OROSZ V. 20 77 JúN 0 9.
Fővárosi Bíróság 19.K.33.584/2010/8.
iíCVVÉDí ,
R 0 D A
A Magyar Köztársaság nevében! A bíróság a képviselt ~ i felperesnek a dr Orosz V. Sándor ügyvéd által képviselt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) alperes ellen engedélyezési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. A bíróság megállapítja, hogy a lerótt kereseti illetéket a felperes köteles viselni.
_
Az ítélet ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a Fővárosi ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Bíróságnál 3 egyező példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. INDOKOLÁS: A bíróság a felek nyilatkozatai, és a közigazgatási iratok tartalma alapján hozta meg döntését, valamint állapította meg az irányadó ítéleti tényállást az alábbiak szerint: A_ (a továbbiakban: Zrt) saját tőkéje csökkenése következtében, az alperes határozatával kötelezte a Zrt.-t hogy készítsen helyreállítási tervet és azt legkésőbb 2009. december 31-ig hajtsa végre. A Zrt. bejelentette, hogy a határozati kötelezést nem tudja végrehajtani, mivel tulajdonosai részvényeik értékesítéséről döntöttek, és az új tulajdonos fogja a tőkehelyzetet rendezni. Felperesi társaság a Zrt-ben történő 67,6 %-os mértékű közvetlen minősített befolyásszerzés engedélyezésére irányuló kérelmet terjesztett elő alperesnél. Alperes a EN-I-312/2010. számú, 2010. május 5. napján kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította. Felperes kérelmet terjesztett elő az alperesnél az EN-í-312/2010. számú határozat visszavonására, valamint a Zrt-ben történő 67,6 %-os mértékű közvetlen minősített befolyás szerzésének engedélyezésére. Kérelmének indokául előadta, hogy az alperes az elutasító határozat meghozatalakor nem vette figyelembe, hogy a folyószámla egyenlegén túlmenően jogosult volt 10.000.000,- Ft összegű Széchenyi-kártya hitelkeret felhasználására is, amely jelenleg is rendelkezésére áll. 16.000.000,- Ft-ot ügyvédi letétbe helyezett. Az összeg forrásául a Széchenyi
19.K.33.584/2010/8.
2
kártya hitelkeretből rendelkezésre álló pénzeszközt jelölte meg, valamint a készleteinek értékesítéséből származó összegeket. Benyújtotta a számlavezető pénzintézet 2010. május 11i könyvelési napra vonatkozó számlakivonatát és a Széchenyi-kártya folyószámlájának 2010. április 16.- május 11. közötti időszakra vonatkozó forgalmi adatait is. Csatolta továbbá az ügyvéddel 2010. május 11. megkötött letéti szerződését Az alperes a EN-I-407/2010. iktatószámú, 2010. június 22. napján kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította. Alperes a határozatában kifejtette, hogy a benyújtott dokumentumokból megállapítható, hogy a 16.000.000,- Ft összeg átutalásához 8.908.562,- Ft Széchenyi-hitelt vett igénybe felperes. A korábbi eljárásban felperes a törtarany készletei eladásából származó vételárra hivatkozott, és nem hivatkozott a Széchenyi-kártya hitelkeretére. A korábbi eljárás során jogszabálysértés nem történt, így a korábbi határozatuk visszavonásának helye nem volt. Mindezek alapján új kérelemnek tekintette a felperesi beadványt. Idézte a Széchenyi-kártya, illetve az ahhoz kapcsolódó kártyahitel bevezetéséről szóló 1011/2002. (11.18.) kormányhatározatot (a továbbiakban: korm r.), miszerint a hitel célja a vállalkozó, vállalkozások forgóeszköz finanszírozásának elősegítése. Hivatkozott a konstrukció lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott üzletszabályzatára, mely szerint a hitelkeret célja a