NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI KONCEPIÓJA ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI KONCEPIÓJA ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Bevezetés

Előzmények A Magyar Turizmus Rt. 2000 júniusában közbeszerzési pályázatot írt ki Magyarország hét turisztikai régiója regionális turisztikai koncepciójának és fejlesztési programjának elkészítésére (a két további turisztikai régióra, a Balatonra és a Tisza-tóra vonatkozó turizmusfejlesztési program 1999-ben elkészült). A regionális turisztikai koncepciók és fejlesztési programok elkészítésének célja a turizmus hosszútávú fejlesztési irányvonalainak meghatározása és az azok eléréséhez vezető út kijelölése. A fejlesztési programok a későbbiekben a regionális területfejlesztési programokba, majd ezt követően a Nemzeti Fejlesztési Tervbe kerülnek integrálásra. Az Európai Unióba történő csatlakozás után a támogatások megszerzésének is ezen dokumentumok képezik majd alapját. A pályázat kiírója a Nyugat-dunántúli Régió regionális turisztikai koncepciójának és fejlesztési programjának elkészítésével a Horwath Consulting Kft.-t és a Szemrédi Turizmus Tanácsadó Bt.-t bízta meg. A koncepció elkészítésében résztvettek továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Regionális Kutatási Központjának munkatársai is.

és Szemrédi T. T. Konzorcium

1


A koncepció illetékességi területének lehatárolása A Nyugat-Dunántúl statisztikai régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékből áll. Ettől eltér a Nyugat-Dunántúl turisztikai régió, amelynek nem képezik részét Zala megye Balatoni régióhoz tartozó települései, tehát a közvetlen part menti települések közül négy település, és a balatoni háttértelepülések közül huszonkét település. Ezek a következők: •

a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióhoz nem tartozó közvetlen Balaton-part menti települések: Balatongyörök, Gyenesdiás, Keszthely, Vonyarcvashegy,

•

a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióhoz nem tartozó balatoni háttértelepülések: Alsópáhok, Balatonmagyaród, Cserszegtomaj, Felsőpáhok, Galambok, Garabonc, Hévíz, Karmacs, Nagyráda, Nemesbük, Rezi, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Zalakaros, Zalamerenye, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalavár.

Az anyag készítői számára a térség fentiekben bemutatott lehatárolásának sajátossága a gyógy- és termálturizmus fejlesztési programjának kidolgozásakor nehézséget okozott. A közelmúltban készült el a Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából Nyugat-Magyarország komplex termálturisztikai hasznosítási programja, melynek elkészítésekor – a vonzerők területi elhelyezkedése szempontjából is indokolhatóan – a statisztikai régió egészét érintő feladatként fogalmaztuk meg vizsgálati kérdéseinket. A tisztázatlan illetékességi és feladatkörök a régió legfontosabb vonzerejének, a termálturizmus fejlődésének akadályozó tényezőjeként jelen(het)nek meg.

A koncepció és fejlesztési program felépítése A koncepció célja a hosszú távú célok kijelölése a Nyugat-dunántúli Régió számára. A fejlesztési program a hosszú távú célok eléréshez vezető utat jelöli ki középtávra. A pályázat kiírásának megfelelően a koncepció megalapozásához részletes helyzetelemzést végeztünk a turisztikai kínálat és kereslet jellemzőiről, helyi és központi adatok és statisztikák, továbbá egyéb rendelkezésre álló információk alapján. A kínálati oldal vizsgálata magába foglalja a vonzerők, a megközelíthetőség, a szálláshelyek, a szórakozási lehetőségek, a szakemberellátottság és szervezeti háttér vizsgálatát, illetve a kínálattal kapcsolatos piaci trendek és a jelenlegi fejlesztési elképzelések ismertetését. A keresleti oldal elemzése a jelenlegi kereslet elemzéséből (a vendégek és vendégéjszakák számának, a legfontosabb vendégküldő területeknek, a vendégek motivációjának ismertetése), illetve a keresletet érintő piaci trendek bemutatásából áll. A Nyugat-dunántúli Régió SWOT elemzését a helyzetelemzés- és feltárás alapján készítettük el, majd ez alapján megalkottuk a régió jövőképét.


2


A megvalósítandó jövőképhez vezető utat a stratégiai fejlesztési célok és a stratégiai program, középtávon a középtávú célok jelölik ki. Az ezek alapján kialakított operatív program konkrét intézkedések és alintézkedések, valamint programok formájában - a földrajzi lehatárolás, a felelősök és közreműködők, a forrásigény és ütemezés, valamint az output indikátorok meghatározásával - adja meg azokat a cselekvéseket, melyek a fenntartható turizmusfejlesztéshez és a nemzetközi piacon való versenyképes piaci szerepléshez szükségesek. (Munkánk során - a kapcsolódási pontok miatt - a Phare projektek felépítését követtük.) A koncepciót és fejlesztési programot a fejlesztések várható gazdasági, társdadalmi-kulturális és környezeti hatásainak elemzése zárja.

A koncepcióalkotás során alkalmazott módszerek A koncepcióalkotás során a következő módszereket alkalmaztuk: 1. Már meglévő regionális, megyei, kistérségi és települési terület- és turizmusfejlesztési koncepciók és programok feldolgozása A pályázat kiírásának megfelelően munkánk során felhasználtuk a különböző szintű, már meglévő fejlesztési terveket. Ennek érdekében megkerestük a régió illetékes megyei szerveit és kistérségeit, hogy bocsássák rendelkezésünkre meglévő kistérségi terület-, illetve turizmusfejlesztési koncepcióikat és programjaikat. Terület- és turizmusfejlesztésre vonatkozó szekunder információt indító műhelytalálkozónk és személyes interjúink alkalmával is gyűjtöttünk, munkánk során ezeket feldolgoztuk és elemeztük és a legfontosabbnak ítélt gondolatokat kigyűjtöttük. A már meglévő tanulmányok és az egyéb szakirodalom feldolgozása hozzájárult a vonzerők, a kiegészítő kínálati elemek, az egyéb turisztikai szuprastruktúra és a jelenlegi fejlesztési elképzelésekre vonatkozó fejezetek kidolgozásához. 2. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vendégforgalmi és kereskedelmi szálláshelykapacitási adatainak feldolgozása A KSH adatait az 1995-1999 közötti időszakban vizsgáltuk, melyet részletes elemzéssel egészítettünk ki az 1997-1999 közötti időszakra vonatkozóan. A Nyugat-dunántúli Régió vizsgálatán kívül minden statisztikai régió legjellemzőbb adatainak elemzését is elvégeztük, annak érdekében, hogy a régiónak az ország turizmusában betöltött szerepét pontosan meghatározzuk. 3. Kérdőíves felmérés a régió települési önkormányzatainak körében A régió települési önkormányzatainak körében kérdőíves felmérést végeztünk. Kérdőívünk főbb témakörei az alábbiak voltak: a térség turisztikai kínálata (vonzerők, szórakozási lehetőségek, szakmai felkészültség), a térség kiemelkedő erős és gyenge pontjai,


3


térségspecifikus keresleti és kínálati trendek, turizmusfejlesztés (a közelmúlt turizmussal kapcsolatos legfontosabb projektjei, fejlesztésekre fordítható források, fontosnak tartott és kilátásban levő fejlesztési elképzelések), szervezeti kérdések (feladatmeghatározások, a turizmusfejlesztés szempontjából fontosnak tartott személyek, társulási tagság, együttműködések jelenlegi és lehetséges formái), marketingtevékenység, a turizmus fejlesztését leginkább hátráltató hiányosságok és ellentétek. Kérdőívet a régió 623 önkormányzatának küldtünk ki. A megadott határidőre 140-en válaszoltak, ami 22,5%-os válaszadási arányt jelent. A régió turizmusa szempontjából legjelentősebb önkormányzatok, mint Győr, Sopron, Bük, Sárvár nem küldték vissza a kérdőívet a megadott határidőig. A válaszadó önkormányzatok a következők voltak: Ágfalva, Alsónemesapáti, Alsórajk, Babót, Bakonypéterd, Bánokszentgyörgy, Barbacs, Bejcgyertyános, Beled, Bezenye, Bucsu, Csöde, Daraboshegy, Dunaszeg, Ebergőc, Egyházasrádóc, Enese, Farád, Feketeerdő, Felsőrajk, Fertőboz, Fertőd, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Gasztony, Gersekarát, Győrszemere, Hédervár, Hegykő, Himod, Homokkomárom, Ivánc, Jánosháza, Jobaháza, Kallosd, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kisbajcs, Kisbodak, Köcsk, Lébény, Ligetfalva, Lövő, Magyarkeresztúr, Márokföld, Mecsér, Mezőörs, Mihályi, Molnaszecsőd, Mórichida, Mosonszentmiklós, Murarátka, Nádasd, Nagybajcs, Nagygeresd, Nagyrécse, Nagysimonyi, Nárai, Nyalka, Nyőgér, Olaszfa, Ölbő, Oltárc, Őriszentpéter, Ostffyasszonyfa, Pácsony, Peresznye, Pinnye, Pölöske, Rábapatona, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentmiklós, Rábatamási, Rétalap, Röjtökmuzsaj, Sárfimizdó, Sokorópátka, Sopronkövesd, Sopronnémeti, Sorkikápolna, Surd, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szil, Tokorcs, Tormásliget, Tornyiszentmiklós, Torony, Türje, Újudvar, Valkonya, Vámosszabadi, Várfölde, Vasegerszeg, Vasszécseny, Vének, Veszkény, Vitnyéd, Zalabér, Zalacsány, Zalaegerszeg, Zalakomár, Zalalövő, Zalaszentiván, Zalaszentmihály, Zalatárnok, Zalaújlak. Az önkormányzati kérdőívek feldolgozása hozzájárult a vonzerők, a kiegészítő kínálati elemek, az egyéb turisztikai szuprastruktúra és a jelenlegi fejlesztési elképzelések fejezetek kidolgozásához. 4. Személyes interjúk A személyes interjúra javasoltak körét a megbízóval egyeztettük. A következő személyeket kerestük fel: • Bagó József - Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás • Balogh Mihály - Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkéntes Társulás, Pannonhalma • Bokányiné Boda Gyöngyi - Kőszeg és Kistérsége Területfejlesztési Társulás • Fülöp Géza - Fertőmenti Önkormányzat Térségfejlesztési Társulása • Henics Attila - Észak-zalai Önkormányzati Területfejlesztési Társulás • Horváth Gyula - Kapuvár-Kis Rábamenti Önkormányzat Térségfejlesztési Társulása, Kapuvár • Horváth Vilmos - Nyugat-Dunántúli RIB, Sopron • Kemencei Ilona - Teleház Alapítvány, Őriszentpéter • Németh Mária és Darabos Mária - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal, Győr • Németh Zsolt - Vasvár Város Képviselő Testülete, Vasvár


4


• • • • • • • • •

Nyakas István - Közép-Zala Kistérségi Társulás Papp József - Csorna-Rábaköz-Tóköz-Hanságmenti Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása, Csorna Rácz József - Principális Menti Önkormányzatok Társulása Selmecziné Belléncs Andrea - Nyugat-Dunántúli RIB, Zalaegerszeg Szőkéné Hajdúk Andrea - Zala-Kar Térségi Innovációs Társulás, Türje Kisrégió, Türje Szokoli Sándor és Fazekas Erika - Dunakiliti „A” kategóriás Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás Tamás Lőrincné - Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége, Darnózseli Törzsök Gyula és Vedresné Kerékgyártó Anita - Gönyü-Bakonyér Térség Önkormányzat Társulás, Gönyü Vogronics Erzsébet - Savadius Kft, Szombathely

