2011.12.06. kedd
OGY - Krónika (közszolgálati tisztviselők, új alaptörvény) OGY - Krónika (megváltozott munkaképességűek) OGY - Krónika (napirend előtt: mezőgazdaság, önkéntesség, NIBEK, fogyatékkal élők, nemzetpolitika) OGY - Krónika (költségvetés 2012) OGY - Krónika (költségvetési tartalékok) OGY - Krónika (önkormányzati törvény) MSZP: ellentmondás van a kormány céljai és gazdaságpolitikai intézkedései között Kovács László: három időszakot próbál összemosni az átmeneti törvény MSZP: látszatmegoldás az esztergomi intézmények államosítása Egyeztetés az államfőnél - MSZP: majd Lázár János megmondja az államfőnek, hogy kit nevezzen ki a Kúria élére
Tovább a megkezdett úton. És szélesíteni! Obstrukcióra készül a Fidesz? A sorkatonaság visszaállítását sem most, sem a jövőben nem támogatjuk Öntömjénezés helyett sürgős cselekvés kell Pénzügyi támogatás a nukleáris biztonságnak
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
OGY - Krónika (közszolgálati tisztviselők, új alaptörvény) A közszolgálati tisztviselőkről szóló, illetve az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit tartalmazó törvényjavaslat tárgyalását folytatta az Országgyűlés a hétfő késő esti és a keddre virradó éjjeli órákban. A képviselők mindkét részletes vitában időkeretben szólalhattak fel. A köztisztviselői törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokat ismertettek A szocialista Ipkovich György a vitában kitért arra, hogy szerinte a kormánypárt "szép" elvekről beszél, de közben a munkavállalókat két hónapos határidővel indokolás nélkül el lehet küldeni. Közölte: nem az a veszélyes, hogy kicserélik a garnitúrát, hanem az, hogy ha ehhez hozzászoknak. A szakmában a képviselő szerint az a feltételezés alakult ki, hogy nem a szakmai tudás, hanem a politikai képviselet számit majd. Folytatódott az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló vita Nemény András (MSZP) a törvényjavaslat részletes vitájában azt mondta, a kabinet rossz irányba kormányozta az országot, az előterjesztéssel pedig az a szándéka, hogy bűnbakot keressen és gumicsontot dobjon a közvéleménynek. A szocialista Ipkovich György felesleges múltbarévedésként értékelte a kormánypárti képviselők javaslatát, meglátása alapján pedig ideológiai múltja miatt mindegyik parlamenti frakciónak "kellő oka lenne a szerénységre". Hozzátette: az MSZMP vagyoni örökségét felosztották a húsz évvel ezelőtti politikai közösség körében, a korábbi állampárt 800 ezer tagjából pedig sokan a kormányban, a minisztériumokban, a parlamentben ülnek. Ipkovich György ezért azt szorgalmazta, hogy sárdobálás helyett a nemzeti megbékélés vezérelje a pártokat.
OGY - Krónika (megváltozott munkaképességűek) A megváltozott munkaképességűekről szóló részletes vitával zárult a parlament hétfői ülésnapja keddre virradó éjjel. Nemény András (MSZP) szerint a javaslat 80 százalékban jó lenne, de a maradék 20 százalék annyira rossz, hogy így az a jelenleg érvényben lévőnél is rosszabb. Hozzátette, ez részben azért van így, mert forrásokat vonnak ki a rendszerből. Módosító indítványaikkal részben ezeket a problémákat szeretnék orvosolni - tette hozzá.
