OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010

Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 1. 1. 1. 1. 3.

BEVEZETÉS Az intézkedési terv jogi alapja Az intézkedési terv célja és hatálya

2. HELYZETELEMZÉS 2. 1. A város területi, földrajzi, gazdasági jellemzői 2. 1. 1. Területi és földrajzi adottságok 2. 1. 2. Gazdasági mutatók, a gazdasági fejlődés várható tendenciái 2. 1. 3. A munkaerőpiac 2. 2. Népességi és demográfiai jellemzők 2. 2. 1. A népesség számának alakulása 2. 2. 2. A születésszám alakulása 2. 3. Nemzetiségek és etnikumok 2. 4. A közoktatás szerkezetének változása az elmúlt évtizedben 2. 4. 1. Intézményeknél történt változás 2. 4. 2. A jelenleg működő intézmények száma, megoszlása 2. 5. Önkormányzat feladat-ellátási kötelezettsége 2. 5. 1. A kötelező feladatokat ellátó intézmények 2. 5. 1. 1. Óvodai nevelést ellátó intézmény 2. 5. 1. 2. Általános iskolai oktatást ellátó intézmények 2. 6. Az önkormányzat önként vállalt feladatai 2. 6. 1. Az önként vállalt feladatot ellátó intézmények köre 2. 6. 1. 1. Középiskolai oktatás: ezen belül gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai oktatás 2. 6. 1. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai ellátása 2. 6. 1. 3. Kollégiumi ellátás 2. 6. 1. 4. Pedagógiai szakszolgáltatás 2. 6. 1. 5. Alapfokú művészeti oktatás 2.7. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 3.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSSAL KAPCSOLATOS ÁTFOGÓ STRATÉGIAI CÉLJA

4. OROSZLÁNY VÁROS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIT ÉRINTŐ CÉLOK ÉS FELADATOK 4. 1. Az óvodai ellátás helyzete 4. 2. Az általános iskolai oktatás helyzete 4. 3. A középfokú oktatás helyzete 4. 4. A gyógypedagógiai oktatás helyzete 4. 5. A kollégiumi ellátás helyzete 4. 6. A pedagógiai szakszolgáltatás helyzete 4. 7. Az alapfokú művészeti oktatás helyzete 5. 5. 1. 5. 2.

A FELADATELLÁTÁS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI A feladatellátás személyi feltételrendszere A feladatellátás tárgyi feltételrendszere

6. 6. 1. 6. 2.

ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS Ellenőrzés Értékelés

2

1. BEVEZETÉS 1. 1. Az intézkedési terv jogi alapja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (4) bekezdése értelmében: „A helyi önkormányzat – ha legalább kettő közoktatási intézményt tart fenn önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen, köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntéselőkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet készíteni.” A Közoktatási törvény 2 évente kötelezően előírja a felülvizsgálatot és a szükséges módosítást, melyhez ki kell kérni a jogszabályban meghatározott érdekeltek véleményét. A Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság javaslatát figyelembe véve a képviselő-testület dönt az intézkedési terv módosításáról. 1. 2. A terv célja és hatálya Az intézkedési terv célja a közoktatási törvényben előírt kötelezettség teljesítése. Az önkormányzati intézkedési tervnek összhangban kell lennie a megyei fejlesztési tervvel, szakképzési tervvel, valamint tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatait milyen módon látja el, a gyermek, a tanuló hol, milyen nevelésben, oktatásban, szolgáltatásban részesülhet. Az intézkedési terv hatálya Oroszlány Város Önkormányzata által fenntartott, illetve Komárom-Esztergom Megye Önkormányzatával közös fenntartásban üzemeltetett Oroszlány város közigazgatási területén működő nevelési-oktatási intézményekre terjed ki. A 2001. január 1-jével hatályba lépett intézkedési terv 2001-2005. évre írta elő a feladatokat. Az ezen időszakra épülő, a változásokat magában foglaló módosított feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv 2006. január 1-jei hatállyal 2006-2010. évre határozza meg – figyelembe véve a gyermeklétszám alakulását és a rendelkezésre álló lehetőségeket – a működtetéssel, a fejlesztéssel, átszervezéssel kapcsolatos elképzeléseket, feladatokat. 2. HELYZETELEMZÉS 2. 1.

A város területi, földrajzi, gazdasági jellemzői

2. 1. 1. Területi és földrajzi adottságok Oroszlány Komárom-Esztergom megyében található 19.953 fős lakosú város, regionálisan a Közép-Dunántúlhoz tartozik. Tatabányától, a megyeszékhelytől 15 km távolságra van. Közigazgatási területe az évszázadok során változott, jelenleg 76 km2. A város az elmúlt negyedszázad folyamán fokozatosan vált a megye legkisebb területű (199 km2), - 6 települést magába foglaló - kistérségi központjává. A népességkoncentráció a második a megyében, az 5 község - Bokod, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Szákszend - mindegyike 1.000 főnél nagyobb lélekszámú. Urbanizálódó térség, melynek társközpontjai: Tatabánya, Tata és Oroszlány. A három város és vonzáskörzeteik között egyre szorosabb a munkahelyi, az ellátási és a szolgáltatási (oktatás, egészségügy) kapcsolat. Ez adódik egyrészt a földrajzi közelségből, másrészt az évtizedekkel ezelőtt központilag és megyeileg kialakított kapcsolatból. Oroszlány a Vértes-hegység északnyugati lábánál fekszik, a Vértesalja egyik központja. Közigazgatási területének több mint fele természetvédelmi terület, erdő (Vértes Tájvédelmi Körzet). A térségi kapcsolódása közúton és vasúton a déli irány kivételével jónak mondható. Az M1-es autópálya és a 100-as főút gyors eljutást biztosít Budapest, illetve Győr és Ausztria felé. Szlovákia a megyével határos, így a komáromi és az esztergomi hídon keresztül rövid úton elérhető. A távolsági autóbusz járatok közül számos érinti a várost. Oroszlány számára a kistérségi központi szerep erősítése, a falvaknak pedig a szolgáltatások elérésére irányuló igénye egy szervezettebb buszközlekedéssel elérhetőbbé válna. A villamosított 17 km-es vasúti szárnyvonal - tatabányai csatlakozással - kapcsolódik a Budapest-Bécs vasútvonalhoz. Az utóbbi évtizedben csökkent a személyszállítás és a teherszállítás forgalma. A közép-dunántúli régió két megyéje felé (Fejér és Veszprém megye) nincs közvetlen vasúti összeköttetés és a közutak állapota sem megfelelő. 2. 1. 2. Gazdasági mutatók, a gazdasági fejlődésnek várható tendenciái Oroszlány bányászatának köszönhetően a korábbi évtizedek erősen fejlődő ipari városává vált, melynek következtében a lakosság száma az elmúlt évtizedekig folyamatosan növekedett.

3

A várossá válás folyamatában a közigazgatási, kulturális intézmények létrejötte, az infrastruktúra kialakulása is a szénbányászattal volt összefüggésben. Az ország gazdasági életében 1990-ben és az azt követő években kialakult kedvezőtlen helyzet a város fejlődését is messzemenően behatárolta. A korábbi tíz bányából napjainkban egy működik. Komárom- Esztergom megye az ország egyik legiparosodottabb térségei közé tartozik. A rendszerváltás időszakában ezért súlyosan érintette a gazdasági válság, még ha kistérségenként eltérő mértékben is. 1997-ben Oroszlány a megyében elsőként alakította ki ipari parkját pályázat útján. Környezetet nem szennyező kis- és középvállalkozások települtek le, összesen közel 50. 000 m2-es területen épült új csarnok. Jelenleg 2000 főnek biztosítanak munkát. A ma még működő bánya és a szénkészletét felhasználó erőmű előreláthatólag 2010ig üzemel és foglalkoztat megközelítőleg 2350 embert. Az elmúlt időszak eredményei egyértelműen igazolták, hogy a városnak egyedül kell megvívnia harcát a fennmaradásért. A település hosszú távú fejlesztési programja meghatározza a továbblépés lehetséges irányait. A program alapgondolata a város jellegének a megváltoztatása. Egyik alapvető célja Oroszlány városi rangjának erősítése, kistérségi központtá fejlesztése. Ennek érdekében feltétlenül szükség van a megfelelő intézményhálózat működtetésére. Másik alapvető feltétel: a város ipari szerkezetének az átalakítása. A kivonuló bányászat helyett a hosszabb távon megtelepedő helyi ipar lehet a jövő kulcsa. Az idegenforgalom szempontjából Oroszlány adottságai megfelelőek ahhoz, hogy be tudjon kapcsolódni a turizmus nagy körforgalmába, hiszen Majk a helyi pihenési lehetőségen túl országos, sőt európai szintű idegenforgalmi és kulturális központtá válhat. 2. 1. 3. A munkaerőpiac A kedvező földrajzi helyzetnek és a jó ipari infrastruktúra alapnak köszönhetően a kényszerítő gazdasági átalakulás talán nem rázta meg annyira a várost, mint a hasonló jellegű bányászvárosokat. Ennek ellenére országos átlag fölött alakult a munkanélküliek aránya. A közel egy évtizedig 10 % fölötti arányt az új munkahelyek csökkentették (5,3 %) és az országos átlaghoz közelítették. (2. sz. melléklet) A munkanélküliek körében az iskolai végzettséggel nem rendelkező szakképzetlenek aránya évek óta 34-36 % között van, ugyanennyi a csak szakiskolával rendelkezőké is. A szakközépiskolát végzettek 15%-a, a csak gimnáziumi érettségivel rendelkezők 10%-a, a diplomások 5%-a álláskereső. A szakképzettek körében a magasabb végzettségűek munkanélküli aránya kisebb, mint az alacsonyabb végzettségűeké. A munkaerőpiac előnyben részesíti a szakképesítés mellett érettségivel is rendelkezőket. Ugyanakkor abból a sajátságos helyzetből adódóan, hogy a városban mindig is kevés volt a diplomások száma (az elmúlt években az 1000 főt alig haladta meg), őket kevésbé érintette a munkanélküliség. A felsőfokú végzettségűek néhány hónapon belül álláshoz jutnak. Jelenleg az új munkahelyek létrejöttével a betelepülők között egyre több a diplomás szakember. A munkanélküliek elhelyezkedését a munkaügyi központ több programmal is segíti (szakképzés, átképzés, felnőttoktatás, állásbörze). Az 1950-es években 2-3-szor annyi férfi jött a városba (bányászat, építkezések, erőmű), mint nő. Ez az arány napjainkra kiegyenlítődött, illetve a nők irányában emelkedett. Éppen a foglalkozásszerkezetből adódott, hogy a férfiakat a munkahelyi elbocsátás és ezáltal a munkanélküliség jobban érintette és fogja is érinteni a következő időszakokban is. Napjainkra a megváltozott munkahelyi lehetőségek és a foglalkozási szektorok közötti átáramlási tendencia a városban is megváltoztatta a foglalkoztatási struktúrát. Az aktív keresők fele az iparban, 40-45 %-a a szolgáltatásban és 3-4 %-a a mezőgazdaság- és erdőgazdálkodásban talált munkát. Jelentősen csökkent az iparban, illetve nőtt a szolgáltatás különböző területén foglalkoztatottak aránya. (Az 1960-as években a foglalkoztatottak 74%-a bányász, 9%-a erőműi alkalmazott, 4%-a építőipari munkás, a mezőgazdaságban 3%-uk dolgozott és 10%-uk egyéb területen talált munkát.) 2006-ban az aktív keresőképes munkaerő száma a városban kb. 12 ezer fő, akiknek a többsége a városban megtalálja munkalehetőségét, egynegyedük azonban még most is a környező városokba jár dolgozni (Tatabánya, Tata, Mór). 2. 2.

Népességi és demográfiai jellemzők

2. 2. 1. A népesség számának alakulása Oroszlány lakosságszáma alapján közepes városnak tekinthető.

4

1990 1997 1998 Év Lakosság/ fő 21053 21349 20873 *Statisztikailag nem lezárt adat.

1999 20818

2000 20746

2001 20650

2002 20873

2003 20749

2004 20323

2005 20080

2006 19969

2007* 19953

A város népességének növekedése az 1990-es évek második felére megállt. 1997-2002 között nem számottevően (1-3 %), de folyamatosan csökkent, illetve stagnált. 2002-2005. között a tendencia felgyorsult (4 %), majd az elmúlt két évben mérséklődött a fogyás (0,6 %). Egy évtized alatt 1396 fővel, összesen 6,5 %-kal lett kevesebb Oroszlány lakosságszáma. Ez több okra vezethető vissza, egyrészt csökken a születések száma, ami országos helyzet is, másrészt a bányabezárások miatt elköltöztek családok, valamint a fiatalabb korosztály más városokba ment tanulni és szakma, diplomaszerzés után nem jött vissza. Napjainkra ez utóbbi tendenciák már kevésbé jellemzőek, az új üzemek létrejöttével ismételt beköltözés indult meg az alföldi térségekből, illetve Erdélyből és egyre többen térnek vissza tanulmányaik befejeztével. A változások sem tudják azonban a demográfiai okokra visszavezethető csökkenést ellensúlyozni (1. sz. melléklet). Egy évtized alatt a tanköteles korú gyermekek száma 1683 fővel (30,5 %) csökkent. Ennek következményei már az óvodák mellett az általános iskoláknál is jelentkeztek, jelentkeznek. Az aktív keresőképes korú lakosság száma évek óta 12 ezer fő körül van, a nyugdíjas korosztályé viszont ugyanebben az időszakban 8,7 %-kal nőtt. Ennek ellenére Oroszlány még nem tartozik az elöregedő városok közé. A 18 éven aluliak aránya a lakosságon belül 19,2 %, míg a nyugdíjasoké 18,9 % (3. sz. melléklet). A fél évszázados időszak alatt jelentkező fiatalabb korösszetétel következménye még napjainkig kihat. Az adatok változásai azt mutatják, hogy a két korcsoport száma várhatóan néhány éven belül kiegyenlítődik. A főbb demográfiai mutatószámok (születési, halálozási szám) az országosnál jelenleg még kedvezőbbek. Ha azonban az előbbiekben említett tendencia növekszik, ez először az eltartó lakosság számának csökkenéséhez vezethet, majd a város öregedését jelentheti, ami a jelenlegi intézményrendszer (oktatási, szociális, egészségügyi egyaránt) átszervezésével kell, hogy járjon. 2. 2. 2. A születésszám alakulása 1964-től 2006-ig a születésszám alakulását a 4. sz. melléklet tartalmazza. Az iskolarendszer tervezése szempontjából alapvető fontosságú a grafikon tartalma. Látható, hogy a ’70-es évek demográfiai csúcsa után 1980-tól 1990-ig – az 1987-es évet kivéve – 280-300 között volt a születések száma. 1990-től egy mérsékeltebb, 1995-től egy radikálisabb csökkenés tapasztalható. 1997 óta - egy év kivételével - a születések száma nem éri el évente a 200 főt (4. sz. melléklet). 2. 3. Nemzetiségiek és etnikumok A település múltja az őskorba nyúlik vissza. Az egykori jobbágyfalu neve a századok során többször felbukkant. A különböző betelepítések eredményeként német és szlovák ajkúak éltek a környéken. A Vértes településeire jellemző etnikai sokszínűségből a város még ma is őrzi szlovák eredetét. Az oroszlányi bányászok életformájára hatással voltak a környékbeli német nemzetiségűek, valamint az ország különböző tájairól ideköltözők éppúgy, mint az Erdélyből áttelepült, majd Brennbergbányáról idetelepített bányászok. A legújabb kori történelem – az országon belüli migrációs folyamatok következtében – tovább formálta a település nemzetiségi és etnikai összetételét. Városunkban otthonra talált a magyarországi cigányság egy része. Ennek következtében magas a roma lakosság aránya. Az 1993. évi LXXVII. törvény nemzeti és etnikai kisebbségek jogait szabályozta. Ennek eredményeként 1995ben városunkban megalakult a szlovák kisebbségi önkormányzat, mely feladatának tekinti a kisebbség nyelvének az ápolását, hagyományainak megőrzését, tárgyi és szellemi kultúrájának gyarapítását, a kisebbségi érdekek hatékonyabb érvényesítését, egyéni és közösségi önazonosságuk megőrzését. Érdekeik érvényesítése érdekében 1998-ban megalakult a cigány kisebbségi önkormányzat is. Városunkban iskolai rendszerben nincs szlovák nyelvoktatás. Oroszlány Város Óvodáiban a cigány hagyományok felelevenítésére, ápolására programot dolgoztak ki. A Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és Kollégium a roma gyermekek esélyegyenlőségét a cigány kisebbségi oktatás keretében igyekszik biztosítani. Ezen belül a cigány népismeret és a roma nyelv beépül az iskola helyi tantervébe is.

