Okság és Szabályszerűség

Okság és Szabályszerűség

Az óra szerkezete ●

Az okság problematikus

●

Az okság mint a körülmények vizsgálata

●

Az okság mint tényellentétes viszony kifejezése

●

Az okság mint induktív következtetés és korreláció

●

A Mill-féle oksági kánon

●

A statisztikus okság

Mindennaposak az oksági ítéleteink ●

A hurrikán éhínséget okoz, A HIV AIDSet, az azbeszt tüdőrákot

●

Tudásigényű kijelentéseinket oksági formába öltöztetjük

●

DE! Mi tesz vmit vmi más okává?

●

●

●

Leesik a toll. Mi az oka? A gravitáció?, hogy elengedtem? Hogy demonstrálni akarok vmit? A toll vágya, hogy leessen? A kormány gazdaságpolitikája felvirágoztatja az országot, munkahelyeket teremt, emeli a közszférában dolgozók reálkeresetét. A kormány gazdaságpolitikája az országot a tönk szélére viszi, az államadósság növekedéséhez vezet, és oka az euro késedelmes bevezetésének.

Vonaljegy-automata a két egyetem között

Az okság mint a körülmények vizsgálata ●


●


●


●


●


●


Mi az oksági kapcsolat? Az ok szükséges és/vagy elégséges feltétele az okozatnak? ● ● ●

●

●

●

Az elégséges ok definíciója A elégséges oka B-nek: Ha az A esemény bekövetkezése önmagában elég B esemény bekövetkezéséhez. Ha az A esemény bekövetkezése maga után vonja B esemény bekövetkezését. Az elégséges ok logikailag a következő feltételes állítással fejezhető ki: Ha A, akkor B.

Mi az oksági kapcsolat? Az ok szükséges és/vagy elégséges feltétele az okozatnak? ● ● ● ●

●

●

A szükséges ok definíciója A szükséges oka B-nek: Ha az A esemény nélkül nem következik be a B esemény. Ha nem következik be az A esemény, akkor nem következik be a B esemény. Az elégséges ok logikailag a következő feltételes állítással fejezhető ki: Ha nem A, akkor nem B.

Azonban… Vizsgáljuk meg az oksági körülményeket! ●

●

●

A rövidzárlat önmagában nem okoz lakástüzet, kell mellé oxigén, gyúlékony anyag, + hogy senki nem avatkozott közbe – tehát a rövidzárlat nem elégséges a lakástűzhöz. Ugyanakkor nem is szükséges, mert az is lehet, hogy a szomszéd gyújtotta fel a lakást. A legkarakánabb talán J. S Mill megoldása: a tűz oka nem más, mint az egész világegyetem előző, teljes állapota

● ●

Igen ám, de ez nem valami praktikus elmélet. A cél inkább az volna, hogy az okot valahogyan kiragadjuk az oksági körülmények közül.

Az ok és az oksági körülmények: J. Mackie: INUS-feltétel elmélete ●

●

●

Ez az elmélet is a szükséges és elégséges feltételekkel dolgozik, de ezeknek egy összetett rendszerét alkalmazza: Insufficient (nem elégséges), Necessary (szükséges), Unnecessary (nem szükséges), Sufficient (elégséges) Egy C esemény INUS feltétele egy E eseménynek, ha C önmagában elégtelen (I), de szükséges (N) része a feltételek egy tágabb halmazának, amely ugyan nem szükséges (U) de elégséges (S) E bekövetkezéséhez A rövidzárlat önmagában elégtelen, de szükséges része egy körülményhalmaznak (gyúlékony anyagok, a közbelépés hiánya, stb), amely nem szükséges (mert a szomszéd is felgyújthatta volna a házat), de elégséges ahhoz, hogy elégjen a ház.

INUS probléma ●

●

●

Persze felmerül a probléma: hogyan választjuk ki C-t az oksági körülmények közül? A beteghordó elcserélte a beteget, akit egy másik beteg kórlapján található információ alapján műtöttek meg, és ezért meghalt. Melyik az a C esemény, ami az oksági körülmények közül kiemelendő, és végső soron végzetessé vált? Azaz: kit ítéljünk el? A beteghordót? A kórlapon történő egyezéseket. Azt a tényt, hogy az operáció ennek a betegnek végzetes volt. Az orvost, aki végső soron megölte a beteget?

Tényellentétes (kontrafaktuális) viszonyok ●


●


●

●

Az okság mint tényellentétes viszony kifejezése Az okság mint induktív következtetés és korreláció

●


●


Másik út: a tényellentétes (kontrafaktuális) kapcsolatok ●

●

●

●

●

Mondhatom, hogy „Ha nem lett volna rövidzárlat, nem égett volna le a ház,” vagy hogy „Ha nem cserélték volna el, nem halt volna meg a beteg.” Ezek tényellentétes állítások, mert az oksági kapcsolat első részét a tényekkel ellentétesen fogalmazzuk meg (ugyanis volt rövidzárlat, és elcserélték a beteget) Persze mondhatjuk, hogy a szomszéd is felgyújthatta volna a házat, de a tényellentétes állítás így értendő: „Ha nem lett volna rövidzárlat, EZ a tűz nem következett volna be.”- a tűz tényellentétesen függ a rövidzárlattól David Lewis: az okság tényellentétes függőségi viszony, jele:  Ha A nem következett volna be, B sem következett volna be.


Mindez azonban nem az aktuális világra vonatkozik, hanem a lehetségesre: ●

●

Elképzelhetjük úgy, hogy több lehetséges világ van

állítsunk fel egy hasonlósági elméletet: ●

●

a lehetséges világok rendezhetők a szerint, hogy milyen messze vannak a mi aktuális világunktól (pl. Poirot világa közelebb van a mi aktuális világunkhoz, mint a Star Wars-é, de mindkettő lehetséges világ) az a világ, amelyben én ma reggel piros zoknit vettem fel, de minden más változatlan, közelebb van az aktuálishoz, mint az, amelyben Németország nyerte a második világháborút


C  E, C-től tényellentétesen függ E

●

Ha C nem lenne / nem lett volna, akkor E sem lenne / lett volna

●

C  E igaz a w világban akkor, ha a ¬C világok közül azok, amelyekben ¬E a helyzet, hasonlóbbak w-hez, mint azok a ¬C világok, ahol E fennáll. Más szóval: ¬C ¬E világok hasonlóbbak a w-hez, mint a ¬CE világok

Másik út: a tényellentétes (kontrafaktuális) kapcsolatok

Ellenérv: De a tényellentétes összefüggés tágabb, mint az oksági A:

B:

-Nem cserélik el a beteget


-A beteg mindig meghal ¬CE

-A beteg nem hal meg mindig ¬C ¬E

Problémák a kontrafaktuálissal ●

Napihír az Index.hu-ról: „Ha elfogadta volna a MÁV azt a korábbi javaslatot, hogy a jelzőrendszer meghibásodása esetén két állomás közt soha ne legyen egynél több vonat a sínpáron, akkor elkerülhető lett volna a monorierdei, négy áldozatot követelő baleset.”


