OKÁNYI ZSOLT A TELJESÍTÉS LEHETETLENÜLÉSE A KIVÁLTÓ OKOK SZEMPONTJÁBÓL
∗
„Non haec in foedera veni.”1
Csehov Három nővérének2 nyitóképében a három Prozorov lány, Olga, Irina és Mása arról tanakodik, hogy eladnák vidéki házukat és Moszkvába költöznének. Ha túllépünk azon, hogy az egymás mellett elbeszélés klasszikus világirodalmi példájában egyáltalán létrejöhet-e szerződés, vagyis találkozhat-e két vagy több fél egybehangzó akaratnyilatkozata és elképzeljük, hogy a nővéreknek sikerül a házon túladni, azt gondolhatjuk, innen már egyenes út vezet az orosz fővárosba. Ám egy nyílegyenes út is lehet göröngyös: számos kátyú fenyegeti a megérkezés biztonságát, számtalan olyan körülmény merülhet fel a szerződés megkötése után, amely miatt végül teljesítésre már nem kerülhet sor. Leég a ház? Cári rendelet tiltja meg a terv megvalósulását? Vagy felborul a családi egyetértés és valamelyik nővér inkább mégis maradna? Az ígéret szép szó, de ha nem tarják be, úgy is jó? E kérdés megválaszolása a lehetetlenülés témaköréhez vezet minket.
A LEHETETLENÜLÉS A szerződés lehetetlenüléséről akkor beszélünk, ha a szolgáltatás valamely a szerződés megkötése után bekövetkezett okból nem teljesíthető.3 „Lehetetlenülés akkor következik be, ha a jog felismeri, hogy a szerződéses kötelem […] teljesíthetetlenné vált, mert a teljesítéskori körülmények már radikálisan eltérnek attól, amelyek között a szerződést kötötték.”4 A lehetetlenülés, mint utólagos lehetetlenség nyilvánvalóan nem azonos az eredeti lehetetlenséggel, amikoris a szerződő a lehetetlent vállalta, lehetetlen szolgáltatás azonban nem lehet kötelem tárgya.5 Megkülönböztetendő a szerződésszegéstől is: ám míg ez például az angol jogban magától értetődik (a doctrine of frustration csak az egyik félnek sem felróható lehetetlenülés esetén működik, vagyis a szerződésszegés kizárja a lehetetlenülés szabályainak alkalmazását), addig a magyar jogban nehéz akár homályos határvonalat is húzni. Eltér továbbá a bírói szerződésmódosítás jogintézményétől is, ugyanis míg a bírói szerződésmódosítás esetén az a fél, aki számára az utólag fellépő körülmény a kötelmet a szerződéskötéskor vállaltnál hátrányosabbá tette, a szerződés fennmaradását kívánja, ezért ∗ A szerző az ELTE ÁJK V. évfolyamos hallgatója. A dolgozat konzulense: Harmathy Attila.
kéri a bíróságtól az egyensúly helyreállítását, addig a lehetetlenülésnél a kérelem előterjesztőjének célja az, hogy szabaduljon a kötelemből, vagyis hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a szerződés lehetetlenült, amellyel a kötelem megszűnik és a fél szabadul.
A LEHETETLENÜLÉS FAJTÁI A jogtudomány egyik jellemzője az ismeretanyag állandó, különböző szempontok alapján megvalósuló rendszerezése. A lehetetlenülés témája bővelkedik a kiváltó okok és a megvalósult következmények szerinti csoportosításokban. Ezek közül a legalapvetőbbnek a felróható – nem felróható kategóriapár tűnik. Felróható lehetetlenülésről akkor beszélünk, ha valamelyik vagy akár mindkét fél szándékos vagy gondatlan magatartása vezetett a teljesítés lehetetlenné válásához, míg nem felróható lehetetlenülés esetén a felek ennek bekövetkezéséről nem tehetnek. (Mint arra fentebb már utaltam, az angol jog csak ez utóbbit ismeri el lehetetlenülésként; a felek bármelyikének felróható körülményváltozást már a szerződésszegés körébe sorolja a common law.) A nem felróható lehetetlenülést a magyar szakirodalom gyakran hivatkozza tévesen objektív lehetetlenülésként is,6 ami abból fakadhat, hogy a felelősségi jogban a felróhatóságon, vétkességen alapuló felelősség ellenpárja az objektív felelősség. Az objektív lehetetlenülés ugyanakkor, szembeállítva a szubjektív változattal, arra utal, hogy a teljesítés úgy válik lehetetlenné, hogy azt senki sem képes teljesíteni, ellentétben azzal a helyzettel, amikor csak a kötelezett nem képes rá. A tankönyvi példa erre az, hogy ha a megígért dolog eltörik, akkor a kötelmet már senki sem tudja teljesíteni, ellenben ha a dolgot ellopják, a teljesítés önmagában nem kizárt, mert bár a kötelezett nem tud, a tolvaj képes lenne szolgáltatni a dolgot.7 E felosztás létjogosultsága azonban legalábbis megkérdőjelezhető, hiszen ha különleges szaktudás birtokában valaki csak személyesen teljesíthető kötelmet vállal, amelyet azután valamilyen közben felmerült probléma miatt nem tud teljesíteni, e kategóriák értelmüket vesztik. Ha a kötelem úgy szól, hogy „a mester elkészíti az ébenfa hegedűt” vagy „ír egy költeményt valaki születésnapjára”, ezek olyan vállalások, amelyeket nem tud más teljesíteni, csak egy meghatározott személy, amennyiben ugyanis más teljesít, az már nem az eredeti kötelem teljesítése. Időleges lehetetlenülésről van szó, ha a kötelem csak pillanatnyilag nem teljesíthető szemben a főszabállyal, a végleges lehetetlenüléssel, amikor a kötelem már egyáltalán nem teljesíthető. Részleges a lehetetlenülés, ha az ígért osztható dolognak vagy dolgoknak csak egy része vált lehetetlenné, miközben a másik rész teljesíthető. A főszabály itt a teljes lehetetlenülés, amikor is a szolgáltatást teljes egészében nem lehet teljesíteni. Alapvető csoportosítási szempont végül a kiváltó ok jellege szerinti besorolás, ez alapján fizikai, jogi, érdekbeli és gazdasági lehetetlenülést különböztetünk meg. Ezt mutatjuk be az alábbiakban részletesen.
