Olasz Intézet Bródy Sándor. u. 5 7

Olasz Intézet Bródy Sándor. u. 5–7.

KOR-KÉP – VISSZAPILLANTÓ

137 éve annak, hogy Budapest főváros* új közigazgatása 1873. november 17-én megkezdte a működését. Igaz, hogy a városegyesítést elrendelő törvény már egy évvel korábban megszületett, ennek ellenére az egységes főváros létrejötte mégsem köthető ehhez a pillanathoz, megvalósítása hosszú ideig tartott. 1872. november 26-án a régi, Sándor utcai képviselőházban (ma Olasz Kultúrintézet) kezdődött a „Buda-Pest fővárosi törvényhatóság” alakításának és rendezésének tárgyában benyújtott törvényjavas* A „főváros” elnevezést 1892-ben, a koronázás negyedszázados évfordulójára I. Ferenc József székfővárosra változtatta: ez pár hónap alatt, hivatalos intézkedés nélkül, a gyakorlatban „székesfőváros”ra módosult, ma már a hivatalos elnevezés Budapest főváros. (Forrás: Budapest enciklopédia, Bp., 1981, Corvina Kiadó; sulinet.hu)

10

ÖN • KOR • KÉP 2010. augusztus–szeptember

lat megtárgyalása. 1872. december 4-én a Tisztelt Ház jelentéktelen módosításokkal elfogadta az előterjesztést, miszerint „Buda és Pest sz. kir. fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén, BudaPest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesíttetnek.” Ez a döntés azt is kimondta, hogy a városigazgatás nyelve a magyar lesz. A főrendiház pár nappal később, december 17-én jóváhagyta a törvényjavaslatot, ezt Ferenc József december 22-én aláírásával szentesítette. A törvényt már másnap ki is hirdették a képviselőházban. 1872. december 23-án létrejött a főváros megszületésének jogi-adminisztratív feltétele. Ahhoz, hogy az egységes fővárost irányító közgyűlés és az adminisztráció megalakuljon, 11 hónapra volt szükség. Egyszerre két testület dolgozott a projekten: a három város küldötteiből álló harmincnégy fős bizottság (Pest húsz, Buda tíz, Óbuda négy) és a városok közös közgyűlése. A bizottság kidolgozta az egységes főváros működésére vonatkozó javaslatokat, amit a közös közgyűlés elfogadott, a belügyminiszter pedig jóváhagyta. A két különálló város, Buda és Pest nevéből összetett Budapest elnevezés a rendelkezésünkre álló adatok szerint először a krakkói egyetem anyakönyvében szerepel 1499-ben Buda-Pest formátumban. A XVI. századtól kezdve már többször is előfordult latin és magyar nyelvű szövegekben egyaránt. Széchenyi István 1831-ben, a Hitel című munkájában javasolta a két testvérváros egyesítését Budapest néven, „mivel egy fővárosnak kellene ezeknek lenni, nem kettőnek”. A Buda, Óbuda és Pest egyesítését kimondó 1872. XXXVI. tc. a „Buda-Pest főváros” elnevezést használja, de a három helység képviselő-testületeiből a tc. végrehajtásának előkészítésére alakult közös közgyűlés már az első tanácskozásán, 1873. március 20án a Budapest kifejezést használja.

Kialakították a közigazgatási és választókerületeket A választókerületek választásra jogosult polgárait meglehetősen liberálisan határozták meg. Elsősorban azok jöhettek szóba, akiknek legalább tíz forint adó fizetésére kötelezett munkabérük volt. Ez a kiválasztási mód leginkább az alkalmazottaknak kedvezett. | www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

Vége a húszéves legendának Demszky Gábor (1990–2010)

Az biztos, hogy húsz évvel a rendszerváltás után új főpolgármestere lesz a fővárosnak. Nagy valószínűséggel Demszky Gábort, a húsz év után leköszönő főpolgármestert egykor legendaként jegyzi majd a történelem, hiszen az elmúlt öt ciklusban hiába próbálkozott bárki is a szabad demokrata politikus leváltásával, ez senkinek se sikerült. Nemcsak a jobboldali pártok, de még a szocialisták sem nézték jó szemmel Demszky húszéves tündöklését, 2006ban ők is csak jobb híján támogatták őt. Hogy mi volt a főpolgármester sikerének titka? Nehéz megmondani, talán évek múltán könnyebb lesz értékelni a Demszky-korszakot. Azt nem gondoljuk, hogy Demsz-

A városi tisztviselők hatáskörét, beosztását és fizetését a főváros igazgatásstruktúrájáról és ügyviteléről rendelkező szabályozás tartalmazta. Közben kidolgozták a három város egységes fizetési rendszerét és elkészült a majdani közgyűlés ügyrendjének tervezete is. Ferenc József közben szentesítette az új fővárosi címerről, pecsétről és zászlóról hozott határozatokat.

1873 májusában megkezdték a választók összeírását A feljegyzések szerint a helyhatósági választások iránti érdeklődés a vártnál kisebb volt. Szeptember 28-án és 29én a helyhatósági választásokat csekély részvétellel tartották. A névjegyzékben szereplő választóknak csak a fele szavazott, ők is nyíltan voksoltak. Minden párt a szimpatizánsainak előre kiosztotta a jelöltjeit tartalmazó, meghatározott színű céduláját, a választónak csak az volt a dolga, hogy bedobja az urnába. Így a bizottság tagjai előtt nem volt titok, hogy ki kire szavazott.

Az alakuló közgyűlés 1873. október 25-én volt A képviselő-testület titkos szavazással, három jelölt közül választotta meg a főpolgármestert. A szavazáshoz három urnát állítottak fel egy-egy jelölt nevével. Minden képviselő egy fehér és két fekete golyót kapott. A három urnába egy-egy golyót kellett dobni, a fehérrel a főpolgármester-jelöltre szavaztak. A legtöbb szavazatot Ráth

KOR-KÉP – ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS–2010

Károly, a budapesti királyi tábla alelnöke kapta. Ő volt Budapest főváros első főpolgármestere . A választást követő közgyűléseken megválasztották a főváros tisztviselőit. Polgármesternek Kamermayer Károly volt Pest városi tanácsnokot, az első alpolgármesternek Gerlóczy Károly közigazgatási szakembert választották. A „három Károly” Budapest csaknem negyedszázadon át hivatalban maradó, legendás vezetője volt. 1873. november 16-án egyesítették a három város hivatali apparátusát. Másnaptól a fővárosi törvényhatóságra tartozó ügyekben ideiglenesen – a régi pesti Városházára kellett menni. Ezt a napot, 1873. november 17-ét javasolta a fővárosi közgyűlés Budapest hivatalos születésnapjának. (Az új városháza a Váci utcában csak 1875-ben készült el.) Budapest főpolgármesterei voltak

