Oktatási és Kulturális Minisztérium

Oktatási és Kulturális Minisztérium

ELŐTERJESZTÉS

Tárgy: A Kormány …………../2008. (………) Korm. r e n d e l e t e a pedagógustovábbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról

Budapest, 2008. szeptember 15.

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

I. ÖSSZEFOGLALÓ A hatályos szabályozás szerint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) rendelkezései, a 19. § (1) és (8) bekezdése, valamint a 128. § (8)-(9) bekezdése biztosítja a kereteket a pedagógusok továbbképzésben való részvételére, a pedagógusok előmenetelére a továbbképzés sikeres befejezéseként. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályozza a továbbképzésben való részvétel és a finanszírozás feltételeit, valamint a pedagógus-továbbképzési tanfolyamok akkreditációjának módját. A pedagógus-továbbképzési rendszer szabályozása átgondolásának indoka elsődlegesen az, hogy az elmúlt években jól körvonalazódó változások szerint az iskolákkal és a tanárokkal szemben támasztott követelmények egyre összetettebbek. A pedagógus-továbbképzési rendszerhez szervesen kapcsolódó felsőoktatás rendszerének változása, valamint a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet szabályai szintén indokolttá teszik a szabályozás újragondolást. A pedagógus továbbképzési rendszer alapjainak megváltoztatására nincs szükség, ugyanakkor szükséges a rendszer egyes elemeinek finomítása, a pedagógus-továbbképzési rendszer ellenőrzési rendszerének további erősítése. Az Európai Unió jelenlegi és jövőbeni humánerőforrás-fejlesztést célzó programjai az oktatás területén kiemelten kezelik az egész életen át történő tanulás megteremtésének lehetőségét a pedagógusok körében is, valamint a pedagógus mesterség kompetenciáinak bővítését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv fejlesztési forrásai, átgondolt tervezéssel – a pedagógus-továbbképzési rendszert erősítve – felgyorsíthatják a pedagógiai szakmai megújulás, kultúraváltás folyamatát. Fentiek indokolják a Korm. rendelet módosítását. A módosítás kiterjed: 1. Tartalmi kérdésekre 2. A továbbképzések szervezésének kérdéseire 3. A továbbképzések ellenőrzésére 1. Tartalmi kérdések •

Mint minden más modern szakma gyakorlójának, a tanároknak is kötelességük a szaktudásuk terén az önreflexió alkalmazása, szaktudásuknak kutatás és a pályafutásukat végigkísérő rendszeres és folyamatos szakmai továbbképzés általi bővítése. Elengedhetetlen fontosságú, hogy a tanárok képzésének és továbbképzésének rendszerei ezt lehetővé tegyék. Ezért a pedagógus-továbbképzés teljesíthető önképzéssel is. Az önképzés a pedagógus szakmai felkészültsége gyarapításának, képességei fejlesztésének személyes elhatározáson alapuló, nem szervezett formája. Módja: publikációk feldolgozása, mások tapasztalatainak megfigyelése, munkaformák,

Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig

Látta: Dr. Szüdi János szakát. Csillag Márta főov.

Jóváhagyta: Dr. Hiller István miniszter

2


eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálása. A tanulságok, tapasztalatok átadásával, bemutatásával ad számot a pedagógus a fentiekről. A hétévenkénti továbbképzés maximum 30 %-a százaléka teljesíthető önképzéssel, disszeminációval. Az önképzés, disszemináció módszerei közül öt óra felel meg egy továbbképzési órának. •

A pedagógus-továbbképzés teljesíthető az Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban: ÚMFT) Társadalmi Megújulás Operatív Programban (továbbiakban: TÁMOP) résztvevők tapasztalatainak továbbadásával. A fejlesztési programok eredményeképpen az érintett intézmények (referencia és innovatív közoktatási intézmények) tanulószervezetként funkcionálnak. A közös tanulási folyamatnak a legfontosabb eszköze a disszemináció, a projekt eredményeinek terjesztése. Módszerei: a) beszámoló tartása munkaközösségi megbeszélésen, b) beszámoló tartása munkaközösségek közötti megbeszélésen, c) iskolában, szakos kollégák számára tartott bemutató, d) tervezett belső továbbképzés keretében "workshop"-szerű foglalkozás és/vagy előadás tartása, e) iskolán kívül, szakos kollégák számára tartott "workshop", f) iskolán kívül, nem szakos kollégáknak tartott "workshop", g) szakmai beszámoló írása helyi szakmai szervezet által gondozott kiadvány számára, i) bemutató óra tartása, utána véleménycsere, k) előadás/demonstráció tartása helyi vagy országos szakmai konferencián. A hétévenkénti továbbképzés maximum 50 %-a teljesíthető ezen a módon, kivéve ha az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő, a tapasztalatokat átadó referencia közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő innovatív közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz. Ez utóbbi esetben a hétévenkénti továbbképzés teljes egészében teljesíthető ezen a módon. Fontos megjegyezni, hogy az önképzés, disszemináció módszerei közül öt óra felel meg egy továbbképzési órának.

•

A pedagógus-továbbképzés teljesítésébe a pedagógus-továbbképzésben résztvevő előadók esetében – amennyiben a tartott továbbképzési órák elérik vagy meghaladják a húsz órát – a képzési idő továbbképzésként beszámít.

•

A pedagógus-továbbképzés – a jogszabály szerinti mértékben – teljesíthető harminc óránál rövidebb, a munkáltató által elfogadott képzésben való részvétellel is, amennyiben a képzés legalább az öt órát eléri.

•

A pedagógus, feltéve, hogy a nevelő és oktató munkáját több, mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, a Korm.rendeletben foglalt kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul az adott szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez. Ez az ún. szakmai megújító képzés, amely teljesíthető - a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek megfelelő, magasabb felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusban szerezhető további oklevél megszerzésével vagy - nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén nevelő, tanító pedagógus, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelve szerinti országban, két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban,




3


-

-

idegen nyelvet oktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben való részvétellel stb., továbbá minden olyan képzés elvégzésével, amelyet pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény szervezett vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik és biztosítja a szakmai megújító képzés fentiekben jelzett céljainak megvalósítását. A pedagógus teljesítményértékelés alapján a munkáltató a felsoroltakon kívül más továbbképzést is elfogadhat szakmai megújító képzésnek.

Tehát a szakmai megújító képzés minden formája vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény által szervezett vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezhető. •

Szükséges olyan továbbképzések biztosítása a vezetők számára, amelyek egyrészt folyamatosan fejlesztik a vezetői kompetenciákat, másrészt naprakész információt biztosítanak az intézményvezetőnek. Ennek érdekében kerül beiktatásra az a szabály, amely szerint az intézményvezetők a Korm. rendeletben foglalt, a pedagógustovábbképzéshez kapcsolódó kedvezményeket és juttatásokat akkor vehetik igénybe, ha olyan továbbképzésben vesznek részt, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához.

•

A pedagógus-továbbképzés a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. 44/A. §-ában meghatározott részismereti képzéssel is teljesíthető, amennyiben a képzés teljesítéséért kapható kreditpontok száma legalább a harminc pontot eléri.

2. A továbbképzések szervezése •

A továbbképzési jegyzék a Korm. rendelet módosítás tervezete szerint – a modern kor igényeinek megfelelően – elektronikus formában lesz elérhető az eddigi papíralapú megjelenés helyett. A jegyzékre kerüléshez szükséges dokumentumok, maga az alapítási és indítási engedélyezési dokumentáció is elektronikusan benyújthatóvá válik.

•

Az oktatási és kulturális miniszter számára lehetővé kell tenni, hogy a mindenkori tanév rendjéről szóló rendeletben egyes szakmai feladatok ellátásához - a források biztosítása mellett - továbbképzéseket írjon elő, illetve amennyiben a statisztikai adatok szerint egyes területeken hiány mutatkozik továbbképzési területek prioritását határozza meg.

•

A módosítás során szükségessé vált az akkreditációs eljárás szabályainak áttekintése, a továbbképzések minőségének javítása, pontosítása, az eddigi tapasztalatok alapján történő egyszerűsítés érdekében.

3. A továbbképzések ellenőrzése •

A pedagógus-továbbképzésben való részvételnek az egyéni pedagógus érdekek mellett az intézményi érdekeket, és az intézményfenntartó érdekeit is szolgálnia kell. A továbbképzésben való részvétel lehetőséget kell, hogy nyújtson a foglalkoztatási problémák megoldására, az esetleges pedagógus munkanélküliség megelőzésére, a fenntartó által fontosnak tartott szakmai elképzelések megvalósulására. A pedagógustovábbképzésnek, illetve a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítésben való




4


részvételnek szolgálnia kell azokat a pedagógiai célokat, amelyeket az óvoda, az iskola, illetőleg a kollégium meghatározott a nevelési, illetve pedagógiai programjában. Ezért a fenntartó ellenőrzési tevékenysége a továbbképzési program, beiskolázási terv, nevelési, pedagógiai program, valamint az intézményi minőségirányítási program és a fenntartói munkaerő-gazdálkodási rendszer koherenciájára, valamint a költségvetési források felhasználására is kiterjed. •

Szükséges a továbbképzési rendszer minőségbiztosítása ellenőrzésének erősítése, kiterjesztése a programok megvalósítására, beválásának vizsgálatára. A tanfolyamokról szóló felhasználói értékelést a pedagógus-továbbképzést szervező szervezet köteles nyilvánosságra hozni, honlapján hozzáférhetővé tenni.

•

A közoktatás átfogó modernizációját központi adminisztrációs oldalról támogató szolgáltató rendszerek fejlesztése és megvalósítása az ÚMFT TÁMOP 3.1 központi programjának tervezett eleme, ezért a közoktatási pályázatok fejlesztéskoordinációs támogatása érdekében szakmai programkövető támogató rendszer és adatbázis kifejlesztésére kerül sor, amely képes az ÚMFT által nyújtott pályázati források gyakorlatban történő szakmai/tartalmi felhasználását naprakészen nyomon követni, és egy jelzőrendszer segítségével a fejlesztési folyamat közbeni beavatkozási lehetőségét felkínálni. E rendszer elemeként kerül sor a pedagógus továbbképzések nyilvántartására és követésére alkalmas rendszer fejlesztésére. Kapcsolódás a kormányprogramhoz

Az előterjesztés a kormányprogramhoz kapcsolódik, megteremti a humánerőforrás gazdálkodáson belül az erőforrások átgondoltabb fejlesztését, a pedagógusok új kihívásokra történő felkészítését összhangban az OECD ajánlásokkal is. Pénzügyi kihatások Az előterjesztésnek nincs költségvonzata. A programkövető rendszer fejlesztéséhez az ÚMFT források biztosítottak. Várható szakmai hatások Az oktatás előtt álló kihívások szükségessé teszik a tanári szakma tekintélyének helyreállítását, a pedagógusok mesterségbeli tudásának, szakmai kompetenciáinak fejlesztését. A pedagógus szakma megújulásának fontos feltétele egy, a pedagógustársadalom igényei alapján működő, a képzők között versenyhelyzetet teremtő, ugyanakkor a minőséget garantáló pedagógus-továbbképzési rendszer működtetése. Várható gazdasági hatások A tervezett intézkedésnek nincs közvetlen gazdasági hatása. Várható társadalmi hatások Az oktatás előtt álló kihívások szükségessé teszik a tanári szakma tekintélyének helyreállítását. A társadalmi partnerekkel történő egyeztetés menetrendje Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig



5


A társadalmi partnerekkel történő egyeztetésre a közigazgatási egyeztetés keretében kerül sor. Szervezet neve

Képviselő

Cím

e-mail

MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE - EGYBEN MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGE

Kósa Lajos elnök

1051 Budapest, Október 6. u. 7.

[email protected]

MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

Dr. Ódor Ferenc elnök

3525 Miskolc, Városház tér 1.

[email protected]

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

Szilágyi Menyhért elnök

1067 Budapest, Eötvös u. 10. I/128.

[email protected]

1035 Budapest, Szentendrei út 9.

bakzs@maganiskolak. hu; [email protected] u

1087 Budapest, Berzsenyi D. u. 6.

[email protected] u; [email protected]; [email protected]

1174 Budapest Széchenyi u. 1-7.

[email protected]

1061 Budapest, Király u. 16.

[email protected]; [email protected]; [email protected]/ [email protected](tit kárság); [email protected]

ALAPÍTVÁNYI ÉS MAGÁNISKOLÁK EGYESÜLETE

MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG

GIMNÁZIUMOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE MAGYAR FELSŐOKTATÁSI AKKREDITÁCIÓS BIZOTTSÁG

NEMZETI BOLOGNA BIZOTTSÁG PEDAGÓGUSKÉPZÉSI ALBIZOTTSÁGA

MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG FÜGGETLEN PEDAGÓGUS FÓRUM

ÁLTALÁNOS ISKOLAI IGAZGATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE


Horn György elnök Bak Zsófia ügyvezető igazgató, alelnök Dr. Benedek András elnök Dr. Szenes György főtitkár Bárány Botond titkárságvezető Szebedy Tas elnök Dr. Bazsa György elnök Dr. Szántó Tibor főtitkár

Dr. Hunyady György elnök

Ádám György elnök Trencsényi László ügyvezető elnök Barlai Róbertné elnök Holtságné Csipán Ágnes elnök

hunyady.gyorgy@ppk. 1061 Budapest, Király u. elte.hu 16. [email protected]

Budapest, V. Petőfi Sándor u. 3.

[email protected]

1039 Budapest, Mátyás király u. 84.

[email protected]; [email protected]

1122 Budapest, Városmajor u. 59.

csipan.agnes@koskaro ly.sulinet.hu



6


1126 Budapest,

ESHA-HUNGARY MAGYARORSZÁGI KÖZÉPISKOLÁK IGAZGATÓINAK SZERVEZETE

Dr. Áts Katalin elnök

Kis János altábornagy u. 15.

[email protected]

MAGYAR ÓVODAPEDAGÓGIAI EGYESÜLET

Fábián Katalin

3529 Miskolc,

[email protected]

elnök

Vécsey utca 2.

FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET

Minczér Ágnes Katalin igazgató

1088 Budapest, Vas u. 10.

[email protected]

MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ PEDAGÓGIAI INTÉZETE

Pavletitsné Egressy Mária mb. igazgató

1146 Budapest, Abonyi u. 21.

[email protected]; [email protected] u

KATOLIKUS PEDAGÓGIAI SZERVEZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET

Bajzák Erzsébet M. Eszter intézetvezető Nővér

1068 Budapest, Városligeti fasor 42.

[email protected]

MAGYAR REKTORI KONFERENCIA PEDAGÓGUSKÉPZÉSI BIZOTTSÁGA

Dr. Hauser Zoltán elnök

Eszterházy Károly Főiskola, 3300 Eger Eszterházy tér 1.

[email protected]

ÓVÓ- ÉS TANÍTÓKÉPZŐK EGYESÜLETE

Dr. Cseh Sándor elnök

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 42.

[email protected]

TANÁRKÉPZŐK SZÖVETSÉGE

Falus Iván elnök

ELTE Neveléstudományi Intézet, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.


PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI AKKREDITÁCIÓS TESTÜLET

Varga Gábor


elnök

Kapcsolódások Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik más, a Kormány elé benyújtott előterjesztéshez. Fennmaradt vitás kérdések Nem maradt fenn vitás kérdés. EU vonatkozások Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig



7


Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik a közösségi vívmányokhoz, valamint az EU és szerveinek folyamatban lévő döntéseihez.




8


II. HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta „a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról” szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékleteként csatolt rendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.




9


Melléklet A Kormány …………../2008. (………) Korm. rendelete a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § (1) A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program és – amennyiben a fenntartó működteti – a munkaerőgazdálkodási rendszer részeként elkészített munkaerő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszakra) továbbképzési programot készít. A továbbképzési időszak az első év szeptember hónapjának első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónapjának utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a nevelőtestület fogadja el. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni.” (2) Az R. 1. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A fenntartó a közoktatásról szóló törvény 102. §-a (2) bekezdés d) pontja alapján ellenőrzi a) a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a nevelési program, a pedagógiai program, illetve az intézményi minőségirányítási program összhangját, b) a továbbképzési program és a beiskolázási terv törvényességét, beleértve a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását.”



Jóváhagyta: Dr. Hiller István 10 miniszter


(3) Az R. 1. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a továbbképzési időszak lezárásakor, az új továbbképzési program elkészítése előtt értékeli az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzési program végrehajtását. Az értékelést megküldi a fenntartónak.” 2. § (2) Az R. 4. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: „(3) Ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több, mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez (a továbbiakban: szakmai megújító képzés). E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a szakmai megújító képzésben való részvétel óta legalább tíz év eltelt. A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a szakmai megújító képzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén. E bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus teljesítményértékelés alapján a munkáltató szükségesnek tartja, hogy az érintett pedagógus szakmai megújító képzésben vegyen részt. (4) A közoktatási intézmény vezetője az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (a továbbiakban: vezetőképzés). A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a vezetőképzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén. ” 3. § (1) Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A hétévenkénti továbbképzés - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül teljesíthető aa) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél, ab) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek megfelelő, magasabb felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusban szerezhető további oklevél, ac) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megléte esetén további, a pedagógus munkakör, a nevelő és oktató munkát közvetlen segítő munkakör, a vezetői feladatok ellátásához szükséges, felsőfokú végzettségi szintet igazoló oklevél, vagy szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél,





ad) a szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató, szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást végző, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányú végzettség és szakképzettség mellett felsőfokú szakképesítés, vagy az első pedagógus oklevél, ae) a közoktatásról szóló törvény 127. és 128. §-ában felsorolt végzettség, szakképzettség mellett, a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, af) a nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés megszerzésével; b) a pedagógus szakmai felkészültségét, képességeit, készségeit fejlesztő, illetve új pedagógus szakképzettség megszerzését megalapozó, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 44/A. §-a szerinti részismeret megszerzésére irányuló képzéssel, amennyiben a képzés elvégzéséért kapható kreditpontok száma legalább a harmincat eléri; ca) nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén nevelő, tanító pedagógus, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelve szerinti országban, két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, idegen nyelvet oktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben, cb) nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben-oktatásban részt vevő pedagógus az anyaországban népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben, cc) héber nyelven nevelő, tanító pedagógus Izraelben nyelvi felkészítésben, illetve népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben, cd) az Európa Tanács Pestalozzi programjában, az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központja programjában, az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjában meghirdetett, valamint a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzésben való részvétellel; d) a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe beszámító képzéseken előadóként való részvétellel, képzésenként húsz óra időtartamban; e) közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel; f) gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel; g) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat: - beszámoló, előadás tartásával a nevelőtestületi vagy szakmai munkaközösségi értekezleten,





- mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás), - munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra), h) az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban (a továbbiakban: Új Magyarország Fejlesztési Terv) részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok szakmai ankétok, fórumok, pedagógiai napok, bemutató órák keretében történő átadásával, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatainak elemzésével, a bevált eljárások megismertetését szolgáló komplex, gyakorlati tapasztalatcsere útján.” (2) Az R. 5. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki: „(4) A hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe a munkáltató beszámíthatja a harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzést is, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri. (5) A hétévenkénti továbbképzés maximum harminc százaléka teljesíthető a (2) bekezdésének g) pontjában és a (4) bekezdésben, ötven százaléka a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott módon. A (2) bekezdés h) pontjában meghatározottak szerint teljes egészében teljesíthető a hétévenkénti továbbképzés, ha az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő, a tapasztalatokat átadó referencia közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő innovatív közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz. E rendelkezések alkalmazásakor öt óralátogatás, öt óra konzultáció, öt bemutató óra megtartása vagy öt óra tapasztalatcsere felel meg egy a továbbképzésbe beszámítható órának. Az óralátogatás, konzultáció, bemutató óra, tapasztalatcsere beszámíthatóságáról a munkáltató dönt (6) Szakmai megújító képzés a (2) bekezdés ab) pontjában meghatározott képzés, a (2) bekezdés ca)-cc) pontban felsorolt képzés. Szakmai megújító képzés lehet a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó a (2) bekezdés b), cd), e) pontjában felsorolt képzés, valamint a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amelyet pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény szervezett vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik és biztosítja a (3) bekezdésben meghatározottak megvalósítását. A pedagógus teljesítményértékelés alapján a munkáltató az e bekezdésben meghatározottakon kívül más továbbképzést is elfogadhat szakmai megújító képzésnek. (7) Vezetőképzés a pedagógus szakvizsgára történő felkészítés, pedagógus szakvizsga megléte esetén másik olyan pedagógus szakvizsgára történő felkészítés, amelynek során intézményvezetői szakképzettséget lehet szerezni. Vezetőképzés lehet a felsőoktatás keretében folyó a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló felkészítő képzés, valamint a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a közoktatási intézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerű pedagógiai szervezési, korszerű pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását.” 4. §





Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az alapítási engedély kiadása iránti kérelmet az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő adatlapon kell benyújtani négy példányban. A kérelem elektronikusan is benyújtható.”