A LEHETETLENÜLÉS KIVÁLTÓ OKAI A FIZIKAI LEHETETLENÜLÉS A teljesítés fizikai (vagy természetbeni) okból bekövetkező lehetetlenné válása (impossibility, tatsächliche Unmöglichkeit) a lehetetlenülés legalapvetőbb esetköre. A szerződés fizikai lehetetlenüléséről akkor beszélünk, ha a szerződés tárgya vagy alanya „megsemmisül, elpusztul vagy hozzáférhetetlenné válik”,8 vagyis ha a szolgáltatás fizikai akadályba ütközik. A szolgáltatandó tárgy megsemmisülése egyedileg meghatározott dolgok esetén vezet lehetetlenüléshez. Fajlagosan meghatározott dolgoknál fizikai lehetetlenülés általában nem következhet be, mert egyes darabok megsemmisülése nem zárja ki a teljesítést a fajta más egyedeivel. Az angol szerződési jogi könyvek a természetbeni lehetetlenülés kérdését értelemszerűen mindig az egész téma, a doctrine of frustration alapesetének számító Taylor v. Caldwell ügy9 ismertetésével kezdik. Az ügyben a felperes az 1861-es év nyarán négy nagyszabású koncertet kívánt adni, s erre a célra kibérelte az alperes tulajdonában álló koncerttermet, a Surrey Gardens and Music Hallt. A felperes komoly előkészületeket tett: művészeket szerződtetett és jelentős összeget áldozott hirdetésekre is. Az épület azonban az első előadás előtt hat nappal baleset következtében leégett, így lehetetlenné vált az előadóestek megtartása. Az ügyben eljáró Blackburn bíró úgy tartotta, hogy az alperes nem köteles helytállni a felperes hirdetési és egyéb költségeiből származó káraiért, mondván „a feleknek tudniuk kellett volna, hogy a szerződés nem teljesíthető, hacsak […] néhány meghatározott körülmény nem marad változatlan”. Ez volt a common law rendszerében az első eset, amelyben lehetővé vált a szerződéses kötelezettség kimentése, s itt ugyan még a bíróság csak a teljesítés fizikai okból való lehetetlenülését honorálta, a pályáját ekkor kezdő doctrine of frustration egyre szélesebb körben ismerte el a kimentés lehetőségét. További példáját adja szolgáltatás megsemmisülésének az Appleby v. Myers eset, ahol a szerződés egy gyár gépekkel való felszerelésére szólt, s ahol a gyár lerombolása a szerződés lehetetlenüléséhez vezetett.10 Nem szükséges ugyanakkor az, hogy a kötelem tárgya teljesen tönkremenjen: az angol bíróság kimondta a teljesítés lehetetlenülését az Asfar & Co. v. Blundell ügyben is, amelyben ugyan a datolyaszállítmány elsüllyedt és a víz hatására az eredeti üzleti célra alkalmatlanná vált, mégis lehetséges volt más célokra eladni.11 Nyilván a két ország földrajzi elhelyezkedése is szerepet játszik abban, hogy míg az angol esetek jelentékeny része – mint láttuk – a tengeri fuvarozáshoz, a hajózáshoz kötődik, addig a magyar bírósági gyakorlatban a természetbeni lehetetlenülés tipikus esete az, ha a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés tárgyául szolgáló termény vagy állat betegség, árvíz vagy tűzvész következtében elpusztul. Az ilyenformán továbbtenyésztésre átvett állatok esetenként a nem megfelelő környezet vagy állatorvosi gondozás miatt, de akár még minden szükséges feltétel biztosítása esetén is, elhullhatnak.
Szakszerűtlenül, állatorvosi felügyelet nélkül adta be a fertőző betegségek elleni vakcinát a vállalkozó abban az esetben, amelyben a broiler naposcsirkék pusztultak el.12 A vállalkozónak nem felróhatóan, de szintén az állatok kimúlását hozta az az eset, amelyben hízott- és húslibák hullottak el.13 A termelőszövetkezet legelőin megemelkedett talajvízszint miatt kellett felszámolni a merinói fajtájú juhállomány egy részének tartását, a legelők ugyanis a szakigazgatási szerv igazolása szerint további legeltetésre alkalmatlanná váltak. Jól példázza azonban ez az eset a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés veszélyeit, mivel az említett juhállomány másik része pedig mételykór következtében pusztult el.14 Fizikai lehetetlenülésre van azonban példa természetesen más szerződések esetén is: a festőművész által a folyóirat munkatársának átadott metszetek elvesztése vezetett a bíróság által ingyenes letéti szerződésként meghatározott kötelem lehetetlenüléséhez.15 Nemcsak a szolgáltatandó tárgy léte kerülhet veszélybe a szerződéskötés és a teljesítés közötti időtartam alatt, hanem a szerződő felek egészsége, élete, képességei is. „Ennélfogva egy olyan szolgáltatásra vonatkozó szerződés, amelyet csak a kötelem vállalója tud teljesíteni személyesen, feltételezi, hogy e személy egészségi állapota, amely a kötelezettségek teljesítéséhez jelenleg megfelelő, lényegében változatlan marad; és amennyiben ez mégis megváltozik, mert a kötelezett meghal vagy megbetegszik, a bíróság kinyilvánítja, hogy a felek szabadulnak a további felelősség alól.”16 A szaktudás és az egyéni képesség mellett a bizalmi viszony az, amely a felek halálakor vagy a teljesítésre való alkalmatlanná válásukkor a szerződés biztos lehetetlenüléséhez vezet: a munkaszerződés és a megbízási szerződés ilyen esetben megszűnik. Ha a szerző elméje időközben elborul, a könyv megírását vállaló szerződés teljesítését nem lehet majd tőle követelni.17 Nem várható el továbbá az sem, hogy épp a szerződés további teljesítése vezessen a kötelezett állapotának további romlásához.18 Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy nem minden betegség vezet a szerződés lehetetlenüléséhez, e kérdés megítélése minden esetben az eljáró bíróság mérlegelési körébe tartozik. A szerződés fizikai lehetetlenüléséről beszélünk akkor is, ha a szerződés tárgya hozzáférhetetlenné, a piacon beszerezhetetlenné válik. Ez az esetkör igen közel áll az alább tárgyalt jogi lehetetlenülés számos kiváltó okához, egyes angol szerződési jogi könyvek19 az „unavailability” körében (is) tárgyalják a háború, az államosítás, a kisajátítás vagy a sorkatonai behívás jelenségét. Hogy az ilyen okból bekövetkező fizikai lehetetlenülés és a jogi lehetetlenülés néhol egybeérő határaira magyar példát is hozzunk, megemlítjük azt az esetet, amelyben az ingatlan tulajdonosa előbb előszerződést kötött az ingatlanra, majd az előszerződés alapján létrehozandó adásvételi szerződés megkötése s még az előszerződés földhivatali széljegyzése előtt újabb vevőknek adta el a házat. Ezt követően az utóbbi vevők elsőként jóhiszeműen birtokba léptek, így az előszerződés teljesítése lehetetlenné vált. Jogi lehetetlenülés következik be azáltal, hogy a Ptk. 117. § (4) bekezdése értelmében az előszerződést kötő fél tulajdonjoga az adásvételi szerződés bíróság általi létrehozása esetén sem lenne bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba, de fizikai okból is lehetetlenül
