Nyulász Péter: Farsang Van egy vágyam: gomba lenni, nagyra nőni fél nap alatt, lenne rajtam csipkegallér, és egy jó nagy pöttyös kalap. Meggondoltam mégse gomba, inkább messze szálló lepke, fejem búbján két kis csápom, hátamon meg szárnyam lenne. Pille nem jó, hanem cica! Elég lesz egy csíkos ruha, cérna bajusz, hosszú farok, láthatnák, hogy macska vagyok. .
Talán mégis rendőr inkább, tányérsapkás, komoly, délceg, esetleg egy kalóz vezér, vagy egy fehér lovas herceg. Van még pár nap eldönteni, mi legyen a tuti jelmez Az a fő, hogy nemsokára felvonulós jelmezbál lesz: ágyú dördül, sípszó harsan: fület sértő-bántó fals hang. Dudafújó, kerepelő, télkergető, zsongó farsang
TARTALOMJEGYZÉK 1) JELES NAPOK
1. oldal
2) TOVÁBBKÉPZÉS
2. oldal
A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet tanfolyamai 3) SZAKMAI HÍREK, ESEMÉNYEK, CIKKEK
2. oldal 3. oldal
A VII. Nevelésügyi Kongresszuson hallottuk!
3. oldal
Bemutatkozik a Bátonyterenyei Kistérség
5. oldal
Az ország első minősített Erdei Óvodája Somoskőújfalun
6. oldal
Pillanatképek a nagylóci óvoda életéből
10. oldal
4) JOGSZABÁLYOK
12. oldal
5)
12. oldal
KÉK ROVAT
Óvodai Hírek
2009. február
Jeles napok
Továbbképzés
Február – Böjtelő hava – Jégbontó hava – Farsang hava
A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet szervezés alatt álló tanfolyamai 1. Tanulásirányítás mesterfokon. Az 1-6 osztályban tanítók kognitív és szociális kompetenciáinak fejlesztése a pedagógiai praxisban alkalmazható hatékony stratégiák, módszerek. Időtartam: 120 óra Helyszín: Salgótarján/Pásztó/Balassagyarmat – a jelentkezők munkahelye szerint Időpontok: 2009. február – május
Február 1. – A Tisza Élővilágának Emléknapja Február 2. – A Vizes Élőhelyek Világnapja Február 3. – Balázs napja. Szent Balázs püspök nevéhez fűződik a balázsolás. Ezen a napon az iskoláskorú gyermekek úgynevezett "balázsjárás" keretében házról házra járnak, adományokat gyűjtenek.
2. Projekttel könnyebb? Nevelés és oktatás az óvodában és az általános iskolában Időtartam: 30 óra Helyszín: Bátonyterenye, Kistérségi Óvoda Időpontok: 2009. február – március
Február 10. – Elvira napja. A Skolasztika napja. Skolasztika vagy középkori alakjában Kolos napja termőnap. Általános szokás, hogy ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat. A most szedett és gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.
Folyamatban lévő tanfolyamok
Február 14. – Bálint, Valentin napja. A Szerelmesek Napja. Magyarországon 1990-ben éledt fel e jeles nap megünneplése. Bálint napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz.
1. M/2/2008 DIFER (Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer Programcsomagra alapozott fejlesztés 4-8 éves életkorban Időtartam: 30 óra Helyszín: Salgótarján Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet Időpontok: 2009. február 03. 10.00 óra 2009. február 09. 13 00 óra
Február 16. – Julianna napja. Julianna ókeresztény vértanú volt. Ezen a napon általában esik a hó, és ettől az időjárás enyhülését várják.
2. Interaktív tábla – interaktív módszerek a pedagógusok és tanulók kompetenciafejlesztésében Időtartam: 30 óra Helyszín: Salgótarján SKÁID Arany János Tagiskola Időpontok: 2009. február 2. február 9.
Február 19. – Zsuzsanna napja A népi hiedelem szerint ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz. Február 22 – Gerzson napja. A Bűncselekmények Áldozatainak Napja - világnap 1990 óta. Február 24. – Mátyás napja. Mátyás napján nagyon hideg van. Erre utal a következő népi szólás: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál."
Induló tanfolyamok 2009. első felében 1. M/2/2008 DIFER (Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer Programcsomagra alapozott fejlesztés 4-8 éves életkorban Időtartam: 30 óra Helyszín: Salgótarján Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet Időpontok: 2009. március 10-11. (még két időpont egyeztetés alatt.)
Farsang. A farsang január 6.-tól (vízkereszt napjától) a húsvét előtti negyedik napig, húshagyókeddig tart. A mulatozások fő időszaka a 15-16. századra tehető. Különösen nagy mulatságokat rendeztek Mátyás király udvarában. A farsangi időszakban az emberek maszkokat, álarcokat öltöttek magukra, és különböző dramatikus játékokat is bemutattak. A farsangot bőséges evés-ivás, játékosság, táncolás jellemezte. Gyakori volt a három napig tartó bálozás.
2. M/2/2008 DIFER (Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer) Programcsomagra alapozott fejlesztés 4-8 éves életkorban Időtartam: 30 óra Helyszín: Endrefalva, Ált. Iskola és Óvoda Időpontok: 2009. április - május
2
Óvodai Hírek
2009. február
3. Hogyan jobban? Tanulási technikák és módszerek megújítása a pedagógiai gyakorlatban Időtartam: 30 óra Helyszín: ÁMK, Karancskeszi Időpontok: 2009. február 13-14. 2009. február 27-28. 4. Óvoda – iskola átmenet támogatása Időtartam: 30 óra Helyszín: Bátonyterenye Kistérségi Óvoda Időpontok: 2009. február 19-20-21.
