~ORONYÓRAP~ESZfT6K _~S -KEZELŐK DEBRECPNBEN 1770--L830 'Tákács .Fbzaef
A magyarországi toronyórák legutóbbi, mintegy 350 éves történetéből ismert órával bánó" emberek az alábbi négy Estsport valamelyikébe sora~lhatók : 1 . -egyházi . alkalmazottak (.p1. egyházfi, .sekrestyés, har-angozó), akik általábaai,semrllifféle k~zetíséggel neon rendellc~eztek 2. képzett, -vagy legalábbis valaanilyen - a ínipar területén kívül eső - foglalkozást űző szeal~élyerk ,~pl. tanító, .kántor, patikus, kéarényseprő) 3. az órásmesterséggel tágabb -érteleQnben rokon szakmák művelői (pl..la~katos,. :kovács, organal~észítő) 4. órásak, akik a kialakult munkamegosztás következtében tovább differenciálódtak' kls- ~és nagyórakész"ltótk csoportjára . ~A, h~elyhatáságn~lc az utóbbi két csaportb~a tartozó : mesterek a3ka1anazásána tórekedtek a városi toronyórák üzemben tartá,sá ~a, és csak ilyen szentélyek hiázty!á~ban .folyamodlak teljesen képzetlen, vagy más irányú szakismeretekkel bíró személyekhez. Ez utóbbiak Debrecenben is felb~ukkartak_ a régeJabi évszázadokban, de. l®gkésőbb a 18. század első harmadától zr~ár ~a 3. és -4. csoport szakemberei :kezelték a debreceni toronyóráikat. A . a3estereaknek ebből a köréből kerültek ki a toronyórák készítői is, akikkel az alábbiakban részletesen foglalkozunk . A hazánk más tájairól és külföldről történ ő betelepülések következtében a Debrecenben élő órásak száma a .18. .század végétől :gyarapodásnak indult és az 1770 körüli 3 fo"vet szarrben az 1800 utáni első években már egyidejűleg 5, -sőt 1810 táján - áiunenetileg - 7 órás itteni műkfldésárő'1 van tudoanásunk. A 'Dunától keletre eső szabad királyi városok közül 1828baa ~sa'k Kassa és Temesvár órásainak létszáma vetekedhetett a debrecenivel.~ A bete~epülés~k másik köve~tk~eaatténye az, hagy a kálvini re~fonmáció legnagyabb lélekszáarú kelet~ma~gyarországi k~özpantj~ának szárító Debrec~b~t -a .i~9. század e~j~én -a katolikus órásak kerültek szárbeli fül~tybe. (Az eláő kaboIikus órás ~1711~ben kapott polgárjogot.) Sőt, 1832 után évtizedeBcig neon volt református vallású órás a városban . Viszont szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon . (Budapest, 1988 .) Függelékében az iparosösszeírásak adatai . Kassa : 388., Temesvár : 400-401.
1 Eperjessy Géza : A
37
az 1770-1830 közti időben csak ~ refórunátus ternplarnaknak volt toronyórája Debrecenben: a Kistemplomnak, az ispotályi templomnak és az András tompbonnak, illetve az ennek helyén megépült Nagytemplamnak. A város környékén levő helységek református teanploanainak tornyán csak a protestáns templom- és toronyépítéseiket országosan korlátozó intézkedések fokozatos h(~ttérbe szorulása, majd megszűnése (1781, 1786, 1790) után kerülhetett sor órák létesítésére . A kivitelezéseket főleg debreceni és nagyváradi mesterük végeztéik, bizonyára nagyobb számban, mint ahogy azt jelenlegi sanereteirnk látni engedik. Az 1770től 1830-ig terjedő időszak - különösen annak első négy évtizede - a magyarországi toronyóra-építés virágkora volta Jelen tanulmányban azoknak a debreceni órásoknak az életpályáját tükintjük át, akiknelt működési ideje - legalább részben - ezen időhatárok közé esett, és toronyórák készítésével, kezelésével, javításával foglalkoztak . 1730-tól mintegy 6U éven át az Avbaúj vármegyei - Ászülőről száronazó Aszalai nev~Z laikatos-órás dinasztia tagjai kezelték . a debreceni toronyórákat . Aszalai János ára igazító"-tól fia, István vette át a feladatkört. 1772/73-~ban nevezitk őt először így : Órása .(a) Nemes) Városínak)" .a 1770/71-től a Hatvan utca. 237. szám alatti házban lakott, egy -~ deb:receni viszonylatban kicsinelk mondható - 140 négyszögöles telken ~ Amikor a gr . Fongách 1VILklás vezette cdmissio 1774 tavaszán megkezdte a váras határában levő pusztarészek felosztását, Aszalai István - beltelke arányábán - 140/8x300 : azaz 5250 négyszögöl ház utáni földet kapott. Ingatlanjai a későbbielkben nem gyarapodtak. Egyetlen általa készített toronyóráról van tudoanásunk, melynek kivitelezésére a Bihari református egyházmegyéhez ,tartozó Biharpüspöwki (ma Episco~pi~a Bihorulu.i, Roonánia) egyházközség megbízásából került sor 1765-ben. Készíttetett a csengettyűs, csupán órát ütő ára Aszalai István és József, debreceni órás mesterek által 297 Vonás frárt.'.' b A megbízás teljesítésében a mester József nevű fia is közreműködött, aki késáb~b elkürült az atyai háztól és csak )*779/80-bon tért oda viszsza.° Aszalai István 178?, augusztús 5,én - 67 éves korban - békövetkezett haláláig' viselte gondját a debreceni toronyóráknak: Ezt a tevé2 Lásd részletesebben : Takfics József : Templomtoronyórák Magyarországon a török kiűzésétől a reformkorig. In : Az egyházak a változó világban" című megjelenés alatt álló tanulmánykötetben . 3 HBML. IV. A. 1013/c. Lib . 18. Az Aszalai Istvánra vonatkozó adatok -itt és a továbbiakban - a Hatvan utca No. 237. alatt találhatók. Városi órásként való alkalmazásának évét pontosan nem tudtuk megállapítani, mert az erre vonatkozó forrás - Debrecen város házipénztári iratanyaga - 1768-1797 közötti évekb ől nem maradt fenn. 4 Vö.: Debrecen története 1693-1849. 2. köt. Szerk . : Rúcz Istvó:n (Debrecen, 1981) 288. - A telek nagyságát az 1774/75 . évi hadiadó kivetésben említik először : HBML. IV. A. 1013/c. Lib . 20. 5 Emlékirat a püspöki ref. egyházról . CSsszve szedte é5 összve állította : P¢p Károly. 1863. (Kézirat.) 434: TtREL. I. 8. c. 7. doboz . - -Az óracsináltatás 'évét á mester nevének említése nélkül - a Bihari ref. egyházmegye egyházközségi javainak 1809. évi conscriptiója is megerősíti. (TtREL . I. 1. s. Liba 2. fasc. Püspöki .), nyilvánvalóan mindkettő az akkor még hozzáférhető eredeti dokumentum(ok)ból merítette adatát. 8 HBML. IV. A. 1013/c. Lib . 24. 7 Ht. Ak. 1786-1789 TtREL. I. 99-a. Lib . 85. 587.
