Oracle BI Administration Tool. Repository felépítése

Oracle BI Administration Tool Repository felépítése

Oracle BI Administration Tool

1 TARTALOMJEGYZÉK 1 1.1.1 2 3 3.1 3.1.1 3.1.2 3.1.3 3.1.4 3.2 3.2.1 3.2.2 3.2.3 3.3 3.3.1 3.4 3.4.1 3.4.2 3.4.3 3.4.4 3.5 3.6

Tartalomjegyzék ................................................................................................................... 2 Ábrajegyzék ........................................................................................................................ 2 Bevezetés ............................................................................................................................ 4 Leírás ................................................................................................................................... 5 Fizikai réteg .......................................................................................................................... 5 Fizikai réteg elemei ............................................................................................................. 6 Importálás ........................................................................................................................... 8 Fizikai diagram .................................................................................................................. 13 Tapasztalatok .................................................................................................................... 13 Üzleti és mapping réteg ...................................................................................................... 14 Üzleti réteg elemei............................................................................................................. 14 Logikai diagram ................................................................................................................. 23 Csillag(Star) és hópehely(Snowflake) modell .................................................................... 23 Megjelenítési réteg ............................................................................................................. 25 Megjelenítési réteg elemei ................................................................................................. 25 Repository állomány használata ......................................................................................... 27 Konzisztencia ellenőrzés ................................................................................................... 27 Repository állomány helye ................................................................................................ 28 NQSConfig.INI................................................................................................................... 28 Lekérdezések indítása az Answers felületén ..................................................................... 29 Összefoglalás ..................................................................................................................... 32 Irodalomjegyzék ................................................................................................................. 33

1.1.1

Ábrajegyzék

1. ábra Administration Tool felülete ................................................................................................. 4 2. ábra: Fizikai réteg ....................................................................................................................... 5 3. ábra: Adatbázis objektum beállításai ........................................................................................... 6 4. ábra: Connection Pool beállításai ................................................................................................ 7 5. ábra: Importálás ODBC-n keresztül............................................................................................. 9 6. ábra: Importálás OCI-n keresztül............................................................................................... 10 7. ábra: Táblák importálása ........................................................................................................... 10 8. ábra: Tábla tulajdonságai .......................................................................................................... 11 9. ábra: Tábla kulcsának megadása ............................................................................................. 11 10. ábra: Tábla kulcsa ................................................................................................................... 12 11. ábra: Tábla külső kulcsának megadása .................................................................................. 13 12. ábra: Fizikai diagram ............................................................................................................... 13 13. ábra: Logikai réteg .................................................................................................................. 14 14. ábra: Logikai tábla tulajdonságai ............................................................................................. 16 15. ábra: Logikai tábla forrásának tulajdonságai ........................................................................... 17 16. ábra: Logikai oszlop tulajdonságai .......................................................................................... 18 17. ábra: Logikai oszlop alapértelmezett csoportfüggvénye .......................................................... 18 18. ábra: Logikai külső kulcs ......................................................................................................... 19 19. ábra: Logikai összetett összekapcsolás .................................................................................. 20 20. ábra: Dimenzió hierarchia ....................................................................................................... 21 21. ábra: Logikai szint létrehozása ................................................................................................ 22 22. ábra: Szint kulcs megadása .................................................................................................... 23 23. ábra: Logikai diagram.............................................................................................................. 23 2/33 31_Oracle_BI_Administration_Tool

Oracle BI Administration Tool 24. ábra: Csillag modell................................................................................................................. 24 25. ábra: Hópehely modell ............................................................................................................ 24 26. ábra: Galaxis modell ............................................................................................................... 24 27. ábra: Megjelenítési réteg ......................................................................................................... 25 28. ábra: Megjelenő tábla nevének megadása .............................................................................. 26 29. ábra: Megjelenő oszlop nevének megadása ........................................................................... 27 30. ábra: Konzisztencia ellenőrző beállításai................................................................................. 28 31. ábra: Oracle BI bejelentkező képernyő ................................................................................... 30 32. ábra: Oracle BI Dashboard...................................................................................................... 30 33. ábra: Oracle BI Answers ......................................................................................................... 31 34. ábra: Lekérdezés összeállítása az Answers-ben..................................................................... 31 35. ábra: Adat formátum megadása .............................................................................................. 32 36. ábra: Lekérdezés eredményének megjelenítése ..................................................................... 32

31_Oracle_BI_Administration_Tool

3/33


2 BEVEZETÉS E dokumentumban az Oracle BI Enterprise Edition és Standard Edition One adminisztrációs eszközének (Administration Tool) használatát mutatom be. Az EE és a SE1 között ezen a téren nincs számottevő különbség, ahol mégis lenne ott azt jelezni fogom.

Az Oracle BI szerver a metaadatait repository-kban tárolja. Ezek .rpd kiterjesztésű fájlok. Az Oracle BI Administration Tool egy grafikus eszköz, amely ennek a felépítésére szolgál. A repository-ban három réteg található, minden réteg el van különítve az Administration Tool-ban, és mindegyiknek fa struktúrája van. Ezek a rétegek nem láthatóak a végfelhasználók számára.