5. § (1) Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az indítási engedély kiadása iránti kérelmet az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő adatlapon kell benyújtani négy példányban. A kérelem elektronikusan is benyújtható.” (2) Az R. 8. §-ának (4)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (9)-(12) bekezdés számozása (11)-(14) bekezdésre változik: „(4) Az Oktatási Hivatal készíti el a továbbképzések hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: továbbképzési jegyzék), és teszi közzé azt az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján, továbbá gondoskodik a továbbképzési jegyzék folyamatos felülvizsgálatáról és frissítéséről. A továbbképzési jegyzékbe fel kell venni az indítási engedéllyel rendelkező továbbképzéseket. A továbbképzési jegyzékbe történő felvétel folyamatos. (5) A továbbképzési jegyzékbe történő felvételt az indítási engedéllyel rendelkezőnek kell kérnie, az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő adatlapon. A kérelemhez csatolni kell elektronikus formában a továbbképzési programot, és a tájékozódást biztosító - az előírt tartalmi követelmények ismertetését, az ismeretek számonkérésének módját, a szakvizsgába történő beszámítás lehetőségét, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezésének formáját (tanfolyam vagy távoktatás), a továbbképzés időbeni megszervezésének lehetőségét (délelőtt, délután, pihenőnapon stb.), a jelentkezés feltételeit és módját, a részvételi díj összegét tartalmazó - adatlapot. (6) A továbbképzési jegyzéknek tartalmaznia kell: a továbbképzés megnevezését, célját, az alapítási és az indítási engedély számát valamint az indítási engedély érvényességének időszakát, a továbbképzés szervezőjének nevét és elérhetőségét, azt a munkakört, tevékenységet, amelyet ellátók részére a részvételt javasolják, továbbá a 8/A. §-ának (8) bekezdésében foglalt a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegzését. (7) A továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni a továbbképzésben figyelembe vehető, a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképzéseket, b) a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzéseket, továbbá





c) a szakvizsgára felkészítő képzések listáját is. (8) A továbbképzési jegyzékben fel kell tüntetni, ha a továbbképzés ismeretanyaga kötődik valamely valláshoz, világnézethez. (9) Az Oktatási Hivatalnak biztosítania kell a jegyzékben szereplő továbbképzéshez kapcsolódó továbbképzési programokhoz és tájékoztató adatlaphoz való elektronikus hozzáférés lehetőségét. (10) Megszűnik az alapítási engedély, illetve az indítási engedély érvényessége, ha eltelt az az időszak, amelyre az engedélyt kiadták, illetve az engedélyt az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak szerint visszavonták. Az indítási engedély érvényességének ideje alatt a továbbképzési programot - külön kérelem nélkül szerepeltetni kell a továbbképzési jegyzékben. Az indítási engedéllyel rendelkező azonban kérheti a továbbképzési jegyzékből történő időszakos vagy végleges törlését a továbbképzési programnak.” 6. § (1) Az R. 8/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A továbbképzési program címe, a program teljesítésére meghatározott összes óraszám, a program célja és teljesítésének tartalmi követelményei nem változtatható meg.” (2) Az R. 8/A. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A továbbképzés szervezője továbbképzési naplót, jelenléti ívet, az ismeretek számonkéréséről jegyzőkönyvet, a sorszámozott tanúsítványok kiadásáról nyilvántartást vezet. A továbbképzés szervezője a honlapján a program résztvevőinek a program tartalmával kapcsolatos elégedettségéről szóló összesítést a program befejezését követően haladéktalanul nyilvánosságra hozza. (6) Az Oktatási Hivatal jogosult a helyszínen ellenőrizni a továbbképzés - program szerinti - megszervezését, illetőleg megtekinteni a már megtartott továbbképzések iratait. A továbbképzés szervezője köteles - a megbízólevéllel rendelkező részére - a továbbképzések okmányait rendelkezésre bocsátani, illetve a szükséges felvilágosítást megadni. Amennyiben az ellenőrzés során az Oktatási Hivatal az 1. számú melléklet II. rész 4. pontjában foglaltakat tapasztalja, megkeresi az oktatási és kulturális minisztert az indítási engedély visszavonása érdekében.” (3) Az R. 8/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A továbbképzés szervezője - a továbbképzés indításának első éve kivételével minden év március 31-éig elkészíti a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegezését, és elektronikus formában megküldi az Oktatási Hivatal részére. Az összegezésnek tartalmaznia kell a továbbképzések számát és a továbbképzésben részt vevők létszámát, valamint azokat az információkat, amelyekből a résztvevők elégedettsége megállapítható. Az összegezést a képzési program tájékoztató adatlaphoz kell kapcsolni.” 7. § Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




Az R. 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (7)-(8) bekezdés számozása (8)-(9) bekezdésre változik: „(7) Az oktatási és kulturális miniszter a tanév rendjéről szóló rendeletben - a források biztosítása mellett - továbbképzésen való részvételi kötelezettséget határozhat meg.” 8. § Az R. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A befizetett eljárási díj nem igényelhető vissza, kivéve az egy eljárásban is elbírálható kérelem esetében, ha az alapítási kérelem elutasításra került az indítási engedély eljárási díja visszaigényelhető, illetőleg az indítási engedély kiadásának évében, ha az aktuális továbbképzési jegyzékbe az indító e jogszabály rendelkezései alapján ingyenesen vehető fel, ennek ellenére befizette a 3. számú mellékletben meghatározott eljárás díját, ez visszaigényelhető.” 9. § Az R. a következő 19/A. §-sal egészül ki: „19/A. § Az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Kht. a közoktatási pályázatok fejlesztéskoordinációs támogatása érdekében szakmai programkövető támogató rendszert és adatbázist működtet, az ÚMFT által nyújtott pályázati források gyakorlatban történő szakmai és tartalmi felhasználását naprakész nyomon követése céljából.” 10. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Oktatási Hivatal 2009. március 31-éig elkészíti, és a közzéteszi a 8. § (4)(8) bekezdése szerint hivatalos jegyzéket. A jegyzékre történő felvétel iránti kérelmeket 2008. december 31-éig kell benyújtani a szükséges melléletekkel együtt. Eddig az időpontig a minőségbiztosítással kapcsolatos összegezés is elkészíthető és megküldhető. (2) A továbbképzési programokat 2009. december 31-éig kell felülvizsgálni. Azokat a továbbképzéseket, amelyeket a felülvizsgálatot megelőző továbbképzési program alapján kezdtek meg, változatlan feltételek mellet be lehet fejezni. (3) A továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni a felsőoktatási intézmények által meghirdetett pedagógus – szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzések listáját is. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzési szakokon új évfolyam utoljára a 2009/2010-es tanévtől kezdődően indítható. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint abban az esetben indítható a képzés, ha az Oktatási Hivatal a szaknak a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet szerint kidolgozott képzési és kimeneti követelményeit nyilvántartásba vette, és az adott felsőoktatási intézmény az ez





alapján elkészített tantervét honlapján közzétette, továbbá a tantervet elfogadó szenátusi határozatot az Oktatási Hivatalnak megküldte. (4) A hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe egy óra előadást vagy egy óra konzultációt egy továbbképzési óraként be kell számítani azon oktató esetében, aki a …/2008. (…) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző két éven belül a következő továbbképzések bármelyikén részt vett legalább húsz óra időtartamban: a) Nemzeti Fejlesztési Terv I. Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (továbbiakban: HEFOP) 3.1.1. a „Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira”, b) HEFOP 3.1.3. "Felkészítés a kompetencia - alapú oktatásra”, c) HEFOP 2.1. a „Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben felkészítés”.” (5) Azokat a továbbképzéseket, amelyeknek az indítási engedélyét a ..../2008. (....) Korm. rendelet hatályba lépése előtt kiadták, az indítási engedélyben meghatározott időpontig fel lehet venni a továbbképzési jegyzékbe. (6) Ha az indítási engedély iránti kérelmet a ..../2008. (....) Korm. rendelet hatályba lépése előtt benyújtották az Oktatási Hivatalhoz, a kérelmet a benyújtáskor érvényes rendelkezések szerint kell elbírálni. (7) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzésben szerzett, a pedagógus – szakvizsga követelményeinek teljesítését igazoló oklevelet pedagógus –szakvizsgaként, az egyetemi és főiskolai szintű alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben megszerzett szakképzettségeket a hétévenkénti pedagógus továbbképzésként el kell fogadni.” 11. § (1) Az R. 1. számú melléklete I. Rész a) 1. pontjának a) alpontja helyébe e rendelet 1. számú melléklete, b) 3. pontjának a) és b) alpontja helyébe e rendelet 2. számú melléklete, c) 4. pontja helyébe e rendelet 3. számú melléklete, d) 5. pontja helyébe e rendelet 4. számú melléklete, (2) Az R. 1. számú melléklete II. Részének a) 2. pontja helyébe e rendelet 5. számú melléklete, b) 4. pontja helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép.





(3) Az R. 1. számú mellékletének IV. Része helyébe e rendelet 7. számú melléklete lép. (4) Az R. 2. számú mellékletének I. Része helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép. (5) Az R. 2. számú mellékletének II. Része helyébe e rendelet 9. számú melléklete lép. 12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésének napján hatályát veszti az R. 10. §-ának (3) bekezdése, 11. §-a, 12. §-ának (1) bekezdése, 12. §-ában a „vizsgaelnöki,” szöveg, 20. §ának (1) bekezdése, 22. §-ának (2) bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja, továbbá (4)-(6) bekezdése. (3) Az R. 10. §-ának (5) bekezdésében „a képesítési követelmények” szövegrész helyébe „a képzési és kimeneti követelmények” szövegrész lép. (4) E rendelet a kihirdetését követő tizedik napon hatályát veszti. Budapest, 2008. Dr. Hiller István





1. számú melléklet a …/2008. (…)Korm. rendelethez „1. a) A továbbképzési program jóváhagyásáról, az alapítási engedély kiadásáról az oktatásért felelős miniszter a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület eljárása után dönt. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület javaslatát a kérelem megküldésétől számított kilencven napon belül alakítja ki.” 2. számú melléklet a …/2008. (…) Korm. rendelethez „3. a) A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület valamennyi továbbképzési program jóváhagyására és az alapítási engedély kiadására irányuló kérelmet - támogató vagy elutasító - javaslatával együtt megküldi az oktatásért felelős miniszter részére. b) A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület feltételhez kötheti a továbbképzési program jóváhagyására, az alapítási engedély kiadására vonatkozó javaslatának megadását. A feltételek teljesítésére vonatkozó felhívást meg kell indokolni, és a teljesítéshez határidőt kell biztosítani. A határidő kérelemre meghosszabbítható. E határidővel az 1. pont a) alpontban meghatározott határidő meghosszabbodik. Ha a javasolt változtatások végrehajtását vállalják, annak teljesítése után - újabb kérelem benyújtása nélkül - a továbbképzési programot a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület elbírálja.” 3. számú melléklet a …/2008. (…) Korm. rendelethez „4. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületnek a kérelem elutasítását kell javasolnia az oktatásért felelős miniszternek, ha megállapítja, hogy - a továbbképzési program követelményeinek teljesítéséhez nincs szükség legalább harminc foglalkozási órára - a továbbképzési program nem felel meg a tartalmi követelményeknek, és kiegészítését, kijavítását a kérelem benyújtója nem vállalta, illetve nem hajtotta végre.” 4. számú melléklet a …/2008. (…) Korm. rendelethez „5.





Ha a továbbképzési program szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyakat oktató pedagógusok, gyakorlati képzést végző pedagógusok továbbképzése céljából készült, a továbbképzési program engedélyezéséről, az alapítási engedély megadásáról az oktatásért felelős miniszter a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben dönt.” 5. számú melléklet a …/2008. (…) Korm. rendelethez „2. Az indítási engedély kiadásáról az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal javaslata és a szakmai elméleti és szakmai előkészítő tantárgyakat oktató pedagógusok, gyakorlati képzést végző pedagógusok továbbképzése esetén a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben dönt.” 6. számú melléklet a …/2008. (…) Korm. rendelethez „4. (2) a) Vissza kell vonni az indítási engedélyt, ha - a továbbképzést nem a továbbképzési programban foglaltak szerint szervezték meg, figyelembe véve az e rendelet 8/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat, - a továbbképzés szervezője nem vezette a továbbképzéssel kapcsolatos okmányokat, nem készített el a minőségbiztosítással összefüggő összegezést vagy abban valótlan tényeket közölt, - a továbbképzés szervezője nem tette lehetővé a továbbképzéssel kapcsolatos ellenőrzés lefolytatását, - az előírt feltételeket nem teljesítették, illetve utóbb olyan körülmény merül fel, amelyre tekintettel az engedély nem lenne kiadható. b) Vissza lehet vonni az indítási engedélyt, ha - a továbbképzés szervezője nem jelentette be a továbbképzés helyét és idejét, - a továbbképzést nem azokkal a feltételekkel szervezték meg, amelyek az indítási engedélyben, valamint a továbbképzési jegyzékben szerepelnek, - a továbbképzés szervezője kéri.”





7. számú melléklet a …/2008. (…) Korm. rendelethez „IV. Rész A) BÍRÁLATI SZEMPONTOK A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSÉHEZ 1. A program tartalmi kidolgozottságának foka A szakértői bírálat első lépése a program kidolgozottságának megítélése. A kidolgozottság szakértői vizsgálata elsősorban a kérelem űrlap kérdéseire adott válaszok érthetőségét, kifejtettségét, egyértelműségét vizsgálja. Világos és pontos, szakmailag kifejtett válaszok nélkül a program megvalósíthatósága nem ítélhető meg, s ez esetben a szakértőnek elutasításra kell javasolnia a PAT számára a kérelmet. Ha a következőkben felsorolt 21 kritérium 10 „nem megfelelt” minősítést kap, a programot csak elutasításra lehet javasolni. KRITÉRIUMOK 1.1. A továbbképzési program megnevezésének (2.1.) pontossága: A program megnevezése pontosan érthető, nyelvtanilag helyes, és egyértelműen utal a továbbképzés tartalmára. 1.2. A továbbképzés céljának (2.2.) megfelelő kifejtése: A továbbképzés céljának kifejtése pontosan értelmezhető, nyelvtanilag helyes, és kifejezi azt a sajátos többletet, hozzáadott értéket, amivel a tanfolyam tartalmi követelményeinek teljesítése esetén a résztvevők rendelkezni fognak.

1.3. A fejleszteni kívánt munkakör/munkakörök (2.3.) pontos meghatározása: A kérelem pontosan és egyértelműen megnevezi a fejleszteni kívánt munkaköröket, beosztásokat, funkciókat.

1.4. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) megfelelő meghatározása: A kérelem pontosan és egyértelműen megnevezi a továbbképzés célcsoportját.

1.5. A jelentkezés feltételeinek (2.5.) pontos meghatározása: A kérelem feltünteti a szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, a megelőző szakmai gyakorlat szakterületét, ennek időtartamát és az egyéb feltételeket, amelyek pontosan értelmezhetők.

1.6. A továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) megfelelő kifejtése: A továbbképzés tartalmi követelményei pontosan és egyértelműen megfogalmazzák a továbbképzés elvárható eredményeit, a konkrét ismereteket, amelyeket a részvevőknek el kell sajátítaniuk; a jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeknek a birtokába kell jutniuk; a tudást, kompetenciát, amellyel rendelkezniük kell.

1.7. A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módjának megnevezése, leírása, valamint az értékelés szempontjainak meghatározásának (2.8.) megfelelő kifejtése: A továbbképzésen elsajátított ismeretek, tudás, képességek ellenőrzési módjai pontosan értelmezhetőek, és a megvalósításhoz kellően kifejtettek.

1.8. A program tematikai egységeinek (3.1.1.) megfelelő kidolgozottsága (a táblázat 1. oszlopa): A továbbképzés tematikai egységeinek megnevezése, egyes résztémáinak és altémáinak tagolása, tartalmi kifejtése alapján a program egyértelműen kivitelezhető.

1.9. A program tematikai egységeihez tartozó módszerek, munkaformák (3.1.1.) megfelelő kidolgozottsága (a táblázat 2. oszlopa): A továbbképzés tematikai egységeihez tartozó módszerek, munkaformák megfelelő meghatározása és kifejtése alapján a program egyértelműen kivitelezhető. A kérelem külön Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




feltünteti a résztvevők eredményes tanulását segítő elméleti és gyakorlati módszereket, munkaformákat, valamint azok arányait. 1.10. A program tematikai egységeihez kapcsolódó segédeszközök, taneszközök (3.1.1.) megfelelő kidolgozottsága (a táblázat 3. oszlopa): A továbbképzés tematikai egységeihez tartozó segédeszközök, taneszközök megfelelő meghatározása és kifejtése alapján a program egyértelműen kivitelezhető.

1.11. A program részletes tematikájában (3.1.1.) a tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok megfelelő kifejtése (a táblázat 4. oszlopa): A tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok egyértelműek, és a megvalósításhoz megfelelően kidolgozottak.

1.12. A program részletes tematikájában (3.1.1.) a tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módokhoz tartozó értékelési szempontok megfelelő kifejtése (a táblázat 5. oszlopa): A tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módokhoz tartozó értékelési szempontok egyértelműek, és a megvalósításhoz megfelelően kidolgozottak.

1.13. A program részletes tematikájában (3.1.1.) a tematikai egységekhez rendelt időkeretek pontos meghatározása (a táblázat 6-7. oszlopa): A továbbképzés tematikai egységeihez tartozó foglalkozásokhoz, hozzárendelt időkeretek alapján a program egyértelműen kivitelezhető.

munkaformákhoz

megfelelően

1.14. A továbbképzés teljesítésének formai követelményei (3.1.2.) és ezek megfelelő kifejtése: A továbbképzés teljesítésének formai követelményei (a foglalkozásokon való minimum részvétel, a tematikai egységenkénti és a záró ellenőrzés) egyértelműek és megfelelően részletezettek.

1.15. A résztvevők számára előírt kötelező irodalom (3.1.3.) és az ajánlott irodalom (3.1.4.) megfelelő meghatározása: A felsorolt szakirodalom a jelzett adatok alapján egyértelműen azonosítható. A kérelmező jelzi, ha nincs szükség kötelező vagy ajánlott irodalomra.

1.16. A teljes program lebonyolításához szükséges személyi feltételek (3.2.) pontos meghatározása: A kérelem tematikai egységenként egyértelműen és teljes körűen meghatározza az oktatókkal (előadók, trénerek, foglalkozásvezetők stb.) és a továbbképzés egyéb közreműködőivel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) és szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelményeket.

1.17. A teljes program megvalósításához szükséges általános tárgyi feltételek (3.3.) megfelelő meghatározása: A továbbképzés kivitelezéséhez szükséges tárgyi alapfeltételek, információhordozók, informatikai alapfeltételek, a továbbképzés helyszínének jellemzői, alapfelszereltségének meghatározása és jellemzése megfelelően konkrét és pontos, ennek alapján a tárgyi feltételrendszer egyértelműen beazonosítható. A kérelem egyértelművé teszi, hogy mely eszközöket, segédanyagokat és tananyagokat biztosítja az alapító, melyeket az indító és melyeket a résztvevők.

1.18. A minőségbiztosítási eszközök és eljárások (4.2.) megfelelő meghatározása és kifejtése: A kérelem egyértelműen megnevezi, és megfelelő részletezettséggel kifejti a minőségbiztosítás eszközeire, eljárásaira vonatkozó alapítói igényeket.

1.19. A minőségbiztosítás keretében az alapító tájékoztatásának (4.3.) pontos meghatározása:




MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A kérelem egyértelműen megnevezi, és megfelelő részletezettséggel kifejti a begyűjtött információkkal kapcsolatos tájékoztatás formáira és gyakoriságára vonatkozó alapítói igényeket.

1.20. A program javítási, módosítási eljárásának (4.4.) és a minőségbiztosítás egyéb feltételeinek (4.5.) pontos meghatározása: A kérelem egyértelműen megnevezi, és megfelelő részletezettséggel kifejti azon eljárást, amellyel az alapító a programot folyamatosan módosítja, javítja a résztvevők, oktatók és indítók visszajelzései alapján. A kérelem egyértelműen megnevezi, és megfelelő részletezettséggel kifejti azon egyéb feltételeket, amelyek biztosítják a továbbképzés egyenletes minőségét és a minőség javítását.

1.21. A program rövid tartalmi összefoglalójának (5.) megfelelő kidolgozottsága: Az összefoglaló tartalmazza a továbbképzés indokoltságának és szükségességének a bemutatását; a tematikai egységeknek, az azokhoz tartozó módszereknek, munkaformáknak, ellenőrzési módoknak, értékelési szempontoknak és azok gyakoriságának, a továbbképzés egyes specialitásainak (pl. terepgyakorlat, hospitálás, speciális eszközök, szakirodalom stb.) az összefoglalását; a tanúsítvány kiadásának feltételeit. 2. A program vizsgálata a célnak való megfelelés szempontjából A program célja fejezi ki legtömörebben mindazt, amiért a program létrejött. Meghatározza azt a többletet, hozzáadott értéket, melyet a program nyújt. Ezért a program megítélésében a célnak kiemelt jelentősége van: azon túl, hogy világos és egyértelmű, még a program többi kulcsfontosságú elemével is összhangban kell lennie. A koherencia-vizsgálat első lépése a céllal való összevetés. Ennek középpontjában elsősorban a részletes tartalmi követelmények és a célnak való megfelelés vizsgálata áll.

KRITÉRIUMOK 2.1. A megnevezett munkaköröknek (2.3.) a céllal (2.2.) való koherenciája: A továbbképzés célja illeszkedik a megnevezett munkakörökhöz, beosztásokhoz. 2.2. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) a céllal (2.2.) való koherenciája: A továbbképzés célja illeszkedik a továbbképzés célcsoportjához. 2.3. A továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) és a továbbképzés céljának koherenciája (2.2.): A program megfogalmazott céljai és a tartalmi követelmények egymásnak egyértelműen megfeleltethetőek. 2.4. A megnevezett iskolatípusnak, évfolyamoknak (2.10.) a továbbképzés céljával való (2.2.) koherenciája: A továbbképzés célja illeszkedik a megnevezett iskolatípushoz, évfolyamokhoz. 2.5. A megjelölt tantervi kapcsolódásnak (2.11.) a továbbképzés céljával való (2.2.) koherenciája: A továbbképzés célja illeszkedik a megjelölt tantervi kapcsolódáshoz. 2.6. A program tematikai egységeinek leírásában (3.1.1.) és rövid tartalmi összefoglalójában (5.) kifejtett tartalom és a továbbképzés céljának (2.2.) koherenciája: A program részletes tematikája és tartalmának rövid ismertetése alapján a továbbképzés tartalma megfelel a program céljának. 2.7. A továbbképzés személyi feltételeinek (3.2.) és céljának (2.2.) koherenciája:





Az oktatókkal (előadók, trénerek, foglalkozásvezetők stb.) és a továbbképzés egyéb közreműködőivel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) és szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények teljesítésével a program célja megvalósítható. 2.8. A továbbképzés általános tárgyi feltételeinek (3.3.) és céljának (2.2.) koherenciája: A továbbképzés kivitelezéséhez megadott tárgyi alapfeltételek, információhordozók, informatikai alapfeltételek, a továbbképzés helyszínének jellemzői, alapfelszereltségének biztosítása mellett a program célja megvalósítható. 3. A program vizsgálata a követelményeknek való megfelelés szempontjából A program tartalmi követelményei foglalják össze azt a tudást/kompetenciát, amelyet a résztvevőnek a program megvalósítása során el kell sajátítania. Ennek pontos meghatározása és illeszkedése a program tartalmi és módszertani elemeihez kulcsfontosságú. A program megvalósítását leíró részeknek a követelmények elérését kell igazolniuk. A vizsgálat ezen lépése összeveti a program megvalósításának összes fontos elemét az elérendő tartalmi követelményekkel külön hangsúlyt fektetve az eredményes tanulás támogatására. KRITÉRIUMOK

3.1. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) a tartalmi követelményekkel való (2.7.) koherenciája: A továbbképzés célcsoportja megfeleltethető a továbbképzés tartalmi követelményeinek. 3.2. A jelentkezés feltételeinek (2.5.) a tartalmi követelményekkel való (2.7.) koherenciája: A jelentkezés feltételei illeszkednek a továbbképzés tartalmi követelményeihez. 3.3. A továbbképzés összóraszámának (2.6.) a tartalmi követelményekkel való (2.7.) koherenciája: A továbbképzés összóraszáma elegendő a továbbképzés tartalmi követelményeinek teljesítéséhez. 3.4. A továbbképzés során elsajátítottak ellenőrzési módjának és értékelési szempontjainak (2.8.) a tartalmi követelményekkel való (2.7.) koherenciája: A továbbképzésen elsajátítottak ellenőrzésének módja és értékelési szempontjai alkalmasak a tartalmi követelmények teljesítésének megállapítására. 3.5. A program tematikai egységeinek (3.1.1.) és a továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) koherenciája: A tematikai egységek tartalmi kifejtése részenként és egészében összeegyeztethető a továbbképzés tartalmi követelményeivel. 3.6. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott módszerek, munkaformák, ezen belül az elmélet és gyakorlat és a továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) koherenciája: Az ajánlott módszerekkel és munkaformákkal a továbbképzés tartalmi követelményei teljesíthetők. A módszerek és munkaformák a továbbképzés tartalmi követelményeihez mérten az elmélet mellett megfelelő arányban biztosítanak tanulást segítő gyakorlatokat. 3.7. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott segédeszközök, taneszközök és a továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) koherenciája: Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




Az ajánlott segédeszközök, taneszközök alkalmazása mellett a továbbképzés tartalmi követelményei teljesíthetőek. 3.8. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott az egyes tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok és értékelési szempontok koherenciája a tartalmi követelményekkel (2.7.): A program részletes tematikájában a tematikai egységhez rendelt ellenőrzési módok és értékelési szempontok harmonizálnak a továbbképzés tartalmi követelményeivel. 3.9. A továbbképzés során elsajátítottak ellenőrzési módjának és értékelési szempontjainak (2.8.) a formai követelményekkel való (3.1.2.) koherenciája: A továbbképzésen elsajátítottak ellenőrzésének módja és értékelési szempontjai megfelelnek a továbbképzés formai követelményeinek. 3.10. A program részletes leírásában bemutatott az egyes tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módoknak és értékelési szempontoknak (3.1.1.) a formai követelményekkel való (3.1.2.) koherenciája: Az egyes tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok és értékelési szempontok megfelelnek a továbbképzés formai követelményeinek. 3.11. A továbbképzés teljesítésének formai (3.1.2.) és tartalmi követelményei közötti (2.7.) koherencia: A foglalkozásokon való minimumrészvétel, valamint a tematikai egységenkénti és záró ellenőrzésen-értékelésen való részvétel összhangban van a tartalmi követelmények teljesítésével. 4. A program részletes tematikájának belső és külső koherenciája A program részletes tematikája tartalmazza a program megvalósíthatóságára vonatkozó legfontosabb adatokat. A program részletes leírása a megvalósítás öt kiemelt területére kérdez rá: a tartalomra, a módszerekre és munkaformákra, a használandó taneszközökre és segédeszközökre, az ellenőrzés-értékelés tevékenységeire, illetve a foglalkozások óraszámának és munkaformáinak irányultságára. A megvalósítás ezen feltételei és a személyi-tárgyi feltételek összevetése történik ebben a lépésben a program egyéb lényeges részeivel (részletes tematika külső koherenciája), és az itt jelzett különböző megvalósítási dimenziók egymással történő megfeleltetése (részletes tematika belső koherenciája) alkotja a vizsgálat második részét. KRITÉRIUMOK

4.1—4.8. A program részletes leírásának belső koherenciája 4.1. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott tematikai egységek megfelelő egymásra épülése: Az egyes tematikai egységek a tartalomnak megfelelően egymásra épülnek. 4.2. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott tematikai egységek tartalma és a kapcsolódó módszerek, munkaformák közti koherencia: Az egyes modulok módszerei, munkaformái összhangban vannak az adott tematikai egység tartalmával. 4.3. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott tematikai egységek tartalma, a kapcsolódó módszerek, munkaformák és az ezekhez rendelt segédeszközök, taneszközök közti koherencia:





A tematikai egységekhez rendelt segédeszközök, taneszközök megfelelnek a tematikai egység tartalmának és a kapcsolódó módszereknek, munkaformáknak. 4.4. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott módszerek, munkaformák belső koherenciája: Az elméleti és gyakorlati módszerek, munkaformák harmonizálnak egymással, megfelelően épülnek egymásra, kiegészítik egymást. 4.5. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott tematikai egységek tartalma, a kapcsolódó módszerek, munkaformák és az ezekhez rendelt ellenőrzési módok, értékelési szempontok közti koherencia: Az egyes tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok, értékelési szempontok megfelelnek a tematikai egység tartalmának és a kapcsolódó módszereknek, munkaformáknak. 4.6. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott tematikai egységek tartalma, a kapcsolódó módszerek, munkaformák és az ezekhez rendelt időkeretek /óraszámok közti koherencia: Az egyes tematikai egységekhez rendelt időkeretek/óraszámok megfelelnek a tartalomnak és a kapcsolódó módszereknek, munkaformáknak. A módszerek, munkaformák változásait követik az óraszámok változásai. 4.7. A program részletes leírásában (3.1.1.) a tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok és értékelési szempontok közti koherencia: A program részletes leírásában a tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok és a hozzájuk rendelt értékelési szempontok harmonizálnak egymással. 4.8. A program részletes leírásában (3.1.1.) a tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok és értékelési szempontok koherenciája az óraszámokkal: A tematikai egységek megvalósításánál alkalmazott óraszámok megfelelnek a tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módoknak és az értékelési szempontoknak. Az ellenőrzési módok változásait követik az óraszámok változásai. 4.9—4.17. A program részletes leírásának külső koherenciája

4.9. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a javasolt munkakörökkel (2.3.), a továbbképzés célcsoportjával (2.4.) és a jelentkezés feltételeivel (2.5.): Az alapító a program tartalmának, módszereinek, munkaformáinak, segédeszközeinek, taneszközeinek megfelelően határozza meg a javasolt munkaköröket, a célcsoportot és a jelentkezés feltételeit. 4.10. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a továbbképzés összóraszámával (2.6.): A program tartalmának és az alkalmazott módszerek, munkaformák kiválasztásakor figyelembe vették az összóraszámot. 4.11. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a továbbképzésen elsajátítottak ellenőrzésének módjával és értékelésének szempontjaival (2.8.): A program tartalmának, módszereinek, munkaformáinak, segédeszközeinek, taneszközeinek megfelelően határozta meg a továbbképzésen elsajátítottak ellenőrzésének módját és értékelésének szempontjait.





