OLCSÓ HÚS. fekete ára. Az európai ipari állattenyésztés hatásai a világ szegényeire és a környezetre

OLCSÓ HÚS

fekete ára

Az európai ipari állattenyésztés hatásai a világ szegényeire és a környezetre

Bevezetô

Kiadja: Védegylet Egyesület Felelôs Kiadó: Keszthelyi Zsuzsanna Írta: Sarbu-Simonyi Borbála Szerkesztô: Újszászi Györgyi Grafika: Kiss Maja Kapcsolat: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 6. Telefon: 06 1 279 1595 www.vedegylet.hu 2011

A globális élelmezési rendszer már csak egyre több termôföld, víz,

Ez a füzet példákon és esettanulmányokon keresztül tekinti át,

energia és vegyszer felhasználásával képes megtermelni mindennap

melyek az európai iparszerû állattenyésztési szektor legfontosabb

elfogyasztott élelmiszereinket. Ez különösen igaz az intenzív, iparosí-

hatásai a fejlôdô országokra, környezeti, társadalmi és gazdasági

tott állattenyésztési szektor esetében. Az európai állattartó telepek

szempontból. Témaválasztásunknak különös jelentôséget ad az a

haszonállatait magas fehérjetartalmú takarmányok hasznosítására

tény, hogy az Unió 2014–20-ig szóló közös kereskedelempolitikai és

tenyésztették ki. A fehérje a gyors növekedés illetve a magas tej- és

agrárpolitikai stratégiájának kidolgozása éppen napjainkban zajlik.

tojáshozam üzemanyaga. A takarmányok lényegi részét adó fehérje-

A világ legnagyobb segélyezôjeként fontos kérdés, hogy ezek, az állat-

forrást – nagyrészt különbözô szójaszármazékokat – fôleg az

tenyésztésnek új kereteket adó programok, mennyire veszik figye-

amerikai földrészen termesztik, így az európai hús,- tej és tojásfo-

lembe azt, hogy intézkedéseik milyen hatást gyakorolnak a világ

gyasztást szolgáló takarmánytermesztés káros környezeti és tár-

éhezôire, szegényeire és sérülékeny fejlôdô gazdaságaira.

sadalmi hatásai más földrészeken csapódnak le. Az olyan nem kívánt melléktermékek, mint például az olcsó csirkehús-részek, vagy a szezonális feleslegként jelentkezô tej elhelyezésére az európai agrár- és kereskedelempolitika kényelmes megoldást talált: a fejlôdô országok piacait. Ezek egyre fontosabbá válnak ebbôl a szempontból. Az ACP országok például, a jelentôségét vesztô Kereskedelmi Világszervezet helyett, éppen napjainkban

A kiadvány az Európai Unió támogatásával jött létre. A kiadvány tartalmáért a szerzô teljes felelôsséget vállal; mely semmilyen módon nem utal az EU állásfoglalására. EU Grant Agreement DCI-NSA ED/2010/231-622: „Making European trade work for the Millenium Development Goals”

készülnek az EPA tárgyalások keretében lemondani mozgásterük utolsó részérôl, és ezáltal helyi piacaik importrohamok elleni védelmérôl. Mindeközben a Világbank adatai szerint 1,4 milliárd ember él az abszolút szegénységi küszöb alatt. A FAO az éhezôk számát 2009ben 1,02 milliárdra becsülte. Fekete-Afrikában minden harmadik ember éhezik. Az éhezôk 70-80%-a vidéken él. A városi éhezôk nagy része szintén nemrégen érkezett vidékrôl egy jobb élet reményében. Ebbôl is látszik, hogy a szegénység és az éhség leküzdésének elôfeltétele a fejlôdô országokban az agrárnépesség életfeltételeinek javítása, mindenekelôtt azáltal, hogy figyelembe veszik jogaikat és érdekeiket az ôket érintô nemzetközi, és nemzetközi hatású politikai döntéseknél.

1

Az iparszerû állattenyésztés kialakulása Európában A Közös Agrárpolitika létrehozása a világháború utáni, nyugat európai

Visszatérve a Közös Agrárpolitika születéséhez, az Amerikai Egyesült

számára tehát az volt a racionális döntés, hogy a szántóföldeken tá-

államokból formálódó gazdasági egység egyik elsô közös gazdasági

Államok, mely a világháború gyôzteseként erôs politikai befolyással

mogatott növényeket termesszen, az állattenyésztésben pedig a

programja volt. Középpontjában az élelmiszerhiány felszámolása és

bírt a formálódó európai egység gazdasági lépéseire, csak egy

földtôl elválasztott ipari modellt vezesse be, vámmentessége révén

az ellátás biztonságának megteremtése állt. Ebben az idôszakban

feltétellel egyezett bele a vámvédelemre alapuló európai Közös Agrár-

olcsón hozzáférhetô szójára alapozva.

az élelmezés-biztonsági törekvéseket a mezôgazdaság iparosodásá-

politika létrehozásába: a GATT-tárgyalások Dillon Fordulóját 1962-

nak technológiai forradalma is segítette. A XX. századi mezôgaz-

ben lezáró egyezményben az Európai Gazdasági Közösség

A szója iránti keresletet a kilencvenes évek fejleményei tovább

dasági forradalom fôbb jellemzôi a nagyfokú gépesítés elterjedése,

engedményt tett a fehérjenövények importvámjával kapcsolatban. Az

fokozták, amikor a kergemarhakór (szivacsos agyvelôgyulladás)-vál-

a nagy termelékenységet biztosító állat- és növényfajták szelekciója,

Egyesült Államoknak, mint a világ vezetô szójaexportôrének, ez ter-

ság következtében betiltották az állati eredetû fehérje takarmánycélú

a mûtrágyázás növelése, a haszonállatok takarmányozása koncent-

mékeinek piacra jutása miatt volt lényeges, az európaiak pedig még

felhasználását.

rált tápokkal, valamint a növényvédôszer-felhasználás növekedése.

nem ismerték fel e növény jelentôségét, és úgy ítélték meg, elfogadható kompromisszum az olcsó szója beengedése a stratégiai

2007-ben az EU 27 országa összesen 24,8 millió tonna szójalisztet,

A támogatott árakkal mûködô, védett belsô piacokra termelô

élelmiszertermékek (búza, marhahús, tejtermékek) piacának

15,5 millió tonna szójababot és csaknem 1 millió tonna szójaolajat

gazdálkodók az ártámogatások révén olyan jövedelemre tettek szert,

védelméért cserébe. A szójaliszt-szállítmányokat fogadó holland

hozott be. Az import javarészben (66%) Brazíliából származott.

amelybôl képessé váltak a termelés intenzifikálásához szükséges

kikötôrôl rotterdami egérlyuknak keresztelt kitétel azonban év-

Brazília 2006–2007 évi szójatermésének 32%-át, Argentína szójater-

tôkeigényes beszerzések és beruházások végrehajtására. Így Nyu-

tizedekre veszélyes kényszerpályára kormányozta az európai állat-

mésének 25%-át exportálta az EU országaiba. Az EU-ban feldolgo-

gat-Európában is elterjedhettek a mezôgazdaság XX. századi tudo-

tenyésztési szektort.

zott szója párszázaléknyi kivételtôl eltekintve, teljes mennyiségében takarmánycélra kerül felhasználásra. Legnagyobb hányada, a feldol-

mányos-technológiai forradalmának vívmányai, melynek eredményeképpen a világ legkevésbé és leginkább fejlett mezôgazdasági rend-

Ez a megállapodás ugyanis újabb lökést adott az Egyesült Államok-

gozott szójaliszt 41%-a, sertéstakarmányokba kerül. Brojlercsirkék

szereinek termelékenysége között a különbség a két világháború

ban kifejlesztett, kukoricán és szóján alapuló iparszerû állat-

és egyéb húsbaromfiak takarmányozására 32%-ot, tojótyúkokéra

közötti 1:10 arányról, a huszadik század végére robbanásszerûen

tenyésztési technológia elterjedésének Európában. E két terményt,

10%-ot, a szarvasmarha-szektorban pedig 13%-ot használnak el.

1:2000-re nôtt .

melyek az amerikai Középnyugat termesztési feltételeinek különösen

Az EU 27 tagállamának állati termék fogyasztása Brazíliában 5 millió

megfelelnek, elôtte alig termesztették Európában. Az Európán kívülrôl

és Argentínában 4,2 millió hektár szójaültetvényt igényel.

