Nyugdíjpénztári befektetések a XXI. század nemzetközi demográfiai kihívásai tükrében

Nyugdíjpénztári befektetések a XXI. század nemzetközi demográfiai kihívásai tükrében PSZÁF IX. Pénztárkonferencia Eger, 2006. november 8. Holtzer Péter

Mottó

A papa vigyáz rá, a mama vigyáz rá, Nem tudja, mi vár, mi vár, mi vár rá. Adamis Anna, 1973

2

Tartalom

1. Motiváció 2. Tőkésített rendszerek és a demográfia 3. Demográfia, függőség, növekedés, fogyasztás 4. Nemzetközi tőkepiaci tényezők 5. Kína 6. Konklúziók

3

Irodalom

1.Nicholas Barr: Reforming Pensions: Myths, Truths and Policy Choices, IMF Working Paper WP/00/139, 2000, http://www.imf.org/external/pubs/ft/wp/2000/wp00139.pdf

2.Axel Börsch-Supan: Global Aging: Issues, Answers, More Questions, University of Michigan Retirement Research Center, Working Paper WP 2004-084, 2004, http://www.mrrc.isr.umich.edu/publications/papers/pdf/wp084.pdf

3.Hans Fehr, Sabine Jokisch and Laurence J. Kotlikoff: Will China Eat Our Lunch or Take Us to Dinner? – Simulating the Transition Paths of the US, EU, Japan and China, University of Michigan Retirement Research Center, Working Paper WP 2005-102, 2005, http://www.mrrc.isr.umich.edu/publications/papers/pdf/wp102.pdf

4


5

Motiváció

a) Nyugdíjreform, finanszírozhatóság, miből lesz elég nyugdíj? b) Második pillér, megfelelő hozam, átlépők. c) Részvény/kötvény, hozam/kockázat, rövid/hosszú táv. d) Választható portfolió, életciklus-befektetések. e) Kockázatmegosztás. Nemzetközi vs. hazai torzítás. f) A tőkésített rendszerek mentesek a demográfiai kockázattól?

6


7

A tőkésített rendszerek mentesek a demográfiai kockázattól?

Egy egyensúlyban lévő felosztó-kirovó rendszerben: sWE = PR, Ahol:

A demográfiai változás az össztermékben okoz csökkenést Ezért a kibocsátás növelése a fő cél

s: a nyugdíjjárulék (%) W: a nominális átlagbér E: a munkavállalók száma P: a nominális átlagnyugdíj R: a nyugdíjasok száma

Forrás: Barr (2000)

8

A hatás a tőkésített rendszerben

1. Idős generáció nagy nyugdíjalap vagyona, miközben az aktív munkaerő állomány csökken. 2. Felhalmozott nyugdíjvagyon „lehívása” a fogyasztás finanszírozására. 3. A kívánt fogyasztás mértéke meghaladja az aktuális nyugdíjalap befizetéseket.

• Többletkereslet a fogyasztási javak piacán • Infláció • Nyugdíjak vásárlóértéke csökken

• Többletkínálat a részvénypiacon • Árcsökkenés • Felhalmozott nyugdíjvagyon csökken

DE: ha a kibocsátás növekedése ezt teljesen kompenzálja, akkor • A többletkereslet a többletkínálattal találkozik • Nincs infláció • A nyugdíjak reálértéke változatlan

9

• Ez magasabb béreket indukál • Növeli a részvény-keresletet • Nincs eszköz-ár leértékelődés

Forrás: Barr (2000)

Mire válasz tehát a tőkésítés?

