2005.(V.13.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról

1 Egys: 2012.09.28. Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2005.(V.13.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról

Alsózsolca Város képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet hatálya

Jelen rendelet hatálya Alsózsolca Város közigazgatási területére terjed ki.

2. §

(1) A jelen rendelet tartalmazza a Helyi Építési Szabályzatot, valamint Külterületi és Belterületi Szabályozási Tervet. (2) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni, és ezekre hatósági engedélyt adni, az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Helyi Építési Szabályzat, Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Tervek együttes alkalmazásával szabad. (3) A közigazgatási terület területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Településszerkezeti Terv és a Külterületi Szabályozás Terv és a Területrendezési Szabályzat tartalmazza.

3. § Közigazgatási és belterületi határ

2 (1) A település bel- és külterületének határvonalát a szabályozási terv jelöli. (2) Közigazgatási határmódosítást nem terveztünk. (3) Belterületbe vonást az alábbi területen kell végrehajtani, az építési igény függvényében ütemezve, a település keleti részén: -

037/3 hrsz. mg. ingatlanból mintegy 4,0 ha nagyságú terület;

-

041 hrsz. mg. területből megközelítőleg 8,5 ha nagyságú terület;

-

043/2 hrsz. területből ∼ 1000 m2 nagyságú terület;

-

043/1 hrsz. területből ∼ 2000 m2 nagyságú terület;

-

094/1 hrsz. területből – 16 ha 6236 m2 nagyságú terület

kerülhet hosszú távon a község belterületébe lakóterületi funkcióval. (4) A belterületbe vonás engedélyeztetése során a 166/1999. (XI. 19.) kormányrendelet mellékletének 5. bekezdés a, pontja alapján az ANP Igazgatósága szakhatósági állásfoglalását külön be kell szerezni. 4. § Építéshatósági eljárások

(1) Építési engedély csak a Szabályozási Tervben, valamint a Helyi Építési Szabályzatban megadott előírások megtartása mellett adható ki. (2) A külterületen forgalmi út mellett és a település belterületén a reklámfelületek elhelyezése építési engedély köteles. 5. § A Szabályozási Terv elemei

(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. (2) Kötelező szabályozási elemek: 1. a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai (szabályozási vonal) 2. az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai, 3. a Szabályozási Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,

3 4. a legnagyobb beépítettség mértéke, 5. a megengedett építménymagasság felső határa, 6. a minimális telekméret, 7. kötelező beépítési mód, 8. építési vonalak, (3) Irányadó szabályozási elemek: -

irányadó szabályozási vonal;

-

az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók: A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

II. FEJEZET A beépítésre szánt területek, övezetek felhasználásának, beépítésének feltételei és szabályai

6. § A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak: - lakóterületek (kertvárosias, falusias) Lke; Lf - vegyes területek (településközp. vegyes terület) Vt (központi vegyes terület) Vk - gazdasági területek (kereskedelmi, szolgáltató terület) Gksz ipari terület Gip - különleges területek K temető K-TE kegyeleti park K-Tp sportpálya K-Sp szabadidőközpont K-Szk horgásztelep K-Ht bányaterületek: K-B - közműterület ( trfó ) K-VT

4 - üdülőterület Ü üdülőházas terület Üü hétvégi házas terület Üh 7. §

Lakóterületek: Kertvárosias lakóterület (1) Lke

O-1 4,5

30 700

jelű építési övezet

Lke

O-1 6,0

30 700


előírásai az alábbiak: a) A kialakítandó legkisebb telekterület: 700 m2. b) Beépítési mód:

- oldalhatáron álló.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, illetve 6,0 m. e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján kell meghatározni. (2) Lke

O-K 4,5

30 K


Lke

O-Sz-K 4,5

30 K


Lke

O-Ikr-K 4,5

30 K


előírásai az alábbiak: a) A kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult teleknagyság.

5 b) Meglévő telekstruktúra és telekmegosztás esetén a beépíthető legkisebb telekterület: –

oldalhatáron álló beépítés esetén: 550 m2

–

ikresen csatlakozó beépítés esetén: 550 m2

– szabadon álló beépítés esetén: 600 m2 c) Beépítési mód:

- oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó

Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni. Az oldalhatáron álló és ikresen csatlakozó építési övezetekben a 14,0 m-es telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK előírási szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható. 14,0 m-nél keskenyebb telkek csak telekösszevonás után építhetők be. d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján kell meghatározni. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni. h) Amennyiben a beépített lakótelken kötelező építési vonal nem került meghatározásra, új épületet a meglévő helyen lehet építeni, a régivel azonos előkerttel. (3) Z-K 4,5

Lke

40 K


előírásai az alábbiak: a) A kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult teleknagyság. b) Meglévő telekstruktúra és telekmegosztás esetén a beépíthető legkisebb telekterület: –

zártsorú beépítés esetén: 400 m2

c) Beépítési mód:

- zártsorú

d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

6 g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján kell meghatározni. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni. (4)

Lke

Sz-K 6,0

30 K


Lke

O-Sz-K 6,0

30 K




–

szabadon álló beépítés esetén: 600 m2


- oldalhatáron álló, szabadon álló.

Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni. Az oldalhatáron álló építési övezetekben a 14,0 m-es telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK előírási szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható. 14,0 m-nél keskenyebb telkek csak telekösszevonás után építhetők be. d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján kell meghatározni. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni. h) Amennyiben a beépített lakótelken kötelező építési vonal nem került meghatározásra, új épületet a meglévő helyen lehet építeni, a régivel azonos előkerttel.

7 i) A kertvárosias lakóterületnél a 700 m2-nél kisebb lakótelkeken csak 1 db lakás helyezhető el. (5)

Szociális kertvárosias lakóterület Lke Sz

O-K 4,5

30 K





- oldalhatáron álló.

