Zöldhomlokzatokról, homlokzati zöldekről közérthetően - Zöldhomlokzat, homlokzati zöld - Zöldtető, zöldh
Homlokzati zöld
A homlokzati zöldek a kertépítészet mostohagyerekei. Sajnos rengeteg tévhit és félelem van, ami miatt mind az építtetők, mind a tervező kollégák ódzkodnak az alkalmazásuktól. Az ökologikus építészetben jelentős szerepet tölthetnének be, de jelenleg még a passzív házak frontján is ismeretlen, hogy a homlokzatainkat ilyen módon óvnánk. Ökológiai szerepük jelentős. Nem számítanak élőhelynek, hisz igen alacsony egyed és fajszámú állat és növény képes benne élni. Jelentőségük abban áll, hogy összekötnek élőhelyeket, ökológiai szempontból folyosót alkotnak. Az élőhely pedig lehet tetőkert és kert, vagy tetőkert és tetőkert közötti összeköttetés.
Történet
Eredetét nézve tulajdonképpen biztos információkkal nem rendelkezünk. Írásos emlék „felöltöztetett falak”-ról Caius Plinius Secundus Minor-tól (ifjabb Plinius) származik Kr.e. 61 és 113 közöttről. Elképzelhető, hogy a ház közelében nevelt szőlővel egyidős a megoldás. I.e. 4000 körül Babilóniában már termesztettek szőlőt. A görögök pedig ismerték a borostyánt. Ezek haszon- és díszkerti alkalmazások.
Ókori Egyiptom és Babilónia - Kr.e. 4000 körül - bortermő szőlő (Vitis vinifera)
Antik Görögország - borostyán (Hedera helix), rózsák (Rosa)
Kína - Kr.e. 600 - kivi (Actinidia)
Ifjabb Plinius római államférfi említi - Kr.e. 61-113 - "Felöltöztetett házfalakról"
Észak-Amerikából behozott fajok - 17. és 18. század - vadszőlő (Parthenocissus sp.),
1/6
Zöldhomlokzatokról, homlokzati zöldekről közérthetően - Zöldhomlokzat, homlokzati zöld - Zöldtető, zöldh
trombitacserje (Campsis sp.)
Ázsiából érkező fajok - 19. század - lilaakác (Wisteria sp.), tatáriszalag (Fallopia aubertii)
Áttekintés
Főleg futónövényeket alkalmaznak homlokzatok felöltöztetésére. Szükség van egy talajfelületre, amiből a növény be tudja futni a falfelületet. Erre többnyire elég egy dézsa, vagy növénykazetta. A futtatás történhet gyámszerkezeten (pl. falra rögzített hálón, vagy rácson), vagy magán a vakolaton, falon. A tetőkertek kiegészítésére alkalmas megoldások széles tárházát nyújtja. A tetőkert melletti homlokzatok, vagy párkányok is eltakarhatók ezekkel, de megfelelő gyámszerkezettel a tetőn elhelyezet gépészet is elfedhető.
A homlokzaton megjelenő növényzet egyik megoldása, amikor a balkonról lecsüngő növényekkel borítjuk be a homlokzatot. Többnyire virágdíszt adó növényeket alkalmazunk itt.
Egy régi megoldás a redélyfák (vagy formafa, espalier) alkalmazása a homlokzat előtt. Tulajdonképpen fákat ültetünk a homlokzat közvetlen közelébe és a fa ágait rákényszerítjük a falra.
Az utóbbi időben egy új megoldás kezdett el terjedni, amiket zöldfalaknak neveznek. Azokat a növényeket is el lehet helyezni a homlokzaton, amik nem futónövények. Erre a célra speciális növénykonténereket használnak. Egy körülbelül 1 m²-es függőleges keretbe zsebszerű műanyag ládákat illesztenek egymás alá és mellé. a sorok távolsága a beléjük ültetett növények várható méretéhez igazodik. A zsebekbe kerül az ültetőközeg és a növény. A kereteket pedig mellé és fölé rögzítik a homlokzaton. Többnyire ezeket a rasztereket valamilyen öntözőrendszerrel is ellátják.