●

●

●

Ez is egy kontrafaktuális, de: Kezeli-e azt, hogy milyen más következményei lettek volna a javaslat elfogadásának (pl. iszonyatosan meglassul a vonatközlekedés azokon a vonalakon, ahol hibás a jelzőrendszer. v.ö: ha aznap egyáltalán nincsen vonatközlekedés, akkor sem következett volna be) Miért éppen ezt a körülményt emeljük ki? Ezt is lehetne: ha a hátsó vonat vezetője betartotta volna az ilyenkor kötelező 15km-es sebességkorlátozást, akkor sem következett volna be. Vagy: Ha az utolsó vagonban senki nem ül, akkor a baleset senkinek az életébe nem került volna.


Következtetés: a kontrafaktuális állítások nagyon meggyőzően hangzanak, de nem kerülik meg a kérdést, hogy az oksági körülmények melyik elemét emeljük ki.


●

●

●

●

„Ha nem hajtottam volna át a piroson, nem szegtem volna meg a KRESZT. Ha tegnap nem lett volna hétfő, ma nem lenne kedd. Persze erre lehet mondani azt az „ellen-ellenérvet”, hogy az ok és az okozat különböző létezők kell, hogy legyenek (nem úgy, mint a piroson való áthajtás, és a Kresz megszegése közt), sőt fogalmi függésnek sem szabad köztük lenni (mint a hétfő és a kedd közt) De tényellentétes kapcsolatban van a villám fény és hanghatása is (ha nem lenne fényvillanás, nem lenne dörrenés), pedig ezek nem állnak oksági relációban (hisz tudjuk: nem a fényvillanás okozza a dörrenést!). A tényellentétes viszonyból nem lehet oksági kapcsolatra következtetni.

Az okság mint induktív következtetés és korreláció ●


●


●


●


●


●


Hogyan következtetünk oksági viszony fennállására? Vizsgáljuk az oksági összefüggés felállításához vezető idealizált folyamatot: (P1) Az oktató rosszkedvűen kelt fel, majd (és) X színű inget vett fel. (P2) Az oktató rosszkedvűen kelt fel, majd (és) X színű inget vett fel. … (Pn) Az oktató rosszkedvűen kelt fel, majd (és) X színű inget vett fel. ●

Konklúzió: Az oktató rosszkedve az oka annak, hogy X színű inget vett fel.

●

Másik példa:

●

(P1) A Szíriusz megjelenik, és kiönt a Nílus

●


●

…

●

Konklúzió: A Nílus kiöntését a Szíriusz okozza

Hogyan következtetünk oksági viszony fennállására? ●

Az oksági összefüggések megállapítása nem ragadható meg logikailag helyes (azaz deduktív) következtetésként, hanem csak induktív következtetés lehet, mivel a premisszák igazsága nem vonja maga után a konklúzió igazságát.

Oksági összefüggésekhez vezető induktív következtetések Az oksági kapcsolatok megállapításához vezető következtetések még ideális esetben, 100%-os korrelációt feltételezve is az alábbi mozzanatokat foglalják magukban: 1. A jelen ideig fennálló korreláció észlelése/megfigyelése és összegzése: ez alapján csak annyit mondhatnánk, hogy „Az eddig megfigyelt N esetben igaz volt, hogy amikor az oktató rosszkedvűen kelt, akkor … színű inget vett fel.” 2. A korreláció kiterjesztése a jövőre: amikor azt mondjuk, hogy „Minden esetben igaz, hogy amikor az oktató rosszkedvűen kel, akkor … színű inget vesz fel”, akkor egy induktív lépést hajtottunk végre.

Oksági összefüggésekhez vezető induktív következtetések ●

3. Amikor azonban többet mondunk, és korreláció helyett oksági kapcsolatot állapítunk meg, akkor még egy plusz lépést teszünk: „Az oktató rosszkedve az oka annak, hogy … színű inget vesz fel.”

Látnunk kell, hogy minden oksági kapcsolat megállapítása magában foglalja a 2. induktív lépést, és ezt megfejeli még egy mozzanattal, a korreláción túlmutató oksági kapcsolat feltételezésével!*

Bajok az oksággal ●

Láttuk korábban, hogy az induktív következtetések milyen problémákat vetnek fel (aluldetermináltságból fakadó bizonytalanságok): értelemszerűen az összes, az induktív következtetéssel kapcsolatban megfogalmazott kritika automatikusan érinti az oksági kapcsolatokat, az oksági törvényeket: 1.) nincs garancia az oksági kapcsolat/törvény igazságának végérvényességére; 2.) az oksági kapcsolat empirikus tesztelése, az előrejelzés bekövetkezése révén sem jutunk végső bizonyossághoz; 3.) adott esetben akár alternatív empirikusan ekvivalens oksági kapcsolatok sem zárhatók ki stb.

Milyen oksági kapcsolatban lehet két, egymással korreláló esemény? ●

A oka B-nek (Ravasz meghúzása, Golyó kirepülése)

●

B oka A-nak (Barométer esése, Vihar)

●

C közös oka A-nak és B-nek (Villám, Villám fénye, Villám hangja)

●

A a C-n vagy oksági láncon keresztül oka B-nek (széndioxid kibocsátás -> üvegházhatás -> globális felmelegedés)

A B

B A

B A

A C

B

C

A B

E

C

B

D

A


●

●

A és B kölcsönösen okai egymásnak (összetett folyamatok pozitív visszacsatolással, pld. szegénység és aluliskolázottság) E oksági láncon keresztül közös oka A-nak és B-nek (Képviselőfánk bevitel -> Vércukorszint emelkedés -> Inzulinszint emelkedés, Képviselőfánk bevitel-> koleszterinszint emelkedés-> zsírképződés) A és B függetlenek (A gyárban 15 percenként készül el egy autó, pont amikor elmegy a helyi busz a bejárat előtt)

A B

B A

B A

A C

B

C

A B

E

C

B

D

A

Okságkritika ● ●

●

Összefoglalva: Az eseménynek, jelenségek egymásra következése még 100%-os korrelációjuk esetén sem képes kétséget kizáró módon megalapozni, hogy ok-okozati viszonyt állapítsunk meg közöttük, hiszen: Nem tudja kizárni azon alternatív ok-okozati kapcsolatok létét, amelyek éppen ezeket az egymásra következő és korreláló eseményeket, jelenségeket eredményeznék!

