OM 034993
GAZDAGRÉT – TÖRÖKUGRATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA GRUNDSCHULE IN GAZDAGRÉT 1118 BUDAPEST, TÖRÖKUGRATÓ U. 15.
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Összeállította: az Intézmény Nevelőtestülete A végrehajtásért felelős: Fretyánné Kozma Éva igazgató
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG Budapest, 2011
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................ 2 AZ ISKOLA HIVATALOS ADATAI ............................................................................................................ 4 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK.................................................................................................................. 9 HELYZETELEMZÉS .................................................................................................................................. 14 BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 19
NEVELÉSI PROGRAM ..........................................................................................21 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................................................................................................ 22 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................ 28 3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK......................................................... 30 4. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK..................... 32 A TANULMÁNYI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT ELŐSEGÍTŐ PROGRAM ............................................................................................................................................... 33 6. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ...................................................................................................................................... 34 7. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓS NEVELÉS-OKTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK.......................................................................... 34 8. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK..................................... 43 9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG.......................................... 44 10. A SZÜLŐ ÉS AZ ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI .................................................................................... 46 11. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM..................................................................................................... 49 12. AZ ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA.................................................................... 52 13. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE AZ 5-6. ÉVFOLYAMON.................. 67 14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE................................................ 72
HELYI TANTERV ....................................................................................................78 1. BEVEZETŐ .............................................................................................................................................. 79 2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLAKOZÁSOK, AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEI ........................................................................................................................... 90 2. 1. Tantárgyi háló ............................................................................................................................... 90 2. 2. Tantárgyi rendszer az 1-4. évfolyamon ........................................................................................... 91 2. 3. Óratervek 1–4. évfolyamra ............................................................................................................. 92 2. 4. Tantárgyi rendszer az 5-8. évfolyamon ........................................................................................... 94 2. 5. Óratervek 5–8. évfolyamra ............................................................................................................. 95 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1- 4. ÉVFOLYAM .........................................................97 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (DRÁMA) 5-8. ÉVFOLYAM ..............................................125 IDEGEN NYELV (ANGOL) 4-8. ÉVFOLYAM .......................................................................245 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK (HON- ÉS NÉPISMERET) 5-8. ÉVFOLYAM 314 MATEMATIKA 1-4. ÉVFOLYAM .......................................................................................361 MATEMATIKA 5-8. ÉVFOLYAM .......................................................................................414 KÖRNYEZETISMERET 1-4. ÉVFOLYAM............................................................................449
2
TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM ............................................................................478 FIZIKA 7-8. ÉVFOLYAM ..................................................................................................529 KÉMIA 7-8. ÉVFOLYAM ..................................................................................................558 FÖLDRAJZ 7-8. ÉVFOLYAM .............................................................................................575 BIOLÓGIA (EGÉSZSÉGTAN) 7-8. ÉVFOLYAM ...................................................................596 TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 1-4. ÉVFOLYAM......................................................................644 TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-8. ÉVFOLYAM......................................................................674 INFORMATIKA 4-8. ÉVFOLYAM.......................................................................................714 ÉNEK-ZENE 1-4. ÉVFOLYAM ...........................................................................................734 ÉNEK-ZENE 5-8. ÉVFOLYAM ...........................................................................................762 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1-4. ÉVFOLYAM .................................................................791 RAJZ ÉS VIZULÁLIS KULTÚRA 5-8. ÉVFOLYAM ...............................................................812 TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4. ÉVFOLYAM........................................................................843 TESTNEVELÉS ÉS SPORT (TÁNC) 5-8. ÉVFOLYAM ...........................................................872 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7-8. ÉVFOLYAM ............................................900 OSZTÁLYFŐNÖKI (EGÉSZSÉGTAN) 5-8. ÉVFOLYAM........................................................917 MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET 8. ÉVFOLYAM ................................................................961 NÉMET NEMZETISÉGI OKTATÁS PROGRAMJA.................................................................969 NÉMET NEMZETISÉGI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA ANYANYELV, TÖRTÉNELEM, FÖLDRAJZ, KULTÚRA- ÉS NÉPIMERET 1-8. ÉVFOLYAM .....................................................................977 3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .............................................................................................................. 978 4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI................................................ 978 5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, TOVÁBBÁ - JOGSZABÁLYI KERETEI KÖZÖTT - A TANULÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI........................................................................................................... 980 6. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI................................... 987
3
AZ ISKOLA HIVATALOS ADATAI Az Iskola hivatalos neve:
Gazdagrét – Törökugrató Általános Iskola Grundschule in Gazdagrét
Az Iskola címe:
1118 Budapest, Törökugrató u.15.
Az Iskola telefonszáma:
(06 1) 246 5340/fax, (06 1) 246 5341
Az Iskola igazgatója:
Fretyánné Kozma Éva
Az Iskola e-mail címe:
[email protected]
Az Iskola web-oldala:
www.torokugrato.hu
Az Iskola jogi állása:
Önkormányzati fenntartású, részben önállóan gazdálkodó intézmény
Az Iskola fenntartója:
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 1113 Budapest, Bocskai út 39-41.
Az Iskola alapítási éve:
1984.
Az Iskola alapító okiratának száma: 239/2011. (VI. 23.) XI. ÖK Az Iskola működési területe: Budapest Főváros XI. kerület Az Iskola körzete:
A Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselőtestületének 77-83/2007 /XI: ÖK. /II. 15./ Bakony u. Haraszt u. Nagyszeben u./az Ortaháza Bereck u. 13-tól és 14-től Háromszék u.13-tól és 14u-tól lefelé/ végig től végig Naprózsa u. Beregszász köz Hársmajor u. Nevegy köz Beregszász tér Hegyes u. Nevegy u. Beregszász u. 1-99-ig Higany u. Pálinkás Antal u. Bordézsma u. Homoród u. Pecz Samu u. Bozókvár u. Kaptató sétány a Povl Bang-Jensen u. Budaörsi út 105-től és 96Frankhegy utcától délre Radóc u., tól végig Keltike lejtő Ramocsa u. Cickafark u. Kézdiszentlélek u. Ratkóc köz Csíksomlyó u. Lépés u. Ratkóc u. Dió u. Libella köz Regős köz Előpatak köz Maléter Pál u. Regős u. Előpatak u. 43-tól és 48-tól Medvetalp u. Rétalja lejtő végig Menedékes u. Rétkerülő út Frankhegy u. 8-tól végig Nagyszalonta u. 25-től és Rétköz u. Frankhegy utcáig Gazdagréti u. Frankhegy 40-től végig Rodostó u. utcáig Nagyszeben tér Sasadi u. 1-89-ig és 2-92Guruló köz ig
4
Söjtör u. Sümegvár köz Sümegvár u. Szent Kristóf u.
Szőlőlugas u. Szurdok u. Törökugrató u.
Ugron Gábor u. 51-től és 54-től végig Zabfű u. Zsázsa u.
5
6
7
8
Legitimációs záradékok A program benyújtója:
a Gazdagrét - Törökugrató Általános Iskola Nevelőtestülete
Az Iskola igazgatója:
Fretyánné Kozma Éva
Tájékoztatásul megkapta: - Munkaközösségek - Iskolaszék - Diákönkormányzat - Szülői Szervezet - Újbuda Német Önkormányzat A pedagógiai programot véleményezte és elfogadásra javasolta: - Nevelőtestület - Iskolaszék - Szülők Közössége - Diákönkormányzat - Újbuda Német Önkormányzat A Nevelőtestület a mellékelt Jegyzőkönyv alapján egyhangúlag elfogadta. Az elfogadást igazoló határozat száma: 696/2011/1. A Pedagógiai Program és Helyi Tanterv a Fenntartó elfogadása után visszavonásig érvényes. Hatályba lép: ____________________ Közzététel módja: - az iskolai könyvtár útján - az Iskola honlapján Irattári száma: 696/2011.
9
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
A
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Gazdagrét - Törökugrató Általános Iskola Grundschule in Gazdagrét (1118 Budapest, Törökugrató u. 15.) Pedagógiai Programjának jóváhagyásához és elfogadásához
A Gazdagrét - Törökugrató Általános Iskola pedagógiai programját, valamint mellékleteit az Iskola Szülői Szervezete 2011. november 14. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.
Budapest, 2011. november 14.
_________________________ Szülői Szervezet vezetője
10
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
A
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Gazdagrét - Törökugrató Általános Iskola Grundschule in Gazdagrét (1118 Budapest, Törökugrató u. 15.) Pedagógiai Programjának jóváhagyásához és elfogadásához
A Gazdagrét - Törökugrató Általános Iskola pedagógiai programját, valamint mellékleteit az Iskolaszék 2011. november 14. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.
Budapest, 2011. november 14.
_________________________ Iskolaszék elnöke
11
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Gazdagrét - Törökugrató Általános Iskola Grundschule in Gazdagrét (1118 Budapest, Törökugrató u. 15.) Pedagógiai Programjának jóváhagyásához és elfogadásához
A Gazdagrét - Törökugrató Általános Iskola pedagógiai programját, valamint mellékleteit az Iskola Diákönkormányzata 2011. november 14. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.
Budapest, 2011. november 14. _________________________ DÖK vezető tanár
12
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Gazdagrét - Törökugrató Általános Iskola Grundschule in Gazdagrét (1118 Budapest, Törökugrató u. 15.) Pedagógiai Programjának jóváhagyásához és elfogadásához
A Gazdagrét - Törökugrató Általános Iskola Pedagógiai Programját, valamint mellékleteit az Újbuda Német Önkormányzat testülete 2011. november _______ napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.
Budapest, _________________
_________________________ Újbuda Német Önkormányzat elnöke
13
Helyzetelemzés Iskolánk Gazdagréten 2010-ben ünnepelte alapítása 25 éves évfordulóját. Nevelőtestületünk célkitűzése, a legjobb hagyományokra építve, a tanulóink tudásának megalapozása, a széles körű ismeretszerzés és fejlesztés. Nagy hangsúlyt kap munkánkban az önismeretre nevelés, az alapértékek elfogadtatása, a becsületesség, az igazságérzet erősítése. Ugyanakkor törekszünk a vidám, gyermekközpontú, felszabadult légkör megtartására, olyan programok szervezésére, amelyben szülő – tanár - gyerek közösen részt vehet. A képzés 8 osztályos iskolai rendszerben történik. Iskolánk alapfeladata az 1 - 8. osztályos tanulóknak a tantervben előírt tananyag szerinti oktatása, valamint az általános erkölcsi normák szerinti nevelése. Az iskola speciális programja a német nemzetiségi két tannyelvű oktatás. A kisebbségi oktatásunk célja a nemzetiségi önazonosság megőrzése és erősítése, a tanulók kétnyelvűségre nevelése, a diákok kommunikációs készségének fejlesztése a beszédkedvet fokozó, a beszélés lehetőségét biztosító eljárásokon keresztül. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink képességeikhez mérten a maximális tudást sajátítsák el, pozitív emberi kapcsolatokat alakítsanak ki, önbizalommal, becsületes emberi tartással felvértezve hagyják el intézményünket. A szülői közösségekkel való együttműködésünk példaértékű, mind az Iskolaszék, mind a Törökugrató Utcai Iskola Alap Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) komoly erkölcsi és anyagi segítséget nyújt diákjainknak és nevelőtestületünknek. Iskolánk 2010. június 5-én átvehette a környezettudatos nevelés terén elérhető legmagasabb szintű állami elismerést, az Ökoiskola, majd 2011-ben a Madárbarát iskola címet. A természeti erőforrások korlátozott volta miatt szükségszerű, hogy a jelen és a jövő generációi a ki/megtermelés és a felhasználás egyensúlyára törekedjenek. Ehhez tanulóinknak, a szülőknek és iskolánk dolgozóinak a környezetükhöz való viszonyában szemléletváltására van szükség. Ezt a szemléletváltást, a környezetünkhöz való felelősségteljesebb viszonyulást igyekszünk diákjainkban kifejleszteni oly módon, hogy a fenntarthatóság megvalósításának aktív, cselekvő részesei legyenek. A környezet, a társadalom része az egyén, mely csak egészségesen képes környezetével harmóniában élni. Tanulóinknak módszerek sorát kínáljuk iskolai nevelésünk során a testi és leli egészség megőrzésére, a környezeti ártalmak kiküszöbölésére. Fent leírt törekvéseink eszközei: a környezettudatos gondolkodás, magatartás és életmód kialakítása. Ennek érdekében helyi tanterveinkben meghatározó szerep jut a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság kérdéskörének. A tananyag feldolgozása során a téma érinti annak természeti-, környezeti vonatkozásait is. Projekt – napjaink, szabadidős programjaink, az iskolai élet szervezése, az iskolai környezet alakítása megannyi színtér az öko szemlélet erősítésére. Személyi feltételek a) A tanulók létszámának alakulása, változásai Az Iskola tanulói létszáma az intézmény megalakulása óta eltelt években az alábbiak szerint alakult: 14
A tanulói létszám alakulása (osztályozott tanulók)
376
351
373
2008/2009
2009/2010
2010/2011
412
380
2006/2007
2007/2008
438 2005/2006
495
2002/2003
479
2001/2002
2004/2005
540
527
2000/2001
2003/2004
555
533
1999/2000
615
400
578
500
385
600
1998/1999
1997/1998
677
639
700
1996/1997
791
740
921 1991/1992
872
934 1990/1991
917
895
716 1986/1987
1989/1990
853 717
800
1985/1986
900
1988/1989
Létszám 1000
300 200 100 1995/1996
1994/1995
1993/1994
1992/1993
1987/1988
1984/1985
0 Tanév
Az 1997/98. tanévben kezdtük meg a német két tannyelvű nemzetiségi program szerinti oktatást. A 2010/2011. tanévben az Iskola diákjainak 46%-a vett részt ebben a programban.
A német két tannyelvű nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulók száma 1997-től 1. oszt.
2. oszt.
3. oszt.
4. 5. 6. 7. 8. oszt. oszt. oszt. oszt. oszt.
összesen
1997/98
17
17
1998/99
14
14
1999/00
32
15
16
2000/01
21
32
12
15
2001/02
32
20
36
12
15
2002/03
20
32
18
35
12
13
2003/04
13
17
30
18
32
13
13
2004/05
17
12
18
29
16
29
15
12
148
2005/06
21
18
11
19
26
17
23
14
149
2006/07
22
20
18
11
18
24
15
21
149
2007/08
17
22
20
16
5
19
23
16
138
2008/09
43
17
20
20
19
24
22
20
185
2009/10
18
41
16
19
19
21
2
14
150
2010/11
36
18
42
17
17
18
22
2
172
28 63 80 115 130 136
15
b) A pedagógusok létszámának alakulása, változásai Az Iskola pedagógusi létszámát a gyereklétszám emelkedése, illetve csökkenése határozta meg. A szükséges létszámleépítést elsősorban az iskolát önként elhagyó, döntően nyugdíjas korú kollégák álláshelyeinek megszüntetésével igyekeztünk megoldani. Ugyanakkor a Közoktatási Törvény lehetőséget biztosított iskolai könyvtáros alkalmazására, majd szabadidő-szervező, gyermekvédelmi felelős álláshely kialakítására. A meglévő állományunkból átképeztünk kollégákat a könyvtárosi feladatok ellátására, hasonló módon állományban lévő kollégát bíztunk meg szabadidő-szervezéssel, gyermekvédelmi feladatok ellátására. A 2011/2012-es tanévben 38,5 pedagógus álláshelyünk van.
c) A technikai dolgozók létszámának alakulása, változások A technikai dolgozók számát is a gyermeklétszámhoz kellett igazítani, ennek mértéke kevésbé változott, mint a pedagógusok számának alakulása. A 2011/2012-es tanévben 20 fő végez technikai munkát. Tárgyi feltételek Intézményünk épülete az évek folyamán elhasználódott. A Közoktatási Törvényben előírt nevelő-oktató munkát segítő eszközök beszerzésére fordítható éves összegekből évenként kiegészítettük, illetve pótoltuk a hiányzó taneszközöket. A bútorokat hasonló módon igyekeztünk pótolni, újakra cserélni. Az iskolai könyvtár állománya a fenntartó Önkormányzat folyamatos könyvtárfejlesztési támogatásának köszönhetően az utóbbi években közel kétszeresére nőtt. Három számítástechnikai termünk, egy nyelvi laborunk és két interaktív táblás termünk van. Dupla méretű tornateremmel rendelkezünk. Iskolánk nagy udvara sokak szerint a legszebb a kerületben, sok szép növény díszíti, a kicsiknek homokozó, fajátékok, mászókák, a nagyobbaknak sakkasztal és pingpongasztal is rendelkezésre áll. A korszerű műanyag borítással felújított sportpályák átadására, használatba vételére 2010. őszén került sor. Az épület helyiségeinek festését, mázolását a GAMESZ támogatásával, illetve részben saját anyagi és személyi erőforrásaink alkalmazásával szükség szerint folyamatosan végezzük, biztosítva ezzel az iskola használóinak a tiszta, esztétikus környezetet. 2002-ben a kerületi rendszergazda segítségével kiépítettük a belső számítástechnikai hálózatot. A fenntartó Önkormányzatnak köszönhetően iskolánkban ingyenes az internetes hozzáférés. Az irodai munkához és a könyvtári nyilvántartás vezetéséhez számítógépes rendszert alkalmazunk. Hagyományaink Az Iskolánkhoz tartozás öröme, az egyéni szocializálódás, az értékek közösséget megtartó ereje a hagyományok kialakításában, folyamatos ápolásában rejlik. Hagyományaink nemzetközi, országos, kerületi, lakótelepi és iskolai szintűek.
16
-
-
-
-
-
-
-
-
Jeles napok között tartjuk nyilván nemzeti ünnepeinket, valamint a víz, föld világnapját, a zenei világnapot, a madarak, fák napját, a költészet napját, a népmese napját, a Himnusz születésének napját. Ezen ünnepekről méltóan megemlékezünk évről-évre. Kerületi rendezvényekhez kapcsolódunk a XI. kerület napján, a kerületi szakmai napon, az Éneklő Ifjúság énekkari minősítő versenyen. Lakótelepünk évről-évre megrendezi a gazdagréti futóversenyt. Látogatjuk a lakótelepi közösségi ház kiállításait, koncertjeit, mi magunk is fellépünk alkalmanként az egyes rendezvényeken. Közös rendezvényeink vannak a Szülők Gazdagréti Egyesületével, a beiskolázási körzet óvodáival és a Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnáziummal. Kiemelkedő helyi hagyományunk a karácsonyi ünnepkör köré szerveződik. Minden esztendőben kétnapos karácsonyi koncertet tartunk, ahol a tanulók zenei és irodalmi produkcióikat mutatják be. A német nemzetiségi osztályok szülői közössége számára a kerületben működő kisebbségi oktatásban résztvevő intézményekkel közösen adventi ünnepséget tartunk. A nemzetiségi programokat az Újbuda Német Önkormányzat támogatásával szervezzük meg. Ökoiskolaként családi, egészség- és sportnapot tartunk évente két alkalommal egy adott téma jegyében. Célunk hazánk Nemzeti Parkjainak megismertetése, ezért kirándulásokat, erdei iskolát szervezünk tanítványainknak. A környezettudatos életvitel kialakítása érdekében ornitológiai, múzeumi műhelyfoglakozásokra visszük el diákjainkat. Alapítványi bálunkat a szülők számára szervezzük. A bevétel az iskola alapítványának számlájára kerül. Az osztályközösségek is megünneplik a Mikulást, a karácsonyt, a farsangot, illetve tanév végén anyák napi műsort szerveznek. Az alsó tagozatos tanulók számára őszi „szüreti bál” című projektnapot rendezünk, ahol a gyerekek megismerkedhetnek az őszi növény-, állatvilággal, a különböző termésekkel, néphagyományokkal, népszokásokkal, az idényhez kapcsolódó dalokkal, játékokkal, néptánc elemekkel. A német nemzetiségi osztályaink megünneplik a Márton napot. Erre az alkalomra lampionos felvonulást rendezünk. Diákönkormányzatunk (DÖK) minden évben őszi papírgyűjtést, október 23-i és a március 15-i faliújságversenyt, Valentin-napi „szív-küldi” iskolarádiós programot, farsangi mulatságot szervez, Mazsola-avatót tart az ötödikeseknek. DÖK Napot tart, melynek keretében diákparlamentet, kulturális programokat szervez. Minden esztendőben ezüstgyűrűvel jutalmazza a végzős nyolcadikosok közül azokat, akik a DÖK munkáját aktívan, példamutatóan segítették. Iskolai szintű ünnepségeink: a tanévnyitó, megemlékezés az aradi vértanúk napjáról iskolarádión keresztül, ünnepi megemlékezés az 1956-os októberi, illetve 1848. március 15-i eseményekről, ballagás és tanévzáró ünnepély. Tavasszal „iskolakóstolgató” foglalkozásokat tartunk a leendő elsős tanulóink és szüleik részére. Ily módon az érdeklődők megismerhetik iskolánkat. Nyári táborokat, erdei iskolát, tanulmányi kirándulásokat, színház – és múzeumlátogatásokat szervezünk.
Kapcsolataink - Az iskola partnereivel történő kapcsolattartást az IMIP szabályozza. - Legfontosabb belső partnereink a szülők, a tanulók.
17
-
-
-
-
Iskolánk zavartalan működését segíti elsősorban a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata és intézményei, valamint az Újbuda Pedagógiai Intézet. Kiemelten fontos a környező óvodákkal a mindennapi kapcsolattartás, különösen a lakótelepen lévő Szivárvány Óvodával. Tanulóink hitoktatása érdekében a katolikus és a református egyházak helyi gyülekezeteivel szoros együttműködést alakítottunk ki. A Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola tagiskolája vagyunk, szolfézs, zongora és hegedűoktatás folyik intézményünkben. Tanulóink orvosi ellátásában az iskolaorvos segít, fogorvosi rendelő áll rendelkezésünkre. Közegészségügyi ellenőrzést az ÁNTSZ végez. Gyakorlóhelyet biztosítunk az ELTE Tanítóképző Főiskolai Karának hallgatói számára. Német nemzetiségi programunk keretében a kerületi Újbuda Német Önkormányzattal, a Fővárosi Német Önkormányzattal, a XI. kerület Német Oktatást és Kultúrát Támogató Egyesülettel vagyunk kapcsolatban. Öko feladataink ellátása érdekében szoros kapcsolatot ápolunk az Újbuda TIT Stúdió Egyesülettel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, a Humusz Szövetséggel, a Budapesti Művelődési Központtal. Iskolai étkeztetésünket az Sodexho Kft. látja el.