vállalkozások átmenti likviditási problémáinak az áthidalása. A Széchenyi-kártyához kapcsolódó hitelkeret minden, a vállalkozás érdekében felmerülő és - az adó és számviteli jogszabályok szerint - elszámolható kiadásokra felhasználható, akár vásárlás, akár készpénzfelvétel, akár átutalás, akár inkasszó útján, vagy egyéb módon. Mindezek alapján megállapította alperes, hogy a Széchenyi-kártya által nyújtott hitelkeret nem használható fel tulajdonszerzéshez. A kártyahitel átmeneti likviditási problémák megoldását célzó forgóeszköz hitel, amely nem ad alapot más társaságokban történő tulajdonszerzésre. A határozatában alperes hivatkozott a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt) 39. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra, illetőleg a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltakra. Mivel nem használható fel a hitelkeret összege a felperes által kívánt célra, így továbbra sem került igazolásra, hogy a felperesi társaság rendelkezik a pénzügyi vállalkozás tőkehelyzetének rendezéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal. Felperes keresettel támadta meg az alperes EN-I-407/2010. számú határozatát. Felperes kérte az alperesi határozat megváltoztatását akként hogy a minősített befolyásszerzés engedélyezésére irányuló kérelmének a bíróság adjon helyt. Kérte alperes perköltségekben történő marasztalását Felperes keresetének egy részében az alperesnek a korábbi (EN1-312/2010.) számú határozatával kapcsolatban fejtette ki érveit. Hivatkozott arra, hogy a Htp. 17. § (1) bekezdés g), h) pontjában, és a 17. § (3) - (4) bekezdésében meghatározott iratokat nem kellett szolgáltatnia, csupán néhány dokumentumot, ennek ellenére jóhiszeműen minden dokumentumot szolgáltatott, melyet tőle kért alperes. Ennek következtében igazolniuk kellett nem csupán a tulajdonszerzéshez szükséges pénzeszközöket, hanem a tőkehelyzet rendezéséhez szükséges forrásokat is. Felperes nézete szerint kizárólag a tulajdonszerzéshez szükséges forrásokat kellet igazolnia. Kifogásolta, hogy a korábbi eljárásban felperesi társaságnak csupán egyetlen munkanapja volt az áprilisi főkönyvi kivonat beszerzésére. Az alperes a korábbi határozatát úgy hozta meg, hogy nem várta be, hogy az április havi főkönyvi kivonatait csatolja, illetőleg semmilyen kérdést nem tett fel ezzel kapcsolatosan. Kifogásolta, hogy az alperes az újabb eljárásában egyetlen felhívást sem intézet felpereshez, holott a 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 46. § (6) bekezdése alapján köteles lett volna a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására felhívni. Felperes a Psztv. 46. § (6) bekezdésére hivatkozott, azonban a bíróság a hivatkozást tartalma szerint vizsgálva
19.K.33.584/2010/8.
3
' •}
megállapította, hogy az a Psztv. 40. § (6) bekezdésére vonatkozott. Hivatkozott arra is, hogy alperesnek nem helytálló az a megállapítása, miszerint a Széchenyi-hitelkeret összege ne lenne felhasználható tulajdonszerzéshez, mivel a szabályzat egyetlen kivételt teremt, miszerint nem lehet igénybe venni export tevékenységgel összefüggő költség finanszírozására. Másrészt pedig a Széchenyi-hitelkeret éppen a társaság javára szól, hiszen csak a megfelelő múlttal rendelkező kis és középvállalkozások juthatnak Széchenyi-hitelhez. Alperes nem vette figyelembe a hitelkeret működési elvét sem, hiszen az a nap végén az összes tranzakció végeredményeként, automatikusan visszatörlesztődik. A Széchenyi-hitelkeret nélkül is rendelkezett, és