A Mill-féle oksági kánon ●


●


●


●


●


●


Mill-féle oksági következtetések ●

●

●

●

Oksági érvelésről akkor beszélünk, amikor események, dolgok, folyamatok stb. közötti oksági kapcsolatokra következtetünk. Az újkori filozófia egyik klasszikus problémájának számít, hogy milyen alapon tulajdonítunk jelenségeknek oksági összefüggéseket. Az egyik lehetséges válasz szerint két esemény/dolog/stb. állandó együttjárása azt a képzetet kelti bennünk, hogy oksági kapcsolat van közöttük. Eszerint az oksági következtetések gyakorlatilag ugyanolyan értelemben induktívak, mint az általánosítások.


●

Erre az elképzelésre épített John Stuart Mill is a 19. században, amikor megpróbálta feltérképezni azokat az induktív következtetési mintákat, amelyek segítségével oksági összefüggéseket lehet megállapítani. Az alábbiakban a Mill által ismertetett oksági következtetési módszereket vesszük szemügyre.

A megegyezés módszere ●

Adott egy okozat, amelynek keressük az okát. Ha az okozat különböző feltételrendszerek mellett fellép, akkor az lesz az ok, amelyik feltétel minden esetben közös.


●

●

Például: ●

Ha fekszem, ropit eszem és sört iszom, megfájdul a fejem.

●

Ha ülök, pizzát eszem és sört iszom, megfájdul a fejem.

●

Ha állok, virslit eszem és sört iszom, megfájdul a fejem.

●

A sör fejfájást okoz.

A körülmények változnak, azonban minden esetben közös a sörivás ténye. Így ezt azonosítjuk a fejfájás okaként. Ez elégséges feltételeket azonosít.


Például egy felmérésben, miért nem dohányoznak bizonyos tinédzserek: ●

családi veszekedések száma: változó

●

étrend: változó

●

családi bevétel: változó

●

szexuális élet: változó

●

kommunikáció a szülőkkel, különösen az apával: közös

●

Persze probléma lehet, hogy valójában nem tudunk mindent körülményt egyaránt figyelembe venni. Mint minden induktív következtetésnél, itt is fontos megemlíteni, hogy a releváns háttértudás sokat számít. A következő, a fentivel analóg szerkezetű érvelésnek senki sem dőlne be: ●

Ha rumot és kólát iszom, megfájdul a fejem.

●

Ha vodkát és kólát iszom, megfájdul a fejem.

●

Ha pálinkát és kólát iszom, megfájdul a fejem.

●

A kóla fejfájást okoz.

A különbség módszere ●

Ebben a módszerben minden körülményt változatlanul hagyunk, kivéve egyet. Ha a változtatott körülmény az okozat fellépésében is változást jelent, akkor ő az ok.


Például: ●

●

●

●

Ha az akvárium 20 C-os, ég a lámpa és nincs sör a vízben, akkor a halak élnek. Ha az akvárium 20 C-os, ég a lámpa és van sör a vízben, akkor a halak elpusztulnak. A sör a halak halálát okozza.

Ez szükséges feltételeket azonosít.


Például: ●

●

●

XY fejének jobb oldalát hagyományos samponnal mostuk, a bal oldalát cégünk termékével...(lásd még: mosópor, vízkő) Mindenfajta kísérlet ahol az egyik csoport gyógyszert kap, a másik placebót. Itt az a szándék, hogy a két csoport semmi más lényeges aspektusban ne legyen eltérő Egeres, nyulas kísérletek, ahol az egyik alannyal csinálnak valamit, a másikkal nem

●

Persze ekkor sem tudjuk feltétlenül biztosítani, hogy a két esetben minden egyéb körülmény változatlan maradjon. ●

●

●

Ráadásul ez a módszer félrevezető lehet, ha valaminek több oka is van. Ha például megállapítjuk, hogy egy gyerek megfoganása nem következik be, ha nem biztosítjuk a sperma jelenlétét, akkor elhamarkodott lenne levonnunk a következtetést, hogy a sperma a gyerek oka. Hiszen a petesejt elvonásával is ugyanazt az eredményt érnénk el, tehát valójában több ok szükséges a megfoganáshoz.

A megegyezés és különbség közös módszere ●

Megbízhatóbb eredményre jutunk, ha az előző két módszert együttesen alkalmazzuk. ●

●

Például ha a körülmények változtatása mellett fennáll az okozat, amíg egy bizonyos körülmény állandó marad, de megszűnik, amint azt a körülményt megszűntetjük, akkor már nagyobb a valószínűsége annak, hogy megtaláltuk az okot.

Szükséges és elégséges feltételek ●

Persze ez sem feltétlenül elég – lásd: a rövidzárlat egyik sem volt a tűz esetén...

A maradékok módszere ●

●

Ezt a módszert akkor alkalmazhatjuk, ha már vannak háttérismereteink bizonyos okozati viszonyokról, és ezek alapján szeretnénk következtetni más viszonyokra. Ha sikerül előállítanunk azt a szituációt, amelyben egy sor körülmény mellett ugyanolyan számú okozat fellép, melyek közül egy kivételével az összes okát tudjuk azonosítani, akkor a maradék okozat oka a maradék, fel nem használt körülmény lesz.


Például: ●

Ha állok, virslit eszem és sört iszom, megfájdul a fejem, a hasam és a derekam.

●


●

Az állás derékfájást okoz.

●

A virsli hasfájást okoz.

A mennyiségi variálás módszere ●

●

Szemben az eddigi módszerekkel, amelyek tisztán minőségi viszonyokat tudtak kezelni (egy körülmény vagy okozat fennáll, illetve nem áll fenn) ez az eljárás mennyiségi változtatásokra is érzékeny. Ha a fennálló körülményeket mennyiségileg tudjuk befolyásolni, akkor megfigyelve, hogy miképpen változik az okozat fellépésének mértéke, megtalálhatjuk az okot is.


●

Például ha a fejfájásom mértéke az elfogyasztott sör mennyiségével arányos, de nem változik jelentősen az étel mennyiségének változásával, akkor feltehető, hogy a fejfájást a sör okozza. Ez felveti az okság statisztikus modelljének lehetőségét

A statisztikus okság ●


●


●


●


●


●



A fentiek ellenére mai világunkban rengetegszer találkozunk olyan okságtulajdonítással, ahol - az ismertetett problémákon kívül - még a tiszta korreláció sem áll fel. Különösen jelentős ez az orvosi és jogi gyakorlatban ●

„A dohányzás halált okozhat”, „Ettől a gyógyszertől meg fog gyógyulni Marcsi bácsi”, „A gyár szennyezőanyagai évi negyven ember halálát okozzák a megyében.”