Az oldalhatáron álló építési övezetekben a 12,0 m-es telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK előírási szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható. 12 m-nél keskenyebb telkek csak telekösszevonás után építhetők be. d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján kell meghatározni. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni. h) Amennyiben a beépített lakótelken kötelező építési vonal nem került meghatározásra, új épületet a meglévő helyen lehet építeni, a régivel azonos előkerttel. i) A lakótelken csak 1 db lakás helyezhető el. Falusias lakóterület (6) Lf

O-1 4,5

30 900


előírásai az alábbiak: a) A kialakítható legkisebb telekterület: 900 m2.

8 b) Beépítési mód:

- oldalhatáron álló - szabadon álló (szélső telek esetén)

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Az előkert mérete 5,0 m. Oldal- és hátsókert mérete az OTÉK 35. és 36. §-ainak előírásai alapján kerül meghatározásra.

(7) Lf

O-K 4,5

30 K


Lf

SZ-K 4,5

30 K


előírásai az alábbiak: a) A kialakítandó legkisebb telekterület: a meglévő teleknagyság. b) Meglévő telekstruktúra és telekmegosztás esetén a beépíthető legkisebb telekterület: szabadon álló beépítés esetén: 900 m2 oldalhatáron álló beépítés esetén: 800 m2 c) Beépítési mód:

- oldalhatáron álló - szabadon álló.

Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni. Az oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-es telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK előírási szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható. d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%. e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

9 h) A nagyobb mélységű telkeknél a beépítettség a telek 50 m-es mélységéig értendő telekterületre vonatkozik. i) Amennyiben a beépített lakótelken a kötelező építési vonal nem került meghatározásra, új épületet a meglévő helyén lehet építeni, a régivel azonos előkerttel.

8. § Vegyes területek: Településközpont vegyes terület (1) Vt

SZ 6,0

30 1000


Vt

SZ 6,0

30 2000


Vt

SZ 6,0

30 5000


előírásai az alábbiak: - Tervezett településközpont vegyes terület (A település keleti részén, a Bem József utca tervezett szakaszának két oldalán.) a) Kialakítható legkisebb telekterület : 1000 m2, 2000 m2, 5000 m2. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknál az OTÉK 35. § és 36. §-ai alapján kell meghatározni. (2) Vt

O-K 4,5

30 K


Vt

SZ-K 4,5

30 K


10

Vt

SZ-O-K 4,5

30 K


Vt

SZ-K 4,5

40 K


előírásai az alábbiak: - Imaház, orvosi rendelő, takarékszövetkezet, posta, Vay-kastély, gyógyszertár, óvoda, piac, kereskedelmi egységek stb.: a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot. b) Beépítési mód: oldalhatáron álló. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, illetve 40% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza. g) Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcában kialakult helyzet szerint kell dönteni. (3) Vt

O-SZ-K 6,0

40 K


Vt

O-SZ-K 6,0 (K)

30 K


Vt

SZ-K 6,0

30 K


Vt

SZ-K 6,0

60 K


előírásai az alábbiak: - Iskola tömb (ref. templom), polgármesteri hivatal térsége, katolikus templom, Kassai úti iskolatömb stb.:

11 a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság. b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, 40% az ABC (Kossuth u.) esetében 60% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza. g) Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcában kialakult helyzetet kell figyelembe venni. (4) Vt

SZ-K 9,0

30 K


előírásai az alábbiak: B-A-Z Megyei Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Központ, Levéltár, lakóházak: a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza (4a) Vt

SZ-K 9,0

30 K


előírásai az alábbiak: Alsózsolca, 890/4 hrsz-ú ingatlan: a) Kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult b) Beépítési mód: szabadon álló. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,5 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %

12 g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások a kialakult beépítés figyelembevételével h) A tervezett létesítmény a meglévő épülettel összeépíthető i) A 890/4 hrsz-ú ingatlan keleti részén a 890/3 hrsz-ú ingatlan felöli részén 5,0 m-es sávban védőerdősávot kell kialakítani, melyre beültetési kötelezettség vonatkozik j) Az idősek otthona lakószobáiban biztosítani kell a vonatkozó jogszabályokban meghatározott zaj- és rezgésterhelési határértékek teljesítését (figyelembe véve a szállítási feladatokból eredő hatásokat is) Központi vegyes terület: (5) Vk

SZ-K 6,0

30 K


előírásai az alábbiak: - Tervezett lakóút és a vasút közötti terület (volt ERDÉRT telephely): a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

(6) Vk

SZ 6,0

30 500


előírásai az alábbiak: a.) Kialakítandó legkisebb telekterület: 500 m2 b.) Beépítési mód: szabadon álló c.) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30 % d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság : 6,0 m e.) A beépítettség feltétele a teljes közművesítettség.

13 f.) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: g.) A területen csak üdülési és idegenforgalmi funkciót kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. 9. § Gazdasági területek

(1) A település területén a gazdasági terület jellegük szerint: -

kereskedelmi, szolgáltató területek,

-

ipari területek

alakíthatók ki.

Kereskedelmi, szolgáltató terület: A területen elhelyezhető: -

Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület.

-

A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

-

Igazgatási, egyéb irodaépület.

-

Üzemanyagtöltő (csak a külterületen).

(2) Gksz

Gksz

SZ-K 4,5

30 K


O-K 4,5

40 K


előírásai az alábbiak:

- Meglévő telephelyek – gázfogadó, Ytong telephely, Balla Bútor: a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő. b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló.

14 c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, illetve 40% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség,. f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30%. g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza. (3) Gksz

O-SZ-K 6,0

30 K


előírásai az alábbiak: - Meglévő telephelyek: Tanács u., Herman O. u. sarok: a) A legkisebb kialakítható telekterület: meglévő. b) Beépítési mód: oldalhatáron álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%. g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza. Ipari területek: Belterületen: (4) Gip

SZ-K 9,0

30 K


Gip

SZ-K 9,0

40 K


előírásai az alábbiak: - Meglévő iparterületek: a) Kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult teleknagyság. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, illetve 40% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m.

