OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI KÖZPONT

SEMMELWEIS EGYETEM OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI KÖZPONT 1194 Budapest, Tűzoltó utca 37-47.

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA

Készült: Budapest, 2012 április 01. Készítette: Tűz és Munkavédelmi Bt. 2161 Csomád, Kossuth u. 82.

Jóváhagyom: …………………….. Ügyvezető Igazgató HOCHTIEF Facility Management Hungária Kft

SE EOK

Tűzvédelmi Szabályzat

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

HOCHTIEF Facility Management Hungária Kft. Váci út 76. H-1133 Budapest

Készült: Budapest, 2012. április 1. Készítette: Tűz és Munkavédelmi Bt. 2161 Csomád, Kossuth u. 82.

……………………………….. Ügyvezető HOCHTIEF Facility Management Hungária Kft.

2

SE EOK


Tartalomjegyzék Tűzvédelmi Szabályzat Hatályba léptető rendelkezés Tűzvédelmi Szabályzat készítésének jogszabályi hátter

6. 7.

Általános szabályok I.

Alapfogalmak és tűzveszélyességi osztályba sorolás I.1. Alapfogalmak I.2. Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás

II.

8. 11.

Tűzvédelmi oktatás, szakvizsgáztatás II.1. Magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai II.2. Gazdálkodó tevékenységet folytató tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai II.3. Alapoktatás II.4. Ismétlődő oktatás II.5. Szakoktatás, szakvizsga II.6. A cég tűzvédelmi szervezete, tagjainak szakmai képesítési követelményei

III.

8.

14. 14. 15. 16. 17. 18.

A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok

19.

III.1. Tűzveszélyes tevékenység végzése III.2. Dohányzás tűzvédelmi előírásai III.3. Szállítás és vontatás általános tűzvédelmi szabályai III.4. Tűzoltási út, terület és egyéb utak kialakítása és használata III.5. Raktározás és tárolás általános tűzvédelmi szabályai III.6. Hőtermelő berendezések általános tűzvédelmi szabályai III.7. Csatorna hálózat III.8. Gépi berendezések általános tűzvédelmi szabályai III.9. Szellőzés általános tűzvédelmi szabályai III.10. Villamos berendezések általános tűzvédelmi szabályai III.11. Világító berendezések általános tűzvédelmi szabályai III.12. Villámvédelem III.13. Tűzjelző és - oltó berendezések III.14. Oltóvízre vonatkozó előírások III.15. Tűzoltó készülék, felszerelés III.16. Járművek használatára vonatkozó szabályok III.17 Kiürítés általános szabályai III.18. Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár,

21. 22. 23. 24. 25. 27. 27. 27. 28. 29. 30. 30. 31. 32. 33. 34. 36. 36.

3

SE EOK


rendezvények általános előírásai

IV.

Tűzvédelmi rendelkezések megszegésének következményei IV.1. Helyszíni bírság IV.2. Tűzvédelmi bírság

V.

37. 37.

Tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályok V.1. Tűzvizsgálatra vonatkozó általános rendelkezések

39.

Speciális szabályok Üzemeltetésre vonatkozó speciális szabályok

VI.

VI.1. A Kft alkalmazásában álló személyek VI.2. A Kft-vel szerződéses jogviszonyban álló személyek, szervezetek

VII.

Helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok

VIII. Záró rendelkezések

42. 48.

50.

71.

4

SE EOK


Mellékletek 1. számú melléklet A Kft. tűzvédelmi dokumentációja

2. számú melléklet Tűzveszélyességi osztályba sorolás

3. számú melléklet Tűzriadó Terv

4. számú melléklet Nyilvántartás tűzvédelmi alapoktatásról

5. számú melléklet Nyilvántartás ismétlődő tűzvédelmi oktatásról

6. számú melléklet Nyilvántartás rendkívüli tűzvédelmi oktatásról

7. számú melléklet Nyilvántartás tűzoltó készülékekről

8. számú melléklet Nyilvántartás tűzoltó vízforrásokról, tűzcsapokról

9. számú melléklet Nyilvántartás tűzgátló ajtókról

10. számú melléklet Nyilvántartás irányfény lámpatestekről

11. számú melléklet Nyilvántartás a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettekről

12. számú melléklet Engedély az alkalomszerű tűzveszélyes munka végzéséhez

13. számú melléklet Felülvizsgálatok, karbantartások

5

SE EOK


Hatályba léptető rendelkezés A Kft. központjára, a Kft. által üzemeltetett létesítmények területére az élet-, a testi épség-, és a tulajdonvédelem, valamint a személyi és anyagi javak tűztől való megvédése érdekében az alábbi Tűzvédelmi Szabályzatot adom ki: Tárgyi hatály: A Kft. alaptevékenysége: Ingatlan üzemeltetés Területi hatály: A Tűzvédelmi Szabályzat hatálya kiterjed a Kft. központjára, az üzemeltetett létesítmények területére, ezek valamennyi építményére (épület és műtárgy), valamint szabad tereinek (vagyis a létesítmény) teljes területére. Személyi hatály: A Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak maradéktalan megtartása, betartása kötelező, valamennyi a Kft. területén, a Kft. által üzemeltetett területen tartózkodó — jogcímétől (dolgozó, látogató, saját dolgozó, alvállalkozó, egyéb kivitelező) időtartamától (állandó vagy alkalomszerű tevékenység végzése) stb. függetlenül — személy(ek)re. Időbeli hatály: A Tűzvédelmi Szabályzat kiadása napján lép hatályba és visszavonásig érvényes.

6

SE EOK


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény az alábbiak szerint rendelkezik: 19. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban foglalt előírások szerint végezzék a tevékenységüket, illetőleg a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi dokumentációt az üzemeltetőnek az adott létesítmény területén kell tartania. Több telephely esetén a dokumentációt az egyes telephelyeken el kell helyezni.

7

SE EOK


Általános Szabályok I.

Alapfogalmak és tűzveszélyességi osztályba sorolás

I.1. Alapfogalmak a) alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület. Helyiségeknél, épületeknél és a létesítményeknél a nettó alapterület; b) építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná). A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik; c) épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja; d) helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér; e) talajszint alatti helyiség: az a helyiség, melynek a padlófelülete a terepcsatlakozási vonal alatt helyezkedik el; f) közösségi épület: kereskedelmi, oktatási, művelődési, kulturális, társadalmi, igazgatási, vendéglátási, sport és egyéb szórakozási célú, szolgáltatási, vallási, szociális és egészségügyi célú épület; g) létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége; h) műtárgy: az épületnek nem minősülő építmény; i) szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek; 8

SE EOK


j) robbanásveszélyes állapot: az "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energiai adott; k) tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban nemzeti szabványban előírt tűztávolságok választanak el; l) mértékadó tűzszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete; m) tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtéren tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság; n) tűzoltótechnikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez használatos felszerelések; o) tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár; p) veszélyességi övezet: a helyiségben vagy a szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését: - éghető gáz, gőz, köd és por esetén nemzeti szabvány szerint, - minden más esetben - a robbanóanyag, robbantószer kivételével - az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani; q) zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy üzemszerű körülmények között hatásai nem veszélyeztetik környezetét; r) hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át; 9

SE EOK


s) beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (tűzoltóság értesítése, tűzszakasz határon elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önműködően végző berendezés; t) beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés.

10

SE EOK


I.2. Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabad tereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt, szállított, vagy tárolt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, a technológiák tűzveszélyességének jellemzőit, illetőleg a rendeltetés szerinti tevékenységet, valamint a kapcsolódó kötelezően alkalmazandó jogszabályba foglalt előírásokat kell figyelembe venni. „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes vagy tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü ł Tlpnyt és Tü > 35 °C, d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő, f) a 100 m /h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége, g) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése, h) A PB-gáz cseretelep. „Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü > Tlpnyt –20 °C és Tü > 35 °C, d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba 3

11

SE EOK


hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő, f) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. „Tűzveszélyes” (jelzése: „C”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C, b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °Ckal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü Ł Tlpnyt –20 °C, Tü ł Tlpnyt –50 °C és Tü > 35 °C, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, f) az üzemanyagtöltő állomások. „Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 °C-nál nagyobb, b) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt –50 °C és Tü > 35 °C, c) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%nál kisebb, d) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)–c) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel, f) a közösségi és lakóépület, tűzszakasz, g) gépjárműtároló (építmény, tűzszakasz, szabadtér), h) állattartó helyiség. „Nem tűzveszélyes” (jelzése: „E”) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 °C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. Azon különleges anyagok esetében – kivéve azokat a veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete hatálya alá tartoznak –, amelyek az OTSZ 560. §-ban meghatározottak szerint nem sorolhatók be, a tűzveszélyességi osztályba sorolást az OKF határozza meg. meghatározott esetben az övezet, helyiség vagy berendezés tűzveszélyességi osztályba sorolása az OTSZ 560. §-ban foglaltaktól eltérően is történhet.

12

SE EOK


A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér – ha ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják, forgalmazzák vagy szállítják – az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóság engedélye esetén veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható. (1) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az „A” osztályból az „E” osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. (2) A helyiség vagy a szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a helyiség vagy a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladják. (3) A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonkénti, az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40%-át meghaladják. (4) A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonkénti, az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladják. (5) A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonkénti, az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladják. (6) A tűzgátló előteret és a létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.

13

SE EOK

II.


Tűzvédelmi oktatás, szakvizsgáztatás

II.1. Magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai: A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni a fenti bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a fenti bekezdésében foglalt tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt.

II.2. A gazdálkodó tevékenységet folytatók tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai: A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. A fentiekben felsoroltak kötelesek: a) a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; b) a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében előzetes egyeztetés alapján - a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni; 14

SE EOK


c) a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott feltételeit biztosítani; d) biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. A munkáltatók kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban foglalt előírások szerint végezzék a tevékenységüket, illetőleg a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni. A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.

A létesítményben az oktatás folyamata és rendszere: • • •

Alapoktatás Ismétlődő oktatás Szakoktatás, szakvizsga

II.3. Alapoktatás Az alkalmazottakat munkába állásuk előtt tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. A létesítmény területén csak olyan személyt szabad foglalkoztatni, aki tűzvédelmi oktatásban részesült. 15

SE EOK


A dolgozókat oktatni kell: • • • • • •

A létesítmény területén végzett tevékenységek tűzveszélyességére, Általános tűzvédelmi előírásokra, Tűzjelzés lehetőségére és módjára, Tűz esetén tanúsítandó magatartásra, szükséges teendőkre, A létesítmény területén található tűzoltó készülékek, tűzvédelmi berendezések, eszközök használatára A tűzvédelmi szabályok megszegésének következményeire.

Az oktatásról nyilvántartást kell vezetni, melyben a tűzvédelmi oktatás megtörténtét a dolgozók aláírásukkal igazolják. Az oktatásról szóló dokumentumokat, hozzáférhető helyen a tűzvédelmi irattartóban kell elhelyezni. A Hochtief Facility Management Hungária Kft. dolgozóinak elméleti és gyakorlati oktatását, a Kft. külső tűzvédelmi szolgáltatója tartja. A Hochtief Facility Management Hungária Kft. által üzemeltetett létesítmények dolgozóinak, alvállalkozóinak elméleti és gyakorlati oktatásáról az üzemeltetett területek munkáltatói, az alvállalkozók vezetői kötelesek gondoskodni.