●

Ezekben az esetekben általában statisztikai adataink vannak, amelyek valószínűsítik, hogy kapcsolat van egy mérhető tényező (dohányzás, gyógyszer) és egy mérhető hatás közt (halál, gyógyulás). Általában az okozás feltételezése plauzibilis ●

nem pusztán valamekkora a korreláció, hanem a dohányzás korrelál a tüdő szennyezettségével, ez pedig a tüdőrákkal, ez meg a halállal, és a korrelációk más forrásokból is ismertek, pl. sok por szintén szennyezi a tüdőt, szintén több a daganat. Más daganatnál is nő a halálozás, stb.

●

Az „okozás” olyan kis kockázati tényezőkre is számolhatóvá válik, ahol nem tudjuk már az okozatot egyértelműen azonosítani ●

●

●

●

pl. passzív dohányzás is okoz daganatot – de majdnem mind ki vagyunk téve passzív dohányfüstnek. Melyik daganatot „okozta” ez, és melyiket a véletlen? Rossznak tűnik a kérdés. pl. az időjárásváltozás is „okoz” halálozást: nagy kánikulában 3-4x nagyobb egyes betegségekben meghalók aránya a normálhoz képest. De ilyenkor is: ki az aki „amúgy is” meghalt volna és ki az, aki a kánikula miatt?

Ez azt jelenti, hogy a statisztikus oksági kijelentésekkel nagyon csínján kell bánnunk. Hasznos eszközök lehetnek, ha pl. rizikófaktorokat akarunk súlyozni, de könnyen megjelenhet ugyanaz a halott / gyógyult több kimutatásban is!

Simpson-paradoxon ●

●

Sok esetben – ha minden eddigi problémát megoldottunk vagy lelkiismeretünket megnyugtatóan elaltattuk –a statisztikus összefüggésekből oksági következtetések levonása további kihívásokkal jár. Bizonyos esetekben statisztikus oksági kapcsolatokat keresünk és ez alapján döntéseket hozunk, ●

Pl. két vesekőkezelés hatékonyságát vizsgáljuk

●

A vagy B kezelés hatékonyabb?

●

A kezelés

B kezelés

●

78% (273/350)

83% (289/350)

●

Tehát a B kezelés a hatékonyabb. Biztos?

Az adatok részletesebben A kezelés

B kezelés

Kis kövek

93% (81/87)

>

87%(234/270)

Nagy kövek

73% (192/263) >

69%(55/80)

Közösen

78% (273/350) <

83%(289/350)

Vagyis bár mind a kis vesekövek, mind a nagy vesekövek esetén az A kezelés a hatékonyabb, ha a csoportokat „összeöntjük”, a B kezelés tűnik hatékonyabbnak (Figyeld meg a két kezelés átlaga melyik értékhez van közelebb és miért!) Miért realisztikus ez a helyzet? Mert számos esetben különböző méretűek a csoportok (kutatóintézetben más arányban használnak kísérleti és hagyományos terápiát, a különböző nehézségű esetekben más eséllyel alkalmaznak különböző terápiát)

Simpsons-paradoxon :) ●

●

●

●

Lisa 1. héten 100 wikipedia cikket szerkeszt, ebből 60 lesz jobb, mint előtte Bart 1. héten 10 wikipedia cikket szerkeszt, ebből 9 lesz jobb, mint előtte Lisa 2. héten 10 wikipedia cikket szerkeszt, ebből 1 lesz jobb, mint előtte Bart 2. héten 100 wikipedia cikket szerkeszt, ebből 30 lesz jobb, mint előtte

1. hét

2. hét

Lisa 60/100 1/10 60% 10% Bart 9/10 90%

Összes 61/110 (55,5)%

30/100 39/110 30% (35,5%)

Simpsons-paradoxon, egyéb példák ●

Berkeley egyetem, 1973: A férfi jelentkezők 44%-a felvételt nyer, a nőknél csak 35%, esélyegyenlőségi per ●

●

Ugyanakkor minden tanszék több % nőt vett fel mint férfit. A nők olyan helyekre jelentkeztek, ahol sokkal nagyobb volt a verseny. A pert elvesztették

Különféle sportstatisztikák, stb.

Az okság - összefoglalás ●

Ez és az ilyen típusú paradoxonok azt mutatják, hogy a csoportok felbontása hatással lehet arra, hogy az okságról hogyan gondolkozunk ●

Emiatt tudományfilozófusok a klasszikus Hume-iánus problémákon túlmutató nehézségeket látnak az oksági következtetésekben.

Okság és Szabályszerűség

Az óra szerkezete ●


●


●


●


●


●


Mindennaposak az oksági ítéleteink ●

A hurrikán éhínséget okoz, A HIV AIDSet, az azbeszt tüdőrákot

●

Tudásigényű kijelentéseinket oksági formába öltöztetjük

●

DE! Mi tesz vmit vmi más okává?

●

●

●

Leesik a toll. Mi az oka? A gravitáció?, hogy elengedtem? Hogy demonstrálni akarok vmit? A toll vágya, hogy leessen? A kormány gazdaságpolitikája felvirágoztatja az országot, munkahelyeket teremt, emeli a közszférában dolgozók reálkeresetét. A kormány gazdaságpolitikája az országot a tönk szélére viszi, az államadósság növekedéséhez vezet, és oka az euro késedelmes bevezetésének.

Vonaljegy-automata a két egyetem között

Az okság mint a körülmények vizsgálata ●


●


●


●


●


●


Mi az oksági kapcsolat? Az ok szükséges és/vagy elégséges feltétele az okozatnak? ● ● ●

●

●

●

Az elégséges ok definíciója A elégséges oka B-nek: Ha az A esemény bekövetkezése önmagában elég B esemény bekövetkezéséhez. Ha az A esemény bekövetkezése maga után vonja B esemény bekövetkezését. Az elégséges ok logikailag a következő feltételes állítással fejezhető ki: Ha A, akkor B.

Mi az oksági kapcsolat? Az ok szükséges és/vagy elégséges feltétele az okozatnak? ● ● ● ●

●

●

A szükséges ok definíciója A szükséges oka B-nek: Ha az A esemény nélkül nem következik be a B esemény. Ha nem következik be az A esemény, akkor nem következik be a B esemény. Az elégséges ok logikailag a következő feltételes állítással fejezhető ki: Ha nem A, akkor nem B.

