Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Speciális mechanikus előkezelés hatásának vizsgálata biogáz hozam növelése céljából

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés

Speciális mechanikus előkezelés hatásának vizsgálata biogáz hozam növelése céljából Bakosné Diószegi Mónika Témavezető: Dr. Horváth Miklós

Biztonságtudományi Doktori Iskola Budapest, 2014

1

Tartalom 1. Bevezetés............................................................................................................................................. 7 1.1 Kutatási célkitűzések ....................................................................................................................... 7 1.2 A probléma felvetése ....................................................................................................................... 8 1.2.1 Az energiabiztonság ............................................................................................................... 8 a., Az Európai Unió energiabiztonsága ........................................................................................... 8 b., Magyarország energiabiztonsága ............................................................................................... 9 1.2.2 Biogáz alapú energiatermelés ............................................................................................... 12 a., Biogáz előállítás feltételei......................................................................................................... 12 b., Biogáz üzemek és a biogáz gyártási technológiája .................................................................. 14 1.3 A téma aktualitása - a magyarországi üzemek általános problémái napjainkban .................. 17 2. A kutató munka tudományos előzményei a szakirodalomban .................................................... 20 2.1 A biomassza mechanikai előkezelései rothasztási hatásfok növelése céljából ........................ 20 2.1.1 A lignocellulóz bomlási jellemzői ........................................................................................ 20 2.1.2 A Biomassza előkezelés eljárásai (termikus-mechanikus, kémiai (savas, lúgos), mikrobiológiai) .............................................................................................................................. 23 a., A termikus előkezelési eljárás ................................................................................................. 25 b., A savas előkezelési eljárás ....................................................................................................... 26 c., A lúgos előkezelési eljárás........................................................................................................ 26 d., Biológiai előkezelési eljárás ..................................................................................................... 26 2.1.3 A biomassza mechanikus előkezelési eljárásai .................................................................... 27 2.2 A szennyvíziszap mechanikai előkezelései rothasztási hatásfok növelése céljából ................. 29 2.2.1 Ultrahangos bontási eljárás................................................................................................... 31 2.2.2. Őrlés, gyöngymalom ........................................................................................................... 35 2.2.3 Lysis sűrítő centrifuga .......................................................................................................... 37 2.2.4 Folyadéknyírásos technológia .............................................................................................. 37 2.3 Iszapkezelő technológia alkalmazása biomassza szubsztrátum előkezelésére ......................... 38 3. A vizsgálat tárgya, módszerei, eszközei, a mérések leírása ......................................................... 40 3.1 Mérési alapanyagok ...................................................................................................................... 40 3.1.1 A kísérlet során alkalmazott búzaszalma.............................................................................. 40 2

3.1.2 Felhasznált oltóiszap fajták .................................................................................................. 42 a., Szennyvíziszap fermentleve ....................................................................................................... 43 b., Mezőgazdasági szubsztrátummal üzemelő biogáz reaktor fermentleve ................................... 45 3.1.3 A felhasznált alapanyagok előkészítése, tárolása ................................................................. 46 a., Búzaszalma-víz szubsztrátum ................................................................................................... 46 b., Fermentlevek előkészítése ........................................................................................................ 47 3.2 Mérési eszközök és berendezések ................................................................................................. 47 3.1.1 Shark nedves aprító berendezés............................................................................................ 47 3.1.2 Labormérés eszközei ............................................................................................................ 51 a. Kemence .................................................................................................................................... 51 b. Analitikai mérleg ....................................................................................................................... 51 d. Gázkromatográf......................................................................................................................... 53 e. Inkubátor szekrény ..................................................................................................................... 54 f. pH mérő ...................................................................................................................................... 55 g. Frakcionáló rázó szitasor .......................................................................................................... 55 3.3 Biogáz batch mérés leírása ........................................................................................................... 56 3.4 Gázelemzés leírása ......................................................................................................................... 58 3.5 KOI mérés leírása .......................................................................................................................... 58 3.6 Szárazanyag és szerves szárazanyag-tartalom mérés leírása .................................................... 59 3.7 pH mérés ........................................................................................................................................ 60 3.8 A búzaszalma szubsztrátum kísérletterve ................................................................................... 61 3.9 A szennyvíziszap és mezőgazdasági fermentlé szubsztrátum kísérletterve.............................. 62 4

A kísérletek eredményei ............................................................................................................. 64

4.1 Búzaszalma előkezelés fermentációjának kísérleti eredményei ................................................ 64 4.1.1 A búzaszalma szubsztrátum biogáz és metánhozam eredményei ......................................... 64 a. Biogáz hozam ............................................................................................................................ 64 b., Metánhozam ............................................................................................................................. 65 4.1.2 Degradáció időbeli lefutása .................................................................................................. 65 4.1.3 Az eredmények igazolása ..................................................................................................... 66 3

a. A kezelt búzaszalma – víz szubsztrátum nedvesedésének meghatározása ................................. 66 b. A kezelt búzaszalma szubsztrátum vizes fázisának KOI mérése ................................................ 68 c. Visszamaradó fermentlé pH érték meghatározása .................................................................... 68 d.

Visszamaradó

fermentlé

szárazanyag-tartalom

és

szerves


meghatározása............................................................................................................................... 69 4.1.4 Energiamérleg ...................................................................................................................... 69 4.1.5 A Shark mechanikus aprító berendezés optimalizálása búzaszalma szubsztrátum esetén ... 73 4.2 Szennyvíziszap előkezelés kísérletek eredményei ....................................................................... 77 4.2.1 A Délpesti szennyvíziszap biogáz és metánhozam eredményei ........................................... 77 a., A biogáz hozam vizsgálata ....................................................................................................... 77 b., A metánhozam vizsgálata ......................................................................................................... 78 4.2.2 Degradáció időbeli lezajlása ................................................................................................. 79 4.2.3 Mérések igazolása ................................................................................................................ 81 a., A Délpesti szennyvíziszap szubsztrátum pH érték mérése ........................................................ 81 b., A Délpesti szennyvíziszap szubsztrátum szárazanyag és szerves szárazanyag értéke .............. 81 c., A Délpesti szubsztrátum minták biogázának átlag metán értéke a fermentáció során............. 82 d., A Délpesti szennyvíz iszap kezelt mintáinak szemrevételezése ................................................. 83 4.2.4 Energiamérleg ...................................................................................................................... 83 4.2.5 Shark mechanikus aprító berendezés optimalizálása a délpesti szennyvíziszap esetén ....... 86 4.3 Mezőgazdasági alapú fermentlé előkezelés kísérletek eredményei ........................................... 87 4.3.1 A Dömsödi fermentlé fermentációjának biogáz és metánhozam eredményei ...................... 87 a., A biogáz hozam vizsgálata ....................................................................................................... 87 b., A metánhozam vizsgálata ......................................................................................................... 87 4.3.2 Degradáció időbeli lezajlása ................................................................................................. 88 4.3.3 Az eredmények igazolása ..................................................................................................... 90 a., pH érték .................................................................................................................................... 90 b., Fermentációs maradék TS és oTS érték meghatározása .......................................................... 90 c., A Dömsödi fermentlé minták átlagos metánhozamai a kezelések során................................... 91 d., A kezelt minták szemrevételezése.............................................................................................. 92 4

4.3.4 Energiamérleg ...................................................................................................................... 92 4.3.5 Shark mechanikus aprító berendezés optimalizálása a Dömsödi fermentlé esetén .............. 93 5. Az eredmények összefoglalása, elemzése ....................................................................................... 95 5.1 Búzaszalma-víz szubsztrátum fermentációjának összegzése ..................................................... 95 5.1.1 Biogáz és metánhozam ......................................................................................................... 95 5.1.2 A degradáció időbeli lezajlása .............................................................................................. 95 5.1.3 Fermentációs rothasztási eredményt igazoló vizsgálatok ..................................................... 95 5.1.4 Energiamérleg ...................................................................................................................... 96 5.1.5 A Shark berendezés használatának optimum keresése ......................................................... 96 5.2. Délpesti szennyvíziszap fermentációjának összegzése............................................................... 97 5.2.1 Biogáz és metánhozam ......................................................................................................... 97 5.2.2 A degradáció időbeli lezajlása .............................................................................................. 97 5.2.3 Fermentációs rothasztási eredményt igazoló vizsgálatok ..................................................... 97 5.2.4 Energiamérleg ...................................................................................................................... 98 5.2.5 A Shark berendezés használatának optimum keresése ......................................................... 98 5.3 Dömsödi fermentlé fermentációjának összegzése ....................................................................... 99 5.3.1 Biogáz és metánhozam ......................................................................................................... 99 5.3.2 A degradáció időbeli lezajlása .............................................................................................. 99 5.3.3 Fermentációs rothasztási eredményt igazoló vizsgálatok ..................................................... 99 5.3.4 Energiamérleg .................................................................................................................... 100 5.3.5 A Shark berendezés használatának optimum keresése ....................................................... 100 5.4 Vizsgált szubsztrátumok fermentációjának összehasonlítása ................................................. 100 6

Összegzett következtetések ...................................................................................................... 102

6.1. Új tudományos eredmények, tézisek......................................................................................... 102 1 ................................................................................................................................................... 102 2 ................................................................................................................................................... 102 3 ................................................................................................................................................... 102 4 ................................................................................................................................................... 103 5 ................................................................................................................................................... 103 5

6 ................................................................................................................................................... 103 7 ................................................................................................................................................... 104 6.2 Az eredmények hasznosítási lehetősége ..................................................................................... 104 Függelék, az anaerob degradáció fogalomtára ............................................................................... 106 Irodalomjegyzék ................................................................................................................................ 109 Köszönetek ......................................................................................................................................... 116

6

1. Bevezetés 1.1 Kutatási célkitűzések Az elmúlt években az energiaellátás és energiafelhasználás problémája a biztonság kérdéskörének, így a nemzetközi biztonsági tanulmányok tárgykörének is egyik kulcskérdésévé vált. A biztonság fogalma kiegészült az energiabiztonsággal és az ezzel szorosan összefüggő klímabiztonsággal. Míg az utóbbi a világ egészét érinti, az előbbi különösen azon térségeket és országokat – így az Európai Unió tagállamait, azaz hazánkat is –, melyek jelentős mennyiségű energiát (Magyarországon 2011-ben 1071 PJ) használnak fel, miközben szénhidrogén kincsekben szegények. Hazánk energia kiszolgáltatottsága igen nagyfokú (2002 óta 60% fölötti). Megfelelő intézkedéssel támogatni, különböző támogatási rendszerrel pedig ösztönözni kell az energiaszektorban beruházni kívánókat. Serkenteni kell a kihasználatlan, és éppen ezért napjainkban csak egyfajta „tartalékként” jelen lévő kapacitások kiaknázását. Cél a minél többféle energiaforrásra támaszkodó gazdaságok kiépítése, az alternatív energiaforrások felhasználásának fejlesztése. Magyarország kitűnő természeti adottsága és jelentős faipara, mezőgazdasága és állattenyésztése miatt ésszerű a tevékenységből visszamaradó szerves hulladékból előállítható energiát előtérbe helyezni. A széntartalmú hulladék anyagok degradációja során keletkező értékes biogáz az egyik legnagyobb lehetőségekkel rendelkező megújuló energiaforrás lehet hazánkban. A megújuló energetikai eljárások között különleges helyet foglal el a biogáz előállítása. A környezetet terhelő szerves anyag anaerob degradációja során számunkra fontos termék - energia - nyerhető. Az ország szerencsés földrajzi helyzetének és az erre épülő fejlett mezőgazdaságának, valamint állattartási hagyományának köszönhetően a biogáz képződés alapanyagai nagy mennyiségben állnak rendelkezésünkre. Törvényi háttér is segítette e megújuló energiaforrás hasznosítását és az energiapiacon történő értékesítését (kötelező átvételi rendszer: KÁT). Gazdasági érdekeltségű világunk - túl a környezetvédelmen - megköveteli a nyereségességet az energiapiac területén is. Doktori értekezésem célja - az energiabiztonság növelését szem előtt tartva -, a biogáz képződés hatékonyságának növelése. E légnemű energiafajta kinyerésének megkönnyítése serkentőleg hathat a biogáz erőmű beruházásokra, decentralizált elterjedése akár 10–15%-ban is csökkenthetné a hazai energiafüggőséget.

7

1.2 A probléma felvetése 1.2.1 Az energiabiztonság a., Az Európai Unió energiabiztonsága Az Európai Unió országaira jellemző primer-energia termelés és a felhasználás közötti eltérés az energiaellátás biztonságával kapcsolatos aggályokat okoz. Az így jelentkező energiahiányt az Európai Unió harmadik országokból származó energiaforrásokkal pótolja. A számok azt mutatják, hogy 2010ben az Unión belüli energiafelhasználás több mint fele (53,9%) importból származott. Nettó exportőr ezen időszakban csupán Dánia volt. (1; 2) A nagymértékű hiány oka, hogy a térség nyersanyag kincsei kimerültek, vagy gazdaságosan nem kitermelhetők. Az Egyesült Királyság, amely 1999-ben az Európai Unió 27 államának összenergia (812,2 millió tonna olajegyenérték, a továbbiakban toe) termelésében a 23,9%-os kitermelési részaránnyal élen járó volt, 2010-re már csak 19,2%-ot tudott elérni. Jelentős visszaesést mutatott e tekintetben Németország (-16,2 millió toe) és Lengyelország (-16,2 millió toe) is. Néhány ország enyhe termelési növekedést mutatott, köztük a legnagyobb fejlődést Hollandia (3,7 millió toe) és Franciaország (2,4 millió toe) produkálta. A szembeötlő – első sorban fosszilis – energia beszerzési kényszer okozta kiszolgáltatottság megnövelte az alternatív energiák iránti igényeket. A megújuló energiaforrásból származó energiatermelés az EU-ban 2002-től kezdődően 2010-ig bezárólag rohamos növekedést mutatott. Az egyszerű és olcsó technológiával kibányászható fosszilis készlet apadása, valamint az új drágább technológia működtetése miatt a kitermelés a kőolaj (-42,3%), és a földgáz esetében (-24,6%)

Össz energiaimportból részesedett %-os arány

csökkenést mutatott.

40 35 30 25 20 15 10 5 0 Oroszország Kolumbia Kőszén

Nyersolaj

Norvégia

Algéria

Dél- Afrika

Líbia

Forrás országok

Földgáz

1. ábra Az EU primer energiaimportjának fő forrás országai 2008-ban (3)

8

Az Európai Unió tagállamaiba beérkező három jelentős primer energia (kőszén, nyersolaj, földgáz) fő beszállítója Oroszország, ahonnan az import kőolaj 30%-a, és a földgáz 40%-a érkezett, továbbá Norvégia, ami 16%, illetve 23%-kal részesedett az uniós energiaimportból. (3) Legnagyobb függőséget (1. ábra) a földgázhiány okozza: Szlovéniában 99%, Szlovákiában 95%, Csehországban 92%, míg Magyarországon közel 80% a teljes gázfelhasználás Oroszországból érkező import részaránya a 2011-es adatok alapján.

%-os részesedés

35 30 25 20 15 10 5 0 évek Cseh ország

Lengyelország

Magyarország

Szlovákia

EU-27

2. ábra A megújuló energiaforrásokból megtermelt villamos energia részaránya % - os értékben (3)

Az Európai Unió 27 tagállama által megújuló energiaforrásból termelt villamosenergia 21%-os átlagosnak tekinthető részarányát Szlovákia bőven túlhaladta. Bár Lengyelország és Csehország is alul teljesített, hazánk a 2010-ben elért 7%-os termelésével a térség abszolút sereghajtójának tekinthető.

b., Magyarország energiabiztonsága Magyarország energiaigényét tekintve a tagállamok között a középmezőnyben foglal helyet, ugyanakkor energiafüggősége átlag feletti (1. táblázat). 2007-ben és 2008-ban az energiafelhasználás több mint 60%-a importból származott.

1.

Évek összesen

1995 47,8

1999 53,2

táblázat Magyarország energiaimport változása 2008-ig (3)

Energiaimport %-ban meghatározva 2000 2001 2002 2003 2004 55,2 53,3 57,2 62,1 61,1

2005 63,5

2006 63,1

2007 62,8

Napjainkra ez az érték számottevően nem változott, a felhasznált energia mennyisége és az energiatermelés közel állandónak tekinthető, míg az energiaimport a 2010-es 770 PJ-ról 2011-re 707 9

PJ-ra kis mértékben, de csökkent. Az energiaexport ugyanakkor a 2000-es évhez képest, ha kis mennyiséget képviselve is, de 82 PJ-ról 148PJ-ra egyenletes 55%-os emelkedést mutat. (3. ábra) Magyarországon a megújuló energiaforrásokból megtermelt primer energia mennyisége 2001-től (497,9 toe) napjainkig (597,1 toe) 20%-os növekedést mutat. (4)

Magyarország energiamérlege 1200

Energiaérték (PJ)

1000 800 600 400 200 0 2000

2009

Energia termelés

Energia import

Energia export

Felhasznált energia

2010

2011 Évek

3. ábra Magyarországi energiamérleg (3)

A világ villamosenergia előállításának nagyjából 90%-a fosszilis energia felhasználásával történik. Magyarországon ez az arány az atomenergia nagyobb részarányának köszönhetően 60% körüli. Az egyre növekvő energiaéhség és az ezzel együtt járó villamosenergia-termelés iránti növekvő igény komoly terhelést jelent környezetünkre, valamint fokozza a fosszilis energiaforrások kimerülésének felgyorsulását. Az EU stratégiai célkitűzése a megújuló energiák felhasznált részarányának jelentős növelése a villamosenergia előállításában is. A hazai megújuló forrásból fedezett villamosenergia előállítás a 2000-es években 0,7% volt. Bár ez az érték jelentősen növekedett, 2011-ben még mindig a 10% alatti volt a részarány. Ezen belül is a biogázzal megtermelt primer energia mennyisége növekedett - közel ötszörösével - a legnagyobb mértékben az elmúlt években 2,6%-ról 12,6%-ra. A honi energiafogyasztás fedezetének hiánya főként az olaj és a földgáz nagy mennyiségű felhasználásából adódik. Az 1990-es évek elején induló gázprogram hatására jelentős mértékben nőtt a földgázfogyasztás. Ennek köszönhető a (1995-től) „gázfüggőség” további, több mint 20%-os hiány növekedése (4. ábra). Az így megnövekedett nyersanyagigény okozta a földgáz nagy mennyiségű importját, ami kiszolgáltatottá tette hazánkat a térség szeszélyes kül- és belpolitikai viszonyainak. A földgázfogyasztás 2008-ig megközelítette a 14 milliárd m3-t, ami az ország akkori teljes energiafogyasztásának 70%-a volt. (5)

10

A földgáz készletek csökkenése, egyre dráguló kiaknázása és szállítása miatt a gáz ára 2010-ig drasztikus növekedést mutatott. 2010-től kezdődően napjainkig a „rezsicsökkentés” program keretein belül erőteljes törekvések mutatkoznak hazánkban a magas energiaárak leszorítására. Ezt támasztja alá a 2010 tavaszán aláírt Paksi atomerőmű bővítésének szerződése, mely hosszú távú, hazai, viszonylag

%-os megoszlás

olcsó energiaforrást biztosíthat.

100 80 60 40 20 0 -20 évek szén

Olaj

Gáz

Villamosenergia

Egyéb

4. ábra Az energiafüggőség indikátora: nettó import mennyiség elosztva a bruttó belföldi energia felhasználással (6)

Magyarország az import gázt a HAG-vezetéken Szlovákián és Ausztrián keresztül, a Testvériség vezeték segítségével pedig Ukrajnán keresztül kapja. Bár az előbbiben norvég vagy holland gáz is jöhetne, jelenleg orosz földgázt vásárolunk mindkettőn. Az összességében vett 80%-os országos földgázimport függőségünk csaknem teljes egészében Oroszország felé alakult ki. A Közép-, és Kelet-Európai térség energiabiztonságát alapvetően megrengető orosz – ukrán „gázháború” valós fenyegetést jelent napjainkban is. 2009. január 6-án az Oroszországból Európába érkező Ukrajnán átmenő földgázvezeték szakaszában - a két ország gázszolgáltató cégei közötti gazdasági viták miatt -, a gázellátást megszüntették. Magyarországra a 40 millió m3 napi import földgázmennyiségből 2009. január 6-án - csővezetékrendszer végleges kiürülése után - már gáz nem érkezett. Annak ellenére, hogy hazánkban a napi 10 millió m3 gázkitermelés továbbra is folyt, aznap este már elrendelték az I. rendű, január 7 -én a II. rendű gázkorlátozást is. (7) Szerbia – a 85%-os gázfüggősége miatt -, azonnali segítséget kért, mert tartalékával csak egy napra tudta volna fedezni a lakossági gázellátást. Ezt a kérésüket néhány nap elteltével – a hazai nagy mennyiségű gáz tárolására alkalmas gáztározóinknak köszönhetően –, Magyarország teljesíteni tudta. Európa más országaiban is kritikus helyzet alakult ki. Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában vagy Bulgáriában is válsághelyzetet rendeltek el, hiszen a földgázfedezetüket szinte teljes egészében az Ukrajnán keresztül jövő gázvezetéken kapták. 11

Az importigény csökkentésére reális megoldást nyújthat a hazai adottságot figyelembe vevő alternatív energiák kiaknázása. A hazai energiabiztonságot helyezi előtérbe a Nemzeti Energiastratégia 2030 szakmai dokumentuma, ami kidolgozott tervet tartalmaz a magyarországi mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálására, a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének a figyelembe vételével. (8) A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv 2030-ra a fenntartható energiaellátás érdekében a megújuló energia aránya a primerenergia felhasználásban a mai 7% értékéről a 20% közelébe emelkedését várja. A 2020-ig megvalósuló növekedési pályának a bruttó energiafelhasználásban 14,65%-os részarány elérése a kitűzött cél. Meg kell említenem a hazai előállítású, megtermelt - bár napjainkban a forrásmennyiséghez képest méltánytalanul csekély mértékben alkalmazott – gáznemű energiahordozót, a biogázt. A vezetékes földgázhoz képest, ami 98-99%-os metántartalmú a tisztítatlan, nyers biogáz kb. 55-70%-os metántartalommal rendelkezik. (9) A megújuló energiaforrás alapú metántartalmú gázelegy másik számottevő részét a széndioxid képezi. Ennek tisztítására napjainkban már többfajta korszerű, versenyképes áron kivitelezhető és hatékonyan alkalmazható eljárás létezik. Magyarország szerteágazóan kiépített modern gázvezetékrendszere alkalmas lenne a földgáz tisztaságúra alakított biogáz fogadására és annak széleskörű használatára. Nyugat-Európában (Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Svédországban és Svájcban) a betáplálás feltételét jelentő gáztisztító és gázdúsító technológiák működnek. (10) Problémát jelent ugyanakkor, hogy a rendszerbe táplált biometán tisztítása és az előírt minőség folyamatos biztosításának ellenőrzése a beadagolóra nézve ró komoly anyagi terheket. ennek értelmében behatárolt a betáplált biometán mennyiségének gazdaságos mennyisége. A helyben „kitermelhető zöldgáz” a már kiépített földgázrendszer hálózatba történő juttatása, időszerű és kézenfekvő megoldást kínál a gázhiány forrás és rendszer diverzifikációs problémájára. Ennek alkalmazása hazai törvényi szabályozásra vár. Összességében megállapítható, hogy az energia nyersanyag biztosítására többfajta megoldás együttes alkalmazása, a megújuló „energiamix” a célra vezető. Ezen lehetőségek enyhíthetik az Európai Unió és tagállamainak energetikai kiszolgáltatottságát.

1.2.2 Biogáz alapú energiatermelés a., Biogáz előállítás feltételei A megújuló energetikai eljárások között különleges helyet foglal el a biogáz előállítása. Ezzel az anaerob technológiai eljárással sikeresen lehet kezelni, csökkenteni a hulladékok szerves frakcióját. A hulladék kialakulását nem szünteti meg, ugyanakkor kiválóan alkalmas „zöld energia” előállítására. Ily módon, a környezetet terhelő szerves anyag felhasználásával értékes termék, „zöldenergia” nyerhető.

12

A biogáz a széntartalmú anyagokban lekötött szén elgázosodásából keletkezik. Mindenből nyerhető, aminek az alapja szénhidrát, szerves zsír vagy fehérje. A biogáz jellemző alapanyagai a következők: -

fás vagy lágyszárú növényzet

-

mezőgazdasági hulladék

-

állati trágya

-

állati hulladék (tetem)

-

szennyvíz

-

kommunális hulladék szerves része

Bárhol, a természetben található szerves anyag anaerob bomlása közben keletkezik biogáz. A folyamat - ami a mesterségesen létrehozott biogáz telepen megy végbe -, a természetes úton is bekövetkező kémiai folyamatot biztosítja, egyenletesebbé teszi és felgyorsítja, javítva ezzel a rothasztás eredményének hatásfokát. A szerves anyagokban lekötött szén elgázosodási folyamata alatt a lehető legnagyobb metántartalom elérése a cél, mely érdekében a reaktorban lezajló kémiai hatásokat kell megvizsgálni. A gáz főként baktériumok aktivitása során keletkezik, illetve az anyagok lebontásában néhány gomba és alacsonyabb rendű állati szervezet is részt vesz. Ezek optimális működéséhez az alábbi feltételek szükségesek: -

oxigénmentes környezet

-

állandó 20-30 0C feletti hőmérséklet

-

50% feletti nedvességtartalom

-

7-7, 5 pH érték

-

megfelelő C/N arány

-

lehetőség szerint sötétség

A különböző alapanyagokat aprítás és homogenizálás után juttatják el a speciális tartályba a fermentorba, mely a fent említett körülmények biztosítására alkalmas. Állandó hőmérsékleten tartva szakaszos vagy folyamatos keverés mellett az anyag az anaerob térben bomlásnak indul. A metántartalom %-os értéke adja a biogáz értékét, energiatartalmát. A vezetékes földgázhoz képest, ami csaknem 100%-os metántartalmú a biogáz kb. 55-70%-os metántartalommal rendelkezik. A metántartalom nagyban függ az alapanyag összetételétől. A minőséget, vagyis az energiahozamot lehet növelni, úgynevezett elő és utófermentorok sorba állításával. Ezek lehetnek 30-35 0C-os mezofil fermentorok, illetve 50-55 0C-os termofil fermentorok is. Szintén a biogáz képződés serkentését váltja ki az alapanyagok különböző termikus, vegyi és mechanikus előkezelési eljárásai vagy azok kombinációi. Számos mechanikai és kémiai módszert dolgoztak ki, mellyel a szilárd részecskék méretének csökkentésével a hidrolízisre jellemző felületfüggő reakciót lehet gyorsítani. (9)

13

A mikrobák szaporodása és a biogáz képződés időigénye nagy, a folyamat lassan, több hét alatt megy végbe. A bomlás üteme alapanyagtól függően változik. Míg az állati eredetű anyagoké 8-20 nap, addig a cellulóz alapú anyagok lebomlási ideje közel 40-50 nap. A gáztermelés értéke is hasonlóan alakul, a folyamat időtartamával megegyezően. A gyorsan lebomló anyag arányos idő alatt nagyobb mennyiségű gázt termel. (11) Fontos tehát a hulladékok összeválogatása, hiszen a kiegyensúlyozott gáztermelés több komponensű biomasszával biztosítható.

b., Biogáz üzemek és a biogáz gyártási technológiája A biogáz üzemek között megkülönböztetünk: energiatermelő, vagy szemét “eltüntető”- újrahasznosító működési céllal épült telepeket. A legtöbb helyen mindkét irányvonal jelen van, ugyanakkor az előzőekben felsorolt szempontok az alapanyag és a technológia különbözősége miatt specifikus optimalizálásra szorulnak. Egyformán fontos törekvés a környezetbarát szemlélet és a kiszámítható, nyereségorientált ágazat szellemiség. (12; 13) A biogáz üzemek csoportosíthatók működési módjuk alapján a szubsztrátum rátáplálásának időszaka (folyamatos, szakaszos, kombinált), az alapanyagok szárazanyag-tartalma (nedves, félszáraz), az építési mód, azaz elrendezés (függőleges, vízszintes, cső), (9) a fermentáció során biztosított hőmérséklettartomány (mezofil, termofil), a szerves-anyag degradációs időtartama (2 nap-25 év) (14), és még további szempontok szerint is. Magyarországon zömében folyamatos üzemű, vegyes alapanyag összetételű, függőleges elrendezésű, 25-45 napos tartózkodási idővel működő mezofil fermentorok működnek. Az alapanyag fajtája alapján három – alább ismertetett - csoport különíthető el. Depóniatelepek A

hulladéklerakók

(depóniatelepek)

alapanyag

összetétele

igen

különböző.

Részarányuk

Magyarországon az európai átlaghoz képest is alacsony: 10% körüli (15). A szeméttelepeken működő biogáz hasznosító üzemek gyakorlatilag a már lezárt depóniába fúrt függőleges állású csőrendszerből és a telep közelében létesített gáz hasznosítóból, gázmotor részlegből állnak. (12)

5. ábra Gázkutak gyűjtőcsonkja egy működő depóniagáz telepen (Forrás: Saját kép)

14

Szennyvíztelepek Az Európai Unió átlagához képest Magyarországon arányaiban több szennyvíziszap alapú biogáz üzem működik. A 2009-es adatok szerint a szennyvíz alapú biogáz termelés az össztermelés 34%-át adja (15). Magyarországon már az ezredfordulón közel 20 szennyvíztelepen történt biogáz előállítás (16).

6. ábra Függőleges elrendezésű rothasztó torony egy szennyvíztelepen (Forrás: Saját kép)

A szennyvízből nyert biogáz termelésének technológiája a depóniagáz kinyerésének technológiájától jelentősen eltér. A fermentációs körülményeket nem a földön keletkező hulladékkupac belső „természetes” kialakítása biztosítja, hanem a szennyvíztelepeken működő magas elrendezésű anaerob rothasztó tornyok (6. árba). Szubsztrátuma főként a telepre érkező szennyvíziszap. A fermentálandó alapanyag két részből tevődik össze: a telepre érkező friss iszapból és a biológiai tisztításon már átesett fölös iszapból. A biogáz hozam növelését a szennyvíziszapra jellemző úgynevezett fonalasodás kialakulását megakadályozó ultrahangos kezeléssel, vagy új mechanikus aprítási technológiákkal igyekeznek biztosítani. Mezőgazdasági alapanyaggal üzemelő biogáz üzemek Az Európai Unión belül, a mezőgazdasági alapanyagra épülő biogáz üzemek termelése az összes biogáz termelés több mint 60%-át teszik ki (15). Magyarországon is ezen üzemtípusok terjedtek el leginkább. Előfordul a tisztán növényi és élelmiszeripari melléktermékre (Pl.: Kaposvár – Magyar Cukor Zrt., Kecskemét - Pilze-Nagy Kft 7. ábra) vagy állati eredetű szubsztrátum felhasználására (Pl.: Nyírbátor - Bátortrade Kft., Pusztahencse - Mil-Power Kft.) épülő üzem is. Az üzemek méretét általában a megtermelt gázból nyerhető, gázmotorokban előállított elektromos áram mennyisége jellemzi. Ez alapján általában 0,2-1 MW-os (gázmotor(ok)kal rendelkező) üzemekről beszélhetünk. A

15

legnagyobb hazai a 2011-ben átadott szarvasi biogáz üzem, mely 4,2 MW elektromos áram kapacitással és a hozzá kapcsolódó hasonló mértékű hőenergiával bír. (17) A jelentős beruházási költségek miatt a nagyobb kapacitású 1-4 MW teljesítményű üzemek térülnek meg gyorsabban. Ugyanakkor kb. 2 MW felett a szükséges alapanyag mennyisége helyben nehezen biztosítható. Kellő mennyiségű alapanyag hiányában pedig az üzem nem tud teljes kihasználtsággal működni.

7. ábra Mezőgazdasági alapanyaggal üzemelő, lapos elrendezésű biogáz üzem, Kecskemét - Pilze-Nagy Kft. (Forrás: Saját kép)

A mezőgazdasági szubsztrátummal működő biogáz üzemek a fermentáció beindításához szennyvíz iszapot használnak oltóiszapként (pl.: Dömsöd – ELMIB). Az üzemeltetők egybehangzó véleménye, hogy a megfelelően kifejlődött baktériumkultúra állandóságához javasolt az állandó receptúra. A szubsztrátum összetevőjét a helyben adódó lehetőségek és a beadagolásra váró anyagok szervesanyagösszetétele befolyásolja. Ez abból adódik, hogy a fejlődő biogáz mennyisége nagyban függ például a szén-nitrogén (C/N) aránytól, melynek optimális értéke 18-28 között van. (18) Egyre kevésbé jellemző a tisztán egy alapanyagra épülő fermentáció, helyette a több féle alapanyagú kofermentáció terjed rohamosan, mellyel kiválóan növelhető a gázkihozatal mértéke. (9) A stabil, kiszámítható szubsztrátum illetve hígtrágya vagy szennyvíziszap mennyiséghez a saját állattartótelep és az üzemhez tartozó földterület nyújthat kellő biztonságot. Máskülönben a biogáz üzem rákényszerül a változó szubsztrátum fermentálására, amit az alapanyagokért folytatott “harcból” időszakosan beszerzett. A 8. ábra ismerteti egy sematikus mezőgazdasági alapanyagú biogáz telep technológiai folyamatát, főbb állomásait és berendezéseit. Az állattenyésztésből és a növénytermesztésből visszamaradó szerves „hulladék” külön-külön történő tárolása, és keverésük után darálással történő homogenizálása következik. Ezt követően kerül az alapanyag a rothasztóba. A fermentorok száma a lehetőségeknek megfelelően növelhető és sorba kötve különböző hőfokra állítva alkalmazható (termofil és mezofil) a hatásfok növelése érdekében. A fermentorban képződött gáz a gépházba érve gázmotor segítségével hő és villamosenergiává alakul. A hőenergiát hasznosíthatják a rendszer működtetéséhez (fermentorok fűtése), a gazdálkodó telep egységei, esetleg egy közeli lakótelep. A villamosenergia a törvényben előírt módon, kötelező átvételi áron, előzetesen kötött szerződés alapján az országos rendszerbe kerül. 16

8. ábra Biogáz-telep sematikus vázlata (19)

A fermentorból elvezetésre kerülő végtermék a fermentlé, ami kitűnő minőségű biotrágya. Ez egy gyűjtő tározóból kerül értékesítésre, vagy – a trágyázási időszaknak megfelelően - visszakerülhet a gazdálkodó mezőgazdasági területeire, mint értékes mezőgazdasági tápanyag.