5

2. 4.

A közoktatás szerkezetének változása az elmúlt évtizedben

2. 4. 1. Intézményeknél történt változás 1998-tól – 2000-ig Oroszlány Város Önkormányzata – a hét óvoda összevonásával – szervezetileg egy óvodát működtetett hét épületben. 2000-ben a Kossuth Óvoda, 2003-ban a 6. sz. Óvoda telephelye megszűnt. 2004-ben kivált a Petőfi Óvoda és Gyermek Kuckó Alapítványi Óvoda néven nem önkormányzati fenntartású intézményként működik tovább, mellyel önkormányzatunk közoktatási megállapodást kötött. 2004. szeptember 1-jétől Oroszlány Város Óvodái egy óvodaként (1 székhellyel és három telephellyel) fogadja az óvodáskorú gyermekeket. 1999-ig a helyi önkormányzat négy általános iskolát tartott fent. Ezek igazodva a város szerkezetéhez szétszórva épültek. Az általános iskolákban az 1992-es évekhez viszonyítva 1997-ben a tanulólétszám-csökkenés 11,5 %-os volt. Az általános iskolás tanulókat három intézményben is el lehetett helyezni, így 1999. szeptember 1-jétől az önkormányzat egy általános iskolát – Gárdonyi Géza Általános Iskola – megszüntetett. A demográfiai mutatókból kitűnik, hogy ez a tendencia tovább folytatódott, ezért 2005. szeptember 1-jétől összevonásra került a József Attila Általános Iskola és az Arany János Általános Iskola. Kifutásos rendszerben várhatólag 2008. szeptemberéig az Arany épülete teljesen felszabadul. A 2005/2006-os tanévtől normál általános iskolai képzés a József Attila Általános Iskolában és a Ságvári Endre Általános Iskolában történik. 1992-től a Benedek Elek Általános Iskola és Előkészítő Speciális Szakiskolát Oroszlány Város Önkormányzata Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal közös fenntartásban működteti. Ugyanebben a tanévben megszűnt a Dolgozók Általános Iskolája, mint önálló intézmény. Ezt követően rövid ideig a felnőttek alapfokú oktatása az Eötvös Loránd Műszaki Középiskolában folyt tovább. A Benedek Elek Általános Iskola és Előkészítő Speciális Szakiskola szerkezetében is változás történt, 10 évfolyamos intézmény lett. Alapfokú oktatatás az 1-8. évfolyamon, előkészítő speciális szakiskolai oktatás a 9-10. évfolyamon történik. 1994-ben Oroszlány Város Középfokú Kollégiuma elnevezéssel önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt alapított az önkormányzat. 1999-ben az intézmény tevékenységét az általános iskolai szolgáltatással bővítette. 2004. július 1-jével önkormányzatunk a megyei önkormányzattal társulási megállapodást kötött a középiskolás tanulók kollégiumi ellátására. A kollégium önálló működtetése az alacsony gyermeklétszám miatt nem volt célszerű. A kollégiumban hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek is elhelyezést nyernek. Figyelembe véve a lehetőségeket önkormányzati döntés alapján 2005. szeptember 1-jétől a Móra Ferenc Kollégium a Benedek Elek Általános Iskola és Speciális Szakiskola tagintézményeként működik tovább. Legjelentősebb szerkezeti változás a két középfokú intézményben volt. Ezek egyaránt érintették az intézményi funkciókat és a művelődési feltételeket. Az Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskolában (2006. augusztus 31-ig Eötvös Loránd Műszaki Középiskola) a hagyományos szakmunkásképzés megszűnt, kialakították az intézményben a szakiskolai és a szakközépiskolai képzés feltételeit. Szinte évenként új és új szakképzési programmal léptek elő. Új utakat és lehetőségeket keresve a 2005/2006-os tanévtől intézményi tagja lett a Bánki Donát TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központok) Kht-nak. A Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola az évek során többcélú intézménnyé alakult át. 1993-ban a hatosztályos, 2004-ben a 0. évfolyamos képzést indították. A ’90-évektől az érettségire épülő szakképzést kezdték el évről-évre bővülő formákkal. A 2006-os tanítási évtől bevezetésre került a 8 osztályos képzés, felváltva a 6 osztályost, mely a 2007/2008-as tanévtől kifutásos rendszerben működik. Alapfokú művészeti oktatás évtizedek óta folyik városunkban. 1994. szeptemberében a zeneiskola a pusztavámi kihelyezett tagozattal bővült. A Bakfark Bálint Művészeti Iskolának 2006. szeptemberétől az új nevén a Bakfark Bálint Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek 1999-ig a Gárdonyi Géza Általános Iskola épülete adott helyet, majd öt éven keresztül több intézményben szétszórva működött. 2004-ben került végleges helyére az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola oldalszárnyába. Ezzel a zeneoktatás helyzete megnyugtatóan rendeződött. Az évek során a korábbi zeneiskola a szolgáltatások bővítésével művészeti iskolává alakult át. A képzőművészeti és színjátszás foglalkozásokat az általános iskolákban tartják. A táncoktatás jelenleg a József Attila Általános Iskola és a Móra Ferenc Kollégium épületében, szűkös körülmények között folyik. Az intézmény 2007. augusztus 1-től a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal közös fenntartásba került. A 2007. évi minősítési eljárás során az iskola kiváló minősítést kapott. 1997-ben az önkormányzat a két pedagógiai szolgáltatást – a nevelési tanácsadást és a logopédiát – összevonta és létrehozta a Pedagógiai Szakszolgálatot, melyet a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal társulás formájában működtet. Kezdetben Bokod, Dad, Kecskéd, Kömlőd, és Szákszend községekben látta el az

6

intézmény a szakszolgálati feladatot, később a társuláshoz több település is csatlakozott. Jelenleg Oroszlányban és 7 községben végzi tevékenységét. 2. 4. 2. A jelenleg működő intézmények száma, megoszlása Oroszlány önálló nevelési, oktatási intézményei (egy alapítványi óvoda kivételével) városi önkormányzati, illetve Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal közös fenntartásban működnek. A város fenntartásában üzemel egy óvoda, két általános iskola és két középfokú intézmény. A megyei önkormányzattal közös fenntartásban működik a gyógypedagógiai nevelési oktatási intézményünk egy kollégiumi tagintézménnyel, a pedagógiai szakszolgáltatást nyújtó intézményünk, valamint egy művészeti iskola (5. sz. melléklet). 2. 5. Önkormányzat feladat-ellátási kötelezettsége A települési önkormányzatok feladatát és hatáskörét a helyi önkormányzatokról szóló törvény határozza meg, mely szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások szervezése és ezek feltételeinek biztosítása. Az önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről és az általános iskolai oktatásról. Ez a kötelezettség magában foglalja a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek, tanulók ellátását is. A feladatellátás kötelezettsége azt jelenti, hogy biztosítani kell a nevelés, oktatás feltételeit intézmények létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel, vagy más fenntartókkal kötött megállapodás alapján. A közoktatásról szóló törvény rögzítette a szabad iskolaalapítást. 1990-től a fenntartói többarcúság is megjelent, az önkormányzatokon kívül más jogi személyek, szervezetek és magánszemélyek is alapíthatnak iskolát. Városunkban eddig egy alapítványi működtetési igény jelentkezett, így az alapfokú intézmények fenntartója elsődlegesen továbbra is az önkormányzat maradt. A közoktatási ellátási kötelezettségünket egy (egy székhelyen és három telephelyen működő óvoda) és két önálló általános iskola fenntartásával teljesítjük. 2. 5. 1. A kötelező feladatokat ellátó intézmények 2. 5. 1. 1. Óvodai nevelést ellátó intézmények: Oroszlányban két óvoda működik: · Oroszlány Város Óvodái · Gyermek Kuckó Alapítványi Óvoda Óvodai nevelés keretében ellátandó alaptevékenység: - a gyermekek napközbeni ellátása, - az iskolai élethez szükséges fejlettségi szint elérése, személyiségfejlesztés, - sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, - gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás, - nemzeti, etnikai kisebbség óvodáskorú gyermekek társadalmi beilleszkedését segítő foglalkoztatás, A két intézmény maximális létszámát, óvodai csoportját, valamint nevelési helységeinek számát az alábbi táblázat mutatja: Maximális létszám Oroszlány Város Óvodái Sz.: Brunszvik Óvoda T.: Táncsics Óvoda Malomsori Óvoda Borbálai Óvoda Gyermek Kuckó Alapítványi Óvoda

565

Jelenlegi létszám 513 (208) (140) (88) (77)

Csoportok száma 22 (9) (6) (4) (3)

Nevelési helységek száma

66

3

3

74

2. 5. 1. 2. Általános iskolai oktatást ellátó intézmények Oroszlányban két általános iskola működik: · József Attila Általános Iskola · Ságvári Endre Általános Iskola

7

22

Az általános iskola keretében ellátandó alaptevékenység: - az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás, - a tanulók alapműveltségi vizsgára, továbbá érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelő középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalmi beilleszkedésre 8 évfolyamon történő felkészítése, - a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása, - a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás, - a különleges helyzetben lévő tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók oktatása, fejlesztő-, felzárkóztató oktatás, képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, - az 1-4 évfolyamon tanulók napközis ellátása, - az 5-8. évfolyam tanulószoba biztosítása, - továbbá iskolaotthonos oktatás a József Attila Általános Iskola 1-4. évfolyamán. A két intézmény maximális tanulólétszámát, tanulócsoportjainak, valamint oktatási helységeinek számát az alábbi táblázat mutatja:

József Attila Általános Iskola (2 épületben együttesen) Ságvári Endre Általános Iskola

Maximális tanulólétszám

Jelenlegi tanulólétszám

Tanulócsoport száma

Oktatási helyiségek száma

878 fő

744 fő

31

37

784fő

688 fő

29

35

2. 6. Az önkormányzat önként vállalt feladatai A közoktatási törvény előírja, hogy a megyei önkormányzatok kötelesek a térségre kiterjedő közoktatási szolgáltatói feladatokat ellátni. Ugyanakkor a törvény lehetőséget nyújt a helyi önkormányzatoknak arra, hogy maguk döntsék el, hogy a település hatókörén kívül eső feladatok közül melyiket kívánja ellátni. Ilyen ellátás a közoktatási törvény szerint: - a középiskolai és szakiskolai ellátás, - a kollégiumi ellátás, - a felnőttoktatás, - az alapfokú művészetoktatás, - a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelés-oktatás. Az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint a települési önkormányzatokat külön törvény kötelezi arra, hogy körzeti feladatellátásról gondoskodjanak. Ez a települések nagyságától függően, eltérő módon állapítható meg. Önkormányzatunk a közoktatás fent felsorolt ellátási területeit önként átvállalta, illetve három feladat esetében a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal közösen. 2. 6. 1. Az önként vállalt feladatot ellátó intézmények köre 2. 6. 1. 1. Középiskolai oktatás: ezen belül gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai oktatás Oroszlányban két középiskola működik: · Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola · Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskola A Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskolában az ellátandó alaptevékenység: - az 5-12. és a 9-12. gimnáziumi évfolyamon általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás, - a 9-14. szakképzési évfolyamon érettségi és szakmai, valamint 13-14. évfolyamon középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében a szakmai vizsgára felkészítés (iskolarendszeren belüli és iskolarendszeren kívüli képzési és vizsgáztatási formában), - az idegen nyelvi képzést előkészítő 9. évfolyam szervezése, - a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, - a gyógypedagógiai, konduktív, pedagógiai ellátás, - a felnőttoktatás.

8

Az Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskolában az ellátandó alaptevékenység: - a 9-12. évfolyamon szakiskolai oktatás keretében szakmák oktatása és a szakmai vizsgák lebonyolítása, - a 9-14. évfolyamon szakközépiskolai oktatás keretében érettségi és szakmai, valamint technikus-képesítő vizsgák lebonyolítása, - felzárkóztató oktatás, - az iskolarendszeren kívüli szakképzés és szakmai továbbképzés, - a felnőttoktatás, átképző tanfolyamok szervezése. Maximális tanulólétszám Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskola

665 fő 435 fő

Jelenlegi tanulólétszám nappali: 604 fő esti: 87 fő levelező: 33 fő nappali: 335 fő esti: 60 fő

Tanulócsoport száma/ nappali

Oktatási helységek száma

23

26

15

28

2. 6. 1. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai ellátása A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal közös fenntartásban üzemeltetett Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és Kollégiumában folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai nevelése, oktatása. Az intézményben az ellátandó alaptevékenység: - az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek általános iskolai és szakiskolai oktatása, nevelése 1-10. évfolyamon, - az értelmileg akadályozott gyermekek általános iskolai oktatása, nevelése, - gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás, logopédiai kezelés, - nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás, - alapfokú felnőttképzés. 2. 6. 1. 3. Kollégiumi ellátás A Móra Ferenc Kollégium a Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és Kollégiumának tagintézményeként fogadja és integráltan ellátja: - azokat az általános és középiskolai tanulókat, akiknek tanulmányaik folytatásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük; akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani, - sajátos nevelési igényű gyermekeket.

Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és K. Móra Ferenc Kollégium (tagintézmény)

Maximális tanulólétszám

Jelenlegi tanulólétszám

Tanulócsoport száma

Tantermek száma (tanulószoba sz.)

120 fő

108 fő

9

11

77 fő

55 fő

2

2

2. 6. 1. 4. Pedagógiai szakszolgáltatás A megyével közös fenntartásban működtetjük a Pedagógiai Szakszolgálatot is, ahol a következő szakszolgáltatásokkal segítik a városban működő közoktatási intézményeket: - nevelési tanácsadás, ezen belül a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, rehabilitációs célú foglalkoztatása, - logopédiai szolgáltatás, ennek keretében a beszédhibák és a nyelvi-, kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és javítása, - a korai fejlesztés, a fejlesztés és gondozás keretében biztosított szolgáltatás, - utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése, - ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását.

