Óraterv – Iskolába járás – Feladatlap Bevezetés: Az elmúlt években egyre több tanulót hoznak, ill. visznek gépkocsival az iskolába. A belga Közlekedési Minisztérium által készített tanulmány (State of the Art of Mobility in Brussels – A közlekedés helyzete Brüsszelben) szerint a csúcsidőkben kialakuló brüsszeli dugók több mint 20%-a ennek a ténynek köszönhető. Ennek a 20%-nak majdnem feléért pedig ezek a személykocsik a felelősek. Ez a növekvő gépkocsihasználat az egészségünkre és a környezetünkre is káros, és komoly hatással van mindennapi életünkre. Többek között növeli a közlekedési dugók és a közúti balesetek számát, lég- és zajszennyezést okoz, ugyanakkor negatív hatással van mind a tanulókra, mind a szüleikre (stressz, mozgáshiány, stb.) Az autóval történő szállítás a tanulók önállósódását is csökkenti. Pedig a környezetünket óvó biztonságos és tiszta megoldások rendelkezésre állnak. (pl. kerékpározás, tömegközlekedés, gyaloglás, vagy telekocsi) Számos európai országban különböző szervezetek, hatóságok segítik az iskolákat a környezetbarát közlekedés támogatásával, valamint a tanulóik állampolgári és környezeti felelősségének oktatásával. Belgiumban a GREEN és a COREN civil szervezetek 'Plan de Déplacements Scolaires (PDS)' nevű projektje igyekszik a társadalmat ebben az irányban elmozdítani. A feladat leírása A feladat két részből áll: az első rész ('Az útvonalak elemzése') a környezetbarát módon történő iskolába járást szándékozik támogatni. A tanulók megrajzolják a térképen azt az útvonalat, ahogy otthonuktól az iskola kapujáig eljutnak, és ezt összehasonlítják az osztálytársaikkal. Ezt követőn bátorítsuk őket arra, hogy minél környezetbarátabb, biztonságosabb és kellemesebb útvonalakat, megoldásokat keressenek (pl. gyalogutakat, kerékpárutakat, kerékpár-busz kombinációkat, tömegközlekedés, telekocsi, stb). A második részben ('Az útvonalak szépítése') az útvonalak és az iskola környékének szép, ill. elhanyagolt részeit keressük meg. A tanulók legyenek kritikusak a belvárossal szemben, és tegyenek javaslatokat a fejlesztésre. Mindkét rész végrehajtható tanári segítséggel, ill. önállóan. Ez a tanulók tudásszintjétől és a tanár céljától függ. Ha önállóan dolgoznak a tanulók, akkor a tanár az óra végén összegyűjtheti az elkészített útvonalakat és egy fájlba másolhatja össze őket. Ha közösen dolgoznak, akkor az 1. rész 10. lépésétől kezdve kihagyható. Követelmények Egy olyan térképre van szükség, amelyen az iskola és a tanulók otthonai is szerepelnek. A térkép (ezután csak alaptérkép) lehet raszter vagy vektor (akár egy szkennelt térkép vagy légifotó). Mindenképpen georeferált térkép legyen. Az iNote 40. pontja ismerteti a georeferálást. Ehhez a feladathoz a brüsszeli régió rasztertérképét fogjuk használni. A brüsszeli térkép hat részből áll: t312zw.tif, t313zw.tif, t314zw.tif, t316zw.tif, t317zw.tif, t318zw.tif. Időtartam: 1. rész: 50 perc 2. rész: 2 x 50 perc (a terepmunkával együtt)
sorszám
Utasítások
iNotes
Tanár / Oktató tevékenysége
Tanuló / Résztvevő tevékenysége
□
x
□
x
1. rész TELEKOCSI 1
Nyissuk meg az ArcMap-et.
2
A projekt elmentése Mentsük el a projektet ArcGIS dokumentumként (pl. Mobility.mxd) így
21
1
bármikor abbahagyhatjuk a munkát anélkül, hogy elvesztenénk az adatainkat. Tanárok figyelmébe: A munka során rendszeresen mentsük a projektünket, így 100% biztonsággal elkerülhetjük a felesleges munkát. (A tanulókkal is rendszeresen mentessük a munkájukat..) 3
Fájl hozzáadása Adjuk hozzá az alaptérképünket az ArcMap-hez.