38
kenységet - az akkor 42-. életévében járó - .fia, Aszalaí József folytatta, aki apja halála után annak ingatlanjait is örökölte - az 1779/80 óta b rtóká~ban levő 3 :kapa sző lő mellé -, de azokat a későbbiekben nem gyaraipí~tatta s "1789 ,ben a' bi.harnagy~bajoQni: refarnnátus eklézsia vele lépett egyezségre tarnplomtoronyáráj .a elkészítése ügyében . A szerződést október 14-én kötötték meg, melyben rögzítették az ára árát : háromszáz Nro. 300 Rh Forintban, öt, Nro. 5 köböl búzában és öt Nro. 5 száz kéve nádban, Melly nádnak is Házau~nhoz való bé szállításával tartoznak fent írt Ekklesiának Előlj~árói ; : . ."s A továbbiakból kitűnik, hogy Aszalai nemcsak az óraszerkezet elkészíbé5ére kötelezte magát, boncon azt is ígérte, hogy egy 13-14 fontos csengettyű"-ről, valamint az órához szükséges kötelekről gondoskodik, sőt a mutatók aranyfüstleanezzel való bevónását is elvégzi . Munkájáért 3 évre vállalt garanciát: Mielőtt munkához .látott volna, felvett 31 Rhénes forint előleget, amit minden bizonnyal anyagok beszerzésére forditortt . A szerződés megkötése után 13 hónap elteltével került sor az óra toronyba való felszerelésére. Neon ldliet tudni, milyen határidőre szólt az egyezség mert azt a contractusba neon foglalták bele. A bajfaniak anyakönyvük első kötetének elejére írt sorokkal állítottak emléket a száanukra fontos eseanénynek, ez alapján tudjuk, hogy 1790, november 15-+én kezdett működni a Csengettyűvel edjütt ütő óra" .'° A rend.ellkezésre álló adatok alapján kétségesnek tűnök, hogy Aszalai József élte fo-gytá g betöltötte volna a városi órás feladatkörét. A hadiadó kivetésekben mindenesetre 1791/92-ben ennlítik ót utoljára ilyen minőségben, azt követ ően egyszerűen csak órásnak nevezik : Az egyértelomű választ nyújtani tudó házipénztári számadások sajnos, épp a kérdéses időszakból n,em maradtak fenn,ll így a . kérdést rnegválas~olatlanul kell hagynurnk. Egy azonban biztos: 1797/98-tan már a Nemes Város órása Pápai Josef Ur" és nem Élszalai, noha ó még életben van. A szeanélyasere nagy valószínűséggel Aszalai megromlott egészségi állapotával állhatott összefüggésben . Tbcbem halt meg 54 éves korában, 1799. július 24-én~3 özvegye fonogatóként biztosította megélhetését .l4 ' Aszalai József kényszer ű félreállása után a város toronyóráinak g~ondviselés~ét a tanács Pápai József személyében egy tehetséges fiatalarnberre bízta. Pápai Kisújszállásról települt Debrecenbe, és mint helvét hitvallású nőtlen horologiariust - azaz nagyórakészít őt - 4 Rhénes ff:rlnt lefizetése mellett 1788. január 9~én írták be a Matricula Civiuanba.~ 59,40 Rhft évi saláriulmát kezdetben egy összegben kapta, majd kb. 1804-től szabálytalan időközönként - de nagyjából tavasz8 HBML. IV. A. 1013/c. Liba 29. skk .
9 A szerződés másolata :: RKM. At. fasc. Biharnagybajom. Jelzet nélkül. X10 ,Az eredeti dokumentumról 1931. március 7-én kelt másolat szávege me~ta!álható: RKM . At. fasc. Bihárnagybajom . Jelzet nélkül . 11 1788 és 1797 kázti időb ől. i2 HBML. IV. A. 1012/a, Lib. 31. Erogatiók . No. 200. . 13; #~t2., . ; Ak. 1789-1801, TiR.~~.: I. 99-re . Lib. $6.: 339: 14 HBML. IV. A. 1013/x. Lib . 37. 18 HBML. IV. A. 1011/s. Lib . 2. No. 1788/8 .
3a~
szari és: ősszel - részletekben :'s A~~ 1512, évi va~yonösszeír~i' tanúsága szerint 3.: adóosztályba_ seralt - árős volt, akir~k tevéltenysége - az iparűzés : és a gidás között oszlott° meg 212 négyszisgöles~- termel bírt akkor a Piac utcában, annihez még 7950 négyszögöl' há~~ u~átssi ~főld járult. Vala ugyanakkor 4 fejős tehene, . 6 járó lova . és 15. g~yabeli marbája: Pápai várodsi szolgálatárak idefér :két nagy tűzvész_ p ítcstt ~: De~brecenben. Az első, 1802. június 11-én a váras északnyug~:ti részét súj totta. A Szt. András tem~ploa~vmal együtt .e~neik esett :áúaloz l a=,f+ r toronyban levő, I. Rákóczi G.y~irgy által 1628-óan adarná:nyozott~ óra mű.~ A templom tű~zvésa .utáni állapotát effnlé~kezetből :nlsgörvk tó. -- és ezért teljesen hitelesnek nemFr tekinthető. -, a .Dérr Múzeum gpűjtea~nyében lévő, Beregszászi Péternek tulaj~d~aAí~tott rajzom ar~ég,lábha~tó : az óra száaniapja:. A consi;storiul~n 1843 á~ilisában úgy dáöiztött, h+~gy a súlyosan sérült tearaplosnot a tornyolkkal t le kell rontani":'& ~4z óra: ranrsait azonba~r a- r~o¢rlak elt~k~ar tás~a- után . is~ rl~eg~o-rizt~k:. 1811 tavaszán újabb nagy tűzesetek gu»sztftottak a- v~ro~sb~arr, és a lángok martaléka lett- - mintegy xnásfiél ezer° jelsóházzal egyrizét - az ispotályi templom is. Újjáépítése során megült föl a gondnla~t ; hogy tornyába óra-kerüljön . A megbízást Pápai kaptai A- szerkezet 1815 őszért már készen lehetett, .mert a- szepteanb~er l0~én tartett consistarrális gptr lésről készült jegyzőkönyvben azt tajálju~k, ~,gy , COrás P:ágai Férerrcz (sic!) ° béadván kérő Levelét menyben az Ispptáiybelí Taro~nyba l~rő órának tsupánn ejkészítéséért; mert' a'materialéja nagyobb részét a' régi fehér tarrar ybeli órából tölt ki, retekívül vajó' calculussaj 1$00 Váltó fori~ntat kíván.'' A fe]airerült költségeket a-- város- lYázjpéFrztátából fedezték, min~ogy az Ispo~tájyra- tett köit~ség a- Váras Gássájáira tartozik": Az 181~ös év egyébként Pápai pályájá~k egyik- i?oreiuló~partja. Egyelőre isarieretjen akőd~ miatt ettől fagya 11 éven át ne~in ő böitötte be a városi órás feladatkörét: Csak- 1818-tfil találjeEk- őt itt ebben a ff~rbkcióban. Neon elörehaladoat éle#~korás~k uraló be = hiszen . ekflcor araár 66 év~esfi -, hagy a következő évtől' már csark az~ ispo=~ tálybeli toranyóra igazításé"-t kellett végeznie: 1827=ttil u~ ,, a-vá~ ras a. korábbi egy helyett .bóraara, óráost . al~kal¢nazatt, adcil~. közű] egyik a Kis bád~agos. toronybeli óra" (KiStemPloan)> , má,si~k . a. . l~éttSs . toronyi Úr~a'-', vagy ,Nagy arany; óra" (Nágytempiloan), s a_ ham az . Is. 18-HBMi .. IV: A: 1012/x. Lili. 3i. Erogatiók. ~Nó . 200 ; Líb . 82 . 1x80/1881: Eroga~4iók; No: 195, uo: 1803/i804 : Erogatiók,: No. 288: és Lib . 4i . F:roggtrók. No: 492 493. 1807-t81 i8ü-ig ,átmenetileg 60 Rft .érti jápandóságpt kspntt. 17 HBML. IV. A. 1011/v. Lib. 5. 48=49: 18 Sziles István : Szabad királyi Debreczen város történelme a legrégibb kortól a mai időkig. I . köt . (Debreczen, 1871) 287, és 262. - Az óra járásával együtt forgó holdat még 1707-ósra a garázdálkodó császári katonaság szerelte- le x toroayból. (Balogh Istvúnc A-debreceni Nagytemplom: (Budapest, 1982)'1 .] i9 _Szentlréteri Kun Ágota: A debreceni református Nagytemplom. (f805-1817) (Debrecen, 1930) 3. 20 Minden kétséget kizáróan Pápai Józsefről van szó. A Fereme keresztnév téves használatára lásd : Takács József : Hogyan, kapott toronyárát - a debreceni Szent Anna templom? In : Déri Múzeam évkönyve: (Megjelenés alatt.' I2. sa: jegyzet: 21 TtREL. I. 99-c . 14. 1815/2 7. 22 HBML. IV. A. 1012/a. Lib . 88. 285.
