Hétszínvirág
Oroszlány Város Óvodái Helyi nevelési program
2007.
Tartalomjegyzék Oroszlány Város Óvodái helyi nevelési program................................................................. 3 A Borbála-telepi Napköziotthonos Óvoda helyi nevelési gyakorlata.................................. 21 A Brunszvik Teréz Óvoda helyi nevelési gyakorlata.......................................................... 49 Malomsori Óvoda helyi nevelési gyakorlata...................................................................... 88 Táncsics Mihály Óvoda helyi nevelési gyakorlata............................................................ 116 Érvényességi nyilatkozat, legitimációs záradék............................................................... 140
Bevezetı 1998-ban, a programírás idıszakában Oroszlány hét óvodája egy intézménnyé szervezıdött. A szervezeti változás ellenére a különbözı telephelyeken mőködı óvodák ragaszkodtak kialakult gyakorlatukhoz, sajátosságaik markánsabb megjelenítéséhez, ezért a programunkban is „hét szín” jelent meg: hét különbözı arculatú óvoda. Az azóta eltelt idıszak szakmailag igazolta elképzeléseinket és a beválás vizsgálatok a program és a gyakorlat mőködıképességét, összhangját mutatták. A szakmaiság megırzése igen nehéz körülmények között sikerült, hiszen az elsı évben azt kellett kimunkálni hogyan mőködik hatékonyan hét óvoda együtt. A következı évtıl pedig a gyermeklétszám és a finanszírozás csökkenése miatt 1999-2000-ben (két lépcsıben) a Kossuth óvoda, 2003-ban pedig a VI. számú óvoda bezárása okozott traumát. 2004 szeptemberétıl a Petıfi óvoda is kiválik rendszerünkbıl és alapítványi keretek között mőködik majd tovább. Programunkat most a törvényi elıírásoknak és változásoknak megfelelıen, a szervezeti változásokat figyelembe véve alakítottuk át. A négy óvoda programjába igyekeztünk integrálni megszőntetett óvodák azon programelemeit melyekkel elégedettek voltak a gyerekek, a szülık és a pedagógusok. A Hétszínvirág 2004-ben – négy óvoda programja, mely az egykori hét óvoda programjának, nevelési gyakorlatának esszenciája. Bízunk abban, hogy a fenntartó – Oroszlány Város Önkormányzata –a jövıben is tiszteletben tartja és segíti az óvodák mőködését szakmai sokszínőségének, színvonalának megtartását. Valamennyiünknek azon kell munkálkodnunk, hogy az óvodákban a nevelımunka ne csak töretlen, hanem felfelé ívelı legyen, a ránk bízott kisgyermekek eredményes nevelése érdekében. „Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek Megtanulják mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világban” (Dorothy Law Holtz: Egy élet a kezedben)
1. Az óvoda adatai Az óvoda neve:
Oroszlány Város Óvodái
Az óvoda fenntartója: Oroszlány Város Önkormányzata 2840 Oroszlány, Rákóczi út 78. tel: 34/361-444 Intézményvezetı neve: Kis Balázsné Intézményvezetı helyettes neve: Kukucska Ferencné Székhelye: Brunszvik Teréz Óvoda 2840 Oroszlány, Bánki Donát út 67. tel.: 34/360-482 Telephelyei: Borbála-telepi Óvoda vezetıje: Katonka Anita 2840 Oroszlány, Radnóti út 1. tel.: 34/360-640 Malomsori Óvoda vezetıje: Kiss Ildikó 2840 Oroszlány, Rákóczi F. út 16. tel.: 34/360-961 Táncsics Mihály Óvoda vezetıje: Benyiczki Ágota 2840 Oroszlány, Mester u. 1. tel.: 34/360-248 A programot benyújtja az intézmény vezetıje és az óvoda nevelıtestülete.
2. Bemutatkozás Óvodánk egy olyan nevelési intézmény, amely négy telephelyen lévı óvodával mőködik. Alapelveink, nevelésfilozófiánk azonos. Hirdetjük a gyermekközpontú, otthonos, szeretetteljes óvodai légkört, amelyben minden gyerek számára megtaláljuk azt az utat, mely számára a legmegfelelıbb. Észrevétlenül, természetes egyszerőséggel segítjük ıt ahhoz, hogy megtalálja a helyét a világban, megismerje önmagát és annyi segítséget, valamint optimális feltételt biztosítunk számára, amennyit az adott pillanatban igényel ahhoz, hogy képességeit kibontakoztathassa. Programunk a gyermekek alapvetı tevékenységére, a játékra épít. A „Hétszínvirág” óvodái a következı nevelési gyakorlatokat tartalmazzák:
– Borbála-telepi Óvoda: Környezeti nevelés Az óvoda arculata: A természet szeretetére, a környezetkultúra alapjainak megismerésére nevelés. Olyan szokásrendszerek, viselkedési formák kialakítása, melyek segítik a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítását. A háromcsoportos óvoda 1980-ban, a város zöldövezetében épült.
– Brunszvik Teréz Óvoda: „Nyitva van az aranykapu” Nevelési gyakorlatuk alapja a gyermekközpontúság. Az óvoda nyitottságát, sokszínőségét, az óvodai nevelés fontosságát, hatékonyságát hirdetik. Az óvoda alternatív arculatát a nevelıtestületben tevékenykedı óvónık alakítják ki, hiszen a különbözı pedagógiai módszerek között szabadon választhatnak. A gyermekek és felnıttek kapcsolatát a „kölcsönös szeretet és tisztelet érzése jellemzi” a volt VI. számú óvoda nevelési gyakorlatának fıbb elemeit integrálták programjukba, melynek alapértéke: a jó óvoda sokkal inkább hasonlít egy jól szervezett többgyerekes családi élethez, mint egy szigorúan megtervezett nevelési intézményhez. A háromhét éves gyermeknek arra az idıszakra, amíg távol van a családjától, szülıpótlóra, a családi élet pótlására van szüksége. A város legnagyobb, tízcsoportos óvodája 1973-ban épült lakótelepi övezetben, jelenleg 9 csoporttal mőködik.
– Malomsori Óvoda: Játékosan, örömmel Nevelési elvük szeretet és tolerancia. Egyéni fejlettségüknek megfelelıen foglalkoznak gyermekeikkel. Speciális, prevenciós programjukkal felvállalják a halmozottan hátrányos helyzető, sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelését, fejlesztését. A négycsoportos óvoda 1961-ben épült a város fıútvonalainak keresztezıdésétıl nem messze.
– Táncsics Mihály Óvoda: Az egészséges életmódra nevelés Az óvoda megalakulása óta kiemelt feladatának tekinti az egészséges életmódra nevelést. Céljuk: helyes életmód-minták, életszemlélet, magatartásminták közvetítése, kialakítása. Munkájukban a „Lépésrıl-lépésre” és az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” programok alapértékei dominálnak. A hatcsoportos óvoda 1986-ban, lakótelepi környezetben épült.
3. Óvodapedagógiánk jellemzıi 3. 1. Alapelveink – szeretetteljes, családias, esztétikailag is igényes, biztonságot adó óvodai légkör kialakítása – játékközpontú életmód – másság elfogadása, tiszteletben tartása – nevelésünk eszközei – a kíváncsiság, a figyelem, a gondolkodás, a nyugalom – a személyes bánásmód alkalmazásával érdekessé tenni a pedagógiai tevékenységet „Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekben” (Rousseau)
3. 2. Gyermekképünk
Önálló vágyakkal, álmokkal, képességekkel és ismeretekkel rendelkezı, állandó változásban, fejlıdésben lévı ember, aki már elindult valamerre, kezdi birtokba venni saját magát és a körülötte lévı világot. Rádöbben, hogy ı különálló, egyedi és értékes.
Él, létezik, cselekszik és közben egyre jobban megismeri lehetıségeit, korlátait és feszegeti azokat. Hajtja az a veleszületett belsı ösztönzı erı, amit egyszerően kíváncsiságnak is nevezhetünk. „Minden gyerek egyszeri és megismételhetetlen csoda, a hozzá elvezetı útnak is annak kell lennie.”
3. 3. Pedagógusképünk Olyan óvodapedagógusok, akikre a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülık tisztelete, a megértı, együtt érzı, elfogadó, a segítıkészséget elıtérbe helyezı gyermekszeretet jellemzı. Nevelıtestületünk szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvı nevelık, akik képesek az együttmőködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Jellemzı rájuk önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújítására való törekvés. Nevelıtestületünkben a légkör nyugodt, derős. Lehetıséget biztosítunk az önállóságra, a kezdeményezésre. A különbözıségeket, a másságot elfogadjuk tiszteletben tartjuk, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erısítjük. A különbözı telephelyen lévı óvoda a helyi sajátosságaihoz alkalmazkodva igyekszik minél színesebbé tenni óvodája profilját. „Azért vagyok pedagógus, hogy a természet nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba.” (Németh László)
3. 4. Hagyományrendszerünk – hagyományok ápolása, ünnepek, a gyermekek életének jeles napja: születésnap – óvodapedagógiai napok rendezvényei – városi és megyei szintő szakmai továbbképzések – sportnapok, sportprogramok – színházi rendezvények és kiállítások látogatása
3. 5. A magyar óvodanevelés ügyét segítı szakmai tevékenységeink, kezdeményezéseink – többéves sikeres múltja van „az egészséges életmódra nevelés” témában a megyei szintő szakmai továbbképzéseknek – erdei óvodai táborok szervezése – akkreditált 30 órás továbbképzés szervezése és lebonyolítása
3. 6. Kiadványok KIS BALÁZSNÉ–SZABÓ LÁSZLÓNÉ:
Húsz év–húsz mese. Győjtemény. 1993.
BENYICZKI ÁGOTA–HALÁSZ VALÉRIA:
Versek az óvodában. Győjtemény. 1993.
„Start-könnyítı” módszertani segédanyag (könyv, videokazetta) 1994. BARLA-SZABÓ MIKLÓSNÉ: Cigány óvodás gyermekek a
családban (Tanulmányok a
romológia körébıl X.) Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs 1994. SZIGETVÁRINÉ KURTA JOLÁN:
Mi a projekt? Óvodai nevelés, 1998/6.
SZIGETVÁRINÉ KURTA JOLÁN:
Óvodai nevelés a szülık szemével. („Családi óvoda” országos
pályázat III. díj) Óvodai nevelés, 1997/5-6. SZIGETVÁRINÉ KURTA JOLÁN:
Saját programkészítés, talán így! („Szabadság rendje” országos
pályázat II. díj) Óvodai nevelés, 1997/10. 10 éves az óvoda. Táncsics Mihály Óvoda jubileumi kiadványa, 1996. „Erdei Óvoda” Alternatív törekvések Magyarországon. 1995. NÉMETH GYULÁNÉ:
Tartásjavító és lábstatikus gyakorlatok. Egészségvédelmi módszervásár.
Budapest, 1990.
3. 7. Személyi feltételek Az óvoda dolgozói
Jelenleg
Felsıfokú végzettségő óvodapedagógus
46 fı
Nevelımunkát közvetlenül segítı alkalmazott (dajka, gyermekfelügyelı)
22 fı
Egyéb munkakörben foglalkoztatott (gazdaság, ügyvitel, konyha, karbantartó)
15 fı
Összesen:
83 fı
Jelenleg pedagógus munkakörben az alábbi szakirányú végzettségekkel rendelkeznek: pedagógus szakvizsga (óvodavezetıi, szakértıi, tanügyigazgatási területen)
15 fı
gyógypedagógus
3 fı
drámapedagógus
1 fı
fejlesztıpedagógus
1 fı
gyógytornász
1 fı
Összesen:
21 fı
3. 8. Az óvoda tárgyi feltételei: Óvodáink épületei jól szolgálják a gyermekek biztonságos óvodai életét. Udvari lehetıségeink jók. Nagy zöld területek és árnyékot adó fák, bokrok biztosítják az udvaron is a gyermekek jó közérzetét. Környezetünkhöz igazodó természetes anyagból készült ügyességet és mozgást fejlesztı játékszerekkel van berendezve, melyek megfelelnek a korszerő követelményeknek. – A játéktevékenység eszközei: a költségvetésbıl minimális összeget tudunk fordítani játékeszközök beszerzésére. Költségvetésen kívüli összegbıl – pályázatok, alapítvány, szülıi adomány, szponzori támogatás – pótoljuk elsısorban a játékhoz szükséges eszközök bıvítését. – Az óvodai tanulás eszközei: a szakmai eszközök beszerzése részben költségvetési keretbıl, többségében pedig költségvetésen kívüli összegbıl történik. Minıségi és mennyiségi bıvítése folyamatos. Az eszközállomány elemzésekor ki kell emelni azokat az óvónık és a dajkák által készített játékokat és eszközöket amelyek segítik nevelımunkánkat. – A mese- és szakkönyvellátottságunk megfelelı. – Eszközzel jól ellátott terület a mozgás, mozgásos játékok, testnevelés. – Eszközzel egy-egy telephelyen gyengébben ellátott terület a játék, játékos tevékenységek. Ezt a tényt befolyásolja a játékok korai elhasználódása, valamint a játékeszközök gyenge minısége. A nevelımunkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke a függelékben található. A program megvalósításához alapvetı tárgyi feltételek általában adottak de karbantartásukra, pótlásukra, bıvítésükre folyamatosan szükség van.
4. Óvodánk alapvetı céljai és feladatai Óvodai nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve, a városunkban élı, különbözı szociális háttérrel rendelkezı 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlıdését, gyermeki személyiségük kibontakoztatását elısegítsük.
Célunk, hogy elérhetı közelségbe vigyük az ıket körülvevı gazdag világot és alkotó, családias légkörben segítsük önkibontakozásukat úgy, hogy minden gyermek önmaga lehetıségeihez viszonyítva fejlıdjön és testi, szociális, érzelmi, értelmi érettség terén is alkalmassá váljanak az iskolai életre. Óvodánk alapvetı feladatai: – egészséges óvodai környezet megteremtése, amelyben alapvetı feladat óvodásaink egyénenként változó testi-lelki szükségleteinek maximális kielégítése – az élménygazdag mindennapok megteremtésével olyan gyermekek nevelése, akiket az együttérzés, egymásra figyelés, segítıkészség, egymás elfogadása, a másik iránti tisztelet és szeretet jellemez – a gyermek érdeklıdésére,
kíváncsiságára, élményvilágára építve olyan változatos
tevékenységek biztosítása, amelyek során eljuttatjuk ıket egyéni képességeik optimális határához. A fejlesztés színtere legyen a játék, amelyben a gyermek érezze jól magát, az ismereteket észrevétlenül sajátítsa el.
5. Sajátos feladataink 5. 1. Sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása Sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelésének elvei intézményünkben a 23/1997.(VI. 4.) MKM rendelet alapján történik.
Alapelveink: - Olyan befogadó környezet kialakítottunk ki, ahol az integrációt elfogadja a gyermek a pedagógus, a dajka és a szülı. - Olyan tárgyi környezet biztosítunk, ahol a sajátos nevelési igényő gyermekek biztonságban nevelkedhetnek. - A sajátos nevelési igényő gyermeket a fejlesztését ne terheljük túl – az elvárások igazodnak a fejlıdésük lehetséges üteméhez. - A sérülés arányában a sajátos nevelési igényő gyermekben is kialakítjuk az alkalmazkodó készséget, akaraterıt az önállóságra való törekvést.
- Az együttnevelés során a játékban szerzett spontán tanulást, a társakkal való együttmőködést, a kommunikációt, a fejlıdési lehetıségnek hangsúlyozzuk, ami az élményen és mintán alapulva elısegíti a szocializációt. - Nevelıtevékenységünkkel elısegítjük a derős, nyugodt tevékeny érzelmi biztonságot adó óvodai életet, mert ezzel hozzá járulunk, hogy képességeiket jobban ki tudják bontakoztatni. A napi tevékenységek során a fejlıdés mértékének megfelelıen a sikerélmény fokozott biztosítása az integráló környezetben. Célunk: A másságot elfogadó környezet megteremtése, az egészséges és sajátos nevelési igényő gyermekek kommunikációs készségének, részképességeinek fejlesztése, önállóságuknak, alkalmazkodó képességüknek, együttmőködésüknek fejlesztése, a szükséges speciális módszerek, terápiás eljárások alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb mőködésének tudatos fejlesztése érdekében.
Feladatunk: - Személyi, tárgyi feltételek biztosítása sérülés specifikusan. - Empatikus magatartás, másság elfogadása és elfogadtatása gyermekekkel, szülıkkel. - Érzelmi élet gazdagítása (élmények, mintakövetés, szocializáció). - Az értelmi képességek területén mutatkozó hiányosságok, eltérések csökkentése, kiegyenlítése. - Pszichikus funkciók, részképességek fejlesztése. - Sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel. - Egyéni fejlesztés – kétszemélyes kapcsolatban, mikro és makro csoportosan. - A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakértıi véleményében meghatározott diagnózis és javaslat alapján készítjük el a fejlesztési tervet. - Együttmőködünk a, Pedagógiai Szakszolgálattal (szakvélemény, kontrollvizsgálatok, tanácsadás). Együttmőködünk a családdal.
5. 2. Cigány interkulturális program Óvodánkban a cigányok kisebbségi nevelése magyar nyelven folyik. A csoportok szervezése vegyes, együtt neveljük a cigány és a nem cigány származású gyermekeket. Célunk a gyermekek differenciált fejlesztésén túl az interkulturális nevelés. Tudatosan építünk a cigány kultúra értékeire, hagyományaira. Programunk elkészítésénél a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit is figyelembe vettük.
5. 2. 1. Vers, mese Cél: az óvodáskor végére ismerjen, a kisebbség irodalmából származó mondókákat, verseket, meséket. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: rendelkezzen olyan szókinccsel, hogy szívesen mondja el a mondókákat, verseket, meséket, és ismerje az azokhoz kapcsolódó játékokat. Irodalmi ajánlás: Cigány mondások Rom Som folyóirat 1995. évf. BARI KÁROLY:
Tőzpiros kígyócska
LAKATOS MENYHÉRT:
Az öreg fazék titkai, Hosszú éjszakák meséi, A hét szakálas farkas
Szalonnafa Varsányi cigány népmesék SZÉCSI MAGDOLNA meséi SZEGİ LÁSZLÓ:
Cigány bölcsıdal
5. 2. 2. Ének-zene Cél:
a
cigány
közösségek
sajátos
elıadási
hagyományainak,
rögtönzı
és
újratermelıképességének fejlesztése. A tevékenységek között kapjon szerepet a cigány tánckultúra. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: tiszta éneklés, az egyéni alkotókészség bátorítása. Cigány dalok stílusos éneklése jellegzetes cigány ritmus az – esztam megszólaltatása. Ritmuskeltı eszközök megfelelı használata (ujjpattogtatás, pengetés, kanna, kanál, stb.) lehetıség szerint tánccal egybekötve.
5. 2. 3. Rajzolás, kézimunka, vizuális kultúra Cél: kapjon szerepet a sajátos szín és formavilág. Ismerkedjenek meg jellegzetes cigány kézmőves tárgyakkal, ismerjék fel a cigány zászlót, figyeljék meg a cigány népviseletet. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: fejlıdjön a képi kifejezıképességük, gazdagodjon a tér-forma és szín képzeletük. Fejlıdjön esztétikai érzékenységük. Legyenek fogékonyak a szép iránt.
5. 2. 4. A külsı világ tevékeny megismerése Cél: rendelkezzenek az alapvetı kommunikációs képességekkel. Ismerkedjenek meg a cigány közösség hagyományos ünnepeivel. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: tudja megjeleníteni érzéseit, gondolatait. Legyen információja a saját cigány közösségének az évszakokhoz és a jeles napokhoz főzıdı szokásairól.
5. 3. Gyermekvédelem A gyermekvédelmi munkánk törvényi háttere és meghatározója: az 1997 évi XXXI. törvény a Gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról. A törvény biztosítja a gyermekek egészséges testi, lelki, szellemi fejlıdését. Óvodásaink eltérı szociokultúrális környezetbıl kerülnek óvodába, fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törıdés.
Célunk: – feltárni azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik, – prevenció, – biztosítani a hátrányos helyzetben lévı gyermekek differenciált fejlesztését
Feladatunk: A segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. Az egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermek iránti felelısségének erısítése. A szülıvel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk, személyes törıdéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlıdését segíteni. A veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet leggyakoribb okai: – nevelési hiányok (elhanyagolás, túlkényeztetés) – megromlott családi kapcsolatok – egészségi, mentális állapot – anyagi helyzet, nem megfelelı lakáskörülmények.
A megismerés, megfigyelés módjai: – családlátogatás, anamnézis, szülıkkel való beszélgetés, állandó kapcsolattartás, kapcsolatfelvétel a bölcsıdékkel, védınıvel, gyermekorvossal konzultáció, a gyermek személyiségének, viselkedésének, játékának megfigyelése A segítségnyújtás módjai: – differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód – tanácsadás a szülık életvezetéséhez – tájékoztatás a segélyekhez jutás feltételeirıl – közös szabadidıs, egészségvédelmi programok, projektek a családokkal – étkezési támogatás – szükség esetén intézkedés, kapcsolatfelvétel az illetékes szervekkel, intézményekkel – nyitott, segítıkész magatartás A gyermekvédelmi munka minden óvónı feladata, melynek koordinátora a gyermekvédelmi felelıs.
A gyermekvédelmi felelıs feladatai: – segíti és összehangolja az óvoda pedagógusainak gyermekvédelmi tevékenységét – figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat – tájékoztatja a szülıket arról, hogy milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel – aktív kapcsolatban áll a szülıkkel és a felettes szervekkel – nyilvántartásokat vezet – intézi a segélyekhez, étkezési támogatáshoz szükséges dokumentumok továbbítását, megırzését – minden esetben a gyermekek érdekeit védi, képviseli – figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekvédelmi munka fı feladatát a prevenciót, a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás, a szeretetpótlás jellemzı.
6. Az óvodai intézményünk kapcsolatrendszere 6. 1. Az óvodai telephelyek közötti kapcsolat Olyan tartalmas szakmai, emberi kapcsolat kialakítására törekszünk, melynek során megismerhetjük a tagóvodák munkáját. Közös programokon a gyerekek más óvodába járó gyerekekkel találkozhatnak.
A kapcsolattartás formái: – látogatások, bemutatók, – munkaközösségi összejövetelek; – továbbképzések; – városi rendezvények.
6. 2. Óvoda–család Minden intézményben arra törekszünk, hogy szülık megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülıket nevelıpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelıi felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Minden lehetıséget megragadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerısítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történı nevelés. A gyermekek egyéni fejlıdésérıl folyamatosan konzultálunk a szülıkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az elıre mutató segítséget. Óvodánk nyitott: a szülık igényeinek megfelelıen lehetıséget adunk arra, hogy elızetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe. A családdal történı nyílt, ıszinte együttmőködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülıknek tapasztalniuk kell, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatók vagyunk.
Kapcsolattartás formái: – beíratás: az elsı személyes kapcsolat felvétele – összevont- és csoport szülıi értekezletek – családlátogatások: családi nevelési szokások, megismerése – egyéni beszélgetések: egyéni esetmegbeszélések az aktualitásnak megfelelıen, elızetes idıpont egyeztetés után – nyitott óvoda: a szülık részvétele az óvodai életben: elızetes megbeszélés alapján a szülı bármikor bemehet a csoportba és megismerheti gyermeke óvodai életét – közös ünneplések
6. 3. Óvoda–bölcsıde Óvodába lépés elıtt, szeptember elsı hetében a bölcsıdés gyerekek látogatást tesznek az óvodánkba, megismerkednek leendı csoportjukkal, óvó nénijükkel. A gondozónıkkel lehetıségük van egy-egy gyerek személyiségérıl beszélgetni, feljegyzéseikbe bepillantani. A bölcsıde, mint az óvodába lépés elıtti intézményes nevelés színtere, sok információt adhat a gyermek fejlıdésérıl.
6. 4. Óvoda–iskola Az óvoda-iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskolák megismerjék azt a szándékunkat, hogy a gyermeket egyéni képességeinek megfelelıen úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttmőködık, kapcsolatteremtık legyenek, és legyenek képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenımentesebbé tegyük. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtı és megtartó kapcsolatra törekszünk. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Az együttmőködés formái: – az iskolai nevelıkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatok folyamatos ápolása, érdeklıdés egymás munkája, problémái, eredményei iránt – kölcsönös látogatások, tapasztalatgyőjtés: az elsı osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában, az elsı osztályos tanítók pedig a leendı iskolásokat látogatják meg az óvodában
– szakmai tanácskozások, megbeszélések, elıadások az alsó tagozaton tanító nevelıkkel: olyan pedagógiai, pszichológiai, módszertani témákban, amelyek segíthetik az óvoda –iskola
átmenet
zökkenımentesebb
megvalósítását,
(pl.:
magatartás-
és
személyiségzavarok, a nehezen kezelhetı gyermekek problematikája, a gyermeki másság kezelése – az óvoda- iskola közötti nyelvi szakadékok áthidalásának módjai stb.) – szülıi értekezleten való részvétel: a leendı elsı osztályos tanítók tájékoztatják az iskolába készülı gyermekek szüleit pedagógiai elképzelésükrıl, az iskolába lépés teendıirıl – a gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek az iskolai környezettel – közös rendezvények, az iskolások ajándékmősorral kedveskednek az óvodásoknak
6. 5. Pedagógiai Szakszolgálat A Szakszolgálat nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, korai fejlesztést, tehetséggondozást nyújt a gyermekek számára. A szolgálat pszichológusai, gyógypedagógusai, logopédusai a különbözı részképesség zavarokkal küzdı, beszédhibás, magatartászavaros gyermekek nevelését speciális szakismereteikkel segítik. Fejlettség mérést végeznek a nagycsoportosok körében. Az iskolaérettségi vizsgálatokat a szülık és az óvónık együttes kérése és javaslata alapján végzik el azoknál a gyerekeknél, akiknek iskolaérettsége bizonytalan.
6. 6. Óvodánk egyéb kapcsolatai 6. 6. 1. Fenntartóval Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig támogató, segítı jellegő. Problémáink megoldását az együttmőködés jellemzi. Formái: – az óvodavezetı folyamatos napi kapcsolata az önkormányzat Humán szolgáltatások irodájának vezetıjével – óvodavezetı folyamatos tájékoztatója, napi kapcsolata – élı, telefon, levél – az óvodákkal – az önkormányzat Mővelıdési Oktatási és Sportbizottság munkájában való részvétel az óvodavezetı által
– az óvodavezetı részvétele az óvodai életet érintı témákban a képviselıtestületi üléseken, így közvetlen az óvoda képviselete és az információáramlás
6. 6. 2. Komárom-Esztergom megyei Cigányönkormányzat képviselıivel Folyamatos kapcsolattartás.
6. 6. 3. Közmővelıdési intézményekkel: Folyamatos és hagyományteremtı kapcsolatra törekszünk, rendszeres konzultációkat szervezünk. Formái: – színházlátogatások, kiállítások látogatása – gyermekmősorok – közös programok szervezése – könyvtárlátogatások: gyermekfoglalkozások
6. 6. 4. Egészségügy, gyermek és ifjúságvédı szervekkel: Védını, orvos, fogorvos, Gyermekjóléti szolgálat, Családsegítı szolgálat, Gyámhivatal Formái: – alkalmanként esetmegbeszélések – évente orvosi vizsgálat minden csoportban – tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálat
6. 6. 5. Szakmai szervezetekkel: – Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (országos) – Magyar Óvodapedagógiai Egyesület Oroszlányi Köre – Komárom-Esztergom megyei Pedagógiai Intézet Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat és érdeklıdésünknek, illetve a programunk megkívánta fejlesztési lehetıségeknek megfelelıen részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük segítségüket. A megye óvodáival való kapcsolataink pozitív kisugárzással lehetnek mindennapi nevelımunkánkra.
Hagyományteremtı kapcsolat kialakítását kezdeményezzük: – környezetvédelmi szervezetekkel – zeneiskolával, zeneiskolásokkal, alkotó mővészekkel.
7. Munkaközösségeink A munkaközösségeket a nevelıtestület hozta létre. Óvónıink többsége legalább egy munkaközösség tagja. A munkaközösségek mőködése elıre elkészített, majd a tagok által elfogadott munkaterv szerint folyik. A munkaterv végrehajtásáért a munkaközösség vezetıje felel A munkaközösség vezetıt az óvodavezetı határozatlan ideig bízza meg a feladatok ellátásával. A munkaközösségek az óvodában folyó szakmai munka folyamatos megújulásának az alapjait teremtik meg, erısítik a telephelyek között a személyes és szakmai kapcsolatokat, bepillantást engednek más csoportok, más módszerek, más egyéniségek mindennapjaiba.
7. 1. Anyanyelvi, báb és barkács munkaközösség A munkaközösségben tevékenykedı óvónık felismerték a báb komplex fejlesztı hatását, és keresik annak lehetıségeit, hogy a báb minél többször jelenjen meg a napi óvodai életben. Bábokat készítenek együtt, vagy a gyerekekkel; bábjátékot játszanak. A báb és az anyanyelv összekapcsolásával
növelni
szeretnék
a
gyerekek
mesealkotó
kedvét,
beszédkedvét,
párbeszédkészségét. Sokféle technikát sajátítanak el, melyek segítségével a legkülönbözıbb anyagokból készülhet játék, báb. Vizuális jellegő, bábjátszó, dramatikus, anyanyelvi továbbképzéseken vesznek részt, és az itt szerzett ismereteiket munkájukban hasznosítják. A
kiemelkedı
tehetségő
gyerekeknek
csoportközi
tevékenységeket
szerveznek.
Megismertetik a gyerekeket a számukra még ismeretlen eszközök használatával. Győjtik a szép, esztétikus gyermek- és óvónıi munkákat és kiállításon mutatják be, valamint pályázatokra küldik ıket. Ünnepnapokon óvónıi bábelıadással kedveskednek a gyerekeknek. Győjtik terményeket, dobozokat, flakonokat, papírokat és a bábkészítéshez felhasználják.
Vizsgálják a bábok szerepét a beszédjavításban, a gyermekek szorongásainak feloldásában. Figyelemmel kísérik a logopédiára járó gyermekek fejlıdését. Munkadélutánokat szerveznek, melyekre vizuális mentorokat, mővészeket, logopédusokat is meghívnak. Ügyelnek óvodai környezetünk esztétikusságára.
7. 2. Ének-zene és néptánc munkaközösség A munkaközösség célja az ének-zene megszerettetése a gyerekekkel. Annak érdekében, hogy tagjai ezt meg tudják valósítani, elsısorban a saját zenei mővelésükre kell gondot fordítaniuk. Az óvónık hangjuknak csiszolását, hangszertudásuk folyamatos gyakorlását alapvetı feladatunknak tekintik, hiszen ez kedvezıen hat a csoportokban folyó munkára is. „Ahol énekszó van, ott boldogság van.” – mondta Kodály, s valóban a tevékenységek közben énekelgetı óvónı példája hamar utánzásra talál a gyerekek körében, a zajongókat lehalkítja, derős légkört teremt a csoportban. Az óvónınek tehát a dal és népdalkincs gazdag tárházával kell rendelkeznie, hogy az aktuálisat, a gyermekek hangulatához illıt énekelhesse. Ismereteit ebben a munkaközösségben felfrissítheti, bıvítheti. Módszertani kérdésekkel, az elvégzett munka értékelésével, egyéni és közös problémákkal is foglalkoznak. Keresik a zenei alkotókészség fejlesztésének, a ritmus és hallásfejlesztésnek foglalkozásokon kívüli lehetıségeit. Elkészítik a zenei képességfejlesztés foglalkozásokra lebontott feladatait. Részt vesznek az ének-zenei továbbképzéseken és tapasztalataikat megosztják a nevelıtestület többi tagjával is. Felmérik a csoportokban a tehetséges gyerekeket és a zeneóvodába irányítják. Keresik az óvodai néptánc oktatás lehetıségeit. A gyermekdalok és a ritmikus mondókák beszédfejlesztı hatását elemezve keresik a kapcsolatot az anyanyelvvel és az irodalmi neveléssel.
8. Pedagógiai munkánk tervezése, elemzése Célja, hogy segítse a csoport életének megszervezését, a nevelési folyamatban résztvevık és a közöttük lévı kapcsolatok fejlıdését, harmóniát teremtsen a különbözı fejlesztési területek között, és biztosítsa az egyensúlyt, a pedagógus célja, a szülı elvárásai és a gyerek vágyai között.
A tervezés elengedhetetlen feltétele, hogy a gyerekek fejlıdését, önfejlıdését tudatosan segíthessük, életüket úgy szervezhessük, hogy az optimális körülmények biztosítva legyenek az önálló tevékenykedéshez és az alkotáshoz. A tervnek figyelembe kell vennie a gyerek szükségleteit, személyes érdeklıdését. A terveinkhez viszonyítva elemezhetı, értékelhetı a gyermek fejlettségi szintje és az óvoda nevelési céljainak megfelelı munka. A helyi eltéréseket, az egyéni lehetıségeket és elképzeléseket figyelembe véve, nem lehet mindenhol egységes, mindenki által használható tervezési formát vagy tartalmat kidolgozni. Mindenki saját maga kell, hogy ezt kialakítsa, mert ezzel segítheti, könnyítheti meg saját munkáját. A programhoz a következı szakmai dokumentumok elkészítését javasoljuk, melyek segítik az ellenırzést, elemzést, értékelést (ajánlás): – az óvodavezetı éves pedagógiai, mőködési terve – a csoportban dolgozó óvodapedagógusok éves terve (hálóterv, ami azt jelenti, hogy bármikor, bárhol bıvíthetı és szőkíthetı). A csoport éves tervének egyik fontos jellemzıje, hogy a természet változásaira, az ünnepekre, a hagyományokra, a közvetlen környezet eseményeire épül. – a gyermekcsoport nevelési-fejlesztési programja. Hagyományosan a csoportnaplóban kerül megtervezésre és értékelésre. A tervezés és értékelés a közösen kialakított és elfogadott csoportnapló vezetésének szabályai szerint történik. – Gyermektükör – a gyermek személyi dossziéja. Tartalma (ajánlás): anamnézis, megfigyelılap, egészségügyi törzslap, gyermekmunkák, pedagógiai szakszolgálat vizsgálati eredményei.
9. Óvodánk ellenırzési, értékelési rendszere 9. 1. A pedagógiai munka ellenırzése, értékelése A szakmai munka és mőködés ellenırzését az óvodavezetı végzi a Pedagógiai-mőködési éves munkaterv mellékletében kidolgozott ellenırzési terv szerint.
A vezetı olyan ellenırzést végez, mely minden dolgozót érint és mozgósít az ellenırzési folyamatban. Az ellenırzés teljes folyamata nyitott és mindenki számára megismerhetı. Az ellenırzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Területei: – dokumentumok – a nevelımunka feltételei – pedagógiai gyakorlat – helyi nevelési program megvalósulása, a sikerkritériumok Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetıje a felelıs, tehát az ellenırzés és értékelés is elsısorban az ı feladata. Az óvodavezetı helyettes, és a telephelyeken lévı óvodavezetı helyettesek, a munkaközösség-vezetık pedagógiai, szervezési és mőködtetési feladatait a Szervezeti és Mőködési Szabályzat, a belsı ellenırzés rendszerét a Belsı ellenırzési szabályzat rögzíti. A pedagógiai gyakorlat ellenırzése két szinten történik: – a gyermek fejlettségének értékelése – és az óvónıi gyakorlati munka szintjén A gyermekcsoport fejlettségének értékelése az egyéni megfigyelések eredményeinek és az egyéni munkák áttekintése után közös konzultációval történik. Az ellenırzés a tanév folyamán elıre ütemezetten történik. A gyakorlati munka elemzése során elsıdleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerısítés, az elfogadott elvek számonkérése. Az óvónık pedagógiai munkájának ellenırzésére azért van szükség, hogy munkájuk értékelésével tisztában legyenek, megırizzék a megújulás képességét, innovációjuk szakmai kontroll segítségével fejlıdjön. Év végén összegzı értékelés készül. Az egész óvodát érintı folyamatokban kiemelt jelentıségő a kimenet, az iskolába lépés valamint a szokás- és szabályrendszer, a normák szorosabb ellenırzése, értékelése.
9. 2. A helyi nevelési program ellenırzése, értékelése A program sikerkritériumát a cél és feladatrendszer, valamint a „Fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén” címmel kiemelt programelem jelenti.
A program ellenırzésében és értékelésében a vezetı óvónı irányításával valamennyi óvónı részt vesz. Programellenırzés, programfejlesztés a folyamatosan és ütemezetten történik a MIPben meghatározott idıpontok és területek szerint. Az értékelés a sikerkritériumok figyelembe vételével történik. Célja a hatékonyság, a minıségjavítás, az önképzés és továbbképzés tudatos tervezése. Az elemzésben, értékelésben segíthet a szaktanácsadó és szakértı.
