OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY PARALIMPIA

OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY PARALIMPIA

18

PARALIMPIA .........................................................................................................................................................................................................................2

18.1

A PARALIMPIAI JÁTÉKOK RÖVID TÖRTÉNETE ........................................................................................................................................................................2

18.2

A PARALIMPIA KÖVETELMÉNYRENDSZERE ...........................................................................................................................................................................3

18.2.1

NOB/IPC megállapodás...............................................................................................................................................................................................3

18.2.2

Sportlétesítmények ......................................................................................................................................................................................................4

18.2.3

Egészségügyi ellátás ...................................................................................................................................................................................................7

18.2.4

Szállás .........................................................................................................................................................................................................................8

18.2.5

Közlekedés ................................................................................................................................................................................................................10

18.2.6

A Paralimpiai Játékok költségvetése .........................................................................................................................................................................12

18.2.7

Akadálymentesség.....................................................................................................................................................................................................14

18. FEJEZET

—1


18 PARALIMPIA 18.1 A PARALIMPIAI JÁTÉKOK RÖVID TÖRTÉNETE A paralimpia egyre szervesebb része az olimpiai játékoknak

A Paralimpiai Játékok a mozgás-, látás- és értelmi fogyatékos sportolók legmagasabb szintű sporteseménye, amelynek története 1948-ra nyúlik vissza. Az első Paralimpiai Játékokat Rómában rendezték 1960-ban, innentől kezdve a paralimpiai mozgalom egyre szélesebbé és népszerűbbé vált. Míg Rómában 23 országból 400 sportoló vett részt, addig a 2000. évi Sydney olimpián már 123 ország majdnem 4000 sportolója versengett. A Paralimpiai Játékokat mindig az olimpia évében rendezték meg, az 1988-as szöuli játékok óta pedig már ugyanazokon a helyszíneken is, mint az olimpiát. A szöuli Paralimpiai Játékok az addigi paralimpiák tekintetében a legnagyobb és legjobban szervezett esemény volt, amelynek fontos eleme volt, hogy a paralimpiai sportolók a jól felszerelt és kialakított olimpiai létesítményekben versenyezhettek. Sydneyben külön szervező bizottság alakult a Paralimpiai Játékok lebonyolítására (Sydney Paralympic Organising Committee), de az olimpia szervezői ragaszkodtak ahhoz, hogy a paralimpiához szükséges minden szolgáltatást (pl. jegyeladási rendszer, technológia, közlekedés) ugyanaz a csapat biztosítsa. Ez a törekvés sikerrel járt, így a lehető legjobb feltételeket tudták biztosítani a paralimpiai sportolók részére, akik ugyanabban a faluban laktak, mint az olimpiai sportolók, ugyanazokat az egészségügyi, étkezési és más szolgáltatásokat élvezték. A paralimpia egyre szervesebb része az olimpiai játékoknak, amit az is jelez, hogy Athénban már egyazon szervező bizottság felelős mindkét esemény lebonyolításáért. Magyarország a sydneyi olimpián 55 sportolóval és 29 kísérővel képviseltette magát 9 sportágban. A paralimpián részt vett országok rangsorában a 32. helyet értük el, 4 arany, 5 ezüst és 14 bronzéremmel.

18. FEJEZET

—2


18.2 A PARALIMPIA KÖVETELMÉNYRENDSZERE 18.2.1 NOB/IPC MEGÁLLAPODÁS Új irányelvek a megrendezés tekintetében

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (International Paralympic Committee, IPC) 2001. június 26-án kelt megállapodása új irányelveket fektetett le a jövőben megrendezendő Paralimpiai Játékokat illetően. A megállapodás célja az volt, hogy ennek keretében további segítséget és támogatást nyújtson az IPC számára a 2008-as játékokkal kezdődően. A fontosabb előrelépések a következők: •

A Paralimpiai Játékok előkészítésére is ugyanúgy hét év álljon rendelkezésre, mint az olimpiai játékokra

•

A rendező város és az Olimpiai Játékok Szervező Bizottsága (OCOG) teljes támogatásáról biztosítsa a Paralimpiai Játékokat

•

A Paralimpiai Játékok megvalósíthatóságáért vállalt pénzügyi garancia

•

A paralimpiai sportolók és tisztségviselők (mind csapat, mind technikai) növekvő támogatása (útiköltségtérítés, nevezési díj eltörlése, ingyenes szállás és közlekedés biztosítása)

