Nyugdíjrendszer és makrogazdaság

Nyugdíjrendszer és makrogazdaság A tervezett intézkedések nemzetgazdasági hatása

2010. október 15.

Tartalom  Nyugdíjrendszer és pénzügyi egyensúly  A költségvetés konvergencia pályája  A magánnyugdíjpénztárak szerepe az állampapírpiacon  Magánnyugdíjpénztári bevételek, vagyon és szolgáltatások elszámolása

 Nyugdíjrendszer és gazdasági növekedés  Nyugdíjrendszer és foglalkoztatás  Nyugdíjrendszer, öngondoskodás és megtakarítási hajlandóság  Nyugdíjrendszer és adórendszer összefüggései

Költségvetési konvergencia pálya  Strukturális változások a nyugdíjrendszerben – 2009-ben elfogadott törvényjavaslat intézkedései

 13. havi nyugdíj helyett gazdasági növekedéshez kapcsolt nyugdíjprémium bevezetése  Új indexálási szabályok bevezetése a rendszerbe  A nyugdíjak évi rendszeres emelését továbbra is a fogyasztói árak és a nettó keresetek változása határozza meg  A két komponens súlya a gazdasági növekedés ütemétől függ

 A 2009-re tervezett nyugdíjkorrekció átütemezése 2010-re  A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése  féléves ütemezéssel 65 évre

 Korhatár előtt kért nyugdíj esetében a férfiaknál már 2011-től belép a malus szabály A nyugdíjrendszer átalakítására azért volt szükség, mert óriási volt a jövőre nézve fenyegető, implicit államadósság, azaz az átalakítás nem csupán az éves költségvetési egyenleg javulását, hanem a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát is biztosította

Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága Állami nyugdíjkiadások hosszú távú alakulása 2009-es reform előtt és után (a GDP %-ában)

Az államháztartás hosszú távú

fenntarthatóságát befolyásolja: nyugdíj, egészségügyi, időskori ápolási, oktatási, munkanélküli segélyezési rendszer, valamint demográfiai folyamatok. A demográfiai folyamtok következtében a nyugdíjrendszer

átalakítása nélkül az államadósság hosszú távú növekedésnek indul.

Forrás: EU Gazdaságpolitikai Bizottság (EPC) Ageing Report 2009, PM számítás

A magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott nyugellátási célú magánmegtakarítások elvonásával legfeljebb 3-5 éves időtávra javítható a költségvetés egyenlege, azt követően a nyugdíjkiadások hatványozottan növekednek, a fiskális egyenleg tartósan romlik és az államadóság újra növekvő pályára áll.

2009-es intézkedések államháztartásra gyakorolt hatása

Forrás: EU Gazdaságpolitikai Bizottsága (EPC) Ageing Report 2009, PM számítás, az előrejelzés tartalmazza az időskorúak járadékainak hatását is

Az összes hatás tartalmazza a rokkantsági korrekciós nyugdíjemelés 2010-es eltörlését és a malus rendszer szigorításának hatásait is. A magánnyugdíjpénztári befizetések befagyasztása éven belül mintegy 1,5%-os GDP arányos további forráskivonást jelent a nyugdíjrendszerből.

Nyugdíjpénztárak az államháztartás finanszírozásában  2009-ben 19 hazai magánnyugdíjpénztár összesített nettó hozama  Növekedési portfólióinak 25,62%  Kiegyensúlyozott portfólió 17,42%  Klasszikus portfólió 11,45%

Állampapír befektetések aránya jelentősebb, a biztonságos és kiszámítóbb hozam érdekében

 2009-ben változások az állampapírok tulajdonosi szerkezetében  Nem rezidensek és lakossági állampapír állomány visszaesése  A kiesett részesedést a biztosítók, pénztárak, hitelintézetek és pénzpiaci alapok szívták fel – legfontosabb tulajdonosi kör maradt  Tendenciát tekintve a legstabilabb befektetői csoport:  hitelintézetek, biztosítók és pénztárak  nyugdíjpénztári portfolió átrendezés miatti csökkenés után 2009-ben növelték állampapír portfoliójukat