II.4. Ismétlődő oktatás Ismétlődő oktatást szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal kell tartani. Az oktatáson minden dolgozónak részt kell vennie. Az a dolgozó aki bármely okból az ismételt oktatásról távol maradt az külön az első munkába lépés alkalmával azt pótolni köteles. Aki a kötelező tűzvédelmi oktatáson nem vesz részt szabálysértést követ el és pénzbírsággal, illetve munkavégzéstől való eltiltással sújtható. Ismétlődő tűzvédelmi oktatásnál a dolgozóknak oktatni kell: • • • • • • • •

A tűzvédelmi szabályzat általános előírásait, Általános tűzvédelmi előírásokat, egyedi tűzvédelmi szabályokat, A használt anyagok eszközök, folyadékok, hulladékok tűzveszélyességét, A tüzek keletkezési okait, (lehetőségét) és megelőzésük szabályait, A létesítmény területén végzett tevékenységek tűzveszélyességét, Tűzjelzés lehetőségét és módját, Tűz esetén tanúsítandó magatartást, szükséges teendőket, A létesítmény területén található tűzoltó készülékek, tűzvédelmi berendezések, eszközök használatát, 16

SE EOK

•


A tűzvédelmi szabályok megszegésének következményeit.

Soron kívül oktatni kell minden új tűzveszélyes készülék, gép, berendezés, technológiai anyag, stb. bevezetése, illetőleg alkalmazása előtt a dolgozókat a vonatkozó tűzvédelmi szabályokra, tűz esetén követendő magatartásra, függetlenül attól, hogy az korábban már esetleg oktatásra került. Az oktatásról nyilvántartást kell vezetni, melyben a tűzvédelmi oktatás megtörténtét a dolgozók aláírásukkal igazolják. Az oktatásról szóló dokumentumokat, hozzáférhető helyen a tűzvédelmi irattartóban kell elhelyezni. A Hochtief Facility Management Hungária Kft. dolgozóinak elméleti és gyakorlati oktatását, a Kft. külső tűzvédelmi szolgáltatója tartja. A Hochtief Facility Management Hungária Kft. által üzemeltetett létesítmények dolgozóinak, alvállalkozóinak elméleti és gyakorlati oktatásáról az üzemeltetett területek munkáltatói, az alvállalkozók vezetői kötelesek gondoskodni.

II.5. Szakoktatás, szakvizsga A szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágak, munkakörök Egyes munkakörök foglalkozási ágak jellegénél fogva tűzvédelmi szempontból külön megítélés alá tartoznak. Ennek pedig az az oka, hogy a munkakört ellátók rendszeresen napi munkájuk során fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyaggal dolgoznak, különböző tűzoltó technikai eszközöket terveznek, felülvizsgálnak stb. Éppen ezért a Ttv. úgy rendelkezik, hogy a jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban (munkakörökben) tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállalók foglalkoztathatók [Ttv. 22. § (2)]. A 45/2011. (XII. 7.) BM rendeletben meghatározott foglalkozási ágakban, illetőleg munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személyek foglalkoztathatók. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek a következők: 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, javítását, karbantartását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 17

SE EOK


8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők. A tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörökben csak érvényes tűzvédelmi vizsgabizonyítvánnyal rendelkező személy foglalkoztatható. A szakvizsgázottakról, illetve az arra kötelezettekről nyilvántartást kell vezetni. A tűzvédelmi szakvizsgát tett személyek ismétlődő oktatásakor a vonatkozó foglalkozásokhoz kapcsolódó megelőzési szabályokat kiemelten kell kezelni. A szakvizsgával rendelkezőknek ötévente ismételt vizsgát kell tenni. Az ismételt vizsga elmulasztása a szakvizsga érvényességének megszüntetését vonja maga után. Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek (munkáltatónak) is, aki a szakvizsgára kötelezettek, meghatározott tevékenységet végzők (1-9. és a 12-13, pontjaiban meghatározott tevékenységet végzők) munkáját közvetlenül irányítja.

II.6. A cég tűzvédelmi szervezete tagjainak szakmai képesítési követelményei Tűzvédelmi követelményekhez kapcsolódó munkakörök A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeikben megfelelő tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel (Legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy) szervezettel, illetőleg tűzvédelmi szolgáltatás bevonásával kell gondoskodniuk a tűzvédelmi követelmények érvényre juttatásáról. Középfokú tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy láthat el önálló tűzvédelmi feladatokat, ahol •

olyan "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményben, ahol az egyidejűleg munkát végző személyek száma a 100 főt nem haladja meg,

•

"C"-"E" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményben (Azok a „C” tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények, ahol egyidejűleg 200 főnél kevesebb személy végez munkát)

18

SE EOK


Középfokú tűzvédelmi végzettség: •

Tűzvédelmi előadói szakképzés

19

SE EOK


III. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok A hatályos tűzvédelmi jogszabályok alapján a cégvezető, köteles gondoskodni a tűzvédelmi előírások betartásáról, betartatásáról. Gondoskodni kell a Tűzvédelmi Szabályzat elkészítéséről, a tűzvédelmi szervezet létrehozásáról, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazásáról, illetve szolgáltatás igénybevételéről, valamint a munkavállalók oktatásáról, tűzvédelmi szakvizsgáztatásáról, továbbképzésekről. Gondoskodni kell arról, hogy a cégvezetővel munkaviszonyban nem álló személyek (külső munkavállalók, vendégek) a Tűzvédelmi Szabályzat rájuk vonatkozó részét megfelelő mértékben megismerjék és megtartsák. A Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak betartása a létesítmény területén munkát, szolgáltatást végző „idegen” dolgozókra is értelemszerűen kötelező. A munkát végeztető vezető köteles gondoskodni a vonatkozó tűzvédelmi előírások ismertetéséről, érvényesítéséről. A közvetlen tűzvédelmet szolgáló tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt, állandó üzemképes állapotban kell tartani, időszakos ellenőrzésükről, valamint a oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni kell. Az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodni kell a jogszabályokban és egyéb hatósági előírásokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körrel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának, továbbá műszaki mentésének a feltételeiről. Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A termelést (előállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni. Az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelmi Kirendeltség részére a tűz oltására, műszaki mentésére szolgáló felkészítés érdekében a helyszíni gyakorlatok megtartását, valamint a tűzvédelmi ellenőrzést lehetővé kell tenni, abban közre kell működni. A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az épület, az építmény, a helyiség vagy a szabad tér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a Hivatásos Katasztrófavédelmi Kirendeltségre — az új tűzveszélyességi osztályba sorolásra vonatkozó javaslattal — írásban be kell jelenteni. 20

SE EOK


Veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabad téren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag mennyisége nem haladhatja meg a 28/2011. (IX.6.) BM rendeletben megengedett tűzterhelési értéket. A megengedett tűzterhelési értéket, éghető anyag mennyiséget a helyiségenkénti konkrét előírásokban kell meghatározni. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni. Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az általános és speciális előírásokban foglaltak teljesülésére pl.: • • • • • • • • • •

Tűzjelzés lehetősége Kiürítési útvonalak szabadon tartása Tűzoltó készülékek, felszerelések megléte, akadálytalan hozzáférhetősége, Oltóvíz kivételi helyek megközelíthetősége Tűzgátló ajtók zárt állapota Tevékenység befejezése után a villamos gépek, berendezések, készülékek áramtalanítása, Fűtőberendezések előírt használata, Dohányzás szabályainak betartása, Hulladék eltávolítása, Tűzveszélyes anyagok szabályos tárolása.

A helyiség — szükség szerint az építmény, létesítmény — bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát kell elhelyezni. 21

SE EOK


Jól láthatóan meg kell jelölni: • • • • •

a közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét, közvetlen tűzjelző távbeszélő készüléket.

A tűzgátló ajtókat, füstgátló ajtókat önműködő csukó szerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni. A létesítmény tűzgátló ajtóinak és füstgátló ajtóinak havi felülvizsgálatát a Hochtief Facility Management Hungária Kft. által megbízott külső szolgáltató végzi. (13. melléklet) A füstgátló ajtókat „Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben A létesítmény tűzgátló ajtóinak féléves felülvizsgálatát, karbantartását a Hochtief Facility Management Hungária Kft. által megbízott külső szolgáltató végzi. (13. melléklet) A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére -, az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell.

III.1. Tűzveszélyes tevékenység végzése Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a írásbeli meghatározása nem szükséges.

feltételek feladata. azt saját feltételek

A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítményfelelőssel vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki 22

SE EOK


ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell: • • •

a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.

Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezésig a munkát elrendelő — szükség esetén műszeres — felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. Nyílt lánggal járó munkavégzés során a munkahely öt méteres körzetéből a munkavégzés megkezdése előtt az éghető anyagokat el kell távolítani. Ha ez nem lehetséges, akkor az anyagot vizes ponyva, nem éghető anyag stb. alkalmazásával védeni kell.

III.2. Dohányzás tűzvédelmi előírásai A létesítmény területén — a kijelölt dohányzó helyek kivételével — tilos dohányozni. Ezeken a helyeken a dohánynemű gyűjtésére, nem éghető anyagból készült hamutartót kell elhelyezni. Nem jelölhető ki dohányzóhely: a) közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben, b) munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, Dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Dohányozni nem szabad az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. 23

SE EOK

A dohányzási tilalmat nemzeti piktogrammal kell jelölni.


szabványban

meghatározott

táblával, illetőleg

Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad.

III.3. Szállítás és vontatás Veszélyes áruk szállítása esetén a Szabályzat előírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyezmények tűzvédelmi előírásai másként nem rendelkeznek. Az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben csak olyan járművek használhatók, amelyeknél a vonatkozó műszaki és biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűz- vagy robbanásveszély nem következhet be. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön és a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad. A járművek tűz- vagy robbanásveszélyes rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell. Éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt közúton, illetőleg közúti járművön csak a nemzetközi előírásnak, szabványnak, egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, hibátlan állapotban levő, tömören zárható, illetőleg zárt edényben (palackban, kannában, hordóban), valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani. Az éghető folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el, illetőleg ne sérüljön meg. Az éghető folyadékot szállító tartálykocsi, illetőleg tehergépjármű mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan "TŰZVESZÉLYES", az éghető és égést tápláló gázt szállító járművön "TŰZ- és ROBBANÁSVESZÉLYES" feliratot vagy táblát kell elhelyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó anyagokat szállító járművek, vontatmányok esetében e felirat vagy tábla mellőzhető. A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edényeket - megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban - járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetők el. 24

SE EOK


A tartálykocsin éghető folyadék vagy éghető gáz szállítása közben, továbbá az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön a járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy nem tartózkodhat.

III.4. Tűzoltási út, terület és egyéb utak kialakítása és használata A létesítmény közlekedési-, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint a vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működésére. Építményben, helyiségben és szabad téren még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni: • villamos berendezés kapcsolóját • közmű nyitó és zárószerkezetét • tűzjelző kézi jelzésadóját • nyomásfokozó és annak kapcsoló szerelvényeit, • hő és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, • tűzvédelmi berendezést, felszerelést, készüléket, vagy leszűkíteni: • a közlekedési utakat, ajtókat, • kiürítési útvonalakat. A Hivatásos Katasztrófavédelmi szerv vonulása és működése céljára — ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik — az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. Munkaszünet alatt lezárt helyiség kulcsát úgy kell elhelyezni, hogy tűz esetén könnyen hozzáférhető legyen. A kulcs helyét az épület bejáratánál jól látható helyen fel kell tüntetni. Az épületben kialakított kiürítési útvonalak, kijáratok akadálymentes használhatóságára — az ott tartózkodók biztonságos eltávozása, eltávolíthatósága érdekében — az üzemeltetés, működés során kiemelt figyelmet kell fordítani. Minden körülmények között biztosítani kell a védett tűzszakaszba, szabad térbe való jutás lehetőségét. A menekülési útvonal leszűkítése – a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig – , továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelmi Kirendeltség engedélyével történhet. Az üzemi helyiségben és a raktározásnál ömlesztett tárolást kivéve - legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: • •

a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, 25

SE EOK


•

hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú utat;

•

a 40 méternél nem szélesebb helyiségben hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat;

•

a 15 méternél nem szélesebb helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat;

•

éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál o 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, o nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat;

•

a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a technológia szerinti utat.