Szakmai hírek, események, cikkek A VII. Nevelésügyi Kongresszuson hallottuk A politikai, gazdasági és társadalmi átalakulások egyik kulcsfogalma és jelensége a versengés, a verseny. A fogalom nem új, de két évtizede új tartalommal és más kontexusban beszélünk róla. Elkerülhetetlen, hogy a versengés pedagógiai, pszichológiai összefüggéseiről és az ebből adódó feladatainkról – a tudományos kutatások tükrében – mi pedagógusok ne gondolkodjunk. Fülöp Márta a VII. Nevelésügyi Kongresszus plenáris ülésén elhangzott „Verseny a társadalomban – verseny az iskolában” című előadásával a tudományos kutatás, a tágabb értelemben vett társadalmi-politikai kontexus és az iskolai nevelés összefonódását a versengés jelenségén át közelítette meg. Elsőként a versengés szociálpszichológiai és pedagógiai-pszichológiai kutatás történeti aspektusairól szólt. Kiemelte Deutsche személyét, aki fiatal pszichológusként 1941-ben csatlakozott az amerikai légierőhöz és részt vett a nácizmus elleni háborúban. Kutatásaiban azt kívánta bizonyítani, hogy az együttműködés alkalmasabb a konfliktusok megoldására, mint a verseny. Megállapítása szerint az amerikai társadalomban a legfőbb motiváló érték az individualista, magányos, önmagára támaszkodó, vállalkozó kedvű egyén, aki menekül a közösség, a csoport elnyomó kényszereitől. A szocialista értékrend ezzel szemben az embert társas lénynek tekinti, akiknek fontos, hogy az emberek miként viszonyulnak egymáshoz. Az együttműködés tehát szociális fölényt jelent, míg a versengés alsóbbrendű és kevésbé szociális. A hatvanas évektől a kilencvenes évekig a szakirodalom a versengés és az együttműködés fogalmát egymást kölcsönösen kizárónak tekintette. Paradigmaváltás a versengés és az együttműködés kutatásban Az 1990-es évektől fokozottan változott a szakmai szemléletmód. Így Deutsch sem látta jó kiindulópontnak az addig vallott nézeteit. Az életben a legtöbb konfliktus a versengő és együttműködő folyamatok keveréke. A paradigmaváltás első lényeges lépése az volt, hogy a két fogalmat nem tekintették többé egymással ellentétes folyamatnak, hanem egymással összefonódó, a pszichés valóság különböző szintjein párhuzamosan jelenlévő, nem szabályos viszonyt mutató jelenségeknek (Fülöp 2004). Hangot kapott az is, hogy a korábbi elméletek alábecsülték a két magatartásforma együttes előfordulásának gyakoriságát és ennek motivációs és viselkedéses komplexitásának a gyakorlati jelentőségét.
5. Óvoda – iskola átmenet támogatása Időtartam: 30 óra Helyszín: Kálló, Napraforgó Óvoda Időpontok: 2009. február 19-20-21. 6. A kulcskompetenciák mérése és fejlesztése Időtartam: 30 óra Helyszínek: • Salgótarján, Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet – 2009. január 31-31. és február 13-14. • Salgótarján, Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2009. február 13-14. és 20-21. • Balassagyarmat, (Dózsa Gy. Tagiskola 2009 február 6-7. és 20-21.
•
Endrefalva, Általános Iskola és Óvoda 2009. május-június
7. Projekttel könnyebb? Nevelés és oktatás projekttel az óvodában és az általános iskolában
• •
Endrefalva, Általános Iskola és Óvoda 2009. április - május Mocsáry Lajos Általános és Művészeti Iskola 2009. június A fent felsorolt tanfolyamok mellett egyéb tanfolyamokra is várjuk a jelentkezéseket! Dupákné Gecse Adél képzési felelős
[email protected]
3
Óvodai Hírek
2009. február
Paradigmaváltás a motivációs szakirodalomban A teljesítménymotiváció „Normatív Cél Elmélete” kétféle motivációt különböztetett meg a kilencvenes évek elejéig: az „elsajátítási motivációt” és az „eredmény motivációt”. Az elsajátítási motivációt általában pozitívan ítélték meg, míg az „eredménycéloknak” negatív következményeit látták. A „Többszörös Célok Elmélete” és a vele kapcsolatos kutatások egy új, egyéni motivációs modell felállítására kerített sort. Az elmélet szerint a különböző célok egyszerre lehetnek jelen és sok esetben az „eredménycéloknak” adaptív szerepük van és kifejezetten pozitív eredményre vezetnek. Tehát az új paradigma szerint az egyének egyszerre lehetnek „eredmény” és „elsajátítás” motiváltak, amit egyre több kutatás bizonyít. Magyarországon a rendszerváltás során a legdrámaibb hatást az váltotta ki, hogy az állampolgároknak meg kellett tanulniuk a versenyre épülő piacgazdasági struktúrában a lehető legsikeresebben létezni, elsajátítani a versengés készségeit. Mindezekről a korábbi pedagógiai, pszichológiai szakirodalomban nem esett szó. A versengésről mint fejlesztendő szociális készségről először 1988-ban Nagy József írt, aki a versengést olyan emberi készségnek tekintette amire szükség van. Ezért az iskolának feladata lehet, hogy ezt a készséget meghatározott szempontok alapján fejlessze. Három alapelvet tartott fontosnak, a szabályozottságot, az esélyességet és az arányos kockázatot. Átmeneti társadalmakban tehát a versengés értékké vált. Fülöp Márta kutatóként vizsgálta, hogy milyen jelentőséget tulajdonítanak ennek az értéknek a társadalom különböző csoportjai. Felkészít-e és fel kell-e készíteni az iskolának az életbeni versengésekre? A megkérdezett pedagógusok 99%-a azt válaszolta, hogy szükség lenne ez a szerepet felvállalni az iskolában, de nem jól látja el a feladatát az iskola. Felvetődött itt is, mint a további kérdéseknél, a moralitás. Az iskola egy idealizált versengésre készít fel. Ezzel szemben a valóság durva és erkölcstelen. Továbbá hiányos a pedagógusok pedagógiai, pszichológiai felkészültsége. Szükséges-e a versengés a sikerességhez? – a válaszadók zöme igennel válaszolt. De csak az elenyésző töredék látta úgy, hogy a siker pozitív érték és a verseny pozitív módon vezet a sikerhez. Véleményük szerint Magyarországon azok lesznek sikeresek akik tisztességtelenül viselkednek, csalnak a versenyben, pozíciót, ismertséget, kapcsolatokat használnak fel és nem a saját tehetségük, tudásuk teszi őket sikeressé. Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat keretében tette fel a következő kérdést a kutató fiatal értelmiségieknek: „Szükséges-e a versengés a sikeres-
séghez?” A közel hétszáz válaszadó egyértelműen igennel válaszolt. A kanadai és japán egyetemisták a versengés és a siker kapcsolatát egyértelműen pozitívan ítélték meg. A magyar egyetemisták hivatkoztak csak a tisztességtelen, agresszív eszközök sikert biztosító szerepére. Felvetődik tehát a kérdés „Mi a szerepe a moralitásnak a versengésben?” – Az eredmények azt mutatják, hogy aki tisztességesen győz, az gyakrabban él át örömöt, boldogságot, elégedettséget, büszkeséget és egyáltalán nincs bűntudata, nincs miért szégyenkeznie. A csalás érzelmileg elválasztja egymástól a győztest és a vesztest. Aki csalással győz, titkolni kényszerül ezt és kerüli a vesztest. A vesztes, aki tisztességes versenyben veszített, meg tudja őrizni a motivációját. A tisztességtelen verseny vesztese a győztessel szembeni agresszív bosszúval van elfoglalva, nem az önépítéssel. A társadalom és a versengés – Gazdaság és versengés kérdésénél ismét a magyar válaszadó fiatalok körében jelenik meg a piacellenesség. Versengés, együttműködés, szabálytartás és az iskola A kutatási tapasztalatok szerint a magyar iskolában gyakori a versengés és ritka az együttműködés. Ezzel szemben az angol iskolában gyakori mindkettő. A szlovénoknál ritka a versengés, gyakori az együttműködés. A magyar pedagógusok úgy