ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐPIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL – MUNKÁLTATÓI SZEMSZÖGBŐL
A felmérést koordinálta: Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely, az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) megbízásából
Budapest 2006
b e v e z e t é s Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) az elmúlt években több olyan átfogó kutatást végzett, amelynek során a munkáltatói szféra véleményét is vizsgáltuk a pályakezdő diplomás hallgatókról, felsőoktatási intézmények teljesítményéről. Ezen információk ma már nélkülözhetetlenek a felsőoktatásba jelentkező fiatalok számára a megalapozott intézményválasztáshoz, és az egyetemek, főiskolák számára is, hogy képzésük minél inkább megfeleljen a munkaerőpiac elvárásainak. 2006-ban jelentősen átalakult a magyar felsőoktatás, az intézmények túlnyomó többségében háromnégyéves ún. alapképzési szakokat hirdetettek meg, amelyek már önálló diplomát adnak, de az egykétéves mesterképzésre való továbblépésre is lehetőséget biztosítanak. Az új helyzetben különösen fontossá vált, hogy a fiatalok, hallgatók megismerjék a munkaerő-piaci szereplők véleményét, ezért kérdőíves felmérés keretében – a vonatkozó statisztikák és korporációs, szakmai szervezetek ajánlásai alapján – több száz olyan intézményt, vállalatot keresünk meg, amelyekről feltételezhető, hogy nagyobb számban alkalmaznak a legnépszerűbb 15 szakon végzett hallgatót. Ennek keretében kértük az együttműködésüket egy online kérdőív kitöltésében. A kérdőív tematikája: • Diplomás munkaerő keresése, kiválasztási szempontok; • Felsőoktatási intézmények rangsorai (ajánlás családtagnak, ismerősnek; pályakezdő diplomás keresése). Úgynevezett munkaerő-piaci panelvizsgálat keretében megkeresett, az adott szakokon végzetteket alkalmazó potenciális munkáltatói körben közel 270 fő töltötte ki az interneten elérhető kérdőívet. Az egyes szakokra vonatkozó elemzéseknél – az alacsonyabb elemszámok miatt – csak azok az eredmények szerepelnek, amelyekből statisztikailag megbízható következtetések voltak levonhatók. A kutatás eredményeinek egy része megjelent a HVG-Diploma 2007 Felvi rangsorok c. kiadványban. A munkaerő-piaci panelvizsgálat kiegészült egy másik empirikus kutatással, amelynek során a nyomtatott és elektronikus sajtóban megjelenő közel 4000 álláshirdetést dolgoztuk fel különböző szempontok alapján: • Hirdető cég/szervezet jellege, ágazata; • Munkakör, amire a hirdetés vonatkozik; • Alkalmazási feltételek: diploma, nyelvtudás; • Előnyök a kiválasztás során, további megjegyzések. Az adatbázisba rendezett hirdetési információkból a nagyobb szakmákra, illetve képzési területek mindegykére vonatkozó elemzések készültek. Az elemzés teljes terjedelmében a www.felvi.hu weboldalon olvasható. 2
t ö r
t é n
e l
e m
1. Munkaerő keresésének legelterjedtebb módjai (százalékos megoszlás, az összes kérdezett százalékéban)
Mód
Említi (%)
Informális módon: személyes vagy szakmai kapcsolatok útján
72,72
Hirdetésen keresztül
45,45
Nincs szükségünk diplomások keresésére, maguktól jelentkeznek hozzánk
36,36
A történelem szakos végzetteket alkalmazó – általunk megkérdezett – munkáltatók esetében a munkaerő keresés során a személyes, szakmai kapcsolatoknak van a leginkább szerepe. Közel azonos gyakorisággal keresnek hirdetés útján is történelem szakos diplomásokat. Míg az előző inkább a szűkebb, egymást jobban ismerő kutatói szférára jellemző, addig a hirdetések útján vélhetően történelem tanárokat keresnek főleg oktatási intézmények. 2. Az új munkaerő kiválasztás leggyakoribb szempontjai (1-től 5-ig tartó osztályozás, 5 – nagyon jellemző, 1– egyáltalán nem jellemző)
Szempont
Átlag
Interjún szerzett személyes bemyomás
4,54
Egyéb képességek, képzettségek (pl. nyelvtudás)
4,36