A Brunszvik Teréz Óvoda nevelési gyakorlata
Az óvoda adatai Az óvoda hivatalos elnevezése:
Oroszlány Város Óvodái, Brunszvik Teréz Óvoda
Az óvoda címe, telefonszáma:
2840 Oroszlány, Bánki Donát út 67. tel. 360-482
Az óvoda fenntartója, címe:
Oroszlány Város Önkormányzata, 2840 Oroszlány, Rákóczi út 78., Polgármesteri Hivatal
Az óvodai csoportok száma:
10
„Nyitva van az aranykapu” Bevezetı Óvodánk 1973-ban nyitotta ki kapuját. Nyitva áll az „aranykapu” itt: -
a gyerekek elıtt, bejöhet körülnézni, ismerkedni óvodáskora elıtt is, visszavárjuk beszélgetni óvodáskora után is
-
a szülık elıtt, hiszen a nap bármely szakában hozhatja, megnézheti, elviheti gyermekét. Megválaszthatja gyermeke csoportösszetételét, óvónıjét. Partnerként kezelik a különbözı nevelési feladatok megvalósításakor, szervezési feladatokban. Lehet ötlete, kérdése, véleménye.
-
a pedagógusok elıtt, hiszen ez a nyitottság teret ad az új módszerek kipróbálásának.
Lehetıségük van az egyéniségükhöz illı, képességeiknek megfelelı továbbképzésre, önképzésre. A Brunszvik óvoda a város legnagyobb óvodája. Tíz csoportjában húsz képzett óvónı foglalkozik a gyerekekkel. Óvodapedagógusainkat mindig is az egymás munkája iránti tisztelet és érdeklıdés jellemezte. A szakmai kérdések adott szituációban történı megbeszélése; új, a gyermekek életkorához és a helyi sajátosságokhoz jobban alkalmazkodó eljárások adaptálása, alakítása; a különbözı nevelési módszerek hatékonyságának vizsgálata ekkora nevelıtestületben mindig könnyebben megvalósítható.
Helyi programunkat magunk készítettük el. Nevelési gyakorlatunk pedagógiai alapja a gyermekközpontúság. Az „Óvodai nevelés országos alapprogramjára” épül, az óvoda (mint nevelési szintér) hagyományosan kialakult funkcióinak, szerepének, nevelési rendszerének hatékonyságát, egyediségét hirdeti. Az óvoda alternatív arculatát a nevelıtestületben tevékenykedı óvónık alakítják ki, hiszen a különbözı pedagógiai módszerek között szabadon választhatnak. 2003-tól a VI. számú óvoda megszőnt és két csoportja a mi óvodánkba került. A szülık és pedagógusok kívánsága volt, hogy programjukat tovább folytathassák. Gyermekközpontú szemléletünktıl, nevelési gyakorlatunktól és módszereinktıl nem áll távol programjuk. Nevelési gyakorlatuk röviden összefoglalása: „A kisgyermeket körülöleli egy családias légkörő óvoda, ahol elsısorban játszik, és a játékán keresztül jut el a környezı világ megismeréséhez, miközben énekel, verset mond, mesét hallgat, számol, tornázik, rajzol, fest, barkácsol, kirándul, süt-fız, tehát indirekt módon tanul. Önmagát bizonyos fokig ellátja, segít a felnıtteknek, így munkát is végez. Mi óvónık pedagógiai, pszichológiai tudatossággal biztosítjuk a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését: az egészséges életmódot, érzelmi, értelmi nevelést, szocializációt.” A Családi óvoda nevelési gyakorlatának jól bevált, markáns elemeit programfejlesztésként próbáltuk beépíteni, integrálni az immáron közös nevelési gyakorlatunkba. Brunszvik Óvoda nevelıi
A Brunszvik Óvoda nevelési rendszerének ábrája Az egészséges életmód alakítása Tervezés
Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Tevékenységek Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Környezet Megvalósítás: az óvónık által választott módszerek, eszközök, az óvoda szervezeti keretei, formái Nevelési feladatai A Brunszvik Óvoda célja A fejlıdés várható eredménye óvodáskor végére
1. Helyzetkép A Brunszvik Teréz Óvoda Oroszlány legnagyobb óvodája. Az óvoda épülete a város lakótelepi részén helyezkedik el. Tíz csoportszobával, jól felszerelt tornateremmel, korszerő fızıkonyhával
és kiszolgáló helységekkel rendelkezik. Az épületet nagy, sok mozgásra lehetıséget nyújtó óvodakert veszi körül. A csúszdák, babaházak, mászókák, focipályák, hinták a medence és a homokozók változatos mozgási és játék lehetıségeket biztosítanak. Csoportjai vegyes és homogén életszervezésőek. A környezetünkben élı családok átlagos anyagi körülmények között, összkomfortos lakásokban élnek. A szülık iskolázottsága eltérı: az általános iskolától az egyetemi végzettségig mindenféle elıfordul. A nagyszülık többsége még aktívan dolgozik, nem érte el a nyugdíjkorhatárt, így kevesebb segítséget tud nyújtani a gyermeknevelésben. Azokban a családokban, ahol mindkét szülı dolgozik, a kisgyerek naponta legalább nyolc órát tölt az óvodában. A gyerekekkel való együttlétre kevesebb idejük jut, de tapasztalataink szerint intenzívebben élik meg azt. A társadalmunkban lezajlott negatív változások városunkba is begyőrőztek, fokozódik a munkanélküliség, megkezdıdött a középréteg elszegényedése. Az ilyen családokban nevelkedı kisgyerekeknek a nevelésében az óvodánk hatékony segítséget tud nyújtani a gyermekvédelmi programja segítségével. Nevelıtestületünk 20 óvónıbıl (akik felsıfokú végzettségőek, 4 fı szakvizsgával egyenértékő képesítést szerzett, további három óvónı folytat ilyen irányú tanulmányokat) áll. Pedagógusaink korai fejlesztésre irányuló szakképzésen, tartásjavító testnevelési tanfolyamon, környezetismereti és védelmi kurzuson, vizuális, ének és pedagógiai módszereket megismertetı elıadásokon vettek részt. A program beindítása után a szakvizsgáról szóló törvény értelmében hétévenként legalább 120 órás továbbképzésen kell részt vennie minden óvónınek. Fokozatosan, a továbbképzési programot és a beiskolázási tervet figyelembe véve azt szeretnénk, ha óvodánkból minél többen vállalkoznának a szakvizsga megszerzésére. A szorosan vett szakmai továbbképzések
mellett
ma
már
szükséges
intézményértékelési,
szervezetfejlesztési,
minıségbiztosítási, számítástechnikai, uniós ismeretekkel is rendelkezni. Ezen ismeretek elsajátítását is lehetıségeinkhez mérten ösztönözni fogjuk. Nevelımunkánkat jól képzett dajkák segítik mind a nevelési mind szervezési feladatok megoldásában. Minél tökéletesebb a gyermeket körülvevı környezet, annál kevesebb óvónıi beavatkozásra van szükség. Olyan környezetet igyekszünk teremteni, ahol a gyerekek jól érzik magukat. A térelválasztókkal kialakított kuckókat, babaszobákat örömmel használják a gyerekek.
Minden játék, berendezés alapvetı ismérvének a gyerekléptékőségnek, biztonságosságnak, használhatóságnak, tisztíthatóságnak, esztétikusságnak, természetes alapanyagúságnak kell lennie. A gyermekek mindennapi tevékenységeihez szükséges eszközöket, játékokat a fenntartó által biztosított költségvetési keret felhasználásával, a szülık önkéntes támogatásával, a Brunszvik Óvodásokért Alapítvány segítségével, és a különbözı pályázatokon nyert pénzeszközökkel teremtjük elı. Jelenleg a harmincegy éves épület folyamatos karbantartása az állagmegóvás szintjéig tud eljutni.
2. Nevelésfilozófiánk „Te és én kapcsolatban élünk; ez nekem értékes, és szeretném fenntartani. Mindemellett mindketten külön személyek vagyunk, ki-ki a maga egyéni igényeivel és azzal a jogával, hogy megpróbálja kielégíteni ezeket az igényeit. (...) Tisztelem az igényeidet, de tisztelnem kell a sajátjaimat is. Ezért hát igyekezzünk mindig olyan megoldást találni, mely mindkettınk számára elfogadható. Ha így teszünk, teljesülnek kívánságaid, de teljesülnek az enyémek ugyanígy – senki sem vesztes, mindketten nyerünk. Így pedig igényeid kielégítése révén, fejlıdhetsz, növekedhetsz tovább, mint önálló személy, és ugyanúgy én is. Kapcsolatunk így mindig egészséges lehet, hiszen kölcsönösen kielégítı. Mindketten azzá válhatunk, amire bensınkbıl képesek vagyunk, és továbbra is kölcsönös tisztelet és szeretet érzésével viszonyulhatunk egymáshoz, barátságban és békében.” (Thomas Gordon)
3. Óvodapedagógiai kódexünk -
A csoportban nyugodt, szeretetteljes légkör uralkodjon.
-
Stabil szokásrendszer építésére kell törekedni.
-
Pedagógiai munkáját mindenki a tıle telhetı maximális színvonalon végezze.
-
Fı nevelési módszer a pozitív példa kiemelése, a gyermek buzdítása, dicsérete.
-
Az óvodapedagógus nagy türelemmel bír, „kivár”.
-
Arcán tükrözıdik, hogy együtt érez a gyerekkel, ha siker vagy bánat éri.
-
Tervezése laza, rugalmas, kitöltésre váró keret, amelybe bıven beleférnek a rögtönzések, a váratlan ötletek, gyermeki kívánságok.
-
Mindenre legyen idı.
-
Az óvodapedagógus elsısorban önmagát nevelje, mővelje.
-
Nemes önbizalommal végezze a pedagógiai munkát, így lehet megnyerni a szülık bizalmát, segítıkészségét.
-
Kreatív légkör fejlesztése, ahol érték a másság, ha a gyerekért történik.
-
Mindent, amit betervez, az óvónı maga is örömmel végzi, mert a gyerek nemcsak tevékenységet, hanem a tevékenységhez való viszonyt is utánozza.
4. Tartalmi, módszertani és szervezeti jellemzık Nevelıtestületünk azt vallja, hogy a jó óvoda inkább hasonlít egy jól szervezett több gyerekes családi élethez, mint egy szigorúan megtervezett nevelési intézményhez. A 3-7 éves gyermeknek arra az idıszakra, amíg távol van a családjától, szülıpótlóra, és a családi légkör pótlására van szüksége. Egyetértünk Vekerdy Tamás pszichológus megfogalmazásával, amikor azt mondja „az óvoda szociális anyaöl”. Nagyon fontos leszögezni, hogy óvodánk nem akarja és nem is tudja átvállalni a család funkcióját, sıt közvetett úton annak erısítésén fáradozik maga is. A család szocializációs hatása nem pótolható, hiszen a családtagok kívánatos szeretetteljes kötıdéseit az óvoda nem helyettesítheti! Kötetlenség: Amely azt jelenti, hogy a gyermek dönti el, hogy játék folyamatából mikor, meddig kíván egy-egy tevékenységbe bekapcsolódni, illetve kiválni. Élettani szükségleteinek idıpontját, idıtartamát nem a felnıtt határozza meg.
Van sok egyéni és közös munkavégzés, amelyet mindig követ, az értékelés számos formája. (Önértékelés, egymás értékelése, óvónı értékel.) Van sok egyéni kezdeményezés és sok „én megint azt szeretném” gyakorlás. Van sok, eszközzel is motivált szabad mozgási lehetıség. A „szabad óvoda” A gyerek attól boldog, hogy az ıáltala választott dolgokban vehet részt. A szabadság abban van, hogy választhat. Nem azt hallja gyakran, hogy mit nem szabad, hanem azt, hogy mi mindent csinálhat. A lehetıségek kapuját kitárjuk, a variációs lehetıségeket is. Azt azonban tudniuk kell a gyerekeknek, hogy nem létezik totális korlátlan szabadság. A 3-7 éves gyermeknek elsısorban joga van és nem kötelessége Például joga van: hogy olyannak fogadják el, amilyen, hogy biztonságban érezze magát, hogy környezete esztétikus legyen. Joga van a términimumhoz, a zavartalan játékhoz, az elevenséghez és a nyugalomhoz, a csendhez és a hangoskodáshoz. Hogy türelmesen meghallgassák, hogy „buta kis kérdéseire” igaz, kielégítı választ kapjon. Élet közeliség Amilyen élményt hoz a gyermek, azt az élményt hagyja az óvónı kiteljesedni, ha a gyerek vagy a gyerekek igénylik. Az átélt élmény tapasztalatszerzés. A kiteljesedés: az ismétlés, a megszilárdítás, a gyakorlás tehát a tanulás. Természet közeliség Megszaporodtak az óvodán kívüli élménygyőjtések. Ez az ismeretszerzés – a tanulás – elsı fázisa. Gyakoriak a „hátizsákos” kirándulások minden évszakban. Ezt követi a látottak, illetve a termények feldolgozása, a valóságos sütés-fızés. A programokhoz kapcsolódik a vizuális nevelés, az ének-zene, a matematika. Direkt módon nincs tanulás, mert ez a korosztály még nem alkalmas rá. Ezért kevés a frontális tevékenység. Ismeret kell a gyermeknek, de nem közvetítés, hanem a felfedezés, tapasztalás, láttatás útján, természetes körülmények között.
5. A Brunszvik Óvoda nevelési céljai és feladatai A Brunszvik Óvoda nevelıtestülete a gyermekközpontú óvodai nevelés megvalósítását tőzte ki céljául. Az óvodás gyermekek életkori sajátosságainak, érésének figyelemben tartásával a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik. Érdeklıdı, minden iránt fogékony, nyitott, boldog gyerekeket kíván nevelni. Mindezt olyan családias légkörő kortárs közösségben
élje, ahol sok játékkal, örömmel, vidámsággal tele éveket tölt s majdan felnıtt korában jólesı érzéssel, gondoljon vissza óvodás éveire. Nevelési feladatunk, hogy építsünk a gyermek önállóságára; a csoportokban a bizalom és a biztonság légköre uralkodjon; a felnıttek és a gyerekek között legyen partnerkapcsolat; az együttmőködı közösségben építsünk a közösség segítı erejére. Teremtsünk lehetıséget a gyermeknek, hogy a benne rejlı adottságokat kibontakoztathassa; adjunk szabad utat természetes lelkesedésének; támogassuk abban, hogy megtalálja helyét közvetlen környezetében, ha kell annak átalakításával is. Teremtsünk olyan feltételeket, melyeken keresztül a gyermekek egyéni tapasztalatszerzését közvetlen módon befolyásolhatjuk. Óvodánkban folyó nevelımunka képi megjelenítése:
6. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód alakítása kiemelt feladatunk. Az egészséget „egész-ség”-ként értelmezzük, vagyis a testi és lelki szükségletek egységét hirdetjük. A test egészségét a gondozás szolgálja. A gondozás olyan szükségleteket elégít ki, amelyek elısegítik a növekedést, fejlıdést, hozzájárulnak a gyermek egészségének megırzéséhez, a jó közérzetéhez, megteremtik a nevelési hatások kedvezı érvényesülésének feltételeit.
A gyermekek növekedése, fejlıdése – új életfolyamatok megindulása és tökéletesedése. Mindkét folyamat biológiailag meghatározott, a környezeti tényezık azonban segíthetik, vagy lassíthatják az öröklött tulajdonságok kibontakozását. Óvodánkban tudatosan alakítjuk környezetünket úgy, hogy a gyermekek egészségét, biztonságát szolgálják. Céljaink megvalósításához szükséges, hogy jó kapcsolatot tartsunk a családokkal, hiszen a szokások kialakítását ık már elkezdték, s ezeknek összhangban kell lenni napi gyakorlatunkkal. A kialakított készségek, jártasságok az óvodában megerısítést kaphatnak, s így hatékonyabbá teszik a prevenciót. Az új szokások megismertetéséhez nélkülözhetetlen a felnıttek gondoskodó szeretete, az érzelmi biztonság, mely átsegíti a gyereket az önkiszolgálás bonyolult rendszerén. A gondozás különbözı területein minden gyerek annyi idıt tölthet el amennyire valójában szüksége, van. A napirenden belüli idıkeretekhez alkalmazkodva az egyéni szükségleteit akkor elégíti ki – segítséggel, vagy önállóan – amikor és ameddig igényli. Az óvónık és a dajka akkor segítik, amikor a gyermek ezt kéri, vagy ha úgy látjuk, szükség van erre. A segítés mértéke természetesen egyénenként differenciált. Az öltözködést és testápolást kisebb csoportokban is végezhetik, így könnyebb az egyénenkénti szokásalakítás.
6.1. Helyes életritmus Az óvodában a rugalmas napirend szolgálja az egyéni differenciált fejlesztést, a tevékenységek kényszermentességét, az egyéni biológiai ritmus követését, a játék védelmét – hiszen minden a játékban zajlik. Az idıkereteket rugalmasan kezeljük. Nyugodt, kiegyensúlyozott tempóhoz a folyamatosságban ismétlıdı tevékenységek meglétére (étkezések, levegızés, pihenés stb.) ügyelünk.
6.2. Pihenés, alvás A gyermekek fejlıdését segíti, ha életkorának megfelelıen elegendı idıt tölt alvással, pihenéssel. Óvodánk hajnali öt órakor nyit, a korán érkezı gyerekeket lefektetjük. A pihenés alatt az óvónı a gyermekek között tartózkodik. Gyermekeink alvásigényüknek megfelelıen kevesebbet vagy többet alszanak. Az alvás elıtt a szoros, meleg ruhadarabokat levesszük a gyerekekrıl szabaddá téve vérkeringésüket. Néhány csoportban, pizsamában alszanak a gyerekek. A délutáni pihenıidı végén felkelhetnek vagy
esetleg késıbb, amikor maguktól felébrednek. A hazulról hozott „anyapótló” tárgyak mellett méltányoljuk az egyéni alvási szokásokat (pl. kispárna használatát).
6.3. Táplálkozás, étkezés A gyermekek egyéni ízlését elfogadjuk, de ösztönözzük ıket arra, hogy új ételeket is megkóstoljanak, minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt egyenek. Az étkezések és a nap folyamán bármikor, bármennyi folyadékot ihatnak. Ügyelünk az esztétikus terítésre, figyelemmel kísérjük az étkezési szokások elsajátításának egyéni ütemét.
6.4. Öltözködés Az öltözködés a test védelmét szolgálja, de eszköze az ízlésformálásnak is. Csak a megfelelı ruhában érzi jól magát a gyermek. Ebben jó a vérkeringése, szabadon mozoghat benne, könnyen le és felveheti, jó „lenni” benne, mert tetszik neki. Mindezek figyelemben tartásával réteges öltöztetésre, váltóruha használatára kérjük a szülıket.
6.5. Testápolás, tisztálkodás A testápolás során kialakul a gyermek tisztaságigénye. A felnıtt és gyerek közötti partnerkapcsolat az önkiszolgáláshoz szükséges készségek, szokások kialakítását nagymértékben segíti. Helyes, rendszeres végzésére szoktatás az egészség megırzése érdekében elengedhetetlen.
6.6. Mozgás A gyermekek mozgásigénye eltérı. Számukra a mozgás a pihenés egyik formája is lehet, s a nap során a különbözı nyugalmi állapottal járó elfoglaltságok között kell, hogy legyen módjuk mozgásra is. Célunk mozgásigényüket fejleszteni, kielégíteni.
4.7. Edzés A szabadban is mindig sok fajta, vidám tevékenységet, játékot szervezünk. Ha az idıjárás engedi, akkor az uzsonnát, a tevékenységeket is a szabadban oldjuk meg biztosítva ezzel a nap, a levegı edzı hatását.
A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
A gyermek rendszeresen, önállóan tisztálkodjon, használja a WC-t, mosson fogat.
-
A megfelelı sorrendben öltözködjön, vetkızzön, a ruháját tartsa rendben
-
Köhögéskor, tüsszentéskor használja a zsebkendıjét.
-
Étkezéskor helyesen használja az evıeszközöket. Megfelelı mennyiségő ételt szedjen, kérjen.
-
Tudjon cipıt kötni, ruhát gombolni, kapcsolni.
-
Megfelelıen edzett, jó állóképességő legyen. Igénye legyen a mozgásra. Mozgása legyen összerendezett.
7. Az érzelmi nevelés és a szocializáció A gyermekek értelmi, intellektuális fejlıdésének legfıbb hatóereje az érzelmi biztonság, ezt kell az óvodában megteremtenünk, hogy pótolni tudjuk a család, az anya szeretetét, közelségét, addig, míg a gyermek otthonától távol van. Az óvodai szocializáció egyik feladata az, hogy kialakítsuk az elemi viselkedési szabályokat, hiszen ezek révén képes a gyermek alkalmazkodni a környezet elvárásaihoz, szabályaihoz. A gyermek a környezetétıl függ, ezért igen lényeges számára, szülei, nevelıi, milyennek látják, mi a véleményük róla. Óvónıink humanisztikus gondolkodással, bizalommal, empatikus megértéssel hajolnak a gyerekekhez, s ettıl nagyobb biztonságban érzik magukat. „A tökéletes ember nem avatkozik bele a lények életébe, nem erıszakolja rájuk saját magát, hanem mindenkit saját szabadságához segít.” Ez a Rogers-i gondolat hatja át nevelésünket. Tiszteletben tartjuk a gyermekbıl áradó egyediséget, személyiségének értékeit. Nem próbáljuk erıszakkal arra bírni, hogy olyan legyen amilyennek, mi szeretnénk. Az óvónı biztatja, segíti ıt a nyugtalanító kérdések megoldásában. A pozitívan megerısített gyerek képes önállóan cselekedni, megítélni mások viselkedését, cselekedeteit. Az elfogadás nálunk nem a konkrétumok szeretete, hanem az óvónı általános magatartásformája – nem azért szeretjük a gyereket, mert szimpatikus, valamit jól csinált, okos, megható vagy szellemes, hanem a puszta létezését tiszteljük. „Szeretlek, mert szeretlek.” Ügyelünk arra, hogy az óvodába lépéstıl kedvezı érzelmi hatások érjék a gyermeket, fokozatos legyen a szülıtıl való elszakadás, az óvoda, az óvónı elfogadása. Megteremtjük a lehetıséget
arra, hogy utánzás útján, természetes élethelyzetekben megtanulják az együttélés, együttmőködés, szabályait valamint tudják érzelmeiket kifejezni, kezelni. Gyakorolják a toleráns viselkedést, fejlıdjék empátiás képességük, és természetességgel elfogadják a másságot is. A szocializáció szempontjából különösen jelentıs a közös élményekre épülı, közös tevékenységek gyakorlása. Ezért az óvodai életet úgy szervezzük, hogy segítse a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, intellektuális érzelmeinek és akaratának, szabálytudatának fejlıdését. Az óvodai nevelés területén nem különül el az érzelmi nevelés, áthatja az óvodai élet egészét, megjelenik a kötött, illetve a kötetlen tevékenységek közben is. Az óvodai érzelmi nevelés akkor érte el célját, ha a gyermekek az iskolai életet minél zökkenı mentesebben szokják meg, és a követelményeknek személyiségük zavara nélkül képesek eleget tenni. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
Legyen képes arra, hogy önállóan kapcsolatot teremtsen; kérjen, köszönjön, válaszoljon.
-
Viselkedjen udvariasan, tisztelettudóan.
-
Legyen feladattudata, a megkezdett munkáit fejezze be.
-
Érdeklıdjön társai és az óvónı iránt.
-
Segítsen az óvónınek, társainak. Legyen együttmőködı.
-
Tudja érzelmeit felismerni, uralni.
-
Rendelkezzen társas kapcsolatokkal.
8. Az értelmi nevelés megvalósítása, fejlesztése A kisgyerekkel vele születik az érdeklıdés, az önmegvalósítási vágy. Szüntelenül próbálgatja erejét, lehetıségeit. Szubjektívan, személyisége szőrıin át érzékeli, észleli a világot, s ezzel együtt jár az eredményesség és a kudarc is. Ha tevékenységeit siker koronázza, akkor ezt újra és újra át akarja majd élni. Ezért sokoldalú ismeretnyújtásra törekszünk, arra, hogy észrevegyék a kérdésekre, nemcsak egyetlen válasz létezik. A megszerzett ismereteket a gyerek rendszerezi, s ez indítja el nála a tanulás folyamatát. A változatos, ingergazdag, érzelmi biztonságot nyújtó környezet ezt a tanulási folyamatot felgyorsítja, a gyermek értelmi képességeit fejleszti. Az óvónı az óvodába kerüléskor felméri, hogy a gyerek értelmi funkciója milyen fokon áll, mi érdekli. Tapasztalatot szerez a gyerek mozgásfejlettségérıl. Ez egyéni fejlesztésének alapja. Az ismeretek tervezésénél figyelembe veszi a csoport és az egyes gyerek értelmi színvonalát.
Megfigyeli azt, hogy van-e olyan gyerek, aki kiemelt, vagy éppen semmiféle érdeklıdést sem mutat egyes tevékenység iránt, - ıt differenciáltan fejleszti. Az értelmi fejlesztés direkt módon talán csak a különbözı szabályjátékok formájában érhetı tetten a csoportok életében. Az észlelés, a figyelem, a képzelet, az emlékezet, gondolkodás, kreativitás, kommunikációs képességek fejlesztése a napot át meg átszövi. Az óvónı a fejlesztés alapjait (eszköz, élmény, hely, idı) teremti meg, a gyerekek, pedig maguk választhatnak a felkínált lehetıségek közül. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
Vegyen részt a különbözı tevékenységekben.
-
Rendelkezzen problémafelismerı és megoldó képességgel.
-
Tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani.
-
Törekedjen összefüggések felfedezésére.
-
Próbálja kifejezni magát szóban, rajzban.
-
Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is.
9. Az óvodai élet tevékenységformái 9.1. A játék A kisgyermek életének közege a játék, a játékos cselekvés. Sokrétő, összetett, spontán tevékenység ez, szabad cselekvések sorozata. Benne feldolgozhatja tapasztalatait, ismereteit; megszabadulhat félelmeitıl, gátlásaitól; gyakorolhatja a felnıtt szerepeket, magatartásformákat; játékosan tanul, munkát végez. A játék egyben kommunikáció is, hiszen a kisgyerek általában nem közvetlen módon, szavakban megfogalmazva juttatja kifejezésre mondandóját, hanem szimbolikusan a játékban. A játékot komoly tevékenységként éli meg. Úgy alakítja a cselekvéseket, hogy fıszereplı, kompetens személy lehessen benne, ezért közben szinte állandó kommunikációs kényszerben van. Ezzel kompenzálja kisebbrendőségi érzését, kiszolgáltatottságát. Elengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a játékon kívüli kommunikációban is megjelenjen
a játék, mert így kerül bele a csoport közvéleményébe, s a gyermek és a közösség jobban érzi annak fontosságát. Nézetünk szerint a játéknak nem szükséges „helyet” biztosítani, hiszen az egész óvodai csoportszoba, az udvar a játék színtere. „Ideje” a gyerek életében a napirendben meghatározott konkrét feladatoknak (evés, alvás stb.) van, a játéknak nincs. Az mindig elkezdıdhet, és abbamaradhat. A játékra nem érvényesek a valóság idı és térbeli korlátai, ennek ellenére térbeli elhatároltság, zártság jellemzi. Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyerekek különbözı berendezési tárgyakkal körülkerítik játszóhelyüket, ezzel is jelezve elhatárolódásukat a „kinti” világtól. Ezért a csoportszobákat úgy alakítjuk, hogy minél több kuckó, játszósarok, függönyökkel, takarókkal elkülöníthetı, leválasztható rész legyen benne. A játékban alakulnak ki és fejlıdnek a gyermek társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális, érzelmi tapasztalatai, ismeretei. Életkori sajátossága, hogy kisebb csoportokban önmaga által megválasztott társakkal játszik szívesen. Az óvodában a játékeszközök olyan helyen vannak, ahonnan bármikor elvehetik a gyerekek. Játékeszköz lehet minden a környezetükben, ami biztonságosan használható a játék során. Tudjuk azt, hogy a környezeti monotónia csökkenti a játék hıfokát, ezért óvónıink a játékeszközök variálásával új eszközök készítésével, séták, közös programok szervezésével meghatározó, ösztönzı élményeket igyekeznek nyújtani. Ezek az élmények akkor térnek vissza a gyerekek játékában, ha valóban ık is élményként, örömként élték meg azt. Az óvónı feladata, hogy személyével érzelmi biztonságot nyújtson, a gyermeki elképzelésekben észrevegye az ötletszikrákat, támogassa a játékot. Fontos, hogy csak a megfelelı pillanatban avatkozzon bele a játékba, és érezze, hogy mikor léphet ki belıle, meddig van szükség rá. Mindig tudnia kell, hogy ı ki a játékban, és nem eshet ki a szerepébıl. A szabad játék során – anélkül, hogy a játékot irányítaná – saját játékával, beszélgetéssel, ösztönzı helyzetek kialakításával a gyereket befolyásolhatja, orientálhatja, inspirálhatja, provokálhatja. A gyermek szabadságát azonban nem korlátozhatja, a gyermek mindig maga dönti el, mit akar csinálni, miben vesz részt. Az óvónı maga is szervezhet, kínálhat fel játékot, ekkor kezdeményezı, vezetı szerepe van (pl. dalos játék). A játék jó szervezése automatikusan biztosítja a gyerekek önkéntes részvételét.
Az óvónı megfigyelıje is a gyermekek játékának. Érdeklıdésüket, érzelmi, értelmi fejlıdésüket; képességeik, jártasságaik alakulását tudja benne nyomon követni. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
Kapcsolódjon be közös játékba. Legyenek egyéni ötletei, javaslatai de tudja elfogadni másokét is.
-
Vegyen részt az ügyességi játékokban, merje kipróbálni magát.
-
Legyen képes élményei eljátszására.
-
Válasszon az adott tevékenységhez anyagot, eszközt.
-
Legyen képes maga vagy társa által kitalált szabályok betartására, elfogadására.
-
Játéka legyen alkotó, kreatív.
9.2. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelımunka minden területét, közvetítı elemként jelen van a nevelési folyamat legapróbb mozzanatában is. A mese és a vers része az egész óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. A gyerekekkel való játékos beszédkapcsolat nagy lehetıség a beszéd, a szórakoztatás, a kellemes idıtöltés, az együttes élmény biztosításához. Az anyanyelvi nevelés során célunk: az érthetı kifejezı beszéd készségének kialakítása, a nyelv szépségének, kifejezıerejének megismertetésével, helyes nyelvhasználattal a biztonságos önkifejezés megalapozása. Helyes mintaadással az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különbözı formáinak alakítása az óvodai nevelıtevékenység egészébe. Az óvónı feladata, hogy olyan szociális közeget biztosításon, ahol a gyermek kifejezheti önmagát, kérdezni tud, véleménye van, válaszolni akar. Az anyanyelv ismertetésén, az irodalmi érdeklıdés felkeltésén túl, a változatos tevékenységeken keresztül próbálja megvalósítani a valós élet szerepköreinek elsajátítását játékos formában (vers, mese, bábjáték, dramatizálás, szituációs játék, történetek, helyzetjátékok). A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végére: -
A társas környezet segítségével tanulja meg a hangok észlelését, helyes képzését, majd a szavak megértését.
-
A sokoldalúan biztosított tapasztalatszerzés és ismeretanyag által gyarapodjon a gyermek szókincse, nyíljon lehetısége a választékos beszédre.
9.3. Vers, mese A mesélés, a verselés az anyanyelvi nevelés legfontosabb területe, módszere. Színesebbé teszi a gyermek lelkivilágát, játékát. Érzelmi, értelmi és etikai fejlıdésének és fejlesztésének egyik legfıbb segítıje. Képi és konkrét formában tájékoztatja ıt a külvilág és az emberi belsı világ kapcsolatáról. Mágikus világképe, csodás világa, közel áll felfogásmódjához. Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. Óvónıink jól tudják, hogy a vers játék a nyelvvel, az érdekesen szépen hangzó beszéddel, s hogy azt mondani kell és nem tanítani. Minden tevékenység közben lehet mondogatni (persze nem szajkózni), s ha a gyermeket megérinti annak tartalma, dallama, ı is megjegyzi, s örömet talál mondogatásában. Óvodáskorban a gyerekek szenvedélyes beszélık, igénylik, hogy meghallgassák ıket. Sokszor nem tudják magukat pontosan kifejezni, hiszen az anyanyelvet nem grammatikai módszerekkel, hanem a beszélı szándékát kitapogatva alkotják, gyúrják, tanulják. Anyanyelvük, szókincsük, fejlesztését a kedvesen érthetıen beszélı, mesélı óvónıink fontos feladatuknak tekintik. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A folyamatos napirend lehetıséget ad arra, hogy a nap bármely szakában jusson idı mesélésre, verselésre, képeskönyvek nézegetésre. Napi két alkalommal azonban biztosított a mese helye a napirendben, délelıtt valamint a délutáni pihenés megkezdése elıtt. A mese az óvodai élet állandóan nyüzsgı, zajos közegében a csend szigete. Szórakozás, mulatság, egymásra hangolódás. Anyanyelven szól, kellemes helyzetekben, egy ismert és kedvelt felnıtt tolmácsolásában. A gyermekkor valóságos lelki és érzelmi színvonalán, képekben, eseményekben jeleníti meg azt, hogy az ember szereti az életet és féli a halált, s számára csak a másik emberrel kialakított boldog kapcsolat lehet megoldás. A mese hallgatásakor kisóvódásunk egyértelmően befogadó, odahallgató; mélyebbre hatol a nyelv birtoklásába, mint amikor ı mesél, a belsı képsor a szó erejével elevenedik meg.
A mese beszédnevelı, én-erısítı és a személyiséget összerendezı hatása felbecsülhetetlen. Olyan varázseszköz, amellyel a legtöbb lelki és szellemi táplálékot nyújthatjuk, a legbiztosabban vértezhetjük fel óvodásainkat a felnıttkorra. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére -
Szívesen mondjon mondókákat, verseket, meséket. Ismerje a hozzájuk tartozó mozgásokat, a játékok szövegeit.
-
Tudja az általa használt, valamint az irodalmi mővekben elıforduló szavak jelentését, megfelelıen használja azokat.
-
Tudjon kiegészíteni szóban ismert meserészletet.
-
Legyen képes a hallottak képi megjelenítésére.
-
Jegyezze meg a mese legfontosabb elemeit, nevezze meg azokat.
-
Tudjon könyvekben képek alapján tájékozódni, szeresse a könyvet, és vigyázzon rá.
-
Vegyen részt dramatikus játékokban.
-
Szívesen, örömmel hallgasson mesét. Legyen igénye a hallott irodalmi mővek újra hallgatására.
-
Alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait. Figyelmesen tudja végighallgatni óvónıjét, társait.
-
Képes legyen korának megfelelı színházi elıadás cselekményének követésére.
9.4. Ének, zene, énekes játékok A kisgyermek az óvodában szerez elıször a közösségi játékkal, mozgással kapcsolatos zenei élményeket, itt győjti elsı ösztönös ismereteit a zenérıl. Ezért fı célunk a gyermek minél több zenei élményhez juttatása; életkorának megfelelı, mővészi értékő dalanyag felhasználásával a zenei hallás és ritmusérzék fejlesztése; játékos mozgások tervszerő fejlesztésével a ritmikus éneklés elısegítése. Elıtérbe kerül a tiszta és könnyed éneklés megvalósítása és zenehallgatás fokozatos kiépítésével a gyermekek ízlésének fejlesztése. Törekszünk arra, hogy a zenei nevelés során a gyerekek érzelmeiket az éneklésben, táncban, hangszeres játékban, mimikában is kifejezzék. Minél több lehetıséget kapjon a gyerek ének-, játék-, és táncörömének, mozgásigényének, kielégítésére. Fontosnak tartjuk a népi hagyományok megismertetését,
ápolását. Közösségi nevelésre törekszünk a zenével, és arra, hogy a közös zenélésben, énekes játékban mindenki fontosnak érezze magát, és azt, amit csinál. A dal, a zene nemcsak megszépíti, megszínesíti a hétköznapokat, hanem lehetıséget is ad az érzelmek intenzív kielégítésére. Fogékonnyá tesz a szép befogadására, létrehozására. Óvodai életünkben az ének-zenének nincs meghatározott idıpontja, és napja. Zenei élményeket szereznek a gyerekek a játék közben spontán, valamint kötött, kötetlen szervezéső foglakozásokon. Naponta annyi idıt lehet szánni az éneklésre, amennyit a gyerekek érdeklıdése lehetıvé tesz. Az óvodában használt zenei anyag részben a néphagyomány, részben költık verseinek megzenésítése (például Kodály 333 olvasógyakorlatára írt Weöres szövegek a gyermek dalirodalom gyöngyszemei). De Gryllus Vilmos dalai is hasonlóan mővészi fogantatásúak. Szövegüket és dallamukat tekintve a népi játékdalok, gyermekdalok a népdalkincs sajátos gyermekdalkészletének
részei.