vélekedtek, hogy a versengést nem szükséges tanítani mert az természetes adottsága a gyerekeknek. Az együttműködésre tanítani kell őket. A versengés alapvető együttműködési aspektusa a szabálytartás. Amennyiben a szabály megtörik, akkor az addig konstruktív mederben tartott versengés könnyen fordul át destruktívba. A versengés, a verseny „újrafelfedezése” nagyon lényeges lépés a magyar társadalomban! Az iskola az egyik legfőbb szocializáló ágens, ezért kiemelt fontosságú, hogy mi pedagógusok világos normákat képviseljünk és ezeket a normákat professzionális szakmai gyakorlattal ki is tudjuk alakítani. Hogy jutunk el a professzionális szintre a témában? Saját értékrendünk felülvizsgálata jó kiinduló alap lehet. A nyitottság, az újrafelfedezés öröme, az adott témában való „elmerülés” sokat tehet a világos normák kialakításáért. Fülöp Márta kutatásaival, a VII. Nevelésügyi Kongresszuson elhangzott előadásával ezt az utat „tisztította” meg számunkra. Az előadás teljes terjedelmében elolvasható a VII. Nevelésügyi Kongresszus „Programok és Összefoglalók” c. kiadványában, illetve a www.nk7.hu weblapon. A válogatást végezte: Szabó Istvánné vezető tanácsadó
4
Óvodai Hírek
2009. február valamint a társulási fenntartás előnyei hamarosan megmutatkoznak. A hosszas előkészítő munka után 2008. augusztus 1-jétől a Bátonyterenyei Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása a csatlakozó települések óvodáiból, iskoláiból két közoktatási intézményt alapított, amelyeknek fenntartói feladatait is ellátja. Elkészültek az alapító okiratok és a települési önkormányzatok a Többcélú Társulással olyan közoktatási megállapodásokat kötöttek, amelyek mindkét fél számára biztosítják a közoktatási feladatok megfelelő színvonalon történő ellátását, és a képviselő-testületek is kellő mértékben részt vehetnek a településükön működő intézmények irányításában, ellenőrzésében, a legmegfelelőbb döntések előkészítésében. Például: a tagóvodák, tagiskolák megszüntetése csak az érintett települések képviselő-testületeinek egyetértésével lehetséges, az intézmények pedagógiai, illetve nevelési programját a képviselő-testületek is véleményezik, a költségvetés kialakításában szintén részt vesznek a testületek. A megállapodásokat a képviselő-testületek, a szlovák kisebbségi önkormányzat, az intézmények vezetői véleményezték, kiegészítették, módosították, így alakult ki a végső változat. Az új óvoda neve: Bátonyterenye Kistérségi Óvoda, amely 12 tagóvodával rendelkezik: Bátonyterenyén 5 tagóvoda, valamint Mátraverebély, Mátraterenye, Mátramindszent, Mátranovák, Nemti, Szuha és Sámsonháza óvodái csatlakoztak a társulási fenntartáshoz. Az óvoda székhelye a bátonyterenyei Micimackó Óvoda Kisterenyén. A tagóvodák továbbra is azokat a feladatokat, alaptevékenységeket látják el, amelyeket eddig is. Ezek közül a legfontosabbak: felkészítés az iskolai életmódra, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása, integrációs felkészítés, a roma gyerekek kizárólag magyar nyelven történő kisebbségi nevelése, szlovák nyelvű nevelés a sámsonházai óvodában, logopédiai, gyógy-testnevelési ellátás, sajátos nevelési igényű gyermekek együtt nevelése az épekkel. Az új iskola neve: Bátonyterenye Kistérségi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, amely 8 tagiskolát foglal magába: Bátonyterenyén 4 tagiskolát, Mátraverebély, Mátramindszent, Mátraterenye és Mátranovák iskoláit. Az intézmény székhelye Kisterenyén a Kossuth Lajos Általános Iskolában van. A tagiskolákban nem változott a munka, a tanulók az eddig megszokott szolgáltatásokat továbbra is ingyenesen vehetik igénybe. Térítési díjat csak az étkezésért, illetve az alapfokú művészetoktatásért kell fizetni, mint eddig is.
Bemutatkozik a Bátonyterenyei Kistérség A Közoktatási törvény 2006. augusztusi módosítása megszüntette a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolák önállóságát. Ezek az intézmények 2008. szeptember 1-jétől csak másik iskola tagintézményeként működhetnek tovább. A 7. és 8. évfolyamon indított osztályokat akkor lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám 50 %-át, ami most 15 főt jelent. Ezeket a létszámfeltételeket a kisiskolák egyre kevésbé tudják teljesíteni. A nevelési-oktatási intézmények fenntartása a csökkenő gyereklétszám miatt egyre nehezebb az önkormányzatok számára, a normatívák összessége (a gyereklétszám csökkenése és a normatívák fajlagos összegének csökkenése miatt) kevesebb. A kormány konvergencia programja szerint az elkövetkező években egyre inkább szűkíteni kívánja a közoktatási normatív támogatások mértékét az önkormányzatok részére, ugyanakkor fokozatosan bővíti a többcélú társulásoknak juttatott támogatások körét, és arra ösztönzi őket, hogy mind inkább részt vegyenek a nevelési-oktatási intézmények fenntartásában. Mindezek a tendenciák arra késztették a Bátonyterenyei Kistérség településeit, hogy gondolkodjanak egy hatékonyabb intézményrendszer kialakításán. A Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása a 2008-as év elejétől jelentős változáson ment keresztül. A társulás elnöke, Lavajné Dóka Éva kezdeményezésére elindult egy olyan folyamat, amelynek révén a törvényes működés keretei megteremtődtek. A Bátonyterenyei Kistérség közoktatási intézményrendszerének átalakítását hosszas egyeztetések előzték meg. A települések polgármesterei, képviselői tudták, hogy többcélú társulási fenntartás esetén többlet normatív támogatások vehetők igénybe a közoktatási intézmények működtetéséhez, így csökkenthetők a települések közoktatásra fordított kiadásai. Ugyanakkor aggályos volt számukra, hogy a fenntartói jogok átadásával a helyi képviselő-testület jogosítványai csökkennek, ezért az intézményeket érintő döntések nem helyben születnek. Ezeket a fenntartásokat úgy sikerült feloldani, hogy a Társulás Munkaszervezet vezetője, több térségi polgármester, a közoktatási referens, belső ellenőr tapasztalatokat gyűjtött jól működő kistérségekben (Szob, Gyöngyös), ahol megnyugtató információkkal segítették és meggyőzték őket arról, hogy az átalakítás hasznos és szükségszerű,
5
Óvodai Hírek
2009. február
A pedagógiai szakszolgálatok közül az iskolákban is minden kistérségi településen biztosítjuk a logopédiai ellátást és a gyógytestnevelést. A két megalakult intézmény részben önállóan gazdálkodó, a gazdálkodási feladatokat a Társulás munkaszervezete végzi. A 2008/09-es tanév-nevelési évben a Bátonyterenyei Kistérségben elindult egy eddig szokatlan közoktatási rendszer működése. Reméljük, hogy egy hosszabb távon szakmailag magas színvonalon működő, hatékony közoktatást sikerült létrehozni, amelyben az alábbi előnyökkel számolhatunk: • Megkönnyíti a tanulói átmeneteket egyik iskolából a másikba. • A munkaerő gazdálkodás összehangolása megoldaná a hiányzó szakos ellátottságot, és versenyt teremthet az egyes intézmények tantestületein belül. • A közös továbbképzések, belső továbbképzések folyamatos fejlesztésre ösztönöznek, felszámolják az intézmények pedagógusainak elszigeteltségét, a legkorszerűbb módszereket hozzák be a szakmai munkába. • A közös intézményrendszer a települések közötti társadalmi és területi egyenlőtlenségeket kiküszöböli. • A társulás tulajdonában lévő iskolabusz segítségével a tanulók és a pedagógusok utazása a különböző rendezvényekre, uszodába, versenyekre megoldható.