1.3 A téma aktualitása - a magyarországi üzemek általános problémái napjainkban A

magyarországi

biogáz

üzem

körképének

készítése

során

elsődleges

problémaként

a

kiszámíthatatlanság, a tervezhetőség hiányával lehet találkozni. A tervezéskor számításba vett alapanyagár (pl: silókukorica ára) sokszor már a kivitelezési időszak alatt is a változhat. Az áram átvételét és a tevékenységet támogató szabályozó KÁT rendszer megszűnt. Az ezt felváltani szándékozó tervezett megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergiaátvételi támogatási rendszer (METÁR) nem jött még létre, és a részletei jelenleg még nagyvonalakban sem ismertek. A “zöld” áram átvételi ára az EU-s átlag alig 2/3-a, a németországi árnak pedig a felét sem éri el. (20) A helyi specialitást figyelembe vevő különböző modulokból álló standard technológiák is sokszor utólagos fejlesztésre szorulnak. A költséges, bizonytalan kimenetelű beruházás végére nem marad forrás a műszaki park tovább fejlesztésére, specifikálására, ami a hatásfok csökkenését eredményezi.

17

A problémák között felmerül a fermentáció során keletkezett „biotrágya” (fermentlé) hasznosításának kérdésköre. Míg Nyugat-Európában hasznos talajjavító anyagnak számít, addig Magyarországon egymásnak ellentmondó, párhuzamosan életben lévő szabályozások kapcsán - inkább csak egy újabb “probléma” forrása /(A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Tv. 49.§f.bek.) és (A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló FVM 36/2006. (V.18.) rendelet)/. A rendelkezésre álló technológiák közül a legtöbb üzemben a biogáz kazánban történő elégetésével, vagy gázmotorban előállított értékes elektromos árammal igyekeznek profitot termelni. Ez utóbbinak gyakori megoldatlan kérdése a gázmotor működése során nagy mennyiségben keletkezett hő hasznosítása. Az ország áram tároló kapacitása minimális. Ebből adódik, hogy tervezetten kell megadni

a

nagy

bizonytalansággal

jellemezhető

kapacitással

működő,

majdani

termelt

gázmennyiséget. A szerződött érték be nem tartása, az attól való eltérés szankciókkal járhat. Törvényi szabályozás hiányában a biometán földgáz hálózatba való betáplálás csak jövőbeli lehetőség (Nyugat Európában már kivitelezett). A járműiparban üzemanyagként használható tisztított, sűrített biometán mintaüzeme hazánkban Zalaegerszegen működik. Tény, hogy a biogáz üzemek elsősorban kiszámítható gazdaságpolitikát és egyértelmű szabályozást várnak, de számos lehetőség van a kutatóközpontok tarsolyában is. (21) Magyarországon a rendelkezésre álló alapanyagokkal becslések szerint akár 700 MW teljesítményt lehetne elérni, mely tizenötszöröse a jelenleg működő és beruházás alatt álló biogáz üzemek teljesítményének. A biogáz termelés mennyiségének és minőségének növelése, továbbá a degradációs idő csökkentése érdekében javasolt az előkezelések, aprítási technológiák, a biotechnológiai és metagenomikai módszerek megismerése és alkalmazása. Az előkezelő technológiák a biológiai, a kémiai vagy a tisztán mechanikai alapú roncsolás, illetve ezek kombinációi. Az üzemek hatékony energia előállítását kutatva jelentős számú tudományos kutatás, folyóirat, könyv és tanulmány foglalkozik az optimalizálási, illetve az aprítási-előkezelési technológiák fejlesztésének szükségességével és azok alkalmazásával. Napjainkban a szennyvíztisztító üzemekben egyre több helyen megjelenő, különböző eljárással működő iszap előkezelő gépek – hasonló, a rothasztási hatásfokot növelő céllal – a mezőgazdasági alapú üzemek technológiai sorrendjébe is kívánkoznak. Erre mutat példát a 8. ábrában bemutatott technológiai folyamatsorba illesztett aprítóberendezés. Az új aprító berendezések akár a már ismert, vagy ez idáig a biogáz fejlesztésben még nem alkalmazott technológiák fejlődése számos tartalékkal rendelkezik. Az aprítási technológiák mechanikai eljárásait megismerve célszerű olyan fajlagos felületnövelő berendezést megvizsgálni, amely több alapanyag esetében is eredményesen alkalmazható. Az ilyen sokoldalú, új generációs aprítók további vizsgálata és technológiai folyamatának optimalizálása az elkövetkező időszakban kulcsfontosságú feladat. Cél: megtalálni az optimális, még rendszerbe vihető energiaigényt, a magasabb gázhozam, illetve nyerhető energia érdekében. 18

A biogáz témakörben töltött kutatási éveim alatt számos hazai és külföldi biogáz üzemben tettem látogatást. Tapasztalataim alapján megállapíthatom, hogy mezőgazdasági alapanyagot feldolgozó üzemek minimális darálási-darabolási technológiát alkalmaznak a szubsztrátum homogenizálása céljából. Szennyvíziszap alapú biogáz üzemek közül Magyarországon Dunaharasztiban és a zalaegerszegi szennyvíztelepen alkalmaznak - az ultrahangos mellett - mechanikus elven működő, kifejezetten a sejtroncsolás- fonalasodás céljából a technológiai sorba épített gépegységet. Ugyanezt a fajta, nyírásos mechanikai hatást alkalmazó gépet építették be Stremben (Ausztria), valamint Möglingenben (Bajorország) kiegészítve ezzel a már meglévő ultrahangos kavitáción alapuló aprítási technológiát.

19

2. A kutató munka tudományos előzményei a szakirodalomban 2.1 A biomassza mechanikai előkezelései rothasztási hatásfok növelése céljából 2.1.1 A lignocellulóz bomlási jellemzői A mezőgazdasági biogáz előállítás olyan növénytípus termesztésével tehető hatékonnyá, amely igen gyorsan nő és sejtfal anyagai között prominensen megjelenik az energiában gazdag lignocellulóz. A növényi biomassza az élő növényi és a növényi eredetű szerves anyag tömegegységben kifejezett mennyisége. A biogáz termelés folyamatát három olyan mikrobiológiai folyamatra lehet bontani, melyek egymásra épülnek és természetes körülmények között szétválaszthatatlanok. Először az enzimek bontják alkotóelemeire (polimer láncokra) a szerves anyagot, amiket a hidrolizáló baktériumok tovább darabolnak. Ez a hidrolízis. Második lépésben az acetogén baktériumok a szacharidokat, zsírsavakat, ecetsavakat és az illó szerves savat alakítják át acetáttá és hidrogénné. A harmadik szigorúan anaerob körülmények között végbemenő lépés, amikor a metanogén mikroorganizmusok metán és széndioxid keverékét, a biogázt állítják elő. Az energetikai célra előállítható biogáz mennyiséget tehát a baktériumok táplálékláncának aktivitása befolyásolja. A mezőgazdaságban számottevő a hasznosítatlan, nagy százalékban cellulózt tartalmazó (búzaszalma, kukoricaszár, stb.) szerves hulladék mennyisége. Előkezelések nélkül a cellulóz enzimes bonthatósága az

ellenálló

lignocellulóz

struktúra

miatt

igen

alacsony,

a

fermentációban

résztvevő

mikroorganizmusok számára nehezen emészthető. Célom, a lignocellulóz komplex struktúrájának mechanikai úton történő megbontása, majd a poliszacharidok hozzáférhetővé tételét követően a biogáz hozam általam feltételezett növekedésének vizsgálata. A biomassza fő alkotóeleme a lignocellulóz. A lignocellulózok cellulóz és hemicellulóz poliszacharidokból, valamint az összetartó erős vázszerkezetből a ligninből állnak (9. ábra). A lignocellulóz három fő összetevő különbözősége miatt heterogén összetételű, jellemzően polimorf – kristályos és amorf –, makrostrukúrális. Egyes tulajdonságai függnek a polimerizáció fokától, a felülettől és a lignin eloszlástól.

20

9. ábra A lignocellulóz sejtfal felépítése (Forrás: (22)) secunder sejtfal: cellulóz, hemicellulóz, lignin, suberin, kallóz, kutin, primer sejtfal: cellulóz, hemicellulóz, pectin, glikoprotein

A cellulóz (hosszú D-glükóz láncok egységéből és Béta-1,4-es glikozid kötésekkel felépülő poliszacharid) a magasabb rendű növényekben a vázanyag szerepét tölti be. A növényi sejtfal primer és szekunder részében is található. A cellulóz törzsek együtt úgynevezett cellulóz rostokat vagy cellulóz kötegeket alkotnak. A lignocellulóz fő alkotóeleme stabil, erős képződmény kb. 14 MJ/kg fűtőértékkel. A hemicellulóz a cellulózon kívüli összes kisebb molekula tömegű poliszacharidok gyűjtőneve. Öt (Dxylóz és L-arabinóz) és hat (D-galaktóz, D-glükóz, és D-mannóz) szénatomos cukrokból, valamint uronsavakból épülnek fel. Amorf szerkezete miatt viszonylag könnyen hidrolizálható. A hemiszacharidok között a pentozánok a leggyakoribb és legnagyobb mennyiségben előfordulók, de a hexozánok is megtalálhatók közöttük. Ide soroljuk még továbbá az olyan cellulóz testfelépítésű poliszacharidokat is, amelyek lényegesen kisebb molekula tömeggel rendelkeznek, mint a cellulóz. (22) Jellemző rájuk a különböző fokú oldhatóság. A hemicellulóz vegyületek oldhatósága csökkenő sorrendben: mannóz, xilóz, glükóz, arabinóz és galaktóz. Oldhatóságuk a hőmérséklettel együtt növekszik. A hemicellulóz vegyületek vízbe történő szolubilizálása semleges közegben kb. 180 0C-on kezdődik. A komponensek szolubilizálása függ még továbbá a nedvességtartalomtól és a pH értéktől is. (23) A lignin a növényvilág legnagyobb mennyiségű szerves, aromás vegyülete. (24) A lombos fa lignintartalma 20% körüli, a fenyőféleségek lignintartalma 30% körüli. Összetétele fafajtól függően különböző: széntartalma 58–60%, hidrogéntartalma 6,1–6,5%, oxigéntartalma 29–35% között változik. Alap építőeleme a fenil – propán (C6+C3=C9) váz. Három alkoholból p– kumarilalkoholból (H-), koniferilalkoholból (G-guaiacyl) és szinapilalkoholból (S-syringyl) szintetizálódik a bioszintézis során (10. ábra). A cellulóz molekulákhoz kapcsolódó lignin molekuláknak szilárdító szerepük van a növényzet háromdimenziós mátrix szerkezetében. A legtöbb természetese polimerrel ellentétben – 21

amelyek intermolekuláris kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz – a lignin térhálós szerkezetű C-C kötésekből áll. Leggyakoribb kötéstípusa ezek közül a β-akril éterkötés. (25) Nagy molekulatömeggel és körülbelül 20 MJ/kg fűtőértékkel rendelkezik. (26)

10. ábra A lignin építőelemei (Forrás: (24))

A növényi sejtfal kristályos szerkezetű lignocellulóz struktúrája gátolja a cellulóz és a hemicellulóz bomlását. A nagy lignintartalom a sejtfal ellenálló képességének növelését vonja maga után. A cellulóz jelentős, körülbelül 2/3 része kristályos, erős szerkezetet alkot kötegelt makrofibrilláival. (27) Ha magas a kristályosodási arány, akkor a hidrolizáló enzimek számára nehezebben hozzáférhető, vízzáró struktúrája ellenállóbb a mikrobiológiai és oxidatív behatásoknak. A szerkezet „megsértésének” vizsgálatára a széles körű előkezelések eljárási módoknak megfelelően jelentős számú tanulmány készült. (23; 28; 29) A cellulóz szál bomlás elterjedésének és sebességének gátolásáért a lignin a „felelős”, ugyanakkor vannak ennek ellentmondó vagy e tényt kevésbé igazoló tanulmányok is. Kim és Holtzapple (30) kimutatta, hogy 43–60%-os kristályosodási fokkal rendelkező kukoricaszár esetében nincs összefüggés az érték és a degradáció között, az enzimes hidrolízis nem mutatott a két alapanyag között eltérést. A természetes cellulóz esetében a nedvesítés egyértelműen felületnövekedéssel jár együtt. Fan, Lee és Beardmore (31) összefüggést mutatott ki a vízzel duzzasztott cellulóz kristályok előkezelésének hatásosságára, amikor vizes golyós malmos aprító berendezésen vizsgálta a cellulóz kristálybontási lehetőségét. Kapcsolat van a hozzáférhető cellulóz felület és az enzimes emészthetőség között. A lignin enzimes bontása után nagyobb felületű hemicellulóz válik szabaddá, ami növeli a degradációt, ami összefüggésben van a kristályosodási fokkal. Ugyanakkor Wyman (32) a felületnövelést még önmagában nem tekinti emészthetőségi tényezőnek. A fajlagos felületnövekedés ugyanakkor egyértelműen növeli a nedvesedési hatékonyságot is. (33) Zeng és társai (34) kukoricaszárral végzett kísérletei alátámasztották, hogy a fajlagos felületnöveléssel a degradáció hatékonyabb. A vizsgálat során 53-75 μm szemcsenagyságú szubsztrátum 1,5-ször nagyobb lebomlást produkált, mint a 425-710 μm nagyságú. 22

A vízzel történő előkezelések növelik a cellulóz rostok pólusait, megnövelve ezzel a hozzáférhető felületet is. A szárítás - a kapillárisok összeszűkülése miatt -, vissza nem fordítható kedvezőtlen hatást fejthet ki a degradáció szempontjából. A bontható felület az enzimatikus hidrolízis során is változik. A degradáció elején a rothasztás üteme igen magas, majd sebessége csökken a későbbi szakaszban. Kimutatták, hogy a hidrolízis későbbi szakaszaiban a csökkenés elsősorban nem a felület csökkenése miatt következik be. A problémát a cellulóz kristályos részének hidrolízise jelenti. Ezért kell számítani a csökkenő rátára az amorf cellulóz rész hidrolízisét követő további hidrolízise során. (34) A ligninbontás nem egyedüli hidrolizációs tényező, mert a lignocellulóz szál delignifikációja során a hemicellulóz is vele együtt kerül bontásra. A licnocellulóz előkezelése következtében az oldott ligninben is keletkeznek gátló tényezők. A különböző lignin struktúráknak megfelelően az inhibitorok lehetnek cellulázok, xilánok, glükodiázok. A lignin eloszlás és összetétele fontosabb, mint a lignin koncentrációja. A nagyobb guaialacyl lignin mennyiséget tartalmazó lágy lombosok vagy fenyők makacsabbak a hidrolízis során, mint a keményfák, amik guailacyl és syringyl lignint egyformán tartalmaznak. Ramos és társai (35) vonta le kísérletei során azt a következtetést, hogy a guaialacyl lignin kevésbé bontható, mint a syringyl lignin. Mooney és Mansfield (36) kutatásai rámutattak arra is, hogy a felületnövekedést nem, vagy csak kis mértékben gátolja a lignin. A lignin eltávolítása ugyanakkor a degradációs folyamat sebességét, az emészthetőséget növeli.

2.1.2 A Biomassza előkezelés eljárásai (termikus-mechanikus, kémiai (savas, lúgos), mikrobiológiai) A hidrolízis sebessége meghatározza a gázképződés időbeli lefolyását. A felületfüggő bomlást a szilárd részecskék méretének csökkentésével lehet gyorsítani. Ezt az aprítást a biomassza előkezelése során létrehozhatjuk mechanikai, kémiai, biokémiai, és termikus úton is. Mindegyik kezelési eljárásnak több altípusa létezik. (11. ábra) Az egyes továbbfejlesztett változatok a felületsértési, sejtfeltárási hatékonyság növelésére törekednek.

23

11. ábra Előkezelések csoportosítása (Forrás: (37))

A hatékony és gazdaságos előkezelési eljárásoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük: 1.

enzimatikus behatásra megfelelően reagáljon a cellulóz rost

2.

a hemicellulóz és cellulóz károsításának elkerülése

3.

a fermentációs organizmusok és hidrolizáló enzimek működésének lehetséges inhibíciójának elkerülése

4.

az energiaigény minimalizálása

5.

az alapanyag méretcsökkentés költségigényének csökkentése

6.

az alapanyag előkezelő reaktorának költségcsökkentése (működtetés, beszerelés stb.)

7.

minél kevesebb szerves szárazanyag maradvány

8.

technológiai gépegység esetén minél kisebb fogyasztás, vegyi beavatkozásnál minél kisebb kockázatú kémiai alapanyag

Az aprítási előkezeléseknek jelentős hatásuk van a degradációra. Az emésztési időt 23–59%-ban csökkentik, míg a biogáz hozamot 5-25% között növelik. (23) A különböző eljárások kedvezően hatnak a hidrolízisre, ugyanakkor mindegyiknek van hátránya is. A következő fejezetekben bővebben ismertetem a mechanikai elvű lignocellulóz rostbontást, és csak áttekintő jelleggel ismertetem a kémiai és a biológiai előkezeléseket. Ennek oka, hogy a kémiai beavatkozás során jelentős mennyiségű toxikus anyagok kerülnek a rendszerbe. A biokémiai bontási eljárások pedig többéves alapos mikrobiológiai tanulmányokat és elmélyült kutatási tevékenységet kívánnak. Dolgozatomban a hatékony felületnövelő mechanikus elven működő technológiák kerülnek alaposabban vizsgálatra.

24

a., A termikus előkezelési eljárás A termikus fizikai előkezelés során megemelt hőmérséklet és nyomás lehetővé teszi a folyékony fázis fenntartását, ami az enzimes hidrolízis - viszonylag lassú -, folyamatainak felgyorsítását eredményezi. A biológiai hidrolízishez képest a legfontosabb különbség, hogy a hőbontás kedvező irányba befolyásolja a katalizáló enzim aktiválási energiáját és a reakció sebességét. Ha a hőmérséklet 150-180 C körüli értéket vesz fel, akkor a lignocellulóz biomassza részei közül a hemicellulóz majd röviddel

o

utána a lignin szolubilizációja indul meg. (38; 39) A hemicellulóz fő váza és láncolatának kialakítása, összetétele meghatározza annak savas és lúgos stabilitását. A hemicellulóz xilán összetevője termikusan kevésbé stabil, mint a glucomannan része. 180 oC felett beindul a feltehetőleg exoterm szolubilizációja a hemicellulóznak. (40) A termikus eljárás alatt hidrolizál és savasodik a biomassza. Ezek az in situ savak katalizáló hatásúak a hemicellulóz szolubilizációjánál. (41) A termikus bontás folyamán ugyanakkor - az anyagtól függően kb. 230 oC-tól kezdve -, nem kívánt degradációs folyamatok is beindulnak, amelyeket elsősorban a monomerek nem kívánt bomlására lehet visszavezetni. Az enzimes hidrolízist legerősebben gátló hatást a fenolok, a furfuraldehidek és a hidroxil-vajsav fejtik ki. Ezért az előkezelésre a 170 és 220 o C közötti hőmérséklet-tartomány látszik kedvezőnek (42; 43; 44). 250 oC felett kerülni kell az előkezelést, mert beindul a nem kívánt pirolízis. A termikus előkezelési eljárás a gőz előkezelés és a gőzrobbantás. A magas, 240 oC körüli néhány percig tartó beavatkozás nagy nyomáson történik. Az eljárás után gőz szabadul fel, a biomassza gyorsan kihűl. Mindkét eljárásnál cél a hemicellulóz szolubilizációja. A gőzrobbantás végén gyors nyomásesés és hőmérséklet csökkenés következik be, melynek hatására a biomasszában levő víz felrobban. E robbanás megnöveli a biomassza baktériumok általi emészthetőségét. (45) A gőzkezelés során keletkezett savak a hemicellulóz további hidrolízisét katalizálják. Az eljárást meghatározza a beavatkozási idő. Ezt befolyásolja a biomassza nedvességtartalma. Minél magasabb a nedvességtartalom annál hosszabb kezelési időre van szükség. (45) Alacsony, 2 bar nyomáson (t= 120 oC) történő 300 percig tartó előkezelésnek a búzaszalma összetételére tett hatása nem volt jelentős. (46) Szintén termikus eljárás a forró vizes kezelés, melyet a gőz helyett alkalmaznak, annak inhibitor hatásainak kerülésére. Ennek feltétele, hogy az anyag pH értékét 4 és 7 között kell tartani. (47) A gőz előkezelésnél keletkező járulékos vegyületek (furfurol és oldható fenolos vegyületek) gátolják az etanol fermentációt és a metántermelést, ugyanakkor a metántermelő baktériumok egy bizonyos mennyiségű inhibizáló vegyülethez még képesek alkalmazkodni. A forró vizes előkezelés előnyösebb, mert az inhibiciós tényezők közül a kondenzáció és a furfurol képződése nem jelentős. A hidrolízis 2-5-szörös növekedést mutatott az LHW (liquid hot water) beavatkozása során. (48)

25

b., A savas előkezelési eljárás A kémiai - savas beavatkozás szobahőmérsékleten, erős vagy híg savas koncentrációban magas hőmérsékleten (hígsavas) történik. A savas előkezelés szublimációja során főleg a lignin gyorsan kondenzál és lecsapódik. A hemicellulóz szolubilizációja és a szolubilizált lignin lecsapódás sokkal erőteljesebb az erős savas előkezelés, mint a híg savas előkezelés esetén. (49) A szolubilizáslás sikeres így a cellulóz bontás eredményes a savas kezelés során. Ugyanakkor nagy a kockázat az etanol képzés során, mert sok szénatomot veszthet az eljárás. A kondenzációs kicsapódás nem kívánt mellékhatás, mert csökkenti az emészthetőséget. Az erős savas kezelés etanol gyártás során nem javasolt, mert gátló tényezőként vegyületek képződhetnek. A hígsavas kezelést tartják célra vezetőbbnek, főként a metángyártás során. A metántermelő baktériumok képesek kezelni a furfurolt a HMF (hidroxi-metil) és bizonyos mértékű kondenzációt az átalakulási szakaszban. (50)

c., A lúgos előkezelési eljárás A kémiai-lúgos beavatkozás NaOH, KOH, Ca(OH)2 valamint ammóniával (NH3) történő előkezelés során a hidrazin és a vízmentes ammónia a biomassza duzzadását okozza. Ez megnöveli a biomassza belső felületét egyúttal csökkentve a polimerizálódás és a cellulóz kristályosodási fokát. Lúg hatására a lignin szerkezete fellazul szétválasztva azt más szénhidrátoktól a biomasszában. A baktériumok számára a szénhidrátok a csökkent molekulaméret által elérhetőbbek a heterogén mátrixban. (51) A NaOH alkalmazása optimális az előkezelő anyagok közül. 1,6 g/l szobahőmérsékleten történő oldat alkalmazásával az illékony szilárd anyagok 40-90%-a eltávolítható. Pavlovstathis és Gossett (52) vizsgálatai a lúgos kezelés 100%-os metántermelési növekedését igazolták. Az

előkezeléseket

elvégezhetik

hosszabb

ideig

tartó,

magas

lúgkoncentráció

mellett

szobahőmérsékleten. Ilyen vizsgálat hatására a szójaszalma 24 óráig 10%-os ammóniával kezelve a hemicellulóz 41,45%-ra, a lignin mennyisége pedig 30,16%-ra csökkent (53). Az eljárás alacsony lignintartalommal bíró (pl: mezőgazdasági hulladékok) esetén jelentős, faanyagoknál az eljárás hatékonysága csökken. (54)

d., Biológiai előkezelési eljárás A mikrobiológiai előkezelés célja olyan szervezetek alkalmazása, melyek képesek a növényi szerkezetben fellelhető ellenálló cellulóz, lignocellulóz és lignines struktúra megbontására. Jelenleg is keveset tudunk a fermentorban levő mikroszkopikus együttélési szokásokról. Ezt kutató kísérletek célja, hogy a kívülről bevitt degradációt elősegítő mikroorganizmus a fermentációban jelenlevő baktériumok életét segítse. Ellenkező esetben a közösség kiközösíti a bevitt elemet, ami huzamosabb ideig nem tud az életközösségben fenn maradni. A biológiai beavatkozás célját tekintve két lehetőség van. Az egyik, a polimerek lebontását elősegítő mikrobákkal növelni a fermentáció hatékonyságát, a másik, a lassú metanogén baktériumok tevékenységének intenzitásának növelése. 26

Elviekben a metanogén baktériumok rendszerbe juttatása is megoldást hozhat a biogáz termelés növelésére, gyakorlatban ugyanakkor az obligát anaerob baktériumok szigorú életfeltételei miatt ezek tenyésztése és szállítása igen költséges. A hidrolízis – mint a rothasztási folyamat első lépése - igen meghatározó a további lépések hatékonyságát tekintve.

A beoltott cellulózbontó baktériumok alkalmazkodóbbak a környezeti

baktérium telephez, továbbá a célnak megfelelően elkülönített tartályba visszajutathatók. Nagyüzemi körülmények között akár 20%-os biogáz hozamnövekedést is el lehet így érni. (9) Közvetlenül a hidrogénképződési szakaszba is be lehet avatkozni olyan törzsek beoltásával, melyek a hidrogénképződést jelentősen fokozzák. Prof. Kovács Kornél vezetésével a Szegedi Egyetem mikrobiológiai tanszékének munkatársai, kutatásuk során találtak a hidrogén termelés fokozására alkalmas az anaerob mikrobiológia részére befogadó törzseket. Ezek az acetogenézis szakaszát aktivizálva kész hidrogént állítanak elő a metanogén baktériumoknak. Az intenzifikálódásukkal tehát a fermentáció utolsó szakaszát jelentősen meggyorsítják. Ezen törzsek mind mezofil, mind termofil körülmények közötti adaptálásával az időegység alatt termelt biogáz mennyisége megduplázható. A sertés, szarvasmarha, szennyvíz telepi és kommunális szilárd hulladékon már bizonyított eredményességű eljárás technológiája egyszerű, olcsó és könnyen előállítható.

2.1.3 A biomassza mechanikus előkezelési eljárásai Bár az aprító berendezések száma jelentős, többségét mégsem alkalmazzák mezőgazdasági biogáz üzem alapanyagának aprítására. A széles körben elterjedt aprítóberendezések e célra történő kiválasztásakor figyelembe kell venni a beadagolandó hulladék nedvességtartalmát, hőmérsékletét, keménységét, darabosságát, illetve szemcseméret eloszlását, valamint hogy milyen további kezelést kíván, és hogy mekkora méretcsökkenést akarunk elérni vele (aprítási fok). A fa, növényi hulladékok a közepesen kemény lágy, rostos, rugalmas anyagok csoportjába tartoznak. történhet

kalapácsmalmok,

vágómalmok,

vágóművek,

finomaprításhoz:

Ezek durvaaprítása kalapácsmalmok,

vágómalmok, vágóművek, ütőcsapos malmok, koptatómalmok alkalmazásával. (55) Finom aprítási eljárások között a megfelelő technológia az, amivel az alapanyag baktériumok általi hozzáférhetősége a fajlagos nagyobb felület és pórusnöveléssel elérhető. A fizikai hatáson alapuló előkezelési eljárásokat és azok alapanyagra tett hatásait mutatja be a 2. táblázat (53).

27

2.

táblázat A fizikai hatáson alapuló előkezelések összefoglaló táblázatát láthatjuk az alábbiakban A

Eljárás

Folyamatok

Maró, malom

Golyósmalom

Alkalmazása

biomasszára Megjegyzések

Hivatkozások

1. felület és

1. A legtöbb eljárás

(56), (57)

pórusnövekedés

nagy energiaigényű

(58)

gyakorolt lehetséges hatások

Kéttárcsás malom

Etanol

Kalapácsos malom Kolloid malom

2. A legtöbb eljárás

Vibro energiás

nem távolítja el a 2. cellulóz

malom Sugárzásos berendezések

Gammasugárzás Elektronsugárzás

Etanol és

kristályrács

biogáz

csökkentése

lignint (59), 3.Ipari alkalmazása

(60)

(61)

nehezen megoldott

Mikrohullámú sugárzás Egyéb

Hidrotermikus Nagy nyomású gőzös

Etanol és

3. polimerizációs

4. Vegyi anyag

fok csökkentése

alkalmazására nincs

biogáz

(62), (39)

szükség

Expanziós Extrudálásos Pirolízises

A maró-őrlő gépek közül a kolloidos, a fibrillációs, és a dissolver-es csak nedves szubsztrátum kezelésére alkalmas. Az extruder, a tárcsás és a kalapácsos többnyire száraz anyag aprítását teszi lehetővé. A golyósmalom alkalmazható száraz és nedves anyag esetében is. Ezen alapanyag kezelési technológiák alkalmazásával nő a fermentációs felület és csökken a kristályosodási fok. A Solka Floc golyós őrlő berendezés a kristályosodási fokot 74,2-ről 4,9%-ra csökkenti. (31) Jim és Chen (63) végzett gőzrobbantásos kísérletet 5-8 cm nagyságúra vágott rizsszalmával 4-5 percig 180, 195, 210, 220 0C - on. Ezt a gőzzel kezelt anyagot tovább kezelték szuper finom fluidágyas és sugárhajtású őrlő berendezésben. Az így elért legfinomabb szemcseméretre csökkentett szalma hozta a legnagyobb gázhozamot. Kim és Holtzapple (30) kísérletei abba az irányba mutattak, hogy a különböző típusú eljárásokat együtt végezzenek el. Például rizsszalma esetén a marás a hőmérséklet növelése és a 2%-os ammóniás kezelés együtt jelentős gázhozam növekedést mutatott. Hollandi törővel is kísérleteztek Írországban alapanyag aprítás céljából. A kísérletet 580 fordulat/min sebességgel forgó Hollandi törővel aprított szubsztrátummal végezték. A gépben a pengék és barázdák működés során vágó mozdulatokat végeznek, melyek a nagy nyomással és sebességgel beérkező növényzetet összetörik. Silózott kukoricával 29%-os biogáz többlet hozamot értek el. (64) Ír kutatók 2012-ben az ország tengerpartjain gyűjtött algákat kezeltek szintén ebben a szerkezetben, majd megvizsgálták azokat az anaerob fermentáció szempontjából. Az eredmény- az algák kismértékű

28

lignocellulóz tartalma miatt az átlagos érték felett mintegy 70% körüli extra biogáz többletet mutatott (65). A folyadéknyíró technológiák hatékonysága függ a folyadékáramtól és a nyomástól, mert célja a sejtek és iszappelyhek tiszta mechanikai erő hatására bekövetkező szétszakítása. Jelentős eredményeket (16 110%-os növekedést) főként eleven iszapos szubsztrátum estében értek el. (66) Használata költséges. A golyósmalom használata is energiaigényes, aminek csökkentésére ajánlják a berendezésben elhelyezett, üreges szálú töltetet. A marás másik hátránya, hogy a lignin eltávolítására képtelen, ami továbbra is gátolja a baktériumok hatékony hozzáférését a polimerekhez. (67) A mezőgazdasági alapanyagokat a szakirodalomban talált kémiai, gőzrobbantásos, vagy enzimológiai előkezeléseknek hoztak sikert a lignocellulóz bontására. A búzaszalma ultrahangos kezelésének hatásait vizsgálva megállapították, hogy a búzaszalma másodlagos sejtfalának első rétegében jelentős fibrilláció megy végbe, rostdarabolódás és duzzadás is megfigyelhető, javul a ligninmentesítés, és az őrlésfok jelentősen változik. (68)

2.2 A szennyvíziszap mechanikai előkezelései rothasztási hatásfok növelése céljából A szennyvíztelepre bekerülő szennyvíz szerves anyagának a sejtekbe beépült része ülepítéssel eltávolítható. Az előülepítőkben leválasztásra kerülő nyersiszap, valamint a biológiai fokozatok fölösiszapja betáplálásra kerül az iszapkezelés műtárgyaiba. A mechanikailag eltávolított szennyezés után a még magas szerves és lebegő anyagtartalmú szennyvizet mesterséges vagy természetes biológiai folyamatok révén tisztítják tovább. A biológiai szennyvíztisztítás a természet élővizeiben és a talajban is lejátszódó biokémiai reakciókon alapul. Az üzemben telepített rothasztó toronyban a bomlást végző mikroorganizmusok tevékenységéhez szükséges feltételeket az emberi beavatkozás biztosítja. A szennyvíztelepeken a természetes és mesterséges folyamatok alapjai keverednek. A mesterséges berendezések célja, hogy a reakciók kisebb helyen és gyorsabban zajlódjanak le. A biológiai szennyvíztisztítás során keletkező visszamaradó terméknek, az aerob és anaerob mikroszervezetek a szennyvízben található szerves anyagait használják fel energiatermelésre. Lebontási termékeik kis molekulájú stabil vegyületek, mint például a szén-dioxid, metán, kénhidrogén, ammónia stb.. A szennyvíztisztítás anaerob rothasztási lépésében biogáz keletkezik. A rothasztókba kerülő iszapot előzetesen sűríteni kell, hiszen a reaktortérfogat állandó, így a sűrűbb rátáplált iszap nagyobb biomassza tömeget jelent, amely több gáztermelésére képes. A sűrítési eljárás során a kiindulási pontot a kb. 0,5%-os szárazanyag tartalmú eleveniszap jelenti, amelyet 5-7%-osra sűrítenek a rátápláláshoz. A rothasztók iszapja elvétel után ismételten átmegy valamely sűrítési technológiai lépésen, így az iszapkezelési technológia végterméke rothasztás után 20-30%-os vagy akár 40%-os szárazanyag tartalmú, amely már gazdaságosabban szállítható és deponálható. Sűrítésivíztelenítési célra többféle technológia használható, amelyek hatékonyságukban különböznek egymástól. A gravitációs iszapsűrítőt és a sűrítő asztalt a rothasztóba adagolt iszap esetében (tehát még 29

anaerob rothasztás előtt), a szalagprést, a kamrás szűrőprést és a víztelenítő centrifugát pedig általában a rothasztóból elvett iszap esetében alkalmazzák. Ezek egymással kombinálhatóak, hiszen a megfelelő mértékű sűrítés több lépcsőben is elérhető. Minden lépcsőben adagolnak valamilyen – a víztelenítést/sűrítést segítő – polielektrolitot (flokkulálószerek, rendszerint poli-akrilamid típusú vízoldható kopolimerek), vagy más polimert (szervetlen vegyszerek, főként kalcium- és vasvegyületek).

