OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY MASTER PLAN OPCIÓK

OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY MASTER PLAN OPCIÓK

12

MASTER PLAN OPCIÓK.......................................................................................................................................................................................................2

12.1

BEVEZETÉS ........................................................................................................................................................................................................................2

12.2

A MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA ...............................................................................................................................................................................3

12.3

DUNA MENTI OLIMPIA (I. VÁLTOZAT)...................................................................................................................................................................................32

12.4

A VÁROSMEGÚJÍTÁS OLIMPIÁJA (II. VÁLTOZAT)...................................................................................................................................................................78

12.5

AZ ÉSZAKI OLIMPIAI PARK (III. VÁLTOZAT) ........................................................................................................................................................................127

12.6

A SZCENÁRIÓK EGYMÁSHOZ VISZONYÍTOTT ÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................................................................162

12.7

A VIDÉKI HELYSZÍNEK .....................................................................................................................................................................................................173

12. FEJEZET

—1


12 MASTER PLAN OPCIÓK 12.1

BEVEZETÉS

A budapesti olimpia – mint városfejlesztést elősegítő eszköz – megrendezése akkor hasznos a főváros számára, ha a Játékok kapcsán olyan – a város számára szükséges – fejlesztések valósulnak meg, amelyek az olimpia nélkül nem lennének elérhetők, vagy legalábbis megvalósítási idejük kitolódna. Ehhez feltétel, hogy „az olimpiai helyszínek megválasztása egybeessen a városfejlesztés céljaival, térszerkezetének alakításával, az olimpia kiszolgálására felépített közlekedési rendszer „utóhasznosítása” pedig egy környezetbarát, lakható város megteremtésére legyen alkalmas.” Fentiek érdekében az olimpiai helyszíneket úgy kellett kiválasztani, hogy azok összhangban legyenek a város fejlesztési elképzeléseivel, érvényben levő településszerkezeti tervével és a hálózatfejlesztési tervekkel. Ez nemcsak a lakossági szimpátia és a döntéshozói egyetértés megszerzése miatt fontos, hanem meg is gyorsíthatja és problémamentesebbé teheti a lebonyolítást, biztosítva, hogy az olimpia kapcsán a már megtervezett és egyébként is szükséges hálózatok épüljenek meg, valamint garantálhatja az utóhasznosítás lehetőségét és realitását. Az olimpiai helyszínek elrendezését illetően – több lépcsős szűrés után – egymástól három lényegileg eltérő területi változat került kialakításra: •

1. A Duna menti olimpia a Duna tengely fejlesztésére épít és a városon belüli, Duna-parti tartalékterületek hasznosítására törekszik,

•

2. A városmegújítás olimpiája a városban már régóta sürgető és egyre inkább halaszthatatlanná váló rehabilitációt segítené elő,

•

3. Az Északi olimpiai park zöldmezős beruházás, a város északi peremén.

A három változat a Budapest által kitűzött fejlesztési célokkal – jellegükből következően – különböző mértékben azonosul. A három változat mindegyike értékeket hordoz, de közülük a harmadik változat részben eltér a város olimpia nélkül elhatározott fejlesztési céljaitól. A Duna menti olimpia inkább szabad, belvároshoz közeli területeket értékel fel, a Duna tengelyre szervezi a

12. FEJEZET

—2


rendezvényeket, a Duna az olimpia főutcája, a belváros együtt él a rendezvényekkel. A városmegújítás olimpiája egy ma leromlott minőségű városi teret „értékel” fel, a rehabilitációt szinte „belerobbantja” a város közepébe. Az Északi olimpiai park a főváros városrendezési szempontból szabadabban alakítható területein, az úgynevezett hátországban értékeli fel a sport és szabadidős funkciókat, jelentős zöldmezőt bevonva a városszéli területekből. Közlekedési szempontból a Duna menti olimpia nyitottabb, több oldalról feltárható, az igényeket széthúzza. A városmegújítás olimpiája koncentrálja az igényeket, a belső mozgások – ha elválaszthatók a megközelítő és egyéb városi mozgásoktól – könnyebben szervezhetők, ugyanakkor a megközelítés kockázatosabb, sebezhetőbb. Az Északi olimpiai park közlekedési feltárása a részletes vizsgálatok szerint többletfejlesztéseket igényel, ugyanakkor belső mozgásai viszonylag jól függetleníthetők a napi városi forgalomtól.

12.2 A MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA Miért éppen Budapest?

Mi indokolja, hogy Budapest egy sikeres felkészülés esetén esélyesen pályázhat az elkövetkező évtizedekben olimpiai rendezésre? •

A városnak a globális folyamatok és az európai szándékok szempontjából kitüntetett geopolitikai helyzete van.

•

Olyan adottságai vannak, amelyek lehetővé teszik a korábbiaktól – és várhatóan a 2008. évi pekingi Játékoktól – eltérő humánusabb, az urbánus térbe és létbe természetesebben integrálható Játékok megrendezését. (E szempontból különösen a Duna menti helyszínekre szervezett, a folyó mint az olimpia főutcája által a város szívébe, történelmi képébe illesztett rendezvény lehet egyedi hatású.)

12.2.1 A HELYSZÍNKIVÁLASZTÁS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA A lehetséges olimpiai rendezvényhelyszínek meghatározásához, a Master Plan opciók kialakításához követett vizsgálati módszer az úgynevezett „tölcsér módszer” volt. A vizsgálat a lehetőségek teljes tárházából indult ki az ország teljes területét – mint kihelyezett rendezvény helyszíneket – tekintve, illetve a főváros és környéke teljes területét – mint meghatározó rendezvény helyszínt – elemezve egyaránt. Egy-egy sportág kihelyezéséhez, vagy labdajáték selejtezők kihelyezéséhez először a megyeszékhelyek, majd szűrés után a régióközpontok kerültek vizsgálat alá. A fővárosban és környékén 42 helyszín többlépcsős vizsgálata után alakult ki a részletesen elemzett három Master Plan opció. A vizsgálatok tapasztalatai alapján a

12. FEJEZET

—3


helyszínválasztás szempontjaira az alábbi összegző megállapítások tehetők: •

A NOB rendezvényre vonatkozó előírásaiból eredően az olimpia rendező és központi városa Magyarországon csak Budapest lehet. A tág értelemben vett rendezvénysorozat helyszíne azonban az ország majd teljes területe, amennyiben: ¾

néhány sajátságos versenyszám – mint a vitorlázás, lovaglás – vidéki helyszínre telepítése indokolt lehet, sőt – pl. a vitorlázás esetében – elkerülhetetlen,

¾

a labdarúgó selejtezők helyszíne négy vidéki város is lehet,

¾

a néző- és látogatóforgalom koncentráltságát az ország egészére kiterjesztett turisztikai és kulturális programmal indokolt oldani,

¾

szállás férőhelyek vonatkozásában az ország majd teljes területét indokolt számításba venni.

•

A fővárosba és környékére telepített rendezvény helyszínek elrendezésénél – túl a térszerkezeti harmonizáción – a javaslatok maximálisan figyelembe vették azt az elvárást, hogy a rendezvény igényelte fejlesztések javítsák a város épített- és természeti környezetének állapotát, a város életminőségét. A sporthelyszínek közlekedési kiszolgálása, a város – olimpiai időszak alatti – működése olyan kell legyen, hogy az ahhoz szükséges fejlesztések „utóhasznosításai” egy környezetében és közlekedésében megújult, lakhatóbb városi életfeltételhez teremtsenek jó alapot.

•

A budapesti és a lehetséges vidéki sporthelyszínek megfelelnek az érvényes országos, regionális és települési, területi (szerkezeti, szabályozási, fejlesztési) terveknek, valamint a fejlesztésre és a védelemre kijelölt zónák figyelembevételének és a közlekedéshálózati szerkezetre vonatkozó elhatározásoknak.

•

Budapest esetén nem automatikusan javasolható – sok más városok olimpiai helyszínétől eltérően –, hogy a város szélén épüljön fel egy olimpiai központ, egy olimpiai falu és mellette a sporthelyszínek. Hozzá kell viszont tenni, hogy e helyszínváltozat a NOB előírásainak egyébként megfelel. Budapestnek a területi terjeszkedés nem lehet célja, minden erejével belső területeinek felértékelésére, az alulhasznosított városrészek feljavítására kell törekednie. A város olimpiai üzenete – közép-európai kulturális értéke – akkor juthat kifejezésre, ha maga a város fogadja be az olimpiát, a település maga válik a Játékok – és ezáltal a találkozások – színhelyévé, ennek egyetemes üzenetével, a világon egyedülálló helyi sajátosságainak bemutatásával, Budapest fő értékeivel: topográfiai, természeti, építészeti értékeivel és Duna mentiségével.

•

Csak olyan Master Plan opció, rendezvény helyszín javaslat lehet versenyképes, amelynek megvalósítása

12. FEJEZET

—4


városfejlesztési értéket, utóhasznosítási előnyt hordoz, amelyhez a hírszolgáló közlekedési infrastruktúra a főváros legfontosabb közlekedésfejlesztési törekvéseit fedi le. •

•

•

Fenti értékeket az olimpia műszaki, telepítési megoldásainak úgy kell ötvözniük, hogy közben technikailag maximálisan meg kell feleljenek az olimpiai rendezvények NOB által meghatározott, illetve ajánlott szigorú előírásainak, különösen ¾

sporthelyszínek jó logisztikai rendszerbe szervezésével

¾

az olimpiai falu előírások szerinti telepítésével

¾

a sportolók, hivatalos küldöttségek és a látogatók egymástól térben és eszközben elkülönített biztonságos mozgatásával

Az olimpiai helyszínek megfelelő közlekedési kiszolgálásának alapfeltétele, hogy: ¾

Magyarország, Budapest és az országon belüli más sporthelyszín, illetve kiegészítő helyszín Európából és a világ más pontjairól kedvezően elérhető legyen

¾

a szálláshelyek és sportrendezvény helyszínek között egy jól szervezett közlekedési lánc biztosítsa a megbízható kapcsolatot

¾

a sportolók és hivatalos küldöttségek utazásai az olimpiai falu és az egyes helyszínek között zavar nélkül és kiszámíthatóan történjenek

¾

a média szereplői gyorsan és biztonságosan eljussanak az eseményekre

¾

a Főváros közlekedési helyzete és közterületi arculata kiegyensúlyozott, vonzó környezetet biztosítson az események befogadásához és az olimpiai résztvevők jó hangulatához

A rendezvényhelyszínek és a helyszíneket kiszolgáló közlekedési infrastruktúra együttesének megtervezésekor fontos szempont, hogy a különböző típusú, olimpiai célú utazások (sportolók, VIP személyek, média és nézők) egymástól térben és eszközben elkülönítettek legyenek és ne zavarják egymást. Mindezt úgy kell megtervezni, hogy a város mindennapi életéből fakadó ún. „alapmozgások”, utazások is kiemelt figyelmet kell, hogy kapjanak.

Az országos tér- és közlekedésszerkezeti rendszerben a lehetséges olimpiai helyszíneket úgy kell elhelyezni, hogy azok •

megfeleljenek az olimpiai rendezvény előírásoknak (hálóba szervezhetőség, könnyű, gyors elérhetőség, viszonylag kis távolságok), valamint

12. FEJEZET

—5


•

megfeleljenek az elhatározott közlekedésfejlesztések (vasúti- és közúti gyorsforgalmi hálózat) által jól feltárható területeknek, tehát ne váljék szükségessé további kiegészítő fejlesztés 2012-ig.

További – selejtező labdajáték helyszínekre – figyelembe vett vidéki városok esetén fontos szempont az egyenletes terítés, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a legterheltebb távolsági kapcsolatok térségét további helyszínre igyekvő közvetlen forgalmak ne terheljék. E szempontból különösen az M1 autópálya és a – Balaton miatt amúgy is kétszeresen terhelt – M7 autópálya keresztmetszeti kapacitása lehet kritikus. E két autópálya mentesítésében nagy szerepe lesz az addigra megépülő M8 autópálya szakasznak és a dunaújvárosi Duna-hídnak. Helyszínek a budapesti tér- és közlekedési szerkezetben

Az olimpia budapesti helyszínei többletigényének kiszolgálásához a város tömegközlekedési hálózata kiváló adottságokat kínál. Rögzíthető, hogy a város elkövetkező 10 évének kívánatos – a város és környéke általános céljaival egybeeső – közlekedésfejlesztése esetén az olimpia kiszolgálása alapvetően szervezhető a kötöttpályás tömegközlekedésre, különös tekintettel a lehetséges esemény helyszínek Duna menti észak-déli széthúzott városi, városkörnyéki elhelyezésére. A kötöttpályás hálózat és a közúthálózat összhangja, tehát az egyéni közlekedés és a tömegközlekedés egymásra építése, integráltsága az olimpiát kiszolgáló közlekedési rendszer sikerének alapja. E rendszerben a kétfajta mobilitási (közlekedési) mód összekapcsolásának pontjai és azok minősége (csomópontok és P+R rendszerek) meghatározó jelentőségűek.

A HELYSZÍNEK MEGKÖZELÍTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA A távolsági és nemzetközi forgalom, tehát a látogatók térségbe, illetve szálláshelyre érkezésének formája (eszköze) ugyanis csak korlátozottan befolyásolható. A befolyásolás, az „előre tervezett utazás” terepe a helyszínre irányuló, illetve a helyszínek között bonyolódó utazások módjának befolyásolása. A koncepció fontos megközelítése, hogy távolról egy-egy konkrét (városon belüli) sporthelyszín felé közeledve több lépcsőben egyre csökkenjék a személygépkocsi használat volumene és egyre növekedjék a közösségi közlekedés és más környezetkímélő közlekedési formák használata. A fentiekhez szükséges eszköztár 10-15 év alatt szükséges megvalósításához előzetes vezérkoncepcióként az alábbiak vázolhatók:

12. FEJEZET

—6


Az olimpiai szállítás integrált közlekedési rendszert igényel

•

az olimpiára gépkocsival érkező látogatók autóikat a város határán kialakított hatalmas, őrzött és ingyenes P+R parkolókban hagyják, ahonnan korszerű gyorsvasút vagy MÁV elővárosi vasút szállítja őket a városba

•

a városi tömegközlekedés használata bármely olimpiai belépőjegyhez kötve ingyenes, a város belső útjainak használata ugyanakkor időszakosan díjkötelezett

•

a belsőváros a budai körút – nagykörút vonalán belül, a Duna menti zóna pedig az Árpád híd – Lágymányosi híd között korlátozott autóforgalmú a hagyományos városi forgalom számára is

Tekintettel az olimpia jelentette sajátos igényekre, különösen fontos a térség (város, szálláshely, stb.) elérhetőségét biztosító távolsági rendszerek és a városon belüli, illetve a helyszínek elérhetőségét biztosító lokális közlekedési rendszerek – a szállítási stratégia elvei szerinti – hatékony összekapcsolása annak érdekében, hogy minden esetben érvényesüljön a kívánatos közlekedési forma dominanciája. E szempontból kiemelt súlyt kell fektetni: •

a repülőtér (repülőterek) és földi kapcsolatainak összehangolt fejlesztésére

•

a vasútállomások, pályaudvarok városi közlekedési szövetbe illesztésére

•

az autópályák, gyorsforgalmi utak városi, elővárosi vasutakkal alkotott találkozási csomópontjainak magas szintű (intermodális) kialakítására, egy hatékony és több lépcsős P+R hálózat kifejlesztésére

•

a Duna és kikötőinek sajátos, meghatározóan az olimpiai családot szolgáló hasznosítására, a helyszínek ilyen jellegű összekötésére, illetve ehhez kötve a hajózás és a kötöttpályás hálózatok kapcsolati pontjainak kialakítására (Dunától távol lévő helyszínek elérhetőségére)

•

egy komplex információs, tájékoztató, forgalomirányító, telematikai rendszer létrehozása

12. FEJEZET

—7


Számolni kell a sporthelyszínektől független utazásokkal is

A főváros működőképességének megőrzése nemcsak a lakosság, hanem az éppen az olimpia kapcsán ideérkező látogatók egyéb (nem sportesemény megtekintéséhez kötődő) időtöltéséhez járuló mozgásigény érdekében is elengedhetetlenül fontos. Ez utóbbi, idegenforgalomhoz is köthető „kiegészítő” tevékenységek mozgástere elsősorban a tágabb értelemben vett történelmi városközpont: nagyjából a nagykörút vonala által határolt terület, természetesen nem éles, és a tervezés során tovább pontosítandó határokkal. Annak érdekében, hogy e fontos zóna „élhetőségét” fenntarthassuk, a területen belüli gépjárműforgalom erőteljes korlátozása válhat szükségessé, természetesen a tömegközlekedési kapacitáskínálat párhuzamos növelésével. A közúti forgalom visszafogása ezen a szinten önmagában már akadályozná a város működőképességét, illetve az innen kijjebb szoruló járművek a külsőbb városrészekben (éppen az olimpiai események zónájában) okoznának jelentős torlódásokat. Ennek elkerülésére a főváros közbenső- és külső zónájában az úthálózat – elsősorban gyűrű irányú – elemeinek megerősítése kívánatos.

A technikai megvalósítás realitásai

Természetes alapkérdés, hogy a térbeni és fizikai adottságok mellett Budapest (illetve az ország) rendelkezik-e a megvalósításhoz szükséges technikai forrás- és időháttérrel, tehát létrehozható-e a szükséges infrastruktúra háttér 2012-ig? A kérdés megválaszolásához indokolt áttekinteni az infrastruktúra költségek összetételét. Látható, hogy •

az infrastruktúra költségek ¾-ed része az elkövetkező 15 év, olimpiától függetlenül elhatározott, közlekedési hálózat fejlesztéseinek költsége,

•

a költségek közel 50%-a pedig nem fővárosi, hanem olyan elhatározott országos közlekedési infrastruktúra fejlesztés költsége, melyek csak áttételesen – illetve egyes esetekben csak kis részben – kötődnek az olimpiához.

Amennyiben tehát az olimpia megrendezésének fő gondolata – tehát, hogy a rendezvények a Nemzeti Fejlesztési Tervben rögzített fejlesztések megvalósítását segítsék – helyes, akkor a kérdés nem úgy merül fel, hogy létrehozható-e 10 év alatt az olimpiához szükséges infrastruktúra, hanem az alábbiak szerint: •

Magyarország és Budapest versenyképességéhez, a globális tőkefolyamatok és az európai integrációs lehetőségek kívánatos befogadásához szükséges-e az elhatározott országos- és fővárosi infrastruktúra fejlesztések legalább egy részének megvalósítása? Ha igen, akkor az egyre gyorsuló gazdasági folyamatok és térségi változások megengedik-e, hogy egy mai versenyhelyzetre 10-15 évnél később történjék meg a gyakorlati válasz megadása?

•

A kérdésre a felelet – egy offenzív országstratégia esetén – nyilvánvalóan az lehet, hogy szükségesek és nem halogathatóak a fejlesztések, és mint ahogy az érintett kormányzati- és önkormányzati döntéshozók sem vitatták soha az infrastrukturális elmaradottság felszámolásának mielőbbi szükségességét, csupán a céltudatosság- és forráshiány jelent újra és újra akadályt.

12. FEJEZET

—8


Ezen akadályok leküzdéséhez az olimpia rendezése egy olyan sajátos és egyedi történelmi helyzetben teremt kihasználható többlet lehetőséget, amikor: •

az európai integráció folyamatában az indokolt, az ország helyzetét stabilizáló és a főváros alkalmasságát javító fejlesztésekhez – megfelelő programok esetén – külső források szerezhetők,

•

a globális gazdasági- és tőkemozgások folyamatában Közép- és Kelet-Európa felértékelődött azzal a pozitív következménnyel, hogy egy tudatos országstratégiával e felértékelődésből jelentős forrás- és versenyelőny realizálható.

A budapesti olimpiához szükséges közvetlen infrastruktúra igény döntően Budapesten és környékén jelentkezik. A jelen tanulmányból ugyanakkor kitűnik, hogy a kiadások nagyobb hányadát az országos közlekedési infrastruktúra fejlesztések teszik ki. •

Nem vitatható, hogy 2012-ig az M1, M3, M5, M6 és M7 gyorsforgalmi utaknak el kell érniük az országhatárt (Helsinki folyosók). Ezen túlmenően, legfeljebb az M8-as gyorsforgalmi út középső szakaszának kiépítése lehet – a sugár irányú utak Budapest környéki szakaszának mentesítése érdekében – vitathatatlan.

•

A MÁV jelenlegi országos hálózata alapjaiban – a jelölt forrásigények kisebb részletének felhasználásával – alkalmas az olimpiai többlet igények levezetésére, de ki vitatná, hogy a vasúti közlekedés stratégiai szerepének erősítéséhez indokolt az elkövetkező 10-15 évben a jelölt fejlesztések nagyobb részének végrehajtása?

•

A Ferihegyi repülőtér fejlesztése a repülőtér regionális szerepének erősítéséhez elengedhetetlen és országos gazdasági érdek, a dunai hajózás feltételeinek olimpia igényelte megteremtése pedig a költségigények töredékét jelenti.

A főváros és környéki – kisebb költségrészt jelentő – infrastruktúra forrásigények tartalmazzák az M0 (egyébként költségvetési forrásból megvalósuló) autópálya építését. Mellette két Duna-híd és két gyorsvasúti vonal építése jelenti a költségek nagyobb részét. Tíz évre e volumen kétségtelenül ambiciózus, de figyelembe kell venni az alábbiakat: •

valamennyi fejlesztés a már régóta hiányzó elemek utólagos megépítését (pótlását) jelenti,

•

e fejlesztések nélkül Budapest közlekedése 10-15 év múlva összeomlana.

12. FEJEZET

—9


IDŐ- ÉS KAPACITÁS KORLÁTOK A rendelkezésre álló idő és kapacitások oldaláról vizsgálva a megvalósíthatóságot bizonyosan állítható, hogy a jelenlegi beruházás előkészítési és döntéshozói gyakorlattal a fejlesztések egésze nem megvalósítható. De az is bizonyossággal állítható, hogy a jogszabályok és kötelezettségek betartásával, a kellő építési kapacitások biztosításával, valamint egy következetes organizációval a fejlesztések megvalósíthatók. A jelenlegi fejlesztési lassúság fő oka nem a kivitelezői kapacitások hiánya, hanem az előkészítés lassúsága, a döntések elhúzódása és a folyamatos forráshiány. Átlagos tempót feltételezve is megépíthető az országban évi 60-70 km autópálya, ez 10 év alatt 600-700 km. Átlagos fúró kapacitással egy alagútfúró pajzs naponta 15-20 m-t halad előre, évi 260 nappal számolva ez évente minimálisan 3,9 kilométer, vagyis 5 év alatt végig tud haladni a két metróvonal teljes mélyvezetésű szakaszán egyetlen pajzs-pár. De tudjuk, hogy több pajzs is munkába állítható, és hogy az alagútszakaszok egy része kéreg alatti vezetésű, ahová nem kell pajzs. A költségek egy jelentős része járműbérlés, melynek nincsenek kapacitás határai. Valamennyi szcenárióban megvalósítandó közlekedési infrastruktúra beruházás Jelenleg meglévő

Építendő

Autópálya

448 km

328 km

776 km

Egyéb gyorsforgalmi út

114 km

375 km

489 km

Vasútvonal rekonstrukció (különböző mértékben) Metró, gyorsvasút Villamos Duna-híd (közúti) Városi főút Jelentősebb városi csomópont rendezés

2012-re várható

-

1350 km

1350 km

31 km

25 km

56 km

145 km

21 km

166 km

13 db

3 db

16 db

502 km

61 km

563 km

-

3 db

3 db

12. FEJEZET

— 10


BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE A technikai megvalósítás főbb kockázati elemei

Az előkészítés – az elmúlt évek beruházási gyakorlatából kiindulva – a megvalósítás időkorlátai szempontjából nagyobb kockázatot jelent, mint a kivitelezés. A fő kockázati tényezők: a területmegszerzés és az engedélyezés. Mindkét tényező egy pozitív olimpiai döntés esetén azonnali kezelést igényel: a területmegszerzés esetén a hosszú jogi eljárás rövidítése és a spekuláció elkerülése érdekében, az engedélyezés esetén a bürokratikus folyamat racionalizálása érdekében. Javasolható, hogy a NOB Budapestre vonatkozó esetleges pozitív döntése „másnapján” hatályba lépjen egy olimpiai törvény, amely rögzíti a jogokat, kötelezettségeket, felelősöket és eljárásokat. A törvényt és más szabályozási feltételeket, a megvalósítás szervezetét stb. még a budapesti pályázat beadása előtt szükségesnek látszik elkészíteni, hogy pozitív válasz esetén – késedelem nélkül – már jogi, intézményi háttér álljon rendelkezésre az előkészítő munkák szokásosnál lényegesen hatékonyabb elvégzésére.

TERVEZÉS A szükséges infrastruktúra létesítmények döntő hányadának terv-ellátottsága ma minimális. A tervezői kapacitás meglehetősen bő, de egyes speciális- és nagylétesítményi tervezések esetén kritikus lehet. Mivel az engedélyezési eljárások beindítása nem lehetséges tervháttér nélkül, ezért 2003 első negyedévében, a pályázat benyújtására vonatkozó esetleges pozitív döntés esetén a biztosan – és olimpiától függetlenül is – szükséges létesítmények terveztetését el kell kezdeni úgy, hogy 2003. harmadik-negyedik negyedévére már engedélyezésre és a kivitelezők közbeszereztetésére alkalmas tervek részlegesen rendelkezésre álljanak.

KIVITELEZÉS Figyelemmel az egyidejűségi korlátokra és az – egyébként megnyugtatóan bő és tovább bővíthető – kivitelezői kapacitások határaira, a szükséges infrastruktúrák építését 2004 elején (már ma is részlegesen előkészített fejlesztések esetén 2003-ban) el kell kezdeni. Az időfolyamatba bele kell számítani a közbeszereztetés időigényét és azt, hogy különösen Budapest esetén, a város működésének fenntarthatósága is korlátozó tényezőt jelent. (A legutóbbi időkből is vannak rendkívül gyors építésre példák – mint pl. a Bartók Béla út átépítése 2002-ben, vagy a Millenáris park megépítése 2001-ben –, ez az ütem azonban 10 éven át csak nagy koncentrációval lehetséges.)

EGYIDEJŰ ÉPÍTÉSEK LOGISZTIKAI KÉRDÉSEI Az egyidejű országos és fővárosi építések kockázatait a szükséges tervellátottság, a szükséges lebonyolítói kapacitás, és a szükséges kivitelezői kapacitás igénye mellett az érintett térségek építkezések időszaka alatti működőképességének fenntarthatósága is jelenti. Országos viszonylatban – tekintettel a területi megosztottságra – e kockázati tényező kevésbé

12. FEJEZET

— 11


jelentkezik, mint a szükséges forrás- és kapacitásigények kockázata. A szcenárió kiválasztása után, de függetlenül a preferált változattól Budapest esetén azonban több évre előretekintő építési master-plan tervben kell meghatározni az egyes fejlesztések sorrendiségét, egymástól való függőségét úgy, hogy pl. a városi forgalom elvárt színvonalú fenntarthatósága biztosítható legyen. E master-plan tervbe kell integrálni az építések időigényének és előkészítettségének szempontjait. Területi zavarás kockázata szempontjából kedvező, hogy új infrastruktúra fejlesztések döntően ma forgalom által nem, vagy csak kismértékben használt területeken – illetve metró, gyorsvasút esetén térszín alatt – valósulnak meg. A kritikus pontokat itt az új vonalak meglévő sugárirányú utakkal való keresztezéseinek építései adják, amely szakaszokat ütemezni kell. Térszín alatti vasutak esetén, forgalomzavarás szempontjából a mélyvezetésű megoldás kedvezőbb. Létesítmények előkészítésének és megvalósításának időigénye szempontjából Budapesten Időtartam

•

a 4. sz. metró

•

az É-D-i regionális gyorsvasút

•

a Duna-hidak és

•

a körvasút menti körút

jelentik a leghosszabb időt igénylő, így előkészítésben előresorolásra indokolt fejlesztéseket. Valamilyen szintű tervelőzménnyel mind a négy munka rendelkezik, de építés szempontjából értékelhető terv-előzménye csak a 4. sz. metró vonalának van. Tűrhető határon belül tartható a műszaki megvalósíthatóság kockázata

Természetes, hogy az indokolt infrastruktúra fejlesztéseket egy gondos master-plan alapján időben eltolva lehet végrehajtani. Tekintettel kell lenni arra, hogy az előkészítés, tervezés és építés időigénye gyakran megegyezik (egy Duna-híd esetén mintegy 3-3 év, összesen tehát 6 év). A 2012-es olimpia helyszínéről várható 2005. évi döntés közötti időintervallum és a fent említett együttes időigény minden bizonnyal haladéktalan és igen szervezett, gyors végrehajtást igényel majd az infrastrukturális beruházások terén. A fentiek alapján leszögezhető, hogy amennyiben erre vonatkozó sajátos (egyedi) törvényi háttérrel biztosítható az olimpia prioritása és az egyébként meglévő jogszabályok betartása és betarttatása, valamint a közreműködő kormányzati, önkormányzati és magán szereplők offenzív együttműködése, akkor – feltételezvén a szükséges területek megszerzésének viszonylagos gördülékenységét – a műszaki, technikai megvalósíthatóság kockázata egy 2012. évi olimpia megrendezése esetén a tűrhető határon belül tartható.

12. FEJEZET

— 12


A 2002. augusztus havi dunai árvíz előtérbe helyezte a kérdést: nincs-e túlságosan nagy kockázata – különösen az 1-es számú (Duna menti) változat esetén – az olimpiai helyszínek Duna közelébe telepítésének? A dunai árvíz nem technikai korlátozó elem megfelelő időpont választás esetén

A kérdésre a válasz határozottan az, hogy nincs. Az álláspont indoka az alábbi: •

Az elmúlt több mint 60 évben (1940-től számítva) augusztus hónapban, a Duna vízszintje Budapestnél mindössze három alkalommal (együttesen 5 napon át) haladta meg a 7,00 m-es magasságot (7,09; 7,12; 7,81), és egyszer sem érte el a 8,00 m-t. (2002 augusztusában 8,48 m volt a vízszint). Figyelemmel a csekély gyakoriságra, a 2002-es évben tapasztalt állapot rendkívüli helyzetnek tekinthető, mint lenne tekinthető bármely más országban egy földrengés, tornádó, stb.

•

A budai alsó rakpart tervezett rekonstrukciója kapcsán, a legalacsonyabb pályaszakaszok megemelésre, illetve bevédésre kerülnek. Így 6,80 m-es vízállásig a rakpartok szabadon használhatók (a mai 6,15 m-es értékkel szemben).

•

Egy, a 2002. évhez hasonló dunai helyzet esetén nem csak a kiemelten Dunára szervezett olimpia lebonyolítása válna kockázatossá, hanem szinte bármely helyszínre szervezett olimpia. Budapesten a Duna tengely közlekedési szempontból olyan jelentős, hogy annak akadályoztatása minden esetben a város egészére lényegesen kihat. Azonban – mint már rögzítésre került – figyelemmel az elmúlt 60 év statisztikáira, kicsi a kockázata az augusztusi magas vízállásnak.

•

A kötelező óvatosság keretén belül a kockázatok csökkenthetők akkor, ha a rendezvény időpont augusztus második felére, illetve szeptember első napjaira esik (pl. augusztus 18. – szeptember 2.) vagy júliusi időponttal számolunk.

OLIMPIAI KÖVETELMÉNYEK A HELYSZÍN-VÁLASZTÁSNÁL Az olimpiai helyszínek kiválasztásánál két szempontrendszer játszott meghatározó szerepet: •

az olimpia szempontjából: a helyszínek jól szolgálják a Játékok megrendezhetőségét, biztosítsák a problémamentes lebonyolítást mind a sportesemények, mint a látogatók számára megfelelő módon,

•

a későbbi utóhasznosítás és a hosszú távú területi fejlesztő hatás szempontjából: olyan helyek kerüljenek kiválasztásra, amelyek nem igényelnek később feleslegessé váló beruházásokat, és ahol a befektetett pénzeszközök nem csak a megtérülést, de a terület és a környék felértékelődését is eredményezik, további fejlődését is lehetővé teszik, azaz a térséget olyan helyzetbe hozzák, hogy ott az önfejlődés lehetősége és a tőkevonzó képesség erősödjön.

12. FEJEZET

— 13


Az olimpia területi igényeinek kielégíthetősége •

a területi igények legyenek kielégíthetők mind a méret (sportlétesítmények és látogatói létszám elhelyezése), mind a speciális igények (terepviszonyok, szélviszonyok) oldaláról.

•

A szükséges területnagyság jelentősen függ a megoldás módjától, a beépítés sűrűségétől, a létesítmények koncentrálásától ill. térbeli elosztásától, a közlekedés módjának függvényében a parkolóterületek nagyságától, stb. Összességében megállapítható, hogy a teljes olimpia (sporthelyszínek, olimpiai falu, médiafalu) minimális területigénye együtt 450-500 ha körül mozog.

•

A versenyekhez szükséges sportlétesítmények nettó alapterülete – csak a pályák, stadionok és épületek (a parkolók és a környező gyalogos felületek, valamint az edzéshelyszínek nélkül) – 100-110 ha területet igényelnek. Az olimpiai falu területi minimuma 40-50 ha körül alakul. A médiafalu kapacitása 17 000 férőhely, ami a beépítés sűrűségétől és magasságától függően 35-70 ha területet igényelhet. Ha a zöldbe ágyazottság igényét, a szükséges parkoló mennyiséget és a látogató tömegek mozgatásához szükséges gyalogos felületeket is számításba vesszük, a nettó területigény többszörösét kell biztosítani. A területigények azonban kielégíthetők több helyszín együttes figyelembe vételével is, nem követelmény az egy helyre szervezett olimpia. Budapest közigazgatási határán belül egy tömbben ekkora terület nem jelölhető ki, így – ha városi olimpiáról beszélünk – csak több területből képzett együttesként alakítható ki az olimpiai helyszín. Budapest határában, de a közigazgatási területen kívül egyben (vagy egy térségben) is kijelölhető a szükséges területnagyság.

•

A területminőségi igények elsősorban egyes versenyek speciális szükségleteitől függenek. Ezek között a domborzati, a meteorológiai és talaj, illetve vízviszonyok játszanak szerepet a terület-kiválasztásnál. Megállapítható, hogy egyes speciális igények kielégítésére a fővároson belül nincs lehetőség, ezért néhány sportág versenyeit csak vidéki helyszíneken lehet lebonyolítani. A vitorlázás csak a Balatonon rendezhető meg. Az evezés és kajak-kenu csak állóvízben rendezhető, ezért amennyiben a versenyei a fővárosban kerülnek megrendezésre, úgy új épített pálya létesítésével kell számolni. Dombos terepet, jelentős szintkülönbséget igényel pl. a terepkerékpár és a tereplovaglás; valószínű, hogy a Budapest környéki hegyekben a tájvédelmi körzetek védettsége megengedi ezen versenyszámok megrendezését is.

A területminőségi igények közé sorolható az olimpiai helyszínek esztétikai környezete is. Fontos tehát, hogy a helyszínek olyan területekre kerüljenek, ahol a város/ország vonzerői jól bemutathatók. Ez nem csupán szubjektív szempont, hanem ezáltal az olimpia imázsa és haszna is jelentősen emelhető. 12. FEJEZET

— 14


AZ OLIMPIA KÖRNYEZETI IGÉNYEI Az olimpia környezeti igényeinek kielégíthetősége több szempontból vizsgálandó: •

a megkövetelt vízminőségi igények kielégítése abszolút meghatározó tényező a vizes sportok helyszíneinek kiválasztásánál

•

a pollen-mentesség a szabadtéri versenyek megrendezésénél fontos, ezért vagy az olimpia időpontjának kiválasztása kell, hogy a pollennaptárhoz igazodjon, vagy gondoskodni kell az előzetes pollen-mentesítésről

•

a környezeti szennyezettség bármely helyszínkiválasztásnál korlátozó vagy kizáró szempont

•

a terhelések optimalizálása a zökkenőmentes lebonyolíthatóság érdekében. Ennek több, egymástól különböző módszere lehetséges: ¾

egyik a területi megosztás, azaz a versenyhelyszínek több helyre csoportosítása, mivel így az egy térségben megjelenő létszám csökkenthető, ami a közlekedési és a környezeti terhelések oldaláról egyaránt kedvező

¾

másik lehetőség több összekapcsolódó funkció egymás közelébe koncentrálása úgy, hogy az egyes létesítmények gyalog megtehető távolságon belül legyenek, azaz közöttük a közlekedési eszközök használata szükségtelenné váljon.

Az egyes szcenáriókat és a városi célokat tekintve, hosszú távú fejlesztő hatás szempontjából fontos:

A legfőbb városi célokat kell szolgálják az egyes szcenáriók

•

a vonzerők bemutatását lehetővé tevő helyszínek kiválasztása, hogy az olimpia kapcsán a hosszú távú turizmusfejlesztés lehetővé váljon, a külső imázs pozitív irányban változzon. Ezért a helyszíneket lehetőség szerint úgy kell kijelölni, hogy meglévő idegenforgalmi vonzerők közelében legyenek.

•

a területek olimpiai hasznosításának (és utóhasznosításának) illeszkednie kell a város hosszú távú elképzeléseihez, lehetőleg Budapest érvényes településszerkezeti tervébe változtatás nélkül, vagy kisebb korrekciókkal beilleszthetők legyenek (ez egyébként az előkészítő munkák időtartama és szervezhetősége, valamint az utóhasznosítás sikere miatt is fontos szempont),

•

a városfejlesztés céljait, tartalmi és térbeli irányait erősítsék, azaz segítsék annak a fővárosi elhatározásnak a megvalósulását, amely 12. FEJEZET

— 15


•

¾

a belső területi tartalékok hasznosítását, illetve

¾

a városrehabilitációt tűzte célul, szemben a település további extenzív terjeszkedésével

a területek kapcsolataihoz szükséges infrastruktúra fejlesztések legyenek azonosak a város számára egyébként is szükséges fejlesztésekkel, tehát nemcsak az a cél, hogy felesleges beruházásokat ne igényeljenek, hanem az is, hogy lehetőleg az időben leginkább sürgető fejlesztések megvalósítását segítse elő az olimpia mert ezzel lehet a leghasznosabb a város számára,

12.2.2 AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER ÖSSZEFOGLALÁSA Az olimpia területi tervezésének összetett folyamata az alapvető területi, kapcsolati, környezeti, infrastrukturális elvek megfogalmazásával kezdődött, melyekre a későbbi elemzések értékelések felépülhettek. Az olimpiai helyszín egységek kiválasztásánál két párhuzamos szempontrendszer játszik meghatározó szerepet:

42 potenciális helyszín első közelítésben

•

az olimpia szempontjából: a helyszínek jól szolgálják a Játékok megrendezhetőségét, biztosítsák azok gyors és biztonságos megközelítését, a sportolók és a látogatók zavartalan elszállítását a versenyprogramokat követően,

•

a későbbi utóhasznosítás és a hosszú távú területi fejlesztő hatás szempontjából: a területek előnyösek legyenek, olyan helyek kerüljenek kiválasztásra, amelyek nem igényelnek később feleslegessé váló beruházásokat, és ahol a befektetett pénzeszközök nem csak a megtérülést, de a terület és a környék felértékelődését eredményezik, további fejlődését is lehetővé teszik, azaz a térséget olyan helyzetbe hozzák, hogy ott az önfejlődés lehetősége és a tőkevonzó képesség erősödjön.