Az üzemi és tároló helyiségekben — a 400 m2-nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével — a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak.

III.5. Raktározás és tárolás általános tűzvédelmi szabályai „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, veszélyességi övezetben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt – ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek – nem tárolható. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak nemzeti szabványban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellőzést biztosítottak. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani, forgalomba hozni. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenőrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. 26

SE EOK


Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a "C" tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán - amennyiben jogszabály, nemzeti szabvány ettől eltérően nem rendelkezik — az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő, illetve a forgalomba hozó, valamint — a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében - a felhasználó köteles elvégezni. Veszélyes áruk szállításával összefüggő átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a nemzeti szabványban előírtakat kell alkalmazni. Szilárd éghető anyag szabadban tárolt egységeinek méreteit, a tárolási egység és az építmény közötti távolságot a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet tartalmazza. Az éghető anyag tárolási egysége és a kerítés között legalább 1 méter széles, éghető anyagtól mentes területet kell tartani. A szabadban elhelyezett tárolási egységek között a 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben, meghatározott, azok hiányában legalább a magasabb tárolási egység magasságával egyenlő távolságot kell biztosítani. Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. Az épület tetőterében, padlásán éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. A raktárban éghető anyagú födéme, tetőszerkezete és a tárolt éghető anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. Tűzgátló előtérben mindennemű tárolás tilos. Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az éghető folyadék mennyiségének meghatározásánál mindig a tárolóedények űrtartalma a mérvadó. Az előzőleg éghető folyadékot tartalmazó üres, vagy kis mennyiségű éghető folyadékot tartalmazó edényt is teltnek kell tekinteni. Az éghető folyadékot vegyes tárolás esetén a teljes mennyiségre vonatkozóan mindig a veszélyesebbre vonatkozó előírásokat kell megtartani. Állványos tárolás esetén, a raktári állványokon az állvány teherbírását fel kell tüntetni. 27

SE EOK


Az éghető folyadék tárolóedényét a folyadék hőtágulási és illékonysági tulajdonságától függően, de a befogadóképesség legfeljebb 97%-áig szabad megtölteni. A „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok nemenként csoportosítva egy helyen is tárolhatók. Az éghető folyadékok és gázok tárolásának tűzvédelmi műszaki követelményeit a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet tartalmazza.

III.6. Hőtermelő berendezés követelményei Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. A létesítmény helyiségeiben csak engedélyezett típusú, valamint a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, kifogástalan műszaki állapotú hőtermelő (kávéfőző, grillező, mikrohullámú sütő stb.) berendezést szabad használni. A hőtermelő berendezés, valamint az éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés esetén se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemeltetett berendezés, készülék működtetése alatt annak működését ismerő és arra alkalmas személlyel kell gondoskodni a megfelelő felügyeletről. A gyártó illetőleg a forgalomba hozó által meghatározott tűzvédelmi követelményeket és a berendezéstől megtartandó távolságokat az üzemeltető, illetőleg a kezelő köteles megtartani.

III.7. Csatornahálózat Éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, illetőleg vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába, vagy szikkasztóba bevezetni nem szabad.

III.8. Gépi berendezések Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos erő- és munkagépet, készüléket, eszközt szabad elhelyezni, illetőleg használni. A "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. 28

SE EOK


A talajszint alatti helyiségben, illetőleg térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz-, illetőleg robbanásveszélyt nem jelent. Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését, illetve a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését — technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor — megszünteti. Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. A tűzveszélyes gépeket a gyártó - külföldi termék esetében -, a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, illetőleg kezelési utasítással köteles ellátni.

III.9. Szellőztetés Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és veszélyességi övezetekben a szellőzés lehetőségét biztosítani kell. A recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható. Mesterséges szellőztetés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, illetőleg üzemeltetése során gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben tevékenység csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. A tűzszakaszon belül más helyiségen is átvezetett szellőzőcsatornát legalább nehezen éghető anyagból kell készíteni, kivéve az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket, ahol azok csak nem éghető anyagúak lehetnek. Éghető anyag elszívása esetén a porkamra, ülepítő csak nem éghető anyagból alakítható ki. A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse. Az „A” — „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetek, helyiségek szellőztető berendezéseit (csatornát, porkamrát, és ülepítőt) rendszeresen tisztítani kell. 29

SE EOK


A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni nem szabad. A szellőztetésre a hő- és füstelvezetők igénybe vehetők. A hő és füstelvezető rendszert és a füstmentesítés eszközeit félévente kell ellenőrizni és karbantartani. A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón el kell helyezni. Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás, valamint az ellenőrzés vonatkozásában a kivitelező vagy a gyártó kezelési utasítását kell irányadónak tekinteni. A hő- és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát – a magyaron kívül – idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja. A túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházak mérését meg kell ismételni: • ha a lépcsőházi füstmentesítés hatékonyságát befolyásoló változásra, átalakításra kerül sor, • 5 évente A létesítmény hő és füstelvezető rendszerének felülvizsgálatát a Hochtief Facility Management Hungária Kft. által megbízott külső szolgáltató végzi. (13. melléklet)

III.10. Villamos berendezések A létesítmény, építmény villamos berendezéseit nemzeti szabványok és a vonatkozó egyéb jogszabályok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani.

30

SE EOK


A villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatát — a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet előírásai szerint kell biztosítani, — ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik

•

az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként,

•

a "C", "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként,

tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. A létesítmény villamos berendezéseinek tűzvédelmi felülvizsgálatát a Hochtief Facility Management Hungária Kft. által megbízott külső szolgáltató végzi. (13. melléklet) Elektromos berendezések, készülékek szerelésénél a helyiség tűzveszélyességi osztályba sorolását és a helyiség egyéb besorolását (nedves, poros, stb.) mindenkor figyelembe kell venni. Villamos berendezések, készülékek javítását, szerelését csak szakképzett személy (megfelelő áramtalanítás után) végezheti. Hibás, zárlatos készülékek üzemeltetése tilos. Elektromos készülék (főzőlap, hősugárzó, hűtőgép, stb.,) csak védőföldeléssel ellátott fali dugaljba csatlakoztatható.

III.11. Világító berendezések Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben robbanást nem okozó, a "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható. A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. Villamos világítást nemzeti szabványok szerint kell létesíteni és használni. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, valamint nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, szabadtéren és építményben, továbbá ahol azt jogszabály, nemzeti szabvány vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, biztonsági és irányfény-világítást kell létesíteni. A biztonsági és irányfény világítás állandó üzemképes állapotban tartásáról, működőképességének rendszeres ellenőrzéséről gondoskodni kell.

31

SE EOK


A létesítmény biztonsági és irányfény világításának havi ellenőrzését a Hochtief Facility Management Hungária Kft. karbantartója végzi. A biztonsági és irányfény világítás lámpatesteit a hatályos előírások szerint jelöléssel és számozással kell ellátni.

III.12. Villámvédelem A villámvédelmi berendezéseket a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet szerint kell tűzvédelmi szempontból felülvizsgálni. A norma szerinti villámvédelmi berendezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, • LPS I és LPS II osztály esetén legalább háromévenként, • egyéb esetben legalább hatévenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tűzvédelmi szempontból • a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, • egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként A létesítmény villávédelmi berendezéseinek tűzvédelmi szempontú felülvizsgálatát a Hochtief Facility Management Hungária Kft. által megbízott külső szolgáltató végzi. (13. melléklet)

III.13. Tűzjelző és -oltó berendezés A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett - az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelem Területi Szerv ügyeletének hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni. A tűzjelző készüléket, beépített tűzjelző, valamint tűzoltó berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, annak meghibásodását az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelmi Kirendeltségére be kell jelenteni. A beépített tűzvédelmi berendezéseket jogszabályban, ezek hiányában a gyártási vagy forgalmazási engedély szerint kell ellenőrizni és karbantartani. A létesítmény tűzjelző és -oltó berendezéseinek felülvizsgálatát a Hochtief Facility Management Hungária Kft. által megbízott külső szolgáltató végzi. (13. melléklet) A Hochtief Facility Management Hungária Kft. által üzemeltetett létesítmények területén a bérlők által létesített tűzjelző és –oltó berendezések időszakos felülvizsgálata a bérlő feladata. 32

SE EOK


A tűzoltó berendezések, tűzoltó készülékek felszerelések és egyéb technikai eszközök működéséhez szükséges oltó- és egyéb anyagokat biztosítani kell. A tűz észlelésére, jelzésére, oltására beépített tűzjelző- és/vagy oltóberendezést kell létesíteni: a) az OTSZ-ben foglalt esetekben, a tűzvédelmi hatóság által előírtak alapján; b) ahol azt jogszabály vagy kötelező nemzeti szabvány meghatározza; c) az a) és b) pontok rendelkezéseiben foglaltakon kívül ott, ahol azt a fennálló veszélyhelyzetre, az építmény nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági vagy adatvédelmi jellegére, az építményben tartózkodók biztonságára, valamint az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelmi szerv vonulási távolságára tekintettel az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelmi Kirendeltsége előírja. A tűzjelző- és/vagy tűzoltó berendezés létesítésére vagy átalakítására műszaki tervdokumentációt kell készíteni és azt, valamint a telepítést követően a berendezések használatbavételét, bővítését és egyéb módosítását az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelmi Kirendeltséggel engedélyeztetni kell. Tűzvédelmi berendezés tervezését az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által nyilvántartott, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti. A létesített tűzjelző és/vagy -oltó berendezés feleljen meg a jogszabály, nemzeti szabvány előírásainak. Abban a helyiségben, ahol a tűzjelző központot vagy annak kezelő/kijelző egységét elhelyezték — a jelzéseit automatikusan az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelem Területi Szervéhez továbbító központok kivételével — legalább egy, a tűzjelzésre és a berendezés kezelésére kioktatott személynek kell állandóan tartózkodnia. A tűzjelző berendezéshez tartozó jelzésadók, érzékelők helyeiről nyilvántartást kell készíteni és azt tűzjelző központnál, vagy annak kezelő/kijelző egységénél ki kell függeszteni, kivéve azokat a központokat, amelyek jelzéskor megjelenítik a jelzésadó, érzékelő helyét. Az egészségre káros hatású oltóanyaggal működő, illetve a teljes légtér elárasztására tervezett berendezéseknek emberek tartózkodására szolgáló helyiségbe történő beépítése esetén olyan riasztóberendezést kell létesíteni, amely az oltóberendezés működésbe lépése előtt — a nemzeti szabványban meghatározott kiürítési időt is számításba véve — figyelmeztető jelzést ad.

III.14. Oltóvízre vonatkozó előírások Az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani.

