DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(=
*$='$6È*78'20È1<,.$5
Növény- és Környezettudományi Intézet Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék Interdiszciplináris Doktori Iskola ,VNRODYH]HW
7pPDYH]HW
Dr. Várnagy László
Dr. Anda Angéla
az MTA doktora
az MTA doktora
A KUKORICA NÉHÁNY ÉLETTANI FOLYAMATÁNAK (/7e5
9,=6*È/$7,(/-È5È62..$/7g57e1
Készítette: /
NH=VX]VDQQD.DWDOLQ
Keszthely 2004
(/(0=e6(
%(9(=(7e6e6&e/.,7
=
ÉS
A növény-környezet kapcsolat mind alaposabb megismerése a gazdálkodó ember számára különösen fontos, mivel növényeink számtalan olyan terhelésnek YDQQDNNLWpYHPHO\HNWHOMHVtWPpQ\NHWIHMO
GpVLOHKHW
VpJHLNHWNRUOiWR]]iN
Az értekezésben a kukorica vízháztartási mutatóinak, fotoszintézisének és QpKiQ\
PLNURNOtPD
MHOOHP]
eljárásokkal 2000-2002-EHQ
MpQHN $
HOHP]pVpW
NO|QE|]
YpJH]WN
YL]VJiODWL
N|UQ\H]HWUHQGV]HUPiVpVPiVN|]HOtWpVpWWHWWpNOHKHW
LaboratóriuPL
HOWpU
HOMiUiVRN
YL]VJiODWL D
Q|YpQ\
-
Yp
YL]VJiODWDLQN VRUiQ D PHVWHUVpJHVHQ HO
iOOtWRWW NRQWUROOiOW
körülmények között vizsgáltuk a növények életfolyamatait. A növény-környezet N|]LVPHUW N|OFV|QKDWiViEyO HUHG WXODMGRQViJDLQDN
HJ\LGHM
HQ D PHWHRUROyJLDL HOHPHN pV D] pO
SiUKX]DPRV
DGDWJ\
MWpVpYHO
Q|YpQ\
YL]VJiOyGWXQN
D
szabadföldi megfigyeléseknél. A harmadik vizsgálati eljárásunk a napjainkban I
NpSSHQ NXWDWyN iOWDO DONDOPD]RWW PRGHOOH]pV YROW (VHWHQNpQW D WHOMHVHEE
PHJYDOyVtWiVpUGHNpEHQPyGV]HUWDQLMHOOHJ
PHJILJ\HOpVUHLVV]NVpJYROW
Az eredmény a növény-környezet kapcsolat jobb megértéséhez járulhat KR]]i
YDODPLQW
D
NpV
PHJYDOyVtWiViWVHJtWKHWLHO
EELHNEHQ
iWJRQGROWDEE
J\DNRUODWL
EHDYDWNR]iV
2. ANYAG ÉS MÓDSZER
Laboratóriumi 0H]
JD]GD
sági
vizsgálataink
Kutatóintézete
helyszíne
volt
a
2000-ben.
MTA
Martonvásári
Megfigyeléseinket
a
termesztésben elterjedt Gazda és Mv444-es kukorica hibriden végeztük. A növényeket
kontrollált
körülmények
között
fitotrónban
neveltük.