Ráth Károly 1873–1897 | Márkus József 1897–1906 | Fülep Kálmán 1906–1912 | Heltai Ferenc 1913 | Bárczy István 1913–1919 | Sipőcz Jenő 1920–1923 (1920-ban kormánybiztos); 1934–1937 | Tersztyánszky Kálmán 1924 (kormánybiztos) | Ripka Ferenc 1925–1932 | Huszár Aladár 1932–1934 | Borvendég Ferenc 1934 | Karafiáth Jenő 1937–1942 | Homonnay Tivadar 1942–1944 | Keledy Tibor 1944 | Mohay Gyula 1944 | Szakasits Árpád 1945–1948 (közgyűlési elnök) | Köböl József 1948–1949 (közgyűlési elnök) | Demszky Gábor 1990–2010

Budapest tanácselnökei voltak (1950–1990)

Pongrácz Kálmán 1950–1958 | Veres József 1958– 1963 | Sarlós István 1963–1970 | Kelemen Lajos 1970– 1971 | Szépvölgyi Zoltán 1971–1986 | Iványi Pál 1987– 1988 | Bielek József 1989–1990 Forrás: Budapest első számú vezetőinek életrajzai. Politikatörténeti Intézet

Megszólaltak

a harsonák

A Fidesz–KDNP-szövetség Budapesten a Syma-csarnokban tartotta az önkormányzati választási kampánynyitó nagygyűlését, ahol hivatalosan is bemutatták a főpolgármester-jelöltet és a polgármesterjelölteket. A kampánynyitóra parádés, látványos elemekben gazdag, gondosan megkomponált forgatókönyv szerint, a Roxette együttes „Listen to your heart” zenéjére érkezett Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, és buzdította a jelölteket, beszédében irányt mutatott a választóknak. Aki látta a nagygyűlést, tanúja lehetett a mámornak, hallhatta, ahogy „megszólaltak a harsonák”.

Orbán Viktor a nagygyűlésen tartott előadásában az önkormányzati választások kapcsán úgy fogalmazott: október 3-án Magyarország újra fontos sikert érhet el, óriási lépést tehet előre. Ahhoz, hogy ez így legyen, a Fidesznek a következő hetekben keményen kell dolgoznia. „A változást tűzön-vízen át keresztül kell vinni. Győztes erőként kell beérnünk a célba (...) évtizedek múlhatnak rajta (...) Erős gazdaság, munkahelyek, rend és biztonság: erre ma csak mi vagyunk képesek az emberek támogatásával.” A Fidesz elnöke szerint Magyarország az apátia országából egy év alatt elszánt ország lett. Óvakodni kell azonban attól – mondta –, hogy a tavaszi sikerekből vagy a jelenlegi közvélemény-kutatásokból bizakodó következtetéseket vonjunk le. „Az áprilisi választási eredmények ne vakítsanak el közülünk senkit, inkább azt érdemes végiggondolnunk, hogy mi volt a titka a sikernek?” Orbán szerint ebben nagy szerepe volt a kemény munkának, és annak, hogy olyan irányt mutattak, amellyel a választók elsöprő többsége örömmel azonosult. Véleménye szerint a tavaszi győzelemben jelentős szerepet játszott az is, hogy akkor világosan meg tudták fogalmazni, hogy mi a választás tétje, mi minden múlik a részvételen, a választások eredményén. Tavasszal a választók a „mélyreható változásokra szavaztak, nemet mondtak az előző nyolc évre, arra a korszakra, amelyben nem jutottunk sehová, amely nem szólt www.onkorkep.hu

másról, mint meddő vitákról és kudarcokról, a valóság meghamisításáról, a hatalommal való visszaélésről.”

Mindenki ott, ahol van – tegye a dolgát Az önkormányzati választásról szólva a pártelnök hangsúlyozta, ha sikerül összekapaszkodni, akkor sikerülhet az a vállalkozás, hogy Magyarországot talpra állítsák. Jelezte, hogy pártja sosem állított még annyi polgármester- (1116 fő – a szerk.) és képviselőjelöltet, mint most. A Fideszjelöltek száma meghaladja az összes többi párt által indított politikusokét. Főpolgármester-jelöltként indultak 2002-ben Demszky Gábor SZDSZ (348 534) 46,7% Schmitt Pál független(267 563) 35,83% Gy. Németh Erzsébet MSZP (98 289) 13,17% Csurka István MIÉP (24 341) 3,26% Droppa György Centrum (4404) 0,59% Karacs Istvánné Munkáspárt (3121) 0,42% A fővárosi közgyűlés összetétele 2002-ben 66 fő MSZP: 24 fő | Fidesz: 21 fő | MDF: 16 fő | MIÉP: 5 fő Főpolgármester-jelöltként indultak 2006-ban Demszky Gábor SZDSZ–MSZP (362 289) 46,86% Tarlós István független (349 412) 45,20% Katona Kálmán MDF (46 367) 6% Zsinka László MIÉP (10 791) 1,40% Székely Péter Munkáspárt (4212) 0,54% A fővárosi közgyűlés összetétele 2006-ban 66 fő Fidesz–KDNP: 30 | MSZP: 24 | MDF: 3 | SZDSZ: 9 Főpolgármester-jelöltként indulnak 2010-ben Horváth Csaba MSZP Jávor Benedek LMP Staudt Gábor Jobbik Tarlós István Fidesz-KDNP 2010-ben a fővárosi közgyűlés mandátuma 33 fő Képviselőjelöltek: MSZP: 99 | Fidesz–KDNP: 98 | LMP: 44 | Jobbik: 30

| www.onkornet.hu | 2010. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

11

A táblázat forrása: ÖN-KOR-KÉP

ky sikere a szabad demokratáknak köszönhető, hiszen az SZDSZ-ben – a már évekkel ezelőtt – elindult erjedés sem ártott főpolgármesteri pozíciójának. Annál inkább ártott a főpolgármesternek, hogy a bizalmi embere, Mesterházy Ernő és a szocialisták komisszárjának számító Hagyó Miklós körül hatalmas korrupciós botrányok robbantak ki, amelyek végképp hatástalanították Demszky pozícióját. Így hát a rendszerváltás előtt egykoron legendás ellenzéki szerepben tündöklő Demszkyről ma már csak negatív felhanggal esik szó. Úgy tűnik, hogy a korrupciós botrányok miatt Demszkynek esélye nincs arra, hogy valamit is megőrizzen a húsz év alatt kialakított mítoszából. Az utolsó közgyűlésen a leköszönő főpolgármester nemcsak a kabátját öltötte magára, hanem a politikai felelősséget is magával vitte. Csy-kó

KOR-KÉP – ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS–2010 „Gondoljatok az utánunk jövő nemzedékre, a saját gyermekeitekre, végső soron nekik akarjuk felemelni ezt az országot, nekik és az ő gyermekeiknek, és nem akarunk olyan országot hagyni rájuk, amilyenné az elmúlt nyolc év tette Magyarországot...” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke.