Szakmai gyakorlat
4,00
Személyes vagy intézményi ajánlások, referenciák
4,00
A történész szakma, illetve a pedagógus munkakör jellegéből fakadóan a személyes tulajdonságoknak, kapcsolatoknak meghatározó szerepük van az új munkaerő kiválasztása során. 3. Diploma értéke – melyiket ajánlja, honnan keres A diplomaszerzés helye a történelem szakos hallgatók kiválasztásánál is a kevésbé fontos szempontok közé tartozik, mégis egyértelműen az ELTE bölcsészkarát említette minden általunk megkérdezett munkáltató közel háromnegyede, ahonnét szívesen venne fel új munkaerőt, illetve szívesen ajánlaná egyetemre, főiskolára jelentkezők számára. 3
é l e l m i s z e r m é r n ö k
1. Munkaerő keresésének legelterjedtebb módja
Mód
Említi (%)
Informális módon: személyes vagy szakmai kapcsolatok útján
81,2
Hirdetésen keresztül
50,0
Nincs szükségünk diplomások keresésére, maguktól jelentkeznek hozzánk
37,5
Az agrártársadalom tradicionálisan zártabb szakmai közegnek tekinthető, ahol jóval nagyobb szerepe van az informális, szakmai kapcsolatoknak. Ezzel függhet össze az is, hogy általunk megkérdezett agrár diplomásokat foglalkoztató munkáltatók több mint 80%-a említette ezt a munkaerő toborzási formát. 2. Az új munkaerő kiválasztás leggyakoribb szempontjai
Szempont
Átlag
Interjún szerzett személyes benyomás
4,56
Egyéb képességek, képzettségek (pl. nyelvtudás)
4,44
Szakmai gyakorlat
3,75
Az agráriumban a személyes tulajdonságok mellett kitüntetett szerepe van a gyakorlati érzéknek, a praktikus problémamegoldó készségnek. Ennek köszönhető, hogy ezek viszonylag kitüntetett szerepet játszanak a kiválasztás során. E mellett még gyakran említették az általunk megkérdezett munkáltatók képviselői a felkészültség, elhivatottság, munkabíró képesség, illetve a szakmai elhivatottság, valamint a számítógép használat fontosságát az új munkatárs kiválasztása során. 3. Diploma értéke – melyiket ajánlja, honnan keres A diplomás agrár végzettségűeket alkalmazó válaszadó munkáltatók több agrár felsőoktatási intézményt is megemlítettek, ahonnét szívesen várnak diplomásokat, illetve szívesen ajánlják másoknak. Ezek közül némileg többen említették a gödöllői egyetem mezőgazdasági karát, valamivel kevesebben, de az átlagnál többen debreceni egyetem mezőgazdaság-tudományi karát. 4
b i
o l
ó
g
u s
1. Munkaerő keresésének módja
Mód
Említi (%)
Informális módon: személyes vagy szakmai kapcsolatok útján
83,5
Hirdetésen keresztül
57,1
Nincs szükségünk diplomások keresésére, maguktól jelentkeznek hozzánk
42,8
A biológus munkakörben elhelyezkedők nagy része az állami, akadémiai szektorban helyezkedhet el, így itt inkább jellemző az informális csatornák, személyes kapcsolatok igénybe vétele, vagy a hirdetés útján történő munkatárskeresés, szemben a gazdasági, menedzser munkakörök esetében gyakran alkalmazott tanácsadói vagy egyéb közvetítői szolgáltatás igénybe vételére. A biológus végzettségűek számára meghirdetett állások kereslet-kínálati viszonyaira jellemző, hogy nagy számban jelentkeznek maguktól is álláshelyekre pályázók. 2. Az új munkaerő kiválasztás leggyakoribb szempontjai
Szempont
Átlag
Interjún szerzett személyes benyomás
4,43
Egyéb képességek, képzettségek (pl. nyelvtudás)
4,00
Színvonalas önéletrajz
3,71
Más szakokhoz képest itt is megfigyelhető az interjú kitüntetett szerepe a kiválasztás során, némileg kisebb hangsúlya van itt is az egyéb képességeknek, készségeknek, ugyanakkor a színvonalas önéletrajz elkészítése fontos kiválasztási kritérium a biológus végzettségűeket alkalmazók esetében. 3. Diploma értéke – melyiket ajánlja, honnan keres A biológus szakos végzősöket alkalmazó munkáltatók egyik felsőoktatási intézményt sem említették az átlagnál nagyobb számban, amelyet egy pályaválasztónak ajánlanának, vagy ahonnét elsősorban várnának pályakezdőket.
