Októberi új könyveinkből Könyvajánló a Márai-program könyveiből Békés Pál: Csikágó: gangregény Budapest, Palatinus, 2006. Az író új kötete a budapesti Csikágóban, a Keleti pályaudvar környékén játszódik. Ám a gangregény egymásba fonódó szálai nem csupán a pesti Csikágó gangjainak, körfolyosóinak, hanem az amerikai Chicago gengjeinek, gengsztereinek, szeszcsempészeinek világába is elvezetik az olvasót. Szerelmek, sötét tragédiák, történelmi korfordulók és ironikus történetek dús szövevénye ez a hihetetlenül sokszínű, fordulatos és szórakoztató kötet. A szereplők a hetedik kerület jellegzetes figurái, olyanok, akikre ismerősként tekint az olvasó. Ám mindegyikük története egy-egy kalandregény, akár bejárta a fél világot, és három földrészen át menekült sorsa elől, akár soha el sem mozdult a kopott utcasarokról, ahol megszületett.
J.M.G. Le Clézio: Az éhség ünnepei: anyám könyve Budapest, Ulpius-ház, 2009. Párizs, a harmincas évek második fele. Az előkelő Cotentin utca egyik nagypolgári lakásában él a bájos fiatal lány, Ethel Brun, szüleivel, jóképű, sármos, de könnyelmű apjával, és szépséges, ám kissé hisztérikus anyjával, akit állandó féltékenység gyötör, mert életükbe beférkőzik az egykori szerető, a csodás hangú énekesnő. Ethel szenved ebben a hazugságokra épülő látszatvilágban. Aztán egy napon a Brun család elveszti minden vagyonát, kitör a háború, és nekik menekülniük kell a megszállt Párizsból. Ethel veszi kézbe a család sorsának irányítását. Nizzába mennek, és ebben az „operettvárosban”, majd a németek bevonulása után a hegyekben vészelik át a háborús éveket – bujkálva, éhezve, fázva. A háború után ide jön el Ethelért kamaszkori szerelme, hogy feleségül kérje, és mindent maguk mögött hagyva új életet kezdjenek a tengeren túl.
Jakob Grimm: Német mondák Pozsony, Kalligram, 2009. A Grimm-testvéreket elsősorban világhírű mesegyűjteményükről ismerik, hazájukban azonban máig ugyanilyen népszerű mondagyűjteményük is. A bő félezer mondát tartalmazó gyűjtemény is a műfaj alapszövegeként tartják számon. E mostani, első teljes magyar fordítás a legújabb német kiadáson alapul, így az a korábbi német kiadásoknál is teljesebb.
Sofi Oksanen: Tisztogatás Budapest, Scolar, 2010. A Tisztogatás a nők elleni erőszakkal és a kommunista országok feldolgozatlan múltjával foglalkozik párhuzamosan. A regény egy család történetén keresztül Észtország közelmúltjának s vele együtt a keleti blokk országainak elhallgatott eseményeibe, az elkendőzések világába is betekintést nyújt. Megszólaltatja a háború és a kommunizmus áldozatait, szembesít a megalkuvók és a megalázottak szégyenével. Ám a hajdani megaláztatások és a napjaink zavaros társadalmi közegében viruló erőszak határvonalai mindinkább elmosódnak Oksanen mesterművében…
Bodor Ádám: Az utolsó szénégetők Budapest, Magvető, 2010. Bodor Ádám kötetbe szerkesztett tárcái 1978 és 1981 közt keletkeztek és az Utunk számára, majd közlésük után hosszú időre "feledésbe merültek", illetőleg a novellisztikusabb darabok átdolgozva bekerültek a szerző novellásköteteibe. Az üde nyelvezetű és humorú, ma is frissnek ható, szépirodalmi igénnyel megformált tárcákban ráismerhetünk a novellák, a Sinistra körzet és Az érsek látogatása összekeverhetetlenül Bodor Ádám-i atmoszférájára, sűrűségére és enigmatikusságára. Bár eredeti szándékuk szerint ezek a tárcák pillanatnyi, időszerű hangulatok, kisívű történetek elmesélésére születtek, egyben olvasva - könyvformában - őket, sokkalta összetettebb és izgalmasabb irodalmi kaland lehetőségét hordozzák.