Azonban… Vizsgáljuk meg az oksági körülményeket! ●

●

●

A rövidzárlat önmagában nem okoz lakástüzet, kell mellé oxigén, gyúlékony anyag, + hogy senki nem avatkozott közbe – tehát a rövidzárlat nem elégséges a lakástűzhöz. Ugyanakkor nem is szükséges, mert az is lehet, hogy a szomszéd gyújtotta fel a lakást. A legkarakánabb talán J. S Mill megoldása: a tűz oka nem más, mint az egész világegyetem előző, teljes állapota

● ●

Igen ám, de ez nem valami praktikus elmélet. A cél inkább az volna, hogy az okot valahogyan kiragadjuk az oksági körülmények közül.

Az ok és az oksági körülmények: J. Mackie: INUS-feltétel elmélete ●

●

●

Ez az elmélet is a szükséges és elégséges feltételekkel dolgozik, de ezeknek egy összetett rendszerét alkalmazza: Insufficient (nem elégséges), Necessary (szükséges), Unnecessary (nem szükséges), Sufficient (elégséges) Egy C esemény INUS feltétele egy E eseménynek, ha C önmagában elégtelen (I), de szükséges (N) része a feltételek egy tágabb halmazának, amely ugyan nem szükséges (U) de elégséges (S) E bekövetkezéséhez A rövidzárlat önmagában elégtelen, de szükséges része egy körülményhalmaznak (gyúlékony anyagok, a közbelépés hiánya, stb), amely nem szükséges (mert a szomszéd is felgyújthatta volna a házat), de elégséges ahhoz, hogy elégjen a ház.

INUS probléma ●

●

●

Persze felmerül a probléma: hogyan választjuk ki C-t az oksági körülmények közül? A beteghordó elcserélte a beteget, akit egy másik beteg kórlapján található információ alapján műtöttek meg, és ezért meghalt. Melyik az a C esemény, ami az oksági körülmények közül kiemelendő, és végső soron végzetessé vált? Azaz: kit ítéljünk el? A beteghordót? A kórlapon történő egyezéseket. Azt a tényt, hogy az operáció ennek a betegnek végzetes volt. Az orvost, aki végső soron megölte a beteget?

Szegedi ügy: késői műtét - Népszabadság ,,Nincs oksági összefüggésben a műtét néhány órás késésével Berkó Vince halála - ezt derítette ki a szegedi II. kórházban végzett igazságügyi orvostani vizsgálat. Pajor László, a kórház megbízott főigazgatója ismertette a vizsgálat végeredményét, s kérdésünkre válaszolva azt mondta: számos betegsége volt a 80 éves férfinak, amelyek okozhatták a halálát, a műtéti késedelem azonban ebben nem játszott szerepet. Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, július elején elcseréltek két 80 éves beteget a szegedi kórház sürgősségi betegellátó osztályán. Egyiküket tévesen műtötték meg az orvosegyetem idegsebészeti klinikáján, aki rövid időn belül meghalt. A másik beteg a csere miatt nyolcórás késéssel került műtétre. Őt egy ideig a klinika intenzív osztályán ápolták, állapota javult, de a több súlyos, krónikus betegsége miatt nem jött rendbe. Augusztus végén átszállították a kórház krónikus belgyógyászati osztályára, ahol október elején meghalt. A szegedi betegcsere ügyében még folyik egy rendőrségi nyomozás, amelyet foglalkozás körében elkövetett gondatlan emberölés gyanúja miatt indítottak.''

Tényellentétes (kontrafaktuális) viszonyok ●


●


●

●

Az okság mint tényellentétes viszony kifejezése Az okság mint induktív következtetés és korreláció

●


●



●

●

●

●

Mondhatom, hogy „Ha nem lett volna rövidzárlat, nem égett volna le a ház,” vagy hogy „Ha nem cserélték volna el, nem halt volna meg a beteg.” Ezek tényellentétes állítások, mert az oksági kapcsolat első részét a tényekkel ellentétesen fogalmazzuk meg (ugyanis volt rövidzárlat, és elcserélték a beteget) Persze mondhatjuk, hogy a szomszéd is felgyújthatta volna a házat, de a tényellentétes állítás így értendő: „Ha nem lett volna rövidzárlat, EZ a tűz nem következett volna be.”- a tűz tényellentétesen függ a rövidzárlattól David Lewis: az okság tényellentétes függőségi viszony, jele:  Ha A nem következett volna be, B sem következett volna be.

Mindez azonban nem az aktuális világra vonatkozik, hanem a lehetségesre: több lehetséges világ van állítsunk fel egy hasonlósági elméletet: a lehetséges világok rendezhetők a szerint, hogy milyen messze vannak a mi aktuális világunktól (pl. Poirot világa közelebb van a mi aktuális világunkhoz, mint a Star Wars-é, de mindkettő lehetséges világ) az a világ, amelyben én ma reggel piros zoknit vettem fel, de minden más változatlan, közelebb van az aktuálishoz, mint az, amelyben Németország nyerte a második világháborút C  E, C-től tényellentétesen függ E Ha C nem lenne / nem lett volna, akkor E sem lenne / lett volna C  E igaz a w világban akkor, ha a ¬C világok közül azok, amelyekben ¬E a helyzet, hasonlóbbak w-hez, mint azok a ¬C világok, ahol E fennáll. Más szóval: ¬C ¬E világok hasonlóbbal a w-hez, mint a ¬CE világok


Mindez azonban nem az aktuális világra vonatkozik, hanem a lehetségesre: ●

●

Elképzelhetjük úgy, hogy több lehetséges világ van

állítsunk fel egy hasonlósági elméletet: ●

●

a lehetséges világok rendezhetők a szerint, hogy milyen messze vannak a mi aktuális világunktól (pl. Poirot világa közelebb van a mi aktuális világunkhoz, mint a Star Wars-é, de mindkettő lehetséges világ) az a világ, amelyben én ma reggel piros zoknit vettem fel, de minden más változatlan, közelebb van az aktuálishoz, mint az, amelyben Németország nyerte a második világháborút



C  E, C-től tényellentétesen függ E

●

Ha C nem lenne / nem lett volna, akkor E sem lenne / lett volna

●

C  E igaz a w világban akkor, ha a ¬C világok közül azok, amelyekben ¬E a helyzet, hasonlóbbak w-hez, mint azok a ¬C világok, ahol E fennáll. Más szóval: ¬C ¬E világok hasonlóbbak a w-hez, mint a ¬CE világok


Másik út: a tényellentétes (kontrafaktuális) kapcsolatok


Ellenérv: De a tényellentétes összefüggés tágabb, mint az oksági A:

B:



-A beteg mindig meghal ¬CE

-A beteg nem hal meg mindig ¬C ¬E


Napihír az Index.hu-ról: „Ha elfogadta volna a MÁV azt a korábbi javaslatot, hogy a jelzőrendszer meghibásodása esetén két állomás közt soha ne legyen egynél több vonat a sínpáron, akkor elkerülhető lett volna a monorierdei, négy áldozatot követelő baleset.”