•

Az IPC vezetésének támogatása

A megállapodás vezérelve az volt, hogy a Paralimpiai Játékok rendezése tekintetében minden ugyanúgy és ugyanakkor történjen, mint az olimpiai játékok esetében. Ezt elsősorban azzal lehet elérni, ha a paralimpiai szervező bizottság szorosan integrálódik az olimpiai szervező bizottságba. Ezt a törekvést tükrözi az is, hogy először a 2008-as olimpiára pályázó városok részére készült kézikönyv (Manual for Candidate Cities for the Games of the XXIX Olympiad 2008) tartalmaz egy külön paralimpiai fejezetet, amelyben a pályázó városnak be kell mutatnia a paralimpia megrendezésére vonatkozó terveit (a Paralimpiai Játékok időpontja, a Paralimpiai Játékok szervező bizottságának szervezeti felépítése, az OCOG-gal való integráció, paralimpiai helyszínek (helyszínek száma, a sportok elhelyezése, a paralimpiához szükséges átalakítás és annak költsége, nézőkapacitás, utazási idő a paralimpiai falutól), a paralimpiai falu, finanszírozás, költségvetés, közlekedés (paralimpiai család, sportolók és nézők), szállás (paralimpiai család, média, szponzorok és nézők), biztonság.

18. FEJEZET

—3


A kézikönyv előírásait kiegészítendő az IPC elkészítette a „Nyári Paralimpiai Játékok Irányelvei” című anyagát is, amely részletes útmutatást, követelményeket és ajánlásokat tartalmaz a kérdőív kitöltéséhez. A fentiekben említett megállapodást, az IPC kézikönyv egyéb követelményeit, a kézikönyv előírásait, a Sydney Paralimpiai Játékok hivatalos jelentésének javaslatait, valamint az athéni és a pekingi terveket megvizsgálva megvalósíthatóság szempontjából a következő területeket tárgyaljuk bővebben Budapest esetében: •

Sportlétesítmények

•

Egészségügyi ellátás (olimpiai faluban, edzés és versenyhelyszíneken sportolóknak és látogatóknak, kijelölt kórházakban)

•

Szállás (paralimpiai család, paralimpiai falu, nézők)

•

Közlekedés (utazás a paralimpiára, helyszíni közlekedés)

•

Média (médiafalu, MMC – Main Media Center)

•

Finanszírozás (SPOC – Sydney Paralympic Organising Commmittee - bevételek és kiadások)

•

Akadálymentesség (az olimpiai helyszíneken kívül)

A következőkben a felsorolt területek esetében röviden áttekintjük a paralimpia követelményeit, majd javaslatot teszünk a budapesti megvalósíthatóságra vonatkozóan.

18.2.2 SPORTLÉTESÍTMÉNYEK PARALIMPIAI SPORTÁGAK Az olimpiai létesítmények alkalmasak a paralimpiai sportok lebonyolítására is

A NOB/IPC megállapodás kimondja, hogy „költségcsökkentés érdekében lehetőség szerint a Paralimpiai Játékok versenyeinek, edzéseinek és a versenyen kívüli programjainak helyszínei ugyanazok legyenek, mint az olimpiai játékoké”. Az IPC kézikönyve szerint 18 paralimpiai sportág van, nevezetesen:

18. FEJEZET

—4


Paralimpiai sportágak íjászat

csörgőlabda

úszás

atlétika

cselgáncs

asztalitenisz

boccia

erőemelés

röplabda

pályakerékpár és utcai kerékpár

vitorlázás

kerekesszékes kosárlabda

lovaglás

lövészet

kerekesszékes rögbi

A 18 sportágból 14 az olimpiai sportággal azonos és 4 speciális paralimpiai sport van. Ez utóbbiak a boccia, csörgőlabda, erőemelés és a kerekes székes rögbi. Sydneyben minden paralimpiai sportversenyt olimpiai helyszínen tartottak és a tervek szerint Athénben is ezt a gyakorlatot követik. A 14 olimpiaival azonos sportág esetében a helyszínek megegyeznek (pl. az atlétika mindkét esetben az Olimpiai Stadionban került megrendezésre), a négy speciális sport esetében pedig különböző olimpiai fedett létesítményekben rendezték/rendezik meg a versenyeket.