9

A Pedagógiai Szakszolgálatnál különféle szakellátásban részesülő gyermekek száma: a 2006/2007-es tanévben 798 fő volt. A korai fejlesztésre és a súlyos és halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztő felkészítésére kijelölt intézmény a Bölcsődei Szolgálat. A 2006-ban létrehozott többcélú kistérségi társulás keretében a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül biztosított a gyógytestnevelési és a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás. 2. 6. 1. 5. Alapfokú művészeti oktatás A Bakfark Bálint Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2004-ben költözött végleges helyére. Az intézményben az ellátandó alaptevékenység: - a növendékek az előképző (1-2.), az alapfok (1-6.) és a továbbképző (7-10.) évfolyamain fejleszthetik készségeiket az alapfokú művészeti oktatás különböző területein, - az alapfokú művészeti oktatás területei: a zene, a tánc, a színművészeti, a képzőművészeti, az iparművészeti és a média ágak.

Bakfark Bálint Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Maximális tanulólétszám

Jelenlegi tanulólétszám

Tanulócsoport száma

Oktatási helyiségek száma

660 fő

304 fő

19

24

2.7. Gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A közoktatási törvény 85. § (4) bekezdése alapján elkészült a „Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés” és ennek alapján a „Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program”, mely az intézkedési terv részét képezi. A dokumentumot a képviselő-testület a 153/2007. (XII.11.) Kt. sz. határozatával fogadta el. A program az alábbi területeken fogalmaz meg kiemelt feladatokat: - Az egyenlő bánásmód követelményének (diszkriminációmentesség) és a szegregációmentességnek az azonos intézménytípusok között és intézményeken belül a csoportok között érvényesülnie kell. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása, oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Valamennyi közoktatási intézmény e dokumentum alapján készíti el saját „Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Programját.” 3. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK A KÖZOKTATÁSSAL KAPCSOLATOS ÁTFOGÓ STRATÉGIAI CÉLJA Az Oktatási és Kultúrális Minisztérium az elmúlt években többször módosította a közoktatási törvényt. 2004-ben elkészítette a középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiáját, amely a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrásfejlesztési területéhez kapcsolódva, az Európai Unió elvárásait is figyelembe véve, alapul szolgál a helyi céloknak, feladatoknak. A közoktatási stratégiából átemelt alapvető célokat, s a hozzájuk rendelt további feladatok megvalósulását a megyei fejlesztési terv – a helyi önkormányzatok tekintetében – differenciáltan kezeli. Egyértelműen rögzíti valamennyi fenntartó közoktatási feladatellátási felelősségét, annak érdekében, hogy a célok megvalósulhassanak. A magyar közoktatás stratégiájában megfogalmazottakat és a megyei közoktatásunk fejlesztésének célkitűzéseit egybevetve városunk oktatáspolitikai elképzeléseit a következőkben összegezhetjük: Ø Az élethosszig tartó tanulás megalapozása Az élethosszig tartó tanulás az ember teljes életén át folyamatosan történik kezdve az iskola előtti neveléstől, a tankötelezettség időtartamán át, a felnőtt tovább -és átképzésig. A tanítás-tanulás folyamatában a nevelésioktatási célok időnkénti újragondolása, az ezeket rögzítő tartalmi szabályozó dokumentumok felülvizsgálata elengedhetlen, hiszen a jogszabályok, a gazdasági és társadalmi elvárások változnak. A célok kijelölése során kellő hangsúlyt kell kapnia a tanulási technikáknak (tudatos és rutinszerű tanulás), az intelligens tanulásnak (összefüggések megértése, problémamegoldó képesség), az alkalmazó tudásnak (a változások megértésének képessége). Városunkban nem csak középtávon, hanem hosszútávon is meg kell keresni azokat az intézményi és egyéb lehetőségeket, amelyekkel biztosítani lehet a lakosság különböző korosztályainak tanulási szándékát.

10

Ø Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése Napjaink egyik legfontosabb célkitűzése az egyes oktatási intézmények közötti különbségek enyhítése, az egyének társadalmi-gazdasági vagy etnikai hátteréből adódó hátrányok mérséklése. Városunk közoktatási intézményeiben jelentős a hátrányos helyzetű, valamint roma gyermekek száma. Célunk a szegregált oktatás helyett az integrált oktatás megvalósítása (ennek megfelelő körzethatárok kialakítása és módosítása), az iskolai kudarc és a lemorzsolódás elleni hatékonyabb eszközök elterjesztése, az eltérő ütemű előrehaladás és felzárkóztatás intézményi lehetőségeinek a bővítése (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, iskolapszichológus alkalmazása). Ø Az oktatás minőségének fejlesztése Az átfogó minőségértékelési rendszer magában foglalja a helyi-települési és intézményi szintű értékelést. Célunk, hogy az országos mérési és értékelési rendszer mellett továbbfejlesszük a helyi intézményi átfogó külső és belső önértékelési rendszert mind a tanulók, mind a pedagógusok tekintetében. Ø A pedagógus szakma fejlődésének támogatása A pedagógus szakma fejlesztését olyan szakmai koncepcióra kell építeni, amely figyelembe veszi a mai társadalom és gazdaság igényeit, az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó új követelményeket, azokat a szakmai kihívásokat, amelyekkel a mai iskolák szembesülnek. Ehhez kell igazítani a továbbképzést, a szakvizsgákat és a további felsőfokú tanulmányokat. A minőségi munka egyik alapvető feltétele a szakmai színvonal erősítése. Helyi szinten fel kell mérni és támogatni kell azokat a továbbtanulási, képzési lehetőségeket, amelyek a korszerű tanítási technológiák elsajátítását, a nyelvi, a számítástechnikai ismeretek továbbfejlesztését segítik. Fontos a megszerzett szakmai ismeret fokozatos fejlesztése, szinten tartása, az egyetemeken beinduló tanügyiigazgatási szakirányú továbbképzésbe történő bekapcsolódás. Biztosítani kell az intézményvezetők számára, hogy az oktatásigazgatási vezetőképzésben részt vegyenek, megszerezzék a szükséges ismereteket. Az önkormányzat oktatással foglalkozó szakmai bizottságában dolgozó képviselőket tájékoztatni kell az oktatást érintő konferenciákon való részvétel lehetőségéről. Ø Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának a fejlesztése Az információs és kommunikációs technológiák használata nélkül napjainkban elképzelhetetlen az egyéni boldogulás, a munkaerő-piaci érvényesülés. Városunkban mind az általános iskolákban, mind a középiskolákban e technológiák személyi és tárgyi feltételei biztosítottak. Intézményeinkben arra kell törekedni, hogy valamennyi tanuló ezen eszközök használatához hozzáférhessen, pedagógusaink megismerhessék a munkájukat segítő programokat, a pályázati lehetőségeket. Fejleszteni és korszerűsíteni kell a közoktatási információs rendszert, ehhez biztosítani kell a pénzügyi fedezetet és a szakmai hátteret. Ø Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása Az intézmények eszköz –és felszerelés állományának korszerűsítése elengedhetetlen feladat. Fokozatosan fel kell számolni az oktatási intézmények felújításában, felszereltségében és eszközellátottságában megmutatkozó hiányosságokat. Ø A közoktatás irányításának és költséghatékonyságának javítása Fontos középtávú stratégiai cél a közoktatás költséghatékonyságának javítása, a finanszírozás és az oktatás eredményességének összekapcsolása. Ennek érdekében fel kell tárni a rossz költséghatékonyság okait. A magyar közoktatás irányítása nagymértékben decentralizált, a felelősség megosztott, ezért a költséghatékonysággal kapcsolatos problémák megoldása egyben szükségessé teszi az oktatásirányítás rendszerének modernizálását is. 4. OROSZLÁNY VÁROS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIT ÉRINTŐ CÉLOK ÉS FELADATOK 4. 1. Az óvodai ellátás helyzete Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Minden gyermek, aki betölti az 5. életévét köteles az óvodai nevelésben részt venni. Ezt megelőzően az intézmény 3 éves kortól - a család igénye szerit, illetve más jogszabályok alapján a gyermek védelme érdekében - ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. 2010. szeptember 1-től minden 3 éves gyermeket fel kell venni, akinél ezt a szülő igényli. Alapvető cél: - az óvodáskorú gyermekek számára a teljes óvodai szolgáltatás nyújtása (délelőtti foglalkoztatás, délutáni napköziotthonos ellátás), - a családias nevelést kiegészítve, a különböző szociális háttérrel rendelkező 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyiségük kibontakoztatásának elősegítése, - minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődni tudjon, testi, szociális, érzelmi és értelmi téren alkalmassá váljon az iskolai életre.

11

Alapvető feladat: - a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve, olyan változatos tevékenység biztosítása, amelynek során eljutnak képességeik optimális határára, - a fejlesztés színtere a játék legyen, melynek során az ismereteket észrevétlenül el tudja sajátítani, - a fejlettség szerinti beiskolázás elősegítése, a vonatkozó jogszabály érvényesítése, - a Pedagógiai Szakszolgálat segítségével a tankötelezettség megkezdése előtt a gyermekek beiskolázás előtti fejlettségi szintjének megállapítása (az eredmények ismeretében még hatékonyabban meghatározhatók a nevelési feladatok, az egyénre szabott fejlesztési tervek), - az óvodás korosztály – minden nevelési év kezdetén történő – létszámának a felülvizsgálata, javaslat a szükséges intézkedésekre, - a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszközeiről, felszereléséről szóló miniszteri rendeletben foglaltak értelmében a szemléltető és egyéb tárgyi eszközellátás bővítése, fejlesztése (23. sz. mellékletben). Az óvodai neveléssel szemben támasztott követelményeket nemcsak a jogszabályok, rendeletek, központilag elfogadott programok határozzák meg, hanem az igénybevevők, tehát a családok részéről jelentkező elvárások is. Ezeket is figyelembe véve dolgozták ki az óvodák a nevelési programjaikat, mely intézményenként és telephelyenként a következő sajátosságokat tartalmazza: ·

Oroszlány Város Óvodái

Brunszvik Teréz Óvoda: „Nyitva van az aranykapu” Nevelési gyakorlatuk alapja a gyermekközpontúság. Az óvoda nyitottságát, sokszínűségét, az óvodai nevelés fontosságát, hatékonyságát hirdetik. Az óvoda alternatív arculatát a nevelőtestületben tevékenykedő óvónők alakítják ki, hiszen a különböző pedagógiai módszerek között szabadon választhatnak. A gyermekek és felnőttek kapcsolatát a „kölcsönös szeretet és tisztelet érzése jellemzi”. A volt 6. sz. Óvoda nevelési gyakorlatának több elemét integrálták programjukba, melyben azt vallják, hogy a jó óvoda sokkal inkább hasonlít egy jól szervezett többgyerekes családi élethez, mint egy szigorúan megtervezett nevelési intézményhez. A három-hét éves gyermeknek arra az időszakra, amíg távol van a családjától, szülőpótlóra és a családi légkör pótlására van szüksége. Borbála-telepi Óvoda: „Környezeti nevelés” Az óvoda arculata: A természet szeretetére, a környezetkultúra alapjainak megismerésére nevelés. Olyan szokásrendszerek, viselkedési formák kialakítása, melyek segítik a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítását. Malomsori Óvoda: „Játékosan, örömmel” Nevelési elvük a szeretet és tolerancia. Egyéni fejlettségüknek megfelelően foglalkoznak a gyerekekkel. Speciális, prevenciós programjukkal felvállalják a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, fejlesztését. Táncsics Mihály Óvoda: „Az egészséges életmódra nevelés” Az óvoda megalakulása óta kiemelt feladatának tekinti az egészséges életmódra nevelést. Céljuk, a helyes életmódminták, életszemlélet, magatartásminták közvetítése, kialakítása. Munkájukban a „Lépésről lépésre” és az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” programok alapértékei dominálnak. Minden óvodában folyik a nagycsoportosok vízhez szoktatása. Néhány napos „Erdei óvodai” foglalkoztatást két óvoda valósít meg minden nevelési év végén. ·

Gyermek Kuckó Alapítványi Óvoda

„Start könnyítő” nevelési gyakorlatuk az iskolai tanulási zavarok kialakulásának prevencióját vállalja fel. Céljuk, hogy a gyermek melegséggel teli környezetben, a mozgásfejlesztésre alapozva, érdekes élményekben és játékokon keresztül gyakorolja különböző képességeit, hogy a hároméves óvodai fejlesztés eredményeként biztosítva legyen számára az esélyegyenlőség, a sikeres iskolai start. Néptánc és a népi hagyományok ápolására is nagy hangsúlyt fektetnek. Az utóbbi években közoktatási intézményeink közül az óvodákat érintették leginkább az intézményi átszervezések. Az óvodák kihasználtságát a 6. sz. melléklet 1-3. sz. ábrája mutatja. A felvett gyermekek száma 1997-ben még 880 fő volt, ez a szám 2007-re lecsökkent 579 főre, ez 34,2 %-os csökkenést jelent az óvodások számában. A 7. sz. melléklet a várható óvodai létszámadatokat rögzíti. A 2005-ös évben tapasztalható emelkedés csak átmeneti volt, 2006-tól újabb csökkenés következett be, mely a születésszám alakulása miatt a következő években is tartani fog, illetve stagnálhat a teljes óvodáztatási kötelezettség miatt. A jelenlegi prognózis alapján a