A Fidesz főpolgármester-jelöltje Tarlós István 1994 és 2006 között Óbudát kisebbségben irányította. Az egykori óbudai polgármester 1990–94 között Demszky Gáborhoz hasonlóan az SZDSZ tagja volt. 1994-ben több szabad demokrata polgármesterrel együtt – pl. Derce Tamás, Újpest leköszönő polgármestere – távozott a pártból. A Fidesz– KDNP-szövetség főpolgármesterjelöltje, nyilatkozataiban sok mindenért kritikával illeti Demszky Gábor húszéves tevékenységét, a vezetői képességeiről is megvan a véleménye,

ennek ellenére őt sokkal többre tartja, mint a „handabandázó” szocialista politikusokat, akik semmi értékelhetőt nem tettek le az asztalra. Tarlós szerint Budapest sokszínű kultúrája Demszky elévülhetetlen érdemei közé tartozik. Húsz év óta a főváros és a kerületek között feszültséget okoz a törvényileg elhibázott feladat- és forrásmegosztás. Budapest „szétszabdalását” sokan rossz szemmel nézik – pártoktól függetlenül –, Demszky és a kerületi polgármesterek is arról beszélnek, hogy az önkormányzatok gúzsba kötve táncolnak, ezt az állapotot a forráshiány mellett Budapest szétszabdalt közigazgatásával is magyarázzák. Sokan egy egységes Budapest kialakításában látnák a megoldást, csakhogy kampány idején egyik párt sem vállalja ezt a népszerűtlen feladatot, most inkább csak arról lehet hallani, hogy a város működése érdekében egymáshoz kell rendelni a feladat- és hatásköröket.

Összesen Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

12

3176 23 301 119 75 358 60 108 183 82 121 78 76 131 187 245 229 109 216 217 258


| www.onkorkep.hu

Összes jelölt

8 205 994 1 407 470 325 943 438 352 308 471 567 910 345 945 351 237 364 894 439 618 257 490 324 896 255 396 170 463 973 668 268 844 450 556 196 751 215 773 300 081 242 236

Megyei, A települési fővárosi önkormányzatokban közgyűlésbetölthető ben betöltképviselői hető mandátumok mandátumok 2006 2010 2006 2010 901 424 25 361 16 914 66 33 635 413 40 19 1806 1324 46 24 1170 750 40 18 775 492 59 30 2555 1746 40 20 627 390 40 21 1019 655 41 21 1356 932 40 25 852 553 40 15 1039 681 40 20 808 517 40 15 710 463 40 15 953 650 80 43 2117 1357 40 16 1909 1139 48 26 1914 1239 41 15 843 572 40 15 1319 944 40 18 1449 1020 40 15 1505 1077

Polgármester jelöltek

Települések száma

A táblázatok forrása: választás.hu alapján ÖN-KOR-KÉP

Főváros/megye

Választói névjegyzékben szereplők száma (2010. aug. 3.)

Önkormányzati választási körkép

2010 8881 66 326 81 2845 830 4700 333 2770 239 2312 1091 7447 184 1605 319 2468 421 2695 253 2664 406 2954 261 2385 209 1736 375 2407 590 6685 663 3947 628 5407 307 1969 475 2745 566 3269 650 3316

| www.onkornet.hu

A fővárosnak rendre és reményre van szüksége Tarlós István közelről ismeri a fővárosi közgyűlés munkáját. Véleménye szerint, ami az elmúlt években a fővárosban történt, az nem mehet tovább, eljött az idő, irányt kell váltani. Rendre és olyan vezetőkre van szükség, akik vállalják a politikai felelősséget. A főpolgármester-jelölt a kormánypárt szeptember 10-i budapesti kampánynyitóján hangsúlyozta, hogy Budapestnek nem világvárossá, hanem a régió versenyképes központjává kell válnia; a fővárosnak rendre és reményre van szüksége. A káosz nem a sokszínűség, az anarchia nem a liberalizmus, a szervezetlenség nem a szabadság, hanem annak hamis illúziója. Tarlós a fővárosban látványosan visszaszorítaná a csalást és a korrupciót. Nagyon fontosnak tartja Budapest működési-pénzügyi stabilitását, a fenntartható közlekedési és az átlátható intézményi rendszer kialakítását, a közbiztonság megerősítését. A Fidesz–KDNP főpolgármesterjelöltje Budapestnek új energiastratégiát, a zöld területek eredményes védelmét, elérhető, emberközpontú egészségügyet, az oktatásban egységes követelményrendszert, pedagógus-életpályamodellt, a cigánykérdés értelmes és életszerű kezelését, biztonságot, társadalmi összefogást és tényleges együttműködést ígért.

Egyesek hirtelen szociálisan érzékenyek lettek A hajléktalan problémakörről szólva úgy fogalmazott, hogy „egyesek hirtelen szociálisan érzékenyek lettek”, holott a hajléktalanproblémát húsz éve nem képesek megoldani. Tarlós szerint a hajléktalanoknak biztonságot és munkalehetőséget kell adni a juttatások mellett, akik viszont a gondoskodás mellett sem hajlandóak dolgozni, azokkal szemben fel kell lépni, akár hatósági eszközökkel is. A konszolidált tömeg számára biztosítani kell a város funkcionális pontjainak használhatóságát – fogalmazott határozottan a főpolgármester-jelölt.