40.
pc~tályi óra" gpnd~nzását látta el. fikor rendesték a fizetésieket is. Érdekes, hagy az 1811 . évi pénzdevalvációkor ezt neon tették meg, Az is~tálgi ttaronyQr~a kezeléséért évi 20 forint volt a járandóság, aanit április/smaj~s és október táján részletékben folyósítottak. Pápai József részére az uiolsó munkabért 183Y . október 28-án fizették ki a város házipénztárából. A következő évben bélgyulladás"-t kapott, és hiába gyógyítatta őt I~xrlety d~oktar, 1832. szeptember 15-én, déleltett 11 órakar rrleghalt.~ Pápainak egyetlen ferlmnaradt órájáról van tudo~rnnásn~nk : ez egy asztali állóóra. Az ispotályi toranyóra a templommal együtt megsemmisült az 1899 . július 14-i tűzvész alkalmával .~~ Pápai távozása után az ispotálybeli óra gandcxzását - az akkor 46 éves - Darai András folytatta és megszakítás nébkül végezte 1848 . október 8-án bekövetkezett haláláig. Az 1815-ben hivatalba lépő új városi órás - aki Pápait váltotta fel átmenetileg - Enderie János volt . Az elsöpr ő többségben levő ref~ormátvsok által lakott Debre~een az ő szeanélyében katolikus órást ka pott. Enderle képzett órásként érkezett német nyelvterületről Debrece~abe, s 1809 . július 18-án nyert itt polgárjogot." I-Iogy már évekkel korábban itt lakott, arra bizonyítékul szolgál András nevű fiának 1803 május 2-i keresztelési anyakönyvi bejegyzése a debreceni Szent Anna plébánia matriculájában .~ Felesége Clara Fíber (Friber?), - nevéből ítélve - német származ~ű lehetett. Enderlét az 1815/16 . évi házipénztári számadások említik először városi órásként.29 59,40 Rft évi járandóságért látta el feladatkörét 1822 . augusztus 28'-án - 46 éves leprában - váratlanul bekövetkezett haláláig.~° Enderle nem volt nagyósakészítő, a már idézett matricalábon horopeusnak nevezik. Az 1832/33. évi vagyonösszeírás szerint özvegye ¬inogatásból élt a Varga utca 67 . sz. alatti házban, minden bizonnyal eggedül, ~tnert János nevű fia - aki ekkor már szintén órásként dolEnderléné gozott - Aranyi István professzor házának volt lakója . 23 Ht. Ak. 1831-1839 . TtREL. I. 99-a. Lib . 89. 53 verso és 54 recto. ~ A Debreceni Déri Múzeum gyűjteményében. Leltári száma : III. 90. 7. 1. Felirata: Pápai Josef Debreczenbe" - dr. Szalay Emőke szfves közlése. 25 Herpay Gábor: A debreczeni református ispotály története. 1529-1929 . (Debreczen, 1929) I08. 28 Ht. Ak. 1843-1849 . TtREL. I. 99-a. Lib . 91 . 427 verso és 428 recto. Z7 HBML. IV. A. 1011/s. Lib. 2. No. 1809/23. - Származási helye a Matricula Givxumban : Zusterhausa in Svetzia . Ilyen, vagy hasonló nevű helység Svájcban sohasem létezett, ellenben Heidelberg és Heilbronn között van egy Zuzenhausen nevű település . Talán erről lehet szó. (Bundesamt für Landestopographie - Waberrs/Svájc szfves közlése.) g8 SZA. Lvt. K. Ak. II. köi . 78. 29 HBML. IV. A. }.012/a. Lib. 54. 116. 30 SZA. Lvt. Ht. Ak. II. köt . 171. - Hogy halála valóban váratlan volt, és pl. hoszszas. betegség nem elárzte meg, abból is kitűnik, hogy saláriumának fennmaradó hányadát, 49,23 Rft-ot, 1821, november i-jétől 182 . augusztus 28-ig tartó ténykecséért fizették' ki özvegyének szeptember 11-én . (HBML. IV. A. 1012/a.~~ Lib. a.~, ; 59. 83.) 81 HBML. IV. A. 1011/v. Lib . 7. 300 verso, 301 recto; 326 verso, 327 recto. - Itj. Enderle János (1804-1848. szeptember 27.) horopeus 1828. április 24-én a református Aranyi Juliannát vette feleségül. A házasságkötés tanúi : Erdei József, a Ref. Kollégium professzora, és Trak (sic!) Adám órásmester voltak. (SZA. Lvt. Hz. Ak. II. köt. 71.) Ez utóbbi később gyermekei keresztapja lett fSZA. Lvt. K. Ak. adatai alapján), s a továbbiakban még bővebben szólunk róla.