33

SE EOK


A tűzcsapok, valamint szerelvényeik és tartozékaik feleljenek meg a vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaknak. A tűzcsapok telepítési helyét az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelmi Kirendeltséggel egyeztetni kell. A létesítményben annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. A tűzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni. A tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghető anyag tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb és - a tűzcsapcsoportok kivételével egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. A létesítményben nem szükséges tűzcsapokat létesíteni, ha a szomszédos létesítmény vagy a közterület tűzcsapjai az oltáshoz szükséges vízmennyiséget biztosítják és az előző bekezdés követelményei is teljesülnek. A tűzcsapokat állandóan hozzáférhetően kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. A fali tűzcsapok, valamint a helyettük biztosított tűzoltó berendezés, eszköz, készülék, felszerelés, illetőleg anyag mennyiségét és helyét — ha azt jogszabály vagy nemzeti szabvány nem szabályozza — a tűzvédelmi hatóság határozza meg. Az oltóvizet szolgáltató berendezések, valamint tartozékaik és szerelvényeik üzemképességéről, karbantartásáról, továbbá fagy elleni védelméről a fenntartónak kell gondoskodnia. A tűzoltó vízforrásokat, valamint azok szerelvényeit és tartozékait nemzeti szabvány szerint kell felülvizsgálni, illetve karbantartani. A létesítmény tűzoltó vízforrásainak, nyomásfokozó szivattyúinak felülvizsgálatát a Hochtief Facility Management Hungária Kft. által megbízott külső szolgáltató végzi. (13. melléklet) A tűzoltó vízforrásokat nemzeti szabványnak megfelelő jelzőtáblával kell ellátni.

III.15. Tűzoltó készülék, felszerelés A létesítményekben a legalább 1-1 db, az ott keletkező tűz oltására alkalmas — a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő — tűzoltó készüléket kell elhelyezni. a) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után; 34

SE EOK


b) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein - attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak - a c)-e) pontban foglaltak szerint; c) a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként; d) a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként; e) az "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint. Jogszabály vagy nemzeti szabvány, illetőleg a tűzvédelmi hatóság az OTSZ előírásaiban meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, illetőleg eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. A tűzoltó készüléket, jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. Az MSZ 1040 szabvány szerint készült tűzoltó készüléket félévente, az MSZ EN Szabványnak megfelelőeket évente kell ellenőriztetni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. A létesítmény tűzoltó készülékeinek időszakos felülvizsgálatát, és a kötelező negyedéves ellenőrzését a Hochtief Facility Management Hungária Kft. által megbízott külső szolgáltató végzi. (13. melléklet)

III.16. Járművek használatára vonatkozó szabályok A gyártó, külföldről történő beszerzés esetén a forgalomba hozó, illetőleg az üzemben tartó köteles gondoskodni arról, hogy a jármű olyan műszaki kivitelben készüljön, illetőleg olyan állapotban üzemeljen, hogy rendeltetésszerű használata esetén tűz vagy robbanás ne keletkezhessen. A járműre vonatkozó tűzvédelmi szabályok megtartásáért az üzemben tartó, illetőleg a jármű vezetője a felelős.

35

SE EOK


A forgalomba hozó, illetőleg az üzemben tartó a külön jogszabályban meghatározott járműveket az ott megállapított típusú, nagyságú és számú tűzoltó-készülékkel köteles ellátni. A tűzoltó-készüléket a járművön a vonatkozó jogszabály szerint kell elhelyezni úgy, hogy állandóan hozzáférhető, vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználható legyen. A járművek jogszabályban meghatározott időszakos műszaki felülvizsgálata során a vizsgálatot végző szervnek a vonatkozó általános tűzvédelmi követelmények érvényesülését is ellenőrizniük kell. A jármű előmelegítésére csak olyan eszközt, anyagot szabad használni, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos. A járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni nem szabad. A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos. A gépjárműtároló helyiséget és a tároló helyet úgy kell kialakítani és használni, hogy: •

a gépjárművek - szükség esetén - gyorsan és biztonságosan eltávolíthatók legyenek,

•

több gépjármű tárolása esetén azokat úgy kell elhelyezni, hogy a gépjárművek ajtajai legalább az egyik oldalon teljes szélességükben nyithatók legyenek,

•

az egymás mögött álló gépjárművek között pedig legalább 0,80 méter távolságot kell megtartani.

•

gépjárművet középület kapualjában tárolni nem szabad, egyéb kapualjban csak úgy szabad elhelyezni, hogy a gépjármű egyik oldalán a közlekedésre legalább 2 méter széles út szabadon maradjon.

•

gépjárművet udvarban az ajtótól, ablaktól, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcsőtől legalább 2 méter távolságra szabad elhelyezni.

Gépjárműtároló helyiségben vagy tároló helyen éghető folyadékot, éghető gázt — a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével — tárolni nem szabad. Üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, illetőleg a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag ellátó berendezésen javítást végezni tilos. A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetőleg a kettős üzemű járművet tilos elhelyezni: a) cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén – kivéve a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő biztonsági szeleppel felszerelt járműveket: 36

SE EOK


• • • • •

cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén – kivéve a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő biztonsági szeleppel felszerelt járműveket – talajszint alatti, jármű tárolására alkalmas tárolókban, tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épületek alatti terekben, olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyből talajszint alatti, illetőleg olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított, ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított,

A parkoló bejáratánál, jól látható módon, a „Biztonsági szelep nélküli LPG üzemű jármű részére tilos a behajtás” feliratú táblát kell elhelyezni. b) sűrített földgáz üzemanyag esetén: • tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben, • ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított; c) a földszintesnél magasabb olyan építményben — kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével — ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.

III.17. Kiürítés általános szabályai Az építményt úgy kell kialakítani, hogy tűz vagy robbanás esetén az ott tartózkodók eltávozhassanak, illetve eltávolíthatók legyenek. Az eltávozást a szabadba - átmenetileg -, védett tűzszakaszba, füstmentes lépcsőházba, a tetőfödémre, illetve a tűzvédelmi hatóság engedélyével erre a célra kijelölt térbe kell biztosítani. A helyiség, a tűzszakasz és az építmény kiürítési útvonalait, valamint az azokon elhelyezett kijáratokat - a kiürítési idő alapulvételével - nemzeti szabványban foglaltak szerint kell megvalósítani. A vészlétrát (kilépőt), a vészhágcsót, valamint a kiürítés célját szolgáló egyéb szerkezetet nemzeti szabványban meghatározottak szerint kell létesíteni. A vészlétra (kilépő) és a vészhágcsó teherbírását, műszaki állapotát nemzeti szabványban meghatározottak szerint kell ellenőrizni, a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. A létesítmény vészlétráinak időszakos felülvizsgálatát, a Hochtief Facility Management Hungária Kft. által megbízott külső szolgáltató végzi. (13. melléklet)

37

SE EOK


III.18. Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár rendezvények általános előírásai A művelődési, a sport-, az oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre (vásár, bemutató, kiállítás stb.), illetőleg az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és sportlétesítményben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sportrendezvényekre (színi, zenekari, cirkuszi előadás, táncos összejövetel, disco, koncert stb.) a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni. A létesítmény kiürítési útvonalait és kijáratait — a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével, — számítás alapján kell méretezni. A rendezvényre a rendező szervnek a létesítményre és szabad térre elrendezési tervet kell készíteni és az abban foglaltakat mindenkinek be kell tartatni, tartani. Az ipari, a kereskedelmi, illetve mezőgazdasági vásár területén biztosítani kell a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények kiürítési útvonalait és kijáratait - a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével, számítás alapján kell méretezni. A rendező szervnek a létesítményekre és szabadtérre elrendezési tervet kell készíteni, s azt előzetesen, tájékoztatás céljából az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelmi Kirendeltségnek meg kell küldeni.

38

SE EOK


IV. Tűzvédelmi rendelkezések megszegésének következménye A tűzvédelmi szabályok és előírások betartása — külön felhívás nélkül — minden állampolgár, Magyarországon tartózkodó jogi és természetes személy kötelessége. Ezért minden olyan magatartás, tevékenység, mulasztás, amely tűzvédelmi jogszabályba ütközik, szabálysértésnek (illetve súlyosabb esetben bűncselekménynek) minősül. Aki a) a tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat, továbbá a kötelezően alkalmazandó tűzvédelmi szabványok előírásait megszegi, b) a jogszabályi tilalom ellenére az erdőterületen vagy annak közelében tüzet gyújt, vagy más módon az erdő tűz elleni védelmének jogszabályi előírásait megszegi, c) tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak nem jelenti, d) tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre, e) szándékosan megtévesztő tűzjelzést ad, f) nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék, illetőleg hogy járművét vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához bocsássa rendelkezésre, g) tűz esetén a tűzoltás vezetőjének intézkedését nem hajtja végre, vagy a tűzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást nem adja meg, hatvanenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A tűzvédelmi hatóság a TŰZVÉDELMI BIRSÁG MELLÉKLET-ben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. A BIRSÁG MELLÉKLET-ben foglalt táblázat 1–8., 12–18., 20–24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. Ha a BIRSÁG MELLÉKLET-ben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint. A tűzvédelmi bírság kiszabására elsőfokon – a BIRSÁG MELLÉKLET 37–39. sorában rögzített eseteket kivéve – a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabálytalanság a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabálytalanság helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. A BIRSÁG MELLÉKLET 37–39. sorában rögzített esetekben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására. Másodfokon a BIRSÁG MELLÉKLET-ben megjelölt másodfokú hatóság jár el. A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett – az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével – a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten.

39

SE EOK


A tűzvédelmi bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot – a BIRSÁG MELLÉKLET 37–40. sorában foglalt esetek kivételével – statisztikai okokból, illetve a felügyeleti jogosítványok gyakorlásának elősegítése céljából a központi szervvel is közölni kell. A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

40

SE EOK

V.


A tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályok

V.1. A tűzvizsgálatra vonatkozó általános rendelkezések A tűzvizsgálat célja a tűzeset keletkezési körülményeinek — a tűz keletkezési helyének, idejének és okának — felderítése. Tűz esetén az oltást követően a tűz színhelyét a tűzvizsgálat befejezéséig változatlanul kell hagyni, ott takarítani, bármit eltávolítani, megváltoztatni nem szabad. Még az eloltott tüzet is jelezni kell az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelmi Kirendeltsége részére. A tűzvizsgálati eljárást az ügyfél kérelmére le kell folytatni. Az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelem Területi Szerve — bűncselekmény gyanúja kivételével — hivatalból köteles a tűzvizsgálati eljárás lefolytatásáról gondoskodni, ha • • •

a tűzeset során személyi sérülés vagy haláleset történt; a tűzeset jelentős értékű kárt okozott (Btk. 138/A. §); egyéb ok a tűzvizsgálati eljárás lefolytatását szükségessé teszi.

A tűzvizsgálat során a tűzvizsgáló ügyfeleket, tanukat hallgat meg, szakértőket vehet igénybe, különböző tárgyakat foglalhat le. A tűzvizsgáló részére mindenki köteles az államigazgatási eljárás szabályai szerint a tudomásában lévő adatokat, tényeket átadni, a tűzvizsgálatot legjobb tudása szerint elősegíteni. A tűzvizsgálat eredményétől függően az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelem Területi Szerve, amennyiben a feltételei fennállnak • hatósági intézkedést kezdeményez az illetékes hatóságnál; • szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez; • tűzvédelmi bírság kiszabására tesz javaslatot; • felhívást tesz, egyéb intézkedést kezdeményez a tapasztalt jogszabálysértés megszüntetésére. Bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrség átveszi a vizsgálatot, amelyben a tűzvizsgáló szaktanácsadóként működik közre. A tűzvizsgálati hatósági bizonyítvány, illetve igazolás kiadásának szabályai Az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelem Területi Szerve köteles tájékoztatni az ügyfelet a tűzvizsgálati hatósági bizonyítvány iránti kérelem lehetőségéről, kiadásának feltételeiről.