A
nitrogénhiányos mellett 100 illetve 200 kg/ha-os nitrogén dózisQDN PHJIHOHO
2
kezeléseket állítottunk be 10-10 ismétlésben. A szárazságstresszt a cserépben talajközegben nevelt növényeknél a napi egyszeri öntözés ritkításával értük el. A
laboratóriumban
végzett
kukorica
módszertani-vizsgáODWRW D PLQWiN PpUpV HO
NR
WWL HO
(nitrátreduktáz)
aktivitás
NpV]tWpVL LGHMpQHN OHU|YLGtWpVH
FpOMiEyO YpJH]WN $ YiNXXPRV PyGV]HUQpO HJ\V]HU
EE YL]VJiODWL PyGRW
kerestünk a metabolikus aktivitás napi változásaira (Srivastava 1980). Jaworskimódszerét (1971) a kukorica NR vizsgálatára adaptáltuk: szerves oldószer NRQFHQWUiFLy pV K MHOOHJ
PpUVpNOHWIJJpV YL]VJiODW HOYpJ]pVH XWiQ (]HQ PyGV]HUWDQL
YL]VJiODWHUHGPpQ\pWKDV]QiOWXNDKLEULG|VV]HKDVRQOtWiVVRUiQ
$ N|UQ\H]HWL WpQ\H]
N N|]O D Yt]
- és a nitrogénellátás fotoszintézisre és
transzspirációra kifejtett hatását, valamint összefüggéseiket kutattuk LI-6400-as P
V]HUUHO D +2
O és CO2 gázcsere, illetve PAM-2000 típusú fluorométerrel a
klorofill-fluoreszcencia indukciójának mérésével. A hibridek összehasonlítása a növények által felvett szervetlen nitrogén asszimilációjában szerepet játszó NXOFVHQ]LP D 15 DNWLYLWiV PpUpVpQ NHUHV]WO W|UWpQW $ NO|QE|]
QLWURJpQ
ellátású kukorica egyedek klorofill tartalmát Arnon (1949) módszerével KDWiUR]WXN PHJ $ Q|YpQ\L MHOOHP]
N N|]O D Q|YpQ\PDJDVV
ágot hetente 2-szer
mértük. Szabadföldi vizsgálataink helyszíne a Veszprémi Egyetem Keszthelyi Agrometeorológiai Kutatóállomás kísérleti területe volt 2000-2002-ben. Megfigyeléseinket termesztésben elterjedt kukorica hibrideken végeztük: 2000ben Norma, 2001-2002 években Gazda és Mv444 volt a vizsgálati növényünk. A vizsgálati évek mindegyikében növényein 80 kg·ha-1 P és 120 kg·ha-1 K hatóanyagban illetve – a laboratóriumi kísérlet nitrogénellátásához hasonlóan 0, 100, 200 kg·ha-1 N-ben részesültek. Vizsgálati éveink mindegyikében kontroll WHUPpV]HWHV FVDSDGpNHOOiWiV~ SDUFHOOD pV |QW|]|WW (7 pV FVHSHJWHW
HOMiUiVVDO
öntözött parcella) vízkezeléseket valósítottunk meg. $ Q|YpQ\L MHOOHP]
N N|]O D NXNRULFD PDJDVViJiW pV OHYpOWHUOHWpQHN
alakulását hetente mértük 10-10 mintanövényen. A meteorológiai elemeket folyamatosan mértük a Keszthelyi Kutatóállomás területén standard viszonyok
3
N|]|WW ]HPHO
4/& WtSXV~ PHWHRUROyJLDL iOORPiVVDO $ WHQ\pV]LG
V]DN
-
végén pedig felvételeztük a szemtermést. A fotoszinteWLNXV P
V]HUUHO
DNWLYLWiV
YpJH]WN
|VV]HIJJpVE
PpUpVpW
Q\LWRWW
WHQ\pV]LG
UHQGV]HU
V]DNiEDQ
$
O NDSRWW DGDWRN pOHWWDQL pUWHOPH]pVpKH] D
/,
-6400 típusú
IRWRV]LQWp]LV
-fény
Webb-képletet (1974)
