OLIMPIAI ÉRDEKESSÉGEK, FURCSASÁGOK
Olimpiát az ókor óta 1896-ban rendeztek újra. Ahogyan ma sem, úgy régen sem volt olimpia szervezési bakik, fantasztikus eredmények, hatalmas tragédiák, bukások, példaértékő sportszerőség, csalás és furcsaságok nélkül. Íme egy csokorra való az elmúlt 108 év olimpiáinak történéseibıl.
1896 Athén Az elsı újkori olimpiát Athénban, tradicionális helyszíneken rendezték. Legnagyobb érdeklıdés a maratoni futást övezte. Egy üzletember lánya kezét és egymillió drachma hozományt ajánlott fel a gyıztesnek - amennyiben görög az illetı. A bajnok jutalma volt még tíz tonna édesség, egy szabó pedig vállalta, hogy élete végéig ellátja ruhával az elsı helyen célbaérkezıt. A közönség és a rendezık legnagyobb örömére a görög Szpiridon Luisz levélkézbesítı nyerte a számot, akinek pihenni és pár pohár bort elfogyasztani is volt ideje futás közben. Az úszó számokat a Zea-öbölben rendezték, melynek vize április lévén 10-12 Celsiusos volt. Ilyen körülmények között született meg az elsı két magyar aranyérem, hiszen Hajós
Alfréd a "magyar delfin" megnyerte a 100 majd az 1200 méteres gyorsúszást. Az 1896. április 6-15-ig zajló elsı újkori olimpián 13 ország alig 300 sportolója találkozott 9 sportág (atlétika, úszás, vívás, kerékpár, torna, tenisz, lövészet, súlyemelés, birkózás) 43 kategóriájában.
1900 Párizs - A "zőrzavar olimpiája" Ebben az évben, az olimpiai játékokkal egy idıben Párizsban világkiállítást is rendeztek, és itt mindenki megcsodálhatta az 1889-ben épült Eiffel-tornyot. Ez a két esemény szinte minden figyelmet elvont az olimpiáról. A három hónapig tartó eseményen 22 ország versenyzıi vettek részt, akiknek a szervezetlenség miatt maguknak kellett kideríteni, hogy mikor és hol versenyeznek. A pályák minısége sem volt kielégítı: a 100 méteres síkfutás pályája például emelkedett, a maratoni pálya pedig a város utcáin volt kijelölve, de olyan hanyagul, hogy több versenyzı egyszerően eltévedt.
1904 - St. Louis Ez az olimpia is a soros világkiállítás árnyékában került megrendezésre, ráadásul összesen 12 országból érkeztek sportolók. A 687 résztvevı közül több mint 500-an amerikai színekben indultak. A 100 méteres síkfutást egy sziú indián nyerte, vízilabdában csak amerikai csapatok indultak. A maratoni futást Thomas Hick nyerte 3 óra 29 perces idıvel, emellett ı "doppingolt" elıször az újkori olimpiák történetében - csapattársaitól fájdalomcsillapító tablettákat kapott futás közben. A négyfıs magyar csapat 2 arany (Halmay Zoltán 50 és 100 yardos gyorsúszás) egy ezüst és egy bronzéremmel tért haza.
1908 London Ez már egy sokkal jobban szervezett olimpia volt, bár itt is történtek furcsaságok: A 400 méteres síkfutás döntıjébe 3 amerikai és 1 angol versenyzı jutott be. Amerikai gyızelem született, de a
bírák megismételtették a versenyt, mondván a brit versenyzıt meglökték futás közben. Ezt azonban a három amerikai nem ismerte el, és nem voltak hajlandóak még egyszer rajthoz állni, így az angol Halswelle egyedül futott döntıt. Ezen az olimpián alakult ki a végleges maratoni táv, ugyanis a rendezık a 42 kilométert megtoldották még 195 méterrel, hogy a királyi család jobban láthassa a beérkezıket a windsori kastély teraszáról.
