparának konszolidálását és fejlődésében abszolút stratégiai prioritásnak tekinti a repülőgépipart és az űrkutatást. Ezt Vlagyimir Putyin kormányfő jelentette ki a X. Légi és Űrkutatási Szalon (MAKSZ) hivatalos megnyitóján a Moszkva mellett Zsukovszkijban Vlagyimir Putyin kormányfő hivatalos megnyitójában bejelentette, hogy az űrkutatást az állam abszolút stratégiai prioritásnak tekinti. Csak 2009‐től 2011‐ig több mint 270 milliárd rubelt költöttek rá. Elhatározták, hogy repülőgép‐gyártási központot alakítanak ki a Zsukovszkijban lévő légi központ fejlesztésével. A Szojuz űrhajókat egy új kozmikus járművel akarják leváltani, amelyet nemcsak arra tesznek alkalmassá, hogy a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolódjon, hanem Hold‐közeli utazásra is. Sőt, a Holdon túlira is. Ezt az "Energia" vállalat főkonstruktőre jelentette be. Az űrhajó elődjének a duplája lesz, hat embert vihet magával, közülük akár négy turistát is. Elnevezése valószínűleg "Rusz" lesz (Oroszország). A bemutatott makett alapján a szakértőknek az a benyomásuk, hogy az új jármű rendkívül biztonságos lesz. Néhány különleges feladatra alkalmas változata is elkészül: Föld és Hold körüli pályán való utazásra, űrlétesítmények javítására, működésképtelen szputnyikok és űrszemét eltávolítására. Azt remélik, hogy az űrhajó az új leszálló technikának köszönhetően a Szojuznál tízszer pontosabb Földre‐ érkezést tesz lehetővé.
6.2 Szkolkovo A Moszkva környékére tervezett oroszországi szilícium‐völgy, munkanevén Szkolkovo. Kijelölt területen megkezdődtek az előkészítő munkák. Egy orosz és egy amerikai Nobel‐díjas tudós elnökletével megalakult a tudományos tanács. Dmitrij Medvegyev, aki a Szkolkovo‐projektet felügyelő testület elnöke, bejelentette, hogy a technológiafejlesztő innovációs központra összesen 170 milliárd költségvetési rubelt szánnak. . A Szkolkovo Innovációs Központról alkotott törvény meghatározza a fő kutatási irányokat is, ezek: energiahatékonyság és energiaellátás, nukleáris és űrtechnológiák (első sorban telekommunikációs és navigációs rendszerek), orvosi technológiák (elsősorban orvosi, gyógyászati eszközök, gyógyszerkutatás), valamint stratégiai informatikai technológiák és szoftverek.
6.3 GDP
Oroszországban a GDP növekedés 2010‐ ben újra +4,5 %‐os volt
2011.09.02 Az Fitch Ratings ügynökség megerősítette Oroszország BBB szintű hitelminősítőjét. Oroszország hitel‐perspektíváját pozitívnak tekintik. A Fitch kommentárjában az elemzők kiemelik Oroszország "rendkívül erős" pénzügyi helyzetét. Véleményük szerint az inflációs veszély nem fenyegeti az orosz gazdaságot. Oroszországban egy főre jutó GDP és PPP statisztikában alig marad el Magyarországtól
A vásárlóerő‐paritás ‐ „purchasing power parity”, rövidítve PPP
A vásárlóerő‐paritás (angolul „purchasing power parity”, rövidítve PPP) egy közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között. A vásárlóerő‐paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. Az említett jószágok (termékek és szolgáltatások) egy úgynevezett kosarat alkotnak, aminek a tartalmát megfontoltan kell összeválogatni A GDP (gross domestic product = bruttó hazai termék)
7. Természet Természeti világörökségei: 1. Az Altaj Arany‐hegyei 2. Bajkál‐tó 3. Kamcsatka Kamcsatka 4. Komiföld őserdői 5. Nyugat‐Kaukázus 6. Putorana‐fennsík (Közép‐Szibériában) 7. Szihote‐Aliny (hegylánc a Távol‐Keleten) 8. Vrangel‐sziget (Jeges‐tenger egyik szigete) 9. Uvsz Núr‐medence (Mongóliával közös)
Altaj
Sibériai tajga
A Putorana‐fennsík
Baikal
8. Kultúra Kulturális világörökség Oroszországi helyszínek az UNESCO világörökség‐listáján: 1. Szentpétervár történelmi központja és a kapcsolódó műemlékegyüttesek; 2. Kizsi templomai; 3. A Kreml és a Vörös tér Moszkvában; 4. Novgorod és környékének történelmi műemlékei; 5. A Szoloveckij‐szigetek kulturális és történelmi műemlékegyüttese; 6. Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei; 7. A Szentháromság–Szergij‐kolostor építészeti együttese Szergijev Poszadban; 8. Kolomenszkojei Mennybemenetel‐templom; 9. A Ferapontov‐kolostor együttese; Struve 10. A Kazanyi Kreml történeti és építészeti együttese; 11. Kur‐földnyelv (Litvániával közös); 12. Derbent ‐ citadella, ókori város és erődítményrendszer; 13. A Novogyevicsi kolostor; 14. Jaroszlavl történelmi városmagja; 15. Struve földmérő vonal oroszországi emlékei Hoglandban. Novgorod
Vladimir és Suzdal
Kizsi
Szolovki
Novodevicsij kolostor
9. Sport Oroszországban népszerű valamennyi küzdősport, a labdarúgás, a jéghoki, a vívás de a kézi és a kosárlabda is. Oroszország könnyűatlétái, birkózói, téli sportolói, vívói tornászai világklasszisok. Jövőbeli legfontosabb nemzetközi sportesemények Oroszországban: Kazanyban (Tatársztán fővárosa) rendezik a 2013 nyári Univerziádét. 2014‐ben Szocsiban rendezik meg a téli olimpiát. A Formula‐1 Orosz Nagydíjára Szocsiban kerül sor 2014 októberében. A 2018‐as labdarúgó‐világbajnokságot is Oroszország rendezheti.
Vége ‐‐‐