A személyes interjúk lebonyolítása és összegzése hozzájárult a keresletet és kínálatot érintő térségspecifikus piaci trendek, a vonzerők, a kiegészítő kínálati elemek, az egyéb turisztikai szuprastruktúra és a jelenlegi fejlesztési elképzelések fejezetek kidolgozásához. 5. Műhelytalálkozók Helyzetelemző munkánk kezdetén műhelytalálkozó alkalmával ismertettük a koncepcióalkotással kapcsolatos elképzeléseinket, gondolatainkat, melyeket az elhangzott, illetve a műhelytalálkozót követően számunkra írásban megküldött véleményekkel kiegészítettünk. Az első műhelytalálkozón, amelyet 2000. augusztus 4-én tartottunk, a következő személyek vettek részt: • Balogh Károly, Bíró Ágota, Bokányiné Boda Gyöngyi, Dusek Miklósné, Dr. Fekete Mátyás, Henics Attila, Horváthné Hoszpodár Katalin, Horváth Melinda, Keszei Andrea, Keszei Balázs, Majthényi László, Novák Natália, Páliné Varga Judit, Polgár Judit, Pratser Ferenc, Tama István, Taschner Tamás A második műhelytalálkozót (2000. szeptember 6-án) munkánk helyzetfeltáró fázisának befejezéseképp tartottuk. A szakmai véleménycsere során ismertettük és megvitattuk a régió egészére vonatkozó SWOT analízist, valamint az erre épülő jövőképet. A műhelytalálkozót követően a résztvevőknek lehetőséget adtunk az elhangzottak írásbeli kiegészítésére is, a helyzetelemzés és a jövőkép véglegesítése ezek, valamint a szóbeli kiegészítések alapján történt meg. A második műhelytalálkozó résztvevői: • Balogh Károly, Bokányiné Boda Gyöngyi, Darabos Ferenc, Dusek Miklósné, Dr. Fekete Mátyás, Győrffy Gábor, Horváthné Hoszpodár Katalin, Horváth Melinda, Németh Mária, Novák Natália, Páliné Varga Judit, Pereszteginé Szabó Júlia, Pókecz Lívia, Salamin Géza, Tama István, Taschner Tamás, Varga Zoltán és Virágné Töreki Stefánia voltak. 6. Fentieken kívül a tanulmány elkészítése folyamán rendszeres kapcsolatban álltunk a RIB, illetve az RMI vezetőségével.


5


1. A Nyugat-dunántúli Régió turizmusának jelentősége hazánk idegenforgalmában A turisztikai régiók – mint azt már korábban is említettük - nem egyeznek meg teljesen a statisztikai régiókkal. Az országban hét statisztikai régió és kilenc turisztikai régió található. A statisztikai régiók nevével egyező elnevezésű hét turisztikai régió mellett a Balaton és környéke, valamint a Tisza tó és környéke alkot még turisztikai régiót. A turisztikai régió statisztikai adatainak elemzésekor alapvető problémát okoz, hogy nem áll rendelkezésre – a turisztikai térségre vonatkozó - hivatalos adat, sem a statisztikai hivatal, sem pedig a Regionális Marketing Igazgatóság adatbázisában. Ez nem csupán a jelen tanulmány elkészítésekor jelentkező probléma, hanem a későbbiekben az ellenőrzés és monitoring során is nehézségeket okozhat. Kereskedelmi szálláshelyek adatai 1999-ben Férőhelyek Vendégek szám száma 45.429 1.928.351 Bp.-Közép-Dunavidék 45.128 874.798 Nyugat-Dunántúl ebből turisztikai régió 34.037 678.278 62.153 702.255 Dél-Dunántúl 58.821 656.935 Közép-Dunántúl 35.183 415.514 Észak-Alföld 30.260 581.744 Észak Magyarország 23.808 392.618 Dél-Alföld ÖSSZESEN 300.782 5.552.215 Forrás: KSH

Ebből Vendégéjszakák Ebből külföldi száma külföldi 1.466.833 4.890.405 3.778.483 393.466 3.235.464 1.853.346 273.718 2.041.725 961.262 288.811 2.728.983 1.482.123 285.941 2.479.200 1.468.635 138.448 1.508.309 762.791 102.014 1.490.332 323.733 113.182 994.348 273.586 2.788.695 17.327.041 9.942.697

Szobakihasználtság 50,4 40,9 n.a. 33,7 34,5 33,2 30,6 30,4 39,3

A turisztikai régió jellemzőinek bemutatásához a statisztikai régióra 1 gyűjtött adatokat vettük alapul, melyeket Hévíz, Zalakaros és Keszthely vendégforgalmi adatainak levonásával módosítottunk. Az 1999-es statisztikai adatok szerint a Nyugat-dunántúli Turisztikai Régió az országos kereskedelmi szálláshely–kínálat 11,3%-ával rendelkezik. Amennyiben a Régió jellemzőit a vendégérkezések száma alapján hasonlítjuk össze a többi régióval, akkor - a kínálati piaci részesedést kis mértékben meghaladó - 12,2%-ot kapunk. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégek 9,8%-a érkezik ebbe a régióba, amely az összvendég-aránynál alacsonyabb részesedést jelent. A régióban a külföldi vendégek aránya 40,3%, ez 10%-kal marad el az országos átlagtól. A Régió vendégéjszakák alapján számított piaci részesedése 11,8%. A Régió tehát 1999-ben a külföldi vendégekért folytatott versenyben piacot veszít: a külföldi vendégéjszakák 9,7%-át regisztrálták ebben a régióban. A vendégérkezésekhez hasonlóan, a külföldi vendégéjszakák elemzésekor is megállapítható a 10%-os elmaradás az országos átlagtól. 1

A statisztikai régió kapacitási és vendégforgalmi adatait az 1-es számú melléklet tartalmazza.


6


2. Helyzetfeltárás és –elemzés

2.1 A kínálat elemzése A helyzetfeltárás során elsőként a Nyugat-dunántúli Régió turisztikai kínálatát elemezzük. Turisztikai terméknek neveznek egy vagy több idegenforgalmi vonzerőre alapozott, a vendég igényeinek összességét kielégítő szolgáltatáshalmazt. A turista számára értékesítendő, úgynevezett komplex termék magába foglalja az attrakció, a megközelíthetőség, a szállás, az étkezés, a szórakozás, a higiéné, a biztonság, a vendégszeretet és az árak összességét 2. A kínálat elemzése során először a turisztikai termék alapját alkotó vonzerők kerülnek bemutatásra. A régió vonzerőleltárának elkészítésekor alapvetően a Magyar Turizmus Rt. által összeállított vonzerőleltárra támaszkodtunk, amelyet a vonzerőleltár elkészítése óta eltelt idő miatt és a vonzerőleltárt ért kritikák tükrében kiegészítettünk, illetve módosítottunk. A vonzerők bemutatását a vonzerők kapacitáskihasználtságának becslése, illetve a vonzerők jellemzőinek és kiépítettségének értékelése követi. Ezek elemzését - annak ellenére, hogy előbbi igencsak gyerekcipőben jár - azért tartottuk fontosnak, mert a turizmus fenntartható fejlesztéséhez alapvető információkat nyújtanak, csakúgy, mint a vonzerők regionális eloszlását bemutató alfejezet. A vonzerők bemutatását a turisztikai termék további elemeinek elemzése követi. Röviden ismertetjük a régió közlekedési helyzetét, valamint az infrastruktúra állapotát. Részletes elemzésre kerülnek a kínálat hangsúlyos részét alkotó szálláshelyek. A jelenlegi kínálat átvilágítását a szakemberrel való ellátottság, illetve a szervezeti háttér bemutatása, valamint a - régió legjelentősebb marketingszervezeteinek - marketingtevékenységét bemutató alfejezet zárja. A fejezet lezárásaként a kínálati trendek bemutatására kerül sor. Ebben az alfejezetben a legfontosabb kínálati megatrendek mellett elemezzük a régiót jellemző kínálati trendeket is. A fejezetet a jelenlegi fejlesztési elképzelések ismertetése zárja, amely a települési önkormányzatok által kitöltött kérdőívekre építkezik.

2

Forrás: Dr. Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete. KIT, 1994.


7


2.1.1 A jelenlegi kínálat jellemzői 2.1.1.1 Vonzerők A vonzerők értékelése A régió turisztikai vonzerőiről kialakított objektív és összehasonlításra alkalmas kép megalkotása érdekében, egy fogalmi kérdés tisztázását követően rövid módszertani áttekintést adunk vonzerő-információbázisunk kialakításáról. A vonzerő jelentését illetően a turisztikai szakirodalom és a mindennapi szóhasználat bizonyos eltérést mutat. Előbbi a turisztikai vonzerőt olyan összetett fogalomként próbálja definiálni, amelyben a látnivaló sajátossága, egyedisége keveredik a róla széles körben megszerezhető információkkal és a potenciális vendég személyiségéből, életviteléből fakadó motivációval. A hétköznapokban a vonzerőt a látnivaló, a nevezetesség vagy az attrakció szinonimájaként használjuk. A nemzetközi turizmus fogadásában hosszú ideje meghatározó szerepet játszó európai országokban sok esetben maguk az igazgatási egységek is önálló vonzerővel rendelkeznek. Vonzerő-információbázisunk a turisztikai szakértők által 1997-ben készített és a magyarországi turizmus sikeréért leginkább felelős szervezet, a Magyar Turizmus Rt. által összeállított vonzerőleltárra támaszkodik. Ez Magyarországon az egyetlen olyan objektívnek tekinthető turisztikai adatbázis, amely ugyan elméletileg tartalmazza az összes nevezetességet, mégis csak a szakértők által turisztikailag jelentősebbeket értékeli a megadott mutatók mentén. Így elvileg megvalósul az az elvárás, hogy ebben az értékelésben a tényleges vonzerővel rendelkező attrakciók legyenek számba véve. Természetesen elemzésünk már csak a vonzerőleltár összeállítása óta eltelt időre való tekintettel is kiegészül az újonnan létrehozott és az újjáélesztett vonzerők bemutatásával. Ezeknél az eseteknél az objektív értékelés az anyag készítőinek szakértelmére és tapasztalataira épül. Mivel Magyarország kínálatában a szakemberek véleménye szerint a • kulturális és örökségturizmus, • aktív turizmus, • gasztronómiai- és borturizmus, • falusi turizmus, • konferencia, üzleti és incentive turizmus, • gyógyturizmus és wellness, valamint az • üdülések 3 rendelkeznek azzal a vonzerővel, amely meghatározó mértékben formálhatja az ország idegenforgalmi imázsát és a vendégek rendszeres visszatérését válthatja ki, ezért a Nyugatdunántúli Régió vonzerőinek felsorolásakor elsősorban ezek bemutatására koncentrálunk.