2008. november 5-én Somoskőújfaluban, ünnepélyes keretek közt átadták a minősített erdei óvodaés iskola tanúsítványokat. Az országban elsőként minősített erdei óvoda címet, a Somosi Környezetnevelési Központ vehette át. A pedagógiai program kidolgozását és annak szakmai megvalósulását a helyben működő Gesztenyekert Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestülete vállalta. Az Erdei Óvoda fogalma: „Az erdei óvoda olyan tudatosan tervezett és szervezett a nevelési intézmény székhelyétől különböző helyszínen folytatott, a környezet adottságaira támaszkodó tevékenység, amely a külső világ tevékeny megismerésére nevelés részeként segíti elő a gyermekek környezethez, természethez való érzékenyítését, a pozitív környezettudatos magatartás kialakítását. Az erdei óvodai program olyan szakmai terv (projekt) alapján valósul meg, melynek kiemelkedő nevelési (pedagógiai) feladatai messzemenően figyelembe veszik a fenntarthatóságra nevelés elvét, a helyi nevelési programot, az óvodai nevelés folyamatjellegét, a nevelési területek kölcsönhatását, egymásra épülését. Az erdei óvoda az életkori sajátosságokhoz, a választott helyszín természeti és épített, szocio-kulturális környezetéhez, helyi adottságokhoz, lehetőségekhez igazodó több napon keresztül (egymást követő minimum 3 nap) folytatott cselekvésre, cselekedtetésre, élménypedagógiára komplex módon alapuló tapasztalatszerzés, amely bentlakásos vagy egész napos formában valósul meg.”
A 2008/09-es tanév tanulóév lesz mind a fenntartó, mind az intézményekben dolgozók számára, amely lehetőséget ad arra, hogy a felmerült hibákat korrigáljuk, a hiányzó elemeket pótoljuk, hogy végül kialakuljon egy mintaértékű óvoda-iskola hálózat. Hadusovszky Judit közoktatási referens ÚÙÚ
Erdei Óvoda szolgáltatás: „Az erdei óvoda szolgáltatás az a szolgáltatás, amely a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően, az erdei óvoda nevelési feladataihoz, a megfelelő szervezeti és infrastrukturális hátteret folyamatosan biztosítja. A szolgáltató az adott helyszínre kidolgozott szakmai programhoz a szakembereket, eszközöket és anyagokat, az óvodapedagógus igényei és elvárásai szerint, szakszerűen és rendszerszerűen biztosítani kész és képes.”
A természet közelségével Az ország első minősített Erdei Óvodája Somoskőújfalun A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából az Erdei Iskola Program Érdekegyeztető Tanácsa által felkért munkacsoport, 2007-2008-ban - kidolgozta az Erdei Óvoda minősítési eljárását, amelyben óvodai szakemberek is részt vettek. A minősítési eljárás, annak feltételei megtalálhatók a KOKOSZ honlapján (www.kokosz.hu), ezért tanulmányomban csak a legfontosabb dogokat említem ezzel kapcsolatban.
Erdei Óvoda szervezésének körülményei: A fentebb említett fogalomrendszer is jól példázza, hogy egy széleskörű, összetett feladatsort kell végrehajtanunk Erdei Óvoda megvalósításához. A mi esetünkben a Somosi Környezetnevelési Központ a szolgáltató egyesület, aki együttműködési megállapodások révén tudja biztosítani a szállást és étkezést, nevelőtestületünk tagjai pedig /mint az egyesület tagjai/ a program megírását, és annak megvalósítását vállalták.
6
Óvodai Hírek
2009. február
Mielőtt a program megírásához kezdtünk volna, feltérképeztük a helyi nevelési programunkat, szakmai tudásunkat, eddigi tapasztalatainkat. Ezalatt ráébredtünk, hogy közel egy évtizedes kitartó munkánk következtében már rég lehetne erdei óvoda programunk, hisz tanulási folyamatunk a környezeti nevelésre épül, mellette heti rendszerességgel járjuk óvodásainkkal a környéket, s ezeken az élményekkel teli túrákon töltődünk fel egész hétre, ebből táplálkozunk egész évben. Nagy segítség számunkra, egy több év alatt elkészült segédanyagunk, mely 18 óvodai tanösvényt tartalmaz térképpel, megfigyelhető állat- és növényfajokkal, lehetőségekkel, szenzitív és mozgásos játékokkal együtt. A kiadványt Kanczler Gyuláné dr. már korábban lektorálta. Másik erősségünk, a programban részt vevő szakemberek, munkatársak széleskörű tábora, akik szakmai tudásuk legjavát adják, egy-egy erdei óvodai program lebonyolításában.
lelősségvállalás igényét és megalapozzuk a környezetbarát szemléletmódot. Természeti kincseink II. program 4-5 éves kis óvodásoknak szól, a játékos megtapasztaltatást juttatva előnybe. Településünk és környékének állatvilága program Ennek során a 6-7 éves korosztály ismereteinek bővítésével, élménypedagógiai módszerekkel az állatok szeretetére való nevelés a célunk. Gazdag állatvilágunk megszerettetésén túl az állatok életterének beszűkülésére hívjuk fel a gyerekek figyelmét. Az állattartással kapcsolatos nehézségek érzékeltetésével, a gazdasági munka megbecsülésére nevelünk. Játékos ismerkedés a természettel program Szintén a 4-5 éves kis óvodásoknak biztosít élményszerű tapasztalatszerzést, természet közeli élményeket.