12

meglévő intézményhálózatra középtávon továbbra is szükség lesz. Nem kell – belátható időn belül – az intézményi struktúrát átalakítani. A megszűnés, intézményi átalakulás, kiválás következtében az elmúlt években a csoportlétszámok folyamatosan ingadoztak, de nem érték el a törvényi maximumot (25 fő/csoport). 2005-ben néhány csoport az óvodán belül átlépte, ehhez OKÉV engedélyt kaptunk. Ennek az volt oka, hogy a szülői igényeket, kéréseket, a tartózkodási helyet is figyelembe kellett venni a csoportok kialakításánál. A jelenlegi 2007/2008-as nevelési évben a 23,3 fős átlag csoportlétszám ismét kedvező. Az utóbbi évek tapasztalata, hogy a szülők egyre inkább igyekeznek gyermekük iskoláztatási kötelezettségének teljesítését a lehető legkésőbbi időpontra kitolni. A fenntartónak el kell érni, hogy az óvodáskorú gyerekek az óvodában legyenek, az iskoláskorúak viszont kerüljenek az általános iskolákba, ezért: - Hatékonyabb egyéni fejlesztéssel biztosítani kell, hogy a hat éves kor betöltésén túl a gyerekek minél nagyobb számban érjék el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. - A szülő kérésére a gyermek csak abban az esetben ne kezdje meg általános iskolai tanulmányait, ha a nevelési tanácsadó - az óvodapedagógusokkal egyetértésben – is javasolja. Az óvodába egyre több olyan kisgyermek kerül, akik hátrányos családi környezetből érkeznek, nem megfelelő szociokultúrával rendelkeznek. Az ő nevelésük, fejlesztésük nehéz feladat elé állítja az óvodapedagógusokat. Sajnos ezek a problémák az iskolás korra fokozatosabban jelentkeznek. Ennek kezeléséhez fontos lenne a megfelelő személyi feltétel biztosítása (fejlesztőpedagógus, pszichológus, gyermekvédelmi felelős). 4. 2. Az általános iskolai oktatás helyzete Minden az oktatási törvény hatálya alá eső gyermek tanköteles. Az 1998/99-es tanévtől az 1. osztályba lépők számára a 18. életév betöltéséig, illetve aki ennél korábban kezdte meg tanulmányait annak még 16 éves koráig tart a tankötelezettség. Általános iskolai keretek között továbbra is csak 16 éves korukig tanulhatnak a gyerekek. Az alapfokú nevelés-oktatás az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig az általános iskolákban folyik. A tanulók kötelező tanórai és tanórán kívüli órákon vesznek részt, melyek során alapszintű műveltségre tesznek szert, ki-ki a saját képességeinek és az alkalmazott pedagógiai módszer hatékonyságának megfelelő szintre jut el. Pedagógiailag befolyásoló tényező a csoport szintjéhez az adekvát oktatási módszer kiválasztása és a pedagógus személyisége. A pedagógiai oktató-nevelő munka hatékonysága érdekében ezen a két tényezőn lehet és ahol szükséges kell változtatni. Alapvető cél: - a tanköteleskorú gyermekek általános műveltségét megalapozó nevelés és oktatás, a továbbtanuláshoz szükséges szilárd ismeretek kialakítása, - a tehetséggondozás és a hátránykompenzáció kiemelt kezelése, - korunk igényeinek megfelelő, alkalmazható tudás a kulcskompetenciák átadása: logikus gondolkodás, kreativitás, lényegkiemelés elsajátíttatása, - az elmúlt évekhez képest a természet–és környezetvédelem, az egészséges életmódra nevelés hangsúlyozása. Alapvető feladat: - a helyi tantervek fokozatos bevezetésével, a tanulókkal való sokoldalú differenciált foglalkozások biztosítása, - a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedésének, tanulásának segítése, - a tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával ki kell alakítani a tanulókban a tájékozódás, érdeklődés igényét, a nyitottságot, elsajátíttatni a megfelelő tanulási módszert, - lehetőleg minden gyerek találja meg a képességeinek, érdeklődésének, távolabbi céljainak megfelelő tevékenységet, - a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszközeiről, felszereléséről szóló miniszteri rendeletben foglaltak értelmében a szemléltető és egyéb tárgyi eszközellátás bővítése, fejlesztése (23. sz. mellékletben). Az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményrendszere egymásra épül. Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti Alaptanterv, a munkát a pedagógiai program – mely magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet – biztosítja. Önkormányzatunk az iskolák módosított pedagógiai programját 2007-ben fogadta el. Általános iskoláink a társadalmi környezet igényeit és a fenntartó elvárásait fogalmazták meg pedagógiai programjaikban, melyben meghatározzák az intézmény egyéni arculatát. Ezek legfontosabb jellemzői.

13

·

József Attila Általános Iskola

Az egyéni arculat kialakításánál alkalmazkodnak a szülők és a tanulók igényeihez, az iskola anyagi, személyi és tárgyi feltételeihez. Pedagógiai tevékenységük középpontjában a személyiségközpontú nevelés áll. Fontosnak tartják a tanítástanulás folyamatának optimális megszervezését, ezt a tanulók képességeihez, pszichikus fejlettségéhez, érettségéhez viszonyítják. A pedagógiai program előkészítése széleskörű nyilvánosságot kapott, a megvalósításban is számíthat a közösségek együttműködésére. Minden évben a felmerült igények alapján az 1. évfolyamon egy-egy osztályban a számítástechnika, a balett vagy az iskolaotthonos oktatást biztosítják. Jelenleg 2 évenként indítják a lépésről-lépésre programot. Idegennyelv 4. osztálytól az angol vagy a német. A tanulók 5. osztálytól választhatóan emelt szintű oktatást kapnak idegennyelvből vagy matematikából vagy számítástechnikából. Emeltszintű oktatást csak az választhat, akinek év végi osztályzata az adott tárgyból legalább 4-es volt. 1-8. osztályig minden tanulónak osztályzatától függetlenül biztosítanak korrepetálást, felzárkóztatást. A gyermekek élhetnek a különböző szakkörök nyújtotta lehetőségekkel. A felújított sportudvar és a tágas tornaterem minden tanuló számára lehetővé teszi a mindennapi testnevelést Az osztályok összevonása, illetve a tanulók beintegrálása révén a kislétszámú osztályok a 2007/2008-as tanévtől megszűntek. ·

Ságvári Endre Általános Iskola

Az egyéni arculat kialakításánál alkalmazkodnak a szülők és a tanulók igényeihez, az iskola anyagi, személyi és tárgyi feltételeihez. Igazodtak a társadalmi elvárásokhoz, eredményeikhez és hagyományaikhoz, ezért az iskola profilja a matematika, az idegen nyelv – német, angol – és a testnevelés oktatása. Kiemelten fontosnak tartják az iskolai tartalmi munka fejlesztése érdekében a minőségi oktató-nevelő munkát, a bevezetett módszerekkel az oktatási tevékenységek fejlesztését, a tanulók tudásának alaposabbá tételét. Minden évben indítanak: „A”, „C” (és „D”) jelzésű osztályokat, amelyek az általános tanterv szerinti programmal haladnak. Ezekben az osztályokban 4. osztálytól az idegen nyelv oktatását, továbbá heti 1 óra matematika szakkört, illetve korrepetálást biztosítják. A tehetséges, jó képességű tanulók az emelt szintű osztályba nyernek felvételt. A „B” jelzésű osztályban emelt szintű képzés van matematikából és első évfolyamtól tanulják az idegennyelvet. Mind a jó képességű tanulók, mind a tanulási nehézséggel küzdő tanulók lehetőséget kapnak további fejlesztésére, illetve a felzárkóztatásra (szakkörök, differenciált foglalkozások, csoportbontások, korrepetálások). Az iskola sportlétesítményei maximálisan biztosítják a mindennapos testedzés megvalósítását a tanórákon, napközis foglalkozásokon, délutáni sportfoglalkozásokon. A testnevelés órákon képesség szerint differenciálnak. Az anyanyelvi kultúra és a környezetvédelem a nevelés - oktatás fontos területe, melyhez sok segítséget ad az iskola jól felszerelt könyvtára. Ismereteiket a diákok a kirándulásokon, a nyári táborozásokon is tovább bővíthetők, melyhez személyiségfejlesztési lehetőségeket is biztosítanak. A tanulólétszám az általános iskolások körében az elmúlt 10 év során 28,4 %-kal, az utolsó öt évben 25,6 %-kal kevesebb, ami ismételten rámutat a jelentős születésszám csökkenésre (8. sz. melléklet 1-2. ábra). 2000-2005. között a tanulócsoportok száma 81-ről 74-re, az elmúlt két évben (részben összevonások miatt) további 14 osztállyal 60-ra csökkent. A változások jelentős eltérést nem mutattak az átlaglétszámban. A Gárdonyi Géza Általános Iskola és az Arany János Általános Iskola megszűnését követően a város két általános iskolájában a törvényi kereteknek megfelelő oktatást biztosítani tudjuk. Mindkét iskolában a tanulócsoportok létszáma a törvényi átlag felett van, de a maximumok alatt (8. sz. melléklet 3-4. ábra). Az általános iskolások számának várható alakulását a 9. sz. melléklet mutatja. A tantermek kihasználtsága – amennyiben minden osztályra egy tantermet számítunk – egyik intézménynél sem éri el jelenleg a 100 %-ot. Ennek ellenére sem biztosítható maradéktalanul a szaktantermi oktatás, a csoportbontás, a fejlesztő felzárkóztató oktatás. Az igények kielégítése érdekében szükség van a két általános iskola korszerűsítésére, bővítésére (különösen az Arany János Általános Iskola épületének kiürítésével). Oroszlány város önkormányzata középtávon az alábbiakat tervezi: - két általános iskolát hosszútávon működtet, - a szolgáltatás színvonalának javítását kiemelt feladatnak tekinti: - a költségvetés és a pályázati lehetőségeket figyelembe véve az intézmények felújítását,

14

-

- csökkenti a tanulócsoportok átlaglétszámát; az iskolahasználók által megfogalmazott igények figyelembe vételével megteremti a tartalmi munka színvonalának javításához szükséges feltételeket.

Általános iskolai nevelés-oktatás folyik még a Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és Kollégiumban, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek tanulnak, továbbá a Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola 5-8. évfolyamán. E feladat elemzésére a továbbiakban kerül majd sor. A napköziotthonos és a tanulószobai ellátási forma a gyermekeknek – napközbeni tanításon kívüli időben – otthont nyújtó, felügyeletüket, ellátásukat, gondozásukat megoldó nevelő tevékenység. Míg tíz éve az általános iskolás gyerekek több mint 40%-a igényelte ezt a szolgáltatást (10. sz. melléklet 1. sz., 2. sz., 3. sz. ábra), addig 2005-ben már csak 35 %-uk. A családok helyzetéből adódóan ez az arány 2007-re ismét 40 % lett. Az utóbbi évek szigorításai és létszámcsökkenése miatt kevesebb napközis csoportot magasabb átlaglétszámmal indítottak az iskolák. Várhatóan továbbra sem lesz arányban a napközisek számának alakulása a gyermeklétszám csökkenésével, mert a társadalmi-gazdasági viszonyok miatt emelkedik a szolgáltatás iránti igény. A törvény előírja a 1-10. évfolyamokon az ellátás biztosítását oly módon, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. Emellett kötelezően biztosítani kell a hátrányos helyzetű gyermekek felvételét és e tanulók száma, aránya folyamatosan emelkedik. Jelenleg csak az alsó évfolyamokon működik napközi, az egyre nagyobb igény miatt a felsősök számára 2006-tól 1-1 csoportban biztosítjuk a tanulószobai ellátást, ami elősegítheti a tanulás mellett a társadalmi szerepek, a közösségi együttélés, a konfliktuskezelés technikájának megismerését. A cigányság oktatását vizsgálva megállapítható, hogy a korábbi években a roma gyermekek viszonylag kis hányada járt óvodába. Így az óvodai nevelés hiánya miatt közülük több gyermekről a beiskolázás idején derült ki, hogy hiányok mutatkoznak azokban a képességekben, melyek a sikeres iskolakezdéshez szükségesek. A szakértői bizottság véleménye alapján ezek a gyerekek a Benedek Elek Általános Iskola és Előkészítő Speciális Szakiskolában kezdhették meg tanulmányaikat. Ez a tendencia a közelmúltban változott, egyre magasabb számban kerülnek a roma gyermekek az óvodába, s ennek következtében a normál általános iskolába. Ezek a gyerekek otthon kevés segítséget kapnak, mivel a szülők között magas az általános iskolát el nem végzettek száma. A városban egy intézmény, a Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és Kollégium cigány kisebbségi oktatás keretében segíti a roma gyerekeket a megalapozott szaktárgyi tudás megszerzésében. A tanulás hatékonyabbá tételéhez a cigány tanulókat segítő ösztöndíjak lehetőségének a kihasználása jelentős segítséget nyújt az iskolában. Városunkban egyre növekvő számmal vannak olyan tanulók is, akik nem mindenben azonosulnak az iskolai nevelés céljaival, és társadalmi beilleszkedésük megoldása különösen nehéz feladat elé állítja az iskolákat. A tanulási, a magatartási problémákkal küzdő gyerekek komoly részképességzavarokkal, hiányokkal kerülnek az iskolákba. Szakszolgálati és iskolai visszajelzés alapján leggyakrabban előforduló probléma a gyermekek körében: dac, makacsság, feladatmegtagadás, verekedés, agresszivitás. Kiemelt feladatként kell kezelni a fenntartónak, hogy az intézmények rendelkezzenek olyan személyi feltételekkel (gyógypedagógus, iskolapszichológus), hogy ezekkel a deviáns magatartású tanulókkal való foglalkozás is elfogadható eredményre vezessen. Jelentős szerepe van azonban annak is, hogy az iskolákban tartalmilag és módszertanilag milyen oktatási programokat választanak a probléma kezelésére. 4. 3. A középfokú oktatás helyzete A tankötelezettség korának kitolódásával a következő években megnő a középiskolák szerepe. A középiskolák alapfeladata a tanulók rendszeres nevelése-oktatása, alapműveltségi, érettségi, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése, melyek a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások keretében zajlanak. Alapvető cél: - az általános iskolákból kikerülő tanulók minél nagyobb arányban, Oroszlány középiskoláiban vegyenek részt követelményeknek megfelelő oktatásban, - a képzés során a tanulók felkészültségét és tanulási képességeit figyelembe vevő differenciált oktatás további szélesítése, - a középiskolai oktatásban résztvevők arányának növelése, valamilyen középiskolai végzettség megszerzése, - a középfokú szakmai képzés kiszélesítése (minél többen részesüljenek szakközépiskolai képzésben, a szakiskolai oktatásban részesülők aránya csökkenjen),

15

-

olyan monitoring rendszer kialakítása, amely alapján a konkrét adatokból önkormányzatunk a középfokú oktatást végző intézményeink számára meghatározhatja a ténylegesen biztosítható és biztosítandó képzési formákat. Alapvető feladat: - a monitoring rendszer segítségével városunkban és vonzáskörzetében a 7-8. osztályos tanulók továbbtanulási szándékának felmérése és az igények figyelembe vételével, valamint a helyi vállalkozások, a munkaügyi központ és helyi kirendeltségének információi alapján az indítható képzési formák meghatározása, - pályakövetési rendszer kiépítése, melynek segítségével nyomon követhető a végzett tanulók elhelyezkedése a munkaerőpiacon, - a két középfokú intézmény nevelőtestületének felkészítése a heterogénebb összetételű tanulói közeg fogadására, pedagógiai kezelésére, - jó színvonalú gimnáziumi képzés kialakítása érdekében az alapképzés során olyan lehetőségek biztosítása, hogy egyre többen feleljenek meg a középiskolai követelményeknek és ne a követelményeket kelljen csökkenteni, - az érettségizettek arányának az emelése, - a szakközépiskola és a szakiskola 9-10. évfolyamainak tananyagában az alapozó ismertek tanítása, a specializált képzés helyett a pályaorientációt elősegítő és előkészítő képzés erősítése, - az érettségire épülő szakképzések, illetve át-, és továbbképzések megvalósítására történő kezdeményezések támogatása akár más szervezetek bevonásával, - a tanulásban lemaradó tanulók megkülönböztetett támogatása felzárkóztató programokkal, - a kötelező alapoktatás befejezéséig el nem jutó fiatalok számára felkészültségükhöz, érdeklődésükhöz és munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő ismeretszerzés biztosítása felzárkóztató oktatás keretén belül, - az oktatási miniszter által kiadott eszközjegyzéknek megfelelően a 23. sz. mellékletben meghatározottak szerint a szemléltető és egyéb tárgyi eszközellátás bővítésének a biztosítása a két középfokú intézményben. ·

Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola

A gimnáziumi funkció megerősítése végett – élve a törvényes lehetőségekkel – a 4 évfolyamos képzés mellett megszervezték a nyelvi előkészítő un. 0. évfolyamot, a 6 és 8 évfolyamos tehetséggondozó osztályokat. A szolgáltatás bővítése érdekében vállalták a „vegyes” profilúságot a középiskolai végzettséghez kötött különböző szakképesítések körében a szakmai vizsgára történő felkészítést. Hat évfolyamos gimnáziumi osztály működtetése: Ezt a képzési formát az önkormányzat a tehetséges gyermekek részére vezette be. A végzős osztályokban a továbbtanulók aránya magasabb, mint a 4 évfolyamos képzésben. A 2007/2008-as tanévben indította utoljára a gimnázium e képzési formát. Nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály működtetése: Felváltva a 6 osztályos képzést a 2006/2007-es tanévtől kerül bevezetésre. A városban és környékén jogosan felmerülő igény a diákok és a szülők részéről, kifejezetten az egyetemi, főiskolai tanulmányokra való felkészítés miatt már az ötödik osztálytól kezdődő, személyre szabottabb tehetséggondozás. Szakmai szempontból indokoltabb ez az oktatási forma, a tananyagok jobban tervezhetők (nem kell ismételni egyes témaköröket). Négyosztályos gimnáziumi képzés biztosítása: Hagyományos gimnáziumi képzés. A szakos és a speciális ismereteket adó osztályok beindításával úgy tűnik az érdeklődés szinten tartható. Ez azonban a tanulók felkészültségével nincs mindig szinkronban. Nyelvi előkészítő évfolyam működtetése: E képzést választó tanulók a 9. évfolyamon emelt szintű idegennyelv és számítástechnikai oktatásban részesülnek. A 10-13. évfolyamon érettségire felkészítő további képességfejlesztésben részesülnek. OKJ-s szakképzés: A szakképzési évfolyamon középiskolai végzettséghez kötött szakmai vizsgára felkészítés (iskolarendszeren belüli és iskolarendszeren kívüli képzési és vizsgáztatási formában) folyik. A szakmák indításánál figyelembe veszik a várható igényeket, az elhelyezkedési lehetőségeket, az erre építhető felsőfokú képzéseket (11. sz. melléklet). A gimnáziumban az elmúlt tíz év tanulói létszám alakulását a 12. sz. melléklet tükrözi. A középfokú oktatással szembeni követelmények közül napjainkban felértékelődött a minőségi alap- és emeltszintű képzés iránti igény. Növekvő hangsúlyt kapott az idegen nyelvek oktatása, a számítástechnika, informatika mind szélesebb körben történő elsajátítása, ezek alkalmazása a szakképzésben. Az új képzési formák megjelenése is közre játszott abban, hogy a nappali képzésben az elmúlt évtizedben 46 %-kal növekedett a tanulók létszáma. Az esti tagozaton csökkenés tapasztalható, párhuzamosan viszont megjelent a levelező képzés.

16

A gimnáziumi létszám várhatóan tovább fog emelkedni a tankötelezettség kitolódásával és az elmúlt években indított új képzések felmenő rendszere következtében. Remélhetőleg ez kihatással lesz a kistérségi szerep megerősödésére is. Míg a korábbi években a tanulók többségét az oroszlányi gyerekek tették ki, 2007-ben már a tanulók 30,2%-a bejáró. Az iskola 24 tanulócsoport oktatását tartja hosszútávon megvalósíthatónak. Jelenleg 23 osztállyal működik, két év alatt a kihasználtság 16 %-kal emelkedett, ez még lehetővé teszi a csoportbontásokat. ·

Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskola

Városunkban a szakmai képzés központja az Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskola. Az 1993-as új szakképzési törvény, valamint a közoktatási törvény megteremtette annak lehetőségét, hogy a szakképzésre – az OKJ szerint – csak általános és előkészítő alapozás, illetve az érettségi után kerülhessen sor. Ez az Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskola számára – hasonlóan az ország összes szakképző iskolájához – nagy kihívás volt. Szakiskolai képzés: A 9-10. évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás, továbbá az elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció folyik. Szellemi, pedagógiai, műszaki kapacitásuk révén a városban a 9. és 10. osztályos képzés alapvetően az intézmény feladata (kötelező felvételt biztosít). A szakképzési évfolyamok száma eltérő lehet. Az utóbbi évek tendenciája, hogy a szakiskola 9-10. évfolyamain még heterogénebb tanulói közegben kell eleget tenniük oktatási nevelési feladataiknak. Szakközépiskolai képzés: A társadalmi-gazdasági igényekhez igazodva az intézményben – 1990-től – fokozatosan fejlesztik a szakközépiskolai képzést. Az iskola érettségire és szakmai vizsgára egyaránt felkészíti tanulóit. A szakképzési évfolyamok száma szakképzésenként eltérő lehet. Az uniós elvárásokat figyelembe véve, a kistérség szakemberigényét felmérve a 2005/2006-os tanévtől intézményi tagja lett - több szakképző iskolával együtt - a Bánki Donát TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központok) Kht-nak, mely egy épület átalakításával létrehozott csúcstechnológiával kialakított központi képzőhely. A 2006/2007-es tanévtől az iskola azon 15. életévüket betöltött tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe, felzárkóztató oktatás keretében biztosít tanulási lehetőséget. Oroszlány város kistérségi központ szerepének további erősítése érdekében az akkreditált iskolarendszerű középfokú szakképzést tovább kell bővíteni, amely megfelel az aktuális munkaerő-piaci igényeknek, ugyanakkor a felsőoktatásban főiskolai és egyetemi diploma megszerzésére irányuló továbbtanulási lehetőséget biztosít. A szakiskola, a szakközépiskolai szakképzés területén az intézménynek folyamatosan át kell térnie a modul rendszerű oktatásra. A jelenleg oktatott szakmákat a 12. sz. melléklet mutatja. Az iskola elmúlt tíz év tanulói létszámának alakulását a 13. sz. melléklet tükrözi. Az iskolában az országos beiskolázású bányaipari szakmák megszűnésével az elmúlt évtizedben 48 %-kal csökkent a nappali tagozatos tanulók száma. Az elmúlt évek jellemző folyamatai a következőkben összegezhetők: A 9-10. osztályok általánossá válásával a beiskolázás nem növekedett. Ennek oka lehet az általános iskolai tanulmányok alatt elért 16 éves életkor (többször bukottak, felnőttoktatásban részesülők), valamint az, hogy általános iskolát végzettek egy része továbbra sem a városban kezdi meg középfokú tanulmányait. A környező településekről bejáró tanulók száma az összlétszám 24,4 %-a. Az iskola vezetése az elmúlt évek tapasztalatai alapján hosszabb távon 15 tanulócsoport tervezését látja reálisnak. Az épület kihasználtsága – ha egy tanulócsoportot egy osztályteremre vetítünk ki – 53,6 %-os. Ez nem a reális helyzetet mutatja, hiszen az egy osztályon belül a szakmák és egyes tantárgyak szerinti csoportbontások tanteremigényesek. A valódi kihasználtság évente váltakozva 65-85 % között mozog. Az adatokból azonban kitűnik, hogy az iskola jóval több tanuló beiskolázását tudná felvállalni. A következő öt évben ez a tendencia megfordulhat. Egyrészt a 2006-os tanévtől a középiskolába kerültek a 18. életévükig tanköteles tanulók, másrészt munkaerő-piac igényeinek megfelelő (eleve nem munkanélkülit termelő), korszerű technológiát alkalmazó (TISZK) képzéssel nagyobb számban itt tartható a középiskolai korosztály. A 2006-ban bevezettett felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulóknál el kell érni, hogy minél többen tegyenek sikeres vizsgát és kezdhessék meg a szakképzésben tanulmányaikat. A két középfokú intézmény fel tudja vállalni a város középiskolás korosztálya jelentős részének az oktatását, képzését. A középfokú oktatás népességmegtartó erejét hangsúlyozva, a középiskolai oktatás kiterjesztése kiemelt feladat az elkövetkező öt évben.

17

·

Felnőttoktatás

Oroszlány város fenntartásában működő két középfokú intézményben foglalkoznak iskolarendszerű felnőttoktatással is, tanfolyami jellegű képzéssel, valamint más szervezet által indított tanfolyamnak adnak helyet. E területen kiemelt cél a második esély lehetőségének a biztosítása, továbbá kiemelt feladat az is, hogy az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők minél nagyobb számban vegyenek részt szakképesítés, érettségi megszerzésében. A felnőttek körében az érettségi megszerzésére irányuló igény a városban változatlan, úgy tűnik, hogy még évekig szükség lesz erre az oktatási formára. A szakmai át- és továbbképzések fontosságát a munkavállalók oldaláról is erőteljesebben hangsúlyozzák, mint korábban. Úgy véljük, hogy városunkban a középfokú intézményeknek ebben az irányban lesznek további lehetőségeik. 4. 4. A gyógypedagógiai oktatás helyzete A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók különleges gondozás keretében állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai, továbbá habilitációs és rehabilitációs ellátásban részesülnek. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása több intézményünkben is folyik az alábbi módon: - a sajátos nevelési igényű kisgyermekek fejlesztése elsődlegesen az épek óvodai közösségében (Oroszlány Város Óvodái), - a sajátos nevelési igényű kisgyermekek fejlesztése az épek iskolai közösségében (József Attila Általános Iskola, Ságvári Endre Általános Iskola), - a különleges gondozást igénylő gyermekek szegregált oktatása, ellátásuk szakszerűségének biztosítása érdekében (Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és Kollégium), - a tankötelezettségüket fejlesztő felkészítés keretében teljesítő fogyatékos tanulók otthoni vagy intézményi ellátása (Bölcsődei Szolgálat). Alapvető cél: - a sajátos nevelési igényű gyermekek kellő időben történő szűrése, hogy a rehabilitációs célú foglalkozások időben elkezdődhessenek, - a gyermekek a sajátos nevelés-oktatás, valamint az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátás során jussanak el képességeik maximumára, - a tanulók felkészítése a megfelelő életvitelre, az eredményes szocializációra, - az intézmény helyiségeinek, eszköztárának további fejlesztése a 23. sz. mellékletben meghatározottak szerint. Alapvető feladat: - a tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe kell venni az egyes tanuló különleges gondozási igényét, speciális nevelési szükségletét, ehhez kell megtalálni a megfelelő módszert, - folyamatosan biztosítani kell az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátást, - megfelelő tanulásszervező formák és módok alkalmazása, hogy ezáltal a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenység során érvényesüljön a differenciált fejlesztés, - a szakmatanulás és a későbbi önálló életvezetés érdekében a 9-10. osztályos képzés feltételeinek biztosítása. ·

Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és Kollégium

Városunkban a sajátos nevelési igényű gyerekek gyógypedagógiai nevelésével és oktatásával ez az iskola foglalkozik. Óvodai csoportja nincs. A NAT bevezetésével az intézményekben nyolcosztályos általános iskolai és két további évfolyamon előkészítő speciális szakképzés folyik. Az intézménybe a gyerekek a Komárom-Esztergom Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek. Ebbe az iskolatípusba irányított gyermekek száma az elmúlt 10 évben 23,4 %-kal csökkent (15. sz. melléklet). Kormányzati szándék, hogy ezeket a gyerekeket minél nagyobb számban integrálják a normál általános iskolába. Az intézményben további fejlesztő feladatok ellátására is van lehetőség. Meg kell vizsgálnunk azt a lehetőséget, hogy az iskola egységes módszertani intézménnyé (EGYMI) alakuljon át, melynek során ellátná a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, a konduktív pedagógiai ellátás, valamint a pedagógusok ez irányú továbbképzésének feladatait.

18

Az iskola kiemelt feladatai közé tartozik a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, melyet a tanulólétszám szinte 100%-ának valamilyen fokú veszélyeztetettsége indokol. Szoros kapcsolatot tartanak a polgármesteri hivatal humán szolgáltatási osztályával a segélyezés lebonyolításában, a gyámügyi hivatallal a veszélyeztetett tanulók gondozása, a Szociális Szolgálattal a bajba jutott családok krízishelyzetének megoldása céljából. 4. 5. Kollégiumi ellátás helyzete A kollégium az iskolai tanulmányok folytatásához teremti meg a feltételeket. Kiegészíti a családi és iskolai nevelést, szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt az itt elhelyezett gyermekek számára. Alapvető cél: - minden olyan tanuló jusson kollégiumi ellátáshoz, akiknek más módon nem biztosítható a tanuláshoz való joguk, - olyan légkör megteremtése, amelyben gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát, - az intézmény további működtetése közös fenntartásban. Alapvető feladat: - sajátos módszerek és eszközök felhasználásával a tanulók képességeinek, érdeklődésének megfelelően az iskolai tanulmányok segítése, - a tanulók szocializációjának, személyiségfejlődésének segítése, - az integrált nevelés biztosítása a tanulásban akadályozott, az enyhe fokban sérült, a különféle problémákkal küzdő gyermekek számára, - művelődési és önképzési lehetőségek biztosítása. ·

Móra Ferenc Kollégium

A kollégiumi ellátást városunkban a Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és Kollégium tagintézménye látja el. Kollégiumunkban lehetőséget kapnak tanulmányaik folytatására a várostól távol lakó középiskolás diákok és azok az oroszlányi és környékbeli általános iskolai tanulók, akik számára a szülői ház nem tudja biztosítani a tanulás biztonságos hátterét. Az elhelyezett gyermekek több mint felénél az otthoni körülmények nem nyújtanak biztos hátteret sem a tanulásban, sem az ellátás területén. A kollégium elősegíti a tanulás mellett a társadalmi szerepek, közösségi együttélés, a konfliktuskezelés technikájának megismerését. A kihasználtság meghatározása a kollégium esetében nem könnyű. A kollégium iránti igény a bányászati képzések megszűnésével egyenes arányban csökkent. 1997-ben Pedagógiai Szakszolgálat nyert elhelyezést az épület földszinti szárnyában. Így a kollégiumi férőhelyek csökkentésével a kihasználtsági mutató 2001-ig 75 %ra növekedett, ezt követően viszont ismét közel a felére csökkent. Ha a tanulói létszámadatokat nézzük, akkor az elmúlt 10 évben 31 %-os növekedés mutatható ki (16. sz. melléklet), ennek ellenére a kihasználtság még mindig csak 71 %-os. Figyelembe kell azonban venni, hogy a bekerülő gyermekek nagyobb része hátrányos helyzetű és jelenleg 45 %-uk sajátos nevelési igényű. A Benedek Iskolával történt intézményi összevonás lehetővé tette, hogy ezekkel a gyermekekkel gyógypedagógusok foglalkozzanak. Az intézmény beiskolázása foghíjas, saját maga nem képes arra, hogy megtöltse a férőhelyeket. A két középiskola olyan új utakat keresett, olyan képzési formákat indított be az elmúlt időszakban, amelybe a környékbeli tanulók kapcsolódtak be, így nem növekedett a kollégium kihasználtságának az igénye. A kollégium esetében meg kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a kihasználtság ismételten növekedhet: a városi halmozottan hátrányos helyzetű tanulók valamint a városkörnyéki kiskertekbe kiköltöző családok gyermekeinek legalább az őszi-téli hónapokra történő elhelyezése, a pályakezdő vagy beköltöző pedagógusok ideiglenes szálláslehetőségének biztosítása, szabad férőhelyek értékesítése (vállalatok felé). 4. 6. Pedagógiai szakszolgáltatás helyzete A szülő, a pedagógus nevelő-oktató munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segíti. Alapvető cél: - a problémás gyermekkel való törődés további fejlesztése, - a prevenció, a folyamatos, komplex ellátás biztosítása, Alapvető feladat: - a fejlesztés, gondozás, tanácsadás jelenlegi keretek közötti biztosítása, további fejlesztése, - az intézmény szerkezetéből adódóan a komplex ellátás érvényesítése, - rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, intézményekkel, - szakmai konferenciákon, munkaértekezleteken, tapasztalatcsere-látogatásokon való részvétel.