3

Forrás: Magyar Turizmus Rt. – Marketingterv 1999


8


2.1.1.1.1 Kulturális és örökségturizmus

A Magyarországra látogató külföldiek véleménye alapján az egyik legkeresettebb turisztikai vonzerő hazánk kultúrája, a kulturális rendezvények, műemlékek, népszokások, ezért különösen fontos, hogy a Nyugat-dunántúli Régió milyen, a kulturális és örökség turizmushoz tartozó vonzerőket tud felsorakoztatni. Műemlékek, emlékművek A turizmus szempontjából az egyik legfontosabb vonzerő az épített örökség. Bár a látványos, monumentális épületek mindenkit lenyűgöznek, az épített örökség kisebb objektumai megértéséhez, élvezéséhez bizonyos műveltség, képzettség kell. A Nyugat-Dunántúl nagy része elkerülte a tartós török uralmat, így viszonylag sok az épen maradt, a magyarság korai időszakából származó emlék. Továbbá a terület a római Pannónia provincia része volt, ezért nagy számban találhatunk e korból is emlékeket. Kiemelkedő vonzerővel rendelkezik a Pannonhalmi apátság épülete, melyet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított és jelenleg folyik a Fertő tó, mint kultúrtáj világörökséggé nyilvánítása is. Nemzetközi jelentőségű vonzerők Pannonhalma Apátság, Fertőd Esterházy kastély, Ják, Lébény templom, Fertőrákos Páneurópai Piknik Emlékpark. Országos jelentőségű Nagycenk Széchenyi kastély, Körmend Batthyány kastély, Velemér templom, Árpás plébániatemplom, Türje premontrei apátság, Sopron, Kőszeg belvárosa, Győr barokk belváros, Pityerszer. Regionális jelentőségű Mihályi Dőry kastély, Fertőszéplak házsor, Mosonmagyaróvár vár, Velem templom, Bozsok Sibrik kastély, Szombathely romkert, Csempeszkopács templom, Celldömölk búcsútemplom, Sárvár vár, Máriakálnok, Tét, Sopron Fabricius ház, középkori Zsinagóga, Lábasház, Patikaház, Scarabantia Foruma, Várkazamata, Kőtár, Fertőrákos Mithrasz szentély, Fertőszéplak tájházak, Öntésmajor Hanság TK. Fogadóháza, Kópháza Horvát tájház, Mosonmagyaróvár Cselley ház, Táp Tájház, Tényő Tájház, Szombathely Borostyánkőút, Quirinus bazilika, Járdányi Romkert, Iseum, Pápóc templom, Zsinagóga, Püspöki palota, Székesegyház, Papi szeminárium, Eölby ház, Dozmat, Kőszegszerdahely, Vaskeresztes, Alsóújlak, Vasvár, Kőszeg (Jézus szíve), Rönök templomok, Celldömölk Bencés templom, Szentgotthárd Ciszterci templom, Vép Erdődy kastély, Szeleste Festetics kastély (neogót), Vasszécsény Új és Óebergény kastélyok (copf, barokk), Bük Szapáry kastély, Felsőbük Nagy Pál Kúria, Sitke, Balogunyom, Akacs, Sémi kastélyok, Kallósd Kerektemplom, Csatár XII. sz-i kistemplom, Bucsuszentlászló templom és kolostor, Zalaszentmihályfa templom, Csesztreg kistemplom, Egervár csarnoktemplom, várkastély, Nova barokk templom, Szécsiszigeti templom, Zalaegerszeg plébániatemplom, református templom és Csipkeházak, Bucsuszentlászló és Zalaapáti templomkolostor épületegyüttesei, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót városközpontjának barokk építészeti emlékei, Batthyányiak kastélya, műemlék híd, Kehidakustányban az egykori Deák kúria, Rádiháza, Olgamajor, Szentpéterfölde vadászházak, Zalaszentlászló faluház, a népi építészet emlékeit képezik a falvak boronaházai és a haranglábak Káváson, Bagodvitnyéden, Csesztregen, Nemesnépen. és Szemrédi T. T. Konzorcium

9


Gyűjtemények, múzeumok, kiállítások Regionális jelentőségű Sopron Lábasház, Patikaház, Pékmúzeum, Scarabantia Foruma, Várostörténeti Kiállítás, Faipari- és Földméréstörténeti Gyűjtemény, Római Katolikus egyházművészeti gyűjtemény, Evangélikus Országos Múzeum Soproni Gyűjteménye, Horváth József festőművész állandó kiállítása, Középkori Káptalanterem, Zettl-Langer Gyűjtemény, Győr Xantus János Emlékmúzem, Borsos Miklós Gyűjtemény, Kovács Margit Állandó Kiállítás, Patkó Imre gyűjtemény, Várkazamata - Kőtár, R.k. Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Széchenyi patika, Városi Múzeum, Csorna Helytörténeti Gyűjtemény, Dör Falutörténeti Gyűjtemény, Fertőd Helytörténeti kiállítás és Haydn Emlékszoba, Kastélymúzeum, Fertőrákos Kristálymúzeum, Gyarmat Helytörténeti Gyűjtemény, Jánossomorja Helytörténeti Kiállítás, Kapuvár Rábaközi Múzeum, Lébény Falumúzeum, Mosonmagyaróvár Hansági Múzeum, Agrártudományi Egyetem Gyűjteménye, Nagycenk szabadtéri kisvasút kiállítás, Nemeskér Evangélikus gyűjtemény, Szany Kastélymúzeum, Zalaegerszeg Göcseji Múzeum, Olajipari Múzeum, Kisfaludy Stróbl Zsigmond gyűjtemény. Nova Plánder Ferenc Múzeum, Nagykanizsa Thury György Múzeum, Városi képtár, Söjtör Deák Ferenc Emlékszoba. Kulturális rendezvények A régióban tarka, színes kulturális kínálat létezik. Nemzetközi jelentőségű fesztivál, program kevés van. Nagyobb számú turistát vonzó esemény a régióban jelenleg nincs, de van néhány olyan esemény vagy rendezvény, amely megfelelő fejlesztések révén nagyobb tömegek vonzására is alkalmas lehet. A beküldött kérdőívek alapján kirajzolódott, hogy a falusi települések nagy része a búcsút és a falunapot megrendezi, és nagy népszerűségnek örvendenek a különböző névre hallgató falusi futballtornák is (Halkupa Kisbajcs, Válickakupa Várfölde, Uborkakupa Jobaháza). Egyes települések saját hagyományaikon alapuló rendezvényeket is rendeznek. Nemzetközi jelentőségű Savaria Történelmi Karnevál Szombathelyen, Fertőrákos Európa Koncertek, augusztus 19. a határáttörés emléknapja, Fertődi Haydn Fesztivál Országos jelentőségű Sopron Ünnepi Hetek, Tavaszi Napok, Győri Nyár, Barokk események, Tavaszi Fesztivál, Sitkei Kastélykoncert, Szombathely Savaria Karnevál, Tavaszi Napok, Szent Márton Napok, Kőszeg Várszínház, Szüret, Mosonmagyaróvári Nyári Fesztivál, Nagykanizsa Jazzfesztivál, Lenti Kerka menti Kulturális Napok, Sárvár Néptánc Fesztivál, Elektroakusztikai Világtalálkozó, Vasvár Hegyháti Napok Regionális jelentőségű Ostffyasszonyfa gyorsulási versenyek egész évben, Homokkomárom szüreti búcsú, Nyalka szüreti felvonulás, Ölbő Kőris kupa, hajómodellező verseny, Pávakör, Hegykő Hegykői Vigasságok, Vének Halászléfőzőverseny, Enese Zenei Nyár, Zalalövő Zalamenti Napok, Nemzetiségi Néptáncgála, Vitnyéd Vitnyédi napok, Szentgyörgyvölgy Szentgyörgyvölgyi Napok, Fertőd Fertődi Zenei Napok, Haydn Fesztivál, Néptánctalálkozó Darnózseli, Aranymosó Fesztivál Ásványráró, Zalaegerszeg Gébárti Fesztivál, Könnyűzenei Fesztivál, Szentgotthárd Hársas tó átúszás, Nemzetiségi Napok. Zalaszentiván Szentivánéji és Szemrédi T. T. Konzorcium

10


vigasságok, Bezenye Horvát napok, Zalabér Szüreti felvonulás, Hubertus mise, Felsőrajk Szent Anna ünnep, Őriszentpéter Őrségi Vásár, Virágzás napjai pünkösd, Nádasd Nádasd nevű települések találkozója, Tokorcs Halászléfőző verseny, Sorkikápolna Díjugratás júniusban, Celldömölk Cell-Kup kézilabdakupa, Rábapatona „Bilibáncs” népi mesterségek felelevenítése, Nemzetközi agárverseny júliusban, Nagycenk Szüreti Napok, Szentpéterfa Nemzetiségi Fesztivál, Bük Büki Ünnepi Napok. Vallási események Nagy jelentőségű vallási rendezvényt ritkán tartanak a régióban. Nemzetközi jelentőségű vallási rendezvénynek csak az 1996-os pápalátogatás volt nevezhető. A vallási turizmus egyedül a települések búcsúiban érhető tetten, nagy búcsújáróhely nincs a régióban. A régióban korábban Celldömölk rendelkezett ilyen vonzerővel. Regionális jelentőségű Homokkomárom nevezetes rendezvénye a Búcsújárók kétkeréken, Búcsúszentlászló búcsú, Máriakálnok. 2.1.1.1.2 Aktív turizmus A falusi települések nagy részén csak fedetlen focipálya található. Több helyen van lehetőség teniszezésre, kiemelkedő a lovaglóhelyek száma. Minden vízparti település kínál fürdőzési és csónakázási lehetőséget. Kerékpározásra sok helyen van lehetőség, de több helyen szorgalmazzák a jelenlegi kerékpárút-hálózat kibővítését. Sok helyen van falusi tekepálya, kedvelt a horgászat is. Ostffyasszonyfán a Pannónia Ringen, és Kemenessömjénen motorozni lehet. Azokon a területeken, amelyeket érint az országos Kék Túra útvonal, a túrázás is kedvelt. Zalacsányban sárkányrepülőzni, Sorkikápolnán jet skizni lehet, Farádon pedig lövészetet gyakorolni. Nagyon kevés helyen van fedett tornacsarnok. Szentgyörgyvölgyön a sípálya kínál sportolási lehetőséget. Sportrepülésre Pér és Fertőszentmiklós nyújt lehetőséget. Kerékpározás A régióban vannak önálló kerékpárutak, kerékpározásra kijelölt kis forgalmú utak vagy töltésen vezetett kerékpárutak A régióban a Duna-menti kerékpárút Hegyeshalomtól indul és a Szigetközön át vezet, kompátkelő szakasza Gönyűnél most épül. A Duna-menti kerékpárút elkezdett és a közeljövőben befejezésre kerülő szakaszai: Hédervár és Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom és Mosonmagyaróvár, Rajka és Mosonmagyaróvár, valamint Vámosszabadi és Győr között lesznek. Hegyeshalomtól délre a nyugati határ mentén észak-déli irányban húzódik a régió másik kerékpáros tengelye. Ennek építése jelenleg Győr-Moson-Sopron megyében a Fertő menti kerékpárút építésével folytatódik. Neuralgikus pontja ennek a szakasznak a Hidegség által megépítendő kerékpárút, mivel az önkormányzat jelezte, hogy önerő hiányában nem képes a közeljövőben megépíteni a tervezett szakaszt. A Balaton irányába pókhálószerűen történtek a kerékpár hálózat fejlesztések építéssel vagy kisforgalmú utak kitáblázásával.