12. ábra Iszapkezelési technológiák elhelyezkedése a szennyvíztisztítás folyamatában (69) 1.- az eleveniszap egyidejű kezelése, 2.- egyidejű kezelés az eleveniszap recirkulációs ágában, 3.- primer iszap kezelése az anaerob rothasztás előtt, 4.- szekunder iszap előkezelése az anaerob rothasztás előtt, 5.- kevert iszap előkezelése az anaerob rothasztás előtt, 6.- a rothasztóból kapott biotrágya cirkulációs ágában történő előkezelés

A tisztítás - mint fő tevékenységi cél – műveletei során keletkezett szerves anyagban gazdag primer és szekunder fölös iszap további rothasztása, a szennyvíztelepek biogáz előállításának alapanyaga. A víztisztítás és a melléktermékéből előállítható zöld energia előállítás igényli az összekapcsolt technológiai sorrend optimális kialakítását. A szubsztrátumot ért előkezelések célja a rothasztási hatásfok növelése. Az erre irányuló kutatások során már beigazolt módszerek közül - a gyakorlatban is alkalmaznak kísérleti vagy már tartósan beépített eljárást. A szennyvíztisztítás technológiai folyamatába beépített előkezelő eljárásokat a tisztítási folyamat legkülönbözőbb szakaszába szokták beépíteni. Erre mutat példát az 11. ábra, ahol a sorszámokkal jelölt csillag elemek utalnak az iszap előkezelési berendezésére. Az 1. és 2. esetben a levegőztető medencébe és a szekunder iszap recirkulációs ágába elhelyezett beavatkozás a szennyvíz mennyiségének és hatékonyabb degradációjának céljából történik. (70) A primer, a szekunder és a kettejük kevert iszapjának ágába is behelyezhető egy-egy anyagfeldolgozó technológia. A 3. helyen is eredményes a beavatkozás, mert a primer iszap önmagában is könnyen, jól bontható alapanyagnak minősül. (71) A 4-es pontba beépített feldolgozást emiatt jobban preferálják, hiszen az itt visszamaradott alapanyag már nehezebben bontható összetételű. A kevert iszap 5. pontbeli kezelése ugyanakkor pedig nem csak az iszap további rothasztásának hatékonyságát segíti elő, hanem annak ártalmatlanítását is. A 6-os pontbeli előkezelés pedig a rothasztó torony biogáz 30

hozamának mennyiségét, minőségét növelheti és a degradációs időt is csökkentheti. Az 1. és 2. beavatkozás a tartózkodási idő növelése, extra CO2 kibocsátása és az energiaköltség szempontjából jelentős. A 3; 4; 5; 6 az anaerob degradáció hatékonyságát segíti elő. A továbbiakban ezen előkezelési lehetőségek típusait és azok hatásait vizsgálom.

2.2.1 Ultrahangos bontási eljárás A sejt mesterséges aprítási eljárásának optimális kiválasztásánál figyelembe kell venni a berendezés költségét, helyigényét, energiafogyasztását, valamint az eljárással együtt járó esetleges mérgező melléktermék mennyiségének minimalizálását. Ezen elvárások betartása mellett a mikrobasejtek feltárására gyakran választanak mechanikai módszereket, mivel ezekkel kedvezőtlen melléktermék nélküli nagyobb mennyiségű sejtet is gyorsan fel lehet dolgozni. A műveletek alapja, hogy a sejteket nagy nyírófeszültségnek teszik ki, amit fojtáson való átpréseléssel, erőteljes keveréssel vagy ultrahanggal hoznak létre. (72) A mechanikai kavitációs őrlésen alapuló eljárások esetében melléktermék nem keletkezik, vegyszeres kezelés vagy egyáltalán nincs, vagy elhanyagolható mennyiségben van jelen. Az aprítás szonokémiai módszerekkel, kavitációs tér előállításával a már említett ultrahanggal, illetve hidrodinamikus kavitációs berendezéssel is előállítható. A hidrodinamikus kavitációs berendezés (73) alkalmasan megválasztott technológiai paraméterek és sorrend esetén a biogáz hozam növekedését eredményezi. (68) A szennyvízkezelésnél az ultrahangos technológia terjedt el, a hidrodinamikus berendezést egyenlőre az élelmiszeripar alkalmazza szeparáció céljából. (74) Az ultrahang hatása során keletkezett kavitáció, a szilárd felületek mentén keletkező buborékokban tűszerű benyomódást alakít ki, ami a buborék összeomlásához vezet (12. ábra). A buborékok nem szimmetrikus összeomlásának hatására lökéshullámok alakulnak ki a folyadékban. (75) A folyadékban kifejtett intenzív hanghullámok - a mechanikai nyomás és ritkulás során - kavitációs buborékokat hoznak létre a közegben. Ezek hirtelen összeroppanását fényjelenség kíséri (75). A buborékok összeomlása kevesebb, mint egy mikroszekundum alatt zajlik le, miközben a belsejében a nyomás 1000 atm, a felmelegedés eléri az 5500 0K (13. ábra). Ez az érték közelíti a Nap felszínének hőmérsékletét. Mivel ez a jelenség nagy hőmérséklet és nyomás mellett játszódik le, a folyadékban levő különböző anyagi részecskék felületén erózió/korrózió alakul ki.

31

13. ábra Kavitációs buborék és a megsemmisítő tűszerű benyomódás (Forrás: (75))

A keletkező lökéshullámok az anyagi részecskék jelentős felgyorsulását is eredményezik. (76) A felgyorsult részecskék ütközése nagymértékű változást okoz egymás felületi szerkezetében, reaktivitásában, így kémiai, szerkezeti és fizika alaktani átalakulások mennek végbe. Egyszerre van jelen a kavitáció, amit magas frekvencián használnak, valamint a kémiai reakció is melynek során alacsony frekvencia használatakor OH, H gyökök jönnek létre. Az iszap kezelésére az alacsony – 2040 kHz – frekvencián létrehozott kavitáció a hatásosabb. A buborékok összeomlását a nagy energiatartalom miatt fényjelenségek is kísérik, a jelenséget szonolumineszcencia, vagyis „hang fényeffektus” néven is illetik. Az ultrahangos kezelés a szennyvíztisztító telepek iszapkezelésének, ártalmatlanításának egyre inkább elterjedő, hatékony mechanikus

előkezelési

módja. Javítja az iszap, baktériumok általi

emészthetőségét, javítja a biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait. A dezintegráció mértéke függ az adott iszaphoz igazított optimális értékre beállított paramétereitől. Külföldi tapasztalatok bizonyítottan igazolt az akár 50%-os biogáz hozamnövekedési értéket is. (77) Salsabil a kísérletei során kimutatta, hogy létezik egy energiaküszöb, ami 1000-16000 kJ/kgTS. Magasabb iszapkoncentráció alacsonyabb küszöbenergiát igényel, mivel a kavitációs buboréknak nagyobb az esélye az iszap részével való érintkezésre. Ugyanakkor a túl magas szárazanyag tartalom gátolja a kavitáció létrejöttét. Az optimális érték ezek alapján a TS = 2,3-3,2% közötti koncentrációs érték. Az irodalomban található mechanikus ultrahangos szennyvíziszap előkezelés eredményeit tartalmazza az 3. táblázat. A különböző szubsztrátumok és különböző előkezelési paraméterei és vizsgálati körülményei az alábbi eredményeket adták.

A kimeneti paraméter vagy a biogáz hozam

függvényében vagy az illékony szerves anyag lebomlásának függvényében került kiértékelésre.

32

3. Szubsztrátum

Előkezelés paraméterei

táblázat Ultrahangos mechanikai előkezelés hatásai

Anaerob fermentáció körülményei

Eredmények

Ref

Kevert iszap

31 kHz / 3,6kW /64s

Folyamatos üzem, 22nap HRT, 37 0C

illékony szerves anyag bomlása 45,8a %-ról 50,3%-ra növekedett

(78)

Eleven iszap, 6 napos SRT

41 kHz/150min

Folyamatos üzem, 8 nap HRT, 37 0C

illékony szerves anyag bomlása 21,5a %- ről 33,7%- re növekedett

(79)

20 kHz /200W /30 min 20 kHz /180W /60 min

Szakaszos üzem 37 0C

biogáz növekmény 138%

(80)

Szakaszos üzem, 28napos, 35 0C


(81)

Eleven iszap 27gTS/L

20 kHz, 7000 és 15000kJ/kg TS

Szakaszos üzem, 16 napos, 35-37 0C


(82)

Eleven iszap, 2,14%TS

20 kHz, 9600kJ/kg TS

Szakaszos üzem, 35 napos, 36 0C


(83)

Eleven iszap

30 kWh/m3 iszap

Szakaszos üzem


(84)

Folyamatos üzem, 20 napos HRT

32%-os biogáz hozam és 25% növekedésű illékony szerves anyagbomlás

Szennyvíziszap, 54gTS/L Kevert iszap

Eleven iszap a-

30 kWh/m3 iszap

előkezelés nélküli anaerob bomlás eredményei

Végeredményben elmondható, hogy a szakaszos fementációs rendszerben 24%-tól 138%-ig értek el biogáz hozamnövekedést, míg folyamatos fermentációs vizsgálatok során az illékony szerves anyag degradációja 4,5 és 12,2%-os növekedést mutat. A szonikáció további előnye az iszapülepíthetőségének javítása, valamint az, hogy alkalmazása meggátolja az emésztő habzását. A bakteriális szervezetek viszonylag kevés energiafelhasználással járó célzott szétroncsolása jön létre az ultrahangos kezelés során. Ennek oka, hogy a lezajló energiatranszfer jó része főleg a mikrométeres hosszúságskálán történik, így a döntő mennyiségben jelenlévő, rendkívül nagy fajhőjű közeg (víz) nem melegszik fel számottevően. Összehasonlításul: 1 m3 5 %-os szárazanyag tartalmú iszap termikus kezeléséhez (csupán 100C◦ hőmérséklet-különbséggel, 100%-os üzemi hatásfokkal számolva) legalább 420 MJ energia szükséges, ugyanezen mennyiségű és minőségű iszap ultrahanggal történő nagy intenzitású hasonló hatást biztosító kezeléséhez 40 MJ is elegendő. Az eljárás sem a kezelőszemélyzetre, sem pedig a környezetre nézve semmilyen káros vagy kellemetlen hatással nincs. Nem veszélyes üzem, hely- és karbantartásigénye, pedig rendkívül alacsony. (85; 86)

33

14. ábra A bambergi szennyvíztelepen üzemelő két (Ultrawaves-Sonotronic) ultrahang- reaktor (Forrás: Dr. Németh Zsolt, Dr. Kárpáti Árpád (87))

Az

átfolyásos,

moduláris

rendszerű

szennyvíztelepen

-

Európában

és

Magyarországon

(Zalaegerszegen, Szombathelyen) - is alkalmazott berendezés kiépítésének sematikus képe látható a 14. ábrán (87). Az iszapot szivattyú segítségével alulról vezetik a berendezésbe, majd labirintusszerűen folyik tovább - ötszörös besugárzásnak kitéve - az ultrahang generátorok (piezoelektromos rezgőfejek) frekvenciájára hangolt kezelőtérben. 2010-ben három darab Sonotronic gyártmányú, párhuzamosan kapcsolt, egyenként 2 m3/h kapacitású (összesen 6 m3/h kapacitású) ultrahangos berendezést telepítettek próbaüzembe a Szombathelyi szennyvíztelepen, mellyel kettős célú iszapkezelési rész - technológia valósult meg: - a sűrített fölös iszap kezelése a rothasztóba betáplálás előtt, melynek célja a fajlagos biogáz hozam növelése, és a fölös iszap tömegének csökkentése, - továbbá az utóülepítőből származó recirkulációs iszap kezelése a „fonalasodási” probléma miatt. 2011. január 28-tól az ultrahangos rendszerrel kezelt fölös iszapot az anaerob medencébe vezetik vissza, ezzel növelve a mikroorganizmusok számára hasznosítható szerves anyag mennyiségét. A fölös iszap sejtjeiben ugyanis a C/N arány sokkal jobb, mint az iszapsejtek közti vizes oldatban, azonban a sejtekbe épült szerves szén csak a sejtek ultrahangos roncsolása után válik a denitrifikáló baktériumok számára hozzáférhetővé. Az ultrahangos kezelés így jelentősen javítja a denitrifikáció hatékonyságát, valamint a foszforeltávolítást is. A szombathelyi szennyvíztelepen is kipróbálásra került átfolyásos rendszerű ultrahangos kavitációs berendezés eredményei: 1. Az anaerob rothasztás előtti alkalmazása szignifikánsan (15-18%) megnövelte a fajlagosan képződött gázmennyiséget. 2. A kezelt iszapot visszavezetve a szubsztrátumba sikeresen javította a denitrifikációt és hozzájárult a hatékony foszfor-eltávolításhoz is. (88) 34

Az üzemi tapasztalok igazolták, hogy a jövőben a kolloidális szerves anyagok, mint például a kommunális szennyvíz, rothasztásra szánt előkezelési technológiák között egyre jelentősebb helyet fog elfoglalni ez az őrlési eljárás. Az ultrahangos aprító eljárás is számos előnnyel és hátránnyal rendelkezik. Erőteljes hő fejlődéssel és nagy hangképződéssel jár. Egyik legnagyobb hátránya, hogy egy ultrahang rúddal csak szakaszos üzemet tud biztosítani. Több rudas, sorba kapcsolt átfolyós rendszer lehetővé teszi az aprítás időbeni folyamatosságát, de a szerkezet kivitelezési költsége emiatt jelentősen megnő. Az ultrahang besugárzását végző rudat időközönként cserélni kell, mely a mérettől – és az alkalmazási időtől függően – jelentős karbantartási költség terhet jelent. A módszer másik hátránya, hogy egyértelműen kimutatható enzimbomlást okoz. Ennek egyik oka a szabad gyökök képződésében keresendő. A bevitt energia növelésével a gyökképződés gyakorisága szintén növekszik. Nagyon érzékeny eljárás, mert a kavitáció kialakulását több külső tényező is befolyásolja. Ilyen például a közegtérfogat mennyisége, vagy a tároló edény mérete és alakja. A szárazanyag tartalom néhány %-os korlátja is tovább nehezíti széleskörű elterjedését.

2.2.2. Őrlés, gyöngymalom A nedves aprítás a finom aprítóberendezések azon csoportjába tartozik, melyek az alapanyag aprításához vivőközeget (általában vizet vagy iszapot) alkalmaznak, vagy maga az alapanyag kolloid tulajdonságú. A kis szemcseméretű és kis szárazanyag tartalmú alapanyagok feldolgozása, aprítása során nem csupán a további szemcseméret csökkenés az őrlés célja. Ilyen alapanyagok esetén a kolloid finomságú anyag sejt feltárása, szeparációja vagy a felület megújítása a kívánatos. A gyöngymalmok alkalmazása során több roncsolási mechanizmus működik egymás mellett, a szemcsék ütközése, legördülése és a rétegek között fellépő nyíróerő egyaránt hat (15. ábra). A feltárást számos technikai paraméter befolyásolja: a gyöngyök mérete, a feltöltés mértéke, a sejtkoncentráció a szuszpenzióban, a keverőelem kialakítása, mérete és kerületi sebessége, a hőmérséklet, folytonos üzemben a betáplálás sebessége. Ezeken kívül ugyanaz a malom másképpen működik vízszintes és függőleges helyzetben.

15. ábra Gyöngymalom (Forrás: Dr. Pécs Miklós 2009 (72))

35

A felsorolt paraméterek nem csak a feltárás mértékét határozzák meg, hanem a teljesítmény - felvételt is. Az aprítandó alapanyag típusa befolyásolja az optimális paramétereket, ami több komponensű szubsztrátum esetén igen kedvezőtlen eredményeket mutathat, a gyöngyök méretével kapcsolatban szerzett tapasztalatok sem egyértelműek. Az élesztők kezelésénél a 0,5-2,8 mm közötti tartományban a legkisebb méretű üveg szemcsefrakció bizonyult a leghatásosabbnak. Más kísérletek szerint az optimum 0,25-0,5 mm között van, e fölött és ez alatt romlik a feltáró hatás. További eredmények szerint az optimális átmérő függ attól, hogy citoplazma- vagy membránkötött enzimet akarunk kinyerni. Általánosítható megfigyelés, hogy minél kisebb a sejtek mérete, annál kisebb az optimális átmérő is. Így a baktériumok feltárásához kisebb frakciót célszerű használni, mint az élesztőkhöz. Az üzemeltetés során figyelembe kell venni, hogy folytonos üzemmódban az elvételnél az üvegszemcséket vissza kell tartani az őrlőtérben. Kis gyöngyátmérőnél a szeparátor nyílásai is kicsik, ami eltömődés veszéllyel és nagy áramlási ellenállással jár. A kamrába töltött üveggyöngyök mennyisége mind a feltárásra, mind az energia felvételre hatással van. A feltárás szempontjából a nagyobb mértékű töltés előnyös, az optimum 80-88% között észlelhető. A sejt szuszpenzió ekkor szinte csak a hézagtérfogatban helyezkedik el. A töltés mértékével viszont a teljesítményfelvétel is nő, ami a hőmérséklet növekedését eredményezi.

4. Szubsztrátum

Eleven iszap, 7 napos

táblázat Golyós őrlő malommal történő előkezelés hatásai a degradációra

Előkezelés

Anaerob

paraméterek

körülményei

db:0,25mm, vb:10

fermentáció

m/s, 90min, 60 C

Eleven iszap,

db:0,25mm, vb:10

Szakaszos üzem, 21 nap, 37 C

m/s, 90min, 60 C

Kirothasztott iszap

db:0,25mm, vb:10

Szakaszos üzem, 21 nap, 37 0C

Szakaszos üzem, 21 nap, 37 0C

SRT

24%-os biogáz

(89)

62%-os biogáz

(89)

növekmény

m/s, 90min, 60 C db:0,35mm, vb:6 m/s,

(89)

növekmény

0

Eleven iszap, 3 napos

10%-os biogáz növekmény

0

meghosszabbított SRT

Ref

(növekmény) 0

0

SRT

Eredmények

Folyamatos üzem, 7 nap HRT

illékony szerves anyag

(90)

a

bomlása 42 %- ről 47%-re

2000kJ/kg TS

növekedett Eleven iszap, 3 napos SRT

db:0,35mm, vb:6 m/s, 2000kJ/kg TS

Rögzített sejtes reaktor, 2 nap


(90)

a

bomlása 26 %- ről 37%-re

HRT

növekedett a-

előkezelés nélküli anaerob bomlás eredményei, db- a malom golyójának átmérője, vb- a malom golyójának sebessége

A keverő kerületi sebességének növelése a technológiailag kihasználható tartományban (10-20 m/s) fokozza a feltárás hatékonyságát, extrém nagy sebességek esetén viszont a fellépő ellentétes hatások miatt ez a növekedés lelassul, majd leáll.(4. táblázat) (72)

36

2.2.3 Lysis sűrítő centrifuga A Lysis sűrítő centrifugát alkalmazzák például a szennyvizek víztelenítésénél is. Ilyen technológia került a szennyvíziparban üzembe helyezésre a csehországi Liberecben (1000000 PE (lakosegyenérték)) Furstenfeldbruck-ban (70000 PE) és németországi Aachen-Soers-ben (650000 PE). A gépegység beépítésével a biogáz-termelés hozama 15-26%-kal növekedett. (91; 92)

2.2.4 Folyadéknyírásos technológia A folyadéknyírásos technológiát két nagy csoportra osztja a szakirodalom. Az első az ütköző lemezes, ahol az iszap nyomását egy nagy nyomású pumpa segítségével 30-50 bárra emelik. Eközben egy fúvócsövön áthalad a szubsztrátum, ami neki csapódik az ütközőlemezeknek. Az iszap nyomása lecsökken és 30-100 m/s sebességgel ütközik a felületnek. Ennek az eljárásnak a hatékonyságát napjainkig csak laboratóriumi körülmények között vizsgálták, ahol megállapították, hogy a degradáció retenciós ideje 14-ről 6 napra csökkent. Ugyanakkor az anaerob emésztésre nem volt jelentős hatással. (93; 94)

16. ábra Kolloid malmom (95)

A kolloid malmok a nedves aprítás olyan berendezései, melyekben az ütő vagy dörzsölő hatás 0,1μm nél kisebb szemcseméretet eredményez. Az ütőhatással aprító malom (15. ábra) az összenyomhatatlan folyadékokra gyakorolt nagy szaporaságú ütésekkel biztosítja az őrlést. A kolloid dörzsmalmok aprítása pedig nyíró igénybevétellel fejti ki hatását. Az 1000 - 20000/min fordulatszámú forgórész és a berendezés álló része között kb. 50 μm nagyságú rés van. Ezen a résen keresztüláramló, iszap formájában beadagolt anyagot, a malom kolloid finomságúra képes őrölni. A másik berendezés magas nyomású homogenizátor. Az iszap nyomása, amikor áthalad egy homogenizáló szelepen, akkor éri el a 900 bar értéket. Ezután nyomása hirtelen leesik. Az ilyen típusú berendezések már több helyen is alkalmazásra kerültek. Onyeche (96) szerint 150 bar - on alkalmazva az iszapból nyert biogáz hozam 30%-os növekményt mutatott a visszamaradó iszap mennyisége pedig 23%-kal csökkent. Folyadéknyírásos technológia előkezelésének hatásai az 5. táblázatban találhatók.

37

5. Szubsztrát

Eleven iszap

táblázat Folyadéknyírásos technológia előkezelésének hatásai

Előkezelés

Anaerob

fermentáció

paraméterek

körülményei

ütközéses eljárás 30

Szakaszos üzem, 35 0C, 26

Eredmények (növekmény)

Ref

illékony szerves anyag bomlása

(93)

a

bar

napos HRT

35 %-ről 50%-re növekedett

ütközéses eljárás 30

Kevert szakaszos üzem, 35


14-18 gTS/L

bar

0

bomlásának 30%-os növekedése

Eleven iszap,

400 bar homogenizáló

Rögzített sejtes reaktor, 2,5

Eleven iszap,

C, 6, 8, 13 napos HRT 0

3 napos SRT Eleven iszap,


Eleven iszap

Eleven iszap

Kevert iszap

nap HRT, 35 C


Rögzített sejtes reaktor, 2,5


(97)

a


nap HRT, 35 C 0


Kevert üzem, 35 C, 10-15


7500 kJ/kgTS

nap HRT

129a %-ről 206%-re növekedett


Rögzített sejtes reaktor, 2,5 0

CH4 178 ml/g illékony szerves

7500 kJ/kgTS

nap HRT, 35 C

anyag


Kevert szakaszos üzem, 36

18%- os biogáz hozam

0

növekmény

C, 20 nap HRT

a

(97)

a

0

13 napos SRT


(94)

(98)

(98)

(99)

előkezelés nélküli anaerob bomlás eredményei

2.3 Iszapkezelő technológia alkalmazása biomassza szubsztrátum előkezelésére Az előző fejezetrészekben felsorolt berendezések nehezen beállítható, sokszor szűk alkalmazhatósági határokat szabnak, vagy nagymértékben megdrágítják a mezőgazdaságból hulladékként keletkező szubsztrátum biogáz alapanyagként való előkezelését. Dr. Németh Zsolt magyar fizikus nyírótechnológián alapuló sejtroncsoló nedves aprító berendezése még nem terjedt el a fermentációs alkalmazások körében. A tisztán mechanikus elven működő gépegység egyszerű szerkezeti elemeket tartalmaz, ami lehetővé teszi a berendezés alacsony áron történő beszerzését, valamint karbantartási költségét.

17. ábra “Shark” berendezés (Forrás: saját kép)

38

A “Shark” fantázia névre hallgató őrlő berendezés közel 170 m/s sebesség értékre gyorsított alapanyag

határfelületeit

roncsolja

nagy

nyíróerők

jelenlétében

(17.

ábra).

Egyre

több

szennyvíztelepen telepítik a magas beruházási és üzemeltetési költséget jelentő ultrahangos technika hatékony és nem utolsó sorban jóval olcsóbb alternatívájaként vagy azt kiegészítő berendezésként. Jelenleg Zalaegerszegen, Dunaharasztiban, Stremben (Ausztria) a szennyvíztelepeken üzemel belőle a fermentor beadagoló részére kötve. Mezőgazdasági biogáz erőmű szubsztrátumának előkezelése céljából még nem alkalmazták. Az erre irányuló kísérleti aprításokra is csak a tesztelés céljából került sor. Értekezésemben közölt kísérleteim arra irányulnak, hogy e nyíró technológiával dolgozó sejtroncsoló berendezés alkalmazásának milyen hatása van a mezőgazdasági alapanyag kezelés után keletkezett biogáz termelésre.

39

3. A vizsgálat tárgya, módszerei, eszközei, a mérések leírása 3.1 Mérési alapanyagok A fermentációs vizsgálat során többféle alapanyagot használtam fel. Három különböző szubsztrátum felületkezelését végeztem el a Shark nyírótechnológiájú nedves alapanyag aprító berendezésen, majd vizsgáltam a fermentációra tett hatásukat. Ezek az alábbiak: a., búzaszalma vizes szuszpenzió, amelynél a rothasztásához szükséges mikrobiológiai táptalajként a dömsödi biogáz üzem fermentáló berendezéséből lecsapolt oltóiszapot alkalmaztam, b., délpesti szennyvíztelep rothasztó tornyának fermentleve, c., dömsödi biogáz telep fermentorának fermentleve. A fermentáció folyamatának mikrobiológiai és eljárási ellenőrzésére mindhárom esetben a mikrokristályos cellulózt választottam.

3.1.1 A kísérlet során alkalmazott búzaszalma A búza (Triticum aestioum 18. ábra) az egyik legnagyobb területen termesztett növény, világszerte 245-250 millió hektáron termesztik. Elterjedését jó alkalmazkodóképessége tette lehetővé, és szinte mindenhol megterem - kivéve a szélsőséges időjárású területeket. Kutatásaim során a búza szárát (szalma) szubsztrátumként alkalmaztam. Magyarországon 2012-ben 1,01 millió hektáron közel 4 millió tonnányit takarítottak be. (100)

18. ábra Búzatábla a Dunántúlon (Forrás: (101) )

A szalma, a növény termés nélküli szára és levélzete. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló alapanyag jellemzője a nagy rosttartalom, a kis fehérje-, zsír- és vitamintartalom, de a kálium kivételével rendszerint alacsony az ásványi anyag tartalmuk is. (11) 40

A gabonafélék olyan a pázsitfűfélék (Gramineae) családjába tartozó növények, melyek az emberi vagy állati táplálkozás céljából évezredek során nemesítettek. A hazánkban legnagyobb mennyiségben előforduló gabonaféle termésétől és gyökerétől mentesített része a szalmája. E szár és levélzet együtt kerül állati almozás vagy papíripari nyersanyagként való hasznosításra. A termés mennyisége időszakos és évenként változó. Mivel másodlagos a növényzet szára, ezért az utóbbi évtizedekben a nagyobb terméshozamú, de rövidebb szárral rendelkező fajtákat részesítik előnyben a gazdák. Ez az aratás utáni tárolási költségek csökkentését okozza. A fermentációs rothasztásuk során végbemenő feltárhatóságukat könnyíti, hogy a cellulóz alapú egynyári növények közül ezek tartalmazzák a legkevesebb lignint. A 2.1.1 fejezetben a lignin általános felépítésétől eltérően a búza ligninje guaiacil, syringyl és p-hydroxyphenyl monomerekből áll. Továbbá a búza és fűfélék rostjai tartalmaznak hydroxycinnamyc savat, amin keresztül kapcsolódik a poliszacharidhoz és/ vagy a ligninhez.

6. Megnevezés

táblázat. Kémiai összetétel a száron belül (102)

Szár a csomók között

Csomók

Levél

1 18.9±0.1

14.8±0.2

13.5±0.2

23.22

17.48

Klason lignin (%) Összes lignin (%)2 Holocellulóz (%)2

71.24

56.95

Hamu2

5.93

12. 6

Rost hossz. (mm)

2

1.73

0.82

Nagy a hamutartalmuk, aminek egyik oka a mezőgazdasági műtrágyáknak köszönhető (6. táblázat). Másik oka, hogy a talajhoz közelebb elhelyezkedő kis magasságú növény felületén nagyobb mennyiségű szilikát rakódik le. (102)

7.

táblázat. A búzaszalma fizikai jellemzői (103)

Megnevezés

Tömeg [%]

Rosthosszúság [mm]


68, 5

1.2

Csomók

04, 2

0.65

Levél

25, 8

0.79

Egyéb törmelék

1, 5

A gabonaféléknek rövid rostjaik vannak, hosszuk 1,0-1,5 mm, a tarcheidák átmérője 5-24 μm, a parenchima mérete 57-142 μm. (7. táblázat)

A rostátmérője hatással van a szakító- és

tépőszilárdságra, valamint a fermentáció előtti előkezelés hatékonyságára.

41

8. Kémiai anyagok

táblázat A búzaszár és levél ásványi anyag tartalma

Észlelhetőségi határ


Levél

Alumínium, Al

20

<20

40-100

Bór, B

20

<20

<20-30

Bárium, Ba

1

28-83

47-86

Kalcium, Ca

10

1130-3300

5950-8230

Króm, Cr

1

<1

<1-3

Réz, Cu

2

3...5

4…6

Vas, Fe

5

21-87

88-175

1000

13000-34000

920-1710

Magnézium, Mg

10

500-2970

2000-2790

Mangán, Mn

0.5

10.4-25.1

34.9-128

Molibdén, Mo

1

<1-2

<1

Nátrium, Na

50

60-260

50-130

Foszfor, P

20

330-1030

920-1710

Ón, Sn

5

<5-6

<5-7

0.5

5.8-15.9

22.1-37.8

1

7...24

15-24

Kálium, K

Stroncium, Sr Cink, Zn

A nem detektálható ásványi anyagokat úgy, mint az ezüst (1 ppm detektálási határ), az arzén (10 ppm), a berilium (0.5 ppm), a bizmut (20 ppm), a kadmium (1 ppm), a kobalt (1 ppm), a lítium (5 ppm), a nikkel (3 ppm), az ólom (10 ppm), az antimón (10 ppm), és a vanádium (1 ppm) a 8. táblázatban feltüntetett mennyiségben tartalmazza. Ezek a kémiai vegyületek mennyiségileg nem mutatnak kiugró értéket, összehasonlítva más növényekkel. Kivételt képez a kálium tartalmat, mert az, több mint egy átlagos fa esetében. A rostosításra ezek a mennyiségek nincsenek hatással, kivéve a kálium, ami azt negatívan befolyásolja. (104)

3.1.2 Felhasznált oltóiszap fajták A nyírótechnológiával történő nedves aprítást egy mezőgazdasági alapanyag (búzaszalma) és két fermentlé szubsztrátum esetében végeztem el. 1. Mezőgazdasági maradék, melléktermék vagy hulladék előkezelését követő fermentálásához, mezőgazdasági biogáz berendezésekből származó inoculum használata preferált, a VDI 4630 szerves anyagok fermentációs eljárását szabályozó ajánlása alapján. Erre a célra innoculumnak a dömsödi biogáz üzem fermentlevét alkalmaztam. 2. A másik típusú két kísérletsorozatnál a fermentlé előkezelés szubsztrátum hozzáadása nélküli rothasztására tett hatását vizsgáltam. Ezek az alábbiak: a., Délpesti Szennyvíztelep rothasztó tornyából nyert iszap és a b., dömsödi biogáz üzem reaktorának fermentleve (megegyezik az 1. pontban levő inoculummal).

42

a., Szennyvíziszap fermentleve Az élővizeink megóvására használt technológiák egyre fontosabb szerephez jutnak. Ezzel szorosan összefügg a szennyvíztisztítás. Ez a folyamat nagy energiaigényű, viszont a környezetre káros anyagok megfelelő felhasználásával megújuló energia állítható elő. A módszer melynek segítségével eltávolíthatók, lebonthatók és végül újra felhasználhatók a szennyezések az anaerob lebontás. A szennyvízkezelés termékeként keletkező magas szerves anyag - tartalmú iszap, valamint az ipari és városi hulladékból származó szerves anyagok együttes fermentációjából biogáz állítható elő, amely fedezi a szennyvíztisztítás energiaigényének nagy részét. A szennyvíziszap általános jellemzőit a 9. táblázat mutatja.

9.

táblázat A szennyvíziszap általános jellemzői

Szennyvíziszap Szárazanyag tartalom

39,5 g/kg

Szerves szárazanya tartalom

23 g/kg

Szervetlen szárazanyag tartalom

16,5 g/kg

pH

7,1-7,6

Illó szerves sav

260-1140 mg/l

Lúgosság

3840-6320 mg/l

A Délpesti Szennyvíztisztító telepen a szerves hulladék és szennyvíziszap együttes kezelése történik, ennek eredményeképp biogázt állítanak elő. A szennyvíztelep előülepítőiben leválasztásra kerülő nyersiszap, valamint a biológiai fokozatok fölösiszapja betáplálásra kerül az iszapkezelés műtárgyaiba. A szerves anyag lebomlása – aerob és anaerob - a szennyvíztelepen több lépcsőben megy végbe. Ezek mindegyikét különböző baktériumcsoportok végzik biológiai úton. A rothasztókba kerülő iszapot előzetesen sűríteni kell, hiszen a reaktortérfogat állandó, így a sűrűbb rátáplált iszap nagyobb biomassza tömeget jelent, amely több gáz képződését eredményezi. A szennyvíztisztítás technológiai sorrendjét mutatja a 19. ábra.

43

~0,5%TS

~2,5-5%TS

~20-30%TS

19. ábra A szennyvíztelep felépítése, iszaptípusok (Forrás: Délpesti Szennyvíztisztító Telep)

A sűrítési eljárás során a kiindulási pontot a kb. 0,5%-os szárazanyag-tartalmú eleveniszap jelenti, amelyet 5-7%-osra sűrítenek a rátápláláshoz. A rothasztók iszapja elvétel után ismételten átmegy valamely sűrítési technológiai lépésen, így az iszapkezelési technológia végterméke rothasztás után 20-30%-os vagy akár 40%-os szárazanyag-tartalmú, amely már gazdaságosabban szállítható és deponálható. 44

A kísérletekhez a centrifugálás előtti iszapot használtam fel, ami közvetlenül jön ki a toronyból, tehát a rothasztók iszapjával teljesen ekvivalens.

20. ábra 2,5-5%-os szárazanyag-tartalmú iszap (Forrás: saját kép)

Az általam vizsgált iszap üzemben mért szárazanyag-tartalma átlagosan 39,5 g/kg, szerves anyag tartalma átlagosan 23,0 g/kg (a szárazanyag-tartalom általában 58-60%-a), a szervetlen pedig 16,5 g/kg. A pH értéke 7,1 és 7,6 között változik. Az illósav 260-1140 mg/l tartományban változik. A lúgosság 3840-6320 mg/l érték között mozog (9. táblázat). Az elvégzett kísérleteim során felhasznált minták szárazanyag tartalma 3,67-3,71%, szerves szárazanyag tartalma 58,26-64,02% érték között helyezkedett el (20. ábra).

b., Mezőgazdasági szubsztrátummal üzemelő biogáz reaktor fermentleve A fermentlé előkezelések másik szubsztrátumaként a dömsödi biogáz üzem (22. ábra) fermentlevét vizsgáltam. Az üzem hagyományos mezőgazdasági alapanyagú rothasztási technológiát alkalmaz a biogáz előállítására. Az üzemet az Elmib Innovatív Energetikai Zrt. tartja fenn, míg a szükséges technológiát a német AEV Energy GmbH gyártotta. A település szennyvize és a környéken keletkező mezőgazdasági hulladék környezetbarát hasznosítása mellett alkalmas a veszélyesnek minősülő éttermi hulladék felhasználására. Itt hasznosítják a környékbeli állattartásból származó takarmányt is. A üzem négy darab különálló fermentorral rendelkezik. Az előfermentorok kisebb térfogatúak (1300 m3), az utófermentorok nagyobb térfogattal (2700 m3) rendelkeznek. A mezofil hőmérsékleten temperáló, lassú és gyors keverővel is ellátott fermentorokban hozzávetőlegesen 7,8-7,9 (maximum 8,4) pH értékkel rendelkezik a fermentációs anyag.