használtuk. A növény vízháztartási mutatói közül az evapotranszspirációt Thorntwaiteféle kompenzációs evapotranszspirométerrel, a sztómaellenállást a DELTA T P
V]HUJ\iUWy FpJ $3 WtSXV~ GLII~]LyV SRURPpWHUpYHO D Q|YpQ\K
5$<1*(5WtSXV~LQIUDK
PpU
$ PLNURNOtPD MHOOHP] OpJK
PpUVpNOHW
YHOPpUWN
N N|]O D] iOORPiQ\R
PHJILJ\HOpVHNUH
FVDSDGpNHOOiWiV~ pV FVHSHJWHW
PpUVpNOHWHW
D
n belüli légnedvesség és
SDUFHOOD
NRQWUROO
HOMiUiVVDO |QW|]|WW NJÂKD
-1
WHUPpV]HWHV
nitrogénellátású
állományaiban került sor a szimulációs modell tesztelése céljából. 2000-ben néhány minWDQDSRQ D Q|YpQ\PDJDVViJ KiURP WDODM FV 2001-W
pV FtPHU V]LQWMpEHQ
O NLIHMOHWW NXNRULFD VRUN|]pEHQ D] iOORPiQ\ FV
WHOHStWHWWK
PpU
V]LQW PDJDVViJiED
Ki]EDQHOKHO\H]HWW'HOWD2+0'R DGDWJ\
kombinált szenzorral folyamatosan végeztük
D OpJK
MW
K|]NDSFVROW
PpUVpNOHW pV OpJQHGYHVVpJ
mérést. Az általunk használt CMSM modell (Goudriaan 1977) a talaj- és OpJN|UIL]LNDL PLNURNOtPiW
YDODPLQW pV
Q|YpQ\pOHWWDQL
Q|YpQ\]HWHW
MHOOHP]
W|UYpQ\V]HU
VpJHN
SDUDPpWHUHNHW
VHJtWVpJpYHO
V]iPtWMD
$
D
PRGHOO
futtatásához elengedhetetlen információk egy részét a szabadföldön végzett megfigyelések eredményei adták. $ PRGHOOH]pV YL]VJiODWRW D OpJK QpKiQ\ Q|YpQ\pOHWWDQL MHOOHP]
keretébHQ
PpUW
Q|YpQ\K
PpUVpNOHW D OpJQHGYHVVpJ YL]VJiODWRQ W~O
UH LV NLWHUMHV]WHWWN $ V]DEDGI|OGL YL]VJiODWRN
PpUVpNOHW
V]WyPDHOOHQiOOiV
HYDSRWUDQV]VSLUiFLy DGDWRNDW UHIHUHQFLDNpQW KDV]QiOYD HOOHQ
megbízhatóságát, illetve kerestük korlátait.
4
IRWRV]LQWp]LV
pV
UL]WN D PRGHOO
A modellel számított és a mért adatok statisztikai értékelését regresszió analízissel (SPSS 9.0 programcsomag), valamint Willmott (1982) modellek YHULILNiOiViUD KDV]QiOW V]yUiV MHOOHJ
PHQQ\LVpJpYHO D] 506' 5RRW 0HDQ
Standard Deviation) számításával végeztük. A laboratóriumi és szabadföldi vizsgálatok során az adatok feldolgozása Microsoft Excel programmal történt. A Student t-tesztet, többváltozós varianciaanalízist SPSS 9.0 programmal végeztük.
3. EREDMÉNYEK
A kukorica NR aktivitás módszertani-vizsgálatot abból a célból végeztük, KRJ\OHU|YLGtWVND]HO
NpV]tWpVLLG
WPHO\OHKHW
YpWHV]LDPLQWiNpVLVPpWOpVHN
számának megnövelését. Jaworski (1971) NR vizsgálati módszerét kukoricára adaptáltuk. A szövetek intracelluláris tereinek pufferrel való telítéséhez nem vákuumot, hanem 1,2% n-propil-DONRKROW
KDV]QiOWXQN D NpV
EELHNE
en. A
pufferbe helyezett mintákat ezután 33°C-on 2 órán át sötétben termosztáltuk a NR-aktivitás vizsgálathoz. Laboratóriumi fajtaösszehasonlító vizsgálatunk igazolta, hogy a Gazda és az 0YNpWHOWpU pVHOWpU $
WHUPHV]WpVLN|UOPpQ\UHMDYDVROWHOWpU
WiSDQ\DJKD
sznosítású
Yt]OHDGiV~NXNRULFDKLEULG My
DONDOPD]NRGyNpSHVVpJ
SODV]WLNXV
*D]GD
KLEULG
OHYHOHLQHN