19

·

Pedagógiai Szakszolgálat

A kollégium épületének földszinti szárnyában optimális körülmények között működik az intézmény. Az egész városra és vonzáskörzetére kiterjedően lát el szakszolgálati feladatokat. A gyermekek vizsgálata, kezelése a szülők írásos jelentkezése alapján, illetve az oktatási intézmények, a gyámhatóság, a gyermekjóléti szolgálat, iskolaorvosok kérésére történik. A felvétel szempontjából kiemelten kezelik: a halmozottan sérült, a korai fejlesztést igénylő, a súlyos beszédhibás, a krízishelyzetben lévő és a beiskolázás előtt álló gyerekeket. A tanulási nehézségekkel, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekek és fiatalok problémáinak feltárására, fejlesztő célú foglalkoztatására nevelési tanácsadót működtet. A logopédiai szolgáltatás során a beszédindítás, a beszédhibák nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és javítása a feladata. Az intézmény ellátási területéhez több település is tartozik, így alapfeladata kiegészül az utazó gyógypedagógus működtetésével. A 17. sz. mellékletben rögzített számadatok alapján megállapítható, hogy a szakszolgálathoz tartozó intézményekben ellátott gyermekek száma magas, tíz év alatt 44 %-kal nőtt, a 2003-2005-ös adatokhoz képest viszont csökkent. Kikerült a feladatok közül a volt kislétszámú osztályokba járó tanulók kontrolvizsgálata. Az iskolaérettségi vizsgálaton résztvevő gyermekek száma, az utazó gyógypedagógusi (környék településein) és a logopédiai ellátást igénybe vevők száma az elmúlt két évben ismét növekedett. Fontos, hogy minél előbb szakemberek komplexen foglalkozzanak ezekkel a gyermekekkel, valamint továbbra is hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre és a kapcsolattartásra az intézmények között. 4. 7. Az alapfokú művészeti oktatás helyzete Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészeti kifejező készségeket. Keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon történik. Alapvető cél: - az igényekhez igazodó hangszer-tanulási választék, széleskörű művészeti tevékenység biztosítása, - a választott tanszakon felül nyújtson speciális művészeti ismereteket és az alkotó munkával együtt járó pozitív élményeket, - a képességeik fejlesztése során a magasabb képzési fok felé történő igény kialakítása, - az intézmény hangszerállományának karbantartása, fejlesztése a 23. sz. melléklet szerint. Alapvető feladat: - az oktatómunka alapozza meg az önkifejezést, fejlessze a tanulók improvizációs készségét, - zeneszerető, -értő, amatőr muzsikusok nevelése, - amatőr együttesek utánpótlásának tudatos nevelése, - kiemelt tehetségű gyermekek szakpályára irányítása. ·

Bakfark Bálint Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Oroszlányban a művészetoktatás több területet felkaroló tevékenység, magában foglalja a zene, a tánc, a színművészet, a képzőművészet, az iparművészet és a média oktatását. A zeneoktatással megismerhetik tanulóik a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészeti megjelenítés módjait, gazdagítják önkifejezésük eszköztárát. A tánc oktatásával a tanulók a hagyományokat és értékeket ismerhetik meg, lehetőséget kapnak tánctechnikájuk fejlesztésére. A képző- és iparművészeten keresztül fejlődik a gyermekek vizuális és manuális készsége. Elismerésre méltó az intézmény iskolán kívüli művészeti tevékenységének széles skálája. Diákjaik vonószenekara, fúvószenekara, balett csoportja, tánccsoportja rendszeresen nagy sikerrel szerepel a városi rendezvényeken, a hazai és nemzetközi fesztiválokon. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a művészetoktatás iránt továbbra is igény van városunkban (18. sz. melléklet). A Bakfark Bálint Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékeinek száma egy évtized alatt 27,2 %-kal csökkent, ezen belül zeneművészeti ágban 33 %-kal. Ez egyrészt a gyermeklétszám csökkenésével, másrészt a hangszerek magas árával, a jogszabályban előírt tandíjnövekedéssel függ össze. A tánc és balettnövendékek száma éveken keresztül meghaladta a 100 főt. 2006-tól a Hébé Tánc-, Képző- és Színművészeti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is megkezdte működését a városban. A művészeti iskola növendékeinek egy része ott folytatta tanulmányait, ez vezetett a létszám csökkenéséhez. 2004-2006. között a színjátszó és képzőművészeti ágak oktatásának bevezetésével jelentősen megnőtt az iskola növendékeinek száma. 2007-től a megváltozott finanszírozás miatt ezeknek a művészeti ágaknak az oktatását szünetelteti az intézmény.

20

Összegzés Mind az általános, mind a középiskolákban az általános alapképzést közösen kell erősítenünk. A törvényi előírásokat be kell tartani és tartatni a nevelési-oktatási folyamatban. A fenntartó megfogalmazta a minőségi elvárásokat és ezeket számon kell kérni. Továbbra is biztosítani kell a szükséges óraszámokat, ezek pénzügyi fedezetét, a közoktatási intézményeknek pedig a minőségi képzést, a megfelelő szakembereket, körülményeket. Az általános és középiskoláknak folyamatos kapcsolatot és olyan visszajelző rendszert szükséges kialakítaniuk, mely a fenntartó részére is hasznos és értékelhető információkkal szolgálhat. A önkormányzatok egyre nehezebben tudnak eleget tenni a közoktatási törvényből adódó kötelezettségüknek. Megyei szintű társulás formájában a környező települések már igénybe veszik a sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai nevelését-oktatását segítő és a pedagógiai szakszolgálatunk által biztosított lehetőségeket. 2006-ban megalakult az Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás, melynek keretében megoldjuk a gyógytestnevelési és a pályaválasztási feladatokat. Szorosabb együttműködés alakult ki a kistérségi települések között oktatási területen is (szakmai munkaközösségek megalakulása, versenyek). 2007-től az alapfokú művészetoktatást csak a megyével közösen, társulásban tudtuk felvállalni. 5. A FELADATELLÁTÁS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI Mindazok a célok és feladatok, amelyek az intézkedési tervben megfogalmazásra kerültek, változó mértékben, de a személyi és tárgyi feltételek fejlesztését is megkívánják. 5. 1. A feladatellátás személyi feltételei A nevelő-oktató munka pedagógus munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban látható el. A feladatellátáshoz szükséges személyi feltételeket - a vezetők, a pedagógusok, a pedagógus munkát segítők körét - a közoktatási törvény szabályozza. A közoktatási intézmények további munkakörben gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottakat is foglalkoztathatnak. Oroszlány Város Óvodái dolgozóinak létszámának alakulását a 19 sz. melléklet tartalmazza. A csoportok száma 1995-től 1998-ig nem változott. 1999. óta több telephely és ezáltal több csoport megszűnésével kialakult a mai 22-es csoportszám. Az óvodapedagógusok száma az óvodai csoportok csökkenése következtében - az elmúlt tíz évben 68 főről 47 főre (+ 6 fő az alapítványi óvodában) változott. A szakos ellátottság 100 %-os, az óvónők közül az utóbbi években többen a szakvizsgát is megszerezték. A dajkák számának csökkenését és az egyéb alkalmazotti létszám alakulását az önálló költségvetési szerv kialakítása, a telephelyszám és a csoportszám csökkenése tette szükségessé, valamint a törvényi szabályozás indokolta. Összességében megállapítható, hogy az óvodai átszervezés következtében a dolgozói létszám tíz év alatt 117-ről 83 főre (+10 fő alapítványi) csökkent. A hátrányos helyzetű gyermekek számának emelkedése miatt a gyermekvédelmi munka ellátását 2006-ban egy félállású gyermekvédelmi felelős álláshelyének biztosításával segítette a fenntartó, melyről az intézménynek az átszervezések miatt le kellett mondania. A város általános iskoláinak személyi állományában jelentős változásokat eszközölt az 1993. évi közoktatási törvény és annak módosításai, a 10 %-os visszavont önkormányzati óraszám támogatás, valamint az 1995-től kezdődő önkormányzati racionalizációs folyamat, melynek során 1999-ben a Gárdonyi Géza Általános Iskola bezárására, 2005-ben a József Attila Általános Iskola és az Arany János Általános Iskola összevonására került sor. Az általános iskolák pedagógus álláshelyeinek, valamint a főállású pedagógusok számának az alakulását a 20. sz. melléklet 1. sz. ábrája tükrözi. Az iskolai tanulócsoportok gyermeklétszámból adódó csökkenése, a kislétszámú osztályok összevonása nyolc év alatt a pedagógusok létszámának 30,4 %-os csökkenését eredményezte. A csoportszámok és a helyi tantervek függvényében minden tanévre előre megállapítható a feladat ellátásához szükséges óraszám, és ehhez rendelhető a megfelelő pedagógus létszám. A 20. sz. melléklet 2. sz. ábrája a tanulói létszám függvényében mutatja be az 1 pedagógusra jutó tanulók számát. A hosszabb távú előrejelzésből adódóan fel kell készülni arra, hogy az általános iskolai pedagógusok száma tovább csökkenhet. Továbbképzések, átképzések biztosításával meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a pedagógusok továbbfoglakoztatása biztosítható legyen.

21

Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskola tartalmi munkájának, képzési szerkezetének átalakulása magával vonta a nevelőtestület átszervezését is. Tíz évvel ezelőtt majdnem 50-50 %-os tanár-szakoktató összetételű testületéből egy kisebb létszámú minőségileg más összetételű nevelőtestület lett. A pedagógus álláshelyek száma 35, ebből a szakoktatóké 5,5. Az intézményi feladatellátást viszonylag nagy számú óraadói gárda segíti. Ezt az üres álláshelyek tartós megléte teszi szükségessé. A Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskolában a hosszabb távú és biztonságos működés alapfeltétele, az elégséges számú tanulóifjúság adott. A nevelőtestület összetétele éveken keresztül gyakorta változott. Közülük sokan átmeneti megoldásnak tekintették az intézményben a munkavállalást. Ez a tendencia napjainkra megváltozott. Sok a fiatal, jelenleg másoddiplomáját szerző, hosszabb távra elkötelezett pedagógus Az intézményi feladatellátásból adódóan az üres álláshelyek betöltése minden évben más és más szakossal történik az adott évben indított szakok igényeinek megfelelően. A középiskolai pedagógusok számának alakulását és az egy főre eső tanulólétszámokat a 21. sz. melléklet 1-2. sz. ábrája mutatja. A sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai nevelése, oktatása céljára létrehozott intézményben a közoktatási törvény meghatározza a szakmai tevékenységet folytatók képesítési kötelezettségét. A Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és Kollégiumban a gyógypedagógiai képesítéssel rendelkező pedagógusokból megfelelő a személyi ellátottság, amit az elmúlt években belső továbbtanulással biztosítottak. Az iskolában dolgozó pedagógusok számának alakulását a 15. sz. melléklet 2. sz. ábrája mutatja. A Móra Ferenc Kollégiumban a közoktatási törvényben előírtak szerint a tanulói létszám és az óraszám alapján könnyen kiszámítható a szükséges nevelői létszám. Ez azonban az intézményben a tanulói létszám csökkenésével összhangban szinte minden évben változott. 2005-től a kollégium a Benedek Iskola tagintézménye lett, pedagógusai az iskolában is oktató, gyógypedagógusok. Ez azért is fontos, mivel a kollégiumban nagy számban laknak sajátos nevelési igényű gyermekek is. A Pedagógiai Szakszolgálat intézményében a személyi ellátottság jó. A feladatok diktálta szakembergárda adott, szakképzettségi szintje kiváló. A művészeti oktatásban résztvevők mindannyian jól képzett szakemberek. A Bakfark Bálint Alapfokú Művészetoktatási Intézmény valamennyi pedagógusa rendelkezik megfelelő diplomával. Pedagógiai tevékenységük mellett aktívan részt vesznek a város közművelődési életében. Városi szinten a szakos ellátottság 100 %-osnak mondható. Az egyéb személyzet számának alakulása a mindenkori feladat nagyságának a függvénye. A nevelés-oktatás eredményes végzéséhez alapvetően biztosítottak a személyi feltételek, annak ellenére, hogy egyszerre több problémával kell szembenézni. o A gyermeklétszám csökkenése következtében először az óvodában, jelenleg az általános iskolákban, pár év múlva „csökkent mértékben” a középiskolákban fogja éreztetni hatását. o Érvényesül a munkaerőpiac elszívó ereje különösen az idegennyelvet (angol, német), a számítástechnikát oktatók körében. A versenyszféra a közalkalmazotti bér többszörösét képes garantálni a dolgozóknak. o A pályán nem mindig a legalkalmasabb, a legrátermettebb pedagógusok maradnak. o A pálya elnőiesedése egyre több vitát vált ki, a gyermekek személyiségfejlődése, attitűdjének kialakulása szempontjából jóval több férfi pedagógusra lenne szükség. Ezekkel a problémákkal hosszútávon együtt kell élnünk, de keresni kell ellensúlyozásuk lehetőségét, megoldásuk módjait. o elsősorban a pályakezdők köréből kell pótolni a hiányzó szakembereket, o az anyagi elismerés mellett keresni kell az erkölcsi elismerés további lehetőségeit (pl.: pedagógus díj létrehozása). 5. 2. A feladatellátás tárgyi feltételei Az oktatási miniszter rendeletben meghatározta azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, amelyekkel a nevelési-oktatási intézményeknek rendelkezniük kell. A fenntartónak egy hároméves ütemtervet kellett készíteni a jegyzékben foglaltak 2003. augusztus 31-éig történő végrehajtására, mely időpont 2008-ig meghosszabbításra került. A fenntartásunkban lévő intézményekkel együttműködve készült el az ütemterv 2003-as kiegészítése, illetve módosítása. A jogszabály intézménytípusonként írja elő a kötelezően biztosítandó helyiségeket, azok bútorzatát és egyéb berendezési tárgyait, a nevelőmunkát segítő eszközöket, a fogyatékos gyermekek nevelésének, oktatásának további eszközeit, az egészség- és munkavédelmi eszközöket.

