Nyugdíjbiztosítás és pénzügyek

Nyugdíjbiztosítás és pénzügyek 2016. március 23. dr. Lukács Marianna [email protected] [email protected]

Pénzügy Tanszék

az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/magánszemélyeknek/ Budapesti Corvinus Egyetem

Pénzügy Tanszék

Nyugdíjbiztosítás és pénzügyek, 2016. március 23. dr. Lukács Marianna

A nyugdíj állandóan napirenden van

Pénzügy Tanszék


4

Elkészült a nagy nyugdíjkatasztrófa forgatókönyve 2016. március 20. Az OECD országok sokkal több nyugdíj kifizetésére tettek ígéretet állampolgáraiknak, mint amennyire előre láthatóan lesz elegendő pénzük. Ez akár államcsődhöz is vezethet. Gazdasági aspektus http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/elkeszult_a_nagy_nyugdijkatasztrofa_forgatokonyve.611853.html

Pénzügy Tanszék


5

Túl magas a nyugdíjkorhatár! 2016. március 19.

Simonovits András nyugdíjszakértő rámutatott: a 65 éves nyugdíj-korhatár emelése nélkül esély sincs a nyugodt időskori évekre. Társadalmi aspektus http://www.vg.hu/penzugy/megtakaritas/a-nyugdij-korhatar-enyhitese-nelkul-esely-sincs-a-nyugodt-evekre-467336

Pénzügy Tanszék


6

A kormány kimatekozza: visszaadták a 13. havi nyugdíjat? 2016. február 22. A januártól érvényes 1,6 százalékos nyugdíjemelés hatására átlagosan 24 ezer forinttal nőnek éves szinten a nyugdíjak 2016-ban Hangsúlyozták: ezzel a szocialista kormányzás idején elvett egy havi nyugdíjat most visszakapták a nyugdíjasok.

Politikai aspektus http://privatbankar.hu/szemelyes_penzugyek/a-kormany-kimatekozza-visszaadtak-a-13-havi-nyugdijat-288978

Pénzügy Tanszék


7

Így borulhat meg a teljes magyar nyugdíjrendszer 2015. december 16. Magyarországnak is szembe kell néznie az öregedő társadalom miatti problémák sokaságával, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdésével. Pénzügyi aspektus http://www.portfolio.hu/gazdasag/nyugdijrendszer/igy_borulhat_meg_a_teljes_magyar_nyugdijrendszer.224236.html

Pénzügy Tanszék


8

A nyugdíj az egész országra kihat  GAZDASÁGI kérdés, mert a nyugdíjrendszer mérete, járulékszintje (amit befizetetünk), járadékszintje (amit a nyugdíjasok kapnak) kihat az ország gazdasági teljesítményére és befolyásolhatja a tőkepiacokat  TÁRSADALMI kérdés, mert a nyugdíjkorhatár meghúzása meghatározza a munkaerőpiacot  POLITIKAI kérdés, mert a nyugdíjasoknak tett ígéretek az országgyűlési választásokon szavazatokat, vagyis a kormányalakítás lehetőségét is befolyásolhatja  PÉNZÜGYI kérdés, mert állandóan napirenden van a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatósága

Pénzügy Tanszék


9

A nyugdíj helye a magyar szociális államban

Pénzügy Tanszék


10

A három pilléren nyugvó magyar szociális állam  Rászorultság: a szociális segélyek  Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás  Társadalombiztosítás  Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak  Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)

Nyugdíjbiztosítás    

Egészségbiztosítás

 önkéntes egészségpénztár önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ,  üzleti betegségbiztosítás foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató üzleti nyugdíjbiztosítás Pénzügy Tanszék


11

A nyugdíjrendszer története

Pénzügy Tanszék


12

A kezdetek  Európa: Angliában az 1600-as években tengerentúli hajózás hívta életre biztosításokat (hajó, rakomány), melyhez idővel a elhunyt tengerészek hátramaradt családjai támogatására is létrehoztak alapot (önsegélyező egylet)

 1654, Blaise Pascal (Franciaország) nevéhez fűződik a első kockázat-elbírálási útmutató