OGY - Krónika (napirend előtt: mezőgazdaság, önkéntesség, NIBEK, fogyatékkal élők, nemzetpolitika)
A mezőgazdaságról, az önkéntes munkáról, a NIBEK-ről, a fogyatékkal élőkről, valamint a nemzetpolitikáról beszéltek a kedd reggel napirend előtt felszólaló képviselők a Parlamentben. MSZP: a kormány gondolja újra szociálpolitikáját! Az MSZP-s Varga László - arra hivatkozva, hogy rengeteg munkahely szűnt meg, az államadósságot nem sikerült csökkenteni és jövőre megszorítások jönnek - azt mondta, az Orbán-kormánynak érdemes újragondolnia a szociálpolitikáját. Emlékeztetett arra, hogy hétfőn volt az önkéntesek világnapja, két nappal korábban pedig a fogyatékkal élőké, és úgy értékelte: a Fidesz e két területen mást csinál, mint amit a választási kampányában hangoztatott.
OGY - Krónika (költségvetés 2012) A Gyurcsány-kormány 2008-as, és az Orbán-kormány mostani válságkezelő intézkedéseievel kapcsolatban alakult ki vita a 2012-es költségvetés újból megnyitott részletes vitájában kedden az Országgyűlésben. Kastélyfelújításra, mezőgazdasági célokra kértek plusz támogatást a képviselők A fideszes Bebes István a körmendi Batthyány-kastély és a szentgotthárdi barokk templom felújításához kért támogatást, amivel az MSZP-s Göndör István, a jobbikos Bana Tibor és a KDNP-s Pállfy István is egyetértett. A szocialista Gőgös Zoltán a határon túli magyar gazdaszervetek, az erdészeti szolgálatok, a mezőgazdasági oktatás és a vizitársulások plusztámogatását javasolta. Hangsúlyozta, minisztériumi fenntartású mezőgazdasági szakképző intézmények kemény elvonást élnek meg jövőre, szerinte az sem világos, hogy a bért miből fizetik május után. A belvízi és árvízi megelőző védekezést folytató 80 vízi társulás ügyében azt mondta, egyszerűen eltűnt a költségvetésből a társulatok eddigi 4,5 milliárd forintos támogatása, így a szervezetek nem tudják mi lesz velük január 1-től. A 2012-es költségvetés kedden újból megnyitott részletes vitájában a kormányoldal stabilnak nevezte a büdzsét. Az egyik szocialista politikus növelné a turizmus támogatását, az LMP a vállalkozások támogatásáról, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentéséről beszélt. Az MSZP növelné az országmarketingre fordítandó forrásokat Pál Béla (MSZP) a turisztikai célelőirányzat növelésére irányuló módosító javaslatokról
beszélt. Mint mondta, pártja a korábbi 1 milliárd forintosnál is nagyobb mértékben növelné az általuk stratégiai ágazatnak ítélt turizmus forrásait. Kiemelte: az ágazat jelentősen hozzájárul a foglalkoztatáshoz és nagy szerepe van a területfejlesztésben, az ország ismertségének növelésében. A futballstadionokra szánt forrásokhoz képest kevesellte az országmarketingre fordítandó forrást, amely 5,2 milliárd forint lesz jövőre. Mint mondta, ebből nehéz lesz teljesíteni a kitűzött célokat. MSZP: a költségvetés egészében és részleteiben sem jó Juhász Ferenc (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a költségvetés egészében nem jó, miközben az egyes fejezeti részek sem állják meg a helyüket. Példaként említette, hogy a csökkentések teljes egészében ellehetetlenítik a honvédséget. A képviselő azt is kijelentette, hogy a kormányzat folyamatosan "a bosszú elemeit" építi be a különböző törvényekbe, amikkel elveszik a szakszervezetek forrásait és lehetőségeit. MSZP: vegyék vissza "Dörner-Csuka féle" Új színháznak biztosított pluszpénzeket Az MSZP-s Lamperth Mónika a Somogy megyei országgyűlési képviselőket szólította meg, és azt kezdeményezte, hogy a "Dörner-Csuka féle" Új színháznak biztosított plusz 20 millió forintos támogatást adják vissza azoknak a színházaknak, amelyektől elvették, így biztosítsák a tavalyi támogatási szintet a Kaposvári Csiky Gergely Színháznak, a Mikroszkóp Színpadnak, a Thália Színháznak, a Trafónak és a Katona József Színháznak. MSZP: már most sem állnak rendelkezésre a tartalékok Veres János (MSZP) példátlannak nevezte, hogy a költségvetés részletes vitája időkeretben zajlik, ami nem ad lehetőséget arra, hogy a képviselők minden érintett témát megfelelő módon meg tudjanak tárgyalni. Megjegyezte, hogy az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága olyan indítványokat fogadott el, amelyek azt szolgálják, hogy a tartalékokhoz csak szeptembertől, az európai uniós becslések napvilágra kerülését követően lehet hozzányúlni. Véleménye szerint azt viszont már minden szakértő tényként kezeli, hogy el fog maradni a költségvetés tervezésekor figyelembe vett növekedés. Ezért és a "tévesen számolt forintárfolyam miatt" a tervezett tartalékok már nem állnak rendelkezésre - jelentette ki. A politikus a büdzsét bizonytalannak és gyenge lábakon állónak nevezte.