Az állattenyésztési szektorban a belterjes, iparszerû állattenyésztési

származó takarmánynövényekre alapozott állattenyésztési eljárások

technológia kialakulásához köthetô a szója, mint jelentôs takar-

térnyerése óriási mértékû függôséget eredményezett az akkor még

mánynövény megjelenése Európában. A szója ugyanis nagy mennyi-

fôként az Egyesült Államokból származó szójaimporttól.

ségben tartalmaz növényi fehérjét és más magoknál alacsonyabb az olajtartalma, ami különösen alkalmassá teszi fehérjében gazdag

Hogyan járultak tehát hozzá az uniós szakpolitikák a belterjes, szójára

takarmányliszt elôállítására. A szója jelenleg az Európában használt

alapozott állattenyésztés kialakulásához az EU-tagállamokban? A

összes takarmánycélú fehérje felhasználás 65%-át adja.

Közös Agrárpolitika feltételrendszere miatt a hagyományos állattenyésztés alapját képzô gyepgazdálkodás kevésbé jövedelmezô földhasználatot jelentett, mint a gabonatermesztés. A gazdálkodó

2

3

A szójatermesztés hatásai Latin-Amerikában

Szójatermesztés és génmódosítás

Környezeti hatások

Az amazóniai esôerdô természeti sokfélesége

A szójatermesztés európai keresletrobbanáshoz kötôdô növekedése

Dél-Amerikában található a világ legnagyobb forró égövi

dosított szója volt. Argentínában 18,3 millió hektárnyi szóját ter-

drámai földhasználati változásokat okozott Latin-Amerikában, ame-

erdôsége, mely Brazília, Peru, Kolumbia, Venezuela, Ecuador,

mesztettek, melybôl majdnem mind génmódosított volt. Uruguayban

lyek hozzájárultak a biológiai sokféleség csökkenéséhez, hiszen a

Bolívia, Guyana, Suriname és Francia-Guyana területén fekszik.

860 000 hektárt borít csaknem kizárólag génmódosított szója.

szójaterületek terjeszkedése miatt, ritka növény- és állatfajták élôhe-

A Brazíliában elterülô Amazónia a világ egyik leggazdagabb ter-

lyei szûnnek meg. Az erdôirtás, az égetés és a talaj felszántása szén-

mészeti sokféleséget felvonultató térsége, mely különbözô

A Latin-Amerikában termesztett szója többségét a Monsanto cég

dioxid felszabadulásához is vezet, és ez súlyosbítja a klímaváltozást.

ökoszisztémák és vegetációs típusok mozaikjából áll össze.

Roundup Ready szójafajtája adja, melyet genetikailag úgy módosí-

Az erdôterületek szántófölddé alakítása a víz körforgását is befolyá-

Amazónia a világ ismert növény- és állatfajainak csaknem egy-

tottak, hogy eltûrje a Monsanto Roundup nevû glüfozát tartalmú

solja, mert a növényzettôl megfosztott talaj kevesebb vizet tart vissza.

harmadának ad otthont: ezerháromszáz madárfaj, köztük a

totális gyomirtószerét. Kormányzati statisztikák szerint a génmódosí-

Az esôerdôs területekre jellemzô vékony, sérülékeny termôréteg a

tukán, a hárpiasas és több mint háromszáz kolibri faj,

tott technológia alkalmazása a rezisztens gyomok elterjedéséhez

szójaültetvényeken szélnek és esônek van kitéve, amely erózió

háromezer halfaj és több mint százezerféle gerinctelen állatfaj

vezetett. Ennek eredményeként a gazdálkodók még több Roundup,

veszélyével fenyeget. Brazíliában évente 55 millió tonnányi termôtalaj

él itt. E fajok közül számos kizárólag itt található meg, mint

illetve korábbi és veszélyesebb gyomirtók, mint a 2,4-D (a hírhedt

vész el az erózió következtében. Az intenzív gazdálkodási technoló-

például a súlyosan veszélyeztetett feketearcú oroszlánmaj-

Agent Orange egyik összetevôje) és atrazin (melyet az EU-ban

gia kimeríti a talaj tápanyagkészleteit, és egyre fokozódó mûtrágya-

mocska, a sárgafejû selyemmajom és a galléros lajhár. Az erdô

egészségügyi okokból betiltottak) használatára kényszerülnek. A glü-

használatot tesz szükségessé.

220 ôshonos népcsoportnak is otthont ad. A természeti sok-

fozát meghatározó szennyezési forrássá vált a térségben, elszennyezi

féleség e nemzetközi jelentôségû lelôhelyén 2005-tel bezárólag

a felszíni- és talajvizeket, veszélyezteti az emberek egészségét és ki-

több, mint 9,6 millió hektárt vontak be a szójatermesztésbe .

irtja az egyéb vegetációt. Súlyos egészségi kockázatokról érkeztek

A 2009–10-es gazdálkodási évben 23,5 millió hektáron termesztettek szóját Brazíliában, melybôl 70%, vagyis 16,5 millió tonna, génmó-

A szójaültetvények vízigényesek, öntözésük pedig növeli a terméshozamot. Az öntözött ültetvények az évi két termés helyett,

jelentések a szójatermesztésben használt rovarirtó szerek kapcsán

háromszor is betakaríthatóak. Bár Brazília vízzel gazdagon ellátott

Az elmúlt évek szója-árrobbanása újabb növekedést ered-

is, egyrészt a táplálékláncban való felhalmozódásuk miatt, másrészt

ország, 40 millió brazil család nem jut hozzá a tiszta ivóvízhez, ráadá-

ményezett az erdôirtás ütemében, melynek keretében több

pedig a nagytermelôk és agrárcégek által alkalmazott repülôgépes

sul az ország egyes vidékei súlyos aszályoktól szenvedtek az elmúlt

mint 770 ezer hektár erdôt irtottak ki csak 2007 és 2008 au-

permetezés révén a széllel lakott területekre szálló vegyszer miatt.

években. A szójatermesztôk által használt vegyszerek elszennyezik

gusztusa között . Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a

az ivóvízkészleteteket. A vékony talajrétegbôl kimosódó, fel nem

marhapásztorok és a szójatermesztôk Amazónia esôerdejének

A szójaültetvények közelében élô lakosság mindezek kapcsán súlyos

szívódott mûtrágya pedig tovább növeli a vegyszermaradvány mennyi-

40%-át fogják elpusztítani 2050-ig . A brazil esôerdôk kulcs-

egészségügyi gondokról számol be. Állandó fejfájás, bôrkiütések,

ségét a talajvízben.

szerepet játszanak a klímaváltozás elleni harcban, mert tárolják

gyomorpanaszok, gyakoribb vetélések és születési rendellenességek

a széndioxidot, amely az erdôirtással felszabadul. A jelenlegi

fordulnak elô. A fô szójatermesztô országok kormányzati adatai vilá-

ütemben folytatódó erdôirtás pedig ellehetetlenítené az üveg-

gosan mutatják, hogy a génmódosított fajtákat forgalmazó cégek

házhatású gázok kibocsátásának elfogadható szintre történô

ígéreteivel ellentétben, a vegyszerhasználat nem csökken a génmó-

visszaszorítását .

dosított szója használatával.

4

5

Génmódosított szója az európai takarmányban

A szója-expanzió társadalmi hatásai

A génmódosított növények fogyasztását döntô mértékben elutasító

A génmódosításban érdekelt cégek és a takarmányszektor

A latin-amerikai szójatermesztés több mint kétszeresére nôtt az

európai fogyasztók nagy része nem is tud arról, hogy az európai ál-

ugyanakkor az Unió még el nem ismert GMO-fajtákra vonatkozó

elmúlt 15 évben. Ez a gyors terjeszkedés hajtja az erdôk és füves

latok takarmányául szolgáló szója nagyrészt génmódosított, mert a

szigorú importtilalma ellen lobbiznak. Azt kívánják elérni, hogy az EU

térségek feltörését, mely óriási területen pusztítja el a természetes

jelenlegi élelmiszer-jelölési szabályozás nem terjed ki a génmódosított

adja fel „zéró-tolerancia” politikáját, mely keretében a nem engedé-

élôhelyeket, és széleskörû hatása van a globális környezetre. Becs-

takarmánnyal etetett állatokból származó állati termékekre.

lyezett GM fajtával szennyezôdött takarmányszállítmányt a határról

lések szerint további 100 millió hektár legelôt vonhatnak be szántó-

visszafordítják, még ha a nem engedélyezett fajta csak nyomokban

földi termelésbe csak Brazíliában

Míg az európai köztermesztésben csak két génmódosított fajta, a

mutatható is ki a szállítmányban.