●

●

●

Ez is egy kontrafaktuális, de: Kezeli-e azt, hogy milyen más következményei lettek volna a javaslat elfogadásának (pl. iszonyatosan meglassul a vonatközlekedés azokon a vonalakon, ahol hibás a jelzőrendszer. v.ö: ha aznap egyáltalán nincsen vonatközlekedés, akkor sem következett volna be) Miért éppen ezt a körülményt emeljük ki? Ezt is lehetne: ha a hátsó vonat vezetője betartotta volna az ilyenkor kötelező 15km-es sebességkorlátozást, akkor sem következett volna be. Vagy: Ha az utolsó vagonban senki nem ül, akkor a baleset senkinek az életébe nem került volna.


Következtetés: a kontrafaktuális állítások nagyon meggyőzően hangzanak, de nem kerülik meg a kérdést, hogy az oksági körülmények melyik elemét emeljük ki.


●

●

●

●

„Ha nem hajtottam volna át a piroson, nem szegtem volna meg a KRESZT. Ha tegnap nem lett volna hétfő, ma nem lenne kedd. Persze erre lehet mondani azt az „ellen-ellenérvet”, hogy az ok és az okozat különböző létezők kell, hogy legyenek (nem úgy, mint a piroson való áthajtás, és a Kresz megszegése közt), sőt fogalmi függésnek sem szabad köztük lenni (mint a hétfő és a kedd közt) De tényellentétes kapcsolatban van a villám fény és hanghatása is (ha nem lenne fényvillanás, nem lenne dörrenés), pedig ezek nem állnak oksági relációban (hisz tudjuk: nem a fényvillanás okozza a dörrenést!). A tényellentétes viszonyból nem lehet oksági kapcsolatra következtetni.

Az okság mint induktív következtetés és korreláció ●


●


●


●


●


●


Hogyan következtetünk oksági viszony fennállására? Vizsgáljuk az oksági összefüggés felállításához vezető idealizált folyamatot: (P1) Az oktató rosszkedvűen kelt fel, majd (és) X színű inget vett fel. (P2) Az oktató rosszkedvűen kelt fel, majd (és) X színű inget vett fel. … (Pn) Az oktató rosszkedvűen kelt fel, majd (és) X színű inget vett fel. ●

Konklúzió: Az oktató rosszkedve az oka annak, hogy X színű inget vett fel.

●

Másik példa:

●


●


●

…

●

Konklúzió: A Nílus kiöntését a Szíriusz okozza

Hogyan következtetünk oksági viszony fennállására? ●

Az oksági összefüggések megállapítása nem ragadható meg logikailag helyes (azaz deduktív) következtetésként, hanem csak induktív következtetés lehet, mivel a premisszák igazsága nem vonja maga után a konklúzió igazságát.

Oksági összefüggésekhez vezető induktív következtetések Az oksági kapcsolatok megállapításához vezető következtetések még ideális esetben, 100%-os korrelációt feltételezve is az alábbi mozzanatokat foglalják magukban: 1. A jelen ideig fennálló korreláció észlelése/megfigyelése és összegzése: ez alapján csak annyit mondhatnánk, hogy „Az eddig megfigyelt N esetben igaz volt, hogy amikor az oktató rosszkedvűen kelt, akkor … színű inget vett fel.” 2. A korreláció kiterjesztése a jövőre: amikor azt mondjuk, hogy „Minden esetben igaz, hogy amikor az oktató rosszkedvűen kel, akkor … színű inget vesz fel”, akkor egy induktív lépést hajtottunk végre.

Oksági összefüggésekhez vezető induktív következtetések ●

3. Amikor azonban többet mondunk, és korreláció helyett oksági kapcsolatot állapítunk meg, akkor még egy plusz lépést teszünk: „Az oktató rosszkedve az oka annak, hogy … színű inget vesz fel.”

Látnunk kell, hogy minden oksági kapcsolat megállapítása magában foglalja a 2. induktív lépést, és ezt megfejeli még egy mozzanattal, a korreláción túlmutató oksági kapcsolat feltételezésével!*

Bajok az oksággal ●

Láttuk korábban, hogy az induktív következtetések milyen problémákat vetnek fel (aluldetermináltságból fakadó bizonytalanságok): értelemszerűen az összes, az induktív következtetéssel kapcsolatban megfogalmazott kritika automatikusan érinti az oksági kapcsolatokat, az oksági törvényeket: 1.) nincs garancia az oksági kapcsolat/törvény igazságának végérvényességére; 2.) az oksági kapcsolat empirikus tesztelése, az előrejelzés bekövetkezése révén sem jutunk végső bizonyossághoz; 3.) adott esetben akár alternatív empirikusan ekvivalens oksági kapcsolatok sem zárhatók ki stb.

•Vajon miért nem lehet az oksági kapcsolatos megállapítása logikailag helyes következtetés? •Azért, mert még 100%-os korrelációt feltételezve például az oktató rossz kedve és egy bizonyos színű ing viselete között, megfigyeléseinket az alábbi formába rendezhetjük következtetéssé: (P1) Az oktató rosszkedvűen kelt fel, majd (és) … színű inget vett fel. (P2) Az oktató rosszkedvűen kelt fel, majd (és) … színű inget vett fel. (P3) Az oktató rosszkedvűen kelt fel, majd (és) … színű inget vett fel. … (Pn) Az oktató rosszkedvűen kelt fel, majd (és) … színű inget vett fel. Konklúzió: Az oktató rosszkedve az oka annak, hogy … színű inget vett fel. Látható, hogy az oksági összefüggések megállapítása nem ragadható meg logikailag helyes (azaz deduktív) következtetetésként, hanem csak induktív következtetés lehet, mivel a premisszák igazsága nem vonhatja maga után a konklúzió igazságát, hiszen a véges számú eseten messze túlmutató konklúziót (univerzális állítást) fogalmaz meg.


A oka B-nek (Ravasz meghúzása, Golyó kirepülése)

●

B oka A-nak (Barométer esése, Vihar)

●

C közös oka A-nak és B-nek (Villám, Villám fénye, Villám hangja)

●

A a C-n vagy oksági láncon keresztül oka B-nek (széndioxid kibocsátás -> üvegházhatás -> globális felmelegedés)

A B

B A

B A

A C

B

C

A B

E

C

B

D

A


●

●

A és B kölcsönösen okai egymásnak (összetett folyamatok pozitív visszacsatolással, pld. szegénység és aluliskolázottság) E oksági láncon keresztül közös oka A-nak és B-nek (Képviselőfánk bevitel -> Vércukorszint emelkedés -> Inzulinszint emelkedés, Képviselőfánk bevitel-> koleszterinszint emelkedés-> zsírképződés) A és B függetlenek (A gyárban 15 percenként készül el egy autó, pont amikor elmegy a helyi busz a bejárat előtt)

A B

B A

B A

A C

B

C

A B

E

C

B

D

A

Okságkritika ● ●

●

Összefoglalva: Az eseménynek, jelenségek egymásra következése még 100%-os korrelációjuk esetén sem képes kétséget kizáró módon megalapozni, hogy ok-okozati viszonyt állapítsunk meg közöttük, hiszen: Nem tudja kizárni azon alternatív ok-okozati kapcsolatok létét, amelyek éppen ezeket az egymásra következő és korreláló eseményeket, jelenségeket eredményeznék!