A három réteg a következő: •

Fizikai réteg (Physical)

•

Üzleti és mapping réteg (Business Model and Mapping)

•

Megjelenítési réteg (Presentation)

1. ábra Administration Tool felülete

A leírásban az eszközöket egy egyszerű példán keresztül fogom bemutatni, amely egy időjárási adatokat tartalmazó struktúra.


4/33


3 LEÍRÁS 3.1

Fizikai réteg

Az adatforrás fizikai struktúráját jeleníti meg, amelynek az Oracle BI szerver a lekérdezéseket elküldi. (Gyakorlatilag az adatbázis táblái itt jelennek meg.) Ez a réteg alapértelmezetten az Administration Tool-ban a jobb oldalon jelenik meg, Physical felirattal.

2. ábra: Fizikai réteg

Új metadata létrehozása után a fizikai réteget többféleképpen tölthetjük fel. Importálhatjuk az adatokat pl. adatbázisból, vagy magunk is létrehozhatunk táblákat, azon belül oszlopokat, kulcsokat és a táblák között kapcsolatokat.


5/33

Oracle BI Administration Tool 3.1.1

Fizikai réteg elemei

A fizikai rétegben több adatforrás is elhelyezkedhet az adatforrásokon belül az objektumok egy fa struktúrában helyezkednek el. Ennek a fa struktúrának a gyökér eleme az adatbázis objektum (Database).

3. ábra: Adatbázis objektum beállításai

Az adatbázis objektum alatt elhelyezkedik legalább egy connection pool. Itt adhatjuk meg a BI szerver és az adatforrás közötti kapcsolat felépítéséhez szükséges információkat, úgymint az interfész típusát, a kapcsolatok maximális számát, az adatforrás nevét, felhasználói név/jelszó párost, timeout információkat és egyéb paramétereket, melyekkel az adatforrás elérését finom hangolhatjuk.Több connection pool használatával és a jogosultságok (Permissions… gomb) segítségével differenciálni tudjuk, hogy mely felhasználói csoport mely connection pool-t használja. Oracle adatbázis esetén érdemes az OCI meghajtót használni.


6/33


4. ábra: Connection Pool beállításai

Az adatbázis objektum alatt helyezkedhet el a sémákat tartalmazó katalógusok (Physical Catalog), vagy a fizikai sémák (Physical Schema). Ha létrehoztunk egy katalógust akkor a sémákat már csak abban helyezhetjük el, illetve ha az adatbázis objektum alá létrehoztunk egy sémát akkor már nem hozhatunk létre katalógust. A sémán belül találhatóak a táblák azon belül az oszlopok és a kulcsok. Az adatbázis objektum alá létrehozhatunk nézetmappákat melyeknek csupán annyi jelentőségük van, hogy a gyakrabban használt vagy fontosabb elemeket kiemeljük a többi közül, hogy gyorsabban megtaláljuk (az ilyen mappába másolt objektumok nem kerülnek át csupán az eredeti objektumra történő hivatkozás kerül ide.)

3.1.1.1 Katalógus létrehozása Jobb egér gomb az adatbázis objektumon és válasszuk ki: New Object › Physical Catalog... Ezután adjuk meg a nevét és esetleg a leírását.

3.1.1.2 Séma létrehozása Ha még nincs létrehozva katalógus akkor, jobb egér gomb az adatbázis objektumon és válasszuk ki: New Object › Physical Schema... Ha már van katalógus akkor, jobb egér gomb a megfelelő katalóguson és válasszuk ki: New Physical Schema... 31_Oracle_BI_Administration_Tool

7/33

Oracle BI Administration Tool Ezután adjuk meg a nevét és esetleg a leírását.

3.1.1.3 Nézetmappa létrehozása Jobb egér gomb az adatbázis objektumon és válasszuk ki: New Object › Physical Display Folder... Ezután adjuk meg a nevét és esetleg a leírását.

3.1.1.4 Fizikai külső kulcsok és összekapcsolások Külső kulcs: Teljesen analóg a relációs modell külső kulcs fogalmával. Összetett összekapcsolás (Complex Join): Itt a kapcsolat nem az elsődleges kulcs és a külső kulcs között van, hanem a táblák bármely oszlopa között, amely egy kifejezés segítségével adható meg. (Az üzleti modellben is meg lehet adni összetett összekapcsolást, de ott nem adhatunk meg kifejezést.)

3.1.2

Importálás

Az importálás négy féle módon történhet: 1. Adatbázisból Online és Offline módban egyaránt használható. 2. Oracle BI szerveren keresztül Csak Online módban használható. Az Oracle BI szerver kapcsolatait lehet használni. 3. Repository-ból Csak Offline módban használható. Külön engedélyezni kell a Tools › Options... › General tab-on. Nem támogatott funkció! 4. Multi dimenziós adatforrásból Microsoft Analysis Services és SAP/BW a támogatott adatforrások.

Importálás esetén vigyázzunk, a külső kulcsok importálásával, mert sok tábla esetén jelentősen megnő az importálás ideje. Felesleges adatbázis objektumokat ne importáljunk be a fizikai rétegbe mivel az indokolatlanul megnöveli és összetetté teszi a repository-t, továbbá csökkenhet a lekérdezések hatékonysága is. Oracle adatbázisból történő importálás esetén érdemes az OCI meghajtót használni. Egyébként ODBC-n keresztül is megoldható az importálás.