45

21. ábra A dömsödi biogáz telep (Forrás: ELMIB – tiszta energia) (105)

A kisebb fermentorokba óránként történik a betáplálás, minden alkalommal 1m3-t vesznek el illetve 1m3 friss alapanyagot adnak a rendszerbe. A darabos hulladékot daráló szivattyúval ellátott garaton engedik be a fermentorok mellett kialakított tárolóba. Az élelmiszeripari hulladék pasztörizálás után egy másik elkülönített tárolóból jut a fermentorokba. A 4000 m3 kapacitású szilárd hulladéktárolóban helyezik el a tehéntrágya, szilárd hulladékok, siló alapanyagait. Az átlagosan 8%-os szárazanyag-tartalommal rendelkező alapanyag betáplálásának során a szárazanyag-tartalom lecsökken 5-6%-ra. A termelt biogázt két darab 716 kW os Deutz gázmotor dolgozza fel és állítja elő a villamos energiát. Az üzem a termelt villamos energiát a villamos energia hálózatba táplálja. Ez az éves energia szükségletét fedezi. Az elvégzett kísérleteim során felhasznált fermentlé minták szárazanyag tartalma 3,16-4,66%, szerves szárazanyag-tartalma 60,74-64,63% érték között helyezkedett el. A kezeletlen Dömsödi fermentlé 7,73 pH értékkel rendelkezett.

3.1.3 A felhasznált alapanyagok előkészítése, tárolása a., Búzaszalma-víz szubsztrátum A kísérlet alapanyagául szolgáló, szecskázott maximum 2 -3 cm nagyságú száraz búzaszalmát 4mm-es 2 mm-es 1 mm-es 500 mikrométeres 125 mikrométeres és 63 mikrométeres tálcával rendelkező rázó szitasoron frakcionáltam. Ennek alapján készítettem el a szubsztrátum szemcseeloszlását.

46

22. ábra Búzaszalma százalékos méret eloszlása

Kísérleteim alapjául az 1 mm szitatálcán fennmaradt frakciót használtam (22. ábra).

b., Fermentlevek előkészítése A búzaszalma szubsztrátum fermentációjával beoltott dömsödi fermentlé mintavétele a kísérlet megkezdése előtt 3-4 nappal történt. A szennyvíziszap és a dömsödi fermentlé kísérletsorozata során a kísérlet indítása előtt 36-48 órával került ki az inoculum az üzem fermentorából. A dömsödi fermentlevet – a benne levő megmaradt nagyobb növényi maradványok miatt - közvetlenül a kísérlet elindítása előtt 4 mm-es szitasoron átszűrve homogenizáltam. Az inoculumok tárolása szobahőmérsékleten és etetésmentesen történt.

3.2 Mérési eszközök és berendezések 3.1.1 Shark nedves aprító berendezés A mechanikai előkezelés során az aprítást az 23. ábrán látható „Shark” aprító berendezéssel végeztem. A szerkezetben egy belső forgótárcsás rész a beadagolt maximum 8% szárazanyag tartalmú vizes szubsztrátumot körülbelül 170 m/s sebességre gyorsítva jelentős nyíróerőt ébreszt a réteg határfelületein szétroncsolva ezzel a részecskék tekintélyes hányadát. A gép alkalmas a vizes közeg ipari körülmények között történő többszöri recirkuláltatására. A SHARK fantázianevet viselő gép (23. ábra) egy vágómalom típusú nedves aprító berendezés. Felépítését tekintve a berendezés főbb részei a vázszerkezet, az aprító egység, ez utóbbit kiszolgáló egységek, mint a hajtómotor, az ehhez tartozó elektromos berendezések, kábelek, és a – gép szétszerelése nélküli – mosást, tisztítást lehetővé tévő vízvezeték rendszer.

47

23. ábra Shark nyírótechnológiával működő vizes aprító berendezés (Forrás:saját kép)

A berendezést acéllemezek burkolják, melyek érintkező felületei között elhelyezett szivacscsíkok védik ki a rázkódásból adódó hanghatásokat. A burkolaton fellelhető kivágások a különböző csatlakozó elemek be-, illetve kivezetéseinek akadálymentes elhelyezését szolgálják (24. ábra). Ilyen elemek a betápláló cső és a vízhálózatról működő mosórendszer csatlakozója a baloldalon, a kivezető cső a front oldalon, a frekvenciaváltó kezelőszervei és a műszerfal foglalata a jobb oldalon valamint a vészleállító gomb a berendezés tetején.

24. ábra SHARK nedves aprító berendezés 3-dimenziós modellje (Forrás: saját kép)

48

A SHARK berendezésen elhelyezett két ajtó közül a jobb oldal teljes egészében egy nyitható ajtófelület, ahonnan a műszerfal könnyen hozzáférhető. A másik ajtó - ami egy 3 mm-es acéllemez -, a front oldalon található, melynek kinyitása után hozzáférhetővé válik az aprító részegység.

25. ábra Aprító egység betöltő tölcsérrel és a kivezető csővel (Forrás: saját kép)

A korrózió megelőzése érdekében az aprító egység (25. ábra) alkatrészei rozsdamentes acélból és alumíniumból készültek. A szubsztrátum a betöltő tölcséren és a bevezető csövön érkezik az aprító fogakra. A fogak egybefüggő lemezből hajlították, amelyet a forgódob palástjára rögzítettek. A fogak a lemezen, a dob palástja mentén csigavonalban futnak le. A kerületi sebességből adódóan a fogak megsértik a szalmaszálakat, miközben a burkolat belső palástfelületének csapják azokat. A belső részen kialakított burkolathoz csavarozott 6 hasáb alakú alkatrész az anyagot mozgásában korlátozza, így az visszahull a forgó dobra, majd a következő hasábra csapódik. A folyamatos előrehaladás során a kezelt alapanyag szerkezete roncsolódik, kristályossága csökken, így a baktériumok számára a hozzáférhető felület nő. Az aprító rész felépítése a 26. ábrán látható. A tengely két gördülőcsapággyal van rögzítve, melyek közt egy kúpos szorítóhüvelyes szíjtárcsa biztosítja a nyomatékátvitelt. A tengely konzol részén van rögzítve az aprító dob, melyet a fellépő tömegerők és a lehető legnyugodtabb járás érdekében centírozott.

49

26. ábra Az aprító egység felépítése (Forrás: saját kép)

A centrifugális erő excentricitás esetén:

F  m  s  2

[1]

A képletből látható, hogy a szögsebesség (ω) négyzetével arányosan nő a centrifugális erő. Így az excentricitás (s) a SHARK esetén, melyben nagy tömegű (m) dob nagy fordulatszámmal forog, elkerülhetetlen.

27. ábra Nyomatékátvitel bemutatása metszeti rajzon (Forrás: saját kép)

Maga a motor fejjel lefelé van felszerelve egy lapra, amely így a saját súlyánál fogva is feszíti az ékszíjat. Emellett egy ellenanyás, menetes szár további előfeszítő erőt biztosít az ékszíj számára (27. ábra). A motor fordulatszáma frekvenciaváltóval szabályozható. Gépi recirkuláló berendezés hiányában a beöntő tölcsérbe kézi erővel, vödör használatával tudtam a szubsztrátumot visszajuttatni. 50

3.1.2 Labormérés eszközei a., Kemence b., Analitikai mérleg c., Exicator d., Gázkromatográf e., Inkubátor szekrény f., pH mérő

a. Kemence Az izzítást Nabatherm CE 4/11/R6 típusú kemencével végeztem. A mintákat sorszámozott porcelánedényekbe mértem ki (28. ábra).

28. ábra Nabatherm CE 4/11/R6 típusú kemence és a sorszámozott kerámia edények (Forrás: saját kép)

A 600 C0 izzítást 6 lépcsőben 100 C0-os léptetéssel végeztem a túlhevítés elkerülése végett. A minták kivételével addig kell várni, míg a belső hőmérséklete 400 C0 alá hűl.

b. Analitikai mérleg A szárazanyag-tartalom, a szerves szárazanyag-tartalom és a kémiai oxigén igény (KOI) mérés oldatainak elkészítéséhez, továbbá a pozitív fermentációs minta mikrokristályos cellulóz kiméréséhez szükséges tömegmérést egy Sartorius AX224 négytizedes pontosságú mérlegen végeztem.

51

29. ábra Analitikai mérleg (Forrás: saját kép)

c. Exicator A szárazanyag-tartalom és a szerves szárazanyag-tartalom mérése során a hevített, mintákkal teli tégelyeket a kemencéből kivéve az exicatorban hűtöttem. A minták levegőből felvehető nedvességtartalmának elkerülését az exicatorban (30. ábra) levő szilikagél gátolja meg.

30. ábra Az exicator (Forrás: saját kép)

52

d. Gázkromatográf A biogáz mintákat Hamilton Gastight 1710 - 100 µl-es tűvel (31. ábra) vettem.

31. ábra Hamilton gáz mintavételi tű (Forrás: saját kép) A mérésekhez használt DANI Master Fast Chromatograph (32. ábra) típusú berendezés paramétereit az 10. táblázat tartalmazza. 10. táblázat Az általam használt gázkromatográf paraméterei

Megnevezés

Paraméter

Kromatográf típusa

DANI Master Fast Chromatograph

Oszlop típusa

Restek Rt-U-BOND (15 m / 0,53 mm ID / 20 µm)

Detektor típusa

FID - Flame Ionization Detector

Tű típusa

Hamilton Gastight 1710-100 µl

Alkalmazott gázok

He (4.6), H2 (4.5), szintetikus levegő (20,5% O2, 79,5% N2)

Kemence hőmérsékletet

60 °C (izoterm)

Oszlopáramlási sebesség

4 ml/perc

Split ratio

1:30

Detektor hőmérséklet

200 °C

Detektoráramlási viszonyok Mérési idő

AUX – 25 ml/min; H2 – 40 ml/min; Levegő – 280 ml/min 5 perc

53

32. ábra A mérésekhez használt gázkromatográfiás berendezés (Forrás: saját kép)

e. Inkubátor szekrény A szárazanyag-tartalom vizsgálathoz (105 0C) és a fermentációhoz szükséges optimális (37oC) hőmérséklet biztosítását a MIM LP 321/3 szárítószekrény (33. ábra) használatával oldottam meg. Ezzel az eszközzel száraz, meleg levegő segítségével lehet eszközöket szárítani illetve magasabb hőfokon akár sterilizálni is.

33. ábra Az inkubátor szekrény (Forrás: saját kép)

34. ábra Az inkubálást biztosító vizes kád (Forrás: saját kép)

54

Az egyidejű párhuzamos fermentációs reaktorok rendszerének helyigénye nagyobb volt az inkubátor szekrény űrtartalmánál. Emiatt az anaerob fermentációs kísérlet során szükség volt olyan 37 0C-on temperált vízzel teli kád bevonására, ami biztosította az inkubációs terület növelését (34. ábra). Az ebből adódó esetleges eltéréseket a kísérlettervben blokk faktorként leellenőriztem.

f. pH mérő A fermentációs vizsgálatok elején és végén a minta pH értékét a FERMAC 320 (35. ábra) típusú fermentációs bioreaktor pH mérőjével végeztem.

35. ábra Fermac 320 pH mérője (Forrás: saját kép)

A géllel töltött pH-elektróda 12 mm átmérőjű. Pontossága 25 ºC-on 4-10 pH +/-0,02 pH.

g. Frakcionáló rázó szitasor A minta (búzaszalma) méret frakcionálást a Reutch gyártmányú rázógéppel egybekötött szitasorral végeztem (36. ábra).

36. ábra Reutsch rázógép a szitasorral (Forrás: saját kép)

55

11. táblázat Szitálási körülmények

Bemért anyagmennyiség (g): Rázás amplitudója (mm/"g"): Rázás időtartama (perc): Szakaszos üzem időtartam (s):

54,0 300 5 20

A szitálási folyamatot 5 percig végeztem, melynek paramétereit az 11. táblázat tartalmazza.

3.3 Biogáz batch mérés leírása A fermentációs batch eljárás során a szubsztrátumot csak egyszer - a vizsgálat kezdetén - táplálják be a rendszerbe. Emiatt nevezik szakaszos vizsgálatnak. A feltöltés után az erjesztőt lezárják és csak a kísérlet végén kerül kinyitásra. Előnye, a nagy térfogategységre vetített biogáz hozam, melynek mértéke az időben egyre csökken a további betáplálás hiánya miatt. Tehát a baktériumok lehetőségeik szerint az összes tápanyagot a vizsgálati idő alatt felemésztik. Mikor már nincs gáztermelés, - vagy legalább is nem számottevő -, akkor az elhasználódott anyagot el kell távolítani, és újra feltölteni a rendszert. Az anaerob rothasztást a VDI 4630 Szerves anyagok fermentálása német ajánlás alapján végeztem el. A batch rendszer a betáplálás minősége szerint három csoportra osztható folyékony, félszáraz és száraz eljárás. Míg a félszáraz rendszer szárazanyag tartalma 15%, addig a folyékony rendszeré csak 2-8% (szerves szárazanyag-tartalma körülbelül 40-50%) a száraz rendszer szárazanyag-tartalma pedig 25%-nál nagyobb. Mindhárom típusú kísérletsorozatom esetében folyékony eljárásként rothasztottam a szubsztrátumot.

37. ábra A batch mérés jelképes működési ábrája és fényképe (Forrás: saját kép) 1 A fermentálni kívánt szubsztrátum 2 Polipropilén cső 3 Gáztér 4 Mérőfolyadék 5 Szilikon cső 6 Gázhozam mérő

A fermentáció során fejlődő gáz a gáztérből (3) a polipropilén csövön (2) keresztül a mérőfolyadékkal megtöltött tartály légterébe áramlik. A Boyle-Mariotte törvény értelmében állandó hőmérsékleten a 56

gáz térfogata és nyomása fordítottan arányos egymással. A reaktor üvegekben keletkező biogáz mennyiség változással (térfogat- és nyomásnövekedéssel) egyidejűleg a második tartályban lévő mérőfolyadék (4) a szilikon csövön (5) át a gázhozam mérőhengerbe (6) préselődik (37. ábra). A keletkezett biogáz térfogata megegyezik a kiszorított folyadék térfogatával, a gáz, kompresszálás hiányában, standardnyomáson, 101325 Pa-on képződik. A szakaszos vizsgálatok előtt meg kell határozni - a térfogattól függően -, hogy milyen mennyiségű szubsztátumot szeretnénk vizsgálni, és mennyi oltóiszap, valamint víz szükséges a reaktor feltöltéséhez. Ezek meghatározása a VDI 4630 ajánlás alapján történt. A betápláláshoz szükséges információk: -

fermentációs elegy térfogata (reaktor edény kapacitásának megfelelően)

-

oltóiszap TS% (inoculum szárazanyag tartalma)

-

oltóiszap oTS% (inoculum szerves szárazanyag tartalma)

-

szubsztrátum TS% (a vizsgált, fermentálandó anyag szárazanyag tartalma)

-

szubsztrátum oTS% (a vizsgált, fermentálandó anyag szerves szárazanyag tartalma)

Minden esetben a szubsztrátum fermentációjával egy időben indítani kell vakminta (negatív kontroll), és referenciaminta minta (pozitív kontroll) mérést is. A vakminta esetében vizsgált anyag nincs, csak az oltóiszapot kell bemérni a reaktorba. Az iszap fermentációja során kapott értéket kell majd a degradáció végén levonni a vizsgált minta-iszap fermentációja során kapott gázhozam értékekből. Így kapható meg tisztán, a vizsgált szubsztrátum biogáz hozama. A pozitív kontroll használatakor a szubsztrátum mikrokristályos cellulóz. Ezen anyag szárazanyagtartalmát és szerves szárazanyag-tartalmát a vizsgálatok előtt szintén meg kell mérni. Az oltóiszap megfelelő minőségű, ha a keletkező gáz mennyisége a 740-750 mℓN/goTS körüli értéket 80%-ban eléri a kontrol tétel. Ezek után feltételezhető, hogy a biológiailag aktív tömeg a lehetséges teljesítőképesség megfelelő szintjén van. (VDI 4630) A beadagolt szubsztrátum és az (kontroll anyag vagy vizsgált anyag) oltóiszap szerves szárazanyag tartalmának aránya a vizsgálatok során kisebb, mint 0,5. (VDI 4630) A vizsgálat lépései: 1. A minta homogenizálása. 2. A vizsgált minta bemérése, előre meghatározott mennyiségben a szubsztrátumból. 3. A (VDI 46030 ajánlás alapján) számított mennyiségű oltóiszap hozzáadását követően megtörténik a reaktor üveg feltöltése vízzel a kívánt térfogatra. 4. Az üvegek légmentes lezárása műanyag kupakkal és szeptummal. A rendszer anaerobbá tétele 5 perces nitrogéngáz átöblítésével. 5. A vizsgálat elindításához előkészített, mintákkal teli anaerob reaktorüvegekhez a gáztérfogat mérésére alkalmas rendszer hozzá kapcsolása. Ezt követően reaktor és a mérőegység előre beállított hőfokra (37 0C) temperált inkubátor szekrénybe helyezése. A fermentorból a gáz egy vízzel teli üvegbe áramlik, ahonnan a keletkezett gáz mennyiségével ekvivalens mennyiségű 57

víz kiszorítása zajlik. A harmadik üvegbe átnyomott víz térfogatának nyomon követésével meghatározható a keletkezett biogáz mennyisége. 6. A minták gáztermelésének detektálása naponta történik, a hőmérséklet és a légköri nyomás feljegyzésével együtt.

3.4 Gázelemzés leírása A kvalitatív és kvantitatív elválasztási eljáráson alapuló gázkromatográfiás vizsgálatban a vivőgáz – más néven eluens –, juttatja tovább a bejuttatott mintát. Az elválasztás során az injektorban a minta magas hőmérsékleten elpárolog, és gáz halmazállapotú lesz, ebből adódóan csak olyan anyagokat vizsgálhatunk, amelyek elpárologtathatók. A beinjektált minták az oszlopon haladnak végig adszorpciós tulajdonságaiknak megfelelő sebességgel, amelynek időbeli változását az oszlop végénél lévő detektor méri. Ennek eredményeképp kromatogrammok keletkeznek, ahol a csúcsmagassághoz tartozó idő (retenciós idő) alapján azonosítható a vizsgált mintában az adott komponens, a görbe alatti terület integrálásával pedig az anyag mennyiségére kapunk kvantitatív adatot. A biogáz mintavételéhez Hamilton Gastight 1710-100 µl-es tűt használtam. A tűt először mintával átöblítettem majd 50 µl-t injektáltam be a gázkromatográfiás berendezésbe. A méréseket a DANI Master Fast Chromatograph típusú berendezésen végeztem. A kalibrációt a Messer Hungarogáz Kft. által egyedileg összeállított kalibrációs gázzal végeztem, mely 5,2% nitrogént, 46,7% széndioxidot, és 48,1% metánt tartalmazott.

3.5 KOI mérés leírása A kémiai oxigénigény (KOI) a vízben lévő oxidálható szerves anyagok mennyiségéről ad kvantitatív adatot. A KOI-t az 1 dm3 térfogatú vízminta által redukált oxidálószerrel egyenértékű oxigén tömegeként adják meg (dimenziója mg/dm3). Meghatározásához ismert térfogatú vízmintát oxidálnak kálium-permanganáttal, vagy kálium-dikromáttal. Méréseim során a minták kémiai oxigén igényét MSZ ISO6060 1993-as szabvány alapján határoztam meg kálium-permanganátos módszerrel az alábbi reakcióegyenlet alapján [2].

2KMnO4  3H 2 SO4  K 2 SO4  2MnSO4  3H 2 O  5O 2

[2]

Az analitikához 100 cm3 mintát használtam 50-szeres hígításban. Reagensként 0,002 M káliumpermanganát oldatot, 0,005 M nátrium-oxalát oldatot, valamint 1:2 hígítású kénsav oldatot alkalmaztam. A kapott kálium-permanganát oldat fogyásából az alábbi képlet alapján számoltam KOI értéket [3].

58

KOIp  a  b  f 

81 V

[3]

ahol a a meghatározásnál fogyott összes KMnO4 mérőoldat térfogata (cm3), b a vakpróba titrálásakor fogyott KMnO4 mérőoldat térfogata (cm3), f a KMnO4 mérőoldat faktora, V a meghatározáshoz felhasznált vízminta térfogata (cm3), 80 az oxigén egyenérték súlyából és az 1 l térfogatra való átszámításából adódó érték.

3.6 Szárazanyag és szerves szárazanyag-tartalom mérés leírása A mérés célja a minták nedvesség tartalmának és a szerves szárazanyag-tartalmának meghatározása. A pontos szárazanyag-tartalom meghatározás céljából három párhuzamos mintát használtam. A mintákat először 105 °C-on szárítottam az inkubátor szekrényben. Ezt követően 600 °C-on izzítottam a Nabatherm CE 4/11/R6 típusú kemencében (38. ábra). A mintákat megmértem nedvesen, szárítás és izzítás után is. A szerves szárazanyag-tartalom méréséhez használt magas 600 °C-os hőmérséklet miatt -, a festék leég a tároló kerámiákról. A szigorú sorrend betartásának biztosítása miatt a kemence térből történő kivétel egy sorszámozott sablontálca segítségével történt.

38. ábraA sorszámozott kerámia edények a mintákkal (Forrás: saját kép)

A tömegmérést a Sartorius AX224 négytizedes pontosságú mérlegen végeztem. A szárazanyag tartalmat a MSZ 318/3-79-es szabvány alapján hajtottam végre és az alábbi egyenlettel számoltam ki [4],

Szárazanyag  tartalom  a  b 

1000 [%TS] V

59

[4]

ahol a a tégely és a 105 °C-on szárított minta együttes térfogata (mg), b a 105 °C-on szárított üres tégely tömege (mg), V a bemért minta tömege (g). Az izzítási maradék értékét az alábbi képlettel számoltam [5],

Izzítási maradék  c  b 

1000 [% oTS] V

[5]

ahol c a tégely és az izzítási maradék együttes tömege (mg), b a 105 °C-on szárított üres tégely tömege (mg), V a szárításhoz bemért minta tömege (g).

3.7 pH mérés Szénhidrátok esetében a biogáz összetétele kb. 50-50% metán és szén-dioxid. Könnyen bontható, így gyors illósav termelés indul, szinte azonnal. Ezzel párhuzamosan gyors a gáztermelődés, de ennek nagy része szén-dioxid. A széndioxid először a folyadékfázisban oldódik, de mivel nagymennyiségben termelődik, ezért a folyadékfázisból a gáztérbe is jelentős hányada kerül, otthagyva a protonokat (hidrogén-karbonátból). Az idő múlásával elfogy a szubsztrát, és a szén-dioxid egy bizonyos hányada visszaoldódik a gáztérből a folyadékfázisba, és a metántermelésben hasznosul hidrogénnel. A szerves sav (illósav) már elfogy a rendszerből. A biogáz termelés sebessége visszaesik, összetétele jelentősen módosul. Ilyenkor a metán részaránya növekszik a biogázban. A jellegzetes pH-változás először csökkenő aztán növekvő majd ismét csökkenő tendenciát mutat a folyamat során. A kezdeti pH értékhez képest a kierjedt fermentlé pH értéke alacsonyabb, mint a rothasztás kezdetén. A fermentálandó szubsztrátum pH méréseit a fermentálás előtt (42. ábra) és a fermentálás lezajlása után is elvégeztem.

39. ábra Fermentálás előtti iszap pH mérés (Forrás: saját kép)

60

3.8 A búzaszalma szubsztrátum kísérletterve A kísérletterv összeállításával célom a Shark berendezéssel történő felületújító kezelés optimalizált paramétereinek meghatározása a búzaszalma alapanyag fermentálásának biogáz és metánhozam növelése érdekében. Az optimalizálást 4 változó paraméterrel végeztem. Ha minden esetben a paraméterek hatásának értékelhetősége miatt csak egy-egy faktor változik, akkor a kísérletek magas számának következtében a vizsgálat nehezen megvalósítható lenne. Ennek lerövidítése végett az egyes faktorok együttes szisztematikus, statisztikai program segítségével történő változás összeállítására a Design Of Experiment (DOE), azaz Kísérlettervezést alkalmaztam. Az előkezeléseket 10 liter búzaszalma-víz szubsztrátum mennyiségen hajtottam végre (43. ábra). A különböző faktorokkal beállított Shark berendezés előkezelését követően elvégeztem a minták fermentációját. A rothasztás során kapott biogáz és metánhozam eredményeit igazolja a., a víz –szalma elegy egyes alapanyagainak KOI mérése b., a víz-szalma elegy előkezelés hatására gyakorolt alapanyag nedvesedési paraméterei c., a fermentált visszamaradó lé pH, TS és oTS mért értékei. A kísérlet során vizsgált szubsztrátum az őszi búzaszalma, melyet szárazaprítás és frakcionálást követően használtam fel. Inoculumként a Dömsödi biogáz üzem fermentlevét használtam.

40. ábra Shark gépbe történő szubsztrátum adagolás (Forrás: saját kép)

A kísérletterv (DOE) optimalizálandó paraméterei a nedves aprító berendezés, valamint a szubsztrátum jellemző vizsgált paraméterei alapján: 

fordulatszám (1600 és 2900 ford/min)



recirkuláció (3 és 9 darab)



áztatás idő (1 és 15 óra)



szárazanyag-tartalom (1,25 és 2,5% TS) 61

A 24-1 kísérletterv, sarokponti ismétléssel és 1 db centrumponti ismétléssel összesen 9 db kísérleti minta adódott (12. táblázat). 12. táblázat Búzaszalma-víz kísérletterv paraméterei

Shark sorszám s1 s2 s3 s4 s5 s6 s7 s8 s9

Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Centrumpont 1 1 1 1 1 1 1 1 0

Blokkok

Fordulatszám

1 1 1 1 1 2 2 2 2

1600 2900 1600 2900 1600 2900 1600 2900 2250

Recirkuláció 3 3 9 9 3 3 9 9 6

Áztatási idő 1 1 1 1 15 15 15 15 8

Szárazanyag -tartalom 1,25 2,5 2,5 1,25 2,5 1,25 1,25 2,5 1,875

A fermentáció során a kezeletlen alapanyag (búzaszalma) elegy párhuzamos mérés hozamainak átlagát tekintettem alapnak a képződött többlet gáz és metán mennyiség értékeléséhez. Mindig az így nyert különbség értékét vizsgáltam.

3.9 A szennyvíziszap és mezőgazdasági fermentlé szubsztrátum kísérletterve A kísérletterv összeállításával célom a Shark berendezéssel történő felületújító kezelés paramétereinek optimalizálása a szubsztrátum (a Délpesti és a Dömsödi fermentlevek) fermentálásának biogáz és metánhozam növelése érdekében. Az előkezeléseket nyolc liter mennyiségű szubsztrátummal végeztem (41. ábra). A különböző faktorokkal beállított Shark berendezés előkezelését követően ez esetben is elvégeztem a minták fermentációját. A kapott biogáz és metánhozam eredményeket igazolják a fermentált visszamaradó lé pH, TS és oTS mért értékei.

41. ábra Az iszap Sharkos kezelése (Forrás: saját kép)

62

A Délpesti szennyvíztelep és a Dömsödi biogáz üzem fermentlevét ugyanazzal a kísérletsorozattal (DOE iszap) vizsgáltam meg. A kísérletterv (DOE) optimalizálandó paraméterei a nedves aprító berendezés beállításai a recirkuláció és a fordulatszám (13. táblázat): 

fordulatszám (1600 és 2500 ford/min)



recirkuláció (3 és 9 darab) 13. táblázat Fermentlé kísérletterv paraméterei

Shark sorszám s1 s2 s3 s4 s5 (centrumpont) kezeletlen s1 s2 s3 s4 s5 (centrumpont) kezeletlen

Iszap típusa délpesti délpesti délpesti délpesti délpesti délpesti dömsödi dömsödi dömsödi dömsödi dömsödi dömsödi

Fordulatszám 2500 2500 1600 1600 2050 0 2500 2500 1600 1600 2050 0

Recirkuláció 3 9 3 9 6 0 3 9 3 9 6 0

A kísérlettervben minden esetben ismételt mintákkal és egy centrumponti beállítással dolgoztam. A keletkezett többletgáz és többletmetán mennyiség értékelését a kezelt alapanyag (Délpesti szennyvíziszap és Dömsödi femrentlé) ismételt párhuzamos mérés átlagai lapján végeztem el. Minden esetben az így eredményül kapott eltérések értékét vizsgáltam.

63

A kísérletek eredményei

4

4.1 Búzaszalma előkezelés fermentációjának kísérleti eredményei 4.1.1 A búzaszalma szubsztrátum biogáz és metánhozam eredményei a. Biogáz hozam A búzaszalma szubsztrátum fermentációs vizsgálatot négy ismételt kísérlet sorozattal végeztem, minden esetben párhuzamos mintákkal. Az összetartozó, párhuzamos eredmények átlagát vettem figyelembe az alábbi megállapítások során. A 16 napig tartó szakaszos fermentációt a 3.3 fejezet, a szárazanyag és a szerves szárazanyag tartalom mérést a 3.6 fejezet, a gázösszetétel meghatározását a 3.4 fejezet alapján végeztem. Az 42. ábra diagramjai a búzaszalma szubsztrátum biogáz hozamok kapott értékeit, valamint a kezeletlen mintával nyert biogáz hozamához viszonyított % -os eltérését mutatják.

lN/kgoTS

%

400

80 70 60 50 40 30 20 10 0

300 200 100 0 S1

S2

S3

S4

S5

S6

S7

S8

S9

kezeletlen

S1

S2

S3

S4

S5

S6

S7

S8

S9

kezelések

kezelések

42. ábra A búzaszalma szubsztrátum minták egyes biogáz hozam értékei és a kezeletlen minta biogáz hozam értékeihez mért %-os eltérései

A kezeletlen búzaszalma – víz szubsztrátum minta a Dömsödi biogáz telep fermentorával beoltott inoculummal rothasztva 16 nap után 243 lN/kgoTS biogáz és 118,8 lN/kgoTS metánhozamot ért el. A biogáz hozam értéke megfelel a (106) Kaltwasser által feltüntetett adatok (~ 200-300 lN/kgoTS) középértékének. A kezelt minták mérési eredményeként kapott biogáz hozam értékei 250-370 lN / kgoTS közé estek. A kezeletlen mintához képest a kezelt minta gázhozamok 4-50%-os többlet eltérést mutattak. Az S7 (1600 ford/min; 9 rec; 15 óra; 1,25% TS) mért mennyisége mutatkozott a legjobbnak.

64

b., Metánhozam A 43. ábrán látható diagramok a metánhozamok kapott értékeit, valamint a kezeletlen mintával elért metánértékhez viszonyított %-os eltérését mutatják. lN/kgoTS

%

400

80

300

60

200

40

100

20

0 S1

S2

S3

S4

S5

S6

S7

S8

S9

0

kezeletlen

S1

S2

S3

S4

S5

S6

S7

kezelések

S8

S9

kezelések

43. ábra A búzaszalma szubsztrátum kezelések hatására elért metánhozam értékei és a kezeletlen minta metánhozam értékeihez mért %-os eltérései

A rothasztott minták kapott metánhozam értékei 120-200 lN/kgoTS közé estek. A kezeletlen mintához képest (118,5 lN/kgoTS) a metánhozamok 4-70%-os többlet eltérést mutattak. Az S7 jelű kezelt minta (1600 ford/min; 9rec; 15 óra; 1,25% TS) mért mennyisége adta a legnagyobb pozitív eltérést a kezeletlen minta metánhozamához képest.

4.1.2 Degradáció időbeli lefutása A 4.1.1 fejezetben megállapított kezeletlen búzaszalma szubsztrátum 243 lN/kgoTS biogáz és 118,8 lN/kgoTS metánhozamát a fermentáció 15. napján érte el. A kezelt minták a degradáció során ezt az értéket a hidraulikus tartózkodási idejük során előbb elérték. 14. táblázat Az egyes kezelése időbeni vizsgálata Shark berendezéssel kezelt minta sorszám

S1

S2

S3

S4

S5

S6

S7

S8

S9

Kezeletlen

243 lN/kgoTS biogáz és 118,8 lN/kgoTS Biogáz 14

12

6

7

8

7

6

6

6

15

metán termelt értéket (nap)

9

6

8

8

6

6

5

6

15

Degrdációs idő, amikor a minta eléri a Metán

12

Az 1 órás áztatási idő eltelte után kezelt minták S1, S2, S3, S4 biogáz hozama 6-14 nap alatt érte el a kezeletlen minta biogáz hozam (243 lN/kgoTS) értékét (14. táblázat). A 15 órás áztatási idő után kezelt szubsztrátumok S5, S6, S7, S8, S9 ezt az értéket hamarabb, 6-8 nap elteltével érték el. A kezeletlen minta metánhozam (118,5 lN/kgoTS) értékének elérésére is megállapítható ugyan ez az összefüggés, miszerint a S1, S2, S3, S4 esetében 6-12 napra, míg a S5, S6, S7, S8 a kijelölt hozam értékét 5-8 napra teljesítette. Az S3 (1600 ford/min; 9rec; 1 óra; 2,5% TS), az S7 (1600 ford/min; 9rec; 15 óra; 1,25% TS) az S8 (2900 ford/min; 9rec; 15 óra; 2,5% TS) és az S9 (20250 ford/min; 6rec; 8 óra; 1,75% TS) jellel kezelt minták érték el leghamarabb a kezeletlen minta által termelt értékeket.

65

4.1.3 Az eredmények igazolása a. A kezelt búzaszalma – víz szubsztrátum nedvesedésének meghatározása A 10 liter mennyiségű búzaszalma alapanyagot az S1-S9 meghatározott paramétereivel előkezeltem. Ezt követően 2 mm lyukátmérővel rendelkező szitán átszűrve vizsgáltam a szalmának és a szalma-víz szuszpenzió vizes fázisának szárazanyag és szerves szárazanyag-tartalmát. A szárazanyag-tartalom és a szerves szárazanyag-tartalom meghatározását az MSZ 318/3-79-es szabvány alapján végeztem. A kezeletlen alapanyag és a kezelt alapanyag vízbe oldódó szerves szárazanyag-tartalom különbsége utal a rothasztási hatásfok hatékonyságára. Mivel az optimalizálás paraméterei közé tartozik az áztatási paraméter, ezért az összehasonlíthatóság miatt a kezeletlen mintának két félét, az 1 órára beáztatott és a 15 órára beáztatott szalma nedvesedését vettem alapul.