Az oksággal kapcsolatos kritika kapcsán szót el kell ejtenünk David Hume-ról (1711-1776). Számos tudományterületen ugyanis közhelyszerűen ismert, hogy neki köszönhetjük az okság azon kritikáját, amely azután széles körben ismertté és elfogadottá vált. Hume kissé leegyszerűsítve a következőképpen fogalmazta meg az oksággal kapcsolatos ellenérveit:

A tárgyakban önmagukban nincs semmi, ami arra jogosítana bennünket, hogy valami őket meghaladóra következtessünk, például arra, hogy az ok szerepét töltik be, hogy egy adott jelenség okaként funkcionálnak. Tapasztalunk ugyan állandó együttjárásokat, és ezekről gondoljuk, hogy „szükségszerű” vagy „oksági” viszonyokat jelentenek. De sem a szükségszerűség, sem az okság nem tapasztalható, így a tapasztalatból nem vezethető le, a tapasztalat nem alapozhatja meg, hogy indokolt a jelenségeket oksági kapcsolatokba berendezni. Ez legfeljebb pszichológiai kényszer, de a világ tényleges mibenlétéről ez nem mond semmit. A jelenségek, események ok-okozati viszonyokba rendezése a elme műve, e viszonyokat az elme teszi hozzá a tapasztalathoz. Hume azt konstatálja, hogy az okságról alkotott nézetünk többet implikál, mint két dolog puszta egymásra következését. Szükségszerűséget is látunk, hasonló okból hasonló okozatra számítunk, pedig!

A Mill-féle oksági kánon ●


●


●


●


●


●



●

●

●

Oksági érvelésről akkor beszélünk, amikor események, dolgok, folyamatok stb. közötti oksági kapcsolatokra következtetünk. Az újkori filozófia egyik klasszikus problémájának számít, hogy milyen alapon tulajdonítunk jelenségeknek oksági összefüggéseket. Az egyik lehetséges válasz szerint két esemény/dolog/stb. állandó együttjárása azt a képzetet kelti bennünk, hogy oksági kapcsolat van közöttük. Eszerint az oksági következtetések gyakorlatilag ugyanolyan értelemben induktívak, mint az általánosítások.


●

Erre az elképzelésre épített John Stuart Mill is a 19. században, amikor megpróbálta feltérképezni azokat az induktív következtetési mintákat, amelyek segítségével oksági összefüggéseket lehet megállapítani. Az alábbiakban a Mill által ismertetett oksági következtetési módszereket vesszük szemügyre.


Adott egy okozat, amelynek keressük az okát. Ha az okozat különböző feltételrendszerek mellett fellép, akkor az lesz az ok, amelyik feltétel minden esetben közös.


●

●

Például: ●

Ha fekszem, ropit eszem és sört iszom, megfájdul a fejem.

●

Ha ülök, pizzát eszem és sört iszom, megfájdul a fejem.

●

Ha állok, virslit eszem és sört iszom, megfájdul a fejem.

●


A körülmények változnak, azonban minden esetben közös a sörivás ténye. Így ezt azonosítjuk a fejfájás okaként. Ez elégséges feltételeket azonosít.


Például egy felmérésben, miért nem dohányoznak bizonyos tinédzserek: ●

családi veszekedések száma: változó

●

étrend: változó

●

családi bevétel: változó

●

szexuális élet: változó

●

kommunikáció a szülőkkel, különösen az apával: közös

●

Persze probléma lehet, hogy valójában nem tudunk mindent körülményt egyaránt figyelembe venni. Mint minden induktív következtetésnél, itt is fontos megemlíteni, hogy a releváns háttértudás sokat számít. A következő, a fentivel analóg szerkezetű érvelésnek senki sem dőlne be: ●

Ha rumot és kólát iszom, megfájdul a fejem.

●

Ha vodkát és kólát iszom, megfájdul a fejem.

●

Ha pálinkát és kólát iszom, megfájdul a fejem.

●

A kóla fejfájást okoz.


Ebben a módszerben minden körülményt változatlanul hagyunk, kivéve egyet. Ha a változtatott körülmény az okozat fellépésében is változást jelent, akkor ő az ok.


Például: ●

●

●

●

Ha az akvárium 20 C-os, ég a lámpa és nincs sör a vízben, akkor a halak élnek. Ha az akvárium 20 C-os, ég a lámpa és van sör a vízben, akkor a halak elpusztulnak. A sör a halak halálát okozza.

Ez szükséges feltételeket azonosít.


Például: ●

●

●

XY fejének jobb oldalát hagyományos samponnal mostuk, a bal oldalát cégünk termékével...(lásd még: mosópor, vízkő) Mindenfajta kísérlet ahol az egyik csoport gyógyszert kap, a másik placebót. Itt az a szándék, hogy a két csoport semmi más lényeges aspektusban ne legyen eltérő Egeres, nyulas kísérletek, ahol az egyik alannyal csinálnak valamit, a másikkal nem

●

Persze ekkor sem tudjuk feltétlenül biztosítani, hogy a két esetben minden egyéb körülmény változatlan maradjon. ●

●

●

Ráadásul ez a módszer félrevezető lehet, ha valaminek több oka is van. Ha például megállapítjuk, hogy egy gyerek megfoganása nem következik be, ha nem biztosítjuk a sperma jelenlétét, akkor elhamarkodott lenne levonnunk a következtetést, hogy a sperma a gyerek oka. Hiszen a petesejt elvonásával is ugyanazt az eredményt érnénk el, tehát valójában több ok szükséges a megfoganáshoz.

A megegyezés és különbség közös módszere ●

Megbízhatóbb eredményre jutunk, ha az előző két módszert együttesen alkalmazzuk. ●

●

Például ha a körülmények változtatása mellett fennáll az okozat, amíg egy bizonyos körülmény állandó marad, de megszűnik, amint azt a körülményt megszűntetjük, akkor már nagyobb a valószínűsége annak, hogy megtaláltuk az okot.

Szükséges és elégséges feltételek ●

Persze ez sem feltétlenül elég – lásd: a rövidzárlat egyik sem volt a tűz esetén...


