Orbán Péter: Hamvas Béla és az esszé 1

Orbán Péter: Hamvas Béla és az esszé 1  Előadásomban három, szorosan egymásra épülő témakört érintenék:  1. Hamvas Béla helye a magyar bölcseleti tradícióban és a középiskolai filozófiaoktatásban.  (Azt  kívánom  áttekinteni,  hogy  Hamvas  ­  halála  után  40  évvel  ­  mennyiben  része  a  mai  magyar  filozófiai  hagyománynak.  Szerepel­e  említés  vagy  szövegszinten  a  középiskolai  tankönyvekben és szöveggyűjteményekben, a filozófia érettségi követelményekben és OKTV  tematikában.)  2.  Hamvas  esszéfogalma   (Megvizsgálom,  hogy  Hamvas  miként  értelmezi  az  esszét,  mint  prózai  műfajt,  továbbá  azt,  hogy  miért  tartja  a  gondolkodó  elme  leghitelesebb  kifejezési  formájának.  Röviden  áttekintem  a  szerző  esszéinek  legfontosabb  tartalmi  és  formai  jellemzőit.)  3. Hamvas esszéinek oktatási lehetőségei a középiskolában. (Arra keresném itt a választ, hogy  miért  tartom  a  szerző  írásait  elemzésre  méltónak  a  filozófia  órákon.  Miként  lehet  közelebb  hozni az esszék által a mai magyar középiskolába járó diákok számára a bölcseletet. Hogyan  lehet  az  esszéírás  „ihletett  emelkedettségét”  és  gyakorlati  mesterfogásait  elsajátítani  és  hasznosítani  akár  a  házi  dolgozat,  akár  a  filozófia  érettségi,  akár  az  OKTV  esszéinek  megírásánál.)  I. Hamvas helye a középiskolai filozófiaoktatásban 

Az  Esti  Hírlap  1968.  nov.15­ei,  pénteki  száma  rövid  hírt  közölt:  „elhunyt  Hamvas  Béla  bölcselő  és  műfordító”.  Majd  40  év  telt  el  azóta…Mára  a  már­már  vallásos  rajongás,  a  prófétává  való  felkentség és a  zsigeri elutasítás, az outsiderré  való degradálás szélsőségesen  elfogult  értékelései  között,  kezdi  megtalálni  a  maga  helyét  a  magyar  bölcseletben  és  irodalomban. A Dúl Antal által szerkesztett életmű összkiadás a 21. kötetnél tart, recenziók,  visszaemlékezések,  tanulmányok,  szakdolgozatok,  honlapok  sora  jelzi  azt,  hogy  Hamvas  előbb vagy utóbb, de elfoglalja méltó helyét a szellemtörténeti hagyományban.  A  2007­ben  Boros  Gábor   által  főszerkesztett  nagyszabású  akadémiai  Filozófia   kézikönyv,  amely  majd  1500  oldalas  összefoglalás,  26(!)  oldalt  szentelt  a  magyar  filozófiatörténetnek  (nincs 2% !!!). A Perecz László által írt fejezet Gellért püspöktől Bibóig tárgyalja a témát. 2  A  XX.  század  kapcsán  4  személyt  említ:  Lukács  Györgyöt,  Lakatos  Imrét,  Hamvas  Bélát  és  Bibó  Istvánt. 3  Hamvast  a  szerző  „író­esszéistaként”  aposztrofálja,  és  a  következőképpen  méltatja:  „Megszületésükkor  kiadatlanul  maradó  enigmatikus  művei  az  irodalmias  filozófiai  esszéírás jelentős példáival szolgálnak”. 4 

