Tokaj oltalom alatt álló eredetmegjelölés, védett eredetû bor A Tokaji borvidék egyedülálló borászati adottságait és több száz éves kultúrateremtő képességét, értékét 2002-ben az UNESCO Világörökség Bizottság világörökségi címmel ismerte el. Az egyetlen borvidék a világon, amelynek értékeit az ország himnusza is őrzi. Tokaj a világon egyedülálló, egyedi mikroklímával rendelkezik, ami kimondottan kedvez az aszúképződésnek és ennek révén a XVI. századra visszanyúló hagyománya van a természetes, nemes édes borok, valamint ezen túl a kiváló minőségű száraz fehérborok készítésének.
A termõterületet alkotó települések Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu. Szőlővel borított terület nagysága: I. termőhelyi kataszteri osztályba sorolt területen fekvő szőlőültetvény: 5155 ha II. termőhelyi kataszteri osztályba sorolt területen fekvő szőlőültetvény: 534 ha
Terméktípusok Bortípusok: késői szüretelésű bor, fehérbor, Tokaji borkülönlegességek: eszencia, aszúeszencia, 3, 4, 5, 6 puttonyos aszú, szamorodni, fordítás, máslás Pezsgő
139
140
A termõterület talaja A tokaji borok minőségében fontos tényezőnek számít az alapkőzet és a talaj hatása is. A Zempléni-hegység vulkáni kőzetének és a fedő tufák sokféleségének eredménye ez a geológiailag rendkívül változatos termőhely. Néhol száz méteren belül akár háromféle tufamorzsalék is megtalálható, de a talajréteg mélysége is mind befolyásolják a szőlő életfeltételeit. A Tokaji borvidék leghíresebb történelmi dűlői általában magasabban fekszenek, tufamorzsalékot, egyéb kőtörmeléket is tartalmaznak. Itt a talajok az ásványok mállása révén még gazdagabbak káliumban, magnéziumban, de más nyomelemben is. A vidék mintegy 5 százalékát – pl. Tarcal, Tokaj térségében – lösz fedi, amely gyorsabban melegszik és így a vegetációs időszak is korábban indul. Ezek az adottságok, a világ más nagy borvidékei mellett, Tokajban kiválóan alkalmasak dűlőszelektált tételek elkészítésére is. A Tokaji borvidék a természeti adottságokon túl rendelkezik még egy különlegességgel, amelyet már az emberi kéz formált és alkotott meg, és amelynek szintén egyedi szerepe van a borkészítésben: ezek a bor érlelésében nélkülözhetetlen szerepet játszó pincék. A nagyrészt tufába vájt pincék hőmérséklete évszaktól függetlenül közel állandó, 8-12 °C körül ingadozik. A jó klímájú pincék fala nemes, pincepenésszel, a cladosporium cellaréval vastagon fedett, amelyek a pincelevegő páratartalmának fontos szabályozói is. Különleges érték a Zempléni-hegység magasabb övezeteiben megtelepült kocsánytalan tölgy erdőinek fája, amely a hordókészítés kiváló anyaga. A hordó anyaga jelentősen befolyásolja a bor érési folyamatát, és hatással van aromájára és színére is. A bor és a hordó egyedülállónak mondható egysége mutatkozik meg a Tokaji borvidéken.
Az aszú Az augusztus és szeptember eleje a borvidéken általában szárazabb, amikor is a szőlő fokozatosan a teljes érettség fázisába jut, majd a túlérés hatására a bogyók héja ráncosodni kezd. Ezt követően rendszerint beköszönt egy csapadékosabb időjárás, teret nyitva az aszúképződéshez szükséges botrytis cinerea fertőzésének. A Tokaji borvidék egyike a világ azon helyeinek, ahol a botrytis cinerea gomba előnyös hatása érvényesül. Ezt a kedvező folyamatot nemes rothadásnak nevez-
141
zük. A nemes rothadás során a botrytis cinerea az érett szőlőn elszaporodva egy egészen különleges túlérési folyamatot indít be. A nemesen rothadt szőlőszem elveszítve víztartalmának jelentős részét, magas cukorkoncentrációt (55-65%) ér el, míg a savtartalom emelkedése alacsonyabb, hiszen a nemes penész természetes savcsökkentést okoz. Ugyanakkor a nemes penész jellegben gazdagítja a szőlőszemet, amelynek következtében mézes, friss vagy aszalt gyümölcsös (hárs, akác, kajszi és birs) illatösszetevők alakulnak ki a nemesen rothadt szőlőből készült borokban. Az aszúszemek a Tokaji borvidék szőlőfajtáinak botrytis cinerea (nemes penész) hatására nemesen aszúsodott szőlőbogyói, amelyek külsőleg hamvas, csokoládébarna, belsejükben sárgásbarna, barna színűek. Az aszúszemek töppedtek, húsállományuk „zsíros” tapintású, felületük botrytis cinereával különböző mértékben fedett.
Borkülönlegességek Eszencia A botrytis cinerea hatására tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül, saját súlyának nyomására kiszivárgott, mustból minimális erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség. Alacsony alkoholtartalom és rendkívül magas, legalább 450 g/l cukortartalom jellemzi. Aszúeszencia (Vinum Tokajense Passum) A botrytis cinerea hatására tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett aszúszemek áztatása azonos évjáratú mustban, részben erjedt szőlőmustban, még erjedésben lévő újborban vagy borban. Az így elkészült borkülönlegességet minimum 3 évig kell érlelni, amelyből 2 év fahordós érlelés. Minimális természetes cukortartalom 180 g/l.