11


A régióban az összefüggően megvalósult kerékpárutak a Szigetközben, Hegyeshalomtól Győrig, a Fertő tó környékén, a Kőszegi hegységben és Vaskeresztes környékén, valamint az Őrségben megszakítás nélkül bejárhatók. Zala megyében a kerékpárút szakaszok nem összefüggően követik egymást. Vas megye középső és keleti részén a hálózat szintén hézagos, és a Balatoni szakaszon sem épült ki teljesen. Nemzetközi jelentőségű Fertő menti kerékpárút, Duna menti kerékpárút Víziturizmus A víziturizmus egyik meghatározó ága lehet a régió aktív turizmusának, ugyanis a régió igen kedvező adottságokkal rendelkezik. A Rába méltán lett versenytársa a Tiszának, bár annak jelentőségét még nem éri el, továbbá igen fejlődik a Szigetköz ágrendszerének, és a Fertő tónak víziturizmusa is. A Fertő tó kedvező széladottságai miatt a hazai szörfözők paradicsoma lehet. A Duna jacht forgalmát a régióba terelni jelenleg nem lehet, mert hiányzik a határbeléptetési rendszer, így a hajók az üzemvíz csatornán elkerülik a régiót. A víziturizmus alapinfrastruktúrája jelenleg kevéssé kiépített, a hiányzó kikötők, WC-k, kempingek miatt nagy a környezeti terhelés. A vadkempingek szeméthegyeit az önkormányzatok nem tudják kezelni. Országos jelentőségű Szigetköz, Duna, Mosoni Duna, Rába, Marcal, Fertő tó, Vadása tó, Szajki tavak, Mura Regionális jelentőségű Ikrény, Mosonmagyaróvár, Szentpéterföldei tó, Zalalövői Borostyán-tó, Gébárti-tó, Bajánsenyei, Döröskei, Gersekaráti, Máriaújfalui-tó Strandfürdőzés A Fertő tó, Duna, Rába, Mura mentén nagyszámú jelentősebb kis tó található. Helyszínei nagyrészt megegyeznek a víziturizmus helyeivel. Természetjárás A régióban az egykori határsáv helyén egy összefüggő zöldfolyosó van, mely alkalmas helyet biztosít a természetet kedvelőknek. A Sokoró, a Szigetköz, a Soproni hegység, a Kőszegi hegység, a Kemeneshát, az Őrség és a Göcsej kiváló terepet biztosítanak a túrázóknak. Országos jelentőségű Kék túra útvonala Regionális jelentőségű Kerkamenti, Őrségi, Irottkő Naturpark, Soproni hegység, Sokoró.


12


Lovasturizmus A régióban jelentős számban vannak lovaglási lehetőségek. A lovasiskolák és a több napos túrát kínáló vállalkozások a régióban egyaránt megtalálhatók. Megrendezésre kerülnek továbbá különféle lovasrendezvények, díjugrató és fogathajtó versenyek is. Országos jelentőségű Rádiháza, Nagycenk Regionális jelentőségű Sopron, Mosonmagyaróvár, Vitnyéd, Pereszteg, Acsád, Sárvár, Győr, Kissomlyó, Egervár, Lenti, Gosztola. Horgászturizmus A horgászturizmus a régióban olyan regionálisan vagy országosan ismert horgászhelyekre alapul, amelyeken a biztos halhozam, a népszerű (ponty, süllő, harcsa, keszeg, kárász) vagy az egyedi fajták kifogásának lehetősége jelenti a sajátos vonzerőt. A Duna, a Rába, Mura, a Fertő tó az agyag és kavicsbánya tavak kínálta horgászati lehetőségek sok horgászt vonzanak a régióba. A horgászat turisztikailag akkor értékelhető, ha a horgászás szerelmesei vagy a velük együtt utazó családtagok, barátok idegenforgalmi szolgáltatásokat is igénybe vesznek. Regionális jelentőségű A Szigetközben a Nagy-Duna mentén: Dunakiliti, Püski, Dunaremete, Lipót, Ásványráró, Vámosszabadi, Nagybajcs, Vének, Mosoni Duna mentén: Halászi, Máriakálnok, Kimle, Novákpuszta, Mecsér, Dunaszeg, Győrzámoly, Mosoni-Síkságon: Hegyeshalom, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Abda, Hanságon: Kapuvár, Veszkény, Lébény Rábaköz: Babót, Beled, Szany, Szil, Fertő-vidéken: Iván, Hegykő, Hidegség, Győri környéken: Győr, Gyirmót, Marcal folyó mentén. Csömödéri halastó, Szentpéterföldei tó, a zalalövői Borostyán-tó és a zalaegerszegi Gébárti-tó. Bajánsenyei, Döröskei, Gersekaráti, Máriaújfalui tó Vadászturizmus Régiónk déli része gazdag mind erdőterületben, mind vadállományban. Az olasz, osztrák, német vadászok kedvelt terepe Vas és Zala megye. Nemzetközi jelentőségű Dél-Zala, Göcsej, Zalaszentgrót, Zalaegerszeg, Őrség Országos jelentőségű Szigetköz Regionális jelentőségű Soproni, Kőszegi hegység


13


Egyéb sportlehetőségek Golfpálya: Bük, Dunakiliti Sportrepülőtér: Fertőszentmiklós, Nagykanizsa, Zalaegerszeg Sí és szánkó: Sopron, Kőszeg, Őrség, Göcsej lankái Tenisz: szinte valamennyi városban vannak pályák Motor: Ostffyasszonyfa Bob: Sopron Sárkányrepülő: Zalacsányban Jetski: Sorkikápolna Lövészet: Farád

Pér,

Pusztacsalád,

Szombathely,

Sportrendezvények A versenyzők, az őket kísérő technikai személyzet, a szurkolók többsége igénybe veszi a régió szálláshely és vendéglátó szolgáltatásait. Több napos versenyek idején a vendégek tartózkodása is meghosszabbodik. Számos sportrendezvény lehetőséget kínál a régió szolgáltatóinak a nemzetközi turizmus minőségi normáihoz való igazodásra. Nemzetközi jelentőségű Cell-Cup Nemzetközi Ifjúsági Kézilabdakupa Celldömölk, gyorsulási versenyek a Pannóniaringen Ostffyasszonyfán, Nemzetközi Golfbajnokságok Bükön. 2.1.1.1.3 Gasztronómia és borturizmus Zalában a táj jellegzetes ételei közé tartozik a krumpiprósza, a dödölle, a galambleves, fumu, füstölt túró. A többi táj jellegzetes ételei eltűnőben vannak. Az Őrségben jelentős még a tökmagolaj. Magyarország borvidékei közül a Pannonhalma-Sokoróalja, Soproni, Zalai található itt, és részben a Somlói érinti a régiót. Kiemelkedő jelentőségű a kőszegi Szőlő Jövések Könyve 1740-ből, amit a mai napig vezetnek. Borutak mindenhol kialakulóban vannak. A borfajták közül a legnevesebb a soproni kékfrankos, emellett a magyar és világfajták számtalan jó bort adó fajtája megtalálható a régióban. Nemzetközi jelentőségű Páneurópai Vörösborverseny Sopron Regionális jelentőségű Szüreti napok és felvonulások több helyen: Sopron, Kőszeg, Pannonhalma, Zalaszentgrót, Celldömölk, Nyalka, Zalabér, Nagycenk, Vének Halászléfőző Verseny. 2.1.1.1.4 Falusi turizmus A falvak magánhasználatú lakóingatlanjainak idegenforgalmi célú hasznosítása párosul a természeti környezet, a falusi élet értékeinek felmutatásával, egyedi vendéglátással. A falusi turizmus olyan közösségi alkotás, amelyben a kihasználatlan, sok esetben értéktelennek tűnő erőforrások feltárása, piacképessé tétele, értékesítése a helyi társadalom összefogásával és Szemrédi T. T. Konzorcium

14


valósul meg. Napjainkra a falusi turizmus nem pusztán a falusi életmódot, mint vonzerőt jelenti, hanem számos szakterületre kiterjedő, pozitív hatásai miatt elfogadott vidékfejlesztési módszerré és egyben gyakorlattá nőtte ki magát. A 80-as évek végét jellemző egyedi, elszórt helyi kezdeményezések mára kistérségi regionális együttműködésekké formálódva, egymást is segítve fejlődnek. A falusi turizmus fejlődésének egyik legmarkánsabb jelzője a minőségi megerősödés. Az országos szövetség által kidolgozott, európai normákon nyugvó szálláshely minősítési rendszer, a kínálat kvalitatív standardizálását teremtette meg. A régióban valamennyi üdülőkörzetben jelentős a falusi turizmus. A Szigetköz falvai, Rábaköz, RábaMarcalmente, Sopron-Kőszeghegyalja, Fertőpart, Őrség, Göcsej, Dél Zala mind kedvelt célpont. Országos jelentőségű Őrség, Göcsej 2.1.1.1.5 Konferenciaturizmus A kongresszusi turizmus az üzleti és incentive utazásokhoz hasonlóan a hivatásturizmus részét képezi. Új információk, tudományos eredmények, politikai kérdések közzététele, népszerűsítése, megoldása céljából egy adott témakörben az érintettek részére szakmai tanácskozásokat, fórumokat szerveznek, amelyeket a résztvevők száma, összetétele vagy a tanácskozás formája alapján más-más elnevezéssel jelölnek (kongresszus, konferencia, szimpózium, kerekasztal-megbeszélés, szakmai kiállítás, vásár, workshop). Ezeken a rendezvényeken a vendégek a szolgáltatásokat előre megrendelve szervezett keretek között tanácskoznak vagy szereznek piaci, illetve tudományos tapasztalatot. Egy konferencia jelentős hatással lehet az azt befogadó település életére. A konferencia megrendezését szolgáló infra- és szuprastrukturális fejlesztések mellett, értékes szakmai, lobby kapcsolatok születnek, a település neve többet szerepel az általános és szakmai hírekben. Egy kongresszusi turista háromszorosát költi az átlagos turistához képest, amely a település bevételeit növeli. A régióban 400 fő feletti konferenciát nem rendeznek, hiszen nincs meg az infrastruktúra. Több kisebb konferencia, szimpózium, szakmai találkozó kerül megrendezésre Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa városokban és a szállodák konferenciatermeinek a száma is növekedett az elmúlt években. Egyetlen konferenciaközpont, mely a nemzetközi standardoknak is megfelel és elegendő minőségi szálláshelyet is tud maga mögött, várhatóan a soproni lesz majd. Rendezvények, kiállítások Országos jelentőségűek Sopron, Győr, Zalaegerszeg, Szombathely tavaszi, őszi, illetve szakvásárai.