SPORTLÉTESÍTMÉNYI KÖVETELMÉNYEK Általában elmondható, hogy bármelyik sportlétesítmény megfelel az IPC követelményeknek, ha az építés során figyelembe veszik a nemzetközileg elfogadott akadálymentesítési előírásokat. A létesítmények kialakításánál konkrétan a következő szempontokat kell figyelembe venni: •

Ülőhely biztosítása kerekes székes mozgássérültek és kísérőik számára

•

Mozgássérültek számára kialakított ülések

•

Hallókészülékek

•

Mozgássérültek részére kialakított mellékhelyiség

•

Szoba WC (néhány létesítményben)

18. FEJEZET

—5


•

Kapaszkodók

•

Eligazító jelzések

•

Domborjelzésű padlófelület, világító csíkok a lépcsőszéleken

•

Alacsony pultok büfében, étteremben és jegyirodában

•

Világítás

•

Tolókocsi út

•

Rámpák a tolószékek számára

A fentiek figyelembevételével a Budapest esetében javasolt új építésű helyszíneknél követelmény, hogy már a tervezésnél figyelembe kell venni ezeket az igényeket mind a sportolók, mind pedig a sporteseményt látogatók szempontjából. Ez a következő paralimpiai sportágakat érinti: íjászat, atlétika, vívás, cselgáncs, lövészet, futball, úszás, asztalitenisz, röplabda, kosárlabda és tenisz. Feltételezve, hogy a 4 speciális sportág is ezekben az újonnan építendő létesítményekben kap helyet, így ezek esetében is biztosított az akadálymentesség. A fennmaradó 3 sport, nevezetesen a kerékpár (pályakerékpár), a lovaglás és a vitorlázás esetében pedig a már meglévő létesítményt/helyszínt kell alkalmassá tenni a Paralimpiai Játékokra. A paralimpiai sporteseményeket látogatók szempontjából, sydneyi tapasztalatok alapján, a nézőtéri kapacitás kb. 2%-át kell mozgáskorlátozottak részére is alkalmassá tenni. Az akadálymentesség mellett a másik nagyon fontos szempont már a sportlétesítmények tervezésénél, hogy az figyelembe vegye az egyes paralimpiai sportokra vonatkozó sportági előírásokat (pl. a pálya mérete), amelyek néhány esetben különbözhetnek az azonos olimpiai sportágétól. Ezzel jelentős költségcsökkentés érhető el, hiszen az olimpiát követően nem kell átépíteni, átalakítani a sporthelyszíneket, hogy azok alkalmasak legyenek a paralimpiai sportok vendégül látására. A paralimpiai sportok egy lehetséges elhelyezését az olimpiai helyszíneken a következő táblázatban foglaltuk össze. A létesítmények esetében alkalmazott kódok megegyeznek az olimpiai létesítmények esetében használt kódokkal.

18. FEJEZET

—6


Sportesemény

Helyszín

Verseny napok száma

Kapacitás

Sportesemény

Nyitó és záróünnepség

OD1

2

100 000

Íjászat

SP3

5

5 000

Atlétika

OD1

10

100 000

ID3, ID4

9,6

18 000, 10 000

ID5A

6

6 000

SP8, SP9

5,3

10 000, 10 000

Lovaglás

SP10

4

30 000

Asztalitenisz

Vívás

ID5B

5

3 000

Futball

Helyi stadion

5

15 000

ID2

7

5 000

Kosárlabda Boccia Utcai és pályakerékpár

Csörgőlabda

Helyszín

Verseny napok száma

Kapacitás (fő)

Judo

ID7

3

9 000

Erőemelés

ID10

7

5 000

Kerekes székes rögbi

ID4

5

10 000

Vitorlázás

SP12

7

10 000

Lövészet

SP13

6

5 000

Úszás

SP14

9

20 000

ID8

9

5 000

Tenisz

SP16

9

20 000

Röplabda

ID1

8

7 000

18.2.3 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Ugyanaz a rendszer és szervezés, mint az olimpia esetében