5
g a z d á l k o d á s (gazdálkodás és menedzsment; kereskedelem és marketing; pénzügy és számvitel; turizmus-vendéglátás) 1. Munkaerő keresésének legelterjedtebb módjai (százalékos megoszlás, az összes kérdezett százalékéban) Mód
Említi (%) gazdálkodás és menedzsment
kereskedelem és marketing
pénzügy és számvitel
turizmusvendéglátás
átlag
Hirdetésen keresztül
83,3
88,2
100,0
50,0
80,4
Informális módon: személyes vagy szakmai kapcsolatok útján
61,1
64,7
62,5
70,0
64,6
Személyzeti tanácsadók, fejvadász cégek révén
38,9
41,2
50,0
10,0
35,0
Állásbörzén
33,3
47,1
43,8
0,0
31,0
Jól látható, hogy a gazdasági jellegű szakokon végző diplomásokat alkalmazó munkahelyeken – más szakokhoz képest – gyakrabban alkalmaznak hatékony kiválasztási módszereket, ahol a várható teljesítmény maximalizálása az új munkatárs kiválasztásának egyetlen, sokszor kizárólagos szempontja. Az egyes gazdasági jellegű szakokon belüli eloszlást vizsgálva az is megfigyelhető, hogy az informális kapcsolatok fordítottan arányosak az állásbörze, illetve a személyzeti tanácsadó alkalmazásával. 2. Az új munkaerő kiválasztás leggyakoribb szempontjai (1-től 5-ig tartó osztályozás, 5 – nagyon jellemző, 1– egyáltalán nem jellemző) Szempont
Átlag gazdálkodás és menedzsment
kereskedelem és marketing
pénzügy és számvitel
turizmusvendéglátás
átlag
Interjún szerzett személyes benyomások
4,7
4,07
4,6
4,6
4,7
Egyéb képességek, képzettségek (pl. nyelvtudás)
4,2
4,2
4,2
4,7
4,3
Korábbi munkatapasztalat
3,8
3,9
3,9
4,0
3,9
Szakmai gyakorlat
3,6
3,7
3,8
3,9
3,7
Színvonalas önéletrajz
3,6
3,7
3,9
3,4
3,6
Az általunk vizsgált gazdasági jellegű munkakörök mindegyikére hasonló szempontrendszer és értékek jellemzők, amelyet a munkáltatók figyelembe vesznek az új munkatárs kiválasztásánál. A legfontosabb a személyes benyomás, s ennél csak valamivel kisebb súllyal esik latba az állásra pályázó egyéni képességei, készségei, míg a korábbi munkatapasztalat, szakmai gyakorlat és színvonalas önéletrajz közel azonos mértékben fontos körülmény. 6
3. Diploma értéke – melyiket ajánlja, honnan keres • A gazdálkodási és menedzsment szak esetében kimagaslóan legtöbben a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Karát emelték ki, a kérdezettek kb. fele szívesen ajánlja a jelentkezőknek ezt a kart, és innen választana diplomás pályakezdőt is elsősorban. • A gazdálkodási és menedzsment szakhoz hasonlóan a kereskedelem és marketing területén is a budapesti „közgáz” kimagaslik a többi kar közül, bár a pályakezdő diplomások esetében már jóval kiegyensúlyozottabb az összkép a karok között. • A pénzügy és számvitel területén a szakterület megkérdezett munkáltatóinak közel fele a Budapesti Gazdasági Főiskola PSZFK-t említette, innen várnak leginkább pályakezdőket, illetve szívesen ajánlanák jelentkezőknek. • A turizmus és vendéglátás területén általunk megkérdezett munkáltatók nagy többsége a BGF Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karát említette, különösen a pályakezdő diplomások vonatkozásában népszerűek lehetnek ennek a karnak a végzős diákjai a munkaerőpia-