1 

A  megnevezett  témát  a  14  év  óta  hivatását  gyakorló  középiskolai  filozófiatanár  nézőpontjából  kívánom  kifejteni.  Munkahelyem  a  budapesti  Tamási  Áron  Általános  Iskola  és  Német  Két  Tannyelvű  és  Nemzetiségi  Gimnázium.  2  Magyar filozófiatörténet (1146­1172 pp.)  3  Pusztán érdekességképpen: ha az interneten a Google keresőben a fent megnevezett magyar gondolkodók nevét  beütjük, a magyar nyelvű oldalakat jelző találatok száma a következőképpen alakul: Hamvas 150 ezer, Lukács  100 ezer, Bibó 80 ezer, Lakatos 30 ezer; Vö. Platón 600 ezer, Nietzsche 200 ezer, Heidegger 40 ezer)  4  1169 p. – kiemelés tőlem

De  mi  a  helyzet  a  középiskolai  filozófiaoktatásban?  Jutott­e  ott  hely  számára  és  ha  igen,  milyen  mértékben?  Három,  a  középiskolai  oktatásban  sokak  által  használt  tankönyvvel  reprezentálnám mindezt:  A  Dörömbözi  János  által  írt  tankönyvcsalád 5  egyik  része,  amely  a  filozófia  történetét  és  elméletét  foglalja  össze  600  oldalon,  14  oldalt  (2.5%!!!)  szentelt  a  magyar  filozófiatörténetnek,  amiből  bő  egy  oldal  szól  ­  igen  elismerően  ­  Hamvasról.  A  könyvhöz  tartozó  szöveggyűjteményben  a  Kierkegaard  Szicíliában  c.  esszéből  szerepel  egy  4  oldalas  részlet.  A  Steiger  Kornél  által  jegyzett  középiskolások  számára  írt  tankönyvben  és  az  ehhez  kapcsolódó  szöveggyűjteményben  –  összesen  majd  600  oldalon  ­  semmilyen  magyar  vonatkozású szövegrészlet vagy forrás nem található. 6  A  2007  második  felében,  a  kifejezetten  a  minisztérium  által  előírt  érettségi  törzsanyagra  épülő,  nagyon  várt,  hiánypótló,  Áron­Jócsák­Kalmár­Kerner   által  írt  Filozófia  középiskolásoknak  sem  foglalkozik  külön  fejezetben  a  magyar  filozófiával.  Mindössze  két  magyar  vonatkozású  szövegrészlet található  a  majd  170  oldalon.  Juhász  Gyula:  Himnusz  az  emberhez  c.  verse  (Nietzsche  okán)  és  Hamvas  egyik  művének  a  részlete  (Scientia  Sacra  I.  kötetéből az Aszklépiosz kakasa ), melynek végén Hamvast  „író, filozófusként” nevezik meg.  A  magyar gondolkodó  az „emberi  végesség” problémája kapcsán  szerepel Platón, Nietzsche  és Eco társaságában. 7  A  fenti  példákból  megállapítható  tehát,  hogy  az  összefoglaló  művekben,  tankönyvekben  és  szöveggyűjteményekben  a  bántóan  és  érthetetlenül  kevés  magyar  vonatkozású  részekben  Hamvasnak kiemelkedő arányban van szerepe ill. jelentősége.  Vajon  ösztönzi­e  az  érettségi  a  magyar  filozófiai  hagyománnyal  (és  benne  Hamvassal)  való  megismerkedésre a tanárt és diákjait?  A  középiskolai  filozófia  érettségi  Oktatási  Minisztérium  által  meghatározott  ún.  törzsanyagában ­ mind közép­, mind emelt szinten ­ lényegében hiányzik a magyar bölcselet. 8  A  vizsgát  kétharmadában  meghatározó  írásbeli  feladatlapban,  mindezek  okán  nem  szerepelhetnek  ezzel  kapcsolatos  kérdések.  A  vizsgát  egyharmadában  meghatározó  szóbeli  tételek  és  elemzendő  szövegek  közé  elvben  bekerülhetnek  –  amolyan  kakukktojásként  ­  magyar vonatkozású részek is. Helyi (közép) szinten a tanár kollégának van erre lehetősége,  lévén a vizsgaleírás lehetőséget ad arra, hogy a „szaktanár kb. 10%­os arányban beépítheti a  helyi  tantervben  szereplő  speciális  tartalmakat  is”.  Emelt  szinten  a  válaszható  „magyar  filozófus”  nyitva  hagyott  témamegjelölése  által,  a  minisztérium  megfelelő  bizottsága  kompetens ebben. 9  (Természetesen mindezek megszabják az országos középiskolai filozófiai  tanulmányi verseny elvárásait ill. tematikáját is…) 