4.12. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a megjelölt iskolatípussal (2.10.), évfolyamokkal (2.10.) és a tantervi kapcsolódással (2.11.): A kérelmező a továbbképzés résztémáinak tartalmi kifejtése alapján megfelelően határozta meg az iskolatípust, az évfolyamokat és a tantervi kapcsolódást. 4.13. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája az indítható csoportlétszámmal (2.12.): A tematikai egységek tartalma, az alkalmazott módszerek, munkaformák kiválasztásakor figyelembe vették a meghatározott csoportlétszámot. A módszerek, munkaformák változásait követik a csoportlétszám változásai. 4.14. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a továbbképzés teljesítésének formai követelményeivel (3.1.2.): Az alapító a továbbképzés tartalmának és annak elsajátításához szükséges módszereknek, munkaformáknak megfelelően határozta meg a minimumrészvétel óraszámát, a továbbképzés teljesítésének formai követelményeit. 4.15. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a résztvevők számára kötelező és ajánlott szakirodalommal (3.1.3., 3.1.4.):

A résztvevők számára meghatározott (kötelező és ajánlott) szakirodalom illeszkedik a továbbképzés tematikai egységeinek tartalmához, a módszerekhez, munkaformákhoz, segédeszközökhöz, taneszközökhöz, tárgyi eszközökhöz, ellenőrzési módokhoz és értékelési szempontokhoz. 4.16. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a személyi feltételekkel (3.2.): Az oktatókkal (előadók, trénerek, foglalkozásvezetők stb.) és a továbbképzés egyéb közreműködőivel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) és szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények illeszkednek a továbbképzés tematikai egységeinek tartalmához, a módszerekhez, munkaformákhoz, segédeszközökhöz, taneszközökhöz, tárgyi eszközökhöz, ellenőrzési módokhoz, értékelési szempontokhoz. 4.17. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája az általános tárgyi feltételekkel (3.3.): A továbbképzés kivitelezéséhez megadott tárgyi alapfeltételek, információhordozók, informatikai alapfeltételek, a továbbképzés helyszínének jellemzői, alapfelszereltsége illeszkednek a továbbképzés tematikai egységeinek tartalmához, a módszerekhez, munkaformákhoz, segédeszközökhöz, taneszközökhöz, ellenőrzési módokhoz, értékelési szempontokhoz. A meghatározott tárgyi feltételek kielégítők a teljes program lebonyolításához, a továbbképzés tartalmi egységeihez tartozó módszerek, munkaformák megvalósításához. 4.18—4.22. A továbbképzés célcsoportjának és a jelentkezés feltételeinek külső koherenciája 4.18. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és a jelentkezés feltételeinek (2.5.) koherenciája: A jelentkezés feltételei illeszkednek a célcsoporthoz. 4.19. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és a jelentkezés feltételeinek (2.5.) koherenciája a megadott szakirodalommal (3.1.3., 3.1.4.): A kötelező és ajánlott szakirodalom harmonizál a célcsoporttal és a jelentkezés feltételeivel. A résztvevők képesek a szakirodalom elsajátítására.





4.20. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és a jelentkezés feltételeinek (2.5.) koherenciája a megadott személyi feltételekkel (3.2.): Az oktatókkal (előadók, trénerek, foglalkozásvezetők stb.) és a továbbképzés egyéb közreműködőivel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) és szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények illeszkednek a továbbképzés célcsoportjához és a jelentkezés feltételeihez. Az oktatók alkalmasak a résztvevők tanítására. 4.21. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és a jelentkezés feltételeinek (2.5.) koherenciája a megadott általános tárgyi feltételekkel (3.3.): A továbbképzés kivitelezéséhez megadott tárgyi alapfeltételek, információhordozók, informatikai alapfeltételek, a továbbképzés helyszínének jellemzői, alapfelszereltsége illeszkednek a továbbképzés célcsoportjához és a jelentkezés feltételeihez. A résztvevők képesek a tárgyi feltételek megfelelő használatára. 4.22. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és a jelentkezés feltételeinek (2.7.) koherenciája a megnevezett munkakörökkel (2.3.), a választott iskolatípussal, évfolyamokkal (2.10.) és a megjelölt tantervi kapcsolódással (2.11.): A célcsoport és a jelentkezés feltételei illeszkednek a megnevezett munkakörökhöz, a választott iskolatípushoz, évfolyamokhoz és a megjelölt tantervi kapcsolódáshoz. 4.23—4.26. A jelentkezés feltételeinek, az elsajátítottak ellenőrzési módjainak és értékelési szempontjainak, a személyi feltételeknek és az általános tárgyi feltételeknek a belső koherenciája 4.23. A jelentkezés feltételeinek (2.5.) belső koherenciája: A résztvevők iskolai végzettsége és szakképesítése, a megkövetelt megelőző szakmai gyakorlat és az egyéb feltételek megfelelnek egymásnak. 4.24. Az elsajátítottak ellenőrzési módjainak és értékelési szempontjainak (2.8.) belső koherenciája: Az elsajátítottak ellenőrzéséhez tartozó értékelési szempontok megfelelnek az ellenőrzési módnak. 4.25. A személyi feltételek (3.2.) belső koherenciája: Az oktatókkal (előadók, trénerek, foglalkozásvezetők stb.) és a továbbképzés egyéb közreműködőivel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) és szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények illeszkednek egymáshoz. 4.26. Az általános tárgyi feltételek (3.3.) belső koherenciája: A továbbképzés kivitelezéséhez megadott tárgyi alapfeltételek, információhordozók, informatikai alapfeltételek, a továbbképzés helyszínének jellemzői, alapfelszereltsége illeszkednek egymáshoz. 5. A minőségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek megfelelése Minden programnak rendelkeznie kell olyan minőségbiztosítási rendszerrel, mely garantálja a program megvalósítása során szerzett tapasztalatok beépülését a program leírásába a későbbi hatékonyabb munka érdekében. A PAT meghatározta azokat a legfontosabb információterületeket, amelyekről az alapítónak – az indító segítségével – folyamatosan visszajelzéseket kell gyűjtenie a résztvevők köréből. A választandó eszközök és eljárásrendek tekintetében azonban a PAT csak ajánlásokat fogalmazott meg – ezek kiválasztása a program sajátossága alapján az alapító feladata. Az akkreditációs folyamat utolsó lépése ezen választott minőségbiztosítási eszközök és eljárások vizsgálata: mennyiben garantálják a folyamatos és szervezett javítást, milyen képet nyújtanak az alapító módosító, javító tevékenységéről.




MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KRITÉRIUMOK

5.1. Az Alapító által választott minőségbiztosítási eszközök (4.2.) megfelelősége: A választott eszközök biztosítják a minőségügyi tevékenységek objektivitását. A választott eszközök alkalmasak a visszacsatolásra, a legszükségesebb információk begyűjtésére. 5.2. A minőségbiztosítási tevékenység eljárásrendjének (4.3., 4.4.) biztosítása: A minőségügyi tevékenységek egymással összhangban vannak. A programalapító számára a bemutatott eljárás megvalósulása esetén biztosított a visszacsatolás beépítése a programfejlesztésbe, bárki legyen is a program megvalósítója. B) BÍRÁLATI SZEMPONTOK A TÁVOKTATÓ PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSÉHEZ 1.

A programtervezet kidolgozottságának foka és egyes elemeinek belső megfelelősége

A szakértői bírálat első lépése a program kidolgozottságának, az egyes elemek belső megfelelőségének megítélése. A kidolgozottság szakértői vizsgálata elsősorban a kérelem űrlap egyes pontjaiban az alapító által megfogalmazott programelemek egyértelműségét, pontosságát, érthetőségét, kifejtettségét vizsgálja. Világosan megfogalmazott, egyértelmű, szakmailag pontos, és a megvalósíthatósághoz szükséges mértékben kifejtett válaszok nélkül a program megfelelősége nem ítélhető meg. Ha az első követelmény 24 kritériuma közül legalább a fele, azaz 12 „nem megfelelt” minősítést kap, a programot a PAT csak elutasításra javasolhatja. KRITÉRIUMOK 1.1. A továbbképzési program megnevezésének (2.1.) pontossága és megfelelősége A program megnevezése tömör, pontosan érthető, nyelvtanilag helyes és egyértelműen kifejezi a program tartalmát.

1.2.

A továbbképzés céljának (2.2.) megfelelő kifejtése és belső megfelelősége

A továbbképzés céljának kifejtése pontosan értelmezhető, nyelvtanilag helyes és világosan kiderül belőle a konkrét társadalmi igény, a kurzus megtervezett eredménye, amelyet a továbbképzés feladatának teljesítésével az alapító el akar érni. A továbbképzés konkrét, valóságos társadalmi igényeket céloz meg, amelyek közvetlenül kötődnek a pedagógussal, az iskolával szemben támasztott igényekhez. Az egyes célok összhangban vannak egymással, egymásra épülnek, megfelelnek a pedagógus továbbképzés sajátosságainak. 1.3.

A fejleszteni kívánt munkakör/munkakörök (2.3.) pontos meghatározása

A kérelem pontosan és egyértelműen megnevezi a fejleszteni kívánt munkaköröket, beosztásokat, funkciókat.

1.4.

A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) megfelelő meghatározása

A kérelem pontosan és egyértelműen megnevezi a képzés célcsoportját. Az egyes célcsoportok összhangban vannak egymással.

1.5.

A jelentkezés feltételeinek (2.5.) megfelelő meghatározása

A kérelem feltünteti a szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, a megelőző szakmai gyakorlat szakterületét és időtartamát és az egyéb feltételeket, amelyekkel a jelentkezőnek rendelkeznie kell, és ezek egyértelműen, pontosan értelmezhetők. A jelentkezés feltételei összhangban vannak egymással. 1.6. A távoktató kurzus tartalmi követelményeinek (2.7.) megfelelő kifejtése és belső megfelelősége Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




Az alapító pontosan és egyértelműen megfogalmazza a távoktató kurzus megtervezett eredményeit, összefoglalja a konkrét ismereteket, amelyeket a program a részvevőknek nyújt, jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeket kialakít, fejleszt. Meghatározza azt a konkrét tudást, kompetenciát, amelyet a résztvevők számára tartalmi követelményként előír. A feladatok a megítélhetőség szintjén kidolgozottak. Az egyes feladatok, követelmények összhangban vannak egymással, egymásra épülnek, kiegészítik egymást, elősegítik egymás megvalósulását. A program reális, megvalósítható feladatokat, elérhető eredményeket, számon kérhető, egzakt módon értékelhető követelményeket határoz meg. 1.7. A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módjának megnevezése, leírása valamint az értékelés szempontjainak (2.8.) megfelelő meghatározása A továbbképzésen elsajátított tudás, kompetenciák záró ellenőrzési módjai és értékelési szempontjai pontosan értelmezhetőek és a megfelelés megítélhetőségéhez kellően kifejtettek. Biztosítják a megfelelő tájékozódást és visszajelzést a résztvevő tudásáról. Az elsajátítottak ellenőrzéséhez tartozó értékelési szempontok megfelelnek az ellenőrzési módnak. A módszerek és szempontok biztosítják az értékelés objektivitását, a teljesítmények összemérhetőségét. 1.8.

A program (3.1.) megfelelő szerkezeti kidolgozottsága

A programcsomag tartalmazza a távoktató tananyagot vagy tananyagot és tanulási útmutatót, a tanulási ütemtervet. A program tartalmazza a programcsomag működését biztosító résztvevői szolgáltatások rendszerének leírását. Ezek meghatározása, kifejtése alapján a program megfelelősége megítélhető. Az egyes szerkezeti elemek programba épülése funkciójuknak megfelelő. 1.9.

A távoktató tananyag (3.1.1.1.) megfelelő szerkezeti kidolgozottsága

A távoktató tananyag megfelelő részletezettséggel tartalmazza a kötelező szerkezeti elemeket: 1. Bevezetés (köszöntő, célcsoport, célkitűzés, feladat-meghatározás, a programcsomag részei, a tananyag struktúrájának ismertetése, tanítási-tanulási folyamat ismertetése – a résztvevő tanulási útja, tanulási időszükséglet, tanulási tanácsok) 2. Tartalomjegyzék 3. A tananyag tanulási egységenkénti feldolgozása A tanulási egység címe Bevezetés A téma/résztéma/altéma kifejtése, részösszefoglalások/összefoglalás, (tananyag-prezentáció) Gyakorló/önellenőrző feladatok, (ajánlott) megoldás A beküldendő ellenőrző feladatok és az azokhoz tartozó feladatlapok, az értékelés szempontjai A kurzus alapmédiumához kapcsolódó kiegészítő médiumok, szemléltető anyagok, eszközök A kötelező és ajánlott irodalom felsorolása a pontos könyvészeti adatokkal (szerző, cím, kiadó, helység, évszám), az elolvasandó oldalak számának és az elérhetőség pontos megadásával, egyéb ismerethordozók (film, hanganyag, képanyag stb.) meghatározása és elérhetőségük pontos megadása 4. Összefoglalás a teljes tananyaghoz 5. Zárszó Ezek kifejtése alapján a program megfelelősége megítélhető. Az egyes szerkezeti elemek egymásra épülése funkciójuknak megfelelő.

1.10. A tanulási egységek tananyagának (3.1.1.1.) megfelelő tartalmi kidolgozottsága A távoktató kurzus tanulási egységeinek megnevezése, ezeken belül az egyes résztémáinak és altémáinak tagolása, tartalmi kifejtése alapján a program megfelelősége megítélhető. 1.11. A kurzus alapmédiumához kapcsolódó kiegészítő médiumok, szemléltető anyagok, eszközök, (3.1.1.1.) megfelelő kidolgozottsága A távoktató kurzus tanulási egységeihez tartozó médiumok, a tanulást segítő eszközök megfelelő meghatározása, prezentálása alapján a program megfelelősége megítélhető. Az egyes médiumok, eszközök illeszkednek egymáshoz, programbeli szerepük megfelel funkciójuknak.





1.12. A kurzus tananyagának (3.1.1.1.) tanulási egységeihez kapcsolódó ellenőrzési módok megfelelő kidolgozottsága A tanulási egységekhez rendelt ellenőrzési módok (önellenőrző és ellenőrző feladatok, azok megoldása) egyértelműek és a megítélhetőséghez megfelelően kidolgozottak.

1.13. A tanulási egységek (3.1.1.1.) ellenőrzési módjaihoz tartozó értékelési szempontok megfelelő meghatározása Az ellenőrzési módokhoz tartozó értékelési szempontok egyértelműek, és a megítélhetőséghez megfelelően kidolgozottak.

1.14. A résztvevők számára előírt kötelező irodalom, vagy egyéb – más médium által hordozott ismeretanyag és az ajánlott irodalom, vagy egyéb – más médium által hordozott ismeretanyag (3.1.1.1.) megfelelő meghatározása A felsorolt szakirodalom vagy egyéb, más médium által hordozott ismeretanyag a jelzett adatok alapján egyértelműen azonosítható, és ezek megfelelősége megítélhető. A kérelmező jelzi, ha nincs szükség ezekre. 1.15. Tanulási útmutató nem távoktató tananyaghoz (tankönyv, jegyzet, szakkönyv, kézikönyv stb. (3.1.1.2.) megfelelő kidolgozottsága A tanulási útmutató megfelelő részletezettséggel tartalmazza a kötelező szerkezeti elemeket: 1. Bevezetés (a kurzus célcsoportja, célja, feladata, összes tanulási időszükséglet, a tananyag és a tanulási útmutató együttes használata, a tanítási, tanulási folyamat leírása, javasolt tanulási módszerek) 2. A tananyag tartalmának tanulási egységekre bontása 3. Gyakorló/önellenőrző feladatok és megoldásaik 4. Ellenőrző feladatok és értékelési szempontok 5. A tanulás javasolt ütemezése 6. A tanulási időszükséglet meghatározása tanulási egységenként és feladatonként 7. Tanulási, feladat-megoldási instrukciók, tanácsok a tananyag feldolgozásához tanulási egységenként, feladatonként 8. A kétoldalú kommunikáció módja, formái 9. A személyes megjelenést igénylő alkalmak, azok tevékenységi formái, az azokra való felkészülés 10. Összefoglalás, zárszó Ezek kifejtése alapján a program megfelelősége megítélhető. Az egyes szerkezeti elemek egymásra épülése funkciójuknak megfelelő.

1.16. A kurzus tanulási időszükségletének és hosszának (időtartamának) (3.1.1.2.) pontos meghatározása A program pontosan és egyértelműen meghatározza a kurzus hosszát, a feladatok elvégzéséhez meghatározott határidőket, a tanuláshoz, illetve a feladatok teljesítéséhez szükséges időt (a tananyag, szakirodalom elolvasása, kiegészítő anyagok megtekintése, meghallgatása, tanulmányozása, ezek megértése, rögzítése, gyakorlása, a feladatok megoldása, javítása, a kétoldalú kommunikáció és a személyes megjelenést igénylő foglalkozások az azokra való felkészülés) ezek megfelelősége megítélhető. 1.17. A résztvevői ütemterv (3.1.1.3.) megfelelő kidolgozottsága A résztvevői ütemterv kellő részletezettséggel tartalmazza a kötelező szerkezeti elemeket: A kurzus kezdő és befejező időpontjának meghatározása Feladat leadásának/beküldésének időpontja és módja A vizsgák időpontja, helyszíne A kétoldalú kommunikáció előre meghatározott időpontjai, a konzulens neve, elérhetősége A kötelező és nem kötelező személyes megjelenést igénylő alkalmak időpontja, várható időtartama, helyszíne Ezek kifejtése alapján a program megfelelősége megítélhető. Az egyes szerkezeti elemek egymásra épülése funkciójuknak megfelelő.

1.18. A távoktató kurzus megvalósításához, a programcsomag működtetéséhez szükséges résztvevői szolgáltatások rendszerének (3.1.1.4.) meghatározása és leírása A program pontosan meghatározza a résztvevői szolgáltatás rendszerét és a megfelelőség megítélhetőségének szintjén kidolgozza az alábbi elemeit: Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




a) A résztvevő és a távoktatási intézmény kapcsolatrendszere: Információs szolgáltatás (tájékoztatás, az érdeklődés és jelentkezés fogadása, beiratkozás stb.) Konzulensi szolgáltatás (ellenőrző feladatok értékelése, egyéni konzultációk, csoportos foglalkozások) Tanácsadói/mentori szolgáltatás Egyéb személyi szolgáltatások (informatikus, szervező, könyvtáros stb.) Szervezési szolgáltatások (a feladatok meghatározott útja, a személyes megjelenést igénylő formák szervezése stb.) Adminisztrációs szolgáltatások (résztvevők/teljesítmény nyilvántartása stb.) b) A konzulensi útmutató: Feladatok, felkészítés, alkalmazási feltételek, a beküldendő ellenőrző feladatok lehetséges megoldása stb. A résztvevői szolgáltatás elemei megfelelően egymásra épülnek.

1.19. A továbbképzés teljesítésének formai követelményei (3.1.2.) és ezek megfelelő meghatározása A tanúsítvány kiadásának feltételeit jelentő formai követelmények (minimális részvétel a személyes megjelenést igénylő kötelező foglalkozásokon, a tanulási egységekhez kötődő ellenőrző feladatokra, valamint a záró ellenőrzésre/értékelésre vonatkozó formai elvárások) egyértelműek és kellően részletezettek, megfelelőségük megítélhető. 1.20. A távoktató kurzus lebonyolításához szükséges személyi feltételek (3.2.) pontos meghatározása A kérelem egyértelműen és teljes körűen meghatározza a tananyagfejlesztőkkel, konzulensekkel, illetve más, a szolgáltatásban közvetlenül részt vevő személyekkel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelményeket, számszerűen meghatározza a szolgáltatók számának és a résztvevők számának megkövetelt arányát (résztvevő/konzulens; résztvevő/egyéb szolgáltató), ennek alapján a személyi feltételek megfelelősége megítélhető. 1.21. A távoktató kurzus megvalósításához szükséges tárgyi feltételek (3.3.) megfelelő meghatározása A továbbképzés kivitelezéséhez szükséges alábbi tárgyi alapfeltételek meghatározása, mennyiségi és tartalmi jellemzése megfelelően konkrét és pontos, ennek alapján a tárgyi feltételrendszer egyértelműen beazonosítható, megfelelősége megítélhető: A résztvevő és az intézmény számára, a kétoldalú kommunikációhoz szükséges eszközök (hírközlés, számítástechnika stb.). A tanítás-tanulás folyamatának megvalósításához szükséges (a programcsomag részét nem képező) informatikai és egyéb tárgyi alapfeltételek, a személyes megjelenést igénylő foglalkozások, vizsgák helyszínének jellemzői, felszereltsége, szemléltető- és taneszközei) meghatározása, mennyiségi és tartalmi jellemzése. A kérelem egyértelművé teszi, hogy a tárgyi feltételek közül melyeket biztosítja az alapító, melyeket az indító és melyeket a résztvevők.

1.22. A minőségbiztosítási eszközök és eljárások (4.2.) megfelelő meghatározása és kifejtése A kérelem egyértelműen megnevezi, és megfelelő részletezettséggel kifejti a minőségbiztosítás eszközeire, eljárásaira vonatkozó alapítói igényeket.

1.23 A minőségbiztosítás keretében az alapító tájékoztatásának (4.3.) pontos meghatározása Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig



MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A kérelem egyértelműen megnevezi, és megfelelő részletezettséggel kifejti a begyűjtött információkkal kapcsolatos tájékoztatás formáira és gyakoriságára vonatkozó alapítói igényeket.