Előnyök: - homlokzati burkolatok, festékbevonatok, vakolatok élettartama 2-3 szorosára nőhet, - csapadék elleni védelem, - nap és hősugárzás elleni védelem, - szél elleni védelem, hőszigetelés javul, - porszűrés, - hősziget csökken, - mikroklimatikus hatás
2/6
Zöldhomlokzatokról, homlokzati zöldekről közérthetően - Zöldhomlokzat, homlokzati zöld - Zöldtető, zöldh
Hátrányok: - rendszeres fenntartást igényel, - falszerkezet, gyámszerkezet teherbírását figyelembe kell venni
Futtatott zöld
A falra felfuttatott zöld alkalmas arra, hogy bizonyos falelemeket kiemeljen, illetve bizonyos részeket elfedjen. Gyakorlatilag a felszínen legalább 50×50×50 cm-es humuszos ültetőgödörre van szükség, amiben a növény meg tud gyökeresedni. Ebben kell pótolni számára a vizet és a tápanyagot. Ilyen szempontból talajfelszíni kertnek is tekinthető a megoldás. A növény gyökerei számára biztosított hely megszabja, hogy a növény képes-e elérni teljes kifejlett nagyságát. Öntözés többnyire csepegtető rendszerű öntözővel megoldható, célszerű valamilyen talajtakarást is használni, pl. mulcsot.
A futónövény két jellemző módon képesek a falra felfutni (felosztás valójában sokkal bonyolultabb). Az egyik, amikor a növény tapadóképleteket növeszt és a résekbe, fal egyenetlenségeibe kapaszkodva, belenőve növekszik (pl.: Parthenocissus tricuspidata ’Veitchii’ – japán vadszőlő ). Ezek a növények gyámrendszer nélkül is falra futtathatók. A másik mód a kacsokkal, vagy más hajtásrészekkel való kapaszkodás (szár, levél, kéregképlet, stb.), amihez már szükség lesz gyámrendszerre, amin kapaszkodhat a növény (pl.: Parthenocissus inserta – virginiai vadszőlő ).
A gyámrendszer közvetlenül, vagy valamilyen konzollal kerül rögzítésre a falra. Ez a konzol tarthat hálót, rácsot, vagy kábelhálót is. A növényekre jellemző, hogy a fémeken kevésbé szeretnek felfutni. Ez köszönhető a fémek hővezető képességének, így a növény számára túl hideg, vagy túl meleg. A kacsokkal kapaszkodó növények kedvelik ezt a megoldást és nem is nagyon mennek más irányba, mint amit a futtató rács kijelöl neki. Így passzív módon is irányítható terjedésük. A tapadóképletes fajok viszont előszeretettel hagyják el a rácsot és inkább a falakat részesítik előnyben. Ezeket a növényeket metszéssel, vagyis aktív módon kell irányítani. Ebből adódik, ha bizonyos helyekre nem szeretnék, ha felfutna a növényünk (pl.: tetőre), úgy olyan megoldást és növényt kell választani, ahol irányíthatjuk a növekedést.
Balkonnövények
3/6
Zöldhomlokzatokról, homlokzati zöldekről közérthetően - Zöldhomlokzat, homlokzati zöld - Zöldtető, zöldh
A homlokzatok felöltöztetésének módszere még a balkonnövények alkalmazása. Egyes futónövények csüngő képleteikkel képesek a homlokzat egy részét takarni. Előnyük, hogy külön kapaszkodó képletekkel többnyire nem rendelkeznek. Rögzítsük az esetek többségében nem is szükséges. Egyes futórózsák alkalmasak ilyen célra, de szinte minden növény beültethető balkonládába, aminek nevében előfordul az, hogy futó.