1
□
x
Tanárok figyelmébe: Fontos, hogy az alaptérkép georeferált legyen. Ha nem az, akkor először georeferálni kell.
x □ 40 A feladat célja, hogy a tanulók megértsék a digitális térkép előnyeit és kezdjék el használni a különböző navigációs eszközöket. Egyik módszer az lehet, hogy a tanuló először egy papírtérképen, majd a digitális térképen keresi meg az otthonát. Figyelje meg a két térkép használata közti különbségeket és hasonlóságokat. 4 Navigálás a földrajzi adatok között □ x A “nagyítót” és a “kezet” használva tudjuk mozgatni a térképünket. Felismernek 11/18 valamit a tanulók? Keressék meg a saját otthonukat. Figyeljék meg a nagyobb utakat, parkokat, folyókat az iskola és az otthonuk körül. A mérőeszközt □ x 'measure tool' – is használhatják két pont közti távolság megmérésére. A 15/16 mértékegységeket metrikusra kell beállítani. 5
6
Új réteg létrehozása - Az ArcCatalog-ban hozzunk léte 2 új “POINT” réteget (shapefile), egyet a tanulók otthonai, egyet pedig az iskola számára. Nevezzük ezeket el pl. 'ház.shp' és 'iskola.shp'. A rétegek létrehozása közben importáljuk át az alaptérképünk koordinátarendszerét ezekre a rétegekre is. - Az ArcCatalog-ban hozzunk létre egy új “POLYLINE” réteget, amellyel az iskolábajárás útvonalát fogjuk jelölni. Nevezzük el pl. “útvonal” rétegnek. - Adjuk mind a három réteget az ArcView-hoz és zárjuk be az ArcCatalog-ot. Adjunk adatmezőket a rétegekhez - Mielőtt elkezdjük a szerkesztést a “ház” réteg adattáblázatában egy mezőre (oszlopra) szükségünk lesz, amelybe a tanulók neveit fogjuk beírni. Ennek a mezőnek adjuk a“tanulók neve” feliratot.
20
□
x
7
□
x
12/30
□
x
Tanárok figyelmébe: Ha a tanulók önállóan dolgoznak a feladat végén a rétegeket össze lehet másolni egy rétegbe. Ezért szükséges, hogy azonos fájl neveket és formátumokat használjanak a tanulók Ilyen esetekben az ArcView automatikusan összeolvasztja az azonos nevű és formátumú adatokat. 7
A tanulók otthonának digitalizása Nyissuk meg a szerkesztőt és jelöljük meg a tanulók házait a térképen. Minden pont esetében írjuk be az adattáblázatba a tanuló nevét a megfelelő helyre. Ha az osztály közösen dolgozik, akkor annyi pontnak kell lenni, ahány tanuló van. Ha viszont önállóan dolgoznak, akkor minden térképen csak egy pont lesz. Fejezzük be a szerkesztést: “Stop editing” és “Save edits”.
A következő feladatban a tanulók az általuk leggyakrabban használt útvonalat fogják digitalizálni. Ehhez a navigációs eszközöket, kölönösen a nagyítót fogják használni a minél precízebb rajzoláshoz. A közlekedés módja is nagyon fontos, amit szintén rögzítünk az “útvonal” rétegben. Ha a tanuló pl. gyaloglás után felszáll egy buszra, akkor a rajzolást megszakítjuk, majd újraindítjuk ettől a törésponttól.
2
8
Az útvonal digitalizálása Adjunk 3 mezőt (oszlopot - fields) az “útvonal.shp” réteg adattáblázatához. Az első oszlopba a tanulók neve kerül. Ennek az oszlopnak adjuk a “tanulók neve” nevet. A második oszlopba közlekedés módja kerül, ezért ezt “közlekedés módja”-nak nevezzük el. A harmadik oszlopba az útvonalak hossza kerül, ezért ezt nevezzük el “távolság”-nak. Kezdjük el a szerkesztést és válasszuk ki az “útvonal” réteget. Rajzoljuk be a tanulók otthona és az iskola közti útvonalat. A pontosabb rajzolás érdekében válasszuk a 'snapping' funkciót. Kattintsunk az 'Editor' gombra és válasszuk ki a 'snapping' funkciót a legördülő menűből. Egy új ablak jelenik meg, amelyben az otthon és az
7
□
x
□
x
12/39
iskola közti útvonalra kattingatva digitalizálhatjuk azt. Kb. Így nézhet ki a térképünk az útvonal digitalizálását követően.
Írjuk be az adattáblázatba a tanulók nevét és a közlekedés módját. A 'távolság' mező üres marad. Kb. Így fog kinézni a táblázatunk.