5 

A  Nemzeti  Tankönyvkiadó  által  kiadott  könyvek:  A  filozófia  története  és  elmélete  I­II.,  Filozófiai  szöveggyűjtemény I­II., A filozófia alapjai, Erkölcsi alapismeretek  6  A  Holnap  Kiadó  által  kiadott  tankönyvek:  Filozófia  –  Tankönyv  a  középiskolások  számára,  Bevezetés  a  filozófiába ­ Szöveggyűjtemény  7  Áron  Kiadó,  Budapest,  2007,  Áron  László  ­  Jócsák  Márta  ­  Kalmár  Zoltán  ­  Kerner  Anna:  Filozófia  középiskolásoknak. Hamvas a 139. oldalon szerepel.  8 

Lásd erről bővebben:  http://www.okm.gov.hu/letolt/okev/doc/erettsegi_40_2002/filozofia_vizsgakovetelmenyek  9  Itt  megjegyzendő,  hogy  az  emelt  szintű  vizsgaleírás  –  a  szóbeli  vizsga  kapcsán­  tartalmazza  a  következő  kijelentést: „ A tételsor  A feladataiban … Legalább egy tétel erejéig szerepel a magyar filozófia is (pl. Apáczai  Csere  János,  Bibó  István,  Hamvas  Béla,  Lukács  György,  Polányi  Mihály.”  Mindazonáltal  2005  óta  a  szóbeli  vizsga „A” részéből  hiányzott a magyar vonatkozású téma! A vizsga „B” részének  szövegértelmezési feladatai  között  is  csak  egy  magyar  szerző  műve  szerepelt,  Kis  János  abortuszról  írott  művének  részlete.  Lásd:  http://www.gov.hu/letolt/okev/doc/ketszintu_erettsegi_2007_2008/filozofia_emelt_szob_tetelek_tematikaja_200  8maj

Mindebből megállapíthatjuk tehát, hogy az érettségi tematika, a vizsgákon elvárt tudásanyag  és a  megadott kompetenciák egyáltalán nem segítik a magyar bölcseleti hagyománnyal való  mélyebb megismerkedést.  II. Hamvas esszéfogalma 

Hamvas  a  prózai  műfajok  majd  mindegyikét  művelte  (novella,  karcolat,  publicisztika,  recenzió, tanulmány, regény, műfordítás stb.), de az esszé volt a sok ezer oldalas életművének  sarokköve.  Műveinek  többsége  esszé  vagy  esszészerűen  (azaz  rövidebb  részekre  tagoltan)  megírt  alkotás.  A  száz  könyv  című  rövidke  műben  a  Montaigne  kapcsán  írottak 10  mind  önönmagára, mind az esszére, mint műfajra tökéletes jellemzésül szolgálnak:  „Az  európai  embernek  pedig  csak  egyetlen  par  excellence  műfaja  van:  az  esszé.  Montaigne  teremtette meg az antik értekezés, levél, gnóma, dialógus, kommentár, költemény, meditáció  műfajainak alkotóelemeiből. [… ] Montaigne olyan ruhát keresett, amelyikben nem feszeng, s  amikor megtalálta, ebben egyszerre egész lénye megnyilatkozott.” 