ugyanakkor a szerződés, mert az eladó az ingatlan szolgáltatására már nem kötelezhető.20 Az angol jog ezeken az esetcsoportokon túlmenően külön esetkörként tárgyalja azt, amikor az ellátási forrás egyszerűen csak elapad, képtelenné válik a további működésre (failure of a particular source). Itt tehát az a különbség a szolgáltatandó dologhoz való egyszerű hozzáférhetetlenséghez képest, hogy ebben az esetben csak egy meghatározott forrásból nem szerezhető be az áru, máshonnan azonban ez nem kizárt. Ennek a magyar jogirodalom által csak a generikus szolgáltatás témájában tárgyalt helyzetnek számos változatát ismeri a common law, különbséget téve aközött, hogy a felek kifejezetten megállapodtak a beszerzési forrásban vagy csak hallgatólagosan szándékoztak, esetleg szándékozott az egyik fél egyedül, egy meghatározott csatornából a teljesítéshez szükséges javakat beszerezni. Kifejezetten megállapodtak a felek például a Howell v. Coupland ügyben abban, hogy a 200 tonna burgonyát a farmer egy a szerződésben meghatározott földterületről köteles szállítani. Amikor az időjárás folytán ez lehetetlenné vált, a farmer szabadult a kötelemből.21 Épp ellenkező hatású a csak az egyik fél által igénybe venni szándékozott beszerzési forrás kiesése, ilyen esetekben az angol bíróságok nem ítélik úgy, hogy a szerződés lehetetlenült. Így volt ez abban a jogi lehetetlenülés címszava alatt az embargó hatásai érvényesülésének szemléltetésére felhozott esetben, amikor a Finnországból Nagy-Britanniába vezető hajóút vált használhatatlanná az első világháború kitörése miatt. A bíró ugyanis úgy vélte, hogy nem kell a finn fát feltétlenül Finnországból importálni, hanem máshonnan, akár például angliai raktárakból is beszerezhető a szolgáltatandó termék.22 Érthetően azonban a legtöbb problémát az a helyzet veti fel, amikor mindkét fél ugyanarra a beszerzési csatornára alapítja a kötelmet, de erről nem rendelkeznek kifejezetten: ilyenkor abban az esetben állapítják meg a szerződés lehetetlenülését, ha az eljáró bíró arra az álláspontra jut, hogy a forrás, amelyből a javakat be kívánták szerezni, a szerződésbe beleértett feltétel (implied condition) volt.23 Szintén a common law által kialakított speciális fizikai kiváltó ok a teljesítés módjának, módszerének lehetetlenné válása (method of performance impossible). Jól szemlélteti ezt az esetet a Nicholl & Knight v. Ashton Edridge & Co. ügy, amelyben a felek úgy állapodtak meg, hogy a szerződés tárgyát képező pamutot az Orlando nevű gőzhajón szállítják majd januárban Alexandriából a célállomásra. Ezután, de még január előtt azonban az Orlando zátonyra futott a Balti-tengeren, így nem tudott januárban Egyiptomba érkezni. A Court of Appeal ekkor döntött úgy, hogy a fuvarozási szerződés lehetetlenült, az ugyanis a fenti kikötés miatt csak ily módon volt teljesíthető.24 Szót kell ejtenünk végül az elsősorban a német irodalom által kedvelt ún. ténybeli vagy gyakorlati lehetetlenülésről (faktische oder praktische Unmöglichkeit), amikor a fizikai lehetőség megvan ugyan a teljesítésre, de a józan életfelfogás szerint azzal már nem lehet számolni. Ennek tipikus, meglehetősen tankönyv ízű, s ennek megfelelően minden munkában felhozott alappéldája a tenger fenekén fekvő gyűrű esete.25 A ténybeli lehetetlenülés kategóriájába olyan esetek tartoznak, „amelyekben a teljesítés
kivitelezése ugyan senki számára nem teljesen lehetetlen a világon, de mégis olyan jelentékeny és alapjában olyan leküzdhetetlen nehézségeket okoz, hogy semelyik értelmes embernek nem jutna eszébe, hogy a teljesítést meg merje kísérelni.”26 További példa a gyakorlati lehetetlenülésre a toronyház alatti kincs kiásása27 vagy egy meghatározott márkájú liszt szolgáltatása, amely esetben az a malom, amely ezt a lisztet előállította, minden készletével együtt leégett.28 Ez az eset azonban már angol jog „failure of a particular source” elméletéhez kanyarodik vissza.
A JOGI LEHETETLENÜLÉS A lehetetlenülés témájában a kiváltó okok jellege szerinti csoportosítás másik nagy kategóriáját alkotja a jogi lehetetlenülés (illegality, juristische Unmöglichkeit). Ez akkor következik be, „ha a szolgáltatásnak utólag jogi akadálya keletkezik”,29 „ha új jogszabály elzárja a teljesítés útját”.30 E két definíció azonban nem feleltethető meg maradéktalanul egymásnak: a rész – egész viszonyában állnak. Úgy vélem, a Szladits-féle megfogalmazás, az „utólagos jogi akadály” talán helyénvalóbb, mert ezen belül különböztethetünk meg azután több eltérő jellegzetességgel bíró okot. A jogi lehetetlenülés alapja az, hogy „…egy szerződés, amely alapján olyasmit kell tenni, ami közben jogellenessé vált, nem lehet a jog által kikényszeríthető. Nem lehet felróható valami olyannak az elmulasztása, amelynek megtételét a törvény tiltja.”31 Mivel a jogi szabályozás ma már az élet szinte minden területén jelen van, s az állam érdemben jogi aktusokban jelenik meg az állampolgárok előtt, igen nehéz mindent átfogó csoportosítást, minden részletre kiterjedő felosztást találni. Cheshire erről, az angol abszolút szerződések elméletének korai kivételét is alkotó jelenségről ki is jelenti, hogy „nem lehetséges táblázatba rendezni vagy katalogizálni azokat a körülményeket, amelyek kiválthatják a lehetetlenülés alkalmazását.32 Mégis célszerű a lehetetlenülés e fajtájához vezető okokat áttekinteni. Javaslatunk szerint fő szemponttá a felosztásnál azt a kérdést tegyük, milyen körre is terjedhet ki a kiváltó ok hatása.