3.1.2.1 Importálás ODBC-n keresztül ODBC adatforrás létrehozása: 31_Oracle_BI_Administration_Tool

8/33

Oracle BI Administration Tool Illesztőprogram: SQORA32.DLL 10.02.00.01-es verzió Data Source Name: ODBC adatforrás neve Description: Leírás mező TNS Service Name: TNS neve User ID: felhasználói név amivel csatlakozni fog az adatbázishoz

3.1.2.1.1 Lehetséges problémák Windows 2008 Server esetén volt egy olyan problémám, hogy ha az ODBC adatforrás-felügyelőt a Start menü › Felügyeleti eszközök › Adatforrások (ODBC) útvonalon nyitottam meg akkor, nem lehetett mást csak SQL Server illesztőprogramot kiválasztani Megoldás:

Az

ODBC

adatforrás-felügyelőt

közvetlenül

kell

megnyitni

a

\Windows\SysWOW64\odbcad32.exe vagy a \Windows\System32\odbcad32.exe útvonalon.

Illesztő programok közül nekem csak az SQORA32.DLL 10.02.00.01-es verziója felelt meg.

3.1.2.2 Importálás menete Válasszuk ki a felső menüből a File › Import › from Database... opciót.

A Select Data Source ablakban válasszuk ki a meg felelő adatforrás nevét (DSN),majd a meg a megfelelő felhasználói nevet és jelszavat.

5. ábra: Importálás ODBC-n keresztül

Amennyiben kapcsolat típusánál kiválaszthatjuk az OCI meghajtót akkor adjuk meg a TNS nevét, majd a meg a megfelelő felhasználói nevet és jelszavat.


9/33


6. ábra: Importálás OCI-n keresztül

Az Import nevű ablakban kiválaszthatjuk jelölő négyzetekkel, hogy mit akarunk általánosságban importálni. (Fontosabbak: táblák, nézetek, rendszer táblák, kulcsok, külső kulcsok). Megadhatunk táblanév maszkot is (ahogyan LIKE esetén Pl.: W%) ekkor csak az erre illeszkedő nevű táblák jelennek meg. A konkrét sémákat és táblákat egy listából választhatjuk ki. Az Import gombra kattintva a kiválasztott táblák bekerülnek a fizikai rétegbe.

7. ábra: Táblák importálása

3.1.2.3 Kulcsok, külső kulcsok megadása Amennyiben nem importáltuk be a kulcsokat és külső kulcsokat akkor ezeket a táblák tulajdonságainál (kattintsunk jobb egér gombbal az fizikai tábla nevén majd válasszuk ki a Properties... pontot) beállíthatjuk a Keys és a Foreign Keys füleken.


10/33


8. ábra: Tábla tulajdonságai

3.1.2.3.1 Kulcs megadása Kulcs megadásához kattintsunk a Keys fülre, majd válasszuk ki a New… gombot. A felugró ablakban adjuk meg a kulcs nevét, majd jelöljük be a kulcs oszlopot.

9. ábra: Tábla kulcsának megadása

A fizikai rétegben a tábla kulcs mezője mellett egy kulcs szimbólum ( 31_Oracle_BI_Administration_Tool

) szerepel. 11/33


10. ábra: Tábla kulcsa

3.1.2.3.2 Külső kulcs megadása Külső kulcs megadásához kattintsunk a Foreign Keys fülre, majd válasszuk ki a New… gombot. A felugró ablakban adjuk meg a külső kulcs nevét, majd a bal oldalán válasszuk ki a … gomb segítségével azt a táblát, amelyre a külső kulcs mutat. (Kiválaszthatjuk a mezőt is, de az elsődleges kulcs automatikusan kiválasztódik.) A jobb oldalon válasszuk a külső kulcs mezőjét.


12/33

Oracle BI Administration Tool 11. ábra: Tábla külső kulcsának megadása

3.1.3

Fizikai diagram

A táblák és a közöttük lévő kapcsolatok megtekintéséhez használjuk a fizikai diagramot. A fizikai diagrammegjelenítéshez kattintsunk jobb gombbal a fizikai rétegre, majd válasszuk ki a Physical Diagram >Object(s) and All Joins pontot. Ekkor felugrik egy ablakPhysical Diagram címmel. A fizikai diagramon külső kulcsok

szimbólummal vannak jelölve.

12. ábra: Fizikai diagram

3.1.4

Tapasztalatok

Importálás esetén a külső kulcsok importálása nagyon hosszú idő lehet ezért érdemes ki kapcsolni és a kapcsolatokat kézzel beállítani. Ez azért is jobb megoldás az importálás helyett, mivel ha egy táblának két külső kulcsa is van egy másik táblához, akkor az úgy is hibát fog okozni a konzisztencia ellenőrzés során. A kerüljük a körkörös struktúrát a fizikai rétegben. A fenti két probléma áthidalható azzal, hogy a táblákhoz létrehozunk alias táblákat és ezeket kapcsoljuk össze. Így már nem fog konzisztencia hibát okozni. Nézeteket is létrehozhatunk a fizikai rétegben, de a hatékonyabb működés érdekében ezeket érdemesebb az adott sémában létrehozni.