A  babérligetkönyv  egyik  esszéje  az  „Imaginárius  könyvek”  címet  viseli. 11  Ebben  Hamvas,  amolyan  játékos­humoros  kísérletképpen  fiktív  könyvekről  ír  recenziókat.  Az  egyik  ilyen  könyvismertetésben  összefoglalja  az  esszé  lényegét,  mibenlétét. 12  Az  esszét  nem  tudományként,  vallásként,  művészetként  vagy  filozófiaként,  hanem  gondolkozói  magatartásként  nevezi  meg.  A  gondolkodó  elme  közvetlen  megnyilatkozási  formája,  szavaival: „ a szubsztanciális szellem műformája” .  „Az  emberi  én  sem  egyéb  kísérletnél  és  töredéknél.  Ez  bennünk  az  igaz  és  a  valódi.  Befejezetlenek  vagyunk,  nyíltak,  megoldatlanok,  fragmentálisak,  kérdésszerűek  és  sorsunk  esszészerűsége bennünk a legigazabb. […] Magány, függetlenség, szuverenitás és autonómia.  Ezek összetétele adja azt, ami az esszé lényege: a szubsztanciális autonóm perspektívát.” 13  Az  esszé  formai  jegyei:  axiomatikus  rövidség,  aforisztika,  jól  kiélezett  világosság,  emelkedettség,  a  gondolat  morális  intaktsága,  univerzális  ­  a  teljes  szellemi  hagyományt,  nemcsak a Nyugatot, hanem a Keletet is átfogó ­ látásmód. Hamvas határozott distinkciót tesz  a konvencionális filozófia és az esszé közé:  „Minden  esszéből  kellő  részletezéssel  filozófiai  rendszer  készíthető,  s  fordítva,  minden  filozófiai rendszerből, a lényegtelent elhagyva, esszét lehetne írni. A különbség az esszéista és  filozófus  között  tehát  az,  hogy  a  filozófusnak  egész  életében  csak  egyetlen  lényeges  koncepciója van, az esszéistának pedig annyi, ahány esszét ír”. 14  Összegzésképpen:  Hamvas  az  esszén  a  modern  kori  gondolkodó  elme  szuverén  létmegértési 

kísérletét  érti.  Egzisztenciálisan  az  esszé  a  kívülálló,  szabad  szellem  közvetlen  megnyilvánulási formája.  Tartalmilag a morális, pszichológiai és filozófiai dimenziókat és az  univerzális  orientációt  hangsúlyozza.  Formájában  a    sokezer  éves  gnóma  folytatásaként  10 

Hamvas Béla  A száz könyv (Bp., 1945, Egyetemi Nyomda) – Montaigne­ről a 24­ 25 pp. , az idézet: ua.  Hamvas Béla  A babérligetkönyv – in.: Hamvas Béla művei 5. (Életünk könyvek, Szombathely, 1993), 141­  169.pp.  12  156­161.pp.  13  Idézetek: A babérligetkönyv  156­161.pp.  14  Idézet: A babérligetkönyv  158­159. pp. 11 

jellemzi  a  modern  kori  esszét.  Szellemi  előzményként  Lao­cet,  Hérakleitoszt,  Montaigne­t  és  Nietzschét említi.  III. Hamvas esszéi a középiskolában 

Eljutottam  előadásom  tulajdonképpeni  szíve  közepéhez.  Az  előbbiekben  felvázoltak  tükrében  arra  próbálok  választ  adni,  hogy  miért  tartom  a  szerző  esszéit  nemcsak  hogy  elemzésre  méltónak,  de  sőt,  elemzésre  kívánatosnak  a  mai  magyar  középiskolai  filozófiaoktatásban.  Láttuk,  hogy  mind  a  filozófiatörténetet  feldolgozó  és  összefoglaló  művekben,  mind  a  középiskolai  tankönyvekben  és  szöveggyűjteményekben  érthetetlenül  kevés  a  magyar  vonatkozású  momentum  (személy  és  forrás).  A  2%­os  reprezentáció  méltatlan.  (Erre  nem  lehet  válasz  az,  hogy  originális  magyar  bölcselet  soha  nem  is  volt,  hazánkban  a  filozófia  import  áru  csupán…)  Akár  az  interdiszciplinaritás  jegyében  meg  kell  találni  a  magyar 