A) Absztrakt okok Az absztrakt jogi akadályok között elsőként kell szóljunk annak kiemelkedő gyakorlati jelentősége miatt a jogszabályváltozás okozta lehetetlenülésről. Éppen a jogszabályoknak az élet legtöbb viszonyára kiterjedő volta veti fel a kérdést, mi is áll a jogi lehetetlenülés hátterében. Az angol jogelmélet szerint „a jogszabályok betartásához fűződő közérdek áll szemben a károk fair megtérítésének fontosságával”.33 Azt gondolom azonban, hogy ez a felfogás a kontinentális jogban kevéssé alkalmazható, a bíró ugyanis itt ritkán kerül ilyen mérlegelést igénylő helyzetbe, a jogalkalmazás a kontinentális jogban elsősorban a jogszabályok alapján történik. Nézetem szerint e jogintézmény mögött sokkal inkább a kógens szabálytól való eltérés tilalma húzódik meg. Fogalmilag szükséges ugyanis az, hogy az új jogszabály kötelező
elvárást fogalmazzon meg a felek számára, mivel egy diszpozitív rendelkezés nem alkalmas arra, hogy akadályt gördítsen a szerződés teljesítése elé: eltérést enged, amellyel a felek élnek is. A magyar esetjogot vizsgálva feltűnően kevés bíróság által eldöntött ügyet találunk. Ennek okait csak találgathatjuk, de ennél figyelembe veendő az, hogy valószínűleg a laikus jogérzék is azt diktálja, hogy ha valamit mostantól tilos tenni, akkor teljesen mindegy, mit ígértünk korábban egy szerződésben, ha azt eddig még nem teljesítettük, most már nem fogjuk, nem is szabad teljesíteni. Az angol és a német jogban már más a helyzet, a különbséget feltehetőleg az ezen országok által lebonyolított kereskedelem volumene indokolhatja. A bírósági gyakorlat által körvonalazott esettípusokat az alábbi metszésvonalak szerint vázolhatjuk fel. Lehetséges, hogy az új jogszabály egy addig gyakorolt jog további gyakorlását tiltja meg vagy szűkíti a jövőre nézve. Erre példa az az eset, amelyben a korlátolt felelősségű társaság formájában működő vevő érvényes szerződéssel két szántóingatlant vásárolt, ám utóbb bekövetkező jogszabályváltozás miatt nem tudott tulajdont szerezni. A vásárlást követő hatodik napon ugyanis hatályba lépett az 1994. évi LV. törvény, amelynek 6. § (1) bekezdése szerint belföldi jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg.34 Itt tehát a jogi személyek tulajdonszerzéshez való jogát szűkítették azzal, hogy az ingatlanok egy fajtájára ezt jogszabályban megtiltották. A tulajdonszerzés korlátozásának eszköze lehet a dolog forgalomképességének teljes vagy részleges kizárása is. Ezért a helyi önkormányzat által parkká nyilvánított, növényekkel szépen beültetett telek forgalomképtelen, az ingatlanra ezt megelőzően kötött szerződés – az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – lehetetlenül. A tulajdon a tárgya az államosításnak is. A B. P. Exploration (Lybia) Ltd. v. Hunt ügyben az olajmező kitermelésére vonatkozó – Mr. Hunt tulajdonában álló – koncessziós jognak a B.P. olajcéggel való megosztására vonatkozó szerződés azért lehetetlenült, mert az olajmezőket a líbiai kormány rendelettel államosította, miután azokból a feltárást követően az olaj kinyerése megindult. 35 A gazdaságpolitika egyik eszközeként szolgáló hatósági árrögzítés is kiváltó oka lehet a szerződések lehetetlenülésének. Hiába köt ugyanis egy termelő szerződést egy kereskedővel arról, hogy egy adott áron ad el neki nagy mennyiségű takarmánybúzát, ha a szerződéskötés után, de még a teljesítés előtt, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény alapján az illetékes miniszter legalacsonyabb árként ennél magasabb összeget jelöl meg. Az embargó, azaz a behozatali (import-) és/vagy kiviteli (export-) tilalom szintén számos ügy főszereplője. A Re Badische Co. esetben például a szerződés teljesítése azért vált lehetetlenné, mert a felek Németországból kívánták az anyagot beszerezni, amellyel szemben azonban az antant országok embargót hirdettek.36 Az angol bírói gyakorlat szerint azonban – mint arról már szóltunk – csak akkor lehet sikerrel hivatkozni a szerződés lehetetlenülésére, ha mindkét fél azzal a beszerzési forrással számolt, amely így utóbb lehetetlenné vált. Ezt mutatja a Blackburn Bobbin Co.