A fenti szempontok szerint kerültek megvizsgálásra azok a területek, amelyek valamilyen olimpiai célú hasznosítása felmerült Budapesten vagy közvetlen környékén. E helyszínek elsősorban az alapján kerültek kiválasztásra, hogy hol találhatók olyan területek, amelyek ma üresek, beépítetlenek, tehát az olimpiai célú hasznosíthatóságot a mai funkció nem akadályozza, ill. hol vannak olyan területek, amelyek be- vagy átépítése, rehabilitálása már régóta tervezett, és mint kiemelt akcióterületek szerepelnek Budapest Városfejlesztési Koncepciójában. A vizsgálatok eredményéről táblázatos összefoglaló készült (lásd a Függelék 12.2. fejezetében), mely azt mutatja meg, hogy az adott terület a jelenleg érvényes településszerkezeti terv ill. közlekedésfejlesztési tervek szerint milyen olimpiai funkcióra lehet alkalmas.

12. FEJEZET

— 16


Ez azért fontos, mert más-más olimpiai funkcióhoz más-más városrendezési, környezeti és közlekedési követelményrendszer tartozik: az a terület, amelyik pl. kiváló olimpiai falunak, egyáltalán nem biztos, hogy megfelel versenyhelyszínnek is. Ezért minden területet elsődlegesen azon paraméterek, elemi követelmények alapján elemeztünk, hogy milyen funkcióra vehető számításba. Ezen belül további differenciálást jelentett, hogy a ma érvényes településszerkezeti terv és közlekedésfejlesztési tervek szerint a terület be tudja-e fogadni a felmerülő funkciót, avagy ehhez a településszerkezeti terv és szabályozási keretterv vagy a közlekedési tervek módosítására van szükség. Szűrési folyamat

A következő fázisban az egyes helyszínek részletes értékelése történt meg, mégpedig az ott elhelyezhető funkció specifikus értékelési szempontrendszere alapján. Egyértelművé vált, hogy mely szempont szerint milyen „helyezést” ért el egy adott terület, tehát a kritérium rendszer érvényre juttathatósága területegységenként követhető. (lásd: Függelék) A vizsgált 42 terület közül a területenkénti értékelés alapján a továbbtervezés számára kiesett 14 db, maradt 28. (lásd 12-2. ábra)

Az önálló helyszínekből olimpiai szerkezetet kellett képezni

A továbbtervezhető területek térbeli és közlekedési kapcsolhatóságának lehetősége meghatározza, hogy milyen területi kombinációk állíthatók elő úgy, hogy azok megfeleljenek az olimpiai elvárásoknak. Az olimpiai falu és a versenyhelyszínek, valamint a versenyhelyszínek egymáshoz való távolsági követelményei, az elérés minél rövidebb időtartama azt jelenti, hogy egy területi alternatívába az egymáshoz viszonylag közel fekvő vagy egymással jó közlekedési kapcsolatban álló területek szervezhetők. Követelmény, hogy az olimpiai faluból a sportolók a versenyhelyszíneket egyedi közlekedési eszközzel külön olimpiai sávon, lehetőleg 1 órán belül tudják megközelíteni, a nézőközönség pedig minél nagyobb arányban a tömegközlekedést tudja használni a versenyhelyszínekre. Ugyanakkor fontos, hogy minden területi változatnak saját karaktere legyen, azaz az olimpia területi imázsát meghatározza. Ezek alapján megkülönböztethetünk: •

a városba integrált olimpiát, ahol az olimpia rendezvényei a város belső területein zajlanak több helyszínen és Budapest nevezetességei szinte az olimpia részévé válnak,

•

a város peremére helyezett, zöldbe ágyazott olimpiai parkokat, ahol egy térségbe koncentrálódik a legtöbb olimpiai funkció. Az ilyen változatban az olimpiai versenyhelyszínek többsége és az olimpiai falu közötti forgalom igen kedvezően megoldható, a külső forgalmi kapcsolatok pedig elsősorban a néző-, látogató forgalmat szolgálják.

12. FEJEZET

— 17


12.1. ábra

12. FEJEZET

— 18


12.2. ábra

12. FEJEZET

— 19


Az eredmény tizenkét területkapcsolási lehetőség

E paraméterek alapján a tovább tervezendő területek öt alapváltozatba (ezen belül 12 alváltozatba) voltak besorolhatók: •

I. változat: a Duna menti olimpia, ahol a helyszínek nagyrészt a Duna vonalára, mindkét oldalon a partokra, ill. a szigetekre kapcsolódnak, valamint a Puskás Ferenc Stadion (mint az olimpiai főstadion) környékére szerveződnek.

•

II. változat a K-Ny-i tengelyre szervezett olimpia, amely tömbösítettebb változat. A versenyhelyszínek térben kevésbé széthúzottak. Ezek a Puskás Ferenc Stadion környékére, annak D-i bővítési területeire valamint a Fehér út térségére, a Népligetre és a Józsefváros egyes területeire terjednek ki. A II. változaton belül felmerült két további alváltozat (II/b, II/c) kidolgozása is, amelyek a Puskás Ferenc Stadion és kibővített térségének létesítményeit:

•

•

¾

II/b a Csepel-É-i szigetcsúcs,

¾

II/c az M3 és a városhatár menti térség használatával kapcsolnák össze.

III. változat az Északi olimpiai park, melynek négy alváltozata van aszerint, hogy az e térségben hasznosítható területek milyen kombinációban kapcsolódnak össze. A területek között két meghatározó méretű térség a Budakalászi tavak környéke, ill. az M3-M0 csomópont környéke. A lehetséges változatok közül a ¾

III/a egy kizárólag budai oldali változat, ahol a városon kívüli területekkel a város É-i részének területei (Mocsárosdűlő, Aquincum) összekapcsolhatók

¾

III/b a Duna kétoldali területeinek kapcsolásával előállítható Budakalász–Békásmegyer–Káposztásmegyer változat

¾

III/c az előző változat területi kiterjesztése az M3-M0 csomópont térségéig,

¾

III/d az M3-M0 csomópont önálló olimpiai parkként való kialakítása – esetleg kiegészítve a Csömör felé eső területekkel

IV. változat a Déli olimpiai park, melynek legjelentősebb területei a Csepel-szigeten az M0 autópálya mentén találhatók. E változatnak három alváltozata került kialakításra: ¾

IV/a a teljes olimpiai park az M0 két oldalán, nagyrészt Szigetszentmiklós közigazgatási területén helyezkedne el,

¾

IV/b a Csepel déli helyszínek a más változatokban is szereplő Csepel É-i szigetcsúcson levő területekkel társulva alkotnának szcenáriót,

¾

IV/c az előző változat kiegészíthető két folyóparti budai helyszínnel, az M0 hídjának budai hídfőjével és a tervezett

12. FEJEZET

— 20


Albertfalvi híd budai hídfő környékével. • Öt változat maradt

V. változat a nyugati kapu térsége, számos kisebb területi egységből kapcsolható össze, jellemzője, hogy a területek a várost nyugatról megközelítő autópályák köré szerveződnek.

A vizsgálat következő szakaszában a változatok száma 12-ről 5-re csökkent, elsősorban városszerkezeti-területfelhasználási és közlekedési hálózatba való integrálhatósági megfontolások alapján. A teljesen városszéli, illetve városon kívüli olimpiai park koncepciója (elsősorban a kiszolgálás infrastruktúra igénye, az utóhasznosítás kétségessége és a jelentős – jelenleg nem fejlesztésre előirányzott – terület-igény miatt) elvetésre került. Két „városi” jellegű koncepció (I, II/b.) mellett három kombinált (külső+városi helyszíneket egyaránt tartalmazó) változat (II/c, III., IV/c.) jutott tovább a szűrési folyamaton. A továbbiakban mind az öt változat esetében részletes elemzés született a várható forgalmi terhelésről, mely kimutatta, hogy a II/c és a IV/c változatok esetében éppen az olimpia egyik alapgondolata, a környezetbarát, elsősorban tömegközlekedésre alapozott közlekedési rendszer – „élhető város” nem tud a kényszerűen jelentős gépjárműforgalom miatt megvalósulni.

Három igazán versenyképes változat alakult ki

Az utolsó „szűrőn” fennmaradt három változat a továbbiakban I. (Észak-déli) „Duna menti olimpia” II. (Kelet-nyugati) „A Városmegújítás olimpiája” III. (Észak-budapesti) „Északi olimpiai park” elnevezéssel folyamatos fejlesztésen esett át, a területszerkezeti módosulásokat elsősorban a jelentős mennyiségű új sportlétesítmény megfelelő elhelyezésére és kiszolgálására vonatkozó igény határozta meg. A vizsgálat során letisztult, és azonos mélységben kidolgozott változatok számának további csökkentése már nem kívánatos, hiszen jelen tanulmány célja nem a lehető legjobb „végleges” változat kidolgozása, hanem annak bemutatása, hogy létezik-e olyan (egy vagy több) megoldás, ami megfelelő színvonalon képes kielégíteni az olimpia kapcsán támasztható igényeket. Ennek megfelelően a végső értékelés a változatok előnyeinek, hátrányainak bemutatására, azok lehetőség szerinti összevetésére, mérlegelésére szorítkozik.

12. FEJEZET

— 21


A „master plan opciók” kialakulásának folyamatábrája

12. FEJEZET

— 22


12.2.3 AZ ÉRTÉKELŐ KRITÉRIUMRENDSZER A végső értékelésben fennmaradt olimpiai változatok – jellegüknek megfelelően – más-más „filozófia” mentén alakultak ki, másmás értékrendet tükröznek. Ennek ellenére értelmezésükön, jellemzésükön túl nem megkerülhető bizonyos fajta összevetésük, összehasonlításuk sem. Az értékelés szempontjai a lefedett szakterületeknek megfelelően objektívek (teljesítőképesség, költség, stb.) és szubjektívek (imázs, a pályázat várható sikeressége, stb.) egyaránt lehetnek, a szempontrendszer ennek megfelelően eredendően és kötelezően heterogén. Az értékelés területei

A feladat immár az egyes változatok teljességének értékelése, a részhelyszínek és azok együttműködésének minősítése az alábbi főbb szempont-csoportok szerint: •

Városi hatások Az olimpiai imázs és a helyszínválasztás, városrendezési elhelyezés összefüggései A főváros vonzerőinek bemutathatósága A városfejlesztő hatások A városgazdasági hatások A területfelértékelő hatások A város terveihez való illeszkedés A városképjavító hatások

•

Társadalmi hatások A szegregációra gyakorolt hatások A lakosság közérzetének javítására vonatkozó hatások

•

Az utóhasznosítási hatások

•

A logisztikai megvalósíthatóság értékelésének szempontjai

12. FEJEZET

— 23


A területek megszerezhetősége A terület-előkészítési munkák mennyisége és minősége A megvalósítás időigénye A Játékok lebonyolíthatóságának gazdaságossága (a helyszínek függvényében) •

Közlekedés A sportolók és kísérőik, nézők, stb. beutazása a szálláshelyre Eljutás a sportesemények helyszínére Városi közlekedés A közlekedésfejlesztési tervekhez való illeszkedés Elő- és utóhasznosítás

•

Környezeti hatások Az előkészítés, építkezés ideje alatt A Játékok idején Az utóhasznosítás alatt Hosszú távú környezetjavító, környezetfejlesztő hatások

•

Költségek

(Az olimpia kapcsán nem közömbös sport-szempontok összehasonlító értékelésétől itt első közelítésben eltekinthetünk, mert minden változatot a követelményeknek megfelelően kellett és kell kialakítani. Hasonló mondható el az infrastruktúra egyébként fontos részét képező közművekről is: az ellátás minden változat esetében gyakorlatilag azonos színvonalon megoldható.) Vizsgálati szempontok

Az egyes fő szempont csoportokat természetesen több megvilágításban kell vizsgálni: egy adott megoldás fizikai jellemzőin túl annak (a tervezés adott szintjén) csak szubjektíven értelmezhető vetületeit („színvonal”, megbízhatóság, imázs) is értékelni kell, soha meg nem feledkezve az utóhasznosítás kiemelt fontosságáról.

12. FEJEZET

— 24


VÁROSI HATÁSOK Az értékelő kritériumrendszer összeállításánál elsődleges szempontként az került figyelembevételre, hogy a Város és olimpia fejezetben leírt célokat az egyes szcenáriók mennyire teljesítik. Ez alapján az értékelési szempontok alábbi csoportjai különböztethetők meg: •

az olimpiai imázs és az egyes változatok kapcsolatának értékelése azt tartalmazza, hogy az egymástól eltérő szcenáriók milyen jellegű olimpiát tesznek lehetővé és azok közül melyik kedvezőbb Budapestnek

•

a főváros vonzerőinek bemutathatósága az olimpia által: az egyes változatok közül melyek azok, amelyek a város megismertetését leginkább szolgálják, ill. mi az – a szcenáriónként különböző jelleg –, amit a városból be tudnak mutatni

•

a városfejlesztő hatások értékelése azt tükrözi, hogy mely változatok segítenek hozzá leginkább a Város és olimpia fejezetben bemutatott fejlesztési célok eléréséhez, ill. melyik változat melyik cél irányába hat: melyik segíti elő a belső területi tartalékok kihasználását, melyik támogatja leginkább a fővárosi rehabilitációt.

•

a városfejlesztés gazdaságosságával kapcsolatos értékelés, hogy a felhasználható források a megvalósítás során hatásukban összegződnek-e, ugyanis ha a városi és olimpiai célok és tennivalók egybe esnek, a külön célokra megszerezhető források egyirányban hatnak (a fővárosi keretből megvalósuló, de az olimpiához is szükséges építésekre már olimpiai keretet nem kell fordítani, és viszont).

•

a területfelértékelő hatások értékelésénél az került mérlegelésre, hogy az olimpiai beavatkozások kapcsán milyen felértékelődés várható, ez a terület további fejlődését mennyire segíti elő, mennyiben válhat az adott terület önfejlődőképessé, tőkevonzó területté, könnyebben eladhatóvá. E részbe tartozik egy-egy megváltozó területrész imázs változásának, a területtel kapcsolatos megítélés megváltozásának értékelése is.

•

az illeszkedés a városrendezési tervekhez szempont azt értékeli, hogy megfelelnek-e az olimpiai elhatározások a főváros keretszabályozási tervében foglaltaknak, ill. hol szükséges a tervek módosítása (mert az idő- és költségigénnyel jár).

•

a városképjavító hatás értékelése azt fejezi ki, hogy milyen mértékben és mely (fontos, központi, sűrűn lakott, nagyon leromlott, stb.) városrészek esztétikai feljavítását hozza magával, és a környezetkultúra alakításához mennyiben járul hozzá az olimpia.

12. FEJEZET

— 25


TÁRSADALMI HATÁSOK •

a szegregáció csökkentő hatás értékelése fontos, mivel ez a Budapesti Városfejlesztési Koncepcióban hangsúlyozott cél, amelyhez a szcenáriók eltérő mértékben segítenek hozzá

•

a közérzet-javító hatás ugyancsak mérlegelendő, mert a megváltozott, feljavított környezetnek, közterületeknek a lakosságra jelentősen pozitív, megelégedettséget növelő hatása lehet.

UTÓHASZNOSÍTÁSI ÉRTÉKELÉS Az egyes változatok hosszú távú gazdaságossága alapvetően az utóhasznosíthatóságtól függ. Emiatt szükséges annak értékelése, hogy van-e különbség a szcenáriók között az utóhasznosíthatóság tekintetében. A mérlegelés négy kategóriában történt meg: •

meglévő helyszínek/létesítmények használata – értékelése aszerint történt, hogy melyik változat hasznosít az olimpia céljára több meglévő, rendelkezésre álló sportlétesítményt, amelynek következtében az új építési igény csökkenthető, ezáltal költségtakarékos

•

a sportcélú – változatlan formában történő utóhasznosítás – ismét gazdasági oldalról fontos tényező; az a szcenárió a kedvezőbb, ahol ez a legnagyobb mértékű lehet. Mérlegelésre került az is, hogy a területi elhelyezkedés függvényében ezáltal a város (lakossági) ellátottsága mennyit javulhat.

•

az egyéb funkcióra való átalakítással történő hasznosítás az előzőnél kevésbé gazdaságos, de elfogadható megoldás annak érdekében, hogy a létesítményt ne kelljen lebontani. Itt az is mérlegelésre került az értékelésnél, hogy az átalakítás után az utóhasznosítás mennyire szolgálja a város érdekeit, ill. milyen mértékű átalakítási munka szükséges.

•

az ideiglenes létesítmény a legkevésbé kívánatos a hosszú távú hasznosítás szempontjából, ezért az a szcenárió a kedvezőbb, ahol kevesebb a később elbontandó ideiglenes létesítmény, ill. ahol ideiglenes helyszínre lehetőleg olyan versenyek kerülnek, melyek létesítményigénye csekély (pl. szabadtéri sportok).

Az egyes változatok értékelésénél nem térünk ki részletesen az olimpiai falu, illetve a médiafalu lakásainak utóhasznosítási elemzésére, mivel a lakások utóhasznosítási ügye nem szcenáriófüggő.

12. FEJEZET

— 26


Valamennyi változat esetében a lakáscélú utóhasznosítás témakörénél érvényesnek tekinthetőek az alábbi gondolatok: Mennyiségi lakáshiány nem mutatható ki a Fővárosban

Budapest népessége folyamatosan csökken, a háztartások számát (756 400) meghaladja a lakások száma (821 900 db), tehát mennyiségi lakáshiányról nem lehet beszélni. Minőségi lakáshiány azonban van, hiszen a fővárosi lakásállomány 3 %-a (20 500 db) félkomfortos és 7 %-a (58 600 db) komfort nélküli. Ez nem jelenti azt, hogy az abban lakók megengedhetik maguknak a jobb minőségű lakás megvásárlását, azaz lakáskeresletet nem feltétlenül indukálnak. A lakások eladhatósága tehát a mindenkori lakáspiaci helyzet függvénye. Annak ellenére, hogy lakástöbblet van, az utóbbi években növekedett Budapesten a lakásépítési kedv és ezen belül a vállalkozói keretek között, eladásra épített lakások száma is, nemcsak a saját-lakás építés volumene. A természetes személyek által épített lakások aránya 63 %-ról 44 %-ra csökkent 2001-ben, így a vállalkozói piaci lakásépítés aránya 56 % lett. 1999-ben 2904 db, 2000-ben 3113 db új lakás épült a fővárosban. A lakásépítési és lakásvásárlási kamattámogatások növekedése kedvezően hatott a lakáspiacon: 2001-ben a kiadott lakásépítési engedélyek száma mintegy 50 %-kal növekedett az előző évihez viszonyítva. Ugyanakkor az új lakások iránti kereslet csökkenni látszik. Míg korábban az építkezés befejezéséig általában a teljes lakásszám elkelt, ma esetenként az elkészülés után több hetet, esetleg hónapot is igénybe vesz az értékesítés. Legkeresettebbek a 11-20 millió között megvásárolható lakások, amelyek a 10 milliós összegig terjedő kamattámogatásos hitelből és 5-10 milliós saját erőből megvásárolhatók. A legújabb rendelkezések szerinti használt lakásvásárlási könnyítések eredményeképpen a lakáspiac azonban a közeljövőben átrendeződhet, növelheti a rehabilitációs területeken a lakáskeresletet és csökkentheti az új lakások iránti érdeklődést.

Visszafordítható-e Budapest lakosságcsökkenése?

Mindebből azonban arra következtetni, hogy milyen lesz várhatóan 2012-ben (az olimpia után) a lakáspiac, aligha lehet. Fentiekből is látszik, hogy a lakáspolitika (hitelrendszer, kamattámogatások, szociálpolitikai rendszer) közvetlenül befolyásolja a lakáspiacot és rendkívül gyorsan hat rá. Az akkori támogatási rendszer ma még nem ismert, mint ahogy az sem, hogy az esetleges makrogazdasági változások következtében (EU csatlakozás) hogyan és milyen ütemben fog módosulni a fizetőképesség. Mindenesetre az elmondható, hogy a főváros fejlesztési koncepciójában kiemelt hangsúlyt kapott a Budapestről való kiköltözés, a szuburbanizáció fékezése. Az ennek érdekében meghozandó intézkedések: •

a rehabilitáció gyorsítása,

•

a városi környezet javítási programja,

12. FEJEZET

— 27


•

a használaton kívül került területek funkcióváltásának elősegítése,

•

a minőségi változások támogatása,

•

Budapest lakóterületi vonzerejének növelése.

Az, hogy ezen intézkedések hatására a főváros lakosságszáma hogyan változik tíz év múlva, ma még megjósolhatatlan, de a csökkenési tendencia megállítására vonatkozó erőfeszítések és a legutóbbi statisztikai eredmények biztatóak. A lakáspiacon jelentős keresletet indukálhatnak még a tervezett olimpia utáni időszakban is a város – egyes lakásügyekkel kapcsolatban jelentkező – feszítő gondjainak megoldási folyamatai. Ez a valós kereslet nagyban elősegítheti az olimpiai falu és a médiafalu céljára épített lakások utóhasznosítását. Keresletet kiváltó esetenként még kidolgozásra, beindításra váró programok:

A programok segíthetik az utóhasznosítást

•

Panelprogram A nem halasztható, nagy lakásszámot érintő, sok éves feladatot jelentő lakásfelújítási program csak jelentős számú cserelakás birtokában végezhető el hatékonyan.

•

Minőségi lakáscserék elősegítése A megalapozott igényű, de fizetőképességgel nem, vagy csak korlátozottan bíró családok minőségi lakáscseréjét segíthetné elő egy erre hivatott program.

•

Belső kerületek intenzív városrehabilitációja A piaci alapú városfejlesztéssel együttes városrehabilitáció mellett szükséges egy központi támogatású, nem piaci alapú városrehabilitációs program beindítása az intenzív beépítésű, nagy laksűrűségű, leromlott műszaki állapotú épülettömbök megújítása érdekében. A megszűnő lakások pótlására és az átmeneti elhelyezések biztosítására jelentős számú szabad rendelkezésű lakás szükséges.

•

Bérlakás program kidolgozása és beindítása Befektetők bevonásával a piaci lakbért megfizetni nem tudók lakbértámogatásával egy új, korszerű bérlakásprogram beindítása nehezen halasztható. Nagyszámú meglévő és szabad rendelkezésű lakás megléte esetén a befektetői érdeklődés valódi működő program esetén felkelthető.

12. FEJEZET

— 28


Az utóhasznosítás segítheti a programok megvalósítását

Egyik-másik program néha csak koncepció formájában, de esetenként több változatban is kidolgozásra került. Az állami és/vagy önkormányzati szerepvállalással működtethető részleteiben is programmá érett lehetőségek még nagyrészt váratnak magukra. Az olimpiai létesítmények utóhasznosítási programja nagyban elősegítheti, illetve felgyorsíthatja ezen koncepciók végrehajtását.

A LOGISZTIKAI SZEMPONTÚ MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ÉRTÉKELÉSE Az Olimpiai Játékokra szükséges beruházások megvalósítási időigényét, az elvégzendő feladatok bonyolultságát, az előkészítési munkák mennyiségét értékeli: •

a területek megszerezhetősége a tulajdonviszonyok, ill. a tulajdonosok szándékainak függvényében értékelhető

•

a terület-előkészítési munkák mennyisége és minősége jelentősen befolyásolhatja a megvalósításhoz szükséges munka-, idő- és költségigényt, ezért az értékelés során figyelembe kell venni

•

a megvalósítási időigény befolyásolja a megvalósíthatóságot, hiszen az egyébként végrehajtható, de az időkeretekbe be nem szorítható munkák miatt az olimpia veszélybe kerülhet

•

a szállítási és közlekedési kiszolgálás gazdaságossága, mivel az egyes szcenáriókban a területkombinációk egymástól való távolsága és kapcsolatai függvényében a szállítási, logisztikai költségek jelentős mértékben különbözhetnek

KÖZLEKEDÉS Az értékelés során külön-külön kell számba venni azokat a közlekedési funkciókat, amelyek az olimpia kapcsán kezelésre, megnyugtató rendezésre szorulnak. Ezek – megfelelő logikai csoportosításban – a következők: Utazás (külföldről, vidékről) a szálláshelyekre −

Sportolók, kísérők

−

Nézők

−

Média munkatársak

−

Olimpiai tisztségviselők, VIP

12. FEJEZET

— 29


Eljutás a szálláshelyekről a sportesemények helyszínére −

Sportolók, kísérők

−

Nézők a fővárosból vidékről közvetlenül külföldről közvetlenül

−

Média munkatársak

−

Olimpiai funkcionáriusok, VIP

−

Kiszolgáló, segítő személyzet

Városi közlekedési funkciók −

A város saját (alap) forgalma

−

Az éppen nem sporteseményen résztvevők (főleg látogatók) forgalma

A vizsgálat szempontjai: •

kapacitási, kiszolgálhatósági kérdések

•

a kiszolgálás színvonala

•

a kiszolgálás megbízhatósága, zavarérzékenysége

•

a szolgáltatás minősítése az olimpiáról és az országról alkotott kép szempontjából

•

utóhasznosítási kérdések

KÖRNYEZETI HATÁSOK Az értékelés három idősíkon szükséges: az előkészítő és építési munkák ideje alatti hatások, a Játékok idején várható hatások és az utóhasznosítás hatásai. Szükséges annak mérlegelése is, hogy az olimpiai beruházások kapcsán a környezet hosszú távú javítását mennyire segítik elő az egyes változatok, azaz történik-e kármentesítés, több lesz-e a zöldfelület, ill. azok minősége javul-e az olimpia kapcsán.

12. FEJEZET

— 30


•

a terület előkészítés, építkezés, kivitelezés ideje alatt várható környezeti terhelések és hatásaik a lebonyolítással kapcsolatos tevékenységek – többnyire zavaró – hatásait értékelik olyan szempontból, hogy azok a környezetükben levő területeket mennyire terhelik

•

a Játékok ideje alatti hatások körében elsősorban a megnőtt létszámból, a többletfogyasztásból, a nagyobb forgalomból adódó környezeti terhelések kerülnek értékelésre

•

az utóhasznosítás környezeti hatásai az utóhasznosítási funkció függvényében kerülnek értékelésre

•

a környezetjavító, környezetfejlesztő hatás talán az egyik legfontosabb hosszú távú környezeti hatás, ebben az értékelésben az jut kifejezésre, hogy egy-egy szcenárió kapcsán mennyi az a környezeti „nyereség” (kármentesítés, szennyezés megszűntetés, zöldfelület növelés, stb.), ami hosszú távon javítja a környezeti állapotot.

KÖLTSÉGEK A költség tényező a változatok minősítése kapcsán csak a változatok közötti szignifikáns eltérések esetén lehet meghatározó értékelési szempont. A költségek belső megoszlása szempontjából természetesen preferált változat az, amely •

kevesebb olyan beruházást tartalmaz, amely csak az olimpiához szükséges

•

kiegyensúlyozott országos és fővárosi fejlesztéseket tükröz

•

minél kevesebb a tervezettnél korábban megvalósítandó „előrehozott” projektet tartalmaz.

12. FEJEZET

— 31


12.3 DUNA MENTI OLIMPIA (I. VÁLTOZAT) 12.3.1 A VÁLTOZAT KONCEPCIÓJA E változat egy olyan szcenárió, amely az Olimpiai Játékok megrendezésének újszerű, humánökológiai arculatot ad. A folyóra épített olimpia mozgalmasságát a város szívébe hozza. A város magába, történelmi szerkezetébe integrálja a Játékokat. Nincs külön a rendező város és valahol annak szélén a helyszín, hanem maga a város a helyszín. A Duna az Olimpiai Játékok főutcája. Az olimpia és a város történelmi sajátságosan dinamikus atmoszférája együttesen válik érzékelhetővé. Mindezt remek sporthelyszínekre és szerkezetbe lehet szervezni, és a helyszínek gyalogos eléréséhez is jó adottságokat teremtve. Egyedi karakter, sajátságos olimpiai imázs

Budapest arculatának meghatározó eleme a Duna. A Duna olyan adottság, amellyel – megfelelő hasznosítás esetén – más versenyző városok nem rendelkeznek. A Duna a város és környéke attraktív természeti, térszerkezeti és közlekedési tengelye, egyben a térség egyik kiemelt fejlesztési tengelye. A Duna menti változat a város „fő utcája” melletti szabad, beépítetlen területeket használja és értékeli fel. E változattal teremt leginkább egyedülálló karaktert és lehetőséget a sportvilág találkozásához, miközben az egyes helyszínek közlekedési feltárása utóhasznosítás szempontjából is kiváló megoldásokat kínál. A kötöttpályás közlekedési hálózat érvényes fejlesztési koncepciója kiemelten kezeli a Duna menti észak-déli vonalakat. (A Duna menti zónán 2012-ben végigfut a három mai HÉV összekötésével és korszerűsítésével kialakított észak-déli regionális gyorsvasút, valamint a budai oldalon Óbuda és Lágymányos között a budai rakpart villamos, a pesti oldalon pedig a Csepel-szigetig meghosszabbított 2-es villamos.)

Az olimpia helyszíneit, szellemiségét magába fogadó város

12. FEJEZET

— 32


A Duna mint exkluzív zárt pálya

Olimpiai sport- és kiegészítő helyszínek megfelelő telepítése esetén a Duna egyben egy olyan exkluzív zárt és biztonságos közlekedési pálya is, amely sportolókat, hivatalos küldöttségeket elkülönítve és megbízhatóan tud szállítani az egyes helyszínek között, erre alkalmas kis hajók flottájával. Ezzel az olimpiai rendezvények szervezésének egyik legkritikusabb kérdése oldható meg szinte természetes módon: a sportolók elkülönített gyors mozgatása. Természetes, hogy e változatban is kiemelt rendezvény helyszínként kell számításba venni a Puskás Ferenc Stadion térségét is. A Duna-térség és a Puskás Ferenc Stadion-térség kapcsolata kiválóan szervezhető négy meghatározó kötöttpályára (északi vasúti híd, déli vasúti híd – körvasút, Keleti pu.- 2. sz. metró, 4. sz. metró) integrálva a rendszerhez a repülőtér és a vidéki helyszínek megközelítését is.

A közlekedés logisztikája térbeli és időbeli elkülönítésére épít

A Duna-tengely közlekedési csatornája

Az olimpia közlekedési hálózatrendszerét az általánosan alkalmazott ipari analógia modell alapján vizsgálva rögzíthető, hogy egy ilyen jelentős mozgás-, illetve szállítás igénnyel járó „üzem” akkor működtethető tervezhetően és zavarmentesen, ha a belső üzemi folyamatok (sportolók, sportvezetők, segítők, tudósítók mozgásai a szálláshelyek és a sportesemények színhelye között; az őket ellátó logisztikai tevékenység, stb.), illetve a „termék” (sportesemény) bemutatásának, értékesítésének külső kapcsolódásai (néző, látogató forgalom áramlatai) más-más síkon, térben vagy időben lehetőleg jól elkülöníthető rendszerekben zajlanak. Mivel az időbeni elkülönítésre elsősorban csak az ellátó, fenntartó, logisztikai tevékenységek körében lehet számítani, a közlekedéstervezés legfontosabb feladata a két meghatározó áramlat rendszer (sportolói+média, illetve a közönség) útvonalainak és eszközeinek lehetőleg minél következetesebb térbeni szétválasztása.

Duna menti helyszíneknek a Puskás Ferenc Stadionnal való kapcsolata

12. FEJEZET

— 33


Ha mindezekhez hozzávesszük, hogy a feladatot egy hárommillió lakosú fővárosi agglomeráció önálló belső működésének (lehetőleg végsőkig nem korlátozott) fenntartása mellett kell megoldani, egyértelmű, hogy a közlekedési kérdések megoldásának már a potenciális helyszínek, helyszíncsoportok kijelölésekor kell elkezdődnie. A bemutatott javaslat a közlekedési részrendszerek szükséges mértékű szeparálására (s így azok magas szintű megoldására), az előzetes vizsgálatok alapján, rendkívül alkalmas. A Csepel-északon elhelyezett olimpiai falu külső kapcsolatai (sportolók érkezése-távozása elsősorban a Ferihegyi repülőtér, másodsorban a gyorsforgalmú úthálózat irányában, illetve a falu logisztikai ellátása) az M0 autópálya déli szakaszának közvetítésével a másik két részrendszertől (nézőmozgások, a főváros belső forgalma) gyakorlatilag függetlenül adhatók meg. Szükséges fejlesztés: −

a főváros programjában már régóta szereplő „csepeli gerincút” kiépítése.

Az olimpiai falu és a sportesemények helyszínei közötti (az elvárások szerint igen megbízható, pontos és elkülönített kapcsolatot kívánó) összeköttetések két típusúak: •

Duna menti helyszínek esetében magán a folyón bonyolíthatók le, közvetlen elhelyezésű, fenntartott funkciójú kikötő elemekkel és hajóparkkal (Kiegészítő, biztonsági kapcsolatelemet jelenthet az egyik (célszerűen a pesti) alsó rakpart szükség szerint időlegesen csak olimpiai célú használata.)

•

a Puskás Ferenc Stadion menti helyszínek esetében alapvetően a Hungária körúti gyűrűn kijelölt és kizárólagos „olimpiai használatú” forgalmi sávokon, külön autóbuszokkal (VIP-es használatban korlátozott számban személygépkocsival) (Kiegészítő kapcsolati elem itt a MÁV vasúthálózatának felhasználásával hozható létre a Soroksári út – Puskás Ferenc Stadion között.)

12. FEJEZET

— 34


Szükséges fejlesztés: −

mobil kikötőpontonok telepítése szükséges helyszíneken (esetleges utóhasznosíthatóság!)

−

bérelt hajópark viszonylag kisebb járművekből

−

Csepel – Könyves K. krt. közötti közvetlen közúti összeköttetés („Kvassay áttörés”) – a közeljövőre már tervezett – megvalósítása.

A sportesemények tömeges látogatóforgalma a fővároson belül alapvetően a tömegközlekedésre, és ezen belül a gyorsvasúti, illetve villamosvasúti hálózatra épül. •

A Duna menti rendezvény-helyszínek többségének (Óbudai-sziget, Gázgyár térsége, Margitsziget) kiszolgálásában az ÉD-i regionális városi-elővárosi gyorsvasút (5-ös Metró) északi szárnya (Margitszigeten pl. a sziget megközelítését egyszer s mindenkorra környezetbarát módon megoldó közvetlen megállóval); a Lágymányosi híd pesti hídfője térségében és magán a Csepel-szigeten ugyanezen gyorsvasút déli szárnya ad korszerű, nagykapacitású megoldást. Gyakorlatilag az összes Duna menti helyszínt felfűzik a folyó két partján húzódó (részben továbbvezetendő) rakparti- és a Hungária körgyűrűn vezető (1-es) villamosvonalak is.

•

A Puskás Ferenc Stadion környéki helyszín alkalomadtán kiemelten nagy látogatóforgalmának kezelése a térséget érintő két metróvonal (2-es és 4-es), valamint a jelentős kapacitású 1-es villamosvonal révén – hogy csak a gerinchálózati elemeket említsük – megnyugtatóan megoldottnak tekinthető.

Szükséges fejlesztés: −

4-es (DBR) metróvonal (Őrsöd-virágpiac és legalább a Hungária krt., Zugló vasúti mh. között)

−

É-D-i regionális városi-elővárosi gyorsvasút törzsvonala (Szentendre – városközpont – Csepel), szárnyvonali kiágazással északon a Budakalász-környéki helyszínekre, délen csatlakozással a ráckevei hévvonalhoz. (Ez utóbbi fejlesztése, üzemmód váltása nem feltétele az olimpiai rendszernek)

−

az 1-es villamosvonal meghosszabbítása a Kelenföldi pu.-ig (javasolt közvetlen kapcsolatrendszerrel a Kvassay hídfő térségéhez)

−

mindkét oldali rakparti villamosvonalak meghosszabbítása délen a Lágymányosi hídfők térségéig, a budai oldalon a hiányzó közép-budai szakasz újjáépítése, a szentendrei HÉV felhagyásra kerülő Duna menti szakaszán kivezetése az óbudai-szigeti, gázgyári helyszínekig.