OGY - Krónika (költségvetési tartalékok) A költségvetési tartalékok felhasználásának részletes vitájával folytatta keddi munkáját a Parlament. MSZP: a kormány béna kacsává teszi utódait A szocialista Kovács Tibor annak adott hangot, hogy az új államháztartási törvénnyel a kormány béna kacsává teszi utódát - akkor is, ha ez szintén a Fidesz lesz, csak éppen nem kétharmados többséggel -, mert számos törvény módosítását köti kétharmados
támogatáshoz. Nem értett egyet azzal sem, hogy a kormány szinte korlátlan lehetőséget kap a költségvetés fejezetei közötti átcsoportosításra. A politikus több képviselőtársával együtt a Ház vezetése által meghatározott tárgyalási időkeretet bírálta, mert, mint mondta, egyetlen módosító indítványra ugyanúgy 4 óra 20 perc áll rendelkezésre, mint az önkormányzati törvényjavaslatra, amelyhez mintegy ezer módosító javaslat készült. Azt is kifogásolta, hogy hasonló tárgykörben, a költségvetéshez kapcsolódóan egyszerre több előterjesztést is tárgyal a parlament. Képviselőtársa, Tukacs István a maradványtartási kötelezettséggel kapcsolatban azt mondta: új államháztartási fogalmat alkotott a kormány, eddig ugyanis ilyen nem létezett. Arra kérte a kormány képviselőjét, adjon magyarázatot arra, miért ne legyen felhasználható a februárban zárolt 250 milliárd forint. Szerinte ehhez nem adott korrekt indokot az előterjesztő.
OGY - Krónika (önkormányzati törvény) Az új önkormányzati törvényről szóló kormányzati előterjesztéshez benyújtott módosítói javaslatok tárgyalásába kezdtek a képviselők a parlament keddi ülésnapján. A vitában hosszas szóváltás alakult ki a országgyűlési képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról. A Jobbik kérésére a levezető elnök 4 óra körül félórás szünetet rendelet el. Vita az önkormányzati vagyonról Ipkovich György, az MSZP politikusa ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy például a települési hulladékgazdálkodást és a csatornaszolgáltatást, is magához vonja az állam, így "él a gyanúperrel", hogy ezeket később privatizálni fogják. Szóváltás az összeférhetetlenségi szabályokról A szocialista Varga Zoltán szerint a polgármester és a képviselőtestület viszonyában érdemes lenne a polgármester pozícióját megerősíteni. Szerinte az önkormányzati törvényben kellene szabályozni az országgyűlési képviselői tisztség és polgármesteri tisztség összeférhetetlenségét is. Pál Tibor (MSZP) szerint a rendszerváltás óta legeredményesebb rendszert igyekszik szétverni a kormányoldal, amelynek módosításai is azt célozzák, hogy a jelenleg hatályos törvény előírásait visszavezessék az új jogszabályba.