15 e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30%. (5) Gip

SZ-K 15,0

50 K


előírásai az alábbiak: - Meglévő iparterület: a) A legkisebb kialakítható telekterület: meglévő, kialakult. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 50% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 15,0 m e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség,. f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 20%. g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.

Külterületen: (6) Gip

SZ 6,0

30 2000


Gip

SZ 6,0

50 2000


előírásai az alábbiak: - Tervezett iparterületek (Sajóládi út mellett, valamint a vasúttól északra): a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 2000 m2. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, illetve 50% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30%, illetve 20%.

16 (7) Gip

SZ 15,0

50 2000


előírásai az alábbiak: - Tervezett iparterület (vasúttól északra): a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 2000 m2, (2,0 ha). b) Beépítési mód: szabadon álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 50% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 15 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 20%. g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.

Az ipari területek új telephelyének kialakításánál szükséges megvizsgálni a tervezett ipari (gazdasági) tevékenységeknek a felszín alatti vízkészletre gyakorolt várható hatását. Ezért környezetvédelmi hatástanulmány készíttetése szükséges.

(8) Gip

SZ-K 6,0

30 K


előírásai az alábbiak: - Meglévő iparterületek (déli, kavicsbányák mellett lévő telephelyek): a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30%. g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.

17 (9) Gip

K 30,0

50 K


előírásai az alábbiak: - Meglévő iparterület (Csavarárugyár területe): a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 50% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 30 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 20%. g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.

10. § Különleges területek (OTÉK 24. §)

Zöldfelületi intézmények területei: (1) Temető: K-TE -

A temető bővítésére csak a lakóterület felé van lehetőség.

-

A lakóházak felől 30 m széles védősáv létesítése szükséges, amely a lakótelkek kertjé ből biztosítható.

(2) Kegyeleti park: K-Tp - Volt zsidó temető területe. (3) Sportterület: K-Sp Üdülőterületen kialakítandó sportterület. Az övezet elsősorban sportcélú funkciók és kiszolgáló létesítményeik elhelyezésére szolgál. K-Sp

Sz 4,5

10 20000


18

Előírásai az alábbiak: a.) Kialakítható legkisebb telekterület: 20000 m2 b.) Beépítési mód: szabadon álló. c.) Beépítettség legnagyobb mértéke: 100 % lehet. d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. e.) A beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f.) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza. Meglévő sportpálya bővítése a belterületen nem lehetséges. Javasoljuk újabb sportpályák elhelyezését a Szabadidőközpontban.

(4) Szabadidőközpont: K-Szk K-Szk

SZ 4,5

10 10000


előírásai az alábbiak: a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 10000 m2, (1 ha). b) Beépítési mód: szabadon álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. e) Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza. A szabadidőközpontban elhelyezhető: -

közlekedési terület, a Kossuth u. felől több irányból is megközelíthető; A kompháztól, a Kossuth utcai telkek, illetve a Nevelőotthon mögött, a belterületi határ mellett feltáróutat terveztünk, a tóig.

-

fásított parkoló, a feltáróút végén, a tó mellett;

-

gyermekjátszótér és építményei;

-

közpark;

19 -

sportpályák (különböző sportolási lehetőségek biztosításához);

-

kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények, szociális helyiségek (sétaút, pihenőhely, esőbeálló, kerti építmények, pihenőterek, tűzrakóhelyek);

-

a terület fenntartásához szükséges épületek;

-

ligetesen telepített erdő, turisztikai funkcióval.

(5) Horgásztelep: K-Ht K-Ht

O-SZ-K 3,5

20 K


előírásai az alábbiak: a) Kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult teleknagyságok. 200 m2-nél kisebb telek nem építhető be, csak telekösszevonás után. b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 20% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m. e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.

(6)

Bányaterületek: K-B

- Országos Ásványvagyon mérlegben az alábbi nyersanyag lelőhelyek vannak nyilván tartva: -

05-05-010-02-4321 kódszámon Alsózsolca I. kavics

-

05-05-010-06-4324 kódszámon Alsózsolca II. kavics

-

05-05-010-07-4324 kódszámon Alsózsolca III. kavics

-

05-05-010-08-4324 kódszámon Alsózsolca IV. kavics

-

05-05-010-05-4321 kódszámon Alsózsolca FTV Azs-2. fúrás körzete elnevezéssel – kavics

- Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 109/K. § előírásai szerint az ásványi nyersanyagok kincstári vagyonkörbe tartoznak, és értékesítésükhöz – a bányászati tevékenységek keretén belül – a Kincstári Vagyoni Igazgatóság hozzájárulása szükséges.

20 - A hatósági engedély nélkül végzett kitermelés jogosulatlan bányászati tevékenységnek minősül, mellyel szemben a Bányakapitányság szankciót alkalmazhat. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 41. § (1) bekezdése szerint ugyanis „a bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki (amely) jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki 1993. évi XLVII. tv 41. § (l) c) pontja külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.” -

A területen csak a bányászathoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.

-

A bányaterületen zárt tartályos konténeres WC-t lehet telepíteni.

-

A bányászati tevékenység előrehaladásával a felhagyott területek folyamatos rekultivációját is el kell végezni.

-

Meg kell akadályozni az illegális hulladéklerakást a bányaterületen belül.

-

A feltalaj humuszos részét külön kell deponálni a felhasználásig.

-

A bányatóba humuszos meddő visszatöltése tilos.

-

A bányászati, rakodási, szállítási tevékenységet úgy kell végezni, hogy minimális diffúz por kibocsátást okozzon.

-

A hosszabb ideig nem bolygatott diffúz felületeken elő kell segíteni a növényi vegetáció minél előbbi megtelepülését.

-

A meddőt a termőföldtől külön helyen kell tárolni.