S7

Kezeletlen

S8

S5 15 órás áztatott vizsgálat S6

44. ábra Szalma - víz szuszpenzió nedvesedési vizsgálata (Forrás: saját kép)

Szabad szemmel is látható, hogy a szalma-víz szuszpenzió vizes fázisa jóval kevésbé áttetsző a kezelt, mint a kezeletlen minta nedvesség vizsgálata során (44. ábra).

66

TS % 25 20 15 10 5 0

minták 45. ábra A kezelt szalma-víz minták leszűrt szalma szárazanyag - tartalom értékei

A kezeletlen 1 órát és a kezeletlen 15 órát áztatott szalma szárazanyag-tartalma nagyobb, mint a hasonló áztatási idővel beáztatott, majd Shark kezelésnek kitett szalma szárazanyag-tartalom értéke. A legnagyobb értéket az S3 (1600 ford/min; 9rec; 1 óra; 2,5% TS) és S7 (1600 ford/min; 9rec; 15 óra; 1,25% TS) érte el (45. ábra).

oTS%

1 órát áztatott szalma szűrt levének szerves szárazanyag - tartalma

oTS%

70

70

60

60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

0 s1

s2

s3

s4

15 órát áztatott szalma szűrt levének szerves szárazanyag - tartalma

s5

kezeletlen

s6

s7

s8

kezeletlen minták

minták 46. ábra A kezelések leszűrt búzaszalma lé szerves szárazanyag - tartalom mért értékei

A búzaszalma-víz szuszpenzió vizes fázisában oldódó szerves szárazanyag-tartalom a kezelt minta esetében átlagosan mintegy 10% növekedést mutatott a kezeletlen minta vizes fázisának oTS% tartalmához képest (46. ábra).

67

b. A kezelt búzaszalma szubsztrátum vizes fázisának KOI mérése A kezelt búzaszalma minták vizes fázisát leszűrve vizsgáltam a levek egyes KOI értékeit a 3.5 fejezetben leírtak alapján. A vízbe oldódó szerves anyag mennyisége egyenes arányban van a rothasztási hatékonyság értékével. (107) A különbségeket mindig a hasonló szárazanyag-tartalmú és megegyező áztatási idővel rendelkező kezeletlen víz-szalma minta KOI értékével hasonlítottam össze.

(%)

1 órás Kezelt szalma-víz KOI eltérés %-os értéke

140 120 100 80 60 40 20 0 S1

S2

S3

% 140 120 100 80 60 40 20 0

15 órás kezelt szalma-víz KOI eltérés %-os értékei

S5

S4 kezelések

S6

S7

S8 kezelések

47. ábra Az egyes kezelések KOI érték eltérései a kezeletlen minta KOI értékéhez képest

A kezeletlen alapanyaghoz képest a KOI értékek 30 és 125%-os eltérést mutattak (47. ábra). Az S7 (1600 ford/min; 9rec; 15 óra; 1,25% TS) jelű minta mért mennyiségei mutatták a legnagyobb pozitív KOI eltérés értéket.

c. Visszamaradó fermentlé pH érték meghatározása

pH 7,5 7,4 7,3 7,2 7,1 7,0 s1

s2

s3

s4

s5

s6

s7

s8

s9

kezeletlen minták

48. ábra A kezelések fermentációját követő pH értékek

68

A mért pH (7.29–7.43) érték igazolja, hogy a fermentáció során a szubsztrátum rothasztása sikeres volt (48. ábra). Az anaerob körülmények biztosítása megtörtént, túlzott elsavasodás egyik esetben sem volt észlelhető.

d.

fermentlé

Visszamaradó


és

szerves


meghatározása A fermentáció végén lemértem a reaktorokban maradt fermentlé szerves szárazanyag-tartalmát. oTS% 70 60 50 40 30 20 10 0

s1

s2

s3

s4

s5

s6

s7

s8 S9 kezelések

49. ábra A kierjedt fermentlevek szerves szárazanyag-tartalom értékei

Az 49. ábrán látható, hogy a visszamaradó egyes minták fermentlevének szerves szárazanyag-tartalom értékei (61,98–62,54%) kis eltérést mutatnak egymáshoz képest. A degradáció minden minta esetében közel egyforma hatékonysággal zajlott.

4.1.4 Energiamérleg Elvégeztem az energiamérleg vizsgálatát is a búzaszalma szubsztrátum S1-S9 minták fermentációja során kapott metánhozam eredményeivel. Az egyes kezelések során mért metán értéket (15. táblázat 1. és 2. sor) m3/kgoTS-ről átváltottam MJ/kgoTS értékre (15. táblázat 3. sor). Ebben az esetben a metán fűtőértékét (108) 35,79 MJ/m3-rel vettem figyelembe. Ezt követően meghatároztam a tisztán kezeléssel nyert, termelődött metán és a kezeletlen metán különbségét (15. táblázat 4. sor) (MJ/kgoTS). A berendezés 1-4 m3/h átfolyási paraméterek között képes megfelelően üzemelni. Mivel az előkezelést 3 m3/h átfolyással végeztem erre a paraméterre határoztam meg az 1 kgoTS szalma aprítási idejét 1,25% és 2,5% szalma-víz szárazanyag-tartalom esetén (15. táblázat 5. sor). A berendezés működési, energiafogyasztási megadott paramétereit (50. ábra) teljesítménymérő segítségével leellenőriztem, majd meghatároztam az egyes fordulatszámhoz és recirkulációhoz tartozó energiafogyasztást.

69

A teljesítmény változása a fordulatszám függvényében 3 m3/h

P (W) 4000 3000 2000 1000 0 1000

1500

2000

2500

3000

3500

fordulatszám (1/min) 50. ábra A Shark berendezés teljesítménye 3m3/h üzemelés során

A kapott értékeket átszámoltam (15. táblázat 10. sor) MJ/kgoTS-re, hogy összemérhető legyen a tisztán aprítással kapott metántöbblet értékekkel (15. táblázat 11. sor). Végül meghatároztam az aprítási eljárással bevitt és az abból nyert energia arányát (15. táblázat 12. sor).

70

15. táblázat Az egyes kezelése energiamérleg eredménye Shark szám

1

Minták átlag metánhozam [ml/goTS]

2

Minták átlag metánhozam [m3/kgoTS]

3

4

Termelődött metán energia értéke [MJ/kgoTS] Shark kezelés termelődött metán és a kezeletlen termelődött metán különbsége [MJ/kgoTS]

S1

S2

S3

S4

S5

S6

S7

S8

S9

kezeletlen

123,71 136,95 180,56 148,89 148,97 176,31 200,06 183,69 180,70

0,12

0,14

0,18

0,15

0,15

0,18

0,20

0,18

0,18

0,12

4,43

4,90

6,46

5,33

5,33

6,31

7,16

6,57

6,47

4,24

0,19

0,66

2,22

1,09

1,09

2,07

2,92

2,33

2,23

0,00

96

48

48

96

48

96

96

48

72

Az aprítás ideje

5 [s/kgoTS] Az aprítás ideje

6 [h/kgoTS]

8

Adott fordulatszámon felvett teljesítmény [kW] Recirkuláció száma

9

1kgoTS szalma aprításának teljesítmény igénye adott fordulatszámon és recirkulációval [kWh/kgoTS]

7

0,0267 0,0133 0,0133 0,0267 0,0133 0,0267 0,0267 0,0133 0,0200

2,04

3,62

2,04

3,62

2,04

3,62

2,04

3,62

2,56

3

3

9

9

3

3

9

9

6

0,17

0,15

0,26

0,91

0,09

0,30

0,51

0,45

0,32

0,61

0,54

0,92

3,27

0,31

1,09

1,84

1,63

1,15

0,12

1,30

0,78

0,98

1,08

0,70

1,07

0,21

1,41

2,56

0,90

0,59

0,43

0,93

Aprítási energia

10 [MJ/kgoTS] Energia nyereség

11 [MJ/kgoTS] 12

Bevitt és kapott energia aránya

118,48

71

MJ/kgoTS

2,5 2 1,5 1 0,5 0 1000

1500

2000

2500

2,5%sz.a. 1 kg szubsztrátum aprítási energiája 1,25%sz.a. 1kg szubsztrátum aprítási energiája" S1 nyert energia S2 nyert energia

3000 fordulatszám (1/min)

51. ábra Energiamérleg háromszoros recirkuláció esetén

MJ/kgoTS 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 1000

1500

2000

2500

3000 fordulatszám 1/min 2,5% sz.a tartalmu szubsztrátum aprítási energiája 1,5% sz. a tartalmu szubsztrátum aprítási eneriája s4 s7 s8 s3

52. ábra Energiamérleg kilencszeres recirkuláció esetén

Pozitív energiamérleget a S2, S3, S5, S6, S7, S8, S9 esetében kaptam (51. és 52. ábra). A bevitt és a kapott energia arányának megfelelő legjobb értéket az S5 (1600 ford/min; 3rec; 15 óra; 2,5% TS) paraméterrel rendelkező beállítás érte el búzaszalma szubsztrátum esetén.

72

4.1.5 A Shark mechanikus aprító berendezés optimalizálása búzaszalma szubsztrátum esetén Megvizsgáltam a degradáció 5. és 16. napján a kapott biogáz- és metántöbbleteket a kezeletlen mintához képest. Ezen értékeket vittembe be az Anova statisztikai kiértékelő programba. Az elemzés során kapott (pareto) hatásdiagramok az egyes faktorok hatásait ábrázoló diagramok (56. ábra). Az kiértékelés során pirossal megadott értékhatáron túl lépő faktoroknak van hatása a vizsgált eredményre.

53. ábra Biogáz és metánhozam többlet pareto a fermentáció 5. napján

54. ábra Biogáz és metánhozam többlet pareto a fermentáció 16. napján



Mind a négy esetben a recirkuláció volt a legnagyobb hatással a többlet értékre (53. és 54. ábra). A recirkuláció számának növekedésével a kihozatal minden esetben nőtt. A kezelés idejével arányosan nő a rothasztási hatékonyság.



Minden esetben (95%-os szinten) szignifikáns hatásként jelentkezett az áztatási idő hatása, amelynél az áztatási idő növekedésével a kihozatal nőtt, de kisebb mértékben, mint a recirkuláció esetén.



A fordulatszám - recirkuláció együttes hatása a metánhozam 16. napján látszik csak a metántartalomra befolyásoló tényezőként.

73

55. ábra 5 nap utáni főhatások gáz (és metán) hozam többlet alapján

56. ábra16 nap utáni főhatások gáz (és metán) hozam többlet alapján

A fordulatszám növekedésével a gázhozam és a metánhozam nő az 5. nap elteltével, viszont a 16. napon már az összefüggés fordított (55. és 56. ábra), de a hatás nem szignifikáns. Ennek oka, hogy a nagy recirkuláció gyors hidrolízissel jár, a degradáció hamarabb végbe megy. A rothasztási folyamat végére a reakció ennek megfelelően lelassul.

74

57. ábra 5 nap utáni kereszthatások gáz (és metán) hozam többlet alapján

58. ábra16 nap utáni kereszthatások gáz (és metán) hozam többlet alapján



A gáztöbblet és a metántöbblet értékelésekor a kereszthatások ábrái mindkét esetben megegyeznek, azonosnak mutatkoznak.



A kereszthatások közül némely esetben szignifikánsan megjelenik a fordulatszám és a recirkuláció kölcsönhatása. (107) Az idő előrehaladtával a metán kibocsátás vizsgálatakor megállapítható, hogy a kölcsönhatás befolyása növekszik, és 16 napos adatsor esetén már szignifikánsnak (95%-os szinten) mutatkozik (57. és 58. ábra).



A kis recirkuláció - nagy fordulatszám, valamint nagy recirkuláció - kis fordulatszám együttes beállítások mellett az aprítás magas biogáz hozam többletet eredményez.



A kezelt minták kis szárazanyag-tartalom esetén nagyobb áztatási időt igényelnek; nagy szárazanyag-tartalom esetén nem befolyásol az áztatási idő. 75

59. ábra Az ANOVA elemzés alkalmazhatóságának igazolása (16. nap metánhozam többlet)

Az Anova elemzés residumainak általános értékelése (3. számú melléklet): 

Az inkubációs körülményeket a szárítószekrény és a vizes kád biztosította. A statisztikai program segítségével megvizsgáltam, hogy az eltérő helyen végzett fermentáció befolyásoló hatással van-e a többlet hozam eredmények várható értékeire. Minden esetben a Blokk faktorhoz tartozó p- érték nagyobb, mint 0,05; ezért nincs hatása a mérési eredményeknek arra, hogy melyik típusú vizsgálattal történt a meghatározás.



Centrum pont: A Ct Pt-hez tartozó statisztikai próba eredményeként a p- érték minden esetben nagyobb, mint 0,05; ezért 95%-os szinten az összefüggések a gáz/metánhozam és a beállított faktorok között lineárisnak tekinthetők.



A normál eloszlás pontjai ráilleszkednek az egyenesre



A Gauss eloszlás 0 körül helyezkedik el, véletlenszerűek (59. ábra)



A különbség pontok (értékek) szórása összességében +/- 20 lN/kgoTs értéknek felelnek meg



Az R2 = 76,5- és 82% között vesz fel értéket a biogáz hozam és a metánhozam 16. napján

Tehát a statisztikai elemzés megfelel a kísérletsorozat paramétereinek.

76

A Shark berendezéssel kezelt búzaszalma szubsztrátum anaerob rothasztása során termelt biogáz többlet várható értékének redukált modell egyenlete:

16nap _ gáztöbblet 143,065  13,05  B  0 ,0525385 n  28,1276  R  18,4092 TS  1,37473 t  0 ,00864744 nR  0 ,00109615 nt  0 ,0080308 nTS

[6]

A Shark berendezéssel kezelt búzaszalma szubsztrátum anaerob rothasztása során termelt metántöbblet várható értékének redukált modell egyenlete:

16nap _ metántöbblet  85,3566  6 ,95  B  0 ,0322363 n  18,0696  R  0 ,79217 t  7 ,5738  TS  0 ,00567628 nR  0 ,000811813 nt  0 ,0032462 nTS

[7]

Ahol, B - blokkok száma n - fordulatszám értéke R – recirkuláció száma TS – szárazanyag-tartalom értéke t - áztatási idő nR – fordulatszám – recirkuláció együttes a hatása nt – fordulatszám – áztatási idő együttes hatása nTS - fordulatszám – szárazanyag-tartalom együttes hatása

4.2 Szennyvíziszap előkezelés kísérletek eredményei 4.2.1 A Délpesti szennyvíziszap biogáz és metánhozam eredményei a., A biogáz hozam vizsgálata A Délpesti szennyvíziszap szubsztrátum vizsgálatát három ismételt kísérlet sorozattal végeztem, minden esetben párhuzamos mintákkal. A párhuzamos eredmények átlagát vettem figyelembe az alábbi megállapítások során. A vizsgálathoz a Délpesti szennyvíztelep rothasztó tornyából távozó, centrifuga előtti fermentlevet használtam (3,67-3,71% TS és 58,25-60,20% oTS). Az iszapot a kísérletsorozat indítását megelőzően, technikai okok miatt (szállítási, szárazanyag és szerves szárazanya- tartalommérés stb.) 36 órán keresztül szobahőmérsékleten, keverés és etetés nélkül tároltam. Ezt követően a 9 napig tartó szakaszos fermentációt a 3.3 fejezet, a szárazanyag és a szerves szárazanyag tartalommérést 3.6 fejezet, a gázösszetétel meghatározását a 3.4 fejezet alapján végeztem.

77

lN/kgoTS

60

% 100

50

80

40

60

30 40

20

20

10 0

S1

S2

S3

S4

S5

0

kezeletlen

S1

S2

S3

kezelések száma

S4

S5

kezelések száma

60. ábra A délpesti szennyvíziszap minták egyes biogáz hozam értékei és a kezeletlen minta biogáz hozam értékeihez mért %-os eltérései

Megállapítható, hogy a kezelt szubsztrátumok fermentációja során a biogáz hozam 53,4-58,7 lN/kgoTS közé esett. A kezeletlen iszap átlagos biogáz hozama 45,3 lN/kgoTS. Ez az érték alul marad a Kaltwasser (106) által említett 200-500 lN/kgoTS értéknek. A kezelt iszap minden esetben többletgázt eredményezett. A kezelt minták jelentős 18–29,7% gázhozam növekedést mutattak a kezeletlen minta biogáz hozamához képest (60. ábra). A centrumpont a legalacsonyabb 18%-os gázhozam eltérést produkálta. A nagy fordulatszámnál végzett nagy cirkuláció S1 (2500 ford/min; 9 rec) jelölt minta mutatta a legmagasabb kezeletlen mintához vett biogáz hozam eltérés értéket.

b., A metánhozam vizsgálata A mérési eredmények alapján megállapítottam, hogy a kezelt minták metánhozama 24,0-30,1 lNCH4/kgoTS közé esett (61. ábra). A kezeletlen minta átlagos metánhozama 15,3 lNCH4/kgoTS értéket vett fel a 9. nap végére.

lN/kgoTS

% 100

35

90

30

80 70

25

60

20

50

15

40

10

30 20

5

10

0

0 S1

S2

S3

S4

S5

kezeletlen

kezelések

S1

S2

S3

S4

S5

kezelések

61. ábra A délpesti szennyvíziszap kezelések hatására elért metánhozam értékei és a kezeletlen minta metánhozam értékeihez mért %-os eltérései

78

A kezelt iszap minden esetben többlet metánt eredményezett (24-30,1 lNCH4/kgoTS) a kezeletlen szubsztrátum metánhozamához képest. Az eltérések %-os értékei 56,8-96,7% érték közé estek. A legkedvezőbb 96,7% metánhozamnövekedést az S2 (2500ford/min; 9 rec) minta hozott. A centrumpont metánhozam értéke (25,6 lNCH4/kgoTS) a szélső értékek közé esett.

4.2.2 Degradáció időbeli lezajlása A kezeletlen minta a fermentáció 8. napján 45,3 lN/kgoTS biogáz hozam átlagértéket, valamint a 15,3 lN/kgoTS metánhozam átlagértéket ért el. A kezelt minták minden esetben ennél az értéknél nagyobb hozamokat mutattak. Megvizsgáltam, hogy a kezeletlen minta által elért biogáz hozam értéket, a kezelt minták a fermentáció során mikor érik el.

lN/kgoTS 60 55 50 45 40 35 30 25 20 0

1 s1

2 s2

3

4 s3

5 s4

6 s5

7

8 9 kezeletlen

10 napok

62. ábra A délpesti szennyvíziszap biogáz hozamának időbeli kiértékelése

Minden esetben a 42 és 72 óra közé esik a 45,3 lN/kgoTS mennyiség elérése (62. ábra). Az egyes kezeléseknek alávetett minták lebomlásának időbeli sorrendje nem egyezik meg a biogáz hozamok mennyiségének sorrendjével. Minden esetben leggyorsabban az S2 (2500 ford/min; 9rec) lépi túl a kezeletlen minta elért biogáz hozam értékét. Minden esetben a S3 hozta legkésőbb a jelölt értéket.

79

lNCH4/kgoTS 35 30 25 20 15 10 5 0 0

S1

1

2 S2

3

S3

4

5 S4

6

S5

7

8 9 kezeletlen

10 napok

63. ábra A délpesti szennyvíziszap metánhozamának időbeli kiértékelése

A délpesti fermentlé az anaerob degradáció végére vizsgált kezeletlen minta metán értéke 15,3 lNCH4/kgoTS értéket vett fel. Ennek elérése minden kezelt minta esetében megtörtént a 24-48 óra között. A 62. ábrán feltüntetett diagramon is látható, hogy a leghamarabb az S2 (2500 ford/min; 9rec) és legkésőbb az S3 (1600 ford/min; 3rec) minta teljesítette az értéket.

lNCH4/l*na p

lN/l*nap 3

1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0

2,5 2 1,5 1 0,5 0

64. ábra A délpesti fermentlé specifikus biogáz és specifikus metán termelékenysége

A Délpesti fermentlé 9. napján mért specifikus biogáz hozam és specifikus metánhozam oszlop diagramjai hasonló alakzatot vesznek fel az egyes biogáz és metánhozamok oszlop diagramjaival (60. és 61. ábra).

80

4.2.3 Mérések igazolása a., A Délpesti szennyvíziszap szubsztrátum pH érték mérése A vizsgálat során megmértem az egyes kezeléseknek kitett iszap pH értékét a kísérletindítás elején, majd a fermentáció végén.

8,1

7,56

8,0

7,54

7,9

7,52

7,8

7,50

7,7

7,48

7,6

7,46

7,5

7,44

7,4 7,3

s1

s2

s3

s4

s5

kezeletlen kezelések

7,42 s1

s2

s3

s4

s5

kezeletlen

kezelések

65. ábra A fermentlevek rothasztás előtti és utáni pH értékei

A kezelt minták 8,10 és 7,80 érték közötti a kezeletlen minta 7,52 pH értéket vett fel (65. ábra). A kierjedt fermentlevek pH változása a fermentáció végén jóval nagyobb a kezelt, mint a kezeletlen minta esetén.

b., A Délpesti szennyvíziszap szubsztrátum szárazanyag és szerves szárazanyag értéke A rothasztási folyamat végén megmértem az egyes fermentlevek szárazanyag és szerves szárazanyag tartalmát. A kezdeti szubsztrátum TS=3,67% értékű szárazanyag tartalma TS= 2,32–2,52% érték közé csökkent a fermentáció végére (69. ábra). A szerves szárazanyag tartalom a kiindulási 58,26% oTS értékről a kezelt minták esetében 55,8–56,1% oTs érték közé csökkent. A kezeletlen minta esetében ez az érték egyértelműen, jóval kevésbé (57,47% oTS) csökkent (66. ábra).

81

oTS%

TS % 2,5

60,0 50,0

2,0

40,0 1,5

30,0

1,0

20,0

0,5

10,0

0,0

0,0 s1

s2

s3

s4

s5

s1

kezeletelen kezelések

s2

s3

s4

s5

kezeletelen kezelések

66. ábra A rothasztott fermentlé szárazanyag és szerves szárazanyag - tartalom értékei a fermentáció végén

Megállapítható, hogy a kezeletlen TS és oTS értékek a legmagasabbak, melyek azt igazolják, hogy a Shark berendezéssel kezelt minták jobb degradációs lebomlást eredményeztek. Ez a különbség főleg a szerves szárazanyag-tartalom esetében igaz.

c., A Délpesti szubsztrátum minták biogázának átlag metán értéke a fermentáció során A 9 napos vizsgálat alatt 5 alkalommal vettem biogáz mintát a reaktorok belsejéből, melyek minőségi vizsgálatát a kromatográf segítségével határoztam meg. A százalékértékeket megszoroztam az egyes mérések között eltelt napok számával és összegeztem őket, végül elosztottam a teljes degradációs idővel. Így kaptam meg az egyes reaktorokban termelődött metán átlagok %-os értékét a vizsgálat teljes idejére nézve. A párhuzamos mérések átlagát elemzem a továbbiakban. Jelentősebb növekedést a nagyobb recirkulációval az S2 (51,2%) és az S4 (49,6%) minták, illetve az S5 (53%) centrumponti beállításokkal kezelt alapanyag értéke mutatta (67. ábra).

% 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 s1

s2

s3

s4

s5


67. ábra A délpesti szennyvíziszap fermentációja során termelt biogáz %-os metán értéke

82

Az S5 (2050 ford/min; 6rec) kezelés hatására érte el a legjobb 53% átlagos metán értéket. Ez is igazolja a centrumpont 4.2.1 b. fejezetben megfogalmazott jellemző viselkedését.

d., A Délpesti szennyvíz iszap kezelt mintáinak szemrevételezése A Shark berendezés kezelését követően az egyes minták szemmel láthatóan fizikailag is megváltoztak. A kezeletlen fermentlé felszíne sima, míg a kezelt fermentlé mindegyike a 68. ábrán látható módon nagymértékben felhabosodott. A fenti ábra jobb alsó sarkában elhelyezett kezeletlen minta sima felszíne, teljesen eltér a mellette látható S1, S2, S3, S4, S5 minták felszínétől.

S4

S2

S5

S1

S3

Kezeletlen

68. ábra A Délpesti iszap Sharkos kezelésének szemmel látható eredménye

4.2.4 Energiamérleg Elvégeztem az energiamérleg vizsgálatát a délpesti szennyvíz fermentlé szubsztrátum esetében is. A 4.1.4 fejezetben ismertetett lépések alapján haladtam. A szubsztrátum szárazanyagtartalmát és szerves szárazanyag - tartalmát miden esetben méréssel határoztam meg, melyeket a számításaim során az így kapott értékekkel vettem figyelembe. A biogáz hozam értékek messze alul maradnak a szennyvíz iszap fermentációjáról szóló irodalomban található folyamatos üzemü biogáz hozam értékeinek (4.2.1 fejezet). Ennek oka, hogy a vizsgált iszap 36-48 órán keresztül szobahőmérsékleten etetés nélkül tartott állapotot követően került szakaszos fermentálásra. A VDI 4630 ennél hosszabb időt is javasol, de mivel ebben az esetben kizárólag hozzáadott szubsztrátum nélkül fermentáltam, a kezelés hatásának kimutatható értékei miatt szükségem volt az iszap kellő aktivitására. A számításaim végén eredményül azt kaptam, hogy a

83

kezelés során befektetett energia minden esetben nagyobb értéket vett fel, mint a nyert energia (16. táblázat). 16. táblázat Délpesti fermentáció minták méréssel meghatározott energiamérlege

Minták

S1

S2

S3

S4

S5

kezeletlen

A minták átlag metánhozam [m /kgoTS]

0,02

0,03

0,02

0,03 0,03

0,02

A minták fermentációjával termelődött metán energia értéke [MJ/kgoTS]

0,86

1,08

0,87

0,90 0,92

0,55

0,31

0,53

0,32

0,36 0,37

0,00

0,13 0,47

0,39 1,41

0,10 0,34

0,29 0,22 1,03 0,81

3

Shark kezeléssel termelődött metán és a kezeletlen metán különbsége [MJ/kgoTS] 1kgoTS iszap kezelés teljesítmény igénye adott fordulatszámon és recirkulációval [kWh/kgoTS] Aprítási energia [MJ/kgoTS]

A kimért értékek alapján megállapíthatom, hogy a számított energiamérleg minden esetben negatív. A legkevesebb energia veszteséget az S3 (1600 ford/min; 3rec) paraméterekkel kezelt iszap mutatta. A negatív energiamérleget az alacsony biogáz hozam okozza, ami az iszap kedvezőtlen a vizsgálatot megelőző tárolási körülményei (etetésmentes szobahőmérsékleten tárolás) miatt adódott. Ezt korrigálva elvégeztem az energiamérleg számolást a szakirodalom által feltüntetett, folyamatos üzemnek megfelelő biogáz hozam értékekkel. Az alábbi vizsgálat már számított paraméterek meghatározásával történik. A Kaltwasser (106) a szennyvíz iszap fermentálása során elérhető 200-500 lN/kgoTS értéket ad meg. Ennek alapján a legkedvezőtlenebb hozamot vettem alapul, azaz a kezeletlen szennyvíz biogáz hozamának 200 lN/kgoTS választottam. Az egyes biogáz hozam kezeletlen mintához mért többleteket %-ban vettem figyelembe (60. ábra alapján a 17. táblázat 2. sor). A 200 lN/kgoTS kezeletlen minta gázhozamához képest korrigáltam az egyes biogáz hozamokat a %-os eltéréseknek megfelelően (17. táblázat 3. sor). Ezt követően az egyes hozamokat a 67. ábrán meghatározott átlagos metán % értékekkel vettem figyelembe (17. táblázat 4. sor). Így kaptam meg az egyes kezelések üzemi értékeknek megfelelő metánhozamát lN/kgoTS értékben (17. táblázat 5. sor). A továbbiakban a 4.1.4 fejezetben ismertettek szerint a 15. táblázat lépesei alapján jártam el. A fent leírtak alapján kaptam meg a 17. táblázatban feltüntetett értékeket. A felvett kezdeti értékekkel végzett számítások során már minden esetben pozitív energia mérleget kaptam. Legjobb eredményt az S3 (1600 ford/min; 3rec) kis fordulatszám kis recirkuláció beállítással kezelt minta mutatott. Ebben az esetben a befektetett és a nyert energia aránya 3,75-szörös értéket eredményezett (17. táblázat).

84

17. táblázat Délpesti szennyvíz mintáinak számított energiamérlege Kezelési jellemző

2500ford/ min; 3rec

2500ford/ min; 9rec

1600ford/ min; 3rec

1600ford/ min; 9rec

2050ford/ min; 6rec

0 ford/ min; 0rec

S1

S2

S3

S4

S5

kezeletlen

1 Kezelések szám 2 3

4

5

6

7

Minták gázhozam többlet eltérések % Minták üzemi gázhozama [lN/kgoTS] Minták mért átlag metán % a degradáció alatt Minták átlag metánhozam [lN/kgoTS] Minták átlag metánhozam [m3/kgoTS]

24,66

29,71

27,04

20,64

18,01

0,00

276,96

288,16

282,24

268,04

262,18

200,00

45,70

51,22

46,42

49,59

53,04

42,70

126,56

147,58

131,02

132,91

139,07

85,39

0,13

0,15

0,13

0,13

0,14

0,09

Termelődött metán energia értéke [MJ/kgoTS]

4,53

5,28

4,69

4,76

4,98

3,06

Sharkkal kezelt minta termelődött metántöbblet energia értéke [MJ/kgoTS]

1,47

2,23

1,63

1,70

1,92

0,00

Az aprítás ideje [s/kgoTS]

56,12349

56,12349

56,12349

56,12349

56,12349

Az aprítás ideje [h/kgoTS]

0,0156

0,0156

0,0156

0,0156

0,0156

Az adott fordulatszámon felvett teljesítmény [kW]

2,80

2,80

2,04

2,04

2,40

Recirkuláció száma

3

9

3

9

6

1kgoTS iszap kezelés teljesítménye igénye adott fordulatszámon és recirkulációval [kWh/kgoTS]

0,13

0,39

0,10

0,29

0,22

Aprítási energia [MJ/kgoTS]

0,47

1,41

0,34

1,03

0,81

Energia nyereség [MJ/kgoTS]

1,00

0,81

1,29

0,67

1,11

Bevitt és kapott energia viszonya

2,13

0,57

3,75

0,65

1,38

8

9 10 11

12 13

14

15 16

Folyamatos üzemű nagyüzemi fermentáció értékekkel, és optimális beállítással ezek az arányok növelhetők. 85

4.2.5 Shark mechanikus aprító berendezés optimalizálása a délpesti szennyvíziszap esetén Megvizsgáltam a degradáció végén - a 9. napon - a kapott biogáz és metántöbbletet a kezeletlen mintához képest. Ezen különbségek értékeit adtam meg az Anova statisztikai kiértékelő program használata során. A hatásdiagramok láthatók az alábbi pareto diagramokon. A 69. ábrán látható, hogy a biogáz hozam esetén egyik faktor sem mutat szignifikanciát. A metánhozam esetén a recirkuláció van a legnagyobb hatással, de a fordulatszám és a fordulatszám recirkuláció együttes hatása is szignifikanciát mutat.

69. ábra A délpesti szennyvíziszap Shark berendezéssel történő kezelés szignifikáns faktorainak kiértékelése

Kereszthatások vizsgálata során látható, hogy kis recirkuláció esetén a fordulatszám hatása a 9. napon a biogáz és a metántöbblet szempontjából indifferens, nagy recirkulációnál a nagy fordulatszám a kedvező. A gázhozam többlet 1,56 lN/kgoTS értékű szórást, az R2 determinációs együttható 74,87%-os értéket mutatott. A statisztikai elemzés eredményeiből a teljes fermentációra felírt metánhozam többlet egyenlete 1,03813 lN/kgoTS értékű szórással, 90,15%-os biztonsággal prognosztizál. A Shark berendezéssel kezelt szennyvíziszap fermentlé anaerob rothasztása során termelt metántöbblet várható értékének redukált modell egyenlete:

9 nap _ metántöbbl et  13 ,1404  0 ,00299614  n  1,31510  R  0 ,000932313 nR  0 ,264696 Cp

Ahol, n – fordulatszám értéke R – recirkuláció száma nR – fordulatszám és recirkuláció együttes hatása Cp - centrumpont 86

[8]

4.3 Mezőgazdasági alapú fermentlé előkezelés kísérletek eredményei 4.3.1 A Dömsödi fermentlé fermentációjának biogáz és metánhozam eredményei a., A biogáz hozam vizsgálata A Dömsödi fermentlé vizsgálatát három ismételt kísérlet sorozattal végeztem, minden esetben párhuzamos mintákkal. A párhuzamos eredmények átlaga alapján végeztem a kísérletsorozatok kiértékelését. A vizsgálathoz 3,16-3,71% szárazanyag tartalmú és 61,49-64,32% szerves szárazanyag tartalmú fermentlevet használtam. Az oltóiszap a kísérletsorozat indítása előtt 36-48 órát állt szobahőmérsékleten, keverés és etetés nélkül. A 9 napig tartó szakaszos fermentációt a 3.3 fejezet, a szárazanyag és a szerves szárazanyag – tartalommérést 3.6 fejezet, a gázösszetétel meghatározását a 3.4 fejezet alapján végeztem. lN/kgoTS

60

% 60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

0 S1

S2

S3

S4

S5

kezeletlen

kezelések

S1

S2

S3

S4

S5

kezelések

70. ábra A dömsödi fermentlé minták egyes biogáz hozam értékei és a kezeletlen minta biogáz hozam értékeihez mért % - os eltérései

Megállapítható, hogy a kezelt minták biogáz hozama 45,5-52,5 lN/kgoTS közé esett. A kezeletlen iszap átlagos biogáz hozama 42,6 lN/kgoTS. A kezelt iszap minden esetben többlet gázt eredményezett. A minták jelentős 6,8-23,3% közötti gázhozam növekedést mutattak a kezeletlen iszap biogáz hozamához képest. Az S1 (2500 ford/min; 3rec) minta mutatta a legmagasabb kezeletlen mintához vett hozam eltérés értéket (70. ábra).

b., A metánhozam vizsgálata A mérések eredményéből megállapítható, hogy a kezelt szubsztrátumok metánhozam 21,8–24,9 lN/kgoTS közé esett. A kezeletlen minta átlagos metánhozama16 lN/kgoTS értéket vett fel a 9. nap végére (71. ábra).