Pénzügy Tanszék


13

A nyugdíjrendszer kialakulása  Elsőként a vállalati nyugdíjalapok jelentek meg  a munkavállalók nyugdíját a mérlegben a vállalat jövőbeni kötelezettségeként feltüntetve (vállalati PAYG)  majd a tőkepiac kialakulását követően megjelentek az ingatlanba fektető tőkefedezeti elven működő nyugdíjalapok (DB)  Jellemzően a XX. század első harmadában megjelent a kitüntetett foglalkozási csoportokra vonatkozó kötelező nyugdíjbiztosítás (PAYG)  Németország: 1883  Svédország: 1914  Ausztria: 1921  Magyarország: 1929  USA: 1935  Anglia: 1946 Pénzügy Tanszék


14

A nyugdíjrendszerbe történő állami beavatkozás okai  A munkaerő-piac befolyásolása: •

Egyes foglalkoztatói csoportok részére időskori járadék biztosítása

•

A munkaerő-kínálat mérséklése a világgazdasági válságot követő években

 A fejlett demokráciával rendelkező állam beavatkozása a társadalmi igazságosság érdekében: a nyugdíjrendszer minél hatékonyabban biztosítsa a mindenkori kormány elképzeléseinek megfelelő szolidaritást a járulékfizetők és a járadékban részesülők között a fenti okok következtében jelentek az állami PAYG alapú nyugdíjpillérek és terjedtek el a XX. században Pénzügy Tanszék


15

A nyugdíj definíciója

Pénzügy Tanszék


16

Az öregségi nyugdíj definíciója  Az egyén életútja során a fogyasztás kisimítása oly módon, hogy a munkában töltött évek jövedelméből a nem munkában töltött évek időtartamára a társadalmilag hatékony reálszintű fogyasztás biztosított legyen  A redisztribúció (akár állami, akár tőkefedezeti rendszernél) a nyugdíj biztosításának eszköze  NEM tárgya az öregségi nyugdíjnak a nem járulékfizetők időskori megélhetésnek biztosítása, a szociális segélyezés

Pénzügy Tanszék


17

A nyugdíjrendszerek típusai

Pénzügy Tanszék


18

A nyugdíjrendszerek típusai  A JÁRADÉK/ KIFIZETÉS /NYUGDÍJ finanszírozásának MÓDJA szerint:  Tőkefedezeti rendszerek o Kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott (Defined Benefit, rövidítve DB) o Befizetéssel meghatározott (Defined Contribution, rövidítve DC)  Felosztó-kirovó rendszer (Pay As You Go, rövidítve PAYG)

 A rendszerbe való befizetésre vonatkozó KÉNYSZER JELLEGE szerint:  Kötelező rendszer Ez két olyan ismérv, ami által egy  Önkéntes rendszer kétdimenziós táblázatba csoportosítva minden intézményesített nyugdíjrendszer leírható Pénzügy Tanszék


19

Az elmélet a gyakorlatban: melyik pillér hova tartozik Magyarországon? Kötelező

Felosztó-kirovó

Tőkefedezeti

Önkéntes

 Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság



 Nincs ilyen intézmény 

Biztosító társaság



Önkéntes nyugdíjpénztár



Tartós befektetési számla TBSZ



Nyugdíj előtakarékossági számla NYESZ



Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

Magánnyugdíjpénztár

Pénzügy Tanszék


20

A tőkefedezeti és a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer összehasonlítása Az összehasonlítás szempontja

Tőkefedezeti alapú nyugdíjrendszer 

Kockázatkezelés

 Az alkalmazott biztosítási technika

Az intézmény bevételei



az egyén egymástól eltérő időben jelentkező jövedelemkülönbségének kiegyenlítése egyéni / munkáltatói szinten



DC: az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer  DB: homogén kockázatközösség - életjáradék



biztosítási díj / tagdíj



hozam

Pénzügy Tanszék

 

Felosztó-kirovó alapú nyugdíjrendszer szolidaritás 

generációk között



eltérő jövedelmi csoportok között

felosztó-kirovó

járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása


21

Megtakarítás a magyar nyugdíjcélú tőkefedezeti pillérekben (2015)* 2 251 milliárd HUF

387

219

magánnyugdíj-pénztár önkéntes nyugdíjpénztár

483 1162

TBSZ NYESZ

*TBSZ, NYESZ 2012. évi adat Pénzügy Tanszék


22

Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor (1993) legfontosabb jellemzői  Start: 1994 év eleje  Felkészülve az első pillér (állami felosztó-kirovó rendszer) szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése  Szereplők: 44 db - konszolidáció: induláskor (2001) még 89 szereplő  Oligopol helyzetű piac, a banki biztosítói pénztárak a tagság, vagyon, bevétel 80%-át birtokolják  Legsikeresebb befektetési tevékenység: munkahelyi és ágazati és független pénztárak Pénzügy Tanszék