18
BEVEZETÉS A PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ A nevelési-oktatási intézményünkben a nevelő és oktató munka a Pedagógiai Program szerint folyik. A Pedagógiai Program a szakmailag autonóm nevelőtestület munkája. A program elkészítését minden érdekelttel egyeztető dialógus előzte meg. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a Pedagógiai Programhoz méri értékeléseit, elvárásait, fejlesztési támogatásait. Ez az a tájékoztató, amelyből az iskola használói megtudhatják, hogy milyen módszerű, eredményű felkészítést remélhetnek, ha gyermeküket ebbe az iskolába íratják. A pedagógiai programunk alapjait szolgáló dokumentumok: - Az Iskola Alapító Okirata, - 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról - 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról - 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről - 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról - 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról - 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről - Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata Közoktatási intézkedési terve - Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzat Minőségirányítási Programja - Intézményvezetői pályázat - Az Iskola Minőségirányítási Programja - Az Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata - Az Iskola Szülői Közösségének és az Iskolaszék véleményező tevékenysége - Az Iskola rendelkezésére álló személyi, tárgyi feltételek Pedagógiai programunk két fő részre tagolódik: - Nevelési program - Helyi tanterv
19
A nevelési program és a helyi tanterv szoros egységet alkot. A nevelési programban kitűzött célokat elsősorban a tanítás-tanulás folyamán a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységekkel éri el az iskola. A nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést és oktatást végző iskolaként, az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe vettük a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésének és oktatásának ellátása érdekében a helyi tanterv elkészítésénél figyelembe vettük a Sajátos nevelési igényű a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Nevelési program meghatározza: az Iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeket, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelés-oktatásával kapcsolatos, illetve a szociális hátrányok enyhítését segítő feladatokat, tevékenységet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, a szülő, tanuló, és az iskolai pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, a nem szakrendszerű oktatás megszervezésének módját és időkeretét az 5-6. osztályban, kivezetésének rendjét. A Helyi tanterv meghatározza: az Iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, az Iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúraés népismereti tananyagát. 20
NEVELÉSI PROGRAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
21
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Gazdagrét- Törökugrató Általános Iskola Nevelőtestülete az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelveinek kialakításában figyelembe vette a Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata Nevelési - Oktatási Koncepciójában meghatározott alapelveket. Iskolánk pedagógiai törekvéseit a klasszikus humanista szellemű értékek kialakítása, a személyiség sokoldalú fejlesztése és a tanulók teljesítményre való ösztönzése határozza meg. A kreatív tevékenység előtérbe állítása, az önálló tanulási technikák elsajátíttatása a maradandó tudás elérését célozza. Mindennapi tevékenységünkben a minőségi és hatékonysági szempontokat igyekszünk érvényesíteni, pedagógusaink felelősségérzete és belső igényessége, iskolánk versenyképességének megőrzése egyaránt ezt a beállítódást erősíti bennünk. Oktatási és nevelési módszereink megválasztásában elsősorban a jól bevált hagyományokat követjük, de befogadói vagyunk mindazoknak az újításoknak is, melyeket hatékonynak tartunk. Kiemelt célunk: az alapkészségek kialakítása és megszilárdítása a tanulók életkori sajátosságainak, ill. a helyi tanterveknek megfelelően, a művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak érvényesítése, a hazaszeretetre nevelés, az egészséges nemzettudat kialakítása, az alapvető erkölcsi értékek elsajátíttatása, önálló tanulásra szoktatás, az önművelés iránti igény megteremtése, a gyermekek, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak személyiségének tiszteletben tartása és kötelességeiknek meghatározása, a nemzeti kultúrának, mint egyedi, de az európai, illetve az egyetemes kultúra részének megőrzése, hagyományaink ápolása, megismertetni a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, mint a magyar kultúra szerves részét, demokratikus közéletiségre nevelés, toleranciakészség formálása, a gyerekek szellemi és fizikai munkakultúrájának megalapozása, egészséges életmód kialakítása, testi-lelki egészség gondozás, környezettudatos magatartás kialakítása.
1. 1. Az iskola feladatai 1. Ismeretközvetítő (részletesen a tantárgyi programokban) – alapkészségek elsajátításának biztosítása, – szilárd, biztos ismeretek nyújtása. 2. Értékközvetítő (részletesen a tantárgyi programokban) - biológiai lét értékei: az élet tisztelete, az egészség értéke,
22
-
az „én” harmóniájára vonatkozó értékek: önismeret, önművelés, erkölcsi, etikai, vallási értékek, - társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia, érintkezési normák, családi életre nevelés, - eredményességre vonatkozó értékek: folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség, munka, tanulás, tudás értékelése, - társadalmi értékek: hazai és egyetemes kultúra értékei, hazaszeretet, emberi jogok tiszteletben tartása, - természeti értékek: megbecsülésük, megóvásuk, felelősségünk környezetünkért. 3. Személyiség és képességfejlesztés (részletesen a továbbiakban) - alapvető tanulói jártasságok, készségek, képességek kialakítása, - önmegvalósítás, önképzés igénye, - eredményes tanulási módszerek elsajátíttatása, - tehetséggondozás-, fejlesztés, - kommunikációs és manuális képességek fejlesztése. 4. Esélyegyenlőség biztosítása (részletesen a továbbiakban) - indulási hátrányok csökkentése, - szociális hátrány kiküszöbölése, ill. csökkentése, - tanulási problémák preventív kezelése, - szociális hátrányok enyhítése, - az esetleges ingerszegény környezet ellensúlyozása.
1. 2. Az iskola nevelési-oktatási alapelvei és céljai 1. 2. 1. Küldetésnyilatkozatunk Iskolánk alapfeladata az 1 – 8. osztályos tanulóinknak a tantervben előírt tananyag szerinti oktatása, valamint az általános erkölcsi normák szerinti nevelése. Fontosnak tartjuk: gyermekeink képességeikhez mérten a maximális tudást sajátítsák el, pozitív emberi kapcsolatokat alakítsanak ki, önbizalommal, becsületes emberi tartással felvértezve hagyják el intézményünket, a mai társadalmi körülmények között legjobban megvalósítható mértékű, boldog gyermekkort váltsanak fel számukra az ifjúkor évei. Ezért minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az óvodából az iskolába kerülés törésmentes legyen, az általános és német nemzetiségi tantervű osztályainkban egyformán magas szintű oktatásban részesüljenek, a pályaválasztás reális, sikeres legyen. Céljaink megvalósítása érdekében törekszünk a mindennapos, tudatosan magas színvonalú munkavégzésre,
23
állandó szakmai fejlődéssel korszerű tudást biztosítunk tanulóinknak, nagy odafigyeléssel, törődéssel bánunk tanulóinkkal, felkészítjük tanulóinkat a különféle megmérettetésekre (versenyek, felvételi vizsgák).
Tudatában vagyunk annak, hogy mindez csak az iskola – tanuló – szülői ház együttműködésében valósulhat meg, ezért rendszeresen tájékozódunk partnereink igényeiről, munkánkkal kapcsolatos véleményéről, melyet később beépítünk oktató – nevelő munkánkba.
1. 2. 2. Pedagógiai alapelveink Az iskolából kikerülő tanulók az elsajátított gondolkodási műveletek segítségével kreatívan, önállóan is képesek legyenek önmaguk tudásának bővítésére, fejlesztésére, vagyis alapismereteik alkalmazhatók és fejleszthetők legyenek a hétköznapi életükben. Legyenek képesek ismereteik, kommunikációs készségeik (írás, olvasás, számolás, beszédkommunikáció, viselkedési kultúra) birtokában tudatosan és igényesen élő, egymást segítő ifjakká válni, akikre jellemző: - a színvonalas alapműveltség, - egymás tisztelete és mások megbecsülése, - a haza iránti elkötelezettség, társadalmi érdeklődés, - alkotó diákélet, életkoruknak megfelelő értékrend, döntési képesség. A meghatározott órakeretben, a megválasztott tananyaggal és tankönyvi tartalommal, az adekvát pedagógiai módszerek hatására alakuljon ki a tanulókban: - a megfigyelés centrikus gondolkodás, - az ismeretek felidézésének képessége a memoriterek, versek, dalok, idézetek, szabályok megtanulásával, - a komplex látásmód, - a fokozott beszéltetéssel (leírás, elmondás, elbeszélés, párbeszéd, szerepjáték) a helyes kommunikáció, előadásmód, - az összehasonlítási, ok-okozati, a viszonyítási, bizonyítási vagy cáfolási képesség, - a csoportosítási, rendszerezési képesség, - a kiemelés, az általánosítás, az indoklás, az ítéletalkotás és következtetés képessége, - a kreativitás (nyílt cselekvésre való képesség), - az egyéni képességek kibontakoztatása differenciált feladatokon keresztül, - a tantárgyi kötődés, az iskolához való tartozás öröme.
1. 2. 3. Pedagógiai céljaink és feladataink Nevelő-oktató munkánk célja, hogy átvezessük a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulási tevékenységekbe. Célunk olyan fiatalok kibocsátása, akik igényes alapismeretekkel rendelkeznek, amelyek alapul szolgálhatnak a középfokú ismeretrendszer megszerzéséhez.
24
Célunk felfedeztetni az alkotás izgalmát, örömét, a tudás iránti vágyat. Hozzásegítjük tanulóinkat ahhoz, hogy megtalálják azt, amivel felnőttként szeretnének foglalkozni. Tudatosan csökkenteni kívánjuk a tanulókat érő kudarcokat, mivel a sikereken keresztül történő munkavégzést tartjuk célravezetőnek. Mindezeket olyan tartalmú tananyaggal kívánjuk szolgálni, amelyek az életkori sajátosságoknak maximálisan megfelelnek. A tantervi tartalommal differenciálni kívánunk, esélyt, lehetőséget teremteni arra, hogy mindenki tehetségének, adottságainak megfelelően bontakozhasson ki. Mindezek alapján a jelenlegi nyolcosztályos struktúrában feladatunk az ismeretek közlése és a személyiség fejlesztése. Közvetíteni kívánunk: - alapvető, tudományos igényű ismereteket, - tárgyilagos vallási és világnézeti információkat, - magatartási, viselkedési normákat, modelleket. Fejleszteni kívánjuk: - az értelmes, a kreatív és kritikai gondolkodást, - a kommunikációs képességeket és készségeket, - a manuális képességeket tudatosan irányított tevékenységrendszeren keresztül, - az egész életen át történő tanulási igényt, - a haza szeretetét, - a társadalmilag elfogadott erkölcsi normák ismeretét, betartását, - a demokratikus és felelős döntési készséget, - a másikra való figyelést, a világ dolgai iránti érdeklődést, - az egészséges életmódra való törekvést.
1. 3. Nevelési-oktatási céljaink és feladataink elérésének eszközei, eljárásai Az értékes magatartás- és tevékenységformák beidegződéséhez, szokássá alakításához: - a konkrét és következetes követelés módszere, - a gyakoroltatás módszere, - a segítségadás módszere, - az ellenőrzés módszere, - az ösztönzés módszere. Magatartási modellek közvetítése: - az elbeszélés, - a tények és jelenségek bemutatása, - a műalkotások bemutatása, - a személyes példaadás. Meggyőződés-formálás: - az előadás, magyarázat, beszélgetés,
25
-
a tanulók önálló elemző munkája.
Közvetett pedagógiai módszerek, eljárások: - iskolai hagyományok kialakítása, őrzése, ápolása, - közvetett követelés, ösztönzés, ellenőrzés, - a nevelő személyes részvétele a közösségi tevékenységben, - pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség előtt, - közvetett felvilágosítás, - a vita módszere.
1. 4. Az iskola profiljainak jellemzése Általános tantervű osztályok Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik. A tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Célja: Ennek megfelelően célunk az alapvető kerettantervi ismeretek átadása, kiemelten a szövegértés, kommunikáció, írás és matematikai ismeretek megfelelő szintű elsajátíttatása, az alapismeretek bővítése, az alkalmazások egyre szélesebb lehetőségeinek bemutatása, összetettebb, színesebb feladatok megoldása, értelmezése, továbbá a kerettantervben nem szereplő új területek megismertetése, a tanulók felkészítése a problémamentes továbbtanulásra, a hasznosítható, piacképes tudás megszerzésére; a tanulási folyamat megszerettetése. Eszközei:
-
emelt óraszám a lehetséges órakeretből, csoportbontás, differenciált munkavégzés, a számítástechnikai ismeretek, a digitális tananyag felhasználása, elismerés, dicséret, jutalmazás, motiválás, bizalom, bíztatás.
Német két tannyelvű nemzetiségi osztály A kisebbségi oktatás - a magyarországi közoktatás részeként - megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és tárgyi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és - teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. Célja: a) a tanulók számára váljanak nyilvánvalóvá a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki bennük a reális nemzetkép és kisebbségkép, b) a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és
26
kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, illetve a jelenség elleni fellépés jogi és egyéb eszközeit. c) a német nyelv elsajátítása a tanulók képességeinek megfelelően. Eszközei: -
-
heti 5 német óra, első évfolyamon az ének, testnevelés, technika tárgyak magyar és német nyelven történő tanítása, második évfolyamtól a környezetismeret kétnyelvű oktatása, a már meglévő tárgyak mellett, felső tagozaton a földrajz és a történelem kétnyelvű tanítása, a már meglévő tárgyak mellett, nemzetiségi hon és népismeret, minden évfolyamon integrálva, illetve szakköri formában oktatjuk. A tananyagtartalmat elsősorban az alábbi tantárgy tartalmazza: német nyelv és irodalom. A kisebbségi tartalom megjelenik a történelem, a földrajz, a technika, a rajz, az ének-zene, a tánc és a drámaoktatásban, továbbá a tanórán kívüli tevékenységekben (énekkar, népi tánc szakkör, játszóházak, nemzetiségi ételek készítése, kézműves foglalkozások, múzeumi séták, projekt napok). hazai nemzetiségi településekkel való kapcsolattartás, versenyeken, hagyományőrző programokon való részvétel, nyelvterületi gyakorlás biztosítása.
27
„A pedagóguspályánk szépsége abban rejlik, hogy nap, mint nap gyerekek között lehetünk, és részesei vagyunk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének és rövidebb-hosszabb ideig végigkísérhetjük őket azon az úton, melynek a neve: élet”
2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés alapja olyan közös gondolkodást kíván az iskolától, az iskolafenntartó- és használótól, amiben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatónevelő munka színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Az általános iskolai képzés magába foglalja a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit, a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével. A személyiségfejlesztés megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletét, társas kapcsolataikat, eligazodásukat fizikai, mentális világukban, tájékozódásukat, szűkebb és tágabb környezetükben. Nevelő-oktató munkánk középpontjában a tanuló tudásának, képességének, egész személyiségének fejlesztése áll. A nevelés, személyiségfejlesztés színterei: - tanórai nevelés, személyiségfejlesztés, - tanórán kívüli nevelés, személyiségfejlesztés, - iskolán kívüli nevelés, személyiségfejlesztés. A személyiségfejlesztés feladatai: 1. Az értelem kiművelése: a megismerési vágy, érdeklődés felkeltése, alkotásvágy fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásvágy felkeltése, a továbbtanulási szándék motiváló erejének felhasználása, az önfejlesztési igény felkeltése. 2. Segítő életmódra nevelés: szociális képességek kiépülésének segítése, pozitív egyéni értékrend kialakítására való törekvés, szociális szokások, minták és ismeretek elsajátításának elősegítése, a döntési szabadság és felelősség összefüggésének felismertetése, segítőkészség, segítő légkör kialakításával, közös érdekeket szolgáló viselkedés kialakítása, egészséges és tisztességes versenyszellem kialakítása. 3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés: önkiszolgálási képességek, egészségvédő képességek, önértékelő-fejlesztő képességek kialakítása. -
Szakmai képzés alapozása: alkotóképesség fejlesztése a tantárgyi tartalommal, a tanórán kívüli tevékenységekkel (pl. szakkör), iskolán kívüli lehetőségekkel (kirándulások, versenyek, múzeum, színház, stb.), önálló feladatmegoldással.
28
A személyiségfejlesztés területe Értelmes, kreatív és kritikai gondolkodás Kommunikációs képességek és készségek
Manuális képességek
Az egész életen át történő tanulás igényének felébresztése
Demokratikus döntések
Egymásra való figyelés, a világ dolgai iránti érdeklődés
Egészséges életmód Környezeti nevelés
Iskolán belül Tanórán Valamennyi tantárgy
Tanórán kívül Szakkörök, pályázatok, tanulásirányítási foglalkozás és osztálykirándulások keretében Ünnepélyeink, DÖK napi műsorunk, Heti értékelés a napköziben Az iskolai könyvtár használata Logopédiai foglalkozások,
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv, Ének-zene, Dráma Osztályfőnöki, Informatika, Könyvtár, Hon- és népismeret Médiaismeret Technika, Szakköri foglalkozásokon Rajz, Napköziben a kézműves foglalkozásokon Idegen nyelv, Az iskola dekorálásában Dráma Korszerű ismeretek közvetítése Könyvtár használata a tanulói érdeklődést felkeltő Tanulmányi versenyeken való részvétel pedagógiai attitűd Feladatmegoldó versenyek megjelenítésével, motiválással Tanulásirányítási foglalkozások – minden tantárgyból Pályázatok Dráma, Osztályfőnöki, Részvétel az DÖK munkájában Életvezetési ismeretek, Napközi: heti értékelés, felelősi rendszer Történelem, Etika működtetése Ének-zene, énekkar, Dráma, Napközi: szabadidős tevékenységek Testnevelés, Néptánc Első osztályosok fogadása Etika, Történelem, Ballagás, Gyermeknap, Anyák napja, Médiaismeret Karácsonyi Koncert, Alapítványi báli műsor, Osztályfőnöki Testnevelés, Környezetismeret Néptánc, Egészségügyi szakszolgálatok Biológia, Egészségtan, Sportkörök, Sport- és gyermeknap, Napközi otthon: Földrajz, Természetismeret, levegőzés, tisztálkodási és étkezési szokások Osztályfőnöki Életvezetési Föld napja, Környezetvédelmi hét ismeretek
Iskolán kívül A családban Múzeumi foglalkozásokon Tanulmányi séták Tanulmányi kirándulások Opera-, hangversenyés színházlátogatások
Múzeumi órákon Művelődési házakban, játszóházakban Opera-, hangverseny- és színházlátogatások szervezése Múzeumok, Kiállítások Erdei iskola Táborok Erdei iskola Táborok Vallási közösségek iskolarádió, Tv, rádió, Internet
Kirándulás, Erdei Iskola Természetjáró délután, Táborok: sítábor, nyári táborok,
29
3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségi nevelés területei: a család, az iskola, (tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, diákönkormányzat, szabadidős tevékenységek, osztályközösségek, napközi, alkalmi közösségek, osztálykirándulások, erdei iskola, sítábor, iskolai sportkör, stb.) az iskolán kívüli közösségek. Az iskolai közösségi foglalkozások területei és feladatai: Tartalmas közösségi élet szervezése. A programok kialakításában ötletadóként, szervezőként, lebonyolítóként a közösség tagjai tevékenyen részt vesznek. A közös sikerek, esetleges kudarcok kialakítják az összetartozás érzését. Életkornak megfelelő felelősi rendszer, diákönkormányzat kialakítása, pedagógus segítséggel való működtetése. A kommunikációs kultúra fejlesztése, melynek eredményeként tanítványaink képesek lesznek véleményük kialakítására, érveik kifejtésére, álláspontjuk megvédésére úgy, hogy a másik felet ne sértsék. Ugyanakkor a meggyőző érvek hatására képesek álláspontjuk felülvizsgálatára, megváltoztatására is. Példamutatással megtanítani, és a mindennapi életben gyakorolni a türelmet, toleranciát, a másság elfogadását. Beleérző képesség fejlesztése. Elfogadó, segítőkész magatartás kialakítása az elesett, segítségre szoruló emberek iránt. Megismertetni különböző kultúrákat, lehetőséget teremteni a nemzetközi kapcsolatok felvételére. Mozgósítani a közvetlen és tágabb környezetben lévő természeti és társadalmi értékek megismerésére, megóvására, gyarapítására.
3. 1. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok A spontán, véletlenszerűen kialakult gyermekcsoportból valódi közösséget kívánunk formálni. Erre a közösségre jellemző kell, hogy legyen a közös cél érdekében való tevékenykedés, a közös értékrend elfogadása, a megfelelő viselkedés. A közösség kialakítása több esztendőre jelent feladatokat, mely során támogatjuk a tanulási folyamatokat, segítjük a közvetlen tapasztalatszerzést, példamutatással, bírálat, önbírálat segítségével a közösségi cselekvéseket alakítjuk ki, a már elért eredményeket továbbfejlesztjük, építünk az előző osztályokban már kiépült folyamatokra. Osztályközösségek alakítása csak a nevelő közösség közös értékrendje, azonos álláspontja és gyakorlata alapján hiteles és lehetséges. Az osztályközösségek a szinte véletlenszerűen
30
összekerülő gyerekek csoportjaiból alakulnak ki, mely folyamatban a legfontosabb szerepe az osztályfőnöknek van. Ez irányú munkája kiterjed az iskolai értékekkel közös belső szabályrendszer kialakítására, a közösség belső egységének kiépítésére. Törekednie kell arra, hogy valamennyi tanuló megtalálja a helyét a közösségben, időről-időre fel kell térképeznie a közösség belső viszonyait, a perifériára sodródott tanulók helyzetét meg kell könnyítenie. Ennek érdekében a többi nevelővel, a szülőkkel konzultálnia kell, szükség esetén a családlátogatás lehetőségét is ki kell használnia. Osztályfőnöki munkájában a közösségi és egyéni érdekek azonosságát, vagy különbözőségét tudatosítania kell, támogatnia kell a tanulókat az önmegvalósításban. A közösségi normákat betartó, alkalmazó tanulók elismerése, ill. a szabályokat be nem tartók elmarasztalása a magatartás jegyekben (rendszerét lásd később) és az értékelő iskolagyűlésen történik. A közösség fejlesztése valamennyi tanórán is lehetséges, sőt szükséges. Pl. a környezetismeret-földrajz a család, a lakókörnyezet, az iskola témáin keresztül is nevel a haza szeretetére, erősíti a magyarságtudatot, elhelyezi hazánkat a nemzetek közösségében.
3. 2. Tanórán kívüli közösségfejlesztési feladatok, lehetőségek A tanórán kívüli kötetlen élmények közösségformáló szerepe alapvető. A játék és egyéb formák tudatos tervezése, vezetése elősegíti a társas együttlét szabályainak megtanulását, gyakorlását, kialakítja a természet és környezet megóvásának igényét, erősíti a közösséghez tartozás örömét. A közösségek fejlődését segítik elő a közös kulturális programok, fellépések, színház- és mozi látogatások, kiállítások, a Parlament megtekintése, a Csodák Palotája, az Állatkert, a karácsonyi osztályünnepségek, az Anyák napjára összeállított műsorok és az egyéb hagyományos rendezvények. (lásd az iskolai hagyományoknál) A szakkörök, a közös érdeklődés alapján létrejövő alkalmi csoportok szintén jó terepei a közösségfejlesztő munkának. Nem elhanyagolható a napközi szerepe sem, mely nem lehet és nem is azonos a puszta gyermekmegőrzéssel. Múlhatatlan szerepe van a nevelőtestület közös értékrendjének megvalósításában, élmények adásában, a közös szabályok begyakoroltatásában. Szakmai feladataival, nevelőmunkájával a napközi az egyik fontos színtere a közösségek fejlesztésének, a személyiségfejlesztésnek, a hátrányok leküzdésének. E terület örömet adó lehetőségei kiegészítik az iskola teljes közösség- és személyiségfejlesztő tevékenységét. Feladatunk a tanulókkal, szülőkkel való jó kapcsolat kiépítése (COMENIUS), a csoportokon belüli kapcsolatok erősítése, a közös munka segítségével az önismeret, önfegyelem fejlesztése, testi épséget veszélyeztető tényezők megismertetése, tartós aktivitásra ösztönzés. Külön színteret biztosítunk a napközis tanulók számára, akikért szüleik csak későn tudnak jönni, az ún. Játszóház létrehozásával, ahol közös fejlesztő játékokban vesznek részt a gyerekek, hasznos tevékenységgel töltik el a várakozás idejét. Évek óta erdei iskolát szervezünk, mely nemcsak a szaktárgyak anyagát egészíti ki, hanem a különleges, helyszíni élményekkel hozzájárul a közösségek építéséhez is. Ehhez hasonlóan a német nyelvgyakorlás lehetőségét biztosító táboraink is kiegészítik a tananyagot, és más kultúrák megismerését is elősegítik. Ugyancsak fontos szerepe van az iskolai sportkörnek, ahol a mindennapos mozgás mellett a versenyekre is felkészülhetnek a tanulók, megtanulják, gyakorolják az egymásra figyelést, a kötelező fegyelmet a balesetek elkerülése és a nagyobb teljesítmény érdekében. Atlétikában
31
és labdajátékokban, fociban, kosárlabdában tudunk külön lehetőséget is biztosítani tanulóinknak. Gyógytestnevelés terén kerületi feladatot is ellátunk.