klorofilltartalma és NR aktivitása magasabb volt, mint az Mv444-é, ami fontos WpQ\H]
MH
D
NHGYH]
WOHQ
N|UQ\H]HWL
IHOWpWHOHNKH]
YDOy
alkalmazkodóképességének. A NR aktivitás méréssel a metabolikus és fiziológiai állapotról kaptunk képet, amely segítségével statisztikailag is LJD]ROKDWWXNDNpWKLEULGHOWpU .HGYH]
Yt]
WiSDQ\DJKDV]QRVtWyNpSHVVpJpW
- és tápanyagellátás mellett az öntözésre nemesített Mv444
23%-kal intenzívebb fotoszintézist és transzspirációt folytatott, mint a Gazda
5
hibrid. A gyors vízleadású Mv444-es hibrid szárazságstresszre érzékenyebben reagált, mint a Gazda. A szárazságstressz alatti klorofill fluoreszcencia indukció mérés a PSII-es fotoszisztéma aktuális kvantumhatásfokának (0,1%-os szinten) szignifikáns csökkenésén keresztül jelezte az öntözésre nemesített Mv444-es hibrid szárazságstressz érzékenységét a Gazdához képest. A vizsgálati évek (2000-2002) mindegyikét száraz és PHOHJ LG MHOOHPH]WH .HV]WKHO\HQ V
W D
G|QW|WW
pYHN
$
YL]VJiODWL
NOtPDV]FHQiULy
HJ\
NpV
MiUiV
-es év 100 éves szárazság- és melegrekordot
V]pOV
EEL
VpJHV
LG
MiUiVD
IHOPHOHJHGpVL
PLQW
LG
agrometeorológiai termesztési KiWWpUYL]VJiODWiWWHWWHOHKHW
V]DN
PHOHJ
-száraz
IHOWpWHOH]HWW
Yp
Szabadföldi módszertani vizsgálatunkat a fotoszintézis növényen belüli alakulásának elemzését az átlagos fotoszintézis meghatározása céljából YpJH]WN $ IHOV
QDSRV pV D] DOVy LG
pV V]yUiVW PpUWQN $ IHOV
V OHYpOHPHOHWHNHQ FV|NNHQW IRWRV]LQWp]LVW
QDSRV OHYHOHNQpO WDSDV]WDOW DODFVRQ\ V]yUiV
alátámasztja a klímakamrás mérések bevált gyakorlatát, mely szerint a legfiatalabb teljesen kifejlett levélen végezzük a méréseket. A legmagasabb intenzitás, a legnagyobb standard eltpUpVVHO IRUGXOW HO FV
D Q|YpQ\ N|]pSV
KDUPDGiEDQ
$ NXNRULFD iWODJRV IRWRV]LQWHWLNXV LQWHQ]LWiViW HJ\ PpUpVVHO D
OHYpO IHOHWWL OHYpOHPHOHW HVHWQNEHQ D OHJILDWDODEE OHYpO DNWLYLWiVD
-
mérsékelt szórással terhelve - közelítette a legjobban. A kifejlett kukorica átlagos fotoszintetikus aktivitásértékét egy méréssel meghatározva a növény pillanatnyi produktivitásáról kapunk információt, mely már összehasonlítható modell által számolt értékekkel. A szabadföldön a produkciót meghatározó levélterület felvételezésével is kiegészítettük vizsgálatainkat. Méréseink statisztikailag igazolták az öntözés pVQLWURJpQHOOiWiVOHYpOWHUOHWQ|YHO
KDWiViW
A nitrogénellátás és a fotoszintetikus aktivitás között a laboratóriumi eredményekhez hasonlóan szoros korrelációt mutattunk ki. Az öntözés EHIRO\iVROWD
D
IRWRV]LQWp]LV
IpQ\IJJpVpW
6
$
NLHJpV]tW
Yt]HOOiWiV
D
&22
DVV]LPLOiFLy PD[LPiOLV pUWpNpW pV D] HOPpOHWL IpQ\WHOtW V]iPRWWHY
GpVL SRQW ,k
) értékét