1.24 A minőségbiztosítás keretében a program javítási, módosítási eljárásának (4.4.) és a minőségbiztosítás egyéb feltételeinek (4.5.) pontos meghatározása A kérelem egyértelműen megnevezi, és megfelelő részletezettséggel kifejti azon eljárást, amellyel az alapító a programot folyamatosan módosítja, javítja a résztvevők, oktatók és indítók visszajelzései alapján. A kérelem egyértelműen megnevezi, és megfelelő részletezettséggel kifejti azon egyéb feltételeket, amelyek biztosítják a továbbképzés egyenletes minőségét és a minőség javítását. 2.

A program vizsgálata a célnak való megfelelés szempontjából

A program célja fejezi ki legtömörebben mindazt, amiért a program létrejött. Meghatározza a konkrét társadalmi igényt, amelynek kielégítését az alapító megcélozza, a kurzus megtervezett eredményét, amelyet a továbbképzés feladatának teljesítésével az alapító el akar érni. A program megítélésében a célnak kiemelt jelentősége van, hisz a kurzus valamennyi elemét döntően meghatározza, azoknak a célokkal összhangban kell lenniük. A koherencia-vizsgálat első lépése a célok megfelelésének vizsgálata és a többi elem céllal való összevetése. Ennek középpontjában elsősorban a feladat és a programcsomag tartalmi, pedagógiai elemei szerepelnek. KRITÉRIUMOK

2.1. A céloknak a célcsoporttal (2.4.) való koherenciája A továbbképzés célja illeszkedik a továbbképzés célcsoportjához. A meghatározott célcsoport továbbképzésével érhető el a célokban meghatározott társadalmi igény magasabb szinten történő kielégítése. 2.2.

A céloknak a követelményekkel (2.7.) való koherenciája

A programtervezetben megfogalmazott célok és a feladatok egymásnak egyértelműen megfeleltethetőek. A kurzus megtervezett eredményének elérése, a konkrét társadalmi igény kielégítése a meghatározott feladatok elvégzésével megfelelően biztosítható. A feladatok a meghatározott célokból következnek, és azok elérését szolgálják. 2.3. A céloknak a tananyag tartalmával, pedagógiai struktúrájával (3.1.1.) való koherenciája A kurzus tananyagának tartalma, pedagógiai struktúrája megfelel a program céljának. A tananyag prezentációban megjelenő tartalom a program kitűzött céljait szolgálja, a tananyag tartalma, felépítése alapján alkalmas a célok elérésére. 3.

A program vizsgálata a követelményeknek való megfelelés szempontjából

A program feladatai foglalják össze a távoktató kurzus megtervezett eredményeit, a konkrét ismereteket, amelyeket a program a részvevőknek nyújt, azokat a jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeket kialakít, fejleszt. Meghatározza a konkrét tudást, kompetenciát, amelyet a résztvevők számára tartalmi követelményként előír. Ezek pontos meghatározása és illeszkedése a program tartalmi, strukturális és technikai elemeihez szintén kulcsfontosságú. A program megvalósítását, a programcsomag működtetését célzó egyes részelemeknek a feladatokból kell következniük, azokhoz kell igazodniuk. A vizsgálat ezen lépése összeveti a program megvalósításának összes fontos elemét a kurzus feladatával, a teljesítendő tartalmi követelményekkel, külön hangsúlyt fektetve az eredményes tanulást elősegítő szolgáltatásra. KRITÉRIUMOK

3.1.

A feladatoknak a jelentkezés feltételeivel (2.5.) való koherenciája

A jelentkezés feltételei alátámasztják a feladatok teljesíthetőségét. A meghatározott végzettség, képzettség szakmai gyakorlat elengedhetetlen a feladatok teljesítéséhez. A Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




feladatok a résztvevővel szemben olyan követelményeket támasztanak, amelyek a meghatározott végzettségi, képzettségi, gyakorlati tapasztalatbeli feltételek mellett reálisan teljesíthetőek. 3.2. A feladatoknak a továbbképzés során elsajátítottak ellenőrzési módjával és értékelési szempontjaival (2.8.) való koherenciája A továbbképzésen elsajátítottak ellenőrzésének módjai és értékelési szempontjai alkalmasak a továbbképzés feladatai teljesülésének, a tartalmi követelmények teljesítésének megállapítására. A feladatok, tartalmi követelmények a meghatározott módszerekkel ellenőrizhetőek, a megadott szempontok szerint objektíven és összemérhető módon értékelhetők. 3.3. A feladatoknak a kurzus tananyagában megjelenő tartalmával (3.1.1.1.) való koherenciája A kurzus tananyagának tartalma megfelelően megalapozza a feladatok megvalósítását. A tananyag tartalma a meghatározott feladatok tudás- és kompetenciaelemeinek tartalmi összetevőit képezi. A feladatok között meghatározott tartalmi követelmények a programcsomagban megjelenő tananyag tartalmának elsajátításával teljesíthetők. 3.4.

A feladatoknak a tananyag pedagógiai struktúrájával (3.1.1.1.) való koherenciája

A tananyagban megjelenő pedagógiai struktúra hatékonyan szolgálja a meghatározott feladatok megvalósítását, a tartalmi követelmények teljesítését. 3.5. A feladatoknak a kurzus alapmédiumával és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő médiumokkal, szemléltető anyagokkal, eszközökkel (3.1.1.1.) való koherenciája A távoktató kurzus tanulási egységeihez tartozó alapmédium és kiegészítő médiumok, a tanulást szolgáló eszközök alkalmasak arra, hogy megfelelő alapot jelentsenek a meghatározott feladatok megvalósításához. A programban leírt alkalmazásuk mellett a képzés tartalmi követelményei teljesíthetők. A meghatározott feladatokkal összhangban vannak a médiumok, eszközök funkciói. 3.6.

A feladatoknak a tanulási útmutatóval (3.1.1.2.) való koherenciája

A tanulási útmutatóban rögzítettek megfelelően szolgálják a feladatok végrehajtását, biztosítják a tanulási folyamat irányítását, hatékonyan hozzásegítik a résztvevőt a tartalmi követelmények teljesítéséhez. 3.7. A feladatoknak a kurzus tanulási időszükségletével és hosszával (időtartamával) (3.1.1.2.) való koherenciája A tanulási időszükséglet – a feladatok, a tartalmi követelmények teljesítéséhez – reálisan tervezett. A program meghatározott hossza (időtartama) és a tanulási időszükséglet elegendő a kurzus feladatainak megvalósításához, a tartalmi követelményeinek teljesítéséhez. 3.8.

A feladatok és a résztvevői ütemterv (3.1.1.3.) egymással való koherenciája

A résztvevői ütemtervben rögzítettek megfelelően szolgálják a feladatok végrehajtását, biztosítják a tanulási folyamat irányítását, hatékonyan hozzásegítik a résztvevőt a tartalmi követelmények teljesítéséhez.





3.9. A feladatoknak a távoktató kurzus megvalósításához, a programcsomag működtetéséhez szükséges résztvevői szolgáltatások rendszerével (3.1.1.4.) való koherenciája A résztvevői szolgáltatás elemei külön-külön és együttesen a feladatok megvalósítását megfelelően szolgálják, alkalmasak arra, hogy a résztvevőt a tartalmi követelmények teljesítéséhez hatékonyan hozzásegítsék. 3.10. A feladatoknak a továbbképzés formai követelményeivel (3.1.2.) való koherenciája A tanúsítvány kiadásának feltételeit jelentő formai követelmények (a személyes megjelenést igénylő foglalkozásokon való minimumrészvétel, az ellenőrzési és vizsgafeladatok teljesítése) megfelelő biztosítékot jelentenek a feladatok megvalósításához, a tartalmi követelmények teljesítéséhez. 3.11. A feladatoknak a távoktató kurzus lebonyolításához szükséges személyi feltételekkel (3.2.) való koherenciája A tananyagfejlesztőkkel, konzulensekkel, illetve más, a szolgáltatásban közvetlenül részt vevő személyekkel szemben elvárt létszámbeli, képzettségi (végzettség, szakképesítés) szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények megfelelő biztosítékot jelentenek a feladatok megvalósításához. A személyi feltételek elegendők, alkalmasak arra, hogy a résztvevőt eredményesen hozzásegítsék a tartalmi követelmények teljesítéséhez.

3.12. A feladatoknak a távoktató kurzus megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel (3.3.) való koherenciája A továbbképzés kivitelezéséhez szükséges tárgyi alapfeltételek megfelelőek, és garantáltan biztosítottak ahhoz, hogy a feladatok megvalósíthatóak legyenek. A tárgyi feltételek mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt alkalmasak a tartalmi követelmények teljesítésének hatékony elősegítésére.

4.

A program részletes tematikájának belső és külső koherenciája

A programcsomag a távoktató forma egyik fő minőségi meghatározója, a tervezett, irányított, ellenőrzött egyéni tanulás alapfeltétele. Tartalmazza mindazon eszközöket, amelyek a tananyag-prezentációhoz, a kétoldalú kommunikációhoz és a tanulási folyamat jól szervezett megvalósulásához szükségesek.

A programcsomag tartalmazza a tananyagot, tanulási útmutatót, résztvevői ütemtervet. A távoktató tananyag tanulási egységenként (a tananyag az alapmédiumon, a tananyag kiegészítői az alapmédiumon, illetve kiegészítő médiumokon) az alábbiakat tartalmazza: 1.

Bevezetés (köszöntő, célcsoport, célkitűzés, feladat-meghatározás, a programcsomag részei, a tananyag struktúrájának ismertetése, tanítási-tanulási folyamat ismertetése – a résztvevő tanulási útja, tanulási időszükséglet, tanulási tanácsok) 2. Tartalomjegyzék 3. A tananyag tanulási egységenkénti feldolgozása A tanulási egység címe Bevezetés A téma/résztéma/altéma kifejtése, részösszefoglalások/összefoglalás, (tananyag-prezentáció) Gyakorló/önellenőrző feladatok, (ajánlott) megoldás A beküldendő ellenőrző feladatok és az azokhoz tartozó feladatlapok, az értékelés szempontjai A kurzus alapmédiumához kapcsolódó kiegészítő médiumok, szemléltető anyagok, eszközök A kötelező és ajánlott irodalom felsorolása a pontos könyvészeti adatokkal (szerző, cím, kiadó, helység, évszám), az elolvasandó oldalak számának és az elérhetőség pontos megadásával, egyéb ismerethordozók (film, hanganyag, képanyag stb.) meghatározása és elérhetőségük pontos megadása 4. Összefoglalás a teljes tananyaghoz 5. Zárszó A Tanulási útmutató – nem távoktató tananyaghoz (tankönyv, jegyzet, szakkönyv, kézikönyv stb. tartalmazza az alábbi elemeket: Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig



MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Bevezetés (a kurzus célcsoportja, célja, feladata, összes tanulási időszükséglet, a tananyag és a tanulási útmutató együttes használata, a tanítási, tanulási folyamat leírása, javasolt tanulási módszerek) A tananyag tartalmának tanulási egységekre bontása Gyakorló/önellenőrző feladatok és megoldásaik Ellenőrző feladatok és értékelési szempontok A tanulás javasolt ütemezése A tanulási időszükséglet meghatározása tanulási egységenként és feladatonként Tanulási, feladat-megoldási instrukciók, tanácsok a tananyag feldolgozásához tanulási egységenként, feladatonként A kétoldalú kommunikáció módja, formái A személyes megjelenést igénylő alkalmak, azok tevékenységi formái, az azokra való felkészülés Összefoglalás, zárszó A résztvevői ütemterv (a tanítási-tanulási folyamat naptári ütemezése) tartalmazza az alábbiakat: 1. A kurzus kezdő és befejező időpontjának meghatározása 2. Feladat leadásának/beküldésének időpontja és módja 3. A vizsgák időpontja, helyszíne 4. A kétoldalú kommunikáció előre meghatározott időpontjai, a konzulens neve, elérhetősége 5. A kötelező és nem kötelező személyes megjelenést igénylő alkalmak időpontja, várható időtartama, helyszíne

A programtervezetnek tartalmaznia kell e programcsomag működését biztosító résztvevői szolgáltatások rendszerének leírását az alábbiak szerint: a) A résztvevő és a távoktatási intézmény kapcsolatrendszere: Információs szolgáltatás (tájékoztatás, az érdeklődés és jelentkezés fogadása, beiratkozás stb.) Konzulensi szolgáltatás (ellenőrző feladatok értékelése, egyéni konzultációk, csoportos foglalkozások) Tanácsadói/mentori szolgáltatás Egyéb személyi szolgáltatások (informatikus, szervező, könyvtáros stb.) Szervezési szolgáltatások (a feladatok meghatározott útja, a személyes megjelenést igénylő formák szervezése stb.) Adminisztrációs szolgáltatások (résztvevők/teljesítmény nyilvántartása stb.) b) A konzulensi útmutató: Feladatok, felkészítés, alkalmazási feltételek, a beküldendő ellenőrző feladatok lehetséges megoldása stb. KRITÉRIUMOK

4.1.

A tananyag belső és külső megfelelősége

A tananyag tartalmi szempontból korszerű, használható tudást közvetít, és alkalmas a távoktatási formában való elsajátításra. A tanulási egységek tananyaga és azon belül a tartalmi egységei megfelelően egymásra épülnek. A tananyag szerkezete, megjelenítése, tagolása, részletezettsége a tartalomnak és a távoktatás pedagógiai kritériumainak megfelelő. A tananyag kiegészítői megfelelően kapcsolódnak a tanulási egységek tartalmához. A tananyag és kiegészítői mennyiségi és minőségi szempontból összhangban vannak a megadott tanulási időszükséglettel, a kurzus hosszával, a célcsoporttal, a jelentkezés feltételeivel. 4.2.

A szakirodalom, illetve az egyéb ismerethordozók belső és külső megfelelősége

A megadott kötelező és ajánlott irodalom, illetve más ismerethordozó megfelelő szakmai színvonalú, korszerű és használható ismereteket közvetít, elérhetősége biztosított. Mennyiségi és tartalmi szempontból megfelelően illeszkedik a tananyaghoz és a pedagógiai struktúrához, a tanulási időszükséglethez, a kurzus hosszához, a célcsoporthoz és a jelentkezés feltételeihez, segítséget jelent az ellenőrző feladatok megoldásában. Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




4.3.

A tanulási útmutató és a résztvevői ütemterv megfelelősége

A javasolt tanulási instrukciók és tanácsok, a tanulás ütemezése, az időszükséglet, a feladatok, és elvégzésük időbeosztása egymással összhangban vannak, egymásra épülnek és megfelelően szolgálják a tanulási folyamatot. Megfelelően illeszkednek a tananyag tartalmához, a gyakorló és az ellenőrző feladatok egymáshoz, a kétoldalú kommunikáció formáihoz, egyéb személyes megjelenést igénylő tevékenységi formákhoz, a célcsoporthoz és a jelentkezés feltételeihez.

4.4. Gyakorló, megfelelősége

önellenőrző,

ellenőrző

feladatok

és

értékelési

szempontjaik

A gyakorló/önellenőrző feladatok és ajánlott megoldásaik, valamint az ellenőrző feladatok és az azokhoz tartozó értékelési szempontok hatékonyan segítik a tervezett és irányított tanulás folyamatát, a tanítást, biztosítják a tudás megfelelő, folyamatos ellenőrzését, lehetővé teszik az egzakt értékelést. A feladatok mennyiségi és tartalmi, bonyolultsági, nehézségi szempontból illeszkednek a tananyag tartalmához, a pedagógiai struktúrához, az időszükséglethez, a személyes megjelenést igénylő tevékenységekhez, a célcsoporthoz és a jelentkezés feltételeihez. 4.5.

A személyes megjelenést igénylő alkalmak megfelelősége

A kurzus megfelelő számban biztosít kötelező, illetve választható alkalmakat, amelyek a résztvevőknek lehetőséget kínálnak a konzulenssel, illetve más közreműködőkkel, valamint az egymással való találkozására. Az alkalmak programja, tevékenységi formái hatékonyan segítik a tanulást, a tanítást, az ellenőrzést, értékelést. Összhangban vannak a tananyaggal, az ellenőrzési formákkal, a kurzus időtartamával 4.6.

A résztvevői szolgáltatás megfelelősége

A résztvevő és a távoktatási intézmény kapcsolatrendszere egymásra épülnek, illeszkednek egymáshoz, funkciójuknak megfelelően biztosítják a program működését. A konzulensi útmutató (feladatok, felkészítése, alkalmazási feltételek, a beküldendő ellenőrző feladatok lehetséges megoldása stb.) összhangban van a résztvevői szolgáltatás többi elemével. 5.

A minőségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek megfelelése

Minden programnak rendelkeznie kell olyan minőségbiztosítási rendszerrel, mely garantálja a program megvalósítása során szerzett tapasztalatok beépülését a program leírásába a későbbi hatékonyabb munka érdekében. A PAT meghatározta azokat a legfontosabb információterületeket, amelyekről az alapítónak – az indító segítségével – folyamatosan visszajelzéseket kell gyűjtenie a résztvevők köréből. A választandó eszközök és eljárásrendek tekintetében azonban a PAT csak ajánlásokat fogalmazott meg – ezek kiválasztása a program sajátossága alapján az alapító feladata. Az akkreditációs folyamat utolsó lépése ezen választott minőségbiztosítási eszközök és eljárások vizsgálata: mennyiben garantálják a folyamatos és szervezett javítást, milyen képet nyújtanak az alapító módosító, javító tevékenységéről. KRITÉRIUMOK

5.1.

Az Alapító által választott minőségbiztosítási eszközök (4.2.) megfelelősége

A választott eszközök biztosítják a minőségügyi tevékenységek objektivitását. A választott eszközök alkalmasak a visszacsatolásra, a legszükségesebb információk begyűjtésére. 5.2.

A minőségbiztosítási tevékenység eljárásrendjének (4.3., 4.4.) biztosítása





A minőségügyi tevékenységek egymással összhangban vannak. A programalapító számára a bemutatott eljárás megvalósulása esetén biztosított a visszacsatolás beépítése a programfejlesztésbe, bárki legyen is a program megvalósítója.”





8. számú melléklet a …/2008. (…) Korm.rendelethez „Az eljárást megindító kérelmek I. Rész

Kérelem az Alapítási engedély kiadásához Kérjük, hogy: • feltétlenül használja a tájékoztatót és a kritériumrendszert; •

és lehetőleg számítógéppel töltse ki!

Új program Hosszabbításra benyújtott program 1.

A PROGRAM ALAPÍTÓJÁNAK ADATAI

1.1. A továbbképzési program alapítója

1.2. A programalapító címe Irányítószám:

Helység:

Utca, házszám: Telefon:

Fax:

E-mail cím: 1.3. A programalapító besorolása

Felsőoktatási intézmény főiskola egyetem Közoktatási intézmény Óvoda Általános iskola Szakiskola Középiskola Alapfokú művészetoktatási intézmény Gyógypedagógiai intézmény Konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény Pedagógiai szakszolgálat intézménye Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény Gazdasági társaság Nonprofit szervezet (egyesület, alapítvány stb.) Egyház, egyházi intézmény

Magánszemély





Egyéb:

1.4. A továbbképzési program egyeztetésére kijelölt személy neve

Címe Irányítószám:

Helység:


Fax:

E-mail cím: 1.5. Az eljárási díj befizetésének módja (Csatolni kell a befizetési bizonylat másolatát.)

készpénz-átutalási megbízás

banki átutalás

A továbbképzés teljes óraszáma:

Dátum:

A programalapító cégszerű aláírása

P. H.

2.

A TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMRA VONATKOZÓ ADATOK

2.1. A továbbképzési program megnevezése





2.2. A továbbképzés célja

2.3. Azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt Munkakörök szerint:

Megbízatások, funkciók, beosztások szerint:

Óvodapedagógus Tanító Tanár Gyógypedagógus Konduktor Logopédus Kollégiumi nevelő Pszichológus Szociálpedagógus Könyvtáros tanár (tanító) Szakoktató, gyakorlati oktató Más:

Intézményvezető Intézményvezető-helyettes Diákönkormányzatot segítő pedagógus Gyermekvédelmi felelős Munkaközösség vezető Osztályfőnök Rendszergazda Szabadidő-szervező Gyakorlóiskolai vezető tanár, óvodai szakvezető Más:

2.4. A továbbképzés célcsoportja

2.5. A jelentkezés feltételei Végzettség: Szak:


egyetem

és/vagy


főiskola



Szakképzettség: Megelőző szakmai gyakorlat:

nem szükséges szükséges, éspedig:

Egyéb jelentkezési feltételek:

nincs van, éspedig:

2.6. A továbbképzés összóraszáma: 2.7. A továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények

2.8. A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módjának megnevezése, leírása, valamint az értékelés szempontjainak meghatározása

2.9. A továbbképzés tartalmi területek szerinti besorolása Diákönkormányzat, diákjog Egészségnevelés, mentálhigiéné Európai tanulmányok Felnőttoktatás Gyermek- és ifjúságvédelem Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig

Napközis és tanulószobai foglalkozás Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás OKJ-ban szereplő szakok, szakmák Óvodai nevelés Pedagógia




Gyógypedagógia: Iskolai könyvtár Iskolai testnevelés és sport Kollégiumi és gyermekotthoni nevelés/foglalkozás Művészeti nevelés:

Szakképzés: Szaktárgyi oktatás: Tanító (általános iskola kezdő szakasz) Tanügyigazgatás Vezetőképzés

2.10. Intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára ajánlott a továbbképzés

Óvoda

Általános iskola

Szakiskola

Gimnázium

Szakközépiskola

Alapfokú művészetoktatási intézmény

Kollégium

Egyéb : Ezen belül mely évfolyamokon tanító pedagógusok számára ajánlott a továbbképzés?

Nem jellemző

2.11. A továbbképzés kötődik-e meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez? nem jellemző igen, éspedig: A továbbképzés ismeretanyaga kötődik-e valamely valláshoz, világnézethez? nem jellemző igen, éspedig: 2.12. A továbbképzés során indítható csoport létszáma A csoportlétszám minimuma:

fő

A csoportlétszám maximuma:

fő





(A maximum felett csoportbontásra van szükség!) 2.13. A tanúsítvány kiadója

Az alapító

Az indító

Az alapító és az indító közösen

Egyéb, a tanúsítvány kiadására vonatkozó formai követelmények




MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

A TOVÁBBKÉPZÉS TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK 3.1. A továbbképzés részletes tematikája (3.1.1., 3.1.2., 3.1.3., 3.1.4.) 3.1.1. A program részletes leírása

2. oszlop A megfelelő tematikai 1. oszlop egységekhez tartozó A továbbképzés tematikai egységeinek módszerek, megnevezése; a tematikai egységek, résztémák, altémák megnevezése; a legkisebb munkaformák és tevékenységek tematikai egység tömör tartalmi kifejtése megnevezése és tömör jellemzése

3. oszlop A tematikai Az ismerethordozók, Az ellenőrzés – értékelés egységenkénti tananyagok tematikai egységenként (ahol foglalkozások és segédeszközök, erre szükség van) a munkaformák taneszközök, egyéb a óráinak száma tanításhoz szükséges tárgyi eszközök 4. oszlop 7. megnevezése és a 5. oszlop 6. Az ellenőrzés oszlop tartalomra is utaló Az értékelés oszlop módjának jellemzése a szempontjaina rövid Gyakor tematikai k megnevezése Elmélet ismertetése lat egységekhez tartozó munkaformánként

1. TEMATIKAI EGYSÉG MEGNEVEZÉSE *

1.1. Résztéma 1.1.1. Altéma 1.1.2. Altéma 1.1.3. Altéma stb. 1.2. Résztéma 1.2.1. Altéma 1.2.2. Altéma 1.2.3. Altéma stb. 2. TEMATIKAI EGYSÉG: 2.1 Résztéma: 2.1.1. Altéma 2.1.2. Altéma *

A megadott tematikai bontás példa; szükség szerint alakítható!