142
Aszú (3)(4)(5)(6) puttonyos A botrytis cinerea hatására tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett aszúszemek áztatása azonos évjáratú mustban, részben erjedt szőlőmustban, még erjedésben lévő újborban vagy borban. Az így elkészült borkülönlegességet minimum 3 évig kell érlelni, amelyből 2 év fahordós érlelés. A puttony száma az aszúszemek és az áztatásra használt azonos évjáratú must, részben erjedt szőlőmust, még erjedésben lévő újbor vagy bor arányát mutatja.
Puttonyszám
Felhasznált bor vagy must
Aszúszemek (kg)
Elkészült bor mennyisége
Minimális természetes cukortartalom
3
100
60
103
60
4
100
80
108
90
5
100
100
113
120
6
100
120
117
150
Szamorodni (száraz és édes) Az aszúsodott és egészséges szőlőbogyókat is tartalmazó, válogatás nélkül szedett szőlőfürtök feldolgozásával készített borkülönlegesség, amelyet minimum 2 évig kell érlelni, amelyből 1 év fahordós érlelés. Fordítás (száraz és édes) A kipréselt aszútészta azonos évjáratú must, részben erjedt szőlőmust, még erjedésben lévő újbor vagy bor felöntésével készített borkülönlegesség, amelyet minimum 2 évig kell érlelni, amelyből 1 év fahordós érlelés. Máslás (száraz és édes) Az aszúbor vagy a szamorodni seprőjének azonos évjáratú must, részben erjedt szőlőmust, még erjedésben lévő újbor vagy bor felöntésével készített borkülönlegesség, amelyet minimum 2 évig kell érlelni, amelyből 1 év fahordós érlelés. A borkülönlegességek készítésekor tilos az alkoholtartalmat növelni, édesíteni, a savtartalmat növelni vagy csökkenteni. Késői szüretelésű bor Olyan tokaji borok, amelyeket a szőlő teljes érését követően szüretelt szőlőből készítenek. A szőlőfürtök rendszerint töppedt, időnként botrytises szemeket tartalmazhatnak. Cukortartalma alapján a száraztól az édes kategóriáig készíthető. Fehérbor Olyan tokaji borok, amelyekhez a szőlőt teljes érésben vagy azt megelőzően szüretelik. A szőlőfürtök ép szőlőszemeket tartalmaznak, ritkán töppedt vagy botrytises szemekkel. Cukortartalma alapján a száraztól az édes kategóriáig készíthető.
143
Pezsgő A Tokaji borvidék a bortermesztés szempontjából olyan területen fekszik, melyre határozottan jellemző a kontinentális klíma. Ez egyben azt is eredményezi, hogy a szőlő érési időszaka hosszú. Mindezt a lassú érést nagyban segíti a borvidékre jellemző vulkanikus talaj, mely nem engedi a szőlő vegetatív egyensúlyát a lombozat nagyságának az irányában negatívan befolyásolni. Így a szőlőben egyrészt optimális ütemben épül fel a fajtákra jellemző fajtakarakter, másrészt pedig képesek arra a fajták, hogy az érett gyümölcsösség mellett is megtartsák finom savtartalmukat. Következésképpen egy, a pezsgőkészítés szempontjából biológiailag optimálisan érett szőlő szüretelhető, melyben a moderált alkoholtartalom mellett magas, de érett savtartalom tartható meg. Mindemellett az alapboroknak szánt borok savösszetétele is tökéletesen alkalmassá teszi pezsgőkészítésre, hiszen a szüret időpontjában az almasavtartalom mennyisége nem túlzó, érett, tartást adó és jól integrált. A borvidéken termelt jellemzően magyar szőlőfajták pedig gazdag gyümölcsösséget kölcsönöznek a tokaji pezsgőknek.
Jellemzõ borkarakter A borok illatában a hagyományos szőlőfajták primer aromái mellett a borkülönlegességek esetén határozottan megjelennek a botrytises jegyek (aszalt gyümölcsök, méz). Elsősorban a borkülönlegességeknél, de az érleltebb, telt, száraz fehérboroknál is érezhetők az érlelésből származó illatjegyek. A borokban hangsúlyos a savtartalom, az íz struktúrájának meghatározó összetevője a savgerinc. A száraz borok esetében a fajtajelleg mellett megjelenhetnek az ásványos, valamint az érlelés során kialakuló ízek is. A borkülönlegességek ízében mindez a botrytises jegyekkel keveredve komplex és testes, olajos textúrájú borokat ad. A határozott savgerincnek köszönhetően az édes borok a sokszor igen magas
144
(100-250 g/l) cukortartalom ellenére sem laposodnak el, kiváló sav-cukor-alkohol egyensúly jellemzi őket.
Engedélyezett szõlõfajták furmint zéta
(3824),
(120).
hárslevelű
(1143),
kabar
(22),
kövérszőlő
(46),
sárgamuskotály
(515),
145
Kisebb földrajzi egységek A címkén a települések és a dűlők, aldűlők nevei feltüntethetők.
Jelölhetõ kifejezések Az évjárat és a cukortartalom feltüntetése kötelező. Az aszú, az aszúeszencia, az eszencia, a fordítás, máslás, szamorodni bortípusok esetében: muzeális bor, borkülönlegesség. A késői szüretelésű bor és a fehér bortípusok esetén: muzeális bor. Az aszúeszencia kifejezés helyettesíthető a „Vinum Tokajense Passum” kifejezéssel.
Egyéb elõírások • A tokaji palackforma alkalmazása kötelező az aszú, az aszúeszencia, az eszencia, a fordítás, máslás, szamorodni bortípusok esetében. • A tokaji bort – a pezsgő kivételével – kizárólag a borvidéken belül lehet készíteni. A borkülönlegességek palackozása csak a borvidék területén lehetséges.