Redélyfák
Tulajdonképpen a homlokzathoz szorosan ültetett fákról van szó, melyeket a falhoz rögzítve nevelünk. Elsősorban alacsony termetű alanyokra oltott gyümölcsfákról van szó, mivel ezzel a módszerrel kedvezőbb termésátlagot lehet elérni és a fa gyökere sem nő nagyra. Olyan éghajlati viszonyok között is hoznak termést az így nevelt fák, amik szabad állásban nem tennék. Legnagyobb kihívás a fák gyökerének irányítása. Ezen felül rendszeres metszést és kötözést igényelnek.
Zöldfalak
Ökológiai szempontból egy különleges élőhellyé is válhatna, de ez a funkciója többnyire az emberi elvárásokkal ellentétes. A falra rögzített zöld nálunk még újdonság számba megy. Az utóbbi időben ez a megoldás kezdett el terjedni tőlünk nyugatabbra. Azokat a növényeket is el lehet helyezni a homlokzaton, amik nem futónövények.
A módszer arra épül, hogy amennyiben sikerül termőközeget rögzíteni a homlokzatra, úgy a klimatikus viszonyoktól függően benne már növényeket tudunk nevelni. Erre a célra speciális ültetőcellákat használnak. Maga a cella tartalmazza az ültetőközeget, az öntözőrendszer egy részét és a növényt. Két fő típusuk létezik: a szőnyeg szerű és a modul rendszerű.
A szőnyeg esetében a homlokzatra egy térrácsos (szövet, vagy hab, vagy szivacs, stb.) szerkezetű anyagot helyeznek el, ami csupán arra alkalmas, hogy a növény gyökereivel belekapaszkodjon. Mind a tápanyagot, mind a vizet az öntözőrendszeren keresztül kapják a növények.
4/6
Zöldhomlokzatokról, homlokzati zöldekről közérthetően - Zöldhomlokzat, homlokzati zöld - Zöldtető, zöldh
A modul rendszer már összetettebb megoldás. Egy körülbelül 1 m²-es függőleges keretbe zsebszerű, vagy perforált műanyag ládákat, vagy térrácsos közeget illesztenek raszterben. Korábban a meredek hajlásszögű zöldtetők esetében próbálkoztak növénytároló tetőcseréppel, amiben egy zsebszerű részt alakítottak ki a növények számára. Másik előképük a balkonnövények ládái. A kereten belüli sorok távolsága a beléjük ültetett növények várható méretéhez és súlyához igazodik, hogy szerelhető és karban tartható legyen. Az ültetőközeg és a növény a konténerekbe kerül. Ezeket a rasztereket valamilyen öntözőrendszerrel is ellátják. A növények féloldalasra nőnek és igyekeznek a faltól távolabbra jutni, mivel csak azt a magasságot képesek benőni, amit a felettük lévő növény még nem árnyékol be.
Passzív házak
A passzív házaknál alkalmazott homlokzati hőhasznosítás (falkollektor, fázisváltó rétegek, légzárványok, stb.) egyik formája lehet a jövőben a homlokzati zöld alkalmazása. Igazából télen van szükség a homlokzatot érő napfény melegítő hatására. Nyáron ez felesleges. A lomblevelű futónövények télen elvesztik lombjukat. Amennyiben ilyen növénnyel árnyékolunk egy falkollektort, úgy az nyáron árnyékban lesz a növény mögött, télen pedig betöltheti eredeti szerepét. Ugyan ezen az elven használható a futtatott növényzet ablakok árnyékolására is, így jelentősen kevesebb a nyári többlet hő és gépészeti igény. A növények mozgatása nem feltétlenül igényli az ültetőkonténerek mozgatását is.
Bővebb információért ingyenes hírlevél kérhető a téma megadásával: http://www.tetokertterv.h u/tetokertterv
Share:
5/6
Zöldhomlokzatokról, homlokzati zöldekről közérthetően - Zöldhomlokzat, homlokzati zöld - Zöldtető, zöldh
6/6