ekkor meglevő ingatlanjai - mivel férje halála óta forog-atásból aligha gyarapíthatta azokat - nagy valószínűséggel az Enderle János élete végén fennálló tulajdoni állapotokat tükrözik. Eszerint 152 négyszögöl telket, 2700 négyszögöl ház utáni földet és 3 kapa szőlő t birtokolt . Mielőtt a város alkalmazásában állott órások sorát folytatnánk, Pápai és Enderle idősebb kortársairól, többek között Kabai Mihályról kell megemlékeznünk . Kabai 32-33 éves volt, mikor - vélhetőleg élete első - toronyóráját elkészítette a gáborjáni református templom számára." Ezen említett Toronybéli Ora, mely tétetett a' Toronyba die 17a Apr. 1783 . azólta a' maga járásában tellyességgel mind ez ideig is seanmit nem hibázott. Lehet tartani, s tartva is valaki meg látta, egy valóságos, erős és jól el készült Orának" - írja a Kabai Mihály Uramnak requisitiójára" kiadott irat lapalji feljegyzésében Boriska Z. János helybeli prédikátor 1786. február 5-én.3z Hasonló elégedettség csendül ki a Nagy F. János főbíró és több esküdt aláírásával, s a helység pecsétjével ellátott ugyanezen irat főszövegéb ől is . A kiadott dokumentum azt sejteti, hogy Kabai 1786 elején újabb toronyóra készítését fontolgatta, s esetleges megrendel őinek bizalmát ezzel a referenciának szánnító munkájáról szóló írással szándékozott megnyerni. Sajnos, erről a vá11a1kozásáról mind ez idáig nem kerültek elő adatok. Fennmaradt üzleti könyvecskéje 1786 . augusztus 8-tól 1808. október 4-ig tartalmaz ezen időszakban végzett munkáiról bejegyzéseket . Benne toronyóráról nincsen e¢nlítés, de tükrözi Kabai sokoldalúságát : a debreceni Református Kóllégium szertárának fizikai eszközök, Intzédi Sámuel bárónak koanpasz készítése, egy nánási prédikátornak klavikord javítása szerepel benne egyebek között. hs több kisára reparálása . A második - általunk ismert - toronyórájával Kabainak sok kellenetlensége támadt. A péri (Szilágypér, ma Pir, Románia) református eklézsia órát akarván temploma tornyába csináltatni, megkereste Ka bait. Mivel az Ekklesia a maga alkalmatosságát nem fárasztotta", Kabai saját költségén fogadott szekérrel 1791. decenrnber 28-án kelt útxa, hagy Pérben helyszíni szemlét tartson . Az 1792. Boldog Asszony Havárak 3. napján"~ kelt contractust a périek fogalmazták . . . . Léptünk Ekklésiástól eő Kegyelmével olly alkura, hogy minékünk kívánságunk 's tettzésünk 's Kedvünk szerért való erős alkalmas jó fertályos órát készít, mellyet mások is helyben hagyhatnak minden requisitumával egyetemben, úgymint az Orát fertályostól, négy mutató Táblákat á Torony oldalán maga festékeivel meg festve és mind Őra mind fertály mutatót maga aranyával megaranyozva ezen Esztend őben esendő Lőrintz Napjára el készítvén egészben" 350 Rft-ot kap, de 6 évi garanciára lesz kötelezve . A szerződésben egy szó sem esett arról, hogy az eklézsia 100 Rft-at fog előpénzül" küldeni Kabainak, noha erre ígéretet kapott. Kabai tehát várta a pénzt, az eklézsia pedig azt, hogy Kabai végre elkezdi a munkát. Úgy tűnik, a périek türelme fogyott el hamarabb, inert a curátorok ellcezdték - Kabaival való egyeztetés (és hpz32 33 34 35 38
42
HBML. IV. A. 1018. g. 17. cs. 1. No. 17. HBML. IV. A. 1018 . g. 17. cs. i. No. 73. Január hónap. 1792. augusztus 10-ig. A szerz8dés teljes szSvegét lásd : HBML. IV. A. 1018. g. 17. cs. 1. No. 28.
záértés) nélkül - az anyagbeszerzést. Kabai csak október 12-én kelt útra Pérbe, hogy a helyszíni munkálatokat megkezdje . Az órát és a szerszámokat már korábban elszállították. Tevékenysége itt sem volt zavaroktól mentes, mert munkáját narn hangolták össze a toronyban dolgozó egyéb iparosakéval, s ráadásul a szállásán szabadon hagyott szerszámait sean tudhatta biztonságban. Ilyen körülimények között - a haszszú kényszerű várakozásokat is beszámítva - Kabai 96 napot töltött Pérben. Miután végre az óra felkerült a toronyba, 1793. május 18-án a péri eklézsia gyűlést tartott a pénzügyi elszá¢nolásról, tételesen kimutatva addig felmerült költségeit . Röviddel ezután Kabai írásban adta meg ellenvetéseit, amelyet a május 26-i gyűlés tűzött napirendjére.3' Ezen olyan döntés született, hogy Kabainak a teljes összeg kifizetése iránti igényét elutasítják, és csak egy jelentősen csökkentett summát hajlandók elfogadni . Kabai nem nyugodva bele a határozatba július, augusztus táján Közép-Szal ;n,ok váranegye alispánjához fordult a felmerült elszámolási vita ügyében, pártatlan szakértők kiküldését kérve. Tudjuk, hogy Bölönyi József alispán eleget tett a kérésnek, de a vizsgálat kimenetelér ől neon maradtak fenn iratok: Az 1799/1800, évi classificatio tanúsága szerint Kabai Mihály céhen kívüli órás, lakatos mester a 3. adóosztályba volt besorolva. Ekkor még a Varga utca 58. számú házban találjuk, ahonnan késő bb a P~éterfia utcára költözött . Családja bizonyára nezn volt. Egy Szűts Sára nevfi fogadott leányáról tudunk, akit - annak csecsamő kora óta - maga nevelt. 1809. augusztus 10-én kelt végrendeletében° ezt a kislányt jelölte meg örököséül, s házbeli ingóságait, szerszávmait, óráit, ruhaneműit rá hagyományozta A testamentumban ingatlanokról nincsen eanlítés, jó okunk van azt feltételezni, hogy azért, mert akkor már nem is voltak. Kabai valószínűleg elszegényedett. Halálának okául az 1815. április 2-i dátuffnhoz azt jegyezték be a reforanátus egyház anyakönyvébe, hagy sinlődés".~° 65 éves korában érte a halál. Ingyen temettetett' : Az 1$00-as évek táján a katolikus vallású órásmesterek kerültek számbeli fölénybe Debrecenben, s Pápai József halála után évtizedekig neon akadt protestáns a városban működő órások között. Ezeket az ipa rosokat a hit- é<s foglalkozásbeli azonosságon kívül rokoni szálak is kötötték egyaráshoz, olyannyira, hogy a 19. század első felében a város valamennyi katolikus órása két nagy órásdinasztiához : a Bauer és Trakk családhoz kapcsolódott. A debreceni Bauer dinasztia alapítója Bauer József évszázados óráshagyoznányokkal bíró városból, az I¢npériuarbeli" Augsburgból vándorolt be Debrecenbe az 1760-as években . Nős emberként érkezhetett ide, legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy a Kauffer Klárával való házasságkötésének nem található nyoara a plébánia legrégibb anya37 A toronyóra készítéssel és a pénzügyi elszámolással május 18-i és 26-i gyűlés fennmaradt jegyzőkönyvei cs. 1 . No. 20. és No. 22.), valamint Kabai 12 és fél fogalmazványa (HBML. IV. A. 1018. g. 17. cs. i. No. 38 HBML. IV. A. 1012/f. 6. doboz . 1799/1800. 39 HBML. IV. A. 1011/z. 6. doboz. No. 1445. 40 Ht. Ak. 1801-1815 . TtREL. I . 99-a. Lib . 87. 588.
kapcsolatos eseményeket a (HBML. IV. A. 1018. g. 17. ív (!) terjedelmű, önigazoló 57.) alapján rekonstruáltuk .