2. oszlop A megfelelő tematikai 1. oszlop egységekhez tartozó A továbbképzés tematikai egységeinek módszerek, megnevezése; a tematikai egységek, résztémák, altémák megnevezése; a legkisebb munkaformák és tevékenységek tematikai egység tömör tartalmi kifejtése megnevezése és tömör jellemzése

3. oszlop A tematikai Az ismerethordozók, Az ellenőrzés – értékelés egységenkénti tananyagok tematikai egységenként (ahol foglalkozások és segédeszközök, erre szükség van) a munkaformák taneszközök, egyéb a óráinak száma tanításhoz szükséges tárgyi eszközök 4. oszlop 7. megnevezése és a 5. oszlop 6. Az ellenőrzés oszlop tartalomra is utaló Az értékelés oszlop módjának jellemzése a szempontjaina rövid Gyakor tematikai k megnevezése Elmélet ismertetése lat egységekhez tartozó munkaformánként

2.1.3. Altéma stb. 2.2. Résztéma 2.2.1. Altéma 2.2.2. Altéma 2.2.3. Altéma stb.





3.1.2 A továbbképzés teljesítésének formai követelményei . Minimum részvétel a továbbképzésen:

az összóraszám

______ százaléka.

Egyéb formai követelmények (Tematikai egységenkénti valamint a záróértékelésre vonatkozó alapítói formai elvárások, melyek a tanúsítvány kiadásának feltételeit képezik – ellenőrző feladatok elvégzése, munkaformákon való részvétel)

3.1.3 A résztvevők számára kötelező szakirodalom jegyzéke . (Felsorolás a pontos könyvészeti adatok és az elolvasandó oldalak számának megadásával.) MINTA: Szerző

Cím

Évszám

Kiadó

Elolvasandó oldalak száma

3.1.4 A résztvevők számára ajánlott szakirodalom jegyzéke . (Felsorolás a pontos könyvészeti adatok megadásával.) MINTA: Szerző

Cím


Évszám

Kiadó




3.2. A teljes program lebonyolításához szükséges személyi feltételek meghatározása (tantervi egységenként): Előadók, trénerek, foglalkozás-vezetők A program részletes leírásában feltüntetett tematikai egységek megnevezése


Iskolai végzettsége

Szakja, képzettsége


Szakterülete

Gyakorlati tapasztalata


További közreműködők A további A további Továbbképzé közreműköd közreműköd sbeli feladata ők ők feladata képzettsége


3.3.

A teljes program lebonyolításához szükséges általános tárgyi feltételek megnevezése (3.3.1., 3.3.2, 3.3.3., 3.3.4., 3.3.5., 3.3.6.)

3.3.1. Az infrastrukturális alapfeltételek és információhordozók jellemzése

3.3.2. Az informatikai alapfeltételek jellemzése (Számítástechnikai hardverek és szoftverek jellemzése és darabszáma.)

3.3.3. A továbbképzés helyszínének jellemzői, alapfelszereltsége

3.3.4. Azoknak az eszközöknek, segédanyagoknak és tananyagoknak a megnevezése, amelyeket az alapító biztosít az indító és a résztvevő számára

3.3.5. Azoknak az eszközöknek, segédanyagoknak és tananyagoknak a megnevezése, amelyeket az indítónak kell biztosítania a résztvevő számára

3.3.6. Azoknak az eszközöknek a megnevezése, amelyeket a résztvevők biztosítanak





4.

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A következő a 4.1. pontban foglaltakat a program alapítója a Kérelem űrlap hivatalos aláírásával tudomásul veszi, és kötelezettséget vállal azok betartására. (Ezzel a ponttal kapcsolatosan a program alapítójának nincs kitöltési tennivalója.)

4.1. Az alábbi információkat kötelező rendszeresen gyűjteni a résztvevőktől: a program résztvevőinek a program tartalmával kapcsolatos véleményéről, az oktatás tárgyi feltételeiről (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelező irodalom), az alkalmazott oktatási módszerekről, az oktatók munkájáról, a szervezés módjáról, a résztvevők ellenőrzéséről és a követelmények teljesítésének módjáról. Az indító tájékoztatási kötelezettsége az alapító részére: -

a program résztvevőinek a program tartalmával kapcsolatos elégedettségéről, az oktatás tárgyi feltételeinek megfeleléséről (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelező irodalom), az oktatási módszerek megfeleléséről, a részvevők ellenőrzéséről és a követelmények teljesítésének módjáról.

4.2.

Milyen eszközöket és eljárásokat használjon a program indítója a továbbképzésről szóló visszajelzések gyűjtésében?

4.3.

Milyen formában és milyen gyakorisággal tájékoztassa az indító az alapítót a begyűjtött információkról?

4.4.

Milyen eljárást követ az alapító, amikor a programot folyamatosan javítja, módosítja a továbbképzés résztvevőinek, oktatóinak és indítóinak visszajelzései alapján?

4.5.

Egyéb feltételek, amelyek biztosítják a továbbképzés egyenletes minőségét és a minőség javítását








5.

A PROGRAM TARTALMÁNAK RÖVID ISMERTETÉSE (A terjedelem maximum: 1800 karakter, 30 sor) Vázlat: a továbbképzés indokoltságának, szükségességének bemutatása; a tematikai egységek és a hozzájuk tartozó módszerek, munkaformák rövid összefoglalása; a továbbképzés specialitásainak kiemelése (terepgyakorlat, hospitálás, utazás, iskolai munka, stb.); az ellenőrzés, értékelés módja, gyakorisága, a tanúsítvány kiadásának feltételei. A vázlatpontok a program tartalmának leírása után törlendők!

Kérelem űrlap Távoktató pedagógus-továbbképzési program Alapítási engedélyének kiadásához Kérjük, hogy: • feltétlenül használja a tájékoztatót és a kritériumrendszert; • és lehetőleg számítógéppel töltse ki! Új program Hosszabbításra benyújtott program 1.

A PROGRAM ALAPÍTÓJÁNAK ADATAI


1.2. A programalapító címe Irányítószám:

Helység:


Fax:

E-mail cím: 1.3. A programalapító besorolása

Felsőoktatási intézmény főiskola egyetem Közoktatási intézmény

Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Látta: Dr. Szüdi János szakát. dr. Madarász Hedvig Csillag Márta főoszt.vez

Jóváhagyta:


A / 53 Óvoda Általános iskola Szakiskola Középiskola Alapfokú művészetoktatási intézmény Gyógypedagógiai intézmény Konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény Pedagógiai szakszolgálat intézménye Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény Gazdasági társaság Nonprofit szervezet (egyesület, alapítvány stb.)

Egyház, egyházi intézmény

Magánszemély Egyéb:

1.4. A továbbképzési program egyeztetésére kijelölt személy neve


Helység:


Fax:

E-mail cím: 1.5. Az eljárási díj befizetésének módja (Csatolni kell a befizetési bizonylat másolatát.)

készpénz-átutalási megbízás

banki átutalás

A továbbképzés teljes óraszáma:

Dátum:

A programalapító cégszerű aláírása

Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Látta: Dr. Szüdi János szakát. dr. Madarász Hedvig Csillag Márta főoszt.vez.

Jóváhagyta:


A / 54 P. H.


Jóváhagyta:


2.



2.2. A továbbképzés célja

2.3. Azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt Munkakörök szerint: Óvodapedagógus Tanító Tanár

Gyógypedagógus Konduktor Logopédus Kollégiumi nevelő Pszichológus Szociálpedagógus

Könyvtáros tanár (tanító) Szakoktató, gyakorlati oktató Más:

Megbízatások, funkciók, beosztások szerint: Intézményvezető Intézményvezető-helyettes Diákönkormányzatot segítő pedagógus Gyermekvédelmi felelős Munkaközösség vezető Osztályfőnök Rendszergazda Szabadidő-szervező Gyakorlóiskolai vezető tanár, óvodai szakvezető Más:



Jóváhagyta:



egyetem

és/vagy

főiskola





2.6. A továbbképzés (távoktató kurzus) hossza (időtartama) (nap/hét/ hónap) A továbbképzés tanulási időszükséglete órában: A kurzus besorolásához szükséges, hagyományos formának megfelelő óraszám: 2.7. A továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények

2.8. A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módjának leírása, valamint az értékelés szempontjainak meghatározása


Jóváhagyta:



Jóváhagyta:

2.9. A továbbképzés tartalmi területek szerinti besorolása Diákönkormányzat, diákjog Egészségnevelés, mentálhigiéné

Európai tanulmányok Felnőttoktatás Gyermek- és ifjúságvédelem Gyógypedagógia: Iskolai könyvtár Iskolai testnevelés és sport

Kollégiumi és gyermekotthoni nevelés/foglalkozás Művészeti nevelés:

Napközis és tanulószobai foglalkozás Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás OKJ-ban szereplő szakok, szakmák Óvodai nevelés Pedagógia Szakképzés: Szaktárgyi oktatás: Tanító (általános iskola kezdő szakasz) Tanügyigazgatás Vezetőképzés


Óvoda

Általános iskola

Szakiskola

Gimnázium

Szakközépiskola

Alapfokú művészetoktatási intézmény

Kollégium

Egyéb : Ezen belül mely évfolyamokon tanító pedagógusok számára ajánlott a továbbképzés?

Nem jellemző

2.11. A továbbképzés kötődik-e meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez? nem jellemző igen, éspedig: A továbbképzés ismeretanyaga kötődik-e valamely valláshoz, világnézethez? nem jellemző igen,


Jóváhagyta:


éspedig: 2.12. Az a minimum résztvevői létszám, amelynél a kurzus elindul:

fő

A személyes megjelenést igénylő foglalkozások csoportlétszáma A csoportlétszám minimuma:

fő

A csoportlétszám maximuma: fő (A maximum felett csoportbontásra van szükség!) 2.13. A tanúsítvány kiadója

Az alapító

Az indító

Az alapító és az indító közösen



59 Látta: Dr. Szüdi János szakát. Csillag Márta főov.


_____________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ______ A szolgáltatók számának és a résztvevők számának aránya (résztvevő/konzulens; résztvevő/egyéb szolgáltató) számszerű meghatározása: ___________________________________________________________________ ______ ___________________________________________________________________ __ 3.

A KURZUS TARTALMÁRA, SZERKEZETÉRE, STRUKTÚRÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK

PEDAGÓGIAI

3.1. A program tartalmának és pedagógiai struktúrájának kidolgozottsága 3.1.1. A kérelem űrlaphoz mellékelt programcsomag részei és a résztvevői szolgáltatás rendszere 3.1.1.1. A távoktató tananyag tanulási egységenként (a tananyag az alapmédiumon, a tananyag kiegészítői az alapmédiumon, illetve kiegészítő médiumokon) Kötelező szerkezeti elemek: 6.

Bevezetés (köszöntő, célcsoport, célkitűzés, feladat-meghatározás, a programcsomag részei, a tananyag struktúrájának ismertetése, tanítási-tanulási folyamat ismertetése – a résztvevő tanulási útja, tanulási időszükséglet, tanulási tanácsok) 7. Tartalomjegyzék 8. A tananyag tanulási egységenkénti feldolgozása A tanulási egység címe Bevezetés A téma/résztéma/altéma kifejtése, részösszefoglalások/összefoglalás, (tananyag-prezentáció) Gyakorló/önellenőrző feladatok, (ajánlott) megoldás A beküldendő ellenőrző feladatok és az azokhoz tartozó feladatlapok, az értékelés szempontjai A kurzus alapmédiumához kapcsolódó kiegészítő médiumok, szemléltető anyagok, eszközök A kötelező és ajánlott irodalom felsorolása a pontos könyvészeti adatokkal (szerző, cím, kiadó, helység, évszám), az elolvasandó oldalak számának és az elérhetőség pontos megadásával, egyéb ismerethordozók (film, hanganyag, képanyag stb.) meghatározása és elérhetőségük pontos megadása 9. Összefoglalás a teljes tananyaghoz 10. Zárszó 3.1.1.2. Tanulási útmutató nem távoktató tananyaghoz (tankönyv, jegyzet, szakkönyv, kézikönyv stb.

Kötelező szerkezeti elemek: 11. Bevezetés (a kurzus célcsoportja, célja, feladata, összes tanulási időszükséglet, a tananyag és a tanulási útmutató együttes használata, a tanítási, tanulási folyamat leírása, javasolt tanulási módszerek) 12. A tananyag tartalmának tanulási egységekre bontása 13. Gyakorló/önellenőrző feladatok és megoldásaik 14. Ellenőrző feladatok és értékelési szempontok 15. A tanulás javasolt ütemezése 16. A tanulási időszükséglet meghatározása tanulási egységenként és feladatonként 17. Tanulási, feladat-megoldási instrukciók, tanácsok a tananyag feldolgozásához tanulási egységenként, feladatonként 18. A kétoldalú kommunikáció módja, formái 19. A személyes megjelenést igénylő alkalmak, azok tevékenységi formái, az azokra való felkészülés


Jóváhagyta:

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 20. Összefoglalás, zárszó


61 Látta: Dr. Szüdi János szakát. Csillag Márta főov.


3.1.1.3. Résztvevői ütemterv (a tanítási-tanulási folyamat naptári ütemezése):

Kötelező szerkezeti elemek: A kurzus kezdő és befejező időpontjának meghatározása Feladat leadásának/beküldésének időpontja és módja A vizsgák időpontja, helyszíne A kétoldalú kommunikáció előre meghatározott időpontjai, a konzulens neve, elérhetősége A kötelező és nem kötelező személyes megjelenést igénylő alkalmak időpontja, várható időtartama, helyszíne

3.1.1.4. A programcsomag rendszerének leírása

működését

biztosító

résztvevői

szolgáltatások

a) A résztvevő és a távoktatási intézmény kapcsolatrendszere: Információs szolgáltatás (tájékoztatás, az érdeklődés és jelentkezés fogadása, beiratkozás stb.) Konzulensi szolgáltatás (ellenőrző feladatok értékelése, egyéni konzultációk, csoportos foglalkozások) Tanácsadói/mentori szolgáltatás Egyéb személyi szolgáltatások (informatikus, szervező, könyvtáros stb.) Szervezési szolgáltatások (a feladatok meghatározott útja, a személyes megjelenést igénylő formák szervezése stb.) Adminisztrációs szolgáltatások (résztvevők/teljesítmény nyilvántartása stb.) b) A konzulensi útmutató: Feladatok, felkészítés, alkalmazási feltételek, a beküldendő ellenőrző feladatok lehetséges megoldása stb. 3.1.2. A továbbképzés teljesítésének formai követelményei Minimális részvétel a személyes megjelenést igénylő kötelező foglalkozásokon: (A teljes időtartam százaléka vagy az alkalmak száma, bizonyos munkaformákon való kötelező részvétel.) ___________________________________________________________________ ______ Egyéb formai követelmények (a tanulási egységekhez kötődő ellenőrző feladatokra valamint a záró ellenőrzésre/értékelésre vonatkozó formai elvárások, amelyek a tanúsítvány kiadásának feltételeit képezik) ___________________________________________________________________ ______ _________________________________________________________________________

3.2.

A kurzus fejlesztéséhez és megvalósításához szükséges személyi feltételek meghatározása A tananyagfejlesztőkkel, konzulensekkel, illetve más, a szolgáltatásban közvetlenül részt vevő személyekkel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények pontos meghatározása:


Jóváhagyta:

3.3.

A távoktató kurzus megvalósításához szükséges tárgyi feltételek meghatározása A továbbképzés kivitelezéséhez szükséges tárgyi alapfeltételek:

___________________________________________________________________ ______ A résztvevő és az intézmény számára a kétoldalú kommunikációhoz szükséges eszközök (hírközlés, számítástechnika stb.): _________________________________________________________________________ A tanítás-tanulás folyamatának megvalósításához szükséges (a programcsomag részét nem képező) informatikai és egyéb tárgyi alapfeltételek: _________________________________________________________________________ A személyes megjelenést igénylő foglalkozások, vizsgák helyszínének jellemzői, felszereltsége, szemléltető- és taneszközei) meghatározása, mennyiségi és tartalmi jellemzése: _________________________________________________________________________ Annak egyértelmű meghatározása, hogy a tárgyi feltételek közül melyekről gondoskodik az alapító, melyekről az indító és melyről a résztvevő:

___________________________________________________________________ ______ ___________________________________________________________________ ______ 4.

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A következő a 4.1. pontban foglaltakat a program alapítója a Kérelem űrlap hivatalos aláírásával tudomásul veszi, és kötelezettséget vállal azok betartására. (Ezzel a ponttal kapcsolatosan a program alapítójának nincs kitöltési tennivalója.

4.1. Az alábbi információkat kötelező rendszeresen gyűjteni a résztvevőktől: a program résztvevőinek a program tartalmával kapcsolatos véleményéről, az oktatás tárgyi feltételeiről (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelező irodalom), a meghatározott tanítási-tanulási folyamat alkalmasságáról, a kurzus szervezettségéről, a konzulensek és egyéb közreműködők (a szervezet) munkájáról, a résztvevők ellenőrzéséről és a követelmények teljesítéséről.


Jóváhagyta:

Az indító tájékoztatási kötelezettsége az alapító részére: -

a program résztvevőinek a programcsomaggal kapcsolatos véleményéről, az oktatás tárgyi feltételeiről, a meghatározott tanítási-tanulási folyamat alkalmasságáról, a kurzus szervezettségéről, a konzulensek és egyéb közreműködők (a szervezet) munkájáról, a résztvevők ellenőrzéséről és a követelmények teljesítéséről.

4.2.

Milyen eszközöket és eljárásokat használjon a program indítója a továbbképzésről szóló visszajelzések gyűjtésében?

4.3.

Milyen formában és milyen gyakorisággal tájékoztassa az indító az alapítót a begyűjtött információkról?

4.4.

Milyen eljárást követ az alapító, amikor a programot folyamatosan javítja, módosítja a továbbképzés résztvevőinek, oktatóinak és indítóinak visszajelzései alapján?

4.5.

Egyéb feltételek, amelyek biztosítják a továbbképzés egyenletes minőségét és a minőség javítását

ÚTMUTATÓ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSEK ALAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÉRELEM ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A Kérelem az alapítási engedély kiadásához című űrlap az alapítási folyamat alapdokumentuma. Az adott szempontoknak megfelelő kitöltése akkor is szükséges, ha az alapító és az indító egyazon intézmény, cég vagy személy. A pedagógus-továbbképzés alapítói kérelmének akkreditációs eljárása a program tartalmának belső koherencia-vizsgálatát jelenti, azaz azt vizsgálja, hogy a kérelem egyes pontjaiban leírtak mennyire feleltethetők meg egymásnak. Ha a kérelem az egyes pontok Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Látta: Dr. Szüdi János szakát. dr. Madarász Hedvig Csillag Márta főoszt.vez.

Jóváhagyta:


logikai egységét, összefüggését nem bizonyítja, akkor az akkreditációs eljárás számára a kérelem elbírálhatatlan. Az akkreditáció feltétele a program garantált szakmai megvalósíthatósága, tehát a kérelemben leírtak egyértelmű kifejtése, gondos és részletes kitöltése rendkívül fontos, mivel e nélkül a megvalósíthatóság nem ítélhető meg, és a kérelmet el kell utasítani. A kérelemnek a továbbképzési jegyzék [l. Rendelet 8. § (6) bekezdése] által nem igényelt adatai szerzői jogi védelem alá tartoznak, ezért azok nem kerülnek nyilvánosságra. Az indító csak az alapítóval való megegyezés esetén indíthatja a továbbképzést. A pedagógus-továbbképzések alapításához szükséges kérelem célja, hogy: - a program akkreditálási folyamatához elégséges, pontos információt adjon, hogy a program szakmai megvalósíthatósága és belső koherenciája megítélhető legyen; - a programalapítónak lehetősége legyen mindazon elvárások szakmailag megfelelő és pontos közlésére, amelyek a programok indítói számára megadják a szükséges és elégséges információt arról, hogy a program hogyan valósítható meg megfelelő minőségben, az alapító elképzeléséhez hűen. A pedagógus-továbbképzés alapítójának a kérelemben meg kell határoznia azokat a visszacsatolási módokat és eszközöket, amelyek segítségével az indító elegendő mennyiségű és mélységű információhoz juttatja az alapítót arról, hogy a program tartalmát és konkrét megvalósulását hogyan fogadták a résztvevők. Ez a program minőségbiztosításának egyik alapköve. A kérelem aláírásával és benyújtásával a kérelmező kötelezettséget vállal a program folyamatos fejlesztését szolgáló információk gyűjtésére, feldolgozására. A Kérelem az alapítási engedély kiadásához című űrlapban minden kérdésre válaszolni kell, minden oszlopot, sort szükséges kitölteni, akkor is, ha nemleges a válasz. (Ilyen esetben a kérdésnek megfelelően a „nem szükséges”, „nem jellemző”, „nincs megkötés” stb. kifejezések használata ajánlott.) A kérelem beérkezését követően az Oktatási Hivatal (továbbiakban: OH) Közoktatási Akkreditációs Osztálya nyilvántartásba veszi a kérelmet, majd formai szempontból ellenőrzi a kitöltést, melyről visszaigazolást küld. A visszaigazoláson szereplő nyilvántartási szám mindvégig a hivatkozási alap az akkreditációs eljárás során. A formai ellenőrzést követő tartalmi megfelelés vizsgálatát a PAT-tagok és szakértők végzik a kritériumrendszer alapján. A kritériumoknak való megfelelés függvényében hozza meg a PAT a határozatjavaslatát: elfogadás, feltételes elfogadás vagy elutasítás. - Elfogadás esetén az OH felterjeszti az oktatási és kulturális miniszternek határozathozatalra. - A feltételes elfogadásnál a PAT feltételeket szab, amelyek teljesülése esetén a kérelem elfogadásra felterjeszthető. - Elutasító javaslatot hoz a PAT, ha a program leírásából nem állapítható meg egyértelműen a program célja, a résztvevők számára teljesítendő követelmények, a tematikából nem állapítható meg egyértelműen a program tartalma, több ellentmondást tartalmaz, ill. a program leírása nem kellően kifejtett, részletes. Elutasítás esetén a benyújtó jogorvoslatot kérhet. A jogorvoslat eljárási díja az alapítási kérelem akkreditációs eljárásdíjának 50%-a.

A KÉRELEM FELÉPÍTÉSE Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig

Látta: Dr. Szüdi János szakát. 65 Csillag Márta főov.



A Kérelem az alapítási engedély kiadásához című űrlap öt fő részből áll. Az első rész (amely a kérelem formai része) a Kérelmező (programalapító) adatait, elérhetőségét tartalmazza. Ezek alapján tartja nyilván a benyújtott programot a Közoktatási Akkreditációs Osztály. Az első ponthoz kapcsolódó dokumentumok: - A továbbképzési programról készített előszakértői vélemény, amelyet az alapító felkérésére egy, a témában kompetens személy állítja össze, aki nem vett részt a program kidolgozásában, és szerepel az Országos szakértői névjegyzéken vagy tudományos fokozattal rendelkezik. - Pénzügyi adatlap - Befizetésről szóló igazolás A fenti dokumentumok hiánya formai hibának számít, pótlásuk nélkül nem indul meg az akkreditációs eljárás. A formai követelmények vizsgálatát a Közoktatási Akkreditációs Osztály végzi el. Az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályai érvényesek. Speciális továbbképzésekhez előírt dokumentumok: - nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában résztvevők részére indított továbbképzés esetén az érintett országos kisebbségi önkormányzat véleménye; - szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató pedagógusok, gyakorlati képzést végző pedagógusok részére indított továbbképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter által irányított minisztérium szakvéleményét is csatolni szükséges a kérelemhez. A kérelem második része a programra vonatkozó olyan kiegészítő adatokat kér, amelyek – az indítási kérelemhez kapcsolódva – nyilvánosságra kerülnek az Oktatási Közlöny mellékleteként évente kétszer megjelenő továbbképzési jegyzékben. A résztvevők az itt közölt információk alapján jelentkezhetnek a továbbképzésekre. A kérelem harmadik része a részletes tematikát és a program megvalósíthatóságának legfontosabb információit tartalmazza. A kérelem negyedik része a program minőségbiztosítására vonatkozó kikötéseket tartalmazza. Az itt közölt információk a program Rendeletben is szabályozott minőségkikötéseinek, fogyasztóvédelmének biztosítására szolgálnak. A kérelem ötödik része rövid tartalmi ismertető, mely nem jelenik meg a továbbképzési jegyzékben, de a résztvevők számára további fontos információkat tartalmaz a program indításakor. A rövid leírást a megadott szerkezet szerint kell elkészíteni. Akkreditációra kérelem csak a Rendelet 4. §-ának megfelelő tartalmú továbbképzési programra nyújtható be. Akkreditált továbbképzés csak tanúsítvánnyal zárulhat. Amennyiben az alapító jogosulatlan szakképzettséget ígér a résztvevők számára, vagy más, jogszabályba ütköző kijelentést tesz, a kérelem elutasításra kerül.