1912 Stockholm A svédek igazán kitettek magukért, és megrendezték az elsı igazán jól szervezett újkori olimpiát. Itt képviseltette magát elıször minden kontinens, itt használtak elıször elektromos idımérıt és célfotót. A legnagyobb csúcsot itt a görögök egy atlétája Constantinos Tsiklitiras érte el, aki 3, 37 méteres ugrással lett a helybıl távolugrás (!) gyıztese. 1916-ban az elsı világháború ırületében nem rendeztek olimpiai játékokat. 1920 Antwerpen
A háború még ekkor is éreztette hatását, az olimpiai szellemmel össze nem egyeztethetı módon nem hívták meg a vesztes Központi hatalmak és a Szovjet-oroszország sportolóit, vagyis ezen az olimpián nem indulhattak magyarok sem. A belgáknak minden igyekezetük ellenére sem sikerült sikeres olimpiát rendezniük. Nézık hiányában iskolás gyerekeket vezényeltek ki a lelátókra.
1924 Párizs Ebben az évben már hivatalosak voltak a játékokra a magyar, osztrák és török sportolók is, de a németek továbbra is távol maradtak Az olimpia sztárja Paavo Nurmi futó volt, aki hat nap alatt ötször állt rajthoz és mindannyiszor gyızött is. Öt aranyérmet nyert 1500 és 5000 méter egyéniben, 3000 méteres váltóban, 10 650 méteres mezei futás (!) egyéniben és váltóban is. Ráadásul az 1500 és az 5000 méteres verseny rajtja között csak 2 óra telt el.
1928 Amszterdam - A "béke és harmónia olimpiája" 1912 óta elıször szerepeltek újra német versenyzık is, valamint elıször indulhattak nık is atlétikai számokban - bár ezt IX. Pius pápa helytelenítette. A békés és harmonikus hangulatra jó példa Henry Pearce ausztrál evezıs, aki a negyeddöntıben megállt, hogy elengedjen egy a folyót keresztbe átszelı vadkacsa családot. A futamot és késıbb az aranyérmet így is megnyerte. A férfi kardcsapatok versenyét a magyarok nyerték, ahogyan a következı hat olimpián is zsinórban.
1932 Los Angeles Az 1929-es gazdasági világválság igencsak megviselte Amerikát, ennek ellenére fantasztikus ötkarikás játékokat rendeztek. Az egyik leglátványosabb, legjobban szervezett, legtöbbet reklámozott olimpia volt ez.
Nagy újításként itt építettek elıször a versenyzık részére olimpiai falut. A férfiversenyzıknek az óceánhoz közel egy nagy réten építettek 800 faházat, a hölgyeket a város legjobb szállodáiban helyezték el. 1936 Berlin Még hatalmasabb, még grandiózusabb volt a felhajtás, mint négy évvel azelıtt. Hitler nem hívta meg a szovjet versenyzıket, a spanyolok pedig a polgárháború miatt maradtak távol. A holland úszónı Sneff 110 métert úszva nyerte a 100 méteres nıi gyorsúszást. Látta, hogy a medence végében álló, a fordulások szabályosságát ellenırzı bíró nála felemelte a piros zászlót. Ekkor visszafordult, újra megfordult, most már szabályosan és még így is megnyerte a versenyt.
1948 London A második világháború után szó sem lehetett nagy felhajtásról. Nem épültek új sportcsarnokok, nem épült olimpiai falu, nem állt még teljesen helyre London közlekedése és a bombázások nyomait sem tudták teljesen
eltüntetni. A régi sportlétesítményeket próbálták használhatóvá tenni, a sportolók kollégiumokban kaptak szállást. Magyarországról 128 sportoló utazott ki és 10 aranyéremmel tértek haza. Az örömöt beárnyékolta több olimpikonunk halála: világhírő kardvívóink közül Garay János Mauthausenben, Petschauer Attila Davidovkán ( többek között az ı életérıl készült A Napfény íze címő Szabó István film), Kabos Endre pedig a Margit-híd felrobbantásakor halt meg, nagy úszónk Csík Ferenc pedig egy soproni bombázás során vesztette életét.
1956 Melbourne és Stockholm Ebben az évben két olimpia, és két megnyitó volt. Június 10én kezdıdtek a játékok Stockholmban minden olyan versenyszámmal, amelyekhez lóra volt szükség, ugyanis a szigorú ausztrál törvények (fél év karantén minden kívülrıl jövı állatnak) miatt nem lehetett állatokat az országba vinni. Ezek után november 22-én kezdıd meg az olimpia az összes többi sportágban immár az igazi helyszínen Melbourneben. Az itthoni forradalom ellenére viszontagságos utazás után 111 magyar versenyzı érkezett Ausztráliába és 9 aranyérmet (Papp László ökölvívás, Keleti Ágnes torna, nıi kéziszercsapat, férfi kardcsapat, Kárpáti Rudolf kard egyéni, férfi vízilabda válogatott) szereztek.