-

A bányászati, szállítási tevékenységet csak a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel lehet végezni.

-

A tervezet kavicsbánya – üzemszerű működés során – a felszín alatti vízkészletekben sem mennyiségi, sem minőségi károsodást nem okozhat.

-

A bányászat során intézkedni kell az esetlegesen bekövetkező talajszennyezések lokalizálásáról, illetve a szennyezett talaj ártalommentes elhelyezéséről.

-

A tervezett kavicsbánya területe rajta van az ÉRV Rt. X/B telep (Sajóládi Vízmű) „B” hidrogeológiai védőövezetén, ezért a bányászat során bekövetkező és a felszín alatti vízkészleteket veszélyeztető minden káreseményről, illetve a szennyeződés elhárítása érdekében tett intézkedésekről. Az ÉVIZIG-et haladéktalanul értesíteni kell.

21 -

A tó partját és vizét terepi akadályoztatással is meg kell védeni az illegális hulladéklerakások ellen.

-

A tevékenység során a vízminőség-védelmi technológiai előírásokat szigorúan be kell tartani.

-

A bányászati és a szállítási tevékenység lakott területeken levegő-, talaj- és vízszennyezést nem okozhat, illetve zajterhelést nem idézhet elő a megengedett értéken felül.

(7) Üdülőházas terület: Üü

SZ 6,0

20 1000


előírásai az alábbiak: a.) Telekterület: kialakítandó legkisebb telekterület: 1000 m2 b.) Beépítési mód: szabadon álló c.) Beépítettség legnagyobb mértéke: 20 % d.) Megengedett legnagyobb építmény magasság: 6,0 m e.) A beépítettség feltétele: teljes közművesítettség f.) Legkisebb zöldfelület: 40 % g.) Előkert mérete: 5 – 30 m között változhat. h.) Oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknál az OTÉK 35. és 36. §- ai alapján kell meghatározni.

(8) Hétvégi házas terület: Üh

O 4,5

20 360


előírásai az alábbiak: a.) Kialakítandó legkisebb telekterület: 360 m2.

22

b.) Beépítési mód: oldalhatáron álló. c.) Beépítettség legnagyobb mértéke: 20 %. d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m e.) A beépítettség feltétele: a teljes közművesítettség. f.) Az övezetben 14,0 m széles telkek is kialakíthatók, amennyiben az OTÉK- ban meghatározott oldalkert és tűzvédelmi távolság a szomszédos épülettől biztosítható. A telek mélysége 20 m-nél kisebb nem lehet. g.) A legkisebb zöldfelület: 60 % h.) Az előkert mérete: 5,0 – 15 m között változhat. i.) Oldal- és hátsókert szabályozása: az OTÉK 35. és 36. §-a szerint. (9) Közműterületek. Transzformátor telep K-VT (meglévő)

K-Vt

Sz K

40 1500


előírásai az alábbiak: a.) Kialakítható legkisebb telekterület: 1500 m2 b.) Beépítési mód: szabadon álló. c.) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40 % lehet. d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: meglévő

III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 11. § Közlekedési területek és létesítmények

23

(1) A közlekedési területeket és létesítményeit, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja. (2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. (3) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető. (4) A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak: KÖu-3

1. Forgalmi út Kossuth utca

20,0 m szab. szélesség

Tervezett elkerülő út

30,0 m szab. szélesség

Kossuth út és 37. sz. forgalmi út közötti közút 30,0 m szab. szélesség 2. Gyűjtőutak

meglévő szab. szélesség

KÖu-4

Deák F. utca – Tanács u., Görgey u., Rákóczi u. Gárdonyi u., tervezett út, Johanna u., Bartók B. u. 3. Lakóutak

(tervezett lakóút 12,0 m szab. szélesség)

4. Vegyesforgalmi utak

meglévő (10,0 m)

KÖu-5 KÖu-6

5. Gyalogút

KÖu-7

6. Ipari területi feltáróutak meglévő

KÖu-8

7. Kerékpárút

KÖu-9

A belterületen forgalmi út a 20,0 m-es, a külterületen a 30,0 m-es szabályozási szélességen belül alakítható ki. Autóbuszforduló

AF

Vasútterület

KÖk

8. Üdülőterületi feltáró utak szabályozási szélesség 12 m. (5) a) A külterületi szabályozási terven jelölt tervezett szabályozási vonalak a vasúti műszaki tervek alapján pontosítottan, legfeljebb ± 5,0 m mértékkel elmozdíthatók, amennyiben igazolhatóan más megoldás nem lehetséges. Belterületen a tervezett szabályozási vonal elmozdítása legfeljebb ± 3,0 méterrel történhet.

24 b) A Deák Ferenc út és a Lévay József út vasút felőli szakaszán, valamint az újonnan kialakítandó, jelenleg beépítetlen építési telkek és a Kossuth Lajos út elején lévő házak hangvédelme érdekében a vasút nyomvonalában a környezeti zajvizsgálat alapján hangvédő fal megépítése szükséges 12. § Zöldterületek

(1) A zöldterületek szabályozását a Szabályozási Terv tartalmazza. (2) Meglévő közparkok (játszóterek) rekonstrukcióját el kell végezni. (3) Tervezett közparkok (Zkp) -

Jókai utcában, a 9-11. sz. lakóépületek előtt, ezen épületek gépkocsival történő megközelítését biztosítva;

-

szennyvíztisztító telep térségében, a 039, 040 hrsz. területen és a 037/3 hrsz. ingatlanok egy részén, a szennyvíztelep megszüntetése után;

-

tervezett lakópark és a vasút közötti területen.

13.§ Erdőterületek (E) (1) A településrendezési tervben erdőterület megszüntetése, funkcióváltás nincs. (2) A külterületen lévő erdő gazdasági hasznosítású (Eg). (3) Védőerdőt javasoltunk: -

tervezett elkerülő út és a meglévő lakóterületek között;

-

tervezett lakóterületek mellett, mintegy 20 m-es sávban

-

Sajóládi forgalmi út és a tervezett iparterület között, mintegy 50,0 m-es sávban.