23

Önkéntes nyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok 1 400

1 208

1 249

1 293

1 358

1 386

1 370

1 600

1 328

1 298

1 267

1 227

1 185

1 200

1 170

1 400

1 150 1 200

ezer fő

800

590 600

434

661

744

750

756

811

836

846

926

1098

1162 1 000

800

511

600

400

milliárd forint

1 000

400

200

73,1 12,6

66,5

50,1

113,1 42,1

2003

2004

2005

2006

2007

2008

72

89

5,8

-81,9

0

120

65,9

200

48 0

2009

2010

2011

2012

2013

2014

-200

2015 -200

taglétszám (ezer fő)

befektetési tevékenység eredménye (milliárd forint)

vagyon (milliárd forint)

Forrás: felugyelet.mnb.hu

Pénzügy Tanszék


24

A TBSZ és a NYESZ (2005) bevezetésének célja  A lakosság részére az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek bővítése (egyéni, kamatozó számla vezetése az ügyfelek részére)  Befektetési szakmai sikeres lobbija: az értékpapírok iránti kereslet növelése

 Jogszabály: • 2005. évi CLVI. törvény a nyugdíj-előtakarékossági számlákról • 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

Pénzügy Tanszék


25

TBSZ, NYESZ: a legfontosabb mutatószámok Nincs adatszolgáltatási kötelezettség, ezért piaci becslés  NYESZ: 142,1 ezer darab szerződés, 387 milliárd forint vagyon  TBSZ: 129 ezer darab szerződés, 483 milliárd forint vagyon

Pénzügy Tanszék


26

A magánnyugdíjpénztárak bevezetése (1997) az állami kötelező nyugdíjrendszer részeként  1997: Az addig kizárólagosan felosztó-kirovó alapon működő állami nyugdíjrendszer egy részének átalakítása kötelező tőkefedezeti pillérré  Önkéntesség: minden 45 év alatti járulékfizető szabadon eldönthette, hogy belép-e a magánnyugdíjpénztárba; a pályakezdők részére a belépés kötelező volt  A magánnyugdíjpénztárba a felosztó-kirovó pillér rovására került befizetésre a járulék (6-7-8%)  A „vegyes” rendszerbe átlépők a nyugdíjukat két helyről kapták volna: az állami felosztó-kirovó pillérből és a magánnyugdíjpénztárakból

Pénzügy Tanszék


27

Magánnyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok 1998 – 2015 (felugyelet.mnb.hu)  2010-ben több mint 3 millió tag, 2015-ben 59 176 tag  A vagyon piaci értéke 2010. december 31-én: 3 304 milliárd, 2015-ben 219 milliárd  A szektor havi bevétele: 2010-ben 25-30 milliárd volt, jelenleg az állami pillérbe kerülnek a befizetések 3 500

3 500

3 000

2 193

2 225 2 304

3 000

3 304 2 649

2 500

2 064

2 000

1 500

2 253

2 510

2 764

1 973

1 966

2 000

1 591

1 347

1 500

1 221 877

1 000 500 29

90

176

283

413

1 000

565 193

206

219 99

69

209

62

61

0 1998

1999

2000

2001

2002

ezer fő

milliárd forint

2 500

2 403

2 654

3 114

3 019

2 955

2003

2004 2005 2006 2007 Vagyon piaci értéken (milliárd Ft)

Pénzügy Tanszék

2008 2009 2010 2011 Taglétszám (ezer fő)

2012

2013

2014


219

500

59 0 2015

28

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (2007) bevezetésének célja  A munkáltatók több tagállambéli érdekeltségei miatt, valamint az európai szintű munkaerő-áramlás elősegítése érdekében merült fel az igény ezen intézmények szabályozásának európai uniós szintű közelítésére.  A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató által nyújtott szolgáltatás az európai uniós terminológiában kiegészítő nyugdíjnak minősül.