KOR-KÉP – ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS–2010 Kórkép és jövőkép Tarlós szerint tarthatatlan, ami Budapesten az elmúlt években történt. A főpolgármester-jelölt emlékeztetett arra, hogy a szocialista–szabad demokrata városvezetés a fővárosi cégek igazgatótanácsaiban az ellenzéknek egyetlen helyet sem engedett át, és a felügyelőbizottságokban is törpe kisebbségbe kényszerítette az ellenzéket. Négy év alatt az ellenzéknek egyetlen költségvetési javaslatát sem fogadták el, és egyetlen esetben sem egyeztették velük a közgyűlés időpontját – idézte a múltat Tarlós István. Szakmai alkalmatlanságról szólva példaként a Podmaniczky-tervet említette, véleménye szerint a terv kudarcának nemcsak a forráshiány volt az oka, hanem a rossz előkészítés is. A Podmaniczky-terv háromnegyede még messze van a befejezéstől, ami elkezdődött – metró, útfelújítás, csatornázás –, azt is káosz veszi körül. „Meg fogjuk látni, meddig ér a takarónk: a beruházásokat megtervezzük (31 látványos beruházást terveznek – a szerk.), s aminek beindítása elérhetőnek látszik ebben a ciklusban, csak azokat hozzuk nyilvánosságra.

Emlékeztetőül

Podmaniczky-programmal Budapestért. Demszky Gábor Podmaniczky-program néven ismertette a kormány Nemzeti Fejlesztési Tervének budapesti fejezetét, amely Aquincumi hidat, ferihegyi gyorsvasutat és 5-ös metrót tartalmaz 2013-ig . A kormány elképzelése szerint megalakul a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és meglesz a közigazgatási reform terve is. „Halljuk a budapestiek szavát: tisztább, biztonságosabb várost szeretnének, egy várost, ahol lehet élni, dolgozni, közlekedni” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon a sajtótájékoztatón, ahol Demszky Gábor főpolgármesterrel és Molnár Gyulával, a kormány fővárosi megbízottjával ismertették a Nemzeti Fejlesztési Terv Budapest-fejezetét.

Kívánatosak a fejlesztések, de mindennél előbbre való, hogy a város biztonságosan működjön” – ígéri a fideszes főpolgármester-jelölt.

Budapest gazdálkodásáról Tarlós István Budapest pénzügyigazdasági állapotát nehezen tudja megítélni. Nem tudja, hogy a szocialista– liberális városvezetés milyen, későbbre ütemezett kötelezettségeket vállalt. A főpolgármester-jelölt szerint a főváros közvetlen adósságállománya 200 milliárd forint felett jár, a BKV belsőés külső adósságállománya megközelíti a 400 milliárdot, a négyes metró egyes szakaszának forráshiánya pedig 100 milliárd körül mozog. Ehhez hozzá kell venni a ma még ismeretlen kötelezettségvállalásokat, későbbre ütemezett számlakifizetéseket, s az olyan pereket, amelyek kimenetele kétséges és súlyos kötelezettséget róhat a fővárosra. A kórképet folytatva Tarlósnak a városházán lefolytatott közbeszerzésekről sem volt jobb véleménye. A főpolgármester-jelölt szerint a szerződések rendszere csaknem átláthatatlan,

A miniszterelnök elmondta, nincs sikeres Magyarország sikeres Budapest nélkül, ezért a kormánynak kötelező támogatni a budapestiek által kigondolt elképzeléseket (…) Demszky Gábor ismertette a főváros vezetése által kidolgozott középtávú fejlesztési programot. A főpolgármester mindenekelőtt kijelentette, soha egyetlen kormány nem támogatta annyira Budapestet, mint a Gyurcsánykormány, majd beszámolt arról, hogy Podmaniczky Frigyesről elnevezett programot hirdet meg Budapest, amely magában foglalja a következő kilenc év fejlesztési menetrendjét. (Index – 2005.02.09. 18:42) Továbbra sem lesz tilos koldulni Budapesten, a többség leszavazta Szőke László MDF-frakcióvezető javaslatát. Az ellenzéki

www.onkorkep.hu

az erőltetett privatizáció következtében sok stratégiai jelentőségű vagyonelem szinte reménytelenül kikerült a főváros tulajdonából. Megígérte, ha megnyerik a választást, ezeket a szerződéseket szigorúan felül fogják vizsgálni. Egy vele készült, internetes portálon megjelent interjúban példaként említi: „Ha a franciák nem engednek a közműcégek ügyében, egy jogászcsapat addig fogja keresni, hogy hány helyen sértették meg a szerződést, amíg meg nem találja. Ez pedig azonnali felbontást is jelenthet. Tárgyalhatunk így is, de nem szeretném ezzel kezdeni.”

politikus a főváros frekventált területein szabálysértéssé minősítette volna a kéregetést. A tegnapi ülésnapon is jelen voltak a teremben a javaslat ellen tiltakozó, Az Utca Embere elnevezésű civil szervezet képviselői, akik már szerdán demonstráltak a rendelettervezet ellen. Hosszas vita alakult ki az USA negyvenedik elnökének munkásságáról. Az MDF ugyanis kezdeményezte, hogy Ronald Reagan kapjon mellszobrot Budapesten, mert a néhány éve elhunyt politikus sokat tett a közép-európai népek szabadságáért, a hidegháború befejezéséért. Az indítványt támogatta az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz is. A tiltakozó MIÉP frakcióvezetője, Zsinka László szerint magyar politikusnak kellene szobrot emelni, például Teleki Pálnak vagy Pro-

Mandátumok kerületi megoszlása Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Összesen

Mandátum 2006 2010 23 14 29 20 35 22 32 20 23 14 23 14 25 17 27 17 25 17 27 17 37 24 27 17 32 20 33 21 28 20 27 17 28 20 30 20 27 17 27 17 28 20 25 17 17 11 635 413

hászka Ottokárnak. A vita hevében úgy fogalmazott: „kívülről jövő utasítást hajtanak végre, akik ezt megszavazzák”. Somlyódi Csaba (MSZP) ezt ironikusan úgy kommentálta: a héten még nem kaptak utasítást, el is bizonytalanodtak, de Zsinkának köszönhetően végre tudják, mit kell tenniük. Sasvári Szilárd (Fidesz–MKDSZ) szerint az egykori amerikai elnöknek igenis jár a mellszobor, sőt róla kellene elnevezni a Roosevelt teret is. A jaltai és a máltai békekonferencia jelentőségére is kitérő vita bő órát tartott, így a városatyák több időt szenteltek a szoborkérdésre, mint szerdán a Budapest középtávú fejlesztéseit összefoglaló Podmaniczky-program megvitatására. A szobor felállítását végül megszavazta a közgyűlés. (Budapest.hu, 2005. július 1.)