13/33


3.2

Üzleti és mapping réteg

A fizikai réteg létrehozása után neki kezdhetünk az üzleti réteg elkészítéséhez.

Az üzleti réteg az információk logikai struktúráját jeleníti meg. Tartalmazhat logikai táblákat és azokon belül logikai oszlopokat, továbbá a táblák között logikai kapcsolatokat (Logical Join) és az adatok hierarchiáját is (Dimensional Hierarchy). Ez tartalmazza továbbá a fizikai réteg adatai és a logikai oszlopok közötti megfeleltetést is. Ez a réteg az Administration Tool-ban alapértelmezetten középen jelenik meg, Business Model and Mapping felirattal.

13. ábra: Logikai réteg

3.2.1

Üzleti réteg elemei

Az üzleti rétegben több üzleti modellt is kialakíthatunk, így több szempont szerint tervezhetjük meg a logikai struktúrát. (Pl.: szerződés központú, bérlemény központú) Ezzel elkerülhetjük a túl bonyolult szerkezeteket, melyek egyrészt áttekinthetetlenek a felhasználó számára, másrészt túlságosan összetett és lassú lekérdezéseket eredményeznek. (Az üzleti


14/33

Oracle BI Administration Tool modellt a hozzá tartozó megjelenítési katalógussal együtt egy gombnyomással duplikálhatjuk, így egy már meglévő alapján könnyen létrehozhatunk egy másikat.)

Az üzleti modellben dimenzió hierarchiák (Dimension) illetve logikai táblák, a logikai táblákon belül pedig logikai oszlopok találhatóak. A dimenzió hierarchiákat és a logikai táblákat könyvtárakba szervezhetjük az áttekinthetőség kedvéért.

A táblákon belül megkülönböztetünk tény (Fact), dimenzió (Dimension) és kapcsoló (Bridge) táblákat: •

Ténytáblák: A ténytáblák tipikusan konkrét mért adatokat tartalmaznak. Ezen adatokra általában van egy alapértelmezett aggregációs szabály (AVG, SUM, MIN, MAX).Az Administration Tool automatikusan felismeri a ténytáblákat arról, hogy bármely 1:N kapcsolat esetén a ténytábla az N oldalon szerepel.

•

Dimenzió táblák: A dimenzió táblák tipikusan leíró adatokat tartalmaznak. (Pl.: Ügyfél név, cím) A dimenzió táblában lévő leíró adatok adnak jelentést a ténytáblában szereplő adatoknak.

•

Kapcsolótáblák: Akkor van jelentősége, ha M:N kapcsolatra van szükség a tény és a dimenzió táblák között. Azt, hogy egy adottlogikai tábla, kapcsoló tábla, a tulajdonságok között a General fülön a Brigbe table opció bejelölésével adhatjuk meg.

Dimenzió hierarchiák: Adatokban történő lefúrására alkalmazható. Az adatok között szülő-gyermek kapcsolatot állítunk fel. Pl.: Ország › Megye › Város › Napsütéses órák száma, vagy Év › Hónap › Nap › Napi középhőmérséklet Könyvtárak (Display Folder): A könyvtárak csupán az objektumok rendezésére szolgálnak, nincs más jelentésük.


15/33

Oracle BI Administration Tool 3.2.1.1 Logikai tábláklétrehozása Logikai tábla kézzel történő létrehozáshoz kattintsunk jobb egér gombbal az üzleti modell nevén, majd válasszuk ki a New Object › Logical Table... pontot.

14. ábra: Logikai tábla tulajdonságai

A General fülön adjuk meg a tábla nevét esetleg a leírását és az oszlopokat a New... gombra kattintással (ezt később a forrás megadásánál érdemesebb megtenni). A logikai táblákhoz meg kell adni a forrást (Source), mely tartalmazza, hogy mely fizikai táblák összekapcsolásából jön létre. A Sources fülre lépve nyomjuk meg az Add... gombot. A tábla forrásába belépve a General fülön adhatjuk meg a fizikai táblákat és azt, hogy milyen összekapcsolásban szerepelnek (Inner Join illetve Left és Right Outer Join) A Column Mapping fülre lépve felvehetjük a tábla oszlopait illetve megadhatjuk, hogy ennek mely fizikai tábla mely oszlopa felel meg. A leképezésbe akár kifejezést is megadhatunk.


16/33


15. ábra: Logikai tábla forrásának tulajdonságai

Visszatérve a Logikai tábla létrehozásához a Keys fülön elsődleges kulcsot adhatunk a logikai táblához. A Foreign Keys fülön pedig külső kulcsot adhatunk meg, melynek megadását kerüljük(lásd: 3.2.1.2.1).

A logikai tábla létrehozásának másik, jóval egyszerűbb módja, hogy kiválaszthatunk egy táblát a fizikai rétegben és egyszerűen átmásoljuk az üzleti modellbe. Ott azután tetszőlegesen átnevezhetjük a táblát és az oszlopokat, a szükségtelen oszlopokat eltávolíthatjuk és a forrást is szerkeszthetjük.


17/33

Oracle BI Administration Tool 3.2.1.1.1 Logikai oszlopok módosítása Logikai oszlop módosításához kattintsunk jobb egér gombbal a logikai oszlop nevén, majd válasszuk ki a Properties… pontot.