12. FEJEZET

— 35


A főváros működőképességének megőrzése nemcsak a lakosság, hanem az éppen az olimpia kapcsán ideérkező látogatók egyéb (nem sportesemény megtekintéséhez kötődő) időtöltéséhez járuló mozgásigény érdekében is elengedhetetlenül fontos. Ez utóbbi, idegenforgalomhoz is köthető „kiegészítő” tevékenységek mozgástere elsősorban a tágabb értelemben vett történelmi városközpont: nagyjából a nagykörút vonala által határolt terület, természetesen nem éles, és a tervezés során tovább pontosítandó határokkal. Hogy e fontos zóna „élhetőségét” fenntarthassuk, a területen belüli gépjárműforgalom erőteljes korlátozása válhat szükségessé, természetesen a tömegközlekedési kapacitáskínálat párhuzamos növelésével. A közúti forgalom visszafogása ezen a szinten önmagában már akadályozná a város működőképességét, illetve az innen kijjebb szoruló járművek a külsőbb városrészekben (éppen az olimpiai események zónájában!) okoznának jelentős torlódásokat. Ennek elkerülésére a főváros közbenső- és külső zónájában az úthálózat – elsősorban gyűrű irányú – elemeinek megerősítése kívánatos. Szükséges fejlesztés: −

M0 körgyűrű összefüggő ívének létrehozása az 1. sz. és az új 10. sz. főút között,

−

a körvasút menti körút legalább bizonyos elemeinek megépítése (a déli ágon az albertfalvai, az északin az aquincumi Duna-hidakkal)

A VÁLTOZAT KONCEPCIÓJÁNAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA A változat alapelve, hogy olyan területekre kerüljön az olimpia, ahol •

a város és az olimpia érdekei egybeesnek, azaz ugyanazokat a fejlesztéseket igénylik a Játékok, mint a főváros

•

a városhoz való kapcsolódás szoros, azaz a város bemutatása automatikusan megoldott

•

az olimpiai imázs és a város imázs magas szinten képviselődik, a két hatás egymást kölcsönösen erősíti

Az olimpia két „filozófiával” alátámasztható területegységre koncentrálódik: •

Duna mente („A felejthetetlen olimpia zónája”)

•

Puskás Ferenc Stadion és környéke („A klasszikus sportsikerek zónája”)

12. FEJEZET

— 36


Megosztott központi funkciók Az olimpiai központok térsége E változatban az olimpia klasszikus központi funkciói a Puskás Ferenc Stadion térségébe kerülnek, ugyanakkor az új – nagyobb nézőtömegeket befogadó – sportlétesítmények jelentős része (a túlzott városi koncentrálódást elkerülendő) nem itt, hanem a Duna mentén elnyújtva épülne ki. A Puskás Ferenc Stadion környéki központban kap helyet: •

a főstadion (újjáépített Puskás Ferenc Stadion)

•

az új Budapest Aréna

•

a két médiaközpont (MPC, IBC)

•

a kerékpáros versenypálya (felújított Millenáris kerékpárpálya)

•

néhány kisebb sporthelyszín

Jelentős („alközponti”) szerepet kap Csepel-sziget északi térsége a csatlakozó területekkel (pesti és budai oldal): •

olimpiai falu

•

médiafalu

•

új nagy fedett sportcsarnok

•

kajak-kenu és evezős versenypálya

•

több kisebb csarnok és sportpálya

12. FEJEZET

— 37


Olimpia a természetben A dunai szigetek és Aquincum térsége A Duna-szigetek lehetőleg változatlan formában vagy igen csekély átalakítással lehetnek versenyhelyszínek. A Margitsziget rövid időtartamra (2 nap) néhány kisebb ideiglenes változtatással vehető igénybe (öttusa), a Hajógyári-szigeten olyan – nagyrészt szabadtéri – sportlétesítmény kaphat helyet, mely szabadidős sportpályaként tovább hasznosítható (tenisz), akár üzleti alapon is. Jelentősebb építkezésre csupán a volt gázgyár területén nyílhat lehetőség, itt is csak az értékes ipari épületek megőrzése mellett. Új sport- és szabadidőközpont a város északi határán

Az észak-budai Duna menti övezet •

számos, elsősorban szabadtéri létesítmény helyszíne, kisebb csarnokokkal

12.3.2 A HELYSZÍNEK BEMUTATÁSA A HELYSZÍNEK ELRENDEZÉSE A területek ill. területcsoportok városszerkezeti kapcsolatai •

a Dunához való kapcsolatok Ebben a változatban – a korábban leírt koncepciónak megfelelően – a versenyhelyszínek legtöbbje a Duna-parton, vagy legalábbis a Duna menti sávban helyezkedik el. A folyó-közeli helyszínek a város hosszában három csoportba rendeződnek: a déli csoport: a Csepel-sziget északi szigetcsúcs, a Lágymányosi híd budai és pesti hídfőjének környéke, a központi csoport: a Margitsziget, a Hajógyári-sziget és a volt óbudai gázgyár területe,

12. FEJEZET

— 38


az északi csoport: Békásmegyer északi pereme és a Budakalászi tavak környezete. Fontos, hogy e helyszíneken a Duna nemcsak igen kedvező látványként érvényesül, hanem mivel a legtöbb versenyhely közvetlenül a vízparton fekszik, a Dunának közlekedési összekapcsoló szerepe is lehet. A Duna „összetartó” hatásának akár ökológiai vagy kulturális jelentősége is lehet, amely az olimpia imázsának alakításánál, szlogenjének megválasztásánál jól kihangsúlyozható. Egyetlen versenyhelyszín-csoport amely nem kapcsolódik a Dunához, a Puskás Ferenc Stadion és a körülötte kialakult sportközpont. A meglévő létesítmények maximális kihasználása fontos szempont, ezért e térség nem hagyható ki az olimpiából, sőt ebben a változatban az újjáépített Puskás Ferenc Stadion a főstadion, így e térség – Dunától elválasztott fekvése ellenére – a Játékok egyik központi helyszíne. •

a belvárossal és idegenforgalmi városrészekkel való kapcsolat A Duna nemcsak az egyes olimpiai területeket fűzi össze, hanem egyben a városközponton és a legszebb belvárosi területeken átfolyva az olimpiai helyeket a város legértékesebb, kulturális emlékekben leggazdagabb területeivel is összekapcsolja. A helyszínkiválasztás következtében az olimpia és a város együtt él, a Játékok a városban zajlanak. Ez biztosítja, hogy Budapest bemutatása a látogatók és a médiaközvetítések számára is „automatikussá” válik, hiszen a helyszínek közötti közlekedés során a város magától feltárul. E ténynek a turizmus – olimpia kapcsán történő – hosszú távú fellendítése szempontjából is jelentős szerepe lehet.

•

a közvetlen környezettel kapcsolódás, terület-felhasználási szomszédságok A helyszínkiválasztás úgy történt, hogy sem a Játékok idején, sem az utóhasznosítás során nem várható a szomszédos terület-felhasználásokkal konfliktus kialakulása. Az új létesítmények zömmel olyan beépítetlen területre kerülnek, ahol még a szomszédos terület-felhasználás sem alakult ki (pl. Csepel-észak, Kvassay-zsilip - Nagyvásártelep, Kopaszi-gát környéke). Ahol a versenyhelyszín már kialakult környezetbe kerül, ott vagy meglévő, működő sportlétesítmény felhasználásáról van szó, vagy olyan környezetbarát létesítmény kerül elhelyezésre, amely környezetét nem zavarja (Hajógyári-sziget: tenisz), vagy a lakóterületektől távolabb fekszik. Ennek következtében területhasználati feszültségekkel nem kell számolni.

12. FEJEZET

— 39


12-3. ábra

12. FEJEZET

— 40


12.4. táblázat

12. FEJEZET

— 41


AZ OLIMPIAI STADION ÉS KÖRNYÉKE

A főstadion és környezete

Az újjáépített (illetve egy esetleges felújítási döntést követően felújított és kibővített) Puskás Ferenc Stadion, mint főstadion elhelyezkedése rendkívül kedvező, mind a tömegközlekedési kapcsolatai, mind pedig a városközpont közeli fekvése – s emiatt gyalogos megközelíthetősége – révén. Jó adottság, hogy a területen több létesítmény egymás mellett helyezkedik el, ezáltal a szükséges háttérszolgáltatások racionálisan biztosíthatók. Közösen használható a sportlétesítményeket összekapcsoló gyalogos felület is, amely ha az események kezdő és befejezési időpontját sikerül széthúzni, a különidejűség következtében gazdaságos területhasználatot tesz lehetővé. A stadion térségéhez kapcsolható a volt autóbuszgarázs területe is, amely ebben a változatban az egyik médiaközpont, a kisebb helyigényű sajtóközpont (MPC) lehet. A nagyobb területet igénylő adóközpont (IBC) a stadion szomszédságában a Kerepesi út déli oldalán, az ügetőpályán helyezhető el. Ehhez nem feltétlenül szükséges az ügető visszavásárlása, mert a létesítmény ideiglenes is lehet, elképzelhető a terület időszakos bérlése. A főstadion környékén új csarnokként kerül megépítésre az 5000 fős súlyemelő csarnok. A főstadion környékére új létesítményként ebben a változatban csak egy csarnok kerülne. Főleg a meglévő vagy építés alatt álló létesítmény hasznosítására támaszkodik a szcenárió. AZ OLIMPIAI FALU

Az olimpiai falu elrendezése

Az olimpiai falu a Csepel-sziget északi részére, a kikötő és a tervezett szennyvíztisztító közötti öböl partjára és a Szabadkikötői út keleti oldalára kerülne. Az, hogy az olimpiai falu az út keleti oldalán hogyan helyezkedik el, az evezőspálya kialakításának függvénye. Ebben a változatban ugyanis a kajak-kenu és evezős versenyek lebonyolítására is Csepelen kerülne sor, sőt a vízisport-központ komplexitását – és a városrész lakossági igényeinek kielégítését – egy úszó központ idehelyezése is erősítené. Aszerint, hogy az evezőspálya a szélviszonyok következtében É-D irányú is lehet-e vagy szükséges az ÉNy-DK irány tartása, eltérő formájú és nagyságú terület áll rendelkezésre a falu megépítésére. Bármelyik esetben megoldható azonban a falu idehelyezése, legfeljebb a beépítés intenzitása lehet különböző az eltérő megoldások következtében. Az olimpiai falu központja, a szórakoztató és a kikapcsolódást szolgáló épületek célszerűen a gerincúthoz csatlakozhatnak, és kapcsolódhatnak a kishajó kikötőként is kialakítható öbölhöz. Ez az elhelyezés az utóhasznosítás során az intézményi funkciók idetelepítésére is alkalmas, a vízparti fekvés pedig kellemesebbé teszi a központot. Az öböl a Játékok ideje alatt a sportolókat szállító hajók kikötésére is alkalmas. A szigetcsúcs ÉK-i csücskére tervezett városi parkba a falut kiegészítő, edzésre is használható sportpálya is elhelyezhető, de ide javasoljuk az uszodát is úgy, hogy az később a Galváni híd megépítése után Budáról és Pestről is jó közlekedési

12. FEJEZET

— 42


kapcsolatokkal rendelkezzen. A területre 2001-ben tervpályázatot írtak ki. E tervpályázat nyertes terveiből mellékelünk hármat annak illusztrálására, hogy a szigeten hogyan képzelhetők el a sportlétesítmények és a falu együttesen. (lásd mellékelt tervek) A MÉDIAFALU ÉS MÉDIAKÖZPONT

A médiaterületek elhelyezése és kialakítása

A médiafalu legcélszerűbben a Soroksári-Dunaág túloldalán, szemben a Csepel-szigettel alakítható ki ebben a változatban. Ezáltal a tágabb térség rendezetté válhatna, ami a Játékok után megkönnyítené a lakások értékesítését. A médiafalu épületei is közvetlenül a Dunára (Soroksári-Dunaágra) néznének, kellemes nyugati tájolással és budai kilátással. A vízparton sétány és parksáv kialakítása elengedhetetlen, ehhez kapcsolódhatnak a lakóépületek közötti, saját használatú zöldfelületek. A terület háta mögött haladó vasút és a Soroksári út zajától a keretező magasabb beépítés árnyékolná le a területet, ezáltal a főhomlokzat és a kertek védetté válnak. A keskeny, hosszú terület hosszában kiépítendő út városi hálózathoz csatlakozó csomópontjainál indokolt lehet egy-egy – az olimpia idején ugyancsak média-szállásként használható, magasabb tömegű, építészeti hangsúlyt is képező – szálloda elhelyezése. Mivel az olimpiai falu zárt terület, az olimpiához nem szükséges (de később igen) a két lakóterület (olimpiai falu és médiafalu) gyalogos hidakkal történő összekötése a Soroksári-Dunaág fölött. Ez mindkét terület használatát elősegíti és a médiafalu viszonylagos zártságát kiküszöböli. Mellékelten bemutatjuk a médiafalu beépítésére készített vázlattervet, mely a területet a Galváni hídi csomóponttól indulva észak felé mutatja. További médiaszállások építésére van lehetőség Mocsáros-dűlőn. Amennyiben a későbbi hasznosítás vagy az eladhatóság azt kívánja, hogy a médiafalu több helyen legyen kialakítva, nincs akadálya a Mocsáros-dűlő lakóterületi kiépítésének sem. Mocsárosdűlő az érvényes fővárosi tervek szerint távlati lakóterület, a beruházás megkezdésének erről az oldalról nincs akadálya. A médiaközpontokat befogadni képes csarnokok (MPC, IBC) e változatban a Puskás Ferenc Stadion környékén bérelhetőek.

12. FEJEZET

— 43


12-5. ábra

12. FEJEZET

— 44


12-6. ábra

12. FEJEZET

— 45


12-7. ábra

12. FEJEZET

— 46


12-8. ábra

12. FEJEZET

— 47


EGYÉB SPORTHELYSZÍNEK

A korábban felsorolt három Duna menti helyszíncsoport ismertetése itt történik meg. További versenyhelyszínek a Csepel-szigeten és környékén létesíthetők

Csepel-északi szigetcsúcs és a Lágymányosi híd mindkét oldali hídfőinek környéke Szervezési, lebonyolítási szempontból egy sport-térségnek tekinthető a Duna mindkét partja, mivel a híd segítségével a pesti és a budai létesítmények egymással szoros kapcsolatban állhatnak. A Csepel-szigetre kerül az olimpiai falunál már említett vízisport-központ: a kajak-kenu és evezőspálya valamint az egyik uszoda. A Kvassay-zsilip környékére a VITUKI melletti Duna-parti részre lett elhelyezve a legnagyobb fedett csarnok, ami e térségben a Millenniumi városrész konferenciaközpontját kiegészítve nagy konferenciák számára lehetne később hasznosítható. Ebben rendezhetők meg a kosárlabda döntők és a szertorna versenyek. Ugyanebbe a térségbe, de inkább a volt Nagyvásártelep felőli oldalra helyezhető egy kisebb csarnok a cselgáncs és birkózás számára. A Millenniumi városközpontba tervezett új Konferenciaközpont adhat otthont – akkorra meglévő épületként – a vívás döntőknek. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy más célra létrejött épület az olimpia számára is használhatóvá válik. Az épület közvetlen közelében létesítendő egy kisebb csarnok a vívás selejtezőknek. A területi közelség miatt a pesti oldali hídfő létesítményeivel való együttdolgozás (kiszolgálás, szervezés) könnyen megoldható. A budai hídfő, a Kopaszi-gát környéke az egyetemvárostól és az Infoparktól délre, a Lágymányosi-öböl melletti terület alkalmas további versenyhelyszínek befogadására. A meglévő Budafoki úti sportpálya és a volt erőművi pakuratárolók helye adhat lehetőséget az ideiglenes a gyeplabda stadionok építésére a Hausmann Alajos utca déli oldalán. A meglévő és megmaradó elektromos alállomástól északra, későbbi egyetemi használatot is lehetővé téve építhető meg a második uszoda. Az egyetemváros kiegészítéseként egy további kisebb csarnok szükséges a kosárlabda selejtezők megrendezésére mely az olimpia után szintén az egyetemi sport helyszínéül szolgálna. A területen kerülhet elhelyezésre még egy fedett sportcsarnok az ökölvívás számára, ideiglenes jelleggel. A Duna-szigetek és Aquincum térsége

Versenyek a Dunaszigeteken és

A Duna-szigetek lehetőleg változatlan formában vagy igen csekély átalakítással lehetnek versenyhelyszínek. A Margitsziget az 12. FEJEZET

— 48


térségükben

öttusa versenyek színhelye. A sportszövetség ezen a területen világversenyek lebonyolításában már tapasztalatot szerzett. A sziget változatlan formában megmarad, azonban szükséges lesz a meglévő létesítmények felújítása, bővítése, illetve kisebb ideiglenes átalakítása. A versenyek során a Hajós Alfréd Sportuszoda és a volt Úttörőstadion kerülne felhasználásra. A Hajógyári-sziget a tenisz központja lehet. A pályák a sziget déli részén a nagy zöldfelülettel rendelkező intézményterületen helyezhetők el, a sziget növényállományának jelentős zavarása nélkül. E helyen a sport és szabadidős hasznosítás hosszú távon is fenntartható. Óbuda volt gázgyári területére két csarnok kerülne, egyik a tollaslabda, trampolin és ritmikus sportgimnasztika, másik az asztalitenisz és taekwondo versenyek részére. Az észak-budai területek

Észak-Buda és Budakalász is olimpiai helyszín lehet

Békásmegyer északi határára (11. sz. főút – Duna közötti térség) javasolt az e térségben létrehozandó egyetlen fedett csarnok, ami – csökkentett nézőtérrel – a lakótelep és a környék lakossága számára közösségi célokra utóhasznosítható. Ebben a csarnokban lehet megrendezni a röplabda versenyeket. A Budakalászi tavakhoz elsősorban nyitott helyszínt, vagy (a későbbiekben) szabadidős funkcióra is hasznosítható létesítményt igénylő sportok telepítése célszerű. Ide kerültek: a strandröplabda, a vadvízi evezés, a sportlövészet és a triatlon versenyek létesítményei. Ezek közül csak a strandröplabda stadionok és a triatlon versenyekhez szükséges lelátórendszerek épülnének ideiglenes jelleggel, a többi létesítmény sport és szabadidős célokat szolgálhatna az olimpia után.

12.3.3 A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA KÖZLEKEDÉS A változat üzemeltetéséhez szükséges közlekedési infrastrukturális elemek – a kiszolgálandó olimpiai létesítmények feltüntetésével – a következő térképvázlatokon kerültek ábrázolásra (külön a közforgalmú közlekedési, külön a közúti hálózati rendszer). A feltüntetett elemek túlnyomó többsége az alapesethez tartozik, vagy az 10.3. fejezetben ismertetett „előrehozott” fejlesztések kategóriában van. E változat kapcsán csak olimpiai célú beruházások mindössze az alábbiak: •

É-D-i regionális gyorsvasút kiágazása Budakalász térségében

12. FEJEZET

— 49


•

1-es villamos kiágazása a Kvassay út térségében

•

2-es villamos meghosszabbítása a Kvassay útig

KÖZMŰVEK A tervezett létesítmények többségének vízellátása a budai (1) és a pesti (20) alapzónáról oldható meg. A helyszínek közelében megfelelő kapacitással rendelkező főnyomócsövek helyezkednek el, amelyekre felfűzve a létesítmények elláthatók vízzel. A budakalászi helyszín nem a Fővárosi Vízművek Rt. ellátási körzetébe tartozik, de a békásmegyeri gépházból kiinduló vezetékkel a vízigények kielégíthetők. A tervezett létesítmények a meglévő Észak-Budapesti és a tervezett Központi szennyvíztisztító telep vízgyűjtő területén helyezkednek el. A szenny- és csapadékvíz elvezetés a Hungária körút – Duna közötti területen egyesített, a többi területen elválasztott rendszerrel oldandó meg. A tervezési területek közelében általában megfelelő kapacitással rendelkező főgyűjtő és szivattyútelep található, vagy fog épülni más beruházás keretében. A budakalászi helyszín szennyvizei a békásmegyeri rendszerbe vezethetők, a csapadékvizek befogadója a Barát-patak lehet. A tervezési helyszínek többségénél a meglévő alállomásokon a középfeszültségű teljesítmény a – kapacitásigény nagyságának függvényében – rendelkezésre áll, csupán a margitszigeti és a Kerepesi úti helyszíneken lehet szükség a 120/10 kV-os transzformátorkapacitás bővítésére (Rákosfalva alállomás). A helyszínek gázellátása a meglévő átadóállomásokból kiinduló nagyközépnyomású hálózat kisebb bővítésével – igény esetén – megoldható. Hosszabb nagyközépnyomású hálózatbővítésre csak a csepeli helyszíneknél lehet szükség, az előbbinél valószínűleg a Központi Szennyvíztisztító Telep építésével kapcsolatosan a nagyközépnyomású vezeték legalább részlegesen megépül. A Mocsáros-dűlő térségében a távhő-ellátás gyakorlatilag nagyobb beruházási igény nélkül rendelkezésre áll, a többi nagyobb kapacitásigényű helyszínen (Csepel, Kerepesi út környéke) a távhő-ellátás megvalósítható.

12. FEJEZET

— 50


12.3.4 A VÁLTOZAT ELEMZÉSE VÁROSFEJLESZTÉS A városfejlesztési tervekkel való összhang A szcenárió javaslatai illeszkednek a fővárosi elhatározásokhoz, a budapesti célokkal megegyeznek, azok megvalósításához hozzásegítenek. •

A Budapesti Városfejlesztési Koncepcióval való kapcsolat A városfejlesztési elképzelések között kiemelt projekt a Duna mente rendezése (ld. mellékelt kivonat a Városfejlesztési Koncepcióból). A folyó menti területek közül a fővárosi projektben szerepel Csepel-észak, a Kopaszi-gát környéke, a Kvassay-zsilip térsége, a Soroksári-Dunaág pesti oldala, a Hajógyári-sziget és a volt óbudai gázgyár területe, azaz ugyanazok, amelyek a szcenárióba bevont fejlesztési területek. Ezáltal az olimpia a városi elhatározások megvalósulásához jelentős mértékben hozzájárul.

•

A Fővárosi Keretszabályozási Tervbe illeszkedés A változat javaslatainak realizálhatóságát az érvényes keretszabályozási terv többnyire lehetővé teszi. Nem kell módosítani a keretszabályozást a Puskás Ferenc Stadion környéki helyszínek esetében, sem a Mocsáros-dűlőn vagy a Hajógyári-szigeten, sem a gázgyári területen. Csepel-szigetcsúcs területén szükséges azonban a jelenlegi szabályozás megváltoztatása, nemcsak az olimpia érdekében, hanem az időközben módosult városi elhatározások miatt is. Itt a logisztikai területből intézményterületbe, ill. a tartalék városüzemeltetési területből lakó- és sportterületbe átsorolás elengedhetetlen (ld. mellékelt szabályozási tervrészletek). Az ábrán sárgával jelölt területen övezetmódosításra akkor van szükség, ha a kajak-kenu és evezős versenyek itt, és nem a Budakalászi tavak térségében kerülnek megrendezésre. A Soroksári-Dunaág keleti oldalán – ha a médiafalu itt kerül kiépítésre – célszerűbb lenne az intézményi besorolás lakóövezetté módosítása.

12. FEJEZET

— 51


UTÓHASZNOSÍTÁS A változatot ismertető összefoglaló táblázat (12.4. táblázat) színekkel jelezte, hogy mely versenyek számára lett figyelembe véve meglévő létesítmény használata, azaz ezek a versenyek új létesítményt nem igényelnek. A táblázat azt is jelölte színnel, hogy melyek azok a versenyek, ahol új létesítményre szükség van, de a létesítmény a későbbiek során megtartható és sport-szabadidős funkcióra utóhasznosítható. Ismét más színnel került jelölésre, ahol az új épület utólagos (részleges) átalakítással más – kiállítási, kereskedelmi, konferenciaközponti, stb. - célra használható. Végül feltüntetésre kerültek azok, amelyek csak ideiglenes építmények, azaz az olimpia után elbontandók vagy esetleg szétszerelés után máshol felállíthatók.

12. FEJEZET

— 52


12-9. ábra

12. FEJEZET

— 53


12-10. ábra

12. FEJEZET

— 54


12-11. ábra

12. FEJEZET

— 55


12-12. ábra

12. FEJEZET

— 56


12-13. ábra

12. FEJEZET

— 57


A változat, mivel az olimpia létesítményei a város sűrűn lakott területei közé, a lakossági súlypontokhoz közel kerülnek, az utóhasznosíthatóság szempontjából kedvező. •

Meglévő létesítmények hasznosítása A meglévő sportlétesítmények közül versenyhelyszínként felhasználásra kerülnek az újjáépített Puskás Ferenc Stadion és a kapcsolódó sportközpont létesítményei, az új Budapest Aréna és a Millenáris kerékpárpálya. A Fehér úti lóversenypálya a baseball és softball versenyeknek ad ideiglenesen otthont. az olimpia után a terület eredeti állapotába visszaállítható. Felhasználásra kerül a Kopaszi-gát melletti versenyhelyszínek között a meglévő Budafoki úti pálya – kis átalakítással a gyeplabda versenyek számára. A nem sport célú épületek közül a Milleniumi városrész új konferenciaközpontja lehet bevonva a vívás döntők helyszíneként. Ezen létesítmények a Játékok után eredeti funkciójukra használhatók. A vidéki helyszínek közül kisebb felújítással, bővítéssel vagy átalakítással használhatóak a meglévő labdarúgó stadionok (Győr, Szeged, Székesfehérvár).

•

Új létesítmények Az új létesítmények csak egy része hasznosítható a későbbiekben is sport célra. Budapest nem elég nagy város ahhoz, hogy az olimpia által igényelt valamennyi létesítményt az eredeti formájában és funkciójára tudja hasznosítani. Ezért az új építmények közül lesznek, amelyek megtarthatók változatlan formában, de lesznek olyanok is, ahol a Játékok után jelentős módosítások válnak szükségessé (pl. nézőtér megszüntetése, belső terek megosztása, födémek utólagos beépítése) annak érdekében, hogy az épület más használatra alkalmassá váljék. Az alábbiakban aszerint differenciálva soroljuk fel a létesítményeket, hogy mely helyen milyen célra lehet reális az utóhasznosítás.

Sport célú utóhasznosítás a létesítmények változatlan megtartásával A sport célú utóhasznosításba nemcsak a versenysport, hanem a szabadidős sportok és a lakossági használat is beleértendő. Megtartásra javasoltak az uszodák, mivel létesítési költségük magas, átalakíthatóságuk csekély. Elhelyezésük úgy került kiválasztásra, hogy olyan – uszodával még nem ellátott – városrészbe kerüljenek, ahol a lakossági igények kiszolgálása lehet a későbbi fő feladatuk. E változatban az egyik uszoda a Csepel-szigetre kerülne, de olyan helyre, ahol a nagyobb távú közlekedésfejlesztések révén a Duna minkét oldaláról könnyen elérhetővé válik. A másik uszoda a Kopaszi-gát térségébe javasolható, ahol az egyetemi sportkomplexum részévé válhat. Megmaradó létesítmény lehetne a kajak-kenu és evezőspálya, mely verseny és szabadidős célokat egyaránt szolgálhat és a vadvízi evezőspálya, amely – éppen elsősorban szabadidős használata miatt – a Budakalászi szabadidős területre kerülhet.

12. FEJEZET

— 58


A fedett csarnokok közül kettő sport célú használata reális: a Puskás Ferenc Stadion és Intézményei területén épülő új csarnok, melyet például küzdősport központként lehetne hasznosítani, valamint a Kopaszi-gátnál elhelyezett kisebbik csarnok az egyetemek és az Infopark sportigényeinek kiszolgálására megtartható. A sport funkcióra megtartható létesítményeknél is szükség lehet kisebb módosításokra, nem elsősorban a küzdőtereken, hanem a lelátók kapacitáscsökkentése merül fel igényként, ill. ezt megelőzendő, a lelátók egy része eleve ideiglenes szerkezetként építendő. Más funkcióra történő utóhasznosítás a létesítmények átalakításával Ez a megoldás elsősorban a csarnokok utóhasznosításakor merül fel. A szcenárió négy új csarnoképület funkcióváltását javasolja: a Kvassay-zsilip mellett valamint Óbuda volt gázgyári területén a felfuttatandó konferenciaturizmus szolgálatára, a Milleniumi városrész kiegészítésére újabb konferenciacsarnokká alakítást, Budakalászon pedig kereskedelmi csarnokká átformálást. Ideiglenes létesítmények Ideiglenes létesítményként alakítható ki néhány szabadtéri versenyhelyszín: a strandröplabda stadion és a triatlonpálya a Budakalászi tavak térségében, ahol a lelátók az események után elbontandók, a területek pedig a szabadidőpark részei lehetnek; a második gyeplabda pálya területe a Budafoki úti pálya mellett ugyancsak a Kopaszi-gát környéki sportpark része lehet. A baseball és softball stadion a Lóverseny téren teljes mértékben elbontandó, az eredeti funkció visszaállításával. Részben időszakosak, de részben megtarthatók a gödöllői lovas központ és a balatonfüredi vitorlás központ létesítményei. Ideiglenes létesítményként valósítható meg az ökölvívó csarnok az Egyetemi sporttelep - Kopaszi-gát térségében és a Kvassayzsilip melletti cselgáncs – birkózás csarnok. Az óbudai gázgyár területéről egy csarnok áttelepíthető, helyén pedig szállodaépítés javasolható, a megőrzött és konferencia célra átalakított csarnok környezete komplett konferenciaközponttá bővítése érdekében.

A TERÜLETEK HOZZÁFÉRHETŐSÉGE A változat műszaki megvalósíthatósága

A szcenárióban beépítésre kerülő helyszínek már korábban is fejlesztési területként kijelölt városrészek, így a befektetők előtt jelentős részük ismert. Vannak olyanok, ahol már a terület hasznosítására gazdasági társaság is létrejött, (Csepel), másutt a befektető tulajdonosok szándékai egybeesnek az olimpiai hasznosításokkal (Soroksári-Dunaág pesti partja). Emiatt várhatóan a területek megszerzése – ahol egyáltalán szükséges – nem fog jelentős akadályt képezni.

12. FEJEZET

— 59


A TERÜLET-ELŐKÉSZÍTÉSI IGÉNYEK A területhez kapcsolódó közlekedési és közmű infrastruktúraépítési igények más fejezetben találhatók. Az egyéb területelőkészítő munkák közül a korábbi használat maradványainak felszámolása, szanálás, esetlegesen környezeti kármentesítés merülhet fel. Szanálási igény e változatban a Soroksári-Dunaág pesti oldalán, kisebb mértékben a Kopaszi-gát (Hausmann Alajos u.) környékén, a Kvassay-zsilipnél a volt BVKM területen és az óbudai gázgyár területén merülhet fel. A megvalósítási időigény A megvalósítási időigény elsősorban az előkészítő munkák, a tervek jóváhagyása és a területek megszerzése tekintetében bizonytalan. A folyamatok elhúzódása ellen és a lebonyolítási (jóváhagyás, engedélyezés, kisajátítás, stb.) időtartam csökkentése érdekében szükséges lenne a javasolt olimpiai törvényben a folyamatok időkereteinek maximálása, az intézkedések meghozatalára rögzített időtartam meghatározása. A fentiektől eltérő követelményeket az e változatban szereplő projektek nem tesznek szükségessé.

A VÁRHATÓ HATÁSOK Olimpiai hatások A szcenárió koncepciójában ismertetettek szerint a változat „automatikusan” jó imázzsal rendelkezik, a város bemutathatósága a Dunához kapcsolódó legszebb városrészek eredményeként kedvező, Budapest és a Duna kapcsolata kihangsúlyozható, ennek kapcsán az ökológiai, kulturális és történeti vonatkozások kiemelhetők. Az olimpia jelentősen hozzájárul Budapest ismertségéhez, imázsának javításához. Ez a turizmusban hosszú távú előnyökhöz vezethet. A lebonyolíthatóság gazdaságossága az elhelyezkedés függvényében Mivel az olimpia a városba integrálódik, a szükséges kiépítendő infrastruktúra is a várost gazdagítja, később fölöslegessé váló beruházásokat nem igényel. Azáltal, hogy az egyébként is kívánatos fejlesztéseket építi meg, elősegíti a városi célok megvalósítását. Az események lebonyolítása gazdaságos lehet azáltal, hogy a létesítmények térbeli elrendezése relatív kis szállítási hosszakat eredményez, ezáltal a közlekedés gazdaságossága biztosítható.

12. FEJEZET

— 60


Hosszú távú városi hatások Városfejlesztő hatása elsősorban abban áll, hogy az amúgy is szükséges és előbb-utóbb (részben vállalkozói tőkéből is) várhatóan megvalósuló létesítmények megépülésének idejét előbbre hozza. Hasznosítja azokat a területeket, amelyek ma Duna menti fekvésükhöz mérten nem, vagy alulhasznosulnak, ezáltal a helyszínek térségét felértékeli. Jelentős fejlesztő erő várható, a folyóparti területek rendezése a városkép, a környezet és a közérzet javítását segíti elő, ami az idegenforgalom fejlesztését és a lakossági megelégedettség mértékét is jelentősen szolgálja. Az infrastruktúra megépítési idejének előbbre hozatala konkrét gazdasági, környezeti és területfelértékelő hatással jár. Az ellátottá vagy a jelenleginél jobban ellátottá váló területek beruházásokat vonzhatnak, a felértékelődő városrészek keresettebbé, tőkevonzó területekké válnak. A ma kihasználatlan vagy alulhasznosított területek hasznosításával ugyancsak gazdasági előnyök keletkeznek (racionálisabb városüzemeltetés, az infrastruktúra jobb kihasználása, stb.). Városrendezési, városképjavító hatások A Duna mentén még nem rendezett területek rendezését elindítja, a Duna menti zónát déli és északi irányban kiterjeszti, ennek funkcionális előnyei és városképjavító hatása egyaránt várható. Környezeti hatások A volt ipari területek, ill. a Csepel-sziget egyes szennyezett területeinek esetleges talajszennyezettsége a szükséges kármentesítés során megszűnik, ez pozitív környezeti hatással jár. A versenyhelyszínek környezetének rendezése, a zöldfelületek kialakítása ugyancsak előnyös. Gazdasági hatások Mivel a fővárosi célok és a szcenárió elhatározásai egybeesnek, az erre fordítható források egymást erősítő hatásúak: a városi fejlesztések az olimpiát is szolgálják, míg az olimpiához szükséges fejlesztések városi beruházásokat válthatnak ki. A turizmus hosszabb távú felfuttatásához a változat kedvezően járulhat hozzá. Társadalmi hatások A feljavított közterületek és egyes területek rendezett kialakítása eredményeképpen elsősorban közérzetjavító hatásával lehet számolni. 12. FEJEZET

— 61


KÖZLEKEDÉS A változat közlekedési szempontból a következőkkel jellemezhető: •

Az olimpiai rendezvényekre érkező látogatók szállítása alapvetően tömegközlekedési eszközökkel történik

•

A sportolók mozgása az autóbuszok mellett jelentős mértékben vízi úton is történhet

•

A központi fekvésű olimpiai területek kiszolgálásában nagy arányban vehetők figyelembe a gyalogos mozgások

•

A különböző olimpiával kapcsolatos mozgások (nézők, sportolók, stb.) rendszerei igen jól elkülöníthetőek egymástól

•

Több olimpiai területegység közvetlen vasúti megállóhellyel rendelkezik, így a vidékről vasúttal érkezők egy része átszállás nélkül tud az adott helyszínekre eljutni

Közlekedési feladatok, és azok megoldása az adott változatban Az olimpiai rendezvényekre érkező nézők szállítása A különböző versenyhelyszínekre igyekvő nézőtömegek szállításának lebonyolítása az olimpiák mennyiségileg legnagyobb közlekedési feladata. A mellékelt ábra a változat sporthelyszíneinek eloszlását mutatja be a globális városi felületen, az egyes versenyhelyszínek befogadóképességének feltüntetésével. A méretezés során természetesen számos tényező (jellemző telítettség, sportesemény naptár, napi lefolyás, stb.) korrigálja az alapadatokat (lásd: Függelék), melynek eredményeként kialakulnak az egyes jellemző versenyhelyszín-csoportok várható csúcsórai utazási igényei. Ennek kielégítése – koncepció szerint – elsősorban tömegközlekedési (leginkább nagy kapacitású kötöttpályás tömegközlekedési, gyorsvasúti) eszközökkel történik, melyek teljes kapacitását, az olimpiai tömegek elszállítására figyelembe vehető szabad kapacitását és városszerkezeti irányultságát – léptékhelyesen – a következő oldali áttekintő térkép tünteti fel. 12. FEJEZET

— 62


12-14. ábra

12. FEJEZET

— 63


12-15. ábra

12. FEJEZET

— 64


12-16. ábra

12. FEJEZET

— 65


Sporthelyszínek csúcsforgalmi terhelése és annak megoszlása közlekedési módok szerint

12. FEJEZET

— 66


12. FEJEZET

— 67


I. változat Margitsziget helyszín forgalmának közlekedési kapcsolatrendszere

I. változat Puskás Ferenc Stadion és térsége helyszín forgalmának közlekedési kapcsolatrendszere

12. FEJEZET

— 68


12. FEJEZET

— 69


12. FEJEZET

— 70


Párhuzamosan végzett (a látogatóforgalom összetételére, érkezési irányára, szállás elhelyezkedésére eszközválasztására, stb. irányuló adatokra alapozott) vizsgálat alapján meghatározható az egyes helyszínkörzetekre prognosztizált nézőforgalom várható tényleges megoszlása az egyes közlekedési módok, vonalak és irányok szerint. (Az eljárás és az egyes helyszínekre vonatkozó részletes eredmények a függelékben találhatók, numerikus és grafikus feldolgozásban.) Jól működő P+R és információs rendszer

A kötöttpályás tömegközlekedési vonalak mellett a második legjelentősebb kiszolgáló rendszere a forgalmi igénykörnek az egyéni gépjárművek vagy társas autóbusszal (vidékről, vidéki-elővárosi szálláshelyről vagy közvetlenül külföldről) érkezők ingaautóbuszok szállítása. A rendszer elemei a (nagyjából az M0 vonala mentén kiépített) jelentős befogadó képességű – többnyire ideiglenes – P+R parkolók /megfelelő mobil infrastruktúrával), az ezekből a meghatározott sportlétesítményekhez szállító – ingajáratban közlekedő – cél autóbuszok és a mindezek zavartalan működését biztosító fejlett információs rendszer. A versenyhelyszínek térségét (nem VIP személyek számára) közvetlenül egyéni gépjárművel nem lehet megközelíteni, a szabályt erősítő egyetlen kivétel az I-es változatban a városhatáron kívüli, M0 menti északi (budakalászi) helyszín. Sportolók és kísérők szállítása

Autóbusszal

A nevezett csoport szállításszervezésének elsődleges követelménye az elkülönítettség, a megbízhatóság (zavarokkal szembeni érzéketlenség) és a gyorsaság. Klasszikus megoldási módja külön autóbuszos közlekedtetés, lehetőségekhez mérten elkülönített (védett) útvonalakon, vagy legalább kizárólagos „olimpiai használatú” forgalmi sávokon. A Duna menti változatban e „hagyományos” rendszer üzemeltetendő az olimpiai falu és a Puskás Ferenc Stadion térségének sporthelyszínei között (jó adottságú meglévő utakon lezárt sávokon, vagy a Józsefvárosi pu. térségének rendezése során kialakítható – és időlegesen más forgalom elől lezárható – új belső útvonalakon).

Vízi úton

A Duna menti helyszínek megközelítése viszont – kihasználva a páratlan adottságokat – alapvetően vízi szállításra szervezhető: különféle méretű és befogadóképességű hajók az olimpiai parkon belül veszik fel a sportolókat és a városi közlekedési körülményektől függetlenített, védett rendszerben szállítják a Duna-parti sportlétesítményekhez közvetlenül csatlakozó (ugyancsak a lezárt rendszeren belül fekvő) kikötőkig. (Zárt, védett szállítási lánc, ki- és beléptetések, felesleges hátráltatásai nélkül.) Az egyik oldali dunai alsó rakpart lezárása párhuzamos (autóbuszos, VIP-es személygépkocsis) eljutási lehetőséget is biztosít a rendszernek.