3. 3. Diákönkormányzat, mint a tanulói érdekek képviselete és a közösségi nevelés egyik színtere Iskolánk Diákönkormányzatának feladatai: - ellátja a tanulók érdekvédelmét, - kialakítja saját működési rendjét, - Szervezeti és Működési Szabályzatot készít, - évente diákparlamentet szervez, - koordinálja az étkezési minősítő diákbizottság munkáját, - értékeli az osztályok tisztaságát, dekorációját, - részt vesz az iskolai ünnepélyek, rendezvények szervezésében, - bevételeit közös döntés alapján jutalmazásra, eszközök vásárlására fordítja, - részt vesz az iskolaszék munkájában, - koordinálja a diáktitkárok feladatait, - részt vesz a házirend kialakításában, módosításában, - véleményezi az iskola pedagógiai programját és helyi tantervét, - munkáját évente kétszer elemzi, értékeli. A tanulók vezetőjük segítségével, fejlettségüknek megfelelően önállóan intézik ügyeiket. Kiváló lehetőséget teremt az egyéni érdek közérdeket nem sértő módon való képviseletének tanításában, a hagyományok ápolásában, a közösség iránti felelősség kialakításában, melyek során a tanulók büszkék lehetnek iskolájukra. Diákönkormányzati hagyományaink a mazsola-avató, suli-bulik, papírgyűjtés, Valentinnap, farsang, tematikus teremdekorációk, DÖK-nap, Diákparlament, iskolarádió.
4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás a tehetség felismerésével kezdődik és a képességek, a személyiség összehangolt fejlesztésével folytatódik. Feladatunk e téren a változatos iskolai élet szervezése, az alkotó munka lehetőségének biztosítása, a szabadidő hatékony eltöltésének megszervezése, az iskola és a család szoros együttműködése. A tehetséggondozás tanórai lehetősége a differenciált óravezetés, ahol kiemelt szerepet kap a tanulók önálló munkája, pl. kiselőadás, önálló témafeldolgozás, stb. A hatékonyság növelését a csoportbontások is lehetővé teszik. Csoportbontást alkalmazunk az informatika és technika tanításánál (a terem befogadóképessége miatt is!), szükség esetén a nem szakrendszerű oktatás megvalósítása érdekében magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból, valamint idegen nyelvből. A 7-8. évfolyamon a testnevelés órákon egészségügyi és életkori szempontokat figyelembe véve évfolyamszintű bontást (fiú-lány csoportban) alkalmazunk. Tanórán kívüli színterek a szakkörök, tanulmányi versenyek, pályázatok. Mindezek bővítik az ismereteket, az egyéni képességeket, lehetővé teszik a könyvtár, számítástechnika terem, és
32
egyéb létesítmények használatát. Szakköreinket az igényeknek megfelelően alakítjuk, ezek közül hagyományosak az angol, nyelvtan-helyesírás, művészeti; magyarból, matematikából középiskolai előkészítő, számítástechnika, sakk, kosárlabda, atlétika, természetismereti és történelem szakkör. Fontos összegzésnek tartjuk a középiskolai előkészítő munkát, mely során rendszerezzük a tananyagot a hetedik és nyolcadik évfolyamosokkal, kipróbáljuk a felvételi szituációt, rutint kívánunk adni. Kiemelten kezeljük a zenei tehetséggondozást, egyrészt a Weiner Leó Állami Zeneiskola kihelyezett zeneóráin, másrészt az iskola énekkari foglalkozásain. A testi nevelés területén az iskolai sportkör foglalkozásai is hozzájárulnak tehetségeink fejlesztéséhez. Tanulóink iskolán kívüli aktív tevékenységeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, elért eredményeiket elismerjük, ill. a közösség előtt ismertetjük (értékelő iskolagyűlésen), pl. gokart, szinkron-úszás, ritmikus sportgimnasztika, küzdősportok, számítástechnikai ismeretek, sakk, stb.
A tanulmányi kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását elősegítő program Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érdekében az iskolánk a következő esélyegyenlőségi elvek szerint szervezi az oktató-nevelő munkát: a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztéssel, a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén, a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítése érdekében a tanuló személyiségének megismerése, ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása, tanulásszervezési eljárások alkalmazása, egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása. Felzárkóztatásra lemaradás, elmaradás esetén van szükség. Ide soroljuk az átmeneti elmaradást is, amit tartós betegség, távollét, más iskolából érkezés, stb. okozhat. Más iskolából érkező tanulóink számára tantárgyi felzárkóztatást biztosítunk, az egyéni sajátosság figyelembe vételével, ill. beilleszkedésüket az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok közösen segítik. Külön feladatunk az iskola hagyományainak, szokásainak megismertetése, ezzel is elősegítve zökkenőmentes beilleszkedésüket. Ebben a Diákönkormányzat is segít. Hagyományos lehetőségünk a tanórai differenciálás, a korrepetálás, a napközi, a tanulószoba.
33
Amennyiben hagyományos módszerekkel a felzárkóztatás nem lenne sikeres, külső szakembert vonunk be a fejlesztőmunkába. Partnereink a Nevelési Tanácsadó és a Logopédiai Szakszolgálat.
6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A hátrányos helyzetű, valamint a magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal tanítási órákon és tanítási órákon kívül differenciáltan, kiscsoportos foglalkozások keretében, úgynevezett felzárkóztató csoportokban foglalkozunk. A beszédhibás, dyslexiás, dysgraphiás gyermekekkel tanórán kívül, az iskolába hetente kétszer szakképzett logopédus foglalkozik. Partnereink a Nevelési Tanácsadó és a Logopédiai Intézet. Fontosnak tartjuk, hogy a magatartási, beilleszkedési, tanulási problémákkal az osztályfőnöki, életvezetési, etika, egészségtan és más szakórákon is foglakozzunk, valamint a délutáni szakkörökön és szabadidős tevékenységekben, egyéni foglalkozásokon, korrepetálásokon is megfelelő programokat biztosítsunk. A magatartási problémák, a beilleszkedés nehézségeinek orvoslását feltáró munka készíti elő. Ennek részei a szülőkkel való megbeszélés, családlátogatás, a többi pedagógussal való konzultálás, a gyermek megfigyelése. Előadásokat szervezünk – iskolaorvossal, védőnővel, rendőrséggel, meghívott előadókkal – a deviáns magatartások elkerülése érdekében. Alsó és felső tagozaton a nem órakeretben folyó differenciált képességfejlesztést a napközi otthon és a tanulószobai foglalkozások tanulási ideje alatt is végezzük. Alsó tagozaton a lemaradók érdekében a meglévő álláshelyeink átszervezésével fejlesztő pedagógus foglalkoztatása válhat szükségessé. A mindennapok során a problémák megoldására odafigyelő osztályfőnöki és iskolavezetési munkával segítjük a rászoruló tanulókat (fogadóóra, egyéni, szaktanári fogadó órák, családlátogatás, fejlesztő pedagógus). Napi kapcsolatot tartunk a kerületi Családterápiás és Családsegítő Központtal, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Gyámügyi Hivatallal. A feladatok koordinálása, összefogása, irányítása a mindenkori gyermek- és ifjúságvédelmi pedagógus felelőssége. A tárgykörrel kapcsolatos további információk az Iskola egészség- és környezetnevelési programjában, valamint a gyermekvédelmi feladatoknál találhatók.
7. A sajátos nevelési igényű tanulók integrációs nevelés-oktatásával kapcsolatos feladatok, tevékenységek A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2003 óta nem alkalmazza a fogyatékos kifejezést, ehelyett a sajátos nevelési igényű, illetőleg beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek/tanuló megnevezéssel
34
jelöli azokat a gyermekeket, tanulókat, akiknek fejlődésük érdekében az átlagostól eltérő szolgáltatásokra van szükségük. A törvény értelmező rendelkezésének 29. pontja szerint (121. §): „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd (SNI A), illetőleg aki a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető súlyos rendellenességével küzd (SNI B)” 7. 1. A különleges gondozáshoz a rehabilitációs célú foglalkoztatások törvényi háttere A KT. 30. § (1) szerint a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást – a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A KT. 30. § (7) alapján, ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: BTM), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A KT. 30. § (8) szerint, abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A KT. 30. § (9) alapján, a sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola – az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a modulzáró vizsgán, a szintvizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. 7. 2. A sajátos nevelési igény elbírálásának rendje A szakértői bizottság vizsgálatának megindítását a szülő, az iskola és az önkormányzat is kezdeményezheti. Ha nem a szülő kéri a vizsgálatot, az eljárás akkor is az ő egyetértésével indul a 4/2010. (1. 19.) OKM-rendelet 10. § (1) bek. Szerint. Ha a nevelési tanácsadó vagy a családvédelmi intézmény megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges, az indok közlésével javasolja a szülőnek a tanulási képességet vizsgáló szakértői és 35
rehabilitációs bizottság vizsgálatán való megjelenést és részvételt. A nevelési tanácsadó szakvéleményét a gyermek vizsgálata alapján készíti el. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlődését az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően háromévenként felülvizsgálja. A szakvéleményt át kell adni a szülőnek, illetve meg kell küldeni az érintett nevelési-oktatási intézménynek is. A nevelési tanácsadó a szakvéleményében foglaltak feltárja a gyermek, tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat. A hiányosságok megszüntetése érdekében szükség szerint tájékoztatást nyújt az érintett nevelési-oktatási intézmény vezetőjének, pedagógusainak, nevelőtestületének, közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, indokolt esetben felhívja a tanulóra a fenntartó figyelmét. A nevelési tanácsadó iskolapszichológiai szolgáltatást is nyújt. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (BTM), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd (SNI B), ingyenes fejlesztőfoglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai/kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg [Kt. 30. § (7)]. A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint a korai fejlesztés és gondozás keretében kell ellátni. Pedagógiai programunk és Helyi tantervünk elkészítésekor, valamint napi munkánk során figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakat. 7. 3. Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelvek A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk. Kiemelt célunk elősegíteni e tanulók alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését. Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. A habilitációs tevékenységünket team-munkában kialakított és szervezett folyamatban valósítjuk meg. A team munkában a gyógypedagógus és a tanulót oktató pedagógusok vesznek részt. Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az iskolai programba, így a napi oktató, nevelőmunkába beágyazottan valósulnak meg, a szakvéleményben foglalt valós igényeihez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves „Egyéni fejlesztési terv” szerint. A team döntése szerint kerül sor egyéni kiegészítő fejlesztő, habilitációs, illetve terápiás foglalkozásokra. Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulása érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki. A meghosszabbított beszámolás, szóbeli/írásbeli beszámolás lehetőségét pedagógusaink biztosítják.{Kt. 30.§(9)} A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket személyiségük – így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanítása – fejlesztésére, amit a sérült társaikkal való együttélés nyújt.
36
Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek másságát hangsúlyozza. Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását. Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására.
A habilitáció általános célja: a sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása a sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése amennyiben speciális segédeszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása A habilitáció fő területei: az észlelés – vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése, a motoros készségek fejlesztése a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával a szociális készségek fejlesztése a kognitív készségek fejlesztése az önellátás készségeinek fejlesztése A habilitáció részben a többi tanulóval végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel, részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg. A Kt. 52.§ (3) és (6) bekezdés alapján a meghatározott heti tanórai foglalkozásokon túl habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat szervezünk. 7. 4 A sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek: a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. 7. 5. A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánkra vonatkozó eljárás rendje Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett tanulók esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadó, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában. Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált oktatásban, nevelésben abban az esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, s ezt a szakvélemény megállapítja. A tanulók osztályokba való beosztásakor tartózkodunk a sajátos nevelési igényű tanulók elkülönítésétől.
37
Abban az estben, ha az integrált nevelésre javasolt tanuló a feltételek biztosítása után sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi tanulókkal való együttnevelést, 1-3 hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatát kérjük.
A pedagógus eredményes munkáját segíti, ha a tanév megkezdése előtt vagy közvetlenül utána megismerkedik a tanulóval, helyzetével, tanácsot kér a szülőktől, valamint a vele kapcsolatban álló szakembertől, előző osztályfőnöktől, óvónőtől. A szakmai kapcsolatok – nevelési tanácsadó, gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, szakértői bizottságok, szakmai szervezetek, pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai szolgáltatás, gyermekrendelők, gyermekpszichiátria, önkormányzati ügyosztályok, más oktatási intézmények – kialakítása, ápolása az iskolavezetés és a nevelőtestület feladata. 7. 5. 1. Tanórai differenciált oktatás A fejlesztő munka az egyes műveltségi területek adta lehetőségek kihasználásával történik. Egyénre súlypontozva a tervezett re/habilitációs órák tartalmával összhangban alakítjuk ki a diszfunkciók leküzdését támogató oktatást-nevelést. Magyar nyelv és irodalom: - nyelvi területek, beszédmegértés és kifejezés - szókincsbővítés, szókincs-aktivizálás - lényegkiemelés - összefüggéslátás Ember és társadalom: - gondolkodási műveletek - idői tájékozódás - téri tájékozódás - kifejezőkészség Ember a természetben: - gondolkodási műveletek - idői tájékozódás - téri tájékozódás - kifejezőkészség Matematika: - aritmetikai gondolkodás - matematikai nyelvhasználat - téri-idői-mennyiségi tájékozódás Testnevelés és sport: - nagymozgás - rugalmasság - egyensúly - mozgáskoordináció - cselekvéstervezés Művészetek: - percepciós területek megerősítése - vizuális kultúra: vizuális észlelés, térészlelés - ének-zene: auditív észlelés, ritmus, légzéstechnika - dráma és tánc: mozgáskoordináció, mozgásszériák, ritmus
38
7. 5. 2. Szabadidős tevékenység és a családi tér lehetőségének irányított kihasználása: A fejlesztő munka tervezésének része, hogy tájékozódjunk a gyermekek tanórán kívüli, illetve iskolán kívüli tevékenységéről, érdeklődési területeiről, szokásairól. A hatékonyság fontos eleme a családdal történő együttműködés, a családi tér adta lehetőségek kihasználása. 7. 5. 3. A számonkérés elvei sajátos nevelési igényű tanulók esetén A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése; - szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; - az Iskola differenciáltan, egyénileg is segíti a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; - a házi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni az egyéni képességeket és lehetőségeket, a heti iskolai tanulmányi rendet; - mérlegelni kell a tanulók számára szükséges szabadidő biztosításának követelményét, és különösen fontos a szülők tájékoztatása és bevonása a pedagógiai munkába. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve ad eligazítást.
7. 6. Az integrációt végző pedagógus feladatai A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus - magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezik; - a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; - a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; - egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; - együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
39
7. 7. A fejlesztő és gyógypedagógus feladatai A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – utazó gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; - javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); - segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; - javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; - figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; - együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait. 7. 8. A fejlődésben eltérő gyermekek fejlesztése típusok szerint Iskolánkban az érzékszervi fogyatékkal élő tanulók közül gyengén látók és a hallássérültek integrált nevelését, oktatását látjuk el. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek alkalmazása. c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. A törvényi lehetőség alapján, a Gyengénlátók Általános Iskolájából „utazótanárok” segítik munkánkat a gyógypedagógiai habilitációs-rehabilitációs foglalkozások szervezésével, a kötelező tanítási órákon túl. A foglalkozásokon a tanulókat egyéni igényük szerint huzamosabban vagy csak időszakosan vonják be. Általában a következő foglalkozásokat szervezik számukra: látásnevelést a látási funkciók gyakoroltatására, mozgáskorrekciót a finommozgás, nagymozgás fejlesztésére, olvasási- készség fejlesztést az átlagosan gyengébb nyelvi adottságok miatt, illetve a látássérülés miatti lemaradás kompenzálását, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia foglalkozásokat. Alapvető feladat a felzárkóztatás és esélyegyenlőség növelése területén a testséma biztonságának kialakítása, téri és időbeli relációk. Az Iskolánkba több, beszédfogyatékos, pszichés funkciójában sérült, tanulási és magatartás zavarban szenvedő tanuló jár, különböző részképesség zavarokat produkálva. A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények elsajátításának és képességének deficitjét (olvasás, írás, számolás), valamint az általuk kiváltott magatartási és vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét soroljuk.
40
7. 8. 1. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) megkésett beszédfejlődés, b) diszfázia, c) diszlália, d) orrhangzós beszéd, e) beszédritmus zavara (dadogás, hadarás), f) diszfónia, g) disarthria, h) mutizmus, i) diszlexia, j) diszgráfia, k) súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása. 7. 8. 2. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A részképesség zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctűrő-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai: Diszlexia, diszgráfia A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, Diszkalkulia A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása,
41
c) d) e) f) g)
h)
a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.
7. 8. 3. A nehezen nevelhető, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók A szociális inadaptáció, a nehezen nevelhetőséget előidéző környezeti ártalmak túlnyomó része családi eredetű: kedvezőtlen családi légkör, helytelen nevelési eljárások. Emellett szerepet játszhat a kortárs csoport, a negatív vonatkoztatási csoport is. Különös figyelmet fordítunk a figyelemzavarra, a hiperaktivitásból, az agresszivitásból és a disszocialitásból fakadó magatartászavarra, amely gyakran társul tanulási zavarral és olyan emocionális zavarral, mint a visszahúzódás, szorongás, gátoltság. Speciális jellegzetesség a nehezen irányíthatóság és az alacsony frusztrációs tolerancia, valamint a kommunikációs nehézségek miatti olyan kóros viselkedés, mint például a körömrágás, az iskolafóbia, a fejfájás, hasfájás. Teendőink két csoportba sorolhatók: prevenció és korrekció. A prevenció nem csak pedagógiai feladat, ezért együttműködünk a nevelési tanácsadókkal, pszichológussal és a gyermekjóléti szolgálattal. A szülőkkel szoros kapcsolatot tartunk, rendszeresen családlátogatást végzünk. A korrekció már az iskolai nevelés feladata. Tennivalóink: a tünetek tanulmányozása, okkeresés, elemzés és tervkészítés a magatartási probléma leküzdésére. A korrekció sikerének legfőbb biztosítéka a szeretet, a megértés, a bizalom a gyermek iránt, a lelkiismeret, valamint a pedagógiai és pszichológiai tudásunk. Ha eredmény mindezek ellenére nem mutatkozik, külső segítségért folyamodunk, ugyanakkor folyamatos önképzéssel törekszünk a probléma pontos azonosításának és hatékony ellensúlyozásának megtanulására. Kiemelt feladatként kezeljük e problémakört az általános iskola kezdő szakaszában, mivel itt van a legnagyobb lehetőség a zavar felismerésére, a szülőkben és a gyerekekben itt van a legnagyobb fogadókészség, és itt van a legjobb korrekciós lehetőség is. Gondozásukat a Gazdagréti Nevelési Tanácsadó végzi. Magatartási zavarok A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.
42
7. 8. 4. Az alulteljesítő tanulók Iskolai alulteljesítésről akkor beszélünk, ha a tanuló tartósan a képességei alatt teljesít, elmaradva attól, ami a képességei vagy a múltbéli teljesítménye alapján tőle elvárható lenne. Bár a tanulási zavarokkal küzdő tanulók is alacsonyabb szinten teljesítenek, a két kategória mégsem azonos! Az alulteljesítés megszűntetése érdekében tett intézkedéseink első csoportját a pszichodinamikai beavatkozások képezik. Első, legfontosabb lépésnek a családi háttér feltárását, a családi interakciós minták feltérképezését és megértését tartjuk. Ha szükséges, pszichológus közreműködését biztosítjuk. Az iskolában arra törekszünk, hogy sikerélmények biztosításán keresztül segítsük a személyes hajtóerő érzetének növelését, annak tudatosítását, hogy a siker és a kudarc nem a véletlenek összjátékán, hanem rajta is múlik. Másrészt az osztálybeli tanulási környezet megváltoztatása, kisebb osztálylétszám, homogén csoportokban folyó tanítás, más taneszközök és fejlesztő pedagógus közreműködése segíti az eredményes felzárkóztatást. Sok esetben az alulteljesítés oka az alapvető készségek terén jelentkező lemaradás, ezért megfelelő időkeretet biztosítunk a hiányosságok korrigálására. Legfontosabb feladatunk a korai azonosítás, a kiszűrés, valamint azon preventív intézkedések megtétele, amelyek gátolják a teljesítménnyel szembeni ellenállás megszilárdulását. Ha úgy találjuk, hogy felkészültségünk nem elégséges a probléma megoldásához, külső szakemberhez fordulunk.