●

Ezt a módszert akkor alkalmazhatjuk, ha már vannak háttérismereteink bizonyos okozati viszonyokról, és ezek alapján szeretnénk következtetni más viszonyokra. Ha sikerül előállítanunk azt a szituációt, amelyben egy sor körülmény mellett ugyanolyan számú okozat fellép, melyek közül egy kivételével az összes okát tudjuk azonosítani, akkor a maradék okozat oka a maradék, fel nem használt körülmény lesz.


Például: ●

Ha állok, virslit eszem és sört iszom, megfájdul a fejem, a hasam és a derekam.

●


●

Az állás derékfájást okoz.

●

A virsli hasfájást okoz.


●

Szemben az eddigi módszerekkel, amelyek tisztán minőségi viszonyokat tudtak kezelni (egy körülmény vagy okozat fennáll, illetve nem áll fenn) ez az eljárás mennyiségi változtatásokra is érzékeny. Ha a fennálló körülményeket mennyiségileg tudjuk befolyásolni, akkor megfigyelve, hogy miképpen változik az okozat fellépésének mértéke, megtalálhatjuk az okot is.


●

Például ha a fejfájásom mértéke az elfogyasztott sör mennyiségével arányos, de nem változik jelentősen az étel mennyiségének változásával, akkor feltehető, hogy a fejfájást a sör okozza. Ez felveti az okság statisztikus modelljének lehetőségét



●


●


●


●


●



A fentiek ellenére mai világunkban rengetegszer találkozunk olyan okságtulajdonítással, ahol - az ismertetett problémákon kívül - még a tiszta korreláció sem áll fel. Különösen jelentős ez az orvosi és jogi gyakorlatban ●

„A dohányzás halált okozhat”, „Ettől a gyógyszertől meg fog gyógyulni Marcsi bácsi”, „A gyár szennyezőanyagai évi negyven ember halálát okozzák a megyében.”


●

Ezekben az esetekben általában statisztikai adataink vannak, amelyek valószínűsítik, hogy kapcsolat van egy mérhető tényező (dohányzás, gyógyszer) és egy mérhető hatás közt (halál, gyógyulás). Általában az okozás feltételezése plauzibilis ●

nem pusztán valamekkora a korreláció, hanem a dohányzás korrelál a tüdő szennyezettségével, ez pedig a tüdőrákkal, ez meg a halállal, és a korrelációk más forrásokból is ismertek, pl. sok por szintén szennyezi a tüdőt, szintén több a daganat. Más daganatnál is nő a halálozás, stb.

●

Az „okozás” olyan kis kockázati tényezőkre is számolhatóvá válik, ahol nem tudjuk már az okozatot egyértelműen azonosítani ●

●

●

●

pl. passzív dohányzás is okoz daganatot – de majdnem mind ki vagyunk téve passzív dohányfüstnek. Melyik daganatot „okozta” ez, és melyiket a véletlen? Rossznak tűnik a kérdés. pl. az időjárásváltozás is „okoz” halálozást: nagy kánikulában 3-4x nagyobb egyes betegségekben meghalók aránya a normálhoz képest. De ilyenkor is: ki az aki „amúgy is” meghalt volna és ki az, aki a kánikula miatt?

Ez azt jelenti, hogy a statisztikus oksági kijelentésekkel nagyon csínján kell bánnunk. Hasznos eszközök lehetnek, ha pl. rizikófaktorokat akarunk súlyozni, de könnyen megjelenhet ugyanaz a halott / gyógyult több kimutatásban is!

Simpson-paradoxon ●

●

Sok esetben – ha minden eddigi problémát megoldottunk vagy lelkiismeretünket megnyugtatóan elaltattuk –a statisztikus összefüggésekből oksági következtetések levonása további kihívásokkal jár. Bizonyos esetekben statisztikus oksági kapcsolatokat keresünk és ez alapján döntéseket hozunk, ●

Pl. két vesekőkezelés hatékonyságát vizsgáljuk

●

A vagy B kezelés hatékonyabb?

●

A kezelés

B kezelés

●

78% (273/350)

83% (289/350)

●

Tehát a B kezelés a hatékonyabb. Biztos?

Az adatok részletesebben A kezelés

B kezelés

Kis kövek

93% (81/87)

>

87%(234/270)

Nagy kövek

73% (192/263) >

69%(55/80)

Közösen

78% (273/350) <

83%(289/350)

Vagyis bár mind a kis vesekövek, mind a nagy vesekövek esetén az A kezelés a hatékonyabb, ha a csoportokat „összeöntjük”, a B kezelés tűnik hatékonyabbnak (Figyeld meg a két kezelés átlaga melyik értékhez van közelebb és miért!) Miért realisztikus ez a helyzet? Mert számos esetben különböző méretűek a csoportok (kutatóintézetben más arányban használnak kísérleti és hagyományos terápiát, a különböző nehézségű esetekben más eséllyel alkalmaznak különböző terápiát)

http://en.wikipedia.org/wiki/Simpson's_paradox Steven A. Julious and Mark A. Mullee (December 1994). "Confounding and Simpson's paradox". BMJ 309 (6967): 1480–1481. http://plato.stanford.edu/entries/paradox-simpson/

Simpsons-paradoxon :) ●

●

●

●

Lisa 1. héten 100 wikipedia cikket szerkeszt, ebből 60 lesz jobb, mint előtte Bart 1. héten 10 wikipedia cikket szerkeszt, ebből 9 lesz jobb, mint előtte Lisa 2. héten 10 wikipedia cikket szerkeszt, ebből 1 lesz jobb, mint előtte Bart 2. héten 100 wikipedia cikket szerkeszt, ebből 30 lesz jobb, mint előtte

1. hét

2. hét

Lisa 60/100 1/10 60% 10% Bart 9/10 90%

Összes 61/110 (55,5)%

30/100 39/110 30% (35,5%)

Simpsons-paradoxon, egyéb példák ●

Berkeley egyetem, 1973: A férfi jelentkezők 44%-a felvételt nyer, a nőknél csak 35%, esélyegyenlőségi per ●

●

Ugyanakkor minden tanszék több % nőt vett fel mint férfit. A nők olyan helyekre jelentkeztek, ahol sokkal nagyobb volt a verseny. A pert elvesztették

Különféle sportstatisztikák, stb.

Az okság - összefoglalás ●

Ez és az ilyen típusú paradoxonok azt mutatják, hogy a csoportok felbontása hatással lehet arra, hogy az okságról hogyan gondolkozunk ●

Emiatt tudományfilozófusok a klasszikus Hume-iánus problémákon túlmutató nehézségeket látnak az oksági következtetésekben.

Okság és Szabályszerűség

Recommend Documents