A paralimpiai szervező bizottság felelős a Paralimpiai Játékok alatti egészségügyi ellátás biztosításáért. A Paralimpiai Játékok egészségügyi programja szorosan integrálódik az olimpiai játékok egészségügyi programjába; az ellátó orvosok, nővérek és egyéb kiszolgáló személyzet feladata ennek értelmében kettős. A szolgáltatások szintje, az eljárások, a dokumentáció és az irányelvek azonos módon kell történjenek a két programban. Az egészségügyi szolgáltatás kiterjed a sportolók, a paralimpiai család és más hivatalos résztvevők, a média, a nézők, a szponzorok és a játékok kiszolgáló személyzetének az ellátására. Ugyanúgy, mint az olimpia esetében, egészségügyi ellátásról kell gondoskodni minden olimpiai helyszínen (sportlétesítmények, edzéshelyszínek, paralimpiai falu, a paralimpiai családnak biztosított szállodákban). Emellett például Sydneyben a repülőtéren és a Sydney Olimpiai Park nem sport helyszínein is biztosítva volt az esetleges egészségügyi ellátás. A poliklinika a legnagyobb egészségügyi ellátó hely mind az olimpia, mind a paralimpia ideje alatt, amely az olimpiai/paralimpiai faluban kerül kialakításra. Sydneyben például a Paralimpiai Játékok ideje alatt mintegy 6700 látogatást regisztráltak a poliklinikán.

18. FEJEZET

—7


A paralimpia egészségügyi ellátásának infrastrukturális oldala szorosan integrálódik az olimpia egészségügyi programjába. Ez azt jelenti, hogy a minden olimpiai helyszínen kialakítandó ellátó helyek tervezésénél már a paralimpiai igényeit (pl. a kerekes székkel közlekedők ellátása) is maximálisan figyelembe kell venni. A kiszolgáló személyzet – orvosok, nővérek – pedig önkéntesekből tevődhet majd össze, ahogyan ez Sydneyben is megvalósult. Az olimpiai szervező bizottság (OCOG) költségvetésében tervezett 6 millió dollár kiadás fedezi a paralimpia esetleges addicionális szükségleteit. Természetesen itt is azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a paralimpia idején a kijelölt kórházak el tudják majd látni a kerekes székes résztvevőket is.

18.2.4 SZÁLLÁS PARALIMPIAI CSALÁD Kijelölt szálloda a paralimpiai család számára

A paralimpiai család számára biztosítani kell egy kijelölt szállodát (headquarters), ami általában ugyanaz, mint az olimpiai szálloda. Az IPC kézikönyvben nincs számszerűsítve, hogy hány paralimpiai családtag részére kell szállást biztosítani, de az IPC Athén részére rendelkezésre bocsátott legfrissebb információ szerint összesen 2800 szállodai szoba szükséges a család részére. Ebből mintegy 20% 5+*-os, 30% 5*-os és 50% 4*-os. A paralimpiai család többek között magában foglalja a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság vezetését és kísérőiket, különböző bizottságának tagjait, a Paralimpiai Szervező Bizottság igazgatóságának tagjait, fogyatékos sportszervezetek és nemzetközi sportszövetségek képviselőit, a nemzeti paralimpiai bizottságok és Nemzetközi Sportszövetség képviselőit, valamint azok meghívott vendégeit, szponzorokat. Mivel ez a követelmény jóval alatta van az olimpiai követelményeknek, így ennyi szállodai szoba biztosítása nem okoz majd gondot Budapest esetében, hiszen jelenleg is több mint 8500 4* és 5*-os szállodai szoba van Budapesten. Az elmúlt olimpiák gyakorlata pedig azt mutatja, hogy sok esetben az egyes országok paralimpiai bizottságának tisztségviselői inkább a falut választják szállás szempontjából.

Elegendő, kerekes székkel megközelíthető szállodai szoba van ma Budapesten

A paralimpiai család tagjai közül mintegy 10% a kerekes széket használók száma, ami azt jelenti, hogy kb. 280 olyan szállodai szobát kell biztosítani, amely számukra is megfelelő. Ma Budapesten közel 2800 5*-os szállodai szoba van, amelyek mindegyike teljesíti ezt a követelményt.