A program helyszínei
A továbbiakban a „Településünk és környékének állatvilága” programot szeretném bemutatni, amellyel 2008. szeptember elején, a Minősített Erdei Óvoda címet az egyesületünk megkapta. Ekkor a Mackóvár Központi Óvoda vette igénybe ezt a szolgáltatást, ők Salgótarjánból érkeztek és az egész napos formát választották. A három napon keresztül, egy-egy terepre tervezett foglalkozások során alkalom nyílott a látottak összehasonlítására, összefüggések megláttatására, az új keletű környezeti problémák feltárására, közös gondolkozással azok rendezési lehetőségeire. Ezek mellett az állatok közvetlen közelében szerzett játékos tapasztalatszerzések és élmények már a délutáni foglalkozások alapjául szolgáltak.
A Karancs- Medves Tájvédelmi Körzetben, illetve Somoskőújfalu közigazgatási határain belül találhatók. Ezeket változatos felszíni formák, élővilág, történelmi emlékhelyek jellemzik: • Hegyek: Karancs -hegy, Sátoros- hegy, Medves-fennsík stb.. • Tavak: Bányató, eresztvényi tó stb. • Források: Petőfi, Losonczi Anna, Bodzfás- kút stb. • Történelmi emlékhelyek: Salgói-vár, Somoskői-vár, régi bányák, kőfejtők, kisvasút nyomvonala • Gazdag növény- és állatvilág: bükkösök, tölgyesek, fenyőerdők, leánykökörcsin, fekete kökörcsin, bársonyos kakukkszegfű, borzas len. Különböző védett lepke- és rovarfajok, madár fajok, kis- és nagyemlősök
Az első nap eseményei: 8.50 – 9.30
Az élményszerű tapasztalatok játékos feldolgozásának helyszíne a somoskőújfalui Gesztenyekert Óvoda, tágas csoportszobáival és hatalmas vadgesztenyefákkal övezett udvarával.
9.30 – 10.00 10.00 – 11.00
Minősített erdei óvoda programjaink:
11.00 – 12.00 12.00 – 13.00 14.30 – 15.00 13.00 – 14.30 14.30 – 15.00 15.00 – 16.00
Természeti kincseink I. c. program: Játékos felfedeztetéssel, élménypedagógián keresztül juttatja el a 6-7 éves korosztályt a természeti környezet megismeréséhez. A tapasztalati élmények feldolgozásával sok-sok játékhelyzetet teremtve, ismertetjük és szerettetjük meg a természetet. Újszerű környezeti problémák felvetésével, a lehetséges megoldások keresésével kialakítjuk a gyerekekben a környezet iránti fogékonyság és fe-
16.00 – 17.00
7
Érkezés Eresztvénybe menetrendszerinti autóbusszal Bemutatkozás Rövid programismertetés Tízórai a Madárparkban Kirándulás a Kotyaszi tanyára Tanyán élő állatok (külső terepi foglalkozás) Gyalogtúra a somosi óvodáig Ebéd, tisztálkodás Uzsonna Pihenő Uzsonna Nemezlabda készítése (helyszín: az óvoda kertje) Mesehallgatás és dramatizálás (csoportszobai foglalkozás)
Óvodai Hírek
2009. február
A nemezeléssel eljutunk a birka látványától annak hasznosságáig, a tárgykészítésig, s mind ezt egy mesehallgatás és dramatizálás teszi teljessé. A második nap eseményei: 8.50 – 10.00
10.00 – 11.00 11.00 – 12.00 12.00 – 13.00 13.00 – 14.30 14.30 – 15.00 15.00 – 16.00 16.00 – 17.00
A harmadik nap környékünk jellegzetes madárvilágának megismerésével kezdődik, mely egy játékos feladatsoron keresztül juttatja a gyerekeket élményszerű ismeretekhez. Ezt mélyítjük tovább az MME (Magyar Madártani Egyesület) által kiadott oktatóanyag levetítésével, melyet kimondottan az óvodás korosztály számára állítottak össze. A környezetünkhöz kapcsolódó Nógrádi játékok és aprók tánca c. foglalkozás a palóc hagyományokat eleveníti fel, különös tekintettel a növényés állatvilágra.
Érkezés Eresztvénybe menetrendszerinti autóbusszal Tízórai a Petőfi - forrásnál Gyalogtúra a somoskői Vadasparkig Környékünk vadjai (külső terepi foglalkozás) Autóbusszal visszaérkezés a somosi óvodába Ebéd, tisztálkodás Pihenő Uzsonna Játékos vetélkedő a közeli Barackosban (külső terepi foglalkozás) Állatok készítése természetes anyagok felhasználásával (helyszín: az óvoda kertje)
A programok kapcsán a gyerekek és a szülők azt is gyakorolják: 1. Mi kerüljön a hátizsákba? Mielőtt erdei óvodás csoport érkezik hozzánk, megbeszéljük a csoportot kísérő óvónőkkel, hogy mi minden kerüljön a hátizsákba. Ezek a következők: papír zsebkendő, egy kis üveg csapvíz, pohár, esőkabát. A terepi foglalkozásokhoz az eszközöket mi biztosítjuk, szükség szerint nagyítókat, bogárnézőket, növény- és állathatározókat, egyéb eszközöket, melyek az adott témához kapcsolódnak. Ezeket, ha szükséges, még indulás előtt kiosztjuk a gyerekeknek. Fontos, hogy mindig legyen nálunk elsősegély csomag. Mind emellett, ha alkalom nyílik rá, megismertetjük a gyerekeket a gyógynövények által nyújtott gyógymódokkal is, mint pl. a lándzsás útifű a sebek ellátásánál.
A környékünk vadjai foglalkozás egy közeli vadas parkban történik. Ennek feldolgozását játékos vetélkedővel, természetes anyagok felhasználásával tesszük élményszerűvé.