GM MON 810 kukorica és az Amflora burgonya engedélyezett,

A marhapásztorok, akiket a szója terjeszkedése elmozdít a legelô-

élelmiszer- és takarmánycélú terményimport tekintetében nagyjából

Ez a lobbikampány 2007-ben kezdôdött, miután az Egyesült Álla-

ikrôl, új területeket keresnek, és felégetik a bozótosokat, hogy legelôt

40 génmódosított növényfajta behozatala lehetséges.

mokból érkezô szójaszállítmányokban nem engedélyezett génmó-

teremtsenek.

dosított kukoricát mutattak ki . A cégek azzal érvelnek, hogy mivel Az európai szabályozás szerint az élelmiszertermékeken kötelezô

lehetetlen a hagyományos és GMO termények tökéletes elválasztását

A szója terjeszkedése drámaian befolyásolja a vidék társadalmát is.

feltüntetni a génmódosított összetevôket, viszont az állati termékek

megoldani, a zéró-tolerancia hosszútávon ellehetetleníti az Európába

Számos kistermelôt kiszorítanak a földjükrôl. Erôszakkal kényszerítik

tekintetében ez a kötelezettség nem terjed ki az állatok takarmányá-

történô takarmányexportot. A tények azonban ezt nem támasztják

ôket, hogy adják el földjüket a nagyobb termelôknek, elvesztve így

nak összetételével kapcsolatos jelölésre is. Ennek megfelelôen, mivel

alá. 2007 júniusában például az Európai Bizottság Mezôgazdasági

az otthonukat és a megélhetésüket. A vidéki munkahelyek száma

takarmánycélra engedélyezett a génmódosított szójafajta behozatala,

Fôbiztossága az európai sertés- és baromfitermelés összeomlását

csökkent, mert a nagyüzemi szójaföldeken nincs szükség sok mun-

az európai fogyasztók mindegyike folyamatosan génmódosított

jósolta, a várható takarmányhiányra és csillagászati szójaárakra hi-

kaerôre . Így a vidéki mezôgazdasági munkások a nagyvárosokba

takarmányokon tartott állatokból származó termékeket fogyaszt, s

vatkozva . 2009 azonban rekordévnek bizonyult, kiemelkedô eladási

vándorolnak munkát keresni.

ez alól mi sem vagyunk kivételek Magyarországon. Ez, a génmódosí-

adatokkal a sertés- és baromfiszektorban. A valóságban az európai

tott termények fent részletezett káros hatásain túl, azért is aggasztó,

állattenyésztést sújtó takarmányválság a terményárak világpiaci

mert nem áll rendelkezésre megnyugtató tudományos vizsgálati

emelkedésébôl adódik, és az egyetlen hosszú távon fenntartható

eredmény arról, hogy az ilyen termékek fogyasztása hogyan hat az

megoldás erre az lenne, ha Európa megszabadulna az importszójától

emberi szervezetre.

való függôségétôl.

Nem véletlen, hogy noha nem kötelezô a jelölés, a fogyasztói elvárások hatására egyes nyugat-európai tej- és húsipari cégek és kiskereskedôk termékeik önkéntes „GM-mentes takarmányon tartott állatból származik” címkézésébe kezdtek Nagy-Britanniában, Ausztriában, Németországban és Franciaországban.

6

7

Európai hatások A babacutörô nôk

A babacudiónak sok gyakorlati és kereskedelmi haszna van – a természetes gyógyászattól, az élelmiszertermékeken át, és

A babacutörô asszonyok példája jól mutatja, hogy milyen tár-

háztetô-alapanyagon túl a kozmetikumokig és takarmányokig. Bár

sadalmi bajokat okoz Latin-Amerikában amikor az addig alacsony

a bevétel, amit a nôk a babacuból nyernek, igen szerény – kb. 180

népsûrûségû területeket önellátó (gyûjtögetô, vadászó, kistermelô)

Ft naponta – gyakran ez az egyetlen pénzbeli jövedelem, amely a

módon hasznosító népcsoportokat erôszakosan kiszorít a szójater-

család rendelkezésére áll.

A korábbiakban részletezett szabályozási és gazdasági folyamatok,

Az ipari állattenyésztô telepek által termelt trágyahegyeket, a fenn-

Nyugat-Európában a hetvenes évekre egy amerikai mintára fejlôdô

tartható agronómia elvei szerint, vissza kellene juttatni azokra a

Az utóbbi évtizedek szójaexpanziója nyomán a nagy birtokosok,

iparszerû állattenyésztési szektor kialakulásához, és uralkodóvá

földekre, ahol a takarmányt megtermelték – ebben az esetben az

akik szemében a babacudió gyûjtése nem elég jövedelmezô módja

válásához vezettek. Ezzel párhuzamosan, a legelôként hasznosított

USA-ba és Latin-Amerikai kiirtott esôerdeinek helyére. Így viszont, az

Pará, Tonatins, Piauí és Maranhão régióiban legalább 350 ezer

a területhasználatnak, fel akarják égetni az erdôt, hogy megtisztít-

és fehérjenövények termesztésére használt terület csökkent. A

ideális esetben egy gazdaságon belül bezáródó tápanyag-körforgás

nônek és családjaiknak ad megélhetést a babacu – egy kókuszdió-

sák a területet szójatermesztés vagy marhatenyésztés céljára. A

szójára alapozott iparszerû állattenyésztési technológia térnye-

megszakad. Latin-Amerikában tápanyaghiányos állapot áll elô

fajta – gyûjtése és törése. A babacutörôk – hagyományosan nôk –

diógyûjtôk kiszorításának változatos módszereit alkalmazzák,

résének a másik eredménye az volt, hogy az állattenyésztés a nagy

(erózió, talajpusztulás) azokon a nyugat-európai területeken pedig,

napi átlagban 5 kg babacudiót szednek össze, és törnek fel, melyet

amely a feljelentéstôl, a területek szögesdrótos elkerítésén

európai kikötôk közelébe koncentrálódott. Eközben az e kikötôktôl

ahol az iparszerû állattenyésztés koncentrálódik, a fent részletezett

keresztül, a felbérelt fegyveresek bevetéséig terjed.

távol esô, hagyományos európai állattenyésztô régiókban csökkent

tápanyag-túltengéssel összefüggô környezeti problémák (pl. a talaj-

a sertés-, a baromfi-, illetve a tejtermelés. E régiók természetes

víz minôségromlása) adódnak.

mesztés. A babacu a harmadik legfontosabb olajpálma-faj a világon. Brazília

nagyjából 21 forintért vesznek át a felvásárlók. A babacugyûjtôk a legelszigeteltebb, leghátrányosabb helyzetû brazil munkások közé tartoznak. A kilencvenes évek folyamán helyi civil szervezetek egy

A babacugyûjtôket hátrányos megkülönböztetések is sújtják, mert

adottságaikat tekintve, sokkal alkalmasabbak a fenntartható állat-

csoportja mozgalmat hozott létre, a Babacutörök Szövetségi Moz-

rabszolgák, illetve ôshonos népek leszármazottai, és mert nôk. Az

tartási technológiákra, és a helyi hagyományoknak is része az állat-

galmát (MIQCB )hogy hangot adjanak a diógyûjtôk gondjainak és

MIQCB célja, hogy segítsen a babacutörôknek, hogy megfogal-

tartás. Gondoljunk csak a hegyi falvak legelôkkel tarkított tájképére.

követeléseinek, javítsák életkörülményeiket és a társadalmi meg-

mazhassák követeléseiket, megvédhessék erdeiket a kivágástól,

Az állattartást a síkvidéki, tengerparti területekre koncentráló folyamat

becsültségüket.

és hivatalos engedélyt kapjanak a diók gyûjtésére. Az MIQCB a

így a vidékfejlesztés, a minôségi élelmiszer, a vidéki táj megôrzésére

War on Want nevû nagy-britanniai szervezet segítségével tár-

vonatkozó európai társadalmi igényekkel homlokegyenest ellentétes

A babacutörôk az Amazon és a félsivatagos területek közötti

sadalmi kampányt indított a babacu-állomány megvédésére.

irányba visz.

határvidéken élnek, az ország északkeleti részén. Itt kevés közpoli-

Részben ennek eredményeként, 2007-ben a brazíliai kongresszus

tikai szabályozás szavatolja az alapvetô emberi jogokat, és a föld-

elfogadott egy törvényt, amely szabad hozzáférést biztosít a

Az iparszerû állattenyésztés lényegébôl adódóan, az állatokat kon-

tulajdon megoszlása szélsôségesen egyenlôtlen.

diótörôknek a pálmákhoz, és védi a fákat a kivágástól .

centráltan, kis helyen és többnyire zárt rendszerben tartják. Ez a tartástechnológia megszakítja a kapcsolatot az állatállomány és a föld eltartó képessége, és így annak a hulladék feldolgozó képessége között is. A vízben ezek a szennyezô anyagok eutrofizációt és a vízben oldott oxigén mennyiségének csökkenését okozzák, mely károsítja az élôvilág sokféleségét, és halpusztulást okoz. Kétszáz tejhasznú tehén annyi trágyát termel, mint egy 10 000 fô lakosú város , így nem csoda, hogy a vizet szennyezô nitrogénszármazékok megközelítôleg 30%-a az állattenyésztésbôl származik Európában

8

és az Amerikai Egyesült Államokban .