rendelkezik a szükséges pénzügyi forrással. A korábbi eljárásban sem merült fel problémaként, hogy társaságuk rendelkezett Széchenyi-hitelkerettel. Amennyiben a Széchenyi-hitelkeret megléte, vagy az automatikus visszatörlesztés bármilyen jogszabályi tilalomba ütközött volna, úgy erre fel kellett volna hívnia a társaság figyelmét Sem a Hpt., sem más jogszabály ilyen forrás részbem felhasználását a pénzügyi helyzet rendezéséhez nem tilalmazza. Alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását nem kérte felperes perköltségekben történő marasztalását. Jelezte, hogy időközben a Zrt végelszámolás alá került, ezért felperes kereseti kérelme okafogyottá vált illetőleg ebből kifolyólag végrehajtható határozatot az alperesi határozat hatályon kívül helyezése, illetőleg megváltoztatása esetén nem tudna hozni a bíróság. A Zrt részvényeit a felperes már alperesi engedély nélkül is megszerezheti. Véleménye szerint bírói úton nem érvényesíthető a felperesi igény, ezért annak idézés kibocsájtása nélküli elutasításának avagy a per megszüntetésnek lehet helye. A bíróság hatáskörének a hiányát hivatalból veszifigyelembe.Érdemben alapvetésként leszögezte, hogy a korábbi határozatuk (EN-I-312/2010.) felülvizsgálatára már nincs lehetőség, ezért az erre irányuló felperesi kifogások alaptalanok. Fenntartotta azt az álláspontját hogy nem használható fel a Széchenyi-hitelkeret összege más társaságokban történő tulajdonszerzésre, az csak a saját működés körében felmerült forgóeszköz finanszírozásra használható fel. A saját tőke hiánya nem azonos a forgóeszköz igénnyel. Azon felperesi hivatkozások, hogy a Hpt. 17. §-a szerint milyen okiratokat kell csatolnia, véleménye szerint a korábbi határozatra vonatkoznak, másrészt pedig felperes azokat önként felhívás nélkül csatolta, annak pedig akadálya nincs, miszerint a rendelkezésre álló tényeket mérlegeli alperes. Hivatkozott arra, hogy a Hpt 39. § (1) és (2) bekezdéséből egyértelműen következik, hogy a prudens működést illetőleg az annak megfelelést illetőleg azt, hogy a prudens működést biztosítani tudja az új tulajdonos, ennek a vizsgálata mindenképpen az alperes eljárásának részét képezi. Ugyanakkor felperes csatolta az ezen felhívásokra vonatkozó okiratokat így tehát azt felperes tudomásul vette, nem vitatta. A korábbi eljárás és határozat jogszerűsége nem lehet tárgya a jelen pernek, csak annyiban, hogy mint hivatalból ismert tények, a korábbi eljárás adatai is figyelembe veendőek. A főkönyvi kivonatra történő hivatkozásnak sincs jelen perben jelentősége, és a döntések kialakításakor nem is értékelte. A visszavonás elutasítása kapcsán felperes kereseti kérelmet nem terjesztett elő. A felperes újabb nyilatkoztatása felesleges lett volna, hiszen a korábbi eljárásban már konzultált a felperessel és tájékoztatta az igazolandó tényekről és felhívást is intézett hozzá. Az, hogy minden dokumentumot becsatolt felperes, értelmezhetetlen, hiszen tartalmi okokból utasította el az engedély iránti kérelmet. Az ügyintézési határidőt nem kell teljes egészében kitöltenie, az, hogy az ügyintézési határidő letelte előtt hozott határozatot nem jogszerűtlen. Nem tett olyan megállapítást miszerint a Széchenyi-hitel kerettel rendelkező vállalkozások nem szerezhetnének befolyást pénzügyi intézményben. Az, hogy a határozat meghozatalát követően zálogtárgy értékesítésből milyen bevételre tett szert alperes, jelen perben nem vizsgálható. A csatolt szerződés szerint letétbe
19.K.33.584/201078.