HQ Q|YHOWH D WHUPpV]HWHV FVDSDGpNHOOiWiV~ NRQWUROO Q|YpQ\HNpKH]
képest. Szabadföldi vizsgálataink során is sikerült igazolni a vizsgált két NXNRULFDKLEULG
HOWpU
WHUPHV]WpVL
LJpQ\HLW
$]
|QW|]pVHV
WHUPHV]WpVL
körülményre nemesített Mv444-es kukorica nagyobb vízigényét igazolta az evapotranszspiráció és sztómaellenállás mérés a száraz körülményeket is HOYLVHO
Yt]WDNDUpNRVDEE*D]GiYDOV]HPEHQ
$
V]LPXOiFLyV
PRGHOO
V]pOHVHEE
N|U
DONDOPD]iVD
pUGHNpEHQ
PHJYL]VJiOWXN KRJ\ iOORPiQ\ IHOHWWL UHIHUHQFLDV]LQWU O V]iUPD]y PHWHRUROyJLDL DGDWRN KLiQ\iEDQ NHOO
N|UOWHNLQWpVVHO
– nem túl nagy távolságból – a
PHWHRUROyJLDL iOORPiVRN DGDWDLW LV KDV]QiOKDWMXN V]LPXOiFLyV PRGHOOHN EHPHQ
adataként. Amennyiben állomány feletti referenciaszintre vonatkoztat a modellünk, mód van a változók gyors átszámítására. Eredményeink alapján mindazok, akik eddig meteorológiai adathiány miatt tartózkodtak a modellek DONDOPD]iViWyO
~MUD
iWWHNLQWKHWLN
OHKHW
VpJHLNHW
DPLW
D]
2UV]iJRV
Meteorológiai Szolgálat 32 darab MILOS 500 típusú Vaisala szinop automatája és az 57 darab QLC-50 klíma automatája adat-hR]]iIpUKHW
VpJ WHNLQWHWpEHQ
biztosít. gQW|]|WW
pV
WHUPpV]HWHV
OpJQHGYHVVpJ MHOOHP]
2000-EHQ
$
FVDSDGpNHOOiWiV~
NXNRULFD
OpJK
PpUVpNOHW
pV
MpQHN V]LPXOiFLyMiW YpJH]WN D] iOORPiQ\RN V]LQWMpEHQ
V]LPXOiFLy
MyO
WNU|]WH
D
NpW
HOWpU
Yt]NH]HOpVEHQ
PpUW
meteorológiai elemek alakulását. A legjobb egyezést a címer szintjében mért DGDWRNQiOWDOiOWXNPLQGDOpJK
2001-EHQ
QHP FVDN PLQWDQDSRNRQ KDQHP IRO\DPDWRV DGDWJ\
YL]VJiOW MHOOHP] OpJK
PpUVpNOHWPLQGDOpJQHGYHVVpJYRQDWNR]iViEDQ
N EHFVOpVpQHN SRQWRVViJD Yt]HOOiWiVL V]LQWW
PpUVpNOHWQpO
MWpVVHO D
O IJJHWOHQO D
-1Û& D OpJQHGYHVVpJQpO DODWW YROW (] D] HOWpUpV
alkalmassá teszi az általunk használt mikroklíma modellt a vizsgálati évhez KDVRQOy V]pOV
VpJHVHQ V]iUD] PHOHJ pYMiUDWRNEDQ D] |QW|]pV iOWDO HO
7
LGp]HWW
FVHNpO\YiOWR]iVRN PHJMHOHQtWpVpUHLV(QQHNMHOHQW YiUKDWy
N|YHWNH]PpQ\HLQHN
HO
]HWHV
VpJHD]HPEHULEHDYDWNR]iV
IHOPpUpVpQpO
OHKHW
.O|Q|VHQ
OpJQHGYHVVpJ YiOWR]iVD pV D] HJ\HV Q|YpQ\L EHWHJVpJHN NiUWHY
felszaporodása közti kapcsolaWW|OWKHW A vízháztartási V]WyPDHOOHQiOOiV Q|YpQ\K
PpUVpNOHW
DQQDN
YiOWR]iVDLW
N J\RPRN
PHJ~MWDUWDORPPDO
mérleg meghatározóiból YDODPLQW
D
az evapotranszspiráció,
DODNXOiViW
YDODPLQW
D
G|QW
HQ
SURGXNFLyV
a
EHIRO\iVROy
PXWDWyNEyO
D
fotoszintézis intenzitását követtük nyomon 2000-2002 néhány mintanapján. Az HOWpUpVDPpUWpVDV]LPXOiOWPXWDWyN N|]|WWDYL]VJiOWMHOOHP] WHNLQWHWEH YpYH HOIRJDGKDWy YROW tJ\ D PHJOHKHW KLiQ\iEDQDMHOOHP]
WXODMGRQViJDLWLV
VHQ N|OWVpJHV P
V]HUHN
N PHJKDWiUR]iVDV]iPtWiVVDOLV PHJY
alósítható a vizsgálati
éveinkhez hasonló száraz-meleg évjáratokban.
4. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
/DERUDWyULXPL
PyGV]HUWDQL
MHOOHJ
YL]VJiODWXQN
DGDSWiOWXN D 15 PpUpVpW 6]HUYHV ROGyV]HU pV K
VRUiQ
NXNRULFiUD
PpUVpNOHWIJJpV YL]VJiODWXQN
eredménye alapján a kukorica NR aktivitás meghatározását 1,2%-os n-propilalkoholos kezelés után, 33°C-on 2 órán át sötétben termosztált mintákon végeztük. A módszer a hagyományos eljárásnál gyorsabb NR aktivitás PHJKDWiUR]iVWWHV]OHKHW
Yp$V]HUYHVROGyV]HUDONDOPD]iVDDPLQWDHO
NpV]tWpV
az infiltrálás idejét rövidíti le a hagyományos vákuumos eljáráshoz viszonyítva. 2. Kifejlett kukorica fotoszintézisének vertikális profilját elkészítve PHJiOODStWRWWXN KRJ\ D IHOV
QDSRV pV D] DOVy LG
foWRV]LQWp]LV pV D V]yUiV $ IHOV
V OHYpOHPHOHWHNHQ DODFVRQ\ D
QDSRV OHYHOHNQpO WDSDV]WDOW DODFVRQ\ V]yUiV
alátámasztja a klímakamrás mérések bevált gyakorlatát, mely szerint a legfiatalabb teljesen kifejlett levélen végezzük a méréseket. A legmagasabb intenzitás, a legnagyobb standard IRUGXOWHO
HOWpUpVVHO D Q|YpQ\ N|]pSV
8
KDUPDGiEDQ
$ NXNRULFDQ|YpQ\ iWODJRV IRWRV]LQWp]LVpW OHJMREEDQ MHOOHP] FV
pUWpNHW D
OHYpO IHOHWWL OHYpOHPHOHWHQ HVHWQNEHQ D OHJILDWDODEE OHYpOHQ YpJ]HWW
méréssel mérsékelt szórással terhelve kaptuk. A kifejlett kukorica átlagos fotoszintetikus aktivitásértékét egy méréssel meghatározva a növény pillanatnyi produktivitásáról kapunk információt, mely már összehasonlítható modell által számolt értékekkel. $] iOORPiQ\RQ EHOOL OpJQHGYHVVpJ pV OpJK
PpUVpNOHW
szimulációjára
használt Goudriaan (1977) CMSM modell fizikai jellege miatt helyi adaptáció QpONO MyO WNU|]WH NpW HOWpU
Yt]NH]HOpV OpJK
PpUVpNOHW pV D OpJQHGYHVVpJ
pUWpNHLQHN DODNXOiViW D IXWWDWiVKR] V]NVpJHV EHPHQ
DGDWRN DNWXDOL]iOiVD XWiQ
Az eltérés alkalmassá teszi a mikroklíma modellt a vizsgálati évekhez (2000 KDVRQOy V]pOV HO
VpJHVHQ V]iUD] PHOHJ pYMiUDWRNEDQ D] |QW|]pV iOWDO
LGp]HWWFVHNpO\YiOWR]iVRNPHJMHOHQtWpVpUH $ V]LPXOiFLyV PRGHOO QHP FVDN iOORPiQ\RN PLNURNOtPD MHOOHP]
el
iOOtWiViUD DONDOPDV KDQHP D PLNURNOtPD V]LPXOiFLyKR] IHOKDV]QiOW IL]LNDL
N|]HOtWpVVHO V]iPROW Q|YpQ\L MHOOHP] P
LQHN
V]HUHN
KLiQ\iEDQ
D
N DODNXOiViUyO LV WiMpNR]WDW .|OWVpJHV
Yt]Ki]WDUWiVL
PpUOHJ
evapotranszspiráció, a sztómaellenállás, vDODPLQW EHIRO\iVROyQ|YpQ\K
PHJKDWiUR]yLEyO
DQQDN DODNXOiViW G|QW
D] HQ
PpUVpNOHWYiOWR]iVDLWYDODPLQWDSURGXNFLyVPXWDWyNEyOD
fotoszintézis intenzitását is számíthatjuk a mikroklíma modellel vizsgálati éveinkhez hasonló száraz-meleg évjáratokban.
5. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉB
Ács, F. –
/
NH =V
/0(*-(/(1738%/,.È&,Ï.
2001: A fizikai talajféleség hatásának szimulációja a talaj
felszíni nedvességváltozására. Agrokémia és Talajtan, 50(3-4), 457-468. Ács, F. –
/
NH =V
2001: Biofizikai modellezés az agrometeorológiában.