12. FEJEZET

— 71


12-17. ábra

12. FEJEZET

— 72


12-18. ábra

12. FEJEZET

— 73


Média munkatársak szállítása „Sajtó-busz” hálózat

Az írott és elektronikus sajtó munkatársainak szállítása a médiafalu és a két (egymáshoz közel fekvő) médiaközpont között külön használatú (menetrend szerint közlekedő) autóbuszokkal történik, gyakorlatilag a sportolók számára biztosított védett útvonalon. A médiaközpont és az egyes sporthelyszínek között ugyancsak autóbuszos – csillagpont rendszerű – közlekedési rendszert kell fenntartani. VIP közlekedés

VIP útvonalak, parkolók

A megkülönböztetett bánásmódot élvezők szállítása alapvetően személyes rendelkezésű gépkocsikkal, illetve esetenként kisebb autóbuszokkal történik. E járművek számára a szálláshelyek, sporthelyszínek és más potenciális célpontok közvetlen körzetében a megfelelő mennyiségű (őrzött) parkolóhelyet biztosítani kell. Az ilyen gépjárművek száma igen tekintélyes (2-3 ezer) is lehet természetesen esetenként személyektől függően különböző jogosultságokkal, lehetőségekkel. Útjuk során az elkülönített olimpiai sávokat, útszakaszokat használhatják. A kiszolgáló személyzet szállítása

Speciális tömegközlekedési menetrend

Az igen nagy számú – 100 ezres nagyságrendű – személyzet (hivatásos dolgozók, önkéntesek) utazása alapvetően a tömegközlekedési hálózat igénybevételével történik. Fő mozgási csúcsidőszakuk (kora hajnali, késő esti órák) távol esik a városi, ill. olimpiai csúcsóráktól, ezért azt nem akadályozzák, viszont a tömegközlekedés üzembentartójának az ilyen értelmű rendkívüli igények kielégítésére is alkalmas járatközlekedési tervet kell kidolgoznia.

Üzemeltetői célbuszok

Bizonyos helyszínek elérésére vagy speciális időpontokban a tömegközlekedésen felül szükség lehet célbusz-rendszer felállítására is, mely meghatározott városi kapcsolódási pontokról szolgálja ki a célmunkahelyet.

KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETRENDEZÉS Környezeti vonatkozások

A szcenárió helyszínei a folyót is magába foglaló Duna menti zöldfolyosóhoz kapcsolódnak. Kivételt képez a legnagyobb látogató forgalmat lebonyolító, területileg elkülönülő főstadion és a hozzá kapcsolódó kisebb sporthelyszínek, amelyek a meglévő Puskás Ferenc Stadionhoz kapcsolódó sportközpont területén kaptak helyet. Utóbbiak településszerkezeti és zöldfelületi szempontból kevésbé kapcsolódnak a Duna mentéhez. A Duna parti (részben) zöldfelületekkel tagolt sávba ágyazott sportlétesítmények, sportközpontok (a vizsgált terület azonosító számai: 1.,31, 29. ) a város zöldfelületi rendszerébe, zöldgyűrű koncepciójába illeszkednek. A Puskás Ferenc Stadion környékének zöldfelületi aránya kisebb, területén több értékes, idős fa található. A szcenárió által érintett főbb fővárosi közlekedési útvonalak mentén védett fasorok találhatók (Hungária krt., Váci út stb.).

12. FEJEZET

— 74


Erre a szcenárióra jellemző, hogy a helyszínek zöldfelületi aránya és jelentősége nagy. Több helyszín meglévő fővárosi szintű közparkhoz kapcsolódik, mint például a Hajógyári-sziget, Margitsziget, valamint a Kopaszi-gáton tervezett közpark. A terhelések a Játékok alatt időszakosan érintik a védett közparkokat is. A veszélyes hatásokat ellensúlyozzák az előzetes felújítások, az intenzív fenntartás, a szervezési intézkedések és a Játékok befejezését követő azonnali felújítások. A szcenárió több rendezvénnyel is érint oltalom alatt álló természeti területeket. A terepkerékpár versenyek megrendezésére kijelölt helyszín a változatos domborzatú, nagyrészt erdős Budai-hegyvidék, amelynek budapesti területei a Budai Tájvédelmi Körzet részei. A Budai-hegyvidék jórészt karsztos, felszíni szennyezésre kiemelten érzékeny, erózióveszélyes terület. Ezért a versenypálya kijelölése fokozott figyelmet igényel majd, hogy a természetvédelmi szempontok ne szenvedjenek csorbát. A tereplovaglás által esetlegesen érintett Gödöllői-dombság egy része a Gödöllői Tájvédelmi Körzet része. Ezért a tereplovaglás versenyek pontos helyszínkijelölése is figyelmet érdemel, és csak a természetvédelmi érdekek figyelembevételével, a hatóságokkal egyeztetve történhet. A szcenárió több fővárosi védettségű értéket foglal magába: Hajógyári-sziget és a Margitsziget védett közparkjait, az óbudai gázgyár, valamint a főstadion területén lévő védett fasorokat. A város külső területein a Duna partmenti sávjában mind északon, mind délen értékes természet közeli ártéri ligeterdő maradványok találhatók, amelyek csatlakoznak egyes olimpiai helyszínekhez (Ráckevei–Soroksári-Dunaág, Kopaszi-gát. Budakalászi Duna part, Csepel-Észak, Hajógyári-sziget). Ezek egy része védelem alatt áll és igen érzékeny a beavatkozásokra. A kisvízfolyások parti sávjai jelenleg természetvédelmi szempontból nem értékesek (pl. Mocsáros-dűlő), de „tájképi szempontból különösen érzékeny”, speciális beavatkozást igénylő „völgyeletek”. A szcenárió jellemzője, hogy az olimpiai helyszínek főként a Duna mellett helyezkednek el, ezáltal beleesnek az átszellőzési folyosó területébe. Az átszellőzés biztosítására ezek a területek forgalomcsillapított övezetbe esnek. Korlátozott a közlekedés a Margitszigeten és a Hajógyári-szigeten. A főstadion és környéke a gyakori, rövid idejű levegőminőség határérték túllépések területébe esik. A levegő szennyezett, főleg CO tekintetében. Magas a zaj-, rezgés-, és levegőszennyezés a Hungária körúton, és a Dózsa György úton. Feltételezhető, hogy talajszennyezés található a Puskás Ferenc Stadion melletti felszámolandó buszgarázs területén. A vízi sportok, az olimpiai falu, ill. a médiafalu a Csepeli szigetcsúcson és a Kvassay zsilip térségében kapnak helyet. Ezek a területek szintén az átszellőzési folyosó részei, a levegőminőség az átlagosnál jobb. A Soroksári-Dunaágban vízminőségvédelmi beavatkozás szükséges a feliszapolódás, az eutrofizáció és a magas bakteriológiai szennyezés miatt.

12. FEJEZET

— 75


Az egykori ipari hasznosításból származó jelentős talajszennyezés található az óbudai gázgyár területén. A jelentős mértékű szénhidrogén és nehézfém terhelés helyét és mértékét már feltárták, megkezdődtek a kárelhárítást előkészítő munkálatok. Negatív környezeti hatások •

A szcenárió rendezvényhelyszínei a Duna parti sávjában és a szigeteken lévő természetvédelmi területeket, illetve nem védett értékek területét érintik. Környezetvédelmi szempontból a legfontosabbak a folyót és a parti sávot érintő terhelések, illetve korlátozások.

•

Az új létesítmények egy része lehetőség szerint vagy már meglévő sporthasznosítású területre (a vizsgált terület azonosító számai: 29, 35), vagy rendezést igénylő (a vizsgált terület azonosító számai: 31, 23) területre került elhelyezésre.

•

Magas az aránya a zöldmezős beruházásoknak, mint például az olimpiai falu, az új kajak-kenu és evezős pálya. Ezek hátránya, hogy felszámolják a létesítmény területén az eredeti növényzetet és a talajtakarót, valamint jelentősen befolyásolják (alapterületüktől függően) a talajvíz utánpótlódást.

•

A Duna mentén elhelyezésre kerülő új létesítmények (a vizsgált terület azonosító számai: 1. 23, 31., 32.) a város legjelentősebb átszellőzési folyosójába kerülnek, ahol az új, nagy arányú beépítés megjelenése az egész város környezeti állapotát befolyásolja. Ezt az építmények kialakításánál, a beépítések tervezésénél és a zöldfelületi arány megállapításánál figyelembe kell venni.

•

Az új kajak-kenu és evezős pálya kotrása felszíni nyersanyag kitermelésnek minősül, ami mind környezetvédelmi, mind geológiai, hidrogeológiai szempontból külön elbírálást igényel az engedélyeztetés folyamán. A nyersanyag kitermelés környezetvédelmi engedély köteles tevékenység, így környezeti hatásvizsgálati eljárás alá tartozik. A felszínre kerülő talajvíz szennyeződés-érzékenysége igen magas, mondhatni kritikus, mivel lehetővé teszi az esetlegesen bekerülő szennyeződés mélyebb rétegekbe történő gyors, nehezen követhető mozgását.

Pozitív környezeti hatások •

Az új, nagy zöldfelületi igényű sportlétesítmények megjelenése a város északi peremén és a csepeli szigetcsúcson illeszkedik a város zöldfelületi koncepciójába, a várost övező kondicionáló és rekreációs célú zöldgyűrű programjába. A város tájképi szempontból meghatározó területein (szigetcsúcs, északi városkapu) területein nagy arányú minőségi zöldfelület jelenik meg.

•

A helyszínek észak-déli tengely mentén való szétszórása a közlekedési terhelés városon belüli elosztását eredményezi, ami a közlekedésből adódó környezetterhelések megoszlását, a csúcsterhelések csökkenését eredményezi.

12. FEJEZET

— 76


12-19. ábra

12. FEJEZET

— 77


12.4 A VÁROSMEGÚJÍTÁS OLIMPIÁJA (II. VÁLTOZAT) 12.4.1 A VÁLTOZAT KONCEPCIÓJA Az olimpiák történetében nem ritka, hogy a Játékok rendezését, a hozzá szükséges létesítmények megépítését egyben a város egyes részeinek rehabilitálására, városfelújításra is – eszközként – használják (pl. Barcelona). Budapesten ez a városmegújítás célja lehet az olimpia felvállalásának, a belső területeken, a városban megrendezett Játékoknak. Ez egyben a város fenntartható fejlődéséhez is jelentős mértékben hozzásegíthet. A fenntartható fejlődés eszméje nemcsak divatos szlogen, hanem egyre inkább meghatározóvá válik a globális környezetbarátság, az értékközpontú gondolkodásmód kialakításában is. A problémakör sokkal szélesebb, mint ahogy az általában a mindennapi életben – szinte csak a hulladékgazdálkodásra leszűkítve (reuse, recycle, reduce) – jelentkezik. A városok ökonomikus működése, az élhető városi környezet kialakítása, a zöldmezős terjeszkedés fékezése és a területek „újrahasznosítása” alapvetően fontos, ha fenntarthatóságról beszélünk. Ezen változat helyszínkiválasztása – nagyrészt rehabilitációs területek, barnamezős iparterületek, a város belső területi tartalékainak olimpiai felhasználása – olyan olimpiát tenne lehetővé, ahol a fenntarthatóság az olimpia imázsát meghatározó szlogen is lehetne és az olimpia maga is hozzásegítené Budapestet a fenntartható fejlődés beindításához. Ez nem jelentene többletköltséget, tehát az olimpia számára nem lenne teher, ugyanakkor különös jelentőséget adhatna a Játékoknak és nemzetközi méretekben is példát mutatna. Mivel Magyarországnak az EU csatlakozás során a környezetvédelmi felzárkózással kapcsolatosan több gondja is van (sok derogációt kértünk), egy ilyen jellegű olimpia az országról alkotott képet is jelentős mértékben javíthatná. Ahhoz, hogy bemutatható legyen, miért is nevezhető ez a változat a fenntartható fejlődés olimpiájának, először a változat, a helyszínkiválasztás rövid ismertetése szükséges.

A VÁLTOZAT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA Alapelvek, ismérvek

A változat alapelve, hogy olyan területekre kerüljön az olimpia, ahol •

a területtakarékosság biztosítható, azaz nem új területeket hasznosít az olimpia, hanem a meglévő területi tartalékokat hasznosítja – elsősorban rehabilitációval

12. FEJEZET

— 78


•

a városhoz való kapcsolódás szoros, azaz a város bemutatása automatikusan megoldott

•

a város és az olimpia érdekei egybeessenek, azaz ugyanazokat a fejlesztéseket igénylik a Játékok, mint a főváros,

•

a meglévő sport-infrastruktúra legjobban kiaknázható

A szcenárió helyszínei alapvetően három, a városközpontot északról, keletről és délről körülölelő városrészre koncentrálódik:

A szcenárió legjelentősebb területei

•

az olimpiai központ a Puskás Ferenc Stadion és (tágabb) környéke (rehabilitációs és rozsdaövezeti zóna)

•

Észak-Csepel és a Kvassay-zsilip környéke (kihasználatlan ill. alulhasznosított területek, felhagyott telephelyek)

•

a dunai szigetek és az aquincumi Duna-part (részben kevéssé hasznosított terület és felhagyott gyár területe).

Az olimpiai központ térsége E változatban az olimpia legjelentősebb területe a Puskás Ferenc Stadion és a hozzá délről kapcsolódó térség a Népliget és tisztviselőtelep vonaláig. Itt összefüggő, egy területi egységet alkotó olimpiai központot lehet létrehozni. Ide koncentrálódik: •

a főstadion (újjáépített Puskás Ferenc Stadion),

•

az új Budapest Aréna, a Millenáris kerékpárpálya és egy új csarnok a Puskás Ferenc Stadion és Intézményei területén,

•

az egyik új úszó központ (a Kerepesi út déli oldalán),

•

további új csarnokok a Kerepesi úttól délre (a süllyesztett vezetésű vasútvonal és a Nemzeti Sírkert között)

•

az MTK stadion és a hozzá kapcsolódó BKV stadion szabadtéri helyszínként,

•

az olimpiai falu a Józsefvárosi pályaudvar és a volt Ganz-Mávag területén,

•

a médiafalu a Józsefvárosi pályaudvar Orczy tér felőli részén és a józsefvárosi rehabilitációs tömbökben,

•

a médiaközpontok (IBC és MPC) a Kerepesi úttól délre a vasút keleti oldalán meglévő csarnokok időszakos bérbevételével,

•

kiegészítő területe lehet az olimpiai központnak a külső (Fehér úti) lóversenypálya és a Hungexpo területe is.

A központi olimpiai terület egymáshoz szorosan kapcsolódó területrészei lehetővé teszik egy belső közlekedési rendszer és gyalogos hálózat kialakítását, mely a városi forgalomtól függetlenül biztosítja a sportolók eljuttatását a területen belüli versenyhelyszínekre. 12. FEJEZET

— 79


Észak-Csepel, Milleneumi városrész és a Kvassay-zsilip térsége További jelentős területek: ÉszakCsepel és a Kvassay-zsilip környezete, továbbá a Dunaszigetek, Aquincum térsége

További jelentős sporteseményeknek ad helyet az akkorra megépítendő konferenciaközpont a Milleniumi városrészben, a VITUKI mellé helyezendő új csarnok, a sziget északi részén a Szabadkikötő út és a tervezett Galváni híd nyomvonalának metszésétől északra elhelyezendő új úszó központ. Ebben a változatban a Csepel-szigetre kerülne a kajak-kenu és evezőspálya valamint a vadvízi evezőspálya is. Amennyiben a médiafalu több helyszín közötti megosztása lenne kívánatos a kedvezőbb utóhasznosítás és a lakások jobb eladhatósága érdekében, a józsefvárosi rehabilitációs tömbök mellett Csepel-északi szigetcsúcs is alkalmas a médiafalukapacitás egy részének elhelyezésére a Soroksári Duna-ág pesti oldalán kialakítható lakóterületi sávval egyetemben. A Duna-szigetek és Aquincum térsége A Duna-szigetek lehetőleg változatlan formában vagy igen csekély átalakítással lehetnek versenyhelyszínek. A Margitsziget az öttusa versenyek színhelye. A sportszövetség ezen a területen világversenyek lebonyolításában már tapasztalatot szerzett. A sziget változatlan formában megmarad, azonban szükséges lesz a meglévő létesítmények felújítása, bővítése, illetve kisebb ideiglenes átalakítása. A versenyek során a Hajós Alfréd Sportuszoda és a volt Úttörőstadion kerül ne felhasználásra. A Hajógyári-sziget a tenisz központja lehet. A pályák a sziget déli részén a nagy zöldfelülettel rendelkező intézményterületen helyezhetők el, a sziget növényállományának jelentős zavarása nélkül. E helyen a sport és szabadidős hasznosítás hosszú távon is fenntartható. Jelentősebb építkezésre csupán Óbuda volt gázgyári területén nyílhat lehetőség, itt is csak az értékes ipari épületek megőrzése mellett. Ebben a változatban ide egy fedett csarnok került a kosárlabda döntők és a szertorna versenyek részére. A HELYSZÍNKIVÁLASZTÁSBÓL KÖVETKEZŐ OLIMPIAI IMÁZS (VÁROSMEGÚJÍTÁS)

A terület „újrahasznosítása”, komplex (fizikai, ökológiai, építészeti, társadalmi, gazdasági) rehabilitáció A fenntartható fejlődés mint az Olimpiai Játékok

A környezetbarát megoldások szempontjából a területtakarékosság, a racionális területhasználat, a területek – más, korszerű funkcióra való – újrahasznosítása alapvető fontosságú, az olimpia szempontjából is (sokkal meghatározóbb, mint pl. a jegyek újrahasznosított papírra való nyomtatása). Ezért az olimpia akkor igazán környezetbarát, ha a területek korszerű

12. FEJEZET

— 80


jellemzője

újrahasznosításához hozzá tud járulni, ahelyett, hogy új területek beépítését, újabb természeti területek megszüntetését kívánná. E változatban nemcsak a vasúti (Józsefvárosi pályaudvar) és az ipari (óbudai gázgyár, Ganz-Mávag, volt BVKM) területek újrahasznosítása jelent területtakarékos megoldást, de a leromlott józsefvárosi lakóterület médiafalu számára történő rehabilitálása is. Ez a városba ágyazottság egyben azt is jelenti, hogy az olimpia a fővárosba integrálódik, azaz a település bemutatására külön programokat nem kell szervezni, az „magától” megtörténik. A városi értékek, a helytörténet bemutatása, a városi kontinuitás biztosítása

Az adottságok hasznosításán a hangsúly

A vasút- és iparterület felszámolása nem jelenti azt, hogy a terület ne utalhatna korábbi funkciójára. A Ganz-Mávag és a volt gázgyár egyes – építészeti értéket képviselő – csarnokai akár az olimpiai falun belüli vagy a versenyhelyszínekhez kapcsolódó edzőcsarnokként, az utóhasznosításkor kereskedelmi létesítményként vagy közösségi helyként is használhatók. Ugyanígy egyes vasúti emlékek is megőrizhetők – ill. például a gyalogos felületek burkolataiba ágyazott sínek – utalhatnak a terület múltjára. A területi közelségből adódó környezetbarátság (gyaloglási távolságon belül a város sűrűn lakott részei és a szállásférőhelyek többsége) A főbb helyszínek a nagy laksűrűségű központi várostestbe illeszkednek, ezáltal a város nem olimpiai célú és azt közvetlenül nem érintő tömegközlekedési vonalai (pl. nagykörúti villamosok) gyalogostávolságon (és -időn) belül elérhetők, ami a közlekedési terheken jelentősen enyhíthet. Sőt joggal feltételezhető, hogy a látogatók nem elhanyagolható százaléka a versenyhelyszíneket közlekedési eszköz igénybevétele nélkül, gyalogosan – esetleg (megfelelő kerékpárútvonalak biztosításával) kerékpárral – közelíti meg. Olimpiai területegységeken belüli közvetlen kapcsolatok (médiafalu - médiaközpont, olimpiai falu - nemzetközi zóna, olimpiai falu - fő versenyhelyszínek, médiafalu - versenyhelyszínek közelsége) Mivel a változat fő létesítményei a központi olimpiai centrumon belül (főstadion, sportcsarnokok, olimpiai falu, médiafalu, médiaközpontok) egy térségben találhatók, a létesítmények nagyrészt gyalogostávolságon belül vannak, a sportolók pedig a terület belsejében kialakítható saját, a várositól elkülönített (tömeg)közlekedési rendszerrel szállíthatók. A változat rendkívül környezetbarát és biztonságos közlekedést lesz lehetővé a szálláshelyek és a fő versenyhelyszínek többsége között. Ugyanígy egy területi egységet alkotnak a csepeli, ill. ahhoz kapcsolódó helyszínek – zömmel a vízi sportok versenyhelyei – és az északi Duna-szigeti helyszínek is.

12. FEJEZET

— 81


A meglévő sportlétesítmények maximális kihasználása Puskás Ferenc Stadion és az azt körülvevő létesítmények kihasználása, az MTK stadion és környéke, a népligeti sportpályák bekapcsolása az olimpiai faluba edzéshelyszínként, stb. biztosítja az adottságok maximális kihasználását. E változatban néhány meglévő sportlétesítmény versenyhelyszínként felhasználásra kerülhet, sőt a részben szabadidős sportokra használt pályák (Népliget) is hasznosulhatnak (pl. edzéshelyszínenként), mivel közvetlenül az olimpiai faluhoz kapcsolódnak. Ez nemcsak környezetbarát, de gazdaságos megoldás is. Összefüggő, egységes zöldfelületi rendszer kialakíthatósága Összefüggő, egységes rendszer

Mivel a helyszínek a városban nem széttagolva, hanem egymáshoz kapcsolódva helyezkednek el három egybefüggő csoportban, az összefüggő gyalogos terek és zöldfelületek kialakításának, az egységes kertészeti arculat megteremtésének nincs akadálya. Mindhárom területi központban azonos környezetalakítási jelleg alkalmazása nagyban megkönnyíti az olimpia környezetbarát imázsának megteremtését. Ezen túlmenően: a rehabilitációval és új zöldfelületek kialakításával a központi helyen egy olyan városrész válik „zölddé”, amely a zöldfelületi normatívákat eddig nem tudta teljesíteni. A többi területen pedig a zöldfelületek kulturált kialakításával (Csepel), ill. a zöld-állomány megőrzésével (Hajógyári-sziget) teremthető meg az összefüggő rendszer.

12. FEJEZET

— 82


12.4.2 A HELYSZÍNEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA A HELYSZÍNEK ELRENDEZÉSE (VÁROSSZERKEZETBE ILLESZKEDÉS) Az olimpiai helyszínek városszerkezeti kapcsolatai

Az alábbiakban a városszerkezeti kapcsolódások több szempontból és több léptékben (az egész városhoz, ill. a közvetlen környezethez kapcsolódás) kerülnek elemzésre: •

a belvároshoz ill. idegenforgalmi városrészekhez kapcsolódás Ez egy kiemelten fontos szempont az olimpia idején a működést és a város bemutathatóságát, a későbbiekben pedig az olimpia gazdasági utóhatásait tekintve. Az alternatíváról mellékelt térképvázlat alapján is megállapítható, hogy az olimpiai helyszínek „rásimulnak” a város belső, idegenforgalmi területeire, azokkal közvetlen kapcsolatban állnak. Az olimpia a városban zajlik, így annak külön bemutatására nincs szükség. A helyszínek és a város(központ) kapcsolódása adott. Az északon és délen elhelyezkedő Duna-parti helyszíncsoportok révén a város Duna-menti területei válnak láthatóvá, a Belváros – Puskás Ferenc Stadion vonalon, ill. az olimpiai központ környékén (a fővárost leginkább jellemző) XIX-XX. század fordulói „klasszikus” város jelenik meg. Fontos feladat azonban, hogy a versenyhelyszínek, a médiafalu és a belváros közötti közlekedési vonalak mentén a városfelújítás, a közterületek rendezése megtörténjen, a városkép javuljon. Ez az olimpiáról és Budapestről kialakítandó kedvező vélemény elérése érdekében egyaránt elengedhetetlen.

•

a közvetlen környezet, területfelhasználási szomszédságok, az olimpiai funkciók konfliktusmentes környezetbe illeszthetősége, az utóhasznosítás illeszkedése a környezethez Az egyes változatokhoz mellékelt fővárosi keretszabályozási részletek tájékoztatnak arról, hogy a konkrét olimpiai helyszínek környezetében milyen területhasználat tervezett. Ez arról is informál, hogy az utóhasznosításkor milyen szomszédságokkal kell számolni. Konfliktus e változatnál nem várható. A lakóterületként utóhasznosítható olimpiai és médiafalu lakóterületekhez, intézményterületekhez és parkokhoz kapcsolódik. A sportlétesítmények meglévő sportterületeken, vagy általában közlekedési, park, intézményi és kiállítási területek szomszédságába kerülnek, tehát lakóterületeket nem zavarnak.

12. FEJEZET

— 83


12-20. ábra

12. FEJEZET

— 84


12-21. táblázat

12. FEJEZET

— 85


12-22. ábra

12. FEJEZET

— 86


12-23. ábra

12. FEJEZET

— 87


•

meglévő sportlétesítményekkel való kapcsolódások Az olimpiai célra (felújítással, bővítéssel, esetleg újjáépítéssel) alkalmassá tehető sportlétesítmények (Puskás Ferenc Stadion és környéke) e változatban maximálisan hasznosulnak. A sportközpont déli fejlesztésének lehetősége – részben szanálással – fennáll. Ezáltal létrejöhet az MTK stadion és a Puskás Ferenc Stadion környékének összekapcsolása, egy olyan összefüggő, egységes terület, ahol a versenyek jelentős része lebonyolítható. Az összefüggő olimpiai központi területre elrendezési tervjavaslat, városrendezési javaslatok, sőt látványtervek is készültek. Ezeket a jobb érthetőség érdekében az anyag tartalmazza.

AZ OLIMPIAI STADION A főstadion és a kapcsolódó versenyhelyszínek

A főstadion az újjáépített Puskás Ferenc Stadion. A változat a ma körülötte meglévő sportlétesítmények egy részét hasznosítja, sőt a tömbbe beékelődő korábbi buszgarázs helyét is a sportközponthoz csatolja. A területen lévő sportlétesítmények teljes felújítása (az épülőfélben levő Budapest Aréna kivételével) szükséges. Mivel a területen több létesítmény is elhelyezkedik, a szolgáltatások (információ, étkeztetés, stb.) együttes megszervezése rendkívül kedvező. A sportlétesítményeket kiszolgáló gyalogos felületek egy rendszerként való megtervezése és berendezése szükséges. A versenyek időben eltolt kezdési és befejezési időpontjai miatt a különidejűségből adódóan gazdaságos területhasználatra lehet számítani. Fajlagosan kisebb gyalogos felületekkel is kiszolgálható a terület. Fontos, hogy a tömegközlekedési megállóktól a létesítmények bejáratai viszonylag távolabb legyenek, az egyes versenyek befejezésekor csak így oszlatható el a tömeg. A meglévő metrón kívül az addig megépülő DBR metró és az 1-es gyors-villamos vehető figyelembe a kötöttpályás tömegközlekedési kapacitás megteremtésében. Lehetőség nyílik a Keleti pu. Dózsa György úti végénél a stadion térségében egy a sportterületet közvetlenül kiszolgáló vasútállomás létesítésére is. A központi sportterülethez szervesen csatlakozik a Puskás Ferenc Stadion környékének déli irányú bővítése a Kerepesi út déli oldalán. Ide új létesítmények építendők javaslatunk szerint: •

a kosárlabda selejtezőkre egy 5000 férőhelyes csarnok,

•

az ökölvívás versenyekre 10 000 férőhelyes csarnok,

•

asztalitenisz és taekwondo versenyekre 5000 férőhelyes csarnok,

•

és egy 5000 férőhelyes úszó központ.

12. FEJEZET

— 88


A Puskás Ferenc Stadion bővítési területe és a meglévő sportterületek között közvetlen kapcsolatot kell létrehozni, azaz a Kerepesi út keresztezése nélkül külön szintű kapcsolat létesítendő a sportolók mozgatása és a nézők gyalogos forgalma számára. A Kerepesi út déli oldali területek vasút által szétvágott két területrésze között ugyancsak közvetlen kapcsolatot kell kialakítani. Ez a vasút süllyesztett vezetése miatt megoldható. A vasút mindkét oldalán létesíthetők versenyhelyszínek, sőt a meglévő MTK stadion és a kapcsolódó BKV stadion felújítással és átalakítással ugyancsak versenyzésre alkalmassá tehető. Az úszó központ elhelyezése a Kerepesi út mentén javasolható, mert lakossági használatú uszodaként való utóhasznosítása a jó közlekedési kapcsolatokat igényli. Az új sportlétesítmények tömegközlekedéssel jól kiszolgálhatók, ezért nem javasolható az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szerinti parkoló-kapacitás (1 kocsi/5 fő) olimpia alatti üzemeltetése, mert ez esetben a szurkolókat semmi nem ösztönzi a tömegközlekedés igénybe vételére. Az olimpiai megnövelt csúcs nézőszámra a parkolókapacitás kiépítése nem szükséges, legfeljebb a később állandóra megmaradó nézőkapacitás tekinthető a parkoló méretezés alapjául.

AZ OLIMPIAI FALU Az olimpiai rehabilitációs területen

falu

Az olimpiai falu központja, szolgáltatási, közösségi és szórakoztatási intézményei a Józsefvárosi pályaudvar területén kaptak helyet, ahol a későbbiekben az intézményi utóhasznosításnak realitása van. A központi tér kapcsolja össze a falu intézményi és lakóterületeit. A Kőbányai út süllyesztésével a központi tér kereszteződésmentes kapcsolatot biztosít a két területrész között, és a későbbiekben is színvonalas és biztonságos városi működést tesz lehetővé. A sportolók lakhelye a tisztviselőtelep szomszédságában a volt Ganz-Mávag területen lett megtervezve, ahol a lakóterülethez és a Népligethez való kapcsolódással a későbbi lakás célú használat javasolható. Az olimpiai falu belső úthálózata kapcsolódik a környező városszerkezethez, így – bár a Játékok idején zárt terület – az utóhasznosításkor környezetébe illeszkedik majd. A falu bejáratai a későbbi tömegközlekedési megállókhoz vezető pontokra helyezhetők el: a falunak bejárata lehet a Könyves Kálmán krt. felől a Népliget oldalán, a Fiumei út felől a Golgota tér sarkánál és a Könyves Kálmán krt.-Kőbányai út kereszteződésénél kialakítandó nagy parkoló felől. A nemzetközi zóna bejárata a médiafalu oldalán az Orczy tér felől nyitható. A mellékelt elrendezési terv ábrázolja az olimpiai falu és a fő versenyhelyszínek, valamint a Puskás Ferenc Stadion közötti közvetlen kapcsolatot, mely a vasútvonal és a Nemzeti Sírkert közötti területen alakítható ki kedvező módon. Az olimpiai falu és a médiafalu egymás mellett, a központi sportterületekhez közvetlenül kapcsolódva kapott helyet úgy, hogy az olimpiai falu zártsága és védelme biztosítható. A média és az olimpiai falu határán helyezkedik el az olimpiai falu nemzetközi zónája, ahová az újságírók is bejáratosak.

12. FEJEZET

— 89


A MÉDIAFALU A médiaterületek és kapcsolataik a főhelyszínekhez és az olimpiai faluhoz

A médiafalu részben a Józsefvárosi pályaudvar Orczy tér felőli részére, részben a rehabilitációs lakótömbök területére tervezhető. A pályaudvar területén magasabb épületek, esetleg szállodák elhelyezése is javasolható, a lakótömbökben a környező épületek magasságát (F+4, F+5 szint) figyelembe kell venni. Mivel a médiafalu – az olimpiai falutól eltérően – nem szigorúan zárt terület, kialakítása szabadabb lehet. A mellékelt vázlattervek részletesen bemutatják, hogyan képzelhető el a médiafalu kiépítése a rehabilitációs tömbökön belül, a tömbbelsők teljes átépítésével, belső utcák, gyalogos felületek kialakításával és a tömbök peremén a még felújítható épületek lakóházként való megtartásával. A médiafalu, mivel 100%-osan illeszkedik a környező lakótömbökbe, a Játékok után lakásonként értékesíthető. A médiaközpontok a nemzetközi előírások szerint a főstadion környezetébe telepítendők. Sajtóközpontként és közvetítő központként a déli területek vasúttól keletre eső része javasolható, ahonnan központi fekvéséből következően a versenyhelyszínek könnyen elérhetők, ugyanakkor a médiafalu jelentős hányada is sétatávolságon belül van. E területeken több csarnoképület és irodaház is található. Ezek bérbevételével új épület létesítése nélkül megoldható az adóközpont és a sajtóközpont elhelyezése.

12. FEJEZET

— 90


12-24. ábra

12. FEJEZET

— 91


12-25. ábra

12. FEJEZET

— 92


12-26. ábra

12. FEJEZET

— 93


12-27. ábra

12. FEJEZET

— 94


12-28. ábra

12. FEJEZET

— 95


12-29. ábra

12. FEJEZET

— 96


12-30. ábra

12. FEJEZET

— 97


12-31. ábra

12. FEJEZET

— 98


FŐBB SPORTHELYSZÍNEK A változatban további három térségbe koncentrálódnak még versenyhelyszínek. Ezek:

Versenyhelyszínek a Csepel-szigeten és környékén

•

Csepel-sziget északi szigetcsúcs és környéke

•

az északi Duna-szigetek és Aquincum térsége

•

külső lóversenypálya, Fehér út, Hungexpo terület.

Csepel szigetcsúcs és környéke E változatban a vízi sportok fő helyszíne. Ide kerülne az egyik uszoda, a kajak-kenu és evezőspálya valamint a vadvízi evezés is (mesterséges pályán). Bár a Magyar Kajak-Kenu Szövetség és a Magyar Evezős Szövetség korábbi tervei között is felmerült a csepeli pálya kiépítése, felvetődött, hogy a versenyek nem rendezhetők-e meg a szegedi – meglévő – pályán. Az evezőspálya helyigénye oly tetemes (2220 m hosszú, 162 m széles és 3-3,5 m vízmélységű pálya szükséges), és kialakítása akkora földmunkával és területátalakítással jár, hogy kiépítés után megtartandó, továbbra is sportlétesítményként hasznosítandó, esetleg nemcsak versenysportok és edzés számára, hanem szabadidős sportolásra is. Felvethető, hogy a főváros e jó pozícióban levő, még beépítetlen területén célszerű és gazdaságos-e ekkora területrészt erre a célra hasznosítani. A szegedi pálya vizsgálata alapján mégis a fenti helyszínt javasoljuk. A szigetcsúcsra tervezett uszoda e városrészben a hiányzó lakossági szolgáltatásokat is el tudná látni a Játékok után. Emiatt célszerű az uszodát a tervezett Galváni híd és a Szabadkikötő út kereszteződésébe helyezni, hogy ne csak a kerületből, de Pestről és Budáról is elérhető legyen. A térségben, a VITUKI környékén helyezhető el a röplabda csarnok, ideiglenes jelleggel.

A Duna-szigetek mint versenyhelyszínek

A Hajógyári-sziget és az óbudai gázgyár térsége Szintén egymáshoz kapcsolódó helyszínek. A szigeten csak zömmel szabadtéri, kevés építési igénnyel járó létesítmény helyezhető el. Emiatt a később e helyen szabadidős célra is jól hasznosítható teniszpályák nyertek elhelyezést a sziget déli

12. FEJEZET

— 99


felén. Ez összhangban van a keretszabályozási tervvel: ott a terület besorolása nagy zöldfelülettel rendelkező intézményi terület. A gázgyári területen a kosárlabda döntőkre és a szertorna versenyekre felépítendő nagy kapacitású csarnok került. Ezáltal a terület ma még rendezetlen része rendezetté válhat és a Graphisoft területtel együtt az egész területrész rehabilitációja kapcsán a terület teljesen megújulhat. Itt – ha az elhelyezési tervjavaslatok lehetővé teszik – szálloda is elhelyezhető, ami az olimpia céljaira és a későbbiekben is hasznosítható. A külső Kerepesi út menti sporthelyszínek

A külső lóversenypálya, Fehér út és Hungexpo terület A Fehér úti lóversenypálya ideiglenesen adhat otthont a baseball és sofball versenyeknek. A terület belső gyepes része időszakosan pályává alakítható, a lelátók részben hasznosíthatók, részben pedig új, ideiglenes, később elbontásra kerülő lelátók helyezhetők el a Játékok idejére. A kiállítási területen egy csarnokban rendezhetők meg a tollaslabda, valamint a trampolin és ritmikus sportgimnasztika versenyek. A verseny céljára új, nagy belmagasságú csarnok szükséges, de ez a vásárváros megújulása során megépíthető és kiállítási csarnokként megtartható. A nézőtéri lelátók ideiglenes kialakításúak lehetnek. A cselgáncs és birkózás csarnok is elhelyezhető ezen a területen. A lövészeti központ a Hungexpo és a Fehér út közötti területre helyezhető.