9

Az állattenyésztô telepekrôl további káros anyagok is kerülnek a

Az állati termékek túltermelésének kezelése a KAP-ban és a dömping-probléma

környezetbe, például antibiotikumok, nehézfémek és olyan kórokozók, mint amilyen a Salmonella, a Campylobacter vagy az Escherichia coli (E. coli), melyek mind élelmiszerek által közvetített megbetegedéseket okozhatnak az emberekben.

Mint azt a korábbiakban kifejtettük, a Közös Agrárpolitika eredeti célja

költségek miatt a KAP költségvetése is felborult, melyet a növekvô

az volt, hogy termelékenységre ösztönözzön, amelyet a háború utáni

terményfeleslegek tárolási nehézségei csak tovább tetéztek. Ez volt

élelmiszerhiány ihletett. Kezdetben a célja az volt, hogy biztosítsa az

a „vajhegyek és bortavak” dicstelen idôszaka.

akkori tagországok élelmezésbiztonságát, egy olyan idôszakban, Az iparszerû állattenyésztô telepek légszennyezést is okoznak, amely károsítja az ott dolgozók és a környék lakosságának egészségét. Egy 100 000 db brojlercsirkét nevelô telep naponta 77 kg szennyezô port is kibocsájthat .

amikor a termékfeleslegek problémája fel sem merült. Alapjait az

A helyzet immár tarthatatlanná vált, és ennek is köszönhetô a nyolc-

Egyesült Államokban, a nagy gazdasági világválság alatt bevezetett

vanas évek elejének fordulata a szabályozásban. Ennek keretében

agrárpolitikai intézkedések adták, de az európai szemlélethez igazított

termelési plafonokat állapítottak meg. Ez egy olyan mechanizmus,

alapelvekkel .

mely a garantált árakat egy bizonyos mennyiségre korlátozza. A tejágazatban 1984-ben a tejkvóta bevezetése lehetôvé tette a kínálat

Népegészségügyi szempontból, a hús- és tejtermékek az emberi étrend fontos fehérjeforrásai, és ásványi anyagok, illetve vitaminok egész sorát is szolgáltatják (pl. vas, cink és A-vitamin). Az állati termékek fogyasztásának szintje egy adott társadalomban általában a jövedelmekkel együtt nô, ahogy az emberek a városokba költöznek, és hozzáférnek a hûtött, illetve fagyasztott termékekhez. 1997 és 1999 között az iparosodott országok átlagos húsfogyasztása 88 kg/év volt, a 36 kg/éves világátlaghoz és a dél-ázsiai 5 kg/évhez képest.

A világpiacinál magasabb garantált minimálárak, illetve a közös

növekedésének megfékezését. További fontos eredménye volt, hogy

vámvédelem rendszerének köszönhetôen, fô célja, a termelékenység

megfékezte a termelés tengerparti övezetekbe való koncent-

növelése tekintetében a KAP látványos sikereket ért el a támogatott

rálódását, amely az európai vidéki tájkép fontos elemét adó

termények körében (búza, tej, marhahús). Búzából például 50 év alatt

hegyvidéki tejtermelést már kihalással fenyegette. A tejkvóták ugyanis

(1945 és 1995 között) négyszeresére nôtt a hektáronkénti termésát-

földrajzilag kötöttek, nem lehet a termelhetô mennyiséget „levinni” a

lag, szemben az azt megelôzô 150 év kétszeres termelékenység-

hegyekbôl a kikötôk közelébe. Így a túlkínálat is enyhült, és a domb-

növekedésével. Azonban a garantált árak rendszere, a kínálat

oldalon legelészô tehenek is megmaradtak.

szabályozása nélkül hamarosan egyre növekvô terményfeleslegek kialakulásához vezetett, melyeket az export-visszatérítések rendsze-

Ugyanakkor, a kvóták megállapított mennyisége, amelyet az európai

rének segítségével értékesítettek a világpiacon.

fogyasztásnál 10%-kal magasabban rögzítettek, továbbra is a rend-

Az iparosodott világban élô emberek, fôleg a húsevôk, ugyanakkor több fehérjét fogyasztanak, mint amennyi testük természetes szükséglete . Ez egészségügyi problémákat, például veseelégtelenségeket okoz. Az állati fehérjékben gazdag étrend többnyire magas állati zsírtartalmat is jelent, mely a szívbetegségek és a keringési problémák kockázatát is növeli. A húsok, különösen a vörös húsok túlzott fogyasztása pedig a rák kialakulásának veszélyét fokozza.

szerbe kódolta az exporttámogatások használatának szükséA támogatott export rendszere éles tiltakozást váltott ki a fejlôdô

gességét.

országokból, akik a fogadó oldalon voltak. Elméletileg boldogoknak kellett volna lenniük, hiszen olcsó élelmiszerhez jutottak az európai

1992-ben válaszút elôtt állt a Közös Agrárpolitika. A Bizottság a szük-

adófizetôk költségén. Az exporttámogatás azonban önmagában

séges kiigazítások elvégzésével elmélyíthette volna a kínálatszabá-

kevés volt a fejlôdôk iparosodásának segítéséhez, hiszen a fej-

lyozási irányt. Ehelyett radikális irányváltoztatást határoztak el, az

lôdôknél hiányzó fizikai és humán tôke fejlesztése sokkal fontosabb

elôzô korszakétól alapvetôen különbözô elvek alapján.

lett volna ehhez. Ugyanakkor az európai dömping komolyan akadályozta az érintett országok mezôgazdasági fejlôdését, mert méltánytalan versenyt támasztott a helyi agrártermelésnek, amely szûkös termelési erôforrásai miatt sérülékeny volt. Közben az elszabaduló

10

11

Az irányváltás közvetlen politikai oka az Egyesült Államok nyomása

A 1992-es MacSharry reform szabályozási fordulatának legfôbb je-

A fejlôdô országok kiemelt célpontjai voltak az EU olcsó exportjának.

volt. Az USA a Kereskedelmi Világszervezet agrártárgyalásaira való

lentôségét tehát az adta, hogy ezáltal a WTO tárgyalásokon döm-

Például, 1991 és 2006 között a fejlôdô országok, különösen az afrikai

tekintettel saját támogatási rendszerének átalakításán már túl volt.

pinggel vádolt EU továbbra is támogatni tudta gazdálkodóit. A fejlôdô

és a közel-keleti régióban, fontos felvevô piacai voltak az európai tej-

Ez a gazdálkodók támogatását egy olyan konstrukcióval tette

országok és civilek kritikája szerint azonban, a dömpinget csak tech-

por, cukor és búza exportjának. Eme termékek európai exportjának

lehetôvé, melyet el tudtak fogadtatni tárgyalópartnereikkel a

nikai szinten sikerült megszüntetni, mivel a belsô piac termelôi árai

több? mint a fele jutott a fejlôdô országokba 2006-ban. A tejpor

Kereskedelmi Világszervezetben, különösen a támogatott és olcsó,

közeledtek a világpiaci árakhoz. Így a WTO dömping definíciójából –

vonatkozásában Fekete-Afrika az EU elsô számú kereskedelmi part-

Egyesült Államokból és Európából érkezô export miatt berzenkedô

a belsô ár alatti értékesítés a világpiacon – valóban kikerült az EU ex-

nerévé vált, ahová a kivitel olyan idôszakokban is nôtt, amikor a világ

fejlôdô országokkal.

portgyakorlata.

más részeibe esett.