43
könyvében . 1771 . december 31-én vették fel ©t a polgárok sorába ;l Az ezt követő első 3 évben a Vas-ga utca 81 . sz . alatti házban lakott, ahonnan 1774-ben költözött át a 73. sz. alatti, az előbbinél nagyobb, 224 négyszögöles telken ápolt házba. ~+hez az ingatlanhoz uaég ugyanazon évben - a Forgách-féle co¢nissio tevékenysége kágcsán - 84(1D négyszögül ház után való föld járult . Úgy tűnik, hogy a tarkósan első adóosztályba besorolt órás-lakatos mester figyelariét és energiáit nem a gazdálkodásra, harcon mestersége gyakorlására fordította . Mezőgazdaságilag művelhető ingatlan3ait ugyanis az idők folyamán nem gyarapította, s 1784/8ö. előtt igavonó állatairól sincs tud,oanásunk.~ 11ieu~ mond ennek ellent, hogy később - valószínűleg felesége öszt~öntiés~ére 1767 júniusában a csamégis malmokat szerzett a Miklós utcában. lád rnár laebrecenben lakot , mert első szülött gyernr~eküket - ~íárát e hónap 11 . napján itt írták be a kereszteltek, majd 7 nap múltán a halottak anyakönyvébe .` 1782-ig további 9 gyeranekük született, akik közül 5 még gyermek, vagy ifjú korában meghalt:`' 1790 tavaszán-nyarán Bauer József csengettyűs órát készített a debreceni egyházmegyéhez tartozó bárándi refos¢nátus teanplo~rr 178~ben megépült tornyába . MindQn anyagot a mester adott, csak a festés terhelte az eklézsiát. A toronyóra ára : 450 I~.ft, 10 köböl kétrészes búza, 10 icce vaj, 100 csirke és 600 tojás volt. _ fpgytáig vállalta gond~ozásat.4 B ovi 3 köböl búzáért élete a Az egy házközségi javak 1809 évi conscriptiója során azt jegyezték fsl, hogy a toronyban vagyon egy jól el készültt csengetős óra és 2 harang" s, hogy az óra csengettyű mintegy 12 fontos.'° y' Az áráról a következő évtizedekben még többször is hal3:unk. Ma :már azonban nincs meg. A jelenlegi - 1Vfüller János (ragyára Budapest" feliratú - toronyára a 20. század elején készült és került fel a toronyba .48 Bauer József egyéb munkáiból csak két - közgyűjteményben őrzött - állóóráról van tudomásunk .49 A bárándi toronyóra gondorzását csak rövid ideig tudta végezni, mert 1791 . március 15-én, 54 éves korá ban meghalt~ A következő évi vagyonösszeírás tanúsága szerint a por41 HB114L . IV. A. 1011/s. Lih . 1 . 268. 42 Ebben az évben két járó lovát említi a hadiadó kivetés . (HBRRIL. iV. A. i~i3/c . Lib . 27.) 43 Kauffer Klára első férjével, Bauer Józseffel közös szerzeményként említi 1812. évben kelt végrendeletében a Miklós Uttczai Malmókat" (HBML. Ti7 . A. 1OÜ/z. 5. doboz . No. 1374.). 44 SZA. Lvt . K. Ak. - Ht. Ak. I. köt . 119. és 83. - Az anyaicönyvek első kötetében vegyesen találhatók keresztelési, házasságkötési és halálozási adatok. 45 SZA. Lvt . anyakönyvi bejegyzések alapján . 48 A bárándi toronyórára lásd : Szabó József : A bárándi ref . egyház vázlatos története . (Kézirat.) 1911 . i04. (TtIi,EL . I. 8. c. 1 . doboz. Esse . Bárár+d .), Baiassa Ivás: Adatok Bárárad Xz1III. századi történetéhez . In : Bihari Múzeum Lvkönyve III . (Berettyóújfalu, 1982) 184. 47 TtREL . I. 31. e. 30. füzet Esse. Bárárad . 4S Helyszíni szemle alapján . - Adüller János cége 1899-tő l 1819. január 1-fiéig állott fenn (BFL. VII . Ker, Elöljáróság . Iparlajstrom . 7. köt. No. 4528.) - tehát a Bauer-féle óra lecserélése is erre az időszakra datálható . 49 2~hagyar Nemzeti Múzeum . Leltári szám : 1953. 213. Joseph Bauer in De}yretzin" felirattal és leltári szám : 1966. 23, - Gáth Eszter szíves közlése. 50 SZA. Lvt. Ht. Ak. III . köt. 33. - A bárándi óra gondozását a továbbiakban fia, Antal látta el.
~4
tál akkor 15 f~3bci1 állt a ház aaspe, $' s gyaraíthatxían nem csak családtagokbbl.
~[iutáa a -gyáazév letelt, I~a~affer Klára isRniét férjhez ment: a nálánál 10 évei fiatala~b~ Hein Ferenc horoiágus vezette őt oltár elé 1~J2. június 2~-én.~ Fiein budai származássá volt, s röviddel esküvője után ll~intórás - ftű us 7-"éra - kapta meg D~ebnecen~ben a polgárjogot 5a 1alcatas m er - ez utóbbi minbségében úgy látszik naggob~b szükség volt rá a várASban! - adózás szeanpantjából ő is az első classisba tartozott. ~gyetiezl órájáról sincs tudomásunk . Wiszont ingatlan javainak gyarapodásából következtethetjük, hagy az ipar űzés mellett gazdálkodással iás f~oglalkazott. 1808-bora a telkem kivüi mintegy 5 hold földje, Homok Tégláson ió kapa sz®lője volt, to~rábbá 4 fejős tehene, 6 járó lova, ő járn ökre, 2 taa~ li lova, 6 sertése és 48 gulyabeli marhája. Tíz év múlva nagyabb a fi~ldterülete, kisebb a szői~je, kevesebb a jószága, viszont van két maüna a Piac utcában. ltiő k~özben a közügyekre is áldozott idejéből: városi esküdt lett. Kauf~er Klára 1812. jaánius 12-én írásba foglaltatta végrendelefi~ét 5s hsgb és ingatiara javait négy élő gyermneke - Anna, János, Ferenc, Antal - és férje kitt rendelte eiosztaní. 7~ éves korában halt lxseg, 181 . rnárci>ns 8-ági~ rein Ferenc is magas éleűkort ért meg. 1838 . augusztus 19-én - miután páter Tamasóczy piarista atya ellátta et szentsége4ckel - 81 évesen, elgyengül~ben halt meg. Két nap múlva a debreceni katolikus temetőben helyezték sírba a' A rnár említett Bauer-testvérek közül Anna volt a legidősebb.. Brandisc Antal Leopoljs~ból (ina Lvov, Szovjetuni:ó~ betelepült katplikus ~írá$mesternek lett a #elesége, ő maga városi bába volt . A férjet a ~atricula Gi~wiu+m é~ az egyházi anyakönyv is horapeusnak írja, tehát kisóralzészítéssel f~oglaikozoti:, bár tevékenységéről - egyelőre - ,seanimi további nem ismeretes. életének egyetlen biztos dátuma : 1794 augusztus 6. Dhkor vették be őt a polgárok közé, mint mőtlesl e¢nbert se Kiét felnőttkort megért gyermekéről tudunk, Rozáliát Gréf Sámuel órás vette feleségül, aki 1832/33-bora az egykor Heia~ Ferenc tulajdonát képező - majd a Bauerek .által elidegenített - Varga utca 68-69. sz. alatti te]iken sült házban lakott ~ A másuk lányáról - Varsányimé Brandisz 51 HBML. IV. A, l0ü/v. Irib. 7. 160. verso . 52 SZA. Lvt . Fiz. Ak. II. köt. 20. - A házasulandók nevén kívül itt raás adat nem található! Életkoruk a SZA Lvt. Ht. Ak.-ek adatai alapján számolva. 53 HBML. IV. A. 1011/s. Lib . 2. N~o . 1?92/71 . 54 HBML. IV_ A. 1011/v. Lib . 7. 204. verso és 2(i5. recto. 53 HBML. 1V. A. 1+011/z. 5. dobos. No. 1374 . - ~Az ixat hátoldalán viaszuccsét hátható, melyen két orosalán által tartott ára fölött koronás kis cáanerpajzson dE monogram van! Az akkor élt órások közül egyedül Enderle János nevének kezdőbetűivel azonosíthatjuk, aki német származású lévén családi és keresztnevét a magyar gyakorlattal ellentétes sorrendben (is) használhatta. Ha ®alóban áv£ a peeaétl~yossat: tagúként nyomta az iratra . 5B SZA. Lv.. Ht. Ak. II. köt. 186. 57 SZA. Lvt. Ht. Ak. III . köt . 88. sa HBML. IV. A. 1011/s. Lib. 2. ATo . 1790/70. 59 Gréf Sámuel 1787-ben született Nagykárolyban {ma Carei, Románia), meghalt 1855. március 16-ára Debrecenben. Polgárjogot nyert 1839. január 17-én . szásarégenből települt be . (SZA. Lvt. Ht. Ak. III . köt. 247., HBML. IV. A. 1011/s. Lib . 2. No. 1839/3 .) Működési ideje az itt tárgyalt hoorssakag kívülre esik. Az ítt említett ingatlan birtoklására lásd : HBML. IV. A. 1011/v. Lib . 7. 300-301 .