87

lN/kgoTS

%

30

60

25 20

40

15 20

10 5

0

0 S1

S2

S3

S4

S5

S1

kezeletlen

S2

S3

S4

kezelések

S5

kezelések

71. ábra A dömsödi fermentlé kezelések hatására elért metánhozam értékei és a kezeletlen minta metánhozam értékeihez mért %-os eltérései

A kezelt iszap minden esetben többlet metánt eredményezett. Az S1 (2500 ford/ min; 3rec) hozama mutatta a legnagyobb kezeletlen mintához viszonyított metánhozam 55,5%-os eltérést. A legalacsonyabb eltérés az S4 (1600 ford/min; 9 rec) minta esetében 35,7% értéken állt meg.

4.3.2 Degradáció időbeli lezajlása A kezeletlen minta az anaerob fermentáció 7. napján elérte a 42,6 lN/kgoTS biogáz, valamint a 16 lN/kgoTS metánhozam átlag maximum értéket. A kezelt minták minden esetben ennél az értéknél nagyobb hozamokat értek el. Megvizsgáltam, hogy a kezeletlen minta által elért biogáz hozam értéket a kezelt minták a fermentációjuk során mikor érik el. lN/kgoTS 60 50 40 30 20 10 0 0

1 S1

2 S2

3

4 S3

5 S4

6 S5

7

8

9 10 kezelések

kezeletlen

72. ábra A Dömsödi fermentlé biogáz hozamának időbeli kiértékelése

88

Minden esetben a 2,8–5 nap közé esik a 42,6 lN/kgoTS mennyiség elérése (72. ábra). A mérések során az egyes kezeléseknek alávetett minták lebomlásának időbeli sorrendje nem egyezik meg a minták biogáz hozam mennyiségének sorrendjével. Minden esetben leggyorsabban az S1 (2500 ford/min; 3 rec) minta lépte túl a kezeletlen minta elért biogáz hozam értékét. lN/kgoTS 30 25 20 15 10 5 0 0 S1

1

2 S2

3 S3

4

5

S4

6 S5

7 kezeletlen

8

9

10

kezelések

73. ábra A Dömsödi fermentlé metánhozamának időbeli kiértékelése

A kezeletlen minta metán értéke 16 lN/kgoTS értéket vett fel, melynek elérése minden kezelt minta esetében megtörtént a 40-48 óra között (73. ábra). Ennél a vizsgálatnál is látható, hogy a leghamarabb az S1 (1600 ford/min; 3rec) minta teljesítette az értéket.

lN/kgoTS* nap 2,5

lNCH4/kg oTS*nap 1,2 1

2 1,5

0,8 0,6

1 0,5

0,4 0,2 0

0

74. ábra A Dömsödi fermentlé specifikus biogáz és specifikus metán termelékenysége

89

A Dömsödi fermentlé specifikus biogáz hozama és specifikus metánhozama oszlop diagramjai (74. ábra) hasonló alakzatot mutatnak az egyes biogáz és metánhozamok oszlop diagramjaival (70. és 71. ábra).

4.3.3 Az eredmények igazolása a., pH érték A vizsgálat során, megmértem az egyes kezeléseknek kitett iszap pH értékét a kísérletindítás elején, majd a fermentáció végén.

8,4

8,4

8,2

8,2

8

8,0

7,8

7,8

7,6

7,6

7,4 s1

s2

s3

s4

s5

7,4

kezeletlen

s1

s2

s3

kezelések

s4

s5


75. ábra A fermentlevek rothasztás előtti és utáni pH értékei

Az egyes kezeléseknek kitett kezdeti fermentlé pH értékei 8,00-8,25 (75. ábra). Ez jóval magasabb, mint a kezeletlen fermentlé által meghatározott 7,7 pH érték. A lebomlott fermentlevek pH változása a fermentáció végére jóval nagyobb a kezelt, mint a kezeletlen minta esetén.

b., Fermentációs maradék TS és oTS érték meghatározása A rothasztási folyamat végén megmértem a fermentlevek szárazanyag és szerves szárazanyagtartalmát. A kiindulási fermentációs alapanyag szárazanyag-tartalma 3,71% TS értékről a rothasztás után 2,48–2,52% TS értékre csökkent. A szerves szárazanyag-tartalom a kiindulási szubsztrátum 61,49% oTS értékéről minden esetben 58,73–59,47% oTS érték közé csökkent. Az eredményekből az olvasható le, hogy a fermentációs maradék a különböző minták degradációja során körülbelül egyazon mértékben valósult meg (76. ábra). Az egyes értékek eltérései mind a szárazanyag mind a szerves szárazanyag estében, szórási hibaértéken belül vannak.

90

TS %

oTS%

3,0

60,0

2,5

50,0

2,0

40,0

1,5

30,0

1,0

20,0

0,5

10,0

0,0

0,0 s1

s2

s3

s4

s5

kezeletelen

s1

s2

s3

s4

s5

kezeletelen

76. ábra A rothasztott fermentlé szárazanyag és szerves szárazanyag – tartalma

c., A Dömsödi fermentlé minták átlagos metánhozamai a kezelések során A Dömsödi fermentlé biogáz hozamainak minőségi vizsgálatát a 4.2.3 fejezet c., részében leírtaknak megfelelően vizsgáltam meg. A 77. ábrából leolvasható, hogy 51,5–52,2% közötti értéket vesz fel a kezelt szubsztrátum minták által termelt biogáz átlagos metán %-os értékei. A kezeletlen szubsztrátum átlagos metán értéke 45,4%.

55,0

%

50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0

S1

S2

S3

S4

S5


77. ábra A dömsödi fermentlé fermentációja során termelt biogáz %-os metán értéke

91

d., A kezelt minták szemrevételezése A shark berendezés kezelését követően az egyes minták szemmel láthatóan fizikailag is megváltoztak.

Kezeletlen S5

78. ábra A Dömsödi fermentlé Sharkos kezelésének szemmel látható eredménye

A kezeletlen fermentlé felszíne sima, míg a kezelt fermentleve mindegyike a 78. ábrán látható módon nagymértékben felhabosodott.

4.3.4 Energiamérleg Elvégeztem az energiamérleg vizsgálatát a délpesti szennyvíz fermentlé szubsztrátum esetében is. A már 4.1.4 fejezetben ismertetett lépések alapján haladtam. A szubsztrátum szárazanyagtartalmát és szerves szárazanyag tartalmát miden esetben méréssel határoztam meg, melyeket a számításaim során ennek megfelelően vettem figyelembe. A kapott biogáz hozam értékek messze alul maradnak a folyamatos üzemi várható értékeknek. Ennek oka, hogy a vizsgált iszap 36-48 órán keresztül szobahőmérsékleten etetés nélkül tartott állapotot követően került szakaszos fermentálásra. Ebből adódik, hogy a számításaim végén a kezelés során befektetett energia nagyobb értéket vett fel, mint a nyert energia. Mivel minden szennyvíz-mezőgazdasági fermentáció üzemi hozam értékei jelentősen eltérnek egymástól az alapanyag minősége és az alkalmazott technológia miatt, így ennek megfelelően nem található a szakirodalomban megjelölt várható biogáz hozam érték. A kimért értékek számításai alapján megállapíthatom, hogy az energiamérleg minden esetben negatív értéket vett fel. A legkevesebb energia veszteséget itt is az S3 (1600 ford/min; 3rec) paraméterekkel kezelt, majd fermentált iszap mutatta (18. táblázat).

92

18. táblázat Dömsödi ferment minták méréssel meghatározott energia mérlege Minták A minták átlag metánhozam m3/kgoTS A minták fermentációjával termelődött metán energia értéke (MJ/kgoTS) Shark kezeléssel termelődött metán és a kezeletlen metán különbsége (MJ/kgoTS) 1kgoTS iszap kezelés teljesítmény igénye adott fordulatszámon és recirkulációval (kWh/kgoTS) Aprítási energia (MJ/kgoTS)

S1

S2

S3

S4

S5

kezeletlen

0,02

0,02

0,02

0,02

0,02

0,02

0,89

0,81

0,87

0,78

0,80

0,57

0,32

0,23

0,30

0,20

0,22

0

0,12 0,44

0,37 1,33

0,09 0,32

0,27 0,97

0,21 0,76

4.3.5 Shark mechanikus aprító berendezés optimalizálása a Dömsödi fermentlé esetén Megvizsgáltam a degradáció végén a 9. napon a kapott biogáz és metántöbbletet a kezeletlen mintához képest. Ezeket az eredményeket dolgoztam fel az Anova statisztikai kiértékelő programal. A hatásdiagramok láthatók az alábbi pareto diagramokon. A 79. ábra szerint mind a biogáz mind a metántöbbletnél csak a recirkuláció faktor esetén mutat szignifikáns viselkedést. A gázhozamot vizsgálva fordulatszám megközelíti a szignikancia határt.

79. ábra A dömsödi fermentlé Shark berendezéssel történő kezelés szignifikáns faktorainak kiértékelése biogáz és metánhozam szempontjából

A biogáz és a metánhozam esetében nagyobb fordulatszám kedvezőbb a kis és a nagy recirkuláció esetében is. A fő hatásábra megmutatja, hogy a kisebb recirkuláció eredményezi a nagyobb metánhozamot, ami szignifikáns hatásként fontos megállapítás (80. ábra). A fordulatszám növekedésével nő a metánhozam is a degradáció végére, bár ez indifferens a vizsgálat során kapott paraméterek alapján.

93

80. ábra A dömsödi fermentlé fermentációs vizsgálat faktorainak főhatás ábrája (9. nap metánhozam többlet)

A statisztikai elemzés eredményeiből a teljes fermentációra felírt biogáz hozam többlet egyenlete 1,33403 lN/kgoTS értékű szórással, 87,61%-os biztonsággal prognosztizál. A Shark berendezéssel kezelt dömsödi fermentlé anaerob rothasztása során termelt biogáz többlet várható értékének redukált modell egyenlete:

9 nap _ gáztöbblet  7 ,30172  0 ,00145125  n  1,16768  R  0,00018499 2nR  2 ,09474 Cp

[9]

Ahol, n – fordulatszám értéke R – recirkuláció száma nR – fordulatszám és recirkuláció együttes hatása Cp – centrumpont A statisztikai elemzés eredményeiből a teljes fermentációra felírt metánhozam többlet egyenlete 0,683909 lNCH4/kgoTS értékű szórással, 86,67%-os biztonsággal prognosztizál. A Shark berendezéssel kezelt dömsödi fermentlé anaerob rothasztása során termelt metántöbblet várható értékének redukált modell egyenlete:

9 nap _ metántöbbl et  8 ,52188  0 ,00063445  n  0 ,460644  R  0 ,000023078 nR  1,08772 Cp Ahol, n – fordulatszám értéke R – recirkuláció száma nR – fordulatszám és recirkuláció együttes hatása Cp – centrumpont

94

[10]

5. Az eredmények összefoglalása, elemzése 5.1 Búzaszalma-víz szubsztrátum fermentációjának összegzése 5.1.1 Biogáz és metánhozam A kezeletlen mintához képest a kezelt minta gázhozam (4-50%) és a metánhozam (4-70%) %-os eltéréseiből látható, hogy a kezelés nem csak a biogáz termelékenységet növelte, hanem a gáz minőségét (metántartalom növekedését) is jelentősen javította. Mindkét hozam esetében jelentősebb eltérést mutatott a nagyobb áztatási idő után kezelt minta. Ennek oka, hogy a Shark berendezéssel történő felületújítási mechanizmus a nedvesedési hajlammal együtt járó pórusnövekedést eredményezi, ami a baktériumok tápanyaghoz történő hozzáférését jelentősen javítja. Mindkét hozam esetében az 1,25% szárazanyag-tartalmú alapanyag 15 órás áztatását követően 1600/min fordulatszámú, 9 recirkulációval beállított kezelési paramétereivel termelt mennyiségek mutatkoztak a legjobbnak.

5.1.2 A degradáció időbeli lezajlása A kezeletlen minták 16 napos fermentációja alatt kapott gáz és metán értékeket a kezelt minták hozamai néhány nap alatt elérték. Látható, hogy az alapanyag áztatási idejének növelésével a napok száma tovább csökken. A nagyobb áztatási idő után kezelt szubsztrátumok (S5, S6, S7, S8) a biogáz hozam értéket 6-8 nap a metánhozam értéket 5-8 nap alatt elérték. A degradációs sebesség nagyobb az S3, S6, S7, S8, S9 esetekben, ahol a kezeletlen minta teljes degradációs ideje (15 nap) alatt elért hozam értékeit a kezelt minták 1/3 idő alatt elérték. Több esetben a metánhozam érték előbb elérte a kezeletlen minta degradációja során kapott értéket, mint a biogáz hozam vizsgálata esetében. Ez nem csak a több, hanem a jobb minőségű gáznak köszönhető. (5.1.1). Rövid áztatási időt alkalmazó alapanyag kezelés során az S3 minta (1600 ford /min; 9rec, 1 óra; 2,5%TS), a nagy áztatási időt alkalmazó alapanyag kezelés során pedig az S7 minta (1600 ford /min; 9rec; 15óra; 1,25%TS), és S8 minta (2900 ford /min; 9rec; 15 óra; 2,5%TS) érte el leghamarabb a kezeletlen szubsztrátum által termelt értékeket. A statisztikai elemzés alapján a szárazanyag-tartalom és a fordulatszám indifferens a 9. napig a többlet hozamok tekintetében. Az S3, S7, S8 eredmények értelmében az időbeli gyorsaságot az áztatási idő nem befolyásolja, csak a recirkulációk száma.

5.1.3 Fermentációs rothasztási eredményt igazoló vizsgálatok A nedvesedési hajlamot növelte a Shark előkezelés, mert fajlagos felületnövelő hatása lehetővé tette, hogy a vízmolekulák könnyebben a rostok közé jussanak. A kezelt minták vizes szuszpenzióban maradó szerves elemeinek aránya hasonló a biogáz és a metánhozam eltérések arányában. A mért KOI értékek szintén alátámasztják a biogáz és a metánhozam egyes kezelésekkel elért eredményeit. A vizsgálat során kiemelkedően magas értéket az S3 minta (1600 ford/min; 9rec; 1 óra; 95

2,5% TS) és S7 minta (1600 ford/min; 9rec; 15 óra; 1,25%TS) érte el. A mechanikus kezelés hatására történő fajlagos felületnövelés a búzaszalma hatékonyabb vízbe oldódását eredményezte.

5.1.4 Energiamérleg Az összetartozó bevitt és a kapott energia arányaként a legjobb értéket az S5 (1600 ford/min; 3rec; 15 óra; 2,5%TS) paraméterrel rendelkező beállítás hozta. Ez az optimum azonban nem esik egybe a biogáz és a metánhozamok alapján kapott mennyiség értékkel, ahol az S7 minta (1600 ford/min; 9rec; 15 óra; 1,25%TS) mért mennyiségei mutatkoztak a legjobbnak.

5.1.5 A Shark berendezés használatának optimum keresése A biogáz és a metánhozam növelésére legnagyobb hatással a recirkuláció száma volt. A kezelési idő növelésével arányosan nőtt a rothasztási hatékonyság. Ennek oka, hogy a többszöri roncsolás eredményesebb fajlagos felületnöveléssel jár. Szintén szignifikáns hatásként jelentkezett az alapanyag áztatási idejének hatása, amelynél az áztatási idő növelésével a kihozatal nőtt. A hozamok tekintetében e szignifikancia kisebb mértékű, mint a recirkuláció szignikanciája. A szubsztrátum tömege növekedett, az ütközés során ért roncsolási hatékonysággal együtt. A fordulatszám - recirkuláció együttes hatása csak a degradáció végén mért metántartalomra hat befolyásoló tényezőként. A gáztöbblet és a metántöbblet értékelésekor a kereszthatások ábrái mindkét esetben hasonló tendenciát mutattak. Ennek oka, hogy a kezelés hasonló befolyásoló tényezőkkel bír a biogáz és a metánhozam esetében. A kis recirkuláció - nagy fordulatszám, és nagy recirkuláció - kis fordulatszám eredményez magas gázhozamot. Ennek oka, hogy nagy fordulatszám esetén nagy az aprító dob kerületi sebessége, ami nagy sebességre gyorsítja szubsztrátumot. Ebből a mozgási energiából adódóan az ütközések hatására az anyagban erőteljes roncsolás megy végbe. Alacsony recirkulációs szám esetén hatékony a kezelés, a recirkulációk száma már nem növeli tovább a felületújító hatást. Kis fordulatszámon az alacsony mozgási energiával rendelkező mozgó szubsztrátumnak többszöri ütköztetésre, recirkulációra van szüksége a hatékonyabb alapanyag feltáráshoz. Az Anova elemzés a biogáz hozam és a metánhozam a fermentáció 16. napján R2 =76,5 - és 82% közötti érétket mutat +/- 20 lN/kgoTS szórással, a centrumpont illeszkedik a görbére. Tehát a statisztikai elemzés megfelel a kísérletsorozat paraméterei alapján. A kapott konstans értékekkel felállított biogáz és metánhozam egyenletek megbízhatóan alkalmazhatók.

96

5.2. Délpesti szennyvíziszap fermentációjának összegzése 5.2.1 Biogáz és metánhozam A kezelt iszap minden esetben többlet gázt és többlet metánt eredményezett. A szubsztrátum kezelése jelentős gázhozam (18-29,7%) és metánhozam (56,8-96,7%) növekedést eredményezett. A magas fordulatszámnál végzett nagy recirkuláció S2 mintája (2500 ford/min; 9rec) mutatta a legmagasabb gáz (29,7%) és legmagasabb metánhozam (96,7%) többlet értéket. A gázhozam többlet 29,7%-os eltéréséhez képest a metántöbblet 96,7% növekedést ért el. Tehát az S2 kezelés nem csak a gázhozamot növelte, hanem a gázösszetételt (a biogáz %-os metán értékét) is jelentősen javította. Jól látható, hogy kis recirkuláció alkalmazás során a fordulatszám értéke nem befolyásolja a metánhozamot. Ugyanakkor a kisebb fordulatszámnál a kevesebb recirkuláció mutatott nagyobb gázhozam növekedést. A centrumpont a biogáz termelés esetében a legalacsonyabb, 18%-os gázhozam eltérést produkálta. A metánhozam esetében értéke a szélső értékek közé esett. Megállapítható továbbá, hogy a biogáz és metánhozam %-os eltérései (63. ábrán és 64. ábra) nem azonosan változtak. Ez látható az S4 kezelés (1600 ford/min; 9rec) esetében is. A gázhozamot – viszonylag alacsony 20,6%-ról 64,9%-os magas metántöbblet eltérésre módosította, azaz a hozam eltérése alacsonyabb volt, mint az S1 és S3 értékű mintáké, viszont a metántöbblete magasabb. Ugyanez a viselkedés figyelhető meg a centrumpont esetében is. A gázhozam eltérés 18%-os értéke a legalacsonyabb szintű, míg a metánhozam eltérés 67,4%-os értéke a második legmagasabb a minták között.

5.2.2 A degradáció időbeli lezajlása A kezeletlen szubsztrátum hozam értékeit az egyes kezelt minták biogáz (36-72 óra) és metán (24-48 óra) termelései a közel azonos időbeli sorrendben érik el. Mindkét hozam vizsgálat esetében leggyorsabban az S2 minta (2500 ford/min; 9rec) lépi túl a kezeletlen szubsztrátum hozam értékét, ami azt igazolja, hogy Shark berendezéssel történő előkezelés esetén a legnagyobb fordulatszám és a legnagyobb recirkuláció okozza nem csak a legnagyobb hozamokat, de a leggyorsabb degradációt is. A vizsgálat során az S3 minta (1600ford/min; 3rec) hozta a legkésőbb a meghatározott értéket. Ez azt jelenti, hogy Shark berendezéssel történő kezelés esetén a Délpesti szennyvíz degradációs ideje kis fordulatszám kis recirkulációnál a legkedvezőtlenebb. Megállapítható továbbá, hogy a metánhozam átlagosan hamarabb érte el a kezeletlen minta értékét, mint a biogáz hozam a rothasztás során.

5.2.3 Fermentációs rothasztási eredményt igazoló vizsgálatok A Délpesti fermentlé specifikus biogáz hozam és specifikus metánhozam alakzatai azonos tendenciát mutatnak az egyes minták biogáz és metánhozam alakzataival.

97

Az egyes kezelésekkel mért kezdeti pH érték változások megegyeznek a degradáció végén mért metánhozamok által kapott változással, igazolva ezzel, hogy nagyobb pH értékű alapanyagból nagyobb %-os metán értékű biogázt nyerhetünk. A fermentáció előtti kezelt minták 8,10 és 7,80 érték közöttiek, míg a kezeletlen minta pH = 7,52 értéket vett fel. Látható, hogy a Shark berendezéssel történő kezelés azonnal, még a fermentáció előtt kémiai változást idéz elő a szubsztrátumban. A rothasztás előtti és utáni pH változás mértéke megegyezik az egyes kezelések metánhozamának % eltérés jellegével. A lebomlott fermentlevek pH változása a fermentáció végére jóval nagyobb a kezelt, mint a kezeletlen minta esetén. A fermentáció 9 napja során a mérések alapján számított átlagos metán érték a kis recirkulációval kezelt szubsztrátum és a kezeletlen minta esetében megegyezik (42,7%). A kezeletlen minta átlagos metán koncentrációjánál jelentősebb eltérést a nagyobb recirkulációval [S2 (51,2%) és S4 (49,6%)], illetve a centrumponti beállításokkal kezelt alapanyag [S5 (53%)] értéke mutatott. Ebből adódik, hogy a fermentáció végére a biogáz hozam többlet eltérések kisebb értéket vettek, mint a metántöbblet eltérések. Az eltérés növekedését a biogáz minőségének javulása okozza. Az S5 minta (2050 ford/min; 6rec) a kezelés hatására érte el a legjobb (53%) átlagos metán értéket. Ez is igazolja a centrumpont 4.2.1 b. fejezetben megfogalmazott jellemző viselkedését.

5.2.4 Energiamérleg A megmért értékek alapján megállapíthatom, hogy az energiamérleg minden esetben negatív értéket vett fel. A legkevesebb energia veszteséget itt is a S3 minta (1600 ford/min; 3rec) kis fordulatszám kis recirkuláció paraméterekkel kezelt iszap mutatta. Az üzemi viszonyoknak megfelelően számított energiamérleg alapján a kis recirkulációk esetén jóval nagyobb energiát kapunk, mint amennyit az aprítási technológia az alkalmazása során igényel. Ebben az esetben a befektetett és a nyert energia aránya 3,34 és 1,86 szoros szorzatot eredményezett. Nagy recirkulációs felületkezelés alkalmazásával is pozitív a számított energiamérleg, de értéke (0,44-0,55szörös szorzattal) jóval alatta marad a kis recirkulációval kapott eredményeknek.

5.2.5 A Shark berendezés használatának optimum keresése A kísérletterv faktoraival végzett statisztikai elemzéssel megállapítottam, hogy a biogáz hozam szempontjából egyik faktor sem mutat szignifikanciát. A metánhozam esetén a recirkuláció van a legnagyobb hatással, de a fordulatszám is szignifikanciát mutat. Nagy recirkuláció esetén nő a metánhozam is. Kis recirkulációt alkalmazva a fordulatszám értéke a vizsgált határok között indifferens. Nagy recirkuláció esetén a nagyobb fordulatszámmal üzemelő mechanikus kezelés a kedvezőbb.

98

5.3 Dömsödi fermentlé fermentációjának összegzése 5.3.1 Biogáz és metánhozam A kezelt iszap minden esetben többlet gázt és metánt eredményezett. A minták jelentős (6,8-23,3%) gázhozam és (35,7-55,5%) metántartalom növekedést mutattak. A nagyobb fordulatszámnál végzett kis recirkuláció S1 minta (2500 ford/min; 3rec) mutatta a legmagasabb kezeletlen mintához vett hozam eltérés értékeket. A kisebb fordulatszámnál is a kevesebb recirkulációval kezelt alapanyag S3 minta (1600 ford/min; 3rec) mutatott nagyobb gáz és metánhozam növekedést. A centrumpont gáz és metántermelése a kezelt minta hozam szélső értékei közé esett. A kezelt minták metánhozam eltérésének %-os értéke minden esetben nőtt az adott minta biogáz hozam eltérés %-os értékéhez képest. Ez azt jelenti, hogy nem csak a hozam növekedett a kezelés hatására, hanem a gáz minősége is jelentősen javult. A kis recirkuláció a nagy fordulatszám beállítás a kedvezőbb, mert az S1 minta (2500 ford/min; 3rec) gázhozam növekménye 23,3% a metán növekménye 55,5%. Kis fordulatszámnál szintén a kisszámú cirkuláció S3 (1600 ford/min; 3rec) minta mutatta a magasabb kezeletlen mintához vett metánhozam többlet értéket. Jól látható, hogy a fordulatszám megváltoztatása nagy recirkuláció esetén nem befolyásolja a metánhozamot.

5.3.2 A degradáció időbeli lezajlása Az kezelt minták gáztermelése a 3-5 nap között a metántermelés a 24-48 óra között éri el a kezeletlen minta által termelt értéket. Minden esetben leggyorsabban az S1 minta (3x 2500 ford/min) lépte túl a kezeletlen minta elért biogáz és metánhozam értékét, ami azt igazolja, hogy Shark előkezelés dömsödi fermentlé szubsztrátum esetén a nagy fordulatszám és a kis recirkuláció együttesen okozza a leggyorsabb metán degradációt. Megállapítható, hogy a rothasztás során a metánhozam átlagosan hamarabb érte el a kezeletlen minta értékét, mint a biogáz hozam.

5.3.3 Fermentációs rothasztási eredményt igazoló vizsgálatok A dömsödi fermentlé specifikus biogáz hozam és specifikus metánhozam alakzatai azonos tendenciát mutatnak az egyes minták biogáz és metánhozam alakzataival. A Shark berendezéssel történő kezelés azonnal, még a fermentáció előtt kémiai változást okoz a fermentlében. A kezelt minták pH = 8,00-8,25 közé estek, magasabb értéket felvéve, mint a kezeletlen fermentlé által meghatározott pH = 7,70 érték. A fermentáció végére a kezelt szubsztrátumok fermentlevének kémiai változása pH=0,5 körüli. A kezeletlen iszap pH értéke a rothasztás végére kisebb mértékben változott. A kezelt szubsztrátum minták által termelt biogáz átlagos metán értékei (51,5 – 52,2%) egymáshoz képest nem mutatnak jelentős eltérést. A kezeletlen szubsztrátum átlagos metán értéke a degradáció során jóval ezen értékek alatt maradt (45,4%). Ebből az következik, hogy az alapanyag kezelése 99

jelentős, átlagosan 6-7%.-os metán eltérést eredményez a kezeletlen és a kezelt között. Igazolva ezzel, azt az előző fejezetben tett megállapítást, miszerint a gáz minősége a kezelés hatására javult, magasabb pH értékű alapanyagból fajlagosan több metánt tartalmazó biogázt nyerhetünk.

5.3.4 Energiamérleg A mért értékek számításai alapján megállapíthatom, hogy az energiamérleg minden esetben negatív értékre adódott. A legkevesebb energia veszteséget az S3 minta (1600 ford/min; 3rec) fermentálása mutatta. Ebből látható, hogy bár a biogáz és metánhozamok alapján az S1 minta (2500 ford/min; 3rec) mutatta a legjobb értéket, az energetikai optimalizálás a fordulatszám- berendezés fogyasztásának kölcsönhatása miatt az S3 beállítás a kedvezőbb. A berendezés működtetés során igényelt energiája a legmagasabb fordulatszámon legnagyobb recirkulációval kezelve (iszap vagy fermentlé esetén 823 kJ/kgTS) is alacsonyabb, mint a 2.2.2 és a 2.2.4 fejezetben bemutatott (2000-9600 kJ/kgTS) mechanikus előkezelő gépeké.

5.3.5 A Shark berendezés használatának optimum keresése Mind a biogáz mind a metántöbbletre csak a recirkuláció faktor mutat szignifikáns viselkedést. A fordulatszám megközelíti a szignikancia határt. A biogáz és a metánhozam esetében a nagy fordulatszám (2500 ford/min) kedvezőbb mind a kis (3) mind a nagy (9) recirkuláció esetében. Azonos fordulatszámon vizsgálva a kisebb recirkuláció (3) eredményezi a nagyobb gáz és metánhozamot, ami a metántermelés esetében szignifikáns hatásként fontos megállapítás. Üzemviszonyok esetén is jelentős, hogy a berendezés kevesebb recirkulációval képes (metán) energiatöbblet nagyobb értékű előállítására.

5.4 Vizsgált szubsztrátumok fermentációjának összehasonlítása A korábbi fejezetekben ismertetett eredmények és értékelések alapján összeállítottam az előkezelés vizsgált faktorainak szubsztrátumonkénti viselkedését. 19. táblázat Az előkezelés vizsgált faktorainak fermentációra gyakorolt hatása az egyes szubsztrátumok szerint Biogáz szemtontból szignifikáns

Metán szempontból szignifikáns recirkuláció, recirkuláció,ázt áztatási idő, Búzaszalma atási idő recirkuláció x fordulatszám

Áztatási idő hatása

Recirkuláció hatása

egyenes arány

egyenes arány

Fordulatszám hatása

Szennyvíziszap

―

recirkuláció, fordulatszám

―

egyenes arány

egyenes arány

Mezőgazdasági fermentlé

recirkuláció

recirkuláció

―

fordított arány

egyenes arány

100

Recirkuláció x fordulatszám hatása nagy recirkuláció-kis fordulatszám vagy kis recirkuláció-nagy fordulatszám a kedvező nagy recirkuláció-nagy fordulatszám vagy kis recirkuláció-kis fordulatszám a kedvező kis recirkuláció nagy fordulatszám a legkedvezőbb

A vizsgálat célja - optimális energetikai szempontok figyelembe vételével-, a metánhozam növelése. A vizsgált paraméterek közül a sárgával jelölt cellák mutattak szignikanciát a metánhozam esetében (19. táblázat). A recirkuláció minden esetben szignifikánsnak mutatkozott. Egyenes arányosság van a búzaszalma és a délpesti szennyvíz iszap kezelésénél, ellenben fordított arányosság tapasztalható a mezőgazdasági fermentlé esetén. Az egyenes arányosság kedvezőtlen a berendezés használata során felvett energia szempontjából. A recirkuláció – fordulatszám kereszthatás csak a búzaszalma szubsztrátum fermentációjánál szignifikáns. Az aprítási energia szempontjából ez esetben a kis recirkuláció - nagy fordulatszám mellett történő alkalmazása az optimális. A korábbi fejezetekben taglalt eredmények és értékelések alapján összeállítottam szubsztrátumonként a fermentáció során kapott többlethozam értékeket. 20. táblázat Fermentáció során kapott eredmények az egyes szubsztrátumok szerint

Többlet Többlet metánhozam gázhozam % %

Degradációs gázhozam intenzitás (kezeletlen)

Degradációs metánhozam intenzitás (kezeletlen)

A biogáz átlag metán % értéke (kezeletlen %)

Búzaszalma

4-50

4 - 70

6 - 14 nap (15)

5-12 nap (15)

53 - 60 (53,6)

Szennyvíziszap

18 – 29,7

56,8 - 96,7

1,5 - 3 nap (8)

1 - 2 nap (8)

45,7 - 52,6 (45,2)

Mezőgazdasági fermentlé

6,8 - 23,3

35,7 - 55,5

2,8 – 5 nap (7)

1 - 2 nap (7)

51,9 - 52,2 (45,4)

A három vizsgált szubsztrátum eredményei közül sárgával emeltem ki a kezeletlen szubsztrátumhoz képest legnagyobb többlet eltérés értékeit (20. táblázat). Az eredményekből jól látható, hogy a kezelés a biogáz hozam szempontjából legeredményesebben a búzaszalmára hatott. A termelt metán mennyiség és a gázhozam időbeli aktivitása a szennyvíz esetében volt a legnagyobb. A metánhozam időbeli aktivitása mindkét iszapra kedvezőbben hatott, mint a búszalma esetén. A kezeletlen mintához képest a kezelt minták rothasztása során termelt biogáz %-os átlag metán tartalma mindhárom szubsztrátum egyes mintáinál jelentős volt. Ugyanakkor a mezőgazdasági fermentlé esetében mutatott minden kezelt minta magas eltérést a kezeletlen szubsztrátum biogázának %-os metán tartalmához képest.

101

6

Összegzett következtetések

6.1. Új tudományos eredmények, tézisek 1 Kísérletterv segítségével elvégeztem a Shark típusú nedves aprító berendezés működtetésének optimalizálását, kezelt búzaszalma szubsztrátum fermentációja során termelt

biogáz

szempontjából. A kísérletsorozat beállításaival előkezelt búzaszalma szubsztrátum mintáinak fermentációja minden esetben biogáz és metánhozam növekedést eredményezett. Megállapítottam, hogy mindkét hozamot befolyásoló tényezők: az alapanyag kezelését megelőző áztatási idő (1-15 óra) és a recirkuláció száma (a kezelés ismétlési száma: 3-9 darab). Ezen paraméterek értékeinek növelésével nőnek a hozam értékek is. A metánhozamra nézve a fermentáció végén a berendezés fordulatszáma (1600-2900/min) és a recirkuláció (3-9 darab) kereszthatása is befolyásoló tényezőként jelentkezik. A kis recirkuláció - magas fordulatszám, valamint nagy recirkuláció alacsony fordulatszám beállítása eredményezi a magas hozamtöbbletet. (107) A kezelt alapanyag szárazanyag-tartalma (TS = 1,25-2,5%) indifferens a fermentáció hozama szempontjából. A kutatás mérési eredményei alapján meghatároztam a biogáz és metántöbblet várható értékének redukált modell egyenleteit.

2 Kísérletterv segítségével elvégeztem a Shark típusú nedves aprító berendezés energetikai optimalizálását, kezelt búzaszalma szubsztrátum fermentációjára. A kísérletsorozat folyamán képződött metántöbblet alapján megállapítottam, hogy az optimum a 2,5% szárazanyag-tartalmú 15 óra áztatási idővel rendelkező alapanyag 1600/min fordulatszámon, 3 recirkulációs értékkel (a kezelés ismétlési száma) beállított faktorok esetére adódik. A legnagyobb nyert energia – befektetett energia arányt ezen értékű faktorokkal éri el az anaerob fermentáció annak ellenére, hogy ezek a paraméterek nem egyeznek meg a legnagyobb metántöbbletet produkáló minta paramétereivel (TS = 1,25%; 15 órás áztatás; 1600/min fordulatszám; 9 recirkuláció). Az előbbiek alapján megállapítottam, hogy a búzaszalmát nagy áztatási idő (15 óra) után érdemes kis recirkulációs számmal (3 darab) előkezelni, úgy hogy a berendezés alacsony fordulatszámon (1600/min) üzemeljen.