13

KOR-KÉP – ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS–2010

Lehet Más a Politika

Jávor Benedek szeptember 13án, a Parlamentben elmondott napirend előtti felszólalásában arra volt kíváncsi, hogy milyen szándék vezérelte a kormányzó pártokat, amikor javaslataikat, döntéseiket meghozták? Véleménye szerint ugyanis, a Fidesz hiába kapott kétharmados felhatalmazást a választóktól, mégsem lépett semmit se azokban a kérdésekben, amelyek Budapest működőképességét előmozdítanák. Jávor Benedek olyan kétharmados döntést igénylő jogszabályok megváltoztatásáról beszélt, amelyek módosítása még pénzbe se kerülne. Példaként említette a kétszintű önkormányzati rendszerről szóló szabályozást, amit a Fidesz évek óta folyamatosan és jogosan ostoroz, és mégsem dolgozott ki helyette egy olyan javaslatot, amely alkalmas lehetne a régen csődöt mondott szisztéma megváltoztatására. Az LMP főpolgármester-jelöltje szerint a helyzet ma abszurd, ugyanis Budapest és a kerületek között nincs világos hierarchia, a hatáskörök nincsenek egyértelműen tisztázva, és nem fedezhető fel logika abban sem, hogy melyik feladat tartozik a fővároshoz, illetve a kerületekhez. Így fordulhat elő például az is, hogy a főváros sokmilliárdos uniós pályázatokról marad le, mert a kerületek nem tudnak megegyez-

14

ni egy villamos pálya nyomvonaláról vagy néhány parkolóhely sorsáról – hangsúlyozta Jávor Benedek. Az LMP főpolgármester-jelöltje szerint az 1950-es években létrejött „kétszintűségnek” akkoriban az volt a funkciója, hogy megakadályozza a pártállammal szemben megszerveződő alternatív hatalmi centrum, az önálló és erős Budapest létrejöttét. Jávor szerint a Fidesz Budapest-programja nem mond semmit a budapesti közigazgatás átalakításáról az olyan frázisokon túl, mint „a fővárosi önkormányzatnak aktív kezdeményező szerepet kell vállalnia a fővárosi önkormányzati rendszer átfogó strukturális és hatásköri felülvizsgálata érdekében.” A kerülethatárok átrajzolásáról, a kerületek számáról a Fidesz főpolgármesterjelöltje, Tarlós István az elmúlt pár évben legalább háromféle koncepciót vázolt fel, a jelenlegi program azonban egyiket sem említi – emlékeztette Jávor Benedek a fideszes képviselőket, majd folytatta: pontosan egy ilyen rövid távú logikának az eredményeként született meg 1990-ben a jelenlegi rendszer, amelyről mindenki tudja, hogy ez a főváros megfelelő fejlődésének az egyik legfőbb gátja. Jávor szerint ideje lenne, hogy végre ne az egyes pártok, hanem a főváros érdekei diktálják az új rendszert. Világos egyértelmű hatásköröket, logikus feladatmegosztást, ehhez igazodó finanszírozást, teljes átláthatósá-

got, a lakossági érdekek hatékonyabb megjelenítése érdekében pedig városrészi önkormányzatokat és részvételi költségvetést szeretnénk – fogalmazta meg Jávor Benedek az LMP elképzeléseit.

Budapestnek egységes megjelenésre és képviseletre van szüksége A Jobbik honlapján megtalálható a párt önkormányzati programja. Itt most a Budapest program azon a fejezeteiből közlünk összefoglalót, amelyekről korábban keveset lehetett hallani. „(…) az önkormányzatiság jelenlegi rendszere az összeomlás szélére került. Az önkormányzatok nem kapnak kellő forrást a feladataik ellátásához, kötelező állami feladatokat oktrojálnak rájuk, a szükséges források biztosítása nélkül. A Jobbik tavasszal már Alkotmánybírósághoz is fordult annak érdekében, hogy a testület állapítsa meg, hogy a 2010. évi költségvetés alkotmányellenes, hiszen nem biztosít az önkormányzatok számára megfelelő fedezetet az átadott kötelező feladatok végrehajtására. A kérdés aktualitását az adja, hogy a most folyó kampányban olyan ígéretek hangoznak el, amelyeknek közük sincsen a valósághoz, vagyis egyrészről betarthatatlanok, másrészről a választópolgárok átveréséről szólnak….” Hajléktalanpolitika. A Jobbik magas fokon szervezett, ugyanakkor emberséges hajléktalanpolitikát ígér. Eltüntetnék a kéregető hajléktalanokat Budapest köztereiről, ugyanakkor alanyi jogon biztosítanák a hajléktalan igazolvánnyal rendelkezők számára a napi egyszeri főtt étkezést és az éjszakai szállást, valamint télen a nappali melegedőket, és az alapszintű közegészségügyi ellátást. Gondoskodnának a hajléktalanszállókon élők tulajdoni és fizikai biztonságáról, segítő hálózat létrehozásával megszerveznék a foglalkoztatásukat és a társadalomba történő visszavezetésüket. A közmunkába a munkaképes hajléktalanokat is bevonnák. Fogyatékossággal élők. A Jobbik a fogyatékossággal élők számára olyan segítséget kínálna, amely nem sérti

Jobbik

Városrészi önkormányzatokat és részvételi költségvetést

KOR-KÉP – ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS–2010 az önbecsülésüket. Ennek érdekében kidolgozzák a fogyatékossággal élő emberek életútja programját, valamint speciális szakképzési és finanszírozási modellt alakítanak ki. A szociális kártya bevezetését fontosnak tartják, ezzel biztosítanák, hogy a segélyek azok valódi címzettjeihez jussanak el. Rend és biztonság. A Jobbik programjában olvasható, hogy Budapest ma Európa egyik legkorruptabb városa. Emellett a főváros koszos, mocskos és élhetetlen, az aluljárókban, köztereken mindennapossá vált a járókelők zaklatása, több városrészben a sötétedés utáni gyalogosközlekedés kimondottan veszélyes. Ezen a helyzeten radikálisan kívánnak változtatni. Főváros és a kerületek viszonya, forrásmegosztás, városirányítás. Törvénymódosítással új alapokra kell helyezni a kerületek és a főváros viszonyát – véli a Jobbik. A hatékonyság és az ésszerűség elve alapján át kell alakítani a két terület felelősségi és jogköreit. Van, ahol a centralizációnak, és van, ahol a decentralizációnak kell érvényesülni. Az önkormányzati feladatokat tételesen át kell tekinteni, komplex szempontrendszer alapján meg kell határozni, mely feladatok tartoznak a kerületekhez, melyek a fővároshoz, mik az agglomeráció feladatai, és melyek az állami feladatok. A feladatokhoz kell megalkotni a hatásköri és illetékességi szabályokat, és ezek ellátásához kell az anyagi forrásokat rendelkezésre bocsátani. Budapestnek, Budapest érdekeinek egységes megjelenítése és képviselete érdekében teljesen új, egységes elvek alapján szervezett városépítési, városfejlesztési, üzemeltetési, közlekedési és elszámolási koncepcióra van szüksége.