41

SE EOK


A kérelemnek tartalmaznia kell a tűzeset helyét, idejét, a kérelmező adatait, valamint azt az indokot, amely miatt a hatósági bizonyítvány kiadására szükség van. Az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelem Területi Szerve a lefolytatott tűzvizsgálati eljárás befejezését követően tűzvizsgálati hatósági bizonyítványt ad ki. A tűzvizsgálati hatósági bizonyítvány tartalmazza a tűz a) keletkezési idejére, b) helyére, c) keletkezési okára és körülményeire vonatkozó megállapításokat, továbbá azt, hogy d) a személyi felelősség megállapítására indult-e eljárás. A tűzvizsgálati hatósági bizonyítvány kiadásához szükséges szakhatósági állásfoglalás alapjául az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelem Területi Szerve által a tűzvizsgálati eljárás során készített összefoglaló jelentés szolgál. Az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelem Területi Szerve az illetékességi területén bekövetkezett tűzesetről kérelemre igazolást ad ki, mely tartalmazza: - az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelem Területi Szervének megnevezését, címét, - az ügy számát, - a kérelmező nevét és lakcímét, - a tűz keletkezési helyét és idejét, - a tűzesetről rendelkezésre álló információk közül - a (4) bekezdés c)-d) pontjainak kivételével - azon adatokat, melyek az igazolás felhasználása szempontjából szükségesek, - az igazolás kiadásának dátumát, aláírójának nevét, az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelem Területi Szervének bélyegzőlenyomatát.

42

SE EOK


HOCHTIEF Facility Management Hungária Kft.

tűzvédelmi szervezete, tűzvédelmének speciális feladatai

43

SE EOK


VI. Üzemeltetésére vonatkozó speciális szabályok A Kft. biztonságos üzemeltetése érdekében az egyes vezetőknek, munkavállalóknak, szerződéses partnereknek — a vezetői, munkaköri és vállalkozási szerződésben foglaltakon túl, — a későbbiekben részletezettek alapján tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai vannak. A Kft. részéről alkalmazotti vagy egyéb szerződéses jogviszonyból adódóan a Kft. Központjában és telephelyein (továbbiakban: létesítményeiben) tűzvédelmi feladatokat is ellátó jogi vagy természetes személyek: A Kft. alkalmazásában álló személyek: •

ügyvezető o gazdasági vezető o üzemeltetési vezető üzemeltetési felelős • karbantartó • segédmunkás

A KFT- vel szerződéses jogviszonyban álló személyek, szervezetek:

Külsős tűzvédelmi-munkavédelmi szolgáltató

VI.1. A KFT. alkalmazásában álló személyek:

Ügyvezető tűzvédelmi feladatai A Kft. tűzmegelőzési, tűzvédelmi tevékenységének szervezése, irányítása, ellenőrzése. Egy személyben közvetlenül felelős a Kft tűzvédelmi helyzetéért. Biztosítja a tűzvédelmi követelmények megtartásának pénzügyi feltételeit, így a megfelelő tűzvédelmi szervezet üzemeltetésének, tűzvédelmi oktatásnak, tűzvédelmi szakvizsgáztatásnak, tűzvédelmi felülvizsgálatoknak, tűzoltótechnikai eszközök, felszereléseknek beszerzésére.

A létesítmények tűzvédelemmel kapcsolatos feladatainak irányítását az ügyvezető által átruházott jogkörben az üzemeltetési vezető látja el.

Üzemeltetési vezető tűzvédelmi feladatai A létesítmények tűzvédelemmel kapcsolatos feladatainak irányítását az ügyvezető által átruházott jogköréből adódóan az üzemeltetési vezető látja el. Felelős a létesítmények tűzvédelemmel kapcsolatos feladatainak kötelezettségeinek irányításáért, az előírások betartásának ellenőrzéséért. 44

és

SE EOK


Tűzvédelmi ügyekben képviseli a létesítményeket. A létesítmények üzemeltetésével, fejlesztésével, összhangban gondoskodik a tűzvédelmi követelmények megtartásáról és a tevékenységi körrel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzéséhez, elhárításához szükséges feltételek biztosításáról. A tűzvédelmet szolgáló berendezésekkel, felszerelésekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos intézkedések, továbbá a beruházások, fejlesztések során elkészíti a szükséges adatszolgáltatást, konzultál, egyeztet a cégvezetővel, és üzemeltetési szolgáltatóval. A szerződés előkészítés során a nagyobb biztonságot kínáló alternatíva kiválasztására és alkalmazására törekszik. Gondoskodik a jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a létesítmények tevékenységi körével kapcsolatos veszélyhelyzetetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. Gondoskodik az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok, ellenőrzések, karbantartások megrendeléséről, elvégzéséről, nyilvántartásáról, továbbá a feltárt hiányosságok (pl. villamos, villámvédelmi, tűzvédelmi stb.) megszüntetéséről. Gondoskodik a létesítmény közvetlen tűzvédelmét szolgáló tűzvédelmi berendezések, készülékek, felszerelések, technikai eszközök állandó üzemképes állapotban tartásáról, időszakos ellenőrzéséről, karbantartásáról, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról, továbbá a tűzoltási-, felvonulási terület szabadon tartásáról. Részt vesz, vagy megfelelő jogkörrel és helyismerettel rendelkező személlyel képviselteti magát a tűzvédelmi hatóság által tartott ellenőrzésen, szemlén, gyakorlaton. Segíti ezen feladatok végrehajtását. Biztosítja a Hivatásos Katasztrófavédelmi Szerv részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében — előzetes egyeztetés alapján — a helyszíni gyakorlatok megtartását és közreműködik azok megtartásában. Gondoskodik az üzemeltett létesítmények tűzvédelmi szabályzatának elkészítéséről, kiadásáról, és napra kész állapotban tartásáról, valamint arról, hogy azt munkavállalók megismerjék, elsajátítsák. Meghatározza, munkaköri leírásban rögzíti a tűzvédelmi feladatokat, hatásköröket, valamint ellenőrzi azok maradéktalan betartását, végrehajtását. Gondoskodik a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, rendszeres továbbképzéséről, munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismeretek megszerzéséről. Gondoskodik a jogszabályban előírt foglalkozási munkakörökben a munkavállalók tűzvédelmi szakvizsgáztatásáról, továbbképzéséről.

45

SE EOK


Törvényben előírt kötelezettségnek eleget téve, a tűzvédelem biztosításáról megfelelő tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásával gondoskodik. A létesítmények területén végzett alakalomszerű tűzveszélyes kapcsolatos feladatainak elvégzésével a létesítményfelelőst bízza meg.

tevékenységgel

Folyamatosan biztosítja a létesítmény tűzbiztonságához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételeket. Biztosítja a tűzvédelmi felvilágosító munka anyagi és tárgyi feltételeit. A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az épület, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltozását teszi szükségessé, annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelmi Kirendeltség részére az új tűzveszélyességi osztályba sorolási javaslattal együtt megküldi. Bejelenti az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelmi Kirendeltségnek a létesítmény területén a tűzoltást befolyásoló változásokat. Biztosítja a tűzoltás vezetője által a tűzoltáshoz, mentéshez igényelt a Kft-nél rendelkezésre álló járművet, eszközt, anyagot. Gondoskodik az új tűz-, vagy robbanásveszélyes anyagok, készülékek, gépek, berendezések, technológiák tűzvédelmi megfelelőségi tanúsításáról, szakmai egyeztetést végez a külső tűzvédelmi szolgáltatóval. A belső-, illetve hatósági ellenőrzéseken feltárt hiányosságok megszüntetéséről saját hatáskörben haladéktalanul intézkedik. A tűzvédelmi előírások megszegőivel, illetve a tűzesetek bekövetkezésében vétkes személyekkel szemben felelősségre vonást kezdeményez. Távolléte, akadályoztatása esetén minden rá háruló feladatot a területileg illetékes üzemeltetési felelős lát el.

46

SE EOK


Üzemeltetési felelős tűzvédelmi feladatai Tűzvédelmi tevékenységét az üzemeltetési vezető közvetlen irányításával látja el. Feladatai teljesítéséhez szakmai javaslatot dolgoz ki, intézkedést kezdeményez. Az üzemeltetési vezető távolléte, akadályoztatása, megbízása esetén őt teljes jogkörében helyettesíti. Tűzvédelmi feladatokat meghatároz és ellenőrzi azok végrehajtását. A tevékenységét – irányítás, folyamatos ellenőrzés – személyes felelőssége érintetlenül hagyása mellet, a külső tűzvédelmi szolgáltató segítségével végzi. Közreműködik a tevékenységi kör veszélyforrásainak feltárásában, a lehetséges veszélyhelyzet kidolgozott védelmének, technikai, szervezeti megállapításában, meghatározásában. A működési, műveleti, technológiai utasítások kidolgozása során gondoskodik a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséről, a kidolgozásba bevonja a tűzvédelmi szolgáltatót. Kiemelten foglalkozik a tűzjelzés, a közműnyitó- és zárószerkezet, hő és füstelvezető berendezés, a nyomásfokozó szivattyú, a beépített tűzjelző- és oltóberendezés, a tűzgátló ajtó, a tűzoltó vízforrás, a szellőzés, a biztonsági- és irányfény világítás, a füstmentes lépcsőházak túlnyomását biztosító műszaki, technikai feltételeinek, működőképességének biztosításával. Gondoskodik a tűzoltási-, felvonulási terület szabadon tartásáról. Az üzemeltetési, karbantartási, felújítási munkák során gondoskodik a tűzvédelmi követelmények megtartásáról. Haladéktalanul jelzi a külső tűzvédelmi szolgáltatónak a tervezett változásokat, új anyag, technológia, tevékenység illetve szolgáltatással kapcsolatos változást. Gondoskodik az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok, ellenőrzések, karbantartások megrendeléséről, elvégzéséről, nyilvántartásáról, továbbá a feltárt hiányosságok megszüntetéséről. Gondoskodik arról, hogy a munkavállalók foglalkoztatásuk megkezdése előtt a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. Gondoskodik a munkavállalók rendszeres tűzvédelmi oktatásáról, továbbképzéséről. Gondoskodik a jogszabályban előírt foglalkozási ágakban, munkakörökben a munkavállalók tűzvédelmi szakvizsgáztatásáról, továbbképzéséről. Gondoskodik arról, hogy a munkavállalók a jogszabályi előírások szerint végezzék tevékenységüket, illetve a létesítmény igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. 47

SE EOK


A létesítmény tevékenységi körével, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodik a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzéséhez és elhárításához szükséges feltételek biztosításáról. Új gépek, berendezések, új technológiai eljárások alkalmazása során gondoskodik a vonatkozó tűzvédelmi előírások megtartásáról.

Dolgozó Alapvető feladata a létesítményre, az ott lévő berendezésekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok, előírások megismerése, betartása és betartatása. Szabálytalanság esetén a felelős személyt figyelmezteti, az észlelt szabálytalanságot megszünteti, a lehetőségeit meghaladó esetekben felhívja az üzemeltetési felelős figyelmét a szabálytalanságra, javaslatot tesz a szükséges intézkedés megtételére. Ismerje a tűzvédelmi berendezések, tűzoltó készülékek helyét és használatát. Ha tűzveszélyt tapasztal, megteszi a szükséges intézkedéseket annak megelőzésére. Ügyel a rendre és tisztaságra, a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, tárolásáról gondoskodik. Gondoskodik a villamos berendezések kapcsolóihoz, közmű nyitó- és zárószerkezeteihez, a tűzjelző kézi jelzésadóihoz, a nyomásfokozó szivattyúihoz, valamint a hő és füstelvezető kezelőszerkezetéhez, tűzvédelmi berendezésekhez, — felszerelésekhez, — készülékekhez, a fali tűzcsapokhoz, a kijáratokhoz vezető utak és a közlekedési utak, továbbá a tűzoltási felvonulási terület állandó szabadon tartásáról. Munkakezdés előtt és munkavégzés után elvégzi a tűzbiztonsági ellenőrzést, gondoskodik arról, hogy a tűz kialakulását előidéző körülmény ne maradjon. A tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrzi a használati szabályok megtartását, intézkedi a szabálytalanság megszüntetésére. Folyamatosan adatszolgáltatást teljesít az üzemeltetési felelős részére. Közreműködik a veszélyforrások feltárásában, a lehetséges veszélyhelyzet kidolgozott védelmének megállapításában és elhárításában. Részt vesz az időszakos tűzvédelmi oktatáson, továbbá a részére előírt rendszeres továbbképzéseken. Gondoskodik a karbantartási felújítási munkák során a tűzvédelmi követelmények megtartásáról. Megbízás esetén felügyeli a tűzveszélyes munkák végzését, illetve ellenőrzi a meghatározott személyi, valamint tárgyi feltételek biztosítását. 48

SE EOK


Tűz esetén ellátja a rá háruló feladatokat. Közreműködik a tűzesetek helyszínének biztosításában. Tűzeset, rendkívüli esemény észlelésekor riasztja a veszélyeztetett személyeket, az üzemeltetési felelőst. Tűz esetén annak jelzéséről azonnal gondoskodik, megkezdi a rendelkezésre álló eszközökkel a tűz oltását, valamint a mentési munkálatokat és segíti a Hivatásos Katasztrófavédelmi Szervet feladatai ellátásában.