3 Kísérletterv segítségével elvégeztem a Shark típusú nedves aprító berendezés működésének optimalizálását, kezelt szennyvíziszap szubsztrátum fermentációja során kapott biogáz szempontjából. Minden kezelési paraméterrel beállított minta többletgázt és többletmetánt eredményez. A biogáz hozamtöbblet tekintetében a kísérlettervben meghatározott faktorok nem 102

szignifikánsak. A metánhozam szempontjából három tényező, úgymint a recirkulációk száma (kezelés ismétlési száma 3-9 darab), a berendezés fordulatszáma (1600-2500/min) és a kettő kereszthatása mutat szignifikáns viselkedést. Alacsony fordulatszám (1600/min) - nagy recirkulációs szám (9 darab) nagyobb metán tartalmú, de kisebb gázhozam többletet eredményez. Kis recirkulációs szám (3 darab) esetén a fordulatszám (1600-2500/min) értéke nem befolyásolja a metánhozamot. A recirkulációs szám és a fordulatszám értékének növelésével nőnek a metánhozam értékek is. A kutatás mérési eredményei alapján meghatároztam a metántöbblet várható értékének redukált modell egyenletét.

4 Kísérletterv segítségével meghatároztam a Shark típusú nedves aprító berendezéssel kezelt szennyvíziszap szubsztrátum fermentációs metánhozam többlet alapján a kezelés energetikai optimumát. A legnagyobb nyert energia – befektetett energia arány, a berendezés alacsony fordulatszámon beállított (1600/min) és kisszámú recirkulációval (a kezelés ismétlési száma 3 darab) végzett iszapkezelés paramétereivel érhető el. Ezek a paraméterértékek eltérnek a legnagyobb metántöbbletet eredményező minta értékeitől (2500/min fordulatszám; 9 darab recirkuláció).

5 Kísérletterv segítségével elvégeztem a Shark típusú nedves aprító berendezés működésének optimalizálását, kezelt mezőgazdasági fermentlé szubsztrátum fermentációja során kapott biogáz szempontjából. Megállapítottam, hogy a biogáz többlet és metántöbblet értékét csak a recirkuláció száma (kezelés ismétlési száma 3-9 darab) befolyásolja. A kisebb recirkulációs szám eredményez magas hozamtöbbletet. A berendezés fordulatszáma (1600-2500/min) indifferens az anaerob bomlás biogáz fejlődése szempontjából. Megállapítottam továbbá, hogy a legjelentősebb minőségi gázösszetétel változást a kisszámú recirkuláció (3 darab) - nagy fordulatszám (2500/min) beállítás okozza. Nagy recirkulációs szám (9 darab) esetén a fordulatszám értéke (16002500/min) nem befolyásolja a biogáz metántartalmát. A fentiek alapján meghatároztam a biogáz és metántöbblet várható értékének redukált modell egyenleteit.

6 Kísérletterv segítségével elvégeztem, a Shark típusú nedves aprító berendezés energetikai optimum keresését kezelt mezőgazdasági fermentlé szubsztrátum fermentációjára. A mért metánhozam többletek alapján minden minta esetében energiaveszteséget állapítottam meg. A berendezést alacsony fordulatszámon (1600/min) kevés (3 darab) kezelés ismétlési számon beállított értékű kezelés esetére adódik a legkisebb energiaveszteség. Ezek a paraméterek eltérnek a legnagyobb metántöbbletet eredményező minta paramétereitől (2500/min fordulatszám; 3 darab kezelésismétlés). 103

7 A Shark nyírótechnológiával működő nedves aprító berendezés változó paramétereit kísérletterv segítségével határoztam meg. Ezekkel a paraméter beállításokkal kezelt szennyvíziszap és mezőgazdasági fermentlé szubsztrátum minták az anaerob fermentációjuk során többletgázt termeltek. Mindkét szubsztrátum típus esetében magasabb a metántöbblet %-os értéke (szennyvíziszap: 56,8-96,7%; mezőgazdasági fermentlé: 35,7-55,5%) a biogáz hozamtöbblet %-os értékénél (szennyvíziszap: 18-29,7%; mezőgazdasági fermentlé: 6,8-23,3%). Ez azt jelenti, hogy a kezelés hatására nem csak a hozam növekedik ezen alapanyagok esetében, hanem a gáz minősége (metántartalma) is jelentősen javul. A Shark berendezéssel történő kezelés, még a fermentáció előtt kémiai változást (mindkét alapanyagnál átlag pH = +0,5) okoz mindkét szubsztrátumban.

6.2 Az eredmények hasznosítási lehetősége Mindennemű energetikai kutatás és annak eredménye nagymértékű figyelmet érdemel. A fosszilis és az atomenergia segítségével nyert energia fajtákon túl, nagy érdeklődés övezi a megújuló energiaforrás alkalmazásának lehetőségeit. Hazánk földrajzi-gazdasági adottságai tekintetében a jelentős mennyiségű biomassza, szennyvíziszap, vagy mezőgazdasági hulladék, mindegyike az anaerob fermentáció alapanyagait biztosíthatják. A jelenleg is üzemelő biogáz telepek száma a lehetőségekhez képest méltánytalanul kicsi. Az üzemekben az adott mennyiségű szerves alapanyagból termelt biogáz és metánhozam növelés elsődleges szempont. A kiszámíthatóan magas hozamot eredményező technológia serkenti a létesítői beruházói kedvet, üzemi alkalmazása növeli a működtetés gazdaságosságát. A laboratóriumi fermentációs kísérletek eredményeit teljes felelősséggel kijelentve nem lehet nagyüzemi körülményekre is automatikusan adoptálni. Az üzemi alkalmazás megbízható eredményéhez szükség van a kísérletek fél-üzemi vizsgálataira, majd nagyüzemi próbaüzemére. A laboratóriumi vizsgálatok ugyanakkor alkalmasak a kezelt és kezeletlen alapanyag fermentációjának összehasonlítására, a kezelés hatékonyságának feltérképezésére. A konkrét hozam értékek az inoculum aktivitásának megfelelően változó eredményt produkálhatnak, de az egyes kezelésekkel elért hozamnövekedés százalékok egymáshoz képesti és a kezeletlen mintához képesti eltéréseit biztonsággal meg lehet állapítani. Elvégezhető az optimalizálás a berendezés meghatározott faktoraival és az alapanyag jellemző tulajdonságaival. Ezek alapján kijelenthető, hogy a Shark nyírótechnológiával üzemelő felületújító berendezés a kísérletek

során

alkalmazott

mindhárom szubsztrátum

fermentációja

tekintetében jelentős

hozamnövekedéseket produkált a kezeletlen szubsztrátum degradációjához képest.

104

A szubsztrátumokat feldolgozó üzemek technológiai folyamatába építve az adott üzem hatékonyságát növeli. A Shark berendezés kis helyigényű és a saját energiafogyasztásán túl más energia igénye nincs, bár mechanikus berendezés lévén a működtetése során felmerülő karbantartása, egyes elemeinek cseréje az igényeknek megfelelően javasolt. Mivel a mezőgazdasági alapanyag vizsgálat csak a búzaszalma frakcionált méretére terjedt ki, ezért ez további szélesebb körű mezőgazdasági alapanyag vizsgálatot igényel. A szennyvíziszap kezelése során mutathatók ki a kezelés legnagyobb pozitív eltérései, de a mezőgazdasági fermentlé vizsgálata során is magas hozam többlet mutatkozik. A mennyiségi és minőségi biogáz termelés növekedése miatt az adott hozam mennyiség elérése az eredeti hidraulikus tartózkodási időt töredékére csökkenti. A fent leírtak alapján mindenképpen érdemes lenne fél-üzemi, majd nagyüzemi paraméterekkel megvizsgálni a berendezést. A laboratóriumi kísérletek és számítások megalapozzák üzemi alkalmazhatóságát.

105

Függelék, az anaerob degradáció fogalomtára Anaerob kezelés Levegőtől (oxigén) elzárt biotechnológiai folyamat, amelynek célja a szerves anyagok lebontása és eközben biogáz előállítása. Anaerob degradálódás A szubsztrátumok vagy koszubsztrátumok mikrobiológiai lebomlásának mértéke, általában biogáz keletkezési potenciálként kifejezve. Szakaszos vizsgálat Olyan nem folytonos vizsgálatok, amelyekben szerves szubsztrátumokat és koszubsztrátumokat fermentálnak a vizsgálat kezdetén meghatározott állandó paraméterekkel, anaerob körülmények között. Ebből nyerhető információ a fermentációról, inhibícióról, valamint a gázhozamról. Biohulladék Aerob vagy anaerob körülmények között lebontott anyag, például étel és kerti hulladék, mezőgazdasági és háztartási szerves hulladék. Biogáz Az anaerob fermentáció gázterméke, amely elsődlegesen metánt és szén-dioxidot tartalmaz. A szubsztrátumtól függően összetételében található még ammónia, hidrogén-szulfid, vízgőz és más gáz vagy illékony komponens. Biogáz hozam Biogáz mennyisége egységnyi mennyiségű szubsztrátum betáplálása esetén. Mértékegysége: ℓN/kgoTS-ben vagy ℓN/kgFM-ben ℓN - standard liter vagy liter normál körülmények között, FM=nedves anyag mennyisége (fresh mass) Biogáz keletkezési potenciál A lehetséges maximális biogáz hozam, amely egy meghatározott mennyiségű szubsztrátumból ered. Mértékegysége: ℓN/kgoTS-ben Biogáz mennyiség Egységnyi térfogatban kialakult biogáz mennyisége. Mértékegysége: ℓN-ben. Biogáz szint Időegység alatt gyártott biogáz mennyisége. Mértékegysége: ℓN/napban. Biogáz szint, specifikus (biogáz termelékenység) A biogáz szint és a fermentor nettó (aktív) fermentációs térfogatának aránya. Mértékegysége: ℓN/(ℓ∙nap)- ban Fermentált iszap 106

Fermentált szennyvíz iszap = digested sewage sludge Fermentálás Olyan kémiai (biotechnológiai) folyamat, melyben a szerves anyagot enzimek bontják Fermentor térfogata A fermentor (reaktor) térfogata, amelyben a fermentálás történik. Fermentációs maradék (residue) Fermentálás után maradó szilárd vagy folyékony anyag. Fermentációs vizsgálat (test) Szakaszos vizsgálat; olyan precízen dokumentált eljárás, mely a DIN 38414-8 ajánlásainak megfelel. Fermentációs viselkedés Annak a folyamatnak a jellemzője, amely során a szubsztrátumból biogáz keletkezik. Fermentációs kísérlet Szerves anyag anaerob rothasztására vonatkozó vizsgálata. Gázképződés A gázhozam értéke a specifikus szakaszos vizsgálat során adott idő alatt. Mértékegysége (például) : ℓN/kgoTS-ben (21 nap alatt) Gátlás (Inhibíció) Fermentálás meggátolása azáltal, hogy az aktív mikroorganizmusokat károsítják, vagy az enzimek hatékonyságát (aktivitását) csökkentik. Homogenitás és inhomogenitás Egy anyag vagy jellemző homogén vagy inhomogén eloszlásának mértéke, egy anyag lehet homogén egy komponensre és lehet inhomogén egy másikra. Hidraulikus tartózkodási idő Az az átlagos idő, ameddig a szubsztrátum a fermentorban marad. (Folyamatos üzemet tekintve a betáplált szubsztrátum térfogatának és a fermentor térfogatának a hányadosa naponta.) Mértékegysége lehet például napban megadva. Kémiai oxigénigény (KOI) (chemical oxygen demand, CSB; COD) A szubsztrátumban levő Oxidálható elegy tartalmának mérése. Metán produktivitás, specifikus Egységidő alatt termelt metán mennyiségének és a fermentor nettó (aktív) működési térfogatának aránya. Mértékegysége: ℓN;CH4/(ℓ∙d)-ben Mintavételezés Olyan módszer, amely során a szubsztrátum vagy a fermentor tartalmának részeit kiveszik és előkészítik, hogy lényeges és reprezentatív megállapításokat tegyenek a teljes mennyiség kémiai vagy biológiai paramétereiről.

107

Minta előkészítés A reprezentatív mintához vagy a fermentációs kísérlethez szükséges minta előállítása elválasztás, méret csökkentés, osztályozás (szitával), stb. által. Mintatárolás (sample storage) Az a dolog, amely során a mintavételi és a minta-előkészítési idő közötti, valamint a kémiai vagy biológiai analízisekben használt minta ideje közötti periódust áthidaljuk. Oltóiszap (inoculum) Az mikrobiológiai biomassza, amelyet a fermentálás elején adnak hozzá a szubsztrátumhoz. Szükség van rá a fermentálási folyamatok beindítására, gyorsítására. A DIN 38414-8 szennyvíziszapként hivatkozik, ha ettől különböző, akkor szigorúan dokumentálni kell. Organoleptikus (érzékszervi) minta vizsgálat Minta tulajdonságainak leírása érzékeléssel, pl. illat, szín, zavarosság vagy sűrűség emberi érzékszervek segítségével. Összes szilárd anyag szárazanyag tartalma (TS) g/kg-ban, magas víztartalom esetén g/ℓ vagy a teljes mennyiség %-ban. A víz termikus úton történő eltávolítása után megmaradt anyagok mennyisége – olyan, mint a 105 oCon 24 órán át történő szárítás vagy konstans tömeg eléréséig történő szárítás. Referencia szubsztrátum és referencia minta Szubsztrátum ismert biogáz potenciállal. (pl. mikrokristályos cellulóz) Szennyvíz fermentálása Fermentálásra egy kifejezés (gyakran használják szennyvizek kezelésével kapcsolatban). „rothasztás: anaerob digestion” Szubsztrátum A fermentálás nyersanyaga. Szerves szárazanyag-tartalom goTS/kgFM –ben vagy goTS/ ℓFM-ben A minta térfogatának vagy tömegének súlyvesztesége, amelyet azalatt érünk el, amíg konstans tömeget nem kapunk, 550 oC hőmérsékleten hamuvá alakítva. A súlyveszteség túlnyomóan, de nem teljesen a szerves alkotók miatt történik. Az illékony szerves komponensek, amelyek 105 oC-on elillannak, ezzel a módszerrel nem regisztrálhatók, külön szükséges a meghatározásuk. Fermentálás Egy anaerob folyamat, amely során mikroorganizmusok közreműködésével vagy enzimeik hatásaival gyártunk egy terméket – esetünkben metánt tartalmazó biogázt. Vakminta Szubsztrátum nélküli tisztán oltóiszappal történő fermentálás.

108

Irodalomjegyzék 1. Market observatory for energy. EU 27 energy key figures- European commision. http://ec.europa.eu/energy/observatory/countries/doc/key_figures.pdf; p.: 40. [Online] 2010 jun. junius. [Hivatkozva: 2014. 02 11.] 2. Eurostat European Comission. Energia, transport and environment indivators. Eurostat Pocketbooks:. [Online] 2010. [Hivatkozva: 2014. 01 11.] ISSN 1725-4566. 3. Központi Statisztikai Hivatal. Statisztikai Tükör- Az energiaárak alakulása.[Online] . http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/energiaarak0409.pdf. . [Online] 2010 IV évfolyam 58-as szám. [Hivatkozva: 2013. 12 13.] 4.

Hivatal, Központi Statisztikai.

A

fenntartható fejlődés

indikátorai

Magyarországon.

http://pdc.ceu.hu/archive/00005356/01/fenntartfejl06.pdf. [Online] 2010. [Hivatkozva: 2013. 11 02.] 5.

Energiagazdálkodási

Energiagazdálkodási

Tudományos

Tudományos

Testület,

Testület-ETE

ETE

Energetikai

Energetikai Sajtófigyelő.

Sajtofigyelő. http://www.ete-

net.hu/index.php/aktualis-r/a-vilag-hirei-r. [Online] 2014. június. 6.

Központi

Statisztikai

Hivatal.

Település

Statisztikai

Rendszer.

http://www.ksh.hu/docs/hun/terinform11/pdf/terinf_2011.pdf. [Online] 2011. [Hivatkozva: 2013. 04 05.] 7. Kormány Rendelet. (111/2003. (VII.29.) Korm. Rendelet a földgázellátásról szóló 2033. évi XLII. Törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. Budapest, 2003. 8.

Nemzeti

Fejlesztési

Minisztérium.

Nemzeti

Energiastratégia

2030.

http://2010-

2014.kormany.hu/download/4/f8/70000/Nemzeti%20Energiastrat%C3%A9gia%202030%20teljes%20 v%C3%A1ltozat.pdf. [Online] 2012. 9. Dr. Bai A. (szerk). A biogáz. Budapest : Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2007. 10. et.al, Dr. Kapros T, Dr. Csete , J. és Szunyog , I. A biogáznak földgáz vezetékbe történő betáplálását

befolyásoló

műszaki,

jogi

és

pénzügyi

szempontok

az

Európai

Unióban.

http://www.bitesz.hu/dokumentumtar/biogaz/biogaz-halozatba-vao-betaplalasanak-kovetelmenyei/download.html. [Online] [Hivatkozva: 2014. 04 10.] 11. Dr. Petits Mihály. Szerves hulladékok újrahasznosítása. http://www.agraroldal.hu/biomassza2_cikk.html. [Online] 2011. 11 24. [Hivatkozva: 2013. 02 14.] 12. Biogáz üzem típusok Magyarországon - lehetőségek és buktatók. Dr. Horváth M., Bakosné Diószegi, M. Románia : XXI. Nemzetközi Gépészeti Találkozó Konferencia-kiadványa, 2013 pp.:162165. ISSN 2068-1267. 13. Erneuerbare Energien in Deutschland auf einen Blick. Kramer, Antje. Budapest : Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, „Bioenergia – a jövő energiaforrása” c. konferencia, 2012.10.16. 14. Dr. Barótfi István. Környezettechnika. Budapest : Mezőgazda Kiadó, 2002. ISBN: 9632860098. 109

15. Biogas barometer. http://www.eurobserv-er.org/downloads.asp. [Online] 2010. [Hivatkozva: 2013. 02 16.] 16. L., Zsuffa; Konorót F.; Oláh J.; Pál T.; Kapros Z.;. Települési szennyvíziszapból előállított biogáz hasznosítása hő és villamos energia termelésére. Budapest : OMFB Tanulmány (EKFM Kft.), 1998. 17. Sajtóközlemény. http://zoldtech.hu/cikkek/20110914-Szarvas. Zöldtech-Átadták Magyarország legnagyobb biogázerőművét Szarvason. [Online] 2011.. 09 04. [Hivatkozva: 2013. 08 11.] 18. A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai. Dr. Petits Mihály. Budapest : Biogáz konferencia Renexpo, 2012.05.10. 19. Növénytermesztési és állattenyésztési „vegyes” gazdaságok hulladékainak energetikai hasznosítása. Bakosné Diószegi M., Solymosi J. Budapest : Hadmérnök, 2010, szeptember., V. évfolyam 2. szám pp. 24-37. kötet. ISSN 1788-1919. 20. Az európai biogáz ipar jelenlegi helyzete és jövőbeli kilátásai. Dr. Kovács Attila. Budapest : Renexpo, 2012.05.10. 21. A biogáz termelés és hasznosítás tendenciái Magyarországon. Dr. Kovács Kornél. Budapest : „Bioenergia – a jövő energiaforrása” c. konferencia, Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, 2012.10.16. 22.

Budapesti

Műszaki

Egyetem. -

Energetika, .

[Online]

bioenergia,. [Hivatkozva:

2014. 02 12.] 23. Pretreatments to enhance the digestibility of lignocellulosic biomass. Hendks, A.T.W.M. és Zeeman, G. 100(2009) 10-18, Bioresource Technology, 2009. 24. Dr. Molnár Sándor etal. Faipari kézikönyv I. Sopron : Faipari Tudományos Alapítvány, 2000. . 25. Lignin chemistry-Past. ADLER, E. 11,169-218., J. Wood Sci. Technol., 1977. 26. Szerves Kémia Tanszék. Fahulladékok és mezőgazdasági növényi hulladék anyagok vizsgálata. . ELTE Kémiai Intézet, 2007. 27. Pretreatment of lignicellulosic Wates to improve ethanol and biogas production: a rewiew. Taherzadeh, Mohamad J. és Keikhosro Karimi. Molecular Sciences : www.mdpi.org/ijms. ISSN1422-00672008,9,1621-1651. 28. Biodegradation and biological treatments of cellulose, hemicellulose and lignin: an overview. J, Pérez; Muñoz-Dorado, J; De La Rubia , T; Martínez, J. 5:53e63., Int Microbiol, 2002., . kötet. . 29. Effect of lignin-derived and furan compounds found in lignocellulosic hydrolysates on biomethane production. A, Barakat; Monlau , F; Steyer , JP; Carrere , H. 104:90e9, Bioresour Technol, 2012. 30. Effect of structural features on enzyme digestibility of corn stover. Kim, S. és Holtzapple, M.T. , Bioresurces technol, 2006., 97,583-91.

110

31. Mechanism of the enzymatic hydrolysis of cellulose: Effectsof major structural features of cellulose on enzymatic hydrolysis. Fan, L.T., Lee, Y. és Beardmore, D.H. . 177-199., Biotechnol. Bioeng, 1980, 22. 32. Handbook on bioethanol: production and utilization; . Wyman, C.E. Washington DC, USA, : Taylor & Francis, 1996. 33. Pretreatment of Lignocellulosic Wastes to Improve Ethanol and Biogas Production: A Review. J., Mohammad, Taherzadeh 1 és Keikhosro Karimi. www.mdpi.org/ijms : International Journal ofMolecular Sciences. ISSN 1422-0067. 34. Microscopic examination ofchanges of plant cell structure in corn stover due to hot water pretreatment and enzymatic. Zeng, M.; Mosier, N.S.; Huang, C.P.; Sherman, D.M.; Ladisc. 97, 265-278., Biotechnol. Bioeng., 2007. 35. Comparison of steam pretreatment of eucalyptus, aspenand spruce wood chips and their enzymic hydrolysis. Ramos, L.P., Breuil, C. és Saddler, J.N. 1992, 37-48., : Appl. Biochem. Biotechnol., 1992., . kötet. . 36. The effect of initial pore volume andlignin content on the enzymatic hydrolysis of softwoods. Mooney, C.A.; Mansfield, S.D.; Touhy, M.G.; Saddler, J.N. , : Bioresource Technol., 1998,., 64, 113-119. 37. Magyarország hulladékhasznosítási lehetőségei hatékonyabb biogáz termelés céljából. Szigeti M.; Bakosné Diószegi M.; Dr. Legeza, L.; Dr. Horváth M. XXI. Nemzetközi Gépészeti Találkozó Konferencia-kiadványa, : 387-390 (2013), 2013. ISSN 2068-12. 38. Hydrothermal degradation of polymers derived from plants. Boblter, O. 19,797-841, Prog. Polym.Sci, 1994., . kötet. . 39. Garrote, G., Dominguez, H. és Parajo, J.C. Hydrothermal processing of lignocellulosic materials. Holz Als Roh-und Werkst. 1999., 1999, 57, 191-202.. kötet. 40. On the pyrolisys of wood and its components. R., Doansky és Rendos F. 29, 473-476, : Holz Roh Werkst, 1970. 41. A techno-oconomic assessment of the pretreatment and fractionation steps of a biomass-to-etanol process. D., Greg és Saddler J.N. 711-727, Appl. Biochem. Biotechnol., 1996. 42. Energetische Verwertung von holzartiger Biomasse. Paester, L. és Lepers, J. 56. k. 5. sz. p. 14– 17., : BWK Brennstoff, Wärme, Kraft,, 2004. 43. Saccharification of steam-exploded poplar wood. Toussaint, B. és Excollier, G. . p. 1308– 1317., : Biotechnology and Bioengineering,, 1991.., 38. k. 11. sz. 44. Tiborné, Dr. Boros. Fa és más, nagy lignocellulóz tartalmú biomasszafajták energetikai hasznosítása. http://www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/energia/2004/12/1206.pdf. [Online] [Hivatkozva: 2014. 05 07.] 45. Steam-explosion pretreatment of wood: effectof chip size, acid, moisture content and pressure drop. Brownell HH., Yu., E.K.C. Saddler JN. 28, 792-801, Biotechnol, Bioeng, 1986. 111

46. Effect of steam treatment treatment on the chemical composition of wheat straw. J.M., Lawter, Sun R. és Banks, W.B. 365-371, : Holzforschung 50., 1996. 47. Optimization of pH controlled liquid hot water pretreatment of of corn stover. N., Mosier; Hendricson R.; Ho N.; Sedlak M.; Ladisch M. R. 1986-1993, Bioresour. Technol., 2005., 96. 48. Pretreatment of corn fiber by pressure cooking in water. R., Weil J.; A. Sarikaya; S.L. Rau; J. Goebs; C.M. Lasisch; M. Brwer; R. Hendrickson; M.R. Tadisch. pp. 1-17, Appl. Biochem. Biotechnol, 1998., 73. 49. The effect of flowrate ofcompressed hot water on xylan, ligninand total massremovalfrom corn stover. C., Liu és Wyman C.E. , Ind. Eng. Chem. Res. : 42, 5409-5416, 2003. 50. Anaerobic toxicity and biodegradability of pulp mill waste constituents. Benjamin etal., XIAO and Clarkson. , Water Res., 1984., 18 (5), 601-607. 51. Wood Chemistry, Ultrastructure, Reactions. D, Fenger és Wegener G. , Berlin, New York, 1984. 52. Alkaline treatment of wheat straw for increasing anaerobic biodegradability. Pavlostatihis, S.G. és J.M., Gosette. 27, 334-344, Biotechnol Bioenergie, 1985. 53. Pretreatment of lignocellulosic Wastes to Improve Ethanol and biogas Production: A Review. Taherzaden, M. és Karimi, K. . 2008,9,1621-1651, Int. J. Mol. Sci, 2008. 54. Biomass pretreatment: Fundamentals toward application. Abgor, V.B. et al. 29 (2011) 675-685, Biotechnology Advances, 2011. 55. Györgyi, Hadabásné Szigethy. Egyéb hulladékkezelési folyamatok . Magyarország : NSZFI A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002. 56. Enhancing the enzymatic hydrolysisof cellulosic materials using simultaneous ball milling. Mais, U.; Esteghlalian, A.R.; Saddler, J.N.; Mansfield, S. , Appl. Biochem. Biotechnol., 2002, 98. 57. Tassinari, T. és Macy, C. Differential speed two roll mill pretreatment of cellulosic materials forenzymatic hydrolysis. . Biotechnol. Bioeng. 1977., 1977, 19, 1321-1330. 58. Sidiras, D.K. és Koukios, E.G. . Acid saccharification of ball-milled straw. . Biomass ,. 1989, 19. 59. Kumakura, M., Kojima, T. és Kaetsu, I. Pretreatment of lignocellulosic wastes by combination ofirradiation and mechanical crushing. . Biomass. 1982., 1982, 2, 299-308. 60. Lafitte-Trouque, S. és Forster, C.F. . The use of ultrasound and gamma-irradiation as pretreatmentsfor the anaerobic digestion of waste activated sludge at mesophilic and thermophilic temperatures. Bioresource Technol. 2002., 2002, 84, 113-118 61. Eskicioglu, C.; Terzian, N.; Kennedy, K.J.; Droste, R.L.; Hamoda. Athermal microwave effects for enhancing digestibility of waste activated sludge. Water Res. , ., 2007, 41, 2457-2466. 62. Negro, M.J.; Manzanares, P.; Ballesteros, I.; Oliva, J.M. Hydrothermal pretreatment conditions to enhance ethanol production from poplar biomass. Biochem. Biotechnol. , ., 2003, 105, 87-100. 63. Superfine grinding of steam-exploded rice straw and its enzymatic hydrolysis. Jin, S. és Chen, H. 225-230, Biochem. Eng. J., 2006., 30.

112

64. Application of mechanical pretreatment to produce methane from Maize . Mohammed A, Alfarjani F, Benyounis KY, Prescott T, Olabi AG. Simulation and Environmental Impact of Energy Systems : Int. Conf. Of Efficiency, Cost, Optimization (ECOS) Novi Sad, p, 2011. 65. S. Tedesco*, K.Y. Benyounis, A.G. Olabi. Mechanical pretreatment effects on macroalgaederived biogas production in co-digestion with sludge in Ireland Energy . journal homepage: www.elsevier.com/locate/energy. 2013. 66. Muller, C.D., Abu-Orf, M. és Novak, J.T. Application of mechanical shear in an internal-recycle forthe enhancement of mesophilic anaerobic digestion. Water Environ. Res. . 2007., , 79, 297-304. 67. Henley, R.G., Yang, R.Y.K. és Greenfield, P.F. Enzymatic saccharification of cellulose inmembrane reactors. . Enzyme Microb. Tech. . 2, 206-208., 1980. 68. Hydrodynamic cavitation device that makes straw cults suitable for efficient biogas production. Ancza E.; Bakosné Diószegi M.; Horváth M. pp. 572-576, Malaysia, Kuala Lumpur : Applied Mechanics and Materials, 2014. 69. Pretreatment methods to improve sludge anaerobic degradability: A rewiev. H., Carrére; Dumas, C; Battimelli, A; Batstone, D.J.; Delgenés, J.P.; Steyer, J.P.; Ferrer, I. , www. elsevier.com/locate/jhazmat : Journal of Hazardous Material, 2010., 183 (2010) 1-15. 70. S.I. Perez-Elvira ; P.N. Diez; F. Fernandez-Polanco. Sludge minimisation technologies, REv. Environ. Sci. Bio/Technol. , (2006) 5(4)., . kötet, 375-398. 71. Ge.e, H.Q., Jensen, P.D. és Batstoon, D.J. Pre-treatment mechanismduring thermophilicmesophilic temperature phased anaerobic digestion of primary sludge. Water Res. 44 (1) (2010)., 123130. 72. Miklós, Pécs. Feldolgozási műveletek – Sejtfeltárás. BME oktatási anyag. 73. Biogáz hozam növelése kavitációs mező alkalmazásával . Dr. Horváth M, Bakosné D, M. Románia, Erdély , Kolozsvár : OGÉT, 2012.04. ISSN 2068-1267. 74. Kavitációs mező előállítása szonokémiai reakciókhoz . Horváth M, Bakosné Diószegi M. Románia, Erdély : XIX. Nemzetközi Gépészeti Találkozó Konferencia-kiadványa, 2011 április. 168171 (2011) ISSN 2068-1267. 75. The acoustic bubble. Leighton, T. G. London: Academic, 1994. 531-551. oldal. 76. The effects of ultrasound on solids. In Advances in sonochemistry (ed. T. J. Mason). Suslick, K. S. és Doktycz, S. J. 197-230. oldal, New York: JAI., 1990. 77. Ultrasonic pretreatment of sludge: A review. Pilli, Sridhar; Puspendu Bhunia; Song Yan ; R.J. LeBlanc. , journal homepage: www.elsevier.com/locate/ultsonch : Ultrasonics Sonochemistry, 18 (2011) 1–18. 78. The use of ultrasound to accelerate the anaerobic digestion of sewage sludge. Tiehehm, A., K.Nickel és U. Neis . 121-128, : Water Sci., Technol, 36 (11) (1997).

113

79. Ultrasonic waste activated sludge disintegration for improving anaerobic stabilization, Water Res. The use of ultrasound to accelerate the anaerobic digestion of sewage sludge. Tiehehm, A.; K.Nickel; M. Zelhorn; U. Neis. , : Water Sci., 35 (8) (2001) 2033-2009. 80. Ultrasonic cell disprution of stabilised sludge with subsequant anaerobic digestion. Onyeche, T.I.; o. Schlafer; H. Bormann; C.Schroder; M. sievers. , : Ultrasonics 40, (2002) 31-35. 81. Enhancing anaerobic fermentation of sewage sludge for increasing biogas generation. Bien, J. B.; G. Malina; J.D. Bien; L. Wolny. 939-949, J. Environ. Sci. Health Part A-Toxic/ Hazard. Subst. Environ, Eng., 39 (4) (2004). 82. Solubilisation of waste-activated sludge by ultrasonic treatment. Bougrier, C., H. Carrére és J.P. Delgenés. 163-169, Chem. Eng.J., 106 (2) (2005). 83. Ultrasonic, Pre-treatment if biological sludge: consequences for disintegration, anaerobic biodegradability, and filterability. G. Erden, A. Filibeliu. 145-150, J. Chem. Technol. Biotechnol., 85 (1) (2009). 84. Ultrasoun pre-treatment for anaerobic digestion improvement. M FDz-Polanco; Perez-Elvira, S.; F.II. Plaza; G. Garralon; Fdz- Polanco. 1525-1532, Water Sci. Technol., 60 (6) (2009). 85. Nickel, K. Intensivierung der anaeroben Klaerschlammstabilisierung durch vorgeschalteten Zellaufschluss mittels Ultraschall . (2002). PhD Thesis TUHH 86. Intensivierung der Schlammfaulung durch Klaerschlammdesintegration mit Ultraschall. Nickel, K., Neis, U. Bremen, Germany : 5.-GVC-Abwasser-Kongress, (2003). Preprints, 1, 53-62. 87. Dr. Németh Zs., Dr. Kárpáti Á. Anaerob fermentáció hatékonyság-növelése ultrahanggal, Négy év üzemi tapasztalati a Bambergi tisztítóműben. , 2009. 88. Takács B.; Dr. Németh T. Zs. ; Kiss G.; Krenner R. Ultrahangos technológia alkalmazása a szombathelyi szennyvíztisztító-telepen. : Euro-Open Kft., Zalaegerszeg 8900; Kosztolányi u 2. ××Vasivíz Zrt., 9700 Szombathely, Újvilág u. 89. Enhanced anaerobic degradation of mechanically disintegrated sludge water. U. Baier, P. Schmiheiny. 137-143, : Sci. Technol, 36(11) (1997) 90. Anaerobic digestion and dewatering charasteristics of mechanically disintegrated sludge. Kopp, J., J. Müller és N. Dightl. 129-136, Schwedes : Water Sci. Technol., 36 (11) (1997). 91. Enchancement of sludge anaerobic digestion by using of a special thickening centrifuge. Dohanyos, M., J. Zabranska és P.Jenicek . 145-153, : Water SCi. Technol., 36 (11) (1997). 92. Disintegration of excess activated sludge- evaluation and experience of full-scale applications. J.Zabranska; M. Dohanyos; P. Jenicek; J. Kutil. 229-236, Water Sci Technol., 53 (12) (2006). 93. Effect on aerobic digestion of sewage sludge pretreatment,. H.B. Choi, K.Y. Hwang, E.B. Shin. 207-211, Water Sci. Technol,, 35 (10) (1997). 94. Mechanical mechanical pretreatment of waste activated sludge for anaerobic digestion process. Nach, I.W., és mtsai., és mtsai. 2362-2368, Water res., 34 (8) (2000).