-

a házgyári út, s a vele közel párhuzamosan haladó üdülőterületi feltáró út között lévő földvédőgát növényzettel történő betelepítése védőerdő funkcióval,

-

a 094/1 hrsz-ú ingatlan északi telekhatára mellett, a mg. területek felöl 10,0 m széles erdősáv kialakítása szükséges a telken belül.

25 -

a kavicsbánya tó déli részén az iparterület és a tervezett üdülőterületi feltáró út között védőerdőt kell telepíteni a Szabályozási terv szerint. A szomszédos iparterületen belül 35,0 m-es védőerdősávot kell létesíteni, végig a tópart mellett, a biológiai értékvédelem megőrzése érdekében.

(4) Turisztikai erdő: Külterületen, a volt szeméttelep területén ligetes fásítással. (5) Védelmi célú erdők: -

tervezett természeti területek, folyóparti területek, NATURA 2000 területei, Tervezett TK területei 14. § Mezőgazdasági rendeltetésű területek

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven mezőgazdasági területként (M) szabályozott része. (2) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik: •

•

•

Általános mezőgazdasági terület -

szántó Má1

-

rét, legelő Má2

Kertes mezőgazdasági terület: -

külterületi kert (zártkert) Mk1

-

tanya területe Mk2

-

belterületi kertek, illetve mg. hasznosítású területek

Mezőgazdasági üzemi terület (major) Mg

Mezőgazdasági területen építményt elhelyezni csak az OTÉK 29. §-ban foglaltak figyelembevételével lehet. (3) A vasúttól északra, az iparterületi feltáróút két oldalán lévő zártkertek nagy távban – amennyiben erre igény van – iparterületként hasznosíthatók.

26 (4) A zártkertek területének bővítésére lehetőség van az iparterületet északon lezáró feltáróút és meglévő zártkertek között. 15. § Vízgazdálkodási területek (V) (1) A közigazgatási területen vízgazdálkodási terület: -

Sajó folyó, csatornák, árkok (V1)

-

kavicsbánya tavak (V2)

-

védőgát, árvízvédelmi töltés (Vt)

-

vízmű területe (V5)

-

hullámterek, nádasok (V6)

A partélektől számítva a parti sávot 6,0 m-es szélességben szabadon kell hagyni. (2) A vízfolyások medreiben és parti sávjában létesítmények csak a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások alapján helyezhetők el. Az övezetben épületek nem helyezhetők el. Építmények, egyéb létesítmények elhelyezése a közmű területekre vonatkozó előírások szerint történhet. (3) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők. A partrendezési munkák során kizárólag környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszerek alkalmazhatók. A medrek burkolása, kiegyenlítése tilos. A vízfolyások menti természetes növénytársulások megőrzéséről gondoskodni kell, mind a tervezés, mind a kivitelezés során. (4) A vízfolyások medreiben és parti sávjában az alábbi környezeti feltételek biztosítandók: Az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek: -

veszélyeztetik a felszíni vízfolyások, továbbá a talaj- és talajvizek állapotát és talaj- vagy/és talajvízszennyezést okozhatnak,

-

amelyek során káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek keletkeznek,

-

amelyek során a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek.

27 Felszíni vízfolyásokhoz 100 m-nél közelebb állattartó-telep, komposztáló telep nem létesíthető. (5) Szennyvízelvezető rendszer közműpótlás formájában nem irányozható elő. Fejlesztési területek víziközmű rendszerrel történő ellátását biztosítani kell. (6) A település területén csak elválasztó rendszerű csatornázás valósítható meg. (7) Valamennyi fejlesztésben érintett területre teljes közművesítést kell előirányozni, a községi rendszerhez történő kapcsolódással. 16. § Közműterületek, közműlétesítmények

Közműellátás: (1) Alsózsolcán a teljes közműhálózat kiépült. (2) Az ivóvízellátást a Sajóládi ÉRV Rt. biztosítja. -

Az elavult csőhálózatok rekonstrukciója szükséges, gondoskodni kell az elöregedett elemek cseréjéről.

-

Meg kell oldani a közműtérképek digitalizálását és naprakész vezetését.

(3) Teljes körű szennyvízelvezető hálózattal rendelkezik a település és ipari területei. A szennyvíz a Miskolci szennyvíztisztító telepre kerül. A STRONG és MIBET saját szennyvízcsatornáját és a hozzá tartozó szennyvíztelepet meg kell szüntetni. (4) A településen nyílt földárok csapadékvíz-elvezető rendszer működik, fő befogadója a Sajó folyó. -

Szükséges a település azon utcáiban a szabványos vízelvezető árkok kiépítése, ahol ez még nem történt meg.

-

A 8 m-nél keskenyebb utak csapadékvíz-elvezetését zárt szelvényben kell biztosítani.

(5) Átfogó vízrendezési tervet kell készíttetni a településre, amelynek tartalmaznia kell a külvizek védelmét és az egységes csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítását. (6) A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló mód. 1995. évi

LVII.

törvényben,

valamint

a

vízhasználatok,

csapadékvíz-elvezetés,

28 szennyvízelhelyezés és -kezelés rendjét szabályozó 201/2001. (X. 25.), 203/2001. (X. 26.), 204/2001. (X. 26.), illetve a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendeletben foglalt előírtakat is. (7) A terület-felhasználás tervezése során figyelembe kell venni a vizsgált területen lévő üzemelő vízbázisok (sajóládi) tervezett vagy meglévő védőterületeit és hidrogeológiai védőidomait, illetve az ezek területére eső tiltásokat és korlátozásokat. A tiltásokat és korlátozásokat általános érvénnyel a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást biztosító vízilétesítmények védelméről rendelkező 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet tartalmazza, kiegészítő előírásokat a konkrét védőidom határozat is tartalmazhat. (8) Az élő- és talajvizek szennyezése sem közvetve, sem közvetlenül nem engedélyezhető. (9) Az üdülőterületen teljes közműhálózatot ki kell építeni. (10) Az üdülőterületen a házgyári út mellett haladó magasfeszültségű elektromos vezeték ÉMÁSZ által előírt védőtávolsága nem biztosítható, ezért ezen a szakaszon a vezetéket földkábelben kell vezetni, a szakági előírások figyelembevételével. IV. FEJEZET AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