2. Túrázás közben mire ügyeljünk? A foglalkozások helyszíneinek megközelítése hol gyalogosan, hol autóbusszal történik. Az ide vonatkozó szabályok átbeszélése erősíti a környezetbarát szemléletmód kialakítását. A Tájvédelmi Körzet tábla jelentésének megbeszélésére is ekkor kerül sor, különös hangsúlyt fektetve a védett nővény- és állatfajokra. A természetben ugyan felszabadultan, de halkan járunk. Felhívjuk a gyerekek figyelmét arra, hogy ide vendégként és nem betolakodóként érkezünk. A megfigyelhető rovarokat a talált helyen nézzük meg, s utána ugyanott szabadon engedjük. A szenzitív- és mozgásos játékokat jól megválasztott helyszínekre tervezzük, ahol a legkevésbé zavarjuk a természet életét.
A harmadik nap eseményei: 8.40 – 10.30
10.30 – 11.30 11.30 – 12.00 12.00 – 13.00 13.00 – 14.30 15.00 – 16.00 16.00 – 17.00
Érkezés Somoskőújfaluba menetrend szerinti járattal Kirándulás a Madárparkba, útközben tízórai Madarász ovi (külső terepi foglalkozás) Autóbusszal vissza a somosi óvodába Ebéd, tisztálkodás Pihenő „ Mik azok a madarak?” (diavetítés) Nógrádi népi játékok és aprók tánca (helyszín: a somosi iskola tornacsarnoka) Búcsúzó, erdei óvoda kitűzők átadása
8
Óvodai Hírek
2009. február
3. Mit együnk és igyunk a természetben? A tízórai elfogyasztása mindig a szabadban történik, ezt a többi étkezéssel együtt a szolgáltató biztosítja. A kirándulások alkalmával a legtöbb esetben utunkba esik egy-egy forrás, melyből merítve szomjunkat oltjuk. Lehetőség nyílik a csap- és forrásvíz összehasonlítására, ezek ízlelésére. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy sokszor kérésünk ellenére is bekerül a hátizsákba egy-egy egészségre ártalmas folyadék, cola, vagy egyéb, szénsavas üdítő formájában. Jobb esetben felkiált a szülő, hogy de hisz én rostos levet tettem be! Ilyenkor elszomorítjuk, hogy abban is vannak olyan adalék anyagok, melyek felhalmozódva az egészségre ártalmasak Nagyon fontos, hogy az óvónő itt is a jó példát közvetítse szülő és gyermek számára, egyaránt a természethez való viszonyulásával, szemléletmódjával együtt. Ha azt a forrásvizet kortyonként ízlelgetve, annak finomságát hangsúlyozva isszuk, nincs az a gyermek, aki ne akarna utánozni előbb vagy utóbb bennünket. Milyen jó volna, ha mindannyian őszintén így is gondolnánk! Egyébként a közösen elfogyasztott tízórai mellett minden mást elfogyaszthatunk, ami ehetőt a természet felkínál számunkra: • Tavasszal a bükkfa friss leveleit, metélőhagymát, akácvirágot, vadsóskát stb. • Nyáron például erdei szamócát- és málnát. • Ősszel csipkehúst, szedret, kökényt, bikkmakkot, mogyorót. • Télen fagyott csipkehúst, természetesen a védett területeken kívül.
Ha külső csoportnak tartunk erdei óvodát, akkor egy programvezető óvónő, vagy esetleg más szakember kíséri a csoportot. Ő a programért, annak megvalósításáért felelős, míg a csoporttal érkező óvónők, szülők, a gyerekek biztonságáért, komolyan véve a kísérő szerepvállalását Az erdei óvoda helye a nevelési programban Az Erdei Óvoda programon való részvételt javasoljuk bármilyen programmal működő óvoda számára, hisz a természetben járni-kelni mozgás, egészség, élményeken alapuló tapasztalatszerzés, ismeretbővítés, kapcsolatteremtés, érzelmi ráhangolódás az életre. A környezeti nevelési programmal működő óvodáknak azért jó, mert a több napon keresztül ható események segíthetnek az addig szerzett tapasztalatok, ismeretek elmélyítésében, más oldalról való megközelítésében. Míg egyéb programmal működő óvodák (főleg, ahol nincs meg a mindennapos, de legalább hetente egyszeri kapcsolat a természettel) számára feltétlen szükséges a gyerekeket visszavinni az élet gyökereihez. Döbbenetes látvány, a természettől elidegenült emberi lény, aki a természetben legyőzendő és nem egyenrangú felet lát. Természetesen az óvodás gyermek még lehajol szépségéhez, de könnyen eltávolodik, ha kapcsolatuk tartósan megszakad. Nyugodt szívvel tervezzünk, szervezzünk erdei óvodát gyermekeink számára. Az együtt töltött napok, a tiszta levegő és víz, a megszokottól eltérő természeti környezet, olyan élményekhez juttat mindannyiunkat, amelyek közelebb hozzák a teremtett mindeneket teremtőjükhöz és egymáshoz.
Mielőtt csemegézni kezdenénk fontos, hogy a csoportot vezető óvónő helyi növényismereteire hagyatkozzunk. Terepi foglalkozások vezetése Minden esetben elmondjuk, hogy hová és mi célból kirándulunk. Ha az adott helyszínre megérkezünk, egy pár percig hagyjuk a gyerekeket nézelődni, ezáltal is felkeltve kíváncsiságukat a táj, a téma iránt. Fontos, hogy betartsuk az előírt időtartamot, mely kis óvodásoknál 10-15 perc, míg a nagyobbaknál 20-25. Természetesen ezen felül lehetőség nyílik a helyszínnel, témával való kötetlenebb ismerkedésre. Ha a gyerekcsoport érdeklődő, vagy csak élvezi a szabad mozgást, akár 1-3 órát is eltölthetünk a természetben. A terepi foglalkozások megfigyeléseken, tapasztalatszerzéseken, vizsgálódáson alapuljanak, amelyek mozgatórugója a játék. Mindig keressük a kapcsolatot más nevelési területekkel is, felhasználva a művészeti nevelés eszközeit. Fontos, hogy meggyőződjünk a látottak-hallottak elsajátításáról, ezért ellenőrizzük és értékeljük a gyerekeket kérdésekkel, játékokkal, dicsérettel, ösztönzéssel stb. is.
S ahogy azt Molnár V. József mondaná a régi ember hitével, gyermekeink ismét „Isten tenyerén” érezhetik magukat, „általuk, velük a teremtő és igazító törvény mutatja meg magát.” Molnárné Kiss Anikó szakértő
9
Óvodai Hírek
2009. február ők oszthatják a poharakat, netán még a vizet is ők tölthetnek a többieknek. Az az asztaltársaság, aki a legcsendesebben, legkultúráltabban étkezik, dicséretképpen egy kis vázában virágot kap az asztalára. A gyerekek nagyon sokat ügyesedtek szeptembertől, magabiztosabbá váltak, terítésük gyors, folyamatos és a dicséretért illetve a saját maguk öröméért szívesen végzik ezt a tevékenységet. A saját (Nyuszi csoport: Szeles Gusztávné, dr. Tóth Endréné) gyerekei is nagyon várják, hogy ők is naposok lehessenek, hogy használhassák a köténykéket, vihessék a tálcákat, egszóval teríthessenek, és olyanok legyenek, mint a nagyok. Jó látni, hogy az idősebb gyerekek pozitív viselkedési modellje hogyan hat a kisebbekre.