18. FEJEZET

—8


MÉDIA A NOB/IPC megállapodás szerint a sajtó munkatársainak biztosítható akkreditációk száma nem lehet több, mint 2000. A média képviselőit elkülönítve a paralimpiai faluban is el lehet szállásolni, ebben az esetben annak költségeit az azt igénybevevő akkreditált személynek kell fizetni. Sydney-t alapul véve a 2440 média résztvevőből mindössze 15%-a igényelt szállodai szobát, a többiek a médiafaluban laktak. Mivel a média résztvevők számát most már korlátozzák, így Budapest esetében kb. 300 szállodai ággyal kell számolnunk.

PARALIMPIAI FALU Az olimpiai falu és paralimpiai falu ugyanaz, csak méretben különbözik

A paralimpiai falunak ugyanannak kell lennie, mint az olimpiai falunak és szállást kell biztosítania a paralimpiai versenyzőknek, csapat tisztségviselőknek, kísérőknek és technikai tisztségviselőknek. A szállást és a faluban nyújtandó szolgáltatásokat ingyen kell az igénybevevők számára biztosítani. A technikai tisztségviselők szállásterületét el kell különíteni a sportolókétól és csapat tisztségviselőkétől. A paralimpiai falut egy héttel a nyitóünnepség előtt kell rendelkezésre bocsátani, és három nappal a záróünnepséget követően kell bezárni. A paralimpiai falu kapacitása a következő:

Paralimpiai faluban lakó csoportok

LétszáLétszám

Versenyzők

4000

Csapat tisztségviselők és nem versenyző résztvevők

2200

Technikai tisztségviselők

800

Előre nem látott kontingens (5-7%)

500

A paralimpiai falu kapacitása

7500

18. FEJEZET

—9


A kerekes székkel megközelíthető ágyak száma minimum 1800 kell legyen. Emellett természetesen gondoskodni kell a lakóhelyek más helyiségeinek (pl. fürdőszoba) akadálymentességéről is. Ideális esetben a kerekes széket használóknak egyágyas szobát kell biztosítani vagy kerekes széket nem használó sportolókkal kell osztozniuk. A paralimpiai falu követelményeit már az olimpiai falu tervezésekor figyelembe kell venni, így minimálissá tehető az olimpiát követő átalakítási munka és annak költsége. A különböző korlátozottságú sportolók igényeit kielégítendő, minden helyszínen a paralimpiai faluban biztosítani kell a teljes akadálymentességet. A paralimpiai falu bérleti költségével, valamint annak felszerelésével és bebútorozásával az olimpiai szervező bizottság kiadásainál számoltunk. Az olimpiát követő paralimpiai állapotba történő átalakítás költségét 3 millió dollárra becsüljük (Sydney: 8,2 millió USD, Peking terv: 3,3 millió USD).

18.2.5 KÖZLEKEDÉS Az olimpiai közlekedési rendszert kell alkalmazni

A paralimpiai család, a sportolók és kísérőik, technikai tisztségviselők, szervező bizottság tagjai és önkéntesek, szponzorok és média képviselők számára biztosítani kell az ingyenes közlekedést a paralimpiai helyszínekhez. A paralimpia közlekedési rendszere részben az olimpia közlekedésén alapul, részben viszont külön tervezést és struktúrát igényel. A közlekedésnél különböző célcsoportok eltérő igényű szállítását kell megoldani. Ezeket a személyeket három kategóriába lehet besorolni: •

Sportolók

•

Paralimpiai család

•

Nézők

A nézők számára biztosított közlekedési lehetőségek nem igazán vagy csak kis mértékben térnek el az Olimpiai Játékokon használtaktól. Ez annak következménye, hogy az olimpiára és a paralimpiára látogató nézők többnyire csak számban térnek el, becslésünk szerint a paralimpiára mintegy 300-400 000 néző várható. A leglényegesebb változtatást, illetve a legprecízebb tervezést a sportolók szállításának megszervezése és megvalósítása igényel, hiszen számukra kiemelten szükséges speciális

18. FEJEZET

— 10


járművek üzemeltetése.