1960 Róma, 1964 Tokyo A magyar futballválogatott mindkét olimpián aranyérmes lett.
1968 Mexikóváros A 2240 méteres tengerszint feletti magasság nehézséget jelentett a sportolók számára, az alacsonyabb oxigéntartalmú levegı miatt. Ugyanakkor több atlétikai rekordot a magasságnak tulajdonítanak. Például Bob Beamon 8,90 méteres világrekordja a távolugrásban 55 centiméterrel volt jobb az elızı világrekordnál és 1991-ig nem tudták megdönteni.
1972 München Ez az olimpia nem a fantasztikus eredményekrıl (amik persze voltak), hanem egy szörnyő terrorcselekményrıl
nevezetes. 1972. szeptember 5-én a Fekete Szeptember nevő palesztin terrorista csoport tagjai bemásztak az olimpiai faluba, és túszul ejtették az izraeli sportolókat. 200 bebörtönzött honfitársuk szabadon bocsátását követelték. 16 órával késıbb a tárgyalások eredményeképpen helikopterrel egy közeli repülıtérre repültek, ahol összecsaptak a német rendırség mesterlövészeivel. A tőzharcban 9 sportoló és 5 túszejtı vesztette életét. A tiltakozások ellenére az olimpia folytatódott, de a sportolók legtöbbje hazautazott. A magyar mérleg 6 arany, 13 ezüst, 16 bronz.
1980 Moszkva 1979-ben a Szovjetunió hadserege bevonult Afganisztánba. Az USA ezt a lépésüket elítélte ezért távol maradt az olimpiától, és erre szólította fel a vele szövetséges országokat is. Ennek folytán 33 ország válaszra sem méltatta a meghívó levelet, további harminc (pl.: Japán, Kanada, Kína, USA, NSZK...) pedig az elızetes nevezés ellenére maradt távol. Végül 81 ország sportolói vettek részt az olimpián. Érdekesség, hogy az amerikai sportolók tiltakoztak kormányuk döntése ellen, és sértésnek vették azt!
1984 Los Angeles Ebben az évben a Szovjetunió és szövetségesei maradtak távol az olimpiától. Természetesen hivatalosan nem "kölcsön kenyér visszajár" alapon, hanem az USA-ban tapasztalható kommunista ellenes hangulatra hivatkozva. Ez a bojkott 14 országot, köztük Magyarországot is - érintette. Románia mégis elment és 20 aranyat szereztek valamint 1952 óta elsı ízben Kína is újra részt vett a játékokon.
1996 Atlanta Nagy felháborodást váltott ki, hogy az újkori olimpiák 100 évfordulóján a játékok nem térhettek vissza szülıhazájukba. Az amerikaiak kitettek magukért, az atlantai minden idık legsikeresebb olimpiája volt mind bevételi, mind szervezési szempontból. Egyetlen dolog árnyékolta be a káprázatos sikert. Július 27én bejelentés érkezett, hogy az Olimpiai Parkban bomba fog robbanni. A hívással egy idıben találtak is egy furcsa csomagot, amelyet tőzszerészek elszállítottak. Ezután negyed kettıkor robbanás rázta meg a parkot, melyben két ember életét vesztette, és több mint 100-an megsebesültek. Késıbb további két bombát hatástalanítottak. Nem derült fény a bombák eredetére, az olimpia pedig folytatódott.
2004 Athén Az olimpiai játékok 108 év után visszatérhettek szülıföldjükre. Sokszor szárnyra kapott a hír, hogy a görögök nem lesznek kész az elıkészületekkel, építkezésekkel, de végül a kitőzött napon megkezdıdtek a versenyek és zökkenımentesen le is zajlottak. A magyar mérleg végül 8 arany, 6 ezüst, 3 bronz.