Államadósság szerkezetének alakulása Állampapírok tulajdonosi struktúrájának aránya abelföldi intézmények felé tolódott – adósságfinanszírozásban betöltött szerepük nőtt A közelmúlt állampapír piaci tendenciái jól mutatják, hogy az államadósság finanszírozását növekvő arányban biztosítják a belföldi pénzügyi intézmények, a bankok, biztosítók és nyugdíjpénztárak. A bankok és biztosítók különadóztatása mellett a nyugdíjpénztári vagyon részleges elvonása az államadósság piaci finanszírozását is veszélyeztetheti. Forrás: MNB, KELER Zrt., ÁKK

A magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon A magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon megoszlás, 2009. december 31.

A magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon alakulása (Mrd forint)

Forrás: PSZÁF

A magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon megoszlását tekintve, döntően magyar állampapírokba fektet be. A magyar állampapírpiac oldaláról vizsgálva a pénztárak lényeges és meghatározó szerepet töltenek be. A mintegy 350-400 milliárdos tervezett forráskivonás eredményeként akár 200 milliárd forintnyi keresletcsökkenés is bekövetkezhet az állampapírpiacon.

A magánnyugdíjpénztári rendszer ESA elszámolása  A túlköltekező államokkal szembeni szigorítás és a nyugdíjreform elszámolhatóságával kapcsolatos kompromisszumos bizottsági javaslat  

Hivatalos statisztikában nincs engedmény DE a túlzott deficit eljáráskor (EDP) figyelembe vennék a nyugdíjreform költségeit A tagország költségvetési hiánya vagy államadóssága meghaladja a Stabilitási és Növekedési Egyezmény meghatározott kritériumait, akkor figyelembe vehető a nyugdíjreform költsége

 Nyugdíjreform bevezetése előtt álló tagország  

Öt éves idő áll rendelkezésre az elszámolásra, degresszív mértékben Ha a tagország államadóssága meghaladja a 60%-ot, csak akkor lehet figyelembe venni a nyugdíjreform költségeit, ha a költségvetési hiány közel marad a 3%-hoz ekkor mind a hiánynál mind az államadósságnál elszámolható a reform költsége

 Nyugdíjreformot már bevezető tagország 



Ha a költségvetési hiány jelentősen és folyamatosan csökkent, közel kerülve a 3%-os plafonhoz Ha az államadósság meghaladja a 60%-os plafont, annak is csökkenő tendenciát kell mutatnia

 Ha a javaslat ebben a formában megerősítésre kerül, a magánnyugdíjpénztárakból tervezett forráskivonás költségvetési elszámolási szempontból teljes egészében értelmetlen lehet, hiszen az államháztartás ESA egyenlegén nem változtat, miközben a magánmegtakarításokat veszélyezteti

Nemzetközi tendencia és szemléletváltás  A nyugdíjrendszer modernizálása a legtöbb európai országban aktuális téma  EU egészében az éves nyugdíjhiány 1,900 milliárd euró, ami a 2010-es GDP-nek körülbelül a 19 százaléka  A megtakarítás és öngondoskodás alacsony szerepe  Sokszor igazságtalan a felosztó-kirovó rendszer  Szemléletmódváltás szükséges    

Hosszabb távú szemlélet előtérbe helyezése Kulcsszerepbe kell kerüljön a saját felelősség és hozzájárulás Ne pusztán az államtól várják a segítséget Megtakarítás ne az adókedvezmények miatt, hanem a tudatos öregkori öngondoskodás eredményeként alakuljon ki

 A hazánkban tervezett intézkedések éppen a kívánatos tendenciákkal ellentétes irányban haladnának

Szabályozási hiányosságok a magánpénztári rendszerben  A magánnyugdíjpénztári rendszer aktuális szabályozási hiányosságai, melyek tényleges beavatkozást igényelnek, s melyet a korábbi parlament döntésével elvileg már rendezett volna  szolgáltatások szabályozatlansága  tulajdoni viszonyok tisztázatlansága  tulajdonosi kontroll és felelősség hiánya