Kovács Tibor (MSZP) is kifogásolta: többedszer fordul elő, hogy nem megfelelő előkészítettség mellett tárgyal a plenáris ülés egy előterjesztést. Ez követhetetlenné teszi az ülést – mondta, hozzátéve: könnyítené a munkát, ha a kormány jelen lévő képviselője érdemben nyilatkozna arról, hogy mit támogat és mit nem.
MSZP: ellentmondás van a kormány céljai és gazdaságpolitikai intézkedései között Budapest, 2011. december 6., kedd (MTI) - Az MSZP szerint ellentmondásban állnak egymással a kormány meghirdetett céljai és tényleges gazdaságpolitikai intézkedései. Józsa István frakcióvezető-helyettes kedden sajtótájékoztatón azt mondta: bár a kormány a költségvetési stabilitás megteremtését hangsúlyozza, erre hivatkozva elköltötte a csaknem háromezer milliárd forintos magánnyugdíjvagyon nagy részét. Szólt arról is, hogy az adósságcsökkentés célja ellenére az államadósság a GDP 82 százalékára rúg, és ennél is több lenne a magán-nyugdíjpénztári pénzek felhasználása nélkül. A célok és a valóság közötti ellentétet jelzi szerinte, hogy bár a kormány tíz év alatt egymillió új munkahelyet ígért, az ennek érdekében szükséges járulékcsökkentés nem történt meg, ráadásul a társadalombiztosítási járulék helyébe lépő szociális hozzájárulási adó alapja a minimálbér helyett annak másfélszerese lesz. Józsa István azt mondta: így a jelenlegi munkahelyek megőrzése is kérdéses, nemhogy a foglalkoztatása bővítése. A teljesületlen ígéretek körébe sorolta az adócsökkentést is, mondván, hogy az MSZP szerint elhibázott egykulcsos személyi jövedelemadó ellentételezéseként tizenegy adónem mértéke növekedett, illetve növekszik csaknem 600 milliárd forint értékben. Kiemelte például az áfa és az eva emelését, a chipsadó és a baleseti adó bevezetését. A válságadókat, különösen a finanszírozási problémákat okozó bankadót pedig a gazdasági növekedést korlátozó öngólnak nevezte. A kormány a pénzügyi stabilitásról szóló sarkalatos törvényjavaslatban azt kezdeményezi, először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kelljen alkalmazni azt az államadósság-csökkentési szabályt, amely szerint az adósság tervezett értékének az előző évhez viszonyított növekedési üteme nem haladhatja meg a költségvetésben meghatározott várható infláció és a bruttó hazai termék várható reálnövekedési üteme felének a különbségét. Józsa István ezzel kapcsolatban kérdésre válaszolva azt mondta: a kabinet szembenézett a realitásokkal, és ráébredt, hogy az új alaptörvényben meghatározott adósságcsökkentési szabály blokkolná a gazdaságpolitika mozgásterét.