4
helyezett összeg forrása törvényesen nem felhasználható a perbeli célra, másrészt pedig egyébként is visszafizetendő pénzeszköz. Felperes kereseti kérelme nem megalapozott az alábbiak szerint A bíróság az alperes határozatát a Psztv. 34. § (1) bekezdése és a Pp. 324. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a kereseti és ellenkérelem keretei, és korlátai között vizsgálta felül a Pp. 215. § szerint. Az ügyfél, illetőleg a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kérheti az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát. Keresetében a fél anyagi és eljárási jogszabálysértésre is hivatkozhat és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték, A közigazgatási per tárgya kizárólag a közigazgatási határozat törvényességének vizsgálata, azaz a bíróság a Ket. 109. § (1) bekezdése és a Pp. 339/A. § alapján azt vizsgálja, hogy a keresettel támadott határozat a meghozatala idején megfelelt-e az ügyre irányadó anyagi és eljárási jogszabályoknak, illetőleg a bíróság a határozatot a határozathozatalkor fennálló tények alapján bírálja felül. A Ket. 111. § (1) bekezdése értelmében eljárási jogszabálysértés miatt a határozat hatályon kívül helyezésének csak akkor van helye, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, és a döntés érdemére is kihal A Pp. 164. § (1) bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A Hpt. 39. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a Felügyelet a 37. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező (ideértve annak tulajdonosát vagy vezető tisztségviselőjét is) tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását A Hpt 39. § (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján: Az engedélyt kérő személy vagy tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását ha a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága, Felperes a tárgyaláson nem jelent meg, ugyanakkor alperes kérte a tárgyalás megtartását és ítélet meghozatalát A felperes azzal, hogy a tárgyaláson nem jelent meg, saját magát zárta el a további bizonyítás lehetőségétől. A bíróság a felperes keresetét nem utasította el, és a pert nem szüntette meg. A bíróságnak a Pp. 339/A. §-ban foglaltak alapján a határozathozatalkor fennálló tények alapján kell
19.K.33.584/2010/8.
5
felülvizsgálnia az alperesi határozatot, ebből kifolyólag nincs jelentősége annak, hogy á határozathozatalt követően végelszámolás alá került a társaság. A bíróság e körben utal arra is, hogy egy ítélet végrehajthatósága és a bíróság hatásköre egymással összefüggésben nem áll, a kettő nem ugyanaz. Az ítélet esetleges végrehajthataüansága nem jelenti azt, hogy a bíróságnak ne lenne hatásköre az ügy elbírálására. A bíróság felhívta felperest, hogy a keresetét fenntartja-e, felperes nem nyilatkozott, ezért a bíróság azt úgy tekintette, hogy mint aki a keresetét fenntartotta. Ugyancsak a Pp. 339/A §- alapján a bíróság nem vizsgálhatta azt a felperesi hivatkozást, hogy az aranykészletéből a határozat meghozatala óta értékesített, és ezzel készpénz állománya megnőtt. A bíróság ezt követően arra mutat rá, hogy a Pp. 339. § alapján jelen perben kizárólag a perben hozott határozatot, annak jogszerűségét, illetőleg az ezen határozathoz kapcsolódó eljárás jogszerűségét vizsgálhatja felül. Ebből kifolyólag a felperesnek a korábbi határozatra tett hivatkozásai (pl. az áprilisi főkönyvi kivonat, milyen iratok csatolására hívta fel alperes) nem képezhette jelen bírósági felülvizsgálat tárgyát, alapját A bíróság másodsorban azt kívánja rögzíteni, hogy a Hpt 39. § (1) bekezdés a) pontja, illetőleg (2) bekezdésének b) pontja is kifejezetten előírja, hogy a prudens működés (a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítása) képezi az alperesi engedélyezési eljárás alapját. Tehát alperesnek nem csak azt kellett megvizsgálnia, hogy felperes rendelkezik-e a tulajdonszerzéshez szükséges pénzeszközökkel, hanem, hogy a társaság prudens működését irányítását is biztosítani tudja-e. Mindebből következően alperes helytállóan vizsgálta nem csak azt, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges anyagi eszközökkel rendelkezett-e felperes, hanem azt is, hogy a Zrt prudens működését képes-e helyreállítani. _ A bíróság aggálytalanul megállapította a Korm.r. és a szabályzatából, hogy a Széchenyi-hitelkeret összege jogszerűen nem használható fel más vállalkozásban történő részesedés szerzésére. A forgóeszköz állományfinanszírozásábaegyértelműen nem tartozik bele egy másik társaságban történő tulajdonszerzés, egy másik társaságban történő tulajdonszerzés nem minősül a forgóeszköz állományba tartozó eszköznek. Másrészt a Korm.r. és a szabályzat is egyértelműen a vállalkozás érdekében felmerülő kiadások felhasználásra engedélyezi a hitelkeretet azaz sajátfinanszírozásiigényeit finanszírozhatja a hitelkeretből. Ettől függetlenül sem értékelhető pozitív körülményként a Széchenyi-hitelkeret rendelkezésre állását hiszen azt likviditási problémákkal küzdő vállalkozásoknak juttatják. Az pedig, hogy a korábbi eljárásban nem merült fel problémaként hogy rendelkezik a társaság Széchenyi-hitelkerettel, irreleváns, egyrészt azért, mert a korábbi eljárás nem képezi jelen eljárás tárgyát másrészt pedig azért, mert alperes nem tett olyan megállapítást miszerint az lenne „probléma", hogy a felperesi társaság Széchenyi-hitelkerettel rendelkezik. Alperes nem azt állapította meg, hogy ne lenne engedélyezhető a felperesi kérelem azért, mert Széchenyi hitelkerettel rendelkezik, alperes azt állapította meg, hogy a Széchenyi-hitelkeret összege nem adhat alapot a felperesi kérelem teljesítésére, mert az nem használható fel más társaságban történő tulajdonszerzésre. Az pedig, hogy automatikusan visszatörlesztődik a hitel összege, nem változtat azon, hogy a Széchenyi-hitelkeret összege jogszerűen nem használható fel más társaságban történő tulajdonszerzésre.