A
népmővészetbıl
mindig
merítünk,
a
gyermekek
gyönyörködtetésére, az óvodai élet színesebbé, hangulatosabbá, gazdagabbá tétele érdekében. Zenei anyanyelvünk úgy válik teljessé, ha a tiszta forrást bevisszük az óvodába. Kodály Zoltán úgy fogalmazott, hogy a „zenei méreg” ellen csak jó zenével lehet védekezni, ezért arra törekszünk, hogy a gyermeket minél több értékes zenei hatás érje. A fejlesztés tartalma az adott korosztálynak megfelelıen: dalanyagból, zenehallgatási anyagból, a magas-mélyhangok megkülönböztetésébıl, dallam-ritmus visszaéneklésébıl, halkhangos
fogalompár
megértésébıl,
egyenletes
lüktetésbıl,
dallammotívumokból,
ritmusmotívumokból állnak. A különbözı zenei képességek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat fokozatosan egymásra építjük. A képességfejlesztés fokozataiból történı személyre szóló választást mindig a csoport összetétele és a gyerekek egyéni fejlettségi szintje határozza meg. A csoportszobában állandó, megszokott helye van az ének-zenének, amely megfelelı nagyságú a dalos játékok számára. A gyerekeknek lehetıségük van a spontán zenélésre, éneklésre, táncra, mozgásra, így improvizációs képességük is fejlıdik. Fontosnak tartjuk az óvónı hangszerjátékát, mely fokozza a gyermek zene iránti érdeklıdését. Lényeges, hogy a zenehallgatás anyaga az óvónı igényességét tükrözze. Az élı elıadás, az emberi hang és hangszerjáték közvetlen zenei élménye nyomot hagy a gyermekben. Ha sok ilyen emlékük lesz felnıtt korukra, maguk is különbséget tudnak tenni és a mővészi értékeket meg tudják becsülni.
A néptánc nem kapcsolódik kötelezıen a programhoz. Csak olyan csoportokban érinti meg a tánc a gyereket, ahol az óvónı tiszta szívvel azonosul a tánccal. Egyszerőbb táncmotívumokat, táncos mozgásokat azonban megtaníthatunk a gyerekeknek, amely életkoruknak megfelelı és könnyen begyakorolható. A változatos játékmozdulatok fejlesztik a gyermek ritmusérzékét, mozgását, elıkészítik a késıbbi komoly néptánc tanulást. A ritmikai készség fejlesztésére kiválóan alkalmasak a tisztán hangolt Orff-hangszerek is. Óvodánkban is lehetıség van az ezekre a hangszerekre alapozott hangszeres képességfejlesztésre. Nagyszerően alkalmazhatók a halk-hangos, gyors-lassú érzékeltetésére, zenehallgatáshoz, ritmusérzék
fejlesztéséhez,
hallásfejlesztéshez,
dallamfelismeréshez.
Az
ütıhangszerek
megszólaltatása nem kíván nagy elıképzettséget és jó teret ad a gyerek megismerni, próbálni akaró természetének. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
Tudjon hat hangterjedelmő dalt tisztán énekelni, dúdolni.
-
Tapsoljon vissza ritmusmotívumokat, énekeljen vissza dallamot.
-
Érzékelje a különbséget a magas-mély, gyors-lassú, halk-hangos között, dallamban és ritmusban is különböztesse meg.
-
Tudja mutatni a kezével a térben a dallamot.
-
Képes legyen felelgetıs játékot játszani a társaival.
-
Tudjon egyszerő táncos mozgásokat végezni.
-
Ismerje fel a dallamot dúdolásról, hangszerjátékról. Tudjon jelre magában és hangosan énekelni.
-
Ismerje fel a természet, a környezet, és a hangszerek hangjait,
-
Fejezze ki cselekvéssel az egyenletes lüktetést, a dalritmust. Tudja segítség nélkül a tempót tartani.
9.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka A vizuális nevelés által olyan önkifejezı eszközt juttatunk a gyermek birtokába, amelynek segítségével szabadon megvalósíthatja gondolatait, kifejezheti, alkalmazhatja ismereteit, érzelmeit, felmérheti, kibontakoztathatja és gyakorolhatja képességeit. Az építı-, ábrázoló-, alakító-tevékenységek során számtalan lehetısége nyílik természeti-, társadalmi környezetének megismerésére, de egyúttal önmagát is jobban megismeri, erısödik önbizalma. Az eszközök és
anyagok használata során nemcsak a velük való bánást sajátíthatja el, egyben lehetısége nyílik érzékszerveivel „feltérképezni” azokat. Ezáltal pontosodik és kialakul sok-sok képzetük, fejlıdik gondolkodásuk, bıvülnek ismereteik a világról. Az óvodáskorú gyermek képes a szép és a rút között különbséget tenni, alapvetı esztétikai minıségeket felismerni, befogadni, élvezni. Ezért feladatunk az esztétikai fogékonyság céltudatos fejlesztése. Az esztétikum befogadásának elsı szakasza a rácsodálkozás. Élményeket nyújtva tanítjuk ıket gyönyörködni a környezı világban, észrevenni a szépet. Esztétikai élményt szerzünk a gyermekeknek a természetben végzett megfigyelésekkel, az életkoruknak megfelelı mővészi alkotások megtekintésével, az ízlésesen dekorált csoporttermekkel, valamint a mindennapi életben szerzett tapasztalatokkal. Életkoruknak megfelelı szinten megismertetjük ıket az ábrázolás és a kézimunka elemeivel, technikáival, eszközeivel. A csoportszobákban gyermekek számára hozzáférhetı helyen, egy polcon, sokféle rajzeszközt, papírokat tartunk. A gyermekek bármikor szabadon rajzolhatnak,
gyurmázhatnak,
festhetnek,
vághatnak
képességüknek
és
hangulatuknak
megfelelıen. Alkotókedvüket nem szorítjuk szők idıkeretbe, a tetszésük szerint bármilyen hosszú idıtartamban tevékenykedhetnek, csupán arra próbáljuk ıket ösztönözni, hogy az elkezdett tevékenységet ne hagyják félbe, hanem próbálják meg befejezni. Személyre szóló segítségadással a gyermekek rajzkészségének alakulását az óvónı nap, mint nap figyelemmel kíséri, fejleszti. Az ábrázolt munkákban megfigyelheti a gyermekek értelmi képességeinek és a gondolkodási folyamatainak fejlettségét, összehasonlító és általánosító képességüket, valamint érzelmi életük változásait. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: -
Az eszközöket megfelelıen használja, alakuljon ki a helyes ceruzafogás.
-
Tisztán, esztétikusan dolgozzon.
-
Ismerje és nevezze meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait.
-
Alkosson képet képzelete, emlékezete, élményei alapján.
-
Ismerje a téri viszonyokat, s mőveiben ezt jelenítse is meg.
-
Emberalak ábrázolásában a részformák jelenjenek meg.
-
Tudjon eltérı és több elem figyelembevételével sort alkotni.
-
Tudjon megfigyelés útján mintázni.
-
Rendelkezzen koordinált szem- és kézmozgással
-
Alkalmazzon egyéni, elképzelés utáni díszítımotívumokat.
-
Legyen véleménye mőveirıl, önállóan javítsa hibáit.
9.6. Mozgás Az egészséges életmód kialakításakor a mozgást kiemelt feladatként kezeljük. A mozgás az óvodás korú gyermekek lételeme. A testi-lelki mozgásfejlesztés során fejlıdik személyiségük, természetes mozgásuk (járás, futás, támasz, függés, egyensúlyozás, ugrás, dobás). Fejleszti testi képességeiket, a kondicionáló és koordináló képességeiket. Fontos a szerepe az egészség megóvásában, hiszen a szabad levegın végzett mozgásos játékok erısítik a légzı- és keringési rendszert, a csont- és izomrendszer teherbíró képességét. A gondozás, és az egészséges életmódra nevelés hatását felerısíti és kiegészíti. A mozgáskultúra fejlesztése mellett elıkészíti a vizuális-, a matematikai-, a zenei- és a környezet megismerésére nevelést. Feladatunk, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek a fejlıdéshez szükségesek. Figyelembe kell venni, hogy a testnevelés legértékesebb anyaga a játék, mely lehetıséget ad a tapasztalatszerzésre. Minden gyermeknek lehetıséget kell adni az egyéni fejlıdésre, korosztálytól függetlenül. A testnevelés kötelezı foglalkozás a tanulási rendszerben. Hetente egy foglalkozás tartása kötelezı. Az óvónık (módszerüktıl függıen) naponta mindennapos testnevelést szerveznek, vagy sok eszközzel motivált szabad mozgási lehetıséget biztosítanak. Tornatermünkben gazdag a választék a tornaszerekben. Az óvónık által készített természetes anyagoktól (pl. gesztenyezsák, babzsák) az Ayres eszközökig sok motiváló tornaszer segíti a gyermekek fejlıdését. A gyermekek testi fejlıdését folyamatosan figyelemmel kísérjük. Kiszőrjük az esetleges deformitásokat, majd a mozgásanyagba beépítve a tartásjavító tornát is alkalmazzuk. A mozgások közben
a
gyerekekben
tudatosul
testrészeik
neve,
oldalisága,
valamint
fokozatosan
megismerkednek a szakszavakkal. A játékok közben egészséges versenyszellem alakul ki. A szabályok betartása itt fokozottan érvényes, hiszen elronthatja a játékot, a versenyt, testi épségüket pedig veszélyeztetheti. Jó idı esetén a testnevelés foglakozások a szabadban történnek: a levegı, a napfény, a szabadabb, nagyobb tér, a megfelelı terhelés biztosítják az edzı hatást. A fából készült játékok pl.: egyensúlyozó korlátok, csúszdás várak, stb. remekül felhasználhatók a foglalkozásokon is, de
a játék közben is sokféle mozgásra inspirálják a gyermekeket. A nyári idıszakban az udvaron lévı pancsolót is a lehetı legtöbbet használjuk, biztosítva ezzel a korai vízhez szoktatást. Mozgási lehetıségeket kínál környezetünk, óvodánk környéke is. A közeli tóparton az egyenetlen terepen való futást, gurulást, csúszkálást, gyakorolhatjuk. A távolabbi kirándulások jól fejlesztik állóképességüket. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
Tudjon ütemtartásos járásban járni.
-
Ugorjon át akadályokat.
-
Mozgás közben tudjon irányt változtatni.
-
Egyensúlyozzon különbözı szereken, valamint egy lábon is.
-
Tudjon egyéni, csoportos, és sorversenyt játszani.
-
Értse meg a vezényszavakat.
-
Tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, rúgni.
-
Legyen kitartó a mozgásokban.
9.7. A külsı világ tevékeny megismerése A környezet megismerésére nevelés által a gyerekek az ıket közvetlenül körülvevı és tágabb természeti és társadalmi környezetérıl olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelı biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. „A gyermek még nem felejtette el a közös nyelvet, még vidáman és könnyedén tud beszélgetni fővel, fával, felhıvel, állatokkal.” (Csukás István). Nem közömbös tehát, hogy milyen hatások érik óvodásainkat a környezet megismerése kapcsán. Célunk olyan környezetbarát szokások formálása, amely a nevelı, fejlesztı folyamat része lehet. A külsı világ tevékeny megismerésére nevelés az óvodai nevelés egészében érvényesülı folyamat, mely szoros kapcsolatban áll a nevelés más területeivel. Feladatunk, hogy a mindennapok során formáljuk a gyermekek környezeti szokásait, cselekvéseit, szemléletét; ismertessük meg a gyerekeket azzal a természeti környezettel, amelyben élnek és hívjuk fel figyelmüket annak értékeire és szépségeire. Minden alkalmat
igyekszünk megragadni, hogy felfedeztessük a környezı világot, megláttassuk a természet szépségét, értékeit, kincseit, s ezzel még gazdagabbá tegyük ıket. Óvodánk sok lehetıséget nyújt ahhoz, hogy a gyermekek természetes környezetükben végezhessenek megfigyeléseket és ez által megfelelı ismeretekhez, jussanak. A tapasztalatszerzés a valódi környezetben, a szabad természetben, az óvoda környezetében, illetve udvarán zajlik leginkább, de igyekszünk kihasználni környezetünk adottságait is. Majk, a Vértesi Tájvédelmi Körzet közelsége, valamint az óvodához közeli tó sok-sok séta, kirándulás, tapasztalatszerzés lehetıségét kínálja. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a gyerekeknek. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthatnak a természetben végbemenı folyamatokról és összefüggésekrıl. A felfedezı, kutató ismeretszerzésnek fokozott jelentısége van, hisz igazodik fejlıdési állapotukhoz, belsı indítékaikból ered. A környezettel való ismerkedés mindig az érdeklıdésen alapul, megfigyeléssel párosul, aktivitást vált ki, és hat az értelmi erık fejlıdésére, a szókincs gyarapítására. Városi óvoda lévén a közlekedésrıl és annak szabályairól is közvetlenül szerezhetjük tapasztalatainkat, ismereteinket. Környezetvédelem: a természet és környezetvédelmi nevelés nem szorítkozhat egy nevelési területre. A gyerekek egész napi tevékenysége során valamennyi kínálkozó lehetıséget kihasználjuk. Tudatosan tervezzük, szervezzük nevelı munkánkat, így mindig találunk alkalmat arra, hogy a természet és környezetvédelmi nevelés feladatait megvalósítsuk. 9.7.1. Alaki, mennyiségi, nagyságbeli és téri viszonyok, matematika A gyermek személyiségének sokoldalú fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a matematikai összefüggések felfedeztetése, a tapasztalatszerzés, melynek során a világot objektívebben ismerik meg, fejlıdik problémafelismerı és gondolkodó képességük. A környezet megismerésénél és változásainak megfigyelésénél alapvetı jegyeik közé tartoznak a formai és mennyiségi jellemzıik is. A matematikai tapasztalatszerzés a természetes környezetben a legeredményesebb. A gyermekek megfigyeléseik alkalmával észreveszik, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatók, szétválogathatók, tulajdonságaik szerint illetve szempontok alapján. Végeznek sorba rendezést, megnevezett mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályok szerint. (Ez napi feladatként jelentkezik, amikor játék után a csoportszobát mindig azonos szabályok alapján rendbe rakják.) A gyermekek érdeklıdésén alapuló életszerő feladatok formájában visszük be a matematikai ismerteket az óvodai tevékenységekbe. Így találkoznak a geometriával, a
relációkkal, a tér és síkbeli alkotásokkal. A matematikai nevelés nem választható szét a nevelés többi területétıl. A témakörök mindig természetes komplexségükben kínálnak tennivalókat. Mindig a gyermek érdeklıdéséhez alkalmazkodunk. A matematikai játék lehetıséget ad a próbálkozó, felfedezı tanulás, az „aha” élmény átélésére, érzelmi többlettel párosulva tartósan rögzülnek a felismerések, benyomások. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
Tudja a személyi adatait.
-
Ismerje az óvodai környezetet, az óvodai dolgozók munkáját.
-
A tízes számkörben tudjon számolni, összehasonlítani mennyiségeket.
-
Meg tudja nevezni a téri irányokat, saját testrészeit, érzékszerveit.
-
Ismerje az évszakok nevét, sorrendjét, jellemzıit.
-
Ismerje a színeket
-
Ismerje a növényeket, állatokat. Szerezzen a gondozásukkal, védelmükkel kapcsolatos ismereteket.
-
Nevezze meg a közlekedés eszközeit. Tudja a rájuk vonatkozó közlekedési szabályokat.
9.8. Az óvoda munka jellegő tevékenységei A gyermek munkavégzése utánzási vágyából fakad, a felnıtti munkacselekvéseket játékában utánozza. Játéka közben gyakorolja azokat a fogásokat, készségeket, amelyek munkavégzésre alkalmassá teszik. A munkát azonban kiemeli a játékból az, hogy közben a gyermeknek feladattudattal,
felelısségérzettel
kell
rendelkeznie.
A
konkrét
feladatra
irányuló
tevékenységekben a gyerek bizonyosságot szerez arról mire képes, mit tud. Tapasztalatokat szerez a környezetrıl, az anyagok, eszközök tulajdonságairól. A munka az óvodában az önkiszolgálást, valamint a mindennapi tevékenységekkel kapcsolatos munkákat jelenti. A gyermekek az óvodába kerülés után egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelıen tudják önmagukat ellátni. Az otthon már kialakult önkiszolgálást továbbfejlesztve, szeretnénk eljuttatni ıket arra a fejlettségi szintre, ahol már a másokért végzett munka öröme, az óvónı kérésének teljesítése ad olyan belsı ösztönzést, mely egy már kialakult szokásrendszer belsıvé válását eredményezi. Az önkiszolgálás szintjére a gyermekeink elıször több majd egyre kevesebb
segítséggel jutnak el. Önkiszolgáló munkák óvodánkban: az étkezéseknél – naposi munka vagy egyénileg vállalt feladatok a terítésnél (az óvónı módszerétıl függıen); az öltözködésnél, testápolásnál. A mindennapi tevékenységek során munka lehet az egyéni megbízatás, a vállalt feladat, a másokért végzett munka is, mely az egymás kiszolgálását, a kisebbeknek adandó segítségnyújtása jelenti. A feladat végzése közben a gyerek a csoport hasznos tagjává válik, a segítségnyújtás igénnyé alakul benne. Csoportjainkban a gyerekek többsége önként és boldogan tevékenykedik ezen feladatok elvégzésében, örömmel tölti el saját ügyessége, önállósága. Rendszeres értékelésükkel próbáljuk elérni, hogy a vállalt feladatokat maradéktalanul lássák el. Arra törekszünk, hogy becsüljék, vegyék észre mások munkáját. A mindennapi tevékenységekkel kapcsolatos munkák óvodánkban: rendrakás, abroszok hajtogatása, terítés, az edények leszedése, asztalok letörlése, öltözı-mosdó folyamatos rendbetétele, megbízatások teljesítése, szemétszedés az udvaron, virágöntözés, ruhájuk összehajtogatása, a terem átrendezésben nyújtott segítség. A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére -
Legyen igényes környezete rendjére, tisztaságára.
-
Óvja és gondozza a környezetében lévı növényeket, állatokat
-
Önállóan végezzen és önként vállaljon fejlettségének megfelelı feladatokat.
-
Legyen képes felmérni saját képességeinek határát.
-
Legyen képes testi épségét megóvni, és az eszközöket rendeltetésszerően használni.
-
Munkájára legyen igényes, tevékenységeiben pontos, határozott.
-
Vállaljon szívesen feladatokat.
-
Ügyeljen testi épségére.
9.9. A tanulás A gyermekek a környezı világot alapvetıen tapasztalat útján ismerik meg. Ezek a tapasztalatok képezik az óvodai tanulás alapját, melyeket a gyerekek közvetlenül vagy közvetve szerezhetnek meg. Óvodánkban a gyerekek tanulásának alapjai azok a különféle tevékenységek, melyekben – mint természetes életterükben – a gyerekek nap, mint nap élnek. Az elsıdleges és alapvetı élettere, tevékenysége a gyereknek a játék. A tanulás ebben az egész napos, folyamatos játékban
integrálódik. A játékba integrálódott tanulási folyamat szorosan kapcsolódik az alapvetı tevékenységekhez, növelve ezzel az információszerzés lehetıségeit. A játékos tanulás lehetıvé teszi, hogy minden gyermek fejlettségi szintjének megfelelıen vegyen részt a tevékenységekben. Az együttes cselekvésmódot ad arra, hogy a már meglévı tudásukat társaiktól szerzett információkkal is bıvítsék. Mivel a játék folyamatos és az egész napot átszövi, ezért a tanulási tevékenység is az, ezért: nincs meghatározott helye a napirendünkben. Az óvónıink kihasználnak minden olyan lehetıséget, melyek a gyerekeket tapasztalatszerzésre, képességeik fejlesztésre ösztönzi; problémahelyzetek önálló megoldásához vezeti; beszédértésüket, kifejezıkészségüket javítja. Figyelemmel kísérjük, hogy melyik gyerek nem vesz részt az együttes tevékenységekben, s számukra külön olyan vonzó játékszituációt teremtünk, melyben jól érzik magukat, így az ı fejlesztésük sem szenved hátrányt. A
gyermekek
tanulási
folyamatának
fejlettségét
a
tanulástípusok,
fokozatok
megfigyelésével lehet mérni. A tanulás lehet spontán vagy szervezett. A szervezett tanuláson az óvónı által kezdeményezett tevékenységet értjük. A spontán tanulás során a gyerekek utánoznak, modellt követnek, megfigyelnek, tapasztalataikat sajátosan dolgozzák föl. A szituatív tanulásban cselekvésbe ágyazott gondolkodásukat fejlesztik, tapasztalataikat a megfelelı folyamatban, helyzetben gyakorolják. Felismerik a problémát, megoldást keresnek, ezekhez a feladatokat is meg tudják jelölni és másokkal megosztani. Az átlagostól eltérı tanulásban a sajátos nevelési igényő, szociálisan hátrányos helyzető gyermekek vesznek részt. Fontos, hogy ne érezzék magukat másnak, és a többiek is megértıen segítıkészen forduljanak feléjük. A közös tevékenységekben ık is vegyenek részt, de ha kell, biztosítsuk számukra a megfelelı eszközöket, a speciális nevelési eljárásokat. E tanulástípusok, fokozatok megfigyelésével, a differenciálás lehetıségével igyekszünk elısegíteni a gyermekek optimális fejlıdését. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: -
Tudjon önállóan következtetni, ítéletet alkotni.
-
Legyen feladattudatuk.
-
Legyen aktív különbözı problémahelyzetek megoldásában, keresse a megoldásokat.
-
Szándékos figyelme tartson 10-15 percig.
-
Gondolatait mondatokban fejezze ki.
-
Végezzen megfigyeléseket, fedezzen fel összefüggéseket.
10. Az óvónı helye, szerepe a gyermeki tevékenységekben Ahhoz, hogy az óvónık szerepét meghatározzuk a gyermeki tevékenységekben elıször is fogalmazzuk meg azt a modellt, hogy milyen is legyen a Brunszvik Óvoda óvónıje. Elsısorban és mindenekfelett szeretnie kell a gyerekeket. Gyermekközpontú szemlélettel kell rendelkeznie, hogy el tudja fogadni és meg tudja érteni a szárnyai alá vett gyerekek érzéseit, gondolatait. Biztos felkészültséggel kell rendelkeznie a gyerekneveléssel kapcsolatos szaktudományokban, de fontos, hogy legyen igénye a további fejlıdésre is. A gyereket egyedi, különálló, önállósággal, sajátos szükségletekkel rendelkezı egyénekként kezelje, bizalomra tartsa érdemesnek. Az eltérı képességeket ismerje fel, ha kell ezek korrekcióját irányítsa. Legyen nyugodt, kiegyensúlyozott, vidám, ötletes; ı maga is szeressen játszani. Rendelkezzen jó szervezıkészséggel. „A pedagógus király lehet a gyerekek birodalmában, ha nemcsak törvényeket talál ki, hanem figyelembe veszi a gyermekek világának törvényeit is.” (Ancsel Éva)
Az óvónı a gyermeki tevékenységekben vezetı szerepet tölthet be – ez általában az ıáltala felkínált játéktémákra igaz – de lehet csupán megfigyelıje is a gyermekek játékának. A gyermekek spontán játékába csak akkor kapcsolódik be, ha azt kérik vagy segítségét igénylik. Munkáját, tevékenységét a tudatosság és tervszerőség jellemzi, de a spontán helyzetekben éppúgy feltalálja magát. Elvárásait igyekszik úgy alakítani, hogy csak annyival kívánjon többet az egyes gyerektıl, amennyi feltételezi a fejlıdés lehetıségét. Az élmény- és tapasztalatszerzést valamint a tevékenységeket úgy szervezi, hogy a jusson mindenre elegendı idı, hely, eszköz, tér.
11. Differenciálás, tehetséggondozás A gyermekek fejlıdési tempója különbözı, érésük eltérı ütemben történik. Egyéni különbségek fedezhetık fel közöttük testi, idegrendszeri sajátosságokban, értelmi, érzelmi, nyelvi képességekben. Ez a teljesítménykülönbség természetes jelenség. Az óvónı feladata, hogy
felismerje az átlagostól pozitív, illetve negatív irányban eltérı gyerekeket, a lemaradók felzárkóztatását a kiemelkedı képességőek tehetséggondozását megszervezze. A differenciálást csoporton belül, egyéni vagy mikrocsoportos keretek között végzik óvónıink. Játékos formában, természetes módon, sok türelemmel, az ösztönzés, bíztatás módszerét alkalmazva próbálják az egyes részterületeken mutatkozó lemaradásokat behozni. Ha a gyermek képességzavara olyan fokú, hogy speciális gondoskodást igényel és fejlettségi, logopédiai vizsgálatokon kiszőrték - a Pedagógiai Szakszolgálat külön foglalkozásokkal, differenciált fejlesztéssel segíti munkánkat. Munkánkat segítı, speciális segítséget nyújtó szakemberek, szolgálatok: logopédia, pszichológus, tehetséggondozó, korai fejlesztı, konduktor, gyermekpszichiátria, gyermekorvos, szakorvos. Kiemelkedı képességő, tehetséges gyerekek esetében felhívjuk a szülık figyelmét a gyermek képességére, megpróbáljuk biztosítani a megfelelı tárgyi és személyi feltételeket a tehetsége kibontakoztatásához. A gyermekben tudatosítjuk tehetségét, s bíztatva olyan feladatokat adunk, ami továbbfejleszti, ösztönzi ıt. Javasolhatjuk ezen gyermekek különbözı külön foglalkozásokon való részvételét is, de csak akkor, ha szívesen csinálja, s nem fárasztja ıt az adott tevékenység.
12. Óvodai életünk megszervezése 12.1. Személyi ellátottság Óvodánkban jelenleg húsz óvónı, tíz dajka dolgozik. Az óvodához kapcsolódó fızıkonyhában 13-an, a gazdasági irányítást végzı gazdasági csoportban 5-en végzik munkájukat, valamint egy fı részidıben dolgozik. Az udvar rendben tartása 1 fı rész-állású dolgozó feladata.
12.2. Tárgyi ellátottság Az óvoda eszközökkel jól ellátott. Az eszközbeszerzést az erre biztosított költségvetési keret, óvodánk alapítványa valamint a különbözı pályázatokon való eredményes szereplés teszi lehetıvé. A testnevelési, ének-zenei területen elegendı mennyiségő, jó minıségő eszköz áll rendelkezésünkre – ezek a területek eszközökkel jól ellátottaknak mondhatók. A többi terület is jól, közepesen ellátott, ám szükségesnek tartanánk az irodalmi terület még jobb ellátását, hiszen megfigyelhetı a könyv szerepének visszaszorulása a gyermekek életében, amely nagymértékben csökkenti az anyanyelvi nevelés hatékonyságát.
12.3. Az óvoda csoportszerkezete A beiratkozottak létszáma, kora, az óvónık beállítottsága, a szülık igényei alapján dönt nevelıtestületünk arról, hogy hány vegyes, hány homogén csoport induljon. A döntés legalább három évre szól, a gyermekek érdekeit figyelembe véve arra már nincs lehetıség, hogy a csoportszervezést közben megváltoztassuk. A beiratkozásnál a szülınek lehetısége van arra, hogy jelezze milyen csoportba, szeretné járatni gyermekét. A lehetıségeinkhez mérten igyekszünk helyet adni a kéréseknek. A testvérpárok így szülıi kérésre egy vagy egymás melletti csoportba kerülhetnek. Az óvodai nevelésben az életkori szakaszolást, vagy a vegyes életkori csoportosítást nem tekintjük sem elınyösnek, sem hátrányosnak. A fontos az, hogy a csoport óvónıi higgyenek az általuk választott osztott, vagy osztatlan csoport elınyeiben, mert munkájuk csak így lesz eredményes. Az osztatlanság egyik nagy értéke, hogy az életkor és fejlettség szerinti különbözıség a szocializáció szempontjából sokkal eredményesebb. A gyermekek eltérı szintő, de gazdag és sokszínő kapcsolatrendszere sokféle magatartásmodell utánzását teszi lehetıvé. Életszerőbb, családiasabb ez az összetétel, a nagyobbaktól sok dolgot megtanulnak a kicsik: ismereteket, beszédfordulatokat, stb.. A beszoktatási idı lerövidül, hiszen egy kialakult szokásrendszerbe kapcsolódnak be az új gyerekek, a nagyok mintáját követve hamarabb sajátítják el az óvodai élet szokásrendszerét. A témák feldolgozásánál megteremtjük a gyermekek számára a különbözı szintek közötti szabad választás játékos feldolgozásának lehetıségét. Az osztatlan csoportokban megszőnik a csoportismétlés miatti csoportcsere. Az óvónıvel szembeni elvárások a vegyes életkorú csoportban az eredményes munka érdekében: -
a gyermeket a szociális nevelés folyamatában társnak tekinti
-
a csoportnak szánt információkat, megpróbálja minden egyes gyerek számára érthetıvé
-
érzelmileg elfogadhatóbbá tenni
-
ismeri a csoportban lévı gyerekek képességeit, és annak megfelelıen válassza meg a saját, a gyermekenként differenciált teendıit. Nem korosztályokra differenciáljuk a kitőzött feladatokat, hanem az adott feladatot készítjük úgy elı, hogy a gyerek maga differenciálhasson ismerete, képessége, érzelmei szerint; koncentrikusan bıvülı anyagot dolgozunk fel minden tevékenységi ágban. Nem az a lényeg, hogy a gyerek testileg
legyen ott egy-egy kezdeményezésen hanem, hogy érzelmileg érintse meg, figyeljen fel rá. A fejlettségbeli sokféleség a gyerekektıl összetettebb viselkedéskultúrát kíván meg; minden gyerek önmaga lehetıségeihez viszonyítva fejlıdjék Az osztott csoportokban a gyermekek többsége szociális, testi, értelmi szempontból is közel azonos szinten van. Mélyebb barátságok játszócsoportok alakulhatnak ki, hiszen három évig együtt vannak. Egy azonos életkorú csoportban a gyermek szintén tanul társaitól, s fejlettségében olyan közel áll hozzá, hogy mintakövetése még sikeresebb is lehet. A szülık, a gyerekek jobban eligazodnak az életkori sajátosságokban, könnyebben mérhetı számukra a teljesítmény.
12.4. Pedagógiai szempontok, alapelvek, a napirend, hetirend szervezéséhez A családias légkör megteremtésének feltételei a folyamatosság, a kötetlenség, a gyermeki szabadság és jogok tiszteletben tartása. Óvodapedagógiánk alapgondolata: a gyerekek fejlesztését leghatékonyabban a játék szolgálja és ennek elsısorban az óvoda napirendjében, kell tükrözıdnie. A folyamatosság úgy érvényesül, hogy a feladatok nem válnak szét, ezzel a játékra fordítható összefüggı idıkeret zavartalanná válik. Az egésznapi folyamatossággal lehetıvé válik a gyerekek egyéni életritmusát követı életmód kialakítása. Nyugalmat teremt a szükségleteik önálló és idıtartamától független kielégítéséhez.
12.5. Az óvoda általános napirendje
Idıszak
Tevékenységek
05.00
Nyitás
05.00-07.00
A gyermekek fogadása, beszélgetés a szülıkkel, a korán érkezı gyerekek lefektetése
07.00-10.00
Játék, kötelezı vagy szabadon választott tevékenységek, egyéni foglalkozások, rendrakás, névsorolvasás, beszélgetés, mese, öltözködés
közben
Reggelizés, tisztálkodás
10.10-11.30
Udvari játék, séta
11.30
Készülıdés az ebédhez, tisztálkodás, terítés
11.45-12.30
Ebéd, tisztálkodás, vetkızés, készülıdés az alváshoz
12.30-12.45
Mese, altatódal
12.45-14.45
Alvás, pihenés
14.45-15.00
Ébredés, öltözködés, tisztálkodás
15.00-tıl
Uzsonna, játék, a szülık fogadása, öltözködés, távozás
17.00
Zárás
12.6. Az óvoda általános hetirendje:
Kötelezı tevékenységek Tevékenység ideje
Tevékenység
Szabadon választható tevékenységek Tevékenység ideje
megnevezése meghatározott napon,
testnevelés
Tevékenység megnevezése
a hét mindennapján
korcsoporttól
Játék; rajzolás-festés-
függıen heti egyszer
kézimunka; munka jellegő tevékenységek
mindennap délelıtt és altatás elıtt
mesélés
az óvónı
ének-zene;
kezdeményezésére,
a külsı világ
vagy a gyerekek
tevékeny
érdeklıdése alapján
megismerése; a környezet alaki, mennyiségi, formai viszonyai
13. Ünnepek a Brunszvik Óvodában Az idı múlása, az évszakok változásai, a természet ritmusa hatással van az emberi élet szokásaira. A hétköznapok egyhangúságát az ünnepek szakítják meg, aranyozzák be. Az ünnepek megformálását a hagyományápolás, tradíciók segítik. A helyi hagyományok helyett a néphagyományok tiszta forrásából merítünk (településünk fiatal város). Fontosnak tartjuk, hogy az ünnep külsıségeiben és belsı tartalmában is kiemelkedjen a hétköznapok sorából. Az ünnepeinket várakozás, örömteli tevékeny készülıdés elızi meg. Aztán következik az ünnep, majd az élmények „lecsengését”, felidézését éljük át, s visszatérünk hétköznapjainkhoz. Az ünnepek belsı tartalmát nem mindig érti meg a gyerek, de az óvónı feladata éppen az, hogy azt a gyerekek által is érthetı, átélhetı formába öntse.
A szülık is aktív részesei az elıkészületeknek és ünnepeinknek. Jó jelnek tartjuk, hogy egyre többször jelennek meg otthonaikban a készülıdés óvodában látott elemei. A közös programok során fokozottabb az egymásra figyelés, könnyebb a kapcsolatteremtés. Ünnepeink: -
természeti változásokon alapuló ünnepek: Advent-Mikulás-Karácsony, Farsang, Húsvét
-
nemzeti ünnep: Március 15.
-
az emberi élet változásainak személyes ünnepei: Anyák napja, Gyermeknap, évzáró, a gyermekek születésnapja
-
egyéb közös rendezvények, programok: az óvoda kirándulásai, sportprogramok
14. A család és az óvoda nevelıpartneri programja „ A szülınek minden segítséget meg kell kapnia tılünk, pedagógusoktól, ahhoz, hogy a gyerekét lehetıségeihez képest a legjobb fizikai és pszichikai környezetben nevelhesse.” (Hétköznapi varázslatok, nevelési program) Célunk, hogy a szülık és az óvodapedagógusok, váljanak egymást segítı, megbecsülı nevelıpartnerekké, annak érdekében, hogy a gyerekek személyiségfejlıdése kiegyensúlyozott legyen. A célkitőzés megvalósítását segítı feladatok:
-
a partneri kapcsolat kialakításában leggyakrabban mi óvodapedagógusok vagyunk a kezdeményezık
-
az óvodánk egészen nyitott, hogy a szülık is sajátjuknak érezzék. A nyitottság nemcsak azt jelenti, hogy a szülık bármikor bejöhetnek az óvodai csoportokba, hanem azt is, hogy óvodánk képes fogadni a szülık, nagyszülık által közvetített ismereteket
-
a jó partneri kapcsolatunk azt eredményezi mind a családban, mind az óvodában hogy megközelítıleg azonos követelményeket, állítunk a gyermek elé szükséges, hogy a szülık ismerjék a 3-7 éves korú gyermek sajátosságait. Például értékeljék pozitívan gyermekük másságát, nagyfokú érdeklıdését, erıs akaratát, ne tartsák rossznak a gyermeket túlzott mozgékonyságáért
-
példát mutatunk abban, hogy tanulják meg tisztelni a gyermeket, érezzék meg a nevelésben a távlat jelentıségét, a nevelés váljon egyre tudatosabbá
-
legyen értékes a szülık szemében is az olyan tulajdonság mint a szerénység, kedvesség, udvariasság, segítıkészség, stb.
-
folyamatosan törekedünk arra, hogy a szülık ismerjék meg az óvodai életet, az óvodai dolgozók és óvodapedagógusok lelkiismeretes, munkáját
-
lássanak sok jó példát a konfliktushelyzetek megoldására, az egyéni bánásmódra, a differenciált foglalkoztatásra, a gyermeki játék tiszteletben tartására.
Évek óta óvodai életünket úgy szervezzük, hogy család közelben éljük. Ez azt jelenti, hogy a szülık többsége nem csak kívülrıl szemléli, hanem közvetve vagy közvetlenül megéli, aktív részese is az óvodai eseményeknek. Például közös kirándulások, termény betakarítások, sport programok, tréfás vetélkedık, ünnepélyek alkalmával. A családdal való folyamatos kapcsolat, „egyéni bánásmód”, a csoportban dolgozó óvodapedagógusok legfontosabb feladatai között szerepel. Több évi pedagógiai tapasztalatunk alapján meggyızıdésünk, hogy a szülık nagyon jó partnerek, csak oda kell figyelni rájuk. Az óvodai évek megkezdése elıtt lehetıséget biztosítunk a felvétel után a családdal, a gyermekkel való találkozásra. Kiemelt szerepet szánunk az elsı családlátogatásnak, amely mindenképpen az óvodai évek megkezdése elıtt történik. Sokévi tapasztalat, hogy a szülık otthonukban nyitottabbak, ıszintébbek a megnyilvánulásaik. Van idı és lehetıség a közvetlen kapcsolat kialakítására. Amikor a kisgyermek elengedi szülei kezét, és elıször átlépi az óvoda
küszöbét, a találkozást áthatja, hogy „mi már ismerjük egymást”, van kölcsönös bizalom gyermekkel, szülıvel szemben egyaránt. Ha a szülı kéri, van beszoktatás olyan formában és annyi ideig, ameddig a kisgyermek igényli, illetve a szülı kéri. Mindent megteszünk azért, hogy érezze, hogy gyermekét szeretik az óvodában. Tapasztalnia kell, hogy a gyermeke szeret óvodába járni, szereti az ott dolgozó felnıtteket és gyermekeket Eredményes partnerkapcsolatunk nagymértékben azon múlik, hogyan tudjuk megosztani szakmai tapasztalatainkat, pedagógiai ismereteinket, hogyan tudunk felkészülni az esetleges konfliktusok kezelésére. A legnagyobb segítséget azonban akkor adhatjuk, ha az óvoda minden területen pozitív minta a szülık elıtt.