12.4.3 A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA KÖZLEKEDÉS A változat üzemeltetéséhez szükséges közlekedési infrastrukturális elemek – a kiszolgálandó olimpiai létesítmények feltüntetésével – a következő térképvázlatokon kerültek ábrázolásra (külön a közforgalmú közlekedési, külön a közúti hálózati rendszer). A feltüntetett elemek túlnyomó többsége az alapesethez tartozik, vagy az „előrehozott” fejlesztések kategóriában van. E változat kapcsán csak olimpiai célú beruházások mindössze az alábbiak: •

1-es villamos kiágazása a Kvassay út térségében

•

2-es villamos meghosszabbítása a Kvassay útig

•

Új megállóhely építése a 2-es metró vonalán a Puskás Ferenc Stadion – Keleti pu. között (vonalkorrekcióval)

12. FEJEZET

— 100


KÖZMŰVEK A tervezett létesítmények vízellátása gyakorlatilag a pesti (20) alapzónáról oldható meg, két kisebb helyszín (Hajógyári-sziget, volt Óbudai gázgyár) a budai (1) alapzónához tartozik. A helyszínek közelében megfelelő kapacitással rendelkező főnyomócsövek helyezkednek el, amelyekre felfűzve a létesítmények elláthatók vízzel. A tervezett létesítmények a tervezett Központi szennyvíztisztító telep vízgyűjtő területén helyezkednek el. A szenny- és csapadékvíz elvezetés a Csepel-szigeti terület kivételével egyesített rendszerrel oldandó meg. A tervezési területek közelében általában megfelelő kapacitással rendelkező főgyűjtő és szivattyútelep található, vagy fog épülni más beruházás keretében. Kismértékű hálózatbővítésre a Kerepesi út környékén szükség lehet. A tervezési helyszínek többségénél a meglévő alállomásokon a középfeszültségű teljesítmény a – kapacitásigény nagyságának függvényében – rendelkezésre áll, csupán a margitszigeti és a Kerepesi úti helyszíneken lehet szükség a 120/10 kV-os transzformátorkapacitás bővítésére (Rákosfalva alállomás). A helyszínek gázellátása a meglévő átadóállomásokból kiinduló nagyközépnyomású hálózat kisebb bővítésével – igény esetén – megoldható. Hosszabb nagyközépnyomású hálózatbővítésre csak a csepeli helyszíneknél lehet szükség, amely a Központi szennyvíztisztító telep építésével feltehetőleg legalább részlegesen megépül. A Lágymányosi híd térségében a távhő-ellátás gyakorlatilag nagyobb beruházási igény nélkül rendelkezésre áll, a többi nagyobb kapacitásigényű helyszínen (Csepel, Józsefváros, Kerepesi út környéke) a távhő-ellátás megvalósítható.

12.4.4 A VÁLTOZAT ELEMZÉSE VÁROSFEJLESZTÉS Összhang a fővárosi fejlesztési tervekkel

A városfejlesztési tervekkel való összhang A változat javaslatai teljes szinkronban vannak a fővárosi városfejlesztési és rendezési elképzelésekkel és szándékokkal. Ezekben kiemelt célként szerepel a belső városrészek, lakóterületek tömbrehabilitációja, az ún. átmeneti (kevert lakó- és iparterületi) zóna, a barnamezős területek megújítása, funkciócseréi, a városi közlekedési infrastruktúra javítása, a tömegközlekedés új vonalainak kiépítése, a zöldfelületek növelése és a környezeti színvonal emelése. 12. FEJEZET

— 101


•

Budapest Városfejlesztési Koncepciójába illeszkedés Az olimpiára kijelölt területek fejlesztése a fővárosi elképzelésekkel maximális összhangban van, Budapest kiemelt projektjei között szerepel. E változatban szereplő területek közül a Józsefvárosi pu. és a volt Ganz-Mávag terület más célú hasznosítása és a városszerkezetbe visszaillesztése, valamint a Népliget Kőbányai úti peremének rendezése a kiemelt feladatok között kapott helyet, csakúgy, mint a Csepel-sziget északi részének fejlesztése, beépítése. Szerepel az elhatározások között a Puskás Ferenc Stadion térségének (Dózsa György út) a Józsefvárosi pályaudvar területével való összekapcsolása is, azaz éppen az a kapcsolat, amely a szcenárióban az olimpiai falu és a legfőbb versenyhelyszínek között teremtené meg a kontaktust. Ugyancsak fontos fővárosi feladat a tervi elhatározások szerint a volt óbudai gázgyár területének átalakítása és a Hajógyári-sziget rendezése. Megállapítható tehát, hogy e szcenárió a fővárosi törekvéseknek teljes egészében megfelel, azok megvalósítását elősegíti.

•

A főváros rehabilitációs programja és feladatai Az olimpiai helyszínelrendezés e változata egyértelműen olyan területeket jelöl ki, melyek a fővárosi rehabilitációs elképzelések között is szerepelnek, ezáltal a két – fővárosi és olimpiai – szándék egymást erősítve valósítható meg. Mind a belső lakóterületek (médiafalu), mind az ún. átmeneti zóna barnamezős területeinek (Puskás Ferenc Stadion környék déli bővítése, olimpiai falu) rehabilitációja – fontossága miatt – kiemelésre került a városfejlesztési koncepcióban (Budapest Városfejlesztési koncepció V.3 „Az épített és természeti környezet minőségének javítása” fejezet 3.1. alfejezet „Épület és városrehabilitáció a lakóterületeken”, 3.3. alfejezet „Az átmeneti zóna megújítása, területi tartalékainak feltárása”). Ugyancsak szerepel a budapesti programban a közterületek rehabilitációja (3.2. alfejezet), a környezetminőség javítása és a zöldfelületek fejlesztése (3.6. alfejezet), mely a fent említettek szerint az olimpiára is szükséges, különösen a belvárost a versenyhelyszínekkel összekötő vonalak mentén és a helyszínek környezetében.

•

A fővárosi keretszabályozással való kapcsolat Mellékeljük a fővárosi keretszabályozási tervek olimpiai területekre vonatkozó kivonatát. Ezeken jelölésre kerültek azok a területrészek, ahol a keretövezet módosítása nélkül kialakíthatók az olimpiai helyszínek ill. az utóhasznosítás sem igényel tervmódosítást, és azok is, ahol övezetmódosítási igény jelentkezik. A változat területén néhány helyen szükség lesz a keretövezet megváltoztatására, ezen övezetmódosítások nagy részére azonban az olimpia nélkül is sor kerülne: pl. a keretszabályozás még vasútterületként jelöli a Fővárosi Fejlesztési Koncepcióban megszűntetésre jelölt Józsefvárosi pályaudvart, Csepel északi szigetcsúcsát is városüzemeltetési tartalékterületként jelöli, miközben már más célra tervpályázat is készült a területre. Így az övezetmódosítások szükségessége nem írható az olimpia számlájára.

12. FEJEZET

— 102


12-32. ábra

12. FEJEZET

— 103


12-33. ábra

12. FEJEZET

— 104


12-34. ábra

12. FEJEZET

— 105


12-35. ábra

12. FEJEZET

— 106


Utóhasznosítási javaslatok

UTÓHASZNOSÍTÁS Akkor környezetbarát egy változat, ha az olimpiára létrehozandó létesítmények minél nagyobb arányban utóhasznosíthatók, minél kevesebb esetben van szükség az olimpiai épületek bontására. A koncepciók összeállításánál, a helyszínek kiválasztásánál alapvető szempont volt az utóhasznosíthatóság. •

Meglévő létesítmények hasznosítása A 12-21. táblázatból megállapítható, hogy e változatban több meglévő létesítmény kerül hasznosításra. Ezek legtöbbje jelenlegi funkciójának megfelelően – de a szükséges felújítás után –, kisebb része ideiglenesen más sportra való átalakítással (pl. MTK és BKV stadion gyeplabdára, FTC stadion strandröplabdára) használható versenyhelyszínként. Olyan javaslattal is élünk, hogy nem sportcélú meglévő létesítmény legyen hasznosítva versenyhelyszínként (pl. a Milleniumi városrész tervezett új konferenciaközpontja vívásra). Az új Budapest Arénával, mint már meglévő létesítménnyel számol ez a változat.

• Sport célú utóhasznosítás

Új létesítmények Sport célú utóhasznosítás a létesítmények nagyrészt változatlan formában való megtartásával Az újonnan építendő olimpiai létesítmények legcélszerűbben és leggazdaságosabban sport funkcióra lennének hasznosíthatók. Gondot okoz azonban, hogy egy Budapest nagyságú város nem képes ennyi és főleg ilyen kapacitású létesítményt a későbbiekben betölteni. Ezért az új építményeknek csak egy része őrizhető meg változatlan formában és hasznosítással. A sportolási célra fenntartható építmények részben versenysportokra hasznosíthatók, jelentős részben azonban lakossági és szabadidős igénybevétellel számolhatunk. Ezért azok az új létesítmények, ahol a profil következtében a lakossági használat is szóba jöhet, lehetőleg olyan helyeken kerültek elhelyezésre, ahol nagy a lakossági háttér és/vagy a szabadidős használat biztosítható. A vízi létesítmények megépítése költséges, átalakításuk is gazdaságtalan lenne, ezért azok megtartásával számolt a javaslat. Az uszodák helykiválasztása úgy történt, hogy kevéssé ellátott városrészekbe kerüljenek, ahol a lakossági igény a későbbi kihasználtságot biztosítja. Emiatt került az egyik uszoda a Kerepesi út mellé, a másik Csepel-északi szigetcsúcsra. A kajak-kenu és evezőspálya is Csepelen kapott helyet, ahol versenysportra és szabadidős tevékenységre egyaránt használható. Szintén ide került a vadvízi evezőspálya, melynek utóhasznosítása részben üzleti alapon is 12. FEJEZET

— 107


elképzelhető, a ma külföldre irányuló rafting igények kiszolgálása célul tűzhető. Állandó sportcélra megtartható két fedett csarnok, az egyik – a szakszövetségi javaslatok alapján – küzdősport-központ céljára. Ez ebben a változatban a Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területre került (Kerepesi út déli oldal), mivel így a meglévő sportközpont komplexitását növeli és nagy nemzetközi versenyekre alkalmasabbá teszi a térséget. Sportcélú utóhasznosítását javaslunk a főstadion környékén megépítendő súlyemelő csarnoknak is. A Hajógyári-sziget teniszpályái esetében kézenfekvő a funkció változatlanul hagyása. Részben sport, részben szabadidős hasznosításra őrizhető meg az olimpiára Balatonfüreden kiépítendő, ill. kibővítendő vitorlás központ, valamint Gödöllőn a lovas központ is. Ezek valószínűleg teljes kapacitással nem lesznek kihasználhatók, de a megépítésre kerülő létesítmények legnagyobb része megtartható. Nem sport célú utóhasznosítás a létesítmények részleges átalakításával Utóhasznosítás funkcióváltással

Az épületeket eleve két funkcióra javasolt megtervezni, hogy azok az olimpia utáni funkcióra könnyen átalakíthatók legyenek, például a nézőtér csak ideiglenes – szétbontható – megoldású legyen. A más célra való hasznosítás közül leginkább a kiállítási vagy vásárcsarnokként, konferenciateremként, kereskedelmi központként való hasznosítás jöhet szóba, de elképzelhető raktárépületté, parkolóházzá, vagy levéltárrá való átalakítás is. Az, hogy a későbbi funkció mi lehet, elsősorban az elhelyezkedés függvénye, ill. hogy abban a városrészben milyen városi funkciót kiszolgáló létesítményből mutatkozik hiány. Figyelembe kell venni a latens szükségleteket is. E változatban összesen hat létesítmény esetében jelentkezik az átalakítási és megváltozott funkcióval történő utóhasznosítás igénye, ebből a Hungexpo területére javasolt három létesítmény eleve kiállítási célokra épülhet a vásárváros korszerűsítéseként, ez esetben az olimpia nevezhető előhasznosításnak és nem a kiállítási funkció utóhasznosításnak. Az óbudai gázgyár területén reális egy nagy befogadóképességű csarnoképület kongresszusi központtá átalakítása, szállodával együttes megépítése, mivel a környezet – különösen rendezése után – vonzó, a Duna-part és a Hajógyárisziget által biztosított kiegészítő szabadidős, ill. rendezvényi lehetőségek a környéket felértékelik. A Puskás Ferenc Stadion környékének déli bővítési területén, a Kerepesi út déli oldalán építendő csarnokok közül egy amely sport és szabadidős célokra már nem szükséges, kereskedelmi vagy kiállítási célra egyaránt alkalmas lehet, különösen, hogy a volt ipari területek lakóterületté történő átépítésével a környéken az ellátandó lakónépesség száma

12. FEJEZET

— 108


jelentősen megemelkedik. A Milleniumi városközpontban épülő új konferencia központhoz csatlakozó új csarnok szintén konferenciaközpontként tovább hasznosulhat. Ideiglenes létesítmények Ideiglenes létesítményként épülhet meg a Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő terület déli oldalán az asztalitenisz, taekwondo fedett csarnoka, továbbá a Kvassay-zsilip térségébe tervezett röplabda csarnok, a Lóversenypályán létrehozandó baseball és softball központ, valamint a Városligetben rendezendő triatlon verseny lelátórendszere. A megvalósíthatóság szempontjai

A változat megvalósíthatósága E pontban a megvalósítás során szükséges tennivalók, ill. az esetlegesen felmerülő problémák felvázolása történik meg. •

A területek hozzáférhetősége A kiválasztott területek egy része befektetőre vár (Csepel-észak) és fejlesztési társaság tulajdonában van. Itt a hasznosítás „csupán” megállapodás kérdése akkor, ha a fejlesztői szándék egybeesik az olimpiai használattal. A területek másik része magántulajdonban van. Ha a tulajdonos szándéka az olimpiai hasznosítással azonos (pl. Soroksári Duna-ág pesti oldala menti keskeny terület déli része tulajdonosi szándék szerint lakóterület, lehetséges olimpiai hasznosítás ezzel összhangban médiaszállások), a megvalósítás magántőkéből is reális. Ha a tulajdonosnak eltérő szándéka van, ott megvétel, ill. kisajátítás szükséges (pl. Ganz-Mávag). A közvetlen, illetve közvetett állami, ill. önkormányzati tulajdonú területeken térítésmentes hozzájutás feltételezhető (pl. Józsefvárosi pu. MÁV Rt.).

•

A terület-előkészítési igények Ezen változat területeihez – városi fekvésük és a meglévő hálózatok következtében – viszonylag kevés infrastruktúraépítési igény tartozik. A terület-előkészítés feladatait elsősorban a területek megszerzése, a jelenlegi vagy korábbi használat megszüntetése, szanálás és – esetleg – környezeti kármentesítés alkotják. A szanálás és a terület „kitisztítása” feladatként a Józsefvárosi pályaudvar, a Ganz-Mávag, a Taurus Gumigyár, a VITUKI környékén (volt BVKM telep) és a gázgyári területen is jelentkezik.

12. FEJEZET

— 109


•

A megvalósítás időigénye A feladatok összetettségére (terület megszerzés, szanálás, áttelepítés, tervek elfogadása, engedélyeztetése, stb.) és a sok résztvevőre (tulajdonosok, önkormányzati testületek, különféle szervezetek, hatóságok) tekintettel jelentős lehet a lebonyolításhoz szükséges idő, nem elsősorban a kivitelezés, hanem a folyamatok lebonyolítása végett. A kérdés csak az olimpiai törvénnyel oldható meg, ahol rendelkezni kell arról, hogy a résztvevőknek milyen – leszűkített – időtartamon belül kell állást foglalniuk, megegyezésre jutniuk, döntést hozniuk, stb.

•

Az esetleges akadályok A Ganz-Mávag terület jelenleg sok tulajdonos osztatlan közös tulajdonában van. A terület megszerzésének időigénye emiatt jelentős lehet. A lebonyolíthatóság csak akkor reális, ha a terület kisajátítható. Ennek lehetőségét az olimpiai törvényben ki kell mondani. Az alternatíva kapcsán biztosítani kell(ene) a volt Taurus Gumigyár kitelepítését is. E funkció már régóta nem illik e területre, hátráltatja a Kerepesi út mentének rendezését és átalakítását, tehát nemcsak az olimpia kapcsán merült fel az áttelepítés szükségessége. Az üzem kitelepítése mindazonáltal új terület biztosítását és az üzem máshol való felépítését jelenti, ami idő- és költségigénnyel is jár. A lakótömbök rehabilitációjának lebonyolítása jelentős szervezési feladat, de erre specializálódott szakembergárda segítségével lebonyolítható. A vegyes tulajdonviszonyok nehezíthetik a szervezést és növelhetik a lebonyolítás időtartamát. A rehabilitáció – olimpiától függetlenül is – csak jelentős támogatási háttérrel realizálható. A mellékelt városrendezési terveken is javasolt tömbbelső beépítések lebonyolítása megkönnyíthető a terület megvásárlása – és a Játékok utáni lakáseladások – esetén. A tömbök peremén magántulajdonban levő lakások tulajdonjogát változatlanul hagyva rehabilitációs kötelezettséget kell kimondani, de ehhez kiemelt támogatást és kedvezményeket szükséges nyújtani. A belső ügetőpálya (Kerepesi út déli oldal) igénybevétele a tulajdonos egyetértése vagy visszavásárlás esetén lehetséges.

•

A kapcsolódó szükséges (infrastruktúra) beruházások nagyságrendje Az intézményi infrastruktúra a később lakóterületként utóhasznosítható olimpiai falu és médiafalu intézményeiként már első ütemben az épületek földszintjén megépíthető, a Játékok alatt üzletként, szolgáltató egységként hasznosítható.

12. FEJEZET

— 110


Milyen olimpiát eredményez a szcenárió

A várható hatások •

Oimpiai hatások Sajátos olimpiai imázs A városba helyezettség, a város bemutatása és a rehabilitációs szellem már önmagában meghatározza az olimpia környezetbarát, értékőrző imázsát. A helyszínek egységes kertészeti, esztétikai kialakítása kedvező megjelenést eredményez. Ennek összhangban kell lennie a meghatározó fő mondanivalóval, a fenntartható fejlődés elvével. Hangsúlyozni szükséges minden olyan elemet, amellyel a környezetbarátság eszméje fejezhető ki (pl. növényből kialakított lugasok az épített árnyékolók helyett, gazdag növényállomány létesítése, a terület múltjára utaló részletek, az értékek megőrzése, újrahasznosítása, erre a figyelem felhívása, tájékoztatás, stb.) Gazdaságos lebonyolíthatóság E pontba a megépítésen túl az üzemeltetés városrendezéssel összefüggő kérdései is beleértendők. Kiemelendők a belső közlekedési rendszerből adódó üzemeltetési előnyök, a területek elhelyezkedéséből eredő működtetési megtakarítások lehetősége, az utóhasznosíthatóság gazdaságossága. Biztonsági tényezők Mivel az olimpiai falu és a versenyhelyszínek jelentős része, a főstadion és a kapcsolódó sporthelyszínek egy területi egységet alkotnak, a biztonság – a sportolók zárt területen való mozgatásával – viszonylag könnyen megoldható.

A szcenárió városi hatásai

•

Hosszú távú városi hatások Városfejlesztő hatás és területi felértékelődés Kiemelkedő városfejlesztő hatás várható e változattól, mivel olyan rehabilitációs területeket érint, amelyek fejlődése „önmagától”, külső „lökés” kezdeményezés nélkül (magántőkéből) nem lenne megvalósítható. Ha az olimpia kapcsán nem indítható meg e területek rehabilitációja, külön intézkedések, központi befektetések szükségesek a városrész megújítás elindításához. Ha ez az olimpiával együtt bonyolítható, a központi rehabilitációs kedvezmények a Játékok környezetének 12. FEJEZET

— 111


kialakítását is szolgálják. A rehabilitáció következtében a beavatkozási területek annyira felértékelődhetnek, hogy a megújulási folyamat a továbbiakban már külső behatás nélkül is folytatható, azaz a térség tőkevonzó, önrehabilitációs területté válhat. Az alternatíva egyéb területei (pl. Csepel-észak) várhatóan magántőkéből is megvalósulnának, az olimpia ennek időpontját azonban előbbre hozhatja ill. a kiépülés időtartamát lerövidítheti, a területet a befektetői érdeklődés középpontjába állíthatja. Városrendezési, városképjavító hatás Egyértelműen pozitív hatás, esztétikai javulás várható. Olyan területek változnának meg előnyükre, melyek ma a város kevéssé vonzó (sőt esetenként taszító hatású), gyakran használaton kívüli, leromlott fizikai és infrastrukturális állapotban levő területei. Még a beépítetlen területek esetében is pozitív hatással lehet számolni, mivel e területek is sokszor rendezetlenek, de legalábbis nehezen illeszthetők a városképbe, indokolatlan beépítési „szünetet” képeznek, zöldfelületük gyakran elhanyagolt. Környezeti előnyök A változat olyan területeket foglal magában, ahol a környezetjavítás városi szempontból is szükséges lenne és kedvező hatású. A rehabilitációs területek városképjavítása, a ma nagyon alacsony józsefvárosi zöldfelületi arány növelése, a barnamezős területek rehabilitáció kapcsán lebonyolítható kármentesítése, a VIII. kerületi városrészben összefüggő zöldfelületi rendszer kialakítása, a Népliget parkterületének bővítése, a Csepel-sziget északi részén a tervezett sportlétesítményekhez kapcsolódva a parkterület kialakítása városi előnyökkel is jár, nemcsak a Játékok imázsa miatt fontos. Ugyanígy elengedhetetlen az aquincumi Duna-part rendezése is, a volt iparterület felszámolása és környezeti megváltoztatása. Gazdasági hatások Az olimpiai helyszínek e változatban teljes egészében megegyeznek a vonatkozó fővárosi célokkal. Ez mind az olimpia, mind a város számára kedvező, egymást erősítő folyamatok jöhetnek létre: az olimpiai befektetések hosszú távon a városban hasznosulnak, ugyanakkor az egyébként is szükséges és megvalósuló városi fejlesztések az olimpiához is szükséges beruházásokat válthatnak ki (pl. egyes közlekedésfejlesztések). Ezáltal a költségek is

12. FEJEZET

— 112


megoszlanak, a források leggazdaságosabb kihasználása (összeadódása) biztosítható és elkerülhetők a később fölöslegessé váló beruházások is. Olyan, ma használaton kívüli vagy alulhasznosított területek kerülnek (ismét) bele a városi vérkeringésbe, amelyek gazdaságosabban üzemeltethető városszerkezethez segítenek hozzá, ill. zöldmezős beruházásokat válthatnak ki, ezáltal megtakarítást eredményeznek. Társadalmi hatások A Játékok kapcsán megvalósítható városrész rehabilitáció(k) a társadalmi szegregáció ellen hat(nak), s ezáltal társadalmilag kedvezőek és nagy jelentőségűek. Összvárosi közérzetjavító hatásra – és ezáltal az idegenforgalmi vonzerő növekedésére és a városi (lakó)környezet felértékelődésére – lehet számítani a színvonalasan kialakított közterületek, a gyalogosfelületek növekedése, a kulturált környezet, a városképjavító intézkedések, a nagyobb zöldfelületek következtében. Ez akár a szuburbanizációs folyamat fékezéséhez is vezethet, s ez a főváros jövőjét alapvetően, pozitív irányban befolyásolja.


Az olimpiai rendezvényekre érkező látogatók szállítása alapvetően tömegközlekedési eszközökkel történik

•

A központi olimpiai területek kiszolgálásában nagy arányban vehetők figyelembe a gyalogos mozgások

•

A központi olimpiai területek közvetlen vasúti megállóhellyel rendelkeznek, így a vidékről vasúttal érkezők egy része is átszállás nélkül tud a fő helyszínekre eljutni

•

Az olimpiai falu és a fő versenyhelyszínek közötti távolság minimális, és a sportolók mozgatása jól elkülöníthető a városi forgalomtól

12. FEJEZET

— 113


Közlekedési feladatok és azok megoldása az adott változatban Az olimpiai rendezvényekre érkező nézők szállítása

Jól működő P+R rendszer + információs rendszer

Az olimpiára érkező látogatók szállítását az előző változattal megegyező módon javasoljuk. A létesítmények közvetlen környezetének megközelítése csak gyalogosan lehetséges. (Kivéve az úgynevezett VIP szállítást) A Budapesti szálláshelyekről érkező nézők a versenyek helyszíneit a városi tömegközlekedési kötöttpályás eszközeivel tudják megközelíteni. A már ismertetett hálózatfejlesztések is ezt a célt szolgálják. A fejlesztések hatására a kötöttpályás hálózaton magas szolgáltatási színvonalon elégíthetők ki az utazási igények. A javasolt hálózatfejlesztések kapacitás az utazási igények kielégítéséhez elegendő tartalékkal rendelkezik. A vidéki szálláshelyekről érkező látogatók egy része közúton, egy része vasúton érkezik a fővárosba. A vasúttal érkezők a már említett kötöttpályás hálózat használatával, illetve a fő versenyhelyszínek esetén közvetlenül a vasútról érhetik el célpontjukat. A sporthelyszínek eloszlása a globális városi felületen, az egyes versenyhelyszínek befogadóképességének feltüntetésével

12. FEJEZET

— 114


12-36. ábra

12. FEJEZET

— 115


12-37. ábra

12. FEJEZET

— 116


12-38. ábra

12. FEJEZET

— 117


II. változat Gázgyár térsége és Hajógyári-sziget helyszíncsoport forgalmának közlekedési kapcsolatrendszere

II. változat Margitsziget helyszín forgalmának közlekedési kapcsolatrendszere

12. FEJEZET

— 118


II. változat Puskás Ferenc Stadion és térsége helyszín forgalmának közlekedési kapcsolatrendszere

II. változat Hungexpo helyszín forgalmának közlekedési kapcsolatrendszere

12. FEJEZET

— 119


12. FEJEZET

— 120


12. FEJEZET

— 121


A közúton egyénileg (személygépkocsi) vagy szervezett formában (autóbusszal) érkezők számára a már említett P+R parkolók és a helyszínek között üzemelő ún. „Shuttle buszok” biztosítják a megközelítési lehetőséget. A „Shuttle buszok” elkülönített forgalmi sávokon közlekednek, így nagyrészt függetleníthetők a városi forgalomtól. Az olimpia időszakában az egyik legfontosabb feladat a város mentesítése a rázúduló közúti forgalomtól. Ebben játszik hallatlanul fontos szerepet egy precízen működő P+R rendszer. A működés szempontjából nagyon fontos egy olyan információs rendszer felállítása, mely biztosítja az érkező látogatók egyértelmű tájékoztatását. Sportolók és kísérőik szállítása A sportolók szállítása függetleníthető a városi forgalomtól

A Városmegújítás olimpiája változat a sportolók szállítása szempontjából a legelőnyösebbnek mondható. Az olimpiai falu központi elhelyezkedése a legtöbb rendezvény helyszínének akár gyalogos úton történő megközelítését is lehetővé teszi. Amennyiben a sportolók szállítását biztonsági okokból buszokkal kell megoldani ez a változat erre is kiváló lehetőségeket kínál, mivel ez a belső úthálózaton a városi forgalomtól teljesen függetlenül megoldható. Azokra a versenyhelyszínekre, melyek a falutól távolabb helyezkednek el, kijelölt útvonalakon megkülönböztetett, zárt forgalmi sávok biztosítják a sportolók akadálytalan szállítását. Média szállítása A média résztvevőinek szállítása a sportolóknál már ismertetett módokon oldható meg. A legtöbb versenyhelyszín esetén szóba jöhet a gyalogos megközelítés, illetve a belső buszos kiszolgálás. A távolabbi helyszínekre a már említett zárt útvonalakon keresztül lehet eljutni. VIP szállítás A VIP személyek szállítása minden változat esetén teljesen külön kezelendő kérdés. A különleges szállítást igénylő személyek egy része saját használatú gépkocsival rendelkezik, egy részét pedig kisbuszokkal, szervezett módon kell szállítani. A VIP mozgások biztosítására szintén a már említett zárt „olimpiai sávok” jelentenek megoldást. Ezek a sávok a város teljes főúthálózatán kijelölésre kerülnek és a legfontosabb irányokban biztosítják a független közlekedés lehetőségét. Kiszolgáló személyzet szállítása A kiszolgáló személyzet szállítását részben a városi tömegközlekedés, részben az olimpia szervező bizottsága által biztosított autóbuszjáratokkal lehet megoldani. Az egyes versenyhelyszínek és a városi tömegközlekedési csomópontok között autóbuszjáratokat kell beindítani, melyek kizárólag a kiszolgáló személyzet szállítását biztosítják.

12. FEJEZET

— 122


12-39. ábra

12. FEJEZET

— 123


KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETRENDEZÉS A szcenárió környezetvédelmi kérdései

A város közepén fekvő főstadion és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó olimpia falu, médiafalu és médiaközpont, valamint az egyéb létesítmények tervezett területe jelenleg zöldfelülettel nem megfelelően ellátott. Olimpiai helyszínként azonban összefüggő, komplex, minőségi zöldfelületi rendszert képez. A főstadion és az olimpiai falu közvetlen, jelentős zöldfelületű gyalogos összeköttetéssel ellátott, a kapcsolódó létesítmények a két helyszín között, az összekötő sétány tengelyére felfűzve, zöldbe ágyazva található. E központi helyszín több meglévő, városi szintű zöldfelületéhez kapcsolódik: Népliget, Városliget, Kerepesi úti temető, Lóversenytér. A főstadion területén ma idős faállomány található, amely a Stefánia úti védett fasorral zöldfelületi kapcsolatban van a Városligettel. A fő olimpiai komplexum megközelítését szolgáló útvonalak mentén városszerkezeti jelentőségű védett fasorok találhatók (Hungária krt., Könyves Kálmán krt., Fiumei út, Orczy út, Üllői út). A vízi sportágak helyszínén (Kvassay-zsilip térsége, Csepeli szigetcsúcs) ártéri ligeterdők, idős állományú facsoportok találhatók. Az út menti fásítás hiányos. A szcenárió két helyszíne érint fővárosi védettségű fasort, a központi területen a Thököly út és Hungária körút fasorait, valamint az óbudai gázgyár területén lévő idős platánfasort. A szcenárió több rendezvénnyel is érint kiemelt oltalom alatt álló természeti területeket. A terepkerékpár versenyek megrendezésére kijelölt helyszín a változatos domborzatú, nagyrészt erdős Budai-hegyvidék, amelynek budapesti része a Budai Tájvédelmi Körzet része. A főváros közelsége miatt jelenleg is rendkívül terhelt a túlzott kiránduló forgalom által. A rekreációs hasznosítás és a természetvédelem állandó konfliktusban áll egymással, ez a helyzet tovább nem élezhető. A tereplovaglás által esetlegesen érintett Gödöllői-dombság egy része a Gödöllői Tájvédelmi Körzet része. Ezért a terepkerékpár és a tereplovaglás versenyek pontos helyszínkijelölése csakis a természetvédelmi érdekek maximális figyelembevételével, a hatóságokkal egyeztetve történhet. A Duna partmenti sávjában értékes természet közeli ártéri ligeterdő maradványok találhatók, amelyek csatlakoznak egyes olimpiai helyszínekhez (a vizsgált terület azonosító számai: 24.,31., 32.). Ezek a területek kiemelt oltalom alatt nem állnak, de megőrzésük és háborítatlanságuk biztosítása fontos a Duna menti nemzetközi jelentőségű ökológiai folyosó szempontjából. A főstadion és környéke, valamint az ehhez kapcsolódó médiafalu, médiaközpont és olimpiai falu területe környezeti szempontból jelenleg terhelt terület. Közlekedési eredetű szennyezésektől terhelt levegőjű, főleg szénmonoxid és nitrogéndioxid tekintetében, előfordulnak rövid idejű határérték túllépések. A főbb útvonalak, valamint a Józsefvárosi pályaudvar magas zaj- és

12. FEJEZET

— 124


rezgéskibocsátó, melyen a közlekedési hálózat tervezett fejlesztése e területre gyakorolt tehermentesítő hatása jótékonyan hat majd, ill. a Józsefvárosi pu. vasútterületként való megszüntetése, felszámolása és más funkcióra való átalakítása a mai zajforrások automatikus megszűnésével jár majd. Ezáltal a terület terhelésének jelentős csökkenése várható. Feltételezett talajszennyezés van a Puskás Ferenc Stadion melletti felszámolandó buszgarázs területén, valamint a korábbi ipari területen (Ganz-Mávag, Józsefvárosi pályaudvar). Jelentős mért talajszennyezés van az óbudai volt gázgyári területen (23.) is. A vízi sportágak helyszíne az átszellőzési folyosó területére esik, a levegőminőség megfelelő. A Soroksári Duna-ágban vízminőség-védelmi beavatkozás szükséges. Átszellőzési folyosó területe még a Hungexpo terület és a Lóversenytér, a Milleniumi városrész és a Margitsziget. Ezek a területek a forgalomcsillapított övezetbe esnek. A Margitsziget (öttusa központ) fővárosi jelentőségű víznyerőhely védőterületére esik, ezen kívül védett közpark és régészeti területi is. A triatlon helyszínén (Budakalász, Pomáz, Szentendre közötti térség) ivóvíz-kutak és védőterületeik vannak, valamint mély fekvésű, felszíni szennyezésre érzékeny terület. Negatív környezeti hatások: •

A szcenárió környezeti gyengesége, hogy a rendezvényhelyszíneket a közlekedési eredetű szennyezéssel egyébként is túlterhelt, zsúfolt, zöldfelülettel rosszul ellátott belső városi területekre helyezi. A központi területre koncentrálódó csúcsterhelés erősíti az amúgy is – legfőképpen közlekedési eredetű levegőszennyezéssel és zajjal –terhelt területet.

•

A szcenárió több fővárosi jelentőségű védett közparkot érint, amelyek védelme különleges szervezési intézkedéseket igényel.

Pozitív környezeti hatások: •

A szcenárió legnagyobb környezeti erőssége, hogy a főbb helyszínek a városrehabilitáció területeire kerültek. A városrehabilitáció fő helyszínei: az olimpia falu a Józsefvárosi pályaudvar és a volt Ganz-Mávag területén, a médiafalu a Józsefvárosi rehabilitációs területen, a volt óbudai gázgyár területe, Észak-Csepel.

•

A környezeti ártalmakkal jelentősen terhelt és kevés zöldfelülettel rendelkező belső városi területeken az olimpiához kapcsolódó fejlesztések (környezeti kármentesítés és kockázatkezelés, bontások, környezetrendezés, fásítás) jelenleg fennálló területhasználati konfliktusokat szüntetnek meg.

•

A környezeti rehabilitáció, átépítés és kármentesítés kapcsán a környezetjavító hatás igen jelentős.

12. FEJEZET

— 125


12-40. ábra

12. FEJEZET

— 126


12.5 AZ ÉSZAKI OLIMPIAI PARK (III. VÁLTOZAT) 12.5.1 A VÁLTOZAT KONCEPCIÓJA Az olimpiák történetében nem kevés példa van (Sydney, Peking) arra, hogy a Játékok egy különálló, egységes olimpiai parkban kerültek megrendezésre. Budapest esetében is megvizsgálásra került annak lehetősége, hogy az olimpia a városon kívül, zöldbe ágyazott olimpiai parkként kerüljön kialakításra. Ennek előnye lehet, hogy mivel az események egy térségben folynak, az olimpia egységet hangsúlyozó eszméje jobban kifejezésre juthat, a területi korlátok kevésbé szorítóak, az olimpia által igénybe vehető terület tágasabb lehet, a városon kívüli környezet kedvezőbb a parkosíthatóság, a zöldbe ágyazhatóság szempontjából. A kezdeti elképzelések egy egyetlen térségbe koncentrált olimpiai parkról szóltak. Hamar kiderült azonban, hogy a főváros peremének egyetlen pontjára sem lehet tömöríteni a Játékokat. Ennek akadálya nem az, hogy ne állna rendelkezésre megfelelő nagyságú üres terület, hanem elsősorban az, hogy az egy térségbe koncentrált olimpia közlekedési szempontból nem szolgálható ki sem tömegközlekedési kapacitással, sem a közúthálózattal. Ezen túl, gondot okoz az egy körzetben felépítendő nagy építmény volumen utóhasznosítása is. Ezért a zöldmezőbe kihelyezett olimpiának is több területrészre kell szétoszlania. Így mind Budán, mind a pesti oldalon elhelyezésre kerültek versenyhelyszínek, a szállásférőhelyek is megoszlanak a két part között. E koncepcióra több előzetes változat is készült: Budapest déli határvidékén (Csepel-sziget M0 autópálya környéke), a nyugati városkapu: az M1-M0-M7 bevezető szakaszok mentén és a főváros északi határterületein kerültek megvizsgálásra területek és terület együttesek. A vizsgálatok alapján a déli és dél-nyugati változatok nem bizonyultak alkalmasnak (lásd Függelék), így az északi változat került véglegesítésre.

A VÁLTOZAT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA A változat alapelve a fentiek alapján: •

a helyszínek a város külső területeire kerüljenek

•

ne a településbe ágyazottság, hanem az önálló olimpiai jelleg legyen meghatározó

•

a zöld környezet kialakítható legyen

•

az utóhasznosíthatóság – ennek ellenére – minél nagyobb mértékben biztosított legyen

Ezért a legfontosabb helyszínek Budapest északi határán, részben még fővárosi közigazgatási területen, részben a budai oldalon attól északra helyezkednek el. 12. FEJEZET

— 127


A versenyhelyek az M0-M3 autópályák csomópontja köré, ill. Budán Békásmegyertől északra Szentendréig a 11. főút és a Duna közötti sávban csoportosulnak

A versenyhelyek – kevés kivétellel – két térségbe csoportosulnak: •

az M0-M3 autópályák csomópontja köré, ill.

•

Budán Békásmegyertől északra Szentendréig a 11. főút és a Duna közötti sávban

A pesti oldalon az új főstadion környékén kapott helyet még néhány további csarnok, a budai oldalon pedig dominálnak a vízi sportok, valamint olyan létesítmények, melyek a térségre tervezett szabadidős funkciókba beilleszkednek. A belső városrészbe került – elsősorban a meglévő létesítmények kihasználása érdekében – néhány versenyhelyszín, ezek a Puskás Ferenc Stadion környékén meglévő sportlétesítményeket hasznosítják, ill. a többi változattal megegyezően a Duna-szigetekre helyezett versenyhelyek. Az M0-M3 csomópont térsége, a főstadion és környéke Mivel az olimpia központja a városon kívül van, e változatban a Puskás Ferenc Stadion nem használható főstadionként. Az újonnan megépítendő stadion az M0-M3 csomóponti térségébe kerülhet, mert tömegközlekedéssel való kiszolgálása itt nagyobb arányban oldható meg, mint a budai oldalon. Ebben a változatban a Puskás Ferenc Stadion csupán labdarúgó selejtezők helyszíne. A főstadion környékére kerülne még a legnagyobb (18 000 férőhelyes) sportcsarnok és még egy további csarnok, ill. a lövészeti központ. Mivel a médiaközpontoknak, mind a sajtóközpontnak, mind az adóközpontnak a főstadion közelében kell helyet biztosítani, ezek a létesítmények is e területegységen belül helyezhetők el. Az észak-budai térség sportlétesítményei A versenyekben betöltött jelentőségük miatt kiemelendők, nem említhetők az „egyéb” sportlétesítmények között. A budai helyszínek jelentősége a főstadion környékével vetekszik. Ide kerülhet a rendkívül területigényes – de e helyen a későbbiekben is hasznosítható – kajak-kenu és evezős pálya, a vadvízi evezőspálya, és négy csarnok is (vívás két csarnokban, cselgáncsbirkózás, röplabda), Békásmegyer határára pedig – lakossági célú hasznosításra is alkalmas módon – egy uszoda és egy további csarnok (ökölvívás).