16. ábra: Logikai oszlop tulajdonságai

Az Aggregation fülön megadhatjuk az alapértelmezett csoport függvényt, melyet a lekérdezések estén automatikusan használ amennyiben lehetőség van az adatok csoportosítására.

17. ábra: Logikai oszlop alapértelmezett csoportfüggvénye


18/33

Oracle BI Administration Tool 3.2.1.2 Logikai összekapcsolások A logikai összekapcsolásnak két fajtája van, a logikai külső kulcs és a logikai összetett összekapcsolás.

3.2.1.2.1 Logikai külső kulcs A logikai külső kulcs használatának legfeljebb bizonyos ODBC adatforrások esetén van jelentősége. Alapjában véve nem kellene logikai külső kulcsokat létrehozni. Ez a lehetőség csupán a korábbi verziókkal való kompatibilitást szolgálja. Ehelyett a logikai összetett összekapcsolást ajánlott használni.

Amennyiben létre kell hoznunk egy logikai külső kulcsot, akkor nyissuk meg a logikai diagramot (lásd: 3.2.2), majd a felső ikon sorról válasszuk ki a

következő

(New foreign key)

ikont. A többi művelet a logikai összetett összekapcsoláshoz teljesen hasonló annyi különbséggel, hogy itt oszlopokat is ki kell választanunk.

18. ábra: Logikai külső kulcs

3.2.1.2.2 Logikai összetett összekapcsolás A logikai összetett összekapcsolás esetén a logikai külső kulccsal ellentétben nem adhatunk meg oszlopokat és kifejezést, csak a két tábla közötti kapcsolatot és számosságát jelezhetjük vele.


19/33

Oracle BI Administration Tool Amennyiben a táblákat a fizikai rétegből átmásoltuk és nem kézzel hoztuk létre őket, akkor a logikai

rétegben

a

fizikai

rétegbeli

külső

kulcsokból

automatikusan

logikai

összetett

összekapcsolás generálódik.

Ha mégis létre kell hoznunk egy logikai összetett összekapcsolást, akkor nyissuk meg a logikai diagramot (lásd: 3.2.2), majd a felső ikon sorról válasszuk ki a következő

(New

complex

join) ikont. Ezután válasszuk ki az 1:N kapcsolat 1 oldalhoz tartozó tábláját, majd az N oldalhoz tartozót. Ezután megjelenik egy ablak (19. ábra: Logikai összetett összekapcsolás), melyen beállíthatjuk a kapcsolat számosságát, a Driving Table opciót (lásd: 3.2.1.2.3), és az összekapcsolás típusát (belső, jobb/bal oldali külső, teljes külső). Az oszlopokat azért nincs lehetőségünk beállítani, mivel a rendszer a tényleges összekapcsolást a fizikai réteg struktúrája alapján fogja elvégezni.

19. ábra: Logikai összetett összekapcsolás

3.2.1.2.3 Driving Table használata Ha két összekapcsolódó tábla esetén az egyik elemszáma nagyon kicsi elemszámú (<1000) a másiké viszont nagyon nagy, akkor érdemes a kisebbik táblán bejelölni a Driving Table opciót. Ez azt eredményezi, hogy a kisebbik táblát beolvassa és ezután annak az eredményét felhasználva parametrizált lekérdezéseket kezd futtatni a nagyobbik táblán. Ezt az opciót belső összekapcsolás esetén, jobb (bal) oldali külső összekapcsolás esetén, ha a kisebbik tábla a jobb (bal) oldalon szerepel. Teljes összekapcsolás esetén nem használható ez a lehetőség.


20/33

Oracle BI Administration Tool Két paraméter áll rendelkezésre a Driving Table optimalizálására az NQSConfig.INI-ben (lásd 3.4.3): •

MAX_PARAMETERS_PER_DRIVE_JOIN A teljesítményre van hatással. A nagyobb érték kevesebb parametrizált lekérdezést eredményez. A túl nagy érték viszont a háttér adatbázis korlátai miatt hibát okozhat. Ha 0 a beállítás, akkor a rendszer nem használja a Driving Table opciót.

•

MAX_QUERIES_PER_DRIVE_JOIN Ez egy védelmi beállítás, amennyiben a parametrizált lekérdezések száma meghaladja a beállított értéket, akkor a lekérdezés futása megszakad és a felhasználó egy hibaüzenetet kap.

3.2.1.3 Dimenzió hierarchiák (Dimension) A dimenzió hierarchiák jelenítik meg a logikai oszlopok közötti alá-fölérendeltséget. Pl.: Ország › Város › Utca, Év › Hónap › Nap Ezek csak az üzleti rétegben jelennek meg. A végfelhasználó közvetlenül nem látja, csak az adatokban történő lefúrásnál használja őket.

20. ábra: Dimenzió hierarchia

Minden egyes üzleti modellhez tartozhat egy vagy több dimenzió hierarchia, minden egyes dimenzió hierarchiához kettő vagy több logikai szint tartozhat és minden egyes logikai szinthez egy vagy több oszlop lehet rendelve.