4~
Jozefáról - anyai nagybátyjánal~, Bauer Jánosnak a végrendeletéb ől hallunk. Bauer János 1776. május 30-án született Debrecenben~° Apja mesterségét választva órás lett, oéhen- kívüli iparosként dolgozott . Mindössze egyetlen - közgyűjteményben - fennmaradt órájáról van tudoanásunk.el Hogy nem tartozott a legkiválóbb helybeli órásak közé, abból fs látszik, hogy 3. adóosztályba sorolt iparosként esmlitik a források, ~ noha 51 évet élt : jószágokat, jelentősebb ingatlanokat nem szerzett. 1811/12-ben a Piac utca 170. sz. alatt találjuk őt Csapó István esküdt házának lakójaként. Üt év múlva a 11. sz. alatt, a Koszta Antal-féle ház öt lakójának egyikeként említi a vagyonösszeírás s2 1809. október 30-án házasságot kötött PrPeprits Klárával, családjáról további információink nincsenek. 1826. naweanber 28-i végrendeletéb ől kiderül, hogy akkor anár hosszabb ideje beteg volt, s a polgárane-ster által kirendelt tanúk is ágyban fekve találtáik őt. A már eanlített Brandisz Jozefa viselte gondját. ( fáradozásaiért Vevődjön neki egy tisztességes Bunda" - írja Bauer.) A beteg órásmester testamentumában egyébként csupán jelentéktelen értékű j:ava~król esik szó : 10-10 Vft a katolikus és a reforrnátus ispotálynak, Varsányinénak a bunda és végül a 4. pontban ez áll : Az Orrás 1Viüszereimet, található kész Orákkal, Házbeli, lAgybeli és Ládabeli, egyszoval Minden található Vagyonjaimat hagyom és rendelean Kedves testvér Ötsémnek Bauer Antalnak és Meredekinak . . ." Bauer János még abban az évben, december 4-én meghalta A felnőttk,o~rt megsért Bauer testvéreik közül Antal volt a legfiatalabb, de tevékenysége folytán a legkiarnelkedő~bb is. A vizsgált időszakban ő az egyetlen Debrecenben, aki laikatasmesterként toronyórák készítésével, kezelésével, javításával foglalkozott . 1782-ben született, ám anyakönyvi bejegyzése nem található meg a Szent Anna plébánián. Kilenc éves volt, mikor édesapját elveszítette, 26 éves, mikor -1808, szeptednber 14-én megno"sült.B S Felesége Katzenpaizer Magdolna - neve alapján ítélve - szintén német család sarja lehetett. Első gyermekük Antal, 1809~ben ; az utolsó : Karolina, 1821~ben született. A városi számadáskönyvek tanúsága szerint Bauer Antal egyuke volt a legtöbbet foglalkoztatott mestereknek . De nemcsak helybeli, hanem_ kidéki megrendeIőknek is dólgozott. Például kijárt Bárándra, mert az egykor ápja által készített toronyóra gondviselésének kötelezettsége őrá szállt át. A vámospércsi református templom toronyórája - ami 1820-bon került ki műhelyéből - ma is megvan, eredeti helyén . A talpgerendákra 8 lábba1 táanaszkodó, csapos járatú, inga szabályozású órán felirat nincsen. A korrózió által kikezdett szerkezeten felismerhetők a későbbi javítások nyomai, amiknek dátumát a talpgerendába bevésett - 1839, 1839, 1841, 1842. SZJ. - évszámok (és monogram) őrzik e' Bauer büszke volt BO SZA . Lvt . K. Ak. I. köt. 147. 61 Falióra, fényezett barna tokban, számlapján Johann Bauer Debrecin" felirattal. Debreceni Déri Múzeum gyQjteményében . Leltári száma : III . 54. 6. 1. - dr. Szalay Emőke szíves közlése. 82 HBML. IV. A. - 1011/v. Lib . 5. 34 verso és 131 verso . 63 SZA. Lvt . Hz. Ak. II. köt . 40. 64 SZA. Lvt. Ht. Ak. III, köt. 11. 65 SZA. Lvt. Hz. Ak. II. köt. 39. B6 TtREL. I. 99-e. 10. doboz. No. 558. 8 7 Helyszíni szemle alapján .