15


2.1.1.1.6 Gyógyturizmus A régió természeti adottságai között a sajátos klímával rendelkező hegységek mellett legnagyobb értéket a régió termálvíz kincse jelenti, amelynek többsége gyógyhatású, differenciált igények kielégítésre alkalmas (pl. csontrendszer, mozgásszervi, emésztőszervi, nőgyógyászati, hurutos, idegrendszeri, pajzsmirigy, légzőrendszeri betegségek, fogbántalmak kezelése). A gyógy-, illetve termálturizmus a régió turizmusának kiemelkedő jelentőségű és nagy fejlődési lehetőséggel rendelkező területe. A régió nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan nagy számú, bővizű, magas hőfokú termálvizet kínáló fürdővel rendelkezik. A statisztikai régió területén összesen 22 településen található gyógy-, illetve termálfürdő, amelyek között nemzetközi hírű is van és további 15 településen terveznek fürdőnyitást. A gyógyturizmusnak egyre növekvő szerepe van az egészség megőrzésében, betegségek megelőzésében (prevenció), a gyógyításban (terápia), az utókezelésben (rehabilitáció), a fizikai és mentális kondicionálásban (fitness). A turisták költési szintje, tartózkodási ideje, az igénybe vett szolgáltatások mennyisége, minősége a gyógyturizmusban az átlagot messze meghaladja. A szezonalitást gyakorlatilag kiküszöböli, ezért a kihasználtság, a jövedelmezőség viszonylag magas. A kedvező adottságaink ellenére a gyógyvízkincs eredményes hasznosítását számos körülmény akadályozza. Nemzetközi jelentőségű Bükfürdő Országos jelentőségű Sárvár, Mosonmagyaróvár, Győr, Balf, Lenti Regionális jelentőségű Csorna, Szombathely, Kapuvár, Mesteri, Hegykő, Borgáta, Kehidakustány, Vasvár, Lipót, Petőháza, Zalaegerszeg A vonzerők becsült kapacitáskihasználtsága A régió vonzerőinek kihasználtságát a rendelkezésre álló adatok alapján csak megbecsülni lehet, illetve arra a visszaérkezett önkormányzati kérdőívekből következtettünk. A régió vizeinek és tavainak kapacitáskihasználtsága eltérő. A népszerű célpontok - a Fertő tó, Szigetköz, Rába - esetében a turisták száma szezonálisan már magas értéket mutat. A Fertő tó mellett már megfogalmazódik a turizmus korlátozása is. A Szigetköz az utóbbi években fejlődést mutat, itt is felmerült a turizmus szabályozásának kérdése. A Rába víziturizmusa az utóbbi években szintén sokat fejlődött. Nemzeti parkok, natúrparkok: a célpontok kapacitáskihasználtsága a térség kezelői véleménye szerint alacsony.


16


Gyógy- és termálvizek: a gyógy- és termálfürdők jelenlegi kapacitáskihasználtsága a többi vonzerőhöz képest magas, mivel a szezonra kevésbé érzékenyek és nagy kereslet mutatkozik irántuk. Műemlékek, történelmi helyek: a kiemelt vonzerők esetében, Pannonhalmán és Fertődön a kapacitás már lefedett, de a kiegészítő-szolgáltatások még tartalékokat rejtenek. Múzeumok: a múzeumok látogatottsága az elmúlt években csökkent. Vendéglátás, üzletek, szolgáltatások: a bevásárló turizmus az utóbbi években visszaesett, így a határmenti településeken felesleges szolgáltató kapacitás keletkezett.


17


A kínálat regionális eloszlása A kínálat területi eloszlását a kérdőívek, személyes interjúk, kiadványok alapján határoztuk meg. A területi felosztásnál alapvetően a 2012/1986. Minisztertanácsi határozat üdülőkörzetekre vonatkozó - területi felosztását vettük alapul 4, illetve helyenként egy-egy kisebb területi egységet kiemeltünk. Az első táblázat a régióban megtalálható terméktípusokhoz rendeli hozzá az egyes terméktípusok előfordulási helyeit, míg a második táblázat azt mutatja be, hogy az egyes területek milyen terméktípusokkal rendelkeznek. Helyszínek terméktípusok szerint Termék Családi üdülés Vízisportok Kempingezés Horgászás Lovaglás

Vadászat Termál- és gyógyturizmus

Kulturális turizmus

Bortúrák Természetjárás Vallási turizmus Üzleti turizmus Falusi turizmus Kerékpározás

Helyszín Göcsej, Nyugati határszél, Sopron-Kőszeghegyalja Szigetköz, Rába-Marcalmente, Fertő tó, kisebb bányatavak (Ikrény), természetes tavak, Dél-Zala (Mura) Rába-Marcalmente, Szigetköz Szigetköz, Rába-Marcalmente, Dél Zala, számtalan kisebb vízfolyás: Zala, Principális, Kerka A régióban mindenhol kiemelkedő, nagyobb központok: Sopron, Mosonmagyaróvár, Vitnyéd, Pereszteg, Nagycenk, Acsád, Sárvár, Győr, Kissomlyó, Egervár, Gutorfölde, Lenti, Gosztola, Dél Zala, Göcsej, Nyugati határszél, Szigetköz Balf, Borgáta, Bük, Celldömölk, Csorna, Hegykő, Hévíz, Győr, Kapuvár, Kehidakustány, Lenti, Lipót, Mesteri, Mosonmagyaróvár, Petőháza, Rábapaty, Rábasömjén, Sárvár, Szentgotthárd, Szombathely, Vasvár, Zalaegerszeg Pannonhalma, Győr, Szombathely, Kőszeg, Sopron, Nagycenk, Fertőd, Sárvár, Celldömölk, Vasvár, Körmend, Szentgotthárd, Őrség, Zalaegerszeg, Nagykanizsa Pannonhalma, Sopron, Kőszeg, Celldömölk, Zalaszentgrót, Somló Valamennyi üdülőkörzetben Pannonhalma, Celldömölk, Zalakomár Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Szombathely, Zalaegerszeg, Szentgotthárd, Valamennyi üdülőkörzetben Sopron-Kőszeghegyalja, Szigetköz, Nyugati határszél, Göcsej, Rába-Marcalmente

4

A határozat a Nyugat-dunántúli Régió területén az alábbi üdülőterületeket jelöli ki: Sopron-Kőszeghegyalja, Nyugati Határszél (Őrség, Vendvidék), Göcsej, Szigetköz, Dél Zala, Rába-Marcalmente


18


Az egyes üdülőkörzetekre vetítve Helyszín Sopron-Kőszeghegyalja

Szigetköz

Rába-Marcalmente Nyugati határszél Göcsej Dél Zala

Termék Lovaglás, gyógy- és termálturizmus, kulturális turizmus, üdülés, bortúrák, természetjárás, vízisportok, kerékpározás, üzleti turizmus, falusi turizmus Vallási turizmus, falusi turizmus, lovaglás, gyógytermálturizmus, kulturálisturizmus, üdülés, bortúrák, természetjárás, vízisportok, kerékpározás, üzleti turizmus, vadászat, horgászás, kemping Vízisportok, kerékpározás, természetjárás, bortúrák, kulturális turizmus, gyógyturizmus, horgászás, vallási turizmus, lovaglás Természetjárás, falusi turizmus, vízisportok, horgászás, üdülés, lovaglás, vadászat, kulturális turizmus, kerékpározás Természetjárás, falusi turizmus, vízisportok, horgászás, üdülés, lovaglás, vadászat, kulturális turizmus, kerékpározás Természetjárás, falusi turizmus, vízisportok, horgászás, üdülés, lovaglás, vadászat, kulturális turizmus, kerékpározás

2.1.1.2 Szórakozási lehetőségek Turisztikai értelemben szabadidős tevékenységet leginkább azok a vonzerők szolgálnak, amelyeket a település vendégei elsődleges motivációik kielégítését követően vesznek igénybe, néhány esetben előfordulhat, hogy kimondottan ezeknek az attrakcióknak a felkereséséért érkeznek a turisták. A szabadidős vonzerők többségéről elmondható, hogy azokat a helyi lakosság is rendszeresen látogatja, így ezeken a helyeken lehetőség nyílik a vendéglátó társadalom életébe is bepillantani, nem érvényesül az a fajta izoláció, amit egy kulturális negyedben tapasztalhatunk. Kaszinók A világ számos államában a játékturizmus meghatározó szerepet játszik az ország idegenforgalmi bevételeiben. Magyarországon, így a régióban az igényes szerencsejátékra alapozott szórakozási forma a társadalom többségének életszínvonala és morális állapota miatt nem öltött a rendszerváltozás után sem nagyobb méreteket, a kaszinók elsősorban a fizetőképes külföldi vendégek igényeinek kielégítésre működnek. Regionális jelentőségű Sopron: Casino Sopron


19


Előadások A régió színházai a régión belüli turizmust támogatják. Sokan érkeznek bérelt buszokkal a környező településekről, de a színházlátogatások száma az utóbbi évtizedben visszaesett. Regionális jelentőségű Sopron, Győr, Zalaegerszeg színházai Bevásárlóközpontok Jelentős idegenforgalmi vonzerővel rendelkeznek a régióban az utóbbi években gombamód szaporodó bevásárlóközpontok. A bevásárlóturizmus részeként tekinthető szabadidős vásárlás szinte minden régióbeli vendég turisztikai tevékenységéhez hozzátartozik. A bevásárlóközpontokban a nemzetközi márkanévvel rendelkező termékek egy helyen, igényes és biztonságos környezetben, kedvező áron történő megvásárlása összeköthető más szabadidős tevékenységekkel, vagy az üzletház építészeti megoldásaiban való gyönyörködéssel is. Elsősorban az utóbbi évek plazait kell megemlíteni, de fontosak az egyes városok bevásárló utcái is. Regionális jelentőségű Sopron, Győr Plaza, illetve a városok áruházai, bevásárló utcái. 2.1.1.3 Közlekedés A régió közvetlenül határos az EU-val, melyből fakadóan a közeli Ausztria számos esetben előnyösebb lehetőségeket biztosít a közlekedési kapcsolatokat illetően (közlekedési folyosók, tervezett autópálya és vasútvonal fejlesztések). A régió nagyobb városai közül Győr és Budapest kapcsolata értékelhető legjobbnak, a többi város esetében a főváros megközelítése sokkal nehézkesebb, gyakran meghaladja a 3 óra időtartamot is. A déli megyék esetében az M7-es illetve az M8-as utak fejlesztésétől várják az utazási idő csökkenését. A terület a nemzetközi közlekedésben a négy országgal határos elhelyezkedésből fakadóan jelentős tranzitforgalmat bonyolít, különösen az osztrák határszakaszon. A közúthálózat kiépítettségi foka nyugat–kelet irányban (M1 autópálya) jóval felülmúlja az észak-déli tengely fejlettségét. A jelentős városokat elkerülő utak építése javarészt befejeződött, mellyel párhuzamosan növekedett a kerékpárutak hossza is, bár ezek még nem alkotnak összefüggő hálózatot. A régió legfontosabb vasútvonala a Budapest-Hegyeshalom vonal. A pálya rekonstrukciójának teljes befejezése mellett, az erre a vonalra rácsatlakozó más főbb vonalak villamosítása és felújítása egyes estekben még várat magára. Bár a főbb városok rendelkeznek InterCity járatkapcsolatokkal Budapestre, legtöbbször azonban ezek sűrűsége csak napi kettőt tesz ki. A légiközlekedésben a legnagyobb befolyásoló erővel a Schwechat-i repülőtér bír, amely jelentős nemzetközi forgalmat von el a régióból, Feriheggyel szembeni jobb megközelíthetősége miatt.