8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok részben összefüggnek a szociális hátrányokkal. Iskolánkban is nő azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek munkanélküli szülője, vagy szülői vannak. Nem hanyagolhatjuk el a lakótelepi környezet káros hatását sem, amely részben a nagyobb gyerekek, fiatalok csoportba verődése miatt iskolánk környékén is gondot okoz. A Gyvtv. 5. § n) veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az iskolában egyre több gyermek küzd viselkedés-, magatartás-, és teljesítményzavarral. Külön figyelmet kell fordítanunk a drog-problémára. Évek óta munkatervünk része az e témával kapcsolatos tevékenység. A prevenciós program nemcsak az osztályfőnöki tematikában és a biológia tantárgy tanítása során jelenik meg. Hagyományosan minden évben a 7-8. évfolyamon az Újbuda Kék Pont Kht munkatársai felvilágosító előadást tartanak tanulóink számára. A megelőzésben kiemelten fontos a szülői házzal való kapcsolat, és a gyermekek megismerése. Intézményünk gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a kerületben működő ifjúságvédelmi szervezetekkel, naprakész nyilvántartást vezet a veszélyeztetett, sajátos nevelést igénylő tanulókról, szükség esetén intézkedik a gyermek érdekében. 43
A veszélyeztetettség olyan állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, akadályozza. Okai: - környezeti, - a gyermek személyiségében rejlő, - anyagi, - egészségügyi, - egyéb. Feladatunk felderíteni a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, pedagógiai eszközöket kell alkalmaznunk a káros hatások ellensúlyozására, szükség esetén intézkedést kell kezdeményeznünk. E feladatban az iskola minden pedagógusának egyéni és közös felelőssége van, kötelező a részvétele az iskolai gyermek- és ifjúságvédelemben. Legfontosabb szakmai partnerünk e téren a Nevelési Tanácsadó és a Gyermekvédelmi Szolgálat. Gyermekvédelmi tevékenységeink: - kapcsolat a családokkal, - anyagi támogatás, - pedagógiai eljárások, - gyermekvédelmi hálózat, nevelési tanácsadó igénybevétele. Eljárások: - veszélyeztetett tanulók nyilvántartása, - okok feltárása, - segélyek, támogatások felkutatása, - egyéni bánásmód alkalmazása, - napközi, tanulószobai elhelyezés, - illetékes intézményekhez fordulás, - családlátogatás, - orvos, védőnő, más szakember bevonása, - pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különféle szociális tényezők gátolnak a megfelelő fejlelődésben. A Ktv. 121. § 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. Célunk és feladatunk segíteni őket, kiemelten a szociális hátrányban lévőket. Kötelességünk azon hátrányok diszkrét felfedése, melyet a szülő szeméremből eltakar, a gyermek azonban segítségre szorul. Szokásosan előfordul, hogy a szülő szégyelli a hátrányos helyzetet, nem fordul az iskolához, „takarja” a problémát. Hátrányos helyzetbe kerülhet a gyermek családon belüli és kívüli problémák miatt, iskolaváltás esetén, ill. az iskolán belül. Átmeneti hátrányt okozhat, pl. tartós betegség is, ebben az esetben is segítenünk kell a tanulót. 44
A családi környezetből eredő hátrányok: - nem megfelelő lakáskörülmények, - alacsony jövedelem, - iskolázottság hiánya, illetve igénytelenség a szülők részéről, - rossz családi légkör, elhanyagoló nevelési attitűd. Az iskolai életben kialakuló hátrányok: - távolról bejárás, - rossz tanár-diák viszony, - a tanuló perifériás helyzete a közösségben. Átmeneti hátrányok: - tartós betegség, távollét, - év közben érkezés. A segítség módját az iskola az adott évi helyzetfelmérés alapján határozza meg, a hátrányok fajtái és a lehetőségek szerint. Külön figyelmet fordítunk a többszörösen hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére. A szociális hátrányokat a következőkkel enyhítjük: - tevékenységi formák: napközi, tanulószoba, felzárkóztató programok, középiskolai előkészítő, szakkörök, - pályaorientáció, tájékoztató a támogatási lehetőségekről, - év közben érkező tanulók beilleszkedésének segítése, - tartós betegség után felzárkóztatás, - támogatási formák: tábori támogatás, tankönyvtámogatás, étkezési kedvezmények, rendszeres, ill. eseti segélyek kezdeményezése, ösztöndíj, stb. - drog prevenció, - kapcsolattartás a hatóságokkal, társintézményekkel, - pályázatok figyelése. Mindezek mellett szülői értekezleten, fogadóórákon, ill. hirdetmények segítségével tájékoztatást adunk a szülőknek a szociális juttatások iskolai és kerületi lehetőségeiről. Felhívjuk a szülők figyelmét a napközis ellátás igénybevételére, a tankönyvtámogatásra, étkezési kedvezményre és az egyéb lehetőségekre. A szociális hátrányok enyhítését, egyéb gyermekvédelmi feladatai mellett a gyermekvédelmi felelős, éves munkaterve és munkaköri leírása alapján végzi, az osztályfőnökökkel, a tankönyvfelelőssel, az iskolaszékkel és a nevelőtestülettel való együttműködésben. A hátrányos helyzetű tanulókat Adatlapon regisztráljuk, mely tartalmazza a tanuló nevét, osztályát, a hátrány okát, jellegét, és az enyhítést szolgáló tevékenységet. A gyermekvédelmi felelős éves munkatervében rögzíti a szociális hátrányok enyhítésével kapcsolatos feladatokat, a felelős és az időpont megjelölését, az elért eredményt. Tevékenységéről beszámol a nevelőtestületnek.
45
Támogatások, anyagi természetű hátrányok enyhítésével:
Tankönyvtámogatás: A törvényi támogatás minden tanuló számára igényelhető, ezen felül az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős javaslata alapján, a szociálisan rászorulók differenciált támogatásban részesülhetnek. Minden naptári évben november 30-ig írásban tájékoztatjuk a szülőket a tankönyvtámogatással kapcsolatos törvényi rendelkezésekről, az igénylés módjáról. Étkezési támogatás: Törvény szerint normatív alapon a rászorulóknak, ill. az Önkormányzat döntése alapján a szociálisan rászorulóknak biztosítható. Anyagi természetű segélyek: Az osztályfőnök, igazgató és a gyermekvédelmi felelős javaslata alapján a lakóhely szerinti illetékes önkormányzat adhat. Táboroztatási költségek: Megállapításánál figyelembe vesszük a tanulók szociális helyzetét, tanulmányi munkáját. A táborozás támogatására, a költségek csökkentésére a Törökugrató Utcai Általános Iskola Alap Alapítványhoz írásban lehet fordulni. Pályázatok: Folyamatosan figyelemmel kísérjük a szociális hátrányok enyhítését célzó pályázatokat, részt veszünk azokon.
10. A szülő és az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: Tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljáról, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Iskolának mindezekről megismeri a szülők véleményét. Alkalmat biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői legyenek.
10. 1. Szülői érdekérvényesítés fórumai Szülői értekezletek: Évente kétszer (tanév kezdéskor és félévkor) Igény szerint rétegszülői értekezlet, melynek összehívását a szülők vagy a nevelők kezdeményezhetik Fogadóórák: Éves munkaterv alapján, ezeken kívül szükség esetén előzetes egyeztetéssel egyéni keretben Szülői Közösség
46
Osztályok szülői közössége, egy-egy osztály, csoport szülei alkotnak egy szülői közösséget. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, tagok (2 fő) Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak az SZMK tagjaival.
Szülői Szervezet A szülők érdekképviseletét látja el. Tagjait, osztályonként egy-egy főt, az osztályok szülőközössége választja. Az igazgató hívja össze alkalmanként, legalább évente egyszer az iskola életét érintő nagyobb horderejű kérdések megvitatására. Iskolaszék
A szülők, az Önkormányzat, a nevelők egyeztető fóruma. Az iskolaszékkel a kapcsolatot az igazgató tartja. Az iskola igazgatója és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítja meg. A nevelőtestületi értekezletek azon napirendi pontjainak tárgyalására, ahol egyeztetési jogosultsága van, az igazgató meghívja az iskolaszék vezetőjét.
Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az iskolánkban folyó oktatási-nevelési feladatainknak sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. A szülői segítségnyújtás egyéb színterei lehetnek: A Törökugrató Utcai Általános Iskola Alap Alapítvány támogatása, Az iskola eszközparkjának gazdagítása, Az iskola esztétikai arculatának alakítása, A turisztika, táborozás tárgyi, környezeti feltételeinek javítása, Szülői értekezlet, Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei, Minőségbiztosítási rendszer mérései. A szülői segítségnyújtás formái: adomány, tárgyi támogatás, szellemi és társadalmi munka. Kezdeményezője lehet: a szülői közösség, az osztályfőnök, az iskolavezetés. Nyílt napokon betekintést nyerhetnek iskolánk oktató-nevelő munkájába a szülők, ekkor megfigyelhetik gyermekük iskolai tevékenységét tanórán és tanórán kívül.
47
Első osztályosok iskolaválasztásának segítése Kerületünkben és környezetünk közelében lévő óvodákba eljuttatjuk az iskolánkat bemutató kiadványunkat. Nyílt tanítási napokon (ősszel), bemutató órákon (tavasszal) a szülők személyesen megismerhetik azt a pedagógust, akire gyermeküket bíznák. Igény szerint Iskolakóstolgató foglalkozást szervezünk a leendő első osztályos gyerekeknek. Igazgatói tájékoztató szülőknek A leendő első osztályos pedagógusok és az igazgató részt vesznek az óvodai szülői értekezleteken. Nyolcadikosok iskolaválasztásának segítése Pályaválasztási szülői értekezleten tájékoztatót tartunk a középiskolai felvételik rendjéről és a bekerülés feltételeiről. A tanítványaink körében legnépszerűbb középiskolák igazgatóit meghívjuk az összejövetelre, ahol részletes tájékoztatást kapnak a szülők és az érdeklődő diákok. Önismereti képességek kialakítása osztályfőnöki órákon. Információk, tájékoztató füzetek biztosítása a középiskolákról. Középiskolák látogatása. Előkészítő tanfolyamok matematikából és magyarból. Egyéni beszélgetések. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumba készülő kötelezettségekről tájékoztatást tartunk.
tanulók szüleinek a törvényi
10. 2. A tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái A tanulói érdekérvényesítés szerve az Iskolai Diákönkormányzat (DÖK), amelynek működését a Közoktatási Törvény, az iskolai SzMSz és a Házirend szabályozza. Célja a gyermekek és diákok jogainak érvényesítése, a demokratikus közösségi életre nevelés, az öntevékeny, felelősségteljes döntések megfogalmazása, azok kulturált közvetítése, az iskolai légkör gyermekközpontú kialakítása. A diákönkormányzat folyamatos működését az osztályközösségből kiválasztott titkár és titkár-helyettes biztosítja. Ők alkotják a diákbizottságot. A tanulók összességét érintő ügyekben véleményez, javaslatokat hoz és dönt. Éves program alapján dolgozik. a Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület hagyja jóvá, a nevelőtestület véleményezi a működéséhez szükséges anyagi eszközök felhasználását, a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi értekezleteken és az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés értekezletein. Működési területe osztályok közötti éves pontverseny szervezése, szabadidős programok szervezése, iskolai versenyek rendezése, társadalmi munkákban való részvétel, iskolaújság, iskolarádió. 48
11. Egészségnevelési program
„… iskolánk első és főfeladata, hogy a hazának embereket neveljen, derék, tetterős embereket.” (Szent-Györgyi Albert) Az általános iskolás tanulók harmonikus testi-lelki fejlődésének megalapozása fontos célunk. A családokkal együttműködve alakítjuk ki a legfontosabb egészségmegőrző és betegségmegelőző szokásokat, felkészítjük őket az egészséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztás veszélyeinek felismerésére. Az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítjük bennük a rendszeres mozgás iránti igényt. Ennek érdekében bevezetjük a mindennapos testnevelést. A mindennapos testnevelés egészségfejlesztő program legfőbb értékének az életet, az egészséget, annak megőrzését, illetve az egyén céltudatos, cselekvő, boldog életvitelre való felkészülésének, felkészítésének segítését tekintjük. Programunk a serdülők egész személyiségének fejlesztését tűzi ki céljául, ezzel kívánja megvédeni ezt a legveszélyeztetettebb, legsérülékenyebb korosztályt a rohamosan terjedő szenvedélybetegségektől. A cselekvési lehetőségeket a következőképpen kívánjuk elérni: - 1-4. évfolyamig az oktatásba beépítve valósítjuk meg a célokat és feladatokat. - 3. és 4. évfolyamon a magyar irodalom, környezetismeret, matematika, technika tantárgy keretén belül kerül a téma feldolgozásra. - 5-8. évfolyamtól az osztályfőnöki foglalkozási terv kiemelt témaköre. - Célunk, hogy megtanítsuk és megértessük a káros anyagok (dohányzás, alkohol, drogok) következményeit, s ennek kapcsán neveljünk felelősségtudatra. - Mindenek előtt pozitív cselekvésre ösztönözzük tanulóinkat. Kommunikációs keretek között ismertetjük fel, gondoltatjuk végig a rájuk leselkedő veszélyeket, lehetőséget adva ezzel, hogy a megoldási helyzetekről felelősen döntsenek. Egészségnevelési programunk célja, hogy hozzájáruljon a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztéséhez, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket. Járuljon hozzá egészséges életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk kialakításához, meggyökereztetéséhez. Fejlődjön beteg, sérült embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk. A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolára. Az egészséges életmód kultúrájának elsajátítása az általános műveltség szerves részét képezi. Az egészség egybefoglalja a testi, a mentális – lelki – és a fizikai, valamint a szellemi jólétre való képességeket, állapotokat. Iskolánk infrastruktúrája megfelelő feltételeket biztosít e feladatok ellátására: nagy méretű tornaterem, jól felszerelt szertár, négy testnevelő tanár – szakedzői képesítésekkel – illetve két drog-prevenciós és életvezetési ismeretek képesítéssel rendelkező szaktanár. 49
Programunkban alapvetően fontosnak tartjuk a gyermek önismeretének kialakítását, a test működésének az életkornak megfelelő megismertetését, az egészséges életmód kritériumaira (elegendő alvás, pihenés, mentálhigiénés ismeretek, egészséges étrend, mozgás) való figyelemfelhívást, a serdülőkori kíváncsiságból fakadóan az egészségre ártalmas szokások, káros szenvedélyek, környezeti hatások, a drog-prevenció megismertetését, diákjaink toleranciáját beteg vagy sérült társaikkal szemben, hogy tanulóink testileg és lelkileg olyan személyiséggé váljanak, akik harmóniában élnek magukkal és a környezetükkel, hogy diákjaink szemléletében és életvitelében megvalósuljon az „ép testben ép lélek” elv. Az egészségnevelési program színterei: Tanórákon: 1-8. évfolyamon az oktató-nevelő munkánkban, tanórán, testnevelés órán – alsó tagozaton heti 3 órában -, szakórákon, osztályfőnöki, életvezetési ismeretek órán, az egészségtan modul oktatásával és tanórán kívül, szakköri-, napközi-, tanulószobai foglalkozásokon, szabadidős tevékenységekkel. Ezen belül a testnevelés órákon és különböző mozgással kapcsolatos – dráma és néptánc – foglalkozásokon fejlesztjük az erőnléti állapotot, az általános testi képességeket, növeljük a fizikai állóképességet. Az előírt tantervi mozgásanyag elsajátítása mellett, tartásjavító gyakorlatokkal is megismerkednek tanulóink. Az erőnléti fejlődést negyedévenkénti mérésekkel, tényfeltárással, fejlesztéssel határozzuk meg. Életkori sajátosságaiknak megfelelően erősítjük gyermekeinkben a rendszeres mozgás iránti igényt. A törvényi kötelezettségből adódóan 1-4. osztályosaink megtanulnak úszni, s lehetőség adódik felső tagozatban is a gyógyúszás oktatásra. A rászoruló tanulóknak – kerületi szervezéssel – gyógytornát biztosítunk, melynek keretében úszás illetve asztmás úszás is megtalálható. Sokat segít a harmonikus és kiegyensúlyozott személyiségekké való formálásban a drámafoglalkozás. A dráma speciális eszközrendszerének lényege a cselekvő ember megjelenítése a cselekvő ember által. Tanórák közötti szünetekben az időjárási viszonyoknak megfelelően az iskola udvarán szabad mozgást, levegőzést biztosítunk. Tanulóinkat az alkohollal, dohányzással, drogokkal kapcsolatos ellenállásra, a dohány és alkoholfogyasztást ösztönző ingerekkel szembeni aktív elutasításra neveljük. (Életvezetési ismeretek, drog prevenció – 5-8. o. kidolgozott program alapján) Együttműködünk az iskolaorvossal, védőnővel, akik meghatározott szűréseket – látás, hallás, antropometria, fogászat, gerinc – végeznek, védőoltásokat adnak iskolánk gyermekeinek. Jó kapcsolatunk van az ÁNTSZ-szel, multinacionális cégekkel, rendőrséggel és egészség-neveléssel foglalkozó alapítványokkal, akik felvilágosító füzetekkel, egészségügyi csomagokkal segítik munkánkat. Nyolcadikosaink részt vesznek az A-HA! Országos Szexuális és Mentálhigiénés Felvilágosító Programban, melynek regisztrált oktatója iskolánk védőnője. A program tematikája a kamaszkor testi, lelki problémáira igyekszik praktikus tanácsokat, megoldási lehetőségeket nyújtani.
50
A házirendünkben megtalálható tanulóink kulturált, évszakoknak megfelelő öltözködési szokásainak szabályozása. A tűz-, baleset- és munkavédelmi szabályokat az osztályfőnöki órákon és a tanév első szakóráin ismertetjük meg a tanulókkal.
Tanórán kívül: A sportköri foglalkozásokon a házi- és kerületi versenyekre való felkészülés differenciált formában történik. Minden évben megrendezésre kerül a XI. ker. Diákolimpia, amelyben, különféle sportágakban versenyeznek iskolai csapatok. Évek óta működő szakköreink: kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, röplabda. Legügyesebb és legtehetségesebb tanulóink kerületi, fővárosi, országos és nemzetközi versenyeken szerepelnek, illetve sportegyesületek tagjai. Legsikeresebb versenyek a labdarúgás, úszás, atlétika, tenisz, kosárlabda, futó-, RSG, szinkronúszás, go-kart és sakkversenyek, valamint akrobatikus rock-androll. Az alsó tagozaton a mindennapos testnevelést ügyességi, játékos feladatok megoldásával kívánjuk biztosítani. Ezeket a sportfoglalkozásokat a napközis pedagógus tartja. Az évente megrendezésre kerülő kerületi, területi és fővárosi Polgári védelem, Vöröskeresztes- elsősegélynyújtó versenyeken szaktanári felkészítéssel szerepelnek tanulóink, amelyeken a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére érdekében versenyeznek. Szabadidős tevékenységek keretében, az iskolai diákbizottság természetjáró kirándulásait, hétvégi túrákat szervez. Kiemelt, egész iskolát megmozgató iskolai rendezvényeink: az Őszi túra, illetve a Gyermek- és sportnap. Évente egy alkalommal országjáró kiránduláson vesznek részt tanulóink, ahol megismerhetik a természeti és épített környezet jellegzetességeit, ezek kulturális, történelmi, néprajzi emlékeit. A kirándulások alkalmával sok mozgást, túrákat, testedzést, sportolási lehetőségeket biztosítunk az osztályközösségeknek. A szülői munkaközösség kezdeményezésére és a szülők anyagi terhére nemzetiségi tanulóink számára német népismereti tábort szervezünk, a felsős tanulóink erdei iskolában vehetnek részt. A természeti környezet tisztelete, az egészséges életmódra nevelés hasonlóképpen érvényesül, mint a táboroknál és az országjáró kirándulások esetében. A tanítási szünetekben, a különböző évszakokban táborokat szervezünk: sítábor, tavaszi tábor, nyári táborok, ahol különböző túrákkal, versenyekkel, síeléssel, úszással, és a mindennapi önellátó tevékenységek kialakításával – mikro- és makro környezet rendezésével, személyes higiéné megteremtésével – biztosítjuk az egészséges életmódra nevelést. Nagy hangsúlyt kap a tanulói közétkeztetésben az egészséges, kalóriadús táplálkozás kultúrájának biztosítása, valamint az iskolai büfé egészséges és változatos ételeinek választéka. Tanáraink, dolgozóink személyes példamutatással, értékközvetítő szerepükkel segítik a tanulói egészségnevelési program megvalósulását. A tudományos és mindennapi ismereteket a pedagógusok közvetítik, amelyek révén a pozitív beállítódások, magatartásformák, helyes szokások beépülnek a tanulók életstílusába.
51
12. Az iskolai környezeti nevelés programja „Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset tudna tenni.” (Burke)
12.1. Alapok 12.1.1 Törvényi háttér Az Alkotmánynak a környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezeti nevelési programunkra hat a Közoktatási, Önkormányzati, Környezetvédelmi, Természetvédelmi Törvény, a NAT, a Nemzeti Környezetvédelmi Program és a vonatkozó egyéb jogszabályok. A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT) értelmében a környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. Törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat is. E környezeti nevelés célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését (NAT 2003).
12.1. 2 Helyzetkép Az Iskola Budapest déli részén, lakótelepi környezetben található. Sűrű úthálózat jellemzi ezt a területet, komoly parkolási gondokkal. A lakótelep aljában lévő bevásárlóközpont, a három szupermarket, valamint a számtalan kis üzlet autós forgalma, s három buszjárat is terheli a levegő tisztaságát, növeli a zajszintet.
52
A lakótelep körül társasházi és családi házas építkezések folynak, beépülnek a még szabad telkek, de van azért a közelben természetes környezet is. Ipari létesítmény itt nincs, a lakások távfűtéssel fűtöttek. Az épületek elhelyezése folytán a lakótelep közepén hosszú szélcsatorna alakult ki, amely friss levegővel látja el a környezetet, bár sokszor ez a levegő hideg és igen erőteljes széllökéseket produkál, ezzel is távol tartva a lakóteleptől délre húzódó M7-es autópálya légszennyezését. Gazdagrét 2009-ben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Az épületek állapota többnyire megfelelő. Az itt élők jelentős része bejár a “városba” dolgozni, s csak estére tér haza. A családok részére több bölcsőde és óvoda, két általános iskola és egy középfokú oktatási intézmény áll rendelkezésre. A gyerekek azok, akik napjaik, életük nagy részét itt töltik, ezért különösen fontos megnyerésük a környezeti nevelés érdekében, a helyi értékek megismerésében és megőrzésében. Korábban intézményünkben már voltak a környezeti nevelés terén bizonyos hagyományok, a tanulók szemétszedési akciókat folytattak osztálykeretben, szelektív hulladékgyűjtés folyik (szárazelem begyűjtés), valamint évente kétszer papírgyűjtés. Ezek olyan hagyományok, amelyeket érdemes megőrizni. Az Iskola épülete panelból készült, neonvilágítással, távfűtéssel. Tágas tornaterem, ebédlő, aula és könyvtár egészíti ki a tantermek sorát. A mosdók, zuhanyozók száma és állapota kielégítő. Az iskola épülete barátságos, a folyosók falain gyerekmunkák, a korábban végzett osztályok tablói, festmények találhatók. A földszinten állandó kiállítás (sport eredmények), a paravánokon aktualitások láthatók. Büfé biztosítja a gyerekek napközbeni étkezését. A tantermek szépen díszítettek, a termekben faliújságokról tájékozódhatnak a gyerekek, több tábla segíti a munkát. A folyosókon és a tantermekben szekrényekben helyezhetik el a gyerekek személyes holmijukat, a tanárok pedig felszerelésüket. Az elektronikai felszereltség átlagos; a számítástechnikai eszközök száma kiemelkedik, három teremben dolgozhatnak a tanulók, van számítógép és internet csatlakozás az igazgatói /igazgatóhelyettesi irodában, a három tanáriban és több tanteremben is. Az ebédlő mérete és berendezése megfelelő, azonban nagyon zajos. Belső zajszigetelése kívánatos lenne. A melegítő konyhából tálalt ételt a gyerekek önkiszolgáló rendszerben kapják meg. Az Iskola elkerített udvara tágas, több részre osztott. Padokra lehet ülni, a kicsik homokozhatnak, illetve esztétikus kivitelű fa mászókákon játszhatnak, egy pingpongasztal is a tanulók rendelkezésére áll. A betonozott részen lehetőség van egyéb játékokra, a gumiborítású sportpályák kiváló lehetőséget biztosítanak a sportolásra, testnevelési órák szakszerű megtartására. Fák, bokrok adnak árnyékot. Az Iskola környezete parkosított.
53
12.1.3. Erőforrások 1. Személyi: A) Belső: Humán erőforrások Iskolavezetőség
Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tanárok - tanórai, tanórán kívüli tevékenység, szervező-, lebonyolító-, értékelő munka Kidolgozzák és a – tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Zöld munkaközösség Ökoiskola és Madárbarát programok kialakítása, projektek alkalmazása. Osztályfőnöki Elkészíti a PP-nak megfelelően munkaközösség az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. DÖK segítő tanár Lehetőségük van a diákok között a környezeti nevelés területeinek erősítésére. Iskolaorvos Tájékoztatás az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról a védőnővel együtt. Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások). Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, karbantartás. Diákok A tantermek folyamatos rendezése, hulladékgyűjtés. A tervezett programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kezdeményezések).
Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.
Valamennyi szakos tanár belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.
Hiteles személyiségek a szemléletformálásban. Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten. Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Szakmai kompetencia. Személyes ráhatás. Részt vállalnak a takarékosságban.
Segítség a szelektív hulladékgyűjtésben. Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.
54
B) Külső: - önkormányzat, - iskolaszék, - szülők: a programok támogatása, előadásokat tarthatnak, anyagi támogatás (1 %), külső erőforrások felkutatása. Tevékeny részvétel a programokban, közben az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés így túlmutat az iskola falain. - a lakótelep elkötelezett szervezetei és lakói, - más partnerek. 2. Anyagi - Iskolai tanulói keret, - Pályázatok bevétele.
12. 2. Alapelvek, célok 12. 2. 1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Általános célok, értékek a környezeti nevelésben -
-
Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, a fenntartható fejlődés környezeti aspektusainak elsajátítása, harmóniára törekvés A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése
Az iskola hitvallása A világ, amelyben élünk, egy olyan rendszer, amelynek egyensúlya könnyen felborulhat. Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy e törékeny egyensúlyt védeni kell, hiszen mai életünk és az ő jövőjük függ ettől. Tudniuk kell, hogy ha a természet bármilyen okból károsodik, az kihat az emberi élet minőségére, az emberi tevékenység pedig visszahat magára a természetre. A pedagógusok felelőssége az, hogy megtanítsák tanulóikat ezekről a kérdésekről gondolkodni - felelősen. Hosszú távú pedagógiai célok - általános céljainkra vonatkozó érték-, szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, - rendszerszemléletre nevelés, - holisztikus szemléletmód kialakítása, - fenntarthatóságra nevelés, - a környezetetika hatékony fejlesztése, - érzelmi és értelmi környezeti nevelés, - az állampolgári felelősség felébresztése, - környezettudatos magatartás és életvitel segítése, - tolerancia kialakítása, - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, - globális összefüggések megértése. 55
Kulcsszavak - globális gondolkodás - ökológiai fenntarthatóság - holisztikus világszemlélet - kölcsönhatás - együttműködés - felelősség - tolerancia - mértékletesség - lokális cselekvés - harmónia - takarékosság - az élet tisztelete 11. 2. 2. Konkrét célok és feladatok Célunk, hogy a tanulók - megismerjék a helyi környezeti problémákat, - megismerjék a helyi környezeti értékeket, - azokat óvják is meg, - szemléletformálással, környezettudatos gondolkodással, felelős magatartással másokat is erre ösztönözzenek. A munka tartalmi elemei A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. (NAT) Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők Nagy forgalom
Célok
Tevékenység, feladat
Közlekedési biztonság növelése A kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése
- a közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - a közvetlen környezet közlekedési veszélyforrásainak tudatosítása - elméleti és gyakorlati közlekedésbiztonsági vetélkedők - a kerítés melletti fák, bokrok ápolása, pótlása - a kerítés melletti fák, bokrok ápolása, pótlása - felvilágosító előadások az
Zaj
Csökkentés
Légszennyezés
Csökkentés
Szemét
Tiszta, egészséges
56
környezet
Sportudvar Játszótér
Biztonságos sportolás Biztonságos játék
Iskolaudvar egésze
Biztonságos környezet
Az iskola térség Iskolabelső
Tiszta, meghitt környezet
előtti Biztonságos környezet
Energia felhasználás Világítás
Takarékosság Takarékosság
Vízfelhasználás
Vízfogyasztás csökkentése A csatorna karbantartása
Csatorna
egészségkárosító anyagokról és fertőzési veszélyekről - szeméttárolók sűrítése szelektív hulladékgyűjtés - a sportszerek rendszeres karbantartása - a homokozó rendben tartása (homokcsere, stb.) - az udvar tisztán tartása (üvegcserepek, stb.) - szeméttárolók kihelyezése - virágoskert létesítése - növények gondozása, pótlása - tisztán tartása - a lépcső karbantartása - festések, felújítások - az épületbe bejutáshoz, ott közlekedéshez rámpa v. járdafelhajtó (testi fogyatékos tanulók integrálásának lehetősége - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: szén-dioxid) - mindennapos portalanítás - cserepes növények gondozása - az élősarkok, akvárium, madarak tisztán tartása - lábtörlők alkalmazása - elektroszmog csökkentése (rádió, TV, mobiltelefon, stb.) - nyílászárók karbantartása - ésszerű használat - korszerű világítás a szemnek ártalmas neon helyett - ésszerű használat - csapok karbantartása - környezetbarát takarítószerek alkalmazása
12. 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 12.3.1. Tanórai keretek A NAT a környezeti nevelést közös követelményként jelöli meg. Ez azt jelenti, hogy a tantárgyi integráción kívül az iskola egészét át kell, hogy hassa, a mindennapi élet része kell, hogy legyen. A tanórákon kívül a szabadidős tevékenységek, a napközi, az erdei táborok, a szakkörök, a DÖK munkája is vegye figyelembe ennek alapvető szükségességét.
57
A tantárgyak lehetőségei
Magyar nyelv és irodalom A tanulók - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, - ismerjenek meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket), - ismerjék meg az irodalmi művekben (tájleírás, stb.) megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását, - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján egyszerű problémák felvetésére, vitára, véleményalkotásra, - erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük. - érezzenek késztetést az anyanyelv védelmére, a “nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére.
Történelem (hon és népismeret) A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, - értelmi szintjüknek megfelelően lássák be, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. - ismerjék meg a természet közelében élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit, - ismerjenek népi építészeti emlékeket.
Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével. - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, project-munkában választ keresni, - fejlődjön állampolgári felelősségtudatuk, - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit.
Matematika A tanulók -
legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére, tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön, tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,
58
-
ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, legyenek képesek reális becslésekre, alakuljon ki a tanulókban a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készség.
Környezetismeret A tanulók - ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal, - ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében.
Természetismeret A tanulók - a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére, - kezdődjön el a természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása, - váljanak képessé a környezet állapota iránti érzékenységre, - az ökológiai szemléletük, - az értékrendjük, - fejlődjön a felelősségérzetük, - legyenek képesek a környezet használatára vonatkozó helyes döntésekre.
Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat, - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, - ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat.
Kémia A tanulók - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, - ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére, - ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától.
Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről,
59
-
érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, - értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket, - értsék meg, hogy a társadalmi-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet, - ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit, - tudjanak különbséget tenni az ember hasznos és káros környezetét átalakító tevékenysége között. A tanulókban - a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény. - alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére. - fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség,
Biológia A tanulók - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, - legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően, - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, - rendelkezzenek az egészséges életmóddal és táplálkozással, valamint az egészséges életvitellel foglalkozó információkkal. A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód, - alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség.
Ének A tanulók - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, - tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.
Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát, - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, - tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, - ismerjék a természetes alapanyagok használatát, - legyenek képesek alkotásokat létrehozni, amelyek a természetről szólnak, - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően, 60
-
tudjanak példákat formatervezésre.
mondani
a
környezetvédelmi
szempontok
szerinti
-
Osztályfőnöki (Etika) A tanulók - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák, - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni, - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban - alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek, - alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban.
Technika A tanulók - ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket, - ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait, - értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, - ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat, - ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit. A tanulókban - a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság, - alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás.
Számítástechnika A tanulók - legyenek képesek a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, - ismerjék meg az informatikában rejlő környezetvédelmi lehetőségeket, - szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket, - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat), - a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit.
Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket,
61
-
legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek. A tanulókban - tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását. 12. 3. 2. Nem hagyományos tanórai formák Az iskola diákközössége évente kétszer papírgyűjtést rendez. Minden év májusában erdei iskolát szervezünk. Ennek fő profilja Magyarország adott természeti tájegységének megismerése, a növény- és állatvilág feltérképezése. Tanórán kívüli foglakozások Az érdeklődők számára nyári tábort szervezünk évente meghatározott helyszínnel. Tanulói pályázatok – iskolai és kerületi, budapesti pályázatokon vesznek részt a tanulók, amelyeken bizonyíthatják elkötelezettségüket a természeti értékek védelme iránt. A környezetvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. Február 2. Március 22. Április 7. Április 22. Május 10. Június 5. Szeptember 22. Október 4. Október 21.
Vizes élőhelyek Víz világnapja Egészségügyi világnap Föld napja Madarak és fák napja Környezetvédelmi világnap Autómentes nap Állatok világnapja Földünkért világnap
Kiállítások: Környezetvédelmi kiállításokat szervezünk (természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás; rendszeres ásvány- és hüllőkiállítás, évente a víz értékeit bemutató kiállítás). Iskolai zöld médiumok: Az iskolai könyvtárban a témakörrel foglalkozó könyvek, videofilmek kerültek elhelyezésre. Az iskolaújság és az iskolarádió tájékoztatás ad az eseményekről. Média: Az iskolában végzett környezetvédelmi tevékenység publikálásra kerül a helyi újságokban, a médiában. Tanulmányi kirándulás: Egy-egy terület, táj megismerése céljából tanulmányutat szervezünk. A gyerekek meglátogathatnak nemzeti parkokat, természetvédelmi területeket, vadasparkokat, botanikus kerteket, természettudományi múzeumokat. 62
Szelektív hulladékgyűjtés: Az egész iskolára kiterjed a szelektív hulladékgyűjtés (PET palack, biohulladék, papírhulladék és szárazelem). Vetélkedők, tanulmányi versenyek: Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat motiváljuk a helyi, regionális és országos versenyeken történő részvételre (pl. Hermann Ottó Országos Biológia Verseny). Városismereti program: A Kerület Napja alkalmából olyan programokat szervezünk, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel: Találkozhatnak a tanulók a helyi- és országos környezet- és természetvédő civil szervezetekkel, az alsós tanulók próbavásárlást végeznek. hogy ismerkedjenek a reklámok fogásaival, a fogyasztói szokásokkal. Természetvédelmi akadályversenyt szervezünk valamely szervezet segítségével. Művészeti csoportok, ünnepségek: Irodalmi műsort hozunk létre, rajzpályázatot hirdetünk (pl. Föld napja, Víz világnapja) alkalmából. Természetes anyagok felhasználásával környezetbarát lakóház modelljét készítik el a gyerekek technika órán.. Kézműves foglalkozás: A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak), illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felhasználásával díszeket, kompozíciókat készítenek tanulóink, amelyekből kiállítás vagy vásár szervezhető (pl. Karácsonyi Vásár). Diákönkormányzat napja: A tanév végén rendezett DÖK nap környezet-egészségügyi program köré szerveződik. Látogatások: Állatkert, múzeumok, botanikus kertek, arborétumok, nemzeti parkok, stb. Előadások:A jól sikerült pályázatokat iskolai szinten publikáljuk.
12. 4. Módszerek Játékok Szituációs Memóriafejlesztő Kombinációs Érzékelést fejlesztő Ráhangolást segítő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést erősítő Drámapedagógia Riport módszer Kérdőíves felmérés Direkt riportok Fotóriport
63
Terepgyakorlati módszerek Terepgyakorlatok Táborok Térképkészítés Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelése, mérések Aktív, kreatív munka Szelektív hulladékgyűjtés Rend- és tisztasági verseny Közösségépítés Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében Művészeti kifejezés Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Fotóművészet Táncművészet Népművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén
12. 5. Taneszközök Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Víz- és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, kanalas szélsebességmérő, mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, nitrát). Applikációs képek: Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek.
12. 6. Az iskolai környezet A példamutató iskolai környezet tényezői: Termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása, Növények, élősarok, Anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés, Egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé, Gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése, Szelektív hulladékgyűjtés, Pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása, Iskolai médiumok zöld rovatai.
64
12. 7. Kommunikáció Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolarádió, iskolagyűlés Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, szülői faliújság a paravánon, szülői értekezlet, iskolaszék, SZMK megbeszélések, kábel-tv, Újbuda Újság, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, faxok, levelek
12. 8. Minőségfejlesztés A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát az alábbi elvárások megítélésével minősíthetjük: - Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. - Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. - Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. - A tanulók számára jól szervezett tevékenységek során biztosítsanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. - Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. - Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését. - Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. - Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. - A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg.
A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: - a tanulói kíváncsiság megőrzését, - az aktivitás fenntartását és megerősítését, - a belső motivációs bázis fejlesztését, - az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését, - a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit, - a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére, - az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére, a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is.
65
Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai: Az ellenőrzés a bizalomra épüljön, és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. Mindig biztosítjuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. Fontos az összefüggések meglátásának segítése A környezeti nevelés eredményessége az iskolai és családi nevelés együttes hatása. Értékelésekor vizsgálnunk kell - az egyes tanulók esetében az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulását, a szociális képességek alakulását, a beállítódások és értékorientáció fejlődését, a csoporthelyzet megismerését, a konfliktuskezelés módját. - osztályközösségek esetében a csoportviszonyok alakulását, az informális kapcsolatrendszert. Eredményvizsgálati módszerek: - folyamatkövető megfigyelés, - célzott megfigyelés, - helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat), - tevékenységelemzés, - egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.
12. 9. Továbbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok. Külső: kerületi, fővárosi, országos konferenciákon, rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel.
66
13. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban Kt.) 8. §-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban - az 1-4. évfolyamon - nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban - az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás keretei között. Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a Kt. 8.§ (3) alapján. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamokon a korábbinál több időben folyhasson, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon. A Kt. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik - hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.
Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító, megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (Kt. 121.§ (34.)
Célja: A Nemzeti Alaptanterv kulcskompetenciáinak, a lemaradó gyermekek képességeinek fejlesztése. Az elvárt teljesítménytől elmaradó tanulók olyan készségeinek és képességeinek kialakítása, fejlesztése a helyi tantervben rögzített tantárgyakon belül, amely a további sikeres tanulást elősegíti. A legfontosabb cél az, hogy ezen tanulók oktatás-nevelésében nagyobb szerepet kapjon az alapvető készségek és képességek fejlesztése, kibontakoztatása, a tanulók felzárkóztatása.
Személyi feltételek: A nem szakrendszerű képzést a törvény Kt.17. § (8) bekezdés előírásainak megfelelő képzettségű tanítók és tanárok végzik. Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógustovábbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a 67
szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el. Fejlesztendő területek: Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket tartjuk számon. Ezen funkciók tartalmának és hatékonyságának a növelése a magyar nyelv és irodalom, a matematika, az élő idegen nyelv, valamint a művészetek műveltségi területeken (tantárgyaknál) indokoltak. A magyar nyelv és irodalom tantárgy magában foglalja - többek között - a kommunikációs képességeket, a szövegértést-olvasást, míg a problémamegoldás elsősorban a matematika tantárgyhoz, az idegen nyelvi kommunikáció az angol és német nyelv tantárgyhoz, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség a rajz tantárgyhoz köthető. A nemzetiségi, kisebbségi oktatásban az 5-6 évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásnak feladata a nemzetiségi nyelvből az olvasásértés, kommunikációs készségek fejlesztése.
Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség - képesség területek a 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában az alábbiak lehetnek: Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség fejlesztése, az egyes tanulók estében a szignifikáns eltérések korrigálása. Fontos továbbá, hogy megtudjuk, mekkora utat kell még bejárni az optimális használhatóság kritériumának eléréséig. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már az íráskészséget eszközként kellene használni, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva célszerű lenne az iskolákban az 5. és 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltást és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értjük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális
68
szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket, de ezek az adatok a 4. évfolyamos országos mérés iskolai jelentéseiből könnyedén kinyerhetők minden iskolában. Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) mérésének iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban. Az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés okán kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra:
az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban, az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, a kommunikációs képességek (pl.: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra, az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a "tanítói" és a "tanári" módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét.
Munkaformák: A sikeres felzárkóztatás érdekében a következő munkaformák kialakítására törekszünk: Hosszú távon A tanulók gondosan megszervezett differenciálása. A differenciálás történhet csoportbontással és az egyéni bánásmód alkalmazásával. Műveltségi területenként legalább három csoport (haladók, közepesek, gyengék) kialakítására kerül sor egy évfolyam tanulóiból. A csoportbontáshoz és az egyéni foglalkozáshoz plusz órákra van szükség. Rövid távon A tanórai páros munka, tanulópárok kialakítása és a képességek szerinti differenciált csoportmunka a leghatékonyabb. Mindkét esetben fontos a tanulók részére a visszajelzés folyamatos megszervezése, a szóbeli és szöveges értékelés következetes alkalmazásával. További lehetőség a nem-szakrendszerű oktatási forma kialakítására a projektnapok, témanapok szervezése. A kötelezően erre a célra fordítandó idő felhasználható tömbösítve, ezzel tartalmilag összetett tanulási helyzetek kialakítására van lehetőség. A testi-lelki egészség, a környezettudatos nevelés, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése egy témahéten, témanapon projektoktatás formájában feldolgozott tananyagrészek elmélyítésével, a sikerorientált foglalkozások szervezésével valósítható meg.
Csoportok szervezése: A tanulói csoportok kialakításának alapja az iskolai diagnosztikus mérések és az országos kompetenciamérések iskolai eredményei, adatai lesznek, mint a fejlesztések alátámasztásának eszközei.
69
Az iskola tanévvégi diagnosztikus felmérésének célja az, hogy a pedagógiai döntések, beavatkozás, fejlesztés előtt a pedagógusok részletes információt szerezzenek arról, hogy a tanulóik milyen feltételekkel kezdik a nevelés - oktatás adott szakaszát, melyek azok a területek, ahol lemaradtak, mely területeken kiemelkedők. A felmérésen elért eredmények segítik a tanulók induló tudásának feltárását, beazonosítható, hogy mire építhet az iskola, feltárható, hogy mennyire rendelkeznek a tanulók azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyekre a tantárgy 5., illetve 6. tanév eleji tanításának megkezdésekor, vagy egy adott tantervi tematikus egység (modul) megkezdése előtt támaszkodhatunk. A diagnosztikus mérés eredményét nem osztályozzuk, de az elért eredmény alapján a tanulót szövegesen értékeljük. Így a szülő részére a pontosabb tájékoztatás céljából hasznos információ adható a tanuló további fejlesztéséhez. Az iskolai és az országos jelentésben található táblázatok a 4. évfolyamos diákoknak a tanév végi átlageredményeit tartalmazzák: az országos átlagot, továbbá a tanulók százalékos eloszlását az öt elsajátítási szint (előkészítő, kezdő, haladó, befejező, optimális) szerint. A százalékos eloszlás a vizsgált csoport fejlesztésének feladataira utal. Például azoknak a tanulóknak, akiknek az olvasáskészsége még előkészítő szinten van, problémáik vannak egyes betűk felismerésével, összeolvasásával. A kezdő és a haladó szintet elért tanulóknak sem megfelelő az olvasáskészsége, nem képesek az olvasás eszközszerű használatára. Viszont a befejező szintet elérők már közel jutottak az optimális szinthez, az alapszókincs legalább 90 százalékát ismerik, illetve gyakorlott olvasóvá fejlődtek. A mérőeszközök későbbi alkalmazása során a tanulók adatainak ismeretében megtervezhetők a személyre szabott fejlesztés feladatai is. A 4. évfolyamos tanulók teljes körében végzett éves országos felmérés azt mutatja meg minden iskola számára, hogy hol tartottak a 4. évfolyam végén az adott iskolában a negyedik évfolyamon oktatott tanulóik az optimális használhatóság kritériumához képest. Megtudhatja minden iskola, hogy az értékelés pillanatában hol tartottak a vizsgált osztályai a közoktatási rendszer többi szereplőjéhez képest. A csoportbontást az elvárt teljesítménytől elmaradók száma határozza meg. A "nívócsoportban" való foglalkoztatás megszervezése ebben az esetben pl. a felzárkóztatásra szorulók és az adott tantárgyhoz kötött fejlesztésben élenjárók továbbfejlődése érdekében differenciálhat bizonyos időtartamon belül, pl. egy félévre tervezett módon. A nem szakrendszerű oktatásra fordítható óraszámok kiszámításának módja: A Kt. 52. § alapján az 5., 6. évfolyamon a tanulók kötelező heti óraszáma: 22,5 óra, a (7) bekezdés szerint ennek 25 % lehet a nem kötelező órák száma, ami 5,625 óra, feltéve, ha a fenntartó ennél nagyobb időkeretet nem állapít meg. Mindezek alapján számítható a nem szakrendszerű sávban a kötelező és nem kötelező órák 25%-50%-a. Tehát 22,5 óra + 5,625 óra = 28,125 óra (a heti órakeret összesen). Ennek 25 % a 7,03 óra, az 50 % pedig a 14,06 óra. A nem szakrendszerű oktatás megszervezésére tehát az 5., és a 6. évfolyamokon is hetente minimum 7 órát, maximum 14 órát kell felhasználni. A fenti számítást alapul véve, a kötelező órák terhére heti 5,625 óra, míg a nem kötelező órakeret terhére heti 1,4 óra használható fel minimálisan.
70
Időkeret: Az időkeret megállapítását és felhasználását minden évben befolyásolja elsősorban az alapkészségekben mutatkozó elmaradás (az adott tanulók vizsgált teljesítményének a szintje). A nem szakrendszerű oktatás megszervezése során az adott iskolai évfolyamon meghatározott órakeret felhasználása nem feltétlenül igényli azt, hogy minden egyes tanuló részt is vegyen a nem szakrendszerű oktatásban. A nem szakrendszerű oktatás évfolyam szintű tervezésének egyik fontos feladata, hogy kezelni tudja az eltérő tanulói fejlettségi szinteket, és megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét. Azonos idősávban tehetségnevelést végezhetünk a "szakrendszerű" keretben foglalkoztatott tanulókkal. (Tehát párhuzamos óravezetéssel is megoldható a tanulók foglalkoztatása). A nem szakrendszerű rész arányainak összetevői az 5-6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom 2,5 óra, matematika 2,5 óra, angol nyelv 1 óra, német nemzetiségi nyelv 2,5 óra, rajz 1 óra. Az átmeneti rendelkezések értelmében intézményünk a 2010/2011. tanévig az 5. 6. évfolyamokon a nem szakrendszerű oktatást az általános tantervű osztályokban heti 7 órában (29 %), a német nemzetiségi oktatás keretében heti 9,5 órában (35 %) szervezi meg.
Értékelése: A nem szakrendszerű képzés értékelésének formája szöveges értékelés, melyet háromfokú skálán jelzünk: részt vett, megfelelt, kiválóan megfelelt. A nem szakrendszerű oktatás kivezetésének rendje: A KT. 1993. LXXIX. törvény, 2010. LXXI. módosított törvény 52. §. (3) és (7) bek. értelmében, 2010-től lehetőség van a nem szakrendszerű oktatás kivezetésére. Ebből adódóan intézményünkben felmenő rendszerben az alábbiak szerint hajtjuk végre: 2010/2011. tanévben nincs változás, átmeneti rendszer szerint az összes óra közel 30%-ában alkalmazzuk 2011/2012. tanévben 5. évfolyamon megszűnik, a 6. évfolyamon az időkeret közel 30%-ában alkalmazzuk 2012/2013. tanévben a 6. évfolyamon is megszűnik.”