22

Az intézmények ennek alapján aktualizálták a három évvel ezelőtt elkészített – szakértő által felülvizsgált – igényeket (22. sz. melléklet). 2003 óta intézményi átszervezésekre került sor, mely intézkedések szükségessé tették a kötelező (minimális) eszköz és felszerelési jegyzék ismételt felülvizsgálatát is. A szükséges módosítások a jegyzékben átvezetésre kerültek. Az aktualizált változat szakértő által felülvizsgált. A tervezett változtatás értelemszerűen csak a 20052008-as éveket érinti (23. sz. melléklet). A fejlesztési tervben megfogalmazott feladatokat optimális ütemezéssel és több helyről történő finanszírozással kell megoldani: állami normatíva, önkormányzati, pályázati, szakképzési, intézményi szintű alapítványi pénzből, közalapítványi pénzből. 6. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS 6. 1. Ellenőrzés Oroszlány Város Önkormányzatának alapvető érdeke a hatékony alap- és középfokú oktatási intézményrendszer működtetése, melynek feltételeként biztosítja a közoktatási, szakképzési és közalkalmazotti törvényben a fenntartóra vonatkozó előírásokat, ugyanakkor szorgalmazza: az ön- és belső ellenőrzés rendszeressé tételét, a szakmai munka értékeléséhez külső szakértők bevonását. A közoktatási törvény alapján a fenntartó rendszeresen – ha jogszabály másként nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal – ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési- oktatási intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket. Minden közoktatási intézményre vonatkozó ellenőrzési terv részletesen az Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP) mellékletében megtalálható. Ellenőrzések az alábbi területeken várhatók: ü A minőségpolitika által meghatározott elvárásokból adódó intézményi feladatteljesítés ellenőrzése. ü A nevelési és pedagógiai program beválásának, a házirend betartásának vizsgálata, célok, feladatok, tevékenységek, sikerkritériumok összevetése alapján az óvodában, az általános- és középiskolákban. ü A pedagógiai programban vállalt belső vizsgák hatékonysága a tanulók tudásának hasznosításában. Az emelt óraszámban tanított tantárgyakban a többlettudás megjelenítése. ü A nevelési és pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések vizsgálata az átütemezésnek megfelelően. ü Pedagógusok továbbképzésének eredményességi mutatói, annak vizsgálata, hogy a továbbképzések választása szinkronban van-e az intézmény nevelési, pedagógiai programjával, a tanultak hasznosításának lehetőségeivel. ü A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ellenőrzése, vizsgálata. ü A gyermekek fejlődésének vizsgálata, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatására. ü Áttekinti az intézmények alapító okiratát, szükség esetén elvégzi annak módosítását. 6. 2. Értékelés A megvalósulás eredményességének elősegítése érdekében, és a fejlesztési célok helyességének ellenőrzése céljából bizonyos időnként szükséges értékelést végezni. A fejlesztési tervben foglalt egyéni és közös intézményi célok és feladatok alapján az intézmények évente értékelik, a fenntartó kétévente értékeli a megvalósítási folyamat eredményességét. Ennek módszerei: ü A fenntartó négyévente értékeli a pedagógiai programban és az intézményi minőségirányítási programban meghatározottakat. ü Az intézmények szakmai dokumentumai összhangjának elemzése, értékelése. ü Komplex intézményértékelés a nevelőmunka hatékonyságáról az alábbiak figyelembe vételével: - a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái és fejlesztésének lehetőségei,

23

-

elégedettségvizsgálat a szülők körében (kérdőíves módszer), értékelési rendszer és a belső vizsgák hatékonysága a tanulók tudásának hasznosításában, a tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, napközi otthon, tanulószoba, sporttevékenység) kihasználtsága, valamint hatása a tanulók tudásának gyarapításában, egészségében, - a felzárkóztatás formái és hatása a tanulók továbbhaladásában, - a választott taneszközök (tankönyvek, munkafüzetek, témazárók, olvasmánynaplók) és tanítási segédletek hatékonyságvizsgálata, - a tanulók magatartása és viselkedéskultúrája (neveltségi szintmérés), - a 9. osztályba lépő tanulók felkészültségének vizsgálata: bemeneti mérés matematikából és magyar nyelv és irodalomból, a bemeneti mérést követő mérés, a hozzáadott érték megadása matematikából és magyar nyelv és irodalomból. ü A kiadott szempontok alapján a közoktatási intézmények minden évben átfogó beszámolót adnak az adott évre vonatkozóan tevékenységükről, melyről összefoglaló beszámoló készül a fenntartó részére. ü Minden intézményben az intézményvezetői ciklus lejártakor a vezetői pályázat kiírása előtt a fenntartó – az intézményvezetői beszámoló alapján – tájékozódik a szakmai munka eredményességéről. ü Az Oktatási Minisztérium által szervezett országos mérés alapján a fenntartó figyelemmel kíséri Oroszlány város közoktatási intézményeiben folyó pedagógiai szakmai munka eredményességét. Az önkormányzat a közoktatási törvényben biztosított törvényességi ellenőrzésen, irányításon, külső szakértőkkel elvégzendő vizsgálaton túl valamennyi intézménnyel partneri kapcsolat kialakítására törekszik. A fenntartó koordinálásával a közoktatással és a közoktatáshoz kapcsolódó területekkel (gyermek- és ifjúságvédelem, egészségvédelem, szociális és családvédelem, közművelődés, sport, munkaerő-gazdálkodás) foglalkozó intézmények ismerjék meg egymás követelményeit. Vegyenek részt egymás rendezvényein, cseréljék ki egymással tapasztalataikat.

24

1. sz. melléklet Oroszlány lakosságszámának alakulása

22000

21002

20000

21053

21349

20746

20650

20873

20749

20323

20080

19969

19953

2004

2005

2006

2007

18482

18000 16000 13100

14000 12000 10000 8000

6596

6000 1954

1960

1970

1980

1990

1997

2000

2001

2002

2003

2. sz. melléklet

A munkanélküliek számának alakulása városunkban

1200

1044

1000

857 676

800

644

600 400 200 0 2001.

2003.

2005.

25

2007.

3. sz. melléklet

A lakosság demográfiai és nembeli megoszlása 25000

20000

15000

10000

5000

0

1997

2001

2004

2006

1997

2001

férfiak

2004

2006

1997

nők

2001

2004.

2006

összesen

0-18

2827

1113

2236

1966

2690

2299

2085

1868

5517

4712

4321

3834

19-60

6169

6025

6160

6262

6189

5085

6091

6096

12358

12110

12251

12358

61-100

1499

1645

1568

1555

1975

2183

2183

2222

3474

3828

3751

3777

összesen

10495

10083

9964

9783

10854

10567

10359

10186

21349

20650

20323

19969

26

4. sz. melléklet

A születések számának alakulása Oroszlányban 500

450

431 416

400

374

350

335 340

328 303 302

330

325

304

293

283

300

315

366

315 320 292 295

304

300

294 290

262

281 283

282

269

255

276

264

250

255 223 207

206

192

190192

200

166

163

151

144

150

158

27

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

1988

1986

1984

1982

1980

1978

1976

1974

1972

1970

1968

1966

1964

100

5. sz. melléklet

Kötelező és önként vállalt feladatellátás

Feladat megnevezése Óvodai nevelés

Kötelezően ellátandó feladatok

Általános iskolai oktatás 1-8. évfolyamon Gimnáziumi oktatás 5-13. évfolyamon Szakközépiskolai oktatás 13-14. ill. 9-14. évfolyamon Szakiskolai oktatás 9-12. évfolyamon Alapfokú művészetoktatás Sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai ellátása Kollégiumi ellátás

Önként vállalt feladatok

Pedagógiai szakszolgáltatás (gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, nevelési tanácsadás, logopédia, utazó gyógypedagógiai ellátás, iskolaérettségi vizsgálat) Korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés ellátása Felnőttoktatás (középfokú végzettség)

Felnőttoktatás (7-8. osztály)

28

Intézmény neve

Feladatellátás módja

Oroszlány Város Óvodái József Attila Általános Iskola Ságvári Endre Általános Iskola Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépés Szakiskola Eötvös Loránd Szakközépés Szakiskola Bakfark Bálint Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és Kollégium Móra Ferenc Kollégium (tagintézmény)

Saját fenntartású intézmény Saját fenntartású intézmény Saját fenntartású intézmény Saját fenntartású intézmény Saját fenntartású intézmény Saját fenntartású intézmény Saját fenntartású intézmény Társulásban fenntartott intézmény Társulásban fenntartott intézmény Középiskolások ellátása társulásban a megyével

Pedagógiai Szakszolgálat

Társulásban fenntartott intézmény

Bölcsődei Szolgálat

Saját fenntartású intézmény

Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola

Saját fenntartású intézmény

Eötvös Loránd Szakközépés Szakiskola

Saját fenntartású intézmény

Benedek Elek Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és Kollégium

Munkaügyi Központtal történt megállapodás

6. sz. melléklet 1. sz. ábra Évek

Férőhelyek száma

Felvett gyermekek száma

Kihasználtság %-ban

1995.

780

909

117

1996.

780

914

118

1997.

780

880

113

1998.

778

858

110

1999.

732

823

112

2000.

690

785

113

2001.

690

718

104

2002.

690

652

94

2003.

612

626

102

2004.

565+74

*

635 (561+74 )

99 és 100*

2005.

565+74*

656 (582+74*)

103 és 100*

627 (539+88*)

95 és 119*

579 (513+66*)

91 és 89*

2006. 2007.

565+74

*

565+74

*

*

A *-gal jelzett számok az alapítványi óvoda számadatai.

2. sz. ábra Óvodai kihasználtság Óvodai férőhely kihasználtsága 140 120 100 80 60 40 20 0

117

1995.

118

1996.

113

112

110

1997.

1998.

1999.

113

2000.

Oroszlány Város Óvodái

119 104

2001.

94

2002.

102

99100

103100

2003.

2004.

2005.

95

2006.

91 89

2007.

Gyermek Kuckó Alapítványi Óvoda

3. sz. ábra

Oroszlány Város Óvodáiban a csoportszám átlagának alakulása 27 26 25 24 23 22 21

26,16 25,3 23,93

2000.

2001.

23,28

2002.

24,07

24,4

2003.

2004.

29

2005.

23,4

23,3

2006.

2007.

7. sz. melléklet A várható óvodai létszámadatok a két óvodában

2004/2005. Születési idő: 01.01-12.31.

Születések száma

214 1996. 205 1997. 187 1998. 198 1999. 207 2000. 190 2001. 192 2002. 151 2003. 166 2004. 192 2005. 158 2006. Összesen: Óvodai csoportok száma

2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.

2008/2009.

2009/2010.

Iskolába ment

Óvodában marad és új felvételes

Iskolába ment

Óvodában marad és új felvételes

Iskolába ment

Óvodában marad és új felvételes

Iskolába ment

Óvodában marad és új felvételes

Iskolába ment

Óvodában marad és új felvételes

Iskolába ment

Óvodában marad és új felvételes

152 70 222

117 198 180 125 620

5 143 39 187

2 142 187 172 132 635

1 133 48 183

1 150 191 195 90 627

1 133 58 192

6 129 202 138 104 579

6 127 64 197

2 128 149 151 121 551

2 126 51 179

2 98 162 175 99 536

26

26

26

30

25

25

25

8. sz. melléklet 1. sz. ábra

Az általános iskolákban a tanulólétszám alakulása

2500 2000

2000

1989

1970

1917

1933

1926

1844

1770

1669

1545

1500

1432

1000 500 0

1997/98

1998/99

1999/2000

2000/2001

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

A táblázat a gyógypedagógiai oktatásban és a gimnáziumban tanuló általános iskolás korú gyermekek számát nem tartalmazza.

2. sz. ábra

Általános iskolákban a tanulócsoportok átlaglészámai 24,5

23,5 23

23,86

23,77

24

22,82

23,01 22,77 22,41

22,5

22,55

22,7

22 21,5 21 2000.

2001.

2002.

2003.

31

2004.

2005.

2006.

2007.

3. sz. ábra

Az osztályok átlaglétszámai a törvényi átlaghoz képest

5-8. évfolyam

1-4. évfolyam

Iskola létszám osztály átlag törvényi átlag % létszám osztály átlag törvényi átlag %

József Attila Általános Iskola 2005/2006. 456 21 21,71

József Attila Általános Iskola 2007/2008. 323 14 23,07

Ságvári Endre Általános Iskola 2005/2006. 319 13 24,54

Ságvári Endre Általános Iskola 2007/2008. 352 15 23,46

21

21

21

21

103,6 495 24 20,63

109,85 421 17 24,76

116,86 399 16 24,94

111,7 336 14 24

23

23

23

23

89,7

107,6

108,43

104,3

4. sz. ábra Az osztályok átlaglétszámai a törvényi maximumhoz képest

létszám

József Attila Általános Iskola 2005/2006. 456

József Attila Általános Iskola 2007/2008. 323

osztály

21

14

13

15

átlag

21,71

23,07

24,54

23,46

törvényi max.

26

26

26

26

%

83,5

88,7

94,38

90,2

létszám

495

421

399

336

osztály

24

17

16

14

átlag

20,63

24,76

24,94

24

törvényi max.

30

30

30

30

%

68,77

82,53

83,13

80

5-8. évfolyam

1-4. évfolyam

Iskola

32

Ságvári Endre Ságvári Endre Általános Iskola Általános Iskola 2005/2006. 2007/2008. 319 352

9. sz. melléklet

Általános iskolai létszámadatok és prognózis, évfolyamonként

1991-1992. 1992-1993. 1993-1994. 1994-1995. 1995-1996. 1996-1997. 1997-1998. 1998-1999. 1999-2000. 2000-2001. 2001-2002. 2002-2003. 2003-2004. 2004-2005. 2005/2006. 2006/2007. Tan.csop. Tanulói létszám

2005/2006 8. 188 (9) 7. 230 (11) 6. 216 (9) 5. 264 (11) 4. 233 (10) 3. 194 (9) 2. 171 (8) 1. 176 (7)

74 1669

2006/2007 8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1.

204 (10) 187 (9) 253 (10) 199 (8) 191 (9) 166 (8) 170 (7) 175 (7)

68 1545

2007/2008

8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1.

174 (7) 206 (9) 193 (8) 183 (7) 167 (7) 164 (7) 160 (7) 185 (8)

2008/2009

206 (9) 193 (8) 183 (7) 139 (6) 165 (7) 161 (7) 186 (8) 189 (8)

8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1.

60 1432

60 1422

A 6 osztályos gimnáziumba kilép évente átlag 16 fő. (2008/2009-es tanévtől már nem.) A 8 osztályos gimnáziumba kilép évente átlag 16 fő.

33

2009/2010

8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1.

193 (8) 183 (7) 138 (6) 149 (6) 161 (7) 186 (8) 189 (8) 179 (7)

57 1378

2010/2011

8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1.

183 (7) 138 (6) 149 (6) 146 (6) 186 (8) 189 (8) 179 (7) 168 (7)

55 1338

2011/2012

8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1.

138 (6) 149 (6) 146 (6) 170 (7) 197 (8) 179 (7) 168 (7) 174 (7)

54 1321

2012/2013

8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1.

149 (6) 146 (6) 170 (7) 181 (7) 179 (7) 168 (7) 174 (7) 181 (8) 55 1348

10. sz. melléklet

1. sz. ábra

Napközis tanulólétszám alakulása 1100 1000

926

895

900

883

867

860

852

800 656

700

625

591

582

578

2005/2006

2006/2007

2007/2008

600 500 400 1997/98

1998/99

1999/00

2000/2001

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

2. sz. ábra

Napközis tanulócsoportok átlaglétszáma 30

27,5

28 26 24

25,3 22,6

22,4

22

23,15 21,1

21,1

21

1999/00

2000/2001

2001/2002

20,3

23,64

21,59

20 18 16 14 12 10 1997/98

1998/99

2002/2003

2003/2004

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

3. sz. ábra Napközis tanulócsoportok számának alakulása az általános iskolában 1997/98 1998/99 1999/00 2000/01 2001/02 2002/03 2003/04 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 Tan. csop.

