OLASZFALU Község Helyi Építési Szabályzata Részleges módosítása
2009. MÁRCIUS 13.
1
Olaszfalu Község Önkormányzata Képviselõ-testületének …./2009. (……….) rendelete Olaszfalu Helyi Építési Szabályzatáról az Olaszfalu Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2006. (VII.03.) és 12/2006. (IX.13.) rendeletekkel módosított a 4/2006. (IV.28.) rendelet módosítása
I. ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK Az elõírások hatálya 1.§. Jelen rendelet hatálya Olaszfalu község teljes közigazgatási területére terjed ki.
Az elõírások alkalmazása 2.§. (1) A 1.§-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényû rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet elõírásainak megfelelõen szabad. (2) Jelen rendelet kötelezõen alkalmazandó mellékletei a Szabályozási terv – Beépítésre szánt területek M 1:2000 (1.sz. melléklet) és Szabályozási terv – Beépítésre nem szánt területek M 1:10.000 (2.sz. melléklet). Az Építési Szabályzat csak a szabályozási tervlapokkal együtt alkalmazható. Az érvényben maradó 4/2006. (IV.28.) sz. és az azt módosító 9/2006. (VII.03.) és 12/2006. (IX.13.) sz. rendeletek a következõkben változnak: 3.§. 1. A 7.§ (6). bekezdése „Az épületek színezése a környezethez és a hagyományokhoz illeszkedõ fehér, tört-fehér, nyers ill. tojáshéj színû. ill. ahhoz közelálló pasztell színû lehet” a következõ képpen módosul: Az épületek színezése a környezethez és a hagyományokhoz illeszkedõ fehér, tört-fehér, nyers ill. tojáshéj színû. ill. pasztell színû lehet, valamint homlokzata kõ, fa és tégla burkolattal készülhet. 2. A 8.§ (1). bekezdése „A lakóterületeken elhelyezhetõ legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint az OTÉK-ban felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve az üzemanyagtöltõt és a mezõ és erdõgazdasági (üzemi) építményt.” a következõ képpen módosul: A lakóterületeken a meglévõ kialakult min. 10 m széles telken, ill. az övezeti szabályok szerint kialakított új építési telken elhelyezhetõ legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint az OTÉK-ban felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve az üzemanyagtöltõt.
2
3. A 8.§ (5). bekezdése „Az épületek csak magas tetõvel (nyeregtetõvel) létesíthetõk. A fõ tömeget meghatározó tetõ hajlásszöge 40o-nál alacsonyabb és 45o-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez és táblás lemezfedés.” a következõ képpen módosul: Az épületek csak magas tetõvel létesíthetõk. A fõ tömeget meghatározó tetõ hajlásszöge az Lfk övezetben 40o és 45o közötti, a többi övezetben 35o-nál alacsonyabb és 45o-nál meredekebb nem lehet. A fõ tömeget meghatározó épületen égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb pikkelyszerû héjalás alkalmazható. Alkalmazható továbbá minden természetes anyagú fedés (zsindely, nád), valamint a korcolt fémlemez és bitumenes zsindely fedés is. A meglévõ mellékfunkciójú építményeken a meglévõ héjazat a tetõszerkezet hajlásszögének megõrzése mellett bõvítés esetén folytatható. 4. A 8.§ (13). bekezdése „A lakóövezetekben az utcafronti épületszélesség a 9 métert nem haladhatja meg az épület utcafronti homlokzatától számított 3 méterig” áthelyezésre kerül a 9.§ új 8. bekezdésének. 5. A 9.§ (1), (4). bekezdése (1) „Az Lfk övezetben az alábbi táblázatban meghatározott elõírások alapján helyezhetõk el az építmények: Övezet jel
Beépíthetõ telek min. nagyság (m2)
Beépítés módja
Max. beépítettség mértéke (%)
Max. építmény magasság (m)
Beépíthetõ min. telekszélesség (m)
Lfk
800
O
30
3,5
12
(4) Az övezetben a hagyományokhoz és a környezõ hagyományos megjelenésû épületekhez illeszkedõ homlokzati megjelenés kialakítása szükséges (macskalépcsõs oromfalak vagy kontyolt tetõ,, vakolt, vakolatkerettel kihúzott homlokzatok és az utcai homlokzaton a hagyományos osztású ablakok alkalmazása értelemszerûen alkalmazandó.” a következõ képpen módosul: (1) Az Lfk övezetben az alábbi táblázatban meghatározott elõírások alapján helyezhetõk el az építmények: Övezet jel
