Paleozóikum „Óállatidő” vagy földtörténeti ókor Jelentős földtörténeti szakasz: kezdete ~ 545-550 millió éve vége ~ 245-250 millió éve
~ 300 millió évet fog át Időszakai: kambrium ordovícium szilúr devon karbon perm
Kambrium ősföldrajza Gondwana egységes, az É-i kontinens feldarabolódik
Laurencia és a Balti-pajzs + Kelet-Európai-tábla között Iapetus-óceán vagy Kaledóniai geoszinklinális
Az ordovícium ősföldrajza
A Iapetus-óceán bazaltos kérge felemésztődik Barrandium (Csehország) Oolitos vasérctelepek
Szilúr ősföldrajza
A Rheic-óceán vagy Variszkuszi-geoszinklinális felnyílásának kezdete A szilúr végére bezáródik a kaledóniai-geoszinklinális Kaledóniai-hegységrendszer (pl. Skócia, Skandináv félsziget)
Devon ősföldrajza
„Régi” vörös homokkő kontinense A Variszkuszi-geoszinklinális felnyílása
A karbon ősföldrajza Fokozatosan bezáródik a Variszkusi-geoszinklinális És az Uráli-geoszinklinális Kialakul a Pangea, melyet a Panthalassa óceán vesz körül Variszkuszi-hegységrendszer (Ny-i ág pl.: Bretagne, Dél-Anglia) (D-i ág: Vogézek, Fekete-erdő, Rajnai-palahegység, Harz-hg.,Érzhegység, Szudéták, Lengyel-khg.)
A perm ősföldrajza „Új” Vörös Homokkő kontinense
Törmelékes üledékképződés „Rotliegende” Transzgresszió
„Zechstein” sekélytenger regresszió
Lagúnák, bepárlódás
Mansfeldi rézpala Kősó, kálisó (Lengyelország)
Rézérc, evaporitok
A paleozóos növényvilág Kambriumból már szárazföldi spóratípusokat írtak le Ordovícium: zöld- és kékmoszatok továbbfeljődése Kukkerszit vagy égő pala (pl. Észtország) Megjelennek az ősharasztok (Psilophytopsida) Devon: ősharasztok virágkora és eltűnése megjelennek: korpafüvek (Lycopsida), zsúrlók (Sphenopsida), páfrányok (Pteropsida) nyitvatermők: magvaspáfrányok (Pteridospermopsida), ősfák (Cordaitopsida) Karbon: szaporítószervek fejlődése és méretnövekedés Karbon mocsarak egyedszám nő klíma Kőszénképződés (a világ kőszénkészletének 50 %-a)
A paleozóos növényvilág II. Két fő csoport
Spórások
Magvasok
Magvaspáfrányok
Korpafű félék
Lepidodendron Glossopteris
Zsúrlók
Ősfák
Calamites
Páfrányok Psaronius
Cordaites
Paleozóos állatvilág Burgess-pala Középső-kambrium Kanada
Eiffelia (szivacs)
Echmaticrinus (tengeri liliom)
Hallucigenia sparsa
Olenoides serratus (ízeltlábú) Wiwaxia (?)
Marrella splendens (ízeltlábú)
Paleozóos állatvilág I. Gerinctelenek Egysejtűek: Foraminferák (mészvázúak) kambrium végétől, akmé karbon-perm Fusulina
Archaeocyatus: zátonyalkotó, középső kambriumig Korallok: négysugaras, fenéklemezes (akmé szilúr, devon; foltzátonyok) Puhatestűek (Mollusca): a fontosabb osztályok már léteznek csigák: kambriumtól kagylók: ordovíciumtól lábasfejűek: Nautiloideák kambriumtól Ammomoideák ordovíciumtól Orthoceras
Paleozóos állatvilág II. Gerinctelenek Trilobiták Háromkaréjos ősrákok (kambrium-szilúr, permig) Kambrium tagolása Trilobitákon alapul
Pörgekarúak (Brachiopoda): a paleozóikum „kagylói”, ma jelentéktelenek, kambriumtól
Paradoxides
Productus
Csáprágósok: Eurypterida (a földtörténet legnagyobb íletlábúi) Akmé: szilúr-devon Paleozóikum végén Kihalnak a kopoltyúsok Tüskésbőrűek (Echinodermata): Crinoidea, ma mélyebb vizekben, Jelentéktelenek, kambriumtól
Paleozóos állatvilág III. Fél-gerinchúrosok: Graptoliták
Gerincesek: a legfiatalabb állat törzs Pikkelymaradványok már az ordovíciumból jelentősebb fosszíliák a középső-devonból Ostracoderma állkapocs nélküli, páncélos hal, mai rokon: Ingola (?) Placoderma: állkapcsos, páncélos őshalak, devonban, perm végéig
Dunkleosteus
Paleozóos állatvilág IV. A devon során állkapcsos páncélos halakból fejlődnek ki
a porcos és csontos halak Tüdős halak
Bojtosúszós halak: átmenet a kétéltűek és a halak között (Latimeria még ma is él)
Kétéltűek: Ichtyostega (Grönland, devon) Őskétéltűek akméja karbon, triásztól fejlettebb kétéltűek
Paleozóos állatvilág V. Hüllők a karbontól, akmé mezozóikumban Tojás megjelenése, a kétéltűektől védett helyre rakhatta Kedvező a perm szárazabb klímája Dimetrodon Felső-perm - triász
Felső-permben már belső hőszabályozás megindulása Therapsida: felső-perm, belőlük fejlődtek ki az emlősök a felső-triászban
A paleozóikum végi kihalás A földtörténet legnagyobb kihalása
Családok fele kihal Pl.: Trilobiták, Csáprágósok, ősi korallok, stb.