49

SE EOK


VI.2. A Kft-vel szerződéses jogviszonyban álló személyek, szervezetek: Tűzvédelmi szolgáltató tűzvédelmi feladatai Tevékenységét az üzemeltetési vezető közvetlen irányításával — a vállalkozási szerződésben foglaltak alapján — látja el. Köteles az üzemeltetési vezetőre háruló feladatok teljesítéséhez szakmai javaslatot kidolgozni, intézkedést kezdeményezni. Tevékenysége során különös hangsúlyt helyez a tűzjelzés, a kiürítés, a tűzszakaszolás és a tűzoltás feltételeinek működőképessége biztosítására. Értékeli a létesítmény tűzvédelmi helyzetét, kezdeményezi a tűzvédelmi problémák megoldását, javaslatot, véleményt készít, valamint részt vesz a tűzvédelmi feladatok végrehajtásának értékelésében. A fejlesztések, beruházások előkészítése és megvalósítása során érvényesíti a tűzvédelmi szempontokat. Megszervezi, végrehajtja és dokumentálja a munkavállalók tűzvédelmi oktatását, rendszeres továbbképzését. Nyilvántartja a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakat, munkaköröket, gondoskodik az érintettek rendszeres ismétlődő vizsgájáról, valamint az új belépők tűzvédelmi szakvizsgáztatásáról. A tűzriadó tervben foglaltakat, évenkénti gyakoroltatását megszervezi, végrehajtja, dokumentálja. Elősegíti és ellenőrzi a létesítmények területén a tűzvédelmi szabályok, előírások végrehajtását. A bejárások alapján felvett jegyzőkönyvet az üzemeltetési vezető részére átadja. Hiányosság esetén intézkedik azok megszüntetésére, szükség szerinti felelősségre vonást kezdeményez. Figyelemmel kíséri az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok megfelelő időben történő elvégzését, a hiányosságok megszüntetését, a felülvizsgálatok nyilvántartását. Elvégzi az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység előzetes egyeztetését és ellenőrzi a tűzveszélyes munkák végzését, a meghatározott személyi, valamint tárgyi feltételek biztosítását. A létesítmény területén saját szakember által végzett alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység esetén, előzetesen, írásban meghatározza a tevékenység végzésének feltételeit.

50

SE EOK


Külső szervezet vagy személy által, létesítmény területén végzett alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység feltételeit egyezteti a munkát elrendelővel, szükség szerint kiegészíti a helyi sajátosságoknak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal. Részt vesz az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelmi Kirendeltség által tartott tűzvédelmi hatósági ellenőrzéseken. Közreműködik gyakorlatokon.

a

Hivatásos

Katasztrófavédelmi

szerv

által

tartott

helyszíni

Kezdeményezi a tűzveszélyességi osztályba sorolás megváltoztatásával járó, a tűzvédelmi helyzetre kiható tevékenységek bejelentését és gondoskodik a szükséges módosításokról. Gondoskodik a létesítmény tűzvédelmi szabályzatának naprakészen tartásáról. Részt vesz a létesítmény területén keletkezett tűzeset körülményeinek feltárásában, a tapasztaltak alapján kezdeményezi az előírások, utasítások pontosítását. Közvetlen ellenőrzi a Kft. által üzemeltetett létesítmény tűzvédelmét. Beruházások során (pl. építés, átalakítás, új technológia, új anyag stb.) érvényesíti a tűzvédelmi szempontokat. Tervezők igénye alapján adatszolgáltatást végez. Tervegyeztetések, kivitelezői ellenőrzések, átadás- átvételi eljárások során szükség szerint részt vesz. Gondoskodik a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok beszereztetéséről. Nyilvántartja a tűzvédelmi előírásokat, jogszabályokat és jelzi a változásokat. Alkalomszerűen részt vesz a külső szerződéses partnerek által végzett munkáknál és ellenőrzi az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatokat, ellenőrzéseket, karbantartásokat, javításokat. Az elvégzett munkákról, ellenőrzésekről nyilvántartást vezet és a feltárt hiányosságok megszüntetését elősegíti.

51

SE EOK


VII. Helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok

Az egyedi tűzvédelmi rendelkezéseket együtt kell alkalmazni a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, szabványokkal és más előírásokkal. A rendelkezéseket dokumentáltan ismertetni és oktatni kell az alkalmazottaknak. A szükséges figyelmeztető és tiltó jelzéseket, feliratokat, az előírások szerint, jól láthatóan ki kell helyezni. Meglétüket és állapotukat szükség szerint ellenőrizni kell. A dohányzásra kijelölt helyek kivételével a létesítmények teljes területén tilos a dohányzás. Azon a területen, ahol a dohányzás megengedett, az égő dohánynemű és gyufaszálak eloltására, illetve gyűjtésére hamutartókat kell elhelyezni. Ezek csak nem éghető anyagúak lehetnek. Takarításához éghető folyadékokat használni nem szabad. A munka befejezésekor tűzvédelmi szempontból ellenőrizni kell ezeket a területeket, és meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet okozhat. A munkahelyeken csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges berendezést, eszközt és anyagot szabad elhelyezni. A munka elvégzéséhez szükséges éghető anyagokat kijelölt helyen, illetve az erre a célra rendszeresített tároló helyen kell tárolni. A rendelkezések betartásáért az alkalmazottak, ill. az irányításukat végzők a felelősek. A tűzvédelmi rendelkezéseket köteles mindeni külön felhívás nélkül betartani és a vonatkozó szükséges megelőző intézkedéseket végrehajtani.

52

SE EOK


VII.1. Parkoló, szabadtéri gépkocsi tároló „D” – mérsékelten tűzveszélyes Olyan gépjárművek használhatják melyek üzemanyag-ellátó rendszere csepegés- és szivárgásmentes. Tisztán gázüzemű, vegyes üzemű, illetőleg kettős üzemű, cseppfolyós üzemanyaggal (propán bután) üzemelő járművet (kivéve a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő biztonsági szeleppel felszerelt járműveket) tilos elhelyezni olyan járműtárolóban, amelyben akna, vízzár nélküli csatornaszem van, vagy amelyből talajszint alatti, illetőleg olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított. A gépjárműtároló helyiséget és tároló helyet úgy kell használni, hogy a gépjárművek szükség esetén gyorsan és biztonságosan eltávolíthatók legyenek. A gépjárműveket úgy kell elhelyezni, hogy a gépjárművek ajtajai legalább az egyik oldalon teljes szélességükben nyithatók legyenek, az egymás mögött álló gépjárművek között pedig legalább 0,80 m távolságot kell megtartani. Az udvari parkolóban éghető folyadékot és gázt szállító gépjárművet más gépjárművektől elkülönítve szabad elhelyezni úgy, hogy azok bármelyike a többi gépjármű mozgatása nélkül kiállhasson. A villamos berendezését feszültség mentesíteni kell. Gépjárművet udvaron az ajtótól, ablaktól, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcsőtől legalább 2 méter távolságban szabad elhelyezni, kapualjban tárolni nem szabad. A gépjárművek csak úgy parkolhatnak, hogy a tűzoltó gépjárművek felvonulását, vízvételi-, ill. betáplálási lehetőségét még átmenetileg se akadályozzák. Gépjárműtároló helyen éghető folyadékot, éghető gázt, - a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével – tárolni nem szabad. Üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, illetőleg a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag ellátó berendezésen javítást végezni tilos. A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos. A jármű előmelegítésére csak olyan eszközt, anyagot szabad használni, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos. A gépjárműre vonatkozó tűzvédelmi szabályok megtartásáért az üzemben tartó, illetőleg a jármű vezetője a felelős. 53

SE EOK


VII.2. Szabadtéri szemétgyűjtő, szeméttároló „C” tűzveszélyes A hulladéktárolásra megfelelő edényeket kell elhelyezni. Az üres és teli tároló edényzetet (kuka, konténer) a kijelölt helyen egymástól elkülönítve kell tárolni. A tároló edényzetek még átmenetileg sem helyezhetők el a jelölt tűzoltási területeken. A tisztításhoz, takarításhoz használt gépeket, berendezéseket, tisztító szereket csak a kijelölt helyen szabad tárolni. A szeméttároló edények tisztításánál, mosásánál — különös tekintettel a tűzveszélyes anyagok vonatkozásában — keletkező szennyvíz esetében a közcsatornába történő eresztése tilos. A helyiséget csak rendeltetésének megfelelően szabad használni. Robbanásveszélyes, ill. öngyulladásra hajlamos anyagot, tűzveszélyes folyadékot nem szabad tárolni. A helyiség tisztántartásáról, rendszeres takarításáról gondoskodni kell. A közlekedési utat állandóan szabadon kell tartani. A helyiség elhagyása előtt feszültség mentesíteni kell és meg kell győződni a fenti előírások megtartásáról. Szilárd anyagok tüzének oltására is alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készüléket jól látható, könnyen hozzáférhető helyre kell elhelyezni, más célra használni tilos.

54

SE EOK


VII.3. Iroda, pihenő, tartózkodó „D” mérsékelten tűzveszélyes A helyiségekben elhelyezett fővonalú telefonkészülék mellett, jól láthatóan el kell helyezni az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelem Területi Szerv Ügyeletének hívószámát (105) Megfelelő edényeket, papírtartó kosarakat kell elhelyezni a hulladékok tárolása céljára. Égő, forró anyagot a papírtartó kosárba üríteni tilos. Az irodából a munka során keletkező hulladékot naponta el kell távolítani. Csak engedélyezett típusú, megfelelő műszaki állapotú, az ott folytatott tevékenységhez szükséges anyagok, irodagépek, berendezések használhatók és tárolhatók. A villamos berendezések használatára vonatkozó tűzvédelmi előírásokat be kell tartani (pl. kávéfőzőt csak nem éghető alátéten szabad használni). Hibás, toldott vezetékek, szerelvények használata tilos. Az elektromos gépeket csak szakemberek javíthatják. Elektromos gépek vízzel való tisztítása tilos. Tűzveszélyes folyadékot (pl. javító folyadék) tárolni csak nem éghető anyagú polcra helyezve, szükséges napi mennyiségnek megfelelő mértékben szabad. Az elektromos gépeket használat után közvetlenül, ill. a munka befejezése után feszültség mentesíteni kell. Kivétel ez alól a folyamatos üzemű gépek, vagy amelyek hálózatról való leválasztása adatok megszűnését eredményezné (szerver). A helyiségek elhagyása előtt meg kell győződni a fenti előírások megtartásáról, valamint arról, hogy tüzet okozó körülmény nem maradt-e vissza. Az áramtalanító főkapcsolók előtt anyagot tárolni még ideiglenesen sem szabad, azokat eltorlaszolni tilos! A tűzoltó készülékeket jól látható, könnyen hozzáférhető helyre kell elhelyezni, azokat más célra használni tilos!