17. § A védett és védőterületekkel összefüggő általános szabályok

A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat elkészítésénél figyelembe vettük a környezet általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben, a Nemzeti Környezetvédelmi Programban (83/1992. (IX. 26.) OGY határozat) kitűzött környezeti célállapotokat, illetve a 2003. évtől a 1117/2001. (X. 19.) Korm. határozat a „Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési időszakára (2003-2008.) vonatkozó koncepcióról” című jogszabályban foglaltakat.

18. § Régészeti lelőhelyek védelme

29

(1) A régészeti területek és leletek védelmében a vonatkozó törvény előírásait be kell tartani. A településen és külterületen jelentősebb földmunkát csak az illetékes múzeum engedélyével szabad végezni. (2) A Rendezési Terv által érintett területeken a tervhez kapcsolódó beruházások során végzendő várható földmunkák során ez idáig még nem ismert, valamint ismert és nyilvántartott régészeti lelőhelyek kerülhetnek veszélybe. (3) Kezelésüket a kulturális javak védelméről (…) szóló 2001. évi LXIV. törvény alábbi rendelkezései határozzák meg. Az ismert és nyilvántartott lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetesen fel kell tárni. (4) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni. (5) „A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket… el kell kerülni.”, ilyen területen bolygatásra – e terv vonatkozásában építési engedélyköteles tevékenységre – csak máshol meg nem valósítható beruházások esetében és csak megelőző régészeti feltárás nyomán kerülhet sor. A Kövt. előírásának megfelelően régészeti lelőhelyeken az engedélyezési eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre. (6) A településrendezési terv szerint belterületbe vonni megjelölt területeken, illetve a jelentősebb területfelhasználás-változásokra kijelölt területeken el kell végezni a terület régészeti terepbejárását, a terület régészeti jelentőségének megállapítására, továbbá a kutatásnak ki kell terjednie a területileg illetékes miskolci Herman Ottó Múzeum Adattáraiban, ill. Gyűjteményeiben őrzött írásos, térképi, légifotós stb., valamint szakirodalmi adatok értékelésére. (7) A 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései értelmében a földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Régészeti lelőhelyek:

30 Sorsz. Település neve Lelőhelynév Lelőhely jellege Lelőhely kora 1. Alsózsolca NOLAJ település Árpád-kor és középkor 2. Alsózsolca SZINI település Árpád-kor és középkor Megjegyzés: B-A-Z. megyei területrendezési terv alapján. (8) A 094/1 hrsz-ú területre készült régészeti hatástanulmány szerint a területen régészeti lelőhely nem található, de régészeti jelenségek előkerülése nem zárható ki, ezért a vonatkozó törvények és rendeletek betartandók. 19. § Épített értékek védelme (1) Műemlékek: A településen egyetlen műemlék épület található: -

Református templom (Kossuth u., 488 hrsz.) Copf stílus, 1792-ben épült. Berendezés: papi szék, 1795. Koronás szószék: XIX. sz. eleje.

(2) Helyi védelemre javasolt épületek: -

Vay-kastély (Szalay-kúria) 965 hrsz.;

-

Haller-kastély (Gyermek és Ifjúsági Nevelőotthon) régi épülete 1027/2 hrsz.;

-

víztorony épülete 956 hrsz.;

-

Vay család kriptája, halottasház (temetőben); Az 1800-as években épült műemlék a család több tagjának nyughelye.

-

izraelita síremlék a temetőkertben;

-

mozi (megszűnt) épülete (Kossuth u., 331 hrsz);

-

magtár (Ilona u., 988/2 hrsz.);

-

református imaház épülete (Kossuth u, 1016 hrsz);

-

Kossuth u. (311 hrsz.);

-

Ady E. u. lakóépület (3312 hrsz.);

-

Petőfi utcai lakóépületek (362, 364, 352/2 hrsz.)

-

katolikus templom (804 hrsz.)

31 (3) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell tartani. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé. (4) A helyi értékvédelmi területeken az utcaszakaszokon az épületek és kerítések hagyományos jellege megtartandó. Hagyományos az oldalhatáron álló beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kialakítás, homlokzati kiosztás, anyagválasztás, egyéb építészeti díszítőelemek. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. (5) A település területére helyi értékvédelmi rendeletet kell készíteni, a védendő településszerkezet, utcaképek, beépítési jelleg, építészeti elemek meghatározására, és az esetleges további védendő építmények kijelölésére. A rendeletben – egyebek mellett – meg kell határozni a védelem biztosítása érdekében, a tulajdonosok, építtetők számára nyújtandó kedvezményeket is. 20. § TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME Az élővilág és a táj védelme

(1) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében – egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §-ában foglalt táblázat szerint – kell igazolni. (2) Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható. (3) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét biztosítani kell. (4) Az erdőként, közparkként és szabadidőközpontként jelölt területre fatelepítési és beültetési kötelezettséget írunk elő, melyet be kell tartani.

32 (5) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza. (6) A természetvédelmi törvény útmutatásait be kell tartani.