7
g é p é s z m é r n ö k
1. Munkaerő keresésének legelterjedtebb módjai (százalékos megoszlás, az összes kérdezett százalékéban) Mód
Említi (%)
100,0
Hirdetésen keresztül Informális módon: személyes vagy szakmai kapcsolatok útján
60,7
Személyzeti tanácsadók, fejvadász cégek révén
53,6
Állásbörzén
64,3
Munkaügyi központon keresztül
35,7
Nincs szükségünk diplomások keresésére, maguktól jelentkeznek hozzánk
3,6
A mérnököket alkalmazó általunk megkérdezett munkáltatók szinte mindegyike hirdetésen keresztül keres új munkaerőt, a gépészmérnöki területen kivétel nélkül minden válaszoló megemlítette ezt a módot. (Mindezt megerősítik a nyomtatott és elektronikus sajtóban megjelenő álláshirdetéseket elemző kutatások, amelyek szerint a legtöbb hirdetés mérnöki végzettségű munkatárs keresésére vonatkozik.) A mérnöki területeken megfigyelhető jelentős munkaerő-keresletre jellemző, hogy – más szakokhoz, pl. jogász, agrár képest – szinte alig akad olyan, aki maga jelentkezik be, álláshirdetés nélkül egy-egy munkahelyre. 2. Az új munkaerő kiválasztás leggyakoribb szempontjai (1-től 5-ig tartó osztályozás, 5 – nagyon jellemző, 1– egyáltalán nem jellemző) Szempont
Átlag
Interjún szerzett személyes benyomás
4,6
Egyéb képességek, képzettségek (pl. nyelvtudás)
4,5
Szakmai gyakorlat
3,6
Az új munkaerő kiválasztásánál, más szakokhoz hasonlóan a gépészmérnökök körében is az interjún szerzett személyes benyomások a legfontosabb befolyásoló tényezők. A mérnöki munkakörök további sajátossága a szakmai, gyakorlati tapasztalatok fontossága. 3. Diploma értéke – melyiket ajánlja, honnan keres A gépészmérnöki képzést folytató intézmények közül kimagasló a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elfogadottsága, a megkérdezett munkáltatók több mint fele említette a BME Gépészmérnöki Kart. Megfigyelhető az is továbbá, hogy az egyetemek, vagy nagyobb egyetemekhez tartozó karok jóval több említést kaptak, mint kisebb főiskolák műszaki karai. 8
j
o
g
á s z
1. Munkaerő keresésének legelterjedtebb módjai (százalékos megoszlás, az összes kérdezett százalékéban)
Mód
Említi (%)
Informális módon: személyes vagy szakmai kapcsolatok útján
62,5
Hirdetésen keresztül
62,5
Személyzeti tanácsadók, fejvadász cégek révén
25,0
Nincs szükségünk diplomások keresésére, maguktól jelentkeznek hozzánk
25,0