Orhan Pamuk: Az ártatlamság múzeuma Budapest, Ulpius-ház, 2010. "Életem legboldogabb pillanata volt, de nem vettem észre." Kemal, Isztambul egyik gazdag családjának sarja eljegyezni készül Sibelt, egy másik jómódú család szépséges leányát, amikor is egy véletlen találkozás egy húszéves lánnyal kizökkenti szépen elrendezett életéből. Füsun Kemalnak adja szüzességét, titkos szerelmi találkáik azonban veszélyesen távolítják őket attól az élettől, amit addig ismertek. Kemal kényszeresen gyűjti azokat a tárgyakat, amelyek Füsun szerelmére emlékeztetik, és "Az ártatlanság múzeuma" így válik hiteles krónikásává Isztambul színes és változó világának, a törtetők és lemaradók köreinek és egy férfi soha nem múló szerelmének. "Korunk kötelező olvasmánya...
Georges Bataille: Az irodalom és a rossz Budapest, Nagyvilág, 2005. Georges Bataille ((1897-1962) francia író, filozófus új műfajt teremtett: „a pőre vallomást filozófiai elmélkedéssel és misztikus búvárkodással” társította. A lehetőségek végső határáig, egyfajta vitális teljességig kívánt eljutni, s ezt elérendő a transzot, a paroxizmust, a szerelmet a nevetést jelölte meg a „létrobbantás” eszközeként. Bataille azt vizsgálja, hogyan is állunk a testtel, amelynek indítékai, fantazmagóriái, igényei és megnyilvánulásai nevetségessé teszik egyrészt a tisztaságra való törekvést, amelyre az emberi lélek áhítozik, másrészt állandó kihívás a logikával, az intelligenciával szemben. Bataille azt a feszültséget faggatja, azt a feszültséget próbálja feltárni, amelyet az állatiasság visz be az ember életébe. De vizsgálódásainak végeredménye nem a szabadság mértéktelen követelése. Erotika, halál, szentség – ezek Bataille gondolatmenetének kulcsszavai.
Gion Nándor: Az angyali vigasság : 6 regény Budapest, Noran Libro, cop. 2010. A Gion-életmű harmadik kötete hat ifjúsági regényt tartalmaz. Ezek a következők: Engem nem úgy hívnak, Postarablók, A kárókatonák még nem jöttek vissza, Sortűz egy fekete bivalyért, Angyali vigasság, Zongora a fehér kastélyból. Összeállította és szerkesztette Füzi László, az életmű egyik legavatottabb szakértője, az életműsorozat gondozója. Az életműsorozat 3. kötetének előszavát Elek Tibor írta.
Borzák Tibor: Mesélő képek Budapest, Magvető, 2006. Anya és fia él együtt egy pesti lakásban. Az anya egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyűlölt színésznő volt. Szenvedélyes, érzéki nő, aki mindig is úgy gondolta: szükség esetén szinte bármit megbocsát magának az ember. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból. Szorong, retteg, gyűjtögeti disszidált lánya leveleit és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát. És miközben odakint szép lassan összeroskad egy politikai rendszer, egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a fiú immár sose fog szabadulni e gyűlölet és szenvedély szőtte hálóból. Még akkor sem, amikor az egy éjszakás, satnya kis kalandok után egy nap a Szabadság hídon találkozik Fehér Eszterrel.
Nyugat-képesköny : fotók, dokumentumok a Nyugat történetéből Budapest, PIM, cop. 2009. Fotók, dokumentumok a Nyugat történetéből.