12. FEJEZET

— 128


További sporthelyszínek A Margitsziget, a Hajógyári-sziget és az óbudai gázgyár területe a budai oldalon, Pesten pedig a Puskás Ferenc Stadion és a hozzá tartozó létesítmények versenyhelyszínek, valamint a Váci út – mint északi tengely – közelében fekvő Fáy utcai és UTE stadionok hasznosíthatók. Az olimpiai falu ez esetben csak a két fő helyszíncsoport közé épülhet. Ezzel a versenyhelyszínek 30 percen belüli megközelítési távolsága is biztosítható. Ez lényegesen jobb, mint a NOB ajánlása. E térségben (lakás)építésre előkészített területként olimpiai falu számára figyelembe vehető a Káposztásmegyer melletti terület. A médiafalu Óbudától északra Mocsáros-dűlő tervezett lakóterületén kaphat helyet. Ez részben a budai és Duna-parti versenyhelyszínekhez közel esik, másrészt jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik majd az aquincumi híd és az M0 révén a pesti sporthelyszínekhez is.

A HELYSZÍNKIVÁLASZTÁSBÓL KÖVETKEZŐ OLIMPIAI IMÁZS (A VÁROS HATÁSAI AZ OLIMPIÁRA) A parkszerű kialakítás lehet e változat imázsa

A zöldbe helyezettség, a parkszerű kialakítás lehet e változat imázsa. Ez a kiválasztott területeken teljesíthető, bár a legtöbb helyen a parkszerűség inkább célkitűzés, mint jelenleg meglévő adottság. A távlati célok eléréséhez azonban az olimpia e változatban is eszköz lehet, különösen a szabadidős utóhasznosítású budakalászi (Szentendrei út és Duna közötti) területeken. A pesti oldalon az M0 és M3 autópályák csomópontjának térségében viszonylag több a már erdősült terület, így ezek megkímélésével, de közvetlen szomszédságában az olimpia zöldbe ágyazottsága biztosítható. Ugyanakkor az olimpia részben kikerül a városból, ahhoz csak lazán kapcsolódik. Ez a kisebb intenzitású kapcsolat azonban inkább hátrányokkal, mint előnyökkel jár. A város az előző változatokhoz képest kevésbé mutatható be a Játékok kapcsán, a települési látványosságok megismerése nem automatikus, hanem külön programok keretében lehetséges, a városlakók kevésbé kapcsolódnak be az eseményekbe, a történések egymás mellett és nem együtt folynak. A létesítményeket új területen kell megépíteni, tehát a változat a város – egyébként nem kívánatos – területi terjeszkedésével jár. A külső elhelyezkedés az utóhasznosítás szempontjából is problémát jelenthet a pesti oldalon. A budai oldal létesítményei a fejlesztési tervbe beilleszthetők.

12. FEJEZET

— 129


12.5.2 A HELYSZÍNEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA A HELYSZÍNEK ELRENDEZÉSE (VÁROSSZERKEZETBE ILLESZKEDÉS) A változat és a főváros

A területek ill. területcsoportok városszerkezeti kapcsolatai •

A belvároshoz ill. idegenforgalmi területekhez kapcsolódás A mellékelt elrendezési vázlatból is látható, hogy az olimpiai helyszínek nem kapcsolódnak a városközponthoz, az olimpiai körzet éppen hogy csak érinti a belvárost és az idegenforgalmilag jelentős városrészeket. Ez nemcsak a megismerhetőséget nehezíti meg, hanem egyben azzal is jár, hogy a belvárosi nívós szálláshelyek is messzebb kerülnek az eseményektől, több az utazási igény, a versenyhelyszínek távolsága miatt megnő az utazási hossz (ennek minden infrastruktúrafejlesztési negatív vonzatával együtt) és az előző változatoknál nem elhanyagolható mértékű (20%) gyalogos megközelítéssel ez esetben nem lehet számolni.

•

A közvetlen környezet, terület-felhasználási szomszédságok A fenti szempontok tekintetében problémamentes a változat, hiszen – mivel be nem épített helyre kerülnek az események – nincs olyan kapcsolódó terület-felhasználás, amellyel zavaró kölcsönhatásban lennének. Kérdéses, hogy a környező természeti és mezőgazdasági területekre hogyan hat az olimpia (zaj és forgalmi) terhelése, bár ennek időtartama meglehetősen korlátozott.

•

A meglévő sportlétesítménnyel való kapcsolatok A legjelentősebb létező sportépítmények (Puskás Ferenc Stadion és környéke és a területileg közel eső stadionok) a változatban hasznosításra kerültek, de nem a legmeghatározóbb versenyekre. A főstadion városperemi elhelyezkedése kissé külpontossá teszi a változatot. A meglévő és az újonnan építendő létesítmények távolsága miatt együttdolgozásuk később problémás lehet annak ellenére, hogy köztük a DBR metró meghosszabbításával tömegközlekedési kapcsolat is létrehozható. A létesítmények olimpia utáni rendszeres együttdolgozása szükségletként ritkán definiálható. Ezáltal viszont két külön verseny-sportközpont keletkezik.

12. FEJEZET

— 130


12-41. ábra

12. FEJEZET

— 131


12-42. táblázat

12. FEJEZET

— 132


12-43. ábra

12. FEJEZET

— 133


12-44. ábra

12. FEJEZET

— 134


12-45. ábra

12. FEJEZET

— 135


AZ OLIMPIAI STADION

A főstadion

Az olimpiai falu kialakítása

A főstadion a legnagyobb sportcsarnokkal a pesti oldal legfontosabb helyszín-együttese. Az M0 autópályán belül budapesti közigazgatási területen, az M3 melletti kereskedelmi területek és a benzinkút mögött alakítható ki. A terület nagysága elegendő ahhoz, hogy az erdősített területrészek érintetlenül maradjanak, azaz – előnyös módon – a növényállomány károsítása nélkül megépíthetők a létesítmények. Az egyes új építmények elhelyezését úgy célszerű tervezni, hogy a bejáratok előtt kialakítandó gyalogos felületek együttes, közös használatára lehetőség nyíljék. Fontos, hogy a tömeg elosztása érdekében a tömegközlekedési megállók a bejáratoktól távolabb helyezkedjenek el. Mivel elegendő terület áll rendelkezésre, a magas tömegközlekedési megközelítési arány itt kevésbé biztosítható, mint a városon belüli változatoknál, a helyszínek a várostesttől gyaloglási távolságon kívül esnek, ezért gyalogos megközelítés nem vehető számításba, valamint a helyszín autópályák találkozásánál fekszik, ami közúti megközelítésre ösztönöz. Ebből következően itt nagyobb parkolók kialakítása szükséges és lehetséges, mint a másik két változatnál.

AZ OLIMPIAI FALU A káposztásmegyeri lakótelephez és a jelenleg építés alatt álló lakóterületekhez kapcsolódik. Külső közlekedési kapcsolatait a környező meglévő, ill. már megtervezett úthálózat (M0) meghatározza. Az olimpiai falunak a mellékelt tervek szerint két bejárata lenne a területet átszelő belső főút két végénél. Az M0-ra mindkét kaputól kialakítható kapcsolat és az autópályára való felhajtás mindkét irányú forgalmi kapcsolatot biztosítani tudja. Mivel a falu a két fő helyszíncsoport között középen fekszik, a sportolók versenyhelyszínre szállítása – a városi eseményhelyszínek kivételével – leginkább az M0 gyűrűn történhet. A falu belső szerkezetét a természeti adottságok, az M0 közelsége és a már megépült környezet határozzák meg. A falu úthálózatát úgy kellett kialakítani, hogy a lakótelep meglévő részeivel a kapcsolat megteremthető legyen. Az olimpiai falu egyik oldalára – a belső főút mellé helyezett intézményközpont (étterem, szórakoztató és kikapcsolódást elősegítő létesítmények, edzőtermek, orvosi rendelő, stb.) a későbbiekben – a már létező épületeket is figyelembe véve – a lakóterület közepére kerül, ezért intézményközpontként tovább szolgálhat. Az olimpiai szállásként felhasználható későbbi lakások a területet átszelő út mellé, ill. annak nyugati oldalára kerültek, a terület széle felé egyre lazább beépítéssel. Ezáltal biztosítható, hogy a lakóépületek közé „befolyhat” a zöldterület. A területen meglévő faállomány a tervezés során figyelembe vételre került. Építészeti térfal a belső főút mentén, hangsúlyok (magasabb épületek) pedig a fellazuló peremterületek szélén kaptak helyet. Az M0 közelségének esetleges környezeti zavaró hatásait kiküszöbölendő, a terület északi peremére került a falu logisztikai és technikai kiszolgáló (műhely) központja, mely a lakófunkciót elválasztja a forgalmas területektől (ld. mellékelt tervek és látványtervek).

12. FEJEZET

— 136


A MÉDIAFALU ÉS MÉDIAKÖZPONT A médiaközpont itt is a főstadion szomszédságába kell kerüljön. Az M0-M3 csomóponti térség mind a budai versenyhelyszínek, mind a médiafalu felől jól megközelíthető – elsősorban közúton. A belváros felé a tervezett fejlesztésekkel kedvező tömegközlekedési kapcsolatok biztosíthatók. A médiafalu ebben a változatban Mocsáros-dűlő tervezett lakóterületére esik. Itt a környező – és a fővárosi szabályozási terv szerint is megtartandó – erdőkkel körülvéve a média képviselői számára kellemes terület alakítható ki, amely az olimpia után lakásonként privatizálható. A környező lakóterületeknek Budapesten belül meglehetősen magas a presztízse, ezért várható, hogy a terület iránt annak ellenére lesz kereslet, hogy az olimpiai faluként és médiafaluként megépíteni szükséges lakásterület a budapesti éves lakásépítési volumen háromszorosát is meghaladja, azaz az eladhatóság időtartama általánosságban véve jelentősen meghosszabbodhat. A mocsáros-dűlői médiafalu területnagysága önmagában is lehetővé teszi a 17 000 fős kapacitás kiépítését további területek bevonása nélkül, és még a fővárosi keretszabályozásban meghatározott viszonylag laza beépítést előíró L4 övezet (0,7 szintterületi mutató) megváltoztatására sincs ehhez szükség. Média szálláshelyek a volt óbudai gázgyár területén is létrehozhatók, elhelyezkedése és környezete révén ez is vonzó terület lehet. Oda azonban nem lakások, hanem szállodák építése javasolható, amennyiben az odatervezett sportcsarnokok mellett arra még elegendő terület maradna. A Duna-parti szállodaépítést az ottani csarnokok részben konferenciaközpontként javasolható utóhasznosítása is indokolja.

EGYÉB SPORTHELYSZÍNEK További versenyhelyszínek

A főstadion környékével vetekszik a budai oldal olimpiai sportterülete is, mivel itt több verseny kerül megrendezésre, mint a főstadion környékén. A budai oldalra elsősorban •

olyan versenyek kerültek, amelyek létesítményei a Budakalászra készült szabadidős terület rendezési tervébe beilleszthetők, azaz jelentős mértékben szabadidős tevékenységekre hasznosíthatók a Játékok után, vagy

•

azok a létesítmények kerültek ide, amelyek mindennapi lakossági igényeket tudnak kielégíteni. Ezek a sportlétesítmények közvetlenül Békásmegyer északi határára lettek elhelyezve, hogy a lakótelep igényeit ki tudják elégíteni.

A szabadidős területre került a kajak-kenu- és evezőspálya valamint vadvízi evezőspálya. Itt rendezhető meg természetes környezetben a triatlon verseny, amely különösebb létesítményt nem igényel. További öt sportcsarnok került ide a már említett versenyek helyszíneként.

12. FEJEZET

— 137


Állandó helyszínnek tekinthetők a Duna-szigetek, valamennyi változatban a Margitsziget az öttusa és a Hajógyári-sziget a tenisz helyszíne. Az óbudai gázgyár területére két csarnok került, az egyik a tollaslabda - taekwondo, a másik pedig az asztalitenisz valamint a trampolin és ritmikus sportgimnasztika versenyek részére. A lovaglás és az íjászat a többi változattal azonos módon Gödöllőn kerülne megrendezésre.

12.5.3 A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA KÖZLEKEDÉS A változat üzemeltetéséhez szükséges közlekedési infrastrukturális elemek – a kiszolgálandó olimpiai létesítmények feltüntetésével – a következő térképvázlatokon vannak ábrázolva (külön a közforgalmú közlekedési, külön a közúti hálózati rendszer). A feltüntetett elemek túlnyomó többsége az alapesethez tartozik, vagy az „előrehozott” fejlesztések kategóriában van. E változat kapcsán csak olimpiai célú beruházások mindössze az alábbiak: •

É-D-i regionális gyorsvasút kiágazása Budakalász térségében

•

É-D-i regionális gyorsvasút szárnyvonala Aquincum – Piliscsaba között

•

DBR metróvonal meghosszabbítása a (Bosnyák tér) Újpalota – központi olimpiai terület útvonalon

•

Szentmihályi úti villamos kiépítése a Szilágyi utca – központi olimpiai területek között

KÖZMŰVEK A tervezett létesítmények többségének vízellátása a budai (1) és a pesti (20) alapzónáról oldható meg. A helyszínek közelében megfelelő kapacitással rendelkező főnyomócsövek helyezkednek el, amelyekre felfűzve a létesítmények elláthatók vízzel. A budakalászi helyszín nem a Fővárosi Vízművek Rt. ellátási körzetébe tartozik, de a békásmegyeri gépházból kiinduló vezetékkel a vízigények kielégíthetők. A tervezett létesítmények a meglévő Észak-Budapesti és a tervezett Központi Szennyvíztisztító Telep vízgyűjtő területén

12. FEJEZET

— 138


helyezkednek el. A szenny- és csapadékvíz elvezetés a Hungária körút – Duna közötti területen egyesített, a többi területen elválasztott rendszerrel oldandó meg. A tervezési területek közelében általában megfelelő kapacitással rendelkező főgyűjtő és szivattyútelep található, vagy fog épülni más beruházás keretében. A budakalászi helyszín szennyvizei a békásmegyeri rendszerbe vezethetők, a csapadékvizek befogadója a Barát-patak lehet. Az újpalotai térség szennyvizeinek befogadójaként a Szilas menti főgyűjtő tervezett meghosszabbítása vehető számításba, ugyanis az újpalotai lakótelep meglévő főgyűjtője nem terhelhető. A tervezési helyszínek többségénél a meglévő alállomásokon a középfeszültségű teljesítmény a – kapacitásigény nagyságának függvényében – rendelkezésre áll, csupán a margitszigeti és a Kerepesi úti helyszíneken lehet szükség a 120/10 kV-os transzformátorkapacitás bővítésére (Rákosfalva alállomás). A helyszínek gázellátása a meglévő átadóállomásokból kiinduló nagyközépnyomású hálózat kisebb bővítésével – igény esetén – megoldható. Hosszabb nagyközépnyomású hálózatbővítésre csak az újpalotai helyszíneknél lehet szükség. A Mocsáros-dűlő, Káposztásmegyer térségében a távhő-ellátás gyakorlatilag nagyobb beruházási igény nélkül rendelkezésre áll, a többi nagyobb kapacitásigényű helyszínen (Kerepesi út környéke, Újpalota) a távhő-ellátás megvalósítható.

12.5.4 A VÁLTOZAT ELEMZÉSE VÁROSFEJLESZTÉS A városfejlesztést e változat kevésbé segíti elő, mint az előző, a városban tervezett olimpiák. Ha Budapest dinamikusan fejlődő, növekvő szakaszában lenne, akkor egy, a város peremére helyezett fejlesztésnek pozitív hatása lehetne. A főváros azonban rohamosan csökkenő népességszámmal kell számoljon, területi növekedése nem szükséges, sőt ellenjavallt. A fejlesztéseknek sokkal inkább a meglévő városrészek minőségi fejlesztésére kell törekedniük, a további extenzív növekedés kerülendő. Emiatt ez a változat városfejlesztési oldalról nem kedvező hatású. A városfejlesztési elképzelésektől való eltérés

A városfejlesztési tervekkel való összhang Ez a változat az előbbieknél kevésbé van szinkronban Budapest városfejlesztési elképzeléseivel. A főváros ilyen mértékű kifelé terjeszkedése nem szerepel a tervekben, ez a csökkenő népességszám mellett nem is indokolt és aligha támasztható alá érvekkel; ellentétben áll azokkal a deklarált városi törekvésekkel, amelyek a belső városrészek megújítását, elfogadható 12. FEJEZET

— 139


színvonalra feljavítását tűzték célul. A fejlesztőerőket ez a külső változat „kiszívja” a városból és olyan külső – gyakran a közigazgatási határon kívül eső – területek beépítésébe fekteti, amelyre egyébként nem lenne szükség. A városi infrastruktúra (elsősorban a tömegközlekedés) terén olyan fejlesztéseket kell megvalósítani, pl. a főstadion ellátására, melyek városi szempontból nélkülözhetők lennének és a későbbiekben várhatóan alacsony lesz kapacitás-kihasználtságuk. Azzal, hogy a városon belüli, ma meglévő sportlétesítményekbe helyezett helyszínek a többi változatnál alárendeltebb szerepet játszanak (pl. a főstadion nem a Puskás Ferenc Stadion), az ezek felújítására, ill. környezetük rendezésére fordítható források és erők is csökkennek, hiszen a fő helyszínek újonnan való megépítésére kell többet fordítani. Ezáltal, ha vannak is a várostestben olimpiai helyszínek, ezek fejlesztő hatása – a hangsúlyeltolódás miatt – kisebb, mint a többi változatnál. A budapesti közigazgatási határon kívüli budai Duna-parti területek fejlesztése beilleszthető a Budakalászi tavakkal kapcsolatos tervi elhatározásokba. Itt azoknak a létesítményeknek megvalósítása indokolt, melyek szabadidős utóhasznosítása megoldható. •

A város meglévő terveibe illeszkedés, tervmódosítási igények A város meglévő terveibe (Budapest Városfejlesztési Koncepció, Településszerkezeti Terv, Fővárosi Keretszabályozási Terv) az M0-M3 csomópont környéki helyszínek illeszthetők be legkevésbé. E tervek a térségben a Shell töltőállomás és környékén kialakult kereskedelmi gazdasági terület bővítésével számoltak, de a terület nagyobb részét és a csomópont térségét mezőgazdasági, ill. erdőterületként vették számításba hosszú távon is. A mezőgazdasági terület egy része nagy távlatú fejlesztési területként került a településszerkezeti tervbe. A helyszínkiválasztásnál törekedtünk arra, hogy a távlati fejlesztési területekre kerüljenek az olimpiai létesítmények, hogy a tervektől való eltérés minél kisebb legyen. A tervek módosítására, ill. a településszerkezeti terv továbbfejlesztésére az autópálya csomópont körüli főhelyszínek környékén szükség lesz. A mocsáros-dűlői médiafalu, a gázgyári terület és a Duna-szigetek érvényben levő szabályozása lehetővé teszi az olimpiai használatot. Itt övezetmódosítás nem szükséges. Ugyanez vonatkozik a Puskás Ferenc Stadion és környékén meglévő sportlétesítmények versenyhelyszínként való felhasználására is. A budai oldal északi fejlesztése az, ahol kevesebb tervmódosításra van szükség. Békásmegyer északi határára az M0 és a lakóterület közé, a javasolt olimpiai helyszínekre a fővárosi keretszabályozás több lehetőséget is ad: különleges területként tematikus park, bevásárlóközpont és intézményterület egyaránt létrehozható. Ezekbe az ide javasolt uszoda és a sportcsarnok tervmódosítás nélkül egyaránt belefér a lakossági utóhasznosítással együtt, sőt, ha a csarnok nem marad meg közösségi célokra, a kereskedelmi funkcióra való átalakítása is lehetséges az érvényes szabályozás alapján. Övezetmódosításra lesz szükség az M0 budai csomópont környékén. A szabályozás itt kiterjedt véderdőt jelöl, ami szakmailag helyes, de az igényelt nagy parkolók kialakítása miatt egyes területrészek közlekedési területbe átsorolása elengedhetetlen lesz.

12. FEJEZET

— 140


12-46. ábra

12. FEJEZET

— 141


12-47. ábra

12. FEJEZET

— 142


12-48. ábra

12. FEJEZET

— 143


12-49. ábra

12. FEJEZET

— 144


12-50. ábra

12. FEJEZET

— 145


Budakalász területén az olimpiai létesítmények zömmel szabadidős célokra utóhasznosíthatók lesznek, ezáltal beleilleszkednek a tervekben rögzített elképzelésekbe. Azokon a területeken válhat szükségessé a településrendezési terv módosítása, ahol a ma érvényes kereskedelmi gazdasági területeken szabadidős hasznosítású létesítmények épülnek. Ez egyébként a terület hasznára válnék, az út dunai oldalán nem kívánatos bevásárló központok megjelenése. Ezért azokat a sportcsarnokokat, amelyek utóhasznosítása már nem képzelhető el szabadidős funkcióra, olimpiai helyszínként is inkább a nyugati oldalon kellene felépíteni, ahol a kereskedelem már amúgy is dominál. E térségben egy csarnokot ideiglenes jelleggel lenne célszerű megépíteni.

UTÓHASZNOSÍTÁS Utóhasznosítási javaslatok területcsoportok szerint

Ebben a változatban az utóhasznosítást sokkal inkább a létesítmény elhelyezkedése, mint maga az épület jellege határozza meg. Míg a korábbi változatoknál a helyszínek meglévő, nagy lakosságszámmal rendelkező környezetbe kerültek, ez esetben sok olyan létesítmény van, amelyek ettől távol helyezkednek el, tehát mindennapi lakossági használatukat – nehezebb elérhetőségük miatt – nem lehet feltételezni. Ezért e változatban az utóhasznosíthatóság elemzése területi rendszerben történik. •

Az M0-M3 csomóponti térség A főstadion ideiglenesen nem hozható létre, minden esetben megmaradó létesítmény. Jellege miatt csak sportcélra (ill. az általában stadionban tartható kulturális (koncert) és nagy-rendezvényi célokra) utóhasznosítható. A csarnok-épületek utóhasznosítása jó közúti kapcsolatok következtében kereskedelmi célra elképzelhető, bár a térségben már nagyrészt megépült az a kereskedelmi volumen, amely egy körzetben rentábilisan működni tud. Ha a Hungexpo új vásárvárosi területet keres, kiállítási csarnokokként az egymás mellé helyezendő csarnokok megfelelőek lehetnek. A sportlövészet létesítményének utóhasznosítását sportcéllal tartjuk célszerűnek.

•

Az észak-budai, budakalászi térség Az ide kerülő létesítmények utóhasznosítása jobban megoldható. A területen építendő uszoda, vadvízi evezőspálya valamint a kajak-kenu- és evezőspálya az olimpia után sport és szabadidős funkcióval működhet tovább. A csarnoképületek közül kettőt szintén sportcéllal javasolunk tovább üzemeltetni. Az M0-tól északra nagy kiterjedésű szabadidős terület a főváros és az egész környék lakosságát szolgálja. A sport és közösségi célra már nem hasznosítható további két csarnok kereskedelmi funkcióra átalakítható abban az esetben, ha addig az ott szükséges kereskedelmi kapacitás nem épül meg teljesen. A térségben építendő ötödik csarnok ideiglenes, esetleg áttelepíthető jelleggel épülhet meg. (Érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a létesítmények utóhasznosításának ma még meglévő lehetőségei az olimpia idejéig el ne lehetetlenüljenek.)

12. FEJEZET

— 146


•

Óbuda volt gázgyári területe, Mocsáros-dűlő Óbuda volt gázgyári területén felépítendő két csarnok közül egyik konferenciaközponti utóhasznosítása a város e pontján reális, különösen, ha a területen szálloda is épül mellé. A másik csarnok ideiglenes jellegű. A Mocsáros-dűlőn megépítendő médiafalu lakásai jó minőségű lakóterületként a Játékok után eladásra kerülhetnek. (Kérdéses csupán az akkori lakáspiaci kereslet és az egyidőben piacra kerülő lakásmennyiség viszonya lehet.)

•

Puskás Ferenc Stadion környéke, egyéb meglévő sportpályák A meglévő sporthelyszínek olimpiai használatuk után továbbra is jelenlegi funkciójukban üzemelhetnek. A Játékokra történő időszakos átalakítás (strandröplabda vagy gyeplabda számára) az olimpia befejeztével megszüntethető és az eredeti állapot visszaállítható. A súlyemelő csarnok sportcélú utóhasznosítását javasoljuk. Az új Budapest Aréna épületével e változatban, mint meglévő csarnokkal számolunk. A baseball és softball versenyek helyszínei a lóversenypályán ideiglenes jelleggel kerülnek kialakításra. A tenisz központ, az úszó központok, a lovas központ és a kerékpárpálya sportcélú utóhasznosítást kap.

A változat megvalósíthatósága A megvalósítás feltételei

A változat a megvalósíthatóság szervezését tekintve valószínűleg kedvező, mivel az építési helyszínek többnyire üres, korlátokkal nemigen rendelkező területek. •

A területek hozzáférhetősége Valószínűsíthető, hogy azokon a területeken, ahol a térség terv szinten elhatározott használata a tulajdonosok előtt ismert – azaz a távlati hasznosításra felkészülhettek – és az olimpiai használattal egybe esik, a területek megszerzésének lebonyolítása kevésbé fog gondot okozni.

•

Terület-előkészítési igények A korábbi változatoktól eltérően itt az infrastruktúra létesítési igények képezik az előkészítő munkák zömét. Az igénybe veendő területek nagy része ma beépítetlen terület, így itt kevés esetben kell szanálással, a terület szabaddá tételével, kármentesítéssel számolni. Ebben a változatban ez kisebb terhet jelent.

12. FEJEZET

— 147


•

A megvalósítás időigénye A legnagyobb feladat és időigény a külső változat esetén a szükséges műszaki infrastruktúra megépítése. A megvalósítás szervezése ez esetben várhatóan sokkal könnyebb, mint pl. egy rehabilitációs területen, emiatt – jó szervezéssel – a lebonyolítás időigénye is megrövidülhet. Ennek ellenére ehhez a változathoz is szükséges lenne az olimpiai törvény eljárási szabályozása, hiszen minden változathoz, így ehhez is szükségesek városrendezési tervmódosítások, melyek jóváhagyási ideje a magyar gyakorlatban kiszámíthatatlan, az önkormányzatok – mint jóváhagyó szerv – számára ma nincs meghatározva kötelezettség, hogy a kész tervvel kapcsolatban mennyi idő alatt kell döntést hoznia.

A várható hatások Olimpiai hatások •

Olimpiai imázs A város karaktere kevésbé tükröződik az olimpiában, mint a Budapesten belül tervezett változatoknál. Ezért önmagán belül lehet saját pozitív, zöldbe ágyazott, parkszerű karaktere a Játékoknak, de kevésbé meghatározó, hogy ez az olimpia Budapesten van. Ez az előző szcenáriókhoz viszonyítva hátrány lehet a turizmus hosszabb távú fellendülésének várhatóan kisebb mértékével.

•

Gazdaságos lebonyolíthatóság A városközpont és a versenyhelyszínek távolságából nagyobb utaztatási hosszak és időigények fakadnak, ami a gazdaságos üzemeltethetőség ellen hat, de konkrétan még a beruházási költségeket is megemelheti (pl. a hosszabb szállítási igény miatt a célbusz állomány kevésbé gyorsan forgatható, azaz ugyanannyi utas elszállításához több járműre van szükség, stb.)

Hosszú távú városi hatások •

Városfejlesztő hatás és területi felértékelődés Az előző változathoz képest kevesebb a pozitív hatás. Területi felértékelődés lokálisan, a helyszínek környezetében várható. Az a fejlesztő hatás, ami a helyszínek környékén érvényesül, az egész főváros szempontjából azonban nem kívánatos, mert a belterületi minőségi fejlesztéseket hátráltatja és a város nem célzott terjeszkedése irányában hat.

12. FEJEZET

— 148


Városrendezési, városképi hatások Egyes területeket rendez, de ezek korábban zömmel természeti területek voltak, amelyeknél a természeti jelleg megtartása lenne kedvező. Mivel a külső helyszínek környezete szükségszerűen rendezendő, parkosítandó, kulturált gyalogos felületekkel ellátandó, a város belsejére kevesebb figyelem, pénz és energia fordítódhat. Tehát az olimpiára létrehozandó kulturált környezet nem a várost, hanem a mindennapi városlakói területből kieső térséget gazdagítja, azaz a város és az olimpia érdekei nem esnek egybe. A belső város esztétikai feljavítása ez esetben csak külön keretekből végezhető. A városképjavítást igénylő területek egymástól elkülönülő elhelyezkedése az e célra fordítandó keretek megnöveléséhez és több ilyen jellegű feladat elvégzéséhez vezet, ami vagy nagyobb terhet jelent, vagy részben nem teljesül. Környezetfejlesztés A változat kapcsán kármentesítés nem szükséges. Ennek megfelelően környezetfejlesztő hatása emiatt ismét csak a helyszínek környezetében, a város számára nem a legfontosabb helyeken várható. Városgazdasági hatások Mivel a város és az olimpia céljai ez esetben részben esnek egybe, a felhasználható források külön érvényesülnek, hatásuk nem összegződik. Társadalmi hatások Közvetlen társadalmi, az egyes városrészek közötti különbségeket csökkentő hatása nem várható. Csak részleges, kisebb területre korlátozódó pozitív hatás prognosztizálható. A fővároson kívüli szabadidős területnek lehet jelentősebb közérzetjavító hatása.


Az olimpiai rendezvényekre érkező látogatók szállítása nagyrészt tömegközlekedési eszközökkel, egyes helyszíncsoportok esetében azonban az előző változatokhoz képest jelentősebb arányban egyéni közlekedési eszközökkel történik

12. FEJEZET

— 149


•

A központi olimpiai területek kiszolgálásában nem vehetők figyelembe a gyalogos mozgások

•

Csak a Puskás Ferenc Stadion és környékén lévő olimpiai területek rendelkeznek közvetlen vasúti megállóhellyel, így vidékről a vasúttal érkezők is csak ezekre a helyszínekre tudnak átszállás nélkül eljutni

•

Az olimpiai falu a versenyhelyszínek között helyezkedik el, ami a sportolók mozgatása szempontjából kedvező, az elkülönített szállítás megoldható.

Közlekedési feladatok és azok megoldása az adott változatban Az olimpiai rendezvényekre érkező nézők szállítása Jól működő P+R rendszer + információs rendszer

Az olimpiára érkező látogatók szállítását az előző változatokhoz hasonlóan javasoljuk. A létesítmények közvetlen környezetének megközelítése csak gyalogosan lehetséges. (Kivéve az úgynevezett VIP szállítást) A Budapesti szálláshelyekről érkező nézők a versenyek helyszíneit a városi tömegközlekedés kötöttpályás eszközeivel tudják megközelíteni. A már ismertetett hálózatfejlesztések is ezt a célt szolgálják. A fejlesztések hatására a kötöttpályás hálózaton magas szolgáltatási színvonalon elégíthetők ki az utazási igények. A javasolt hálózatfejlesztések kapacitás az utazási igények kielégítéséhez elegendő tartalékkal rendelkezik. A vidéki szálláshelyekről érkező látogatók egy része közúton, egy része vasúton érkezik a fővárosba. A vasúttal érkezők a már említett kötöttpályás hálózat használatával, illetve a Puskás Ferenc Stadion környéki versenyhelyszínek esetén az ide érkező vonalakról közvetlenül a vasútról érhetik el célpontjukat.

12. FEJEZET

— 150


12-51. ábra

12. FEJEZET

— 151


12-52. ábra

12. FEJEZET

— 152


12-53. ábra

12. FEJEZET

— 153


12. FEJEZET

— 154


III. változat Margitsziget helyszín forgalmának közlekedési kapcsolatrendszere

III. változat M3-M0 autópályák térségének helyszín forgalmának közlekedési kapcsolatrendszere

12. FEJEZET

— 155


III. változat Puskás Ferenc Stadion és térsége helyszín forgalmának közlekedési kapcsolatrendszere

III. változat Kerepesi úti helyszín forgalmának közlekedési kapcsolatrendszere

12. FEJEZET

— 156


A közúton egyénileg (személygépkocsi), vagy szervezett formában (autóbusszal) érkezők számára a már említett P+R parkolók és a helyszínek között üzemelő ún. „Shuttle buszok” biztosítják a megközelítési lehetőséget. A „Shuttle buszok” elkülönített forgalmi sávokon közlekednek, így nagyrészt függetleníthetők a városi forgalomtól. Az olimpia időszakában az egyik legfontosabb feladat a város mentesítése a rázúduló közúti forgalomtól. Ebben játszik hallatlanul fontos szerepet egy precízen működő P+R rendszer. A működés szempontjából nagyon fontos egy olyan információs rendszer felállítása, mely biztosítja az érkező látogatók egyértelmű tájékoztatását. Az Észak – Keleti változat esetén, mivel a fő versenyhelyszínek a város peremén helyezkednek el, indokolt figyelembe vennünk bizonyos arányú egyéni megközelítést is. Mivel a fő versenyhelyszín az M0 – M3 autópályák csomópontjánál található az itt elhelyezett P+R parkoló tulajdonképpen egy létesítményi parkolóként is működik, mivel gyaloglási távolságon belül találhatók a létesítmények. A közúti hálózat szabad kapacitásait figyelembe véve ezt az arányt ~30% körül kell maximálni. Sportolók és kísérőik szállítása A sportolók szállítása függetleníthető a városi forgalomtól

E változat esetén az olimpiai falu a két fő rendezvény helyszíncsoport között helyezkedik el. A sportolók rendezvény helyszínekre történő akadálytalan szállítását autóbuszokkal rövid idő alatt meg lehet oldani. A járművek kijelölt útvonalakon, megkülönböztetett, zárt forgalmi sávokon közlekedhetnek. Ez a változat az előző két változathoz képest ebből a szempontból hátrányosnak mondható, mivel a város működéséhez kiemelten szükséges M0 körgyűrűn is korlátozni kell a forgalmat az olimpia idején. Média szállítása A média résztvevőinek szállítása a sportolóknál már ismertetett módokon oldható meg. A helyszínekre a már említett zárt, elkülönített útvonalakon keresztül lehet eljutni. VIP szállítás A VIP személyek szállítása minden változat esetén teljesen külön kezelendő kérdés. A különleges szállítást igénylő személyek egy része saját használatú gépkocsival rendelkezik, egy részét pedig kisbuszokkal, szervezett módon kell szállítani. A VIP mozgások biztosítására szintén a már említett zárt „olimpiai sávok” jelentenek megoldást. Ezek a sávok a város teljes főúthálózatán kijelölésre kerülnek és a legfontosabb irányokban biztosítják a független közlekedés lehetőségét.

12. FEJEZET

— 157


12-54. ábra

12. FEJEZET

— 158


Kiszolgáló személyzet szállítása A kiszolgáló személyzet szállítását részben a városi tömegközlekedés, részben az olimpia szervező bizottsága által biztosított autóbuszjáratokkal lehet megoldani. Az egyes versenyhelyszínek és a városi tömegközlekedési csomópontok között autóbuszjáratokat kell beindítani, melyek kizárólag a kiszolgáló személyzet szállítását biztosítják. A három változat közül ezen változatban a legmagasabb a fővárosi beruházások értékének aránya, melynek oka, hogy külső területeket von be a fejlesztésbe, nagyobb beruházási volument igényel az azonos szolgáltatási szint elérése, és ebből adódik, hogy a „legdrágábbnak” kalkulált változatként szerepel. Megjegyzendő azonban, hogy ez az eltérés sem okoz 10% feletti eltérést az egyes változatok fentebb taglalt költségfejezeteinek végeredménye között.

KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETRENDEZÉS A változat kapcsán felmerülő környezeti kérdések

A jelenleg beépítetlen, döntően növényzettel borított, biológiailag aktív területek (1., 4., 5., 6.,) klímamódosító és környezeti terhelést csökkentő hatásuk miatt fontos zöldfelületi elemek, bár jelenleg rekreációs célokra kevésbé hasznosítottak. A szcenárió érinti vagy magában foglalja Budapest zöldfelületi rendszerének több fővárosi jelentőségű védett közparkját, vagy annak egy részét: jelen esetben a Margitszigetet és a Hajógyári-szigetet. A Margitsziget ezen túlmenően régészeti terület, országos műemléki védettséget élvez, valamint az UNESCO világörökség területébe is beletartozik. Az érintett történeti jelentőségű és városszerkezetet meghatározó közparkok számos kultúrtörténeti és természeti érték hordozói. „Ezeken a területeken építési tevékenység – a köztárgyak elhelyezésének kivételével – csak a környezetre is kiterjedő és kertépítészeti munkarészt is tartalmazó szabályozási tervek szerint végezhető.” A főváros főbb közlekedési útvonalai mentén városszerkezeti és zöldfelületi szempontból értékes, védett fasorok találhatók, melyek több esetben érintik vagy csatlakoznak a helyszínekhez (27., 23.,), vagy a helyszínek megközelítési útvonalai mentén találhatók (pl. Hungária krt., Szentendrei út, nagykörút stb.). A szcenárió több rendezvénnyel is érinti a védelem alatt álló természeti területeket. A terepkerékpár versenyek megrendezésére kijelölt helyszín a változatos domborzatú, nagyrészt erdős Budai-hegyvidék, amelynek budapesti része a Budai Tájvédelmi Körzetre esik. A Budai-hegyvidék jórészt karsztos, felszíni szennyezésre kiemelten érzékeny, erózióveszélyes terület. Emiatt a pályák nyomvonalának pontos kijelölésekor figyelmet kell fordítani a természetvédelmi szempontokra.