Kialakítható telek min. nagyság (m2)
Beépítés módja*
Max. beépítettség mértéke (%)
Max. építmény magasság (m)
Kialakítható min. telekszélesség (m)
Lfk
800
O
30
4,5
12
* építési helyként értelmezve
(4) Az övezetben a helyi védelemrõl szóló rendelet megalkotásakor elõ kell írni a hagyományokhoz és a környezõ hagyományos megjelenésû épületekhez illeszkedõ homlokzati megjelenés kialakításának szükségességét: macskalépcsõs oromfalak vagy kontyolt tetõ, vakolt, vakolatkerettel kihúzott homlokzatok és az utcai homlokzaton a hagyományos osztású ablakok alkalmazását. 6. A 10.§ (1). bekezdése (1) „Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következõ táblázat szerint kell meghatározni: 3
Övezeti Beépíthetõ/Kialakíth jel ató telek min. nagyság (m2)
Beépíthetõ/Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m)
Beépítés módja
Max. beépítettség mértéke (%)
Max. építmény magasság (m)
14 18 24
O O SZ
30 30 30
4,0 4,0 4,5
600 700 1200
Lf-1 Lf-2 Lf-3
a következõ képpen módosul: (1) Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következõ táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jel
Lf-1 Lf-2 Lf-3 Lf-4
Kialakítható telek min. nagyság (m2)
Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)
Beépítés módja*
Max. beépítettség mértéke (%)
Max. építmény magasság (m)
600 700 1200 1200
14 18 24 20
O O SZ SZ
30 30 30 30
4,5 4,5 4,5 6,0
* építési helyként értelmezve
7. A 11.§ (3). bekezdése (3) „Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következõ táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jel
Beépíthetõ/Kialakítható Beépíthetõ/ Kialakítható Beépítés telek min. nagyság (m2) telek legkisebb telek módja szélesség (m)
1200 2000 1400 1400
Vt-1 Vt-2 Vt-3 Vt-4
20 20 24 20
SZ SZ O O
Max. beépítettség mértéke (%)
Max. építmény magasság (m)
30 30 30 40
4,5 6,0 4,5 4,5
K-kialakult állapot szerint”
a következõ képpen módosul: (3) Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következõ táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jel
Vt-1 Vt-2 Vt-3 Vt-4
Kialakítható telek min. nagysága (m2)
Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)
Beépítés módja*
Max. beépítettség mértéke (%)
Max. építmény magasság (m)
1200 2000 1400 1400
20 20 24 20
SZ SZ O O
30 30 30 40
6,0 6,0 4,5 4,5
K-kialakult állapot szerint
* építési helyként értelmezve
8. A 11.§ (6). bekezdése „A Vt övezetben állattartás céljára szolgáló épületek, építmények ezen övezetben nem építhetõk.” a következõ képpen módosul: A Vt övezetben az állattartást az önálló állattartási rendelet szabályozza. 9. A 11.§ (7). bekezdése „Az épületek csak magastetõvel létesíthetõk. A fõ tömeget meghatározó tetõ hajlásszöge 40o-nál alacsonyabb, 45o-nál meredekebb nem lehet, kivéve ahol az épület (pl. templom, vagy tornacsarnok) szerkezete és építészeti hagyománya mást 4
kíván meg.. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható táblás lemezfedés.” a következõ képpen módosul: Az épületek csak magastetõvel létesíthetõk. A fõ tömeget meghatározó tetõ hajlásszöge 35o-nál alacsonyabb, 45o-nál meredekebb nem lehet, kivéve ahol az épület (pl. templom, vagy tornacsarnok) szerkezete és építészeti hagyománya mást kíván meg.. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb pikkelyszerû héjalás alkalmazható. Alkalmazható továbbá minden természetes anyagú fedés (zsindely, nád), valamint a korcolt fémlemez és bitumenes zsindely fedés is. Csarnokszerkezet esetében a nem fénylõ, környezetéhez illeszkedõ színû fémlemezfedés is megengedett. 10. A 11.§ (10) d). bekezdésébõl törlésre kerül az „ill. meglévõ közintézmény átalakítása” szövegrész. Így a módosított szöveg a következõ: d) új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása esetén az engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására vonatkozóan kertészeti tervet kell tartalmaznia. A kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és mûleírást kell tartalmaznia. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkezõ táj- és kertépítészmérnök készíthet. 11. A 14.§ (3). bekezdése (3) „A mezõgazdasági major terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következõ táblázat szerint kell meghatározni: építési övezet jele