SPORTOLÓK A sportolókat, csapat és technikai személyzetet szállító buszjáratok részben a Paralimpiai falu területén, részben pedig a falu és az egyes sportlétesítmények között közlekednek. A sportolók számára biztosított buszjáratokat az egyes sporteseményekhez kell igazítani, figyelembe véve a résztvevő sportolók számát, korlátozottságának fokát, a versenyhelyszínek távolságát, stb. Ezenkívül külön buszjáratok szükségesek a csapat sportok résztvevői számára. A közlekedés szempontjából a sportokat, illetve a sportolókat korlátozottságuk szintje alapján két kategóriába célszerű sorolni: •

Kerekes székes sportolók – speciálisan kialakított buszok szükségesek

•

Kerekes szék nélküli sportolók – normál buszok

Az IPC előírása szerint a 4000 paralimpiai sportolóból és csapat tisztségviselőből maximum 1800 lehet a napi életben is kerekes széket használó személyek száma. A sportolói létszámok figyelembevételével a következő igényekkel lehet számolni: •

200, kerekes székkel is megközelíthető autóbusz a nyitó és záróünnepség idejére, a nemzeti delegációk és a média szállítására

•

180-210, kerekes székkel is megközelíthető autóbusz a versenynapokra, mind a sportolók, mind pedig a média szállítására

Összességében elmondható, hogy a sportolók és kísérőik, a média és a nézők szállítása nem okoz majd gondot Budapest esetében, hiszen a mintegy 1840 új autóbusz (BKV terveiben szereplő új beszerzések 2012-ig) könnyedén kielégíti a követelményeket. A kerekes székes sportolók és nézők szállítása szintén megoldható ezekkel az új járművekkel, mivel az ülések könnyen kivehetők lesznek és rámpás vagy liftes rendszerrel megoldható a sportolók be- és kiszállása.

18. FEJEZET

— 11


PARALIMPIAI CSALÁD A paralimpiai család szállítására az athéni tervek szerint mintegy 1600 személyautóra van szükség, 3000 sofőrrel.

MÉDIA Az IPC és MBC egy épületben kaphat helyet

A média központ Sydney esetében az olimpián használt MPC (Main Press Centre) volt, amely otthont adott mind az írott sajtó, mind pedig a televíziós közvetítők számára. A legnagyobb feladatot az jelentette, hogy az Olimpiai Játékokat követően át kellett alakítani az MPC-t olyan formába, hogy az a televíziós közvetítők számára is megfelelő legyen.

18.2.6 A PARALIMPIAI JÁTÉKOK KÖLTSÉGVETÉSE A Paralimpiai Játékok költségvetése kb. 100 millió dollárra tehető

Az NOB/IPC megállapodás szerint a Paralimpiai Játékok költségvetését önálló programként integrálni kell az Olimpiai Játékok költségvetésébe. Ezzel lehetővé válik az egész költségvetés kezelése, de egyben lehetőséget nyújt a két esemény finanszírozásának külön elemzésére is. A Paralimpiai Játékok finanszírozására a kormányzatnak (helyi, regionális vagy központi szinten) garanciát kell vállalnia még az olimpiai pályázati szakaszban és kb. 50%-ban hozzá kell járulniuk a játékok működési költségéhez. A sydneyi, a tervezett athéni és pekingi paralimpiai költségvetés alapján kb. 100 millió dollárra tehető a Játékok költsége. A sydneyi Paralimpiai Játékok mintegy 25 millió dolláros pozitív egyenleggel zárult. A 2008-as olimpiára pályázó városok kézikönyve alapján a Paralimpiai Játékok költségvetési tételeit az alábbi táblázatban foglaljuk össze, megjelölve a sydneyi tényadatokat, a pekingi tervezett számokat és a Budapestre vonatkozó előrejelzésünket. Athén esetében nem áll még rendelkezésre részletes költségvetés, de összesen mintegy 130 millió dollárra becsülik a Játékok költségét.

18. FEJEZET

— 12


millió dollár Bevételek

Sydney

Peking

Budapest

Támogatások (kormányzat, OCOG)

50

90

50

Szponzorálás

26

3

Jegyeladás

18

Marketing bevételek (TV jogok, bélyeg, lottó, szállítók, licenszjogok, adományok)

4

Egyéb (pl. eszközök értékesítése)

4

4

Összesen

102

Sydney

Peking

Budapest

Szállás (paralimpiai család)

0

5

5

20

Ceremóniák, kulturális fesztivál

7

11

10

1

11

Játékok működési költsége

20

29

20

12

15

HR, kommunikáció

8

9

10

4

Sport

5

24

15

Technológia, adminisztráció

22

3

5

Közlekedés

4

12

5

Paralimpiai falu

8

3

3

Egyéb

0

2

0

87

110

73

110

100

Kiadások

FŐBB FELTÉTELEZÉSEK Jelentős szponzorálás és „kötelező” állami támogatás

A budapesti Paralimpiai Játékok költségvetésének becslésénél az egyes tételek esetében a következő fontosabb feltételezéseket alkalmaztuk: •