Az adattáblázat
Ha valaki több módon jut el az iskolába, akkor minden egyes eszközváltásnál fel kell tüntetni egy új sorban a nevét. Így lesznek, akik több sorban is szerepelnek. Csak így tudjuk kiszámítani a teljes távolságot.
A következő feladatban a tanulók megmérik az iskola és az otthonuk közti távolságot. Az ArcGIS program különböző lehetőségeket kínál erre a célra: A legegyszerűbb módszer az eszközök között található vonalzó (measuring toolbar - iNote 16). Azonban ez az eszköz sok időt és ügyességet kíván. A következőkben egy olyan módszert mutatunk be, amely automatikusan kiszámolja az útvonal hosszát. 9
Az útvonal hosszának meghatározásaa különböző közlekedési módok esetén.
3
10
11
Nyissuk meg az 'útvonal.shp' adattáblázatát (attribute table). Állítsuk a kurzort a 'távolság' oszlopra és jobb kattintás. Most határozzuk meg az egyes vonalszakaszok hosszát a 'Calculate Geometry' funkcióval.
(Nem kötelező) Rétegek összeolvasztása Ha a tanulók önállóan dolgoztak, akkor az összes réteget célszerű egy rétegbe olvasztani. Válasszuk az 'Input Datasets' funkciót a különböző 'útvonal' rétegekhez éshozzunk létre egy új réteget, “útvonalak.shp” néven. Az otthon-iskola távolság összegzése Az összes tanuló által hasznáIt útvonal, és a közlekedés módjának megtekintése céljából nyissuk meg az “útvonalak” réteg adattáblázatat. Állítsuk a kurzort a “tanulók neve” oszlopra és válasszuk a 'Summarize' funkciót. Összegezzük a táblázatot a tanulók nevei alapján, a “távolság” összegzéséhez kattintsunk a statisztika menű ‘sum’ (összegzés) műveleti gombjára. Adjuk a táblázatnak “út-az–iskolába.dbf” nevet.
□
x
x
□
38
□
x
17
□
x
26
□
x
19
□
x
8
37
Tanárok figyelmébe: az ArcView 'dbf' táblázatot, csakúgy mint az Excel táblázatokat, vagy a notepad-ot is kezeli. 12
Készítsünk térképet a tanulók útvonalairól Színezzük ki a közlekedés módja szerint az útvonalakat az “útvonalak” rétegben. A következő színeket válasszuk: foot-gyalog, bike-kerékpár, bus-busz, car-személygépkocsi
13
Nevezzük (label) meg a vonalakat, amihez a tanulók nevét használjuk. Készítsük el a térképet.
Nyomtassuk ki a kész térképet és nyissuk meg a 'út-az-iskolába.dbf' táblázatot. Ha szükséges ezt is kinyomtathatjuk.
Ha végeztünk az edigi feladatokkal, akkor beszéljük meg a tanulókkal az iskolába járási szokásaikat. Használjuk fel a térképet és az 'út-az-iskolába.dbf' adattáblázatot. A tanulók hozzászólásai a következő tényeken alapuljanak: távolság, biztonság, és szépség. A következő kérdéseket tehetjük fel: Ki lakik a legközelebb és a legmesszebb az iskolától? Hasonlítsuk össze a különböző közlekedési módokat. Mekkora távolságot tesznek meg busszal, kerékpárral és gyalog? Vannak akik azonos útvonalon járnak? Ha igen, akkor van-e különbség az iskolába járásuk módjában? Tudna több tanuló együtt jönni az iskolába? Biztonságosabb, kényelmesebb és környezetbarátabb lenne-e így? Ezt a feladatot az egész iskolára ki lehetne terjeszteni. A különböző évfolyamokon tanuló gyerekek együtt járhatnának iskolába. Így csökkenthetnék a gépjárműforgalmat és javítanák az “élhetőséget” a térségben.
2 rész: Az útvonal szépítése A feladat legfőbb célja, hogy a tanulók által használt útvonalak legszebb és legcsúnyább részeit kijelöljük. Ezért egy kis terepmunkára is szükség lesz (pl. fotók, feljegyzések, rajzok, vázlatok, stb.). Most a fotókat, muk hozzáadni a térképhez.
4
1
A terület leírása Menjünk ki a területre és kérjük meg a tanulókat, hogy jegyezzék fel, fényképezzék le a szép és ronda szakaszokat a saját útvonalukon. Jelenítsük meg ezeket is térképen. Ha tudjuk mérjük meg a kiválasztott pontok koordinátáit.