1. A demográfiai problémára önmagában nem ad választ. 2. A központi kérdés ugyanúgy a növekedés (a kibocsátás növelése). W

sWE = PR

Az egyes munkavállalók termelékenység növelése ? a) tőkeberuházások, gépesítés, automatizálás, stb.

b) oktatás, képzés

E A munkavállalók számának növelése c) pl. kismamák, fiatalok d) nyugdíjkorhatár emelés e) bevándorlás ösztönzése (direkt munkaerő import) f) befektetés fiatal munkaerővel rendelkező országokba (indirekt munkaerő import)

Milyen hatása van a tőkésítésnek? Az optimális cél ország: fiatal népesség és versenyképes (kereslettel bíró termékeket előállító) gazdaság. Forrás: Barr (2000)

10


11

Globális demográfia és függőségi ráták

• Az öregedés folyamata hasonló, de az időzítés eltér (Európa; Latin-Amerika; Afrika) • A fejlett világon belül is eltérő a mérték. • Az OECD-n belüli nagy eltérések fogják a lényegi nemzetközi tőkemozgásokat okozni (mérethatás). • Eltérő növekedési pályák Æ hangsúly-átrendeződések. • Hosszú távon Kína és India gazdaságai is már lényegileg fogják ezt alakítani.

Forrás: Börsch-Supan (2004)

12

Foglalkoztatás és gazdasági függőségi ráták

• A demográfia és a foglalkoztatás eredője a gazdasági függőségi ráta. • Európának jól ismert módon problémái vannak (munkaerő-piaci merevségek). • Európában már most rosszabb a helyzet, mint Amerikában valaha lesz (az előrejelzések szerint). • A foglalkoztatás növelésének kulcshatása van az egyes országok jövőbeli gazdasági erejére.


13

Németország példája: az egy főre eső GDP is csökken


14

Németország példája: a korstruktúra változása I.


15

Németország példája: a korstruktúra változása II.

• A korstruktúra kitolódik, majd nagyjából ott is marad. • Az összetétel változásával csökkenhet a teljes termelékenység (de erre nincs megbízható adat). • Változik továbbá a fogyasztás és megtakarítás struktúrája.


16

A fogyasztás megoszlása

• Az összetétel változik. • A teljes fogyasztási kereslet is visszaeshet, az egy főre jutó GDP csökkenésével, … • … és azáltal, hogy a nyugdíj nagyobb része jön értékpapír-befektetésekből (óvatossági megtakarítás nőhet).


17

Az összetétel-változás hatása a foglalkoztatási szektorokra

• Összesen 18% alkalmazását érintheti, ebben a példában. • A téma még nem elegendő mélységben kutatott.


18


19

Csökkenti-e az öregedés a rendelkezésre álló globális tőkét?

• Az „élet-ciklus” befektetések és az időskori negatív megtakarítás nem mindenhol érzékelhető. • A magas helyettesítési rátájú állami nyugdíjrendszerek nem teszik szükségessé. • Ez azonban valószínűleg változni fog.


20

Nemzetközi tőke export és import

• Az egyes országokon belül változik a megtakarítások volumene Æ globális tőkeáramlási hatások. • Nyugdíjreformok (tőkésítés) hatása is jelentős. • A hazai torzítás is működik (hazai = hasonló, pl. EU, OECD), ez mérsékeli az optimális diverzifikációt. Forrás: Börsch-Supan (2004)

21

Tőkésített nyugdíjalapok és a tőkepiacok


22

Tőkésített nyugdíjalapok és corporate governance

• Az öregedés negatív makrogazdasági hatásainak egy részét kiszűrheti a jobb corporate governance.


23


24

Eleszi az ebédünket vagy vacsorázni visz?

a) A kínai GDP ma az USA GDP kb. 11-12%-a. b) Igen gyors nyugati és japán technológia-átvételi dinamika. c) Javuló oktatás. d) Folyamatos reáljövedelem növekedés. e) Rendkívül magas megtakarítási ráta. f)

A több reáljövedelemből sok új megtakarítás lesz.

g) Kína lesz a XXI. század során a világ megtakarítója és így tőke-szolgáltatója. h) DE: a kínai öregedés rendkívül gyors lesz. i)

Várható a nyugati minták átvétele, a konvergencia a század során.

j)

A század végére hasonló mutatókat érhet el.