Gm-1 Gm-2
kialakítható/ beépíthetõ telek min. nagysága (m2)
kialakítható/ beépíthetõ telek legkisebb szélessége (m)
beépítés módja
beépítettség max. mértéke (%)
min. zöldfelületi borítottság (%)
építménymagasság max. (m)
K 2500
K 30
SZ SZ
20 30
35 35
6,0* 6,0
K: kialakult, tovább nem osztható *terményszárító, silótorony, takarmánykeverõ és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhetõ”
a következõ képpen módosul: (3) A mezõgazdasági major terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következõ táblázat szerint kell meghatározni: övezet jele
Gm-1 Gm-2
Beépíthetõ telek min. nagysága (m2)
beépíthetõ telek legkisebb szélessége (m)
beépítés módja
Beépítettség max. mértéke (%)
min. zöldfelületi borítottság (%)
építménymagasság max. (m)
K 2500
K 30
SZ SZ
30 30
35 35
6,0* 6,0
K: kialakult, tovább nem osztható *terményszárító, silótorony, takarmánykeverõ és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhetõ
Az övezetben a szabályozási tervlapon jelölt beültetési kötelezettséget (takaró növényzetet, mely legalább kétszer iskolázott fa és cserjeszintbõl áll) a használatba vételi engedély feltételeként kell elõírni. 5
12. A 14.§ (5). bekezdése „A mezõgazdasági major övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájbaillõ, hagyományos szerkezetûek, magastetõs, 35°-45° tetõ hajlásszögûek lehetnek.” a következõ képpen módosul: A mezõgazdasági major övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájbaillõ, hagyományos szerkezetûek, magastetõs, 15°-45° tetõ hajlásszögûek lehetnek. 13. A 14.§ (7). bekezdés c) pontja „nagy létszámú állattartás az övezetben nem engedélyezhetõ” törlésre kerül.
14. A 16.§ (3) bekezdése (3) „Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az elõkertben: a telek szélétõl min. 20 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétõl min. 20 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétõl min. 20 m-re húzódik.” a következõ képpen módosul: (3) Az övezetben az építési hely határvonalai: az OTÉK szerintiek 15. A 17.§ (3). bekezdése: (3) Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az elõkertben: a telek szélétõl min. 15 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétõl min. 15 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétõl min. 15 m-re húzódik.” a következõ képpen módosul: (3) Az övezetben az építési hely határvonalai: az OTÉK szerintiek
16. A korábbi 19.§-tól a § számozása mindig eggyel csökken. 17. A korábbi 22.§ (8). bekezdése „Az Má-1 és Má-2 övezetekben több telekbõl álló birtoktest alakítható ki. Birtoktest kialakításába kizárólag olyan telkek vonhatók be, amelyek egymással határosak. Birtoktest esetén az adott övezetben elõírt legnagyobb beépíthetõség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerû használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megõrzését nem korlátozza, ill. veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 15%-ot nem haladhatja meg.” Következõ képpen módosul: Az Má-1 és Má-2 övezetekben több telekbõl álló birtoktest alakítható ki. Birtoktest esetén az adott övezetben elõírt legnagyobb beépíthetõség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerû használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megõrzését nem korlátozza, ill. veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 15%-ot nem haladhatja meg. A fõfunkció a gazdasági funkció lehet. A mellékfunkciójú épület ( pl.lakóépület) max. 200 m2-es lehet és nem haladhatja meg a fõfunkciójú épület nagyságát.