Pillanatképek a nagylóci óvoda életéből Óvodánk írásos dokumentumai 1960-ból valók, de más hivatalos adatok szerint már 1940-től működött községünkben a gyermekek felügyeletével foglalkozó intézmény. Jelenleg 50 fős létszámmal, két csoporttal működik óvodánk, a szécsényi II.Rákóczi Ferenc Bölcsöde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola tagintézményeként. Négy óvodapedagógus és két szakképzett dajka látja el az óvodai nevelést. Magas a hátrányos illetve a halmozottan hátrányos gyermekek száma. E helyzet okai: a családok rossz anyagi körülményei, a munkanélküliség, az ingerszegény környezet, életvezetési problémák. Óvodánkban a helyi adottságok lehetővé teszik a természet szeretetének kialakítását, a természet védelméhez szükséges attitűd és erkölcsi értékek átszármaztatását. Fő profilunk a környezeti nevelésen keresztül az alap készségek fejlesztése, sok játékkal,, tapasztalással, élménnyel és humorral. Fő cél és feladat számunkra, hogy a szülők bizalmát elnyerve közösen nevelhessük a ránk bízott gyermekeket. Óriási felelősség hárul ránk azzal, hogy ezt az alapozást mi óvónők végezzük azzal, hogy közvetlen módon befolyásolhatjuk a szülők útkeresését a nevelés útvesztőjében. Ezeken a hasábokon szeretnék óvodai életünk néhány mozzanatáról beszámolni a teljesség igénye nélkül.
A mese hatalma. 2008 szeptemberében kolléganőimmel elhatároztuk, hogy érdekesebbé tesszük a mese-vers kezdeményezéseinket. Két csoportos óvodaként mindenki mindenkit ismer az oviban, így senkinek sem okozott gondot, hogy egy-egy délelőttöt a két csoport közösen töltsön el mesével, játékkal vidámságban. Ennek a közös játéknak Mesélő délelőtt lett a neve, melyet minden hónap vége felé tartunk meg. Kiválasztunk egy mesét, általában olyat, amit minden korcsoportú gyermek megért, feldolgozzuk, hátteret, díszletet, jelmezeket készítünk, majd előadjuk. A gyerekek számára olyanok ezek a délelőttök, mintha színházba mennének mindannyiszor. Nagyon nagy örömmel és tapssal fogadták az eddigi előadásokat. Sok élmény érte őket egy-egy alkalommal, ezek az élmények játékaikban, rajzaikban is visszatükröződnek.
„ Napos szeretnék lenni!” /Avagy hogyan lehet a munkát szeretett tevékenységgé varázsolni/. Óvodánk dolgozói közül Máténé Papp Katalinnak és Jusztin Ervinné Évinek (Maci csoport) eszébe jutott egy jó ötlet, amit meg is valósítottak és munkájukat siker koronázta. Nem minden nagycsoportos gyermek kedveli a naposi munkát, ezért - mint minden óvodában - nálunk is fejtörést okozott, hogy hogyan lehetne kedveltebb tevékenységgé változtatni, megszerettetni ezt a feladatot. Összedugták a fejüket, tervezgettek és mivel ők is tudták, hogy a gyermekek kedvelik a színes dolgokat, vásárolgatni kezdtek színes kartont, színes anyagokat, tálcákat. A színes kartonból pillangós szalvétatartó készült, minden szalvétatartóhoz hozzárendeltek egy ugyanolyan peremes tálcát a poharaknak, így kialakították a színes asztalokat. Lett fehér, sárga, piros, kék és zöld asztal. Minden asztal naposa számára azonos színű nyakba akasztható köténykét varrtak. Amikor mindent beszereztek és megvarrtak, megmutatták a gyerekeknek, akik olyan hallatlan lelkesedéssel fogadták, hogy aznap mindenki napos akart lenni. A lelkesedés azóta sem csökkent, imádják, ha rájuk kerül a sor, ha felvehetik a napos kötényt, a kis tálcákról
10
Óvodai Hírek
2009. február
Feldolgoztuk már: A kiskakas gyémánt félkrajcárját, A három kívánságot, A csillagszemű juhászt, A betlehemi mesét, a következő alkalommal Az aranyos tarajos kiskakas című mesejátékot adjuk elő. Úgy látjuk, nagyon érdekli őket, hogyan szerepelnek a felnőttek, melyik óvó néni jelenít meg egy szereplőt. Sokkal jobban megfogja őket a mese mondanivalója, jobban megértik a történéseket és le is játsszák azokat. Az igazi öröm az előadás végén van, amikor megfoghatják a ruhákat, belebújhatnak, benézhetnek a paraván mögé, vagy kezükbe vehetik a mese tartozékait, a bábokat, eszközöket. Minden eszköz megtapogatásával újra és újra beleélik magukat egy-egy mesebeli helyzetbe. Másnap, harmadnap is beszélgetnek róla, és ha a folyosón találkozunk, pár nap múlva is megjegyzik: „-Óvó néni, nagyon jó mese volt”. Azt hiszem, ezekért a mondatokért jó óvónőnek lenni, mi legalábbis így érezzük, amikor látjuk a gyermekek örömét és halljuk a kérdést: „mikor lesz megint?” Szeretnénk hagyománnyá tenni ezt a közös mesélést ugyanúgy, mint a néphagyományőrzést. Több alkalommal rendeztünk már Tollfosztót az óvodában. Az idei tollfosztóban a helyi nyugdíjasklub négy tagja, Keviczki Sándorné, Szeles Jánosné, Laczkó Bertalanné és Strehó Bertalan volt a vendégünk. Tanulságos gyerekmesékkel, palóc népdalokkal és csodálatos citera zenével szórakoztatták a gyerekeket. Megismerkedhettek óvodásaink a tollfosztás rejtelmei mellett a régi fosztók hangulatával, a lányok, legények udvarlási szokásaival, táncra perdülhettek a citera zenére és kipróbálhatták, hogyan ad hangot e hangszer az ujjacskáik segítségével. Mindezek mellett a kukoricatuskóval történő játékot, játékkészítést is kipróbálhatták – babát, repülőt, kutat készíthettek belőle kötözéses technikával.