A dimenzió hierarchiában ajánlott, hogy először hozzunk létre egy nagy összefoglaló szintet (Grand Total Level) majd ezen belül hozzuk létre a gyermek szinteket.

Nagy összefoglaló szint (Grand Total Level): Egy speciális szint. Minden dimenzió hierarchiában csak egy ilyen szerepelhet. Nem tartalmazhat attribútumokat és szint kulcsot.

Szint (Level): Minden szintnek (kivéve a nagy összefoglaló szintet) legalább egy oszlopa kell, hogy legyen. Egy logikai tábla logikai oszlopait ugyanahhoz a dimenzióhierarchiához kell rendelni. 31_Oracle_BI_Administration_Tool

21/33


Szint kulcs (Level keys): Minden szintnek lennie kell legalább egy kulcsának, amelyet egy vagy több oszlop határoz meg. A kulcs definiálja az egyes szinteken lévő egyediséget. Minden logikai szintnek kellene lennie egy kulcsnak, amely megjelenik az Answers illetve a Dashboard felhasználók számára a lefúráshoz. Akkor jelenik meg a lefúráshoz a kulcs, ha a kulcs létrehozásánál bejelöljük a Drill down check box-ot.

Idődimenzió és kronológiai kulcsok: Egy dimenzióhierarchiát meg lehet adni időhierarchiaként. Legalább egy szintjén a hierarchiának lennie kell egy kronológiai kulcsnak.

Dimenzió hierarchia a létrehozásához kattintsunk jobb gombbal az adott dimenzió táblán, majd válasszuk ki a Create Dimension pontot. Ezután a rendszer automatikusan létrehoz egy dimenziót, amelyet át kell szerkeszteni. Újabb szinteket hozhatunk létre a meglévők alá illetve fölé (kattintsunk jobb gombbal az adott szinten és válasszuk ki a New Object > Parent Level… / Child Level… pontot, ezután a felugró ablakban adjuk meg a létrehozandó szint nevét).

21. ábra: Logikai szint létrehozása

Az oszlopokat átmásolhatjuk a megfelelő szintekre, az egyes szinteken pedig kulcsokat hozhatunk létre (kattintsunk jobb gombbal az adott szinten és válasszuk ki a New Object > Logical Key... pontot, majd a felugró ablakban az adott szinten lévő oszlopok közül válasszuk ki a kulcs oszlopot). 31_Oracle_BI_Administration_Tool

22/33


22. ábra: Szint kulcs megadása

3.2.2

Logikai diagram

A logikai táblák és a közöttük lévő kapcsolatok megtekintéséhez használjuk a logikai diagramot. A logikai diagram megjelenítéshez kattintsunk jobb egér gombbal az üzleti modellen és válasszuk ki a helyi menüből a Business Model Diagram > Whole Diagram pontot. Ekkor felugrik egy ablak Logical Table Diagram címmel. A logikai diagramon a logikai külső kulcsok és a logikai összetett összekapcsolások

szimbólummal vannak jelölve.

23. ábra: Logikai diagram

3.2.3

Csillag(Star) és hópehely(Snowflake) modell

A logikai modell kialakítása során ügyelni kell, hogy milyen módon kapcsoljuk össze a logikai táblákat. Csillag, hópehely esetleg galaxis struktúrát alakítunk-e ki. A csillag modell 1:N kapcsolatokat tartalmaz a denormalizált dimenzió táblák és a központi ténytábla között.


23/33


24. ábra: Csillag modell

A hópehely modellben ezzel szemben, a dimenzió táblák normalizáltak.

25. ábra: Hópehely modell

Az úgynevezett galaxis modellben kettő vagy több ténytábla van közös dimenziótáblákkal.

26. ábra: Galaxis modell

Lehetőleg csillag modellt kell létrehozni, a hópehely modellt minimálisra kell csökkenteni. Ennek oka, hogy a hópehely modellben a szerver a külső összekapcsolásokat a logikai táblák forrása között másképpen kezeli, mint az egyéb összekapcsolásokat. Logikai táblák forrásai közötti összekapcsolások mindig lefutnak, viszont amikor egy logikai tábla forrásán belül definiálunk egy összekapcsolást akkor az az összekapcsolás csak akkor fog lefutni, ha valóban szükség van rá. 31_Oracle_BI_Administration_Tool

24/33


Fontos megjegyezni, hogy a csillag struktúra kialakítását az adatbázis szintjén érdemes elvégezni, mivel csak így érhetjük el, hogy a lekérdezések valóban hatékonyak legyenek.