Nık kizárva! Az olimpiai versenyeken a férfiak teljesen meztelenül küzdöttek, a nıket pedig halálbüntetés terhe mellett számőzték a stadionokból. A tilalmat megszegıket a Tüpaion-hegyrıl taszították a mélybe. Egyszer azonban mégis kivételt tett a szigorú Olimpiai Tanács. Az i. e. 388-as olimpián történt, hogy az ökölvívó döntı végén az oktatóknak elkülönített szektorból valaki odafutott a pálmaágat lengetı gyızteshez, s ölelte-csókolta az újdonsült bajnokot. Az örömujjongás közben azonban köntöse szétnyílt, s kiderült, hogy egy nı lopózott a férfiak közé. A tanács azonnal összeült, hogy meghozza a halálos ítéletet. A bőnös zokogva bevallotta, hogy ı a bajnok édesanyja. Kiderült, hogy az olimpiai részvétel régi hagyomány a családjában: a nı apja, három fivére, meg egy unokatestvére is olimpiai bajnok volt. Az ı gyızelmeiket a tilalom miatt nem láthatta, ezért legalább fia diadalának tanúja szeretett volna lenni. Az asszony esdeklése meglágyította a szigorú bírák szívét: fölmentették az életét kockáztató anyát. Azért arról is gondoskodtak, hogy hasonló eset többé ne fordulhasson elı: elrendelték, hogy a jövıben az oktatók is csak ruhátlanul jelenhetnek meg a stadionban…
Férfiak kizárva! Az ókori nıket viszont csak a férfiak olimpiájától tiltották el – a sportolástól nem. A megmérkızni kívánó hölgyek négyévente külön olimpiát rendeztek maguknak, Héra istennı tiszteletére. A viadalon csupán egyetlen versenyszám, a rövid távú síkfutás szerepelt, s ezen is csak hajadonok indulhattak. A szabályok szerint a lányok kibontott hajjal futottak, elıírásos sportöltözékben: jobb vállukon mellig kibontott inget, csinos, rövid szoknyát és lapos sarkú sarut viseltek. A verseny távja egy stadionhossz, azaz 160 méter volt, a gyızteseket olajfa lombjából font koszorúval jutalmazták. A nıi olimpiát mindig szeptemberben rendezték, és férfiak nem látogathatták a versenyeket még nézıként sem. Az oktatók, a versenybírók és a teljes segédszemélyzet kizárólag nıkbıl állt.
Az újkori olimpiák történetében elıször a második, 1900-as párizsi játékokon szerepelhettek nıi sportolók. Összesen tizenegyen neveztek. Az elsı bajnoki címet a brit Charlotte Cooper érdemelte ki, ı teniszben egyesben és vegyes párosban is legjobbnak bizonyult. A párizsi olimpián vettek részt elıször magyar nıi sportolók. Elsı olimpiai pontszerzınk Tary Gizella, aki tırvívásban a hatodik helyen végzett. Olimpiai aranyérmet elıször az 1936-os berlini játékokon akasztottak magyar sportolónı nyakába. A dicsıséget Elek Ilona (a vívósportban ismert becenevén: Csibi) harcolta ki.
A magyarok számára külön dicsıség, hogy Hajós Alfréd, az 1896-os athéni olimpia kétszeres úszóbajnoka (100 és 1200 méteren) egyben az elsı mővészeti gyıztesünk is. Az 1924-es párizsi olimpián, Lauber Dezsıvel közösen benyújtott stadiontervét ugyan csak ezüstéremmel jutalmazták, de mivel az elsı díjat nem adták ki, ezért az eredmény mégis olimpiai gyızelemnek tekinthetı. Ezzel ı az egyetlen az olimpiák történetében, aki sport és mővészeti kategóriában is érmet tudott szerezni. Az elsı újkori Athéni olimpián, a hosszú és fáradtságos utazás miatt csak 12 ország 81 sportolója szerepelt. A többi 230 szereplı mind görög volt. Hogyan zajlottak, zajlanak azóta is az olimpiai játékok ceremóniái? Az újkori olimpiák ısatyjának nevezett Pierre de Coubertin elképzeléseihez tartják magukat a mai napig is a szervezık. 1924 óta ábécé sorrendben vonulnak fel a nemzetek. Kivétel: elıl vonul Görögország csapata, a végén, pedig a házigazdáké. Az olimpiai eskü szövegét a vendéglátó ország egyik sportolója mondja el, szent fogadalmat téve, hogy betartják a szabályokat. Ezek után a bírák esküje következik, majd meggyújtják az olimpiai lángot. Végül a rendezı ország miniszterelnöke megnyitja a játékokat. 1936 óta az antik Olümpia városának egyik romtemplomától indul a láng, váltófutással viszik a versenyek színhelyére.