55

SE EOK


VII.4. Lépcsőház, folyosó, közlekedő, előtér „E” nem tűzveszélyes A helyiségeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni, azokon anyagot tárolni, ill. bármilyen módon leszűkíteni még ideiglenesen sem szabad. A vészkijáratokat jól láthatóan „vészkijárat” felirattal kell jelölni. A kijáratok, vészkijáratok biztonságos nyithatóságát állandó jelleggel biztosítani kell. Éghető anyagok beépítéséhez, illetve elhelyezéséhez a tűzvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges. A biztonsági és irányfény világítás állandóan üzemképes állapotban tartásáról, működőképességének rendszeres ellenőrzéséről gondoskodni kell. A tűzoltó készülékeket, a fali tűzcsapokat és annak szerelvényeit állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad, a rendeletetéstől eltérő célra használni tilos! Fali tűzcsapok sorszámát a tűzcsapszekrény felületén tartós felirattal kell jelölni. A tűzvédelmi berendezéseket állandóan üzemképes állapotban kell tartani. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá a kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét tartósan felirattal jelölni kell. A helyiségek tisztántartásáról, rendszeres takarításáról gondoskodni kell.

56

SE EOK


VII.5. Informatika, szerver szoba „D” mérsékelten tűzveszélyes A helyiségbe csak az arra jogosult személy léphet be. A bejáraton a helyiség jellegére és az illetéktelenek belépési tilalmára vonatkozó táblát kell elhelyezni. A helyiséget csak rendeltetésszerűen szabad használni, az anyagtárolás tilos. Az elektromos gépeket használat után közvetlenül feszültség mentesíteni kell, kivéve a folyamatos üzemű gépeket (pl. szerver). A villamos berendezést rendszeresen meg kell tisztítani a szennyeződéstől, amely a berendezés hőátadási viszonyait károsan befolyásolja, vagy amelytől önmaga meggyulladhat. A helyiségek elhagyása előtt meg kell győződni az előírások megtartásáról, valamint arról, hogy tüzet okozó körülmény nem maradt-e vissza. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeletetését, továbbá a kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét tartós felirattal jelölni kell. Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. Elektromos berendezések javítása csak szakember által, az előírások megtartásával történhet. A tűzoltó készüléket jól látható, könnyen hozzáférhető helyre kell elhelyezni, más célra használni tilos! A helyiségek tisztántartásáról, rendszeres takarításáról gondoskodni kell.

57

SE EOK


VII.6. Konyha, Étkező, Teakonyha, Klub „D” mérsékelten tűzveszélyes Megfelelő edényeket kell elhelyezni a hulladékok tárolása céljából. A helyiségben alkalmazott gépeket (pl. hűtő, sütő, kávéfőző) csak a kezelési, használati utasításban meghatározott módon szabad üzemeltetni és rendszeresen meg kell tisztítani az olyan szennyeződésektől, melyek tüzet okozhatnak. Fokozott figyelmet kell fordítani a hőfejlesztő és klíma- berendezések használatára, azokat felügyelet nélkül üzemeltetni tilos. A munka befejezése után az elektromos gépeket feszültségmentesíteni kell, kivéve a folyamatos üzemű gépeket (pl.hűtőszekrény). A helyiséget utolsónak elhagyó személy felelős az áramtalanítás megtörténtéért. A helyiségek elhagyása előtt meg kell arról, hogy tüzet okozó körülmény nem maradt-e vissza. A helyiségben robbanásveszélyes, illetve öngyulladásra hajlamos anyagot, tűzveszélyes folyadékot bevinni nem szabad. A közlekedési, kiürítési utakat szabadon kell tartani, azokat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. Elektromos berendezés és éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy gyújtási veszély ne léphessen föl. A dolgozóknak a munka befejezése után meg kell győződni a fenti előírások megtartásáról, a tüzet okozó körülményeket meg kell szüntetni. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá a kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét tartósan felirattal jelölni kell. Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. Elektromos berendezések szerelése, javítása csak szakember által, az érvényes előírások megtartásával történhet. A szilárd anyagok tüzének oltására is alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készülékeket jól látható, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni, azokat más célra használni nem szabad.

58

SE EOK


VII.7. Mosdó, WC, zuhanyzó, vízmérő „E” – nem tűzveszélyes A helyiségekben a rendeltetésszerű használaton kívül mást tárolni, raktározni még ideiglenesen sem szabad. A használat után a helyiségek áramtalanítását el kell végezni. Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. Elektromos berendezések javítását, biztosítékok cseréjét csak hozzáértő személy végezheti, az előírások megtartásával. A helyiségek tisztántartásáról, rendszeres takarításáról gondoskodni kell. Egyéb esetben az általános előírásokat kell betartani.

59

SE EOK


VII.8. Ruhatár „C” tűzveszélyes A helyiséget csak rendeltetésszerűen szabad használni. Robbanásveszélyes, ill. öngyulladásra hajlamos anyagot, tűzveszélyes folyadékot bevinni nem szabad. A berendezési tárgyakat, állványokat ill. asztalokat, székeket – úgy kell elhelyezni, hogy a helyiség legtávolabbi pontjától a kijáratig a közlekedési út biztosítva legyen. Csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá a kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét tartós felirattal jelölni kell. Az elektromos gépeket közvetlenül a használat után feszültség mentesíteni kell. Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. Elektromos berendezések szerelése, javítása csak szakember által, az érvényes előírások megtartásával történhet. Szilárd anyagok tüzének oltására is alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készüléket jól látható, könnyen hozzáférhető helyre kell elhelyezni, más célra használni tilos. A helyiségek tisztántartásáról, rendszeres takarításáról gondoskodni kell. A műszak befejezését követően meg kell győződni a fenti előírások megtartásáról, a tüzet okozó körülményeket meg kell szüntetni.

60

SE EOK


VII.9. Takarítószer raktár „D” mérsékelten tűzveszély A helyiséget csak rendeltetésszerűen szabad használni. A helyiségekben tűz- és robbanásveszélyes folyadékot, öngyulladásra hajlamos anyagokat elhelyezni tilos. A helyiségek területén a rendre és a tisztaságra fokozott gondot kell fordítani, a munka befejezésével az éghető hulladékot, szemetet a kijelölt tároló helyre kell szállítani. Az anyagokat egymástól elkülönítetten, anyag nemenként csoportosítva, az előírt távolságok betartásával kell elhelyezni és tárolni. A közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a helyiségben tartózkodó személyek akadálytalanul a szabadba juthassanak. A berendezési tárgyakat, állványokat ill. asztalokat, székeket – úgy kell elhelyezni, hogy a helyiség legtávolabbi pontjától a kijáratig a közlekedési út biztosítva legyen. A helyiség elhagyása előtt meg kell győződni a tűzvédelmi előírások megtartásáról, a tüzet okozó körülményeket meg kell szüntetni. Szilárd anyagok tüzének oltására is alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készüléket jól látható, könnyen hozzáférhető helyre kell elhelyezni, más célra használni tilos. A helyiségek tisztántartásáról, rendszeres takarításáról gondoskodni kell.

61

SE EOK


VII.10. Épület-felügyelet „D” – mérsékelten tűzveszélyes A helyiségben elhelyezett fővonalú telefonkészülékek mellett, jól láthatóan el kell helyezni az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelem Területi Szerv Ügyeletének hívószámát (105). Megfelelő edényeket, papírtartó kosarakat kell elhelyezni a hulladékok tárolása céljára. Forró anyagot éghető anyagok közé üríteni tilos. A munka során keletkező hulladékot folyamatosan el kell távolítani. Csak engedélyezett típusú, megfelelő műszaki állapotú, az ott folytatatott tevékenységhez szükséges anyagok, gépek, berendezések tárolhatók, ill. használhatók a vonatkozó tűzvédelmi előírások szigorú betartása mellett. Hibás, toldott vezetékek, szerelvények használata tilos. Az elektromos gépeket csak szakemberek javíthatják. Elektromos gépek vízzel való tisztítása tilos. Tűzveszélyes folyadékot (pl. javító folyadék) tárolni csak nem éghető anyagú polcra helyezve, szükséges napi mennyiségnek megfelelő mértékben szabad. Az elektromos gépeket használat után közvetlenül, feszültség mentesíteni kell, kivéve a folyamatos üzemű gépeket. A helyiség elhagyása előtt meg kell győződni a tűzvédelmi előírások megtartásáról, valamint arról, hogy tüzet okozó körülmény nem maradt-e vissza. Az áramtalanító főkapcsolók előtt anyagot tárolni még ideiglenesen sem szabad, azokat eltorlaszolni tilos. A tűzoltó készüléket jól látható, könnyen hozzáférhető helyre kell elhelyezni, azokat más célra használni tilos.

62

SE EOK


VII.11. Kazánház, hőközpont helyiség, szellőző gépház, légtechnikai helyiség „D” mérsékelten tűzveszélyes A helyiséget ajtaján a helyiség jellegére és az illetéktelenek belépési tilalmára vonatkozó táblát kell elhelyezni. A helyiségben csak az ott lévő berendezések kezeléséhez és fenntartásához szükséges szerelvények, eszközök és anyagok helyezhetők el. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá a kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét tartós felirattal jelölni kell. A helyiségben alkalmazott gépeket csak a kezelési, használati utasításban meghatározott módon szabad üzemeltetni és rendszeresen meg kell tisztítani az olyan szennyeződésektől, melyek tüzet okozhatnak. Fokozott figyelmet kell fordítani a hőfejlesztő berendezések használatára, azokat felügyelet nélkül üzemeltetni tilos. A közlekedési, kiürítési utakat szabadon kell tartani, azokat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. Elektromos berendezés és éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy gyújtási veszély ne léphessen föl. Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. Elektromos berendezések szerelése, javítása csak szakember által, az érvényes előírások megtartásával történhet. A szilárd anyagok tüzének oltására is alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készülékeket jól látható, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni, azokat más célra használni nem szabad.

63

SE EOK


VII.12. Műhely „D” – mérsékelten tűzveszélyes A hulladéktárolásra megfelelő edényeket kell elhelyezni. Forró hulladékot éghető anyagok közé dobni nem szabad. A helyiséget csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. Robbanásveszélyes, ill. öngyulladásra hajlamos anyagot bevinni, tárolni nem szabad, tűzveszélyes folyadékból legfeljebb 20 liter tárolható, fémszekrényben. A helyiségben csak a napi munkához szükséges anyagmennyiség tárolható. Az elektromos gépeket, berendezéseket a munka befejezése után feszültség mentesíteni kell. A villamos gépet, berendezést rendszeresen meg kell tisztítani a szennyeződéstől, amely a berendezés hőátadási viszonyait károsan befolyásolja, vagy amelyektől az meggyulladhat. A helyiség tisztántartásáról, rendszeres takarításáról gondoskodni kell. A közlekedési utat állandóan szabadon kell tartani. A helyiség elhagyása előtt meg kell győződni a fenti előírások megtartásáról, a tüzet okozó körülményeket meg kell szüntetni. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá a kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét tartós felirattal jelölni kell. Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. Elektromos berendezések javítása csak szakember által, az előírások megtartásával történhet. Szilárd anyagok tüzének oltására is alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készüléket jól látható, könnyen hozzáférhető helyre kell elhelyezni, más célra használni tilos.