Budapest soha sem volt jobboldali MSZP

Az MSZP hivatalos kampánya a fővárosban a választókerületi jelöltek bemutatásával kezdődött meg. Szabadság városa program. Horváth Csaba a fővárosban elsőként gyűjtötte össze az induláshoz szükséges számú ajánlószelvényt. Konokul hisz a szabadságban, éppen ezért szeretné megőrizni a főváros ezerarcú közösségét. A szocialisták főpolgármester-jelöltje szerint Budapest önérzetes város, amit

számtalanszor bizonyított már, ezért úgy véli, a kijózanodás, a Fidesz-kormány erőszakos cselekedeteinek elutasítása is itt fog elkezdődni. Horváth Csaba a Szabadság városa elnevezésű programjában Budapest fejlesztésében új baloldali politikát képvisel, ezekről így ír honlapján: (…) A Szabadság városa programban megfogalmazott új baloldali politika arra törekszik, hogy létrehozza az együttműködést, elindítsa a közös munkát annak érdekében, hogy a budapestiek kényelme, biztonsága végre elsődleges szemponttá váljon, maga mögé utasítva a párthovatartozás szempontjait és a kicsinyes magánérdekeket. Az új baloldali politika nem csupán utakról, terekről, közlekedésről, építészetről, infrastruktúráról szól. Az új fejlesztések tervezésénél és megvalósításánál ennél több, az életminőség javítá-

sa az elérendő cél. Várospolitikusként nem „gazda(g)ságot” kívánok teremteni, hanem a gazda(g)ságteremtő népesség esélyeinek, munka és életkörülményeinek javításán dolgozom, azért, hogy korszerűbb, szebb, tisztább, élhetőbb legyen a környezetünk. Ezt szolgálja a „szolgáltató város” modellje, a belső kerületekre és a paneles területekre is kiterjedő városrehabilitációs elképzelés, a közösségépítést segítő, fizikai környezetünket megreformáló Zöld Budapest program és végül, de nem utolsó sorban a Jövő városának programja. (…) Az MSZP főpolgármester-jelöltje szerint a második Orbán-kormány néhány hét alatt lebontotta a demokrácia értékeinek jelentős részét. Horváth Csaba sajtónyilatkozatban hangsúlyozta: a demokrácia romjai között „Budapest a legmagasabb és legszebb épület.”

A számok tükrében

Az őszi önkormányzati választáson 8 205 994 fő a választói névjegyzékben szereplők száma, a legtöbb választó – Budapesten kívül –, Pest megyében (973 668), a legkevesebb Nógrád megyében van (170 463). A választások után a 3176 településen 16 914 önkormányzati képviselő kezdheti meg a munkát (66 326 jelölt van, ebből 42 928 független). Szervezetek összesen 1764 polgármesterjelöltet állítottak (ebből önállóan 794-et, közösen 970-et). A tízezernél több lakossal rendelkező települések száma 168. A legtöbb mandátummal – 358 településen – Borsod-Abaúj-Zemplén (1746), a legkevesebbel – 60 településen – Csongrád megye (390) rendelkezik. A polgármesterjelöltek száma öszszesen 8881 (ebből 7101 független). A legtöbb független jelölt (926) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében indul a választáson, a legkevesebb Csongrád megyében (140). Budapesten két független polgármesterjelölt indul: Verbai Lajos a X. kerületben, Szirtes Edit, a XXII. kerületben próbál szerencsét, az ő küzdelmük a papírforma szerint szinte reménytelen. Verbai Kőbányán 2006-ban a szocialisták jelöltjeként lett polgármester, ebben a kerületben rajta kívül a Fidesz–KDNP, a Jobbik és az MSZP indít polgármesterjelöltet. A XXII. kerületben (Budafok-Tétény) a független jelölt mellett hárman indulwww.onkorkep.hu

nak, a jelenlegi polgármester, Szabolcs Attila (Fidesz–KDNP) mellett, a szocialistáknak és két civil szervezet van közös jelöltje. A megyei önkormányzatok 72 listával és összesen 1960 jelölttel készülnek a választásra. A fővárosi és a megyei önkormányzatokban betölthető mandátumok száma összesen 424-re csökkent. A fővárosban a közgyűlésben résztvevők száma 66-ról 33-ra feleződik, a megyék közül a legtöbb képviselőt Pest megye (43), a legkevesebbet, 15-15 képviselővel 6 megye (Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Tolna, Vas és Zala) mondhatja magáénak. Az országos adatok alapján, a parlamenti pártok állították a legtöbb jelöltet. Közülük a Fidesz (a KDNP nélkül is) vezeti a rangsort; önállóan 1137 polgármesterjelöltet indított, összesen 8814 jelöltje van. A második helyre 217 polgármesterjelölttel a Jobbik


15

KOR-KÉP – ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS–2010 zárkózott fel, bár jelöltjei összlétszámát nézve (4223) még a felét sem éri el a Fidesz jelöltjeinek. A szocialisták 194 polgármesterjelölttel (az összes jelölt 3691) a harmadik helyre szorultak, míg a sereghajtó a Lehet Más a Politika a 26 polgármesterjelöltjével (1135 összes jelölttel). Főpolgármester-jelöltet mindegyik parlamenti pártnak sikerült állítania. Tarlós Istvánnak, a Fidesz–KDNP közös jelöltjének szinte biztosra vehető a győzelme. Először fordul elő, hogy a listán nem szerepel az SZDSZ és a Munkáspárt sem. A fővárosi közgyűlés 33 mandátumának több mint a felét a kormányzó párt szövetségének jósolják, a második befutónak a szocialistákat tartják, harmadiknak az LMP-t. A politológusok egy része nem gondolja, hogy a Jobbik mandátumot szerezhet a fővárosi közgyűlésben, számukra a győzelmet inkább a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében gondolják. (Political Capital a Jobbiknak a fővárosi közgyűlésben 3 mandátumot jósol). A budapesti kerületeknél a kormányzó pártok mindenhol indítottak polgármesterjelöltet; a szocialistáknak 22 kerületben van jelöltjük (Er-