6
18. A korábbi 22.§ (5). bekezdése (5) Az általános mezõgazdasági terület övezeteinek részletes elõírásai az alábbiak: övezeti jel
épület típus
beépíthetõ min. teleknagyság (m2)
beépíthetõ min. telekszélesség (m)
beépítés módja
max. beépítési %
max. építmény magasság (m)
Má-1 Má-2 Má-3
G, T G, T -
1 000 000 (100 ha) 500 000 (50 ha) -
100 100 -
SZ SZ -
0,1 0,2 -
4,5 4,5 -
SZ: szabadon álló, G: gazdasági épület T: tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdaság területe”
a következõ képpen módosul: (5) Az általános mezõgazdasági terület övezeteinek részletes elõírásai az alábbiak: övezeti jel
épület típus
beépíthetõ min. teleknagyság (m2)
beépíthetõ min. telekszélesség (m)
beépítés módja
max. beépítési %
max. építmény magasság (m) *
Má-1 Má-2 Má-3
G, T G, T -
200 000 (20 ha) 100 000 (10 ha) -
30 30 -
SZ SZ -
0,5 1,0 -
4,5 4,5 -
SZ: szabadon álló, G: gazdasági épület T: tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdaság területe” * kivéve a technológiai építményeket és a terménytárolót
19. A korábbi 23.§ (4). bekezdése „Az övezetben kizárólag a Rendelet hatálybalépésekor már környezetvédelmi engedéllyel rendelkezõ szélerõmûvek alakíthatók ki, az övezet területe új szélerõmû elhelyezésére nem vonható vizsgálat alá” törlésre került. 20. A korábbi 23.§ (5). bekezdése „Az övezetben kerítések – kivéve a szélerõmû körüli kerítést - nem létesíthetõk.” törlésre kerül. 21. A korábbi 24.§ (2). bekezdése ”Kerítés a szélerõmû körül, a tanyagazdaság központi része, ill. birtokközpont körül, valamint az erdõvel határos mezõgazdasági területeken alakítható ki. A tanyaudvar ill. birtokközpont körül kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdõvel határos mezõgazdasági területeken legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, vadvédelmi célú kerítés építhetõ. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthetõ” a következõ módosított formában áthelyezésre kerül a korábbi 22.§ új (18)-as bekezdésének. Kerítés a szélerõmû körül, a tanyagazdaság központi része, ill. birtokközpont körül, valamint az erdõvel határos mezõgazdasági területeken alakítható ki, illetve amennyiben pályázati támogatás feltételeként a kiírásban szerepel kerítés kötelezõ létesítése. A tanyaudvar ill. birtokközpont körül kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdõvel határos mezõgazdasági területeken és a pályázatban megkövetelt kerítések, kizárólag vadvédelmi célú kerítés építhetõ. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthetõ. 22. A korábbi 27.§ (4). bekezdése „A település beépített, illetve beépítésre szánt területén építési engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhetõ, ha az OTÉK 8.§-ban, illetve annak 2002-es módosító kiegészítésében rögzített közmûvesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a teljes közmûellátás rendelkezésre áll. Ettõl eltérni csak szennyvízelvezetés megoldásában a (8) bekezdésben, a csapadékvíz elvezetésének 7