A korábbi KAP által biztosított, a világpiacinál magasabb árakat a

A dömping józan ész szerû definíciója viszont egyértelmûen azt a jó

Az európai exportdömping Afrikában, és különösen Fekete-Afrikában

reformot kidolgozó közgazdászok egy erôs gazdalobbi nyomásaként

erkölcsbe ütközô gyakorlatot takarja, amikor egy ország a valós ter-

gyakran drámai következményekkel járt. A kergemarhakór utáni

tüntették fel, amelyet a kereskedelmet nem torzító, a termelésrôl levá-

melési költség alatti áron exportálja termékeit. Hiszen a termelésrôl

marhahús-válságot követôen, a 2000-es évek elején, az európai

lasztott közvetlen kifizetésekkel kell kielégíteni, a társadalmi béke

leválasztott közvetlen kifizetések ugyanúgy versenyelônyt biztosí-

marhahús-szállítmányok destabilizálták az elefántcsontparti, ghánai,

megôrzése érdekében. Ez egyben helyre is állítja a piac megfelelô,

tanak az európai termelôknek, míg egy szegényebb országnak nem

nigériai helyi piacokat, melyeket eredetileg Mali, Niger és Burkina

egyensúlyi mûködését. Ez volt a közvetlen támogatásokat mega-

áll módjában, hogy ilyen módon támogassa a gazdálkodóit.

Faso nomád pásztorai láttak el. 2005-ben a tömeges tejporimport

lapozó ideológia.

Európából megnyomorította Burkina Faso tejiparának fejlôdését. Ráadásul, az egyre liberalizálódó nemzetközi kereskedelempolitikai

Eme, az Amerikai Egyesült Államok Farm Bill-jének szellemét

környezet, amelybe az új KAP illeszkedik, a szegényebb fejlôdô

Az EU agrárdömpingje nemcsak az importrohamokhoz járult hozzá,

nemzetközi standarddá emelô fordulatot az Európai Unió részérôl a

országokat pont a termelôik védelmére rendelkezésre álló olcsó esz-

de fejlôdô országok egész sorának élelmiszerimport-függôségét

kritikus utókor jóhiszemû, de naiv és a független gondolkodást

köztôl, a vámvédelem lehetôségétôl fosztja meg.

növelt. Azok az alacsony jövedelmû országok szenvedtek a legtöbbet

nélkülözô lépésként értékeli. Mindenesetre a két vezetô hatalom fenti

az élelmiszerválság idején, amelyek nettó élelmiszerimportôrök is

megállapodását rögzítô „Blair House egyezmény” tette lehetôvé az

Az EU ugyanakkor a mai napig jelentôs hasznot húz az agrárpiacok

egyben. Különösen a legkevésbé fejlett országok, ahol a háztartások

Uruguay Fordulót lezáró Marrakesh-i Megállapodás létrejöttét 1994-

liberalizációjából. Az export-visszatérítésre fordított összegek ter-

jövedelmének átlagosan 50-80%-át az élelmiszervásárlás teszi ki.

ben. Az 1992 és 2013 közötti fejlôdés pedig úgy értékelhetô, hogy a

mészetesen, a fentieknek megfelelôen, a töredékükre csökkentek,

gazdálkodók körüli „biztonsági háló” mûködése egyre inkább a gaz-

az 1991. évi 10 milliárd euróról 926 millióra mérséklôdve 2008-ban .

daságmérethez kötôdik. Leválik a termelési döntésekrôl, így téve

Ez azonban a dömping nagyságrendjén nem változtatott, mert az

lehetôvé, hogy „a piaci realitások” szerint termeljenek a gazdák .

Unió által ebben az idôszakban exportált termények nagy része jóval a termelés költségei alatti áron került a külpiacokra. Az egyetlen változás az, hogy az exportált termékekre jutó összes közvetlen és közvetett támogatás (pl. termelésrôl leválasztott közvetlen kifizetések) között, az exporttámogatások aránya a töredékére csökkent.

12

13

Az állati termékek túltermelésének kezelése a KAP-ban és a dömping-probléma

Mik azok az EPA-k?

nem tudnak olyan tömegben és minôségben árut elôállítani, illetve az infrastruktúra hiányai miatt eljuttatni azt az európai piacra. Ezzel

Széleskörû kutatási anyag támasztja alá, hogy a nemzetközi

kezdtek. Ekkor az európai székhelyû multinacionális cégek is meg-

kereskedelmi egyezmények számos esetben károsan hatottak a fej-

ijedtek, hogy lemaradnak a piaci terjeszkedésben, és egyre nagyobb

lôdô országok élelmezésbiztonságára.

nyomást gyakoroltak Peter Mandelson kereskedelmi biztosra, hogy oldja fel az elôdje, Pascal Lamy után Lamy-doktrinának nevezett FTA

A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank által szorgalmazott struk-

moratóriumot, mely a WTO-tárgyalásokra való koncentrálás

turális igazodási programok keretében a fejlôdô országok számot-

érdekében jött létre.

szemben, azonnali és közvetlen hatása lesz a megélhetésükre, ha

gat-európai országok volt gyarmatait tömörítô 79 ACP (afrikai, karibi

kormányaikat

és csendes-óceáni) országot. A kivételezett kapcsolatot elôször a

vámemelés által megvalósítható védekezés lehetôségétôl. Ez a helyi

Yaoundéi, majd a Loméi Konvenció rögzítette, melyek lejártával a

piacaikon fogja ôket még jobban ellehetetleníteni, növelve a

2000. évi Cotonou-i Megállapodás különleges, a WTO rendszerével

munkanélküliséget, a szegénységet és éhezést ezekben az orszá-

összeegyeztethetô, de továbbra is elsôsorban az ACP országok fej-

gokban.

megfosztják

az

import-rohamok

elleni

gyors

lesztési érdekeit szem elôtt tartó, regionális szabadkereskedelmi egyezmények megkötését helyezte kilátásba. Ennek megfelelôen, az

tevôen csökkentették a gazdálkodóiknak juttatott támogatásokat és védelmüket. Fenti intézmények emellett elhitették ezekkel az orszá-

E lobbi nyomására született meg az Európai Unió 2006-ban meghir-

gokkal, hogy exportra szánt terményekre koncentrálva, az ezekbôl

detett Globális Európa elnevezésû kereskedelempolitikai stratégiája.

nyert jövedelem révén, importból biztosíthatják lakosságuk

Mandelson a Globális Európát a növekedést és munkahelyek

élelmezését. Eme megközelítés hatására a fejlôdô országok olyan

teremtését megcélzó lisszaboni program kereskedelempolitikai

politikákat alkalmaztak, melyek az exportterményeket támogatták az

vetületeként határozta meg.

élelmiszernövények kárára, és az infrastruktúra-fejlesztések is az exportáruk termesztési körzeteire összpontosítottak. Pedig a helyi

Kifejezett célja, hogy „megadja a megfelelô közpolitikai támogatást

lakosság élelmezése szempontjából a kistermelôk nélkülözhe-

a versenyképes európai cégek nemzetközi piacra jutásához és

tetlenek. Ennek ellenére, a szabadkereskedelmi fordulat nemcsak az

lehetôvé tegye biztonságos tevékenységüket a világ piacain.”

állami támogatástól fosztja meg ôket, de terményeiket is kiteszi a fejlett országokból, vagy más, dinamikus agrárexportôröktôl (pl. Brazília)

A Globális Európa stratégia agresszív liberalizációs és deregularizá-

érkezô, olcsó import versenyének. A késôbbiekben ezt a problémát

ciós irányt jelöl meg, melynek fô célja az EU-ban székhellyel bíró

két, a legszegényebb afrikai országok szempontjából kritikus jelen-

multinacionális cégek számára legfontosabb piacok megnyitása.

tôségû termék, a tej és a csirkehús példáján részleteiben is megvizs-

Tárgyalások jelenleg Indiával, Dél-Koreával, illetve az ASEAN és a

gáljuk.

Mercosur régiókkal folynak, valamint EPA gyûjtônéven, az ACP országokkal. A célkitûzés korlátlan piacra jutás, azokban a gazdasá-

2005-re nyilvánvalóvá vált, hogy a Kereskedelmi Világszervezet

gokban, ahol még telítetlenek a szolgáltatások és jóléti termékek pi-

keretei között folytatott többoldalú szabadkereskedelmi tárgyalások

acai. A nyersanyagokhoz való korlátlan és olcsó hozzáférés

zsákutcába jutottak. Az EU legfôbb nemzetközi versenytársai,

érdekében, exportkorlátozások tilalmát vették bele a Chilével és

például az Egyesült Államok, agresszív kétoldalú tárgyalásokba

Mexikóval megkötött megállapodásba, és a több esetben is ezen dolgoznak. Többek között ezért olyan fontosak az EPA-k is, melyekrôl alább részletesebben írunk.