Ltd. v. T. W. Allen Ltd. ügy is, amelyben a szerződés finn fa adásvételéről szólt, és a bíróság nem ítélte lehetetlenültnek pusztán azért, mert az eladó az anyagot Finnországból kívánta beszerezni, ahonnan az ekkor kitört I. világháború miatt nem volt lehetséges a szállítás.37 Kérdés, mennyire sorolható a jogi lehetetlenülés körébe a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok megszakadása két ország között. Ez történt ugyanis a The Playa Larga esetben, ahol a szerződés két állam, Chile és Kuba között jött létre, amely államokat a szerződéskötéskor még marxista kormányok irányítottak. Chilében azonban nem sokkal később megdöntötték a kormányt. Ennek következtében a diplomáciai kapcsolatok beszűkültek, a kereskedelem területén pedig teljes szakadás következett be. Kuba, a Szovjetunió által sugallt szokásjognak megfelelően nem tehette meg, hogy leszállítja a megrendelt cukormennyiséget, így a bíróság kimondta a szerződés megszűnését.38 Külön problémát jelent az infláció kezelése a lehetetlenülés rendszerében. A költségvetési törvény irányozza elő általában ennek értékét, amelyet demokratikus viszonyok között a legfőbb népképviseleti szerv fogad el. Formailag tehát jogszabály, még ha tartalma alapján inkább egyfajta pénzügyi tervről is van szó. Arra a kérdésre, hogy vajon ez elegendő ok-e arra, hogy a jogi lehetetlenülés körébe soroljuk, az esetjog alapján nemmel kell válaszoljunk. Az angol jog ebben a kérdésben ugyanis inkább a szerződés teljesítéséhez fűződő érdek megsemmisülését látja. Ezt igazolja például a Staffordshire Area Health Authority v. South Staffordshire Waterworks Co. ügy, amelyben a két fél, a kórház és a vízmű úgy szerződtek 1919-ben, hogy cserébe azért, hogy az előbbi átadja egy forráson fennálló vízvételi jogát, az utóbbi egy a szerződésben meghatározott fix áron szolgáltat majd vizet a kórháznak. A megállapodás szövegében az „at all time hereafter” kitétel szerepelt, amellyel határozatlan időtartamúvá tették a szerződést. 1975-re azonban a vízmű költségei az 56 évvel azelőtt kötött szerződésben rögzített ár tizennyolcszorosát érték el, ezért hét hónapos határidővel a vízszolgáltató felmondta a szerződést, amellyel a Lordok Háza egyetértett.39 A német jog, amely a fizikai (tatsächliche) és a jogi (rechtliche) mellett harmadikként a gazdasági (wirtschaftliche) lehetetlenülés kategóriáját ismeri el, az értékarányok elmozdulásával kapcsolatos eseteket – mint később erről még részletesen szó lesz – e harmadik lehetetlenülés-típus körébe tartozónak tekinti.40 Végül megemlítenénk az absztrakt utólagos jogi akadályok között egy a jogi lehetetlenülés alkalmazását felvető igen aktuális jelenséget: egy új pénznem, az Európai Unió hivatalos pénzneme, az euró bevezetésével és a korábban létező nyugat-európai valuták megszűnésével és forgalomból való kivonásával bekövetkező problémát, amelyet az Európai Unió Tanácsa két rendelet41 segítségével még idejében kivédett. Megjegyezzük továbbá, hogy léteznek ugyanakkor olyan ügyletek is, amelyeknél „a résztvevő tagállamok nemzeti pénznemeinek eltűnése, illetve ezek átváltási árfolyamainak egymáshoz való végleges rögzítése”42 nemcsak lehetetlenné, hanem teljesen értelmetlenné is teszi a kötelmet: a devizacsere-ügyletek lényege ugyanis az árfolyamváltozások révén szerezhető nyereség volt, a csere két résztvevő pénznemének megszűnésével az egész ügylet értelmét veszti.
B) Konkrét okok A felosztás másik nagy kategóriája értelemszerűen a konkrét, az egyedi, az egyes esetekben hozott jogi aktusok csoportja. Első helyen kell megemlíteni ezek között a közigazgatási határozatokat. Ezek általában engedélyező vagy tiltó tartalommal bírnak, és mint ilyenek, komoly hatással vannak a címzett jogaira és kötelezettségeire. Ha az államigazgatási hatóság elrendeli az épület lebontását, a házban lévő lakásokra vonatkozó bérleti szerződés teljesítése nem lehetséges. Szintén ez a helyzet akkor, amikor egy vállalkozótól, akinek a munka elvégzéséhez szükséges iparengedélye a szerződés megkötésekor megvolt, a teljesítés előtt a hatóság az iparengedélyt megvonja.43 A szerződés akkor is megszűnik, ha a szerződés megkötése után tett hatósági intézkedés miatt a szolgáltatást az eredeti feltételek szerint már nem lehet teljesíteni. Ebben a konkrét esetben a felek egy építési szerződést kötöttek, ám az államigazgatási hatóság ehhez képest többletlétesítmények megvalósítását írta elő, amelynek költségeit egyik fél sem kívánta vállalni.44 Az államosításnál jóval szűkebb kört érintő, kevésbé tömegszerű jelenség a kisajátítás, amelyet csak különböző garanciális intézkedések mellett alkalmazhatnak. Ide tartozik az a helyzet, amikor valaki el kívánja adni a balatoni telkét, ám a szerződés megkötése után jelentkezik egy állami szerv, amelyik kéri az ingatlan kisajátítását. (Itt a szabályok elvileg azonnali, feltétlen és teljes kártalanítást írnak elő, ám ez legfeljebb az államosítástól való élesebb elkülönítést szolgálhatja, de nincs hatással arra, hogy a szerződés lehetetlenülése bekövetkezik.) A sorkatonai behívás okozta abban az esetben a szerződés lehetetlenülését, amelyben egy színész több filmszerep eljátszására kötött szerződést a filmgyárral, ám besorozták két évre, amikor az Egyesült Államok is hadba lépett a II. világháborúban (Autry v. Republic Productions).45 A Morgan v. Manser ügyben egy zenésznek a menedzserével kötött tízéves szerződését ítélte lehetetlenültnek a bíróság 1946-ban történt leszerelése után visszamenőleg, besorozásának időpontjától, 1940-től.46 A jogi lehetetlenülés esetei közé soroljuk a bebörtönzést is, hiszen az elfogatóparancs, ami alapján erre sor kerül, egy hatóság által kibocsátott joghatásokkal bíró aktus, bár kétségtelen, hogy ez nem teljesen előreláthatatlan. Ha ugyanis valaki bűncselekményt követett el, számíthat arra, hogy elfogatóparancsot adnak ki ellene és azt, ha tudják, végre is hajtják. S bár ebben sok bizonytalansági tényező van, mégsem lenne igazságos, ha ez alapján mentesítenénk a felet szerződéses kötelezettségei alól. Mentesítenünk kell viszont a másik felet, aki erről nem is tudhatott. A F. C. Shepherd & Co. Ltd. v. Jerrom ügyben a két fél között fennálló munkaszerződés lehetetlenülésére hivatkozott a bebörtönzött alperes, ám a bíróság kimondta, hogy ebben az ügyben csak a munkaadó élhet ilyen hivatkozással.47 Átmeneti jellegű ok a két előbbi csoport között a háború, az ezzel kapcsolatos intézkedések s az ilyen okból való kisajátítás, amely a gyakorlatban az egyik leggyakrabban előforduló lehetetlenülési ok. A common law szerint ugyanis az ellenséggel való kereskedés (trading with the enemy), azaz az ellenfél gazdaságának való segítség-