20


A régió északi határát a Duna folyam alkotja, amely bár Európa egyik legjelentősebb vízi útja, a magyar Duna szakaszon még alig érzékelhető a Duna-Majna-Rajna csatorna megnyitásától várt forgalomnövekedés. Jelenleg a turizmus működésének akadálya az időszakosan fellépő határátlépési nehézség. A több órás várakozás és annak híre elriasztja a turistákat. 2.1.1.4 Infrastruktúra Az alapinfrastruktúrát (csatornázottság, gázellátás és hulladék elhelyezés) tekintve a térség a magyar átlag alatt marad, beleértve a nem kielégítő informatikai kiépítettséget is. A nagyobb településeken a szennyvíztisztítás bár kiépített, a rendszer gyakran elöregedett, felújítást igényel. Kisebb települések közös hálózattal csatlakoznak a nagyobb rendszerekbe. Számos településen azonban még magas a rendszerbe be nem kötött házak aránya, ahol szippantással oldják meg a szennyvíz eltávolítását. A szennyvíztisztítás alacsony fejlettsége helyenként az ivóvízellátást is fenyegeti. A szelektív hulladékgyűjtés még nem valósult meg, egyedül Körmend térségében működik ilyen rendszer. 2.1.1.5 Szálláshelyek 5 Egységek és férőhelyek száma

Szálloda összesen **** *** ** * Panzió Turistaszálló Nyaralóház Kemping ÖSSZESEN

1997 1999 Egységek száma Férőhelyek száma Egységek száma Férőhelyek száma 73 7.674 88 9.414 5 814 8 1.533 25 2.613 39 4.376 23 2.440 21 1.703 20 1.807 20 1.800 185 4.630 211 6.217 49 5.868 48 5.228 39 1.694 39 1.988 53 11.028 54 11.325 399 30.894 443 34.037

Forrás: KSH

Az 1997-1999 közötti időszakban a turisztikai Régió kereskedelmi szálláshelyeinek férőhelyszáma mintegy 10,7%-kal emelkedett. A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek közül a panziók férőhelyeinek száma növekedett a legjelentősebben mintegy 34,3%-kal. A Régió szállodai férőhelyeinek száma 22,7%-kal növekedett. 1997-1999 között minőségileg lényeges változás történt a szállodai férőhelyek összetételében. A négycsillagos férőhelyek aránya az 1997-es 10,6%-ról 16.3%-ra nőtt, ami a férőhelyek számának 88,3%-os növekedésének köszönhető. A háromcsillagos férőhelyek aránya 36,0%-ról 46,4%-ra 5

Az elemzéshez a statisztikai régióra vonatkozó adatokat használtuk, melyeket Hévíz, Zalakaros és Keszthely szálláshelyre vonatkozó adataival korrigáltunk.


21


emelkedett. Ennek köszönhetően a férőhelyek kétharmada a három és négycsillagos kategóriába tartozik. Ezzel egyidőben a kétcsillagos férőhelyek aránya jelentősen csökkent. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek tekintetében a turistaszállók férőhelyeinek száma kismértékben csökkent, a nyaralóházak és kempingek férőhelyei kismértékben bővültek. 2.1.1.6 A turizmusban dolgozók szakmai felkészültsége Az önkormányzati kérdőív alapján a települések 19 %-a gyengének, 28%-uk közepesnek, míg 19%-uk jónak tartja a turizmusban dolgozók szakmai felkészültségét. A maradék vagy nem nyilvánított véleményt, vagy azt írta, hogy nincs szakemberük a turizmusban. Kiváló minősítést senki sem adott szakembereinek. A vélemények alapján a régióban dolgozó szakemberek megítélése közepes, de ez fakadhat abból is, hogy nem ismerik az ott dolgozók munkáját és nem merik azt határozottan minősíteni. A személyes interjúkból is az a vélemény szűrődött ki, hogy a szakmai felkészültség inkább gyenge-közepes és csak néhány helyen éri el a jó minősítést. 2.1.1.7 Szervezeti és finanszírozási háttér vizsgálata A szervezeti háttér elemzése a települési önkormányzatok által kitöltött kérdőívekre épül és elsősorban a régió térségi funkciójú irányító, szervező intézményeire - a helyi-, és mezoszintű intermedier szervezetekre - és különösen a helyi önkormányzatokra, mint a turizmus formálásában lokális szinten meghatározó szereplőkre koncentrál. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy • az egyes szervezetek hogyan töltik be helyi, regionális funkciójukat, mennyire nyitottak az együttműködésre, hol tartanak a régióvá szerveződés folyamatában és hogy • e vizsgálati szempontok tükrében melyek e szervezetek jelenlegi erősségei és gyengeségei, melyek az egyes szervezetek működését regionális rendszerré fűző együttműködés és kapcsolati háló kialakulásának akadályai. Részletesen elemezzük, • a régió turizmus szempontjából meghatározó szereplőinek feladatait és az e szervezetek közötti együttműködés milyenségét, • azt, hogy az érintett önkormányzatok mennyire jelennek meg, mint a turizmus tudatos gazdái, menedzserei, • hogy az önkormányzatok és az intermedier turisztikai intézmények milyen kapcsolatokkal rendelkeznek és mennyire valósul meg a szükséges együttműködés, koordináció, mennyire ismerik a régióban a fontosabb turisztikai szereplőket, • hogy a vizsgált szervezetek - elsősorban az önkormányzatok - milyen forrásokból valósítják meg fejlesztéseiket, törekszenek-e tudatosan a forrásszerkezet színesítésére, és hogy ehhez milyen technikákat alkalmaznak.


22


Regionális szintű intermedier szervezetek A régió egységes turizmusának megteremtésében elsősorban a régió azon szervezetei játszanak kulcsfontosságú szerepet, melyeknek alapvető jellegükből vagy deklarált céljaikból adódóan kifejezetten feladataik közé tartozik a szervezetek közti közvetítés, koordináció vagyis amelyek valamilyen szintű térségi funkció jelenlegi vagy jövőbeni hordozói (intermedier szervezetek). A régió térbeli elhelyezkedéséből, ill. szerkezetéből adódik, hogy a gyakran földrajzilag igen távol eső szereplők esetében az együvé tartozás nemcsak a konkrét működésben, de a felismerés szintjén sem jelenik meg. A Nyugat-Dunántúl turizmusának régiós szintű formálásáért közvetlenül az új regionális intézmények - a Nyugat-dunántúli Régió Regionális Idegenforgalmi Bizottsága és a Regionális Marketing Igazgatóság, valamint a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a Fejlesztési Ügynökség - a felelősek. A régió turisztikai fejlesztésében meghatározó szerepet játszanak továbbá a megyei önkormányzatok turisztikai szervezeti egységei, a megyei területfejlesztési tanácsok, illetve a jelentős szerepe van a régió nagyvárosainak, a különböző turizmusban érintett vállalkozások szakmai szervezeteinek és a régió kilenc Tourinform irodájának is. Örvendetes tény, hogy az elmúlt évtizedben, nagy számban alakultak térségi turisztikai társulások, tematikus szakmai és civil szervezetek (pl. falusi turizmus, vendéglátók, lovasturizmus, turisztikai önkormányzati társulások, stb. területi szervezetei), melyek a régiós turisztikai intézményrendszer fontos szereplői lehetnek, azonban szerepük egyelőre inkább kistérségi szinten jelenik meg és kevesek ismerik fel az együttműködésből adódó érdemibb szerepvállalás lehetőségét. Ezeknek az intermedier szervezeteknek, mint a turizmus fő „régiós aktorainak” együttműködési képessége meghatározó jelentőségű abban, hogy a területen lévő jelenlegi és potenciális turisztikai vonzerők és szolgáltatások komplex turisztikai „régió-termékké” váljanak, hogy egységes imázzsal jelenjenek meg a hazai és a külföldi turisztikai piacon, hogy a kínálat a szereplők közös érdekek mentén történő együttműködése révén egységes organikus turisztikai rendszert alkosson. Ezért kiemelten fontos, hogy e szervezetek a régióvá szerveződésben betöltött elvárt és potenciális funkciójukat mennyire ismerik fel. E kiemelkedően fontos feladatok ellenére a szervezetek megkérdezett képviselőinek többsége, míg helyi szinten funkcióját viszonylag jól definiálja, addig meglehetősen gyengén határozta meg régiós feladatait. Sokan „burkolóztak” azzal, hogy a rájuk jellemző szervezeti típus jellegzetes feladatait látják el („klasszikus Tourinform feladatokat látunk el”, „a törvényben meghatározott feladatokat látjuk el”). Funkciójukat az esetek többségében szűken, csak a konkrét gyakorlati célok, megbízások alapján értelmezik. Ha feladatuknak is tekintik a szervezetek közötti közvetítés vagy koordináció feladatát, akkor is csak a potenciális partnerszereplők szűk körét nevezik meg. (Pl. kistérségi társulások elsősorban csak a kistérség tagjait tekintik partnereiknek és azokat a szervezeteket, amelyekhez a pályázatokat benyújtják) Míg a hagyományos térségi szinteken - település, megye, országos - a különböző szereplők együttműködésének bizonyos - többnyire informális - rendje működik, addig mindez a régió keretei között alig jelenik meg, feltehetően azért, és Szemrédi T. T. Konzorcium

23


mert a régi, mint „forrással rendelkező gazda”, még nem jelenik meg a gyakorlatban. Amennyiben a források elérésének feltételei között „kötelezően” megjelenik az együttműködés, e hiányosságok viszonylag gyorsan csökkennek majd. Különösen élesen jelentkezik ez a probléma a nagyvárosok (Szombathely, Győr, Zalaegerszeg) idegenforgalmát képviselő szervezetek körében, melyek a városon belüli összehangolás feladatát a termékkialakításban, marketingben stb. viszonylag jól felismerik. Azt azonban szinte alig, hogy e feladatok a régió szintjén is jelentkeznek, valamint hogy ebben meghatározó jelentőségüknél fogva fontos szerepük van. A vállalkozói szféra régiós szintű kapcsolattartása saját szakmai szervezetein keresztül csak nagyon korlátozottan valósul meg. Az interjúk alapján azt az általános véleményt közvetíthetjük, hogy a szakmai szervezetek egy része korszerűtlen, más része alacsony taglétszáma miatt nem képviseli regionálisan az adott vállalkozói csoportot. Nagyon kevesen (pl. Szállodaszövetség) képviseltetik magukat kifejezetten régiós szervezeti szinten. A szervezetek közti kapcsolatokat és az együttműködést elégtelennek ítéli meg, ugyanakkor meglehetősen kevesen fogalmaztak meg konkrét javaslatokat, melyek javítanák a szervezetrendszer helyzetét. Ezek között a leggyakrabban azt említették, hogy az érintett szervezeteknek egyáltalán meg kellene ismerkedniük egymással, másrészt le kell őket „ültetni egy asztalhoz”. Néhányan azt is kimondták, hogy e párbeszédnek rendszeres fórumait kellene megteremteni. A többség azonban csak az elégtelen kapcsolatok általuk feltételezett okaira tért ki. Az együttműködést akadályozó főbb tényezőként az érdekellentétek, a piaci versenyből adódó szembenállás, a fejlett idegenforgalommal rendelkező, és a még kezdetleges idegenforgalmú települések illetve kistérségek közötti ellentét, a nagyváros - falu ellentét és az adóztató közszférával való vállalkozói szembenállás jelenik meg. A szervezetek közötti kapcsolatok alapvetően csak a személyes ismeretségeken és kapcsolatokon alapulnak. Elemzésünk alapján az is elmondható a vizsgált intermedier szervezetek nagy részéről, hogy nincs határozott jövőképük. Működésüket a napi feladatok elégséges elvégzése határozza meg, e közvetlen feladatokon sokan nem képesek kritikailag - a hibákat, akadályozó tényezőket felismerve - felülemelkedni, alig beszélhetünk jövőbetekintő stratégiai gondolkodásról. Az önkormányzat, mint a „turizmus menedzsere” Azt a kérdést, hogy az önkormányzat mennyire ismeri fel saját szerepét és lehetőségeit a turizmus menedzselését illetően, az önkormányzat saját turisztikai feladat-definiálásával, a turizmussal foglalkozó önkormányzati „referens” létével vagy hiányával, a turizmus gazdasági jelentőségének megítélésével, a turizmusban dolgozók (megkérdezettek véleménye szerinti) szakképzettségével mértük, valamint azzal, hogy a település vendéginformációs rendszerrel vagy egyéb lépésekkel ösztönzi, támogatja-e a turizmust.