14.1. A kapcsolattartás formái: Ahhoz, hogy a szülı folyamatosan tájékozott legyen gyermekével történt eseményekrıl, fejlıdésérıl, valamint az óvónı is a családban történt fontosabb eseményekrıl, napi kapcsolattartásra van szükség. 14.1.1. Beszoktatás Idıtartama alatt az anya vagy az apa megismerheti az óvodai életet, szokásokat. Megfigyelheti az óvónı, dajka és a gyermeke kapcsolatát. Megnyugodva tapasztalhatja, hogy gyermeke jó helyen van. 14.1.2. Családlátogatás A csoportban dolgozó óvónık együtt látogatják meg a családot, hogy megismerjék a gyermeket közvetlen környezetében, felmérjék helyét a családban, tájékozódjanak a család nevelési elveirıl, szokásairól. 14.1.3. Szülıi értekezletek, Fogadó órák Az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülıket érintı legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. A szülık véleményét meghallgatjuk, javaslataikat figyelembe vesszük, terveinkbe beépítjük. 14.1.4. Közös programok Lehetıséget teremtenek a család és óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveink közelítésére. A közös programok nemcsak az ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülıkkel együtt megszervezett sportprogramokat,
kulturális eseményeket, kirándulásokat, az ezekre való felkészülést is. Tudatosan keressük ezeket a tevékenységformákat, amelyekben a szülık partnerek lehetnek a megvalósításban, mert ez által tulajdonjogot nyernek. Magukénak érzik az óvodát. S igazán kötıdni csak ahhoz lehet, amirıl élményeink vannak.
15. A Brunszvik Óvoda kapcsolatrendszere 15.1. Óvodai telephelyek közötti kapcsolat Az eredményes munka érdekében fontosnak tartjuk, hogy a különbözı telephelyeken lévı óvodák pedagógusaival, gyermekeivel tartsuk a kapcsolatot. Évenként egyszer minden telephely az „eseménynaptár” szerinti városi programot szervez, melyen óvodai csoportok vesznek részt minden telephelyrıl. A munkaközösségek munkájában minden óvoda képviselteti magát, majd közvetítik tovább szakmai tapasztalataikat. Vezetıi értekezleteken (havonta) a telephelyvezetık és az óvodavezetı átadják a legfontosabb szakmai és egyéb aktuális információt egymásnak.
15.2. Bölcsıde Óvodába lépés elıtt, szeptember elsı hetében a bölcsıdés gyerekek látogatást tesznek az óvodánkba, megismerkednek leendı csoportjukkal, óvó nénijükkel. A gondozónıkkel lehetıségünk van egy-egy gyerek személyiségérıl beszélgetni, feljegyzéseikbe bepillantani. A bölcsıde, mint az óvodába lépés elıtti intézményes nevelés színtere, sok információt adhat a gyermek fejlıdésérıl.
15.3. Iskola Az óvodából iskolába történı átmenet megkönnyítése érdekében az iskolával együttmőködve iskolalátogatások szervezésével tesszük zökkenımentesebbé a beilleszkedést. Az iskolákat bemutató szórólapokat eljuttatjuk a szülık felé, segítünk a jelentkezési lapok továbbításában, valamint a nyílt napokon történı bemutatók megtekintésének szervezésében. Iskolás gyerekeinkkel nyílt napokon újra találkozhatunk.
15.4. Pedagógiai Szakszolgálat A szolgálat pszichológusai, gyógypedagógusai, logopédusai a különbözı részképesség zavarokkal
küzdı,
beszédhibás,
magatartászavaros
gyermekek
nevelését
speciális
szakismereteikkel segítik. Logopédiai, fejlettségi szőrést végeznek a nagycsoportosok körében. A csoportokban dolgozó óvónık a fejlıdésükben megrekedt vagy elmaradt gyerekeket fejlesztı foglalkozásaikra küldik. Az iskolaérettségi vizsgálatokat a szülık és az óvónık együttes kérése és javaslata alapján végzik el azoknál a gyerekeknél, akiknek iskolaválasztása, iskolaérettsége bizonytalan.
15.5. Önkormányzat Az Önkormányzattal és annak Humánszolgáltatások osztályával a napi kapcsolatot a vezetı tartja. Az óvodákat, érintı ügyeket kéthetente a Mővelıdési Bizottság tárgyalja. Nyilvános ülésein bárkinek lehetısége van részt venni, véleményt nyilvánítani.
15.6. Gyermekvédı szervezetek, Egészségügyi szakszolgálatok A Gyámhivatallal, családvédıkkel, Gyermekvédelmi szolgálattal gyermekvédelmi felelısünk személyén keresztül tartjuk a kapcsolatot. Az egészségügyi szervezetekkel a védınık, óvodaorvos, fogorvos révén kerülünk kapcsolatba. A kapcsolattartásunk bár többnyire az adott feladatra koncentrálódik rendszeresnek és jónak mondható.
15.7. Mővelıdési Központ Rendezvényeit a gyermekek érdeklıdésére alapozva, az óvónık tanácsát kikérve tartja. Színházi elıadásain, kiállításain, koncertjein rendszeresen részt veszünk nagy élményt nyújtva ezzel óvodásainknak. Szórólapokon, plakátokon elıre tájékoztat bennünket és a szülıket programjairól.
16. Gyermekvédelem az óvodában Egyre több családfı veszíti el munkalehetıségét. Nagyon sok gond forrása a rossz anyagi körülmény,
aminek
következtében
kapcsolati,
életvezetési
gondok
jelentkeznek.
A
munkanélkülivé vált szülık közül sokan szem elıl tévesztik értelmes céljaikat, nincs sikerélményük sem a munkában sem a családban, felszabadult idejüket legkevésbé fordítják gyermeknevelésre, fokozatosan elvesztik felelısségérzetüket. Gyermekeikkel türelmetlenek, vagy túl sok mindent megengednek, ráhagynak, rosszul szeretik ıket. Ebben a légkörben nevelkedett gyermek fejlıdésében törvényszerően jelentkeznek személyiségzavarok, megtorpanások, kudarcok. A gyermekvédelmi programunk célja, hogy a veszélyeztetett, hátrányos helyzető, nevelési problémákkal küzdı gyermekeket kiszőrjük, segítsük a család és a gyermek életkörülményeinek javítását, csökkentsük a társadalmi különbségek gyermekek fejlıdésére gyakorolt negatív hatását. Feladatunk, hogy felhívjuk a szülık figyelmét a törvényi rendelkezésekre, amelyek segíthetik szociális gondjuk megoldását (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, étkezési hozzájárulás, stb.), hatékonyan mőködtessük a prevenciót (életvezetési tanácsadás, közös programok, stb.). Az óvoda, az óvónı fı feladatai, közé tartozik az óvó-védı funkció. Az óvónı a legtöbb esetben napi kapcsolatban old meg gyermekvédelmi feladatokat, a gyermekvédelmi felelısre mégis szükség van: egyedi esetekben és olyan feladatok megoldásánál, mely esetleg több szervezet összefogását igényli; valamint a folyamatos kapcsolattartásban, hogy naprakész legyen törvények, helyi szabályzók alkalmazásakor. Az óvónı felelıssége, hogy a gyerek testi, vagy szellemi fejlıdésében bekövetkezı negatív változás esetén felhívja a gyermekvédelmi felelıs figyelmét is az esetleges családi problémákra. A gyermeknél történı változás ugyanis sokszor a családi háttérben történı változás tünete. A felelıs az óvónıvel vagy a területi védınıvel a családot meglátogatja, felméri – majd mérlegelés után dönt a probléma megoldásáról. A szülınek éreznie kell, hogy nem bírája, társa szeretnénk lenni problémája megoldásában, gyermeke nevelésében. Az új Gyermekvédelmi törvény elıírásai szerint felállított Gyámhivatal és a Szociális Szolgálat (gyermekjóléti szolgálat, családsegítı szolgálat) a súlyosabb problémák megoldásában segít.
17. Nevelımunkánk tervezése 17.1. Az óvoda munkaterve
A vezetı óvónı készíti el, és terjeszti a nevelıtestület elé. A munkaterv a csoportokra szabott tervekbıl tevıdik össze ezért a nevelıtestület javaslatai alapján kiegészíthetı, átdolgozható. A munkaterv az adott idıszak feladatait, eseményeit rögzíti. A vezetı óvónı pedagógia munkatervének a program és az óvónık munkaterve közötti hídnak kell lennie.
17.2. Az óvónık által készített tervek Az óvónı a nevelési, fejlesztési folyamatokat tervszerően és tudatosan gondolja át. Ez munkájának alapja. Elıször éves tervet készít, mely választott módszerére épülı útmutató; tartalmazza a kiemelt feladatokat, a feldolgozandó témaköröket, ünnepeket, szervezési feladatokat, szokás és szabályrendszereket. Ezt az általános, keret jellegő tervet lebontja egykéthetes periódusokra, témakörökre – ez a heti terve. A heti terv lehetıséget ad arra, hogy beépíthesse a gyerek élményeit, tapasztalatait, spontán ötleteit a tervezett tevékenységekbe. A heti ütemterv megírása egyben a napi feladatokat is megadja az óvónınek, hiszen ezek a tevékenységek nem elıre meghatározott napon valósulnak meg (a testnevelés kivételével). A napi terv az óvónı által felajánlott tevékenységeket tartalmazza. A heti, napi terveket a csoportnaplóban dokumentálja. A nyári tervezést egy idıegységként kezeljük, figyelembe véve a csoportösszevonásokat.
Borbála-telepi Óvoda környezeti nevelésre épülı helyi nevelési gyakorlata
1. Bevezetı Óvodánk a város zöldövezetében épült 1980-ban. Három csoportos, 75 férıhelyes. Az épületet tágas udvar veszi körül, ahol örökzöldek, illatos virágú díszfák árasztják a jó levegıt. A kerítés mentén díszbokrok találhatók. Az udvar távolabbi részén veteményeskert nyújt lehetıséget a kerti munka megismerésére, növények gondozására. 1992-óta óvodánk arculata a természet szeretetére, környezetünk védelmére nevelés. A természet közelségét, élménygazdagságát kiterjesztettük a nevelés minden területére. Az új pedagógiai irányzatokat megismerve nyugodt, családias légkörben, a gyermekek egyéni képességeinek megismerésére, differenciált fejlesztésére törekedtünk. Vegyes csoportokat szerveztünk. Rugalmas napirendet dolgoztunk ki, melyben több idıt biztosítunk a játékra, szabadlevegın tartózkodásra, kirándulásra. A nevelésben partnereink a szülık ötleteikkel, javaslataikkal és anyagi támogatásaikkal. Alapítványunk nevelési céljaink megvalósítása érdekében jött létre 1993-ban. Sokat kirándulunk környékünk szép vidékeire gyalogtúrával, autóbusszal, vonattal, ahová elkísérnek bennünket a szülık is. Nevelési céljaink érdekében figyelemmel kísértük és kísérjük a pályázati felhívásokat. Pályázataink nagyrészt sikeresek voltak. Az összeg felhasználásáról a szülıkkel közösen döntöttünk. Pályázat útján már többször nyertünk erdei óvoda szervezésére támogatást. A táborozás élménygazdagsága arra ösztönöz bennünket, hogy megszervezésével a jövıben is próbálkozzunk. A szülık véleményének figyelembevételével a nevelıtestület helyi programot dolgozott ki. Programunkban a gyermek és a természet kapcsolatát helyezzük a tevékenység középpontjába. Környezeti nevelés számunkra maga az óvodai élet, így lehet komplex egész, megalapozva a gyermekek tapasztalatait, melyek késıbb ismeretté, egész életre szóló tudássá válhatnak. Az óvoda minden dolgozója lelkes támogatója, aktív résztvevıje nevelımunkánknak. Fontos számunkra, hogy a nevelés színtere: a család és óvoda egymást segítse a nevelésben, törekedjen együttmőködésre, összhang kialakítására. Az óvoda nyitottsága lehetıséget nyújt az óvodai élet megismerésére, tevékeny részvételére (közös játék, séta, kirándulás). Biztonságérzetet, bizalmat ébreszt a családlátogatás, az anyás beszoktatás.
A családok szociokulturális hátterének megismerését a gyermek egészséges fejlıdése érdekében elengedhetetlen feladatnak tekintjük. A gyermek érdekében szükség esetén intézkedést kezdeményezünk. Óvodánkba járó gyermekek családi háttere az elmúlt évekre visszatekintve megfelelınek mondható. A gyermekek nagy része ápolt, jólöltözött, teljes családban élnek Egyre növekszik azonban a gyermekeit egyedül nevelı szülık aránya, akik albérletben laknak, mindennapi gondokkal küzdve. Gyermekeik lelkileg, idegileg sérültek, magatartási zavarokkal küzdenek. Mindezek ismeretében speciális módszereket alkalmazva, szeretetteljes, egyéni bánásmóddal közeledünk hozzájuk. A problémák korai felismerésére törekedve a szülıvel összehangolt neveléssel próbáljuk a gyermek feszültségeit feloldani, fejlıdésüket segíteni. Hitvallásunk: az ıszinte gyermekszeretet, a másság elfogadása, élménygazdag, boldog óvodai élet biztosítása.
2. Az óvodai élet megszervezésének elvei
2.1. Az óvoda személyi feltételei
Intézményünkben dolgozók létszáma:
10 fı
Óvodapedagógus:
6 fı
Dajka:
3 fı
Konyhai dolgozó:
1 fı
Az óvodai dolgozók gyermekszeretı, segítıkész munkája hozzájárul nevelési céljaink megvalósításához. Az óvodapedagógusok szakmailag jól felkészültek, munkájukra, a megújulásra törekvés, a színes óvodai élet megszervezése jellemzı. Az önképzés folyamatos, továbbképzéseken rendszeresen részt vesznek.
2.2. Az óvoda tárgyi feltételei Az óvoda berendezése, eszköztára megfelelı. Évente folyamatos kiegészítést, felújítást igényel. A csoportszobák tágasak, mindegyikhez külön mosdó és öltözırész kapcsolódik. Az intézmény komfortja, esztétikája jó feltételeket teremt a gyermekek igényeinek kielégítésére. Az épület hiányossága, hogy nincs tornaterme. Az óvoda udvara beépített fajátékokkal jól felszerelt. Betonozott részén lehetıség van kerékpározásra, rollerezésre. A tágas, füves területe sportolásra, versenyjátékokra alkalmas. A program megvalósításához szükséges eszközrendszer beszerzése folyamatos. A gyermekek nevelését, fejlesztését segítı eszközeink beszerzését segíti a költségvetés és az alapítvány. Évente pótlást igénylı eszközök: –
kerti szerszámok, magvak, palánták,
–
virágládák; anyagok, eszközök a kísérletezéshez
–
hulladéktárolók az udvarra
–
természetismerettel, környezetvédelemmel kapcsolatos szakkönyvek
–
ismeretterjesztı folyóiratok, újságok, szaklapok rendelése
–
mesekönyvek, bábok;
–
mozgás és képességfejlesztı eszközök
–
tanuláshoz szükséges ismeretterjesztı füzetek, elıkészítı-füzetek.
2.3. Az óvodai élet megszervezése 2.3.1. A napirend Rugalmas napirendben a gyermek életrendjét, idıbeosztását készítjük el. Lehetıvé tesszük az elıre nem tervezett események beillesztését. A napirendben a legtöbb idıt a gyermek alaptevékenysége: a játék kapja.
Idıszak
Tevékenységek
05.30.
Nyitás
05.30. – 07.00
A gyermekek fogadása, beszélgetés a szülıkkel, a korán érkezı gyerekek lefektetése.
07.00 – 12.00
Szabad játék, tisztálkodás, folyamatos reggelizés, mindennapos testnevelés, kötelezı vagy szabadon választott tevékenységek, egyéni foglalkozások, névsorolvasás, beszélgetés. Öltözködés, udvari játék, séta, kirándulás.
12.00 – 13.00
Elıkészület az ebédhez, tisztálkodás, terítés. Ebéd, tisztálkodás, fogmosás, átöltözés pizsamába.
13.00 – 15.00
Altatás mesével, dallal. Pihenés. Folyamatos ébresztés, tisztálkodás, uzsonna.
15.00 – 16.30
Szabadjáték, folyamatos távozás az óvodából.
16.30
Zárás
Arra törekszünk, hogy a család napirendje az óvodáéval összhangban legyen, és harmonikusan egészítse ki egymást.
2.3.2. Az óvoda általános hetirendje
Az óvoda tevékenységrendszerét rugalmas hetirend szabályozza. Nevelési terveink évszakokhoz igazodva készülnek.
Szabadon választott tevékenység Tevékenység
Tevékenység ideje
megnevezése
Kötelezı tevékenység A tevékenység
A tevékenység ideje
megnevezése
A külsı világ tevékeny
A hét mindennapján óvónıi
megismerésére nevelés
kezdeményezésre vagy
-
érdeklıdés alapján
ének-zene,
mindennap kb. 10 perc
testnevelés
testnevelés
énekes játékok -
mindennapos
csoport által kiválasztott napon
rajz, mintázás, kézimunka
-
a környezet
mese-vers
mindennap
Zöld-nap
csoportonként
téri, formai, mennyiségi megismerése -
kiválasztott napon
játék
2.4. Az óvoda csoportszerkezete A Borbála-telepi Óvodában három csoport mőködik. Mindegyik csoport heterogén szervezéső. A beiratkozáskor a szülınek lehetısége van arra, hogy jelezze melyik csoportba, szeretné gyermekét járatni.
3. Az óvoda célja, feladata
3.1. Cél A 3-7 éves gyermek harmonikus fejlıdésének segítése, komplex környezeti nevelésre és egészséges életmód kialakítására törekedve, mely áthatja a nevelés minden területét. Olyan szokásrendszerek és magatartási formák kialakítása a célunk,
melyek befolyásolják
személyiségük alakulását, pozitívan hatnak késıbbi életvitelükre.
3.2. Alapvetı feladataink -
a gyermek érzelmi biztonságának megteremtése az óvoda családias légkörében
-
a környezettel való harmonikus együttélés megalapozása, szokások megismertetése
-
környezeti nevelés komplex felfogásának érvényesítése: nevelési területek összhangjának kialakításával, változatos, egymásra épülı tevékenységek megszervezésével
-
személyes példamutatással pozitív érzelmi viszony kialakítása a természetes és mesterséges környezet iránt
-
felelısségteljes cselekvés kialakítása környezetünk rendje, tisztasága, védelme érdekében
-
környezetünk és egészségünk kölcsönhatásának tudatosítása
-
közös élmények, tevékenységek során olyan erkölcsi tulajdonságok kibontakozását segíteni, mint a segítıkészség, egymás iránti figyelmesség, tolerancia
4. A nevelés keretei 4.1. Egészséges életmód alakítása A nevelés célja: az óvodai életritmus és a családi élet szokásrendszerének összehangolása, a gyermek komfortérzetének kielégítése, testi-lelki fejlıdésének segítése. Pozitív kapcsolat kialakítása a közvetlen és a tágabb környezettel.
Az óvodapedagógus feladata: -
egészséges, biztonságos és esztétikus környezet kialakítása;
-
az egészséges életmód szokásainak, igényének alakítása, megismertetése;
-
a gyermek egészségének védelme, edzettségének, mozgásfejlıdésének biztosítása;
-
megfelelı óvodai életritmus kialakítása rendszeres tevékenységek gyakorlása által testi-szellemi fejlıdés segítése;
-
A
az eltérı kultúrkörnyezetbıl érkezı gyerekek tolerálása, a különbségek csökkentése.
gyermek
gondozása
megértı,
ıszinte,
tapintatos
együttmőködést
igényel
a
gyermekfelnıtt kapcsolatában. Segíti az önállóság kialakulását, hozzájárul az „én-tudat” fejlesztéshez, megalapozza a gyermek alkalmazkodó képességét. A napirend megszervezése az egészséges életritmus szabályait tartalmazza, közvetlen kapcsolatra ad lehetıséget a gyermek és környezete között. Fontosnak tartjuk a folyamatosságot, a tevékenységek közötti várakozási idı minimumra csökkentését. Az óvodai csoport érzelmi biztonságával, szükségleteinek kielégítésével gazdag tapasztalatszerzést, tanulási lehetıséget nyújt a gyermekek számára. Az óvodapedagógus, mint modell, szerepe meghatározó a gyermekközösségben. Kezdettıl fogva figyelnünk kell arra, hogy a szokásokhoz pozitív érzelmek társuljanak, melyek viselkedésüket megfelelıen befolyásolják. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelı sikerélményekhez jussanak a szokások gyakorlása során. Az önállóságra törekvés minden egyes fokozata az egyén és közösség számára örömet jelentsen, melyrıl a családot is tájékoztatjuk (például: önálló öltözködés, cipıfőzı megkötése, önálló merés a tálból, öntés a kancsóból). A jó közösségben szerzett tapasztalatok, sikerélmények befolyásolják a gyermeki személyiség alakulását. A testápolás, öltözködés, étkezés területén – egyéni fejlettségtıl függıen – mindaddig segítünk, amíg nem biztosak gyerekek a szokások sorrendjében. A vegyes csoportok elınye a nagyok segítségnyújtásában, példamutatásában nyilvánul meg. A tevékenységeket kísérı magyarázatok önállóságra ösztönzik a kisebbeket. A csoportokban kialakított szokások rendszerében fontos a fogmosás gyakorlása és a pihenéshez szükséges pizsama használata. A gyermekek alvásigénye a vegyes életkortól és az egyéni szükségleteiktıl változó. A gyermek alvási szokásait tiszteletben tartjuk, a pihenést nem zavaró apróbb játékaikat maguknál tarthatják. A pihenés kezdetén az óvónı mesél, énekel. A korábban ébredı gyerekek csendes tevékenységgel foglalhatják el magukat. A test edzése, a mozgásigény kielégítése mindennapos feladatunk. Programunkban nagy hangsúlyt fektetünk a szabadban való tartózkodásra, mozgásra. Mindennap biztosítjuk a gyerekek számára a friss levegın való mozgást, mozgásigényük kielégítését.
Az óvoda udvara lehetıséget nyújt a szervezett mozgásos tevékenységek gyakorlására, valamint a szabad játékra is. Az uszodában szervezett vízhez szoktatás a gyermekek egészséges fejlıdését segíti, testtartásukat javítja. Nagycsoportos gyermekeink számára az úszásoktatást szeretnénk a jövıben is lehetıvé tenni. A gyermekeknek napi háromszori étkezést biztosítunk. Toleráljuk különbözı étkezési szokásaikat, biztatjuk ıket a számukra újszerő ételek kóstolására, kényszerítés nélkül. Megismertetjük velük a kultúrált étkezés szokásait, és a szükséges eszközök biztosítása mellett gyakoroltatjuk azt. Óvodásaink a nap bármely szakában ihatnak, ennek csoportonként kialakult rendszere van. Beteg gyerek az óvodát nem látogathatja. A napközben megbetegedett gyereket a szülı megérkezéséig az elkülönítı szobában ápoljuk, szükség esetén orvoshoz visszük. Gyakori szellıztetéssel gátoljuk a betegségek terjedését. Az óvoda védınıje rendszeren látogatja óvodásainkat. Elvégzi a szükséges szőréseket. Évente egy alkalommal az óvoda orvosa megvizsgálja a gyerekeket. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
A gyermek törekedjen az egészségmegırzı szokások végrehajtására.
-
Önállóan tevékenykedjen saját maga ellátásában.
-
Tudjon önállóan öltözködni, tisztálkodni.
-
Étkezéskor helyesen használja az evıeszközöket.
-
Képes legyen cipıt kötni, ruhát gombolni, zipzározni.
-
Megfelelıen edzett legyen. Mozgását az összerendezettség jellemezze.
-
Alkalmas legyen – testileg és lelkileg – az iskolai életre.
4.2. Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok A nevelés célja: a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatása, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai környezetben. Az óvodapedagógus feladata: -
szeretetteljes, családias környezet megteremtése, ahol közös élmények, és tevékenységek során pozitív érzelmi kapcsolat alakulhat gyermek-felnıtt és gyermek-gyermek között
-
a környezet megismerése során olyan feltételek megteremtése, ahol érzelmekre épülı kapcsolatok, közösséget formáló képességek fejlıdhetnek
-
erkölcsi normák, akarati tulajdonságok erısítése. Gyermekek pozitív kapcsolatai úgy alakulhatnak ki a közösségben, ha ott jól érzik magukat.
Biztonságérzetük kialakulását segíti az óvoda gyermek és felnıtt közössége. Bizalmas kapcsolatunk a szülıkkel a gyermek megismerésére, a nevelési összhang megteremtésére irányul. Nagyon fontos számunkra a gyermek elsı érzelmi benyomása az óvodáról. Szülıvel együtt, gondoskodó szeretettel fogadják az óvoda dolgozói a gyermekeket. Vegyes csoportokban a nagyobb gyerekek segítı szándékkal veszik körül a kicsiket. Ilyen légkörben kedvezıen alakulnak baráti kapcsolatok, együttmőködı játszócsoportok. Alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, a reális értékrend megismerésére. Programot szervezünk kicsik és nagyok részvételével, segítjük a barátságok kialakulását, a másság elfogadását. A pozitív érzelmek erısítésére törekszünk, a negatív hatások féken tartását szorgalmazzuk a családban is. A közös tevékenység környezetünk szebbé tétele érdekében, fejleszti akaratukat, önállóságukat, kitartásukat. A nehezen szocializálódó gyermekek szakértıi vizsgálatáról idıben, az óvodás évek alatt gondoskodunk. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
Alakuljon ki a társas élet iránti igénye.
-
A gyermek ragaszkodjon az óvodához, felnıttekhez, társaihoz.
-
Képes legyen önállóan kapcsolatot teremteni; kérjen, köszönjön, válaszoljon.
-
Érdeklıdése terjedjen ki közelebbi és távolabbi környezetére.
-
Váljon igényévé a helyes viselkedés, a toleráns magatartás.
-
Örüljön a közös élményeknek, sikereknek.
-
Ismerje el hibáját, konfliktus helyzetben reális véleményt alkosson.
-
Hallgassa meg társait, a felnıttek beszédébe ne szóljon bele.
-
Tudjon társaival együttmőködni, tevékenységet kezdeményezni.
-
Örömmel készüljön az iskolába.
4.3. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása A nevelés célja: a gyermek kíváncsiságára, érdeklıdésére építve változatos tevékenységek biztosítása. Természeti és társadalmi környezet megismerésre közvetlen tapasztalatszerzés útján.
Testi, értelmi és szociális nevelés összhangjának érvényesítése a nevelés folyamatában. A gyermek zökkenımentes beilleszkedésének segítése az iskolai életbe. Az értelmi képességek fejlesztésében a gyermekek eltérı tapasztalatára, egyéni és közös élményeire, érdeklıdésére és kíváncsiságára építünk. Fontosnak tartjuk: -
az utánzásra épülı játékos tanulással együtt a felfedezéseket, próbálkozásokat, a komplex tapasztalatszerzést,
-
a pszichikus funkciók intenzív fejlesztését.
Az óvodapedagógus feladata: -
spontán szerzett ismeretek rendszerezése, bıvítése
-
értelmi képességek differenciált fejlesztése
-
a
szociálisan
hátrányos
helyzető
gyerekeknek:
többoldalú
ismeretnyújtás,
tapasztalatszerzési lehetıség biztosításával differenciálás -
kreatív képességek kibontakoztatása
-
mozgásfejlesztés az értelmi képességek alakulása érdekében: a nagymozgások, a finommotorika, az egyensúly érzék, a térirányok, a vizuális észlelés és az auditív információ érzékelésének fejlesztése.
A csoportban dolgozó óvónık, óvodába lépéskor felmérik a gyerekek értelmi és mozgásfejlettségét, így ezt figyelembe véve készítik el nevelési terveiket. A fejlesztés egyénileg és mikrocsoportos formában történik. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
Szívesen vegyen részt az óvodai tevékenységekben.
-
Érdeklıdjék a környezı világ megismerése iránt.
-
Megfelelı szintre jusson az érzékelés, észlelés, képzelet, emlékezet, gondolkodás, beszéd területén.
-
Képes legyen a probléma felismerésére és megoldására.
-
Koncentráló képessége életkorának megfelelıen alakuljon.
-
Legyen tájékozott a szőkebb környezetében.
-
Alkotó tevékenysége megfelelı szinten alakuljon.
-
Az önállóság és önfegyelem megfelelı szintjére jusson.
4.4. Anyanyelvi nevelés A nevelés célja: beszédkommunikációs képesség fejlesztése, egyéni beszédfejlesztés segítése, érthetı beszédkészség kialakítása, az anyanyelv sokszínő kifejezı erejének megismertetése, önkifejezés megalapozása. Az anyanyelvi kultúra elsı színtere a család. Nagyon fontos, hogy otthon a gyermek olyan környezetben nevelkedjen, amelyben beszédkedve fokozódik, közlésvágya kielégítést nyer, „miért”-jeire megfelelı választ kap. Az óvodába érkezı gyermekek anyanyelvi szintje különbözı. Az óvónı személyisége meghatározó az anyanyelvi nevelés folyamatában. Az óvónı és a gyermekek közötti szeretetteljes viszony, a jó csoportlégkör hozzájárul az ıszinte megnyilatkozáshoz, beszédkedv kialakulásához. Az anyanyelv használata áthatja az óvodai élet minden mozzanatát. Kötött és kötetlen formában, a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelıen arra törekszünk, hogy napközben többször is legyen alkalmuk mesehallgatásra. A csoportszobákban olyan sarkokat alakítottunk ki, ahol napközben is lehetıség van mesekönyvek nézegetésére, mesélésre, bábozásra. A beszédkészség fejlesztésének egyik lényeges eszköze a bábozás. Alkalmat adunk arra, hogy gyermekek bábokkal párbeszédet folytathassanak, egyszerő történeteket eljátszanak. Többször hallott mese hallgatása után a gyermekek felnıttek segítségével és önállóan is örömmel báboznak. A bábok megelevenítése beszéd, párbeszéd formájában történik, a bábbal énekel, verset mond, mesél. Szorongó, félénk gyermek a bábot megszemélyesítve feloldódik, nyelvi kifejezıkészsége fejlıdik. A gyermek átélheti, eljátszhatja élményeit. Bıvülhet szókincse, szavakat, mondatokat gyakorolhat, érzelmek kifejezését utánozhatja. A bábozást, mint a nevelés eszközét, kiemelten kezeljük óvodánkban.
Az óvodapedagógus feladata: -
játékos tevékenységek közben céltudatos beszédfejlesztés,
-
természet közelben a gyermek szókincsének gyarapítása, válaszadás a kérdéseire értelmi szintjének megfelelıen,
-
népi szójátékok, kifejezések értelmezése,
-
a beszédöröm biztosítása,
-
összefüggı
beszédkészség
kialakulásának
segítése
(önálló
mesemondás,
beszámolni.
Beszédtempója
élménybeszámoló); helyes beszédminta adása.
A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
Gondolatait összefüggıen, érthetıen tudja kifejezni.
-
Tudjon
összefüggıen
mesét
mondani,
élményekrıl
életkorának megfelelı legyen. -
Figyelmesen hallgassa meg társait, a felnıtteket.
-
Megfelelı hanglejtéssel, érthetı módon beszéljen.
5. A nevelés tevékenységi formái 5.1. Játék Célunk: a boldog gyermekkor megteremtése, ahol a gyermekek egyéni elképzeléseiket, vágyaikat kibontakoztathatják, szabadon és kreatívan használhatják a játékeszközöket. Az óvodapedagógus feladata: -
tudatos tervezı és szervezımunkával, a játék alapvetı feltételeinek kialakítása – idı, hely, eszköz – melyek között a gyermekek feldolgozhatják, alakíthatják, továbbfejleszthetik tapasztalataikat,
-
minél több élményszerzési lehetıség biztosítása,
-
a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása, kialakulásának segítése;
-
a gyermekek fejlettségének, élményeinek, problémáinak megismerése, szükség szerinti fejlesztése. A játék a gyermek alapvetı tevékenysége, ezért természetesnek tartjuk, hogy kapkodás
nélkül tevékenykedjenek, legyen idejük az elképzeléseik megvalósítására és az elkezdett tevékenységek befejezésére. Az óvodáskorú gyermek a játékban él és fejlıdik. Játék közben ismerkedik a világgal. Minél többet játszik, annál több lehetıség adódik a fejlıdésre. A játék valamennyi tevékenységi formát magában foglalja, amely az óvodáskorú gyermeknek érdekes lehet. A játékban fejlıdik a gyermek mozgása, kézügyessége, önállósága, értelmi képessége, társas kapcsolata. A játék által fejlıdik, információt ad önmagáról, belsı világáról, élményeirıl. Az óvodáskorban megjelenı játékfajták: gyakorló-; építı-konstruáló; szerep-; szabály-; bábjáték és barkácsolás. A folyamatos napirend és a vegyes életkorú csoportok szervezése kedvezıen hat a játékra, hiszen hosszabb és zavartalanabb a játékidı. Csökken a konfliktusok száma, mivel a különbözı fejlettségő gyermekeknek más a játékeszköz igénye és megpróbálnak együttmőködni társaikkal. Minden csoportszobában az igényeknek megfelelıen alakítjuk ki a játékhelyeket. Lehetıség van a nagyobb helyet igénylı mozgásos játékokra, külön kuckó vagy sarok van az építéshez, barkácsoláshoz, az ábrázoló tevékenységekhez, a szerepjátékokhoz, bábozáshoz vagy éppen az „elbújáshoz”. A nyugodt, derős légkör a felszabadult játék feltétele, amely alapvetı szokásrendszerre épül: megtanítjuk ıket játszani, a játékeszközöket használni. Segítjük a különbözı fejlettségő gyermekek együttjátszását. Az egyes képességek fejlıdéséhez szükség van az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított fejlesztı játékra is. A gyermekek a játék során kapcsolatba kerülnek környezetükkel. Engedjük ıket tapasztalni, elmélyülni, kíváncsiskodni. Lehetıséget biztosítunk arra, hogy a lehetı legtöbb idıt a szabadban játsszák. Itt lehetıségük van a mozgásigény levezetésére, csúszás, mászás, gyaloglás, futás, homokozás lehetıségére. Egyéb játéklehetıségek: -
a természet sokszínőségét vizsgáló játékok (víz, homok, agyag, kavics, talaj, ahol győjthet, tapinthat a gyermek)
-
csapatversenyek
-
együttmőködést fejlesztı játékok
-
érzékelı játékok
-
értelmi képességet fejlesztı játékok
-
kézügyességet fejlesztı játékok Évszakok adta játéklehetıségek örömteli tevékenységek sokaságát biztosítják. Alapja a
felfedezés, tapasztalatszerzés és kíváncsiság kielégítése.
A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
Élvezze a játékot.
-
Tartsa be a játékszabályokat, alkalmazkodjon a többiekhez.
-
Legyen egyéni ötlete, alkalmanként fogadja el társai javaslatait.
-
Váljon igényévé a társakkal való együttmőködés, együttjátszás.
-
Vállaljon szerepet a játékban, próbáljon meg önállóan eszközt készíteni.
5.1. A külsı világ tevékeny megismerésére nevelés A nevelés célja: olyan szokásrendszerek, viselkedési formák kialakítása, melyek segítik a természet és ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakulását. Az óvodapedagógus feladata: -
a környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesüljön,
-
a gyermek életkorának megfelelı ismeretnyújtás a természeti, társadalmi és tárgyi környezetrıl
-
évszakokhoz kapcsolódó megfigyelések biztosítása mikro és makro környezetükben
-
a család és óvoda környezeti nevelésének összehangolása
-
a gyerekek megismertetése a kerti munkával, növények gondozásával
-
állatok megismertetése természetes környezetében: állatgondozás, állatok védelme a tápláléklánc mőködésének megismertetése
-
környezetünk és egészségünk kapcsolatának felfedeztetése
-
a környezetvédelem, személyes példamutatás által.
A környezeti nevelés a családban kezdıdik és végigkíséri egész életünket. A környezetbarát magatartás kialakulását a legfiatalabb korban kell elkezdenünk. A család életvitele meghatározza a gyermek szokásait, úgy viselkedik környezetében, ahogy látta, tapasztalta családtagjaitól. Az óvodai élet példát nyújt a gyermekeknek, szülıknek egyaránt, melyben az óvónı személyisége a nevelés hatékonyságát befolyásolja. Arra törekszünk, hogy a környezeti nevelés mindennapi folyamatossággal, tapasztalható hatékonysággal, komplex módon érvényesüljön óvodánkban. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülı feladat, ezért a külsı világ tevékeny megismerése köré csoportosítjuk más tevékenységek témaköreit. Témakörök: 1.
Óvodások lettünk – nagyobbak lettünk
2.