nyújtás a társadalom számára nagyobb hátránnyal jár, mint egy szerződéses kötelem megszűnése. A Fibrosa Spolka Akcyjna v. Fairbairn Lawson Combe Barbour Ltd. ügyben a felperes lengyel cég egy 4800 angol fontba kerülő berendezést vásárolt 1939 nyarán, és az ennek előlegeként a szerződésben meghatározott egyharmadból, vagyis 1600 fontból már ki is fizetett az angol gyártónak ezret, amikor a szerződés lehetetlenné vált amiatt, hogy német katonai csapatok megszállták Lengyelország nyugati felét. A perben ezt az ezer fontot kívánta visszaszerezni a gdyniai cég, amelyet az angol bíróság meg is ítélt az alapján, hogy a fizetés mögött meghúzódó elképzelés teljesen megdőlt: a berendezés egyetlen darabját sem kapta meg.48 Speciális szabály, hogyha a szerződés háború következtében szűnik meg, olyankor egy a lehetetlenülést kizáró kikötés sem menti meg a szerződést. Az Ertel Bieber & Co. v. Rio Tinto Co. Ltd. ügyben az angol cég rézérc szállítására szerződött a felperes német céggel 1911-ben nyolc évre. S bár gondosan kikötötték, hogy a háború nem lehetetleníti a szerződést, arra a bíróság álláspontja szerint mégis sor került.49 Végül pedig meg kell említenünk Szladits álláspontját, amely szerint a jogi lehetetlenülés esetkörébe tartozik az is, amikor „a még lehetséges szolgáltatást a hitelezőnek joga van visszautasítani, és így az adós azt ebből a jogi okból többé nem teljesítheti”. Ezt hívja Szladits a szolgáltatás elszegésének.50
AZ ÉRDEKBELI LEHETETLENÜLÉS Témánk szempontjából a harmadik nagy kategória, amellyel foglalkoznunk kell, az az érdekbeli lehetetlenülés esetköre. Látnunk kell, hogy bár ezt is a lehetetlenülés egyik fajtájaként kezeli a jogirodalom, itt a jog szempontjából valami másról van szó. Míg az eddigiekben tárgyalt esetekben ugyanis rendre valamilyen fizikai vagy jogi okból lehetetlenné vált a teljesítés, itt a szolgáltatás teljesítése elvileg továbbra is lehetséges. Itt nem arról van szó, hogy az utólag felmerülő lehetetlenség (impossibility–illegality) miatt pont kerül a szerződés végére, hanem arról, hogy a megváltozott körülmények hatására az egyik félnek a továbbiakban nem áll érdekében az általa vállalt szolgáltatás teljesítése. A lehetetlenülés lényege azonban épp kötelemszüntető hatásában van. Míg a jogi és a fizikai lehetetlenülésnél a másik fél is könnyen beláthatja, hogy szerződő partnere az általa vállalt szolgáltatás teljesítésére képtelen, addig ez az érdekbeli lehetetlenülésnél jóval több problémát vet fel. Szladits ötlete alapján felrajzolhatunk gondolatban egy félegyenest, amelynek kezdőpontjában maga a szerződés áll, s ahogy a fiktív síkon távolodunk az origótól, a szerződés teljesítésével kapcsolatban egyre több probléma jelentkezik: a szerződés előbb csak elnehezül, majd túlnehezül s végül (!) lehetetlenné válik. Az érdekbeli lehetetlenülésnél – Szladits megfogalmazásában – arról van szó, hogy a teljesítést „az adóstól az élet józan felfogása szerint, a tisztesség és a méltányosság elvének figyelembevételével nem lehet elvárni”. Ezzel azonban nem jutottunk közelebb a megoldáshoz, mert tulajdonképpen már a tisztesség és a méltányosság fogalmak meghatározása is problémát jelent, nem beszélve „az élet józan
felfogásáról”. Szladits vonatkozó példája szerint ilyen eset az, amikor a bohócnak elő kellene adnia a műsorszámát, mert kötbér mellett fellépésre kötelezte magát, miközben a felesége otthon haldoklik. Az azonban, hogy ilyen tényállás mellett bekövetkezik-e a szerződés lehetetlenülése, véleményünk szerint már nem az objektív valóságtól (attól, hogy tényleg totálkáros-e az autó vagy hogy új jogszabályt bocsátottak-e ki, amelyeket mindenki megvizsgálhat), hanem egy a szerződésen kívüli szereplőtől, a bíróságtól függ. Azt, hogy az adós milyen határig köteles a teljesítés céljából erőfeszítéseket tenni, meddig lehet azt tőle a méltányosság szerint elvárni, vagyis hogy mikor válik a kötelem túlnehezültté, a bíróságnak kell minden esetben külön eldöntenie. A mai magyar bírói gyakorlat szakít azzal, hogy a fenti bizonytalan jelentéskörrel bíró fogalmak értelmezésébe fogna. A ma használt klauzula, amely több bírósági határozat kulcsmondataként is visszaköszön, úgy szól, hogy érdekbeli okból akkor „lehetetlenül a szerződés, ha azt a szerződéskötés után bekövetkezett változás miatt csak előre nem látott nehézségek vagy olyan aránytalan áldozat árán lehet teljesíteni, amely a kötelezettől nem várható el”. Ilyennek ítélte a bíróság azt az esetet, amelyben a felperes fővárosi lakását vidékire cserélte, majd a szerződés megkötését követően jelentősen megromlott egészségi állapotára, továbbá hirtelen bekövetkezett súlyos látáscsökkenésére és ezekből kifolyólag állandó felügyeletre és gondozásra szorultságára hivatkozva kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg a szerződés megszűnését.51 Egy másik esetben a felperes a balatoni csárdájában dolgozó üzletvezető közúti balesetével indokolta, hogy az alperessel kötött szerződés ellenére nem biztosította az alperes üdülőjében nyaraló vendégek étkeztetését. A bíróság végül a közúti balesetet a szerződéskötést követően beállt olyan változásnak ítélte, amely miatt a felperestől nem volt elvárható a szerződés további teljesítése.52 Az angol jogban az érdekbeli lehetetlenülés problémája (frustration of purpose) az ún. koronázási ügyek kapcsán merült fel először. Ezek legismertebbike a Krell v. Henry ügy, amelyben az alperes azért bérelte ki VII. Edward koronázásának napjára a felperesnek a koronázási menet útvonalán található lakását, hogy annak ablakaiból figyelhesse a ceremóniát. Az eseményt azonban később a leendő király betegségére hivatkozva lemondták. A felperes kártérítési követelését a bíróság azzal az érveléssel utasította el, hogy a szerződés – bár fizikailag lehetséges lett volna, hogy az alperes használja a kérdéses napon a lakást – lehetetlenült, méghozzá azért, mert az utóbb bekövetkező események olyan nagy mértékben csökkentették az alperes számára a szolgáltatás értékét, hogy nem kellett a továbbiakban kötve lennie ahhoz, hogy elfogadja a másik fél teljesítését és fizessen érte.53 Ebben az esetben tehát a bíróság kiszélesítette a Taylor v. Caldwell ügyben megalapozott frustration-elmélet alkalmazhatóságát olyan esetekre is, amelyekben egyáltalán nem válik lehetetlenné a teljesítés, csak az ahhoz fűződő érdek szűnik meg. Ugyanez volt a tényállás a Griffith v. Brymer ügyben is, azzal a nem jelentéktelen eltéréssel, hogy Brymer a bérleti szerződést Henrynél jóval később, már a koronázás elhalasztása után kötötte. Erről azonban nem tudott, tévedését viszont a bíróság nem honorálta és ebben az esetben kártérítést ítélt meg a felperesnek.54