24


A turizmusban dolgozók szakmai felkészültségét a megkérdezett önkormányzatok közel 30%a közepesnek ítélte, emellett 19%-a rossznak, 20%-a jónak minősítette a turizmusban dolgozók szaktudását. Ezt az összességében közepesnek mondható képet tovább rontja, ha kiegészítjük azzal a kérdéssel, hogy van-e turisztikai referens a településen. A felmérések alapján a települések elenyésző hányadán dolgozik idegenforgalmi referens, ami rendkívül alacsony arány, tekintve, hogy országos viszonylatban a Nyugat-dunántúli Régióban a turizmus szerepe jelentősnek mondható. Külön figyelmet érdemel, hogy a visszaérkezett kérdőívek adatai szerint ezek közül csak kettő város, a többi egész kis lélekszámú település, ahol mégis szükségesnek érzik egy turisztikai szakember foglalkoztatását. A települések 16%-án jelölték meg, hogy rendelkeznek valamilyen vendéginformációs rendszerrel. Ez csak néhány esetben jelent információs központot, teleházat, esetleg Tourinform irodát, az esetek többségében pedig tájékoztató, illetve útjelző táblarendszert értettek alatta. A települések 84%-án nincs semmiféle kiépített információs rendszer, aminek pótlására néhány település fejlesztési tervében megvan a szándék. A turizmus helyzetét és szerepét vizsgálva nagyon fontos kérdés, hogy a települések önkormányzatai hogyan ítélik meg a turizmus gazdasági szerepét a település életében. Erre a kérdésre az esetek döntő többségében (75%) azt válaszolták, hogy „nem jellemző”, illetve elenyésző. Ennek oka az, hogy bár az idegenforgalom szerepe erősödik az egész országban, így a vizsgált régióban is, de ma még (kevés településtől eltekintve) csak kiegészítő tevékenységként, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségként jelenik meg a települések életében. Különösen igaz ez a vidéki, kis településekre, ahol a mezőgazdaság, vagy egy-egy termelőüzem jelenléte meghatározza a környék gazdaságát. Azoknál a válaszoknál, ahol a gazdasági jelentőséget közepesnek, vagy jelentősnek ítélték, megvizsgáltuk azt is, hogy ezt az állítást alátámasztja-e az, amit az adott település saját erősségeként megjelölt. A válaszadó önkormányzatok 13%-ában közepes a turizmus gazdasági jelentősége. Ezekben az esetekben a települések 70%-a nevezett meg olyan erősségeket, amelyek igazolják a turizmus gazdasági súlyát. Azok közül a települések közül, akik jelentősnek minősítették a turizmus gazdasági fontosságát, (mindösszesen 4%) csak Bük nevezett meg olyan adottságokat, amelyek ezt az állítást alá is támasztotta. A többi településen nem fedezhető fel összefüggés a megadott erősségek és a gazdasági jelentőség mértéke között. Vizsgálati szempontjaink között a másik fontos kérdés az volt, hogy az önkormányzatok milyen konkrét szerepet vállalnak a helyi idegenforgalom szervezésében. Erre az esetek 1920%-ában azt válaszolták, hogy háttér infrastruktúrát, illetve idegenforgalmi fejlesztéseket, beruházásokat támogató adókedvezményeket biztosítanak, egyéb ösztönző intézkedéseket hoznak. Hasonló arányban jelölték még meg szerepvállalásukat a turisztikai marketingben (17%), illetve ehhez némiképpen kapcsolódva az információszolgáltatásban (11%). Ezek mellett 10% körüli értékkel jelent meg az önkormányzat vállalt feladatai között a rendezvény-, illetve programszervezés és a koordinációs tevékenységek. Elenyésző számban, de megemlítették az önkormányzatok szerepét a pályázatírásban, a képzésben és a szervezetlétrehozásban is. Mindebből kitűnik, hogy jelenleg az önkormányzatok szerepüket elsősorban településszintű „bázis” feladatok ellátásában (infrastrukturális háttér biztosítása, a turizmushoz kapcsolódó szervezetek működtetése, illetve azokkal együttműködés a szervezés, a marketing tevékenységek és az információszolgáltatásban), nem pedig stratégiai kérdések kialakításában látják. és Szemrédi T. T. Konzorcium

25


A turizmus fejlesztés kezdeti állapotát mutatja az, hogy a települések elenyésző hányadán készült kifejezetten turizmusfejlesztési terv. Ezen tervek fejlesztési célkitűzései között szerepel a szálláshely fejlesztés, kerékpárút építés, információs hálózat kiépítése, települési arculat meghatározás, szabadidőközpont építés, borút kialakítás, bányató fejlesztés, illetve a turizmus különböző ágainak fejlesztése, úgy mint termál-, vízi-, falusi-, ökoturizmus. Fenti megállapításainkat ellenőrizendő, külön csoportként megvizsgáltuk azokat a településeket, amelyek jelentős turisztikai potenciállal rendelkeznek, illetve amelyeken jelenleg is komoly idegenforgalmi tevékenység zajlik. Azt találtuk, hogy ezek minden vizsgált kérdésben jobb eredményeket mutatnak. Ezeken a településeken a szakemberek felkészültsége közepes vagy jó, rendelkeznek valamilyen vendéginformációs rendszerrel és turizmusfejlesztési tervvel, és ennek megfelelően a turizmus gazdasági jelentősége közepes vagy annál nagyobb. Azok a települések tehát, ahol adott valamilyen turisztikai potenciál, ott erősebb és hatékonyabb idegenforgalmi szervezeti rendszer épült ki, amiben az önkormányzatok is jelentős szerepet vállalnak. Mindezek tükrében az állapítható meg, hogy a Nyugat-dunántúli Régióban az önkormányzatokra komoly szerep hárul az idegenforgalom területén, elsősorban azért, mert a nagy számú, igen kicsi lélekszámú településeken sokszor nincs humán és pénzügyi kapacitás különálló turisztikai szervezet működtetésére, ugyanakkor a régió táji-, természeti-, és földrajzi adottságai a települések többségén jó alapot kínálnak a turizmus számos válfajának. Ahhoz tehát, hogy a turizmus potenciális gazdasági és foglalkoztatási erejét kihasználhassák a régió települései, elsősorban az intermedier szervezetek szerepvállalását kell erősíteni és javítani, emellett pedig bővíteni, és intenzíven képezni kell az idegenforgalom menedzsmentjében részt vevő szervezetek körét. Együttműködés, kapcsolódó szervezetek ismerete, létező kapcsolatok Hosszú távú turisztikai célok eléréséhez minden önkormányzat számára feltétlenül szükséges együttműködések kialakítása a településen belüli érintett szereplőkkel és a településen túlmutatóan térségi, regionális szereplőkkel egyaránt. Ennek figyelembevételével, a régió turisztikai potenciáljának megítélése szempontjából fontos információkkal szolgál a települési önkormányzatok együttműködési készségének, az együttműködések területének, a potenciális partnerek, a térségi turisztikában jelentős fejlesztési szereplőknek ismerete. Az alulról szerveződő kistérségi önkormányzati társulások száma az utóbbi évtizedben nagymértékben megnőtt. Ezt jól tükrözi, hogy a visszaérkezett kérdőívekben összesen 30 térségi önkormányzati társulást neveztek meg a Régió területén, mely társulások száma természetesen nagyobb a valóságban. A válaszoló önkormányzatok fele tagja legalább egy térségfejlesztési társulásnak, sőt vannak olyanok, amelyek egyszerre két vagy három társulásban is részt vesznek. Legnagyobb számban a következő Társulásokban jeleztek tagságot: Nagykanizsa és környéke Térségfejlesztési Társulás, Kemenesaljai Társulás, Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Térségfejlesztési Társulás, Fertőmenti Térségfejlesztési Társulás, Őrség Térségfejlesztési Társulás. A kistérségi társulások megalakulásával nagy lehetőség kínálkozott az eddig jórészt elszigetelt települési politikát folytató önkormányzatok számára, hogy közös tervezési stratégiai folyamatokban vegyenek részt, együttműködést valósítsanak meg. A kistérségi stratégiák és Szemrédi T. T. Konzorcium

26


szinte mindegyike fő prioritásként tartalmazza a turizmus fejlesztését. A felmérések alapján azonban ennek gyakorlati igazolása még nyomokban sem lelhető fel. A turizmus területén lehetséges együttműködési területeket mindössze az önkormányzatok egyötöde tudott megnevezni. Három fő partneri csoportot említettek: más települések (főleg szomszédos települések vagy térségi társulási tagok), vállalkozói réteg (beleértve az utazási, Tourinform irodákat) és civil szervezetek. Az együttműködések célját, tartalmát illetően jellemző, hogy turizmus szempontjából a termék-, szolgáltatásfejlesztés, kínálatbővítés jelenik meg dominánsan együttműködési területként, s csak kevés önkormányzat hangsúlyozza a közös marketing, promóció elemek fontosságát. •

•

•

Más települések önkormányzataival történő együttműködésben elsősorban közös fejlesztési beruházások (kerékpárút, infrastruktúra) kaptak szerepet, amely mellett megjelenik a közös rendezvényszervezés, általános szinten a falusi turizmus fejlesztésének lehetősége. Elhanyagolhatóan kevés azon önkormányzatok száma, akik felismerték a közös arculattervezés, marketing fontosságát. Vállalkozásokkal többnyire a turisztikai szolgáltatás kínálatának bővítése és fejlesztése területén működnének együtt, de megjelenik a válaszokban a vállalkozások számára nyújtható képzés, tanulmányút lehetőségének biztosítása és egy helyen felvetődött a minőségbiztosítás kérdése is. A civil szervezetekkel programok kidolgozásában, rendezésében látnak közös fellépési lehetőséget. Több önkormányzat külön kiemelte a civil szervezetek közül a turisztikai szakmai szövetségeket, melyekkel képzések, az eredményesebb vendéglátás elősegítése érdekében működnek, működnének együtt.