12. FEJEZET

— 159


12-55. ábra

12. FEJEZET

— 160


A tereplovaglás által esetlegesen érintett Gödöllői-dombság egy része a Gödöllői Tájvédelmi Körzet része. Ezért a tereplovaglás versenyek pontos helyszínkijelölése is csak a természetvédelmi érdekek figyelembevételével, a hatóságokkal egyeztetve történhet. A médiafalu részben mély fekvésű, óbudai Mocsáros-dűlőn kerül kialakításra. A médiafalu melletti mély fekvésű terület értékes mocsári vegetáció miatt helyi természetvédelmi oltalom alatt áll, ez nem kerül beépítésre, ellenben, mint helyi vonzerő – biológiai ösvényként – bemutatható. A védett terület pufferterületében a kertvárosias beépítésű lakóterület (médiafalu) megjelenése nem ütközik akadályba. A káposztásmegyeri olimpiai falu Dunához közeli, nyugati sávja az újpesti homoktövis természetvédelmi terület pufferzónáját érinti, ami jelenleg beépítetlen, cserjés-füves rét, ezért az olimpiai falu a mellékelt tervekben úgy került megtervezésre, hogy a későbbi lakóterület zöldfelületei essenek az érzékeny terület környezetébe. A főstadion helyszíne keleti irányban érintkezik egy védett természeti terület pufferterületével, ami korlátozza a helyszín ilyen irányú – később esetleg felmerülő bővítési igényét. A város külső területein a Duna part-menti sávjában értékes természet közeli ártéri ligeterdő maradványok találhatók, amelyek csatlakoznak egyes olimpiai helyszínekhez (2., 24.). Ezek egy része védelem alatt áll és igen érzékeny a beavatkozásokra. A kisvízfolyások parti sávjai jelenleg természetvédelmi szempontból nem értékesek (pl. Mocsáros-dűlő), de „tájképi szempontból különösen érzékeny”, speciális beavatkozást igénylő „völgyeletek”. Ezért a beépítés kialakításakor a meglévő faállományra, növényzetre, tájképre tekintettel kell lenni. A főstadion helyszínéül választott 6. területen halad keresztül két 220 kV-os légvezeték, amely vezeték esetleges kiváltását vagy földkábelbe helyezését igényli. A külső területeken kevésbé, a belső helyszíneken viszont számottevő a közlekedés eredetű zaj- és rezgésterhelés. Ez jellemző a fő közlekedési folyosókra is. Budapest egész területe hévíz-nyerőhely szempontjából hidrogeológiai védőövezetnek tekinthető, ezen kívül a fővárosban számos ivóvíz-nyerőhely is található. Több olimpiai helyszín (Budakalászi tavak, Margitsziget, Káposztásmegyer) valamely fővárosi jelentőségű védett víznyerő hely védőterületén belül helyezkedik el. Az ábrázolt védőterületek magukba foglalják a belső, külső védőterületet és a hidrogeológiai védőidom A és B zónáját egyaránt. A Budakalászi-tavak a triatlon és az evezősport helyszíneként jön számításba, vízminőségükről azonban információk nem állnak rendelkezésünkre. Negatív környezeti hatások: •

A zöldmezős beruházások miatti új beépítések megjelenésével a biológiailag aktív, kondicionáló felület (víz, növényzettel fedett területek) aránya jelentősen csökkenhet, amelyet ellensúlyozhat a létesítményekkel egyidejűleg megjelenő 12. FEJEZET

— 161


minőségi, rekreációs és esztétikai célú zöldfelület. •

A szcenárió jócskán megnöveli a főváros zöldgyűrűjében és átszellőzési folyosóján a beépített és a burkolt felületeket.

•

Ez a szcenárió kevésbé segíti elő a jelenlegi környezetvédelmi problémák (talajszennyezés, zaj, levegőszennyezés, kevés zöldfelület, rehabilitálatlan iparterületek) megoldását.

Pozitív környezeti hatások: •

A város határán megjelenő új, zöldfelületbe ágyazott sportlétesítmények a budai oldalon jól illeszkednek az agglomeráció rekreációs elképzeléseibe, megfelelő kialakítás esetén a budapesti zöld gyűrű kiemelkedő állomásaivá válhatnak.

•

A városszegély rendezetlen területei és az északi városkapu az olimpiai beruházások során rendezetté válhat, ami jelentős tájképi, kondicionáló és rekreációs célú zöldfelület megjelenését eredményezi.

12.6 A SZCENÁRIÓK EGYMÁSHOZ VISZONYÍTOTT ÉRTÉKELÉSE Az eddigiekben bemutatott és számos ismérv szerint elemzett változatok korrekt összehasonlíthatóságához elengedhetetlen, hogy néhány kiragadott fontosabb szempont mentén párhuzamos értékelés is készüljön. Az alábbiakban az ez irányú vizsgálatok eredményei kerülnek bemutatásra, a könnyebb áttekintést segítve főleg táblázatos formában.

12. FEJEZET

— 162


12.6.1 PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉS ELŐNYÖK

HÁTRÁNYOK

1. változat

2. változat

3. változat

1. változat

2. változat

3. változat

Duna menti olimpia

A városmegújítás olimpiája

Északi olimpiai park

Duna menti olimpia



Kedvező, a Duna összekötő-szervező, történeti és kulturális, városképi szerepe hangsúlyozható.

Kedvező, a fenntartható fejlesztés, az értékmegőrzés, a környezetfejlesztési, környezetvédelmi tartalma kiemelendő.

A parkszerűség kedvező lehet a szűken vett olimpia számára, de a várostól való elkülönülés az imázst gyengíti.

Igen kedvező, a város legszebb táji és történeti részei mutathatók be.

Igen kedvező, mert a város Duna menti „szép oldala” mellett a rehabilitált területek is bemutathatók.

Veszély, ha a városrehabilitáció nem kellő mennyiségben valósul meg, Budapest árnyoldalai is láthatóvá válnak.

A városból kihelyezettség miatt a város bemutathatósága nehezebb, külön szervezést igényel.

A városfejlesztési célokkal teljes összhangban van, a Duna menti zóna fejlesztését jelentős mértékben elősegíti.

Fejlesztő hatását tekintve a leghasznosabb változat, mind a rehabilitációs, mind a Duna menti fejlesztéseket elősegíti.

VÁROSI HATÁSOK Olimpiai imázs

A város bemutathatósága

A városfejlesztési célok elősegítése

Csak részlegesen van szinkronban a fejlesztési tervekkel, Duna menti északi szabadidős területek fejlesztését segíti.

A fejlesztő erőket a város peremére koncentrálja, ezzel a belső városrészek megújítás ellen hat.

12. FEJEZET

— 163


ELŐNYÖK

A belső területi tartalékok kihasználása

Rehabilitációs hatások

Területfelértékelő hatás

Szabályozási kerettervhez illeszkedés

HÁTRÁNYOK

1. változat

2. változat

3. változat

1. változat

2. változat

3. változat

Duna menti olimpia



Duna menti olimpia



A Duna menti alulhasznosított területeket teljes volumenükben használatba vonja.

Csupán töredékét hasznosítja a lehetséges tartalék területeknek.

A Duna menti alulhasznosított területek nagy részét használatba vonja.

Jó, a volt gázgyár és a Kopaszi-gát rehabilitációját elősegíti.

Kiemelkedő, a három változat közül a legnagyobb mértékű és legkomplexebb (lakó+barnamezős) rehabilitációval jár.

A Duna menti akcióterületeket és környéküket felértékeli, de olyan területeket indít fejlődésnek, amelyek várhatóan maguk is elindulnának.

Duna menti és józsefvárosi területeket egyaránt fejleszt, olyan területek fejlődését indítja meg, amelyek olimpia („külső lökés”) nélkül nem lennének képesek önfejlődésre, rehabilitációra.

Módosítani leginkább a megváltozott városi elhatározások miatt kell, a változtatás a város előnyére válik.

Módosítani a megváltozott városi elhatározások miatt kell, a módosítás a város hasznára válik.

Rehabilitációs hatása csekély, csupán a volt gázgyár területére szorítkozik.

Aquincum, Mocsárosdűlő térségében és a Budakalászi tavaknál fejlesztő erőt képvisel.

Városperemi és Budapesten kívüli területeket értékel fel, ennek kedvezőtlen hatása lehet a fővárosra.

Helyenként tervmódosítást igényel.

Egy helyen tervmódosítást igényel.

Egy helyen településszerkezeti, egy helyen keretszabályozási módosítást igényel.

12. FEJEZET

— 164


ELŐNYÖK

Városképjavító hatás

Utóhasznosítás

Társadalmi szegregáció elleni hatás

Közérzetjavító hatás

HÁTRÁNYOK

1. változat

2. változat

3. változat

1. változat

2. változat

3. változat

Duna menti olimpia



Duna menti olimpia



A kiemelt szerepű Duna menti sáv következtében jelentős.

A Duna menti sáv javítása mellett a leginkább leromlott területeken javítja a városképet.

A Budapest-Szentendre közötti Duna-part sávját rendezi.

Illeszkedik a főváros érdekeihez, kevés az ideiglenes létesítmény.

Egybe esik a főváros érdekeivel, a város számára hasznos funkcióváltások történnek az utóhasznosítással.

A Budapest-Szentendre közötti Duna-part szabadidős utóhasznosítása kedvező.

A felértékelődő területek a szuburbanizációt fékezhetik.

Ettől a változattól várható a legnagyobb szegregáció elleni hatás, egy társadalmilag is leromlott városrész rehabilitálásával a szuburbanizációt is fékezheti.

Jelentős méretű, rendezetlen területek kerülnek átalakításra.

Kiugró, a leromlott városrészek feljavítása kiemelkedően pozitív.

Városon kívüli elhelyezkedése miatt csekély a fővárosi városképjavító hatása.

Szegregációt gátló hatása nincs.

A fejlesztések térségében közérzet javító hatása van.

A külső területek fejlesztésével a szuburbanizációt segíti, a rehabilitáció gátlásával a szegregációt nem javítja.

A város belsejére nem terjed ki a közérzetjavító hatás.

KÖZLEKEDÉS

12. FEJEZET

— 165


ELŐNYÖK

HÁTRÁNYOK

1. változat

2. változat

3. változat

1. változat

2. változat

3. változat

Duna menti olimpia



Duna menti olimpia



Sportolók+ kísérők beutazása a szálláshelyre

Az olimpiai falu repülőtéri és – minden irányú – autópálya kapcsolata kedvező.

Az olimpiai falunak közvetlen vasúti kapcsolata biztosítható mind a nemzetközi vonalakról, mind a repülőtérről.

Az olimpiai falu repülőtéri és bizonyos irányú autópálya kapcsolatai kedvezőek.

Eljutás a sportesemények színhelyére

A városi forgalomtól elkülönített rendszerben (java részben vízi úton) lebonyolítható, a városi forgalom jelentős korlátozása nélkül

Rövid távú utazás a főbb versenyhelyszínekre, jól elkülöníthető zárt rendszer.

Az északi sporthelyszínek rövid úton megközelíthetőek.

−

sportolók+ kísérők

Kis zavarérzékenység!

Az olimpiai falunak közvetlen külső vasúti kapcsolata nincs

Az olimpiai falu belsővárosi elhelyezkedése folytán annak közúti megközelítése zavarérzékenyebb, több korlátozást igényel.

Az olimpiai falunak közvetlen külső vasúti kapcsolata nincs.

A távolabbi helyszínek eléréséhez jelentősebb forgalomkorlátozások szükségesek.

A városi alapforgalom jelentősebb korlátozása szükséges, a falutól délre eső helyszínek megközelítése nehézkes.

Legkisebb zavarérzékenység!

−

nézők A központi stadion és térsége tömegközlekedésileg igen magas színvonalon szolgálható ki.

Mivel a főbb versenyhelyszínek az M0 mentén helyezkednek el, a P+R ingabuszok útvonala viszonylag rövid.

A főstadion (fő sporthelyszín) csak egy gyorsvasúttal szolgálható ki. Az északi külső helyszíneknél jelentős közúti megközelítést kell előirányozni.

12. FEJEZET

— 166


ELŐNYÖK

−

média

−

kiszolgáló, segítő személyzet

HÁTRÁNYOK

1. változat

2. változat

3. változat

1. változat

2. változat

3. változat

Duna menti olimpia



Duna menti olimpia



A helyszínek elrendezése és a kialakított kötöttpályás tömegközlekedési hálózat harmonikus kapcsolatban van, a városi gyorsvasúti vonalak terhelése a legegyenletesebb.

A városi gyorsvasúti vonalak legalább egyik ága jól ki van használva.

A városi gyorsvasúti vonalak legalább egyik ága be van vonva a kiszolgálásba.

A versenyhelyszínek jól védhető útvonalara fűzhetők fel.

A médiaközpont a sport helyszínek központjában van, az utazások többnyire rövid távúak, több versenyhelyszín gyaloglási távolságon belül van.

Az északi versenyhelyszínek az M0 igénybevételével jól megközelíthetők.

Az összes jelentős olimpiai helyszín az alap tömegközlekedési hálózattal mindhárom változatban megfelelő színvonalon megközelíthető.

A médiaközpont a versenyhelyszínek többségéhez képest külpontos elhelyezkedésű (nagyobb utazási távolságok).

A délebbi versenyhelyszínek csak a városon keresztül haladva érhetők el, a helyszínek nem fűzhetők fel igazán egy (védhető) útvonalra.

A jelentős személyzetigényű létesítmények a városhatár mentén vannak, ami hosszú utazási időráfordítást eredményez.

12. FEJEZET

— 167


ELŐNYÖK

Városi közlekedés

HÁTRÁNYOK

1. változat

2. változat

3. változat

1. változat

2. változat

3. változat

Duna menti olimpia



Duna menti olimpia



Minimális a korlátozások területe. (A vízi közlekedés bevonásának köszönhetően)

Az olimpia miatti korlátozások viszonylag kis területen szükségesek.

A közlekedésfejlesztési tervekhez való illeszkedés A közúthálózati fejlesztések mindhárom változatban teljes mértékben megfelelnek az elfogadott közlekedésfejlesztési terveknek.

Elő- és utóhasznosítás

Csepel-Észak és a fő stadion között korlátozások szükségesek.

Az érintett területen kimondottan szigorú korlátozások szükségesek.

Az olimpia miatti korlátozások jelentős városi területet érintenek, az M0 gyűrű egy jelentős (északi) szakasza is korlátozás alá esik.

Az É-D-i regionális gyorsvasút békásmegyeri szárnyvonala és az 1es villamos Kvassay úti kiágazása új elem.

Az 1-es villamos Kvassay úti kiágazása új elem.

Az É-D-i regionális gyorsvasút békásmegyeri kiágazó szárnyvonala, a 3-as metró északi meghosszabbítása, a 4-es metró olimpiai helyszínig történő meghosszabbítása, a Szentmihályi úti villamos megépítése új elem.

A közúti hálózatfejlesztések maradéktalanul utóhasznosulnak. A közforgalmú közlekedési eszközök tervezett fejlesztései maradéktalanul utóhasznosulnak.

KÖRNYEZETI HATÁSOK

12. FEJEZET

— 168


ELŐNYÖK

A hosszú távú hatások

Az építkezések idején

A Játékok idején

HÁTRÁNYOK

1. változat

2. változat

3. változat

1. változat

2. változat

3. változat

Duna menti olimpia



Duna menti olimpia



A területi rehabilitáció kapcsán a környezeti kármentesítés következtében a terület szennyezettsége csökken, ebben a beruházásban van a legkevesebb zöldmezős beruházás.

Az óbudai gázgyár területének környezeti kármentesítés kedvező hatású.

A terület kármentesítések által kedvező a környezeti hatás.

Az építési munkák környezetterhelő hatása kevés helyen érint lakóterületet.

A helyszínek É-D-i széthúzásával a forgalmi terhelések koncentrálódása csökken, a magas tömegközlekedési arány környezetileg kedvező.

Az építési munkák környezetterhelő hatása kevés helyen érint lakóterületet.

A területi közelségek miatt a szükséges utaztatások száma és hossza lecsökken, a gyalogos közlekedés szerepe jelentős, ez kedvező és a magas tömegközlekedési arány is.

A Duna menti átszellőzési folyosó részbeni beépítésével nem kedvező.

Természeti területek elfoglalása miatt nem kedvező, ebben a változatban van a legtöbb zöldmezős beruházás, növekszik a zöldgyűrű beépítettsége és ezzel romlik az átszellőzés. Az építési munkák környezetterhelő hatása a lakóterületi tömbökben gondot okozhat, de enélkül a rehabilitáció nem oldható meg. Gyalogosi távolságon kívül esik, a közlekedési hosszak nagyok, magasabb a gépkocsis közlekedési arány.

12. FEJEZET

— 169


ELŐNYÖK

Az utóhasznosításkor

A zöldfelületi hatás értékelése

HÁTRÁNYOK

1. változat

2. változat

3. változat

1. változat

2. változat

3. változat

Duna menti olimpia



Duna menti olimpia



Az utóhasznosítás környezeti konfliktust nem okoz, a mainál kedvezőbb állapotot hoz létre.

Az utóhasznosítás környezeti konfliktust nem okoz, a jelenleginél sokkal kedvezőbb helyzetet állít elő.

A budai oldal utóhasznosítása környezetbarát.

Kedvező, hogy a jelentős mértékű zöldfelületi fejlesztések illeszkednek a fővárosi tervekbe.

Igen kedvező, hogy a zöldfelületben szegény városrészekben alakít ki magasabb zöldfelületi arányt.

Zöldfelületileg rendezi az Észak-budai szabadidős területeket.

A pesti oldali versenyhelyek környékén kialakuló zöldfelületek nem hasznosulnak kellően a lakóterületek távolsága miatt.

12. FEJEZET

— 170


ELŐNYÖK

HÁTRÁNYOK

1. változat

2. változat

3. változat

1. változat

2. változat

3. változat

Duna menti olimpia



Duna menti olimpia



MEGVALÓSÍTHATÓSÁG A területek hozzáférhetősége

A terület-előkészítő munkák mennyisége és milyensége

A megvalósítási időigény

Várhatóan problémás.

kevéssé

A területek megszerzése feltehetően könnyű, szanálási igénnyel nem jár.

Nem jelentős mértékű szanálási és kármentesítési munka szükséges.

A megvalósíthatóság időigénye elsősorban az infrastruktúra beruházásoktól függ, várhatóan nem kritikus.

A területek nagy része üres, szanálási költség és időigény alig jelentkezik.

Bonyolult tulajdonviszonyok, a kisajátítás ill. területvásárlás extra szervezést igényel. Az infrastruktúra fejlesztésen kívül jelentős szanálási és kármentesítési munka is szükséges.

A nagyobb volumenű infrastruktúra építési igény miatt jelentős.

A szanálás és terület kitisztítás jelentős időt igényelhet.

Elsősorban az infrastruktúra építéstől függ, jelentős lehet (metró meghosszabbítás).

12. FEJEZET

— 171


12.6.2 A SZCENÁRIÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK RÖVID ÖSSZEGZÉSE A lehetséges Master Plan opciók több lépcsős szűrése után „állva maradt” három szcenárió mindegyike megfelel a megvalósíthatóság alapkritériumainak: •

Alkalmasak arra, hogy városfejlesztési, utóhasznosítási értékeket is hordozva megvalósítható és színvonalas helyszíneit jelentsék a Budapesten esetlegesen megrendezendő nyári Olimpiai Játékok eseményeinek.

•

Alkalmasak arra, hogy teljeskörűen kielégítsék a NOB vonatkozó elvárásait, igényeit, sőt ajánlásait is.

E megállapítás mondanivalója a tanulmány célja szempontjából úgy fogalmazható meg, hogy műszaki-, közlekedési-, városszerkezeti- és fejlesztési-, valamint sport és olimpia-technikai, továbbá közmű- és környezetvédelmi szempontból három lehetséges Master Plan megoldás rendelkezésre állása biztonságosan igazolja a megvalósítás térbeni lehetőségét. Az általános megfelelés mellett, a szerteágazó kritériumok szempontjából természetesen lényeges különbözőségek is vannak a változatok között. Mindhárom esetben vannak sajátos előnyök és hátrányok. Közöttük az értékválasztást – a szempontok egyszerűsítésével – alapvetően három fő tényező motiválja: •

az utóhasznosítás, a városfejlesztés céljainak való megfelelés

•

az olimpia rendezésével és előírásaival szembeni elvárások teljesítésének mértéke

•

a megvalósíthatóság idő-, forrás-, és eszközfeltételei

A város sajátos értékeit, egyediségét kétségtelenül a „Duna menti olimpia” változata képviseli. Ez esetben tud Budapest leginkább önálló arculattal, imázzsal olimpiát rendezni. E változat esetén legkisebb a kockázata a területek megszerezhetőségének is. A városfejlesztés egyik nagy gondját a városrehabilitációt a „városmegújítás olimpiája” segíti a legnagyobb mértékben, de itt a szükséges területek felszabadítása nagyobb kockázatot takar. Az „Északi olimpiai park” változat leginkább az Olimpiai Játékok hagyományos helyszín elrendezéseit (a város szélére húzódó helyszínek) követi, városfejlesztési szempontból nem hordoz olyan karakteres elemeket, mint a másik két változat, de a területekhez való hozzájutás itt sem hordoz nagy kockázatokat. Az Olimpiai Játékok színvonalas feltételeinek megteremtéséhez szükséges fejlesztések, fajlagos költségráfordítások szempontjából az első két változat közel egyenértékű, a harmadik változat mutatói valamivel rosszabbak. Hasonló a helyzet a szükséges közlekedésfejlesztések utóhasznosításával is. E szempontból az első és második változat között a különbség abban áll, hogy a „Duna menti olimpia” változat egy tengely mentén inkább széthúzza, a „városmegújítás olimpiája” változat egy súlypontibb térségben inkább sűríti a rendezvényeket és az áramlatokat a város térszerkezetén belül. 12. FEJEZET

— 172


12.7 A VIDÉKI HELYSZÍNEK 12.7.1 A HELYSZÍNEK BUDAPEST ÉS VIDÉK KÖZÖTTI MEGOSZTÁSÁNAK FONTOSSÁGA A budapesti főhelyszín mellett kiegészítő helyszínek, ill. egyes speciális igénnyel rendelkező (pl.: vitorlázás, evezős és lovassportok) helyszínek vidékre helyezése nemcsak a fővárosi túlzsúfolódás elkerüléséhez segíthet hozzá, hanem – megfelelő helykiválasztással – egyes vidéki térségek fejlődését is jelentősen előmozdíthatja, ill. felgyorsíthatja. Vidéki helyszínek kijelölése emiatt térség-politikai és társadalmi kérdés is.

12.7.2 A VIDÉKI HELYSZÍNEK KIVÁLASZTÁSÁNÁL MEGHATÁROZÓ SZEMPONTOK •

Az országon belüli területi elosztás lehetőség szerint arányos legyen, azaz a kapcsolódó fejlesztő hatásokból egy országrész se maradjon ki teljesen

•

A térszerkezeti elhelyezkedés kedvező legyen, tehát a település környezetében központi szerepkörrel rendelkezzen, ezáltal a várható fejlesztések hatása a térségre is kisugárzó hatású lehessen,

•

A meglévő sportinfrastruktúra hasznosuljon, azaz olyan városok kerüljenek kijelölésre, ahol az olimpiához szükséges létesítmények nagy részét nem újonnan kell megépíteni (több vidéki város labdarúgó stadionja, stb.)

•

Az utóhasznosítás lehetősége rendelkezésre álljon, ezért a település olyan népesség nagysággal vagy olyan háttérrel rendelkezzen, hogy a létesítmények kihasználtsága a jövőben folyamatosan biztosítható legyen.

12. FEJEZET

— 173


12-56. ábra

12. FEJEZET

— 174


12.7.3 TÉRSÉGALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT Ahhoz, hogy kiderüljön, mely térség alkalmas az olimpiában való részvételre, a vidéki helyszínek kiválasztásához egy megelőző térségalkalmassági vizsgálat készült. E vizsgálat során igyekeztünk feltárni, hogy: •

melyek azok a közlekedési folyosók, amelyek a következő 10 év infrastrukturális fejlesztési kapcsán 2012-re kellően ellátott területté válnak ahhoz, hogy olimpiai helyszíneket be tudjanak fogadni

•

melyek azok a települések (központok), ahol kellően nagy a körzetben a népesség ahhoz, hogy ott a sportlétesítmények utóhasznosítása rentábilis lehessen

•

mely városok rendelkeznek már ma is olyan meglévő sportlétesítményekkel, stadionokkal, amelyek – felújítás, kibővítés esetén – alkalmasak lehetnek olimpiai versenyek befogadására

•

milyen a szállásférőhelyek térbeli megoszlása, azaz mely vidéki térségek befogadóképessége elegendő az olimpia látogatóinak kiszolgálására

•

hol vannak (kiemelt) üdülőkörzetek, ahol feltételezhetően a turisztikai infrastruktúra (vendéglátás, szolgáltatások) megfelelő színvonalon és kapacitással rendelkezésre áll

•

mely területek rendelkeznek nagyobb idegenforgalmi vonzerőkkel (termálvíz, világörökségi terület, műemléki látnivalók, természeti értékek), azaz az olimpia kapcsán mennyire kelthető fel a térség iránt a turisztikai érdeklődés, hol van – vagy teremthető meg – olyan programkínálat, hogy a látogatók sporteseményeken kívüli idejét kitöltse és a térséget vonzóvá tegye

•

hol vannak olyan védett területek, amelyek az események oda helyezését korlátozhatják vagy meghiúsíthatják.

Mindezen vizsgálatok eredményeit egy térségalkalmassági összefoglaló térképen ábrázoltuk (ld. Függelék: Térségalkalmassági ábra). Fentiek alapján – a Balatonon, mint a vitorlásversenyek helyszínén kívül – leginkább egyes régióközpontok javasolhatók versenyhelyszínnek.

12. FEJEZET

— 175


12.7.4 KÖZLEKEDÉSI VONATKOZÁSOK A közúti közlekedés gerincét a gyorsforgalmi úthálózat adja. A jelenlegi kiépítésben hálózatról még nem is beszélhetünk, csupán egyes sugárirányú autópálya-szakaszokról. A 2008-ig terjedő időszak fog alapvető változásokat hozni ebben, mert a kormányprogram szerint legkésőbb 2003. év végéig megvalósulnak, és a 2004 – 2008 között megkezdeni javasolt beruházások, a már most is az országhatárig tartó M1 mellett az M3, M5 és M7 autópályák, valamint az M30, M35, M6/M56, M43, M70 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi utak is el fogják érni az országhatárt. Az egymás közötti kapcsolatot az M0 keleti és déli szektora fogja biztosítani Budapest térségében. Távolabb az M8 és az M9 gyorsforgalmú utak megépülő szakaszai jelentenek majd keresztirányú kapcsolatokat. A 2303/2001. (X. 19.) Korm. határozat a gyorsforgalmi úthálózat (autópályák, autóutak) 2015-ig terjedő fejlesztési programja olyan fejlesztéseket képvisel, amely általánosságban megfelel az olimpia közlekedési igényeinek is. A 2012. évben megrendezendő olimpiára tehát úgy kell készülni, hogy a 2015. évre prognosztizált fejlesztéseket mintegy három évvel előbb kell megvalósítani. Az országos úthálózat ilyen mértékű fejlesztése azt jelenti, hogy a szóba jöhető vidéki olimpiai helyszínek közül Balatonfüred (vitorlázás) kivételével valamennyi közvetlenül elérhető lesz legalább egy gyorsforgalmi úton. Az egyes helyszínek kapcsolatrendszerének tárgyalásakor ebből a feltételből indultunk ki. A vidéki helyszínek annak a szükségszerűségnek az alapján lettek kijelölve, hogy az adott sportágat vagy egyáltalán nem lehet Budapesten megrendezni (vitorlázás – Balatonfüred), vagy nagy területigényű, jó adottságú (szélviszonyok, tájolás, stb.), már jelenleg is rendelkezésre áll nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas pálya (kajak-kenu – Szeged), illetve a labdarúgás esetében az elődöntők lebonyolítására több nagy befogadóképességű stadionra van szükség, ami vidéken biztosítható. A labdarúgás helyszíneinél az 2008-as Labdarúgó Európa Bajnokság pályázati előkészületei olyan készültségi fokon vannak, amelynek részletessége messze meghaladja a jelen munka által nyújtott kereteket. Abból indultunk ki, hogy az Európa Bajnokság elnyerésének esetén a létesítmények és a hozzájuk tartozó infrastruktúra már az olimpia rendezése előtt megépül, tehát célszerű azokat minél nagyobb mértékben figyelembe venni az olimpia tervezésénél. Amennyiben nem nyerjük el az Európa Bajnokság rendezésének jogát, az arra tervezett létesítmények koncepcionálisan akkor is megfelelnek az olimpia céljainak. A szóba kerülő városok rendezési tervei általában tartalmazzák azokat az úthálózati fejlesztéseket, amelyek az olimpia rendezésétől függetlenül is kiszolgálják a majdani sportlétesítmények környezetét. Ezek a fejlesztések várhatóan 2012-ig megépülnek. A stadionok átépítése, vagy új stadionok létesítése ugyanakkor jelentős közlekedési beavatkozásokat igényelnek a környezetükben. Az Európa Bajnokság kapcsán készülő tervek ezekkel a fejlesztésekkel számoltak.

12. FEJEZET

— 176


12.7.5 A JAVASOLT VIDÉKI HELYSZÍNEK Az olimpia gyakorlatának megfelelően legfeljebb a labdarúgó selejtezők, a vitorlázás, a kajak-kenu és evezés, valamint a lovaglás vidéki megrendezésével lehet számolni. A vízi sportok vidéki lehetőségei adottak. Vitorlázásra csak a Balaton alkalmas, evezésre – a megépítendő budapesti pályán kívül – csak Szeged kerülhet szóba. Ez utóbbit vizsgálataink szerint bővítés, fejlesztés és felújítás után lehetne csak helyszínként kezelni. A lovas sportok Gödöllőre, az egyetemi területekre kerülnének, ez a budapesti agglomeráció része. Budapestről könnyen, tömegközlekedéssel (HÉV) is elérhető, ezért csak közigazgatásilag tekinthető vidéki helyszínnek. Valamennyi vidéki helyszín esetében a városon belüli szűkebb helyszín a meglévő adottságok, a településszerkezeti terv és a sportszövetségek igényei alapján került kiválasztásra. Az egyenletes térségi eloszlásra való törekvés tükröződik abban, hogy egy helyszín került Kelet-magyarországra: Debrecen Dél-Magyarországra: Szeged Nyugat-Magyarországra: Győr Közép-Magyarországra: Balaton Mivel várható, hogy a Balaton – Budapest irány frekventált olimpiai közlekedési tengellyé válik, javasolható, hogy az ezen az útvonalon fekvő Székesfehérvár ugyancsak versenyhelyszín legyen. Gödöllő a fővárosi agglomeráció részeként ugyanazon régióba tartozik, mint Budapest, ezért az egyenletes térségi eloszlásban nem játszik szerepet. A kijelölt versenyhelyszínek rendelkeznek az olimpiára alkalmas sportlétesítménnyel, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a 2008-as Európa Bajnokságra való felkészülés jegyében a felsorolt városok labdarúgó stadionjai felújításra, ill. kibővítésre kerülnek, vagy egyes településeken új stadion építése van tervbe véve.

12. FEJEZET

— 177


12.7.6 A VIDÉKI HELYSZÍNEK TELEPÜLÉSENKÉNTI ISMERTETÉSE DEBRECEN A 2008-as labdarúgó EB kapcsán tervbe került egy új stadion létesítése a városban. Ez – a meglévő stadiontól eltérően – nem a Nagyerdő természetvédelmi területeit terhelné, hanem a város D-i részében a repülőtér É-i határán kerülne megépítésre. Ezáltal az olimpia számára is igen kedvező megközelítéssel rendelkezne, mivel a volt katonai reptér polgári repülőtérré alakítása megkezdődött, már megkapta a határátléptetési jogot, így nemzetközi forgalmúvá válásának sincs akadálya. Az új stadion a várost elkerülő tervezett utakról közvetlenül, a sűrűn lakott belső városrészek érintése nélkül is megközelíthető lesz, ami környezeti szempontból rendkívül előnyös. A város intercity kapcsolatokkal rendelkezik, az új stadion a vasúti pályaudvarról egy vonalon elérhető lesz. Közlekedés A jelenlegi állapot A város megközelítése

Debrecen Budapestről a közeljövőben Polgárig megépülő M3 autópályán, majd a 35. sz. főúton keresztül érhető el. A másik megközelítési lehetőség a 4. sz. főút. A település Budapesttől mért távolsága 226 km. Északi irányban a szomszédos megyeszékhely Nyíregyháza a 4. sz. főúton, majd Szlovákia a 38-37. sz. utakon, Ukrajna pedig a 4., vagy 41. sz. utakon érhető el. Ezeknek a határátkelőknek a távolsága Debrecentől 90-110 km. A település főúthálózatára jellemző a belső gyűrűtől induló sugárirányú rendszer. Külső elkerülő utak még nem épültek. A város és környezete – Hajdúszoboszló, Hortobágy – kiemelt idegenforgalmi célpontok, ami a kapcsolódó, ország-bemutató programok megrendezését gazdagíthatja. Szállásférőhely (összesen 26 340 fő számára) szállodában és egyetemi kollégiumokban egyaránt rendelkezésre áll. 2012-re tervezett állapot Távlatban a város Budapest felőli elsődleges megközelítése az M3 autópálya és az M35 gyorsforgalmi út lesz. Feltehetően később – de az olimpia idejére szükségképpen megépül az M8 gyorsforgalmi út, amelynek Debrecen közelében a várostól délre fog haladni a nyomvonala. Mivel a város sportlétesítményei várhatóan a déli területen kerülnek majd kialakításra, ezért azok megközelítése elsősorban a 47 sz. út, ill. a 4. sz. út közvetítésével lehetségesek a gyorsforgalmi hálózat irányából. Ez viszonylag kis zavarást jelent a város belső úthálózatán, nem érinti a legterheltebb központi elemeket.

12. FEJEZET

— 178


12-57. ábra

12. FEJEZET

— 179


12-58. ábra

12. FEJEZET

— 180


A létesítmény megközelítése A létesítményt közvetlenül a 4. és a 47. sz. utakról a Gázvezeték utcán keresztül lehet elérni. Erről az útról nyílnak a parkolók (a stadion mellett 2500 fh., 1500m-en belül 5500 fh.). Észak felől a központ irányából a Gázgyár utcán és a folytatásában tervezett külön szintű vasúti keresztezésen át létesül kapcsolat a városközpont felé. Déli irányban a repülőtér mellett kiépülő út egyrészt a repülőtérhez, másrészt amellett elhaladva a Sárga-dűlőn kiépítésre kerülő forgalmi út közvetítésével kapcsolódik a magasabb rendű úthálózathoz. Tömegközlekedéssel a városközpont és a vasúti pályaudvar a Gázvezeték utca – Mikepércsei út (47. sz. főút) vonalon közlekedő autóbuszjárattal érhető el. Távlatban, ha a rendezési tervben szereplő úthálózat fejlesztési kapcsolatok lehetővé teszik, azt célszerűen követheti a tömegközlekedési járatok fejlesztése is. Az olimpia idején intenzív járatsűrűségű céljáratokkal ki kell egészíteni a városi tömegközlekedés szolgáltatását. Környezetvédelem A város levegő szennyezettségének állapota mérsékelten szennyezettnek minősíthető, egyedül a szálló por terhelés tekintetében kifogásolható. A terület felszíni szennyezésekre érzékeny terület. A területen természetes felszíni vízfolyás, állóvíz nem található, a talajvízre a mozaikos szennyezettség és a magas nitráttartalom jellemző. A vizsgált terület, illetve közvetlen környéke, mivel működő repülőtér és főközlekedési út közelében fekszik, zajjal jelentősen terhelt övezet. A jellemzően síkvidéki terület táj-és természetvédelmi, illetve tájesztétikai szempontból jelenleg kevésbé értékes. A területen védett vagy védelemre érdemes tájelem, természeti érték nem található. Az új futballstadion megépülésével intenzív területhasználat jelenik meg. Ez az átlagosnál magasabb közúti forgalommal jár mind a Játékok, mind az utóhasznosítás során, melynek hatásai megfelelő szervezéssel, időbeli és térbeli korlátozásokkal csökkenthetők. Az építkezéssel a rendezetlen területek megszűnnek, új, minőségi zöldfelületek jönnek létre, amely elősegíti a településszegély és városkapu rendezését.

GYŐR A meglévő stadion felújításával rendelkezésre áll a labdarúgó selejtezőkre az olimpiai helyszín. Közlekedési kapcsolatait tekintve a stadion az autópálya felől a városközpont és a sűrűbben lakott lakóterületek zavarása nélkül elérhető. Az M1-ről a város jól megközelíthető, bár várhatóan az olimpia teljes időszaka alatt az M1 – mint a legfrekventáltabb nyugat-európai közúti kapcsolat – jelentős mértékben terhelt lesz. A Bécs – Budapest nemzetközi vasút menti fekvése a város vasúti megközelítését is jó színvonalon biztosítja. A sportolók elszállásolására akár szállodai, akár a Széchenyi Egyetem kollégiumi férőhelyei rendelkezésre állhatnak. A város környezetében fejlett az idegenforgalom, ezért viszonylag nagy szállásférőhely-kapacitás áll rendelkezésre a nézők számára, de a határközelség miatt akár a szomszédos országok régión belüli kapacitása is figyelembe vehető. A városban és közvetlen környékén rendelkezésre álló szálláskapacitás a kollégiumok nélkül 13 153 ágy. 12. FEJEZET

— 181


A kapcsolódó rendezvények megszervezése Győrött nem jelenthet problémát, a műemléki belváros és a színház megfelelő keretet biztosít a programokhoz. Kihasználhatók a Duna-partok (Mosoni- és Nagy-Duna), valamint a Rába természeti adottságai is. Közlekedés A jelenlegi állapot A város megközelítése

A város külső kapcsolatai kiemelkedően jók. Az M1 autópálya mellett fekszik, kiindulópontja több szomszédos megyeszékhellyel közvetlen kapcsolatot jelentő főútnak. Közel fekszik a vámosszabadi, a rajkai (Szlovákia), valamint a hegyeshalmi (Ausztria) határátkelőkhöz. A várost délről körülölelő autópályáról mód van a város sportlétesítményeit a legrövidebb úton elérni anélkül, hogy a település belső terhelt részeit érintené az átmenő forgalom. Gondot okoz ugyanakkor, hogy az északi irányból Szlovákia felől a vámosszabadi határátkelőhely felől érkező forgalom csak a város belsején keresztülhaladva tud továbbhaladni. 2012-re tervezett állapot A külső kapcsolatokban jelentős igény a Sopron felöl érkező 85 sz. út kapacitásbővítése, illetve gyorsforgalmi úttá való alakítása (M85). Ez az Ausztria felől érkező határforgalom magas szintű lebonyolítását szolgáló úthálózati elem. A bevezetőben említett kormányhatározatban ugyanakkor nem szerepel az említett út fejlesztése. Általában elmondható, hogy a deklarált országos úthálózat fejlesztési koncepció Győr környékén nem tartalmaz jelentős beruházást. Ennek ellenére szerencsés a város abból a szempontból, hogy a sportlétesítményei jól elérhetőek a már meglévő M1 autópályáról. A létesítmény megközelítése A tervezett stadion megközelítése keletről és délről viszonylag jó. Az M1 autópálya budapesti irányából a 19. sz. főúton és az 1. sz. főúton keresztül lehet a stadiont elérni. A 19. sz. út távlati forgalma az olimpia idejére sem teszi szükségessé az út négynyomúvá tételét, de paraméterei kismértékű beavatkozással kielégíthetik egy gyorsforgalmi út kritériumait. Az 1. sz. főút belterületi szakaszának nem fejeződött be a négynyomúvá tétele, de forgalma ezt az olimpiától függetlenül ki fogja kényszeríteni. A nyugati irányból érkező forgalmat mindenképpen célszerű az M1 autópályán elvezetni a délkeleti csomópontok valamelyikéig és ott a város belső területeinek zavarása nélkül eljuttatni a stadionig. Ennek a megfelelő útbaigazító tájékoztatási rendszer lehet az eszköze. Innen vagy az új nyomvonalon újjáépítésre kerülő Fehérvári úton, majd Ipar utcán, vagy a győrszentiváni csomóponton át a Tatai út, Hecsei út és az addigra megépülő – Audi gyárat elkerülő – új úton lehet a forgalmat bevezetni a stadionig.