Az érdekbeli lehetetlenülés másik tipikus esetcsoportja a common law-ban a szuezi válsághoz kötődik. Ezen ügyek mindegyikének kiváltó oka az volt, hogy az Izrael és Egyiptom között kirobbant háború miatt 1956 novemberének első napjaiban lezárták a Szuezi-csatornát. Ennek következtében azok a fuvarozók, akik olyan célállomásra vállaltak szállítmányt, amelyet a csatornán áthajózva lett volna célszerű célba juttatni, lehetetlenülésre hivatkoztak. Itt érvelésük szerint az általánosan elfogadott teljesítési mód vált lehetetlenné. Az angol jogirodalom által egyik leggyakrabban idézett eset a Tsakiroglou & Co. Ltd. v. Noblee and Thorl GmbH ügy, amelyben az eladó a kereskedelemben használatos c. i. f. (cost, insurance, freight, azaz költség, biztosítás és fuvar az eladó terhére) kikötés mellett vállalta, hogy szudáni földimogyorót szállít a németországi Hamburgba. A csatorna lezárása miatt az eladónak Afrika legdélebbi pontját, a Jóreménység fokát megkerülve kellett az árut szállítani, amely így két és félszer annyi ideig tartott és kétszer annyiba került, mint a Szuezicsatornán át történő szállítás. A hajótulajdonos arra való hivatkozását, hogy a szerződés lehetetlenült, a bíróság azzal utasította el, hogy a Jóreménység fokának megkerülése és a csatornán keresztül való hajózás között „nincs alapvető különbség”. Az igaz, hogy az út körülbelül a háromszorosa a tervezettnek, de – lévén ebben az esetben nem gyorsan romló áruról volt szó – a hosszabb út és a magasabb költségek még nem indokolják a szerződés lehetetlenülését.55
A GAZDASÁGI LEHETETLENÜLÉS A német jogirodalom nem tárgyalja külön nevesítve a lehetetlenülés érdekbeli formáját. A német bíróságok az első és a második világháború következtében előálló pénzromlással kapcsolatos ügyekben – mint már fentebb említettük – gazdasági lehetetlenülést (wirtschaftliche Unmöglichkeit) láttak. A gazdasági lehetetlenülés fogalma éppen német hatásra nem volt ismeretlen a korábbi magyar jogban sem. Az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat 1150. szakasza ugyanis meglepő módon még külön definiálta is a lehetetlenné válásnak e fajtáját, bár a lehetetlenülés kiváltó okainak meghatározását a törvényszövegek rendszerint nem tartalmazzák. Gazdasági lehetetlenülésről az Mtj. szerint tehát akkor van szó, „ha a kétoldalú szerződés esetében a szerződés megkötése után az általános gazdasági viszonyokban a szokásos szerződési kockázatot tetemesen meghaladó olyan mélyreható változás állott be, amellyel a felek előre, okszerűen nem vethettek számot s amelynek következtében a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak a felek részéről szem előtt tartott gazdasági egyensúlya felborult vagy a szerződés alapjául szolgáló másnemű feltételezés meghiúsult, úgy, hogy az egyik fél a jóhiszeműséggel és a méltányossággal ellentétben nem várt aránytalan nyereségre tenne szert, a másik fél pedig ugyanilyen veszteséget szenvedne”. A gazdasági lehetetlenülés azonban ennek ellenére nem tudott gyökeret verni a magyar bírói jogalkalmazásban, az erre hivatkozó bírósági határozatok száma elenyésző.
* * * Mindezek alapján tehát látható, hogy a pacta sunt servanda elve alól az idők folyamán mind a kontinentális, mind pedig az angolszász jogtudomány kivételeket alakított ki: vannak helyzetek, amikor a szerződést mégsem kell teljesíteni, az adott szó kötőereje feloldódik. Ennek megfelelően, bár hosszú az út az elhatározás megszületése és a szerződés megkötése között, a szerződéskötés és a teljesítés között is akadhatnak bukkanók... és talán a Prozorov család sem költözik végül Moszkvába.
SZAKIRODALOM ASZTALOS LÁSZLÓ: A polgári jogi szankció. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. BEALE, HUGH – BISHOP, W. D. – FURMSTON, MICHAEL P.: Contract – cases and materials. London – Edinburgh, Butterworths, 1990. BEALE, HUGH – HARTKAMP, ARTHUR – KÖTZ, HEIN – TALLON, DENIS (szerk.): Contract Law. Casebooks on the Common Law of Europe. Oxford – Portland – Oregon, Hart Publishing, 2002. BEALE, HUGH: Adaptation to changed circumstances, specific performance and remedies. Report on English Law. = Harmathy A. (szerk.): Binding force of contract. Budapest, MTA Jogtudományi Intézet, 1991. BENEDEK KÁROLY – VILÁGHY MIKLÓS: A Polgári törvénykönyv a gyakorlatban – száz jogeset. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965. CHESHIRE, G. C. – FIFOOT, C. H. S. – FURMSTON, M. P.: Law of contract. LondonDublin-Edinburgh, 1991. DARÓCZI OTTÓ: Szükséges-e jogszabályi beavatkozás az euró bevezetése miatt? = Magyar Jog. 1999/7. Das Lexikon des Rechts, 1. kötet. II. rész. Darmstadt, 1968. DAUNER-LIEB, B. – HEIDEL, T. – LEPA, M. – RING, G.: Das neue Schuldrecht. Heidelberg, 2002. EÖRSI GYULA: Elhatárolási problémák az anyagi felelősség körében. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1962. EÖRSI GYULA: Kötelmi jog. Általános rész. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. EÖRSI GYULA: Összehasonlító polgári jog. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975. GELLÉRT GYÖRGY (szerk.): A Polgári törvénykönyv magyarázata., Budapest, KJK, 2001. LARENZ, KARL: Lehrbuch des Schuldrechts. Allgemeiner Teil. 1. kötet. München, Beck Verlag, 1976. MEDICUS, DIETER: Schuldrecht I. Allgemeiner Teil. München, 1992. PETRIK FERENC – KÖLES TIBOR (szerk.): Polgári jog – Kommentár a gyakorlat számára. II. kötet. Budapest, HVG-Orac Kiadó, 1999. SZLADITS KÁROLY: Magyar Magánjog. Kötelmi jog. Általános rész, III. kötet. Budapest, Grill Könyvkiadó, 1939.