14

Az Európai Unió mindig is kivételezett figyelemben részesítette a nyu-

Unió jelenleg hat regionális csoporttal folytat EPA (Economical Part-

A Fekete-Afrikát elárasztó csirkehús-részek

nership Agreement) elôkészítô tárgyalásokat. A FAO adatai szerint, a kilencvenes évek elején még a teljes ghánai A nyilvánosság felé szegénységcsökkentô célúnak mutatott tárgyalá-

csirkehús-fogyasztást hazai termelésbôl fedezték. Az évtized végén

sok, különbözô fejlesztési szervezetek kritikája szerint, inkább az Unió

azonban megkezdôdött a fagyasztott csirkehús importja Európából,

Globális Európa elnevezésû kereskedelempolitikai stratégiájának fe-

mely 2001-ben és 2003-ban kiugró értékekkel, rohamosan nôtt.

jlôdô országokkal szemben alkalmazott vetületének tûnnek, melynek

Ghána 1998-ban 4800 tonna csirkehúst importált, de ez a menny-

célja, hogy biztosítsa a nyersanyagok olcsó beszerzését, valamint új

iség 2003-ban 39 200 tonnára nôtt .

szolgáltatási piacokat az európai cégek számára. Ezek az egyezmények azt követelik majd a fejlôdô országoktól, hogy feloldják

Az európai szupermarketek áraiból kiindulva, elsô hallásra talán

a nyersanyagok exportjára vonatkozó korlátozásaikat, és ezzel az

meglepô, hogyan tudják megfizetni egy afrikai piacon, az Európából

egyik legfontosabb környezetpolitikai eszköztôl fosztják meg ôket,

odaszállított fagyasztott csirkehúst. Még meglepôbb, ha megtudjuk,

mellyel természeti erôforrásaik, mint például a trópusi erdôségek túl-

hogy ezt a húst kilónként 70 eurócentért árulják az afrikai piacokon,

zott kizsákmányolását, megakadályozhatnák.

minden exporttámogatás nélkül, és ugyanazokból a csirkékbôl származik, melyeket a nyugat-európai fogyasztók esznek. A megoldás

E kritika szerint, a fejlôdô országok számára, a jelenleg kínált feltételek

kulcsa az, hogy ezek a csirke más részei. Az európai fogyasztók

nem tartogatnak a mostaninál kedvezôbb hozzáférést az EU piacai-

sokkal több csirkemellfilét és combot esznek. Az európai csirkehús-

hoz, viszont még a WTO rendszerénél is rugalmatlanabb

fogyasztás 60%-át a csirkemell teszi ki, mely a csirkének csak 20%-

kereskedelempolitikai vállalásokba kényszeríti ôket: nagyobb vám-

át adja. Ez aztán kilónként 5, de akár 9 euróba is kerülhet a

csökkentés, a késôbbi vámemelés lehetôségérôl való lemondás, il-

szupermarketben. A maradék rész nagy hányada melléktermékké

letve a szolgáltatási piacok megnyitása. Az afrikai kistermelôk az EPA

válik, és óriási feleslegek jönnek belôle létre Európában és az

által biztosított európai piacra jutást kevéssé tudnák kihasználni, mert

Amerikai Egyesült Államokban.

15

Az európai csirkehús-melléktermék nagy részét exporttámogatással

való ráutaltság pedig, az erôsen ingadozó világpiaci tejárak mellett,

kezdi megközelíteni az exportképesség szintjét. E kiváló eredmények

Oroszországba és a Közel-Keletre adják el, ezekre a piacokra

nagy kiszolgáltatottságot jelent: az Afrikába érkezô tejtermékek értéke

több tényezôvel is magyarázhatóak. Az egyik legfontosabb, hogy

kilónként 30 eurócentes exportvisszatérítés jár, amely az afrikai pia-

A tejtermelés nagyon fontos az Európai Unió számára, hiszen

a 2002-es 1,1 milliárd dollárról, 2007-re 2,4 milliárd dollárra nôtt.

Kenyában a tejpor importvámját az 1999. évi 25%-ról 2004-re 60%-

cokra azonban nem vonatkozik. Ezért ide a maradék maradékát

lakossága a világ elsô számú tejfogyasztója .

Tejpor és tejtermékek

adják el, azt, amit sem Európában, sem más exportpiacokon nem

ra emelték. Ugyanakkor, a nyugat-afrikai országok gazdaságszerBár az európai dömpingért korábban az exporttámogatásokat

vezési modelljével szemben, Kenyában 1992-ben megkönnyítették

Mint azt a korábbiakban áttekintettük, a Közös Agrárpolitika rend-

okolták, mivel ezek révén a valós elôállítási költség alatt képes ter-

a kisléptékû tejfeldolgozók létrehozását, így be tudták vonni az infor-

mert az európai kisállat-tulajdonosok egyre inkább vörös húsokat

szerében a tejágazatban 1984-ben bevezetett kvótarendszer némileg

mékeivel megjelenni a fejlôdô országok piacain, a tej esetében

mális szektort is a tejtermelésbe. Ez termelte meg az összes eladott

választanak kedvenceiknek, a kergemarhakór-válság óta pedig tiltott

tudnak értékesíteni. A helyi felhasználás lehetôsége is korlátozott,

visszafogta az elszabadult túltermelést. A WTO tárgyalások dohai for-

árnyaltabb a kép. Az EU a WTO és egyéb kereskedelmi tárgyalá-

tej 80%-át, méghozzá a piacszervezésnek köszönhetôen olcsóbban,

az állati fehérje takarmánycélú felhasználása. Ezért Afrika a megoldás,

dulója azonban a szabályozás liberalizálását követelte meg. Ezért

sokon azzal érvel, hogy exporttámogatásait megszüntette, már csak

mint az exportra termelô modern tejüzemek. Napjainkban a kislép-

mert a megmaradt csirkehúst még fillérekért eladni egy afrikai piacon

tékû feldolgozók modernizációs és fejlesztési programja zajlik.

2008-ban megállapodás született a tejkvóták 2015-ig történô

termelésrôl leválasztott, közvetlen kifizetéseket juttat termelôinek,

is jobb üzlet, mint vagyonokat fizetni Európában a veszélyes hul-

megszüntetésérôl, és a támogatások a termelés mennyiségétôl

melyek emiatt nem tekinthetôk kereskedelemtorzító hatásúnak. Ezek

ladékként való megsemmisítésért. Így válik az olcsó baromfi-hús-

történô elválasztásáról. Az európai tejtermelôk, különösen a 2008.

a kifizetések azonban mégis hozzájárulnak az európai termelôk fen-

A kenyai tejprogram sikeréhez elengedhetetlen volt az importvámok

részek elhelyezési problémája európai cégek jövedelmezô üzletévé.

év világgazdasági válsággal összefüggô tejár-válság hatására, a

nmaradásához, alacsony, vagy erôsen ingadozó árak mellett is, és

terén rendelkezésre álló nemzeti mozgástér, mely révén az érzékeny

Ez az afrikai célországok baromfitartóinak, feldolgozóinak és takar-

tejpiac szabályozását szeretnék elérni, hogy az a kínálat korlátozása

mivel megjelennek termékeikkel a világpiacon, valójában csak a ki-

iparágat védhették az olcsó importtól. Ezért veszélyes az EPA tár-

mánygyártóinak azonban egyáltalán nem jövedelmezô helyzet.

révén, árstabilitást biztosítson nekik a belsô piacon. Minden támo-

fizetések révén képesek elôállítási költség alatti ár mellett is talpon

gyalás vámtarifák befagyasztásával kapcsolatos fejezete, hiszen az

Nehéz felmérni a kár mértékét az érintett országok rendszertelen

gatás ellenére csak az egyre többet és olcsóbban termelô tejes

maradni.

ellehetetlenítené a kenyai példához hasonló gazdaságpolitikai prog-

adatbázisai miatt, de rendelkezésre állnak adatok a bevétel és ter-

gazdák képesek megélni, a termelés egyre koncentrálódik. A 2008-

melési volumen csökkenésérôl. 2003-ban csak a vágóhídi kapacitás

as év tejválsága pedig európai gazdák ezreit késztette tüntetésekre,

25%-áthasználták ki Ghánában. Ez konkrétan munkahelyek

és felgyorsította a legkisebbek kiszorulását az ágazatból.

Az EPA tárgyalások és a tejszektor

jövedelmük csökken, visszacsúsznak a szegénységi küszöb köze-

A tejtermelés az afrikai vidék gazdaságának is fontos része, de a

Az afrikai országokban az IMF és a Világbank strukturális igazodási

lébe, de akár éhezhetnek is.

gyorsuló urbanizáció miatt, az egyre növekvô tejtermék-keresletet a

programjai általános gazdaságpolitikai liberalizációt eredményeztek.