Támogatások – a NOB/IPC megállapodás szerint a kormánynak biztosítania kell a játékok költségeinek az 50%-át, így a kb. 100 millió dolláros költségvetésből 50 millió dollár ebből a forrásból származhat. Mivel azonban sem az OCOG, sem a paralimpia költségvetése esetében ebben a fázisban állami támogatással nem számolunk, így feltételezésünk szerint az OCOG biztosítja majd ezt a forrást a paralimpia számára. Ennek egy részét azonban később a paralimpiai szervező bizottság a nyereségből visszafizeti.

•

Szponzorálás – az OCOG költségvetésénél a helyi szponzorálás lehetséges összegének kiszámolásánál mintegy 40 partner céggel kalkuláltunk. Feltételezve, hogy ezek a cégek hajlandóak lesznek az olimpiára fordított szponzorálásuk kb. 18. FEJEZET

— 13


10%-át a paralimpiai támogatására fordítani, így összesen kb. 20 millió dollár a becslésünk erre a tételre. •

Jegy árbevétel – itt sydneyi adatokra támaszkodtunk, vagyis ugyanazokkal a kapacitásokkal számoltunk Budapest esetében is. Az összes rendelkezésre álló kapacitás 20%-át ebben az esetben is (mint ahogyan az olimpiánál is) fenntartottuk a hivatalos résztvevőknek (IPC, sportolók…). Sydney alapján átlagosan 60%-os kapacitás kihasználtsággal számolva, 1,1 millió jegyet tudunk majd értékesíteni ugyanabban a konstrukcióban, vagyis napi jegyek eladásával. Ez 11 millió dolláros árbevételt jelent.

•

Marketing bevételek – a pekingi pályázatban szereplő 12 millió dollárnál több marketing bevételre számítunk, ami azon alapszik, hogy a Paralimpiai Játékok népszerűsége egyre növekszik, egyre inkább a figyelem központjába kerül az olimpiát követően.

•

Költségek – a legtöbb költségtétel esetében korábbi vagy tervezett olimpiák adatait használtuk, mivel nem áll rendelkezésünkre részletes bontása az egyes tételeknek.

A fenti feltételezések alapján a lehetséges budapesti Paralimpiai Játékok mintegy 27 millió dolláros egyenleggel zárulhatnak.

18.2.7 AKADÁLYMENTESSÉG Az EU csatlakozással az akadálymentességnek meg kell valósulnia

A Paralimpiai Játékok megvalósíthatóságának egyik fontos szempontja az, hogy mennyire akadálymentes maga a rendező város az olimpiai helyszíneken kívül. Az Országgyűlés által 1999-ben elfogadott Országos Fogyatékosügyi Program célja olyan intézkedések meghatározása, amelyek segítenek a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének, önrendelkező képességének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosításában. A Program tartalmazza azokat a jogharmonizációs intézkedéseket is, amelyek szükségesek az EU dokumentumaiban előírt követelmények teljesítéséhez. Az akadálymentességre vonatkozóan a Program a következő megvalósítási időbeli kereteket írja elő: •

Környezet területén: a már meglévő középületek akadálymentessé tételét fokozatosan, de legkésőbb 2005. január 1-jéig el kell végezni. Különösen fontos az egészségügyi, nevelési-oktatási és szociális intézmények teljes akadálymentessé tétele, melyet 2003. január 1-jéig kell elvégezni. Egyúttal gondoskodni kell az akadálymentesség jogszabályi követelményeinek

18. FEJEZET

— 14


betartásáról a közhasználatú új építmények engedélyezése és a meglévők átalakítása során. •

Közlekedés területén: A már működő közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 1-jéig kell az esélyegyenlőségi törvényben foglaltaknak megfelelnie.

Ezek teljesüléséhez mindenképpen fontos a jelenlegi jogszabályokban foglaltak megerősítése és azok pénzügyi támogatása is.

18. FEJEZET

— 15

OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY PARALIMPIA

Recommend Documents