Évszakok: İsz, tél, tavasz, nyár – végig kíséri az egész óvodai életet
3. A család: családtagok, családtagok munkája, felnıttek-gyerekek 4. Testünk: érzékszerveink és ezek funkciója; egészség-betegség; betegség megelızés vitaminok 5. Állatok: háziállatok, erdı-mezı állatai, vizek világa; állatkert lakói, kisállatok gondozása 6. Növények: környezetünk fái, virágai; konyhakertünk növényei – fejlıdése, gondozása, feldolgozása; gyümölcsök feldolgozása, tartósítása; gyógynövények. 7. Kerti munkák a veteményesünkben: ásás, veteményezés, palántázás, kapálás, gyomlálás, locsolás, termés-betakarítás – eszközök használata. 8. Színek 9. Idı: évszak, hónap, hét, nap, napszakok. 10. Közlekedés: szárazföldi, vízi és légi; jármővek. 11. Környezetvédelem 12. A környezetvédelem jeles napjaihoz kapcsolódó ünnepek 13. Kísérletek, megfigyelések 14. Kirándulások
Minden csoportban a hét egyik kiválasztott napja a „Zöld-nap” – tapasztalatszerzés és megfigyelés a természetes környezetben. Óvodai nevelésünket alapozó jellegőnek tekintjük, mely meghatározó szerepet tölt be a megfelelı színvonalú környezeti kultúra és gondolkodás kialakulásában. A gyermek fejlettségének magasabb szintjét igazolja az énkép felfedezése, az önmagáról szerzett tapasztalatok megismerése. Játékos tevékenységekkel segítjük az énkép fejlesztését és a külvilág megismerését (utánzó játékok, érzékelı játékok). Környékünk adottságait kihasználva igyekszünk sok idıt tölteni a szabadban, felfedezı utakat járva, a természet elhagyott kincseit győjtögetve. A környezeti nevelés kiemelt feladata, a környezetvédelem szükségességének felismerése. A témák megbeszélésére a nevelés minden területén alkalom kínálkozik (séták, kirándulások, foglalkozások vagy spontán megfigyelések közben). A környezetszennyezés egészségkárosító hatását közvetlenül tapasztalhatjuk városunkban (por, füst, gáz). Beszélnünk kell a védekezés módjáról, cselekvési programok fontosságáról. Kísérletezéssel a víz, a talaj, a levegı tiszta és szennyezett állapotáról szerezhetnek tapasztalatokat a gyermekek.
A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
A gyermek életkorának megfelelıen tájékozott legyen természetes és társadalmi környezetében.
-
Tudja nevét, születési idejét, lakáscímét, szülei nevét, foglalkozását.
-
Tudjon különbséget tenni az évszakok, és napszakok között.
-
Ismerje az alapvetı gyalogos közlekedési szabályokat.
-
Ismerje a szőkebb környezetében élı növényeket, állatokat, élıhelyüket,
-
táplálkozásukat.
-
Óvja, védje a növény- és állatvilágot.
-
Képes legyen megnevezni testrészeit, érzékszerveit. Ismerje az alapvetı higiéniás szabályokat.
Arra törekszünk, hogy a gyermekben kialakuljon a természet szeretete, a természet tisztaságának védelme.
„Földünkért, egészségünkért mindannyian felelısek vagyunk!”
5.1.1. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései A nevelés célja: a bennünket körülvevı világ mennyiségi, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában. Az óvodapedagógus feladata: –
optimális feltételek biztosítása az élményszerzésre, a matematikai tapasztalatok és ismeretek elsajátítására;
–
matematikai képességek fejlesztése játékos formában;
–
tapasztalatszerzési lehetıség a hét illetve a nap bármely szakában, bármely tevékenység során, mikrocsoportos formában.
Az eredményes óvodai ismeretszerzés alapjai a kisgyermekkori gondolkodásfejlıdés. A gondolkodás a valóságból szerzett tapasztalatok rendszerezését, kapcsolatainak felmérését jelenti. A gyermeki gondolkodás azokra a tapasztalatokra épít, amelyeket a megismerı tevékenysége során szerez érzékelés, észlelés útján. Természetes környezetben rakosgatásra, számolásra, összehasonlításra van lehetıségünk. Halmazokat alkotnak, győjtögetnek, válogatnak. A természet sokszínősége, kincsei minden évszakban sokféle lehetıséget nyújt a felfedezésre, élménynyújtásra. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: –
Értse meg az óvónı kérdéseit.
–
Beszéljen a matematikai problémáról, mások állításainak igazságát ítélje meg.
–
Képes legyen szétválogatni dolgokat tulajdonságaik szerint, rendezze sorba azokat.
–
Értse
és
használja
helyesen
a
mennyiségekkel,
halmazokkal
kapcsolatos
összehasonlítást, kifejezı szavakat. –
Tudjon számolni, legalább 10-ig.
–
Képezzen halmazokat hozzátevéssel, elvevéssel.
–
Tudjon azonosítani különbözı helyzetben lévı azonos alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.
–
Ismerje, és helyesen használja a térirányokat, névutókat.
5.2. Vers, mese
A nevelés célja: a nyelv szépségének, kifejezı erejének megismertetése, helyes nyelvhasználat, biztonságos önkifejezés megalapozása, irodalmi érdeklıdés felkeltése. Az óvodapedagógus feladata: –
a gyermek életkorának megfelelı irodalmi alkotások kiválasztása
–
változatos irodalmi élmények közvetítése évszakonként
–
a népi tevékenységek megismeréséhez mondókák, versek kapcsolása
–
állatokról, a természet szépségérıl szóló mesék kiválasztása
–
lehetıség biztosítása a gyermekek önálló mesemondására
–
a nap minden idıszakában a gyermekek kívánsága szerint vers, mese mondóka mondása
A gyermekek életkorának megfelelı irodalmi mőfaj a mese és a vers. Nevelı hatása akkor érvényesül, ha örömet okoz a gyermek számára, igénye egyre bıvül az irodalmi élmények befogadására. Lényeges, hogy nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset halljanak a gyermekek. Érzelmi világukhoz a népi mondókák, versek, mesék állnak legközelebb. Ezeket hallja elıször a családban és az óvodában is a gyermek. A népmesék erkölcsi tartalma kihangsúlyozza a végleteket, ezáltal egyértelmővé válik a jó és a rossz, az igaz és a hazug fogalma. A gyermek azonosulása a mesehısökkel feloldja szorongásait, félelmeit, kialakul belsı képalkotása, fantáziája. A mesélés naponta ismétlıdı tevékenység. A mesehallgatást csend veszi körül. A körülmények megszervezésekor olyan helyzetet teremtünk, ahol a mesélı és mesehallgatók is jól érzik magukat. A mesélés a délutáni pihenés elıtt is megjelenik. Jó alkalom hosszabb mesék, illetve a folytatásos mesék olvasásához (pl. Rémusz bácsi meséi). Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeknek szép kivitelezéső könyveket adjunk a kezébe, melyeknek nézegetése is esztétikai élményt jelenthet. A kép és a szó összekapcsolása a képrıl mesélést segíti, fantáziájukat bıvíti. Az irodalmi anyag tervezése évszakokhoz, hagyományokhoz kapcsolódik. Az adott korosztály számára az irodalmi anyag kiválasztása nagy körültekintést igényel.
A gyermekekkel rendszeresen látogatjuk a színházi elıadásokat. Az elıadás élményei segítenek abban, hogy irodalmi nevelésük kiteljesedjen. Igyekszünk meggyızni a szülıket, hogy otthon is sokat meséljenek gyermekeiknek. Az élı mese meghitt, érzelmi kapcsolata a gépi mesével nem pótolható. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: –
Legyen öröm forrása a mese.
–
Képes legyen önállóan verset, rövidebb mesét elmondani.
–
Szívesen vegyen részt dramatizálásban.
–
Emlékezzen a folytatásos mesék részleteire.
–
Figyelmesen és csendesen hallgassa végig a meséket.
–
Gondosan bánjon a könyvekkel.
–
Képes legyen a gyermekszínház elıadásainak cselekményét követni.
5.3. Rajz, mintázás, kézimunka A nevelés célja: a gyermekek tér, forma, szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük kialakítása. Szeretnénk, ha az ábrázoló tevékenység a gyermekek számára örömforrás lenne. Az óvodapedagógus feladata: –
egész nap folyamán lehetıséget biztosítani a gyermekeink számára a spontán, illetve szervezett formában történı tevékenységhez
–
a vizuális észlelés, emlékezet, képzelet fejlesztése
–
az alkotás örömének felkeltése
–
a különbözı anyagok és technikák bemutatása, gyakoroltatása
–
barkácsolással a gyerekek kézügyességének, jártasságának gyakorlása
–
mikrocsoportos formában biztosítani a szabad tevékenység gyakorlását
–
a megfelelı mennyiségő, és minıségő eszköz használatának biztosítása
–
a gyermek kreativitásának kibontakoztatása, fejlesztése.
A legtöbb gyermek rajzkészsége óvodába érkezésekor a firka szinten van. A mi feladatunk, hogy rajzolgatással, mintázással, festéssel, a vágással és az egyéb technikák megismertetésével segítsük a gyermekek a rajzfejlıdését.
Fontosnak tartjuk, hogy mindig megfelelı mennyiségő és minıségő eszköz álljon gyermekeink
rendelkezésére.
Az
eszközök
helyes
használatát
egyenként
bemutatjuk
gyermekeinknek, folyamatosan ellenırizzük, szükség esetén korrigáljuk azt, amíg tökéletessé nem válik. Külön „ábrázoló sarkot” alakítottunk ki a csoportszobában, ahol zavartalanul lehet alkotni. Az elkezdett tevékenységet mindig befejezhetik gyermekeink. Az elkészült alkotásokban közösen gyönyörködünk, megbeszéljük, kinek mi és miért tetszik a legjobban. „Házi kiállításunkkal” lehetıséget biztosítunk arra, hogy a szülık folyamatosan lássák az elkészült munkákat, de az esztétikus környezet kialakításában is fontos szerepet kapnak az alkotások (ünnepi ajándékkészítés, díszítés). Ösztönözzük a szülıket arra, hogy otthon is engedjék gyermekeiket tevékenykedni, örüljenek a gyerekek munkáinak. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: –
A tevékenységhez szükséges eszközöket használja rendeltetésszerően.
–
Örömmel, önállóan ábrázoljon.
–
Alakuljon ki a megfelelı ceruzafogása
–
Emberábrázolása a korosztályának megfelelı szinten álljon.
–
Ismerje és alkalmazza a gyakorlott technikákat.
–
Tudjon ollóval vágni.
–
Képes legyen egyszerőbb képalkotásra, kompozíció létrehozására.
–
Tudjon beszélni az elkészített alkotásáról.
–
Alakuljon ki a gyermek tér-, forma- és színképzete.
–
Vegye észre környezetében az esztétikai értéket, legyen fogékony a szép iránt.
5.4. Ének-zene, énekes játék A nevelés célja: a zenei anyanyelv megalapozása. Az óvodapedagógus feladata: –
a környezet hangjainak megfigyeltetése, énekléssel, zenéléssel felkelteni a gyermekek zenei érdeklıdését,
–
formálni zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat;
–
felfedeztetni a gyermekkel a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét;
–
a népdalok éneklésével, a népi játékok játszásával a néphagyomány megismertetése;
–
a nap bármely szakában kötött vagy kötetlen formában lehetıséget adni az énekzenére;
–
a zenei kreativitás fejlesztése a hangokkal való játék során.
Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket örömteli élményekhez juttatja, felkelti érdeklıdésüket, formálja ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Dalainkat és mozgásanyagunkat a környezet megismerésére neveléshez, ezen belül az évszakokhoz, a hagyományokhoz, ünnepekhez, megemlékezésekhez kapcsoljuk. A hét bármely napján, játékidı keretein belül játszunk körjátékokat, énekelünk, amely a gyermekek spontán kezdeményezésére épül. A részvétel önkéntes, az együttjátszás örömteli élmény. A foglalkozások feladatát, anyagát a gyermekek fejlettségi szintje, érdeklıdése, az óvónı módszertani kultúrája határozza meg. A foglalkozások tervei a fokozatosság elve alapján egymásra épülve készülnek. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: –
Szívesen vegyen részt énekes játékban.
–
Tudjon és szeressen egyedül énekelni, dallammotívumot visszaadni.
–
Az egyszerő játékos táncmozdulatot esztétikusan, és kedvvel végezze.
–
Képes legyen a tempóhoz mozgásával is alkalmazkodni.
–
Ismerje fel a magas-mély, a halk-hangos, a gyors-lassú közötti különbséget, maga is alkalmazza.
–
Érzékelje, az egyenletes lüktetés és a ritmus közötti különbséget.
–
Egyszerőbb ritmusokat tapsoljon vissza.
–
Legyen érzékeny a természet és a környezet hangjaira.
5.5. Mozgás A mozgás a gyerekek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Az óvodáskor egész idıszakában jelentıs szerepet tölt be a 3-7 éves gyermek fejlıdésében. A mozgás, hatással van az értelmi-, és a szociális képességek fejlıdésére. A mozgásfejlesztés során fejlıdik személyiségük, természetes mozgásuk. A nevelés célja: a gyermekek testi képességeinek sokoldalú, arányos, tájékozódó és alkalmazkodó képességeinek fejlesztése.
Az óvodapedagógus feladata: -
a mozgáshoz szükséges feltételek megteremtése;
-
a testi képességek, a fizikai erınlét, a kondicionális és a koordinációs képességek fejlesztése;
-
a motoros képességek, a testséma fejlesztése, a nagy- és finommozgások, az ügyesség, az alkalmazkodó képesség segítése,
-
a gyermek természetes mozgáskedvének megırzése,
-
egészséges életmód kialakítása;
-
mozgáskészség formálása. A mozgás átszövi az egész óvodai életet. A mozgásfejlesztés megvalósul a szabad játékban
és a testnevelés foglalkozásokon. A mozgásos tevékenységre megfelelı helyet, eszközöket, idıt biztosítsunk a csoportszobában és az udvaron is. A tevékenységek és eszközök a gyermekek életkorához és fejlettségi szintjéhez igazodnak. A kellemes légkörben jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyerekek örömmel és szívesen vesznek részt. A mozgás így beépül a spontán tevékenységükbe, szokásukká válik. A rendszeres mozgás során fejlıdnek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességeik és egészségesebbek lesznek. A testnevelés kötelezı foglalkozás. Hetente egy alkalommal a csoportok által meghatározott napon végezzük. A foglalkozás tervezésénél és szervezésénél figyelembe kell venni, hogy a csoportok heterogén szervezésőek, ennek megfelelıen az életkori sajátosságoknak érvényesülnie kell. (A nagycsoportosok testnevelését az úszás egészíti ki.) A testnevelés foglalkozásokon figyelmet fordítunk a speciális gyakorlatokra, a testi deformitások megelızésére (láb- és tartásjavító torna). Jó idı esetén a foglalkozások a szabadban zajlanak, rossz idı esetén a csoportszobában. Nagyon fontos a megfelelı nehézségő gyakorlatok kiválasztása, melyek elısegítik a képességek és készségek alakítását, lehetıvé teszik az egyre pontosabb mozgások elvégzését. A gyermekek a lehetıségekhez képest keveset várakozzanak, folyamatosan mozogjanak. Napirendünkben a mindennapos testnevelés a délelıtti idıszakban szerepel. Fontosnak tarjuk, hogy a gyerekek minden nap mozogjanak, tornázzanak. Ennek idıtartama kb. 10 perc. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
Mozgása összerendezett, biztonságos legyen.
-
Tudja irányítani mozgását.
-
Értse meg a vezényszavakat.
-
Tudjon ütemtartásos járásban járni.
-
Mozgás közben képes legyen az irányváltoztatásra.
-
Tudjon labdát feldobni, elkapni, megfogni, gurítani, rúgni.
-
Tudjon bújni, csúszni, kúszni.
-
Függésben bírja el a saját súlyát.
-
Tartsa be a szabályokat az egyéni és a csoportjátékokban.
-
Élvezze a mozgást.
5.6. Munka jellegő tevékenységek A nevelés célja: a munka személyiségfejlesztı hatásának érvényesítése. Önkiszolgálásra, egymást segítı kapcsolatok kialakítására, elvégzett munka megbecsülésére nevelés. Az óvodapedagógus feladata: -
a
munkavégzéshez
szükséges
feltételek
biztosítása;munkaeszközök
célszerő
használatának megismertetése, a gyermek testi épségének megırzése; -
minden csoportban lehetıvé tenni a megerıltetés nélküli önálló munkavégzés lehetıségét;
-
a közösség érdekében folyamatosan gyakoroltatni mindazokat a feladatokat, melyeknek ellátására képesek, hogy a gyerekek érezzék, hogy szükség van munkájukra (terítés, alaklomszerő munkák, kerti munka, növény- és állatgondozás);
-
a munkavégzés folyamatos, pozitív értékelése;
-
értelmi képességek fejlesztése munkavégzés közben (megfigyelések, tapasztalatok győjtése a természetben, óvodai és családi környezetükben). Az óvodában a munka önként vállalt, örömmel és szívesen végzett játékos tevékenység.
Hozzájárul az önállóságra törekvéshez, társas kapcsolatok alakulásához, a csoportért végzett tevékenység szükségességének átéléséhez. A gyermek munkáját a környezet elvárása indokolja. Eredménye mindenki számára érzékelhetı. Erısíti a gyermekben a munka játéktól eltérı jegyeit, ízlésformáló hatásával fejleszti esztétikai alkotóképességüket. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
Képes legyen a gyermek az önkiszolgálásra.
-
Váljék szokásává a szemét helyes kezelése.
-
Erısödjön meg benne a közösségért végzett munka megbecsülése, hasznossága.
-
A környezetében lévı növények, állatok gondozását felelısséggel végezze el.
-
A rábízott feladatot hajtsa végre, ügyeljen testi épségére.
5.7. Tanulás A tanulás feltételeinek biztosítására törekszünk közvetlen és tágabb környezetünkben. A gyermeket kíváncsisága folyamatos tevékenységre épülı tapasztalatszerzésre, spontán tanulásra ösztönzi. A nevelés célja: a tanulás iránti vágy felébresztése, képszerő és szemléletes gondolkodás kialakítása,
kifejezıkészség
fejlesztése.
Problémamegoldó
képesség
kibontakoztatása.
Differenciált képességfejlesztés. Az óvodapedagógus feladata: -
a tapasztalat és ismeretszerzés folyamatának irányítása, a gyermek érdeklıdésére, érzelmi beállítottságára támaszkodva;
-
olyan helyzetek teremtése, ahol a gyermekek átélhetik a felfedezés örömét; konkrét tapasztalatszerzés, szemléletesség érvényesítésével
-
a gyermek differenciált fejlıdésének segítése;
-
játékos feladatmegoldás;
-
a gyermek folyamatos fejlıdésére irányuló tanulásirányítás;
-
spontán és irányított ismeretek rendszerezése;
-
céltudatos nevelési tervek alapján fokozatos felkészítés az iskolai tanulásra. A tanulás alapja az óvónı és gyermek kölcsönös egymásra ható tevékenysége, melyet az
óvónı egyéni képességekhez igazodva szervez és irányít. A tanulás mindvégig játékos jellegő marad, amely fokozza a gyermek érdeklıdését, kitartását, fejleszti gondolkodását. Kötetlen
és
kötött
foglalkozások
alakítják
a
gyermekek
magatartását,
alkalmazkodóképességét. Kötetlen foglalkozás nem zavarhatja meg a játékot. Történhet a nap bármely idıszakában, amikor a nevelési helyzet és a gyermek tevékenysége arra lehetıséget ad. A kötött foglalkozás minden gyerektıl fegyelmet kíván, amely az együttes tevékenységet segíti. A gyermekek csoportba sorolása nagy körültekintést igényel. Vegyes életkorú csoportok szervezésénél az együttnevelés elınyeit segíti a korosztályok megfelelı aránya.
A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: -
Legyen kíváncsi és nyitott a világ dolgai iránt.
-
Alakuljon ki problémamegoldó gondolkodása.
-
Képes legyen megadott szempont szerint önálló megfigyelésre.
-
Szándékos figyelme tartós legyen.
-
Képes legyen azonosulni a feladattal, igénye legyen a megoldásra való törekvés.
-
Mőködjön együtt társaival, ha ezt a tevékenység úgy kívánja.
-
Mondja el tapasztalatait, ossza meg másokkal is.
-
Jelenjen meg a tanulás iránti igénye.
6. Ünnepek az óvodában Arra törekszünk, hogy az óvoda mindennapjaiból kiemelkedjenek az ünnepek külsıségekben és tartalomban. Az ünnepeket, megemlékezéseket hosszabb elıkészületek vezetik be. Az ünnep fénypontjára irányuló tevékenységekkel az érzelmi átélést, örömteli ünnepvárást készítjük elı. Az óvodai élet hagyományos ünnepeit a Környezetvédelem jeles napjainak megemlékezései egészítik ki. Ünnepeink: -
természeti változásokon alapuló ünnepek: Advent, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét
-
nemzeti ünnep: Március 15.
-
a családdal közös rendezvények, programok: Anyák napja, Gyermeknap, évzáró, a nagycsoportosok búcsúztatása, a gyermek születésnapja
-
a környezetvédelem jeles napjai: -
Takarítási világnap (szeptember 22.)
-
Állatok világnapja (október. 05.)
-
Víz világnapja (március 22.)
-
Mőemlékvédelem világnapja (április 18.)
-
Föld Napja (április 22.)
-
Madarak, fák napja (május 22.)
-
Környezetvédelem világnapja (június 05.)
7. Gyermekvédelem Az óvoda óvó-védı funkciójából következıen az óvodai gyermekvédelem az óvodai nevelımunkánk szerves része. Az elsı legfontosabb jelzırendszer, hiszen a gyermekek minden problémája itt érzékelhetı elıször.
Az óvodai gyermekvédelem célja: -
a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztettség kialakulásának megelızése, ill. a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttmőködés a különbözı szakemberekkel.
Valamennyi óvodapedagógus feladata: -
elısegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermekek óvodába kerülését;
-
biztosítani a gyermeket megilletı jogok érvényesülését az óvodában, szükség esetén védı-óvóintézkedéseket tenni;
-
a gyermekeket és családjukat a lehetıségekhez képest minél jobban megismerni;
-
a differenciált foglalkozást megszervezni, a tehetséggondozást megvalósítani, elısegíteni; a rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, jelezni a tartós hiányzást,
-
a prevenció minden gyermekre való kiterjesztése.
Gyermekek körében: -
a gyermekek megfigyelése
-
aktív részvétel a megelızésben
-
nyilvántartásba vétel
-
bizalom, biztonságérzet erısítése
-
szeretetteljes elfogadás
-
a gyermek érdekeinek védelme
-
probléma esetén jelzés a vezetı és a gyermekvédelmi felelıs felé
-
differenciált, egyéni foglalkozás biztosítása.
Szülık körében: -
együttmőködés,
-
szemléletformálás,
-
tanácsadás,
-
szülıi értekezleteken aktív részvétel, közremőködés,
-
családlátogatás.
8. Differenciálás, tehetséggondozás A gyermekek fejlıdési tempója különbözı, érésük eltérı ütemben történik. Egyéni különbségek fedezhetık fel közöttük testi, idegrendszeri sajátosságokban, értelmi, érzelmi, nyelvi képességekben. Ez a teljesítménykülönbség természetes jelenség. Az óvónı feladata, hogy felismerje az átlagostól pozitív, illetve negatív irányban eltérı gyerekeket, a lemaradók felzárkóztatását a kiemelkedı képességőek tehetséggondozását megszervezze. A differenciálást csoporton belül, egyéni vagy mikrocsoportos keretek között végzik óvónıink. Játékos formában, természetes módon, sok türelemmel, az ösztönzés, bíztatás módszerét alkalmazva próbálják az egyes részterületeken mutatkozó lemaradásokat behozni. Ha a gyermek képességzavara olyan fokú, hogy speciális gondoskodást igényel és fejlettségi, logopédiai vizsgálatokon kiszőrték - a Pedagógiai Szakszolgálat külön foglalkozásokkal, differenciált fejlesztéssel segíti munkánkat. Munkánkat segítı, speciális segítséget nyújtó szakemberek, szolgálatok: logopédia, pszichológus, tehetséggondozó, korai fejlesztı, konduktor, gyermekpszichiátria, gyermekorvos, szakorvos. Kiemelkedı képességő, tehetséges gyerekek esetében felhívjuk a szülık figyelmét a
gyermek képességére, megpróbáljuk biztosítani a megfelelı tárgyi és személyi feltételeket a tehetsége kibontakoztatásához. A gyermekben tudatosítjuk tehetségét, s bíztatva olyan feladatokat adunk, ami továbbfejleszti, ösztönzi ıt. Javasolhatjuk ezen gyermekek különbözı külön foglalkozásokon való részvételét is, de csak akkor, ha szívesen csinálja, s nem fárasztja ıt az adott tevékenység.
9. Nevelımunkánk tervezése 9.1. Az óvoda munkaterve A vezetı óvónı készíti el, és terjeszti a nevelıtestület elé. A munkaterv a csoportokra szabott tervekbıl tevıdik össze ezért a nevelıtestület javaslatai alapján kiegészíthetı, átdolgozható. A munkaterv az adott idıszak feladatait, eseményeit rögzíti. A vezetı óvónı pedagógia munkatervének a program és az óvónık munkaterve közötti hídnak kell lennie.
9.2. Az óvónık által készített tervek Az óvónı a nevelési, fejlesztési folyamatokat tervszerően és tudatosan gondolja át. Ez munkájának alapja. Elıször éves tervet készít, mely választott módszerére épülı útmutató; tartalmazza a kiemelt feladatokat, a feldolgozandó témaköröket, ünnepeket, szervezési feladatokat, szokás és szabályrendszereket. Ezt az általános, keret jellegő tervet lebontja egy-kéthetes periódusokra, témakörökre – ez a heti terve. A heti terv lehetıséget ad arra, hogy beépíthesse a gyerek élményeit, tapasztalatait, spontán ötleteit a tervezett tevékenységekbe. A heti ütemterv megírása egyben a napi feladatokat is megadja az óvónınek, hiszen ezek a tevékenységek nem elıre meghatározott napon valósulnak meg (a testnevelés kivételével). A napi terv az óvónı által felajánlott tevékenységeket tartalmazza. A heti, napi terveket a csoportnaplóban dokumentálja. A nyári tervezést egy idıegységként kezeljük, figyelembe véve a csoportösszevonásokat.
10. A Borbála-telepi Óvoda kapcsolatrendszere
10.1. Az óvoda és a család Az óvoda a családi nevelést kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlıdését. Fontos számunkra a kölcsönös bizalomra és segítségnyújtásra épülı partnerkapcsolat kialakítása a nevelésben. A jó kapcsolatban érvényesüljön az empátia, az ıszinte figyelmesség a gyermekek iránt. A gyermekek fejlıdésérıl a tájékoztatás reális, a szülık érzelmeit tisztelı, tapintatos legyen. Körültekintıen szervezzük meg az együttmőködés formáit, melynek célja: -
az információ áramoltatása,
-
az óvoda tartalmi munkájának szakszerő ismertetése,
-
tájékoztatás a gyermek egyéni fejlıdésérıl,
-
vélemények, szülıi igények, visszajelzések fogadása.
Az együttmőködés formái: -
óvoda nyitottsága
-
családlátogatások (óvodába lépés elıtt és során)
-
fokozatos beszoktatás a szülıvel (óvodai élet és szokások megismerése)
-
napi információ csere
-
szülıi értekezletek
-
közös séták, kirándulások
-
közös munka (udvarrendezés)
-
közös ünnepre készülés A szülık képviseletét az Szülıi Munkaközösségi tagok alkotják. Segítik az óvoda és a
szülık közötti tájékoztatást, ismeretterjesztést. Az óvoda minden dolgozója elıítélettıl mentesen közeledjen minden családhoz. A gyermekvédelmi munkában mőködjenek együtt az óvónık a gyermekvédelmi felelıssel. Indokolt esetben
közösen
kérjék a segítséget
nyújtó
gyámhatóság vagy Szociális Szolgálat
közremőködését.
10.2. Óvodák közötti kapcsolatok Olyan tartalmas szakmai, emberi kapcsolat kialakítására törekszünk, melynek során megismerhetjük a tagóvodák munkáját. Közös programok szervezésével a gyerekek más óvodába járó gyerekekkel találkozhatnak, megismerhetik tágabb környezetüket.
A kapcsolattartás formái: -
látogatások, bemutatók,
-
munkaközösségi összejövetelek;
-
továbbképzések;
-
városi rendezvények.
10.3. Az óvoda és a bölcsıde Óvodánkban a bölcsıdébıl érkezı gyerekek száma évente kb.7-8 fı. A bölcsıdei gondozónık jellemzést küldenek a gyerekekrıl, melyek nagy segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a fejlettségi szintjüket felmérjük.
10.4. Az óvoda és az iskola Óvodánk az iskolákkal olyan tartalmas kapcsolat kialakítására törekszik, mely elısegíti a gyermekek zavartalan iskolakezdését. Az iskolák meghívására ellátogatunk a nyílt napokra. Tavasszal a leendı elsı osztályosokkal ismerkedünk az iskolával, ısszel, pedig az óvó nénik látogatják meg a volt óvodásokat. Folyamatosan figyelemmel kísérjük gyermekeink iskolai beilleszkedését.
10.5. Pedagógiai Szakszolgálat Pszichológusok, gyógypedagógusok, logopédusok segítik munkánkat abban az esetben, ha a gyermek fejlıdése ezt indokolja. A nagycsoportosok körében fejlettséget mérnek, logopédiai szőrést végeznek.
10.6. Mővelıdési ház A Mővelıdési ház, Könyvtár által nyújtott lehetıségekkel a kialakult hagyományok és rendszer szerint élni kívánunk.
A kapcsolattartás formái: -
gyermek bérletes színházi elıadások látogatása,
-
alkalmanként részvétel ovi-mozi elıadásokon,
-
a gyermekkönyvtár programjain való részvétel,
-
kiállítások látogatása,
-
rendezvényeken való részvétel,
-
tájékoztatók, nyomtatványok, programok ismertetıi.
10.7. Idısek otthona Kapcsolatot tartunk a szomszédos Idısek otthonával, ahová rendszeresen ellátogatunk. Rövid kis mősorral szerzünk örömet az otthon lakóinak. A mősort az óvodában tanult dalokból, versekbıl, körjátékokból állítjuk össze.
10.8. Az óvoda egyéb kapcsolatai: -
Oroszlány Város Önkormányzata: a fenntartóval a közvetlen napi kapcsolatot Oroszlány Város Óvodáinak vezetıje tartja.
-
Egészségügyi Szakszolgálat: dolgozói a gyermekorvos és a védını. Az óvodában végzett szőrıvizsgálatok lebonyolítása érdekében a védınık rendszeresen látogatják óvodánkat.
-
Gyermek- és ifjúságvédelem intézményei: a közvetlen kapcsolatot ezen intézményekkel óvodánk vezetıje és gyermekvédelmi felelıse tartja. Természetesen indokolt és egyedi esetekben közvetlenül is felvesszük az arra illetékesekkel a kapcsolatot.
-
Megyei Pedagógiai Intézet: a pedagógusok számára biztosítja a szakmai továbbképzési lehetıségeket.
11. Zárógondolat Bízunk abban, hogy a környezeti nevelés komplex hatása a jövıben is meghatározza óvodánk arculatát, és ez által hozzájárulhatunk gyermekeink környezetbarát életvitelének megalapozásához. Óvodánk nevelési gyakorlatát az elmúlt évek tapasztalataira támaszkodva, jelenlegi nevelımunkánk alapján állítottuk össze. Nevelımunkánkra érvényesnek érezzük a következı kínai mondást:
„Ha a jövı évrıl akarsz gondoskodni, vess magot!
Ha évtizeddel számolsz, Ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj!”
Malomsori Óvoda nevelési gyakorlata
Bevezetı Nevelési programunk alapgondolata: szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemgazdag óvodai élet megteremtése, melyben hangsúlyt kap az egyéni bánásmód, hogy minden ránk bízott gyermek önmagához képest optimálisan fejlıdjön.
Érzelmi nevelés, szocializáció Értelmi, anyanyelvi nevelés Család PedagógiaiSzakszolgálat Iskola Egészségügyi intézmények Mővelıdési intézmények Egészséges életmód Gyermek - személyiségének kibontakoztatása; - sokoldalú fejlıdése; - iskolára való felkészítése. - játék; - munka; - tanulás; - mőveltségi területek.
1. Gyermekképünk Olyan gyermekek nevelése, akik boldogok, mert tele vannak élményekkel. Érdeklıdıek a környezetük dolgai iránt. Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Erısen kötıdnek a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységhez. Óvodás tartásuk van, önállóak és látszik rajtuk a kiegyensúlyozottság.
2. Helyzetkép Óvodánk 1961-ben épült a város központjában. A forgalomtól távolabb, emeletes házak között helyezkedik el, játszóterek, parkok szomszédságában. A földszinti részen három tágas csoportszoba van, öltözıkkel és különálló mosdókkal. Az emeleti részen egy kisebb csoportszobában, a kislétszámú fejlesztı csoport kapott helyet. Ebben a csoportban a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelését fejlesztı óvodapedagógus végzi. A csoportszobák elıterébe sporteszközöket helyeztünk. Ezeket a gyermekek a nap folyamán felügyelet mellett bármikor használhatják. Nagy udvarral rendelkezünk. Lehetıség van homokozásra, labdajátékokra, hintázásra, télen egy kis dombon szánkózásra. Különbözı fajátékok segítik a jó udvari szerepjátékok kialakítását. Óvodánk 95 férıhelyes. Környezetében sok kisgyermekes család él. Szülıként gyakran találkozunk régi óvodásainkkal, akik örömünkre hozzánk íratják be gyermekeiket. Az óvodába járó gyerekek családi szociokulturális környezete (szülık iskolázottsága, jövedelemszintje, lakáskörülmények, család életrendje) eltérı. A családok túlnyomó többsége nehéz anyagi körülmények között él, a szülık nagy százaléka munkanélküli, ritka, ahol két keresı szülı van. A gyermekek családi helyzete igényli, az óvodában dolgozók szociális érzékenysége pedig lehetıvé teszi ezeknek a gondoknak az eredményes pedagógiai kezelését és az ebbıl fakadó szociális feladatok megoldását.
Egyre több az etnikai származású kisgyermek. Számuk növekedése, a másságuk elfogadására, szokásaik, temperamentumuk megértésére készteti a dolgozókat, az óvodába járó gyermekeket és szülıket.
3. Nevelésfilozófiánk „Neveld a gyermeket a neki megfelelı módon.” Jól megélt igazi gyermekkorról akkor beszélhetünk, ha a gyermek minél hosszabb ideig élhet a korának megfelelıen, ha a legnagyobb odafordulással és szeretettel foglalkozunk vele. Együttlétünk legyen derős, természetes. Feladatunk, hogy állandóan jelen legyünk utánozható mintaként.
4. Óvodánk feltételrendszere 4.1. Személyi feltételek Valamennyi óvónı felsıfokú végzettséggel rendelkezik, számuk:
8 fı
Valamennyi dajka szakképzett, számuk:
4 fı
Az óvodapedagógusok közül korai fejlesztı tanfolyamot végzett:
2 fı
DPT tanfolyamot végzett:
1 fı
Ayres tanfolyamot végzett
2 fı
Szakvizsgát tett:
2 fı
Folyamatosan részt veszünk továbbképzéseken, mindenkire jellemzı az önképzés, a megújulni vágyás.
4.2. Tárgyi feltételek Intézményünk épülete régi, a lehetıségek szerint felújították, korszerősítették. Minden csoportnak külön öltözıje, fürdıszobája van. A földszinten lévı csoportszobák tágasak, világosak, az emeleten egy kisebb hangulatos csoportszoba van. Óvodánkban a négy csoportszoba a gyermeki világhoz közelálló, más-más színő, hangulatú.
Funkcionális
sarkok
létrehozásával
a
játéklehetıséget
növeltük.
Játékeszközeink
változatosak, megfelelıen fejlesztik a gyerekek részképességeit. A felnıttek sokat játszanak együtt a gyerekekkel, tudatosan fejlesztve ıket. Elıtereinkben évek óta használjuk a rögzített tinikondikat, Ayres-eszközöket, Greiszwaldot, karikákat, füles labdákat, melyekkel a nap bármely szakában kielégíthetik mozgásigényüket a gyermekek, felnıtt felügyelete mellett. Az udvarunk megfelelı nagyságú. Felszerelése alakítja a gyerekek mozgáskultúráját. A meglévı eszközök rendszeres karbantartása mellett folyamatos pótlás, fejlesztés szükséges. Fontos lenne a parkosítás, fák ültetése az árnyékolás megoldása végett. Összegezve: az óvoda felszereltsége tárgyi feltétele megfelelı.
5. Az óvoda célja, feladata Az óvodai nevelésünk célja, hogy a 3-7 éves, esetenként hátrányos helyzető gyermekek élménygazdag környezetben az egyéni fejlıdési ütemük tiszteletben tartásával önálló gondolkodású, vidám, kiegyensúlyozott személyiségekké váljanak. Nevelési feladataink: – A gyermek megfelelı gondozottságának biztosítása, alapvetı fizikai szükségleteinek kielégítése, testi képességeinek, fizikai erınlétének fejlesztése. – Olyan óvodai légkör teremtése, amelyben a felnıtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat pozitív, sokféle érzelmi kifejezéseket és élményeket biztosít, hozzájárul a gyermek érzelmi neveléséhez. Segíti a gyermek szocializációjának fejlıdését, az éntudat alakulását, társas szükségleteit, a másság elfogadását. – Tervszerően és folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetıségeit. A kiemelkedı képességő és a sajátos nevelési igényő gyermekre egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakorlunk hatást. – A sajátos nevelési igényő gyermekek nevelését a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelveinek figyelemben tartásával, a fejleszthetıséget tükrözı gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex vizsgálat javaslataira építve végezzük.