71
14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Testnevelés 1-8. évfolyam: Súlypontemelkedés mérő Fali nyújtó rúddal Teremfoci kapu /hordozható/ Ping-pong asztal gördíthető Filc szőnyeg Röplabdaháló /verseny / Antenna röplabdahálóhoz Labdatartó háló Medicinlabda 3 kg Medicinlabda 5 kg Színes műanyag labda l4 cm Színes műanyag labda 19 cm Színes műanyag labda 22 cm Színes műanyag labda 26-29 cm Futball labda bőr 5-ös Teremfoci labda 5-ös Kosárlabda Holten 7-es Röplabda Holten bőr Tornakarika 90 cm Magasugró mérce /fém / Magas ugró léc üvegszálas Rajttámla fémből Gumikötés tömörgumi Magnézium karbonát Mérőszalag 20 m Stopperóra profi Kondicionáló gép Egykezes súlyzó 5 kg-os Súlyzó tárcsa 3 kg-os Súlyzó tárcsa 10 kg-os Kézilabda Kislabda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Mászórúd Kiegészítő tornakészlet Egyéni fejlesztést szolgáló tornafelszerelések Mentőláda Kosárlabda palánk
Kézilabda kapu Gyűrű Futópálya Távolugró gödör
Rajz 1-8. évfolyam: Rajzbak Rajztábla A/3 Rajztábla A/4 Modelltartó asztal Háttérhez textíliák Mobil lámpák Vázák, edények, mértani idomok Különböző technikák eszközei Agyag, agyagtároló Vízcsap Demonstrációs szekrény Episzkóp Írásvetítő Diavetítő Diasorozatok Tv-videó Elsötétítő függöny
Számítástechnika 4-8.évfolyam: Számítógépek és tartozékai Számítógépes asztalok Flipchart tábla Lemezek, CD-k, programok Számítástechnikai sorozat I. Számítástechnikai sorozat II. Lézer nyomtató Lemeztároló doboz
Technika 1-8. évfolyam: Szerelő készlet 1.oszt. Szerelő készlet 2.oszt. Szerelő készlet 3-4,oszt. Szerelő készlet 7,oszt. 72
Elektronika I. tanuló készlet 6,oszt. Elektronika I.SE Elektronika II.8. oszt. Elektronika II.SE Forrasztópáka + trafó Tartalék pákacsúcs Konstrukciós fém építőkészlet Ráspoly Tűreszelő Illesztő fűrész Fonalfűrész Reszelő Menetmetsző és fúrókészlet Tanulói munkaasztalok Támla nélküli szék
Tollaslabda Ugrókötél Kugli Pingpong ütő Társasjátékok TV-videó Videó kazetták Diavetítő Diasorozatok Lexikonok, értelmező szótár Mesekönyvek Logikai játékok Sakk Sakkóra
Kémia: Hangtechnika: Gemini gomblyuk mikrofon Dinamikus mikrofon Mikrofon kábel Rádiómagnó Erősítő
Háztartástan: Varrógép Vasaló Vasaló állvány Cikk-cakk olló Bőrlyukasztó Hűtőszekrény Mikrohullámú sütő Mosogató Elektromos tűzhely sütővel Robotgép Kenyérpirító Olajsütő Szelet sütő Edények, evőeszközök Terítési eszközök Konyharuhák, kötények Napközi 1-4 évfolyam: Gumilabda Focilabda
Fémek reakciói vízzel Fémek reakciói savval Sav-bázis reakció Közömbösítés PH mérő digitális kijelző Borszeszégő 100 ml Forráspont meghatározók Olvadáspont meghatározó készlet Főzőpohár 50 ml Főzőpohár 100 ml Szűrőpohár 100 ml Szűrőpohár 250 ml Óraüveg 50mm Óraüveg 90mm Üvegtölcsér 50 mm Üvegtölcsér 90 mm Portölcsér 60 mm Analitikai tölcsér Üvegkád 300x200x190 Kémcső perem nélkül Iskolai csőkészlet Állólombik szűknyakú 100ml Állólombik szűknyakú 250 ml Állólombik szűknyakú 500 ml Gömblombik 100 ml Gömblombik 250 ml Frakcionáló lombik 250 ml Mérőhenger dugóval 25 ml Hasas pipetta l jelű Kémcsőállvány műanyag Tégelyfogó 2x hajlítással Csipesz hegyes végű egyenes 115 73
Csipesz hegyes végű egyenes 160 Vegyes kanál dupla 190 mm Dugófúró sorozat PH papír Kék lakmusz Kémcső kefe 16 mm Vízbontó készülék Írásvetítő Méregszekrény Mentőláda Vegyszerek Poroltó Eszközszállító kocsi Fali mosogató Elszívó berendezés
Biológia: Anatómiai faliképek Emberi csontváz elölről Emberi csontváz hátulról Emberi izomzat elölről Emberi izomzat hátulról Idegrendszer elölről Idegrendszer hátulról Torzó A fül A vese A bőr A központi idegrendszer A feltételes reflex Az emésztő rendszer A belső elválasztású mirigyek Sejtosztódás I. mitózis A csont felépítése Sejtosztódás II- meiózis A szív I. anatómia A szív II. fiziológia A menstruációs ciklus A vízpartok és vizek élővilága A folyók élővilága A trópusi őserdők élővilága A rétek, legelők életközössége Vadon élő állatok I. /erdő / Vadon élő állatok II /kisemlősök / Bogarak, rovarok A pók jellemzői Rákok Kagylók
A kakas és a tyúk A szarvasmarha Emberi szaporodást oktató tábla 50x70 cm 25x35 cm Az agyvelő A megtermékenyítés A méhen belüli fejlődés Szaglás A légzés A hallás A látás Az evolúció Rendszertan falikép sorozat Emberi csontváz állványon Porvédő zsák emberi csontvázhoz Bőrmodell nagyított Fül modell 4 rész nagyított Szem modell 6 rész nagyított Orr modell Vese modell Tüdő modell –szívvel, gégével 5 rész DNS dupla helix Mitózis készlet 8. modell Béka csontváz üvegkazettában Egér csontváz üvegkazettában Fogtípus gyűjtemény /állati/ Galamb csontváz Madár szárnya és tolla Ponty csontváz üvegkazettában Rák tagolt váza /dobozos/ Rovartest tagoltsága /dobozos/ Kitömött egér Cserebogár fejlődése Kitömött házinyúl Kitömött házi kacsa Kitömött veréb Egyszikű virág modell Kétszikű virág modell Tanári mikroszkóp Tanulói mikroszkóp Boncoló készlet TV-videó Videó kazetták Írásvetítő
Matematika: Táblai vonalzó fa 100 cm 74
Táblai vonalzó háromszögű Táblai vonalzó derékszögű Táblai körző Szétszedhető dm Méterrúd fából Műanyag átlátszó kocka Műanyag átlátszó téglatest Műanyag átlátszó gúla Műanyag átlátszó henger Kúpok Tanulói karos mérleg Űrmérték centiliteres Űrmérték deciliteres Űrmérték literes Írásvetítő
Magyar irodalom és nyelvtan: Magyar írók arcképei Világirodalom arcképsorozat Szófajok rendszere Hogyan írjam? Hangtani ismeretek összefoglalója A szó - falitábla Az igék - falitábla Az igenév - falitábla A mondat - falitábla Az állítmány fajtái - falitábla A jelzők rendszere - falitábla Az ok és a célhatározó - falitábla Teljes hasonulás – falitábla Értelmező szótárak Helyesírási szótárak TV-videó Videó kazetták Kötelező olvasmányok Írásvetítő
Lejtőmodell Forráspont meghatározás hőmérővel Gázok tágulása hő hatására Mágnesrúd fatokban Lukacsos oldalú üveghenger Eszköz a lineáris hőtágulás kimutatására Elektromotor, generátor Eszköz a Lenz törvény vizsgálatára Elektromos csengő Gravesande készülék Voltax Írásvetítő Elszívó berendezés Fali mosogató Poroltó Mentőláda Eszközszállító kocsi Törpefeszültségű csatlakozások
Földrajz: Nagy földrajzi felfedezések, képsorozat Ásványfajták A vulkánok működése Naprendszerünk A föld forgása Földrajzi fokhálózat Karszt jelenségek A föld vetődése A föld gyűrődése Vulkán modell Iskolai iránytű fatokban Tanulói iránytű Tanári duplex földgömb Szerkezeti földgömb TV-videó Videó kazetták Írásvetítő Térképek
Fizika: SI mértékrendszer Közlekedő edények Rugós erőmérő Fizikusok arcképsorozat Fizikusok történelmi időszalag Arkhimédészi hengerpár Eszköz a forgó mozgás vizsgálatához Ingasorozat a hullámmozgás bemutatására
Angol - német idegen nyelv: Magyar – angol nagyszótár, Angol - magyar nagyszótár Egynyelvű szótár angol Kézi szótár magyar angol Angol magyar kisegítő szakmai anyag Magyar- német nagyszótár 75
Német – magyar nagyszótár Egynyelvű szótár német Kézi szótár magyar –német Kézi szótár német magyar Nyelvi labor Hanganyagok TV-videó Videó kazetták Országismereti anyagok
Német nemzetiségi oktatás: Német személyes névmás Német visszaható névmás Névelő és melléknév fokozás Gyenge igeragozás Erős igeragozás Időbeli és módbeli segédige ragozás A főnév és ige Az elöljáró szó A főnevek ragozása A birtokos névmás A jelzői melléknév fokozása Német ABC Rechtschreibe Form német 70x100 Rechtschreibe Form német 120x 160 Néprajzi lexikon Hanganyagok Magnó Országismereti anyagok
Történelem: Történelmi térképek Időszalagok Történelmi korok összevetése a művészeti, tudományos eseményekkel Lexikonok Demonstrációs táblák Diavetítő Diasorozatok
Alsó tagozat 1-2. évfolyam: Kis írott betűs ABC Nagy írott betűs ABC Tanári demonstrációs óra
Betűsín fából Színes rudak készlete Méterrúd fából Kéttányéros mérleg 5 kg-os Tömeg 10 g, 50 g,100g, 200g, 500g, 1 kg. Szorzótábla 50x70 cm Mértékegységek Kirakható betűsorozat Táblai mágnes korong A virágos növény részei A fák Az emberi test Házi állatok 50 x 70 Gyümölcsök 50 x 70 Cintányér Dobverő fa fejjel Triangulum Demonstrációs óra Néprajzi lexikon Értelmező kéziszótár Ablak-zsiráf lexikon Írásvetítő
Alsó tagozat 3-4. évfolyam. A szavak alakja, jelentése A szó Az igék A mondat Teljes hasonulás Hangtani ismétlés, összefoglalás Mágneses törtek táblázat Tanári demonstrációs óra Két tányéros mérleg 5 kg-os Tömeg 10 g, 50 g, 100g, 200g,500g,1 kg Mértékegységek A víz körforgása Naprendszerünk A föld forgása és keringése Területszámítások Szorzótábla Római számok A virágos növény részei A virág és a termés A házi méh A májusi cserebogár A kakas és a tyúk A szarvasmarha A kutya 76
Rovarok Iskolai iránytű fatokban Magyarország domborzata és vizei Magyarország közlekedése, megyéi Cintányér Domborzati földgömb Helyesírási szótár Néprajzi lexikon Értelmező kéziszótár Ablak-zsiráf lexikon Írásvetítő
Fax Telefon Fénymásoló Számítógép Nyomtató Napló és folyóirat tartó Könyvszekrény Ruhásszekrény és fogasok Mosdó Írógép Írógépasztal Öltözőszekrény Pihenő asztal
Ének-zene 5-8. évfolyam: Pianínó Szintetizátor Zeneszerzők arcképei Kották Hanganyagok Magnó Kottaállvány
Tantermek: Tanulói asztalok, székek Nevelői asztal, szék Eszköztároló szekrény Tábla Fogas Szeméttároló Függöny Sötétítő függöny
Irodák, nevelőtestületi szoba, dolgozói öltözők: Íróasztalok Székek Tárgyalóasztal Iratszekrények Lemezszekrény
Ebédlő, konyha: Konyhai bútorok Melegítő zsámolyok Mosogatók Előkészítő helyiség Edények, tálcák Ebédlő asztalok, székek Kancsók, terítők Uzsonnatároló dobozok Kenyérkosár
Könyvtár: Tanulói asztal, szék Tároló polcok Egyedi világítás Katalógus szekrény Számítógép Könyvtárosi asztal, szék Könyvállvány Szabadpolcok Létra TV-videó Magnó CD-k, programok Írásvetítő
77
HELYI TANTERV
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
78
1. Bevezető Iskolánk az Apáczai Kiadó által kidolgozott kerettantervet adaptálja. Az akkreditált kerettantervi ajánlást iskolánk helyi sajátosságaihoz, tantárgyi elvárásainkhoz igazítottuk, a NAT követelményeinek figyelembevételével. Az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az ország bármely településén, a nevelőoktató munkához szükséges feltételekkel rendelkező iskolák számára készült. Figyelembe veszi az intézmények tehetséggondozó és felzárkóztató kötelezettségét, az integrációs nevelés lehetőségét is. A sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez a kerettanterv ajánlásai mellett figyelembe kell venni a NAT irányelveit, a fogyatékosság típusának megfelelően a tanuló lehetőségeihez, korlátaihoz és igényeihez igazodva kell a fejlesztést megtervezni. A nemzeti és etnikai kisebbség számára eligazítást adnak a speciális követelményekre az irányelvek, melyek a helyi tantervekben megjeleníthető szabad sávban kell elhelyezni a kötött nyelvi és népismereti óraszámokat.
1. 1. A KERETTANTERV JELLEMZŐI - A műveltségi területek fejlesztési feladatait fejlesztési szakaszokra (1–4., 5–6.,7–8.) ezen belül pedig, évfolyamokra bontja. Áttekinthető szerkezetben, tanulói tevékenységekre építi a tantárgyak tartalmait. Törekszik a korszerű tanulásszervezési megoldások ajánlására. - A közös nemzeti értékek, a nemzeti hagyományok ápolása mellett más népek történetének, kultúrájának, szokásainak ismertetésével és megbecsülésével, a nemzeti identitás fejlesztését, a különböző kultúrák iránti nyitottságot szolgálja. - Módszertani ajánlásokat tesz minden tantárgy esetében a tananyag feldolgozásához, a fejlesztési feladatok sikeres megoldásához. - Kerettantervünk figyelembe vette, hogy érvényesíteni kellett azokat a változásokat, amelyek jogi szempontból az 1993. évi LXXIX. törvény 2003–2006. évek közötti időszak módosításaihoz kapcsolódnak. Figyelembe vettük, hogy a NAT értékrendszere bővült, elsődlegesen az Európai Unió kulcskompetencia keretrendszerének beépítésével. - Tantárgyanként megtalálható a jellemző kulcskompetenciákra való hivatkozás, a tantárgyi bevezetőkben szerzőink az általános nevelési elveket és fejlesztési feladatokat hangsúlyozták. - Az újrafogalmazott kiemelt fejlesztési feladatokat szerzőink beépítették a műveltségi területekből kialakított tantárgyak tanterveibe. - A közoktatás alapozó szakaszának pedagógiai szerepéről kialakított filozófiát, érvényesíti kerettantervünk az 5–6. évfolyam átalakításával, a tanulási stratégiák hangsúlyosabb megjelenítésével, de a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, valamint a rajz tantárgyak tanterveiben ajánlást adunk a fejlesztés területeire és időkereteire is. - Minden tantárgy tantervében szerepet kapnak a tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei és területei. - Az egyéni boldogulásban kiemelten fontos az egész életen áttartó tanulásra történő felkészülés, illetve felkészítés, melyet minden fejlesztési szakaszban érvényesítettünk. Kerettantervünk az iskolákban folyó pedagógiai munka tervezését oly módon kívánja segíteni, hogy a középpontba állítja a tanulók kompetencia alapú tudásának, képességeinek, személyiségének fejlesztését. Ajánlásokat fogalmaz meg a nevelési programban előírt iskolai 79
programok (fogyasztóvédelem, egészségnevelés, környezeti nevelés programja) elkészítéséhez. A műveltségi területek tartalmait a közoktatási törvény szóhasználatának átvételével az alapfokú oktatás, és a középfokú oktatás képzési szakaszai szerint értelmezi: Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Ezen belül négy részre tagolódik: → az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető szakasz, → a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz, → az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz, → a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. Nagyon lényeges a visszautalás, melyből egyértelműen megállapítható, hogy az általános műveltséget megalapozó szakasz az általános iskola első évfolyamától a középfokú oktatás utolsó évfolyamának végéig tart. Az egymásra épülő fejlesztési feladatok, tananyagok és követelmények a tartalmi szabályozás rendszerét határozzák meg. Mindezek alapján az alapfokú nevelés-oktatás végén és a középfokú oktatás kezdetén nem fejeződik be, és nem kezdődik újra a tananyag. A Kerettanterv készítői a képzési szakaszokat egységben szemlélték, csak azután bontották fel évfolyamokra a kerettantervi tartalom szerint. A Kerettanterv képzési szakaszonként tartalmaz ajánlást: – a fejlesztés kiemelt területeire, a tantárgyak rendszerére és az óraszámokra; – tantárgyanként a nevelés és oktatás céljára; – a kiemelt kompetencia-fejlesztési feladatokra; – az egyes tantárgyak témaköreire és azok óraszámaira; – a témakörök tartalmára; – a tantárgyak évfolyamonkénti fejlesztési feladataira, a továbbhaladás feltételeire, elvárható követelményeire; – szempontokra a tanulói teljesítmények értékeléséhez;
Szakmai háttér A Kormány a 2007. július 18-ai ülésén elfogadta a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) rendelet módosítását. A 202/2007. (VII. 17.) Kormányrendelet a Magyar Közlöny 102. számában (2007. július 31-én) jelent meg. A kerettanterv szerzői számára a korábbi kerettanterv átvizsgálására ennek a rendeletnek az előírásai, a mellékletként kiadott NAT szövege volt irányadó. Továbbá felhasznált dokumentum volt: Az 1/2005. (I. 21.) OM rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló rendelet, a következőkkel egészül ki: A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszán a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvétésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelés a tanulói képességekhez 80
igazodva kell, hogy növekedjen. Ez az elvárás szükségessé teszi, hogy a bevezető és a kezdő szakasz képzési feladatait a tanulók életkorához, fejlettségéhez igazítva tervezzük meg. A kiegészítő kisebbségi oktatásra vonatkozó előírás: A kiegészítő kisebbségi oktatás a nyelvoktató kisebbségi oktatás követelményei szerint biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kerettantervhez készülő tankönyvek, segédletek figyelembe veszik a kerettantervben foglaltakat. Így a tankönyvek szerzőit, szakmai segítőit egyaránt bevontuk a tantervi felülvizsgálatba, az új kerettanterv készítésébe. Az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként kiadott információhordozók, feladathordozók tankönyvvé nyilváníthatók. Az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként kiadott információhordozók, feladathordozók – külön jogszabály szerinti – jóváhagyási eljárása során azt kell vizsgálni, hogy megfelel-e a kiadott oktatási program (pedagógiai) rendszer részét alkotó kerettantervben foglaltaknak, biztosítja-e az oktatási program (pedagógiai) rendszer végrehajtását.
1. 2. KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZBAN Énkép, önismeret A bevezető, kezdő iskolaszakaszban az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység változását lassú átmenettel szükséges segíteni, és minél inkább törésmentessé kell tenni. Fejlődés-lélektani szempontból a 6-8 éves kor az énkép és az önértékelés alakulásának érzékeny fázisa. Az iskolába lépő gyermek nem tudja teljesítményét és személyiségét elkülöníteni. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. Hon- és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési területen. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget – pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést – célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására. Példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok 81
iránti figyelem felkeltése, a nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, valamint az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyit, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez. Környezettudatosságra nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához. A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Szükség van ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos megerősítésének, gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett – a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő – kreatív feladatok és projekt jellegű tevékenységek. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. Az aktív állampolgári léthez szükséges ismeretek tapasztalati hátterét a kezdő évek élményei alapozzák meg. A közösségben végzett feladatok ellátása, a közösségért vállalt szerepeknek megfelelő viselkedés megtanulása együtt formálható az együttműködés képességeivel. Az iskola demokratikus életvitele, a tanulók aktív részvételére építő tanítástanulás hozzájárul az állampolgári neveléshez. A különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai felismerése, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása, a számítógép elemi szintű kezelésének megismerése a kommunikációs kultúra nélkülözhetetlen összetevője. A tanulás tanítása Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi – felnőttkori – munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség-összetevők (tervezés, döntés, 82
visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, önértékelés stb.) is. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzátartozik. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabad levegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie – a testi-lelki egészség védelmében – a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. A tanulók – bármilyen szinten vannak is – a tevékenységeket a nekik megfelelő követelményszinten szükséges megfogalmazni. Egyre inkább felértékelődik az egyéni fejlesztési programok kidolgozása minden egyéni foglalkozást igénylő tanuló számára. A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma. A tanulók között fennálló különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni az intézmény pedagógiai programjában, a helyi tantervben, valamint a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben. Ebben foglalnak állást az intézmények a tanulók értékeléséről is. A tervkészítésnél figyelembe kell venni a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveiben foglaltakat.
1. 3. SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2010. szeptember elsejétől újra szabályozza az évismétlés és a szöveges értékelés alkalmazásának feltételeit: a 2010/2011 tanévtől ismét lehetőség lesz második év végén, illetve a további évfolyamokon is arra, hogy a nevelőtestület szülői beleegyezés nélkül utasítsa évfolyamismétlésre a diákot. A változtatás értelmében tehát az évfolyamismétlésnél 83
kikerül a szülői vétó a jogszabályból (Közokt. tv. 71. § (1) bekezdés). Vagyis visszatérés történik a 2003. évi törvénymódosítás előtti állapothoz, amikor is a tanuló – a második évfolyamtól kezdődően – magasabb évfolyamra akkor léphetett, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. A tanuló az első évfolyamon azonban továbbra is csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A módosított törvény rögzíti, hogy első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Az Iskola Nevelőtestülete úgy határozott, hogy él a törvény adta lehetőséggel és a 2011/2012. tanévben a 2. évfolyamtól alkalmazza az érdemjeggyel való értékelést, hagyományos osztályzattal való minősítést.
Az első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félékor a minősítést továbbra is szövegesen használjuk. Az értékelés szerepe: Hagyományosan a pedagógiában (elméletben és gyakorlatban) az értékelés a tanítási tevékenységhez kapcsolódott. Döntően a tanulóra irányuló tanári tevékenységként jelent meg, és követelményei alapvetően a tanulókat érintették. A pedagógiai értékelés sokféle funkciót tölt be az általános visszacsatoláson túl: feltárja a helyzetet (diagnosztikus értékelés), segít a folyamatok korrigálásában (formatív értékelés), minősít, szelektál (szummatív értékelés), tájékoztatja az oktatásban érdekelteket, befolyásolja a személyiség fejlődését, stb. A sokféle funkciót hatékonyan csak egy jól átgondolt értékelési rendszer keretében, megfelelő külső és belső értékeléssel lehet megvalósítani. A pedagógiai funkciók közül jól ismertek a tanuló számára adott visszajelzés, a motiválás, a nevelő-személyiségformáló szerep, a tanár, a szülő számára szóló visszajelzés. A tanuló életkorához igazodva, az adott iskolafokozatban való előrehaladás szempontjából az értékelés fentebb jelzett funkcióinak eltérő hangsúllyal kell érvényre jutniuk. Magától értetődőnek tekintjük a pedagógiai funkciók erőteljesebb jelenlétét, szerepét az iskola kezdő időszakában. Ez is indokolja, hogy az eltérő értékelési funkciók és hangsúlyok, eltérő értékelési formákban is kifejezésre jussanak.