Adatvédelmi szabályokat sért a legtöbb jelölt. Nem felel meg minden törvényi előírásnak az önkormányzati választáson induló legtöbb jelölt. Az adatvédelmi törvény szerint az ajánlószelvényeket gyűjtő jelölteknek nyilvántartásba kellene vetetni magukat mint adatkezelők. Ezt csak 8650-en tették meg, miközben ennél majdnem ötször többen indulnak. A harmincötezer nyilvántartásba vett jelöltből mindöszsze kevesebb mint kilencezer indulása lenne törvényes az október 3-i önkormányzati választáson, ha nemcsak a választási, hanem az adatvédelmi jogszabályokat is figyelembe vennék. Az adatvédelmi törvény előírása szerint ugyanis az ajánlószelvényeket gyűjtő, így a választók személyes adataihoz hozzáférő jelöltek adatkezelőnek számítanak, és mint ilyeneknek, nyilvántartásba kell vetetniük magukat az adatvédelmi biztosnál. Csakhogy e kötelességével a voksoláson indulók töredéke van csak tisztában. A pártok jelöltjeinek könnyebb dolguk van, mert a regisztrálás helyettük az őket indító szervezet kötelessége, és ezt az adatvédelmi biztos hivatalának tájékoztatása szerint valamennyi párt meg is tette, a függetleneknek azonban alig negyede tett eleget a törvényi feltételnek. Sőt – mint az MR1-Kossuth Rádió által találomra felhívott aspiránsok bevallásából kiderült – a legtöbbjüknek fogalma sincs a mulasztásról. A választási irodák tudnak az előírásról, de nem ellenőrzik, hogy a jelöltek eleget tettek-e neki. Sőt, nem is figyelmeztetik őket erre. Az Országos Választási Irodát vezető Sári Miklós szerint ez nem kötelességük. Úgy véli, a törvényhozók hibája, hogy az előíráshoz semmilyen szankciót nem társítottak, vagyis a magukat nyilvántartásba vetetők mellett büntetlenül indulhat a voksoláson az is, aki nem tett eleget az előírásnak. Forrás: MR1-Kossuth Rádió

A parlamenti pártok által állított jelöltek száma Polgármester jelöltek

Összes jelölt


Összes jelölt


Összes jelölt

MSZP

Összes jelölt

LMP


Jobbik

Összes jelölt

KDNP


Fidesz Főváros/ megye

Mandátumok megoszlása a megyei jogú városokban Mandátum Megyei jogú városok 2006 2010 Békéscsaba 27 17 Debrecen 49 34 Dunaújváros 25 14 Eger 25 17 Érd 27 17 Győr 35 23 Hódmezővásárhely 23 14 Kaposvár 27 17 Kecskemét 32 21 Miskolc 44 28 Nagykanizsa 25 17 Nyíregyháza 34 21 Pécs 40 27 Salgótarján 23 14 Sopron 25 17 Szeged 42 28 Székesfehérvár 32 20 Szekszárd 23 14 Szolnok 27 17 Szombathely 28 20 Tatabánya 27 17 Veszprém 25 17 Zalaegerszeg 27 17 Összesen 692 448

zsébetvárosban egy civil szervezettel közösen indítanak jelöltet); az LMP 11 kerületben; a Jobbik 15 kerületben állított polgármesterjelöltet. A szocialista jelöltek közül figyelemreméltó lesz Újbuda és Angyalföld szocialista polgármesterének a küzdelme. A XV. kerületben Hajdu László polgármester független jelöltként indul, ellene a szocialisták állítottak jelöltet. És még nem beszéltünk a kisvárosokról. Izgalmas küzdelem várható például Gödöllőn, ahol a húsz éve polgármester Gémesi György – volt MDF-es, ma már civil szervezet támogatásával induló – polgármesterrel szemben a Fidesz ellenjelöltet indít. Kaposváron ringbe száll Lamperth Mónika, az egykori szocialista belügyminiszter a kormánypárti Szita Károly ellen. Ha a tavaszi országgyűlési választásra gondolunk, nem lesz könnyű dolga sem a szocialista, sem a civil szervezetek által támogatott jelölteknek sem. Hogy mi lesz két hét múlva? Csak jósolni lehet, egy biztos, nagy meglepetések nem várhatók, előzetes felmérések és a kormányzó pártok elszántsága azt mutatja, hogy narancssárga lesz a térkép.

Összesen Budapest Baranya Bács–Kiskun Békés Borsod–Abaúj–Zemplén Csongrád Fejér Győr–Moson–Sopron Hajdú–Bihar Heves Jász–Nagykun–Szolnok Komárom–Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs–Szatmár–Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

1137 23 69 51 56 102 28 53 26 55 67 39 25 57 88 129 131 39 33 35 31

8814 671 338 493 520 606 297 400 202 518 471 383 240 287 1087 593 777 262 218 247 204

954 20 60 36 23 96 18 45 25 18 66 24 24 57 57 123 124 37 35 35 31

6680 587 268 287 224 516 155 291 194 187 448 220 179 284 701 540 704 224 219 248 204

217 15 7 7 8 24 5 10 6 14 13 11 3 8 25 3 23 8 8 12 7

4223 528 132 124 205 314 137 188 114 268 202 200 122 91 706 85 317 111 111 179 89