Elsı aranyérmünkre tehát még egy kicsit, négy napot várnunk kellett, de 1896. április 11-én a 18 éves Hajós Alfréd nem is egy, hanem két aranyérmet nyert! Ahogy az Akropolisz címő lap elnevezte, a "magyar delfin" a 100, majd nem sokkal késıbb az 1200 méteres gyorsúszást is megnyerte a Zea-öbölben rendezett versenyen, közel 40 ezer nézı elıtt. A magyar táborban csak az okozott bosszúságot, hogy az eredményhirdetésnél a zenekar elıször az osztrák himnuszt kezdte játszani... "A legnagyobb küzdelmet nem az ellenfeleimmel, hanem a tengeren feltornyosuló négyméteres hullámokkal és a rettentıen hideg, 10-12 Celsius-fokos vízzel kellett megvívnom" - emlékezett vissza késıbb Hajós, aki György görög király "Hol tanult meg ilyen jól úszni?" kérdésére nagy zavarában a következı, amúgy kétségbevonhatatlan választ adta: "A vízben, Felség!"
A maratoni már csak a hagyományok miatt is "szent" volt a görögök számára, s a verseny felvezetése ennek megfelelıen elképesztı méreteket öltött. Averoff a leendı gyıztesnek - feltétel, hogy görög legyen -, felajánlotta lánya kezét egymillió drachma hozománnyal! Többek között egy borbély életre szóló ingyen borotválkozást, egy csokoládégyáros tíz mázsa édességet ígért, egy szabó pedig vállalta, hogy a bajnokot élete végéig ellátja ruhával. A mezıny Maratonból indult, s amikor a gyıztes beért az Olimpiai stadionba, az ottani hangulat leírására nincs szó. Merthogy görög gyızött, Szpiridon Luisz, aki a terepet ismerve rutinosan kivárta, amíg a gyilkos tempót diktáló amerikai, francia és ausztrál ellenfele kidılt elıle a sorból. Luisz még mint egyszerő levélhordó indult, a saját tempóját futotta, idınként pihent egy kicsit, és közben elfogyasztott egy-egy pohár bort(!), milliomosként érkezett a célba. Bár nıs volt, így Averoff lányára és mesebeli hozományára nem tarthatott igényt, már a stadionban elhalmozták ékszerekkel, ajándékokkal, pénzzel, sıt kapott juhnyájat, tehéncsordát is. Ám amíg Louis a mennybe, a harmadikként célba érkezı honfitársa, Belokas "pokolra" jutott. Kiderült, hogy a táv egy részét kocsin tette meg, így utólag kizárták - ez volt az újkori olimpiák elsı óvása -, mi több, letépték róla a kék-fehér színő görög nemzeti mezt. Így lett utólag harmadik a negyedik helyrıl elırelépı Kellner, akit György király egy aranyórával engesztelt ki.
A máig megrendezett huszonöt újkori olimpia közül a magyar sportolók huszonhármon vettek részt, és összesen 160 olimpiai aranyérmet szereztek. Ebbıl 119 aranyérem egyéni, 41 pedig csapatsportágban elért eredmény. Összesen 285 magyar sportoló viseli az olimpiai bajnoki címet. Közülük • • •
• • • •
207 egyszeres, 57 kétszeres, 17 háromszoros (Balczó András, Benedek Tibor, Biros Péter, Berczelly Tibor, Fenyvesi Csaba, Gyarmati Dezsı, Dusev-Janics Natasa, Kabos Endre, Kammerer Zoltán, Kárpáti György, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás, Papp László, Rajcsányi László, Storcz Botond, Szécsi Zoltán), 3 négyszeres (Darnyi Tamás, Fuchs Jenı, Kulcsár Gyızı), 2 ötszörös (Egerszegi Krisztina, Keleti Ágnes), 2 hatszoros (Kárpáti Rudolf, Kovács Pál) és 1 hétszeres (Gerevich Aladár)
1968 Mexikóváros A 2240 méteres tengerszint feletti magasság nehézséget jelentett a sportolók számára, az alacsonyabb oxigéntartalmú levegı miatt. Ugyanakkor több atlétikai rekordot a magasságnak tulajdonítanak. Például Bob Beamon 8,90 méteres világrekordja a távolugrásban 55 centiméterrel volt jobb az elızı világrekordnál és 1991-ig nem tudták megdönteni.