3.3

Megjelenítési réteg

Az adatok struktúráját tartalmazza, ahogyan a felhasználók látni fogják az Answers felületén. Tulajdonképpen arra való, hogy a logikai rétegben megjelenő információk elrendezését tovább finomítsuk, és a felhasználók számára érthetően nevezzük el őket. Ez a réteg az Administration Tool-ban alapértelmezetten a bal oldalon jelenik meg, Presentation felirattal

27. ábra: Megjelenítési réteg

3.3.1

Megjelenítési réteg elemei

A megjelenítési réteg segítségével az üzleti modell elemeit a felhasználók számára értelmezhető módon jelenítjük meg. Egy konkrét üzleti modell elemei a megjelenítési rétegben legalább egy (de akár több) katalógusban (Presentation Catalog) helyezkednek el (jelen esetben Weather PM). Ezt az Answers témakörnek (Subject Area) nevezi. Ezen belül találhatóak a megjelenő könyvtárak és azon belül az oszlopok. Az objektumok neveit lehetőségünk van nyelv függően megadni, továbbá minden egyes elemhez jogosultságokat rendelhetünk, így teljesen testre szabható, hogy mely felhasználók, mely adatokhoz férhetnek hozzá. 3.3.1.1 Megjelenő könyvtárak A legegyszerűbb (és ez az ajánlott) módja a könyvtárak létrehozásának, hogy az üzleti rétegből átmásoljuk az elemeket, ott azután átnevezhetjük, átrendezhetjük, illetve a felesleges oszlopokat eltávolíthatjuk. Létrehozhatunk itt is táblákat, amelyekbe az üzleti rétegből tetszőlegesen másoljuk át a logikai táblák oszlopait.

A megjelenő tábla adatainak módosításához kattintsunk jobb gombbal a táblán majd a helyi menüből válasszuk ki a Properties… pontot. 31_Oracle_BI_Administration_Tool

25/33

Oracle BI Administration Tool Alapértelmezetten a megjelenő név a logikai rétegben megjelenő logikai tábla neve. A név megváltoztatásával egy új alias név is létrejön a régi tábla névvel így a kompatibilitás megmarad az Answers felületén korábban definiált lekérdezésekkel. Az alias neveket az Aliases fülön kezelhetjük. Létrehozhatunk újat, módosíthatjuk a meglévőket, vagy kitörölhetjük őket. A táblában szereplő oszlopok sorrendjének módosítását a Columns fülön tehetjük meg. Ez a sorrend lesz az Answers-ben megjelenő sorrend. A megjelenítési táblán belül egy szintig további könyvtárak helyezkedhetnek el. Ezeket úgy jelöljük, hogy a nevük elé írunk egy „-” jelet és egy szóközt, majd az ilyen könyvtárakat a szülőkönyvtár alá helyezzük. Jogosultságot a Permissions… gombbal tudunk a táblához rendelni.

28. ábra: Megjelenő tábla nevének megadása

3.3.1.2 Megjelenő oszlopok A megjelenő oszlop adatainak módosításához kattintsunk jobb gombbal az oszlop nevén majd a helyi menüből válasszuk ki a Properties… pontot. Alapértelmezetten a megjelenő név a logikai rétegben megjelenő logikai oszlop neve. A nevet csak úgy tudjuk megváltoztatni, ha a Use Logical Column Name melletti checkbox-ból töröljük a pipát. A név megváltoztatásával a táblához hasonló módon egy új alias név is létrejön. Az alias-okat itt is az Aliases fülön találjuk és úgy kezelhetjük, mint a táblák esetében. Jogosultságot a Permissions… gombbal tudunk az oszlophoz rendelni.


26/33


29. ábra: Megjelenő oszlop nevének megadása

Az olyan oszlopokat, amelyeknek nincs a felhasználók számára jelentésük ne rakjuk a megjelenítési rétegbe. Ilyenek például: •

Kulcs oszlopok

•

Oszlopok, amelyek nem szükségesek a felhasználóknak (Pl.: Kód mező, ha ott van a leírás mező)

•

3.4 3.4.1

Oszlopok, amelyeket a felhasználóknak nincs joguk látni.

Repository állomány használata Konzisztencia ellenőrzés

Offline módban a repository állományt bármikor elmenthetjük, még akkor is, ha inkonzisztens. A konzisztencia ellenőrzést a File › Check Global Consistency (Ctrl + k) pontjával végezhetjük el. Amennyiben a konzisztencia ellenőrző rendben találta a modellt az még nem jelenti azt, hogy megfelelően van felépítve, csupán bizonyos hibákat szűr ki. A konzisztencia ellenőrző jelezhet hibákat (Errors) amelyek mindenképpen problémát okoznak, figyelmeztetéseket (Warnings) amelyek lehetséges hibákra utalnak és javaslatokat (Best practice) amelyeknek hatékonyság növelő hatásuk lehet. Ezek az üzenetek a Messages fülön találhatóak. Az Options fülön részletesen beállíthatjuk, hogy mely ellenőrzéseket végezze el a rendszer és melyeket ne.


27/33


30. ábra: Konzisztencia ellenőrző beállításai

3.4.2

Repository állomány helye Enterprise Edition esetén: [meghajtó]:\OracleBI\server\Repository\

Standard Edition One esetén: [meghajtó]:\bise1\bi\server\Repository\

3.4.3

NQSConfig.INI

Miután elkészítettük a repository állományt és az konzisztens, be kell jegyeznünk az NQSConfig.INI állományba.