6. A nevelés keretei 6.1. Az egészséges életmódra nevelés Célja: a gyermekek testi-lelki egészségének biztosítása, komfortérzésük kielégítése. Pozitív kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel. Feladata: A gyermekek életkorának megfelelı óvodai életritmus kialakítása, a rendszeres tevékenységek biztosításával a testi-szellemi fejlıdés segítése. Nevelésünk területei: – Gondozás, szokásrend kialakítás. Testi nevelés, mozgásigény kielégítése. – A gyermekek egészségének védelme, edzettségének kialakítása, megóvása. Egészséges, biztonságos környezet kialakítása. Nevelımunkánk során fontosnak tartjuk a gyermek-felnıtt pozitív kapcsolatára a kellemes, nyugodt légkörre alapozva a gyermekek komfortérzésének biztosítását, amely minden tevékenységhez szükséges. Tervezésnél figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteit és az esztétikus, higiénikus gondozásra fordítható idıszükségletet. Fontosnak tartjuk, hogy minden rugalmasan menjen végbe a folyamatosság keretein belül. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépéstıl biztosítjuk, de mindaddig végezzük velük együtt, az egyéni fejlettségtıl függıen a teendıket, amíg nem biztosak a napi élethez szükséges szokások sorrendjében. A segítség azt jelenti, hogy a folyamatos tevékenységet szóbeli magyarázattal kísérjük. Késıbb kis segítséggel végezzék a maguk körül adódó önkiszolgálási teendıket, mely az önállóság egyre nagyobb ösztönzését jelenti. A szokásrend új kulturtartalmakkal bıvül: naposi munka, megbízatások. Az óvónı-gyermek kapcsolat kiegészíti, de nem helyettesíti a szülıi kapcsolatot. Fontosnak tartjuk az együttmőködést, így a szokásrendszerünket megbeszéljük a szülıkkel. Indirekt módon így a szülıket is formáljuk.
Napirendünkben nagy hangsúlyt fektetünk a szabadban való tartózkodásra. A rendszeres, szabadban végzett mozgással szoktatjuk ıket az egészséges életvitelre. Kirándulásokon, gyermeknapon, sportnapon, környezetvédelmi napokon igyekszünk a szülıket is bevonni a programokba. A pihenés, az alvás napirendünk fontos része. Biztosítjuk a nyugodt légkört, figyelembe vesszük a gyerekek egyéni alvásigényét. Az ébresztı fokozatosan történik. Nyári hónapokban az iskolákba felvett gyermekek a délutáni alvás helyett csendes tevékenységekben vehetnek részt. A gyermekeknek nemcsak a fejlıdését, de a közérzetét is befolyásolja az étkezés. Igyekszünk az egyes gyermekek szokásait, életvitelét megismerni. Tapintattal szoktatni ıket a kívánt korszerő táplálkozási követelményekhez, ismeretlen ízekhez. Néhány gyermeknél a családi körülmények miatt külön figyelmet fordítunk arra, hogy a megfelelı mennyiséget elfogyassza. A gyerekek óvodába érkezésekor anamnézist készítünk egészségük megóvása érdekében (születés, betegségek). Mozgásszervi eltérések csökkentése érdekében gyógytorna elemeket építünk a napi tevékenységekbe. A balesetek megelızése érdekében önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük gyermekeinket (konfliktuskezelés, tolerancia). Az egészséges életmódra nevelés területein a nevelési feladatokba integráljuk a prevenciós program ajánlott feladatait. A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén: – Önállóan végezze testével kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési teendıket. Ezek váljanak igényévé és az óvodán kívüli helyzetekben is alkalmazza. – Képes legyen szükségletei felismerésére, kielégítésére, a mozgásigénye szándékos irányítására. – Igényelje a szabadban való tartózkodást, sétát, kirándulást, a „zöld környezetet”. Legyen képes a „rácsodálkozásra”. – Váljon igényévé a higiénés szabályok betartása. – Figyeljen saját külsejére, arra, hogy ruházata rendezett, teste ápolt legyen. – Az egészséges életmódhoz kapcsolódó helyes táplálkozási és higiéniai szokások épüljenek be a gyermeki személyiségbe, pozitívan formálva azt.
6.2. Érzelmi nevelés, szocializáció
Célja:
A
gyermek
egyéni
érdekeinek,
képességeinek,
tevékenység
szükségleteinek
kibontakoztatása érzelmi biztonságot nyújtó környezetben.
Feladata: – Olyan szeretetteljes, családias környezet megteremtése, ahol a gyermekre közös élményeken alapuló, közös tevékenységek során pozitív érzelmi kapcsolat jön létre: gyermek-gyermek, felnıtt-gyermek között a beszoktatástól az óvodáskor végéig. – A természeti és társadalmi környezetünkben olyan feltételek megteremtése, melyben alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, ezáltal a reális énkép, pozitív értékrend, helyes viselkedés alakulására. Programunkban fontos a gyermek korai, óvodáskort megelızı lelki fejlıdésének alapos ismerete (anya-gyermek, család-gyermek kapcsolat). Az óvodás évek megkezdése idıszakában arra törekszünk, hogy a gyermekeket kedvezı hatások érjék. Meleg, érzelmi támaszt nyújtó környezetet alakítunk ki, ahol a gyerekek ötletei, elképzelései érvényesülhetnek. Igény szerint lehetıséget adunk arra, hogy a szülı és a gyermek együtt ismerkedjen az óvodával. Így betekinthetnek az óvoda szokásrendjébe, belsı életébe, ezzel könnyebbé tesszük a gyermek számára az új környezet elfogadását. Megismerkedünk az otthon kialakult szokásaikkal, magukkal hozhatják kedves tárgyaikat, játékaikat. A nehezebben beilleszkedı gyermekeket mondókával, dallal, ölbeli játékkal nyugtatjuk meg. Lefekvésnél különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra: simogatás, betakarás, mesélés. A szocializáció folyamatában fontos, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. A gyermekek tevékenységéhez szabadságot biztosítsunk, a pontos határok megjelölésével. Elvárásainkat röviden, egyértelmően, pozitívan fogalmazzuk meg. Mindig lehetıséget adunk a javításra. A kapcsolat erısítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetıség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására. A közös élményekre épülı tevékenységek, a közösen végzett munka öröme, olyan erkölcsi tulajdonságokat erısít, mint az együttérzés, segítıkészség, lelkiismeretesség, ıszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség.
Nevelıi magatartásunkban az elfogadás és a tolerancia dominál, az egyéni, egyedi, másfajta értékek pozitív irányú megközelítése érvényesül. Különösen fontos ez a szocializációs zavarokkal küzdı gyermekek esetén. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: – Ragaszkodjon óvodájához, a kisebb gyermekekhez, felnıttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozza nyilvánosságra. – Az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat tudja. – Tudjon tájékozódni a közösségben. – Érdeklıdjön társai, barátai iránt. – A megkezdett munkát igyekezzen befejezni. – Szociálisan váljon éretté az iskolába lépésre.
6.3. Az értelmi fejlesztés, nevelés Célja: Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megırzése, melyek által a gyerekek képessé válnak az iskolai évek sikeres kezdésére. Feladataink: – érdeklıdés, kíváncsiság felébresztése egyes tevékenységek iránt – a gyerekek kognitív képességeinek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás) – sokoldalú tapasztalatszerzés lehetıségeinek biztosítása – differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés – kommunikációs képességek alakítása és fejlesztése (beszédprodukció, beszédértés, nyelvi képességek) – „énkép” fejlesztése, testséma kialakulásának segítése – önálló gondolkodásra nevelés, döntési képességek fejlesztése – vizuális percepció (formaérzékletek, formaészlelések) fejlesztése A csoportokban folyó nevelımunka alapja a bizalom, a szeretet, az oldott, tevékeny légkör, melyben a gyerekek cselekvı, érzı, gondolkodó képessége összehangolva mőködik és fejlıdik. A természetes
együttélésbıl
követelményrendszer.
alakul
ki
egy
biztos,
gyerekre
méretezett
szokás-
és
A gyerekek sokat és szabadon tevékenykednek, megismerik a környezetüket, a világot. Segítjük ıket abban, hogy rájöjjenek a tárgyi környezet alakíthatóságára, változtathatóságára és megtapasztalják, hogy kapcsolatuk a gyerekekkel és a felnıttekkel alakítható. Így maguk is képessé válnak arra, hogy problémáikat megoldják és tevékenység útján kreatív gondolkodásúak legyenek. A nevelési folyamat egésze, valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erıltetés nélkül, spontán vagy irányított formában tanuljon a gyermek. Fontos, hogy kérdéseire mindig válaszoljunk, az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelıen. A tanulás az óvodában töltött idı minden percét áthatja, hiszen a gyermek az ıt körülvevı világot komplex módon érzékeli, észleli, ezért a tanulás során is ebbıl kívánunk kiindulni. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: – Törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére. – Próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban. – Rendelkezzék problémafelismerı és megoldó képességekkel. – Tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani. – Segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenırizze saját tevékenységét. – Törekedjék az önértékelésre. – Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is. Értékelés: pozitív megerısítések.
7. Az óvodai élet megszervezése Óvodánkban vegyes életkorú csoportok vannak, melyek kedveznek a családias együttlétnek és sokoldalú fejlesztési lehetıséget biztosítanak. A csoportokban együtt lehetnek a testvérek, barátok, ismerısök. A kicsikre fejlesztıleg hat a nagyok utánzása. A gyermekek gyorsabban válnak önállóvá. Zökkenımentesebb a fejlettség szerinti beiskolázás. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai élet megteremtését. A hetirend és a napirend rugalmas tervezéső, figyelembe veszi a gyermekek fejlıdését és a tervezett tevékenységek idıigényét.
Javaslat az óvoda általános hetirendjére:
Kötelezı tevékenységek: Tevékenység
Szabadon választható tevékenységek: Tevékenység ideje
Tevékenység ideje
Tevékenység
megnevezése testnevelés
mese-vers
megnevezése Csoportonként
A hét minden napján -Rajzolás-festés-
kiválasztott napon
az
Minden nap
kezdeményezésére vagy alapján
óvónı kézimunka; -Ének-zene;
érdeklıdés -A
külsı
tevékeny megismerése
világ
A tevékenységek megszervezésénél elvi szempontunk a folyamatosság, a kötetlenség és a választhatóság biztosítása. A program alkalmazásakor az óvodáskorú gyermek fı tevékenységét, a játékot vesszük kiindulópontnak. Ebbıl következik, hogy a legtöbb idıt a napirendben erre a tevékenységre fordítjuk.
Javaslat az óvoda általános napirendjére:
Idıszak
Tevékenységek
05.00
Nyitás
05.00-07.00
A gyermekek fogadása, a korán érkezık lefektetése
07.00-10.00
Játék, szabadon választott tevékenységek. Közben folyamatos reggelizés, tisztálkodás. A napi tevékenységek elıkészítése. Spontán, illetve tervezett tevékenység levezetése. Mikrocsoportos, egyéni fejlesztések.
10.00 -12.00
Névsorolvasás, beszélgetés, mese. Öltözködés, udvari játék, séta.
12.00-12.45
Készülıdés az ebédhez. Tisztálkodás, terítés. Ebéd. Fogmosás. Készülıdés a pihenéshez.
12.45-13.00
Mese
13.00-14.45
Pihenés, alvás
14.30-16.30
Folyamatos ébredés, öltözködés, tisztálkodás. Folyamatos uzsonnázás. Játék, egyéb szabadon választott tevékenység. Folyamatos távozás az óvodából. Az óvoda zárása.
8. Óvodai ünnepek
Az év ünnepei állandó ismétlıdéssel térnek vissza. Gyermekeink nevelésében nagyon fontos szerepet játszanak, nélkülözhetetlen lelki táplálékot jelentenek. Megformálását hagyományok segítik, s mivel a gyerek koránál fogva még nem érti az ünnep belsı tartalmát, a mi feladatunk, hogy megkeressük azt és átéljük a gyermekekkel az ünnepvárás idıszakát. Az ünnepekre való készülıdés pillanatában érzelmileg éljük át az ünnepek hangulatát. Énekkel, verssel, mesével, ajándékkészítéssel, sütéssel, takarítással készülünk az ünnepekre, illetve készítjük elı a gyerekeket a családban való ünneplésre. Ezek az alkalmak lehetıséget adnak a szokások, az illem, az erkölcs, az emberi kapcsolatok megélésére. Ünnepeink: születésnapok, Advent, Mikulás, Karácsony, farsangi vigadalom, Március 15., Húsvét, Anyák napja, Évzáró, búcsúzás az iskolába menı gyerekektıl.
9. A család és az óvoda nevelıpartneri kapcsolata A szülıket nevelıpartnernek tekintjük. Az óvodai nevelés kiegészítıje a családi nevelésnek. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerısítés nélkül, az összhangban nevelés elengedhetetlen. Nevelési problémák esetén közös – otthon és az óvodában is alkalmazott – módszert kell keresni, az óvónı segít, tanácsot ad, mindig kikéri a szülı véleményét is. A családok megélhetési gondjainak növekedésével
több
a feszültség,
nagyobb
toleranciára,
empátiára van
szükség
az
együttmőködéshez. Az eredményes együttmőködés legfontosabb feltételei: – kölcsönös bizalom a család és az óvoda között, nyílt, ıszinte együttmőködés – az óvodának tiszteletben kell tartani a család világnézetét – a szülınek éreznie kell, hogy gyermekét szeretik az óvodában – tapasztalnia kell, hogy gyermeke szeret óvodába járni, szereti az óvodai felnıtteket és gyerekeket – a szülı érezze, hogy számítanak a véleményére – az óvodapedagógus emberi magatartásában, szakmai felkészültségében egyaránt példamutató
A szülı dönt a gyermekét érintı kérdésekben, de elıtte célszerő meghallgatnia az óvónı véleményét. A szülınek joga belátása szerint nevelni gyermekét, nekünk kötelességünk olykor ezeket a hatásokat kiegyenlíteni. A szülıkkel együtt, vagy néha ellenükre is ırködnünk kell a gyermeki jogok érvényesítése felett. A
kapcsolattartás
családlátogatás,
formái:
munkadélutánok,
beíratás, nyitott
beszoktatás, óvoda,
szülıi
ünnepségek,
értekezlet,
nyílt
kirándulások,
napok,
kulturális
rendezvények, közös programok, délelıtti-délutáni találkozások.
10. Az óvodai élet tevékenységformái 10.1. Játék A játék semmi mással nem helyettesíthetı, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység. Célja: olyan boldog gyermekkor megteremtése, ahol a cselekvések gyakori átélésével a gyermekek egyéni vágyai, ötletei kibontakozhatnak, komplex módon fejlıdhetnek. Feladat: – alapvetı feltételek biztosítása - légkör, hely, idı, eszköz, tapasztalatszerzés – a természettel kapcsolatos és hagyományos játéklehetıségek gyakorlásával a játék funkciójának erısítése, a valóságról alkotott kép gazdagítása, fejlesztési lehetıségek biztosítása A nyugodt, derős légkör a felszabadult játék alapfeltétele, amely alapvetı szokásrendszerre épül. A gyermekek szabadon dönthetnek arról, hogy a választott játékot kivel, milyen helyen, mennyi ideig és milyen eszközzel játsszák. Megfelelı hely: az óvodai játék színtere a csoportszoba, az óvoda udvara, a kedvenc játszó-, kirándulóhely. A csoportszobában a játékteret a bútorok praktikus, ésszerő elhelyezésével úgy alakítjuk ki, hogy az otthonos legyen, variálható játszósarkoknak, kuckóknak, a szabad mozgásnak lehetıséget biztosítva. Megfelelı idı: az elmélyült játékot a folyamatos és rugalmas napirendünk biztosítja. Megfelelı eszközök: a játékszerek esztétikusak, balesetmentesek és fejlesztı hatásúak, melyek megfelelnek az életkori és egyéni sajátosságoknak.
Tapasztalatszerzés, élmény: az élményszerzés lehetıségét közvetlen tapasztalatszerzés során biztosítjuk. Igen fontos, hogy a gyermekeknek legyenek élményháttereik: kirándulások, munkahelyek, építkezés, kertészet, stb.
Engedjük ıket tapasztalni, elmélyülni, kíváncsiskodni és játszani: röviden gyermeknek lenni. A jó játék szempontjából három szabályt érdemes létrehozni: ne zavarják egymás játékát, ne rongálják az eszközöket, és a játék végén a következı tevékenységhez szükséges mértékő rendet rakjanak. A játékelrakást, rendrakást rugalmasan kezeljük. A helyes életritmust, az egészséges étkezési szokások és egyéb biológiai szükségletek kielégítése, például intenzív mozgás, pihenés, látszólag megszakítja ugyan a gyermekek játékát, de nem zárja azt le szükségszerően. A reggeli után azonnal visszatérhetnek az abbahagyott tevékenységhez. A megkezdett tevékenységek egész nap, sıt másnap is folytatódhatnak. Mindig rendelkezésükre állunk, együttmőködésre és segítésre készek vagyunk, akikhez bármilyen problémával bátran fordulhatnak a gyerekek. Segítésünk akkor fejlesztı, ha az csak olyan szintő és mértékő, amilyenre az adott gyermeknek szüksége van. Közvetlen beavatkozás általában csak a szomorúan magányos és a társakat rendszeresen zaklató gyermekek esetében történik. Feladatunk, hogy az ilyen gyermeknél rámutassunk a viselkedés és következményeinek összefüggéseire, és a társak jó példájának kiemelésével felhívjuk a figyelmét az együttmőködési megoldás módokra. A viselkedésünkkel közvetítjük a társak felé azt, hogy a szomorúakat, elesetteket, bátortalanokat felkarolni, segíteni kell. A rendbontókat pedig tapintatosan megszelídíteni. A játék a gyermek személyiségének tükrözıje, nélkülözhetetlen a tanulási képességek kialakulása szempontjából is. A gyermek játékának megfigyelése közben képet kaphatunk ismereteirıl, élményeirıl, mozgásigényérıl, beszédkészségérıl, szociális és értelmi fejlıdésének egészérıl. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: – Kapcsolódjon be közös játékokba, alkotásba. Fogadja el társai javaslatait, ötleteit. – Szükségleteinek és életkorának megfelelı játékot válasszon. – Legyenek önálló, kezdeményezı megnyilvánulásai. – Vegyen részt aktívan az erıfeszítést, ügyességet igénylı játékokban.
– Legyen képes szabályjátékok megtanulására, tartsa be és kövesse a megismert szabályokat. – Legyen képes saját élményei eljátszására. – Válasszon helyesen adott tevékenységhez anyagot, eszközt.
10.2. Anyanyelvi nevelés Célja: az érthetı, kifejezı beszéd készségének kialakítása. Az anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai élet minden mozzanatának. Beépül a gyerekek
tevékenységeibe,
megnyilvánulásaiba,
a
társaikkal
és
az
óvónıikkel
való
kapcsolataikba. Ebbıl következik, hogy az óvodában az anyanyelvi nevelés alapja a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással koncentrációt alkot. Az óvodapedagógus feladatai: – teremtsen helyzeteket, amelyekben a gyerekek beszélhetnek örömeikrıl, problémáikról, vagy arról, ami ıket foglalkoztatja – úgy szóljon a gyerekekhez, hogy megértsék, legyen szemléletes és képszerő, amit mond – tudatosítsa a gyerekben, hogy ugyanarra a kérdésre többféle válasz is adható, és közülük több is igaz lehet, ezzel ösztönözze ıket a változatos nyelvi fordulatok, kifejezések használatára – ismerje fel a beszédhibákat, a hiányzó vagy a rosszul képzett hangokat, a hangszíni és beszédritmus rendellenességeit, és a gyerekek megfelelı szakirányú fejlesztését tartsa szem elıtt – fejlessze saját beszédét, ügyelve arra, hogy soha ne beszéljen modorosan A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: – A nyelvhelyességi szabályoknak megfelelıen főzze mondatait. – Tudja a megismert szavak jelentését, megfelelıen használja azokat. – Figyelmesen tudja végighallgatni óvónıjét, társait. – Gyarapodjon szókincse, beszéde legyen választékos.
10.3. Mese, vers
Célja: szívesen hallgassanak mesét, verset, váljanak alkalmassá az irodalmi élmények alkotó befogadására. A személyiségjegyek kibontakoztatása és fejlesztése a mesék, versek képi erejével, hangulatával, ritmusával. Az óvodás gyerek gondolkodása mesemondással, meséléssel ápolható, fejleszthetı a legjobban. A mesék példakép erejő emberi fejlıdési folyamatokat ábrázolnak. Olyan fejlıdési és átalakulási folyamatok játszódnak le bennük, melyek hasonlóak az élet, a növekedés folyamataihoz. Hisszük, hogy aki a gyerekkorában sok mesét hallgat, az könnyebben érti meg az énfejlıdés lényegét. A mese által érez rá arra, hogy a nehézségek a világ velejárói. A mesén minden gyerek részt vesz. A mese, vers a nap ritmusába beépített szertartás. Az ismétlés elmélyíti az azonosulást és a megértést. A mese, vers kiválasztásával figyelembe vesszük a természet évszakváltozásait, az aktuális eseményeket, a gyermekek kívánságait. Ehhez a legnagyobb és legfontosabb területet a népmese irodalom, a népköltészet adja. A mesélés a csend szigete, naponta ismétlıdı tevékenység. A gyermekeket az egyszerő állatmeséken keresztül fokozatosan hozzászoktatjuk a mese figyelmes végighallgatásához. Ehhez ki kell alakítani egy állandó, meghitt helyet. Ilyenkor fontosnak tartjuk a fejbıl mondott mesélést, hogy a tekintet, mimika, hanglejtés fokozza a meseélményt. A mesélés másik helye a napirendben a csendes pihenı megkezdésére esik. Vegyes életkorú csoportban ez jó alkalom a hosszabb és folytatásos mesék mondására anélkül, hogy a hamar elalvókat zavarná. A verselés tevékenységekhez kötıdı, együttlétek hangulatát fokozó játék. Mindenhez lehet kötni, séta, udvari bogarászás közben, egy-egy látványt, jelenséget lehet érdekesebbé tenni általa. Sok esetben pedig jó hangulatú mozgásos játék. Az óvónı mesélése, versmondása példaértékő legyen, hiszen a gyermek azt igyekszik utánozni. Nyelvtanilag helyes, tiszta beszéddel, ejtéssel, megfelelı artikulációval tolmácsolja az irodalmi alkotásokat. Így a gyermek szabad önkifejezése jól fejlıdik, szókincse bıvül. A valamilyen okból egyéni fejlesztésre szoruló gyermeknél, személyre szabottan, a konkrét hiányosságokat megcélozva kell alkalmazni a mese, vers és báb kínálta fejlesztési lehetıségeket, például helyes hangzóejtés gyakoroltatása mondókával, vagy beszédgátlás oldása bábbal. A hátrányos helyzető családokból óvodába kerülı gyermekek gyakran használnak csúnya szavakat, beszédértésükben és szókincsükben hiányosságok tapasztalhatók, ezért náluk kiemelten fontos az egyéni fejlesztés és a példaértékő beszéd.
A gyermekeknek minden évben színházbérletet vásárolunk. Az elıadások maradandóan szép élményt nyújtanak és segítenek abban, hogy a gyermekek képesek legyenek koruknak megfelelı színházi elıadás cselekményének követésére.
A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: – Szívesen, örömmel hallgasson mesét. – Jegyezze meg a mese legfontosabb elemeit (szereplık, események), nevezze meg azokat. – Legyen igénye a hallott irodalmi mővek újrahallgatására. – Tudjon könyvben kép alapján tájékozódni, óvja a könyv állagát. – Szívesen mondjon spontán módon is rigmusokat, verseket, mondókákat. – Egyszerőbb meséket szívesen meséljen, bábozzon és dramatizáljon. – Kapcsoljon ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalomhoz.
10.4. Ének-zene Célja: a közös éneklés, a közös énekes játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Feladat: – a gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket – ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv fejlesztése – mozgáskultúra fejlesztése – közösségi élmények nyújtása énekes játékokon keresztül – fontosnak tartjuk annak az érzésnek az erısítését, hogy a mondókával, énekkel, zenével is lehet játszani. A játék elemei, jegyei itt is érvényesek, ezért úgy érezzük, hogy ezek megvalósítása kötetlen formát kíván Az óvodai zenei nevelés a gyermeket élményhez juttatja, megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat, és szoktatja ıket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját.
Az
óvodai
ének-zenei
nevelésnek
jelentıs
hagyományai
vannak.
Valamennyi
ünnepkörünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyermekkel. Kodály Zoltán útmutatásai alapján, Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelést valósítjuk meg óvodánkban. A kisgyermek természetes megnyilvánulása, hogy saját kedvére énekelget, kitalál szövegeket, dallamrészleteket. Ösztönös alkotásvágya gyakran nyilvánul meg ének-beszéd formájában játékát kísérve. Ma a gyermekek többsége a szülıi házban egyre szegényebb ismereteket kap az énekes játékok és mozgások terén. Az ismeretek bıvítése és pótlása a mi feladatunk. Erre nagyszerően alkalmas a kötetlen ének és a vegyes életkorú csoportösszetétel, melyek alkalmat és idıt adnak a valódi önkéntes játékra. A nagyobbak példája buzdítja a kisebbeket is a cselekvésre. A nagyobbak biztonsága jó hatással van a kisebbekre, bátrabbak, vállalkozóbb szellemőek. A zenei nevelés nem korlátozódik csupán a foglalkozásokra. Énekelünk, mondókázunk a gyermekek között a nap folyamán többször is. A beszoktatás alatt sok hintáztató, döcögtetı énekkel,
mondókával
igyekszünk
a
gyermekeket
megnyugtatni,
bátorítani,
hogy
megbarátkozzanak az új környezettel. Mivel a hét bármely napján – akkor, amikor a gyermekek igénylik, és a lehetıségek is megengedik, éneklünk, körjátékozunk – sok lehetıség nyílik az ismétlésekre, van idı az egyéni fejlesztésre. A csoportszobákban van a körjátékozáshoz alkalmas hely, a ritmushangszerek egy polcon, elérhetı helyen vannak. A körjátékok eszközeit, kellékeit bármikor használhatják a gyerekek. Ezek a feltételek biztosítják a spontán éneklés és mozgás lehetıségét. A gyermek bármikor elveheti a neki éppen tetszı hangszert és eszközt. Ez a lehetıség biztosítja azt, hogy az ötleteik felszínre kerüljenek. Például zenekart alakítanak, színházast játszanak. A dalanyag tervezéséhez az életkor és az ennek megfelelı általános zenei fejlettségi szintek figyelembe vétele fontos. Fokozatosság érvényesül a zenei anyag feldolgozásában, a játékok sorrendjében, a zenei feladatokban is. Az év elteltével megfigyeljük, hogy a gyermekek zenei hallása, ritmusérzéke mennyit fejlıdött és erre építjük, tervezzük a következı idıszak anyagát. Az ismert könnyő dalokat használjuk a zenei képességfejlesztés feladatainak megoldására.
A játék öröme mellett ügyelünk arra, hogy az éneklés egyszerő és természetes legyen. Nagy élmény a gyerekeknek az óvónıi ének, hangszerjáték. Alkalmanként vendéget is hívunk, zeneiskolásokat, szülıt, aki hangszeren játszik. A gyermek zenei aktivitásának jellemzıi: önálló éneklés, a felnıtt közremőködése nélkül önállóan kezdenek énekes játékokat, táncokat. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: – Szívesen játsszon énekes játékokat. – Énekeljen vissza dallamot. – Tudjon egyszerő táncos mozgásokat végezni helyes testtartással. – Tudjon élvezettel figyelni a zenehallgatásra. – Különböztesse meg a zenei fogalompárokat. – Tudjon ritmust, dallamot rögtönözni. – Érezze az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
10.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka Cél: az ábrázoló tevékenység, a tárgyi világ megismerése, az újraalkotás a gyermek számára örömteli cselekvés legyen. A gyermek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Feladat: – az egész nap folyamán lehetıséget biztosítunk térben és eszközök tekintetében, hogy a gyermekek spontán és szervezett formában tevékenykedhessenek – megismertetjük a gyermekeket a különbözı anyagokkal, egyszerő munkafogásokkal, technikai alapelemekkel – feladatunk továbbá a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet pontosabbá tétele, amelyhez minél több, mélyre ható egyéni és közös élményre van szükség A gyermek alkotó tevékenysége a játékra épül, a játék egyik formája. A gyermek saját szintjén, saját elgondolásai szerint, saját élményeit alkotja újra. Ebben csak akkor segítünk, irányítunk, ha a gyermek elakad. Pontosabb megfigyelésre késztetjük, ennek eredményei tükrözıdnek késıbbi alkotásaiban. Fontos, hogy az „alkotásra” buzdítást jól kapcsoljuk spontán helyzetekhez, a csoport életét meghatározó élményhatású eseményekhez. A spontán lehetıségek kihasználása mellet a rajzolás,
mintázás, kézimunka, mint tevékenység, kötetlen mikrocsoportos és egyéni fejlesztési kereteken belül történik. A vizuális nevelés önmagában összetett, sokszínő nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, konstruálást, kézimunkát. Ezen technikák gyakorlása, pontosítása segíti a gyermeket abban, hogy „mővei” kifejezıbbé váljanak, tükrözzék a világról szerzett ismereteit, érzelmi megnyilvánulásait. Az óvodai ábrázoló tevékenység szervezésében alapvetı feladatunk egy elhatárolt hely biztosítása, ahol a nap folyamán bármikor, bárki szabad választása szerint ábrázoló tevékenységbe kezdhet. Ennek alapfeltétele, hogy az ábrázolás minden eszköze a gyermekek számára elérhetı legyen. Igyekszünk biztosítani minıségben megfelelı eszközöket, amelyek célszerőek, praktikusak, esztétikusak. Ösztönözzük a szülıket arra, hogy otthon is adjanak lehetıséget gyermeküknek az ábrázolásra, kész alkotásaikat ırizzék meg, örüljenek neki. 3-4 éves korban játszva ismertetjük meg a gyermekeket az anyagokkal, eszközökkel és alapvetı technikákkal. A szabadon firkálgató, mázoló gyurkáló gyerekekkel együtt éljük át a felfedezés, az alkotás, a színek, a formák adta örömöt, esztétikai élményt. A firkából kilépı gyereket egyénileg segítjük a továbblépésben. Engedjük szabadon próbálkozni. – képalakítás különbözı technikákkal: festés, rajzolás, papírragasztás, agyagba, homokba karcolás, nyomat – plasztikai alakítás: nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, tépegetve, mélyítve, karcolva – építés: különbözı tárgyakkal, formák, alakzatok létrehozása 4-5 éves korban jelentkezik a szándékos képalakító tevékenység, melyet segítünk kapcsolódó témákkal, technikával. Megjelenik az ember-, környezet-, tárgyak-, cselekmények ábrázolása. Egy-egy emlék közös, vizuális felidézése során felhívjuk figyelmüket a részletek fontosságára. – képalakításra jellemzı: gazdagabb formák, színkeverés, színárnyalatok. Eszköztár bıvül spárgákkal, fonalakkal, textillel, termésekkel, bırrel – plasztikai munkájukat jellemzi: a formák tagolása. Játékukhoz kellékek és alkalmi ajándékok készítése. Báb-, díszletkészítés, összeszerelésük, díszítésük – építés lehetıségeinek részletezése, tér variálása
5-6-7 éves korban a tevékenységi formák, az eszközök és a fejlesztési célok azonosak a 4-5 évesekével. A fejlıdés a részletgazdagságban, kompozíciókészítésben, a készülı dolgok bonyolultságában és a tervszerő készítésben jelenik meg. Támogatjuk az egyre gyakrabban jelentkezı „közös alkotásokat”. Az óvodapedagógus feladata a vizuális nevelés folyamatában: – elıkészítik azokat az anyagokat, eszközöket, amelyek játékidıben inspirálják a gyerekeket arra, hogy minél többször részt vegyenek a játékukat kiegészítı eszközök készítésében – a jól elıkészített barkácsolással a gyerekek kézügyességének, technikai jártasságán, fejlesztésén túl a gondolkodásukat is a célszerő megoldások keresésére irányítják – önállóságra nevelnek, de közben megkövetelik azoknak a szabályoknak a betartását, amelyek a gyerekek testi épségét megóvják – elıkészítik a gyerekeket a különbözı anyagok felhasználására, megismertetik velük a legegyszerőbb technikai megoldásokat. Berendezik ehhez az úgynevezett „szabadpolcos rendszert”, ahonnan a gyerekek a játékidıben bármikor elvehetik azokat az eszközöket, anyagokat, amelyeket használni kívánnak – kisebb csoportokban megtervezik azokat a gyakorlási lehetıségeket, ahol a gyerekekkel együttmőködve és képességeikhez igazodva fejleszthetik manuális készségeik technikáit – közvetlen irányítás helyett olyan tevékenységek sorozatát indítják el, amelyeknek a manuális képességek, az íráshoz szükséges finommozgások kialakítása a célja – az ábrázolás-kézimunka fogalomkörét a környezetismereti, irodalmi foglakozásokhoz, az ünnepek elıkészítéséhez, valamint váratlan, a gyermekek számára élményt jelentı alkalmakhoz kapcsolják – kihasználják mindazokat a lehetıségeket, amelyeket a szervezeti keretek, formák – folyamatosság,
osztatlanság,
koncentráció
–
jelentenek
megismerésében, differenciált vizuális fejlesztésében A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: – Alkosson képet élmény, emlékezet alapján. – Nevezze meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait. – Tudja alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat.
a
gyerekek
egyéni
– Megfelelıen használja az eszközöket - rendelkezzék helyes ceruzafogással, tartsa tisztán az eszközöket. – Rendelkezzen koordinált szem és kézmozgással. – Fogalmazza meg véleményét saját és társai alkotásairól.
10.6. Mozgás Célja: a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése. A mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bıvítése bı gyakorlási lehetıség biztosításával. Minden
gyermek
találja
meg
a
fejlettségének,
érdeklıdésének,
temperamentumának
legmegfelelıbb mozgáslehetıséget. Feladata: – a szabadban és a csoportszobában rendszeresen és kellemes légkörben végzett mozgás a gyermekek természetes igényévé váljék és beépüljön a szokásrendszerükbe – feladatunknak tekintjük a nagymozgások, szem-kéz-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommozgás fejlesztését – a közös örömmel végzett mozgás közben a társas kapcsolatok szélesítése. A társaikhoz való alkalmazkodás közben, önuralmuk, együttmőködı és tolerancia képességük fejlesztése. Lehetıség biztosítása a különbözı viselkedésminták tanulására A mozgásfejlesztés két területe: – a gyermek kötetlen, motivált szabad mozgástevékenységének biztosítása – a konkrét fejlesztést szolgáló testnevelés A gyermek kötetlen, motivált szabad mozgástevékenységének biztosítása. A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Fontos feladatunk, hogy megırizzük és felkeltsük ezt a természetes mozgáskedvet, tudatosan építsünk rá. A gyermek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egész nap biztosítsunk számukra elég helyet, idıt és eszközöket a mozgásos tevékenységekre a csoportszobákban és az udvaron egyaránt. Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodunk. 3-4 éveseknél a természetes nagy mozgások fejlıdését kell segíteni (Greiswald I-II., a különbözı tornapadok, tornaszınyegek, trambulin, body-roll, stb.).
4-5 éves korban a szem-kéz-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése a fontos célba dobó játékok: „tojásnyelı” falánk orrszarvú, kosárlabda, mini teke, karikák, Ayreseszközök egyes elemei, tinikondik, füleslabdák, body-roll, trambulin, elefánttalp, különbözı hinták, kötelek, ugróiskolák, ugrókötelek, stb.). 5-6-7 éves korban ezen játékok mellett a legnagyobb hangsúlyt a finommotorika fejlesztése kapja (konstrukciós és építı játékok, barkácsolás, kézmőves tevékenységek: szövés, hímzés, nemezelés, agyagozás, játékkészítés).