A felsorolt számos környezeti és társadalmi probléma fényében, mely

helyi termelés nem képes kielégíteni. Ennek okai fôleg a takar-

Többek között a vámok, így a tejtermékek vámjai is, igen alacsonyak

a neoliberális gazdaságpolitika alkalmazásával jár, felmerül a kérdés,

ramok véghezvitelét az ACP országokban.

Na de kinek jó mindez?

megszûnését jelenti a kis és közepes termelôk számára. Mivel a

mánytermelés hiányosságaiban, az alacsony hozamú fajtákban,

lettek. A Nyugat-Afrikai Gazdasági és Monetáris Unió közös vámtar-

hogy vajon miért nem történtek eddig kiigazító intézkedések a fenn-

irányuló csirkehús-export 2001 és 2006 között robbanásszerûen

valamint az infrastruktúra elégtelenségeiben (út, tejfeldolgozói háttér)

ifája a tejporra 5%, más tejtermékekre 20%. Különbözô afrikai orszá-

tarthatóság és a közérdek érvényesítésére. A túl egyszerû válaszok

megugrott, 45 000 tonnáról 170 000 tonnára. Mostanában már új

Ez pedig a legutóbbi évtized fejleménye. A nyugat-afrikai régióba

rejlenek. Bár nagy a lehetséges fejlôdési potenciál a hozamok és a

gok tejágazatát vizsgálva szembetûnô Kenya példája, mely más

soha nem helyesek. A szabályozásoknál mindig többféle, gyakran

piacokat is elér az export: Libériát, Guineát, Sierra Leonét, a Kongói

hatékonyság tekintetében, a helyi államok részérôl sem a források,

afrikai országokkal – pl. Szenegállal vagy Burkina Fasoval – szemben,

egymásnak feszülô szempontot kell figyelembe venni. A lisszaboni

Demokratikus Köztársaságot és Angolát. A kistermelôk egziszten-

sem a megfelelôen megtervezett fejlesztési programok nem állnak

sokkal jobb eredményeket ér el a helyi tejtermelés fejlesztésének te-

program például az európai munkahelyek és kontinensünk

ciája veszélybe kerül, és megfosztják ôket a lehetôségtôl, hogy

rendelkezésre. A legfontosabb külsô eredetû probléma azonban az

kintetében, noha adottságai kevésbé kedvezôek, mint a nyugat-

népességének jóléti vívmányai védelmében tûzte ki az említett

újraépítsék gazdaságaikat a polgárháborúk után.

alacsony áron importált tejpor jelenléte a piacokon. Ez nagymérték-

afrikai országoké. Mégis, Kenyában 2000 és 2007 között 84%-kal

célokat.

ben tovább fokozza az ágazat nehézségeit, és akadályozza az afrikai

nôtt a tejtermelés, míg Afrikában átlagosan ez az érték 30% volt.

országok saját tejtermelô kapacitásainak kifejlôdését. Az importra

Napjainkban már csak igen kismértékû a kenyai tejimport, az ország

16

17

Alternatív közpolitikai javaslatok Ennek a füzetnek nem szándéka, hogy teljességében feltárja, pon-

és koncentrált felvásárló-erejüknek köszönhetôen, alacsonyan tudják

Világos, hogy az ipari állattenyésztés jelenlegi modellje sem

részesíteni, mely a gazdálkodók számára méltányos megélhetést, az

tosan melyek a hajtóerôi és mozgatói az európai kereskedelem- és

tartani a termelôi árakat Európában. A szabadkereskedelem elôre-

környezeti, sem társadalmi szempontból nem fenntartható.

európai polgároknak pedig jó minôségû élelmiszert biztosít. A helyi

agrárpolitikai szabályozás alakulásának.

haladása révén pedig a világ minden termelôjét meg tudják egymás-

Összetett, több szabályozási területen átívelô reformra van szükség

termék fogyasztása azt is jelenti, hogy az állatokat nem kell az em-

sal versenyeztetni az élelmiszeripari leánycégeik olcsó alapanyagának

ahhoz, hogy se a jövô nemzedékek, se a fejlôdô országok lakóinak

bertelen távolsági szállításoknak kitenni.

biztosítása érdekében.

életesélyeit ne rontsuk az európai állattenyésztéssel. Ha az Unió

Egy dolgot mindenesetre kiemelnénk: a túlnyomórészt európai és egyesült államokbeli székhelyû multinacionális cégek kis csoportja

készen áll arra, hogy levonja az elmúlt negyven év hibás politikájának

A takarmánykérdés vonatkozásában alapvetô fontosságú, hogy az

csillagászati hasznot húz a globalizált agrár- és élelmiszeripari ágazat-

Ezeknek a befolyásos óriáscégeknek tehát egyáltalán nem mindegy,

tanulságait, és egy autonóm állattenyésztési ágazatot hozzon létre,

új Közös Agrárpolitika elônyben részesítse pázsitfûfélék és pillangó-

ból, és igen koncentrált környezetben tartja ellenôrzése alatt ezeket

milyen irányt vesz Európában az agrár- és kereskedelempolitika.

mely helyreállítja a termelés földrajzi megoszlásának visszásságait,

sok termesztését a kukoricával és a szójával szemben, valamint tá-

a piacokat.

Érdekeiket Brüsszelben mintegy 10 000 hivatásos lobbista képviseli,

fenntartható módon termel, visszanyeri a fogyasztók bizalmát és

mogassa az alternatív fehérjenövények (takarmányborsó, édes

miközben a szakszervezetek és civilek összesen nagyjából 1500

megszüntetni kártékony exportgyakorlatát, érdemes megfontolnia

csillagfürt stb.) termesztését.

fônyi csapatot tudnak az uniós fôvárosban fenntartani .

alábbiakban összegyûjtött javaslatainkat .

A mezôgazdasági termények piacát uraló négy óriás multinacionális cég neve többnyire ismeretlen az európai fogyasztók elôtt. Az ABCD

Figyelembe kell venni azonban, hogy ezeknek az opcióknak mind

csoportként is ismert négyes, az ADM, a Bunge, a Cargill és a Louis

Civil kritika szerint ráadásul az európai intézmények exkluzív hoz-

Dreyfus, becslések szerint a nemzetközi gabonakereskedelem 75-

záférést engednek e cégeknek a döntéshozatali folyamathoz, és el-

90%-át ellenôrzi. Pontos adatok nincsenek, mert ezek magánkézben

sôsorban az ô véleményüket kérik ki és veszik figyelembe. Pontosan

lévô zárt részvénytársaságok. A koncentrációt fokozza, hogy a

így történt ez szerintük a Globális Európa program kidolgozásánál is:

Be kell látni, hogy Európa a nemzetközi színtéren nem tud

Franciaország teljes termôföld területe 29,4 millió hektár. Hivatkozás!

Cargill, az ADM és a Bunge stratégiai szövetségeket és közös vál-

a multinacionális cégek még egy európai politikai csomagot sem üd-

versenyképes áron megjelenni feldolgozatlan növényi és állati

A szója helyettesítése más, helyben termesztett fehérjenövényekkel,

lalkozásokat hoztak létre a mezôgazdasági inputok piacát uraló

vözöltek ilyen lelkesen, az európai civil szervezetek véleményét vi-

tömegtermékekkel. Ezért fel kell hagyni az iparszerû állattenyésztés-

mint pl. repce, borsó vagy a bab, még nagyobb területet igényelne

cégekkel. A vetômagok termelésében négy vállalat, a Monsanto, a

szont – tehát a környezetvédelmi és nemzetközi fejlesztési

sel, ehelyett az állattartást a helyi föld felhasználásához kell kötni.

azonos fehérjemennyiség elôállításához. Ez azt jelenti, hogy míg

Dupont, a Syngenta és a Limagrain állítja elô a világon eladott vetô-

szempontokat – figyelmen kívül hagyták. Ugyanerrôl panaszkodnak

Ebben a folyamatban támogatni kell a kis gazdaságokat, melyeket

erôfeszítéseket kell tenni az alternatív fehérjenövények megtalálására

magok több mint a felét.

az európai kis- és középvállalkozások érdekképviseletei és a szak-

korábban a termelés intenzifikálására kényszerítettek.

is, valójában az európai állati termék-elôállítás csökkentése az igazi

vannak mellékhatásai is. Az EU-ba érkezô 37 millió tonnányi szójaim-

AGRÁRPOLITIKA

port helyettesítéséhez 29 millió hektár földet lenne szükséges Európában a szójatermesztésre átállítani – viszonyításképpen:

megoldás, fenntarthatóbb termelési módokra való átállással, és az

szervezetek is. Hiszen közülük csak 10% aktív nemzetközi szinten, Az agrokémiai szektorban hat cég, a DuPont, a Monsanto, a Syn-

és ez is túlnyomórészt csak az EU-n belüli terjeszkedést jelent. Ezért

Ennek érdekében fel kell hagyni az intenzív állattenyésztést támogató

genta, a Dow és a két nagy német vegyszeróriás, a Bayer és a BASF

képviseletük az EU-val szomszédos országokra és régiókra fókuszáló

agrár- és vidékfejlesztési politikával, és helyette a környezetkímélô ál-

ellenôrzi a piac 75%-át.

kereskedelempolitikát kért a – sajnos csak formális – egyeztetéseken.

lattartási módokat kell támogatni, a helyi, fenntartható módon termelt

Be kell vezetni a takarmány teljes körû és kötelezô jelölését, az

állati termékek fogyasztásának csökkentésével.