Pénzügy Tanszék


29

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jellemzői  A Nyugdíjszolgáltató zártkörűen működő részvénytársaság (2007. évi CXVII. törvény)  Alapítás: foglalkoztató, bank, biztosító részvénytársaság és befektetési társaság  Alapító tőke: 3,5 millió euró  Határon átnyúló szolgáltatás  Bármelyik foglalkoztató csatlakozhat  Az lehet tag, aki munkaviszonyban áll  Tagi számlán elhelyezett összeg, nyugdíjszolgáltatás  A tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdona  Formái: egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, illetve ezek kombinációja Pénzügy Tanszék


30

Hogyan működik a FNYI?  A munkáltató ezzel differenciált összegű juttatást adhat a munkavállalóinak (pl. a munkában eltöltött évek, betöltött pozíció alapján)  A konkrét ígéret: ha dolgozol nálam 10 évet, nyugdíjas korodban élethosszig tartó nyugdíjat biztosítok havi 20 ezer forint összegben  A jogviszony létrejötte:  A munkáltató szerződést köt az FNYI-vel  az érintett munkavállalók munkaszerződésébe belekerül a munkaadói kötelezettségvállalás  Ha a munkavállaló nem teljesíti a szerződésben foglaltakat (pl. hamarabb kilép), elveszti a nyugdíjra vonatkozó jogosultságát

Pénzügy Tanszék


31

Foglakoztatói nyugdíjszolgáltató: a legfontosabb mutatószámok  Nincs nyilvánosan elérhető adat (MNB)  Jelenleg 1 piaci szereplőről tudunk (Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt, alapítás: 2011)  a honlapján nincs elérhető adat a bevételekről  piaci információk egyértelműen kudarcnak minősítették az indulást  Ennek oka az időzítés is lehet: bizalmatlanság a tőkefedezeti nyugdíjpillérek iránt  Tőkepiaci aspektus: világgazdasági válság  Magyarországi aspektus: a magánnyugdíjpénztári átalakítás

Pénzügy Tanszék


32

Az állami magyar nyugdíjbiztosítási alap (ONYF) kiadásai 2014-ben Átlagos ellátásszám (ezer)

Nyugellátásokra fordított éves kiadás (milliárd Ft)

3 683

3 485

öregségi nyugdíjak

2 844

2 915

özvegyi főellátások

95

73

árvaellátások

76

37

özvegyi kiegészítő ellátások

657

264

-

0,5

Ellátás típusa

Ellátások összesen, ebből

egyszeri segély

Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Statisztikai Zsebkönyv 2014

Pénzügy Tanszék


33

Magyar állami nyugdíjrendszer: elgondolkodtató mutatók  Átlagos nyugdíj: havi 83 ezer forint  Nyugdíjban eltöltött idő  Nők esetében: 22-23 év  Férfiak esetében 16-17 év  Magas a helyettesítési ráta: jelenleg 66,9% (a nyugdíjak átlagos szintje és a nettó keresetek átlagos szintjének aránya)  103% - 2050-re ennyi lesz a nyugdíjasok aránya a járulékfizetőkhöz képest (ez jelenleg 76%)  A magyar ember átlagosan 3 évvel hamarabb megy nyugdíjba, mint ahogy azt a törvény engedné

Pénzügy Tanszék


34

Az első nyugdíjpillér GDP-arányos kiadása 3,2%-kal nőtt az elmúlt évtizedben (onyf.hu)

Pénzügy Tanszék


35

A tőkefedezeti nyugdíjrendszer kockázatai

Pénzügy Tanszék


36

A tőkefedezeti járadékot=nyugdíjat meghatározó tényezők    

a várható élettartam a befizetett tőke befektetési teljesítmény a befektetésre rendelkezésre álló idő (a hosszabb idő alatt több hozam érhető el)

Pénzügy Tanszék


37

A tőkefedezeti nyugdíjat nyújtó intézmény felelőssége 100 100 egység egység 20 éves befektetése után a +1%-os hozam 122 egységnyi, míg a -1%-os hozam 82 egységnyi fedezetet biztosít

Pénzügy Tanszék


38

A gyakorlat mutatja: a tőkefedezeti nyugdíjrendszer működési problémái  Magas tranzakciós költségek (számlavezetés, alapkezelés)  Nem kielégítő befektetési politika, gyenge reálhozamok  Fogyasztói tájékozatlanság

 Ellenőrzési problémák  1989, Anglia, a Robert Maxwell eset: a médiavállalat a növekedéshez szükséges forrásokat jogellenesen a vállalati (foglalkoztatói) nyugdíjalapból finanszírozta, de nem bukott a befektetetésen  2011, Magyarország: a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozás átalakítása Pénzügy Tanszék