megoldásában pedig a (13) bekezdésben rögzítettek betartásával lehet” a következõ képpen módosul: A település beépített, illetve beépítésre szánt területén építési engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhetõ, ha az OTÉK 8.§-ban rögzített közmûvesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a teljes közmûellátás, kivéve a gáz, rendelkezésre áll. Ettõl eltérni csak szennyvízelvezetés megoldásában a (8) bekezdésben, a csapadékvíz elvezetésének megoldásában pedig a (13) bekezdésben rögzítettek betartásával lehet. 23. A korábbi 27.§ (12) bekezdése „A település hosszú távú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezõbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére: a) zárt csapadékvíz elvezetõ (közcsatornás, vagy burkolt-fedett árkos) rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevõ nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következõ rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejûleg kell a zárt csapadékvíz elvezetést kiépíteni. Kivételt csak falusias lakóövezeti besorolású területen belül lehet tenni, ha az út szabályozási szélessége ezt utcafásítással együtt is lehetõvé teszi (a szabályozási szélesség meghaladja a min 16 m-t). b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthetõ beépítésre nem szánt területen illetve beépítésre szánt területen hosszabb távon is, de csak szilárd burkolat nélküli utcák esetén, illetve ahol azt az a) bekezdés megengedi.” törlésre kerül. 24. A korábbi 27.§ (16). bekezdése „Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkezõ területeken, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor beépített és beépítésre szánt területen új (nagy-, közép-, kisfeszültségû, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevõ hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.” törlésre kerül. 25. A korábbi 30.§ (5). bekezdése (5) „A felszíni vizek bármilyen jellegû szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen a) állattartás a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható, b) növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédõszer veszélyességétõl függõen 200 m-en belül korlátozottan folytatható1.”a kövezkezõ képpen módosul: (5) A felszíni vizek bármilyen jellegû szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak. A felszíni vizek védelme érdekében fontos a vízfolyások parti sávjában a gyep mûvelési ág megtartása, illetve szántóföldi mûvelés esetén egy minimum 4-6 m-es füvesített sáv kialakítása. Szintén vízvédelmi, valamint ökológiai és tájesztétikai okok miatt is
8
fontos a vízfolyásokat kísérõ már meglévõ fás vegetáció megtartása, illetve telepítése (lehetõség szerint õshonos fajokkal) természetesen úgy, hogy a szükséges fenntartási munkákat ez nem lehetetlenítse el.
26. A korábbi FÜGGELÉK Mûemlékek: R.k. templom (Váci Mihály u.) Templomrom (Alsópere) listája a következõre változik: R.k. templom (Váci Mihály u.) Templomrom (Alsópere) Lakóház (Gárdonyi u. 6.)
hrsz:61 hrsz:0108
tsz:5642 tsz:5641
hrsz:61 hrsz:0108 hrsz:149
tsz:5642 tsz:5641 tsz:
Mûemlékek mûemléki környezetének helyrajzi számos felsorolása: 58, 59, 60, 62/1, 62/2. (teleknyúlvány), 122/1, 122/2, 220, 221, 222/1, 234/2, 234/3, 234/4 a következõre változik: 59, 60, 62/2, 122/1, 221, 222/1, 222/2, 222/3, 222/4, 137, 145, 148, 165, 166, 090, 0105, 0107
Záró rendelkezések 4.§. 1. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetésérõl a körjegyzõ a helyben szokásos módon gondoskodik. 2. A rendelet hatályba lépésével egyidejûleg módosul a ../……. (……...) rendelete, melyet a körjegyzõ a …………sz. és a ………….sz. rendelettel egységes szerkezetbe foglal 2009. ……….-ig.
Olaszfalu, 2009. …………….
polgármester
körjegyzõ
A rendelet kihirdetésének napja: 2009. …………..
körjegyzõ
9