Alperes azt sem állapította meg, hogy Széchenyi-hitelkeret megléte, avagy az automatikus visszatörlesztés jogszabályi tilalomba ütközött volna, így ezen okból kifolyólag nem kellett felhívnia a társaságot a kérelmének a kiegészítésére, vagy módosítására. Másrészt azért sem, mivel a korábbi eljárásban már többször konzultált felperessel, és tájékoztatta arról, hogy mit
19.K.33.584/2010/8.
6
kell igazolnia. A bíróság utal arra is, hogy felperes nem jelölte meg, hogy ez mennyiben érintette az alperesi határozat érdemi jogszerűségét, mivel eljárásjogi jogsértésre történő hivatkozás csak akkor foghat helyt, ha az az ügy érdemére is kihat a fent idézett Ket 111. § (1) bekezdése szerint. Felperes keresetében sem adott elő olyan okot, körülményt amely azt támasztotta volna alá, hogy az alperesnek a kérelem, illetőleg annak mellékletei kiegészítésére, módosítására tett felhívása mennyiben befolyásolta volna az ügy érdemét Felperes hivatkozása nem helytálló arra nézve, hogy igazoltan törvényes eredetű bevételeiből is rendelkezett és rendelkezik is a szükséges pénzügyi forrással és ezért nem kívánta felhasználni a Széchenyi-hitelt a részesedéshez. Egyrészt felperes a kérelmét a korábbiakhoz képest kifejezetten arra alapította, hogy Széchenyi-hitel kerettel rendelkezik, és megállapítható volt, hogy az ügyvédnél letétbe helyezett összegből 8.908.562,- Ft a Széchenyi-hitelből származott Másrészt pedig a korábbi határozat azt már jogerősen megállapította, hogy a Széchenyi-hitel összeget nem figyelembe véve, attól eltekintve, nem rendelkezett a prudens működéshez szükséges pénzügyi feltételekkel (éppen ezért adott be új kérelmet felperes). Harmadrészt felperes csak egy állítást fogalmazott meg, azonban semmivel sem bizonyította, hogy a hitelkeret felhasználása nélkül is rendelkezne a megfelelő pénzeszközökkel. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy alperesi határozat mind anyagi, mind eljárásjogi szempontból jogszerű és megalapozott, ezért a rendelkező rész szerint határozott. A pernyertes alperes nem kért perköltséget, ezért arról a bíróság nem rendelkezett. Az Illetékekről szóló 1990. évi XCLU. tv. (Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pont alapján a felperest megillető tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére felperes keresetlevelén lerótta az illetéket ezért a bíróság a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban-ról szóló 6/1986. (VI. 26.) LM rendelet 13. § (2) bekezdés alapján a megállapította, hogy azt a pervesztes felperes köteles viselni. A fellebbezésre vonatkozó rendelkezés a Pp. 340. § (2) bekezdésében foglaltakon alapul. Budapest 2011. június 01. dr. Nagy Szabolcs sic
bíró
A kiadmány hiteléül: írnok ^ / V