Alapelvek az értékelésben: - A képességeknek, készségeknek motívumoknak, melyek fejlesztése – mai tudásunk szerint – lehetséges intézményes keretek között is némelyike már első osztálytól, mások pedig csak később, az életkornak megfelelően tekinthetők kiemelt szerepűnek a személyiségfejlődés folyamatában. Ennek megfelelően – természetesen – értékelni, és főleg minősíteni sem kell minden szempontból mindenkit minden életkorban. - Olyan terület is lehet, mely tekintetében a megfogalmazott értékelés sohasem szummatív (lezáró, minősítő) jellegű, inkább a jellemzés szerepét tölti be. Diagnosztizálni mégis azért célszerű, mert az adott személyiség összetevő befolyásolja a gyermek teljesítményeit, fejlődő készségeit. - Minden életkorban azt szabad csak szummatív módon értékelni (a gyermek és szülő számára!), amit tudatosan fejlesztettünk, amiben az osztály többsége határozott fejlődést mutat önmagához képest, ami a továbbhaladás érdekében aktuálisan fontos az adott időszakban. 84
- Különösen óvatosan kell eljárni egy-egy területtel kapcsolatosan, mérlegelve hogy az alsó tagozaton meg kell-e kezdeni az értékelést. Ilyen például a kognitív kompetencia területén a gondolkodási képességek fejlettsége, melyek kialakulása fokozatosan megkezdődik ugyan a 10 éves kor előtt, de igazi tudatos fejlesztése a felső tagozat és a középiskola feladata inkább. Számos részképesség, rutin, készség stb. előzetes létrejötte a feltétele. Ezért például a problémamegoldó gondolkodás, a kreatív gondolkodás és az alkotóképesség „hosszú távú” követelmények, mint fejlesztendő területek szerepeljenek a szempontrendszerben. Ezen képességek kezdetlegessége ugyanis nem hiányossága, hanem természetes jellemzője az alsó tagozatos korosztálynak. Lehetőség van azonban arra, hogy kiemelkedő fejlettség esetén egyes tanulóknál ezt is minősítsük, azaz méltóképpen elismerjük. - A másik olyan terület, melyhez nem lehetnek előre megfogalmazott példamondatok, a Tanulási képességek, készségek, rutinok területe. Ez a képességcsoport ugyanis nagyon fontos területet érint – melyen gyakorlatilag nem volna szabad, hogy a 4. osztály végére bárkinél komoly hiányosságok legyenek. Az ugyanis lehetetlenné tenné a tanuló számára a továbbhaladást. Ha mégis van hiányosság, az kiemelten fontos szerepet kap a 4. osztályos félévi értékelésben, hogy a tanulót tovább tanító felsős tanár is figyelembe tudja venni. Több ilyen képesség gyengesége esetén megfontolandó az évismétlés lehetősége a szülő és a gyerek megfelelő beavatásával! - A hangsúly tehát a fejlesztésen van. Értékelésünk csak akkor lehet eredményes, ha maga is hozzájárul a fejlesztéshez, vagyis beleilleszkedik a fejlesztés folyamatába. A szempontok évközi tervezésünket is orientálják. A pedagógus azzal tudja saját értékelő munkáját megkönnyíteni, ha az adott évben értékelni kívánt területek fejlesztését tanmenetében előre betervezi, menet közben pedig feljegyzéseket készít azokkal kapcsolatos megfigyeléseiről, tapasztalatairól, méréseiről az egyes gyerekekre nézve is. - Érdemes a tervezett értékelési szempontokról a szülőket és a gyerekeket is előre tájékoztatni. Tulajdonképpen nem másról van szó, minthogy a tantárgyhoz szorosan nem kötődő képességeket és motívumokat is a követelményrendszer részévé kell tenni, és azokba a szülőket, gyerekeket is érdemes beavatni. Ha mindez kiegészül azzal, hogy már év közben kap a szülő és a gyermek is jelzéseket a fejlődés részterületeiről, akkor várhatóan a nagyobb együttműködés is jó irányba hat. - A képesség- és motívumrendszerek (kompetenciák) számos részterülete nem mérhető objektíven, csak megfigyelés útján, azaz minden ítéletünk nagyfokú tapintatot és óvatosságot igényel. Sohasem szabad azt a látszatot keltenünk, hogy tévedhetetlenek vagyunk. - Sohasem a személyiséget (a gyereket) kell megítélnünk, csak valamely teljesítményét, képességszintjét, pillanatnyi hozzáállását, motiváltságát stb. Nem szabad semmilyen szempontból lezártnak, végérvényesnek tekinteni fejlődési tempóját, lehetőségeit, hiszen az változhat. - Különleges szerepet kell, hogy betöltsön az 1. osztály első félévi és év végi, illetve a 2. osztály félévi értékelése. A legelső értékelés elsősorban a szülőket fogja orientálni, és több évre előre megalapozhatja hozzáállásukat, az iskola elvárásait illetően. Eljárások az értékelő füzetek használata - A pedagógus előtt – segédeszközként – jó, ha van egy szempontrendszer nyomtatott formában, valamint az a táblázat, mely mutatja, hogy a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák köréből melyik szempont és részterület melyik időszakban lesz először értékelve, illetve mely területeken fontos adott időszakban a kiemelt fejlesztés. Ez irányadó lehet ahhoz, hogy mikor melyik képesség fejlesztését célszerű előtérbe helyezni. 85
- Az értékelő füzetekben a példamondatok tetszés szerint finomíthatók, átalakíthatók; azok csak támpontul szolgálnak. Minden egyes példaszöveg bővíthető személyes megjegyzéssel, iránymutatással, biztatással, akár konkrét példák említésével, személyre szólóan. - Természetesen az adott félévre javasolt szempontokon kívül a tanító bármikor visszatérhet bármelyik szempontra, ha jónak látja, vagy előretekintve olyan szempontot is megemlíthet, amelyiknek értékelése az adott félévben még nem lenne elvárható. A füzetekben az értékelőlap végén fontos személyre szólóan megfogalmazni, beírni a legfontosabb megjegyzéseket. Az egyéni összegzés lehetőleg a gyereknek szóljon. - Címezhetjük a gyereknek a teljes szöveget is, ám a féléves és év végi összegező értékeléskor nem mondhatunk le a szakszerűség elvéről. Gondoskodjunk arról, hogy a gyerekek megtanulják értelmezni értékelő mondatainkat. Maguknak, a gyerekeknek is mintát adunk a nyelvileg igényesen megformált szövegre, mely ráadásul – tartalmát tekintve –önismeretük fejlődését is szolgálja. Nagy segítség a szöveges értékelés, a szülők számára hosszú távon ahhoz, hogy ők is tudatosabban kezelhessék gyermekükkel kapcsolatos esetleges nevelési problémáikat, dilemmáikat. - A hagyományos iskolai tantárgyakhoz kötődő szempontokat az évfolyamonként készült értékelő füzetekben találjuk. Itt a részterületek lényegében a tantárgy tevékenységközpontú részterületei, melyek általában abban különböznek egymástól, hogy más-más képességcsoport létrejöttét igénylik.
1. 4. AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZA 5–8. ÉVFOLYAM Kiemelt fejlesztési feladatok az alapozó és a fejlesztő szakaszban Az előző két szakasz szerves folytatásaként fogalmaztuk meg kerettantervünkben a fejlesztés feladatsorát. Az 5–6. évfolyamon jellemzően az integratív-képi gondolkodásra alapozunk, míg a 7–8. évfolyamon, az elvont fogalmi és elemző gondolkodás lehetőségei hasznosulnak. Az énkép és önismeret fejlesztésében fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A tanulók ebben az életkorban, személyes életükben, sorsuk alakulásában már sokféle tapasztalattal rendelkeznek. A pedagógus felelőssége és lehetősége a reális önismeret továbbfejlesztése, értékeinek folyamatos tudatosítása, a környezettel való harmonikus viszony formálása. Az önmegismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására formálódik. Arról kell gondoskodni, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésükben. Hon– és népismeretben kitüntetett szerepe volt a sajátélményű tanulásnak az alsóbb évfolyamokon. A felsős évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a történelmi változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, az elemi szintű jogismeret, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő 86
magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek kialakítása. Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra kiemelt fejlesztési feladaton belül az Európai Unió tagországaként, tanulóinkat a különböző kultúrák, különböző nemzetiségek elfogadására, a másság tiszteletére neveljük. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttműködésről szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Képes ebben a korban a tanuló önálló vélemény megfogalmazására társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Segíteni kell az érvek gyűjtésében a saját vélemény alátámasztására. Fejlesztő feladat lehet az érvek gyűjtése meghatározott álláspontokhoz, melyek az EU híreihez kapcsolódnak. Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. A társadalmi együttélés közös szabályait, követelményeit tudatosítja tanulóinkban. Ismeretek, képességek és megfelelő beállítódás szükséges ehhez. Az 5– 8. évfolyamon az aktív állampolgársághoz szükséges részképességek fejlesztésére kell gondolni. Ilyenek: A konfliktuskezelés képessége, az együttműködés képessége, az iskolai élet demokratikus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, közéleti szerep gyakorlása. Gazdasági nevelés: a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás-elemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Egyszerű eszközök, szerszámok használatában fontos a figyelem és az elővigyázatosság megtanulása. A rend és az időbeosztás hatását a hatékony munkavégzésben tapasztalhatják a tanulók. Az érdeklődés és munkamód befolyással lehet az időbeosztásra. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődését segítse elő a nevelésben, a tanulók szemléletformálásával. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A kiemelt fejlesztési feladat arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A hétköznapokban egyre inkább érik a gyerekeket, a fiatalokat olyan hatások, amelyek sokszor semmibe veszik a természettudományos összefüggéseket, törvényeket. A rajzfilmek butaságaitól kezdve a számítógépes játékok irreális mozzanatain keresztül a reklámok blődségekkel teli információi veszélyesek, és ezzel kapcsolatban egy kritikus gondolkodásmód kialakítása nagyon is indokolt. A tantárgyak lehetőségei szerint, minden évfolyamon lehetőség van a környezetkímélő magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére. A tanulás tanítása A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, 87
általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. A kiemelt fejlesztési feladat 5–8. évfolyamon a tanulás elengedhetetlen előfeltételeinek – alapozó munkában a biztonságos készség-, képesség- szinteknek az elérését hangsúlyozza. Az elmaradó tanulók esetében az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése hatékony lehet. Ugyanígy a tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás, sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint a különféle érzékszervek tudatos működtetésével járul hozzá a fejlődéshez. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése; a tudatos, célirányos figyelem elengedhetetlen feltétele az ismeretek hatékony elsajátításának. Testi és lelki egészség Az 5–8. évfolyamon az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja. Az egészségkultúra területén az egészséges életmód, a korszerű táplálkozás, a napi testmozgás szerepéről és jelentőségéről sok ismerettel és tapasztalattal rendelkeznek a tanulók. Felkészítésükben az önálló életvitelre, a helyes döntéshozásra, a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. A veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű kezelésére, a balesetvédelemben. A veszélyes anyagokkal való bánásmódban a helyes kezelésre a megelőzés érdekében. A káros függőségek kialakulásának megelőzésében, a függőséghez vezető szokások kialakulásának megakadályozásával szükséges segítséget nyújtani. Mindezekben az iskolai környezet, de a pedagógus életvitele is hatást gyakorol. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A megszerzett ismeretek alapján segíteni kell, hogy a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, s a hozzájuk vezető utak megmutatása mellett, be kell mutatni az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret hozzájárul, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelő területen ismerkedjenek adott pályákkal. A pályaorientáció tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolásával, tudatos szervezésével valósulhat meg eredményesen.
1. 5. AZ ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI AZ 5-8. ÉVFOLYAMOKON Az értékelés, mint a pedagógiai folyamat része jelentős szerepet tölt be a napi gyakorlat légkörének, hatékonyságának alakításában. Az 1. évfolyamon követett szöveges értékelési gyakorlat után a 2. évfolyamon, az új elvárásoknak való megfelelés nehéz helyzet elé állítja a tanulókat. A tantárgyak kritérium szerinti értékelése, a kerettantervekben javasolt tantárgyi diagnosztikus mérések megtervezése, a helyi tanterv számára is követendő példa. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle 88
íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Ebből a problémából kiindulva célszerű lenne az iskolákban az 5., 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket, de ezek az adatok a 4. évfolyamos országos mérés iskolai jelentéseiből könnyedén kinyerhetők minden iskolában. Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket tartjuk számon. Célszerű minden iskolában diagnosztikus méréssel tájékozódni az alapozó funkciókat illetően. Kerettantervünkben a Magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervében konkrét javaslatok vannak ehhez. A diagnosztikus felmérés célja az, hogy a pedagógiai döntések, beavatkozás, fejlesztés előtt a pedagógusok részletes információt szerezzenek arról, hogy a tanulóik milyen feltételekkel kezdik a nevelés–oktatás adott szakaszát, melyek azok a területek, ahol lemaradtak, mely területeken kiemelkedők. A felmérésen elért eredmények alapján a tanulók induló tudásának feltárása biztosított lehet, beazonosítható, hogy mire építhet az iskola, feltárható, hogy mennyire rendelkeznek a tanulók azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyekre a tantárgy 5. illetve 6. tanév eleji tanításának megkezdésekor, vagy egy adott tantervi tematikus egység (modul) megkezdése előtt támaszkodhatunk. A diagnosztikus mérés eredményét nem javasolt osztályozni, de az elért eredmény alapján a tanuló szövegesen értékelhető. Így a szülő részére a pontosabb tájékoztatás céljából hasznos információ adható a tanuló további fejlesztése céljából.
89
2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglakozások, azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei 2. 1. Tantárgyi háló Tantárgyak a kerettanterv szerint Tantárgy 1.
Magyar nyelv és irodalom
2.
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
3.
Német nemzetiségi nyelv és irodalom
4.
Idegen nyelv
5.
Történelem és állampolgári
Tantervi modulok
Matematika
7.
Környezetismeret
8.
Természetismeret
9.
Fizika
10.
Kémia
11.
Földrajz
12.
Biológia és egészségtan
13.
Technika és életvitel
1-4., 7-8.
Német nyelv és irodalom
Angol nyelv
Történelem
Matematika
Természetismeret
Fizika
Kémia
Földrajz
Biológia
Technika
Média ismere t
Számtechni ka
Énekzene
Rajz
Testnev elés
1-8. o. 4-8. o. 5-8. o. 1-8. o. 1-4. o. 5-6. o. 7-8. 7-8. o.
7-8. o. 7-8. o. 1-8..
Mozgókép és médiaismeret
8.o. 5-8. o.
14.
Informatika
15.
Ének-zene
16.
Rajz
17.
Testnevelés és sport
1- 4.
18.
Testnevelés, sport (tánc)
5-8.
1-8. o. 1-8.
Ember és társadalomismeret, etika
19. 20.
Osztály -főnöki
5-6. o.
ismeretek (hon- és népismeret)
6.
Magyar nyelv és irodalom
7-8. 5-8. 6.o.o.
Osztályfőnöki Egészségtan
90
2. 2. Tantárgyi rendszer az 1-4. évfolyamon TANTÁRGYAK A KEZDŐ ÉS A BEVEZETŐ SZAKASZBAN Az 1–4. évfolyamon
2007-ben a NAT műveltségi területei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek INFORMATIKA Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (dráma) Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Környezetismeret Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene Rajz Testnevelés és sport (tánc) Informatika TECHNIKA Testnevelés és sport (tánc)
91
2. 3. Óratervek 1–4. évfolyamra
Az 1–4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámai Általános tantervű osztályok számára 2008. szeptember 1-jétől 1. évf. Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Kötelező óraszám a törvény alapján Választható órakeret Testnevelés Felzárkóztatás Matematika A tanulók max. leterhelhetősége
1. félév
2. félév
8
8
2. évf. Éves 1. félév óraszám 296
8
2. félév 8
3. évf. Éves 1. félév óraszám 296
8
2. félév 8
4. évf. Éves 1. félév óraszám
2. félév
Éves óraszám
296
8
7
277,5
3 4 2 1 1
111 148 74 37 37
5 1 1 1
5 1 1 1
185 37 37 37
5 1 1 1
5 1 1 1
185 37 37 37
5 1 1 1
5 1 1 1
185 37 37 37
3 4 2 1 1
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
3
3
111
3
3
111
3
3
111
2
3
92,5
20
20
740
20
20
740
20
20
740
22
22
814
74
74
74
74
0 2
1 1
18,5 55,5
0 2
1 1
18,5 55,5
0 2
1 1
18,5 55,5
1 0 1
0 1 1
18,5 18,5 37
22
22
814
22
22
814
22
22
814
24
24
888
92
Az 1–4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámai Német két tanítási nyelvű nemzetiségi oktatásban 2008. szeptember 1-jétől 1. évf. Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Kötelező óraszám a törvény alapján Választható órakeret Testnevelés Technika és életvitel Rajz Matematika Felzárkóztatás A tanulók max. leterhelhetősége
2. évf. Éves 1. félév óraszám
2. félév
3. évf. Éves 1. félév óraszám
Éves 1. félév óraszám
1. félév
2. félév
8
8
296
8
8
296
8
8
296
5
5
185
5
5
185
5
5
4 1 1 1
4 1 1 0
148 37 37 18,5
4 1 1 1
4 1 1 0
148 37 37 18,5
4 1 1 1
0
1
18,5
0
1
18,5
2
2
74
2
2
22
22
814
22
22
74 1
1
37
2. félév
4. évf. 2. félév
Éves óraszám
8
7
277,5
185
5
5
185
4 1 1 0
148 37 37 18,5
4 2 1 1
5 2 1 0
166,5 74 37 18,5
0
1
18,5
0
1
18,5
74
2
2
74
3
3
111
814
22
22
814
24
24
888
74 1
1
37
74 1
1
74
37 1
0
18,5
1 0 1
18,5 18,5 18,5
26
943,5
1
1
37
1
1
37
1
1
37
0 1 0
24
24
888
24
24
888
24
24
888
26
93
2. 4. Tantárgyi rendszer az 5-8. évfolyamon TANTÁRGYAK AZ ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZBAN Az 5–8. évfolyamon Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének az 5–8. évfolyamra meghatározott fejlesztési feladatait, belefoglalja a tantárgyak rendszerébe.
A NAT műveltségi területei
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika
Magyar nyelv és irodalom (dráma) Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc) Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc)
Ember és társadalom
Ember a természetben Földünk–környezetünk
Művészetek
Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
94
2. 5. Óratervek 5–8. évfolyamra Általános tantervű osztályok tantárgyi rendszere és az óraszámai 2008. szeptember 1-jétől Tantárgy
Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és álg ism. (hon, népism) Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Egészségtan Kötelező óraszám a törvény alapján Választható órakeret Testnevelés Matematika Magyar nyelv és irodalom Felzárkóztatás A tanulók max. leterhelhetősége
Nem szakrendszerű oktatásra fordítandó óraszám 1. félév
2 1 2
1
6
0,5 0,5 7
4 2 3 4 1 2
5. évf. 2. félév
Éves óraszám
4 2 3 4 0 2
148 74 111 148 18,5 74
1 1
1 2
37 55,5
1 3
1 2
1
Nem szakrendszerű oktatásra fordítandó 1. félév óraszám
2 1 2
4 2 3 4 1 2
6. évf.
7. évf.
2. félév
Éves óraszám
4 2 3 4 1 2
148 74 111 148 37 74
1 1
1 1
37 37
37 92,5
1 3
1 2
37 92,5
1
37
23
22
0 1 22
0 1 0 0 24
1 0 1 1 25
832,5 74 18,5 18,5 18,5 18,5 906,5
1 0 23 0 1 0 1 25
1 0 1 0 24
18,5 18,5 832,5 74 18,5 18,5 18,5 18,5 906,5
1
6
0,5 0,5 7
8. évf.
1. félév
2. félév
Éves óraszám
3 2 3 3 1
4 2 3 3 1
129,5 74 111 111 37
4 2 3 3 1
3 2 3 3 1
129,5 74 111 111 37
1 1 2 2 1 1
2 2 1 1 1 1
55,5 55,5 55,5 55,5 37 37
1 3 0 1
1 2 1 0
37 92,5 18,5 18,5
2 2 1 1 1 0 1 1 3 0 1
1 1 2 2 1 1 1 0 2 1 0
55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 37 18,5 92,5 18,5 18,5
25
25
925
26
24
925
0 1 1 0 27
1 1 0 1 28
18,5 37 18,5 18,5 1017,5
0 1 1 0 28
1 1 0 1 27
18,5 37 18,5 18,5 1017,5
1. félév
2. félév
Éves óraszám
95
Tantárgyak és óraszámok a német nemzetiségi oktatásban 2008. szeptember 1-jétől Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma)
Nem szakrendszerű oktatásra fordítandó 2
Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret)
5. évf. 1. félév
2. félév
Éves óraszám
4
4
148
2
2
74 185
Nem szakrendszerű oktatásra fordítandó 2
6. évf.
7. évf.
8. évf.
1. félév
2. félév
Éves óraszám
4
4
148
3
4
129,5
4
3
129,5
2
2
74
2
2
74
2
2
74
2
5
5
185
5
5
185
5
5
185
1. félév
2. félév
Éves óraszám
1. félév
2. félév
Éves óraszám
Német nyelv és irodalom (népismeret)
2
5
5
Matematika
2
4
4
148
2
4
4
148
3
3
111
3
3
111
Informatika
1
1
0
18,5
1
1
1
37
1
1
37
1
1
37
2
2
74
2
2
74
Fizika
1
2
55,5
2
1
55,5
Biológia és egészségtan
1
2
55,5
2
1
55,5
Kémia
2
1
55,5
1
2
55,5
Földrajz
2
1
55,5
1
2
55,5
Természetismeret
Ének-zene
1
1
37
1
2
55,5
Technika és életvitel
1
1
Testnevelés és sport (tánc)
3
2
Rajz
1
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
0
1
18,5
1
1
37
37
1
1
37
1
1
37
1
0
18,5
92,5
3
2
92,5
3
2
92,5
3
2
92,5
0
1
18,5
0
1
18,5
1
0
18,5
1
0
18,5
27
27
999
28
26
999
18,5
0
1
1
Mozgóképkultúra és médiaismeret
Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki
1
1
37
Egészségtan Kötelező óraszám a törvény alapján
8
25
24
906,5
0
1
18,5
Választható órakeret
8
1
0
18,5
0
1
18,5
25
24
906,5
0
1
18,5
0
1
74
Testnevelés
74
92,5
92,5 18,5
Matematika
0,5
1
0
18,5
0,5
1
0
18,5
1
1
37
1
1
37
Magyar nyelv és irodalom
0,5
0
1
18,5
0,5
0
1
18,5
1
0
18,5
1
0
18,5
Német nemzetiségi népismeret
0,5
0
1
18,5
0,5
1
0
18,5
0
1
18,5
0
1
18,5
A tanulók max. leterhelhetősége
9,5
26
27
980,5
9,5
27
26
980,5
29
30
1184
30
29
1184
96
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1- 4. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
97
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (DRÁMA) 5-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
125
IDEGEN NYELV (ANGOL) 4-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
245
TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK (HON- ÉS NÉPISMERET) 5-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
314
MATEMATIKA 1-4. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
361
MATEMATIKA 5-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
414
KÖRNYEZETISMERET 1-4. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
449
TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
478
FIZIKA 7-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
529
KÉMIA 7-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
558
FÖLDRAJZ 7-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
575
BIOLÓGIA (EGÉSZSÉGTAN) 7-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
596
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 1-4. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
644
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
674
INFORMATIKA 4-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
714
ÉNEK-ZENE 1-4. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
734
ÉNEK-ZENE 5-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
762
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1-4. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
791
RAJZ ÉS VIZULÁLIS KULTÚRA 5-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
812
TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
843
TESTNEVELÉS ÉS SPORT (TÁNC) 5-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
872
EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
900
OSZTÁLYFŐNÖKI (EGÉSZSÉGTAN) 5-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
917
MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET 8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
961
NÉMET NEMZETISÉGI OKTATÁS PROGRAMJA
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
969
NÉMET NEMZETISÉGI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA ANYANYELV, TÖRTÉNELEM, FÖLDRAJZ, KULTÚRA- ÉS NÉPIMERET 1-8. ÉVFOLYAM
SZERETET ÉRTELEM ERKÖLCS EGÉSZSÉG
977
3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásánál a következő elveket vesszük figyelembe: Tankönyvek:
Kerettanterv és NAT kompatibilitás Tankönyvcsalád-felépítés Egymásra épülés Tartósság, újra felhasználhatóság (az alapvető tankönyveket lehetőségeink szerint fokozatosan könyvtári példányként kívánjuk kikölcsönözni a tanulóknak.) A tananyag rögzítését szolgáló, írásban kitöltendő feladatot ne tartalmazzon A szülők átlagos anyagi helyzetének megfelelő ár
Tanulmányi segédletek:
Segítse a tanulót a tananyag elsajátításában Differenciált képességfejlesztésre legyen alkalmas· Önálló tanulást segítse elő· A szülők átlagos anyagi helyzetének megfelelő ár
Taneszközök:
Szeretnénk, ha az iskolában használatos taneszközök túlnyomó többségét az iskola biztosítaná tanulóinknak. (Pl. színes rúdkészlet, logikai lapok, szám- és jelkártyák, stb.) A szülők átlagos anyagi helyzetének megfelelő ár
4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
4. 1. Az intézménybe lépés feltételei az első évfolyamon
szülői kérelem. óvodai szakvélemény, ha szükséges, Nevelési Tanácsadó véleménye, esetlegesen Szakértői Bizottság véleménye.