41

40

40

41

41

42

34

29

27

25

23

21

11. sz. melléklet Szakiskolai és szakközépiskolai képzés a két középiskolában

A Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskolában oktatott OKJ-s képzések: 33 4641 01 Számítógép-kezelő (használó): 2 félév 54 481 03/52 02 Informatikai rendszergazda/számítástechnikai szoftverüzemeltető: 4 félév 54 481 04/54 01 Informatikus/ gazdasági informatikus: 4 félév 54 850 02 Környezet- és természetvédelmi technikus: 4 félév 54 524 02 Vegyipari technikus: 4 félév 52 214 01 Lakberendező 2000 óra 52 813 01/33 01/52 02/54 01 Sportedző/ sportoktató/ sportedző/ rekreációs mozgásprogram-vezető 1000 óra+1000 óra 52 813 02 Sportszervező menedzser 1000 óra 55 341 01/55 02/ 55 03 Mozgóképgyártó szakasszisztens/ médiatechnológus asszisztens/ televízió műsorgyártó szakasszisztens: 4 félév 54 213 03/54 04 Multimédia-alkalmazásfejlesztő/ multimédiafejlesztő: 1400 óra 54 812 01 Idegenvezető: 4 félév 52 345 03/31 01/31 02/31 03/54 01 Logisztikai ügyintéző/ anyagbeszerző/ árutérítő/ veszélyesáruügyintéző/ nemzetközi szállítmányozási ügyintéző 4 félév 54 211 09/54 01 Grafikus/ alkalmazott grafikus: 4 félév - A grafikus/ alkalmazott grafikus szakma esetében a 9-13. évfolyamon történő párhuzamos képzés

Az Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskola - a szakiskolai oktatás keretében a következő szakmák oktatása és a szakmai vizsgák lebonyolítására: 31 521 10 Géplakatos: 4 félév 31 521 11 Hegesztő: 4 félév 31 521 25 Szerkezetlakatos: 4 félév 33 521 07 Szerszámkészítő: 4 félév 31 521 09/01 Gépi forgácsoló/ esztergályos: 4 félév 33 54205/33 03 Szabó/női szabó: 6 félév 31 521 11/01 Eljárás szerinti hegesztő (ívhegesztés): 4 félév 31 521 07 Finommechanikai műszerész: 4 félév - a szakközépiskolai oktatás keretében érettségi és technikus-képesítő vizsgák lebonyolítása a következő szakirányokban: 54 523 01 Elektronikai technikus: 4 félév 52 5423 06 Mechatronikai technikus: 4 félév 52 5411 08 Ruhaipari technikus: 4 félév 52 5499 01 Automatizálási technikus: 4 félév 55 5442 04 Gépipari számítástechnikai technikus :4 félév 52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus: 4 félév 52 5423 03 Ipari informatikai technikus: 4 félév 54 4641 07 CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus: 4 félév 54 4641 04 Számítástechnikai programozó: 4 félév 52 5432 01 Fémipari anyagtechnikus: 4 félév 52 523 01/54 01 Automatikai műszerész/ automatikai technikus: 4 félév + 800 óra 54 521 01 Gépgyártás-technológiai technikus: 4 félév 52 523 03/54 01 Mechatronikai műszerész/ mechatronikai technikus: 4 félév+ 800 óra 54 481 03/54 02/52 02 Informatikai-rendszergazda/ informatikai műszerész/számítástechnikai szoftverüzemeltető: 4 félév 54 481 01/31 01 CAD-CAM-informatikus/számítógépes műszaki rajzoló. 4 félév 54 481 04/54 03/54 04 Informatikua/ ipari informatikus/ műszaki informatikus: 4 félév 54 542 01/54 02 Könnyűipari technikus/ textil- és ruhaipari technikus: 4 félév 54 211 07 Divat- stílustervező asszisztens: 4 félév

35

12. sz. melléklet

A Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola tanulószámának alakulása 700 604 600

537

500

446 412

476 427

416

400 368

400

414

368

300 200 126

144

126

147

130

113

115 80

100 30

0 1997/1998

1998/1999

1999/2000

2000/2001

2001/2002

2002/2003

nappali

36

esti

2003/2004

levelező

17 2004/2005

76 44 2005/2006

87

72 20 2006/2007

33 2007/2008

13. sz. melléklet

Az Eötvös Loránd Szakközép- és Szakiskola tanulóinak megoszlása a képzési irány szerint 700

645

600

522 480

500

447 401

400

390

405

427

379 338

300

330 222

200

402

236

258 214

176

131 100

166

96 96

123

50

147

56

1999/2000

2000/2001

163

151 151

163

151

147

88

70

51

335

226

176 176

342

32

52

0 1997/1998

1998/1999

összlétszám

2001/2002

szakmunkás

2002/2003

szakiskolás

2003/2004

2004/2005

szakközépiskolás

2005/2006

egyéb

2006/2007

esti

Az egyéb kategóriába az általános iskolai, szakmunkások szakközépiskolai oktatása és 2006-tól a felzárkóztató oktatás tartozik.

37

60 17 2007/2008

14. sz. melléklet A tanulócsoportok számának várható alakulása a középiskolákban

Eötvös Loránd Műszaki Középiskola

Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola

6 osztályos tanulócsoportok

2004/2005.

2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.

2008/2009.

2009/2010.

2010/2011

6

6

6

6

5

4

3

1

2

3

4

5

8 osztályos tanulócsoportok 0. évfolyamos osztály

1

2

3

4

5

5

5

4 osztályos tanulócsoportok

8

8

8

9

9

9

9

13-14. évfolyam

2

2

2

2

2

2

2

Összesen:

17

18

20

23

24

24

24

esti

4

4

4

4

4

4

4

levelező

1

3

2

2

2

2

2

szakiskolás tanulócsoportok

5

5

6

7

7

7

7

szakközépiskolai tanulócsoportok

5

5

5

5

5

5

5

13-14. évfolyam

4

4

4

2

2

2

2

2

1

1

1

1

felzárkóztató Összesen:

14

14

17

15

15

15

15

esti

2

2

2

3

4

4

4

38

15. sz. melléklet

1. sz. ábra

A gyógypedagógiai oktatásban a tanulók számának alakulása 180 160

165 148

141

166

166

155 145

140

125

116

119

2005/2006

2006/2007

120

108

100 80 60 40 20 0 1997/1998

1998/1999

1999/2000

2000/2001

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

2007/2008

2. sz. ábra

Pedagógusok számának alakulása 33

35

30 30

27

27

27 23

25 20 15 10 5 0 2002/2003

2003/2004

2004/2005

2005/2006

A létszámadat nem tartalmazza a kollégiumban dolgozó pedagógusok létszámát.

39

2006/2007

2007/2008

16. sz. melléklet

A Móra Ferenc Kollégium létszámának és kihasználtságának alakulása 1. sz. ábra Férőhelyek Kollégisták Kihasználtság %

1997/98. 1998/99. 1999/00. 2000/01 2001/02 2002/03 2003/04 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 100 100 77 77 77 77 77 77 77 77 77 42 29 46 51 57 51 46 46 39 50 55 42 29 60 66 74 66 59 59 51 65 71

2. sz. ábra

A kollégisták számának alakulása, a kollégium kihasztnáltságának mértéke %-ban 74

80 70

60

66

66 59

59

42

40 30

71

51

60 50

65

42

20

29

46

51

57

51

46

50

46

55

39 29

10 0 1997/1998.

1998/1999.

1999/2000.

2000/2001

2001/2002

2002/2003

Kollégisták

2003/2004

Kihasználtság %

40

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

17. sz. melléklet A Pedagógiai Szakszolgálatnál ellátott gyermekek száma

Nevelési Tanácsadó

korai fejlesztés

logopédiai fejlesztés

205 281 288 219 415 352 529 837 360 449

43 74 50 76 62 53 5 36 -

171 181 176 182 169 173 151 151 128 173

1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007

iskolaérettségi vizsgálat 75 77 84 141 104 92 88 88 64 99

utazó gyógypedagógus 60 40 75 77 78 80 73 68 51 77

összesen 554 653 673 695 828 750 846 1180 603 798

Ellátott gyermekek száma 1180 1200

1000

846

828 800

695

673

653

529 449

415 400

219

0

181

171 60

75 43

1997/1998

40

360

352

288

281 205

200

798 603

554

600

837

750

182

176 77 74

1998/1999 Nevelési Tanácsadó

75

84 50

1999/2000 korai fejlesztés

77

141 76

2000/2001

169 78

173 80

104 62

2001/2002

92 53

2002/2003

logopédiai fejlesztés

151 73

2003/2004

iskolaérettségi vizsgálat

41

88 5

151 68

88 36

2004/2005 utazó gyógypedagógus

128 51

173 64 0

2005/2006 összesen

77

99 0

2006/2007

18. sz. melléklet

1. sz. ábra

A Bakfark Bálint Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékeinek száma művészeti áganként 600

552

544

500

418

395 368

400

417

394

418

408

366

316 300

304 260

247

200

135

152

226

152

100

242 212

135

121

7 13

108

228

147

122

263

3 13

102

265

247

244

54

92 68

62

98

13

0 1997/98.

1998/99.

1999/2000.

2000/2001.

zene

2001/2002.

balett

2002/2003.

színjátszás

42

2003/2004

2004/2005

képzőművészet

2005/2006

Összesen

2006/2007

2007/2008

2. sz. ábra Művészeti ágak zene *(Pusztavám)

tánc, balett

1997/98. 1998/99. 1999/2000. 2000/2001. 2001/2002. 2002/2003. 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 316

260

247

200 44*

209 38*

216 49*

229 37*

183 45*

183 43*

197 45*

172 40*

102

108

135

122

147

152

152

121

135

98

92

62

54

133

137

68

544

552

408

színjátszás

13

képzőművészet Összesen

418

368

395

366

394

417

418

304

19. sz. melléklet Óvodai alkalmazottak számának alakulása Oroszlány Város Óvodáiban 1996/97 Óvodai csop. száma óvodai ped. száma dajkák száma egyéb alkalmazott összes alkalmazott

1997/98

1998/99

1999/2000

2000/01

2001/02

2002/03

2003/04

2004/05

2005/06

2006/07

2007/08

33

33

33

31

30

30

28

26

23

23

23

22

68

67

67

64

64

62

60

54

49

49

49

46

33

33

33

32

32

32

30

26

24

24

24,5

23

16

15

28

29

25

25

25

25

25

25

25

14

117

115

128

125

121

119

115

105

98

98

98,5

83

43

20. sz. melléklet

1. sz. ábra

Létszámok alakulása 2500 2000

1917

1933

1926

1844

1770

1669

1545

1432

1500 1000 500

164

157

171

169

156

144

133

114

2000/2001

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

0

tanulói létszám

pedagógus létszám

2. sz. ábra

1 pedagógusra jutó tanulók száma az általános iskolákban 12,56

2007/2008 2006/2007

11,61

2005/2006

11,59 11,34

2004/2005 10,91

2003/2004

11,26

2002/2003

12,31

2001/2002 11,7

2000/2001 10

10,5

11

11,5

44

12

12,5

13

21. sz. melléklet

1. sz. ábra

Középiskolai pedagógus álláshelyek száma 55

60 50 40

41

36

37

36

2003/2004

2004/2005

2005/2006

39

30

48

43

38

55

41 35

20 10 0 2002/2003

2006/2007

2007/2008

Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola Eötv ös Loránd Szakközép- és Szakiskola

2. sz. ábra

1 pedagógusra jutó tanuló a középiskolákban 10,43

2007/2008

9,15

2006/2007

2005/2006

10,75

2004/2005

10,76

10,45

2003/2004

9,84

2002/2003 8

8,5

9

9,5

45

10

10,5

11

22. sz. melléklet

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNYEINEK HIÁNYZÓ ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSI TÁRGYAINAK A BESZERZÉSÉRŐL, 2004-2008 Városi Összesítő

2004

2005

2006

2007

2008

Óvoda

3 031 410 Ft

6 315 438 Ft

6 315 438 Ft

5 052 350 Ft

4 547 114 Ft

25 261 750 Ft

Általános Iskolák

3 770 580 Ft

7 855 375 Ft

7 855 375 Ft

6 284 300 Ft

5 655 870 Ft

31 421 500 Ft

Középiskolák

1 704 000 Ft

3 550 000 Ft

3 550 000 Ft

2 840 000 Ft

2 556 000 Ft

14 200 000 Ft

Művészetoktatási Intézmény

944 520 Ft

20 717 750 Ft

20 717 750 Ft

16 574 200 Ft

23 916 780 Ft

82 871 000 Ft

Pedagógiai szakszolgálat

36 000 Ft

75 000 Ft

75 000 Ft

60 000 Ft

54 000 Ft

300 000 Ft

9 486 510 Ft

38 513 563 Ft

38 513 563 Ft

30 810 850 Ft

36 729 764 Ft

154 054 250 Ft

Mindösszesen:

Összesen

23. sz. melléklet 1. sz. ábra OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEINEK HIÁNYZÓ ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI TÁRGYAI BESZERZÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE INTÉZMÉNYTÍPUSONKÉNT Intézmény Eredeti összesen Módosított Ütemezés (Ft) összesen (Ft) Eredeti Módosított 2004-ben (Ft) 2005-ben (Ft) 2006-ban (Ft) 2007-ben (Ft) 2008-ban (Ft) Óvodák 25261750 3 031 410 5 321 090 5 601 700 4 396 000 4 002 300 22 352 500 Általános iskolák 31 421 500 3 770 580 7 548 270 7 737 150 6 472 300 5 486 700 31 015 000 Középiskolák 14 200 000 1 704 000 3 550 000 3 550 000 2 840 000 2 556 000 14 200 000 Művészetoktatási 82 871 000 944 520 12 022 000 12 078 000 9 711 000 14 510 000 49 265 520 intézmény 300 000 36 000 75 000 75 000 60 000 54 000 300 000 Pedagógiai szakszolgálat 9 486 510 28 516 360 29 041 850 23 479 300 26 609 000 117 133 020 154 054 250 Mindösszesen:

2. sz.ábra

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA INTÉZMÉNYEINEK HIÁNYZÓ ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI TÁRGYAI BESZERZÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE

2005-ben (Ft)

Ütemezés Módosított 2006-ban 2007-ben (Ft) (Ft)

2008-ban (Ft)

3 031 410

5 321 090

5 601 700

4 396 000

4 002 300

22 352 500

6 599 500

791 940

0

0

0

0

791 940

7 746 000

929 520

1 936 500

1 936 500

1 549 200

1 394 280

7 746 000

József Attila - Arany János összevont általános iskola

10 672 500

1 280 700

4 010 895

4 199 775

3 642 400

2 939 790

16 073 560

Ságvári Endre Általános Iskola Eötvös Lóránd Műszaki Középiskola

6 403 500

768 420

1 600 875

1 600 875

1 280 700

1 152 630

6 403 500

8 173 000

980 760

2 043 250

2 043 250

1 634 600

1 471 140

8 173 000

6 027 000

723 240

1 506 750

1 506 750

1 205 400

1 084 860

6 027 000

82 871 000

944 520

12 022 000

12 078 000

9 711 000

14 510 000

49 265 520

300 000

36 000

75 000

75 000

60 000

54 000

300 000

28 516 360

29 041 850

23 479 300

26 609 000

Eredeti összesen (Ft)

Eredeti 2004-ben (Ft)

Oroszlány Város Óvodái

25261750

Arany János Általános Iskola Benedek Elek Általános Iskola és Előkészítő Speciális Szakiskola

Intézmény

Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola Bakfark Bálint Művészeti Iskola Pedagógiai Szakszolgálat Összesen:

154 054 250

9 486 510

47

Módosított összesen (Ft)

117 133 020