Kovács László: három időszakot próbál összemosni az átmeneti törvény Budapest, 2011. december 6., kedd (MTI) - Kovács László szerint a kormányoldal három időszakot - Rákosi- és a Kádár-rendszert, valamint az 1989-es átmenet óta eltelt két évtizedet -, illetve négy politikai erőt, a Magyar Kommunista Pártot (MKP), a Magyar Dolgozók Pártját (MDP), a Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP) és a jelenlegi
szocialista pártot próbálja összemosni az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslatban, amely kimondaná, hogy az MSZP osztozik az állampárt felelősségében. Az MSZP alelnöke szerint a Fidesz ötven év bűneiért próbálja felelőssé tenni az MSZP-t. A korábbi külügyminiszter és európai uniós biztos erről kedden, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kongresszusán történtekről beszámoló budapesti sajtótájékoztatóján beszélt, közölve, hogy Berlinben folytatott tárgyalásain az SPD politikusai is elfogadhatatlannak és az európai normákkal ellentétesnek tartották az átmeneti törvény említett rendelkezéseit. Kovács László emellett elmondta, hogy az SPD-kongresszus fő témái Németország és az Európai Unió viszonya, a válságkezelés szociáldemokrata útja és a szélsőjobboldal elleni küzdelem voltak. Felidézte a 92 éves Helmut Schmidt beszédét, kiemelve, hogy a korábbi kancellár szerint alaptalanok az eurózóna szétesésétől és az euró megszűnésétől tartó nemzetközi aggodalmak. Kovács László beszámolója szerint Helmut Schmidt arról is szólt, hogy Németországnak nem szabad figyelmen kívül hagynia azokat a fenntartásokat, amelyek a német dominanciától, erőfitogtatástól tartanak, és partneri kapcsolatokra kell törekednie a többi uniós tagállammal. Az MSZP-s politikus arról is tájékoztatott, hogy Frank-Walter Steinmeier, volt külügyminiszter, az SPD parlamenti frakcióvezetője felszólalásában a szélsőjobboldal előretöréséről szólva rossz példaként a Jobbik parlamentbe jutását hozta fel. Kovács László összegzése szerint az SPD vezető politikusa arról is beszélt: egy szociáldemokrata német kormány "nem hagyná szó nélkül, ha az Európai Unió bármely tagországában a szélsőjobboldal megerősödne, illetve a demokráciát, a jogállamot felszámolnák, vagy ezeket veszély fenyegetné". Az MSZP alelnöke aláhúzta, hogy a német szociáldemokraták a neonáci párt, az NPD betiltását követelik, és ebben lényegében a kormánykoalíció támogatását is bírják. Ezzel szemben Magyarországon a szélsőjobb követeli az MSZP betiltását, és tulajdonképpen a kormány javaslata is ebbe az irányba mutat - fűzte hozzá Kovács László az átmeneti törvénnyel kapcsolatos megszólalásokra utalva. A gazdaság-pénzügyi nehézségekkel összefüggésben Frank-Walter Steinmeier és mások is azt hangsúlyozták, hogy a válságból a szociáldemokrata út vezetheti ki Európát, a válsághoz vezető konzervatív és liberális politika erre alkalmatlan - mondta az MSZP-s politikus. Arra is kitért, hogy a kongresszusi felszólalok - az ezzel ellentétes álláspontot képviselő Angela Merkel kancellárral szemben - az Európai Központi Bank nagyobb szerepvállalásának és az eurókötvények kibocsátásának fontosságát hangoztatták.
MSZP: látszatmegoldás az esztergomi intézmények államosítása Budapest, 2011. december 6., kedd (MTI) - Látszatmegoldásnak, tüneti kezelésnek tartja az MSZP azt a kormánypárti indítványt, amely állami kézbe adna több, az esztergomi önkormányzat által fenntartott intézményt. Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes véleményüket kedden sajtótájékoztatón azzal indokolta, hogy ha a jelenlegi képviselő-testület változatlan összetételben fennmarad, a város problémái újra fognak termelődni. Ezért újólag azt sürgette, hogy a fideszes többségű testület oszlassa fel magát, s ha ez nem történik meg, a kormány kezdeményezze a feloszlatást, az Országgyűlés pedig szavazza meg az erről szóló indítványt. Ellenkező esetben az MSZP aláírásgyűjtést kezd a városban ezért - közölte. Szólt arról, hogy államosítás már csak azért sem jelent valódi megoldást, mert a kormánypártok nem adtak választ arra, hogy a jövő évi költségvetésben hol az a pénz, amit az államnak átadott esztergomi intézmények működtetésére fordíthatnak. A szocialista politikus döntően a korábbi fideszes polgármestert, Meggyes Tamást tette felelőssé Esztergom 26 milliárd forintos adósságáért, amely mára a közszolgáltatások leállásához vezetett. Felhozta, hogy a város évekig több száz millió forinttal támogatta a Hídlap című újságot, amely "kizárólag Meggyes Tamás és a Fidesz politikai érdekeit szolgálta", hogy a város 600 millió forintért vásárolt meg egy ciprusi hajózási céget, valamint hogy bár az önkormányzat több milliárdot költött fürdőépítésre, a fürdő évi 300 millió forint veszteséget hozott és mára be is zárt.