39

A tőkefedezeti alapú nyugdíjrendszer általános kockázatai  A nyugdíjportfólió hozamteljesítménye  A kritikus szintet meghaladó infláció a járadékszolgáltatás időtartama alatt, mert a tőkefedezeti nyugdíj esetében a vagyon reálértékének megőrzése a cél, azonban a kritikus szintet meghaladó infláció – negatívan hat a reálhozamokra – vagyis csökkenti a nyugdíjvagyont, – ami csökkenti a kifizethető járadékot, vagyis a társadalmilag hatékony reálszintű fogyasztás nem biztosított

ez teremtette meg a teret a nyugdíjrendszerbe történő állami beavatkozásra Pénzügy Tanszék


40

A felosztó-kirovó (PAYG) alapú nyugdíjrendszer kockázatai

Pénzügy Tanszék


41

A PAYG járadékot meghatározó tényezők

 demográfia  a gazdaság teljesítménye (befizetett járulék)

Pénzügy Tanszék


42

A gyakorlat mutatja: a PAYG alapú nyugdíjrendszer működési problémái  Rossz szabályozás • •

munkaerő-piaci torzulásokat okozhat (előnyugdíj, 40+ program, bírák nyugdíjazása 70 helyett 62 éves korban) Megkérdőjelezi a társadalmi igazságosság elvét (nyugdíjak infláció feletti indexálása, 13-14. havi nyugdíj, meghatározott foglalkoztatási csoportok – pl. katonák, rendőrök - korai nyugdíjazása)

 A magas járulék növeli a feketegazdaságot és csökkenti az ország versenyképességét

Pénzügy Tanszék


43

A PAYG alapú nyugdíjrendszer általános kockázatai  Erkölcsi kockázat (Moral Hazard) - pl. járulékfizetési morál, idő előtti nyugdíjba vonulás  A PAYG nyugdíj biztosítási kényszertakarékosságot kapcsol össze egy újraelosztási rendszerrel, mely során két egymással ellentétes, hosszútávon összeegyezhetetlen érdek feszül egymásnak: • •

a résztvevők elvárása, hogy legyen összefüggés a befizetések és kifizetések között az állam törekvése az igazságosság és a szolidaritás ideájának való megfelelésre Pénzügy Tanszék


44

Az Önök generációjának felelőssége a nyugdíjrendszer valódi természetének feltárása:  Miért csak 100-150 éves intézmény a nyugdíjrendszer?  Miért nincs a világ minden országában?  Mi vár Önökre, ha betöltik a 60-70. életévüket?  És a nem túl távoli jövőben szüleikre?

Pénzügy Tanszék


45

Ajánlott irodalom nyugdíj I. 

Az előadás elérhető: www.patikapenztar.hu / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem



Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, 2009.



Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2000.



Dr. Lukács Marianna: Nyugdíjfinanszírozási pillérek 2010 http://www.tradiciopenztar.hu/alap.php?inc=gyik&menu_id=30



Nyugdíj- és Időskori Kerek Asztal Jelentése, 2009. december



CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro%20balance%20and%20growth.pdf



MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=8683



MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=7559

Pénzügy Tanszék


46

Ajánlott irodalom nyugdíj II. 

MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=7712



Banyár J. – Mészáros I. (2003): Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer, Gondolat Kiadói Kör, Budapest



Botos K. (2010): Demográfia és nyugdíjrendszer. Polgári Szemle, pp. 46-55



Kovács E. (2010): A nyugdíjreform demográfiai korlátai. Hitelintézeti Szemle, pp. 101-112



Simonovits A. (2009): Népességöregedés, TB-nyugdíj és megtakarítás. Parametrikus nyugdíj-reformok. Közgazdasági Szemle, pp. 297-321



Lukács Marianna: Második pillér kritika http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=7&i=74988



Augusztinovics M. (2007): Elmulasztott lehetőség, Nyugdíjreformok Közép-Kelet-Európában. In: Lentner Csaba (szerk). Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején. Akadémia Kiadó, pp. 245-256



OECD nyugdíjkilátások 2012 http://browse.oecdbookshop.org/oecd/pdfs/free/9789264169401-sum-hu.pdf

Pénzügy Tanszék


47

Nyugdíjbiztosítás és pénzügyek

Recommend Documents