64

SE EOK


VII.13. Kábelrendező, Elektromos kapcsolótér „D” – mérsékelten tűzveszélyes A helyiségekbe villamos szempontjából nem szakképzett személy csak szakképzett személy felügyeletében léphet be. ill. tartózkodhat. A helyiség ajtaján a helyiség jellegére, veszélyességére és az illetéktelenek belépési tilalmára vonatkozó táblát kell elhelyezni. A helyiségben mindennemű, a technológiához nem kapcsolód anyag, eszköz tárolása tilos. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá a kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét tartós felirattal jelölni kell. A villamos berendezést megfelelő ütemezés szerint karban tartani és rendszeresen meg kell tisztatani az olyan szennyeződéstől, amely a berendezés hőátadási viszonyait károsan befolyásolja, vagy amelytől önmaga meggyulladhat. A villamos hálózat javítását, szerelését csak szakképzett személy végezheti. A villamos berendezést használaton kívül helyezés esetén a elektromos hálózatról le kell választani. A helyiség területén a tisztaságra fokozott gondot kell fordítani.

65

SE EOK


VII.14. Öltöző „C” –tűzveszélyes Személyes holmit, ruházatot a szekrényekben kell elhelyezni, a berendezési tárgyakon kívül az öltözőben más anyag tárolása tilos. Tűz- vagy robbanásveszélyes folyadékot még ideiglenesen sem szabad tárolni. A helyiségekben elektromos kisgépek használata nem engedélyezett. Elektromos vezetékre, fűtőtestre éghető anyagokat felrakni, felakasztani – akár szárítás céljából is – szigorúan tilos. A helyiségek területén a rendre és tisztaságra fokozott gondot kell fordítani, az éghető hulladékot, szemetet a kijelölt tároló helyre kell szállítani. A berendezési tárgyakat, állványokat ill. asztalokat, székeket – úgy kell elhelyezni, hogy a helyiség legtávolabbi pontjától a kijáratig a közlekedési út biztosítva legyen. A helyiség elhagyása előtt meg kell győződni a tűzvédelmi előírások megtartásáról, a tüzet okozó körülményeket meg kell szüntetni. Szilárd anyagok tüzének oltására is alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készüléket jól látható, könnyen hozzáférhető helyre kell elhelyezni, más célra használni tilos.

66

SE EOK


VII.15. Vegyes raktár „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik A helyiségek területén anyagok tárolása polcokon, (a polcok terhelhetőségét figyelembe véve) és a padozaton kijelölt helyeken engedélyezett. A helyiségben robbanásveszélyes, illetve öngyulladásra hajlamos anyagot, tűzveszélyes folyadékot bevinni nem szabad. A közlekedési, kiürítési utakat szabadon kell tartani, azokat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. Elektromos berendezés és éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy gyújtási veszély ne léphessen föl. A villamos berendezést (pl. világítástechnikai eszközök) rendszeresen meg kell tisztítani a szennyeződéstől, amely a berendezés hőátadási viszonyait károsan befolyásolja, vagy amelytől önmaga meggyulladhat. A helyiség tisztántartásáról, rendszeres takarításáról gondoskodni kell. Az elektromos berendezéseket a használat után feszültség mentesíteni kell. A műszak befejezését követően a dolgozóknak a területről történő levonulása előtt meg kell győződni a fenti előírások megtartásáról, a tüzet okozó körülményeket meg kell szüntetni. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá a kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét tartósan felirattal jelölni kell. Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. Elektromos berendezések szerelése, javítása csak szakember által, az érvényes előírások megtartásával történhet. A szilárd anyagok tüzének oltására is alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készülékeket jól látható, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni, azokat más célra használni nem szabad.

67

SE EOK


VII.16. Vendéglátóipari egységek „D” mérsékelten tűzveszélyes A helyiségben a tisztaságról folyamatosan gondoskodni kell. A tevékenység során keletkezett éghető hulladékot, szemetet a munka befejezése után a kijelölt tároló helyre kell szállítani. A közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén, a helyiségben tartózkodók akadálytalanul a szabadba juthassanak. A berendezési tárgyakat – asztalokat, székeket – úgy kell elhelyezni, hogy a helyiség legtávolabbi pontjától a kijáratig a közlekedési út biztosítva legyen. A helyiségben elektromos kisgépek használata nem engedélyezett. A helyiségben tűz- és robbanásveszélyes, ill. öngyulladásra hajlamos anyagokat elhelyezni tilos. Tűz észlelése esetén azonnal értesíteni kell az illetékes Hivatásos Katasztrófavédelem Területi Szerv Ügyeletét, még akkor is, ha a tüzet eloltották.

68

SE EOK


VII.17. Nem éghető anyagok raktára „E” – nem tűzveszélyes A helyiséget csak rendeltetésszerűen szabad használni. A helyiségekben tűz- és robbanásveszélyes folyadékot, öngyulladásra hajlamos anyagokat elhelyezni tilos. A helyiség szélessége, ill. a tárolása magasság figyelembevételével legalább a tűzvédelmi szabályzat általános előírásaiban előírt szélességű utat kell biztosítani a helyiségben. A lámpatestek és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsenek. A tároló állványokat, és az éghető anyagokat úgy kell elhelyezni, hogy elektromos dobozoktól, elosztóktól legalább 30 cm távolságban legyenek. Az anyagokat egymástól jól elkülönítetten, anyag nemenként csoportosítva, az előírt tárolási távolságok betartásával kell elhelyezni és tárolni. A helyiségek területén a rendre és tisztaságra fokozott gondot kell fordítani, az éghető hulladékot, szemetet a kijelölt tároló helyre kell szállítani. A berendezési tárgyakat, állványokat ill. asztalokat, székeket – úgy kell elhelyezni, hogy a helyiség legtávolabbi pontjától a kijáratig a közlekedési út biztosítva legyen. A helyiség elhagyása előtt meg kell győződni a tűzvédelmi előírások megtartásáról, a tüzet okozó körülményeket meg kell szüntetni. Szilárd anyagok tüzének oltására is alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készüléket jól látható, könnyen hozzáférhető helyre kell elhelyezni, más célra használni tilos.

69

SE EOK


VII.18. Rakodó, áruátadó „C” – tűzveszélyes A lerakott, ill. berakásra váró tárgyakat, eszközöket úgy kell elhelyezni, hogy a helyiség legtávolabbi pontjától a kijáratig a közlekedési út biztosítva legyen. A járművekre vonatkozó általános előírásokat maradéktalanul be kell tartani. A helyiséget úgy kell használni, hogy a gépjárművek szükség esetén gyorsan és biztonságosan elhagyhassák azt. A gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, abból üzemanyagot lefejteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá az üzemanyag ellátó berendezésen javítást végezni tilos. A helyiség tisztántartásáról, rendszeres takarításáról hulladéktárolásra megfelelő edényeket kell elhelyezni.

gondoskodni

kell.

A

A helyiség elhagyása előtt meg kell győződni az előírások megtartásáról, a tüzet okozó körülményeket meg kell szüntetni. Szilárd anyagok tüzének oltására is alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készüléket jól látható, könnyen hozzáférhető helyre kell elhelyezni, más célra használni tilos.

70

SE EOK


VII.19. Veszélyes áru raktár „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik Nyílt láng használata, tűzveszélyes tevékenység végzése és a dohányzás tilos, ezt jól láthatóan jelölni kell. (TŰZ ÉS ROBBANÁSVESZÉLY, DOHÁNYZÁS NYÍLT LÁNG HASZNÁLATA TILOS) A helyiségek területén anyagok tárolása polcokon, (a polcok terhelhetőségét figyelembe véve) és a padozaton kijelölt helyeken engedélyezett. A helyiség területén csak robbanásbiztos kivitelű gép berendezés eszköz használható. A helyiség területén munkát végezni csak antisztatikus ruházatban és szikramentes lábbeliben szabad. A helyiségben robbanásveszélyes, illetve öngyulladásra hajlamos anyagot, tűzveszélyes folyadékot tárolni csak a tárolási szabályok betartása mellett szabad. A közlekedési, kiürítési utakat szabadon kell tartani, azokat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. Elektromos berendezés és éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy gyújtási veszély ne léphessen föl. A biztonsági és irányfény világításának folyamatosan működnie kell. A villamos berendezést (pl. világítástechnikai eszközök) rendszeresen meg kell tisztítani a szennyeződéstől, amely a berendezés hőátadási viszonyait károsan befolyásolja, vagy amelytől önmaga meggyulladhat. A helyiség tisztántartásáról, rendszeres takarításáról gondoskodni kell. Az elektromos berendezéseket a használat után feszültség mentesíteni kell. A műszak befejezését követően a dolgozóknak a területről történő levonulása előtt meg kell győződni a fenti előírások megtartásáról, a tüzet okozó körülményeket meg kell szüntetni. Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. Elektromos berendezések szerelése, javítása csak szakember által, az érvényes előírások megtartásával történhet. A szilárd anyagok tüzének oltására is alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

71

SE EOK


A tűzoltó készülékeket jól látható, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni, azokat más célra használni nem szabad.

72

SE EOK


VII.20. Labor „D” tűzveszélyességi osztályba tartozik A laborok területén anyagok tárolása polcokon, (a polcok terhelhetőségét figyelembe véve) engedélyezett, a kísérletekhez szükséges mennyiségben A helyiség területén munkát végezni csak a technológiai utasítások szigorú betartása mellett engedélyezett. A helyiségben robbanásveszélyes, illetve öngyulladásra hajlamos anyagot, tűzveszélyes folyadékot tárolni csak a tárolási szabályok betartása mellett szabad. A közlekedési, kiürítési utakat szabadon kell tartani, azokat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. Elektromos berendezés és éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy gyújtási veszély ne léphessen föl. A villamos berendezést (pl. világítástechnikai eszközök) rendszeresen meg kell tisztítani a szennyeződéstől, amely a berendezés hőátadási viszonyait károsan befolyásolja, vagy amelytől önmaga meggyulladhat. A helyiség tisztántartásáról, rendszeres takarításáról gondoskodni kell. Az elektromos berendezéseket a használat után feszültség mentesíteni kell. A műszak befejezését követően a dolgozóknak a területről történő levonulása előtt meg kell győződni a fenti előírások megtartásáról, a tüzet okozó körülményeket meg kell szüntetni. Az elektromos berendezéseket meghibásodás esetén azonnal javíttatni kell. Elektromos berendezések szerelése, javítása csak szakember által, az érvényes előírások megtartásával történhet. A szilárd anyagok tüzének oltására is alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készülékeket jól látható, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni, azokat más célra használni nem szabad.

73

SE EOK


VIII. Záró rendelkezések Jelen szabályzat figyelembevételével a létesítmény területén munkát végző, bérlő, vállalkozó, ha a munkavégzésben (részt vevő családtagokkal együtt) ötnél több munkavállalót foglalkoztat, tűzvédelmi szabályzatot kell készítenie. A tűzvédelmi törvény alapján, a létesítmény tűzvédelmi szabályzatának naprakészen tartása érdekében, felkérem a munkát végzőket, tisztelt bérlőket, vállalkozókat az alábbiakra: -

amennyiben nem rendelkeznek saját tűzvédelmi szabályzattal, haladéktalanul gondoskodjanak annak elkészítéséről,

-

ha már rendelkeznek szabályzattal, úgy azon a szükség szerinti módosításokat végezzék el,

-

tűzvédelmi szabályzatuk szíveskedjenek átadni,

-

a későbbiekben minden, tűzvédelmi helyzetre kiható változást az üzemeltetési felelős felé jelezni szíveskedjenek.

1

példányát

az

üzemeltetési

felelős

részére

Felkérem a munkát végzőket, bérlőket, a vállalkozókat és alkalmazottaikat, hogy közreműködésükkel támogassák, segítsék munkánkat a jelen szabályzatban foglaltak érvényre juttatása érdekében. A szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor érvényben lévő rendeletek, szabályzatok, jogszabályok előírásai az irányadók.

74

OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI KÖZPONT

Recommend Documents