Forrás: Fehr-Kokisch-Kotlikoff (2005)

25

Előrejelzés kulcs mutatókra a négy régióban

USA 2004 2050 2100

Nemzeti jövedelem index* 1 2,63 4,11

Tőkeállomány index* 1 4,11 4,67

Munkaerőállomány index* 1 2,28 3,96

Bruttó bér index* 1 1,16 1,04

Társadalom-biztosítási járulék (%) 11,6 17,1 23

1,42 2,28 3,19

1,38 3,44 3,5

1,45 2 3,11

0,99 1,14 1,03

25,3 38,1 36,7

0,49 0,6 0,71

0,5 0,95 0,83

0,49 0,52 0,69

1,01 1,17 1,05

22,1 35,9 32,8

1,33 8,52 11,31

1,52 15,15 14,65

8,9 7,87 10,47

0,15 1,09 1,09

11,1 18,9 27,7

EU 2004 2050 2100

JAPÁN 2004 2050 2100

KÍNA 2004 2050 2100

* USA 2004 = 1

• Európa és Japán csökkenő aktív korosztálya ellenére nő a munkaerőállomány index: nő az aktivitási kényszer. • A TB-járulék nagyon megnő, az USA marad a legalacsonyabb, de így is duplázódik. Kína is felzárkózik. • A tőkeállomány jobban nő a munkaerőénél Æ béremelkedés. A század második felében megfordul. (A béremelkedés a technológiai változásokból egyébként is várható emelkedés felett értendő) Forrás: Fehr-Kokisch-Kotlikoff (2005)

26

Mi történne kínai tőkeimport nélkül? (3-régiós modell)

USA 2004 2050 2100

Nemzeti jövedelem index* 1,01 2,3 3,97

Tőkeállomány index* 1,37 3 4,78

Munkaerőállomány index* 1,01 2,34 4,16

Bruttó bér index* 1 0,99 0,96

Társadalom-biztosítási járulék (%) 11,4 19,3 23,1

1,45 1,99 3,08

1,9 2,52 3,59

1,47 2,05 3,26

0,99 0,98 0,95

25 42,8 37,4

0,5 0,52 0,7

0,68 0,7 0,85

0,5 0,53 0,72

1,01 0,99 0,97

21,6 41 33,9

EU 2004 2050 2100

JAPÁN 2004 2050 2100

* USA 2004 = 1


27

Változás (3-régiós/4-régiós)

USA 2004 2050 2100

Nemzeti jövedelem index 1,01 0,87 0,97

Tőkeállomány index 1,37 0,73 1,02

Munkaerőállomány index 1,01 1,03 1,05

Bruttó bér index 1,00 0,85 0,92

Társadalom-biztosítási járulék (%) 0,98 1,13 1,00

1,02 0,87 0,97

1,38 0,73 1,03

1,01 1,03 1,05

1,00 0,86 0,92

0,99 1,12 1,02

1,02 0,87 0,99

1,36 0,74 1,02

1,02 1,02 1,04

1,00 0,85 0,92

0,98 1,14 1,03

EU 2004 2050 2100

JAPÁN 2004 2050 2100

• Eleinte több tőke marad otthon, de aztán jóval lassabb a tőkeállomány növekedése. • Alacsonyabb növekedés. Alacsonyabb bérek. Magasabb TB-terhek. • A század végére többnyire kiegyenlítődik, de a bérek nem zárkóznak fel.


28


29

Tehát: a pénztári befektetések

1. A demográfia világszerte rossz és romlik, de nem egyforma ütemben és mértékben. 2. A foglalkoztatás-politika és egyéb eszközök is meghatározóak lesznek a fejlettségi sorrend átalakulásában. 3. Maguk a nyugdíjrendszerek is visszahatnak erre (pl. munkában tartás ösztönzői, tőkésítés, stb.). 4. A tőkésített nyugdíjalapok sem mentesek a demográfiai hatásoktól, de legalább befektetéseiket tudják mozgatni. 5. A magyar nyugdíjalapoknak a hazai torzítást minél inkább mérsékelniük kellene. Félő, hogy a „hazai”-ba Európa is beletartozhat majd. 6. A választható portfoliós rendszer mindehhez jó apropót is szolgáltathat.

30

Zárszó

Hiába menekülsz, hiába futsz, A sorsod elől futni úgyse tudsz. Malcsiner Béla, 1942

31

Nyugdíjpénztári befektetések a XXI. század nemzetközi demográfiai kihívásai tükrében

Recommend Documents