vonatkozású,  bölcseletet  is  érintő  műveket  az  Intelmektől  Apáczain,  Kölcseyn,  Madáchon  át  Határ Győzőig. Ebben a  folyamatban Hamvasnak kulcsfontosságú szerepe  lehet, hisz őt  – a  könyvek, tankönyvek tanúsága szerint­ filozófusként is akceptálják.  A  filozófiai  tradíció  továbbörökítésének  meghatározó  helyszíne  a  középiskolai  etika  és  filozófiaóra. Hogyan  lehet ennek a  feladatnak heti  egy órában a  mai  magyar közállapotok, a  hétköznapi  realitás  ismeretében  eleget  tenni?  Hogyan  lehet  egy  átlagos  középiskolai  osztályban  Arisztotelész,  Kant  vagy  Heidegger  szöveget  elemezni?  Hogyan  lehet  filozófia  érettségire, versenyekre (elsősorban az OKTV­re), szabad bölcsészet szakirányra terelgetni a  gimnazistákat?  És  végül:  miként  lehet  elérni  azt,  hogy a  téma  iránt  érdeklődő,  a  „ kiművelt  emberfő”   igényével  rendelkező,  kíváncsi  diákok  üljenek  a  padsorokban  hétről  hétre.  Nyilvánvaló, hogy ezt a gordiuszi csomót egy elegáns kardcsapással  megoldani  nem tudjuk,  de az faktum, hogy a kellő tanulói motiváció kialakítása nélkül a tanár teljesen esélytelen.  Úgy  érzem,  ezen  a  ponton  érkezhetünk  el  Hamvas  Béla  esszéihez.  Ezek  az  írások  egyrészt  előcsalogathatják  a  diákok  érdeklődését,  megalapozhatják  a  „bölcsesség  szeretetét”,  aminek  segítségével amolyan bevezetetést kaphatnak a filozófiai kánonba tartozó egyéb, nehezebben  befogadható,  elvontabb,  mélyebb  absztraháló  képességet  előfeltételező  bölcselők  és  műveik  felé.  Másrészt  a  szövegek  elemzésével  azt  a  fajta  rutint  alakíthatjuk  ki,  amit  az  esszéírás  gyakorlati  mesterfogásaiként  nevezhetnék  meg,  amit  majd  alkalmazni,  sőt  hasznosítani  tudnak egy házi dolgozat, egy érettségi vizsga vagy egy OKTV esszéjének a megírásánál.  Mi  az,  ami  megfogja/megfoghatja  az  olvasók/diákok  érdeklődését  –  természetesen  csak  vázlatosan, felvillantva, a teljesség igénye nélkül:  1.  Amennyiben  egy  rövid  életrajzi  hátteret  felvázolunk  a  diákok  számára,  úgy  a 

kompromisszumokat nem ismerő, a kommunista diktatúra évtizedeiben sem egzisztenciálisan,  sem  szellemileg  nem  korrumpálódó,  a  gondolat­szó­tett  hármasságot  hitelesen  képviselő  gondolkodó személye, már ab ovo kellő szimpátiát keltő – igen fontos! ­ tényező. 15  15 

A  téma  iránt  érdeklődő  kolléga  az  internet  segítségével  megfelelőképpen  tud  tájékozódni.  Elég  a  hamvasbela.lap.hu vagy a hamvasbela.org honlapokat megemlíteni. Darabos Pál monumentális biográfiája pedig  igazán minden igényt kielégít. Lásd: Darabos Pál: Egy életmű fiziognómiája I­III. (Hamvas Intézet, Bp., 2002)