A délelőtt végén, mint jó házigazdák mákos gubóval, a magunk által begyűjtött csipkebogyóból készített csipkebogyó teával vendégeltünk meg mindenkit. Nagyon jó hangulatban telt el ez a délelőtt, reméljük, hogy még nagyon sok ilyen és ehhez hasonló élménnyel tudjuk gazdagítni óvodásaink élménytárát. Közösségünk folyamatosan gondolkodik további érdekes programokon, amivel színesebbé tehetjük óvodásaink napjait, megmozgathatjuk képzeletüket és sokrétűen fejleszthetjük minden területen őket. Kívánok mindenkinek olyan vidám óvodai közösséget, mint amilyen a miénk és további sok sikert óvónői munkájához. Dr. Tóth Endréné munkaközösség vezető
Jogszabály 2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről A 2009. évi költségvetési törvény közoktatási tárgyú vonatkozásai közül (többek között) kiemelést érdemelnek az alábbiak: - a közoktatási alap-hozzájárulás fajlagos összege 2 540 000 forint/teljesítménymutató/év. Változatlanul ez a hozzájárulás jár egységesen az óvodában óvodai nevelésben, az általános iskolában, középiskolában, a szakiskola 9-10. évfolyamán oktatásban, továbbá a szakképzés keretében elméleti képzésben, az alapfokú művészetoktatásban, a napközi, vagy tanulószobai foglalkoztatásban, iskolaotthonos nevelésben, oktatásban részt vevő, valamint a kollégiumban, externátusban elhelyezett gyermekek, tanulók után a törvényben meghatározott feltételek szerint. - A törvény 5. számú mellékletében a korábbiakban megszokott közoktatási célú előirányzatok is megmaradtak, és számos új közoktatási célú előirányzattal egészült ki. Az 5. számú melléklet közoktatási támogatásai a következők: - Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz, - Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása, - Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások, - Közoktatás-fejlesztési célok támogatása, - A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése, - Az Új Tudás-Műveltség Program keretében a pedagógusok anyagi ösztönzését szolgáló támogatások, - Óvodáztatási támogatás,
11
Óvodai Hírek
2009. február
- Ösztönző támogatás kistelepülések közoktatási feladatainak társulásban történő ellátásához. Továbbra is a törvény 8. számú melléklete tartalmazza a többcélú kistérségi társulások támogatását, ezen belül a többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatását. Hatályos: 2009. 01. 01. Forrás: MK/2008/186. ÚÙÚ 166/2008. (XII. 22.) FVM rendelet a 2009. évi iskolatej program szabályozásáról Az iskolatej programban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 20. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban és (2) bekezdésében foglalt közoktatási intézményekben óvodai nevelésben részt vevő gyermek, általános iskolai nevelésbenoktatásban részt vevő tanulók, illetve a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz kivételével a középiskolai és szakiskolai nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók részesülhetnek. Az iskolatej program keretében óvodásonként, általános iskolai tanulónként és középiskolai tanulónként foglalkozási és tanítási naponként átlagosan legfeljebb 0,25 liter tej egyenértékkel megegyező mennyiség erejéig a rendeletben meghatározott tejtermékek után igényelhető támogatás. Az iskolatej program lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) látja el. A rendelet meghatározza a támogatás igénylésének általános feltételeit, a támogatható termékek körét, a támogatási kérelem benyújtását és az igényelhető támogatás mértékét. Hatályos: 2009. 01. 01. Forrás: MK/2008/188.
A pedagógusok számára tartott tájékoztatóink célja nemcsak az, hogy bővüljenek ez irányú ismereteik, hanem az is, hogy legyenek kellően felkészültek egyes bűnmegelőzési módszerek, információk átadására. Előfordult már sajnos, hogy azért hívtak bennünket egy-egy osztályfőnöki órára, hogy „jól ráijeszszünk” a gyerekekre. Mi ez elől elzárkózunk, mivel célunk az, hogy azokat a tapasztalatokat, ismereteket, melyekkel a pedagógus nem rendelkezik (nem is kell rendelkeznie), olyan hiteles forrásból kapják meg a tanulók, mely tény már önmagában is pozitív eredményeket hozhat. Mely területekkel foglalkozunk? - Áldozattá válás elkerülése (Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne váljunk egyes bűncselekmények áldozatává?) - Család-, gyermek- és ifjúságvédelem (a családon belüli erőszak, a gyermekkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények stb.) - Kábítószer-megelőzés (a fogyasztás veszélyei, a kábítószerrel kapcsolatos büntetőjogi szabályozás) - A deviáns csoportok és szekták veszélyei (skinhead mozgalom, sátánizmus, a szélsőséges vallási csoportok befolyásoló hatása) - Fiatalkori bűnözés (a fiatalkorúak által és sérelmére elkövetett leggyakoribb bűncselekmények jellemzői, a vagyon elleni bűncselekmények) Lehetőség van arra is, hogy egyes projekteket az iskolák a főkapitánysággal, illetve a helyi rendőrkapitánysággal együttműködve valósítsák meg (bűnmegelőzési napok, - vetélkedők, stb.), valamint arra, hogy bűnmegelőzési célú pályázatokat közösen nyújtsunk be. A Pedagógiai Hírkörkép ezt követő számaiban az említett témák közül mindig egy-egy területet fogunk részletesebben megtárgyalni. Ezen túlmenően, az is módjukban áll, hogy – a megadott e-mail címre – közvetlenül javasoljanak egy-egy problémakört, illetve tegyék fel kérdéseiket. Elérhetőségeink: Tel: 32/420-020, 32/411-255 E-mail:
[email protected] Postacím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 40.
Kék rovat A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési és Minőségbiztosítási Osztályának munkatársai ezúton ajánlják fel szakmai segítségüket valamennyi Nógrád megyei pedagógusnak. Mielőtt rátérnénk arra, mely területeken számíthatnak ránk, fontos leszögeznünk két alapvető tényt: - A bűnmegelőzés nem kizárólag, mi több, nem elsősorban rendőrségi feladat, hanem össztársadalmi feladat. - A rendőrség bűnmegelőzési szakemberei nem nyomoznak a bűncselekményt elkövetői után, nem bírságolják meg a szabálysértőket, hanem segítséget nyújtanak minden állampolgárnak abban, hogy mi módon lehetnek nagyobb biztonságban, melyek azok a lehetőségek, módszerek, melyek ismeretében elkerülhetik azt, hogy bűncselekmények áldozatává váljanak.
Osztályunk munkatársai: Medve Judit rendőr alezredes: kábítószer-megelőzés, Szabó Jánosné rendőr főhadnagy: D.A.D.A. és ELLEN-SZER programok, család-, gyermek- és ifjúságvédelem Varga Anna Mária rendőr százados: áldozatvédelem, deviáns csoportok/szekták Sándor Éva köztisztviselő: vagyonvédelem Együttműködésükre számítva: Bűnmegelőzési Szolgálat
12