26 11 1 0 0 3 0 0 0 0 1 0 0 0 6 0 0 1 3 0 0

1135 434 44 45 28 62 27 17 21 15 19 21 46 6 192 17 20 21 46 24 30

194 22 11 6 8 16 7 7 3 11 12 17 5 9 23 3 14 3 4 7 6

3691 656 124 148 179 245 127 89 110 205 117 217 127 96 602 64 191 105 87 129 73

KOR-KÉP

SÜRGET AZ IDŐ

Fotó: Németh Csaba

Előző számunkban az Észak-Magyarországot sújtó árvíz okozta károk enyhítését célzó kormányzati intézkedésekről, a különböző hivatalok, szakemberek, vállalkozók, civil szervezetek összefogásáról írtunk, illetve azokról a jogszabályi változásokról, amelyek a helyreállítási és újjáépítési munkálatokat lehetővé teszik. Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban Felsőzsolcán, azon a településen, ahol a legnagyobb mértékű volt a május–júniusi árvíz pusztítása? A település polgármesteréhez intézett kérdéseinkre a városháza sajtószóvivője, Németh Csaba, illetve a Koós Károly Egyesülés igazgatója, Zsigmond László válaszolt. Felsőzsolcán a tavaszi esőzések okozta árvízi katasztrófa idején több mint 200 lakóház dőlt össze, a 2200 lakóingatlanból 1800 sérült meg, több mint 500 embernek keletkezett kára. A károk enyhítésére a júliusi kormányhatározatnak megfelelően a település önkormányzatának képviselő-testülete rendeletet alkotott a megsemmisült vagy helyreállíthatatlanná vált magántulajdonban lévő lakóingatlanok központi támogatásának felhasználásáról. Pintér Sándor augusztus 17-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Felsőzsolca 1,89 milliárd forintot kap a magántulajdonú ingatlanok helyreállítására, újjáépítésére, illetve a lakhatás feltételeinek megteremtésére. A támogatás 50 százaléka, azaz 920 millió forint már megérkezett az önkormányzathoz. Az állami támogatás fejében az új épületeknek október 31-ig kell elkészülniük, ellenkező esetben elvész a megítélt összeg. A kormányhatározat alapján a szerződéskötések augusztus 25-én kezdődtek, ám a sok rendezetlen tulajdonviszony, nem egyértelmű biztosítási és hitel helyzetek miatt a vártnál lassabban haladt a munka. Ezért szeptember 10-ig meghosszabbították a kivitelezésre vonatkozó vállalkozói szerződések megkötésének határidejét.

Lapzártánkig az összesítések szerint összesen 204 bontási határozatot adott ki az önkormányzat. Ebből 50 lakásvásárlásra, 71 építésre vonatkozott. (A minimális lakhatási feltételek jogosultsága esetén ugyanis vagy a vásárlást vagy az építést választhatták a károsultak.) Harmincöt esetben a károsultak írásban úgy nyilatkoztak, hogy maguk kívánják megoldani a lakhatásukat és nem veszik igénybe az állami támogatást. Öten még gondolkodnak, hárman nem adtak be kérelmet, egy esetben még statikai vizsgálatok elvégzése szükséges. Tizenkét esetben a tulajdonos nem jogosult a támogatásra, két esetben jogvita van a tulajdonost illetően. A biztosítási és a tulajdonosi jogviszony kivizsgálása és rendezése egy esetben jelenleg is folyamatban van, a tulajdonosi jogviszony három esetben rendezés alatt áll – tudtuk meg Németh Csaba sajtószóvivőtől. Azok a károsultak, akik az új lakás építése mellett döntöttek, választhattak, hogy a megítélt támogatásból egyéni úton, vagy adaptált terv szerint építkeznek. Az egyénileg építkezők maguk választanak építészt és terveztetnek házat (ennek költsége is a építtetőt terheli) és egyénileg keresnek kivitelezőt. Követelmény, hogy a terv szerinti épületek nettó hasznos alapterülete egyező kell legyen a támogatási szerződésben rögzített alapterülettel. Az egyéni út választható hagyományos építési technológia esetén és könnyűszerkezetes építéssel is. Az építési engedély megszerzése a támogatott feladata.

Akik az adaptált tervek szerint akarnak építkezni, 16 ajánlott terv közül választhattak. A tervpályázatot az országos főépítész hirdette meg és bonyolította le. A pályázatra 100 építészeti pályázat érkezett és a kijelölt zsűri, majd az önkormányzat képviselő-testülete és a kivitelezők véleménye alapján választották ki a16 ajánlott tervet. Az adaptálandó terveket és az adaptálás díját a kormány állta. Az engedélyes terveket 16 kiviteli terv egészíti ki (építészet, statika, gépészet, elektromosság), költségvetésekkel. Ezen út választása esetén a tervezők elkészítik a szükséges gázterveket is. Az egyénileg építkezőknél némi vita alakult ki akörül, hogy mennyi támogatást kaphatnak azok a károsultak, akik a könnyűszerkezetes technológiát választották. A képviselő-testület ugyanis a téglaépületek négyzetméterenkénti árát 137 ezer forintban határozta meg, míg a könnyűszerkezetes technológiára 20 ezer forinttal kevesebbet, azaz 117 ezer forintos árat ajánlott azoknak, akik ezt választják. A város főépítésze azzal indokolta a döntést, hogy az ilyen típusú házak nem olyan jó minőségűek, nem olyan tartósak, mint a hagyományos téglaházak. Végül kompromisszumos megoldás született: nettó 130 ezer forintot kaphat a 13 érintett család, négyzetméterenként – tájékoztatta lapunkat Zsigmond László, a Koós Károly Egyesülés igazgatója. Az állami újjáépítési program pénzéből szeptember 21-én adták át az első házat. De szinte minden utcában folyik hagyományos vagy könnyűszerkezetes technológiával az építkezés. Más támogatási formákban már készültek házak s egy lakópark is. A város egyik óvodáját, az ÁMK (Általános Művelődési Központ) Platthy Ida Óvodájának felújítását az ÉMÁSZ (Észak-magyarországi Áramszolgáltató) végezte el. A Nemzeti Összefogás Fuvarozói Fórum önkéntes felajánlásából 30 nap alatt felépült az árvíz miatt otthontalanná vált felsőzsolcai családok számára tervezett lakópark. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelenlétében szeptember elsején adták át a négyszer kétlakásos, tájba illő, földszintes téglaházat. Ezekben a képviselő-testület döntése értelmében nyolc család kapott lakást. Az építő cég önköltségi áron építette fel az önkormányzati bérlakásokat, melyeket lakbérmentesen vehetnek igénybe a lakók. Felsőzsolcán több százan vannak olyanok, akiknek bár megsérült a házuk, de helyrehozásukra az állami keretből nem számíthatnak segítségre. Ők jelenleg a karitatív szervezetek adományaira várnak. Pénzre tőlük sem számíthatnak, a szervezetek az adományokból építőanyagot vásárolnak, és azt osztják majd szét a rászorultak között. Erdélyi Zsuzsa

28


| www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

Olasz Intézet Bródy Sándor. u. 5 7

Recommend Documents