ÚTMUTATÓ Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




A KÉRELEM ALAPÍTÁSI ENGEDÉLY KIADÁSÁHOZ CÍMŰ ŰRLAP KITÖLTÉSÉHEZ

1. A program alapítójának adatai 1.1. A továbbképzési program alapítója E pontban a kérelmező szervezet, intézmény, cég vagy természetes személy pontos nevét szükséges megadni. A megadott névnek egyeznie kell a programalapító természetes vagy jogi személy hivatalosan használt nevével. 1.2. A programalapító címe Itt a program alapítását kérelmező szervezet, intézmény, cég vagy magánszemély hivatalos elérhetőségét kell feltüntetni. 1.3. A programalapító besorolása A felsorolt kategóriákból csak egyet jelölhet meg. Amennyiben szervezete nem azonosítható egyik jelzett kategória szerint sem, úgy az „egyéb” rovatban szerepeltesse. 1.4. A továbbképzési program egyeztetésére kijelölt személy neve A program egyeztetésére kijelölt személy az, aki a program minden hivatalos ügyében felhatalmazással rendelkezik (aláírási joga van), információt nyújthat, rendelkezhet a program indításának kérelmezéséről, továbbá jogosult a program indítóival való szerződéskötésre. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (továbbiakban: OKM), a PAT és az OH az alapítási és az indítási akkreditációs eljárások esetében minden ügyben az e pontban megjelölt személyt fogja értesíteni. Csak egy személyt lehet megjelölni. Célszerű, ha az ő feladatkörébe tartozik a program tartalmi fejlesztőivel való kapcsolattartás is. Az akkreditációs folyamatban eljáró állami szerveknek nincs felelősségük az egyeztetésére kijelölt személy változásának be nem jelentéséből fakadó késésekért, problémákért. A programalapítónak saját érdekében mielőbb hivatalosan jeleznie kell az egyeztetésére kijelölt személy változását az Közoktatási Akkreditációs Osztálynak. 1.5. Az eljárási díj befizetésének módja Itt szükséges megjelölni a befizetés módját, a pénzügyi adatlappal megegyező módon. A kérelem, a pénzügyi adatlap és a befizetési bizonylat másolatának beérkezését követően a Közoktatási Akkreditációs Osztály a programot nyilvántartásba veszi (hivatkozási szám), és formailag ellenőrzi, amiről a benyújtó visszaigazoló levelet kap. Ezzel párhuzamosan a pénzügyi adatlap alapján az Oktatási Hivatal számlát állít ki. Befizetés hiányában a program akkreditációja nem kezdődhet meg. Az eljárási költség 30 órákat meghaladóan egységesen nő. Tehát: - 30 órás program esetében a mindenkori minimálbér egyszerese, - 31-60 órás program esetében a mindenkori minimálbér kétszerese, - 61-90 órás program esetében a mindenkori minimálbér háromszorosa, - 91 óra feletti program esetében a mindenkori minimálbér négyszerese. Az akkreditációs díj óraszámának megállapításakor valamennyi tematikai egység összes óraszámát figyelembe kell venni. Ez nem minden esetben azonos az egy pedagógus által elvégezhető óraszámmal. Ha a programban van párhuzamosan futó, választható modul, akkor a programban szereplő valamennyi tematikai egység összes óraszáma összeadva képezi az akkreditációs eljárásdíj számításának alapját. Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




A Rendelet 18. § (2) bekezdése alapján az akkreditációra benyújtott alapítási/indítási kérelmek eljárási díját az Oktatási Hivatal számlájára kell befizetni. A továbbképzés teljes óraszáma A teljes óraszám megállapításakor valamennyi tematikai egység összes óraszámát kell figyelembe venni. Ez nem minden esetben azonos az egy pedagógus által elvégezhető óraszámmal. Ha a programban van párhuzamosan futó, választható modul, akkor a programban szereplő valamennyi tematikai egység összes óraszáma összeadva képezi a teljes óraszámot. Dátum és aláírás A programalapító az itt szükséges – hivatalos, jogi személyeknél cégszerű – aláírással a kérelemben közölt információk valódiságáért vállal teljes körű felelősséget, továbbá magára nézve elfogadja a kérelemben vállalt egyéb kötelezettségeket (pl. 4. rész: Minőségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek). 2. A továbbképzési programra vonatkozó adatok 2.1. A továbbképzési program megnevezése Elsőként a program megnevezése orientálja a továbbképzésre jelentkezőket és a programindítót a program tárgyáról, ezért fontos, hogy a megnevezés rövid és találó legyen. A program megnevezésének egyértelműen utalnia kell a program tartalmára. 2.2. A továbbképzés célja Az alapító átfogóan, ugyanakkor röviden fogalmazza meg, mit kíván elérni a programmal a pedagógusok kompetenciáinak fejlesztése, bővítése érdekében. A célmeghatározás pontatlansága több helyütt értelmezési zavart okozhat, mivel a céllal való összevetés a kérelem csaknem minden pontjára vonatkozik. 2.3. Azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt A munkakörök megnevezése a program célcsoportját pontosítja. Amennyiben szükséges, több munkakör is megnevezhető. A „Munkakörök szerint” oszlop a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet Melléklete által meghatározott munkaköröket tartalmazza. A „Megbízatások, funkciók, beosztások szerint” oszlop módot ad a pontosításra: a közoktatásban gyakori lehetőségek közül sorol fel néhányat, de nem tartalmaz minden lehetséges megbízatást. A „Más” rovatban tüntethető fel bármely funkció, melyre az adott program felkészít, és ami a programalapító szerint fontos. 2.4. A továbbképzés célcsoportja A célcsoport csak a képesítéssel rendelkező pedagógusokra, illetőleg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozhat. Az alapító akkor segíti legjobban a továbbképzésre jelentkezők és a programindítók választását, ha a célcsoporto(ka)t az iskolatípussal és a speciális munkakörökkel együtt optimális pontossággal határozza meg úgy, hogy figyelembe veszi a továbbképzési program célját és tematikáját. 2.5. A jelentkezés feltételei A jelentkezés feltételeit a cél, a tartalom és a követelmények együttese határozza meg. Az alapító mérlegelje, hogy a program elvégzéséhez a jelentkezőknek az iskolai végzettség Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




(pl. egyetem, főiskola) és a szak, illetve szakképzettség (pl. pedagógus, tanító vagy középiskolai matematikatanár) meghatározásán túl milyen megelőző szakmai tapasztalattal, ismeretekkel (előzetes képzésekkel) kell rendelkezniük. A megelőző szakmai tapasztalat elvárásait abban az esetben kell megfogalmazni, ha a továbbképzés szervesen illeszkedik az előzetesen szerzett ismeretekhez, tapasztalatokhoz, élményekhez és/vagy intézményi munkaköri kapcsolatokhoz. Ha például az alapító a kötelező szakirodalmat idegen nyelven határozza meg, akkor csak olyan pedagógus jelentkezhet a tanfolyamra, aki legalább az olvasás-fordítás (passzív szókincs) szintjén ismeri az adott nyelvet. Ugyanez vonatkozik azokra a továbbképzésekre, amelyeknél feltétel, hogy a résztvevő alapfokú számítástechnikai ismeretekkel, jártassággal rendelkezzék. Az „Egyéb jelentkezési feltételek” rovat kipontozott részénél a speciális felvételi eljárás (pl. alkalmassági vizsga) jelölésére van lehetőség. Ha nincs a program követelményeinek teljesítéséhez szükséges előzetes kikötés, ezt szintén fontos jelölni. 2.6. A továbbképzés összóraszáma A továbbképzések minimális óraszáma 30 óra, a maximális óraszám nincs korlátozva. Javasolt az óraszámot kerek tízes óraszámra tervezni, a pedagógusok részére kötelezően előírt 120 óra teljesíthetősége érdekében. A továbbképzés összóraszámaként azt az időmennyiséget kell megadni, amely szükséges és elegendő a tematika megvalósításához, a követelmények teljesítéséhez és a cél eléréséhez. Az összóraszámba nem számítható be a házi feladat készítésére, az otthoni tanulásra fordított idő és a vizsga időtartama. Az egy időpontban, párhuzamosan szervezett, választható programrészek esetén csak azon programrészek óraszámai adhatóak össze és igazolhatók a tanúsítványban, melyeken a hallgató ténylegesen jelen lehet. 2.7. A továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények Itt nevezze meg, melyek azok a konkrét elméleti és gyakorlati ismeretek, illetve jártasságok, készségek, képességek, kompetenciák, amelyekkel a továbbképzés végén a résztvevőknek rendelkezniük kell. Tréningjellegű továbbképzés esetén a követelmények szemléletbeli, attitűdbeli változásra is vonatkozhatnak. Ennek azonban mérhetőnek kell lennie, amelyről az Alapítónak kell gondoskodnia. A követelmény akkor reális, ha a hozzárendelt idő, a tananyag, a tevékenységek (az elsajátítási alkalmak, módszerek), valamint az előírt ellenőrzési és értékelési eljárások összhangban vannak. Kívánatos a pontos, világos és részletes megfogalmazás, mivel a tartalmi követelmények megjelennek a továbbképzési jegyzékben. A követelményekben azokat a konkrét elvárásokat kell rögzíteni, amelyek teljesítése a program résztvevője számára az adott továbbképzés sikeres befejezését jelentik. A követelmények teljesítésének mérhetőnek vagy más módon megítélhetőnek, illetve értékelhetőnek kell lennie. Konkrét követelményeket fogalmazzanak meg: pl. tudjon meghatározott tartalmakat, legyen képes elemezni, kiválasztani, összehasonlítani, definiálni, alkalmazni, azonosítani, megnevezni, mérni, rendszerezni, szervezni stb. adott dolgokat. A tartalmi követelményekben nem lehet elvárni olyan teljesítményt, amelyet a továbbképzés nem fedett le valamilyen módon. Tréningjellegű továbbképzés esetén a követelmények a következők: Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




-

Hozza be személyes tapasztalatait a tréning megvalósulási folyamatába. Az új információkat integrálja saját tapasztalataiba. Legyen nyitott a visszajelzések fogadására, beépítésére. Legyen képes visszajelzést adni saját és mások működéséről egyéni és csoportszinten. Tudatosodjon benne saját viselkedésének hatása csoportban. Fejlődjön a résztvevőben a visszacsatolás adásának-kapásának képessége.

2.8. A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módjának megnevezése, leírása, valamint az értékelés szempontjainak meghatározása Az ellenőrzésnek azt kell megállapítania, hogy a résztvevő teljesítette-e a program tartalmi követelményeit. Az ellenőrzés módját az határozza meg, hogy milyen természetű feladathelyzetekben, milyen teljesítményekben és megnyilvánulásokban lehet megbízható információhoz jutni a követelmények teljesítéséről. Itt fejtse ki, hogy milyen módon és formában ellenőrzi, és milyen szempontok szerint értékeli a követelmények teljesítését. Az alapítónak ügyelnie kell arra, hogy az ellenőrzés formája megfeleljen a kitűzött célnak és követelménynek, valamint az alkalmazott módszereknek. Tréningjellegű továbbképzés esetében az ellenőrzés formája reflexiós levél, amelynek tartalmaznia kell az Alapító által megadott szempontokra adott válaszok mellett a résztvevő személyes tapasztalatait. Ezen túl a résztvevő hallgatói kérdőívet is töltsön ki, amely megadja a konkrét tematikai elemeket, visszajelzést kap az alapító a trénerek működéséről, a tréning felépítettségéről, struktúrájáról és színvonaláról. 2.9. A továbbképzés tartalmi területek szerinti besorolása A tartalmi terület meghatározása a program nyilvántartásához közöl tájékoztató jellegű információkat. A továbbképzési jegyzék elkészítése tartalmi területek szerinti bontásban történik. A pedagógusok, a programalapító és a programindítók közös érdeke, hogy az engedéllyel rendelkező programokat a megfelelő tartalmi terület alatt találják meg. 2.10. Intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára ajánlott a továbbképzés Az intézménytípus meghatározása arra vonatkozik, hogy a továbbképzést mely szinten és ezen belül mely évfolyamokon dolgozó pedagógusok számára ajánlja az alapító. Az űrlapon az intézménytípusok meghatározása az OKM hivatalos statisztikája alapján készült. Az iskolai évfolyamok megadásánál az 1—13. évfolyamjelölésen belül a megfelelőt kell alkalmazni. 2.11. Meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez kötődik-e a továbbképzés? A kérelem e pontja lehetőséget ad az alapító számára, hogy megjelölje, kapcsolódik-e tartalmilag a továbbképzés valamely tantervhez. Tartalmi kapcsolat esetén a keret- vagy helyi tanterv pontos megnevezését, címét kell e pontban megjelölni. A továbbképzés ismeretanyaga kötődik-e valamely valláshoz, világnézethez? E pontnál igen válasz esetén egyértelműen szükséges megjelölni a vallási/világnézeti hovatartozást, mivel ez a pedagógusok részvételi szándékkal kapcsolatos döntését jelentősen befolyásolhatja. 2.12. A továbbképzés során indítható csoport létszáma A minimális csoportlétszám megadása azért lényeges, mert az érdeklődő pedagógusok itt kaphatnak információt arról, mekkora csoportlétszám elérése esetén indul el a program.





A maximális csoportlétszám megadása a csoportbontások tervezése, a különböző módszerek, munkaformák megvalósításához szükséges optimális létszám meghatározása miatt fontos. Tréningjellegű továbbképzés esetén az optimális létszám 15 fő. A 18 fő feletti csoportlétszámot szakmailag nem elfogadható. 2.13. A tanúsítvány kiadója Az alapító joga meghatározni, hogy a program elvégzését tanúsító dokumentumnak ki legyen a kiadója. A Rendelet 6.§. (11) bekezdése tartalmazza a tanúsítványra vonatkozó kötöttségeket. A Rendeletben foglaltakon túl lehetőség van egyéb kikötések megfogalmazására is. 3. A továbbképzés tartalmára vonatkozó részletes információk 3.1. A továbbképzés részletes tematikája Az akkreditációs vizsgálat középpontjában a program részletes tematikája áll. Ennek a fejezetnek kell tartalmaznia mindazokat az információkat, melyek alapján a program megvalósíthatósága megítélhető. A részletes tematika szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért sem a PAT, sem az OH, sem az OKM nem hozhatja semmilyen formában nyilvánosságra a kérelemnek ezt a részét, és nem használhatja fel ezeket (névtelen értékelő elemzéseken kívül) a programalapító írásbeli engedélye nélkül. A kérelmek vizsgálata és tárolása a titokvédelmi szabályok betartása mellett történik. A jogi védelem lehetővé teszi, hogy a programalapító valódi tulajdonosként rendelkezzen programjával. Dönthet arról, hogy programját az általa szabott feltételek mellett átadja megvalósításra más indító részére, illetve saját felelősségére minőségbiztosítási eljárásai alapján javítja. 3.1.1. A program részletes leírása A program részletes leírása az akkreditációra beadott továbbképzési program egyik legfontosabb része, ezért a kérelem ennek teljes kifejtését várja el az alapítótól. A program részletes tematikáját a táblázat szerkezete szerint kell elkészíteni. Táblázati mező üresen hagyása formai hibának számít. Amennyiben nem kíván információt közölni, egyértelműen jelezze (nem szükséges, nem jellemző stb. módon)! A tematikai egységek számát – a program sajátosságai alapján – a programalapító határozza meg. Technikailag a táblázati mező igény szerint bővíthető, a sorok száma növelhető. A táblázat első oszlopa a tematikai egységek logikai egymásra épülésének áttekintését, vízszintes sorai pedig a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálatát teszik lehetővé. Az egyes részeken belül egyértelműen meg kell jeleníteni az alkalmazott munkaformákat, a segédeszközöket, az ellenőrzés gyakoriságát és módját, az értékelés szempontjait, az elméleti és gyakorlati foglalkozások óraszámát. Javasoljuk, hogy a táblázatot vízszintes irányban, soronként haladva töltsék ki! 1. oszlop: A továbbképzés tematikai egységeinek megnevezése; a tematikai egységek, résztémák, altémák megnevezése; a legkisebb tematikai egység tömör tartalmi kifejtése





Az önálló tematikai egységek egymásra épülése adja meg a program menetét. A tematikai egység tartalmi és módszertani felépítése, óraszáma a program sajátosságaitól függ. A tartalmi kifejtésnél a választott résztémák és altémák a program szakmai tartalmát megjelenítő részegységek halmazait és részhalmazait jelentik. A résztémák és altémák meghatározásának és kifejtésének a program szakmai logikája mentén kell történnie, oly módon, hogy ebből egy kívülálló számára is világossá váljon a szakmai tartalom minden fontos eleme. Az 1. oszlop kitöltése nemcsak a témakörök címszerinti felsorolását igényli, hanem a legkisebb tematikai egység rövid tartalmi leírását is. Amennyiben a tematikai egységek csak résztémákból állnak, a résztémákat meg kell nevezni, és ki is kell fejteni. Amennyiben a résztémákat további altémákra bontják, a résztémákat elég csak megnevezni, és az altémákat kell tömören kifejteni. 2. oszlop: A megfelelő tematikai egységekhez tartozó módszerek, munkaformák és tevékenységek megnevezése és tömör jellemzése A módszerek és munkaformák megnevezésének az a célja, hogy a résztvevők tanulását segítse, az aktív tanulás eszközeit használja, valamint az adott téma legoptimálisabb feldolgozási módját tegye lehetővé. A továbbképzési cél teljesülésében a módszernek is meghatározó szerepe van. A módszerek megnevezésekor olyan eljárásokat kell bemutatni, amelyek alkalmasak arra, hogy a továbbképzés résztvevői képesek legyenek teljesíteni a tartalmi követelményeket, s azáltal elérhető legyen a továbbképzés célja is. A program alapítója fogalmazza meg a témák feldolgozásának módszereit és munkaformáit. Tekintve, hogy a tematikai egységeken belül más-más munkaforma és módszer lehetséges, ezeket a résztémákhoz/altémákhoz rendelten szükséges feltüntetni. Amennyiben a programalapító eltérő csoportlétszámot, heterogén csoportösszetételt vagy több iskolatípust is megjelölt, akkor a különböző csoportösszetételből adódó módszertani eltéréseket is a módszerek/munkaformák oszlopban kell jeleznie. Itt kell leírni, ha az eltérő csoportösszetételből módszertani eltérések is adódnak. 3. oszlop: Az ismerethordozók, tananyagok segédeszközök, taneszközök, egyéb a tanításhoz szükséges tárgyi eszközök megnevezése és a tartalomra is utaló jellemzése a tematikai egységekhez tartozó munkaformánként A részletes tematika 3. oszlopában azokat a konkrét taneszközöket és segédeszközöket kell felsorolni, amelyeket az adott témához kapcsolódóan használni kell, és amelynek segítségével a feltüntetett módszerek és munkaformák kivitelezhetőek. Az ismerethordozók, tananyagok, segédeszközök, taneszközök, egyéb tárgyi eszközök felsorolása akkor tekinthető egyértelműnek, ha a tartalomra utaló meghatározás vagy jellemzés is kifejtett. Amennyiben a programalapító úgy ítéli meg, hogy valamelyik tematikai egységhez nem szükséges segédeszköz, azt egyértelműen jelezze a táblázatban (nem szükséges, nem jellemző stb. módon). 4-5. oszlop: Az ellenőrzés módja, az értékelés szempontjai tematikai egységenként A tematikai egységekhez rendelhető ellenőrzési módok és a hozzájuk tartozó értékelési szempontok szerepe az, hogy mind a résztvevőknek, mind a képzőnek időben visszacsatolást adjon a továbbképzés eredményességéről, a követelmények várható teljesüléséről. E két oszlopot együttesen kell kezelni. Ha az adott tematikai egységnél megjelöli az ellenőrzés módját, abban az esetben a hozzá tartozó értékelési szempontokat is határozza meg!





Amennyiben a programalapító úgy ítéli meg, hogy valamelyik tematikai egység esetében nem kíván élni ellenőrzéssel, azt egyértelműen jelezze a táblázatban! A tréningjellegű továbbképzés esetében a nap végén értékelniük kell a résztvevőknek az addigi folyamatot, és ennek módjait és szempontjait meg kell jelenítenie a 4. és 5. oszlopban. 6-7. oszlop: A tematikai egységenkénti foglalkozások és a munkaformák óráinak száma Az elmélet és a gyakorlat óraszámait külön oszlopban kell feltüntetni, oly módon, hogy logikailag kapcsolódjon a – 2. oszlopban – már meghatározott módszerekhez, munkaformákhoz, tevékenységekhez. A tréningjellegű továbbképzés esetében az elmélet nem haladhatja meg az összóraszám 25%-át. Gyakorlati munkaformának csak az tekinthető, amikor a tevékenységeket a résztvevők maguk végzik. Ajánlott az óraszámokat kerek órákban megadni. 3.1.2. A továbbképzés teljesítésének formai követelményei A programalapító itt kikötheti a hallgatók kötelező részvételének minimális százalékát (megállapíthatja a hiányzás maximális mértékét), és meghatározhatja, milyen egyéb feltételeket kell teljesíteniük (pl. hospitálás, terepgyakorlaton való részvétel, írásbeli dolgozat beadása határidőre stb.). Ugyancsak itt szükséges kifejteni azt is, hogy a tematikai egységenként való értékelés és a záróértékelés milyen szerepet játszik a tanúsítvány kiadásában. Tréningjellegű továbbképzés esetében a 100%-os részvétel mellett minden résztvevőnek két írásos anyagot kell beadnia: reflexiós levelet és hallgatói kérdőívet. 3.1.3. A résztvevők számára kötelező szakirodalom jegyzéke A kérelmezőnek el kell különítenie a kötelező és az ajánlott irodalmat. Közölni kell a pontos könyvészeti adatokat: szerző(k), szerkesztő, cím, kiadó, kiadás éve, és az elolvasandó rész terjedelme. Egyértelműen fel kell tüntetni és indokolni, ha nem rendelhető szakirodalom a továbbképzéshez (pl. készségfejlesztő tréning). A kötelező szakirodalom meghatározásánál meg kell nevezni azt az előírt (kötelezően feldolgozandó) irodalmat, amely biztosítja a továbbképzés tartalmi követelményeinek teljesítését. Nagy terjedelmű kötelező irodalom esetén, enciklopédia jellegű könyveknél az adatok között fel kell sorakoztatni a könyv vonatkozó fejezetét, illetve oldalszámokkal behatárolt részeit. A kötelező irodalomban csak akkor tüntethetők fel idegen nyelven írott anyagok, ha az idegen nyelv ismerete a jelentkezés feltételénél is szerepel. 3.1.4. A résztvevők számára ajánlott szakirodalom jegyzéke Ide tartozik azoknak a szakanyagoknak a megnevezése, amelyek általános áttekintést nyújtanak a továbbképzés tartalmával összefüggő tudományterületekről, azok tematikus elágazásairól, aktuális problémáiról. Az ajánlott irodalom nem azonos a program témájának bibliográfiájával, hanem ajánlás a résztvevők számára, mit érdemes tanulmányozniuk a téma mélyebb megismeréséhez. 3.2. A teljes program lebonyolításához szükséges személyi feltételek Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




A táblázat pontos kitöltése akkor is szükséges, ha az alapító maga akarja indítani a továbbképzést. A személyi feltételeket a tematikai egységekhez és/vagy az adott egységhez tartozó munkamódszerekhez kell hozzárendelni. Itt határozhatja meg az alapító, hogy a továbbképzés célja, tartalma, követelményei, módszerei milyen kompetenciájú képzőkkel, illetve segítő közreműködőkkel valósítható meg eredményesen. A megadott táblázat kitöltése akkor megfelelő, ha meghatározza a továbbképzés levezetéséhez szükséges hozzáértés feltételeit: a végzettséget (pl. egyetem, főiskola), képzettséget (pl. biológia szakos tanár, pszichológus), szakterületet (pl. környezetvédelem, vezetőképzés) és a szükséges gyakorlati tapasztalatot (pl. felnőttoktatási gyakorlat, csoportvezetői, tréneri, szupervízori gyakorlat; tréningjellegű továbbképzés esetében legalább 3 éves tréningvezetői gyakorlat vagy 5 dokumentáltan megtartott tréning). A táblázat utolsó két oszlopában a további közreműködők (laboráns, rendszergazda, technikus, társtréner, asszisztens stb.) képzettségét és feladatait szükséges feltüntetni. 3.3. A teljes program lebonyolításához szükséges általános tárgyi feltételek megnevezése A tárgyi eszközök pontos megadására akkor is szükség van, ha az alapító maga kívánja indítani a továbbképzést. A 3.3.1. ponttól a 3.3.6. pontig, a tárgyi feltételeket, eszközöket úgy kell meghatározni, hogy illeszkedjen a továbbképzés céljához, tartalmához, követelményeihez, módszereihez stb., és egyben a szükséges és az elégséges feltételeket egyaránt biztosítsa a továbbképzés eredményes szervezéséhez. 3.3.1. Az infrastrukturális alapfeltételek és információhordozók jellemzése A továbbképzés tematikájához kapcsolódó, a megvalósításhoz szükséges valamennyi eszközt fel kell sorolni: pl. írásvetítő, laboratóriumi felszerelések, videomagnó, diavetítő stb. 3.3.2. Az informatikai alapfeltételek jellemzése A továbbképzés tematikájához kapcsolódó, megvalósításához, kivitelezéséhez nélkülözhetetlen számítógépek száma, programok és tartozékok pontos felsorolása és pontos megnevezése szükséges. 3.3.3. A továbbképzés helyszínének jellemzői, alapfelszereltsége A helyszín(ek) feltételeit szükséges megadni (száma, befogadóképessége, berendezési tárgyai) úgy, hogy a továbbképzés megvalósítható legyen. Itt kell jelezni a csoportmegosztásból adódó igényeket és speciális szakképzés esetén a szaktanterem létszámhoz szabott, elvárt berendezéseit. A következő három pontban kell megosztani az alapító, az indító és a programban résztvevő pedagógusok között a részletes tematika valamennyi tananyagát, segédeszközét, taneszközét és egyéb, a tanításhoz szükséges tárgyi eszközét. A 3.1.1. táblázat (3. oszlop) minden eszközét szerepeltetni kell valamelyik pontnál, akkor is, ha az alapító maga kívánja indítani a továbbképzést. 3.3.4. Azoknak az eszközöknek, segédanyagoknak és tananyagoknak a megnevezése, amelyeket az alapító biztosít az indító és a résztvevő számára. 3.3.5. Azoknak az eszközöknek, segédanyagoknak és tananyagoknak a megnevezése, amelyeket az indítónak kell biztosítania a résztvevő számára 3.3.6. Azoknak az eszközöknek a megnevezése, amelyeket a résztvevők biztosítanak. Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




4. Minőségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek Az itt közölt információkat az alapító egy meghatározott eljárásrend alapján feldolgozza, és a továbbképzési program módosítására, javítására hasznosítja. Az alapító ebben a fejezetben fogalmazhatja meg, hogy a program beválását milyen eszközökkel vizsgálja, s a program beválásáról milyen gyakran kér visszajelzéseket. A beválás vizsgálata segíti leginkább az alapítót abban, hogy a program tartalmát, módszereit, eszközeit tovább javítsa, fejlessze. Az alapító – saját minőségbiztosítási eljárásainak megfelelően – a kötelezően előírt információgyűjtésen túl más információk eljuttatását is megkövetelheti az indítótól. A programalapítónak ügyelnie kell arra, hogy olyan visszajelzési eljárásokat válasszon, amelyek a résztvevők és a programban oktatók személyiségi jogait nem sértik, valamint az adatvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket is be kell tartania. 4.1. Az alábbi információk folyamatos gyűjtésének kötelezettsége a résztvevőktől: - a program résztvevőinek a program tartalmával kapcsolatos véleményéről; - az oktatás tárgyi feltételeinek megfeleléséről (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelező irodalom); - az alkalmazott oktatási módszerek megfeleléséről; - az oktatók munkájáról; - a szervezés módjáról; - a résztvevők ellenőrzéséről és a követelmények teljesítésének módjáról. Az indító tájékoztatási kötelezettsége az alapító részére: - a program résztvevőinek a program tartalmával kapcsolatos véleményéről; - az oktatás tárgyi feltételeinek megfeleléséről (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelező irodalom); - az alkalmazott oktatási módszerek megfeleléséről; - a résztvevők ellenőrzéséről és a követelmények teljesítésének módjáról. 4.2. Milyen eszközöket és eljárásokat használjon a program indítója a továbbképzésről szóló visszajelzések gyűjtésére? Az előző (4.1). pontban megjelölt információkat a program indítója különböző mérési, értékelési eszközök és eljárások segítségével gyűjtheti össze. Amennyiben a programalapító nem kívánja átadni az indítás jogát más szervezetnek, ebben a pontban azt szükséges rögzítenie, hogy a 4.1. pontban jelzett információkat milyen eszközökkel kívánja begyűjteni saját maga számára. A résztvevők visszajelzési lehetőségei többféle formában valósulhatnak meg: kérdőíves módszer, csoportos konzultáció, egyéni interjú, kiscsoportos megbeszélés, esszéjellegű visszajelzés, problémaládák elhelyezése stb.; tréningjellegű továbbképzés esetében kérdőíves módszer, reflexiós levél. 4.3. Milyen formában és milyen gyakorisággal tájékoztassa az indító az alapítót a begyűjtött információkról? E pontban az alapító rögzíti, hogy milyen módszert, eszközt és milyen gyakoriságot vár el az indítótól az információk eljuttatásában. 4.4. Milyen eljárást követ az alapító, amikor a programot folyamatosan javítja, módosítja a továbbképzés résztvevőinek, oktatóinak és indítóinak visszajelzései alapján? Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




E pontban szükséges felsorolni azokat a tevékenységeket és munkaformákat, melyekkel az alapító feldolgozza az indítótól kapott résztvevői visszajelzéseket. Érdemes kitérni az indító vagy az indító oktatóinak lehetséges bevonására, a feldolgozás gyakoriságára és az alapítási dokumentum módosításának tervezett időpontjára. 4.5. Egyéb feltételek, amelyek biztosítják a továbbképzés egyenletes minőségét és a minőség javítását Az alapítónak mint a program tulajdonosának joga van előírni az indító számára külön felkészítő továbbképzést, itt jelezheti részvételi igényét a programot záró ellenőrzőértékelő foglalkozáson, vagy kiköthet egyéb minőségellenőrző tevékenységet. 5. A PROGRAM TARTALMÁNAK RÖVID ISMERTETÉSE (A terjedelem maximum 1800 karakter, 30 sor.) Ebben a fejezetben írhatja le az alapító, hogy a programról milyen információkat kíván nyilvánosságra hozni a továbbképzési jegyzékben feltüntetetteken kívül. A rövid összefoglalónak a program részletes leírásában (3.1.1.) közölt védett információkra kell épülnie. A rövid összefoglaló a legegyértelműbb és legszélesebben terjedő tájékoztatás a pedagógusok körében. A program rövid tartalmi összefoglalójának szerkezete: A továbbképzés indokoltságának, szükségességének bemutatása. A tematikai egységek és a hozzájuk tartozó módszerek, munkaformák rövid összefoglalása. A továbbképzés specialitásainak kiemelése (terepgyakorlat, hospitálás, utazás, iskolai munka stb.). Az ellenőrzés, értékelés módja, gyakorisága, a tanúsítvány kiadásának feltételei. ÚTMUTATÓ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A TÁVOKTATÓ PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSEK ALAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÉRELEM ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A Kérelem távoktató pedagógus-továbbképzési program alapítási engedélyének kiadásához című űrlap az alapítási folyamat alapdokumentuma. Az adott szempontoknak megfelelő kitöltése akkor is szükséges, ha az alapító és az indító egyazon intézmény, cég vagy személy. A pedagógus-továbbképzés alapítói kérelmének akkreditációs eljárása a program tartalmának belső koherencia-vizsgálatát jelenti, azaz azt vizsgálja, hogy a kérelem egyes pontjaiban leírtak mennyire feleltethetők meg egymásnak. Ha a kérelem az egyes pontok logikai egységét, összefüggését nem bizonyítja, akkor az akkreditációs eljárás számára a kérelem elbírálhatatlan. Az akkreditáció feltétele a program garantált szakmai megvalósíthatósága, tehát a kérelemben leírtak egyértelmű kifejtése, gondos és részletes kitöltése rendkívül fontos, mivel e nélkül a megvalósíthatóság nem ítélhető meg, és a kérelmet el kell utasítani. A kérelemnek a továbbképzési jegyzék [l. Rendelet 8. § (6) bekezdése] által nem igényelt adatai szerzői jogi védelem alá tartoznak, ezért azok nem kerülnek nyilvánosságra. Az indító csak az alapítóval való megegyezés esetén indíthatja a továbbképzést. A pedagógus-továbbképzések alapításához szükséges kérelem célja, hogy: Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




-

a program akkreditálási folyamatához elégséges, pontos információt adjon, hogy a program szakmai megvalósíthatósága és belső koherenciája megítélhető legyen; - a programalapítónak lehetősége legyen mindazon elvárások szakmailag megfelelő és pontos közlésére, amelyek a programok indítói számára megadják a szükséges és elégséges információt arról, hogy a program hogyan valósítható meg megfelelő minőségben, az alapító elképzeléséhez hűen. A pedagógus-továbbképzés alapítójának a kérelemben meg kell határoznia azokat a visszacsatolási módokat és eszközöket, amelyek segítségével az indító elegendő mennyiségű és mélységű információhoz juttatja az alapítót arról, hogy a program tartalmát és konkrét megvalósulását hogyan fogadták a résztvevők. Ez a program minőségbiztosításának egyik alapköve. A kérelem aláírásával és benyújtásával a kérelmező kötelezettséget vállal a program folyamatos fejlesztését szolgáló információk gyűjtésére, feldolgozására. A Kérelem az alapítási engedély kiadásához című űrlapban minden kérdésre válaszolni kell, minden oszlopot, sort szükséges kitölteni, akkor is, ha nemleges a válasz. (Ilyen esetben a kérdésnek megfelelően a „nem szükséges”, „nem jellemző”, „nincs megkötés” stb. kifejezések használata ajánlott.) A kérelem beérkezését követően az Oktatási Hivatal (továbbiakban: OH) Közoktatási Akkreditációs Osztálya nyilvántartásba veszi a kérelmet, majd formai szempontból ellenőrzi a kitöltést, melyről visszaigazolást küld. A visszaigazoláson szereplő nyilvántartási szám mindvégig a hivatkozási alap az akkreditációs eljárás során. A formai ellenőrzést követő tartalmi megfelelés vizsgálatát a PAT-tagok és szakértők végzik a kritériumrendszer alapján. A kritériumoknak való megfelelés függvényében hozza meg a PAT a határozatjavaslatát: elfogadás, feltételes elfogadás vagy elutasítás. - Elfogadás esetén az OH felterjeszti az oktatási és kulturális miniszternek határozathozatalra. - A feltételes elfogadásnál a PAT feltételeket szab, amelyek teljesülése esetén a kérelem elfogadásra felterjeszthető. - Elutasító javaslatot hoz a PAT, ha a program leírásából nem állapítható meg egyértelműen a program célja, a résztvevők számára teljesítendő követelmények, a tematikából nem állapítható meg egyértelműen a program tartalma, több ellentmondást tartalmaz, ill. a program leírása nem kellően kifejtett, részletes. Elutasítás esetén a benyújtó jogorvoslatot kérhet. A jogorvoslat eljárási díja az alapítási kérelem akkreditációs eljárásdíjának 50%-a. A KÉRELEM FELÉPÍTÉSE

A Kérelem az alapítási engedély kiadásához című űrlap négy fő részből áll. Az első rész (amely a kérelem formai része) a Kérelmező (programalapító) adatait, elérhetőségét tartalmazza. Ezek alapján tartja nyilván a benyújtott programot a Közoktatási Akkreditációs Osztály. Az első ponthoz kapcsolódó dokumentumok: - A továbbképzési programról készített előszakértői vélemény, amelyet az alapító felkérésére egy, a témában kompetens személy állítja össze, aki nem vett részt a program kidolgozásában, és szerepel az Országos szakértői névjegyzéken vagy tudományos fokozattal rendelkezik. - Pénzügyi adatlap - Befizetésről szóló igazolás





A fenti dokumentumok hiánya formai hibának számít, pótlásuk nélkül nem indul meg az akkreditációs eljárás. A formai követelmények vizsgálatát a Közoktatási Akkreditációs Osztály végzi el. Az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályai érvényesek. Speciális továbbképzésekhez előírt dokumentumok: - nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában résztvevők részére indított továbbképzés esetén az érintett országos kisebbségi önkormányzat véleménye; - szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató pedagógusok, gyakorlati képzést végző pedagógusok részére indított továbbképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter által irányított minisztérium szakvéleményét is csatolni szükséges a kérelemhez. A kérelem második része a programra vonatkozó olyan kiegészítő adatokat kér, amelyek – az indítási kérelemhez kapcsolódva – nyilvánosságra kerülnek az Oktatási Közlöny mellékleteként évente kétszer megjelenő továbbképzési jegyzékben. A résztvevők az itt közölt információk alapján jelentkezhetnek a továbbképzésekre. A kérelem harmadik része a részletes tematikát és a program megvalósíthatóságának legfontosabb információit tartalmazza. A kérelem negyedik része a program minőségbiztosítására vonatkozó kikötéseket tartalmazza. Az itt közölt információk a program Rendeletben is szabályozott minőségkikötéseinek, fogyasztóvédelmének biztosítására szolgálnak. Akkreditációra kérelem csak a Rendelet 4. §-ának megfelelő tartalmú továbbképzési programra nyújtható be. Akkreditált továbbképzés csak tanúsítvánnyal zárulhat. Amennyiben az alapító jogosulatlan szakképzettséget ígér a résztvevők számára, vagy más, jogszabályba ütköző kijelentést tesz, a kérelem elutasításra kerül. ÚTMUTATÓ A KÉRELEM TÁVOKTATÓ PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM ALAPÍTÁSI ENGEDÉLYÉNEK KIADÁSÁHOZ CÍMŰ ŰRLAP KITÖLTÉSÉHEZ 2. A program alapítójának adatai 3.1. A továbbképzési program alapítója E pontban a kérelmező szervezet, intézmény, cég vagy természetes személy pontos nevét szükséges megadni. A megadott névnek egyeznie kell a programalapító természetes vagy jogi személy hivatalosan használt nevével. 3.2. A programalapító címe Itt a program alapítását kérelmező szervezet, intézmény, cég vagy magánszemély hivatalos elérhetőségét kell feltüntetni. 3.3. A programalapító besorolása A felsorolt kategóriákból csak egyet jelölhet meg. Amennyiben szervezete nem azonosítható egyik jelzett kategória szerint sem, úgy az „egyéb” rovatban szerepeltesse. 3.4. A továbbképzési program egyeztetésére kijelölt személy neve Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




A program egyeztetésére kijelölt személy az, aki a program minden hivatalos ügyében felhatalmazással rendelkezik (aláírási joga van), információt nyújthat, rendelkezhet a program indításának kérelmezéséről, továbbá jogosult a program indítóival való szerződéskötésre. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (továbbiakban: OKM), a PAT és az OH az alapítási és az indítási akkreditációs eljárások esetében minden ügyben az e pontban megjelölt személyt fogja értesíteni. Csak egy személyt lehet megjelölni. Célszerű, ha az ő feladatkörébe tartozik a program tartalmi fejlesztőivel való kapcsolattartás is. Az akkreditációs folyamatban eljáró állami szerveknek nincs felelősségük az egyeztetésére kijelölt személy változásának be nem jelentéséből fakadó késésekért, problémákért. A programalapítónak saját érdekében mielőbb hivatalosan jeleznie kell az egyeztetésére kijelölt személy változását az Közoktatási Akkreditációs Osztálynak. 3.5. Az eljárási díj befizetésének módja Itt szükséges megjelölni a befizetés módját, a pénzügyi adatlappal megegyező módon. A kérelem, a pénzügyi adatlap és a befizetési bizonylat másolatának beérkezését követően a Közoktatási Akkreditációs Osztály a programot nyilvántartásba veszi (hivatkozási szám), és formailag ellenőrzi, amiről a benyújtó visszaigazoló levelet kap. Ezzel párhuzamosan a pénzügyi adatlap alapján az Oktatási Hivatal számlát állít ki. Befizetés hiányában a program akkreditációja nem kezdődhet meg. Az eljárási költség 30 órákat meghaladóan egységesen nő. Tehát: - 30 órás program esetében a mindenkori minimálbér egyszerese, - 31-60 órás program esetében a mindenkori minimálbér kétszerese, - 61-90 órás program esetében a mindenkori minimálbér háromszorosa, - 91 óra feletti program esetében a mindenkori minimálbér négyszerese. Az akkreditációs díj óraszámának megállapításakor valamennyi tematikai egység összes óraszámát figyelembe kell venni. Ez nem minden esetben azonos az egy pedagógus által elvégezhető óraszámmal. Ha a programban van párhuzamosan futó, választható modul, akkor a programban szereplő valamennyi tematikai egység összes óraszáma összeadva képezi az akkreditációs eljárásdíj számításának alapját. A Rendelet 18. § (2) bekezdése alapján az akkreditációra benyújtott alapítási/indítási kérelmek eljárási díját az Oktatási Hivatal számlájára kell befizetni. A továbbképzés teljes óraszáma A teljes óraszám megállapításakor valamennyi tematikai egység összes óraszámát kell figyelembe venni. Ez nem minden esetben azonos az egy pedagógus által elvégezhető óraszámmal. Ha a programban van párhuzamosan futó, választható modul, akkor a programban szereplő valamennyi tematikai egység összes óraszáma összeadva képezi a teljes óraszámot. Dátum és aláírás A programalapító az itt szükséges – hivatalos, jogi személyeknél cégszerű – aláírással a kérelemben közölt információk valódiságáért vállal teljes körű felelősséget, továbbá magára nézve elfogadja a kérelemben vállalt egyéb kötelezettségeket (pl. 4. rész: Minőségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek). 4. A továbbképzési programra vonatkozó adatok 2.1. A továbbképzési program megnevezése Elsőként a program megnevezése orientálja a továbbképzésre jelentkezőket és a programindítót a program tárgyáról, ezért fontos, hogy a megnevezés rövid és találó legyen. A program megnevezésének egyértelműen utalnia kell a program tartalmára.





2.2. A továbbképzés célja Az alapító átfogóan, ugyanakkor röviden fogalmazza meg, mit kíván elérni a programmal a pedagógusok kompetenciáinak fejlesztése, bővítése érdekében. A célmeghatározás pontatlansága több helyütt értelmezési zavart okozhat, mivel a céllal való összevetés a kérelem csaknem minden pontjára vonatkozik. 2.3. Azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt A munkakörök megnevezése a program célcsoportját pontosítja. Amennyiben szükséges, több munkakör is megnevezhető. A „Munkakörök szerint” oszlop a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet Melléklete által meghatározott munkaköröket tartalmazza. A „Megbízatások, funkciók, beosztások szerint” oszlop módot ad a pontosításra: a közoktatásban gyakori lehetőségek közül sorol fel néhányat, de nem tartalmaz minden lehetséges megbízatást. A „Más” rovatban tüntethető fel bármely funkció, melyre az adott program felkészít, és ami a programalapító szerint fontos. 2.4. A továbbképzés célcsoportja A célcsoport csak a képesítéssel rendelkező pedagógusokra, illetőleg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozhat. Az alapító akkor segíti legjobban a továbbképzésre jelentkezők és a programindítók választását, ha a célcsoporto(ka)t az iskolatípussal és a speciális munkakörökkel együtt optimális pontossággal határozza meg úgy, hogy figyelembe veszi a továbbképzési program célját és tematikáját. 2.5. A jelentkezés feltételei A jelentkezés feltételeit a cél, a tartalom és a követelmények együttese határozza meg. Az alapító mérlegelje, hogy a program elvégzéséhez a jelentkezőknek az iskolai végzettség (pl. egyetem, főiskola) és a szak, illetve szakképzettség (pl. pedagógus, tanító vagy középiskolai matematikatanár) meghatározásán túl milyen megelőző szakmai tapasztalattal, ismeretekkel (előzetes képzésekkel) kell rendelkezniük. A megelőző szakmai tapasztalat elvárásait abban az esetben kell megfogalmazni, ha a továbbképzés szervesen illeszkedik az előzetesen szerzett ismeretekhez, tapasztalatokhoz, élményekhez és/vagy intézményi munkaköri kapcsolatokhoz. Ha például az alapító a kötelező szakirodalmat idegen nyelven határozza meg, akkor csak olyan pedagógus jelentkezhet a tanfolyamra, aki legalább az olvasás-fordítás (passzív szókincs) szintjén ismeri az adott nyelvet. Ugyanez vonatkozik azokra a továbbképzésekre, amelyeknél feltétel, hogy a résztvevő alapfokú számítástechnikai ismeretekkel, jártassággal rendelkezzék. Az „Egyéb jelentkezési feltételek” rovat kipontozott részénél a speciális felvételi eljárás (pl. alkalmassági vizsga) jelölésére van lehetőség. Ha nincs a program követelményeinek teljesítéséhez szükséges előzetes kikötés, ezt szintén fontos jelölni. 2.6. A továbbképzés (távoktató kurzus) hossza (időtartama) (nap/hét/hónap) A továbbképzés tanulási időszükséglete órában A kurzus besorolásához szükséges, hagyományos formának megfelelő óraszám





Meg kell határozni a kurzus hosszát (időtartamát) hónapban, hétben vagy napban. Ez a tanulás megkezdésétől (programcsomag átadása) a tanúsítvány kiadási feltételeinek teljesítéséig rendelkezésre álló időt jelenti. A továbbképzés tanulási időszükségleteként azt az átlagos időmennyiséget kell megadni, amely szükséges és elegendő a kurzus feladatának megvalósításához, a követelmények teljesítéséhez, a cél eléréséhez. A kurzus időtartamába bele kell férnie a tanulási időszükségletnek, amely a feladatok elvégzéséhez, a tanuláshoz, illetve a feladatok teljesítéséhez szükséges időszükségletet jelenti. Ebbe beletartozik a tananyag, szakirodalom elolvasása, kiegészítő anyagok megtekintése, meghallgatása, tanulmányozása, ezek megértése, rögzítése, gyakorlása, a feladatok megoldása, javítása, a kétoldalú kommunikáció és a személyes megjelenést igénylő foglalkozások, az azokra való felkészülés. Ezeket átlagos tanulási képességű résztvevővel, a távoktatásban elfogadott sztenderdek alapján kell kalkulálni. Azért kell becsléssel meghatározni azt a tanóra mennyiséget, amelyre hagyományos forma esetén szükség lenne, mivel a kormányrendelet nem alkalmazza a tanulási időszükséglet kategóriát, ezért ennek alapján az eljárási díj szempontjából nem lehetne besorolni a továbbképzést 2.7. A továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények Itt azon konkrét elméleti és gyakorlati ismereteket kell meghatározni, amelyeket a kurzus a részvevőknek nyújt, jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeket kialakít, fejleszt, azt a konkrét tudást/kompetenciát, amelyet a résztvevők számára tartalmi követelményként előír (maximum 10 sor). A követelmény akkor reális, ha a hozzá rendelt képzési idő, tanulási időszükséglet, a tananyag, a távoktatási pedagógiai struktúra, valamint az előírt ellenőrzési és értékelési eljárások összhangban vannak. Kívánatos a pontos, világos és részletes megfogalmazás, mivel a feladat/tartalmi követelmények megjelennek a Továbbképzési jegyzékben. A tartalmi követelményekben azokat a konkrét elvárásokat kell rögzíteni, amelyek teljesítése a program résztvevője számára az adott képzés sikeres befejezését jelentik, azokat a konkrét tudás/kompetencia elemeket, amelyek teljesítését ellenőrzi, értékeli. A követelmények teljesítése mérhetőnek vagy más módon megítélhetőnek, illetve értékelhetőnek kell lenni. A követelményeket konkrétan írják le: pl. tudjon meghatározott definíciókat, tartalmakat, legyen képes elemezni, kiválasztani, összehasonlítani, definiálni, alkalmazni, azonosítani, megnevezni, mérni, rendszerezni, szervezni stb. adott dolgokat. A tartalmi követelményekben nem lehet elvárni olyan teljesítményt, amelyet a képzés nem fedett le valamilyen módon. 2.8. A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módjának leírása, valamint az értékelés szempontjainak meghatározása Az ellenőrzésnek azt kell megállapítania, hogy a résztvevő teljesítette-e a program tartalmi követelményeit. Az ellenőrzés módját az határozza meg, hogy milyen természetű feladathelyzetekben, milyen teljesítményekben és megnyilvánulásokban lehet megbízható információhoz jutni a követelmények teljesítéséről. Itt fejtse ki, hogy milyen módon és formában ellenőrzi, és milyen szempontok szerint értékeli a követelmények teljesítését. Az alapítónak ügyelnie kell arra, hogy az ellenőrzés formája megfeleljen a kitűzött célnak és követelménynek, valamint a távoktatás kritériumainak. 2.9. A továbbképzés tartalmi területek szerinti besorolása Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig




A tartalmi terület meghatározása a program nyilvántartásához közöl tájékoztató jellegű információkat. A továbbképzési jegyzék elkészítése tartalmi területek szerinti bontásban történik. A pedagógusok, a programalapító és a programindítók közös érdeke, hogy az engedéllyel rendelkező programokat a megfelelő tartalmi terület alatt találják meg. 2.10. Intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára ajánlott a továbbképzés Az intézménytípus meghatározása arra vonatkozik, hogy a továbbképzést mely szinten és ezen belül mely évfolyamokon dolgozó pedagógusok számára ajánlja az alapító. Az űrlapon az intézménytípusok meghatározása az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos statisztikája alapján készült. Az iskolai évfolyamok megadásánál az 1—13. évfolyamjelölésen belül a megfelelőt kell alkalmazni. 2.11. A továbbképzés kötődik-e meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez? A kérelem e pontja lehetőséget ad az alapító számára, hogy megjelölje, kapcsolódik-e tartalmilag a továbbképzés valamely tantervhez. A továbbképzés ismeretanyaga kötődik-e valamely valláshoz, világnézethez? E pontnál igen válasz esetén egyértelműen szükséges megjelölni a vallási/világnézeti hovatartozást, mivel ez a pedagógusok részvételi szándékkal kapcsolatos döntését jelentősen befolyásolhatja. 2.12. Az a minimum résztvevői létszám, amelynél a kurzus elindul. A személyes megjelenést igénylő foglalkozások csoportlétszáma A minimális résztvevői létszám megadása azért lényeges, mert az érdeklődő pedagógusok itt kaphatnak információt arról, mekkora létszám elérése esetén indul el a program. A személyes megjelenést igénylő foglalkozások maximális csoportlétszámának megadása a csoportbontások tervezése, a különböző módszerek, munkaformák megvalósításához szükséges optimális létszám meghatározása miatt fontos. 2.13. A tanúsítvány kiadója Az alapító joga meghatározni, hogy a program elvégzését tanúsító dokumentumnak ki legyen a kiadója. A Rendelet 6.§. (11) bekezdése tartalmazza a tanúsítványra vonatkozó kötöttségeket. A Rendeletben foglaltakon túl lehetőség van egyéb kikötések megfogalmazására is. 5.