12. FEJEZET

— 182


12-59. ábra

12. FEJEZET

— 183


12-60. ábra

12. FEJEZET

— 184


Az északról – Szlovákia felől – érkező forgalom a Galántai úton (14. sz. út) érkezik a városba. Az út négynyomúvá tételének folytatása a városhatár felé néhány éven belül aktuális lesz, tekintettel az ezen a részen megjelenő lakásépítések miatti további forgalomnövekedésre. Ezzel a kapacitásbővüléssel a 14. sz. út le tudja bonyolítani az olimpia miatt itt megjelenő többletforgalmat. Feszültséget a Bisinger J. híd alatti csomópont kapacitása okozhat, amit a csomópont korrekciójával lehet kezelni. Környezetvédelem Olimpiai helyszínként a Rába ETO FC meglévő labdarúgó stadionja és környéke tervezett. A területet közvetlenül délről ipari eredetű légszennyezés éri (NOx, CO, SO2). Jelentős a közlekedésből eredő szennyeződés is, a területtől északra húzódó 1-es főközlekedési út jelentős átmenő forgalma miatt. A vizsgált terület, valamint a tőle keletre elhelyezkedő értékes vízparti közhasználatú zöldfelület a levegőtisztaság védelmi szempontból a „Kiemelt levegőminőségű területek” kategóriájába tartozik. A vizsgált terület talajállapotáról mérési adatok nem állnak rendelkezésre. A terület összesített zaj- és rezgésterhelése jelentős: mind a közlekedésből, mind a gyárváros működéséből eredő zaj jelentősen túllépi a megengedett határértékeket. Országos jelentőségű védett természeti terület vagy védendő érték a tervezett helyszínen nincs. A meglévő futballstadion felújítási munkálatai alatt levegőszennyezéssel, zajterheléssel és porterheléssel kell számolni. Az átalakítás után azonban az építmények műszaki állapota javulni fog, javul a környezetminőség, új intenzív zöldfelületek jönnek létre. Megszűnnek a rendezetlen területek, valamint az esetleges szennyezések is eltűnnek a területről. Mind a Játékok, mind az utóhasznosítás során időszakos csúcsterhelésekkel kell számolni (szennyvíz, hulladék, zaj, közlekedés, taposás), amelyek azonban megfelelő szervezéssel, időbeli és térbeli korlátozásokkal megoldhatók.

SZEGED A labdarúgó selejtezőre az EB-re felkészített stadion rendelkezésre áll az olimpia idejére. A városközponttól Ny-ra való elhelyezkedése kedvező, egy irányba esik az evezőspályával. Az M5 autópálya országhatárig való megépítésével a terület könnyen és gyorsan megközelíthetővé válik, az autópálya és stadion közvetlen kapcsolata a város terhelése nélkül kialakítható, ezáltal az olimpia miatt átmenő forgalom a város lakott területrészeit nem terheli. Alternatív helyszínként felmerül a kajak-kenu és evezős sportok számára a Szeged Maty-éri pálya használata. A meglévő kajakkenu pálya a várostól ugyancsak nyugatra helyezkedik el. A pálya bővítésére és a kajak-kenu versenyek mellett az evezős versenyekre való alkalmassá tételére szükség lesz. A háttér-infrastruktúra nem megfelelő, az épületek, öltözők felújítása vagy újak építése is szükséges. Az olimpiai falu – ha szükséges – a pálya közelében Kiskundorozsma lakóterületi fejlesztéseként megépíthető. Itt a lakásként való utóhasznosítás biztosítható. Vizsgálataink összegzett eredményeként végül valamennyi szcenárió esetében Budapestet javasoltunk a kajak-kenu és evezős versenyek helyszíneként.

12. FEJEZET

— 185


12-61. ábra

12. FEJEZET

— 186


12-62. ábra

12. FEJEZET

— 187


A város szállodai férőhellyel, ill. egyetemi kollégiumokkal rendelkezik a látogatók elszállásolásához. A rendelkezésre álló szállásférőhelyek száma a kollégiumok nélkül 9183. A kapcsolódó rendezvényekhez a kulturális intézményháttér biztosított, a Szabadtéri Játékok infrastruktúrája hasznosítható. Kihasználhatók a Tisza-part adottságai is. Közlekedés A jelenlegi állapot A város megközelítése

A város az 5. sz. főúton keresztül érhető el Budapest irányából. Jelenleg az M5 autópálya Kiskunfélegyházáig épült ki. Onnan elsőrendű főúton lehet Szegedig haladni. A település közvetlenül a jugoszláv határ mentén fekszik, a röszkei határtól 15 km-re. A határon átkelve Szabadka a legközelebbi jelentős város, amelynek közeléből indul déli irányba Belgrád felé autópálya. Keleti irányba 50 km-re érhető el a nagylaki határátkelőn keresztül Románia, ahol az első jelentős város Arad. 2012-re tervezett állapot Jelentősen fogja javítani Szeged és Budapest kapcsolatát az M5 autópálya országhatárig, majd jugoszláv oldalon a belgrádi autópályáig történő megépítése. Jelenleg a bajai hídon keresztül az 55. sz. főút igénybevételével bonyolódik a dunántúli forgalmi kapcsolat. Ha az M9 gyorsforgalmi út megépülne (a Szegedtől az 51. sz. útig terjedő szakasz nem szerepel a bevezetőben említett kormányrendeletben) nagyobbrészt a szekszárdi Duna-hídon bonyolódna. Ez nagy minőségi ugrást jelentene a város kapcsolatrendszerében. A román határral közel párhuzamosan attól mintegy 20-30 km-re halad a 47. sz. út Debrecen felé. Ennek korszerűsítése (négynyomúvá tétel, elkerülő szakaszok) ugyancsak szerepelnek a fejlesztési tervek között. A térség fejlesztésén túlmenően az olimpia szempontjából az út jelentősége a Románia felöl érkező forgalmak Szeged, ill. Debrecen felé való közvetítése szempontjából is fontos. A stadion megközelítése A stadion a városon kívülről érkezők számára könnyen megközelíthető. Az addigra megépülő M5-ös autópályáról az 5. sz. főút jugoszláv határ felé haladó ágán a város belsejének érintése nélkül érhető el. Az 5. sz. főútnak ez a szakasza jelenleg kétsávos és szintben keresztezi a Kecskemét – Budapest vasúti fővonalat. Az út kapacitásának bővítésével és a vasúti keresztezés külön szintűre való átépítésével mindenképpen számolni kell, különösen, ha az olimpiai sportágak közül Szeged bonyolítja az evezős versenyeket is. Itt csak megemlítjük, hogy az evezős pálya fogadóterületének a fejlesztése is az 5.sz. út mellett célszerű, tehát ha a két versenyszám egyidőben terheli a várost, akkor a kapacitásbővítés elkerülhetetlen. A város belső hálózatát érintő fejlesztés, hogy a Harmadik körút még nem négysávos szakaszait a stadion megépülte előtt ki kell szélesíteni, így ez az útvonal betölthetné elosztó szerepét, és a város többi útja nem terhelődne feleslegesen.

12. FEJEZET

— 188


Mivel a tervezett stadion két közúti csomópont közé esik, szükséges egy aluljáró építése a négysávos Móravárosi körút alatt, a stadion magasságában, a körút tengelyére közel merőlegesen, melyen át lehetne vezetni a villamos és autóbusz megállóhelyek nagyszámú gyalogosát, továbbá a kerékpárutat. A stadion a 5. sz. úton könnyen megközelíthető a városközpontból és a vasúti pályaudvartól egyaránt. Az olimpia idején az említett relációkban iránybusz üzemeltetésére is szükség lesz. Vasúti kapcsolatok (fővonalak): Bécs-Budapest felől:

Hegyeshalom - Győr – Bp. – Szeged útvonal

Délről, Jugoszlávia felől

Röszke – Szabadka – (Belgrád)

Vízi útvonalak: Délről Jugoszlávia felöl a Tiszán, kis hajóval Légi útvonalak: Bp. – Szeged (kis gépek fogadására a városi repülőtér) Helikopter fogadásra leszállóhely: M5 autópálya melletti leendő autópálya-rendőrség Környezetvédelem Szeged helyszíne lehet a futball selejtezők egy részének, melynek zöldmezős beruházás jelleggel megépülő sportközpont ad helyet. Ez jelentős zöldfelület csökkenéssel, valamint az építési munkálatok alatt levegőszennyezéssel, zajterheléssel, valamint porterheléssel jár. Mind a Játékok, mind az utóhasznosítás során időszakos csúcsterhelésekkel kell számolni (szennyvíz, hulladék, zaj, közlekedés, taposás), amelyek azonban megfelelő szervezéssel, időbeli és térbeli korlátozásokkal megoldhatók. Szeged várostól nyugatra, a Maty-éri tározótó mellett helyezkedik el az olimpiai helyszín, amely az evezős – kajak-kenu versenyek megrendezésének alternatív területe. A tározótó jelenleg is sport és rekreációs célú hasznosítású. A tározótótól keletre található a repülőtér, de a védőterülete a helyszínt nem érinti. A repülőtér használatából származó zaj kis mértékű és időszakos, ezért nem jelentős. A helyszín légszennyezése elhanyagolható. A Maty-ér–Subasai-főcsatorna mesterséges

12. FEJEZET

— 189


felduzzasztásával alakították ki a 60 hektáros Maty-éri tározótavat. A tározótó helyi védelem alatt álló természetvédelmi terület, jelentős vizes élőhely, a Maty-ér ökológiai folyosó. A sérülékeny vízi és vízparti biotópok, valamint a kis vízmennyiség és a sekély vízutánpótlás miatt terhelésre különösen érzékeny tájrészlet. A meglévő létesítmények felújítása alatt jelentős zajterhelés, porterhelés várható. Az átalakítási munkálatok, valamint a rendezvények ideje alatt jelentős, szomszédságot érintő terhelésekkel kell számolni, ez főként az értékes természeti területeket érinti.

SZÉKESFEHÉRVÁR A 2008-as EB helyszínként már számításba vett városban a meglévő stadion felújításával alakítható ki olimpiai labdarúgó versenyhelyszín. A város elhelyezkedése miatt egyértelműen a Balaton – Budapest olimpiai közlekedési folyosóba esik, ami indokolja, hogy esemény-helyszínként is figyelembe vételre kerüljön. Helyi olimpiai falu kialakítása szükségtelen, a fővárostól is és a Balatontól is 100 km távolságon belül fekszik, így az ott kialakított olimpiai faluból – autópálya kapcsolattal – elérhető. A kapcsolódó rendezvényekhez megfelelő vonzerőkkel – műemléki belváros, Tác közelsége, Velencei tó – rendelkezik. Látogatói szállásférőhelyként a város és környéke valamint a Velencei-tavi idegenforgalmi kapacitása kielégítő. Közlekedés Jelenlegi állapot A város megközelítése

Székesfehérvár az M7 autópálya mellett fekszik, ahhoz három csomóponton át is kapcsolódik. Ez Budapest és a horvát határ felé jelent közvetlen eljutási lehetőséget. A város Budapesttől 62 km-re, a letenyei határátkelőhelytől 172 km-re fekszik. Északi irányból a szlovák, ill. az osztrák határ felöl a 81. sz. főúton keresztül közelíthető meg. A város a kiinduló pontja a NyugatMagyarországon végighaladó 8. sz. útnak, ami Ausztria felől jelentős átmenő forgalmat szállít. A város tehermentesítésére épült a 8. sz. út északi és keleti elkerülő szakasza. A település központi elhelyezkedését mutatja a belőle sugár irányban kiinduló országos főutak rendszere. A 2012-re tervezett állapot A legjelentősebb várható fejlesztés a térségben az M8 gyorsforgalmi út kialakítása lesz. Fontos hangsúlyozni a 8. sz. út további korszerűsítését, mellyel négysávos úton lesz elérhető Veszprém és az M8 gyorsforgalmi út nyugat felé haladó ága. Az M8 gyorsforgalmi út keleti iránya az M7 autópálya közvetítésével érhető el. Ezekkel a fejlesztésekkel – ha közvetve is – Székesfehérvár négy irányban gyorsforgalmi kapcsolatokkal fog rendelkezni. A 63. sz. út várost elkerülő szakaszával kialakul a főutakat egymással összekötő gyűrű nagy része, ami a városban fekvő sportlétesítmények irányába megfelelő kapcsolatot teremthet.

12. FEJEZET

— 190


12-63. ábra

12. FEJEZET

— 191


A létesítmény megközelítése A külső úthálózatról kelet, nyugat és déli irányból közvetlenül – lakott területek zavarása nélkül – északi irányból jelenleg csak a városközpont határán elhaladó 63. sz. főút (Palotai út – Piac tér – Széchenyi út) igénybevételével lehet elérni a stadiont. Ezért fontos, hogy a város rendezési tervének egyik fontos tervezett eleme minél előbb megépüljön. Mivel az építés előkészítése folyamatban van várható, hogy az olimpia idejére – attól függetlenül is – megépül. Ezzel kiegészül a várost elkerülő utak rendszere és minden irányból jól – a városbelsőt nem terhelve – elérhető lesz a stadion. A sportlétesítmény közvetlen kapcsolataiban átépítést kíván a Csíkvári út - 63-as út csomópontja, majd a Börgöndi út kiépítése a Repülőtérig, a Csíkvári út – Vásárhelyi út találkozási csomópontja, kapcsolattal a 63-as elkerülő út felé. Ezek az irányok tömegközlekedési útvonalak is. A Csíkvári úttal párhuzamos Homoksor burkolat megerősítéssel lehetővé teszi az egyirányú körjárat forgalmi rend szervezését a stadion előtti térségben, növelve ezzel a forgalombiztonságot és a kapacitást is. A stadionhoz vezető gyalogos útvonalak bővítésével kapacitásnövekedés érhető el a város centruma, a vasútállomás, és az autóbusz pályaudvar felől. Gépkocsi várakozóhelyek építhetők és épülnek közvetlenül a stadion közelében (2100 db - 3 blokkban), a 63-as út mellett (Sóstó – 1500 db). Alkalmasak személygépkocsik fogadásra az M7 autópálya melletti bevásárlóközpontok parkolói (Sóstó Ipari park – 2000 db). Vegyes (szgk.+autóbusz) parkoló biztosítható a Váralja sor melletti önkormányzati területen (1000 szgk + 500 autóbusz) Autóbuszok fogadására megfelelő az ALBA-VOLÁN Rt. telephelye a Börgöndi úton. A parkolóhelyektől a stadion gyalogos, vagy autóbusz körjáratokkal összeköthető. Környezetvédelem Székesfehérvár olimpiai helyszíne a város meglévő stadionja, mely a város déli részén helyezkedik el, egész közigazgatási területe a „védett I.” levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik. A város jelentős része felszíni szennyezésre erősen érzékeny, azaz a talajba jutó szennyezők jelentős vándorlásával kell számolni. A város felszín közeli, talajvízre települt vízbázisai gyakorlatilag elszennyeződöttnek tekinthetők. A tervezett olimpiai helyszín teljes területe vízmű hidrogeológiai védőterületébe esik. A tervezett olimpiai helyszín helyi rendelet alapján, zajterhelési beosztás szerint a „kiemelten védett II.” kategóriába tartozik, ennek ellenére határérték túllépés mérhető a területen. A tervezett helyszíntől délre található az országos szintű Székesfehérvári homokbánya természetvédelmi terület. A 121 ha kiterjedésű területen védett növényfajok, ritka és fokozottan védett madárfajok, valamint néhány kétéltű faj él. Az átalakítási munkálatok során, és a rendezvény lebonyolításának ideje alatt jelentős, szomszédságot (főként a természetvédelmi terület) érintő terhelések jelentkeznek (zaj-, rezgés, levegőszennyezés, porterhelés). Mind a Játékok, mind az utóhasznosítás során időszakos csúcsterhelésekkel kell számolni (szennyvíz, hulladék, zaj, közlekedés, taposás), amelyek azonban megfelelő szervezéssel, időbeli és térbeli korlátozásokkal megoldhatók. Az átalakítás során az esetleges szennyezések eltűnnek a területről és új, minőségi zöldfelületek születnek. 12. FEJEZET

— 192


12-64. ábra

12. FEJEZET

— 193


BALATONFÜRED A vitorlás- és szörfversenyekre – valamint esetleg strandröplabdára – javasolt helyszín. A vitorlásversenyre legalkalmasabb a füredi-tihanyi öböl. A vitorlás központ Balatonfüreden alakítható ki, ahol a tárolási-technikai-műhely háttér megteremtéséhez a balatonfüredi hajógyárra lehet számítani. A megvalósíthatósági tanulmány készítése során a területalkalmassági helyszíni vizsgálatok a vitorlás sportszövetség részvételével készültek. Részletesen végiggondolásra került, hogy a versenyek és a szükséges tárolókapacitás a Tihanyi-félsziget és a balatonfüredi hajóállomás kikötő mólója közötti partszakaszon hogyan helyezhetők el. A sportszövetség a területet alkalmasnak találta és állást foglalt abban is, hogy valamennyi hajóosztály versenye megrendezhető a Balatonon. A nézőközönség csak részben helyezkedne el a megjelölt parti sávban, a versenyek a – magasságilag kiemelkedő, s emiatt jó rálátást biztosító Tihanyi-félszigetről is nézhetők, a nézők egy része számára pedig a hajóról való versenykövetést kell biztosítani. A térség szállodai kapacitása az idegenforgalmi szerep következtében kiugró, 199 929 a hivatalosan nyilvántartott vendégágyak száma. (A tényleges kapacitás ezt meghaladhatja, mivel nem minden kiadó ágy szerepel a hivatalos statisztikákban.) A kapcsolódó kiegészítő események gazdag választéka a balatoni idegenforgalmi infrastruktúra és programkínálat felhasználásával biztosíthatók. Közlekedés Jelenlegi állapot A város megközelítése

Balatonfüred a 71. sz. főút mellett fekszik. Budapestről az M7 autópályán keresztül, majd a Balaton sarkától a 71. sz. úton érhető el. Észak felől a Balaton-partot Csopaknál elérő 73. sz. út köti össze Veszprémmel, a megyeszékhellyel. Az említett úthálózat helyben történő jelentős fejlesztése az adottságok tükrében nem várható. Az átmenő forgalom legnagyobb része a 71. sz. úton bonyolódik, ami csúcsidényben nyomasztólag hat a város életére. 2012-re tervezett állapot A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése csak közvetve gyakorol hatást Balatonfüred elérhetőségére. Az M8 gyorsforgalmi út, amely a Balaton észak-keleti végénél halad el, Füredtől mintegy 20 km-re fog húzódni. Erről akár a Balaton parton a 71. sz. úton, akár Veszprém felől a 73. sz. úton már könnyebben elérhető lesz a település. Az M8 gyorsforgalmi út megépítése és a TapolcaVeszprém út korszerűsítése a 71-es út tehermentesítését segíti, ennek következtében a Balaton-parti forgalom növekedése – a nagy látogatói forgalom ellenére is – megfelelő keretek között tartható.

12. FEJEZET

— 194


12-65. ábra

12. FEJEZET

— 195


A létesítmény megközelítése Mivel Balatonfüreden vitorlásversenyek lebonyolítására kerülhet sor, a hajók tárolása és a kikötő kialakítása is a Balaton parthoz kötődik. Ezeknek a létesítményeknek a megközelítése közvetlenül a 71. sz. útról történhet. A versenyzők, a hajókikötő, a szerelőbázis és a szállítójárművek elhelyezésére szolgáló terület kialakításával kapcsolatosan több elképzelés is van. Ezek közösek abban, hogy a mólótól Tihany felé eső partszakasz egyes részeit veszik igénybe. Az itt található vitorlás telephelyek illetve a kemping is szóba jöhet a lehetséges koncepció végleges kialakításakor. Az érkező nézők nagyságrendileg 2000 parkolóhelyet igényelnek. Ekkora mennyiségű parkoló elhelyezésére nincs a település belsejében hely. A 71.sz. út mellett Tihany felé találhatók olyan területek, ahol ideiglenes parkolók alakíthatók ki. Ezeknek az utólagos rekultivációjával is számolni kell. A nézők a versenyeket részben hajókról, részben a Tagore sétányról nézhetik. A sétányon a nagy távolság miatt kivetítők segítségével fokozható a verseny élvezete. A parkolóhelyekről és a vasútállomásról a nézőket iránybuszok juttatják el a kikötő közelébe, ahol (pl. egyirányúsítással) meg kell szervezni a buszok visszafordítását és rövid idejű várakozását. Környezetvédelem Az olimpiai helyszín Balatonfüred település partszakasza és a hozzá kapcsolódó vízfelület. A vitorlás- és szörfversenyek javasolt helyszíne a Tihanyi-öböl, ahol mind a meteorológiai és vízmélységi feltételek, mind a tárolási – technikai – műhely háttér biztosított. A nyílt víz planktonszegény, a parti nádasok és hínárosok élővilága ezzel szemben rendkívül gazdag. A tó vizének minősége a Keleti-medencében (Balatonfüred, Siófok) a legkedvezőbb, itt tapasztalható a legkisebb évszakos változás. A Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési terve alapján az olimpiai helyszín (a part nyugati része) a törvény besorolása szerint az F-1 vízminőség-védelmi területek alövezetébe tartozik. Az alövezeten belül a beépített terület nem növelhető, hulladékkezeléssel kapcsolatos létesítmény, szennyvízürítő nem helyezhető el. A vitorlásverseny leginkább a D-1 tómeder alövezetét veszi igénybe, melyre a törvény szigorú szabályozásokat ír elő. Balatonfüred tóparti szakasza az SZ-1 felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezetébe tartozik, amelyen belül korlátozott vegyszer- és műtrágya használat, környezetkímélő mezőgazdaság vagy szőlőtermesztés folytatható és nem helyezhető el hulladékkezeléssel kapcsolatos létesítmény. A település rendkívül értékes táji-természeti adottságokkal rendelkezik, amelyet a domborzat, a kiterjedt vízfelület, az erdőterületek és a kultúrtörténeti értékek határoznak meg. Az olimpiai helyszínen országos természetvédelmi oltalom alatt álló terület nem található. A törvény szerint Balatonfüred nyugati részén, a belterületbe ékelődött mezőgazdasági terület a T-1 tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területek alövezetének része, amelyen belül a beépített területek száma nem növelhető, nem jelölhető ki hulladéklerakással kapcsolatos létesítmény, üzemanyagtöltő állomás, szigorú előírásokhoz kötött a művelési ág váltás és a távvezetékek elhelyezése. Ezen a területen belül elsődleges fontosságú a 12. FEJEZET

— 196


kialakult geomorfológiai formák, tájszerkezet, tájhasználat megőrzése. A füredi móló és az ahhoz kapcsolódó városrész a T-2 településkép-védelmi területek alövezetébe tartozik, amely jelentős megkötéseket jelent az épületek paramétereit illetően, maximálisan figyelembe véve a helyi építészeti hagyományokat. A település egy része a T-3 kiemelt jelentőségű épített környezeti értékek és régészeti területek alövezetében található. A törvény előírja, hogy az övezet körül védőövezetet kell kijelölni, amelyen belül szigorú előírásokat kell alkalmazni a létesítmények elhelyezésére, kialakítására, működtetésére. A versenyhelyszín kijelölése, engedélyeztetése csak úgy történhet, hogy ne sértsen természetvédelmi, zöldfelületi, tájképvédelmi, talajvédelmi, vízminőség-védelmi érdekeket, ezen felül figyelembe kell venni a törvény előírásait is. Az ideiglenes szabadtéri versenyhelyszín, ahol bontható létesítmények kerülnek elhelyezésre, időszakos területfoglalást jelent. A tömegesen jelentkező látogatóterhelés időszakosan veszélyezteti a természet-közeli, pálya menti területeket, amelyek hatásai megfelelő szervezési jellegű intézkedésekkel csökkenthetők. Új, minőségi zöldfelületek kialakításával magas színvonalú vitorlás központ alakítható ki.

GÖDÖLLŐ A város az M3 autópályán és a 30-as úton jól megközelíthető, de tömegközlekedési kapcsolattal is rendelkezik (HÉV). A lovassportok és íjászat számára figyelembe vett helyszín. Az olimpiai létesítmények az agrártudományi egyetemhez kapcsolódhatnak, a versenyhelyszín is az egyetem területén került kijelölésre. A verseny a városközponttól és a Grassalkovich kastélytól keletre, az ún. „Fácános” területén javasolt. Ez a terület a HÉV gödöllői végállomásához közvetlenül kapcsolódik, ezért a fővárosból történő megközelítése tömegközlekedéssel (is) lehetséges. Ugyancsak közel esik a területhez a gödöllői vasútállomás, de nincs messze a máriabesenyői vasúti megálló sem. A gödöllői vasútállomást intercity vonatok is érintik (az ország keleti feléből Debrecen-Nyíregyháza). Időszakos menetrend módosítással a versenynapokon esetleg megoldható az intercity vonatok megállítása a jobb tömegközlekedési elérhetőség érdekében. Az egyetem meglévő istállókapacitása jelentősen bővítendő. A lovasversenyekhez szükséges állatkórház konténerkórház elhelyezésével is megoldható. Az íjászversenyek összekapcsolása a lovaglással – a történeti vonatkozásokon túl – a lelátók gazdaságosabb kiszolgálását is lehetővé teszi. A rendelkezésre álló terület 140 ha, amelyen a versenyek lebonyolíthatók. A Szent István egyetem számol a terület (esetleges) olimpiai igénybevételével, a közeljövőben a területre készülő településrendezési terv készítésekor az olimpiai igények figyelembe vehetők. Szállásférőhely és kapcsolódó rendezvények szempontjából Budapesttel egy körzetet képez. A királyi kastély sajátos hangulatú helyi rendezvények megtartására alkalmas és a lovaglással is összekapcsolható.

12. FEJEZET

— 197


12-66. ábra

12. FEJEZET

— 198


Közlekedés Jelenlegi állapot A város megközelítése

Gödöllő Budapest központjától 30 km, Budapest határától mindössze 8-10 percnyi utazással elérhető az M3 autópályán. Valamivel kedvezőtlenebb a megközelítése a 3-as főúton, amelynek budapesti szakasza a jelzőlámpákkal telezsúfolt és csúcsidőben a kapacitáshatárig terhelt Kerepesi út. Gödöllőn belül is gondot okozna a jelenleginél nagyobb forgalom lebonyolítása, mert a városon kívülről érkező forgalom a két fő tengelyt, a Szabadság utat (3-as út) és a Dózsa György utat veszi igénybe, amelyek már ma is túlzsúfoltak. 2012-re tervezett állapot A város rendezési tervében, illetve a közlekedési kormányzat tervei között több olyan útfejlesztés is szerepel, amely a közeljövőben megváltoztatja a település közlekedési struktúráját. A várost nyugatról elkerülő tervezett út elsősorban a Dózsa György utat fogja tehermentesíteni. A várost délről elkerülő út pedig az M3-as autópálya fizetővé tétele után a 3-as úton jelentősen megnőtt forgalom egy részét fogja a városközpont helyett a városon kívül elvezetni. Az M0 budapesti körgyűrűből kiágazó és az M3-hoz Gödöllőnél csatlakozó autópálya ugyancsak bizonyos mértékű tehermentesítést fog a város úthálózatán eredményezni. Ezeken túlmenő fejlesztésre csak a városon belül lesz szükség.

A létesítmény megközelítése

A rendezvények számára javasolt terület jelenleg a 3-as sz. útról a Szent-Györgyi Albert utcán, illetve déli irányból a Valkó felé vezető Köztársaság útról a Premontrei utcán keresztül érhető el. A fejlesztési tervekben is szereplő Őz utcai átkötő út – amely a javasolt terület keleti határoló útja lesz – lehetővé teszi új bejáratok és ezek körül megfelelő számú parkolóhely kialakítását. Környezetvédelem Gödöllő kedvező táji adottságokkal rendelkezik a szabadtéri sportok szempontjából, mivel a város változatos domborzati adottságokkal és kiterjedt erdőségekkel rendelkezik. Az olimpiai helyszín a városközponttól keletre, a Szent István Egyetem központi campusán, valamint a Gödöllői Tájvédelmi Körzet területén került kijelölésre. A levegő minősége a városban jónak mondható. A vizsgált területen szennyezett talaj nincs, természetes felszíni vízfolyás vagy tó nem található. A település 40%-a erdővel borított, ennek 2/3-a védett. Az olimpiai helyszíntől délre is található egy nagyobb erdőfolt, mely jelenleg helyi védelem alatt áll, de országos védelemre javasolt. Az ideiglenes szabadtéri versenyhelyszín, ahol bontható létesítmények kerülnek elhelyezésre, időszakos területfoglalást jelent. A versenyhelyszín kijelölése, engedélyeztetése csak úgy történhet, hogy ne sértsen természetvédelmi, zöldfelületi, tájképvédelmi, talajvédelmi, vízminőség-védelmi érdekeket. A tömegesen jelentkező látogatóterhelés időszakosan veszélyezteti a természet közeli, pálya menti területeket. A terhelés negatív hatásai megfelelő szervezési jellegű intézkedésekkel csökkenthetők. Az egyetemi területen az állandó létesítmények elhelyezésekor a beépített 12. FEJEZET

— 199


területek aránya növekszik, amely nagy arányú, intenzív zöldfelületek kialakításával ellensúlyozhatók. Ezáltal új, minőségi zöldfelületek jönnek létre, és magas színvonalú lovas központ alakítható ki.

TOVÁBBI LEHETSÉGES ALTERNATÍV HELYSZÍNEK Velencei-tó A triatlon verseny alternatív helyszíneként esetleg szóba jöhet. Közlekedési kapcsolatait tekintve az M7 autópályáról közvetlenül megközelíthető, a Balaton – Budapest közlekedési folyosóba esik és a fővárostól mindössze 45 km távolságban. Versenyhelyszínként elsősorban az északi part, annak is Sukoró közigazgatási területére eső part menti sávja vehető figyelembe. Itt ma a beépítettség még nem alakult ki, így a lökésszerű terhelés nem okoz a környezet számára zavarást és a szükséges nagyméretű (ideiglenes) parkolók is kialakíthatók. E területen a későbbi szabadidős használat során az olimpiához szükséges létesítmények utóhasznosítása is jól megoldható. Tata Az edzőtábor infrastruktúráját figyelembe véve felmerülhet olimpiai célú hasznosítása. A Tatai-tó és környezete a triatlonversenyek megrendezésére is alkalmas lehet. A város megközelítésére az M1 autópálya rendelkezésre áll. Kapcsolódó rendezvényekre a város történeti jellege és meglévő idegenforgalmi szerepe lehetőséget kínál. Szállásférőhelyek szempontjából a fővárossal egy térséget alkot, így a város szálláskapacitása akkor is figyelembe veendő, ha Tata nem versenyhelyszín. Kaposvár A labdarúgó EB-re kijelölt helyszín. Amennyiben akkorra megvalósul a stadion, alternatív helyszínként az olimpiára is szóba jöhet. Közlekedés Jelenlegi állapot Kaposvár jelenlegi külső közlekedési kapcsolatai nem kedvezőek. Gyorsforgalmi út nem érinti, a legközelebbi autópálya Siófoknál (fejlesztés alatt), tehát mintegy 90 km-re ér véget. A szomszédos megyeszékhelyek és Budapest is csak a főúthálózaton – viszonylag bonyolultan – érhetők el. Északon a Balaton felé, délen Szigetvár és a 6. sz. főút, illetve azon túl Pécsre és az országhatárig a 67. sz. főúton lehet eljutni. Nyugati irányban a horvát, szlovén és osztrák határ illetve Nagykanizsa irányába a 61. sz. főút jelent kapcsolatot. Kelet felé ugyancsak a 61. sz. út halad a dunaföldvári Duna-híd irányába.

12. FEJEZET

— 200


2012-re tervezett állapot A bevezetőben említett kormányhatározatban több olyan gyorsforgalmi út terve szerepel, ami érinti Kaposvárt. Az M9 autóút az említett időtávban a már épülő szekszárdi Duna-hidat köti össze Kaposvárral, ami új dunai átkelést és kapcsolatot jelent Szeged irányába. (Ebben az időszakban még nem várható az M9 autóút nyugati irányú továbbépítése.) Az észak déli irányú M65 autópályává fejleszthető autóút északra Balatonlelle felé, délre Pécs irányába teszi lehetővé a gyorsabb eljutást. Ezzel Kaposvár minőségileg a mainál nagyságrenddel jobb közlekedési kapcsolatokkal fog rendelkezni. Közvetetten természetesen az M7 autópálya határ felé való továbbépítése is hatással lesz a város közlekedési lehetőségeire. Az M7 – M65 gyorsforgalmi utakon a nyugati országokból érkező forgalom számára is létrejön a magas szintű, kapacitív eljutási lehetőség. A létesítmény megközelítése A tervezett stadion a város ÉK-i részén helyezkedik el, a megépült, települést elkerülő körgyűrű belső, városfelőli oldalán, egy 5000 férőhelyes multifunkcionális csarnok egy 200 férőhelyes 4*-os szálloda, és szórakoztatóközpont együttesében, zöldmezős beruházásként. A vendégek, ill. a játékosok várost elkerülő útról kettő csomóponton keresztül érhetik el a stadiont. Az elkerülő út kapcsolódik az olimpia idejére megépülő M 9-es autóúthoz. A tervezett stadiontól kevesebb mint 8 km-re található a 2003-ban átadásra kerülő légikikötő. Vasúton a Budapest – Kaposvár – Nagykanizsa – Zágráb – Fiume [Velence] vonalon érhetik el az utasok a helyszínt. A tervezési területen szükség szerint helikopter leszállópályák kijelölhetők. Az ideérkező vendégek és a városi közönség egymástól szétválasztva érhetik el a stadiont. A központot feltáró utak, szervesen és több helyen kapcsolódnak város meglévő útjaihoz. A stadion parkolóit a belső úthálózatról a könnyű elérhetőség és a torlódás elkerülése érdekében három leágazón lehet elérni. Elkülönített útvonalon érkezhetnek a játékosok, a média ill. VIP vendégek, akiknek egy része zárt parkolókban kap helyet. A jármű és gyalogosforgalom nem keresztezi egymást. Miskolc Lehetőségként a DVTK stadion merült fel, amely a 2008-as labdarugó EB-nek is lehetséges helyszíne. A létesítmény maga is, valamint szűkebb és tágabb környezete is nagymértékű rehabilitációt igényel ahhoz, hogy olimpiai helyszín lehessen. Megközelíthetősége az M3 és M30-as autópályák megépítésével a maihoz képest az olimpia idejére jelentősen javulni fog. A stadion városon belüli elhelyezkedése azonban közlekedési szempontból nem szerencsés: ahhoz, hogy a külső gyorsforgalmi úti kapcsolatoktól elérhető legyen, a város szinte teljes egészén át kell menni. A város jó vasúti (IC) kapcsolatokkal rendelkezik, nemzetközi vonatok is érintik, de a pályaudvarról a stadion csak a városon keresztül közelíthető meg. 12. FEJEZET

— 201


Közlekedés Jelenlegi állapot Miskolc a 3. sz. főút mellett fekszik. Megközelítése Budapestről az M3 autópályán Füzesabonyig, majd onnan a 3. sz. úton történik. A várostól a szlovák határ Tornyosnémeti felé a 3. sz. úton 58 km, míg Putnok felé mintegy 35 km. A település szerkezetére jellemző, hogy a jelentősebb forgalmi utak tengelykeresztje köré szerveződött. A sportlétesítmények központját a város nyugati (diósgyőri) részén lévő labdarúgó stadion jelenti, amely a település kelet-nyugati tengelyén keresztül érhető el. 2012-re tervezett közlekedési állapot Közeljövőben megépül az M3 autópálya Füzesabony – Polgár közötti szakasza, amelyről leágazik az M30 gyorsforgalmi út. Ez később továbbépül Tornyosmémeti határátkelőhely felé. Az M30 Miskolcot keletről kerüli el, és megvalósítja a város bekapcsolását a gyorsforgalmi úthálózatba. További fejlesztés várható a 26. sz. út vonatkozásában, ha megépül a MiskolcKazincbarcika közötti új szakasz. A létesítmény megközelítése Az említett külső úthálózati fejlesztések viszonylag messze esnek a diósgyőri stadiontól. A stadion a városközponttól 5-6 km-re, Diósgyőr városrészben található. A gyorsforgalmi úthálózaton érkező forgalomnak mindenképpen át kell haladni a városon a sportrendezvények helyszínére. Miskolc város hossztengelyes jellegéből adódóan az egyik megközelítési lehetőség a város négysávos „főutcája”, a Vologda u. – Győri u. – Andrássy u. Tehermentesítő útként a tájékoztatással orientálni lehet a forgalmat a Futó u. – Csermőkei u. – Batthyány sor – Gózon Lajos u. – Muhi u. – Lórántffy u. felé és így elkerülhető déli irányból a nagy forgalmú központi rész. A Tiszai pályaudvartól villamosvonal vezet a stadionig és lehetőség van a területen meglévő ipari vasútvonal használatára is. A városi repülősport által használt repülőtér alkalmas kisgépek fogadására. Tihany Az országúti kerékpárverseny és a triatlon alternatív helyszíne lehet. A közlekedési kapcsolatok tekintetében e változatra is illeszkednek a Balatonfüred térségére megfogalmazottak.

12. FEJEZET

— 202

OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY MASTER PLAN OPCIÓK

Recommend Documents