4s
erre a munkájára, s referenciaként hivatkozott rá, aanikor 1822 nyarán egy nagy feladat lehetőségét csillantották meg előtte. fgy ír erről: Exmissus Senator T. Laky László Ur által szólíttatván az eránt hogy 'a most épült Reformatuan Nagy Teanplam, két Ujj Tornyaiba egy Ollyan Őrát, melly mind a' két Tornyaba Négy-négy hellyen mutattna ; ellenbe azt is hogy ha 9. hellyen, U;gy mint a' Franku¢nba is mutattna, kétképpen tegyem írásba mennyiért készítenék ; . . ." Az ajánlatkérésnek az adott aktualitást, hogy a templam építése a befejezéshez közeledett. A nyugati torony 1818 júniusában, a keleti 1821 augusztusában már készen - állott. Egyébként mind a Weüss-, mind a P~échy-féle 1803-ból való teu~np1o~rrltervek óraszámlapokkal ellátott tornyokat mutatnak, Péchy Mihálynak a consistoriumhoz intézett 1803. július 10-i keltezés ű leveléből még az derül ki, hogy nincs éldöntve: mind a két toronyba lesz-e óraszerkezet, vagy csak az egyikben.e9 Bauer ajánlatának megírásakor a probléma már nyugvópontra jutott, mert a megrendel őnek csupán az volt a kívánsága, hogy mind a két tornyon legyen 4-4 számlap, de szóba került egy kilencedük helyen felszerelendő számlap is a Frankwlnba" . Bauex ajánlata tehát ezt a két alternatívát tartalanazta : az elsőt 6000, az utóbbit 7000 Rft-os vállalási összeggel : Nem tudni, eljutott-e az illetékesek kezébe, mert az 1823 augusztus 21-i tanácsülésen olyan döntés született, hogy Ezeknek az Oráknak mi móddal leendő készíttése eránt és hogy mennyiben kerülhetne az ahozértő Mester emberekkel Senator Laky László és Kamlásy Dániel Urak értekezzenek, 's ró11a reierállyanak."~ Laky tehát ismét felkereste a helybeli órás, ill, lakatos mestereket, és sok beszédjek után azt tapasztalta, hogy 1500 Rhft-ért conventios ,pénzben alkura lehetne vélek lépni." Mindezt 1824 . augusztus 23-i jelentésében a tanács tudamására hozta, amely ezek után feahatalmazta St a legalacsonyabb vállalási összeget ajánló iparossal szerződéstervezet elkészítésére . Laky november elején mutatja be a Bauer Antallal kötött cantractus szövegét, melyre 1824 . december 8-án kerül rá a jóváhagyás." Az iratból szinte sugárzik Bauer lelkesedése, ami szerződésekben szokatlan. Ennek tudható be, hogy benne kizárólag a saját - vállalt - kötelezettségei sorakoznak . Elvállalta egy toronyóra elkészítését, tsinosan és remek módra, mához esztendőre" (vagyis 1825. deceanber 8-ra), ennek a toronyba való felszerelését 8 számlappal úgy, hogy valamennyi egy formán mutassa az Orát". A szerkezetnek mind hellllyes és erőss alkotásáról, mind tsinos és állandó voltáról" felelősséget vállalt, s javait a Ns. bátorságára és szabad tetzésére" lekötötte : Ezen kívül - fivére - Bauer János és Trakk Adám helybeli órásmesterek személyében kezeseket is állított, kérve, hogy ezen Orának jövendőbeli gondviselése és directüoja hár¢nonk közzül akálanelyükönkre bizattason". Az óra majdani üzemeltetése sprán keletkező hibák javítását minden jutalom nélkül 's ingyen" vállalta . Feljogosította a NS. Várost", hogy a kész órát szakértdkkel megvizsgáltassa és ha kivitelét 88 A homlokzati tervek reprodukcióit lásd : Balogh : i: m. 14, 16. 69 A levél idevágó részletét idézi : Sxentpéteri Kun : i. m. 4. 70 HBML. IV. A. 1011/k. No. 1824/820. - Téves tehát az a megállapítás (lásd: SzentpéterE Kun: i. m. 21.), hogy az óra már 1822-ben elkésztilt. 71 HBML. IV. A. 1011/k. No. 820/18.
47
találná xaegfelelőnek az 10Q® Rft e}~xleget 0isszafiae~li, és as c5r6t r~aagálloa veszi. A~ szerzcrdés szeri~tí ár fen»radá háayadána~k részm történő kifizetésére csak abban az esetben tartott igényt, ha a saerkezet tökelletes Munkájunak találtatik" . I825. j~uár 15-én .u Torangbeli Qra készítésére" Barxer mesterIIek az ígért előleget kiutalták.T~ A kivitelezést adathiányok miatt végigkövetni sem teájuk, de az utak sv mozzanatok ismertek. Lakatos Bauer Antal Drnak az 131y Torr~nybeli kettős fagy C}ra elkészités~rt, as alkun Summának hátra levő ré-szét" 1827 . február 24-én fizettéik ki a város házipénztárából.'3 Lgy hónappal előtte az órapondusokat készítő Begykő Albert kapta ~g mu~xkájáért járandóságát, június 1 lén pedig az árukötélért Füzesi ls~tvánnak utaItal~ ki 63 Ft-ot~ Az óra tehát legkésőbb 1827 tavaszának végén már üzeanképes lehetett . Gondviselését Bauer Antalra bízták, akinek ebbéli - mintegy hét hónapon át végzett - tevé3cenységéért odrtáberben fiI,.54 Rft-ot folyósítottak.' A kővetkező esztendőtál - egészen haláláig 89,3Q Rft évi díjat kapott : a legmagasabb összeget a város alkalmazásában áIlö hámon órakezelő közül. 1828/29:-ben a ~iarga utca 66 . sz. alatti házlYaa lakott, emui 19ő négg_ sasögőles telken állett. Több mint 4 hald ház utáni földel, 16 kapa szőIőve1 rendelkezett, továbbá szárazmalmokkal és néhány jószággal.'s A v~agycr zeírás szerint első adóa~sztál~rba besorolt iparos volt . ~llett a bárá~xdi toranyóra járására is felügyelt és szükséges javításait végezte, de ~bizol~gára nem rendszeresen, mert a báráncü ~esbitériusn 1842. április 17,én tartott gyűlésén ezzel kapcsolatos elégedetles~ségé~dc adott hangot, és Ő~s 11~ester Bauer 13rral leéndő értekezés ~egygő Török lnvre és Fő Biró Markő ístvánra bízatott"." A május 1-jén folytatott ülésen a jegyem már arról ac3~late~tt száanat, mit végzett Bauer mesterrel. A jegyző~künyvben egyébként az olvasható, hagy sz Őrrés Me$terek kint voliak Apr. 2~-en és az öra kw~til t®éndő szolgüatjdsat ajjánlották." 1:¬ogy BaueF Antal mennyire nem volt ráutalva a bárándi eklézsiától évente kapott jelképes értékű fizetségre, az is mutatja, hogy a ) retkeaő évlnen megengedhette magának a debrreceni liatal~us temetőben egg őr háznak halottas Karnaraval" együtt való felépíttetését saját költség~r.~ Bauer Antal I846. ncrvarnber 6-án beír meg ,rnellviakórsá,g"-bart~ A~int 8 érrel korábban mostohaapját, F¬ein Ferencet, úgy most át is ~`hoIcli molnár Fér prépost, debreceni plébános temette: A Bauer Antalnál mindössze 3 évvel fiatalabb Track (Track) Ádám Bécsből települt Debrecenbe, m,ég 1$99 februárja előtt. E hónap 16-án 72 7ff ?4 75 ?8 ?7 78
HBML. N. A. 2012/a. Lib. 82 . 21?. HB~L. FV. A. IOI2/a. F~ib . 63 . 283. Uo.: 283 és 284. Uo.: 132. H~BDIiL. IV. A. 1ü131c. Lib. 8L 183, 20~k HvREL. fasc . Báránd . -Felzet néIküí. Presbiteri jegyzókányv. II . köt. 48. Uo . : - Az említett órás" mesterek egyike maga Bauer Antal volt, a másik személy föltevésünk szerunt a fias ífj. Bauer An~ leheteti ski váosi óráskémet apja halála után a ref. Nagyóenngiom tor~yórájjának. kezelje lett . F.gébké~t mindketten la~katasok. voltak.. 79 HBML. IV. A. 1012/a. Lib. 118. 1~Fo . 1893/288. 80 SZA Lvt. Ht. Ak . III. köt. 134.