2
Új réteg létrehozása - AZ ArcCatalog-ban hozzunk létre egy új “POINT” réteget, amely a szép és a csúnya helyket fogja jelölni. Nevezzük a réteget 'helyek.shp' nak - Adjuk az új réteget az ArcView-hoz, és zárjuk be az ArcCataloge-ot.
□
x
20
□
x
7 12
□ □
x x
□
x
Tanárok figyelmébe: Csak úgy mint az előző részban a tanulók csoportosan vagy egyedül is dolgozhatnak. Ha az utóbbit választják, akkor a tanár az összes réteget eggyé olvaszthatja, ld. az előző feladat 4. lépését. 3
A helyszínek hozzáadása a térképhez Két lehetőség van, hogy a szép és csúnya területeket megjelenítsük az alaptérképen. Az első módszert akkor válasszuk, ha a hely koordinátáit nem ismerjük. Ha viszont ismerjük őket, akkor a második módszert ajánljuk. (1) A helyek digitalizálása az alaptérképen. Mielőtt megnyitjuk a szerkesztést, adjunk új, “hely-típusa” nevű oszlopot az adattáblázathoz. Itt fogjuk megjeleníteni a szép és csúnya helyeket. Egy további oszlopot is kijelölhetünk a megjegyzéseink számára. Digitalizáljuk a helyeket a térképünkön.
Kb. Ilyen lesz 'hely-típusa.shp' adattáblázata (2) Importáljuk a helyeket egy text fájlból, vagy egy excel fájlból az 'Add XY Data' funkcióval. A fájlnak 3 oszlopot kell tartalmazni: X koordináták, Y koordináták és a hely típusa (szép vagy csúnya).
24
A feladat legfőbb célja, hogy a térképünkhöz fotókat, szövegeket, rajzokat csatoljunk. Kétféle módon tehetjük meg ezt. Ha az a célunk, hogy a térképen ezek a helyek csak akkor váljanak láthatóvá, amikor a kurzorral rájuk mutatunk, akkor a Hyperlink eszközt használjuk (ld. 4. lépés). Ha ezeket a helyeket mindig látni szeretnénk és ki is szeretnénk nyomtatni a térképpel együtt, akkor a beszúrást – insert – funkciót alkalmazzuk (ld. 5. lépés). 4
5
(Választható) Képek szövegek és rajzok csatolása a térképhez Csatoljunk képeket, rajzokat vagy szövegeket egy adott ponthoz 'helyek.shp' réteghez a Hyperlink használatával.
14
□
X
Készítsünk térképet és helyezzünk rá különböző információkat Miután átváltunk térkép nézetre (“layout view”), elhelyezhetünk képeket, szöveget és rajzokat a térképünkön.
22
□
x
(1) Helyezzünk el képet vagy rajzot a térképen a főmeűben szereplő 'Insert' funkció alkalmazásával. Válasszuk a 'picture'-t (kép) a legördülő menűből és keressük meg a megjeleníteni kívánt képet. A kép
5
tulajdonságainak megtekintéséhez válasszuk a 'select elements' eszközt és kattintsunk duplán a képre. (2) Helyezzünk el szöveget a térképünkön a “Drawing” eszköz használatával és állítsunk össze egy új szöveget ('New Text').
Gépeljük be a hely leírását a szövegmezőbe. Ha a szövegmezőre kattintunk a jobb gombbal, akkor a 'Change Symbol' funkció használatával meg tudjuk változtatni szövegünk méretét, stb. 19
x
□
Nyomtassuk ki a térképet. Kérdezzük meg a tanulókat hogy a térkép, ill. a helyek leírása alapján, hogyan tennék környezetüket szebbé. A csúnya területeket, hogyan lehetne szebbé varászolni? Van valmilyen fontossági sorrend? Lehetne valakivel felvenni a kapcsolatot az önkormányzatnál, vagy valamelyik hatóságnél, hogy a tanulók bemutassák javaslataikat és véleményeiket? Gratulálunk! Szép térképet készítettek és e feladat végrehajtásával biztosan hozzájárultok egy szebb, jobb, környezetbarátabb és élhetőbb világhoz!!!! Ezt a projektet az Európai Bizottság támogatta. Jelen dokumentum csak a szerző véleményét tükrözi, és ezért a Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal az itt szereplő információk használatáért.
6