Egyeztetés az államfőnél - MSZP: majd Lázár János megmondja az államfőnek, hogy kit nevezzen ki a Kúria élére Budapest, 2011. december 6., kedd (MTI) - Az MSZP frakcióvezetője nem tett konkrét személyi javaslatot a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének személyére az államfővel folytatott keddi megbeszélésen, mivel - mint a találkozóról távozóban közölte - "délután jön majd Lázár János és majd ő megmondja, hogy ki lesz az, akit a köztársasági elnöknek ki kell neveznie". Mesterházy Attila újságírók előtt hozzátette, az MSZP számára Baka András, a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnöke megfelelő személy lenne a Kúria elnöki posztjára is. Azonban az ellenzéki pártelnök-frakcióvezető szerint "egyfajta bosszú áldozata lett" Baka András, amiért túl sok kritikát fogalmazott meg a kormányzattal szemben, a törvénybe beleírtak olyan feltételeket, amelyek alapján már nem alkalmas a posztra. (A Kúria elnökére vonatkozó szabályok ötéves magyarországi bírói gyakorlatot írnak elő, ami Baka András elnökségét kizárja.) Schmitt Pál köztársasági elnök kedden minden parlamenti párt képviselőjével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével, Polt Péter legfőbb ügyésszel és Navracsics Tibor igazságügyi miniszterrel is egyeztet kedden hivatalában a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria és az újonnan létrejövő OBH
elnökének személyéről. A Fidesz azt javasolta, hogy ha az államfő a héten javaslatot tesz, akkor december 13-án szavazzon a személyekről az Országgyűlés.
Tovább a megkezdett úton. És szélesíteni! Budapest, 2011. december 6., kedd (OS) - Most, hogy a Nemzeti Eszközkezelő – másfél év után – végre kibújt a Fidesz beváltatlan ígéretekkel teli zsákjából, vegyük át még egyszer: a kormány által létrehozott társaság jelen formájában nem segít a bajba jutott devizahiteleseken, mert sem elegendő tőke, sem hatékony koncepció nincs mögötte. Az eszközkezelő működésére jövő évben fordítható hárommilliárd forintból a jelenlegi lakásviszonyok között mintegy1500, de legfeljebb 2000 család lakhatása oldható meg. Ennek az összegnek tehát még a Fidesz dilettáns gazdaságpolitikája miatt előállt válsághelyzetben is legalább a tízszeresét kellene ráfordítani! Az MSZP üdvözli, hogy a Fidesz – Lázár János szavaival élve – végre megtette az első lépést a bajba jutott családok megmentésért. A lakásuk elvesztésétől rettegő családok azonban nem látszatintézkedésekre, hanem valódi segítségre várnak. Ehhez az eszközkezelő tőkeállományának azonnali és radikális feltöltésére, az érintettek körének szélesítésére van szükség! Simon Gábor, a Fogyasztóvédelmi bizottság elnöke, országgyűlési képviselő
Obstrukcióra készül a Fidesz? Budapest, 2011. december 6., kedd (OS) - A Fidesz kezdi elveszíteni a mértéket. Szó szerint, ugyanis az időmérték tekintetében leszámolt az ortodox időszámítással és orbánista-matolcsysta módszerekkel unortodox időszámításba kezdett. Az egy napra