A jogásztársadalom esetében korábbi kutatások is alátámasztják, hogy jóval nagyobb szerepe van az informális, szakmai kapcsolatoknak, ismeretségnek, ugyanakkor az államigazgatásban kötelező a jogász végzettséggel betölthető munkahelyek nagy részére hirdetést kiírni. A jogász túlképzésnek lehet a jele, hogy igen sokan említették a keresés nélküli munkaerő felvételt, azaz igen sok diplomás jogász maga kezdeményezi a munkahelyre történő pályázást. 2. Az új munkaerő kiválasztás leggyakoribb szempontjai (1-től 5-ig tartó osztályozás, 5 – nagyon jellemző, 1– egyáltalán nem jellemző)
Szempont
Átlag
Interjún szerzett személyes benyomás
4,6
Egyéb képességek, képzettségek (pl. nyelvtudás)
4,13
Diplomát adó felsőoktatási intézmény presztízse
4,13
Más szakokhoz képest nincs eltérés abban, hogy a személyes benyomás és az egyéb képességek, készségek dominánsak az új munkaerő felvételénél. Ugyanakkor az már a jogásztársadalom sajátossága, hogy a fentiekkel legalább ilyen fontos szerepet játszik az is, hogy az állásra pályázó jogász melyik intézményben végzett. 3. Diploma értéke – kinek ajánlja, honnan keres A jogász végzettségűeket alkalmazó munkáltatók az ország nyolc jogászképzést biztosító intézményéből mindössze négyet említettek, ahonnét leginkább várnának pályakezdő diplomást vagy ajánlanák elsősorban családtagjuknak, ismerősüknek, ezek közül is kimagaslik az ELTE-ÁJK elfogadottsága. 9
m é r n ö k
i n f o r m a t i k u s
1. Munkaerő keresésének legelterjedtebb módjai (százalékos megoszlás, az összes kérdezett százalékéban)
Mód
Említi (%)
Hirdetésen keresztül
86,7
Informális módon: személyes vagy szakmai kapcsolatok útján
93,3
Személyzeti tanácsadók, fejvadász cégek révén
40,0
Állásbörzén
46,7
Munkaügyi központon keresztül
20,0
Nincs szükségünk diplomások keresésére, maguktól jelentkeznek hozzánk
0,0
A gépészmérnökökhöz hasonlóan a mérnök-informatikusokat alkalmazó - általunk megkérdezett munkáltatók – közel 90%-a hirdetésen keresztül keres új munkaerőt. A mérnöki területeken megfigyelhető jelentős munkaerő-keresletre jellemző, hogy – más szakokhoz, pl. jogász, agrár képest – nem akad olyan, aki magától jelentkezik, álláshirdetés nélkül egy-egy munkahelyre. 2. Az új munkaerő kiválasztás leggyakoribb szempontjai (1-től 5-ig tartó osztályozás, 5 – nagyon jellemző, 1– egyáltalán nem jellemző) Szempont
Átlag
Interjún szerzett személyes benyomás
4,9
Egyéb képességek, képzettségek (pl. nyelvtudás)
4,1
Szakmai gyakorlat
3,7
Az új munkaerő kiválasztásánál, más szakokhoz hasonlóan, a mérnök-informatika területen is az interjún szerzett személyes benyomások a legfontosabb befolyásoló tényezők, itt más népszerű szakmákhoz, szakokhoz képest különösen magas ennek értéke. A mérnöki munkakörök további sajátossága a szakmai, gyakorlati tapasztalatok fontossága. 3. Diploma értéke – melyiket ajánlja, honnan keres A mérnök informatikus szakmában megkérdezett munkáltatók körében szinte egyöntetű volt a BME villamosmérnöki kar első helyen történő ajánlása, a többi hasonló képzést folytató intézmény csak egy-két említést kapott a válaszolóktól.