114

95. Bakosné Diószegi M.; Horváth M.; Szigeti M. Biogáz alapanyag előkezelés technológiák. Budapest : Óbudai Egyetem, 2013; p.100. 978-615-5018-95-4. 96. Economic benefits of low pressure sludge homogenization for wastewater treatment plants. Onyece, T.I. Montcton, New Brunswick, Canada : IWA specialist conferences Moveing forward wastewater biosolids sustainability, 2007. . 97. Desintegration mécanique des boues activées,. J. Muller, L. Pelletier. 61-66, L'eau, l'industrie, les nuisances, (1998)., (217) 98. Effect of disintegration on anaeribec degradation of sewage sludge in dodownflow stationary fixed film digester. Engelhart, M.; M. Mkrüger; J. Kopp; N. Dichtl. Barcelona : II International Symposium on anaerobic Digestion of Solid Waste, 1999. 99. Enzymatic, mechanical and thermal pretreatment of surplus sludge. M.Barjenbruch, O . Kopplow,. 715-720, : Adv. Environ Res, 7 (3) ( 2013). 100. Statisztikai Hivatal adatai . 101. . Z., Halász. Magyarország, Budapest : Corvina, 1980. 95. oldal. 102. Structural Variability of Lignins and AssociatedPhenolic Acids in Wheat Straw. E., Billa és B., Monties. 305-314, : Cellulose Chem. Technol., 1995., 29. 103. "Rice Straw for Bleached Paper”. Ernst A. J., Foural, Y., Clark T. F. , , 1960. 104. 1985 From Chemical Recovery in the Alkaline Pulping Processes. Grace T., G. Hough. p. 116, Atlanta : Tappi Press, 1985. 105. ELMIB – tiszta energia. https://www.facebook.com/photo.php?fbid=242147345845522&set=a.242146025845654.61206.1581 67427576848&type=3&theater. [Online] 2011. [Hivatkozva: 2014. 07 07.] 106. Biogáz-el őállítás és hasznosítás. . Kaltwasser, B. J. Budapest, : Műszaki Könyvkiadó, 1983.. 107. Experimental Design and Study of Shear Technology for Biomass Comminuting. Bakosné Diószegi M., Horváth M., Drégelyi-Kiss Á. Malaysia, Kuala Lumpur : APPLIED MECHANICS AND MATERIALS, 2014., 564: pp. 555-559. 108. Fizika- Égéshők és fűtőértékek. http://fizika.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1113126. [Online] [Hivatkozva: 2014. 05 11.]

115

Köszönetek A kutatómunka létrejöttében nyújtott segítéségéért szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek, Dr. Horváth Miklósnak, aki a kutatásom első pillanatától fogva mellettem állt, és mindenben segítségemre volt. Köszönöm Dr. Horváth Sándor Dékán úrnak, Dr. Legeza Lászlónak és Dr. Horváth Miklósnak, hogy a kísérletek megvalósításához nélkülözhetetlen laboratóriumi eszközpark elérhetőségét biztosította. Köszönöm Dr. Németh Zsolt fizikusnak, hogy a Shark berendezés használatával kapcsolatos gyakorlati alkalmazást támogatta, segítette. Köszönöm Bezsenyi Anikónak a Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep kutatómunkatársának az eredmények kiértékelésében végzett segítő támogatását. Köszönöm a Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep műszaki ellenőrzésért felelős osztály munkatársának Tuba Lászlónak, hogy a kísérletekhez szükséges inoculumot biztosította.

Végül, de nem utolsó sorban köszönet a családomnak, akik végtelen türelemmel álltak mellettem, és támogattak mindenben, hogy ez a dolgozat létrejöhessen.

116

1. sz. melléklet

Szárazanyag-tartalom és szerves szárazanyag-tartalom mérési jegyzőkönyv Adatlap száma / verzió száma:

szat / v01

Mérést végezte:

Bakosné Diószegi Mónika

Mérés dátuma:

2014.04.08

Minta megnevezése:

dömsödi szennyviziszap shark új bemérés

Minta leírása / megjegyzés: Szárítás / izzítás hőmérséklete (°C)

105

/

600

Szárítás / izzítás időtartama (óra)

8

/

4

Tégely száma

1

2

3

Tégely tömege üresen (g)

12,6940

14,7295

11,3611

Tégely tömege mintával (g)

15,8560

18,8364

14,9044

Szárítás utáni teljes tömeg (g)

12,8288

14,9023

11,5105

Izzítás utáni teljes tömeg (g)

12,7456

14,7982

11,4205

Bemért minta tömege (g)

3,1620

4,1069

3,5433

Szárítási maradék tömege (g)

0,1348

0,1728

0,1494

Izzítási maradék tömege (g)

0,0516

0,0687

0,0594

Szárazanyag-tartalom (%)

4,26

4,21

4,22

Izzítási veszteség (%)

38,28

39,76

39,76

Szerves szárazanyag-tartalom (%)

61,72

60,24

60,24

Szarázanyag-tartalom (%)

4,23

±

0,03

Izzítási veszteség (%)

39,26

±

0,85

Szerves szárazanyag-tartalom (%)

60,74

±

0,85

Felhasznált eszközök:

Nabertherm LE 4/11/RP [SN 262711] Szilikagéllel töltött exikátor Sartorius AX 224 [28091469]

Fájlnév és elérési útvonal C:\Users\Diószegi Mónika\Documents\doktori\mellékletek\[20140408_dömsöd_iszapTSoTS.xlsx]szat

1/1

2. sz. melléklet

Name:

Diószegi Mónika

Start date:

2014. 4. 9. 15:00

Measurement description:

Shark04 - DOE 1. újbemérés ismétlés

Measurement conditions Materials Positive controll: Substrate: Sludge: Batch system Middle bottle content: Sealing: Thermostate temperature (°C): Analytics Scale: Gas analysis: GC method used:

Molar Chemicals Microcrystallic cellulose Ph. Eur. 7.0. (2012.09/2017.08) Milled and fractionated wheatstraw Dömsödi Wastewater Treatment Plant (date of sampling: 2014.04.06) 500 ml distillated water 3 mm, silicone (strenght: 20 and 30) 37 Sartorius Industrial 6100 / 0,5 g DANI Master Fast Gaschromatography system csaFIDmethod Pictures

Comments

File name and path C:\Users\Diószegi Mónika\Documents\doktori\mellékletek\[ismShark04_újbemérés_122bottle_sample.xlsx]DATA

1/18

2. sz. melléklet

Experimental set-up based on the VDI 4630 standard I. Designation

Negative con.

Positive con.

Material Comment about material / particle size Number of vessel Volume of fill (ml) Total solids (TS) of sludge (%) Total organic solids (oTS) of sludge (%) oTS of sludge div. volume of fill (%) Total oTS of sludge (g) Required amount of sludge (g) Total solids (TS) of subrate (%) Total organic solids (oTS) of substrate (%) Total organic solids (oTS) of 100 g substrate (g) Required total organic solids of substrate (g) Required amount of substrate (g) Ratio of substrate and sludge oTS (1) Total solids of fill (%)

None 1 400 4,23 60,74 1,5 6,00 233,5 -

Cellulose 2 400 4,23 60,74 1,5 6,00 233,5 98,35 99,91 98,26 2,25 3,1 0,5 3,10

Designation Material Comment about material / particle size Number of vessel Volume of fill (ml) Total solids (TS) of sludge (%) Total organic solids (oTS) of sludge (%) oTS of sludge div. volume of fill (%) Total oTS of sludge (g) Required amount of sludge (g) Total solids (TS) of subrate (%) Total organic solids (oTS) of substrate (%) Total organic solids (oTS) of 100 g substrate (g) Required total organic solids of substrate (g) Required amount of substrate (g) Ratio of substrate and sludge oTS (1) Total solids of fill (%)

Sample 2/1. 2,5%_2900x3x1ó 5 400 4,23 60,74 1,5 6,00 233,5 18,24 96,32 17,57 3,00 17,1 0,5 3,25

Sample 1/1.

Sample 1/2.

1,25%_1600x3x1ó 1,25%_1600x3x1ó 3 400 4,23 60,74 1,5 6,00 233,5 18,51 96,32 17,83 3,00 16,8 0,5 3,25

4 400 4,23 60,74 1,5 6,00 233,5 18,51 96,32 17,83 3,00 16,8 0,5 3,25

Sample 2/2. 2,5%_2900x3x1ó

Sample 3/1. 2,5%_1600x9x1ó

Sample 3/2. 2,5%_1600x9x1ó

6 400 4,23 60,74 1,5 6,00 233,5 18,24 96,32 17,57 3,00 17,1 0,5 3,25

7 400 4,23 60,74 1,5 6,00 233,5 13,46 96,32 12,96 3,00 23,1 0,5 3,25

8 400 4,23 60,74 1,5 6,00 233,5 13,46 96,32 12,96 3,00 23,1 0,5 3,25

2/18

2. sz. melléklet

Experimental set-up based on the VDI 4630 standard II. Designation

Sample 4/1.

Sample 4/2.

Sample 5/1.

Sample 5/2.

Material 1,25%_2900x9x1ó 1,25%_2900x9x1ó 2,5%_1600x3x16ó 2,5%_1600x3x16ó Comment about material / particle size Number of vessel 9 10 11 12 Volume of fill (ml) 400 400 400 400 Total solids (TS) of sludge (%) 4,23 4,23 4,23 4,23 Total organic solids (oTS) of sludge (%) 60,74 60,74 60,74 60,74 oTS of sludge div. volume of fill (%) 1,5 1,5 1,5 1,5 Total oTS of sludge (g) 6,00 6,00 6,00 6,00 Required amount of sludge (g) 233,5 233,5 233,5 233,5 Total solids (TS) of subrate (%) 11,20 11,20 17,05 17,05 Total organic solids (oTS) of substrate (%) 96,32 96,32 96,32 96,32 Total organic solids (oTS) of 100 g substrate (g) 10,79 10,79 16,42 16,42 Required total organic solids of substrate (g) 3,00 3,00 3,00 3,00 Required amount of substrate (g) 27,8 27,8 18,3 18,3 Ratio of substrate and sludge oTS (1) 0,5 0,5 0,5 0,5 Total solids of fill (%) 3,25 3,25 3,25 3,25

Designation Sample 6/1. Sample 6/2. Sample 7/1. Sample 7/2. Material Milled wheatstraw Milled wheatstraw Milled wheatstraw Milled wheatstraw Comment about material / particle size Number of vessel 13 14 15 16 Volume of fill (ml) 400 400 400 400 Total solids (TS) of sludge (%) 4,23 4,23 4,23 4,23 Total organic solids (oTS) of sludge (%) 60,74 60,74 60,74 60,74 oTS of sludge div. volume of fill (%) 1,5 1,5 1,5 1,5 Total oTS of sludge (g) 6,00 6,00 6,00 6,00 Required amount of sludge (g) 233,5 233,5 233,5 233,5 Total solids (TS) of subrate (%) 15,24 15,24 11,61 11,61 Total organic solids (oTS) of substrate (%) 95,91 95,91 95,99 95,99 Total organic solids (oTS) of 100 g substrate (g) 14,62 14,62 11,61 11,61 Required total organic solids of substrate (g) 3,00 3,00 3,00 3,00 Required amount of substrate (g) 20,5 20,5 25,8 25,8 Ratio of substrate and sludge oTS (1) 0,5 0,5 0,5 0,5 Total solids of fill (%) 3,25 3,25 3,22 3,22

3/18

2. sz. melléklet

Experimental set-up based on the VDI 4630 standard III. Designation

Sample 8/1.

Sample 8/2.

Centrumpoint 1.

Centrumpoint 2.

Material Milled wheatstraw Milled wheatstraw Milled wheatstraw Milled wheatstraw Comment about material / particle size Number of vessel 17 18 19 20 Volume of fill (ml) 400 400 400 400 Total solids (TS) of sludge (%) 4,23 4,23 4,23 4,23 Total organic solids (oTS) of sludge (%) 60,74 60,74 60,74 60,74 oTS of sludge div. volume of fill (%) 1,5 1,5 1,5 1,5 Total oTS of sludge (g) 6,00 6,00 6,00 6,00 Required amount of sludge (g) 233,5 233,5 233,5 233,5 Total solids (TS) of subrate (%) 12,41 12,41 12,00 12,00 Total organic solids (oTS) of substrate (%) 97,10 97,10 96,00 96,00 Total organic solids (oTS) of 100 g substrate (g) 12,05 12,05 11,52 11,52 Required total organic solids of substrate (g) 3,00 3,00 3,00 3,00 Required amount of substrate (g) 24,9 24,9 26,0 26,0 Ratio of substrate and sludge oTS (1) 0,5 0,5 0,5 0,5 Total solids of fill (%) 3,24 3,24 3,25 3,25

Designation Material Comment about material / particle size Number of vessel Volume of fill (ml) Total solids (TS) of sludge (%) Total organic solids (oTS) of sludge (%) oTS of sludge div. volume of fill (%) Total oTS of sludge (g) Required amount of sludge (g) Total solids (TS) of subrate (%) Total organic solids (oTS) of substrate (%) Total organic solids (oTS) of 100 g substrate (g) Required total organic solids of substrate (g) Required amount of substrate (g) Ratio of substrate and sludge oTS (1) Total solids of fill (%)

Untreated 1. Wheatstraw

Untreated 2. Wheatstraw

21 400 4,23 60,74 1,5 6,00 233,5 93,41 96,32 89,97 3,00 3,3 0,5 3,25

22 400 4,23 60,74 1,5 6,00 233,5 93,41 96,32 89,97 3,00 3,3 0,5 3,25

4/18

2. sz. melléklet

3th bottle empty weights Number of vessel

Weight (g)

Number of vessel

Weight (g)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

334,5 335,5 335,0 334,5 335,0 334,5 334,5 334,5 335,0 334,5 337,5

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

335,5 335,0 335,5 335,5 335,0 335,5 335,5 335 338 339 335,5

Air pressure and pH values Date 2014.04.10 10:30 2014.04.11 10:30 2014.04.12 10:30 2014.04.14 10:30 2014.04.16 10:30 2014.04.18 10:30 2014.04.23 10:30 2014.04.25 10:30 2014.04.27 10:30

Air pressure (mbar) 1017,9 1019 1019 1013,4 1018 1010 1016,8 1012,2 1012,2

## ## ## ## ## ## ## ## ##

Number of vessel 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

pH (1) 7,61 7,52 7,43 7,42 7,34 7,36 7,33 7,30 7,31 7,32 7,31 7,37 7,31 7,31 7,28 7,30 7,31 7,33 7,31 7,40 7,31 7,31

5/18

2. sz. melléklet

Measured values I. Weight of the 3th bottle (g)

Date (enter here)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

2014.04.10 10:30 2014.04.11 10:30 2014.04.12 10:30 2014.04.14 10:30 2014.04.16 10:30 2014.04.18 10:30 2014.04.23 10:30 2014.04.25 10:30 2014.04.27 10:30

443,0 382,0 379,0 374,0 360,0 354,0 361,0 337,0 334,5

469,0 782,0 777,0 578,0 372,0 365,0 348,0 335,5 335,5

496,0 476,0 440,0 462,0 470,0 435,0 475,0 340,0 335,0

499,0 468,0 439,0 467,0 460,0 429,0 470,0 340,0 334,5

501,0 494,0 470,0 508,0 484,0 452,0 470,0 347,0 335,0

507,0 466,0 450,0 473,0 453,0 443,0 430,0 342,0 334,5

512,0 501,0 461,0 513,0 500,0 455,0 435,0 343,0 334,5

533,5 537,0 491,0 588,0 569,0 514,0 524,0 358,0 335,0

506,5 510,0 472,0 532,0 494,0 447,0 442,0 342,0 335,0

517,0 509,0 463,0 531,0 501,0 443,0 408,0 348,0 334,5

545,0 488,0 460,0 518,0 492,0 453,0 450,0 353,0 337,5

Evaluated values I.

Date

2014. 4. 10. 10:30 2014. 4. 11. 10:30 2014. 4. 12. 10:30 2014. 4. 14. 10:30 2014. 4. 16. 10:30 2014. 4. 18. 10:30 2014. 4. 23. 10:30 2014. 4. 25. 10:30 2014. 4. 27. 10:30

Evolved biogas (ml) 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

108,5 47,5 44,5 39,5 25,5 19,5 26,5 2,5 0,0

133,5 446,5 441,5 242,5 36,5 29,5 12,5 0,0 0,0

161,0 141,0 105,0 127,0 135,0 100,0 140,0 5,0 0,0

164,5 133,5 104,5 132,5 125,5 94,5 135,5 5,5 0,0

166,0 159,0 135,0 173,0 149,0 117,0 135,0 12,0 0,0

172,5 131,5 115,5 138,5 118,5 108,5 95,5 7,5 0,0

177,5 166,5 126,5 178,5 165,5 120,5 100,5 8,5 0,0

199,0 202,5 156,5 253,5 234,5 179,5 189,5 23,5 0,5

171,5 175,0 137,0 197,0 159,0 112,0 107,0 7,0 0,0

182,5 174,5 128,5 196,5 166,5 108,5 73,5 13,5 0,0

207,5 150,5 122,5 180,5 154,5 115,5 112,5 15,5 0,0

6/18

2. sz. melléklet

Measured values II. Weight of the 3th bottle (g) 12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

514,0 480,0 463,0 513,0 498,0 456,0 433,0 352,0 335,5

501,8 536,2 463,5 557,5 521,0 464,9 472,9 363,3 335,0

506,5 526,7 461,7 555,4 516,3 458,6 433,2 369,2 335,5

513,7 568,5 472,3 605,1 630,0 482,8 472,2 364,8 335,5

510,2 536,2 452,9 578,0 589,2 452,8 429,2 361,1 335,5

576,8 540,6 464,7 594,8 557,6 443,5 398,7 369,2 335,5

543,5 477,1 490,4 588,0 520,4 432,9 403,3 399,6 335,5

503,0 516,1 449,9 550,7 541,6 448,3 470,6 345,9 335,0

525,1 539,2 452,9 579,3 550,8 467,9 464,4 342,3 338,0

350,0 450,0 460,0 484,0 483,0 467,0 470,0 342,0 339,0

480,0 439,0 440,0 479,0 484,0 450,0 470,0 340,0 335,5

Evaluated values II. Evolved biogas (ml) 12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

178,5 144,5 127,5 177,5 162,5 120,5 97,5 16,5 0,0

166,8 201,2 128,5 222,5 186,0 129,9 137,9 28,3 0,0

171,0 191,2 126,2 219,9 180,8 123,1 97,7 33,7 0,0

178,2 233,0 136,8 269,6 294,5 147,3 136,7 29,3 0,0

175,2 201,2 117,9 243,0 254,2 117,8 94,2 26,1 0,5

241,3 205,1 129,2 259,3 222,1 108,0 63,2 33,7 0,0

208,0 141,6 154,9 252,5 184,9 97,4 67,8 64,1 0,0

168,0 181,1 114,9 215,7 206,6 113,3 135,6 10,9 0,0

187,1 201,2 114,9 241,3 212,8 129,9 126,4 4,3 0,0

11,0 111,0 121,0 145,0 144,0 128,0 131,0 3,0 0,0

144,5 103,5 102,0 143,5 148,5 114,5 134,5 4,5 0,0

7/18

2. sz. melléklet

Measured values III.

Methane concentration (%)

Date

2014. 4. 10. 10:30 2014. 4. 11. 10:30 2014. 4. 12. 10:30 2014. 4. 14. 10:30 2014. 4. 16. 10:30 2014. 4. 18. 10:30 2014. 4. 23. 10:30 2014. 4. 25. 10:30 2014. 4. 27. 10:30

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12,6 23,9 38,0 38,0 41,0 39,8 31,0 31,0 30,0

22,9 43,6 60,6 60,6 60,0 58,6 44,6 40,1 40,0

29,3 50,2 55,0 55,0 56,0 56,6 52,0 51,0 49,0

29,3 50,2 55,0 55,0 56,0 56,6 52,0 51,0 48,0

38,0 55,0 54,0 54,0 55,0 55,0 53,5 51,2 48,0

37,4 54,4 54,4 54,4 53,5 56,0 51,0 52,9 50,0

36,7 56,6 55,7 55,7 53,7 56,5 56,5 53,0 53,0

39,9 56,6 53,0 53,0 52,8 59,0 56,1 56,3 56,0

31,5 55,0 54,6 54,6 53,2 59,0 55,1 50,8 51,0

33,6 55,4 54,5 54,5 53,3 57,0 54,4 51,5 49,0

38,3 51,5 56,2 56,2 56,1 56,4 53,8 50,6 50,0

Kiértékelés - metánkoncentráció (%)

Date

2014. 4. 10. 10:30 2014. 4. 11. 10:30 2014. 4. 12. 10:30 2014. 4. 14. 10:30 2014. 4. 16. 10:30 2014. 4. 18. 10:30 2014. 4. 23. 10:30 2014. 4. 25. 10:30 2014. 4. 27. 10:30

Methane concentration (%) 12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

38,3 52,6 56,3 56,3 54,3 57,2 51,3 51,0 51,0

32,6 55,3 55,2 55,2 58,0 58,5 62,2 63,0 60,0

36,5 55,5 60,0 60,0 56,0 58,0 60,9 65,8 59,0

39,4 55,3 55,8 55,8 57,2 58,3 61,53 65,8 61,4

37,3 56,5 55,3 55,3 56,7 58,4 61,6 62 59,5

44,9 59,6 56,6 56,6 55,1 54,8 60,2 61 57,4

44 50,2 57 57 57,4 59,3 59 64,4 58,6

44,4 56,5 57 57 53,5 58,7 64 65,4 58,9

40,5 58,8 57,7 57,7 56 59,5 58,5 62,3 56,9

28,1 44,9 56,1 56,1 52,8 56,4 50 50 48

28,4 42,6 57,3 57,3 52,2 56 50 50 47,6

8/18

2. sz. melléklet

Gas yiled (ml/1 g oTS)

Figures I.

300

Batch 03

250

200

150

100

50

Biogas Methane

0


0

5

300

10

15

20 Time (day)

Batch 04

250

200

150

100

50

Biogas Methane

0 0

5

10

15

20 Time (day)

9/18

2. sz. melléklet

Gas yiled (ml/1 goTS)

Figures II.

350

Batch 05

300 250 200 150 100

Biogas

50

Methane 0


0

5

300

10

15

20 Time (day)

Batch 06

250

200

150

100

50

Biogas Methane

0 0

5

10

15

20 Time (day)

10/18

2. sz. melléklet

Gas yield (ml/1 g TS)

Figures III.

350

Batch 07

300 250 200 150 100

Biogas

50

Methane 0

Gas yield (ml/1 g TS)

0

5

450

10

15

20 Time (day)

Batch 08

400 350

300 250 200 150 100 Biogas

50

Methane

0 0

5

10

15

20 Time (day)

11/18

2. sz. melléklet

Gas yield (ml/1 g oTS)

Figures IV.

350

Batch 09

300 250 200 150 100 Biogas

50

Methane 0


0

5

350

10

15

20 Time (day)

Batch 10

300 250 200

150 100 Biogas

50

Methane 0 0

5

10

15

20 Time (day)

12/18

2. sz. melléklet


Figures V.

350

Batch 11

300 250 200

150 100 Biogas

50

Methane 0


0

5

300

10

15

20 Time (day)

Batch 12

250

200

150

100

50

Biogas Methane

0 0

5

10

15

20 Time (day)

13/18

2. sz. melléklet


Figures VI.

350

Batch 13

300 250 200 150 100 Biogas

50

Methane 0


0

5

350

10

15

20 Time (day)

Batch 14

300 250

200 150 100 Biogas

50

Methane 0 0

5

10

15

20 Time (day)

14/18

2. sz. melléklet


Figures VII.

Batch 15

450 400 350 300 250 200 150 100 50

Biogas

Methane

0


0

5

10

15

20 Time (day)

Batch 16

400 350 300 250 200 150 100 50

Biogas

Methane

0 0

5

10

15

20 Time (day)

15/18

2. sz. melléklet

Gas yield (ml/1 goTS)

Figures VIII.

Batch 17

400 350

300 250 200 150 100

50

Biogas

Methane

0


0

5

10

15

20 Time (day)

Batch 18

350 300 250 200 150 100 50

Biogas

Methane

0

0

5

10

15

20 Time (day)

16/18

2. sz. melléklet


Figures IV.

Batch 19

350 300 250 200 150 100 50

Biogas

Methane

0


0

5

10

15

20 Time (day)

Batch 20

400 350 300 250 200 150 100 50

Biogas

Methane

0

0

5

10

15

20 Time (day)

17/18

2. sz. melléklet

Gas yield (ml/1 goTS)

Figures X.

Batch 21

250

200

150

100

50 Biogas

Methane

0

Gas yiled (ml/1 goTS)

0

5

10

15

20 Time (day)

Batch 22

300

250

200

150

100

50 Biogas

Methane

0 0

5

10

15

20 Time (day)

18/18

3. sz. mellélet

Experimantal setup Number of vessel Substrate

Temperature (°C) Required amount of substrate (g) Total solids (TS) of subrate (%) Total organic solids (oTS) of substrate (%) Volume of fill (ml) Volume of gas phase (ml)

Normalized dry biogas and methane yields referred to 1 g oTS 5

No.

Date

Elapsed days

Daily gas yield (ml/1 g TS)

Daily methane yield (ml/1 g TS)

Commulated gas (ml/1 g TS)

Commulated methane (ml/1 g TS)

2,5%_2900x3x1ó

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

2014. 4. 10. 10:30 2014. 4. 11. 10:30 2014. 4. 12. 10:30 2014. 4. 14. 10:30 2014. 4. 16. 10:30 2014. 4. 18. 10:30 2014. 4. 23. 10:30 2014. 4. 25. 10:30 2014. 4. 27. 10:30

0,81 1,00 1,00 2,00 2,00 2,00 5,00 2,00 2,00

56,35 43,85 37,24 23,86 20,55 16,14 7,45 1,65 0,00

21,41 24,12 20,11 12,88 11,30 8,87 3,98 0,85 0,00

45,79 89,64 126,88 174,59 215,69 247,96 285,19 288,50 288,50

17,40 41,52 61,63 87,39 110,00 127,74 147,66 149,36 149,36

Dry methane concentration

Normalized dry methane concentration

37,0 17,1 18,24 96,32 400,0 50,0 Dömsödi Wastewater Treatment Plant (date of sampling: 2014.04.06)

Sludge

Required amount of sludge (g) Amount of sludge in negative controll (g) Total solids (TS) of sludge (%) Total organic solids (oTS) of sludge (%) pH after fermentation (1) Start date Diószegi Mónika Name

233,5 233,5 4,23 60,74 7,34 2014.04.09

Comment

Date

Evolved biogas

Evolved biogas of negative controll

Tempterature

Air pressure

Vapor pressure

Normalized dry biogas volume

Normalized dry biogas Total normalized dry Methane concentration volume of negative biogas volume controll (mlN) (mlN) (%)

(y:m:d:h:m)

(ml/g)

(ml/g)

(K)

(mbar)

(mbar)

(mlN)

2014. 4. 10. 10:30 2014. 4. 11. 10:30 2014. 4. 12. 10:30 2014. 4. 14. 10:30 2014. 4. 16. 10:30 2014. 4. 18. 10:30 2014. 4. 23. 10:30 2014. 4. 25. 10:30 2014. 4. 27. 10:30

166,0 159,0 135,0 173,0 149,0 117,0 135,0 12,0 0,0

108,5 47,5 44,5 39,5 25,5 19,5 26,5 2,5 0,0

310,15 310,15 310,15 310,15 310,15 310,15 310,15 310,15 310,15

1016 1016 1016 1016 1016 1010 1017 1012 1012

63,1 63,1 63,1 63,1 63,1 63,1 63,1 63,1 63,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

137,44 131,65 111,78 143,24 123,37 96,26 111,87 9,90 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

89,84 39,33 36,85 32,71 21,11 16,04 21,96 2,06 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

137,44 269,09 380,87 524,11 647,48 743,74 855,61 865,51 865,51 865,51 865,51 865,51 865,51 865,51 865,51 865,51 865,51 865,51 865,51 865,51

Sum

1046

865,51

259,89

865,51

Sum

38,0 55,0 54,0 54,0 55,0 55,0 53,5 51,2 48,0

(%)

(%)

40,5 58,6 57,6 57,6 58,6 58,7 57,0 54,6 51,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

38,0 62,0 57,4 57,6 58,7 58,7 56,9 54,5 51,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Gas evolved form sludge (ml):

259,89

File name and path

Normalized dry biogas yield referred to 1 g oTS (lN/kgoTS):

288,50

C:\Users\Diószegi Mónika\Documents\doktori\mellékletek\[ismShark04_újbemérés_1-22bottle_sample.xlsx]DATA 1/1

DOE eredményeinek statisztikai elemzése

4. sz. melléklet

A búzaszalma szubsztrátum Shark berendezéssel történő előkezelés optimalizálásának statisztikai (ANOVA) eredményei: Faktorok hatásai a fermentáció végén a gázhozam többlet alapján Estimated Effects and Coefficients for gáz_16_többlet (coded units) Term Effect Coef SE Coef T P Constant 58,54 9,478 6,18 0,000 Block 13,05 10,945 1,19 0,267 Fordulatszám -7,33 -3,66 7,739 -0,47 0,649 Recirkuláció 52,03 26,01 7,739 3,36 0,010 Áztatási idő 53,77 26,89 9,478 2,84 0,022 Szár.a.t. 0,43 0,21 7,739 0,03 0,979 Fordulatszám*Recirkuláció -33,73 -16,86 7,739 -2,18 0,061 Fordulatszám*Áztatási idő 9,98 4,99 7,739 0,64 0,537 Fordulatszám*Szár.a.t. -6,53 -3,26 7,739 -0,42 0,684 Ct Pt 37,86 28,435 1,33 0,220 S = 30,9561 R-Sq = 76,35%

PRESS = * R-Sq(pred) = *%

R-Sq(adj) = 49,75%

Estimated Coefficients for gáz_16_többlet using data in uncoded units Term Coef Constant -143,065 Block 13,0500 Fordulatszám 0,0525385 Recirkuláció 28,1276 Áztatási idő 1,37473 Szár.a.t. 18,4092 Fordulatszám*Recirkuláció -0,00864744 Fordulatszám*Áztatási idő 0,00109615 Fordulatszám*Szár.a.t. -0,0080308 Ct Pt 37,8625

Faktorok hatásai a fermentáció végén a metánhozam többlet alapján Estimated Effects and Coefficients for CH4_16_többlet (coded units) Term Effect Coef SE Coef T P Constant 40,42 5,265 7,68 0,000 Block 6,95 6,080 1,14 0,286 Fordulatszám -1,84 -0,92 4,299 -0,21 0,836 Recirkuláció 31,79 15,89 4,299 3,70 0,006 Áztatási idő 36,66 18,33 5,265 3,48 0,008 Szár.a.t. 0,34 0,17 4,299 0,04 0,970 Fordulatszám*Recirkuláció -22,14 -11,07 4,299 -2,57 0,033 Fordulatszám*Áztatási idő 7,39 3,69 4,299 0,86 0,415 Fordulatszám*Szár.a.t. -2,64 -1,32 4,299 -0,31 0,767 Ct Pt 28,73 15,796 1,82 0,106 S = 17,1964 R-Sq = 82,00%

PRESS = * R-Sq(pred) = *%

R-Sq(adj) = 61,75%

Estimated Coefficients for CH4_16_többlet using data in uncoded units Term Coef Constant -85,3566 Block 6,95000 Fordulatszám 0,0322363 Recirkuláció 18,0696 Áztatási idő 0,79217 Szár.a.t. 7,5738 Fordulatszám*Recirkuláció -0,00567628 Fordulatszám*Áztatási idő 0,000811813 Fordulatszám*Szár.a.t. -0,0032462 Ct Pt 28,7312


5. számú melléklet

A délpesti szennyvíziszap Shark berendezéssel történő előkezelés optimalizálásának statisztikai (ANOVA) eredményei Faktorok hatásai a fermentáció végén a metánhozam többlet alapján Estimated Effects and Coefficients for többlet 9 nap metán (coded units) Term Effect Coef SE Coef T P Constant 10,5752 0,3670 28,81 0,000 ford.sz. 2,3380 1,1690 0,3670 3,18 0,024 rec 3,5769 1,7884 0,3670 4,87 0,005 ford.sz.*rec 2,5172 1,2586 0,3670 3,43 0,019 Ct Pt -0,2647 0,8207 -0,32 0,760 S = 1,03812 R-Sq = 90,15%

PRESS = 21,0120 R-Sq(pred) = 61,58%

R-Sq(adj) = 82,27%

Estimated Coefficients for többlet 9 nap metán using data in uncoded units Term Coef Constant 13,1404 ford.sz. -0,00299614 rec -1,31510 ford.sz.*rec 0,000932313 Ct Pt -0,264696


6. sz. melléklet

Faktorok hatásai a fermentáció végén a gázhozam többlet alapján Estimated Effects and Coefficients for Term Effect Coef SE Coef Constant 5,546 0,4717 ford.sz. 2,305 1,153 0,4717 rec -4,731 -2,365 0,4717 ford.sz.*rec 0,499 0,250 0,4717 Ct Pt -2,095 1,0546 S = 1,33403 R-Sq = 87,61%

PRESS = 36,4251 R-Sq(pred) = 49,27%

többlet 9 nap gáz (coded units) T P 11,76 0,000 2,44 0,058 -5,01 0,004 0,53 0,619 -1,99 0,104 R-Sq(adj) = 77,69%

Estimated Coefficients for többlet 9 nap gáz using data in uncoded units Term Coef Constant 7,30172 ford.sz. 0,00145125 rec -1,16768 ford.sz.*rec 0,000184992 Ct Pt -2,09474

Faktorok hatásai a fermentáció végén a metánhozam többlet alapján Estimated Effects and Coefficients for Term Effect Coef SE Coef Constant 7,342 0,2418 ford.sz. 0,696 0,348 0,2418 rec -2,480 -1,240 0,2418 ford.sz.*rec 0,062 0,031 0,2418 Ct Pt -1,088 0,5407 S = 0,683909 R-Sq = 86,64%

PRESS = 11,6157 R-Sq(pred) = 33,66%

többlet 9 nap metán (coded units) T P 30,37 0,000 1,44 0,210 -5,13 0,004 0,13 0,903 -2,01 0,100 R-Sq(adj) = 75,96%

Estimated Coefficients for többlet 9 nap metán using data in uncoded units Term Coef Constant 8,52188 ford.sz. 0,00063445 rec -0,460644 ford.sz.*rec 0,000023078 Ct Pt -1,08772

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Speciális mechanikus előkezelés hatásának vizsgálata biogáz hozam növelése céljából

Recommend Documents