A föld védelme

(7) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelmé ről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodnia. (8) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen. (9) A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető. (10)

A különböző területfelhasználások zöldfelületeit legalább az övezeti szabályozásban

megadott mértékig növényzettel kell betelepíteni. (11)

A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett

részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni. (12)

A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező

termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson. (13)

A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások

a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak. (14)

A talaj, a talajvíz és rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még

átmenetileg sem engedhető meg. (15)

A csapadékvíz elvezető árkokba történt esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a

felhagyott kutakba történt esetleges szennyvíz-bevezetéseket meg kell szüntetni.

33 (16)

A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell

előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. 21. § A levegőtisztaság védelme (1) A 21/1986. (VI. 2.) MT rendeletet hatályon kívül helyezte a 21/2001. II. 14.) Korm. rendelet, melynek előírásait kell alkalmazni, így megszűnt a „Védett I.” területi besorolás. A Kormányrendelet 7. §-a szerint a területi besorolás helyett „zónák” lettek kijelölve a légszennyezettség mértéke alapján. (2) A 3/1988. (V. 10.) KVM rendelet hatályon kívül helyezte a 14/2001. (V. 9.) KöMEüM-FvM együttes rendelet. (3) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető, a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 11. §-a értelmében. (4) Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen, korszerű technológia mellett. Iparterület vagy ipari létesítmény tervezésekor, valamint a rendezési terv módosításánál figyelembe kell venni a fenti jogszabály 5. §-a szerinti védőtávolságokra vonatkozó előírásokat. (5) Lakó- és intézményterületen csak olyan szolgáltató, ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva. (6) Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő, a 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet alapján. (7) A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. (8) A fenti kormányrendelet 5. §-a érdekében a nagyközség állattartási rendeletének előírásait összhangba kell hozni a rendezési terv előírásaival, jóváhagyás után.

34 (9) Az avar és a kerti hulladék égetését a helyi önkormányzatnak rendelet útján, időben kell korlátoznia, és ezt a helyi lakossággal ismertetni szükséges, az esetleges diffúz légszennyezés kialakulása és ez által a lakossági panaszok elkerülése érdekében.

Vízvédelem

(10)A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló mód. 1995. évi LVII. törvényben, valamint a vízhasználatok, csapadékvíz-elvezetés, szennyvízelhelyezés és -kezelés rendjét szabályozó: 201/2001. (X. 25.); 203/2001. (X. 26.); továbbá a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 219/2004. (VII. 21.) és 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletekben foglalt előírásokat. (11)A talaj és a talajvíz rétegek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. (12)Gondoskodni kell a felszíni vizek rendezett elvezetéséről. Az élő- és talajvizek sem közvetve, sem közvetlenül nem szennyezhetők. A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet értelmében a jóváhagyásra kerülő új vagy módosított településrendezési tervben fel kell tüntetni a területek szennyeződés érzékenységi besorolását is. A rendelethez tartozó település soros lista alapján Alsózsolca nagyközség „A” szennyeződésérzékenységi kategóriás besorolással rendelkezik. Ez a besorolás 2005. január 1-jéig érvényes. Ez módosításra kerül. A 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 7. § (5) bekezdése értelmében egy adott területen végzett lokális vizsgálat nyújt lehetőséget egyedi szennyeződés érzékenységi kategóriába történő besorolás megállapítására. (13)A kül- és belterület rendezett csapadékvíz-elvezetésére vízrendezési engedélyezési tervet kell készíttetni. (14)A vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) kormány rendelet előírásait be kell tartani.

A területek zaj- és rezgésvédelme

35

(15) Zajvédelmi szempontból a módosított 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 4. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók. E szerint „A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt, ill. rezgést kibocsátó és a zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj-, ill. rezgésterhelési határértékeket.” Ezen határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KÖM-EüM. sz. rendelet 1-5. sz. mellékletei tartalmazzák.

Hulladékgazdálkodás

(16) A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, illetve a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, és a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet 6. sz. mellékletének előírásait be kell tartani. (17)

A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes hulladékokat –

melyet körét a mód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg – elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. (18)

A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás,

hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni. (19)

A hulladék elhelyezésével kapcsolatban az alábbiakat kell figyelembe venni: -

Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.

-

Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni.

-

A veszélyes hulladékok – melyet körét a 16/2001. (VII. 18.) KÖM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg – környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni.

36 -

A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésére vonatkozó jogosultságáról.

(20)

A 2000. évi LXIII. tv. 2. sz. melléklete, illetve a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet

szerinti veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályok

szerint,

hulladékfajtánként

elkülönítetten

kell

gyűjteni,

és

környezetszennyezés nélkül tárolni.

Természeti értékek védelme

(21)

Országos védelem alatt álló területek

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva továbbá védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Területükre az országos védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírások érvényesek. Alsózsolca közigazgatási területén jelenleg ilyen kataszterezett objektumok nincsenek.

(22)

Országos védelemre tervezett területek

Tervezett Hernád-völgyi Tájvédelmi Körzet. A területek védetté nyilvánítása folyamatban van. A védett terület rendeltetése a Hernád-völgy növény- és állatvilágának, táji értékeinek megőrzése és fenntartása lesz. Az érintett helyrajzi számok Alsózsolca közigazgatási területén: 0139/1-2, 0140, 0161/1-5, 0161/7, 0166/7, 0166/A-F, 0167, 0168/A-B, 0169, 0170/16, 0171, 0189/1, 0193/2, 0195/1, 0198-0199, 0243-0244.

(23)

ESA (Természetileg Érzékeny) területek

Alsózsolca városhatár – az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet melléklete alapján – a II. (fontos) és III. (tervezett) kategóriába került besorolásra.

(24)

Természeti területek

37

- Természeti területek, azaz természetszerű élőhelyek, a természetvédelmi szempontból jelentős területek az alábbi helyrajzi számokon találhatók (a területek listája a természeti területek országos listáját kihirdető miniszteri rendelet megjelenéséig mg kis mértékben módosulhat): 1. 04-05. 2. 0139, 0161, 0166, 0168. 3. 0203-0205. - A 46/1999. (((. 18.) Korm. rendelet szerint a hullámtér, mint az ökológiai hálózat (lásd alább) szerves és meghatározó része, ugyancsak természeti területként kezelendő.