10
o r v o s 1. Munkaerő keresésének módja
Mód
Említi (%)
Informális módon: személyes vagy szakmai kapcsolatok útján
85,0
Hirdetésen keresztül
60,0
Részben a speciális munkakörrel, azaz a klinikai, kutatói álláshelyekkel, részben az orvostársadalom sajátosságaival is magyarázható, hogy orvosok elhelyezkedése esetében továbbra is kitüntetett helye van az elhelyezkedéskor az informális kapcsolatoknak: személyes ismeretségnek, ajánlásoknak, korábbi szakmai kapcsolatoknak. Az orvosi diplomával megnyíló elhelyezkedési lehetőségek sokszínűbbé válásával párhuzamosan egyre több helyen alkalmaznak hagyományos menedzser, illetve vezetői kiválasztási eszközöket is, elsősorban a különböző egészségügyi, gyógyszer-forgalmazási cégeknél, vállalatoknál, ahol az orvosi diplomával rendelkezőket általában tárt karokkal várják. 2. Az új munkaerő kiválasztás szempontjai
Szempont
Átlag
Interjún szerzett személyes benyomás
4,5
Egyéb képességek, képzettségek (pl. nyelvtudás)
3,80
Szakmai gyakorlat
3,79
Az informális kapcsolatok, s a személyes tulajdonságok kitüntetett szerepe magyarázhatja, hogy az interjúnak messze a legfontosabb szerepe van a kiválasztás során. A többi tulajdonság, jellemző fontossága kiegyensúlyozott képet mutat, a szakmai felkészültség kötelező minimum feltétel. Előnyt jelent, ha valaki a végzettségen túl fel tud mutatni már szakmai gyakorlatot és egyéb képességeket, kompetenciákat. 3. Diploma értéke – melyiket ajánlja, honnan keres Bár nem tartozik az elsődlegesen fontos szempontok közé a diplomaszerzés helye a kiválasztás során, az általunk megkérdezett munkaerő-piaci szereplők leginkább a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karát helyezik előtérbe: a négy hazai nagy orvosképző intézményből a válaszadók kb. fele emelte ki a pesti kart, ahonnét leginkább fogad végzősüket, vagy amely kart leginkább ajánlja. 11
p
s z
i
c h
o l
ó
g
u s
1. Munkaerő keresésének legelterjedtebb módjai (százalékos megoszlás, az összes kérdezett százalékéban) Mód
Említi (%)
Hirdetésen keresztül
72,72
Informális módon: személyes vagy szakmai kapcsolatok útján
63,63
Munkaügyi központon keresztül
18,18
Nincs szükségünk diplomások keresésére, maguktól jelentkeznek hozzánk
18,18
Az általunk megkérdezett pszichológia szakos diplomásokat alkalmazó munkáltatók jelentős része hirdetésen keresztül és/vagy szakmai, illetve személyes kapcsolatai útján keres munkavállalót. Mindez jól jellemzi, hogy ezen szak esetében sokan helyezkednek el a piaci szférában, legtöbbször személyzeti tanácsadóként vagy a humán-erőforrás területén, őket –az álláshirdetések elemzéseinek tapasztalatai alapján – vélhetően inkább hirdetésen keresztül keresik. Az állami szférában elhelyezkedő diplomásokra jellemzőbb az informális csatornák (kapcsolatok, ajánlások) nagyobb igénybe vétele. 2. Az új munkaerő kiválasztás leggyakoribb szempontjai (1-től 5-ig tartó osztályozás, 5 – nagyon jellemző, 1– egyáltalán nem jellemző) Szempont
Átlag
Interjún szerzett személyes benyomás
4,63
Egyéb képességek, képzettségek (pl. nyelvtudás)
4,00
Személyes vagy intézményi ajánlások, referenciák
3,54
A pszichológus szakon végzettek esetén szinte természetes, hogy a kiválasztásnál a leginkább a személyes tulajdonságok játszanak szerepet, így az interjú és e mellett az egyéni tulajdonságok. A munkavállalók keresésének informális kapcsolatokat alkalmazó módjára utal az ajánlások, referenciák viszonylagos fontossága a kiválasztás során, más szempontokhoz képest. 3. Diploma értéke – melyiket ajánlja, honnan keres A pszichológus szakos végzősöket alkalmazó munkaerő-piaci szereplők több mint fele ajánlaná elsősorban az ELTE-PPK-t, ha ismerőse, családtagja pszichológia szakra menne, s innen választanának a legtöbben (válaszadók 45%-a), ha pályakezdő diplomás munkatársat keresne.
12