tervezett megszólalások időkeretét hatszor 4óra 20 percben határozták meg. Azt már eddig is tudtuk, hogy a Fidesznél Matolcsy óta a matematika a legkevésbé fontos területnek számít, de sajnos a lakosság 99,9 százaléka azért még tud összeadni és meghökkenve látta, hogy ez bizony egy napra 26 órányi feladat. Az idősebb, katonaviselt férfiak már tudják, hogy egy nap 24 órából és az éjszakából áll, de azért mégis örömmel vette a lakosság, hogy mától több idő jut mindenre, hiszen a kormányzó hatalom ismét túllépett a természet törvényein. Mától nem kell aggódni, ha véletlenül kifutunk az időből, mert kaptunk kormányunktól minden napra még két órát. Akik eddig elkeseredtek, hogy több munkáért kevesebb bért kapnak, azoknak itt a vigasz: a pluszmunkához szükséges időt a Fidesz biztosítja a napi két óra többlettel számukra. Reméljük a Fidesz előírásai szerint alaptörvénybe foglalják, hogy mától egy nap 26 órából áll. Egy fikarcnyit sem lenne túlzó a többi fideszes javaslat és alaptörvénybe iktatott elképzeléshez képest. Orbán és Matolcsy szellemisége járja be Európát, sőt, az egész világot és tőlünk tanul majd a fejlett világ válságot kezelni. Kicsit nehéz lesz nekik elsőre megszokni, hogy fér bele a természet törvényeibe a napi 26 órányi munka, de ha Orbánnak és Matolcsynak sikerült meghonosítania mindezt Magyarországon, akkor nekik sem lehet nehezebb. Már csak az a kérdés, hogy az időkülönbözet, ami a többi ország átállása és a mi időszámításunk között mutatkozik, hogyan hangolható össze, de ez már legyen a lemaradó országok gondja. Az Orbán-kormány nem menthet meg mindenkit önmagától és ortodox világnézetük okozta versenyhátrányaitól. A fejlődés útja a merész és formabontó gondolkodás. Ennek szellemében Magyarország naszádja napi 26 órában száguld a fényes jövő felé. Aki lemarad, kimarad. És annyit is ér Lukács Zoltán, frakcióvezető-helyettes, országgyűlés képviselő
A sorkatonaság visszaállítását sem most, sem a jövőben nem támogatjuk Budapest, 2011. december 6., kedd (OS) - A sorkatonaságot 2004-ben a szocialista kormány szüntette meg, annak az átfogó haderőreformnak a keretében, amelynek eredményeként a Magyar Honvédség hidegháborús tömeghadseregből a XXI. század kihívásainak megfelelő, kis létszámú, de magasan képzett, professzionális haderővé alakult. A Magyar Szocialista Párt szerint a sorkatonaság megszüntetése helyes döntés volt, és a megkezdett haderőreform irányai mai is követendők. Az MSZP üdvözli, hogy a jobboldali politikusok sorkötelezettség visszaállítását szorgalmazó, időről időre felbukkanó nyilatkozatai ellenére a Honvédelmi Minisztérium e tekintetben nem tért le az előző kormányzat által kijelölt útról. Ennek megfelelően a honvédelmi miniszter által előterjesztett, honvédelmi nyilvántartásokról szóló törvényjavaslat alapvetően a 2004-ben elfogadott honvédelmi törvény szabályozását követi. Ezért az MSZP frakciója támogatta a törvényjavaslatot, hiszen az a sajtóértesülésekkel ellentétben nem módosítja érdemben a hadkötelezettség szabályait, nem növeli a potenciális hadkötelesek terheit és nem irányul a sorkötelezettség visszaállítására. Az MSZP a leghatározottabban tiltakozni fog, ha a sorkötelezettség visszaállításának bármely jelét észleli. Egyúttal nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy alapvetően téves az a honvédelmi vezetés által sugallt kép, miszerint a Magyar Honvédség a potenciális hadkötelesekről eddig nem rendelkezett megfelelő nyilvántartással. A Magyar Honvédség eddig is készen állt arra, hogy szükség esetén akár a hadkötelesek behívásával is megvédje a Magyar Köztársaság függetlenségét és szuverenitását. Iváncsik Imre, az MSZP Biztonságpolitikai kabinetvezetője, országgyűlési képviselő