A kurzus tartalmára, szerkezetére, pedagógiai struktúrára vonatkozó részletes információk

3.1. A program tartalmának és pedagógiai struktúrájának kidolgozottsága 3.1.1. A kérelem űrlaphoz mellékelt programcsomag részei és a résztvevői szolgáltatás rendszere Az akkreditációs vizsgálat középpontjában maga a programcsomag áll, valamint annak működését biztosító résztvevői szolgáltatások rendszerének leírása. Ennek a fejezetnek kell tartalmaznia mindazokat az információkat, melyek alapján a program megfelelősége, megvalósíthatósága megítélhető. A programcsomag és a működtetés leírása szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért sem a PAT, sem az oh, sem az OKM nem hozhatja semmilyen formában nyilvánosságra a kérelemnek ezt a részét, és nem használhatja fel ezeket (névtelen értékelő elemzéseken kívül) a programalapító írásbeli engedélye nélkül.





A kérelmek vizsgálata és tárolása a titokvédelmi szabályok betartása mellett történik. A jogi védelem lehetővé teszi, hogy a programalapító valódi tulajdonosként rendelkezzen programjával. Dönthet arról, hogy programját az általa szabott feltételek mellett átadja megvalósításra más indító részére, illetve saját felelősségére minőségbiztosítási eljárásai alapján javítja. 3.1.1.1. A távoktató tananyag tanulási egységenként A tananyagot az alapmédiumon, a tananyag kiegészítőit az alapmédiumon, illetve kiegészítő médiumokon tanulási egységekre bontva, a távoktatási pedagógiai követelményeknek megfelelő szerkezetben kell prezentálni. Az alábbi szerkezeti elemeknek mindenképpen szerepelniük kell a tananyagban: 11. Bevezetés (köszöntő, célcsoport, célkitűzés, feladat-meghatározás, a programcsomag részei, a tananyag struktúrájának ismertetése, tanítási-tanulási folyamat ismertetése – a résztvevő tanulási útja, tanulási időszükséglet, tanulási tanácsok) 12. Tartalomjegyzék 13. A tananyag tanulási egységenkénti feldolgozása A tanulási egység címe Bevezetés A téma/résztéma/altéma kifejtése, részösszefoglalások/összefoglalás, (tananyag-prezentáció) Gyakorló/önellenőrző feladatok, (ajánlott) megoldás A beküldendő ellenőrző feladatok és az azokhoz tartozó feladatlapok, az értékelés szempontjai A kurzus alapmédiumához kapcsolódó kiegészítő médiumok, szemléltető anyagok, eszközök A kötelező és ajánlott irodalom felsorolása a pontos könyvészeti adatokkal (szerző, cím, kiadó, helység, évszám), az elolvasandó oldalak számának és az elérhetőség pontos megadásával, egyéb ismerethordozók (film, hanganyag, képanyag stb.) meghatározása és elérhetőségük pontos megadása 14. Összefoglalás a teljes tananyaghoz 15. Zárszó 3.1.1.2. Tanulási útmutató nem távoktató tananyaghoz (tankönyv, jegyzet, szakkönyv, kézikönyv stb.)

Távoktatás nem képzelhető el tanulási útmutató nélkül. Ez megjelenhet a tananyag szerves részeként, vagy attól elkülönítve is. Az alábbi szerkezeti elemeknek mindenképpen szerepelniük kell a tanulási útmutatóban: 21. Bevezetés (a kurzus célcsoportja, célja, feladata, összes tanulási időszükséglet, a tananyag és a tanulási útmutató együttes használata, a tanítási, tanulási folyamat leírása, javasolt tanulási módszerek) 22. A tananyag tartalmának tanulási egységekre bontása 23. Gyakorló/önellenőrző feladatok és megoldásaik 24. Ellenőrző feladatok és értékelési szempontok 25. A tanulás javasolt ütemezése 26. A tanulási időszükséglet meghatározása tanulási egységenként és feladatonként 27. Tanulási, feladat-megoldási instrukciók, tanácsok a tananyag feldolgozásához tanulási egységenként, feladatonként 28. A kétoldalú kommunikáció módja, formái 29. A személyes megjelenést igénylő alkalmak, azok tevékenységi formái, az azokra való felkészülés 30. Összefoglalás, zárszó 3.1.1.3. Résztvevői ütemterv (a tanítási-tanulási folyamat naptári ütemezése)

A program működtetésének nélkülözhetetlen kelléke a résztvevői ütemterv, amelynek az alábbi szerkezeti elemeket feltétlenül tartalmaznia kell: A kurzus kezdő és befejező időpontjának meghatározása Feladat leadásának/beküldésének időpontja és módja A vizsgák időpontja, helyszíne A kétoldalú kommunikáció előre meghatározott időpontjai, a konzulens neve, elérhetősége A kötelező és nem kötelező személyes megjelenést igénylő alkalmak időpontja, várható időtartama, helyszíne





3.1.1.4. leírása

A programcsomag működését biztosító résztvevői szolgáltatások rendszerének

A távoktató kurzus megvalósítása a tananyag működtetését is jelenti. A programnak pontosan meg kell határoznia a résztvevői szolgáltatás rendszerét, és a megfelelőség megítélhetőségének szintjén tartalmaznia kell az alábbi elemeket.

a) A résztvevő és a távoktatási intézmény kapcsolatrendszere: Információs szolgáltatás (tájékoztatás, az érdeklődés és jelentkezés fogadása, beiratkozás stb.) Konzulensi szolgáltatás (ellenőrző feladatok értékelése, egyéni konzultációk, csoportos foglalkozások) Tanácsadói/mentori szolgáltatás Egyéb személyi szolgáltatások (informatikus, szervező, könyvtáros stb.) Szervezési szolgáltatások (a feladatok meghatározott útja, a személyes megjelenést igénylő formák szervezése stb.) Adminisztrációs szolgáltatások (résztvevők/teljesítmény nyilvántartása stb.) b) A konzulensi útmutató: Feladatok, felkészítés, alkalmazási feltételek, a beküldendő ellenőrző feladatok lehetséges megoldása stb. 3.1.2. A továbbképzés teljesítésének formai követelményei A programalapító itt határozza meg a résztvevők személyes megjelenést igénylő foglalkozásokon való kötelező részvételének minimális százalékát (megállapíthatja a hiányzás maximális mértékét), és azt, hogy milyen egyéb feltételeket kell teljesíteniük (pl. a tanulási egységekhez kötődő ellenőrző feladatokra, valamint a záró ellenőrzésre/értékelésre vonatkozó formai elvárásokat, amelyek a tanúsítvány kiadásának feltételeit képezik). Minden kötelezően beküldendő és a konzulens által elfogadott feladatnak szerepelnie kell a tanúsítvány kiadási feltételei között, amit a formai követelményekben fel kell tüntetni. 3.2. A kurzus fejlesztéséhez és megvalósításához szükséges személyi feltételek meghatározása Itt kell pontosan meghatározni a tananyagfejlesztőkkel, konzulensekkel, illetve más, a szolgáltatásban közvetlenül részt vevő személyekkel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelményeket, valamint a résztvevő/konzulens; résztvevő/egyéb szolgáltató számszerű arányát annak érdekében, hogy a továbbképzés célja, tartalma, követelményei, módszerei megfelelő kompetenciájú képzőkkel, illetve segítő közreműködőkkel eredményesen valósulhasson meg. 3.3.

A teljes program lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek meghatározása

Itt kell meghatározni a továbbképzés kivitelezéséhez szükséges tárgyi alapfeltételeket. A továbbképzés kivitelezéséhez szükséges tárgyi alapfeltételek meghatározása, mennyiségi és tartalmi jellemzése megfelelően konkrét és pontos, ennek alapján a tárgyi feltételrendszer egyértelműen azonosítható, megfelelősége megítélhető kell legyen. A résztvevő és az intézmény számára a kétoldalú kommunikációhoz szükséges eszközök (hírközlés, számítástechnika stb.). Az alapfeltételek tartalmazzák a tanítás-tanulás folyamatának megvalósításához szükséges (a programcsomag részét nem képező) informatikai és egyéb tárgyi alapfeltételeket, a személyes megjelenést igénylő foglalkozások, vizsgák helyszínének jellemzőit, felszereltségét, szemléltető és taneszközeit. Ezek meghatározása, mennyiségi és tartalmi jellemzése pontos, így egyértelműen azonosíthatók.

A kérelem egyértelművé teszi, hogy a tárgyi feltételek közül melyeket biztosítja az alapító, melyeket az indító és melyeket a résztvevők.





4. Minőségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek Az itt közölt információkat az alapító egy meghatározott eljárásrend alapján feldolgozza, és a továbbképzési program módosítására, javítására hasznosítja. Az alapító ebben a fejezetben fogalmazhatja meg, hogy a program beválását milyen eszközökkel vizsgálja, s a program beválásáról milyen gyakran kér visszajelzéseket. A beválás vizsgálata segíti leginkább az alapítót abban, hogy a program tartalmát, módszereit, eszközeit tovább javítsa, fejlessze. Az alapító – saját minőségbiztosítási eljárásainak megfelelően – a kötelezően előírt információgyűjtésen túl más információk eljuttatását is megkövetelheti az indítótól. A programalapítónak ügyelnie kell arra, hogy olyan visszajelzési eljárásokat válasszon, amelyek a résztvevők és a programban oktatók személyiségi jogait nem sértik, valamint az adatvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket is be kell tartania. 4.1. Az alábbi információkat kötelező rendszeresen gyűjteni a résztvevőktől a program résztvevőinek a program tartalmával kapcsolatos véleményéről, az oktatás tárgyi feltételeiről (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelező irodalom), a meghatározott tanítási-tanulási folyamat alkalmasságáról, a kurzus szervezettségéről, a konzulensek és egyéb közreműködők (a szervezet) munkájáról, a résztvevők ellenőrzéséről és a követelmények teljesítéséről. Az indító tájékoztatási kötelezettsége az alapító részére: - a program résztvevőinek a programcsomaggal kapcsolatos véleményéről, - az oktatás tárgyi feltételeiről, - a meghatározott tanítási-tanulási folyamat alkalmasságáról, - a kurzus szervezettségéről, - a konzulensek és egyéb közreműködők (a szervezet) munkájáról, - a résztvevők ellenőrzéséről és a követelmények teljesítéséről. 4.2. Milyen eszközöket és eljárásokat használjon a program indítója a továbbképzésről szóló visszajelzések gyűjtésében? Az előző (4.1). pontban megjelölt információkat a program indítója különböző mérési, értékelési eszközök és eljárások segítségével gyűjtheti össze. Amennyiben a programalapító nem kívánja átadni az indítás jogát más szervezetnek, ebben a pontban azt szükséges rögzítenie, hogy a 4.1. pontban jelzett információkat milyen eszközökkel kívánja begyűjteni saját maga számára. A résztvevők visszajelzési lehetőségei többféle formában valósulhatnak meg: kérdőíves módszer, csoportos konzultáció, egyéni interjú, kiscsoportos megbeszélés, esszéjellegű visszajelzés, problémaládák elhelyezése stb. 4.3. Milyen formában és milyen gyakorisággal tájékoztassa az indító az alapítót a begyűjtött információkról? E pontban az alapító rögzíti, hogy milyen módszert, eszközt és milyen gyakoriságot vár el az indítótól az információk eljuttatásában. 4.4. Milyen eljárást követ az alapító, amikor a programot folyamatosan javítja, módosítja a továbbképzés résztvevőinek, oktatóinak és indítóinak visszajelzései alapján?





Az alapítási kérelemben rögzített cím, cél és összóraszám, valamint a tartalmi követelmények a minőségbiztosítási tevékenység eredményeképpen sem változtathatók meg. E pontban szükséges felsorolni azokat a tevékenységeket és munkaformákat, melyekkel az alapító feldolgozza az indítótól kapott résztvevői visszajelzéseket. Érdemes kitérni az indító vagy az indító oktatóinak lehetséges bevonására, a feldolgozás gyakoriságára és az alapítási dokumentum módosításának tervezett időpontjára. 4.5. Egyéb feltételek, kikötések, amelyek biztosítják a továbbképzés egyenletes minőségét és a minőség javítását Az alapítónak, mint a program tulajdonosának joga van előírni az indító számára külön felkészítő képzést, itt jelezheti részvételi igényét a programot záró ellenőrző-értékelő foglalkozáson, vagy kiköthet egyéb minőségellenőrző tevékenységet.”

9. számú melléklet a …/2008. (…) Korm.rendelethez „II. Rész KÉRELEM AZ INDÍTÁSI ENGEDÉLY KIADÁSÁHOZ Kérjük, hogy lehetőleg számítógéppel töltse ki az űrlapot! 1.

A TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI







1.3. A továbbképzési program alapítási engedélyének száma (az Oktatási és Kulturális Minisztérium határozatának száma) 2.

A TOVÁBBKÉPZÉS SZERVEZŐJE

2.1. A továbbképzést szervező megnevezése

2.2. A szervező székhelye Irányítószám:

Helység:


Fax:

E-mail cím: 2.3. A továbbképzési programról tájékoztatást adó személy neve


Helység:


Fax:

E-mail cím: 2.4. Megegyezik-e a továbbképzési program alapítója a továbbképzési program indítójával? (az indítási kérelem 1.2. és 2.1. pontjának összevetése alapján) 3.

igen

nem

igen, más néven az alapító jogutódja

A TOVÁBBKÉPZÉS HELYSZÍNE

3.1. Az indítási kérelem benyújtásakor ismert helyszín megjelölése

Az intézmény pontos címe Az intézmény megnevezése





Irányító sz.

Helység

Utca

Házs z.

1. 2. 3. 4. 5. 6. Hatnál több helyszín esetében helyszínenként 1 százalékkal nő az eljárási díj!

3.2. Ha a kérelmező a továbbképzés helyszínét a kérelem benyújtásakor nem ismeri, a program indítása előtt legkésőbb 30 nappal bejelenti. Az indítási engedély iránti kérelem aláírásával a fenti pont (3.2) betartására a kérelmező kötelezettséget vállal.





4.

A TOVÁBBKÉPZÉSBEN FOGLALKOZÁST TARTÓK JEGYZÉKE

Név


A program részletes leírásában feltüntetett tematikai egységek megnevezése

Látta: Dr. Szüdi János szakát. Csillag Márta főov. 89

Előadók, trénerek, foglalkozás-vezetők Iskolai végzettsége


Szakja, képzettsége

Szakterülete

Gyakorlati tapasztalata

Továbbképzé sbeli feladata


5.

A TOVÁBBKÉPZÉS FORMÁJA

5.1. A továbbképzés összóraszáma: 5.2. A továbbképzés oktatásának formája:

tanfolyami oktatás

távoktatás

5.3. A továbbképzés szervezésének módja, időbeosztása (délelőtt, délután, pihenőnapokon stb.)

6.

AZ OKTATÁS MEGFELELŐ SZÍNVONALÁNAK BIZTOSÍTÁSA

6.1. Azoknak az eszközöknek a felsorolása (pl. kérdőív, interjú-vázlat, stb.), amelyekkel a programban részt vevő pedagógusok értékelik a továbbképzési programot.

A mellékelt eszközök felhasználásának módja

6.2. Azoknak az eszközöknek a felsorolása, amelyekkel a továbbképzés indítója értékeli a tanfolyam egészét, ezen belül az előadók, a trénerek, a szervezők stb. tevékenységét.

A mellékelt eszközök felhasználásának módja

6.3. Más eszközök, módszerek





7.


7.1. Azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt Munkakörök szerint: Óvodapedagógus Tanító Tanár

Gyógypedagógus Konduktor Logopédus Kollégiumi nevelő Pszichológus Szociálpedagógus


Megbízatások, funkciók, beosztások szerint: Intézményvezető Intézményvezető-helyettes Diákönkormányzatot segítő pedagógus Gyermekvédelmi felelős Munkaközösség vezető Osztályfőnök Rendszergazda Szabadidő-szervező Gyakorlóiskolai vezető tanár, óvodai szakvezető Más:



Óvoda Általános iskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Alapfokú művészetoktatási intézmény Kollégium Egyéb

: Ezen belül mely évfolyamokon tanító pedagógusok számára ajánlott a továbbképzés?

Nem jellemző


egyetem

és/vagy

főiskola

Szakképzettség:





Megelőző szakmai gyakorlat:





7.6. A továbbképzés kötődik-e meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez? nem jellemző igen, éspedig: A továbbképzés ismeretanyaga kötődik-e valamely valláshoz, világnézethez? nem jellemző igen, éspedig: 7.7. A továbbképzés során indítható csoport létszáma A csoportlétszám minimuma:

fő

A csoportlétszám maximuma: fő (A maximum felett csoportbontásra van szükség!) 7.8. A tanúsítvány kiadója

Az alapító Az indító Az alapító és az indító közösen


8.

A TANFOLYAM VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI Minimum:


,- Ft




Maximum:

,- Ft

A részvételi díjon felül a résztvevőket terhelő egyéb költségek felsorolása:





8.

AZ INDÍTÁSI KÉRELEM ŰRLAPJÁHOZ CSATOLNI KELL

1. sz. melléklet:

Nyilatkozat a továbbképzési program felhasználói jogáról

2. sz. melléklet:

Nyilatkozat a biztosításáról

3. sz. melléklet:

Kötelezettségvállalás a továbbképzés feltételeiről való tájékoztatásról

4. sz. melléklet:

A továbbképzésen való részvételről kiállított tanúsítvány mintája

5. sz. melléklet:

Annak igazolása, hogy a kérelmező jogosult a tevékenység folytatására (cégbejegyzés vagy alapító okirat másolata)

6. sz. melléklet:

Az Indítási kérelem című űrlap 6. pontjához tartozó mellékletek

továbbképzés

személyi

és

tárgyi

feltételeinek

(A 6.1., 6.2. és a 6.3. minőségfejlesztési, minőségbiztosítási eszközök)

7. sz. melléklet

Területileg illetékes munkaügyi központ által kiadott felnőttképzést folytató intézmény nyilvántartásba vételéről

8. sz. melléklet:

Pénzügyi adatlap

9. sz. melléklet:

Az eljárási díj befizetésének igazolása

értesítés/igazolás

3. Rész Kérelem A TOVÁBBKÉPZÉSI JEGYZÉKRE TÖRTÉNŐ FELVÉTELHEZ

Az indítási engedély beadását követő évtől kezdődően kell benyújtani! Kérjük, hogy lehetőleg számítógéppel töltse ki az űrlapot! 1.

A TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI


1.2. A továbbképzési program alapítási engedélyének száma (az Oktatási és Kulturális Minisztérium határozatának száma) 1.3. A továbbképzési program indítási engedélyének száma (az Oktatási és Kulturális Minisztérium határozatának száma) 2.

A TOVÁBBKÉPZÉS SZERVEZŐJE

2.1. A továbbképzést szervező megnevezése




a


2.2. A szervező székhelye Irányítószám:

Helység:


Fax:

E-mail cím: 2.3. A továbbképzési programról tájékoztatást adó személy neve


Helység:


Fax:

E-mail cím:




95


3. A TOVÁBBKÉPZÉS HELYSZÍNE 3.1. A kérelem benyújtásakor ismert helyszín megjelölése Az intézmény pontos címe Az intézmény megnevezése

Irányító sz.

Helység

Utca

Házs z.

1. 2. 3. 4. 5. 6. Hatnál több helyszín esetében helyszínenként négy százalékkal nő az eljárási díj! 3.2. Ha a kérelmező a továbbképzés helyszínét a kérelem benyújtásakor nem ismeri, a program indítása előtt legkésőbb 30 nappal bejelenti. 4.

A TOVÁBBKÉPZÉS FORMÁJA

4.1. A továbbképzés összóraszáma: 4.2. A továbbképzés oktatásának formája:

tanfolyami oktatás távoktatás

4.3. A továbbképzés szervezésének módja, időbeosztása (délelőtt, délután, pihenőnapokon stb.)

5. A TOVÁBBKÉPZÉS TARTALMÁRA VONATKOZÓ ADATOK 5.1. Azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt Munkakörök szerint: Óvodapedagógus Tanító Tanár Gyógypedagógus Konduktor Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig

Megbízatások, funkciók, beosztások szerint: Intézményvezető Intézményvezető-helyettes Diákönkormányzatot segítő pedagógus Gyermekvédelmi felelős Munkaközösség vezető Látta: Dr. Szüdi János szakát. Csillag Márta főov.


96


Logopédus Kollégiumi nevelő Pszichológus Szociálpedagógus


Osztályfőnök Rendszergazda Szabadidő-szervező Gyakorlóiskolai vezető tanár, óvodai szakvezető Más:


5.3. Intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára ajánlott a továbbképzés Óvoda Általános iskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Alapfokú művészetoktatási intézmény Kollégium Egyéb : Ezen belül mely évfolyamokon tanító pedagógusok számára ajánlott a továbbképzés?

Nem jellemző


egyetem

és/vagy

főiskola





5.5. A továbbképzés tartalmi területek szerinti besorolása Diákönkormányzat, diákjog Napközis és tanulószobai foglalkozás Egészségnevelés, mentálhigiéné Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig



97


Európai tanulmányok Felnőttoktatás Gyermek- és ifjúságvédelem Gyógypedagógia: Iskolai könyvtár Iskolai testnevelés és sport

Kollégiumi és gyermekotthoni nevelés/foglalkozás Művészeti nevelés:

OKJ-ban szereplő szakok, szakmák Óvodai nevelés Pedagógia Szakképzés: Szaktárgyi oktatás: Tanító (általános iskola kezdő szakasz) Tanügyigazgatás

Vezetőképzés


5.7. A továbbképzés kötődik-e meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez? nem jellemző igen, éspedig: A továbbképzés ismeretanyaga kötődik-e valamely valláshoz, világnézethez? nem jellemző igen, éspedig: 5.8. A szakvizsgába történő beszámítás lehetősége

5.9. A továbbképzés során indítható csoport létszáma A csoportlétszám minimuma:

fő

A csoportlétszám maximuma: fő (A maximum felett csoportbontásra van szükség!) 5.10 A tanúsítvány kiadója .

Az alapító Az indító Az alapító és az indító közösen

Egyéb, a tanúsítvány kiadására vonatkozó formai követelmények Készítette: Béresné dr. Dunai Gyöngyi Dr. Madarász Hedvig



98


6.

A TANFOLYAM VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI Minimum:

,- Ft

Maximum:

,- Ft

A részvételi díjon felül a résztvevőket terhelő egyéb költségek felsorolása:

Dátum:

szervező aláírása PH”




99

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Recommend Documents