2.  Az esszé vagy esszérészlet közös elolvasása és elemzése a következőket eredményezheti:  élményszerűen  megtapasztalható  az  írás  akár  ihletett  emelkedettsége,  akár  hétköznapi  személyessége,  az  aforisztikus  sűrítettség  intenzitása,  a  tematikai  sokszínűség,  a  teljes  filozófiatörténetet  átfogó  roppant  tudásanyag,  az  igazságkereső  ember  válaszkísérleteinek  szenvedélyessége,  a  hömpölygő  „logoszfolyam”  magával  ragadó  áradása.  Természetesen  kritikai észrevételek  is születhetnek a túlzó, az ellentmondást nem tűrő megfogalmazásra, az  állandó önismétlésre, a gyakorta kinyilatkoztatásszerűnek tűnő attitűdre stb. vonatkozóan. 16  3.  A  megfelelő  elemzendő  szövegforrás  kiválasztása  kulcsfontosságú,  de  itt  a  körülményeknek is döntő szerepe van (tanmenet, a szakmai/pedagógiai célkitűzés, az iskolai  csoport  létszáma,  felkészültsége  és  motivációja  stb.),  amit  mindenféleképpen  alaposan  mérlegelni  kell.  Kérem,  engedjék  meg,  hogy  saját  tanítási  tapasztalatom  alapján  néhányat  javasoljak, megkülönböztetvén három, amolyan „beavatási” szintet:  A.  Kezdő  (azaz  egész  osztály  számára,  az  érdeklődés  felkeltése,  a  motiváció  kialakítása  végett):  A  babérligetkönyv  (Meditáció  a  hegytetőn,  A  magányos  király  könyve,  A  madarak  éneke,  Álom)    és  a  Patmosz  (Humanizmus,  A  Jóisten  uzsonnája,  A  rántottleves)  rövidebb,  derűsebb esszéi. 17  B,  Középhaladó  (érettségi  előkészítőn,  fakultáción,  kisebb,  motivált  csoport  számára):  a  Babérligetkönyv  hosszabb,  elmélyültebb  esszéi  (A  virágszedés  lélektana,  Aranynapok,  Kierkegaard  Sziciliában,  Olbrin  Joachim  csodálatos  utazása);  A  láthatatlan  történet  és  az  Arkhai  bármelyik  írása;  a  Patmosz  esszéi  (különösen  a  Németség,  a  Hódolat  a  megújulás  előtt) és A száz könyvről írott bravúros szentenciái is elnyerhetik a diákok érdeklődését. 18  C,  Haladó  (az  OKTV­re  készülőknek  és  természetesen  minden  érdeklődő,  tehetséges  diáknak): az életmű egyik ékessége a Scientia Sacra  esszéfűzérének bármelyik részlete vagy a  Silentium , az Unicornis , a Titkos jegyzőkönyv esszéi, de nyugodt szívvel feldolgozható Az öt  géniusz című remeklése is. 19  Az  előadásom  zárásaként:  Meggyőződésem,  hogy  Hamvas  hiteles  személye  és  esszéinek 

ihletettsége  és  szellemi  ereje  mind  a  közép­,  mind  a  felsőoktatásban  a  háromezer  éves  bölcseleti tradíció megőrzését szolgálja, ezért fontos, hogy akár az irodalmat, akár a filozófiát  tanító kollégák megismerjék, és diákjaikkal megismertessék.  A  tucatnyi  nyelvre  lefordított  A  bor  filozófiája  című  klasszifikálhatatlan  műfajú  írásának  utolsó mondata eképpen hangzik: „ Igyál, a többit majd hozza a bor” .  Ezt a záró gondolatot  bátorkodom parafrazeálni , s mondanám magam is:   Tanítsd az esszéit, a többit majd hozza magával Hamvas! 

16 

Természetesen az óra annál jobb, ha pró és kontra elhangzanak érvek, vélemények, értékítéletek stb.  Hamvas Béla Patmosz I­II. , Hamvas Béla művei 3­4. (Életünk könyvek, Szombathely, 1992)  18  Hamvas  Béla  A  láthatatlan  történet,  Hamvas  Béla  művei  18.  (Medio  Kiadó  kft,  évszám  nélkül);  Arkhai,  Hamvas Béla művei 7. (Medio Kiadó kft, Szentendre, 1994)  19  Scientia Sacra I­III., Hamvas Béla művei 8­10. (Medio Kiadó kft, Szentendre, 1995­1996); Silentium, Titkos  jegyzőkönyv,  Unicornis  –  Hamvas  Béla  művei  17.  (Medio  Kiadó  kft,  évszám  nélkül);  Az  öt  géniusz,  A  bor  filozófiája (Életünk Kiadó, 1988) 17