TREITEL, GUENTER HEINZ SIR: Contract: General rules/Frustration. = Birks, Peter (szerk): English Private Law. vol. II. Oxford, Oxford University Press, 2000. TREITEL, GUENTER HEINZ: The law of contract. London, Sweet & Maxwell, 1995.
JEGYZETEK „Nem ez következik a szerződésből” – Vergilius Publius Maro Aeneis című eposza 4. énekének 338-339. sorái, idézi szabad fordításban LORD RADCLIFFE. = CHESHIRE, G. C. – FIFOOT, C. H. S. – FURMSTON, M. P.: Law of contract. London-Dublin-Edinburgh, 1991. 573. 2 CSEHOV, ANTON PAVLOVICS: Három nővér. (Ford.: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ.) Budapest, Holnap Kiadó, 1994. 3 EÖRSI GYULA: Kötelmi jog. Általános rész. 1998. 173. 4 „…Frustration occurs whenever the law recognises that without default of either party a contractual obligation has become incapable of being performed because the circumstances in which performance is called for would render it a thing radically different from that which was undertaken by the contract. Non haec in foedera veni. It was not this that I promised to do.” Lord Radcliffe szavai a Tsakiroglou & Co. Ltd. v. Noblee and Thorl GmbHügyben, [1962] AC 93., idézi CHESHIRE, G. C. – FIFOOT, C. H. S. – FURMSTON, M. P. 573. 5 Celsus megfogalmazásában „Impossibilium nulla obligatio est.” = D. 50.17.185. idézi: FÖLDI ANDRÁS-HAMZA GÁBOR: A római jog története és institúciói. 8. kiadás. Budapest, 2003. 485. 6 Lásd például EÖRSI: id. m. (1998.) 174–175. 7 MEDICUS: id. m. (1992.) 173. 8 EÖRSI: id. m. (1998.) 173. 9 [1863] 3 B & S 826. 10 [1867] L.R. 2 C.P. 651. 11 [1896] 1 Q.B. 123. 12 BH 2000/11. 486. 13 BH 1981/9. 369. 14 BH 1973/11. 404. 15 BH 1989/7. 272. 16 „Thus, a contract to perform services which can be rendered only by the promissor personally necessarily contemplates that his state of health, which at present is sufficiently good for the fulfilment of his obligations, will continue substantially unchanged, and if this ceases to be so owing to his death or illness, the court decrees that both parties shall be discharged from further liability.” = CHESHIRE, G. C. – FIFOOT, C. H. S. – FURMSTON, M. P. 572. 17 Jackson v. Union Marine Insurance Co. Ltd. [1874] L.R. 10 C.P. 125. 18 Condor v. The Barron Knights Ltd. [1966] 1 W.L.R. 87. 19 Lásd például Treitel, GUENTER HEINZ: The law of contract. 1995. 784-785. 1
FPK 1995/81. [1876] 1 Q.B.D. 258. 22 Blackburn Bobbin Co. Ltd. v. T. W. Allen Ltd. [1918] 2 K.B. 467. 23 Ockerby & Co. Ltd. v. Murdock [1916] 19 W.A.R., majd [1916] 22 C.L.R. 420. 24 [1901] 2 K.B. 126. 25 A „der Ring auf dem Meeresgrund” példát lásd többek között: Medicus: id. m. (1992.) 172. vagy DAUNER-LIEB, B. – HEIDEL, T. – LEPA, M. – RING, G.: Das neue Schuldrecht. 2002. 105. 26 „In denen die Erbringung der Leistung zwar nicht schlechthin für jedermann auf der Welt unmöglich ist, aber doch jedem Menschen so erhebliche und im Grunde unüberwindliche Schwierigkeiten bereitete, daß kein vernünftiger Mensch auch nur auf den Gedanken käme, den Versuch einer Leistungserbringung zu wagen.“ Ld. EMMERICH, VOLKER: Das Recht der Leistungsstörungen, § 3 III 2c, idézi MEDICUS: id. m. (1992.) 172. 27 MEDICUS: id. m. (1992.) 172. 28 RGZ 57, 116 29 SZLADITS: Magyar Magánjog. Kötelmi jog. Általános rész, III. (1939.) 486. 30 PETRIK FERENC - KÖLES TIBOR: Polgári jog. Kommentár a gyakorlat számára. II. kötet. 312. §. Budapest, 1999. 505. 6. pótlap 31 „…A contract to do what it has become illegal to do cannot be legally enforceable. There cannot be default in not doing what the law forbids to be done.” Lord Macmillan a Denny, Mott and Dickson Ltd. v. James B. Fraser & Co. Ltd. esetben [1944] AC 265. = CHESHIRE, G. C. – FIFOOT, C. H. S. – FURMSTON, M. P. 578. 32 „It is not possible to tabulate or to classify the circumstances to which the doctrine of frustration applies…”, in: CHESHIRE, G. C. – FIFOOT, C. H. S. – FURMSTON, M. P. (1991.) 574. 33 TREITEL, G. H. 799. 34 BH 2000/9. 396. 35 [1983] 2 A.C. 352 36 [1921] 2 Ch. 331. 37 [1918] 2 K.B. 467. 38 [1983] 2 Lloyd’s Rep. 171. 39 [1978] 1 W.L.R. 1387. 40 Das Lexikon des Rechts, 1. kötet. II. rész. Darmstadt, 1968. 41 A Tanács 1103/97/EK és 974/98/EK rendeletei 42 DARÓCZI OTTÓ: Szükséges-e jogszabályi beavatkozás az euró bevezetése miatt? = Magyar Jog. 1999/7. 417-423. 43 GELLÉRT GYÖRGY: A Polgári törvénykönyv magyarázata. 312. §, Budapest, 2001. 44 BH 1992/10. sz. 658. 45 [1947] 180 P. 2d 888. 46 [1948] 1 K.B. 184. 47 [1987] Q.B. 301. 48 [1943] A.C. 32. 49 [1918] A.C. 260. 50 SZLADITS: id. m. (1939.) 485. 51 BH 1985/3. sz. 101. 20 21
BH 1986/11. sz. 469. [1903] 2 K.B. 740. 54 [1903] 19 T.L.R. 434. 55 [1962] AC 93. 52 53