Légkör, XLVI. 3, 2-7.
9
/
Anda, A. –
NH =V
2002: Stomatal resistance investigations in maize. Proc.
th
Of the 7 Hung. Congress on Plant Physiology. Acta Biol. Szegediensis, 46(3-4),181-183. /
Anda, A. –
NH =V $ NXNRULFD SiUROJiViW PHJKDWiUR]y WpQ\H] PpUVpNOHWYDODPLQWDIRWRV]LQWp]LV
V]WyPDHOOHQiOOiVDQ|YpQ\K
N
a
-intenzitás
számítása szimulációs modellel. Növénytermelés, 52(3-4), 351-363. /
Anda, A. -
NH
=V
- Burucs, Z. 2001: Öntözött és természetes
csapadékellátású kukorica mikroklímája. Növénytermelés, 50(2-3), 249259. Impakt faktor: 0,246. Anda, A. –
/
MHOOHP]
NH =V
– Kirkovits, M. 2002: Kukorica néhány vízháztartási
MpQHN V]LPXOiFLyMD -RXUQDO RI &HQWUDO (XURSHDQ $JULFXOWXUH
3(2), 95-104. Anda, A. –
/
NH =V
DGDWDLQDN
– Varga, B. 2003: A standard meteorológiai állomás
IHOKDV]QiOiVL
OHKHW
VpJH
PLNURPHWHRUROyJLDL
V]LPXOiFLyV
modell inputjaként. Légkör, XLVIII. 2, 28-33. Anda, A. - Páll, J. – PD\]H,G
/
NH =V
1997: Measurement of stomatal resistance in
MiUiV
Anda, A. - Páll, J. –
/
NH =V
-288.
1997: Use of stomatal resistance: Theory and
practice. Annales Geophysicae Part II. Supplement II. 15, 288. Impakt faktor: 1,999. /
NH =V
1999: A kukorica átlagos sztómaellenállásának meghatározása a
párolgás
számításához.
Egyetemi
Meteorológiai
Füzetek
ELTE
Meteorológiai Tanszék, Budapest, 13, 40-44. /
NH
=V
1999: Sztómaellenállás mérése kukoricában. PATE GMK
Szakdolgozat, Keszthely. /
NH =V
2003: Szabadföldi fotoszintézis mérés kukoricában. IX. Ifjúsági
Tudományos Fórum, Keszthely CD kiadvány IV, 406. /
NH =V .XNRULFD IDMWD|VV]HKDVRQOtWy YL]VJiODWRN HOWpU
vízellátás
mellett.
V.
RODOSZ
konferenciakiadványa, Kolozsvár, 44.
10
Tudományos
WiSDQ\DJ
- és
Konferencia
/
NH=V
: Kukorica átlagos fotoszintézisének mérése és modellezése. Journal of
Central European Agriculture, megjelenés alatt. /
NH =V
–
$QGD $ .O|QE|]
Yt]HOOiWiV~ NXNRULFDiOORPiQ\RN
mikroklíma szimulációja. VIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely CD Kiadvány, 308. /
NH =V
– Anda, A. 2004: A kukorica QpKiQ\ Q|YpQ\pOHWWDQL MHOOHP]
MpQHN
számítása Goudriaan szimulációs modelljével. X. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely. CD-kiadvány, Növénytermesztés és növényvédelem szekció. /
NH =V
– Anda, A. – Decsi, K. 2003: A vízhiány és nitrogénhiány hatása a
kukorica fotoszintetikus aktivitására. Proc. III. Növénytermesztési Tudományos Nap - Szántóföldi növények tápanyagellátása. MTA Növénytermesztési Bizottság, Budapest, 316-321. /
NH =V
– Decsi, K. 2002: Kukorica mikroklímájában öntözés hatására
bekövetkez
YiOWR]iVRN V]LPXOiFLyMD *RXGULDDQ PRGHOOMpYHO
Egyetemi Meteorológiai Füzetek, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest, 17, 143-144. /
NH
=V
– Soós, G. 2002: Módszer a levélfelület és borítottság
meghatározására digitális képfeldolgozással. Journal of Central European Agriculture, 3(4), 343-352.
6.
(*<e%7e0$.g5%
/0(*-(/(1738%/,.È&,Ï.