Öntömjénezés helyett sürgős cselekvés kell Az Orbán-kormány propagandája folyamatosan a mezőgazdaság sikereiről beszél és saját magát fényezi. Igaz, hogy a kedvező időjárás, a jó piaci környezet következtében a magyar agrárium, ezen belül elsősorban a szántóföldi növénytermesztés jó évet zárt. Ehhez a kormányzati beavatkozásnak annyi köze van, mint ahhoz, hogy a réten nő a fű. Azonban a természeti környezet most ellenünk fordult. Soha nem látott aszály köszöntött ránk, aminek a következő évben nagyon súlyos következményei lesznek. Az egyik legjobb export növényünk a repce, amelynek termését teljesen elvitte az aszály, miközben a termelési költségek jelentős részét már elköltötték a gazdák. Hasonló állapot van az őszi kalászosoknál, ahol a vetések fele nem kelt ki, ami kikelt, annak legalább 60 százaléka rendkívül gyenge minőségű. Ebben a helyzetben nem lehet a csodára várni, nagyon gyorsan cselekedni kell. Állami beavatkozással azonnal fel kell tölteni a stratégiai készleteket, amíg van miből. Ki kell adni a most elfogadott kárenyhítési rendszer végrehajtási utasításait, hisz e nélkül biztosítások nem köthetők, sőt a káresemények bejelentése sem lehetséges. A kormány jelentse be, hogy a kötelező mértéken túl hajlandó feltölteni a kármentő alapot. Ettől a piaci szereplők megnyugszanak, az ágazat hitelezési pozíciói nem romlanak. Fel kell gyorsítani az uniós források kifizetését, ebben több hónapos elmaradások vannak. Felül kell vizsgálni a fejlesztési programokat, azonnal újra kell indítani az öntözésfejlesztést, amit úgy alakítottak át, hogy hozzáértő termelők csak mosolyognak a pályázati kiíráson. Sikerpropaganda helyett azonnal intézkedni kell. Ez az ágazat nem bírja ki a késlekedést. Most dől el, hogy mi lesz az ország ellátásával, az ágazat szereplőinek megélhetésével. A tél a mezőgazdaságban mindig a tervezés időszaka. Tervezni csak világos koncepció, kiszámítható kormányzati cselekvés mentén lehet. Ezt várja a magyar vidék, ezt várja a magyar gazdatársadalom.
Gőgös Zoltán, a Mezőgazdasági bizottság alelnöke, országgyűlési képviselő
Pénzügyi támogatás a nukleáris biztonságnak „A tudásközpontú Európa győzelmének tekinthető, hogy az EU nemcsak a szavak szintjén veszi komolyan a nukleáris kutatások, így a biztonságosabb Európa támogatását, de pénzügyi forrásokat is hajlandó az ügy mögé állítani” – kommentálta Herczog Edit, hogy az EP költségvetési bizottsága jelentős többséggel támogatta az európai fúziós reaktor (ITER) projekt további 1,3 Mrd eurós bővítését. A frissen megszavazott forrás célja, hogy a következő, 2014-ben induló hétéves költségvetési keretprogram indulásáig biztosítsa a kutatások zökkenőmentes folytatását. Herczog szerint nemcsak az egész európai tudományos közösség felé bír komoly üzenettel, hogy a pénzügyi megszorítások idején komolyan veszik a kutatások által megteremtett értéket, de az is a döntés mellett szól, hogy így nem kell egyéb, folyó kutatásoktól elvonni forrásokat a fúziós erőmű megépítéséhez. „Ezzel nem veszélyeztetjük Európa pozícióját a kiélezett nemzetközi tudományos és innovációs versenyben” – fogalmazott az EP ITER-jelentésén dolgozó képviselő.