4. 2. Intézménybe lépés feltételei a felsőbb évfolyamokon
szülői kérelem, körzeti feladat figyelembe vétele, távozási okmány megléte.
978
4. 3. Tanulói teljesítmény értékelése, magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele: a tantárgyi minimum követelmény teljesítése, az éves hiányzás mértéke tantárgyanként nem haladja meg a kötelező éves óraszám 30%-át. Eszközei: adott időszakot átfogó írásos vagy szóbeli felmérés, adott időszakot átfogó szóbeli vagy írásbeli feleltetés, cselekvésbe ágyazott teljesítménymérés, előre kiadott feladat, pl. házi dolgozat, olvasónapló, stb. értékelése, egyéb. Az értékelés módja: szöveges az 1. évfolyamon. érdemjegy a 2. – 8. évfolyamon
4. 4. Továbbhaladásról döntő személyek
igazgató tanító, tanár, a tanulót tanító tanárok közössége, nevelőtestület.
Iskolánkban a magasabb évfolyamra lépés feltétele az, hogy a tanuló a kötelező és a választott tantárgyak mindegyikéből a 2. - 8. évfolyamon legalább elégséges osztályzatot kapjon a tanév végén. Ha legfeljebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor javítóvizsgát tehet. Három vagy több elégtelen osztályzat esetén a tanuló évfolyamot köteles ismételni. A tanuló szülői kérésre is osztályt ismételhet. A magasabb évfolyamba lépés követelményeit a tantervi követelmények részletesen tartalmazzák.
979
„Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel visszatartod őt fejlődésében. De ha olyannak látod, amilyenné lehetne, ezzel előre segíted őt életútján.” (Goethe)
5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá - jogszabályi keretei között - a tanuló teljesítményének, magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítésének formái
5. 1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ismeretek elsajátításának mértékéről folyamatos szóbeli és írásbeli számonkéréssel győződünk meg. Tapasztalatunk szerint az általános iskolás korosztálynál ez e legcélravezetőbb, legeredményesebb és legobjektívebb számonkérési mód. A folyamatos számonkéréssel a mindennapos tanulásra kívánjuk tanulóinkat késztetni. A következő táblázat az iskolánkban általánosan használt számonkérési formákat és azok minimális számát tartalmazza. Tantárgy
Olvasás, szövegértés Írás Fogalmazás Magyar nyelv Magyar irodalom Élő idegen nyelv Matematika Társadalmi ismeretek, etika Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene
Szóbeli felelet /tanév (min.)
Írásbeli felelet /félév (min.)
Témazáró felmérés /tanév (min.)
Írásbeli szintfelmérő év elején, év végén (évfolyam)
4
2
4
2
2 4 4 2
3 3 4 4 4 4
2 2 4 4 4 4
2 1 2 2 2 2
1
2
2
4 2 2 2 2 2 4
3 3 3 3 3 4 2
4 3 2 2 2 2
1
A tantárgy sajátosságára jellemző számonkérési módokat lásd a helyi tanterv 1. fejezetében a tananyag és követelmények részletezésénél.
980
A témazárók, a szintfelmérők lehetőség szerint egységesek (azonosak) egy adott évfolyamon belül. Az írásbeli számonkérési formáknál az értékelés pontozással történik. Feladatonként előre megállapított pontszámok alapján értékelünk. Az elért összpontszámot a lehetséges (maximális) pontszámmal arányítjuk (százalékoljuk). A tantárgyak jellegétől függően változhatnak a százalékos határértékek. A százalékos értékek minimumát az alábbi táblázat határozza meg. %
Érdemjegy
90 - 100 jeles (5) 75 - 89
jó (4)
51 - 74
közepes (3)
33 - 50
elégséges (2)
1- 32
elégtelen (1)
5. 1. 1. Az osztályzatok rendszeressége a tanév során Az értékelés és ellenőrzés a tanév során folyamatos. A szakmai munkaközösségek megbeszélik az iskolai feladatlapok, felmérők, témazáró dolgozatok, ill. a tanév elején, félévkor és év végén, egységesen kidolgozott rendszer szerinti beszámoltatás témáját, időpontját és formáját. Az értékelt írásbeli munkákba a tanulók betekintést nyernek, az esetlegesen felmerülő hibákat kijavítják (a helyesírást is). Az osztályzatot a szaktanár az osztálynaplóba és a tanuló ellenőrző könyvébe beírja.
5. 1. 2. Az osztálynaplóba beírt osztályzatok módozatai Piros tintával: szintfelmérő és témazáró dolgozatok, iskolai feladatlapok, Kék tintával: szóbeli, írásbeli feleletek, gyakorlati feladatok, Zöld tintával: gyűjtemények, szorgalmi feladatok, füzetrend, memoriterek.
5. 1. 3. Következmények a kritériumok nem teljesítése esetén javítóvizsga két tantárgy esetén, évismétlés három vagy több tantárgy esetén, osztályozó vizsga magas mulasztás esetén.
5. 2. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése Az értékelés célja, hogy elősegítse tanulóinkban az objektív önértékelés kialakulását. A magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei: - segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget önnevelésre, - mindig legyen személyre szabott, - segítse az iskola oktatási-nevelési céljainak elérését.
981
A magatartás értékelés szempontjai: - a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betarttatása, - beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése, - aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megvalósításában, - segítőkészség, - udvarias, figyelmes viselkedés, kulturált hangnem. A szorgalom értékelés szempontjai: - a tudás megszerzésének igénye, - az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény, - jó idő- és munkaszervezés, - kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés, - aktív tanórai részvétel, - többletek (tanulmányi versenyek, szorgalmi feladatok). 5. 2. 1 A magatartás és szorgalom szöveges értékelése az alsó tagozaton Az alsó tagozat 1. évfolyam félévkor és tanév végén, 2. évfolyamán félévkor szöveges értékelést használunk a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelésére. Fontos, hogy az értékelés tartalmazza a tanuló másokhoz (társai-felnőttek) és a tanuláshoz, az eszközökhöz való viszonyát. 5. 2. 2. A magatartás és szorgalom értékelése a felső tagozaton Iskolánkban a tanulók magatartásának és szorgalmának (minősítése) értékelése a 2. évfolyam végén, a 3-4. évfolyamon és a felső tagozaton (5-8. évfolyam) félévkor és év végén érdemjegyekkel történik. Tanulóink magatartását és szorgalmát személyiségi jegyeik teljességének, családi hátterük, lehetőségeik figyelembevételével értékeljük. Értékeléskor figyelembe vesszük magatartásuk, szorgalmuk alakulását, pozitív vagy negatív változásait.
5. 2. 3. A magatartás minősítésének feltételei Példás (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki A tanórákon és a szabadidőben példamutatóan viselkedik. Kötelességeit példásan teljesíti, egyben a közösségi tevékenységekben is vállal és eredményesen végez feladatokat. Véleményt nyilvánít, kezdeményező, társait is ösztönzi a teljesítmény fokozására. Betartja a házirendet. Tisztelettudó, megbízható, fegyelmezett, udvarias, pontos, segítőkész. Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, aki képességei szerint teljesít, részt vállal az osztály és az iskolai feladatokból. Az iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás. A házirendet betartja, nevelőivel, társaival szemben tisztelettudó, általában megbízható, pontos. Változó (3) érdemjegyet kap az a tanuló, aki csak alkalomszerűen vállal feladatokat, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de elfogadja a bírálatot, igyekszik a negatívumain javítani. 982
A házirend betartására időnként figyelmeztetni kell. Nem mindig megbízható, társai viselkedésével szemben közömbös, fegyelme ingadozó, munkája nem mindig pontos. Rossz (2) érdemjegyet kap az a tanuló, aki hátráltatja a közös munkát, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem ismeri el, negatív cselekedetei szándékosak. A házirendet nem tartja be, tiszteletlen, durván beszél, bántalmazza társait.
5. 2. 4. A szorgalom minősítésének feltételei Példás (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki igényli tudása bővítését. Teljesítménye arányos képességével, céltudatosan és ésszerűen szervezi munkáját, önálló, önellenőrzése reális és folyamatos. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, érdeklődő, mely kiterjed a kapcsolódó ismeretekre is. Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, aki figyel órákon, feladatait lelkiismeretesen végzi, órákra folyamatosan készül, ösztönzésre rendszeresen dolgozik, önellenőrzése reális és folyamatos. Érdeklődése megmarad a tananyag keretein belül. Képességéhez mérten teljesít. Változó (3) érdemjegyet kap az a tanuló, aki munkatempójában ingadozó, időnként pontatlan. Önellenőrzése hiányos, munkavégzéséhez utasításokra vár. Aktivitása, figyelme nem állandó, kitartása ingadozó. Hanyag (2) érdemjegyet kap az a tanuló, aki megbízhatatlan, pontatlan, feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi, nem törődik kötelességeivel. Tudjuk, hogy csak érdemjegyekkel nem tudunk teljesen árnyalt értékelést adni tanulóink teljesítményéről, magatartásáról és szorgalmáról, sem maguknak és a tanulóknak, sem pedig szüleiknek. Tanulóink magatartásának és szorgalmának a lenti táblázat szerinti szöveges (1. évfolyamon, illetve 2. évfolyam félévekor), illetve osztályzatokkal (2.-8. évf.) történő értékelését félévkor a naplóban, a tanuló tájékoztatófüzetében, ill. ellenőrző könyvében, év végén pedig a naplóban, az anyakönyvben és a tanuló bizonyítványában rögzítjük.
5. 3. A tanulói teljesítmény értékelése és minősítésének formái Az első évfolyamon és a második évfolyam félévekor szöveges értékelést kapnak tanulóink. A szöveges értékelés fejlesztő visszajelzést nyújthat gyereknek, szülőnek egyaránt. Az 1. évfolyam év végét lezáró szöveges értékelést csak a minisztérium által kibocsátott bizonyítványokkal együtt érvényes, amely tartalmazza a tanulók adatait, mulasztását, felsőbb osztályba lépésének engedélyét.
983
Az értékelés funkciói közül kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a formáló, motiváló, irányt adó, a tanulót első sorban saját teljesítményéhez viszonyítva „mérő” értékelésnek.
5. 3. 1. Az értékelés célja:
A tanuló munkájának, magatartásának, szorgalmának objektív mérése, tájékoztatja a diákot, a szülőt a tanuló tantárgyi tudásáról, esetleges hiányosságairól, pontos tervezést tesz lehetővé a tehetséggondozás és felzárkóztatás terén, motivál, segíti a tanulót abban, hogy eredményeit viszonyíthassa a követelményekhez, más tanulókhoz, saját korábbi eredményeihez, önértékelését fejlesztheti.
5. 3. 2. Az értékelés feladatai: A tanulók egyéni eredményeinek visszaigazolása korábbi teljesítményükhöz képest. A tantervi követelményekhez viszonyított tényleges tanulói teljesítmények minősítése év közben osztályzattal, félévkor és tanév végén érdemjeggyel. A követelmények teljesítési szintjei alapján a korrekció és a továbbhaladáshoz szükséges anyagok kijelölése. Következtetés a tanítás – tanulás hatékonyságára. A tanulócsoport eredményeinek viszonyítása az országos standardizált értékekhez. 5.3.3. Az értékelés módjai: Szóbeli: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Írásbeli: feladatlapok, tesztlapok, önálló írásbeli dolgozatok alapján, előre közölve az elérhető eredmények ponthatárait. Gyakorlati: a gyakorlottság mérése azokban a tantárgyakban, ill. témakörökben, ahol a tanulóknak megfelelő lehetősége volt a gyakorlati ismeretek megszerzésére. 5. 3. 4. Az értékelés súlypontjai: A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése. Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése. A továbbhaladás feltétele a minimum követelmények teljesítése. 5. 3. 5. Domináns kiinduló pontok: A tanuló a két értékelés között mennyit fejlődött vagy hanyatlott, Az adott teljesítményének mi az objektív értéke. 5. 3. 6. Az értékelés fajtái diagnosztizáló (év elején differenciáláshoz), formatív (röpdolgozat, témazáró felmérések), szummatív (félévkor, év végén). Oktató-nevelő munkánk eredményességét alapjában meghatározó feladatnak tekintjük, hogy szóbeli (alkalmanként írásbeli) értékeléssel egészítsük ki, tegyük teljesebbé az ötfokozatú értékelést. Erre kínál lehetőséget a tanulók számára a szóbeli és írásbeli feleletek utáni értékelés a tanórákon, a szülőknek pedig a havi fogadóórákon és a szülői értekezleteken.
984
Évfolyam
1. évfolyam és 2. évf. félév végén
2-8. évfolyam
Teljesítmény kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul nem megfelelő kitűnő (5d) példás (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)
5. 3. 8. Iskolánkban alkalmazott egységes elvek értékeléshez Jeles (5), illetve Kiválóan megfelelt: Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz a tanuló, ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindazt alkalmazni is képes. Szóban és írásban szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is visszaadja a szabályt, az összefüggéseket. Jó (4), illetve Jól megfelelt: Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, kisebb hibákat vét. Közepes (3), illetve Megfelelt: Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz. Tanári segítségre, javításra, kiegészítésre szorul többször is. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, gyakorlati tevékenységében kissé bizonytalan, feleleteiben rövid mondatokat alkalmaz. Elégséges (2), illetve Felzárkóztatásra szorul: Ha a tantervi követelményeknek csak tanári útbaigazításokkal, hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Csak egyszavas, vagy tőmondatos válaszokat ad, gyakorlati tevékenysége bizonytalan, képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1), illetve Nem megfelelő: Ha a tantervi követelményeket tanári útbaigazítással sem teljesíti. A minimum követelményeket nem tudja, gyakorlati tevékenysége segítséggel is eredménytelen. Kiemelkedő teljesítményért tantárgyi dicséretben részesülhetnek tanulóink. A legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó tanuló év végén a testület határozata alapján nevelőtestületi dicséretet kaphat.
985
A tanulók mindennemű tevékenységét (teljesítményét) értékeljük, de nem minden esetben osztályozzuk. Az osztályzatokat viszont minden esetben szóban is, konkrétan, tárgyszerűen szöveges indoklással egészítjük ki. Az értékeléssel a sokoldalúan fejlett személyiség gyarapodását segítjük elő (a tanuló tudja, értse, milyen teljesítményt nyújtott, mire képes, mik a hiányosságai, hogyan tudja ezeket megszüntetni.) 5. 3. 9. Elmarasztaló értékelést követő egyedi korrekció lehetőségei A tanuló bizonyos idő elteltéig bizonyíthatja, hogy teljesítette a követelményeket, a teljesítés formái: beszámoló, osztályozó vizsga, javítóvizsga. Az első évfolyam végén a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Szülői kérésre az adott évfolyam megismételhető annak ellenére, hogy a tanuló felsőbb évfolyamba léphetne. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” és „nem megfelelő” minősítést kap, a tanítónak a szülő bevonásával kell értékelni a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. 5. 3. 10. Német nemzetiségi osztályok értékelése, számjegyek, szöveges rész
magatartás /Betragen/: 5 (példás), 5 /vorbildlich/, 4 (jó), 4 /gut/, 3 (változó), 3 /unterschiedlich/, 2 (rossz), 2 /schlecht/, szorgalom /Fleiss/: 5 (példás), 5 /vorbildlich/, 4 (jó), 4 /gut/, 3 (változó), 3 /unterschiedlich/, 2 (hanyag), 2 /nachlässig/, szaktárgyak: 5 (jeles), 5 /sehr gut/, 4 jó, 4 /gut/, 3 (közepes), 3 /befriedigend/, 2 (elégséges), 2 /genügend/, 1 (elégtelen), 1 /ungenügend/, a tantárgyi dicséretben részesülő tanuló tantárgyi osztályzata jeles helyett kitűnő /ausgezeichnet/, első évfolyam év végén: kiválóan megfelelt /ausgezeichnet/, jól megfelelt, /gut entsprochen/, megfelelt, /entsprochen/, felzárkóztatásra szorul /, nem megfelelő /ungenügend/.
5. 3. 11. Az értékelés szempontjai, rendszeressége Két értékelés között mennyit fejlődött, vagy hanyatlott a teljesítmény, az adott teljesítmény objektív értéke, egyéb szempontok, jegyek (osztályzatok) száma évente: heti 1-2 óraszámú tantárgy esetén: évi legalább 6 jegy, heti 4 óraszámú tantárgy esetén: legalább évi 9 jegy, heti 4, vagy több óraszámú tantárgy esetében: legalább 10 osztályzat. 5. 3. 12. Jellegzetes jutalmazási formák Önmagát meghaladó teljesítmény szóbeli, írásbeli dicsérete, jutalmazása. Kiemelkedő teljesítés, tanulmányi munka, szorgalom alapján részesülhetnek a tanulók, ill. tanulók közössége szóbeli, írásbeli és tárgyjutalomban. Jutalomra javaslatot tesz: osztályfőnök, szaktanár, nevelőtestület, igazgató, Diákönkormányzat, iskolaszék, szülői közösség.
986
Havi rendszerességgel értékelő iskolagyűlés, ahol az előző hónapban jó teljesítményt, fejlődést mutató tanulók teljesítményét ismertetjük. Év végi könyv- és oklevél jutalmak. Év végi iskolai gyűrű átadása a közösségi munkában, tanulásban kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak. Tárgyjutalmak az egész évben jó sportteljesítményt nyújtóknak. A tanévben, vagy évek során sok segítséget nyújtó szülőknek oklevél, kupa. Igazgatói dicséret versenyeken, hagyományos rendezvényeken jól szereplő tanulók részére. Az első, negyedik és nyolcadik évfolyam legkiemelkedőbben teljesítő, példamutató magatartású tanulója, a nevelőtestület határozata alapján megkapja „Az év tanulója” iskolai plakettet.
5. 3. 13. Jellegzetes elmarasztalási formák Elégtelen teljesítmény, magatartási problémák, rongálás esetén tanulók, ill. tanulók közössége kap elmarasztalást, szóbeli vagy írásbeli formában. Elmarasztalást javasol: osztályfőnök, szaktanár, Diákönkormányzat, nevelőtestület, igazgató, szülői közösség. Értékelő iskolagyűlésen való szóbeli elmarasztalás. Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás. Igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás. Nevelőtestület elé idézés. Szigorú megrovás. Párhuzamos osztályba való áthelyezés. Áthelyezés másik iskolába (kivételesen, befogadó iskola esetén). Kizárás (csak nem tanköteles esetében).
6. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulásra való motiválás a pedagógus egyik legfontosabb feladata. Ezért kiemelten fontos a házi feladatok mennyiségének optimális meghatározása. A házi feladat kijelölésénél az alábbi alapelvek érvényesüljenek: - A házi feladat csak a tanórai tananyag begyakorlását szolgálhatja. - A szóbeli és írásbeli feladatok mennyiségének aránya feleljen meg a korosztály számára meghatározott időkeretnek. - A heti pihenőnapokra és a tanítási szünetekre házi feladatot nem adunk, kivéve az ajánlott és kötelező irodalom olvasását. Naponta a házi feladatok elvégzéséhez korosztályonként maximált tanulási idő: 1. osztályban 30 perc, 2. osztályban 45 perc, 3. osztályban 60 perc, 4. osztályban 60 perc, 5. osztályban 90 perc, 6. osztályban 90 perc, 7. osztályban 120 perc, 8. osztályban 120 perc. 987
Az iskola átfogó nevelési-oktatási fejlesztési feladata, hogy a gyermekeket megtanítsa tanulni. A szakórákon túl elsődlegesen a napközi, az iskolaotthon, a tanulószoba biztosíthatja a megfelelő tanulási módszereknek, az egyes tantárgyak tanulási technikájának elsajátítását. Célunk elősegíteni, hogy a tanulók legyenek képesek: - az önálló tanulásra, - az egész életen át végzett önművelésre, - a tantervi követelmények elsajátítására, - a tanult ismeretek önálló alkalmazására, - a tanulás motívumainak és technikájának állandó fejlesztésére, - az egyéni érdeklődés és képességek formálására, - a tehetség kibontakoztatására. Alapvető elvárás, hogy a napközis nevelő: - ismerje és vegye figyelembe a tantervei követelményeket, - folyamatosan tartsa a kapcsolatot a gyermekeket tanító pedagógusokkal, - ismerje a gyermekek képességeit, tanulási módszereit, - ismerje csoportjának fejlettségi színvonalát, - biztosítson elegendő időt a felkészülésre, - úgy nyújtson segítséget a házi feladatok elkészítéséhez, hogy ne akadályozza az önállóság fejlődését, - gondoskodjék a gyenge tanulmányi eredményű tanulókkal való egyéni differenciált foglalkozásról, a hátránnyal indulók felzárkóztatásáról, - A tanulót szoktassa a rendelkezésre álló idő hatékony kihasználására. A csoportot vezető pedagógus tehát naponta szervezze meg és ellenőrizze a tanulási folyamatot. Törekedjen arra, hogy a tanulási időben a gyerekek valamennyi iskolai feladatukat elkészítsék. A tanulási idő szakaszai: 1. Előkészítés 2. Szervezés 3. Tervezés 4. Önálló tanulás 5. Ellenőrzés, értékelés
988