(25)

Ökológiai hálózat

A területek védelmére vonatkozó törvényi szabályozás még nincs teljesen kidolgozva, helyrajzi számos lehatárolás még nem áll rendelkezésre. (26)

Egyedi tájértékek

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (3) bekezdése alapján egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. A természetvédelmi törvény 7. § (4) bekezdése és a 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet 1. §-a alapján, kihirdetésük után az egyedi tájértékkel kapcsolatos eljárásokba az ANP Igazgatóságát szakhatóságként be kell vonni. Alsózsolca közigazgatási területén megtörtént az egyedi tájértékek előzetes felmérése. Egy országos bizottság fogja értékelni, hogy a felmért értékek közül, melyeket nyilváníthat az illetékesség alapján az ANP és a BNP Igazgatósága határozatban egyedi tájértékké. Az alább megadott tájértékek tehát egyelőre csak előzetes és tájékoztató jellegűek, a lista a kihirdetésig módosulhat.

38

Ssz. 1.

Megnevezés Feszület

Fő típus Kultúrtörténeti

2. 3. 4. 5.

Vay-i kastély Régi víztorony Magtár Régi kúria

Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti

6.

Kultúrtörténeti Kultúrtörténeti

A Sajó kanyarulatánál lévő utca bal oldalán.

Kultúrtörténeti

A Sajó kanyarulatánál lévő derékszögű utcarészlet.

9.

Régi parasztház Régi parasztház Településképe t őrző utcarészlet Bányató

Pontos helyszín A Sajóládról Alsózsolcára vezető út jobb oldalán, a falu határában. A sportpályától 100 m-re. A kastély mellett. A sportpálya mellett. Az alsózsolcai főút bal oldalán, a templommal szemben. A Sajó kanyarulatánál lévő utca sarkán.

Földtudományi

10.

Feszület

A vasút túloldalán, nem a település oldalán működő kavicsbánya mellett. Az Alsózsolcáról Felsőzsolca felé kivezető út bal oldalán, a híd előtt.

(27)

NATURA 2000, Habitat Direktívás területek

7. 8.

Kultúrtörténeti

- Alsózsolca közigazgatási határában, a Sajó-völgy és a Hernád-völgy került felterjesztés re, az ott található, uniós szinten is fontos élőhelyek és a bennük megtalálható uniós jelentőségű fajok miatt. - Helyrajzi számaik Alsózsolca területén: 1. Sajó-völgy: 02/1-2, 03, 04/17, 05/2-3, 017, 020/1-2, 022/1-3, 026. 2. Hernád-völgy: 0161/1-7, 0166-0169, 0171, 0198-0199, 0204/1, 0205, 0242. A területek határai a későbbiekben még kis mértékben változhatnak. A Natura 2000 területek kihirdetéséig a fenti területeket természeti területként kell figyelembe venni.

V. FEJEZET Általános érvényű előírások

22. § Sajátos jogintézmények

39 (1) Azokat a területrészeket, amelyek a szabályozás közúthoz tartozó területként jelöl, az építési telek kialakítása során útként kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. (2) A régészeti lelőhellyel érintett mezőgazdasági területeken a beépítés előtt régészeti szakvélemény beszerzése kötelező. (3) Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok. A tervben tervezett közparkként jelölt terület: 039; 040 hrsz. területek. (A víztisztító telep megszüntetése után.) (4) Az üdülőterületen kialakított közparkok és sportterületre kertészeti kiviteli tervet kell készíteni. (5) A 890/3 hrsz-ú ingatlanon ipari tevékenység nem folytatható, ott csak raktározás, legfeljebb kézi (összeszerelési) munkavégzés, illetve kereskedelmi tevékenység végzése történhet.

23. § Egyéb rendelkezések

(1) Jelentősebb környezeti hatású beruházások esetén az engedélyezési eljárásba minden esetben be kell vonni a Környezetvédelmi Hatóságot és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságát. (2) Termőföld más célú hasznosítása előtt minden esetben szükséges az illetékes földhivatal engedélye. A végleges, más célú hasznosítás előtt kérelem, vázrajz, területkimutatással lehet a körzeti földhivataltól kérni az engedélyt, míg az időleges más célú hasznosítás esetén a fentiekhez csatolni kell a rekultivációs tervet, melyet agronómiailag indokolni kell. (1994. évi LV. tv-ben foglaltakat kell figyelembe venni.) (3) El kell készíttetni a település kül- és belterületének csapadékvíz-engedélyezési terveit. Meg kell oldani a patakok, vízfolyások medreinek kialakítását és tisztítását. (4) A település keleti részén tervezett lakóterület kialakítását csak a szennyvíztisztító telep megszüntetése után lehet megkezdeni.

24. § Tűzvédelmi előírások

(1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

40 (2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49. § (5) bekezdés szerint, hogy a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen. (3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 22. § (1) bekezdés szerint biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat és területet.

VI. FEJEZET 25. § Záró rendelkezések

(1) Alsózsolca város jelen Helyi Építési Szabályzata, valamint a kül- és belterületi szabályozási terv a kihirdetés napján lép hatályba. (2) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban a földtörvény vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani. (3) Jelen helyi építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (4) A jelen helyi építési szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (5) A jelen helyi építési szabályzat, kül- és belterületi szabályozási terv és a településszerkezeti terv jóváhagyásával Alsózsolca város előző 4/1992./V.27./ sz. Rendezési Terve hatályát veszti. (6) Az OTÉK alapján készült szabályozási terveket a TRT-ben figyelembe vettük, így azok továbbra is érvényben maradnak.

26. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

Zsiros Sándorné

Urbánné Lengyel Zsuzsanna

polgármester

jegyző

41

2005.(V.13.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról

Recommend Documents