Konkrét fejlesztést szolgáló testnevelés A foglakozások anyaga az atlétikai és gimnasztikai jellegő fı gyakorlatokból tevıdik össze. A játékosság alapvetı eszköze és célja a testnevelési foglalkozásoknak. Speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelızésére illetve koordinációjára is nagy hangsúlyt fektetünk (játékos láb- és gerinctorna). Az atlétikai gyakorlatokat, mint futások, ugrások, dobások, olyan idıszakokra tervezzük, amikor biztos, hogy a szabadban végezhetjük. A foglakozások anyagának összeállításánál fontos szempont, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idıvel folyamatosan mozogjanak. Mivel óvodánkban vegyes életkorú csoportok vannak, a versenyjátékokat a csoportok között tudjuk megszervezni. Például két vagy akár három csoport tart testnevelési foglalkozást egy idıben az udvaron. Az óvónık korosztályonként állítanak fel csapatokat, és közöttük szervezik meg az ügyességi versenyeket. A kisebbek addig fogócskáznak, gimnasztikai gyakorlatokat végeznek vagy tornaszereken tornáznak. Alapvetı feladatunk a derős légkör, a jó hangulat biztosítása. A sikeres, jó hangulatú tevékenység a gyermek számára pozitív élményt nyújt, ez újabb cselekvésre készteti ıt. Így a mozgás természetesen beépül a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá és igénnyé válik. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: – Biztonságosan, bátran mozgó, jó fizikai állóképességő, teherbírású gyerekké váljon. – Tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, vele célozni. – Tudjon fél és páros lábon szökdelni. – Ismerje a vezényszavakat, tudjon a hallottak szerint cselekedni. – Mozgás közben tudjon irányt változtatni.
10.7. A külsı világ tevékeny megismerése Célja: a gyerekeket minél több mozgásos és érzékszervi tapasztalathoz juttassuk, az ıket körülvevı természeti és társadalmi környezetbıl, életkoruknak megfelelı szinten. Feladat: – a gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása – a meglévı ismeretek mélyítése, rendezése – annak biztosítása, hogy a gyermekek a matematikai ismereteiket természetes környezetben szerezhessék meg A nevelési terület tartalma, hogy minden, a gyermek környezetébıl származó élményre, tapasztalatra, ismeretre terjedjen ki. Nevelésünk ezért környezetcentrikus, ami azt jelenti, hogy mindent a maga természetében megfigyelni, minden lehetıséget kihasználni a szabadban való tartózkodásra. Ebben a folyamatban ismerje meg a gyermek az önmaga helyét és lehetıségeit, ugyanakkor felelısségét is a környezetében, a természetben. Az óvodai napok színességét, élménygazdagságát, a gyermeki kíváncsiságból fakadó változatosság jellemzi. A hosszabb, rövidebb séták, kirándulások, megfigyelések, természetbeli játékok után lehetıséget adunk a benti nyugodt beszélgetésekre. Játékra, tevékenységre, mesékre a környezet titkairól, amelyek a megfigyelt ismereteket hozzák felszínre. Segítjük a tapasztalatok „feldolgozását”. A mőveltségi területek egymásra épülnek, kiegészítik egymást. Sokféle az anyag, a lehetıség, sokféle a módszer is. A környezetben találkoznak a hangok, illatok, színek, formák, mennyiségek ritmusvilágával, az élıvilág mozgásával, állandó változásaival. Ezek az ingerek komplex módon épülnek be a nevelésükbe. Javaslat a természeti és társadalmi környezet megismerésének területeire, témaköreire: A tervezésnél figyelembe vesszük óvodánk földrajzi környezetét (lakótelepen van, háztömbök által körülzárt téren, fák, bokrok veszik körbe, közel van a Haraszt-hegy, csónakázó tó, vasútállomás). a) A gyermek és környezete – család-óvoda-lakóhely – testrészek, egészségvédelem – emberek munkája, foglalkozása – környezetünk mennyiség, tér, szín, formai viszonyai
– állatok, növények – napszakok – közlekedés b) A környezeti elemek védelme, alakítása – föld, élıvilág, levegı, víz, település és táj c) Jeles napok, hagyományok Mindezeknek a keretét az évszakok adják, melyek feldolgozásánál még különbözı fejlesztési célok érvényesülnek. Mozgás, énkép, testséma, vizuális, zenei, verbális fejlesztés. A fejlıdés várható eredményei óvodáskor végére: – A gyermek életkori sajátosságainak megfelelıen megtanul tájékozódni és eligazodni a szőkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetében. – Pozitív érzelmi viszonyulása megerısödik az ıt körülvevı környezet iránt. Megismeri lakóhelye szépségét, nevezetességeit, büszkeségeit. A környezetben lévı intézményeket, üzleteket. – Különbséget tud tenni az évszakok között. Megtanulja értékelni a természet szépségét, annak növény és állatvilágát – óvja és védi, gondozza azokat – pozitívan fejlıdik a tenniakarás, a munkához való viszonya, nı feladattudata, kitartása. – Felfedezi és megismeri az egyszerőbb ok-okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat, matematikai fogalmakat, melyek a környezetben rejlenek. – Ismerik lakóhelyük, születési helyük nevét, lakcímüket, szüleik nevét. – Kialakul igényük a környezetük szépítésére, megóvására.
10.8. Munka jellegő tevékenységek Ahhoz, hogy élni, létezni, mőködni tudjunk, bizonyos feltételeket folyamatosan létre kell hoznunk. Ehhez kell munka, amely az élet velejárója már az óvodás korban is. Célja: olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyekkel a gyerekek képesek saját szükségleteik kielégítésére és a közösségben adódó, együttmőködést kívánó feladatok elvégzésére. Feladat: – a tevékenységek által fejlıdjenek ki a gyermekek azon készségei, melyek során tudja önmagát kiszolgálni
– jusson el a saját személyiségével kapcsolatos munkavégzés kialakulása után a közösség érdekében végzett munkáig Elsısorban a játékból bontakozik ki, s azzal sok vonatkozásban azonosságot mutat a gyermeki munka. A játékban reprodukált munkák jó alkalmak egy-egy mozdulat, cselekvéssor begyakorlására, amit a valós szükségletek kielégítésekor jól hasznosíthatnak a gyerekek. Szükséges ebben a korban a munkavégzéshez való beállítódás és az igényszint megteremtése, és az is, hogy a felnıtt segítsen a megvalósítás közben egyénileg adódó nehézségek megoldásában. Sokszor végig kell dolgozni a gyerekekkel, mozzanatról mozzanatra, mert nem képesek egyedül a megoldásra. Késıbb is odafigyelünk, de hagyjuk ıket próbálkozni. Fontosnak tartjuk, hogy a döntés jogát és a felelısséget csak akkor vállaljuk át, ha muszáj, arra szoktatjuk ıket, hogy: – tudják felmérni, mire képesek – fedezzék fel, ha egyedül nem boldogulnak – tájékozódjanak, hogy környezetükben kihez forduljanak segítségért – fogalmazzák meg, hogy miben várnak segítséget A következı szint, ami még fejlettebb szociális magatartást bizonyít, ha észreveszik, hogy mások érdekében kell tenni valamit, s mások érdekében dönt, tesz, szervez. Egy jó közösséggé kovácsolódott vegyes csoportban ezek az elvárások jól alakulnak. A munka jellegő tevékenység minden esetben pozitív értékelést igényel. Mindig a gyerek fejlettségi szintjének megfelelıen értékeljük az elvégzett munkát. Ezáltal jobb és tökéletesebb munkavégzésre ösztönözzük a gyerekeket és elısegítjük az önértékelésük alakulását is. A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére: – Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat. – Ismerje fel saját képességeinek határait. – Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is . – Teljesítse pontosan megbízatásait. – Segítsen a kisebbeknek és a rászorultaknak.
10.9. Tanulás A tanulás nem más, mint tapasztalatszerzés. A gyermekek cselekedeteik során érdekes és változó visszajelzéseket szereznek és igényelnek mind a tárgyi, mind a társas környezetrıl.
Viselkedésük következményeivel kapcsolatosan bizonyos elvárásaik alakulnak ki, és ha ezek létrejönnek, eltölti ıket a hatékonyság, a sikeresség kellemes érzése. Ez olyan ösztönzı hatású, hogy további kíváncsiskodásra, tanulásra, tapasztalatszerzésre ösztönöz. Gondolkodásuk így sohasem áll le, folyton játszanak! A kisgyermek nem tud nem tanulni! Minden új ismeret akkor épül be igazán a gyermek gondolkodási sémáiba, ha nyitott és befogadó állapotban van. Olykor, amikor szüksége van az adott ismeretre, felhasználja és alkalmazza azt. Programunkban az óvónı feladata az, hogy a gyermekek játékát figyelve és követve, az „itt” és „most” adódó lehetıségekhez kapcsolódva, töltse meg „mőveltségtartalommal”. „A keveset, lassan és jól” elve a másik követendı szempont az ismeretadásban. Azoknál a gyerekeknél, akiknél valamilyen oknál fogva a lemaradás nagy, vagy csak késın kerülnek óvodába, lehetıséget keresünk a fejlesztésre, úgy, hogy a szabad játék ne sérüljön. A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére: – A gyermek legyen érdeklıdı és kíváncsi a világ dolgai iránt. – Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat. – Alakuljon ki helyzetmegértésük, feladattudatuk, kitartásuk, teljesítményigényük. – Különítse el a mese és a valóság elemeit. – Ismerje saját értékeiket.
11. Etnikai nevelés, differenciálás Talán sehol sem olyan nyilvánvaló az óvodáztatás fontossága a sikeres iskolakezdés érdekében, mint az etnikai származású gyermekek esetében. Óvodánk sikeres erıfeszítéseket tesz arra, hogy a szülık minél fiatalabb korban hozzák el gyermekeiket az intézményünkbe. Az etnikai származású kisgyereknek a családtól való elszakadás komoly probléma. Beszoktatásuk folyamatosan történik, ami sok esetben elhúzódik az erıs érzelmi kötıdések miatt. Vegyes csoportjaink lehetıvé teszik, hogy a testvérek, rokonok, barátok egy csoportba kerüljenek. A gyermekek szembetalálják magukat új szabályokkal, követelményekkel, amelyeket a közösség minden tagjának be kell tartani.
A nevelés integráltan történik. Egyénileg figyelünk az egészséges életmód területeire. Biztosítjuk számukra a szociális érzelmi nevelést, az eredményes egyéni haladást. Tervezı munkánkban építünk a gyermekek fejlettségére, képességeire, meglévı ismereteire. Feladatunk, hogy a gyermekek figyelmét, megfigyelıképességét, emlékezetét, gondolkodását, az iskolára való alkalmasság érdekében fejlesszük. Gondot fordítunk a beszédfejlettségre, a szókincsük gazdagítására, a beszédhibák javítására. Biztosítjuk a nyugodt, elmélyült játékot. Fontosnak tartjuk a hely, az idı, és a megfelelı eszközök biztosítását. A játék folyamán kialakult lehetıségeket kihasználjuk a gyerekek fejlesztése érdekében.
12. Gyermekvédelem Óvodánkban a gyermekvédelem kiemelten fontos feladat. Célunk, hogy feltárjuk a segítségre szoruló családokat, gyermekeket, és a lehetı legjobb megoldást, segítséget találjuk meg számukra. „A szeretet cselekvı törıdés annak az életével és fejlıdésével, akit vagy amit szeretünk.” (Eric Fromm) Óvodapedagógus feladata: – elısegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermek óvodába kerülését, –biztosítani a gyermeket megilletı jogok érvényesülését, szükség esetén védı-óvó intézkedéseket tenni, – a gyermekeket és családjukat a lehetıségekhez képest minél jobban megismerni, – a differenciált foglalkoztatást megszervezni, elısegíteni – a rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, jelezni a tartós hiányzást – prevenció minden gyermekre való kiterjesztése. A gyerekek körében: –
a gyermek megfigyelése, aktív részvétel a megelızésben (egészségvédelmi program: gyümölcsnap, úszásoktatás, gyógytorna elemek a mozgás során, stb.), nyilvántartásba vétel, bizalom, biztonság erısítése, szeretetteljes elfogadás, a gyermek érdekeinek védelme, probléma esetén jelzés a vezetı és a gyermekvédelmi felelıs felé, differenciált, egyéni foglalkoztatás biztosítása.
A szülık körében: – együttmőködés, szemléletformálás – tanácsadás (életvezetési tanácsadás, nevelési tanácsadás, játékötletek adása, balesetmegelızı tájékoztatás, gyermeki vágyak kielégítésének késleltetése, stb.), szülıi értekezleten aktív részvétel, közremőködés, családlátogatás, kirándulás, közös megmozdulások pl.: A Föld napján és a Takarítási világnapon.
13. Differenciálás, tehetséggondozás A gyermekek fejlıdési tempója különbözı, érésük eltérı ütemben történik. Egyéni különbségek fedezhetık fel közöttük testi, idegrendszeri sajátosságokban, értelmi, érzelmi, nyelvi képességekben. Ez a teljesítménykülönbség természetes jelenség. Az óvónı feladata, hogy felismerje az átlagostól pozitív, illetve negatív irányban eltérı gyerekeket, a lemaradók felzárkóztatását a kiemelkedı képességőek tehetséggondozását megszervezze. A differenciálást csoporton belül, egyéni vagy mikrocsoportos keretek között végzik óvónıink. Játékos formában, természetes módon, sok türelemmel, az ösztönzés, bíztatás módszerét alkalmazva próbálják az egyes részterületeken mutatkozó lemaradásokat behozni. Ha a gyermek képességzavara olyan fokú, hogy speciális gondoskodást igényel és fejlettségi, logopédiai vizsgálatokon kiszőrték - a Pedagógiai Szakszolgálat külön foglalkozásokkal, differenciált fejlesztéssel segíti munkánkat. Munkánkat segítı, speciális segítséget nyújtó szakemberek, szolgálatok: logopédia, pszichológus, tehetséggondozó, korai fejlesztı, konduktor, gyermekpszichiátria, gyermekorvos, szakorvos. Kiemelkedı képességő, tehetséges gyerekek esetében felhívjuk a szülık figyelmét a gyermek képességére, megpróbáljuk biztosítani a megfelelı tárgyi és személyi feltételeket a tehetsége kibontakoztatásához. A gyermekben tudatosítjuk tehetségét, s bíztatva olyan feladatokat adunk, ami továbbfejleszti, ösztönzi ıt. Javasolhatjuk ezen gyermekek különbözı külön foglalkozásokon való részvételét is, de csak akkor, ha szívesen csinálja, s nem fárasztja ıt az adott tevékenység.
14. Nevelımunkánk tervezése 14.1. Az óvoda munkaterve A vezetı óvónı készíti el, és terjeszti a nevelıtestület elé. A munkaterv a csoportokra szabott tervekbıl tevıdik össze ezért a nevelıtestület javaslatai alapján kiegészíthetı, átdolgozható. A munkaterv az adott idıszak feladatait, eseményeit rögzíti. A vezetı óvónı pedagógia munkatervének a program és az óvónık munkaterve közötti hídnak kell lennie.
14.2. Az óvónık által készített tervek Az óvónı a nevelési, fejlesztési folyamatokat tervszerően és tudatosan gondolja át. Ez munkájának alapja. Elıször éves tervet készít, mely választott módszerére épülı útmutató; tartalmazza a kiemelt feladatokat, a feldolgozandó témaköröket, ünnepeket, szervezési feladatokat, szokás és szabályrendszereket. Ezt az általános, keret jellegő tervet lebontja egykéthetes periódusokra, témakörökre – ez a heti terve. A heti terv lehetıséget ad arra, hogy beépíthesse a gyerek élményeit, tapasztalatait, spontán ötleteit a tervezett tevékenységekbe. A heti ütemterv megírása egyben a napi feladatokat is megadja az óvónınek, hiszen ezek a tevékenységek nem elıre meghatározott napon valósulnak meg (a testnevelés kivételével). A napi terv az óvónı által felajánlott tevékenységeket tartalmazza. A heti, napi terveket a csoportnaplóban dokumentálja. A nyári tervezést egy idıegységként kezeljük, figyelembe véve a csoportösszevonásokat.
15. Zárógondolat Az óvodai életmódban „…a gyerekekkel való együttélés a felnıttet is gazdagítja. Szeretetet kap maga is, figyelmet, ragaszkodást. Erısödhet humorérzéke, megfigyelıkészsége, a gyerek remek játszótárs lehet – játszani lehet vele az életet, s ezzel egyszeriben minden más megvilágításba kerül”.
A Táncsics Mihály Óvoda nevelési gyakorlata
Bevezetés A helyi nevelési programunk a kormánynak a közoktatásról szóló, – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény, az óvodai nevelés országos alapprogramjának a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a Gyermekvédelmi törvény, az Egészségvédelmi törvény, a fenntartó elvárásai, az óvoda Alapító okirata alapján és az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” és a „Lépésrıl lépésre” óvodai programok módszereit használja. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának meghatározása szerint az óvoda a családi nevelés kiegészítıje a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépéséig. Célja: az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlıdésének elısegítése, a gyermeki személyiség életkori és egyéni sajátosságait figyelembe véve. Gondoskodik: a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életspecifikus alakításáról. Törekszik: a gyermeki személyiség kibontakoztatására, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével. Feladata: az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
1. Helyi nevelési gyakorlatunk modellje
„Az egészség maga az élet” A Táncsics Mihály Óvoda programjának modellje
Egészséges életmódra nevelés A nevelési programóvoda és gyermekképe A nevelési programcélja és feladatai A nevelési programéletmód-szervezési modelljei
Óvodai nevelés
Óvodai nevelés
Lépésrıl lépésre
Játékkal-mesével
Individualizálás
Játék-mese; anyanyelv
Tevékenységközpontok rendszere
Civilizálódás, kultúrálódás
Család bevonás
Testi-lelki szükségletek
Szociális munka
család-óvoda-iskola
A család bevonása az óvodai életbe A fejlıdés jellemzıi iskoláskor végére
Az óvodánk kiemelkedı sajátosságai
2. Helyi óvodai nevelési programunk meghatározói Az óvoda 1986. augusztus 18-án nyitotta meg kapuit. Négycsoportos óvodaként indultunk, majd 2000-ben a (Pedagógiai szakszolgálat elköltözése után) két csoporttal bıvítették óvodánkat a 140 kisgyermek és 18 dolgozó számára. Környezetünk esztétikus. Udvarunk sok fajátékkal, homokozóval, mászókával, hideg- és melegvizes medencével, szánkózó-dombbal, fás-bokros és füves-virágos térrel rendelkezik. Csoporttermeink tágasak és világosak. Minden teremhez külön mosdó és öltözı tartozik. Tornatermünk jól felszerelt, mivel minden, a gyermekek mozgásfejlesztéséhez szükséges eszközzel rendelkezünk. Az óvodához tartozik a konyha, amely a városban még több óvodát is ellát jó minıségő és megfelelı mennyiségő élelemmel. A gyermekek, akik óvodánkat igénybe veszik, tízemeletes házakban, szalagtömbökben élnek. Szüleik munkásemberek (sokan munkanélküliek). Különbözı okok miatt nem tudnak teljes mértékben megfelelni a család funkcióinak, feladatainak. A kedvezıtlen környezet, a családi háttér együttes hatásának eredményeként az alábbiakat tapasztaljuk gyermekeinknél: – viselkedés- és magatartászavart – romló egészségügyi állapotot – a helytelen életviteli szokások tüneteit. E tünet-együttes okait felismerve fogalmazódott meg, hogy mire van leginkább szükségük ezeknek a gyerekeknek. Személyreszóló gondoskodásra, odafigyelésre, törıdésre, olyan érzelmi biztonságra, melyben egészséges fejlıdésük biztosított. Olyan óvodára van szükségük, ahol mindazt a lehetıséget, mely harmonikus fejlıdésük érdekében elengedhetetlen – a családi nevelés kiegészítéseként – megkapják. A gyermekek és családok igényének, az óvoda által biztosított lehetıségeknek az egybeesésébıl egyenesen következett céljaink és feladataink meghatározása, az egészséges életmódra nevelés. Az óvoda munkatársi közössége jól felkészült, pedagógiai kezdeményezésre nyitott és vállalkozó. Ismereteiket, tudásukat folyamatosan bıvítik és fejlesztik, valamint rendelkeznek mindazokkal a kritériumokkal, melyek a módszertani szabadsággal való élni tudás feltételei.
Azokon a területeken, ahol ismereteik nem elegendıek, szakemberek (orvos, pszichológus, logopédus stb.) közremőködését, segítségét vesszük igénybe. „A gyermek személyiségének, specifikusan emberi tulajdonságainak fejlıdésében a környezet nem egyszerően a fejlıdés feltételéül szolgáló miliı, hanem a fejlıdés forrása.”
(D. B. Elkonyin)
1988-ban ismertük meg Zilahi Józsefné és Stöckert Károlyné a Soproni Benedek Elek Pedagógiai Fıiskola tanárainak „Óvodai nevelési játékkal, mesével” címő életmódszervezési modelljének elképzeléseit. Az alkotók felajánlották óvodánk nevelıtestületének, hogy dolgozzunk együtt és vegyünk részt az elméleti elképzelések gyakorlati kipróbálásában. A feladatra örömmel vállalkoztunk, mert saját elképzeléseink megvalósíthatóságát láttuk a nevelési modellben. A közös munka, a közös gondolkodás, a közös cselekvés eredménye, hogy óvodánk a „Játékkal és mesével” történı óvodai nevelés kidolgozásakor modellóvoda volt. Hasonlóképpen történt ez a „Lépésrıl lépésre” óvodai nevelési programnál is. Óvodánk a program megjelenésének második évében kapcsolódott be az adaptációs munkába, és a kidolgozás idıtartamáig modell intézményként mőködött. Jelenleg három-három csoportban ezeknek a programoknak a módszerei alapján, de a helyi sajátosságokat, adottságokat figyelembe véve alakítottuk ki nevelési gyakorlatunkat.
3. Óvoda- és gyermekképünk „Az egészség nem minden, de a minden semmi egészség nélkül.” Alapelvünk az emberi alapértékek képviselete. Ezek az alapértékek az élet és a testi épség védelme, az egészség védelme, fejlesztése, egészséges gondozás, egészséges táplálkozás, elegendı mozgás, rendszeres testedzés, a játék és a szocializáció biztosítása. Jövıképünk: a gyermek tudatos, cselekvı és alkotó emberré válása a világ tevékeny megismerésével, az érzelmi és az értelmi fejlesztés megvalósításával. Óvodánk nyitott, életre nevelı, a gyermeket és a családot tiszteletben tartó és az óvónı egyéniségét, személyiségét figyelembevevı, bensıséges légkört teremtı és a gyermekek külsı és belsı életterét ehhez igazító.
Ha a mottónkat óvodánkra kívánjuk vonatkoztatni, akkor a játékot, a tevékenységet, vagyis az egész óvodai életet áthatja az egészséges életmódra nevelés. A mi alapelvünkben a sokszínőségre, a sokféle igény kielégítésére törekszünk (ideértve a különleges gondozást igénylı gyermekeket is). A gyermekhez, mint egyedi, megismételhetetlen individuumhoz és szociális lényhez az egyéni szükségletek és különbségek ismeretében közelítünk. A gyermeki személyiség teljes kibontakozására törekszünk. A 3-7 éves gyermek utánzás útján tanul, szerepünk ebben az életkorban a mintaadás. A családi nevelés mellett óvodánk kiegészítı szerepet vállal. Azt vállaljuk és hiszünk abban, ha helyes életmód-mintát, értéket, életszemléletet, magatartás- és viselkedésmintát közvetítünk, ezek a gyermek személyiségébe beépülnek, és további életében önfejlesztı módon kamatoztatja, alakuló világképét pozitív irányban befolyásolja. Az egyéni és közös élmények, tapasztalatok biztosításával kívánjuk elısegíteni társas kapcsolataik alakulását, kontaktusteremtı- és kommunikációs képességük fejlıdését. Gyermekképünk: önállóan gondolkodó, döntési és választási képességgel rendelkezı, alkotó, kreatív, a világra nyitott ember nevelése.
3.1. Céljaink Kiemelt cél az egészséges életmódra nevelés az óvodai élet minden területén és helyes életmódminták, életszemlélet, magatartásminták kialakítása, elfogadtatása, közvetítése a gyermekeken keresztül a tágabb környezetünk felé is. Felkészíteni a felnövekvı nemzedéket a változó és fejlıdı, demokratizálódó társadalomra, és arra, hogy ırizzék és továbbvigyék a humanista értékrendet, hogy védjék a természetet, tudjanak alkalmazkodni a rohanó világhoz, hogy legyen önbizalmuk, belsı erıtartalékuk és tartásuk.
4. Az óvodai nevelés feladatai 4.1.Az egészséges életmód alakítása Az egészségnek az egyedi fejlıdés minden szakaszában, a nevelési folyamat minden mozzanatában alapozó szerepe van.
Megléte még nem határozza meg a nevelési feladatok sikerét, ám hiánya mindenképpen nevelési „akadályként” hat vissza. Az egészséges életmódra nevelés területei óvodánkban: Óvodánk egészségnevelésének feladatai a lehetıseink és a szükségletek tükrében: 4.1.1. Testi szükségletek kielégítése Óvodánkban a személyi tisztaságra, a testápolásra nevelésben a legfontosabbnak a tisztaság igényének felébresztését, és a tisztaságra való törekvés szokássá alakítását tartjuk. A személyi higiéné kialakításának biztosítottak a feltételei (saját törülközı, fogmosó felszerelés, ágynemő, tornafelszerelés, zsebkendı). Az öltözködés a ruházat fontos feltétele annak, hogy gyerek jól érezze magát, könnyedén tudjon mozogni, merjen az udvaron önfeledten játszani. Megbeszéljük a szülıkkel, hogy a réteges öltözködést ajánljuk, hogy az idıjárásnak megfelelıen tudjuk a gyerekeket levetkıztetni, illetve felöltöztetni. A közösségben, a csoportban eltöltött idı szükségessé teszi, hogy figyeljünk a fertızı betegségek megelızésére. Gondoskodunk a beteg gyerek elkülönítésérıl. A szülıt mindig értesítjük. Baleset esetén azonnal értesítjük az orvost vagy a gyermeket visszük orvoshoz. A baleset megelızés szempontjából különösen fontosnak tartjuk a helyes közlekedésre nevelést. Ebben a munkában a Rendırség munkatársai segítenek. A környezeti higiéné az óvodának épült, jó adottságokkal rendelkezı intézményben adott. A csoporttermek jól megvilágítottak, esztétikusak, megfelelıen felszereltek Az udvar kialakítása és játékai megfelelnek az egészségügyi elıírásoknak. A baleset megelızés érdekében fontos szabály, hogy a gyermekeket soha nem lehet magukra hagyni sem az épületben, sem az udvaron, sem más helyen, ahol felelısek vagyunk a gyermekért. Az óvodánkban mőködı konyha, a jól felkészült élelmezésvezetı és a szakácsnık segítségével biztosítani tudjuk az életkoruknak, szükségletüknek megfelelı ételt. A csoportokban az ott dolgozók kultúrált környezetet és jó hangulatot teremtenek a nyugodt étkezéshez. Segítenek, de nem erıltetik a rosszétvágyú, vagy a falánk gyerekeket. A nagyfokú mozgásigény kielégítését szolgálja a jól felszerelt tornaterem, az udvar és a sok-sok idı, melyet a szabadban töltenek. A kisebb rendellenességek korrekcióját gyógytorna és vízhez szoktatási foglalkozásokkal teremtjük meg. A gyógytorna feladatait a napi tevékenységbe integrálva végezzük, de különösen gondot fordítunk, a kiemelten rászoruló gyermekekre. A vízhez szoktatás az uszodában történik.
4.1.2. A pszichohigiénés nevelés Az óvodában a mindennapos nevelımunkához kapcsolódik. A gyermekek lelki egészségének egyensúlyban tartása az elsıdleges feladatunk. Abban az esetben, ha ez a lelki egyensúly felborul, melynek oka lehet a félelem, kudarc, megterhelı nehéz élethelyzet, a gyermek bizonytalanná, feszültté, befelé fordulóvá válik. Ilyenkor a gyermeknek óvónıi segítségre van szüksége. Fontos hogy minél elıbb ismerjük fel, hogy a gyermeknek problémája van, s megfelelı nevelési eljárásokkal, módszerekkel korrigáljuk azt. 4.1.3. Szociohigienes nevelés Különleges feladatot jelent a szociálisan sérült gyerekekkel való bánásmód Az ilyen gyermekeket segítjük a beilleszkedésben, és a csoport tagjainak számára elfogadhatóvá tesszük. Fokozottan kell ıket bátorítani, és sikerélményhez juttatni. Ahhoz, hogy a gyerekek jól érezzék magukat a csoportban biztonságos légkört, egészséges, harmonikus társkapcsolat alakításának lehetıségét jó környezeti és személyi feltétellel biztosítunk. Az óvodai nevelés alapelveinek meghatározásában a gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítı szerepet játszanak. A család is, az óvoda is a társadalom szerves része, s így a társas–társadalmi együttélésbıl adódó feladatokat is meg kell fogalmaznunk. Mindenek elıtt a konfliktuskezelés technikáinak elsajátítására, a baráti, partneri kapcsolatok erısítésére, a kommunikációs készség, a kommunikációs zavarok feloldásának képességére nevelést kell megvalósítanunk. Igen fontos feladat a különbözı fogyatékosságú vagy etnikumú gyermekek befogadása. Óvodánkban az ez irányú tennivalók terén számíthatunk a szülık segítésére. Egészségnevelésünk kitüntetett feladata az óvoda és a szülıi ház egészségnevelésének összehangolása.
4.2. Érzelmi nevelés és a szocializálódás biztosítása A gyermek mindenek fölé emelése nem a program írásakor fogalmazódott meg bennünk, személyiségünkbıl adódóan természetesnek tartjuk, elfogadjuk a gyermeket érzelmi lénynek. Érzelmi biztonságot adó légkört, otthonosságot biztosítunk számára. Már az óvodába lépés elıtt több alkalmat teremtünk a kölcsönös megismerkedésre.
A vegyes életkorú csoportjaink szervezésével elısegítjük, hogy széles érzelmi skálán valósuljanak meg a társas kapcsolatok (a másság elfogadása is). Az óvodai nevelési gyakorlatunk tág lehetıséget biztosít az én-érvényesítı törekvéseknek és az én-tudat alakulásának (mely a 3-7 éves gyermek legjellemzıbb sajátja). Az érzelmekben gazdag óvodai életünk szervezése átszövi a gyermekek életét, és sajátos motivációként alakítja viselkedésüket.
4.3. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása A helyi nevelési programunk az értelmi nevelésben épít a spontán szerzett tapasztalatokra, élményekre és az óvónık által közvetett ismeretekre. Hiszünk abban, hogy nem csak a mőveltségtartalmakban közvetített ismeretanyag, hanem minden, amit a gyermek itt az óvodában megél, tudását, értelmi képességeit fejleszti. Ennek szellemében igyekszünk változatos, gazdag, tartalmas és a napirendben ritmikus (állandó és változó) tevékenységek szervezésével alakítani az óvodai életet. Az anyanyelv fejlesztését kiemelt jelentıségő feladatnak tekintjük. Valódi tartalma maga a beszédkapcsolat felvétele és fenntartás, az érzelmi összetartozás megerısítése.
4.4. A szociálisan hátrányos helyzetben lévık differenciált fejlesztése Célunk a 3-7 éves hátrányos helyzető gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése. Nevelési gyakorlatunkban elısegítjük ezen gyermekek ismereteinek bıvítését, személyiségük fejlıdését. Tudatosan törekszünk arra, hogy a gyermekeket fejlettebb szintre hozzuk, s így óvodából az iskolába való átmenet zökkenımentesebbé váljon. – pozitív személyiségvonásokat erısítünk – helyes beszédre nevelünk, szókincset bıvítünk – élményeket, tapasztalatokat nyújtunk – egyéni foglalkozásokat tartunk – egészséges testi és szellemi fejlıdést biztosítunk. Sok-sok szeretettel, rendszerességgel, egyéni bánásmóddal, tudatosan segítjük a közösséghez való alkalmazkodásukat. A részképességeket fejlesztı foglalkozások kötetlen formában történnek és az óvodai nevelési folyamat egészébe illeszkednek.
5. Az óvodai élet megszervezése 5.1. Személyi feltételek Az óvodánkban dolgozó óvónık száma 12, a dajkák száma 6 fı. Az eddigi munkánkban és programunkban is, megfogalmazott alapelveink is szükségessé teszik, hogy távlati terveink megvalósulásához munkatársaink folyamatosan képezzék önmagukat. Minden óvodapedagógus elvégezte a Start-könnyítı 30 órás továbbképzést. 5 fı számítástechnikai alapismeretekre tett szert, 1 fı gyógytestnevelıi diplomát szerzett. 1 óvónı tanügyigazgatási szakértıi szakon és tett szakvizsgát. Ketten jelenleg is tanulmányokat folytatnak a szakvizsga megszerzéséért. Nevelı munkánk hatékonyabbá tétele, a családok szociális segítése érdekében nagyon nagy szükség lenne szociálpedagógusok alkalmazására. A csoportvezetés havi, kétheti váltásban történik. Minden esetben figyelembe vesszük az óvónık végzettségét, és az óvoda érdekeinek szem elıtt tartásával a teamek kialakítását. Nevelıtestületünk a döntések elıkészítésében, végrehajtásában rész vesz. Kellıen informált, önálló, kezdeményezı és képes az új kihívásoknak megfelelni. A gyermekcsoportok kialakításának szempontjai: óvodánkban vegyes életkorú csoportokat mőködtetünk, melyben egyharmad-egyharmad arányban vannak jelen a különbözı életkorú és nemő gyerekek. Figyelembe vesszük a szülık kéréseit. Igény szerint együtt lehetnek a testvérek, rokonok, barátok. Az óvodába kerülı gyerekek életkora nem mindig teszi lehetıvé a kedvezı arányok kialakítását az ilyen esetekben részben osztott csoportok szervezése is megoldható.
5.2. Tárgyi feltételek Óvodánk tárgyi ellátottsága feladataink megvalósításához megfelelı. Az elmúlt években a költségvetést, mely alapjában a bért és a mőködést biztosította, pályázatokon nyert pénzzel egészítettük ki. Játékainkat, sporteszközeinket zömében abból fedeztük. Óvodánk jelenlegi mőködési színvonalát szeretnénk a jövıben is megtartani, de eszközeinknek nagy része fogyóeszköz (edény, bútor, munka-, és védıruha, textil), melynek pótlására folyamatosan, a gyermekek létszámának megfelelıen szükség van. Az épület, az óvoda berendezési tárgyainak, az udvar játékainak elhasználódása nagyon nagy mérvő. Pótlásuk csak hosszabb távú tervben képzelhetı el úgy, hogy a prioritásnak megfelelıen fejlesztés történjen.
5.3. Az óvodai élet megszervezése A gyermekek egészséges fejlıdéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket, a megfelelı
idıtartamú
tevékenységformák
megtervezésével.
A
rendszeresen
visszatérı
ismétlıdések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. Ennek megfelelıen napirendünk pontosan visszatérı és rugalmasan változtatható elemekbıl áll. Érvényes ez óvodánk mind a hat csoportjára. A napi nyitva tartás a szülık igénye szerint módosulhat. A tevékenységeknek tág keretet biztosít a napirend. Óvodánk nyitott. Lehetıséget adunk a szülıknek, hogy a nekik megfelelı idıben hozzák gyermekeiket, akik egész nap játszanak. A játékot csak az étkezés és 10 óra körül rövid együttlét (beszélgetés, mese, testmozgás vagy pihenés) szakít meg. Az óvodánkra vonatkozó napirendet az alábbiak illusztrálják:
5.4. Napirend 05:00-07:00 A gyerekek fogadása, pihenı. 07:00-10:00 Játék. Folyamatos reggeliztetés. Kötelezı illetve szabadon választott tevékenységek. Beszélgetés, mesehallgatás. 10:00-11:30 Udvari játék, séta. 11:30-11:45 Készülıdés az ebédhez, tisztálkodás. 11:45-12:45 Ebéd, tisztálkodás; készülıdés lefekvéshez. Mese, altatódal. 12:45-14:30 Alvás, pihenés. 14:30-16:30 Folyamatos felkelés, öltözködés, tisztálkodás, uzsonna; majd szabad játék. Gyerekek hazabocsájtása.
Lehetıleg minden tevékenységet a szabadban tervezünk. Jó idı esetén reggeltıl az udvaron vagyunk. Délben együtt ebédelünk. Lefekvés elıtt a gyerekek mesét hallgatnak. A felkelés az ébredés sorrendjében történik, s ennek megfelelıen folyamatosan fogyasztják el az uzsonnát. Délután folytatódik a játék, lehetıleg a szabadban.
6. A „Lépésrıl lépésre” óvodai nevelési program módszerei A „Lépésrıl lépésre” nevelési program módszereit óvodánk három csoportjában valósítjuk meg. E modell négy alappillérre épül. 1. Individualizálás 2. A tevékenységközpontok rendszere 3. A család bevonása az óvodai életbe 4. Családgondozás, szociális munka A tevékenységközpontok rendszere csoportszobáinkban: 1. Családi (szituációs) játékok 2. Manipulációs, asztali társasjátékok 3. Építıelemek tevékenységközpontja 4. Irodalmi és ének-zenei tevékenységközpontja 5. Mővészeti tevékenységek (ábrázoló és kézmőves) 6. Természetismereti központ (tudományos) – szabadtéri tevékenységek 7. Homok- és vízasztali tevékenységek
Személyiségközpontú nyitott óvoda Individualizálás
Tevékenység központ
A család bevonása
Szociális munka
Családi szerepjáték Építıjáték, barkácsolás Manipulációs központ Természeti központ Irodalom. Ének-zene Mővészeti központ
A fejlesztés tartalma Egészségre nevelés
Érzelmi nevelés
Anyanyelvi nevelés
Ének Ábrázolás mese
Környezeti nevelés
Az óvoda kapcsolatai
„A játék a gyermek útja annak a világnak a megismeréséhez, amelyben most élnek és amelyet továbbalakítani hivatottak”
(Gorkij)
Ez a nevelési program a játéktevékenységre épül. A játék a gyermek alapvetı tevékenysége – örömforrás, élmény – amelyhez biztosítjuk a gyermekközpontú környezetet és a feltételeket, a helyet, a játékidıt stb. A játék szabad, spontán tevékenység, ami a gyermek saját szükségleteibıl, akaratából ered. Fontos indítéka a kíváncsiság. A játékban a gyermek ötleteire, érdeklıdésére, intrinzik motivációjára építünk és szervezzük napjaikat. Tudjuk, hogy a gyermek utánzással tanul, ezért mi a viselkedésünkkel, magatartásunkkal, tevékenységünkkel megfelelı mintát nyújtunk.