Az NQSConfig.INI helye: Enterprise Edition esetén: [meghajtó]:\OracleBI\server\Config\

Standard Edition One esetén: [meghajtó]:\bise1\bi\server\Config\


28/33

Oracle BI Administration Tool Ha valamilyen hiba történt a szerver indításakor az állomány betöltésénél akkor azt az NQServer.log állományban lehet megnézni a következő helyen: Enterprise Edition esetén: [meghajtó]:\OracleBI\server\Log\

Standard Edition One esetén: [meghajtó]:\bise1\bi\server\Log\

Az állományban keressük meg a [REPOSITORY] részt és ide jegyezzük be az általunk készített repositoryt. A következő formában: logikai_név = repository_állomány_neve [, DEFAULT];

Például: Star = weather.rpd, DEFAULT;

A default szó megadása esetén dokumentáció szerint ez lesz az alapértelmezett repository. Ennek nem sok jelentősége van, mivel amúgy is csak egy repository-t kezel a szerver.

Mentés és kilépés után indítsuk újra a szolgáltatások között az Oracle BI szervert.

3.4.4

Lekérdezések indítása az Answers felületén

Mivel az Oracle BI teljes felhasználói felületének és az azon található eszközök bemutatása meghaladja a dokumentum kereteit, ezért csak az Answers használatának alapjait fogom bemutatni egy egyszerű lekérdezésen keresztül. Először is ugorjunk a böngészőnkkel a http://localhost:9704/analytics/ címre. A felugró bejelentkező oldalon adjuk meg a felhasználói azonosítónkat és jelszavunkat. (Nem tértem ki rá korábban, de az Administration Tool-ban a Manage > Security… pontjában lehet új felhasználót megadni illetve LDAP szervert beállítani. Belépéshez használhatjuk a repository szerkesztéséhez használt Administrator felhasználói nevet és jelszót.)


29/33


31. ábra: Oracle BI bejelentkező képernyő

Ha sikeresen bejelentkeztünk, akkor eljutunk az alkalmazás kezdő képernyőjére (Interactive Dashboard), ahol most jelen esetben még nem szerepel semmi. Ide helyezhetjük majd a letárolt lekérdezéseket, kimutatásokat.

32. ábra: Oracle BI Dashboard


30/33

Oracle BI Administration Tool Itt kattintsunka felső menüsorban az Answers menüpontra. Ezután megjelenik az Answers kezdő oldala, ahol kiválaszthatjuk, hogy mely témakörben kívánunk lekérdezést létrehozni. Itt válasszuk ki a Weather PM témakört.

33. ábra: Oracle BI Answers

A megjelenő felületen gyakorlatilag minden információ rendelkezésünkre áll, hogy mit kell tennünk. Ha egy adott oszlopra szűrést szeretnénk rakni, akkor az oszlop neve alatt található ikonok közül válasszuk

ki

a

következőikont.

34. ábra: Lekérdezés összeállítása az Answers-ben

Ha egy adott oszlop megjelenését szeretnénk formázni, akkor az oszlop neve alatt található ikonok közül válasszuk ki a következő

ikont. Itt rengeteg beállítást megadhatunk, melyek akár érték

függőek is lehetnek. Ezeket azután elmenthetjük, az adott oszlophoz vagy típushoz, alapértelmezett beállításnak. A lenti példában a napi középhőmérséklethez állítottam be az egyéni formátumot. 31_Oracle_BI_Administration_Tool

31/33


35. ábra: Adat formátum megadása

Az összeállított lekérdezés eredményét az Eredmények megtekintése gombra kattintva jeleníthetjük meg.

36. ábra: Lekérdezés eredményének megjelenítése

Az elkészült lekérdezést akár el is menthetjük a jól ismert ikonnal:

. Például a Dashboardon

történő megjelenítés végett.

3.5

Összefoglalás

Remélem, hogy e rövid leírással felkeltettem az érdeklődést az Oracle BI iránt, hiszen alapvetően egy jól felépített és hatékonyan használható eszközről van szó, amely az Oracle stratégiájában is egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Mindazon általa használat során tapasztalhatunk néhány furcsa megoldást (pl.: a megjelenítési rétegben a „-” jellel történő strukturálást) vagy furcsa működést(pl.: néhány helyen kattintás esetén sípol egyet, nem tudni miért), de valószínűleg ezek a hibák, hiányosságok idővel javításra kerülnek. 31_Oracle_BI_Administration_Tool

32/33

Oracle BI Administration Tool Az eszköz háromnagy területéről igyekeztem kiemelni a fontosabb részeket, bár a leírás koránt sem teljes, továbbá nagy vonalakban érintettem a végfelhasználói felületet, ahol tulajdonképpen láthatóvá válik az elvégzett munkánk gyümölcse.

Az esettanulmány elkészítéséhez munkájával hozzájárult Kotsis Attila a Neuron Szoftver Kft. alkalmazottja.

3.6

Irodalomjegyzék

[1.] Bookshelf for Oracle® Business Intelligence Enterprise Edition Version 10.1.3.2 http://download.oracle.com/docs/cd/E12096_01/homepage.htm [2.] Oracle Business Intelligence Foundation Suite Overview http://download.oracle.com/technology/products/bi/demos/FoundationSuite/LessonIndex.htm [3.] OBIEE Dimensional Data Modeling Redux http://www.rittmanmead.com/2007/09/obiee-dimension-data-modeling-redux/ [4.] Creating Interactive Dashboards and Using Oracle Business Intelligence Answers http://st-curriculum.oracle.com/obe/fmw/bi/biee/r1013/saw/saw.html


33/33

Oracle BI Administration Tool. Repository felépítése

Recommend Documents