4g
született József nevű fiát ugyanis már itt De-brecenben keresztelték és jegyezték be az anyakönyvbe81 Nagy Teréziával kötött házasságából 1826-ig további 7 gyermeke születésér ő l van tudomásunk . 1815. noye¢nber 27-én - 8 Ft taxa lefizetése ellenében - vették fel a polgárok közé, mint horolopegust .8z Közgy űjteményben egyetlen munkájáról tuTudomásunk szerint dunk : ez egy 4 fémlábon nyugvó asztali állóóra . toronyórákat nem készített, de javításukkal több ízben is foglalkozott. Az első erre valló adat 1819-bőt származik, aanikoris a kabai református templom toronyóráját javította, 150 Ft-ért .~~' 1822. augusztus 29-én - egy nappal azután, hogy Enderle János meghalt - ő lett Debrecen város órása.es Ettől fogva az ő kötelessége volt a városi toronyórák üzemeltetésér ől való gondoskodás, és szükség szerint a javítás is. 1827-ben például a Bádogos Toronybeli Őra reparálásáért" kapott 46,30 Rft-ot a város. házipénztárából, de hasonló bejegyzésekkel a későbbiekben is tálátkozunk a városi számadáskönyvekben . A . javításokért azonban mindenkor külön díjazás illette meg. Az évi saláriumát - 59,40 Rft-ot vagy egy összegben, vagy pedig a tavasz és nyár fordulója táján és őszszel két azonos részletben kapta. Miután a Nagytemplam toronyórája elkészült 1827-ben - Trakk kezességvállalása mellett! - a váras által alkalmazott 3 órás" között olyan munkamegosztás jött létre, hogy Pápai és Bauer a saját művét, Trakk pedig a Kistemplom óráját gondozta és kezelte a továbbiakban . Trakk Ádámnak két fia lett órás : József és Károly. Éz utóbbi 1847ben Tokajban dolgozott ~' József 1835. január 28-án Sztraka Annát vette feleségül, Sztraka József órás lányát. Trakk t~dám Terézia nev ű lánya 1832. november 5-én Schável József helybeli órásmesterrel kötött házasságot Anni Trakk vagyoni helyzetét illeti : 1823/24-ben 314 négyszögöles telken épült háza volt a Cegléd utcában, továbbá ház utáni földje, és 2 kapa szőlője. Ugyanakkor 2 fej ő s tehenéről is tudunk.°° Az ingatlanok szárra, nagysága a későbbiekben nem változott, csak a lakók cserélődtek. )Eleténevk utolsó éveiben - lányán és unokáján krvül - kilencedmagával lakott 5 szobából és 2 kamrából álló földszintes házálzan.°' 81 SZA. Lvt . K. Ak. II. köt . 97. 82 HBML . IV. A. 1011/s. Lib . 2. No. 1815/71 . 83 Debreceni Déri Múzeum gyű jteményében . Leltári száma: III. 1919/1 . - dr. Szaláy Emöke szíves közlése . Magángyűjtők birtokában további darabok létezését feltételezzük. 1991 nyárón régiségkereskedésben tárt fel egy példány Debrece~ber . 84 Dávidházy János : A kabai ref. egyház történetére vonatkozó adatok: (Kézirat.) é. n. 19. (TtREL. I. 8. c. 3. doboz falc. Kaba.) 85 HBML. IV. A. 1012/a. Lib. 59. 83. 86 HBML. IV. A. 1012/a. Lib . 63. 284. 87 Vö. : SZA . Lvt. Ht. Ak. III . köt. 138. 88 SZA Lvt . Hz. Ak. II. köt . 85 . - Sztraka József 1765-ben született, meghalt . 1825. december 20. (SZA. Lvt . Ht. Ak. III . köt. 7.) Morvaországból települt Debrecenbe. 1800. július 5-én nyert polgárjogot . (HBML. IV. A. 1011/s. Lib . 2. No . 1800/50.) 1800-ból mint pesti mestert említi őt : Pritz István : Magyar órák. (Budapest, 1943) 58 . Működésének további adatai egyelőre ismeretlenek. 89 SZA Lvt . Hz. Ak. II. köt . 79. - 1845/46-bon Schável készítette a debreceni Szt. Anna templom toronyóráját. Történetét külán tanulmányban dolgoztam fel . (Lásd: 20. sz. jegyzetet .) 90 HBML. IV. A. 1013/c. Lib . 50. 364 . 91 HBML. IV. B. 1109/p. Lib . 33. No. 2152 és Lib . 46. No . 2152. Ezek az összeírások az 1850. és 1851. évi állapotokat tükrözik.
4~
1853. március 8-án halt meg, 68 éves korában. A Kistemplom toronyórájának igazítása"-t csak 1853 januárjában vette át tőle fia, Trakk József.93 Az eddigieket röviden összefoglalva megállapíthatjuk, hagy a toronyórákat készítő, kezelő és javító mestertik 1770-1830 között Debrecenben helybeli órásak, lakatosak, akik az ország más vidékeiről, il letve külföldről betelepült személyek (vagy azok leszármazottjai) voltak. Többségült német származású és katolikus, egymáshoz fűződő- kiterjedt rokoni kapcsolatokkal. Az iparűzés mellett földműveléssel, állattartással, gazdálkodással is foglalkoztak, többnyire csak háznépük ellátása céljából, de kivételesen azon felüli mértékben is. Néhány családnál a mesterség több generáción át folytatódott, és órás, lakatos dinasztiák alakultak ki (pl. : Aszalai, Bauer, Trakk) . Tevékenységük során mesterségük határterületére eső munkákat is végeztek : horapeusok. lakatosok vállalkoztak toronyórák kezelésére, sőt készítésére, s horológusok műhelyéből kisórák kerültek ki. A városi órás feladatkörét halálukig - de legalábbis amíg egészségük engedte - ellátták, ezért e hivatal viselői csak ritkán cserélődtek. Az egykor Debrecenben honos mesterségek :közül aligha van még egy, amelynek története országosan is oly kevéssé feltárt lenne, mint az órásiparé. Ha e tanulmány nyovmán kevesebb lesz az ismeretlenség fehér foltja, munkám nem volt hiábavaló. THE MAKERS AND WINDERS OF CHURCH CLOKS IN DEBRECEN 1770-1830 József Takács The present paper describes the lives of the clockmakers in Debrecen who worked, at least partly, between 1770 and 1830 and were engaged in making, winding and repairing church clocks. The number of clockmakers in Debrecen - owing to immigration - began to increase at the end of the 18th century and in 1828 besides Kassa and Temesvár it was this town that had the most of them among the royal free boroughs east of the Danube. Most of the clockmakers were of German origin and Catholic and they had strong fámily connections among themselves. In the case of some families the trade was carried on for generations and whole dynasties of clockmakers and locksmiths were formed (e.g. Aszalai, Bauer, Trakk). They undertook works that were only at the borderland of their trade. To local and rural orders they prepared church cloks for Protestant churches and for a very reasonable or token payment sometimes even in kind they kept looking after them. They performed the duties of the town clockmaker tí11 their death - or at least till their health made it prossible for them - thus the beares of this office were seldom changed. In the period under survey three Reformed churches had clocks in Debrecen . Two of them were the works of local masters .
92 SZA . Lvt. Ht. Ak. III. kót. 225 . 93 HBML. IV. B. 1112/á. Lib . 31. 326.
50