A gyermek a játékban gyakorolja a tevékenységeket, a nyelvet, a gondolkodást, szociális viszonyban a másokkal való együttmőködést, bíztatást, a felnıtt által közvetített attitődöket, érzelmeket. A nap folyamán a munka szervesen összefonódik a játékkal. A módszer szellemiségétıl távol áll minden erıszak, kényszerítı megoldás – az óvónı szakmai mőveltsége, kultúráltsága a legfıbb garancia arra, hogy a kötelezıen választott játékhelyzetekben ne jelenjenek meg a régi beidegzıdések. A játékot az életkori sajátosságok ismeretében és az egyéni eltérésekre építve ajánljuk fel a gyerekeknek. A játéktevékenységek háromféle szervezeti keretben folynak: – szabad játék (fejlesztı hatású, a legtöbb jelzést adják személyiségükrıl), – választható tevékenységek (egy idıben többféle lehetıségbıl választhat a gyerek), – kötelezıen választható tevékenységek (a gyermeknek a választott tevékenységet be kell fejeznie!). Heti egy alkalommal a testnevelés kötelezı Tanulás-játék értelmezése. Három alapelvre épül a fejlesztés stratégiája: – Konstruktivizmus – a gyermeket az a törekvés vezérli, hogy a körülötte lévı világot minél jobban megismerje. – Egyéni különbségek figyelembe vétele – a fejlettségi szintnek megfelelı tevékenység biztosítása, választása, szerepe. – Progresszív nevelés elve – az egyéni színterekhez igazított fejlesztés, a gyermekek egymásra gyakorolt hatása és a gyermek-felnıtt közötti interaktív folyamatok. A gyerekek a tevékenységeket egyénileg vagy mikro-csoportban végzik. Egy-egy téma elıkészítésekor és befejezésekor, hetente legalább
egyszer a társas kapcsolatok, a
csoporthagyományok és az individualizáció érdekében beszélgetı kört szervezünk. A hosszabb távra való tervezés a célkitőzések, témakörök, feltételek és közös élmények átgondolását jelentik. Egy évre elıre kerettervet készítünk. A hosszabb távú tervezés része a személyiségnapló. A rövidebb távú tervezés formái a heti- és a napirend. A heti tervet a csoportban együtt dolgozó két óvodapedagógus közösen állítja össze, melynek középpontjában egy téma vagy probléma (projekt) áll. A projektek a tevékenységközpontok mőködésének a magját adják. „A témaválasztás sokféle forrásból származhat, de csak a gyerekek saját érdeklıdésén alapuló téma biztosítja a kellı motivációt és a sikeres ismeretszerzést.” (Lépésrıl lépésre óvodai fejlesztı program)
A tervezésnél figyelembe vesszük a gyerekek képességeit, ismereteit, támaszkodunk az együtt szerzett élményeinkre, tapasztalatainkra és az általuk javasolt témákra. A projekt rendszer több mőveltségfolyamatot egységes blokkba rendez. A tevékenységében teljes személyiségfejlıdést eredményez. A „Lépésrıl lépésre” modellnek fontos eleme az individualizáció és a differenciálás, ami a gyermekek közötti különbségek felismerésére épül, és figyelembe veszi a fejlıdési szinteket. A gyermekek képességeinek fejlıdésérıl személyiségnaplót vezetünk. A személyiség fejlıdésének megfigyelése folyamatosan történik, és minden képességre kiterjed (testi érettség, motoros képességek, értelmi képességek, érzelmi, akarati tulajdonságok). Az individualizáló nevelés egyszerre erısíti az egyediséget és ösztönöz az együttmőködésre, támogatja a gyerekek szocializációját. Már az óvodába lépéstıl kezdve törekszünk a gyermekek személyiségének minél jobb megismerésére. Számba vesszük erısségeiket, hátrányaikat. Személyes kontaktust biztosítunk a tevékenységekben. A gyermekekre vonatkozó információkat bizalmasan kezeljük. Az individualizáció megjelenik a játékban is. Az óvodai élet kezdı szakaszában a gyermek játszótársa a felnıtt. A jelenlévı óvónı a gyermek egyéni igénye szerint segít a játékban. A jó kapcsolat serkenti a gyermeket a felnıtt utánzására, a minta követésére, a társakkal való együttmőködésre.
6.1. A család bevonása az óvodai életbe A napi életvitelünkbe bekapcsolódnak és aktív részesei a szülık is. Elıre megtervezett idıben részt vesznek és segítenek egy-egy tevékenységben, például barkácsolás, sütés-fızés, mesélés, bábozás, közös éneklés, zenélés, valamint bemutatnak egy-egy érdekes szakmát, mint: rendır, cukrász, fazekas. A szülıkkel kialakított partneri viszony segít bennünket abban, hogy jobban megismerhessük a gyermekeik egyéni adottságait, érdeklıdését, a családi miliı hátterét.
6.2. Szociális munka Szociálpedagógus hiányában az óvodavezetı és az óvónık végzik a szociális feladatokat. Segítjük a szülıket, hogy szociális eredető pedagógiai problémájukat megoldják. Tájékoztatjuk ıket a szociális támogatási rendszerrıl. Segítjük a családokat, a rászorulókat szociális ügyeik intézésében.
Ellátjuk az óvoda hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi feladatokat. Kapcsolatot építünk ki a családsegítı és gyermekjóléti szolgálat és a családok között. Szoros kapcsolatot tartunk fenn óvodánk gyerekvédelmi felelısével, aki havonta ellátogat hozzánk és segít a problémák megoldásában.
6.3. Gyermekvédelem A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlıdését biztosító környezetre. Pedagógusaink a csoportokban a gyermekvédelemmel összefüggı tevékenységet is ellátják. Ismerik a gyermeki jogokat, mindent megtesznek azok érvényesítéséért. Ennek érdekében: – feltárják a családi életvitelt, szükségleteket, a gyermekkel való foglalkozás mutatóit (családlátogatások, napi találkozások, beszélgetések) – megismertetik a szülıkkel, családtagokkal az óvoda programját, elvárásait (tanácsadás, szülık bevonása az óvodai életbe, rendezvények szervezése) – kapcsolatot tartanak az állami, egyesületi, karitatív, szociális szervezetekkel, a segítı szakma képviselıivel (a csoport gyermekvédelmi helyzetének évenkénti felmérése, hátrányos helyzetőek folyamatos figyelemmel kísérése, jelzés – kapcsolattartás az óvoda gyermekvédelmi felelısével). A nevelési módszerek kiterjednek a tisztes szegénységben élı családokra, a jól mőködı családok gyerekeire egyaránt. A pedagógusok a nevelési módszerek közül – mintaadást – követelést – meggyızést (érzelem-gondolategyeztetés) – megerısítést (jutalmazás) – elmarasztalást (büntetés) – gyakorlást tekintik meghatározónak. A módszerek kombinációjának alkalmazásával a pedagógusok célja: – megerısíteni a biztonságot nyújtó otthon élményét – szeretben élni (simogatás, ölelés) – szociális megerısítés (dicséret, érdeklıdés, elfogadás)
– önbecsülés fenntartása, növelése – vereségmentes konfliktusmegoldás. Az egészségnevelési programunk, és ennek keretében szervezett tevékenységeink a gyermekvédelemhez kapcsolódóan a szülık részére egy mintaadást céloznak meg. Például egészségnevelési hetet szervezünk, melyek programjai a szülık családok számára példát mutatnak, segítséget adnak a gyermeknevelésben. A csoportokban tartandó gyümölcsnapok, az egészséges korszerő táplálkozás, az úszásoktatás, az erdei óvodai tábor szervezése, a gyógytestnevelés foglalkozások, a szülık bevonása az ünnepi készülıdésbe, az egész óvodai életbe, a kirándulások mind-mind a szülık életvezetésében való tanácsadást és a gyerekek érzelmi-akarati életének fejlıdését célozzák meg.
7. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai A hét tevékenységközpontban integráltan valósítjuk meg a projekt tervet. A tevékenységek tartalma: A mozgásfejlesztés. Az eltérı mozgás szükséglető gyermekek mozgásigényüket folyamatosan kielégíthetik a csoport szobában, elıtérben és a jól felszerelt tornateremben. Egész évben a mindennapos mozgásra rendelkezésre áll a játékokkal jól felszerelt udvar. A tervezésben megjelent szervezett (kötelezı) testnevelés heti egy alkalommal a tornateremben, jó idı esetén a szabadban, változatos eszközökkel történik, a gyermekek mozgásigényéhez és fejlettségéhez igazítva. Az ének-zenei nevelés tevékenysége az egész napot áthatja. A mozgás, a ritmus, a zene egymástól elválaszthatatlan a gyermek számára. A program Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei nevelést. Ehhez fontos a jó közérzet és a jó hangulat. E területnek feladata a készségek fejlesztése a mozgás, a hang és a szöveg összekapcsolásával. Igyekszünk sok zenei élményt nyújtani és éneklésre ösztönözni a gyerekeket. Sokféle ritmushangszert és zenei eszközt használunk.
A vizuális nevelés ábrázolás, mintázás, kézimunka sokszínő tevékenység, mely a nap folyamán állandóan biztosított. A csoportszoba színvilága, dekorációja változó, a gyermekek érdeklıdését tükrözi. A barkácsolásban, kézmőves tevékenységekben a szülık sokat segítenek. Az irodalmi nevelés, mesélés, verselés sokféle tevékenységhez kapcsolódik a gyermekek kezdeményezésére vagy az óvónık ösztönzésére. A mesehallgatás az egész csoport számára mindennapos élményforrás. A mondóka, a vers ritmusával mozgásra, zenei inprovizálásra ösztönzi a gyereket, melyre mi is mintát adunk. A gyermekek által készített mesekönyvek illusztrációihoz közösen találunk ki meséket, elbeszéléseket, de ezek nem helyettesíthetik a gyermekköltészetünk és népmesevilágunk kincseit, gyöngyszemeit. Bármikor lehetıség van a mesekönyvek nézegetésére, lapozgatására, a mesék dramatizálására és bábozásra. A matematikai nevelés feladatainak megvalósítására, matematikai tapasztalatok szerzésére a szabad játékban és tevékenységekben sok lehetıség nyílik (azonosság, különbség, hasonlóság, több-kevesebb, kisebb-nagyobb stb.). Ezek a fogalmak minden központban minden játékban és tevékenységben megjelennek. A természet ismeretére nevelés a szőkebb és tágabb környezet megismerését jelenti. Környezetünket a gyermekekkel és a családokkal közösen fedezzük fel kirándulások, túrák alkalmával. Az olyankor győjtött kincseinket felhasználjuk a játékban és idıszakonként kiállítást, múzeumot rendezünk be belılük. A csoportszobában a természeti nevelés központja a kísérletezések, felfedezések színtere is, melyekhez biztosítjuk a szükséges eszközöket, mint a nagyító, mikroszkóp, mágnes, mérıedények stb. Az információs táblázatok jelzik a mindennapos megfigyeléseiket az idıjárás, évszakok, naptár, térképek stb. Nevelési rendszerünkben a természeti (környezeti) nevelés külvilág tevékeny megismerését jelenti.
7.1. Az óvónık feladatai Feladatunk, hogy figyelembe vegyük a gyerekek egyéni szükségleteit, elfogadjuk a gyermekek közötti különbségeket. Akik a csoportban együtt dolgozunk, különbözıek vagyunk, de ebben a közös munkában a gyermekek érdekében együtt gondolkodunk, együtt dolgozunk. A családokkal, a szülıkkel közösen gazdagítjuk a gyermekek tapasztalatait, élményeit. Bevonjuk a szülıket az óvodai életbe, és szakmai támogatást adunk az otthoni neveléshez.
8. A „Játékkal mesével” óvodai nevelési módszer Alapelvünk az, hogy az óvodáskor nyelve a játék és a mese szimbolikus jelrendszere. Középpontjába a tágan értelmezett nyelvi nevelést helyezzük (a kapcsolatok és kifejezések kimővelését). A mozgás, a zene, a kép, a szó együtt alkotják az óvodai anyanyelvi nevelés jelrendszerét, amelynek megjelenési formája a játék és a mese. Célunk: az óvónı és a gyermek szabadságérzetének növelése, a demokratikus alapviszony létrehozása, kulturális hagyományaink átörökítése. Célunk az embernevelés a kisgyermekkor pszichofizikai lehetıségei között. Programunk alapján az életre nevelünk. A nevelımunka szempontjából rangsoroljuk a gyerekek szükségleteit. Elfogadjuk, hogy a gyermek a játékban tanul és fontosak hisszük a látszólagos és haszontalannak tőnı tevékenységeket, ahol keveredik a mindent és semmit csinálás szabad idıszaka. Minden mindennel összefügg, az itt és most, az idıtlenség és a folyamatosság. Ez a nevelési módszer a látszólag haszontalannak tőnı elfoglaltságok hasznosságára épül. A játék és a mese szükséglet és létforma a kicsiknek. Nem érvényesek a játékra a valóság idı, és térbeli korlátjai de mégis fontos a végtelen térbıl egy kis kuckó lekerítése, jelezve, hogy amit csinálunk, az különbözik a felnıttek világától. Nevelımunkánkhoz szükség van egy rugalmas, éves kerettervre, mely az óvónı és a gyermek számára egyaránt ötletadó, de nem mindenáron megvalósításra törekvı, szabad mozgást lehetıvé tevı, és amelyben hét mőveltségi területet különböztetünk meg: – játék, – mese, vers, – ének-zene, – mozgás, – tér, mennyiség, forma, – kézimunka és rajz, – beszélgetés. A mőveltségi anyagot játéktémákban dolgozzuk fel az évszakoknak, ünnepeknek, illetve aktualitásoknak megfelelıen.
Havi illetve évszakos hálótervet készítünk, melyben keretszerően rögzítjük az adott játéktémákat és az azok megfelelı kibontakozásához szükséges elképzeléseket, kapcsolódó zenei-, irodalmi és vizuális anyagot. Utólagosan feljegyezzük a megvalósult ötleteket, a gyerekek egy-egy spontán reakcióját, kezdeményezéseiket, érdeklıdési területeiket és ezeket a következı játéktémákhoz felhasználjuk.
Civilizálódás Kultúrálódás Mőveltség tartalmak
Család óvoda iskola
Játék-mese Mozgás
Anyanyelvi nevelés
Testi szükségletek
Személyi, tárgyi feltételek Biztonságigény, felnıttel való kapcsolat
A játék idıtartama változó, vannak egyhetes, egy-évszakos, illetve egész évben elıforduló játéktémáink, melyeket a felnıttek és gyermekek ötletei görgetnek tovább, egy-egy jó ötlettel gazdagítva azt. Nem szükséges minden évben új tervet készíteni, hiszen nagy idıtávlatokban gondolkozunk (3-4 év), így a terv kiegészíthetı, szabadon mozgatható, a hétköznapoknak, ünnepnapoknak, aktualitásoknak megfelelıen. Így tehát írásbeli felkészülésre nincs mindennap szükség, de az utólagos rögzítés kötelezı. A játék folytonosságát, elágazásait azonban jó, ha elıre kigondoljuk. Tervünk során arra keressük a választ, hogy „mit játsszunk”, s ehhez nem kell szándékosan „megtanítanunk” egy adott dalt, verset vagy mesét. A gyermekek fejlettségét az adott játéktémák kibontakozási szintje is jól mutatja, aktivitásuk, kreativitásuk, tudásszintjük így jól látható. A megvalósítás nem igényel különösebb eszközöket. Természetes és félkész anyagok felhasználására törekszünk. Kirándulásaink gyakorisága jó alapja az egész éves győjtımunkának.
9. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai Módszerünk legfontosabb alappillére a játék. Motivációja alapvetıen belsı, olyan késztetés, amit kívülrıl irányítani, vezetni vagy szabályozni nem lehet. Ami a felszínen megjelenik, az csupán forma, melyet a gyermek felhasznál belsı tartalékainak kifejezésére. Nem egy tevékenység a sok közül, hanem egy sokrétő és összetett viselkedés, életmód, életforma elsıdleges életkategória. Valóságszerő, de nem valóságos – a valóságból származó élménymaradványokban, tapasztaláselemeken alapszik, valóságos tárgyak és eszközök felhasználásával folyik. Spontán, szabad játékban, önálló tapasztalatszerzésre, a belsı és a külsı világ birtokbavételére van lehetıség. A játék elemei a gyermeki mőveltség szerves alkotórésze, élettechnikák kipróbálása is, tanulási módok kidolgozása. Ilyen értelemben készítenek elı a késıbbi rendszeres ismertszerzésre.
9.1. Beszélgetés Rövid idejő társas együttlét, mely rövid idıre szakítja meg a játék folyamatát. Olyan „kupaktanács”, amely az aznap elkezdett közérdeklıdésre számot tartó játék továbbgombolyítása. Lehet mese, játékos testmozgás, körjáték, aktualitások megbeszélése, ünnepeink hangulati elıkészítıje.
9.2. Kézimunka-rajz A gyermekek számára lehetıvé tesszük, hogy a nap folyamán bármikor kedvük szerint fessenek, gyurmázzanak, rajzoljanak, vagdossanak. Megmutatjuk, hogyan lehet az egyes anyagokkal, eszközökkel dolgozni. Amit elkészítenek, általában játékeszközként él tovább.
9.3. Ének-zene A jó zenei légkör, és a jó hangulatú játék feltételinek kialakítása érdekében minden alkalmat megragadunk az éneklésre. A nap folyamán bármikor lehetıség nyílik dalos játékok játszására a csoportszobában
vagy
az
udvaron,
de
a
dalokat,
mondókákat
tevékenységeinkhez, környezetünk jelenségeihez hangulatfokozóként.
hozzákapcsoljuk
Ezekhez természetes módon kapcsolódik a zenei képességek fejlesztése: ritmusérzék, zenei hallás stb. – ami az óvónıtıl igényel tudatos munkát, a gyerekeknek nem jelent külön feladatot, beépül játékukba.
9.4. Mese-vers A mese, éppúgy, mint a játék, örömforrás, magától értetıdı társas élmény. Beszédnevelı, énerısítı, és személyiségét összerendezı hatása felbecsülhetetlen. Egyszerre bensıséges, személyes és kozmikus. Leginkább magyar népmeséket mondunk, illetve egy-egy magyar író gyermekeknek és gyermekekrıl szóló történeteit olvassuk el. A vers és mondóka nap mint nap elıkerülnek, hiszen ezeket a játék és mozgás hozza magával. Segít annak továbblendítésének színesebbé tételében. A mese és vers anyanyelvi nevelésünk legfontosabb eszközei, kapcsolatuk a zenével és ábrázolással, játékkal jól nyomon követhetı.
9.5. Tér, mennyiség, forma A számlálgatás, méricskélés, éppen olyan természetes játék közben, mint a dúdolgatás, használja a gyermek a számosság, a tér, az idı fogalmait. Sokoldalúan tapasztalják meg játékuk során.
9.6. Mozgás A levegın való szabad mozgást tartjuk a legfontosabbnak, ha csak tehetjük, kimegyünk. Az udvar adta lehetıségeken kívül kirándulásokra, túrákra megyünk. Minden nap helye van az egyéni igényekhez igazított szabad mozgásnak, az udvaron esetenként a „szervezett” mozgásos játéknak.
Hetente
egyszer,
tornatermünkben
minél
játékosabb
formában,
változatos
gyakorlatanyaggal biztosítsuk számukra a testedzést.
9.7. Az óvónık feladatai Programunk megvalósítása úgy lehetséges, ha rendképletünk rugalmas, összetett, kedveljük a rugalmas, puha eljárásokat. Elfogadjuk a követve vezetés eljárásait, és hogy az egymásra figyelés fejlesztik leginkább a csírázó képességeket. Tudomásul vesszük, hogy a kisgyermek igénye a keveset, lassan, jót gyakran ismételve. Legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy a kisgyermek eredetisége szabadon fejlıdjék, s ehhez egészséges, igényes környezetet alakítunk ki számára.
Mindezekhez szükséges részünkrıl az általános jó közérzet, közepes motiváltság, a mindennapi tájékozottság, alapfokú mővészeti jártasság, egész éves ötletgyőjtı munka. A gyermekeket az életre, vagyis hosszú útra tarisznyázzuk.
10. Differenciálás, tehetséggondozás A gyermekek fejlıdési tempója különbözı, érésük eltérı ütemben történik. Egyéni különbségek fedezhetık fel közöttük testi, idegrendszeri sajátosságokban, értelmi, érzelmi, nyelvi képességekben. Ez a teljesítménykülönbség természetes jelenség. Az óvónı feladata, hogy felismerje az átlagostól pozitív, illetve negatív irányban eltérı gyerekeket, a lemaradók felzárkóztatását a kiemelkedı képességőek tehetséggondozását megszervezze. A differenciálást csoporton belül, egyéni vagy mikrocsoportos keretek között végzik óvónıink. Játékos formában, természetes módon, sok türelemmel, az ösztönzés, bíztatás módszerét alkalmazva próbálják az egyes részterületeken mutatkozó lemaradásokat behozni. Ha a gyermek képességzavara olyan fokú, hogy speciális gondoskodást igényel és fejlettségi, logopédiai vizsgálatokon kiszőrték - a Pedagógiai Szakszolgálat külön foglalkozásokkal, differenciált fejlesztéssel segíti munkánkat. Munkánkat segítı, speciális segítséget nyújtó szakemberek, szolgálatok: logopédia, pszichológus, tehetséggondozó, korai fejlesztı, konduktor, gyermekpszichiátria, gyermekorvos, szakorvos. Kiemelkedı képességő, tehetséges gyerekek esetében felhívjuk a szülık figyelmét a gyermek képességére, megpróbáljuk biztosítani a megfelelı tárgyi és személyi feltételeket a tehetsége kibontakoztatásához. A gyermekben tudatosítjuk tehetségét, s bíztatva olyan feladatokat adunk, ami továbbfejleszti, ösztönzi ıt. Javasolhatjuk ezen gyermekek különbözı külön foglalkozásokon való részvételét is, de csak akkor, ha szívesen csinálja, s nem fárasztja ıt az adott tevékenység.
11. Nevelımunkánk tervezése 11.1. Az óvoda munkaterve A vezetı óvónı készíti el, és terjeszti a nevelıtestület elé. A munkaterv a csoportokra szabott tervekbıl tevıdik össze ezért a nevelıtestület javaslatai alapján kiegészíthetı, átdolgozható. A munkaterv az adott idıszak feladatait, eseményeit rögzíti. A vezetı óvónı pedagógia munkatervének a program és az óvónık munkaterve közötti hídnak kell lennie.
11.2. Az óvónık által készített tervek Az óvónı a nevelési, fejlesztési folyamatokat tervszerően és tudatosan gondolja át. Ez munkájának alapja. Elıször éves tervet készít, mely választott módszerére épülı útmutató; tartalmazza a kiemelt feladatokat, a feldolgozandó témaköröket, ünnepeket, szervezési feladatokat, szokás és szabályrendszereket. Ezt az általános, keret jellegő tervet lebontja egykéthetes periódusokra, témakörökre – ez a heti terve. A heti terv lehetıséget ad arra, hogy beépíthesse a gyerek élményeit, tapasztalatait, spontán ötleteit a tervezett tevékenységekbe. A heti ütemterv megírása egyben a napi feladatokat is megadja az óvónınek, hiszen ezek a tevékenységek nem elıre meghatározott napon valósulnak meg (a testnevelés kivételével). A napi terv az óvónı által felajánlott tevékenységeket tartalmazza. A heti, napi terveket a csoportnaplóban dokumentálja. A nyári tervezést egy idıegységként kezeljük, figyelembe véve a csoportösszevonásokat.
12. A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére Egészséges életmód alakítása – A testápolási szokásoknak megfelelıen a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. – Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Esztétikusan
terítenek,
higiénikusan
étkeznek.
evıeszközöket. Étkezés közben halkan beszélgetnek.
Készségszinten
használják
az
– Önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipıjüket befőzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik. – A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját küllemükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésre törekvés.
Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok – Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnıttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. – A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást megkérik a szabályok betartására. – A felnıtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. – Ismerik saját képességüket, érvényesítik kezdeményezıkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklıdésüket. Játék, játékba integrált tanulás – A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. – Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. – Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. – Bonyolult építményeket képesek létrehozni. – Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására. – Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elfogadott szabályok. – Játéktémájuk gazdag, kultúrált és érthetı. – Részt vesznek ügyességi játékokban, merik kipróbálni magukat. – Képesek élményeik eljátszására, az adott tevékenységhez anyagot, eszközt választanak.
Vers, mese, dramatikus játék – A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat, többet megjegyeznek belılük. – Várják, igénylik a mesehallgatást. Szeretik a könyveket, vigyáznak rá. – Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak mások és maguk szórakoztatására.
– Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníteni.
Ének-zene – A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat, ha szükséges egyedül énekelnek. – Megkülönböztetik a zenei fogalom-párokat (magas-mély; gyors-lassú; halkhangos). – Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. – Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. – Felismerik a természet, a környezet, a hangszerek hangjait
Kézimunka, rajz – Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket – Az eszközöket megfelelıen használják, sokféle technikát ismernek, tisztán és esztétikusan dolgoznak. – Kialakul ceruzafogásuk. – Alkotásukra jellemzı a gazdag forma-és színválasztás. – Ismerik a téri viszonyokat, mőveikben megjelenítik. – Emberábrázolásukban megjelenítik a részformákat. – Rácsodálkoznak a szép látványra, gyönyörködni tudnak benne. – Értékítéletüket megfogalmazzák, egymás munkáiról beszélgetni tudnak. – Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket.
Mozgás, mozgásos játékok – A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. – Betartják a szabályokat a különbözı versenyjátékokban. – Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. – Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. – Ismernek különbözı tornaeszközöket, azokat rendeltetésszerően használják. – Tudnak élni az óvodaudvar és a környezetük szabad mozgásterének lehetıségeivel. – Fejlıdnek kondicionáló képességeik (erı, gyorsaság, állóképesség). – Kialakul egyensúlyérzékük. – Tudnak labdát fogni és gurítani, mozgás közben irányt változtatni.
– Az arra rászorulók gyógy-testnevelési foglalkozáson vesznek részt.
A környezet tevékeny megismerése – A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek. Tudják lakcímüket, szüleik nevét és foglalkozását, óvodájuk nevét. – Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében. Felismerik a napszakokat. – Ismerik a környezetükben lévı intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat. – Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat, növényeket – és azok gondozását. – Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket.
Munka jellegő tevékenységek – A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. – Örülnek, ha kötelességüket teljesítik. – Fejlettségüknek megfelelıen igényesen végzik a munkát. – Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. – Szívesen közremőködnek a növénye és állatok gondozásában.
Tanulás – Tudnak önállóan következtetni, ítéletet alkotni. – Van feladattudatuk. – Aktívak a különbözı problémahelyzetek megoldásában, keresik a megoldásokat. – Szándékos figyelmük 10-15 percig tart. – Gondolataikat mondatokban fejezik ki. – Megfigyeléseket végeznek, összefüggéseket fedeznek fel. Az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumait már korán megismertetjük a szülıkkel, a felkészülésbe is igyekszünk ıket bevonni. Már a gyermek óvodába kerülésekor jelezzük az esetleges problémákat, eltéréseket a megfelelı szakembereknek, hogy
szükség esetén már akkor megkezdıdjön a fejlesztése (gyermekorvos, logopédus, a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei). A gyermek belsı érése, a családi és az óvodai nevelés eredményként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolai életre a testileg, lelkileg, szociálisan érett gyermek készült fel.
13. A család bevonása az óvodai életbe Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja kiemeli a család szerepét a gyermekük nevelésében. Az óvodai nevelés elsısorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. Ahhoz, hogy a gyermek személyiségének alakulása minél zökkenımentesebb legyen, kölcsönösen figyelembe kell venni a két szintéren a családban és az óvodában zajló eseményeket. A kapcsolat kiépítésének szerepe az óvónıé, az ı feladata a sokféleség koordinálása. A kölcsönös tájékozódás (családlátogatás, óvoda megismerés), a jó kommunikáció segít abban, hogy elfogadjuk egymást, s hogy céljainkat minél maradéktalanabbul tudjuk megvalósítani. A család bevonásának sokféle formája már hagyomány óvodánkban. A gyermekek beilleszkedésének segítésében részt vesznek az anyukák, az ünnepek elıkészítésében segítenek a szülık, nagyszülık. A csoportok és az udvar szépítésébe a szülık más családtagjaikat, barátaikat is bevonják. Utazásokat, kirándulásokat, színház, cirkuszlátogatásokat szerveznek. Felajánlják, hogy ismereteiket szívesen megosztják a többi szülıvel. A néhány aktív szülı „mozgalma” jótékonyan hat a többiekre, de még így is vannak, akiknek bekapcsolódását segíteni kell. A szülık az óvónı tervei alapján a csoport munkájában aktívan részt vehetnek. A családok az óvodában történı eseményekrıl a szóbeli megbeszélésen túl az üzenı füzetbıl, a hirdetıtáblára írt üzenetekbıl, hírlevelekbıl, és az óvoda újságjából informálódhatnak. Nyitottak vagyunk minden, a család felıl érkezı és a gyermek érdekeit figyelembevevı kezdeményezés befogadására.
14. Az óvoda kapcsolatai 14.1. Az óvoda és a család kapcsolata – a szülık aktív részesei az óvodai eseményeknek, tevékenységeknek – számítunk a szülık, nagyszülık aktív közremőködésére, segítségére (például kirándulások, ünnepi elıkészületek, helyi hagyományok, kismesterségek bemutatása, játékkészítés és javítás stb.) – a kapcsolattartás egyéb formái: családlátogatás, szülıi összejövetel, munkadélutánok, családi szoba
14.2. Az óvoda és a fenntartó közötti kapcsolat – Önkormányzat – Mővelıdési Bizottság 14.3. Az óvoda és az iskola kapcsolata – iskolalátogatás gyerekekkel – tapasztalatcsere a tanítónıkkel (Lépésrıl-lépésre program) – közös programok (családi nap, ünnepek)
14.4. Óvodánk egyéb kapcsolatai – Pedagógiai Szakszolgálat – Gyermekjóléti szolgálat – Családsegítı szolgálat – Tanulási képességeket vizsgáló bizottság – Egészségügyi szervek: orvos, fogorvos, védını, ANTSZ, családgondozó, – Szakmai szervezetek: Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, Pedagógiai Intézet, Lépésrıl lépésre Egyesület, Soros Alapítvány – Mővelıdési ház, Könyvtár
15. Ünnepeink „Az ünnepek szinte magukba sőrítik egy-egy évszak jellegzetességeit. Mítoszaik, történeteik, hagyományos játékaik az ember, és emberen túli összekapcsolódásnak tökéletesre formált kifejezései, mővészeti átfordításai.”
(Zilahi Józsefné)
Vannak olyan ünnepeink, melyeket a hat csoport közösen ünnepel. Ezek a Mikulás, a farsang és a gyermeknap. Mikulás napján a Mikulás az óvoda elıterében ülve fogadja a gyerekeket. Mindenkit néven szólít, mindenkihez van egy kedves szava, s puttonya „kincseivel” kínálja meg a gyerekeket. Aztán minden csoportot meglátogat. Az ajándék: az apró, személyre szóló kedvességek mellett az óvónık bábjátéka. A farsangot az óvodában tartjuk. A gyerekek, az óvónık és a szülık jelmezes felvonulása után táncházat rendezünk. A gyermeknap az év végét lezáró „reggeltıl-estig” tartó rendezvény. Délelıtt a leendı iskoláktól búcsúzunk. Mese és bábjátékosokkal szórakoztatjuk egymást. Délutánra meghívjuk a szülıket is. Vidám, tréfás vetélkedıket, ügyességi versenyeket szervezünk, ahol összemérhetik erejüket a gyerekek, testvérek, óvodások, iskolások és a családok. Vannak ünnepeink, mint például a karácsony vagy a március 15-e, melyeket a csoportok külön-külön, bensıséges hangulatban ünnepelnek. Karácsonyra a szülıkkel együtt készülnek a gyerekek és az óvónık. A nagymamák és az anyukák segédkeznek a mézeskalácssütésben, az apukák és a nagypapák addig a gyerekekkel játszanak. Már hagyomány, hogy karácsony elıtt Várgesztesre kirándulunk. Március 15-én a csoportokban huszáros játékokat játszunk, majd elmegyünk a Kossuth szoborhoz. Kizárólag a csoportban tartott ünnepek a születésnap, a húsvét és az anyák napja.
16. Óvodánk sajátosságai Óvodánk két óvodai nevelési modell az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” és a „Lépésrıllépésre óvodai nevelés” kísérleti, illetve adaptációs munkájában vett részt. Háromhárom csoportunkban e modellek alapelvei, módszerei szerint dolgozunk
A gyermekek beiratkozásának módja: a Brunszvik óvodában központilag történik. Ezt követıen alakítjuk ki a csoportokat, figyelembe véve a kor és nem szerinti ideális arányokat, baráti, testvéri kapcsolatokat, szülıi igényeket. A felvételrıl határozatban tájékoztatjuk a szülıket, és az óvónık felveszik velük a kapcsolatot. A korai kapcsolatfelvétel nagyon sokat segít a gyerekeknek a családi háztól való elszakadásban, az óvodai életbe való beilleszkedésben. A szülık, de különösen az édesanyák, akik három évet töltöttek együtt gyermekükkel, könnyebben bízzák ıket egy ismerıs felnıttre, könnyebben hagyják ismerıs környezetben. Ez a bizalom meghatározója a családi ház és az óvoda kapcsolatának. Tíz évvel ezelıtt szerveztünk elsı alkalommal Erdei óvodai tábort gyermekeink részére. Egy hétre kivonultunk egy erdei szabadidı házba, hogy más környezetben, a megszokottól eltérı életfeltételek között szervezzük meg napjainkat. A kezdeményezés sikere a gyermekek, a szülık, az óvoda dolgozói körében is óriási. Mintha egész évben arra az egy hétre készülıdne mindenki. Eddig minden évben más tevékenység köré szerveztük programunkat. Egyik évben az irodalmi nevelés (mese-vers a természetben, a természet mesében, versben), máskor a közlekedésre nevelés (a nagyobbakkal kerékpárral mentünk a táborba), a környezetvédelmi nevelés, a helyes életmódra nevelés, kismesterségekkel való ismerkedés voltak a feldolgozott témák. Megtanultuk hogy kell egy túrára felkészülni, útközben mire kell figyelni, hogy kell sátrat verni, és hogy kell a szabadidıt egészségesen, hasznosan eltölteni. Az Erdei tábor (jelenleg évszakonként két-két nap) szervezése hagyomány óvodánkban és nagyon szeretnénk a jövıben is minden évben megszervezni a gyermekek örömére. 1992-ben hoztuk létre a szülık kezdeményezésére az Óvodásokért Alapítványt azzal a céllal, hogy az oda befolyt pénzzel a gyermekek életét gazdagítsuk. Biztosítsunk számukra olyan programokat, melyeket a család vagy az óvoda önerıbıl nem tud megvalósítani. Eddig sikerült a célnak megfelelni. Az Alapítvány támogatta az erdei tábort, a családoknak szervezett különféle programokat, támogatott rászoruló gyerekeket és az óvoda dolgozóit is. Az Alapítvány bevétele a szülık által befizetése, szponzorok támogatása, az 1% adó, és a pályázatokból befolyt pénz.
Hétszínvirág
Oroszlány Város Óvodái Helyi nevelési program
Érvényességi nyilatkozat Legitimációs záradék
Érvényességi nyilatkozat A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: – hálózatbıvítés, leépítés – szervezeti átalakítás – ha a nevelıtestület más program bevezetésérıl dönt – ha egyéb érdekegyeztetı fórum módosítást javasol Elıírás a programmódosítás elıterjesztésére: – írásbeli elıterjesztés az óvoda vezetıtestületének – részletes szóbeli elıterjesztés névelıtestületi értekezleten
Legitimációs záradék Véleményezte: Wölfling Zsuzsa
2004. május
Egyetértését nyilvánította: Oroszlány Város Óvodái Szülıi munkaközössége Kisebbségi Önkormányzat
2004. május
Elfogadta: Oroszlányi Város Óvodai Nevelıtestülete
2004. május 6.
Jóváhagyta: Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselıtestülete
2004. június 30.
Tájékoztatásul hivatalosan megkapják: Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselıtestülete Országos Közoktatási Szakértı Nevelıtestület Szülıi képviseletek Nyilvánosságra hozatal módja: A nevelıtestületi és szülıi értekezleteken való rövid programismertetés után minden csoportban hozzáférhetı a szülık és a pedagógusok számára.
Függelék