 PSZAF – súlyos anomáliák vannak a nyugdíjpénztárak tagszervezésében, piaci verseny tisztaságában, vagyonkezelési költségekben, fogyasztói érdekek érvényesítésében  pénztár rövidtávú előnyökkel ösztönzi a potenciális tagokat – ellentétes hosszú távú szemlélettel

 Az előző kormány által elfogadott törvénnyel kapcsolatban Sólyom László az Alkotmánybírósághoz fordult:    

Elvész az irányításhoz való jog Elvesznek a korábbi szabályozásban szereplő járadéktípusok Sérül az örökölhetőség Sokan nem juthatnak hozzá egy összegben a megtakarításukhoz Ezen a ponton alkotmányellenesnek találta a törvényt az Alkotmánybíróság és visszaküldte az Országgyűlés elé újbóli tárgyalásra

Megtakarítási hajlandóság és öngondoskodás  A válság előtti években gyors eladósodást mutató háztartások fogyasztási-, megtakarítási pozíciója a válság kitörése óta érdemben megváltozott  MNB jelentések a pénzügyi stabilitásról  2008. április: a háztartások eladósodása gyorsan emelkedik, megtakarítások elmaradnak a hitelbővüléstől  2009. április: növekvő adósságterhek miatt csökken a fogyasztási és beruházási aktivitás, hitelállomány gyors bővülése 2008. októberétől megtorpan, a befektetési alapokban elhelyezett megtakarítások bankrendszer felé történő visszacsatornázásának aránya csökken  2010. április:    

Alacsony lakosság banki megtakarítási szintje Magánszektor fogyasztása és beruházása csökken – nettó megtakarítása nő A háztartások jövedelmi helyzete számottevően romlott 2009-ben A háztartások fogyasztása lassan bővül és elmarad a válság előtti szinttől

 Hiába lesz fenntartható a nyugdíjrendszer makro- és költségvetési szinten, ha eközben a több mint egymillió minimálbér után adózó nem szerez olyan ellátási jogosultságot, melyből az időskori ellátása megfelelően biztosított

Háztartások nettó pénzügyi megtakarítása Magyarországon a lakosoknak évente átlagosan 532 ezer forintot kellene megtakarítaniuk ahhoz, hogy a nyugdíj ollót teljes mértékben be lehessen zárni

Forrás: MNB

Ezek szerint, ha megfelelő nyugdíjat szeretnénk kapni, akkor havonta 45 ezer forintot, azaz naponta 1,400 forintot kellene félretenni pótlólagosan, ezt tovább rontja a most tervezett, a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat érintő 350-400 milliárdos költségvetési elvonás.

Nyugdíjrendszer és adórendszer összefüggései  Miközben a háztartások nettó megtakarítás állománya a válság kényszere alatt nő, a tartós öngondoskodás szemlélete még mindig hiányzik  A járulékfizetési gyakorlatot nem a hosszú távú tudatosság, hanem a napi szemlélet alakítja  A több, mint egymillió minimálbér után adózó közül nagyságrendileg alig 300 ezer munkavállaló, míg több, mint 700 ezer az önfoglalkoztató  Az önfoglalkoztatók a nemzetközi szabályozási tendenciákkal ellentétben itthon szinte szabadon alakíthatják a járulékfizetés és a magánnyugdíjpénztári tagdíj alapját  A jövedelemtípustól független egykulcsos adó ilyen feltételek mellett minden korábbinál erősebb késztetést jelent az önfoglalkoztatók számára, hogy járulékot és magánnyugdíjpénztári tagdíjat kizárólag a minimálbér után fizessen  Az ezen gyakorlatot korlátozó szabályok (tevékenységre jellemző kereset, mint járulék- és tagdíjalap kivezetése) emiatt beláthatatlan károkat okozhat

Köszönjük a figyelmüket TMC FIRST TANÁCSADÓ KFT.

1025 BUDAPEST, CSALÁN ÚT 27. TEL +36 1 376 60 42 FAX +36 1 376 60 43 EMAIL [email protected] WEB HTTP://WWW.TMCFIRST.HU