Anda, A. - Burucs, Z. - Decsi, K. –
/
NH =V
2000: A természetes és szimulált
jégverés hatása a kukorica párolgására. Növénytermelés, 49(1-2), 57-67. Impakt faktor: 0,178. Anda, A. - Burucs, Z. - Decsi, K. –
/
NH =V
2000: Effects of Hail on
Evapotranspiration and Plant Temperature of Maize. Journal of Agronomy and Crop Science, 188(5), 335-341. Impact factor: 0,475.
11
Anda, A. – Decsi, K. –
/
NH =V $ NXNRULFD |QW|]pVL LG
SRQWMiQDN
meghatározásával kapcsolatos hazai tapasztalatok az elmúlt másfél pYWL]HGE
O 3URF ,,, 1|YpQ\WHUPHV]WpVL 7XGRPiQ\RV 1DS
- Szántóföldi
növények tápanyagellátása. MTA Növénytermesztési Bizottság, Budapest, pp. 93-97. Anda, A. -
/
NH =V
2004: A globális felmelegedés szimulációja és hatása a
Q|YpQ\ QpKiQ\ Yt]Ki]WDUWiVL MHOOHP] NLKtYiVRN ~M OHKHW
VpJHN D PH]
MpUH ;/9, *HRUJLNRQ 1DSRN ÒM
JD]GDViJEDQ 7XGRPiQ\RV NRQIHUHQFLD
kiadványa, Keszthely, p. 33. Decsi, K. – Anda, A. – WDODMK
NH =V
/
2003: A nitrogén hatása a növény- és
PpUVpNOHWUH 3URF ,,, 1|YpQ\WHUPHV]WpVL 7XGRPiQ\RV 1DS
Szántóföldi
növények
tápanyagellátása.
MTA
-
Növénytermesztési
Bizottság, Budapest, pp. 374-376. /
Decsi, K. –
NH =V
2002: A vízstressz index felhasználási területei
hazánkban. Tavaszi szél 2002. Fiatal magyar tudományos kutatók és GRNWRUDQGXV]RN KDWRGLN YLOiJWDOiONR]yMD *|G|OO
iSULOLV
-14.
Poszter. Decsi, K. –
/
NH =V .RUV]HU
|QW|]pVL LG
SRQW PHJKDWiUR]
ás. XXX.
Óvári Tudományos Napok, Agrártermelés – harmóniában a természettel, Mosonmagyaróvár, p. 138. Decsi, K. –
/
NH
=V
Wasserverbrauchs
- Anda, A. 2002: Die Rationalisierung des
aufgrund
der
speziellen
Bewässerungsprognose.
Internationale Tagung vom 15.10. bis 17.10.2002 in Halle. Berichte des Landesamtes für Umweltschutz Sachsen-Anhalt Sonderheft, pp. 140-144. Kovács, E. – Bacsi, Zs. – /
NH =V
2004: Rural Development of the Backward
Areas of Hungary. Kapital u poljoprivredi, Szabadka, Szerbia, pp. 247251. /
NH
=V
– Decsi, K.- Anda, A. 2004: A globális klímaváltozás
növénytermesztésre
gyakorolt
hatásainak
12
vizsgálata
szimulációs
PRGHOOH]pVVHO ;/9, *HRUJLNRQ 1DSRN ÒM NLKtYiVRN ~M OHKHW PH] /
NH
=V
VpJHN D
JD]GDViJEDQ7XGRPiQ\RVNRQIHUHQFLDNLDGYiQ\D.
eszthely, p. 44.
–
'HFVL
.
7
V
UtWpV
KDWiVD
NXNRULFD
V]iUD]DQ\DJ
produkciójára. XXX. Óvári Tudományos Napok, Agrártermelés – KDUPyQLiEDQ D WHUPpV]HWWHO (O
DGiVRN pV SRV]WHUHN |VV]HIRJODOy DQ\DJD
Mosonmagyaróvár, p. 152. Sipos, E. –
/
NH
V]iUD]ViJW
, Zs. 2003: Genetikailag módosított Keszthelyi burgonyafajták UpVpQHN YL]VJiODWD .HFVNHPpWL )
LVNROD .HUWpV]HWL )
LVNRODL
Kar, II. Erdei Ferenc Tudományos konferencia konferenciakiadványa I. kötet, pp. 417-423.
13