Ennek nyoma sincs a stratégiában, ahogyan semmilyen hatásvizs-

takarmányokra alapozva, valamint az ennek megfelelô állatfajták

összetevôk felsorolását. Emellett a génmódosított növények közter-

Mivel a nemzetközi kereskedelmet is ezek a cégek tartják a kezük-

gálatnak sem arról, hogy a megegyezések hogyan érintenék a helyi

nemesítésére irányuló kutatást kell ösztönözni. Az extenzív, legel-

mesztését és importját teljes körûen meg kell tiltani.

ben, az Európába nagy mennyiségben érkezô szójából is profitálnak.

piacra termelô kis- és középvállalkozásokat. Az új Barroso bizottság-

tetésen alapuló termelés csökkenti a szójaimport és más, intenzíven

A Közös Agrárpolitika jelen rendszerében a támogatásait is gyakor-

ban 2010-ben Peter Mandelson helyére lépett Catherine Ashton

termelt takarmánynövények iránti szükségletet, melyek termesztése

latilag e cégek kapják meg, hiszen a közvetlen kifizetéseken keresztül

bárónô pedig úgy tûnik, alapvetôen az elôdje által képviselt neo-

összefüggésbe hozható az erdôirtásokkal. Mindehhez egy környe-

liberális kereskedelempolitikát folytatja.

zetbarát értékesítési és kereskedelmi rendszerre is szükség van. A lakosság élelmezésében a helyi, szezonális élelmiszert kell elônyben

18

19

Kínálatszabályozás

KERESKEDELEMPOLITIKA

•

Az EU kereskedelempolitikáját azonnal és teljes mértékben felül

Felhasznált irodalom

kell vizsgálni, tekintettel arra, milyen komoly társadalmi és környezeti A méltányos és stabil árak alapvetô fontosságúak az állattenyésztési

•

Biztosítani kell, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályok

hatásai vannak a takarmánnyal és állati termékekkel folytatott

ágazatban, és ennek eléréséhez hatékony kínálatszabályozásra van

megtiltsák a dömping minden formáját, beleértve az USA és az EU

kereskedelmének. A felülvizsgálatnak biztosítania kell, hogy a fe-

szükség. A közös piaci szervezetek fellazítása, például a tejkvóta-

által jelenleg alkalmazott eljárásokat is, és felül kell vizsgálni a Blair

jlesztés, a környezeti fenntarthatóság és az emberi jogok prioritást

rendszer eltörlése úgy, hogy nem kerül a helyére semmilyen alternatív

House megállapodást.

élveznek. A Globális Európa stratégiát fel kell függeszteni, mert mögötte csak üzleti érdek áll. Az Európai Unió saját kereskedelmi sz-

kínálatszabályozási rendszer, e céllal ellentétes irányú lépés. Biztosítanunk kell, hogy a piac liberalizációja révén a KAP reform nem vezet

•

Az EU-nak el kell ismernie az importvédelemhez való jogot, a

abályozási döntéshozatalát demokratikusabbá, átláthatóbbá és el-

több olcsó exporthoz, mely helyi munkahelyeket veszélyeztet a fej-

Világbankkal, az IMF-fel, a WTO-val folytatott, illetve kétoldalú tár-

számoltathatóbbá kell tennie, azáltal, hogy a parlamenti képviselôk

lôdô országokban. A kedvezôtlen adottságú térségekben ezen túl a

gyalásai során, ide értve az EPA-kat is. Annak érdekében, hogy

és a fejlôdô országokbeli, valamint az európai civil társadalom

termelôk további támogatására van szükség, még akkor is, ha adott

megvédhessék lakosságukat az olcsó import – akár támogatott, akár

számára is hozzáférhetôvé teszi a zárt ajtók mögött zajló tárgyalá-

a kínálatszabályozás. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a tejkvótarend-

nem – potenciálisan pusztító hatásaitól, a fejlôdô országoknak

sokat.

szer reformra szorul, az EU földrajzi régiói, illetve termelôi közötti

nagyon fontos, hogy rendelkezésükre álljanak az ehhez szükséges

igazságosabb kvótaelosztás érdekében, vagy pedig helyettesíteni kell

eszközök, például a szabadon változtatható importvámok és im-

azt a kínálatmenedzsment egy más formájával. Támogatni kell a ter-

portkvóták (két, a legszegényebb országok számára is elérhetô es-

melés jobb elosztását azokba a régiókba, melyeknek természetes

zköz). Fô elôfeltételként, meg kell szüntetni az agrártermékek

adottságaik vannak az extenzív állattartásra, ennek jegyében az

dömpingjét, melyet a KAP jelenlegi rendszere okoz. A hatékony

ôshonos állatfajták tartását fokozottan ösztönözni kell.

kínálatszabályozás, mely a termelés közösségi szabályozásán és a vámvédelmen alapulna, nagyban hozzájárulna ehhez. Megszüntetné az áron aluli európai exportot a fejlôdô országokba, valamint stabil és méltányos árakat garantálna az európai termelôk számára. • Az EU, mint nemzetközi szinten fontos játékos, alapvetô szerepet kellene, hogy betöltsön az élelmiszert egyszerû árucikként kezelô, és azt a Marrakesh-i Egyezményben a szabadkereskedelmi megállapodás égisze alá rendezô logika felülvizsgálatában. A WTO által ostrom alá vett hagyományos piacszabályozási eszközök nélkül, bármely, a fenntartható fejlôdés, a szegénység és az éhezés leküzdésére tett erôfeszítés hasztalan lesz. Az egyes országoknak és regionális csoportoknak lehetôséget kell adni saját agrár- és élelmezési politikájuk meghatározására. A piacok elszabadítása

Boussard, Jean-Marc és Trouvé, Aurélie: For a New European Agriculture and Food policy that meets the challenges of this century. kutatási jelentés. 2010 (http://www2.dijon.inra.fr/esr/pagesperso/trouve/index.htm) Burley, Helen: What’s feeding our food? The environmental and social impacts of the livestock sector. Friends of the Earth, England Wales and Northern Ireland, London, 2008 Compassion in World Farming (CIWF): Beyond Factory Farming. Sustainable Solutions for Animals,People and the Planet. Compassion in World Farming, Godalming, 2009. Corporate Europe Observatory: Lobby Planet. Brussels the EU Quarter. Explore the corporate lobbyist paradise. Amsterdam, 2005 (http://archive.corporateeurope.org/docs/lobbycracy/lobbyplanet.pdf) Corporate Europe Observatory: Global Europe: An Open Door Policy for Big Business Lobbyists at DG Trade. Brussels, 2008 CPE: Animal feed. A key Common Agricultural Policy issue. Brussels, 2003 Mazoyer, Marcel és Roudart, Laurence: Histoire des agricultures du monde. Éditions du Seuil, 2002, Paris. Fontan Sers, Charlotte The CAP’s impact on African Agriculture: focus on milk. GRET, 2010. Riley, Pete; Chandrasekaran Kirtana; Hall, Ronnie: Who benefits from GM crops? The great climate change swindle.Friends of the Earth International secretariat, Amsterdam, 2010 Gelder, Jan Willem van; Kammeraat, Karen és Kroes, Hassel: Soy consumption for feed and fuel in the European Union. Profundo, Amsterdam, 2008 Paasch, Armin: Devastating Floods – Man Made. European Trade Policy Violates Right to Food in Ghana –Chicken and Tomatoes. Germanwatch, 2008 South Centre: EPAS: The Wrong Development Model For Africa And Options For The Future. Geneva, 2010 Steinfeld, H. et al., Livestock’s Long Shadow: environmental issues and options. Food and Agriculture Organisation of the United Nations. Rome, 2006.

helyett, az Uniónak védelmeznie és tiszteletben tartania kell a fejlôdô országok élelmiszer-önrendelkezését.

20

21