A turizmusfejlesztés szempontjából az önkormányzatok által legfontosabbnak tartott szereplőknek hat csoportja körvonalazódik: magánszemélyek, vállalkozások, turisztikai cégek, irodák, térség és vidékfejlesztési társulások, intézmények (múzeum, művelődési ház, teleház, stb.). Az önkormányzatok 39%-a nevezett meg ilyen személyeket, szervezeteket, ennek fele egynél többet is. Általánosságban elmondható, hogy az említett legjelentősebb szereplők köre csak ritkán lépi túl a település határát, nagyon kevesen említettek térségi (főleg kistérségi társulások), esetleg regionális (RIB) szereplőt. Turisztikai fejlesztés szempontjából legfontosabb szereplőknek tartják az önkormányzatok a vállalkozásokat, mivel valószínűleg sok településen a turizmus gyakorlatilag abból áll, hogy van egy vagy két ezzel foglalkozó vállalkozás a településen (a települések 75%-ánál a turizmus gazdaságilag nem jelentős). Ennek további oka az is, hogy a fejlesztés szó sokak számára fizikai beruházást jelent és a promóciós, marketing, értékesítési, szervezési területekre csak kevesebben gondolnak, márpedig ezeken a fejlesztési területeken van a helyi közszférának kulcsfontosságú szerepe. Következő két kategória a civil szervezetek (többnyire falusi turizmushoz, vendéglátáshoz kapcsolódó egyesületek, valamint helyi turisztikai klubok - vadász, lovas, agár, stb., esetleg helyi hagyományőrző egyesületek, alapítványok) és a térségi-, vidékfejlesztési társulások, közhasznú társaságok. Végül kis számban neveztek meg turisztikai irodát, céget, valamint helyi intézményeket. A turizmus fejlesztésén túl, általában turizmussal foglalkozók megnevezésében (17 önkormányzat válasza alapján) az előbbiekkel ellentétben nem a vállalkozások, hanem a civil szféra, a turisztikai irodák és a fejlesztési intézmények kaptak nagyobb hangsúlyt. Bár a szervezetek közti együttműködés fontosságát a marketing terén sokan felismerik, ennek szervezeti háttere, kapcsolati rendszere még kialakulatlan, sok esetben teljesen és Szemrédi T. T. Konzorcium

27


hiányzik. Alapvető hiányosság, hogy a szereplők nem ismerik a régió, ill. megye turizmusmarketingjét, a marketingtevékenységek összhangja és regionális koncepcióba illeszkedése hiányzik, pedig a turisztikai marketing nem nélkülözheti a regionális szemléletet és a turizmus minden szereplőjének együttműködését, kooperációját. Külön is vizsgáltuk azon önkormányzatok kapcsolatrendszerét, melyek potenciálisan nagyobb turisztikai vonzerővel rendelkeznek, és turisztikai szempontokat figyelembe véve összehasonlítottuk a kevésbé jó adottságúakkal. A két csoport között mutatkoztak különbségek. A nagyobb turisztikai potenciállal rendelkező települések önkormányzatainak mindegyike ismerte a térség fontosabb szereplőit, illetve a turizmus területén működő szereplőket, valamint 60%-uk (a teljes minta átlaga 20%) tudott konkrét együttműködési területeket felsorolni. Ezen települések esetében tehát már nem csak a kapcsolatépítés fázisa jelenik meg, hanem konkrét együttműködési elképzelések is körvonalazódtak körükben. A válaszoló szervezetek közül kiemelkedik ebből a szempontból Őriszentpéter, Szentgyörgyvölgy, Márokföld, Hegykő és Bük önkormányzata. Az önkormányzatok turizmus fejlesztését célzó finanszírozási háttere Az idegenforgalom fejlesztésének egyik kulcskérdése a szükséges források megléte, megszerezhetősége, bevonhatósága. Mivel a vizsgált szervezetek érdemi fejlesztéseket saját forrásaikból az esetek többségében nem tudnak megvalósítani, döntő fontosságú, hogy miként tudnak külső erőforrásokat fejlesztéseikbe bevonni. A forrásgazdálkodás terén alapvető korlátozó tényező a pályázati forrásokkal kapcsolatos tájékozatlanság, a magántőke-bevonás lehetőségeiről való ismeret hiánya. A szervezetek a forrásösszetételre vonatkozóan szinte egyáltalán nem tudtak egyértelmű információkat adni. Ez különösen a kisebb települések esetében volt jellemző. Az idegenforgalmi adó az önkormányzatok turisztikai fejlesztéseinek egyik fontos forrása lehet. Kiugróan alacsony válaszadási arány jellemezte a kérdőív idegenforgalmi adóra vonatkozó részét. A megkérdezettek mindössze 5%-a tudta megadni az önkormányzat állami hozzájárulással kiegészített turisztikai adóbevételeit az elmúlt 5 évben. E mögött valószínűsíthetően az idegenforgalmi adóbevételek hiánya, a nyilvántartás hiánya, illetve a kérdőívet kitöltő személy tájékozatlansága áll. Az idegenforgalmi adóbevétellel rendelkező települések többségénél is csekély ennek a bevételnek a nagysága. Jelentősége a turisztikai infrastruktúra vagy települési marketing szempontjából elenyésző, gyakran teljesen beolvad az önkormányzatok költségvetésébe vagy kisebb infrastrukturális beruházásokat valósítanak meg belőle. Az önkormányzatok hozzávetőleg 10%-a jelezte, hogy rendelkezik fejlesztésre fordítható pénzzel. Ez részben állami, illetve önkormányzati tőke, pályázati pénz, másrészt néhány helyen megjelenik a magántőke is. A tőkebevonási képesség alacsony; a válaszok alapján minden negyedik önkormányzat vesz részt pályázatokon (Területfejlesztési Tanács, Állami Alapok, RIB stb.), beruházás-ösztönzésről a megkérdezettek kevesebb, mint 10%-a számolt be. A turizmus fő beruházásai a vállalkozói szférában realizálódnak, ezért fontos kérdés, hogy az önkormányzat miképp tudja orientálni e szektort, illetve egyáltalán törekszik-e erre. A magán és közszféra érdemi együttműködése általánosan még ritka kivételnek számít a turizmusban. Az önkormányzatok nem tesznek lépéseket a magántőke bevonása érdekében vagy ha tesznek


28


is, ezek kevés eredménnyel járnak. Nagyobb figyelem fordítanak a pályázható állami forrásokra, azonban ezek terén is sok esetben nagyfokú a tájékozatlanság. Az önkormányzatok nagy része fontosnak tartja a szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztését, az infrastruktúra (úthálózat, közművek) fejlesztését, a vendéglátás színvonalának emelését. Több kis településen megfogalmazódott igény melegkonyha kialakítására. A falusi-, lovas-, vízi- és kerékpáros turizmus fejlesztése egyre több helyen jelenik meg a jövő fejlesztési irányaként. Az egész régióban hiányzik a komplex fejlesztés igénye, alig-alig jeleznek jövőbeli marketing- és programkínálatot bővítő fejlesztéseket. A kilátásban lévő fejlesztési projektek általában kezdeti stádiumban tartanak, kis volumenűek és bizonytalan a finanszírozási háttér, az együttműködők köre. Összefoglalás Egy régió turisztikai sikerének kulcstényezője, hogy az érintett szereplők milyen képességekkel és készségekkel rendelkeznek, mennyire innovatívak, mennyire képesek potenciális partnereiket és a közös érdekeket felismerve együttműködni. A Nyugat-dunántúli Régió idegenforgalmi intézményrendszere még meglehetősen kialakulatlan, nem tisztázottak a kompetenciák, nincsenek stabil együttműködést támogató hagyományok. A régió szintjén - bár új regionális intézmények születtek - érdemi egységességről még nemigen beszélhetünk. A régió az érdekfelismerés szintjén a megvizsgált szereplőkre vonatkoztatva még alig, identitásban pedig szinte egyáltalán nem létezik, a szereplők szerveződésében pedig csak most kezd egyáltalán egységként körvonalazódni. A szervezetek kezdetleges kapcsolati rendszere egyelőre bizonytalan személyes ismeretségeken, ad-hoc jellegű közös akciókon és nem stabil, világos hálózaton alapulnak. A régió kapcsolati hálóját felépíteni elsődlegesen hivatott intermedier szervezetek feladat meghatározásuk szintjén is bizonytalanok. A helyi önkormányzatok - bár vizsgálatunk tanulsága szerint általában még igen kevés turizmusösztönző eszközt használnak és többnyire hiányos a szaktudás is - a feladat meghatározás és felelősségvállalás szintjén sok esetben valóban a turizmus „jó gazdáinak” mutatkoznak. Az intermedier és helyi önkormányzati szereplők mindegyikére igaz, hogy gyengék a vállalkozói szférával fennálló kapcsolataik. A vállalkozói befektetői aktivitás orientálása, mint külső forrás bevonásának eszköze általában kevéssé sikeres, a legtöbb önkormányzat nem is ismeri fel e téren feladatait. Különösen erősítendő az intermedier - turizmus fejlesztését „hivatalból” vállaló- szervezetek szerepe, szakszerűsége, közismertsége, részvétele a turizmus regionalizációjában. Alapvető erősítésük mellett, a turizmus fejlesztésében érdekelt valamennyi szervezet tömörítő nonprofit „hordozó szervezet” megalakítása - a nemzetközi pozitív példák ismeretében átgondolásra ajánlott. Ugyancsak fontos, hogy a regionális szintű szervezetekkel pl. Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács - egyértelmű, tiszta feladatmegosztás alakuljon ki. A harmonikus, stratégiai együttműködés már azért is fontos, hiszen regionális szinten a Tanács rendelkezik perspektivikusan érdemibb forrásokkal a turizmus fejlesztése számára. és Szemrédi T. T. Konzorcium

29


2.1.1.8 A marketingmunka értékelése A régió önkormányzatainak marketingtevékenysége Marketingtevékenységet a települési önkormányzatok felmérése során kapott eredmények alapján a (válaszadó) települések 90%-án nem végeznek. Azokon a településeken, ahol folytatnak marketingmunkát, ott sem határozzák meg a célcsoportot pontosan, illetve általában végeznek ilyen jellegű tevékenységet. A települési marketing nem tudatos, tervezett tevékenység. A Nyugat-dunántúli Régió települései erősségeikkel és gyengeségeikkel közepesen vannak tisztában. A kérdőíves megkérdezés alapján kevés település tudott saját magára távolról, a turista szemével nézni, így minden értéknek számított, ami az ott élőknek fontos volt. Gyakorta elfeledkeztek ugyanakkor olyan vonzerőkről, amelyek valóban fontosak. Az erősség-gyengeség párnál jól ismerik fel a települések a vonzerők és a turizmus szolgáltatásainak fontosságát, ám a vonzerőket kevésbé fontosnak tartják, mint a szálláshelyeket, vendéglátást. Azokon a településeken ahol szakember tevékenykedik, az önarckép reálisabb. A régió települései az irreális helyzetértékelés ellenére, ha van egyedi vonzerő, azzal tisztában vannak és meg is próbálják azt a település szolgálatába állítani. A marketingtevékenységen kiadványokat, útikönyveket, honlapot, kiállításokat, táblákat értenek. Marketingterv, tervezett marketingmix alkalmazása egyik településen sem érhető tetten. A válaszok alapján egyértelmű, hogy a települések nem ismerik mélyrehatóan vendégkörüket, amely pedig a megalapozott marketingmunka elengedhetetlen része. A települések nagy része nem érez versenytársat: a kérdőívben a megkérdezettek csupán 16%a jelölt meg konkurenst. Ez egyrészt abból is fakad, hogy a turizmus nem jellemző a településen, ezért fejleszteni sem akarják a településen vagy úgy érzik, hogy nincs meg a lehetősége a fejlesztésnek. Reális versenytárs felmérés egyedül az Őrség falvaira és Bükre jellemző. A legtöbb kistelepülés, amely versenytársat jelölt meg, nem a hasonló adottságú települést tartja versenytársának, hanem egy másik kategóriába eső települést. Előfordul, hogy csak egy vonzerő alapján mérik össze magukat egy másik településsel, nem pedig több ismérv alapján ismerik fel a versenytársat. Bük helyesen nemcsak a belföldi, hanem a külhoni versenytársait is szemmel tartja: versenytársának előnyét a jobb szolgáltatásokban, kedvezőbb földrajzi fekvésben látják, illetve a több vonzerővel indokolják. A pénzráfordítás összegét nézve az önkormányzatok által e célra fordított összeg elenyésző: marketingtevékenységre a települések százezer és ötmillió forint közötti összeget költenek. A gyógy- és termálfürdőprojektben résztvevők marketingtevékenysége A fürdők marketingje az önkormányzatokénál célorientáltabb és egyszerűbb feladat lenne, ennek ellenére a megkérdezettek kevésbé aktívak. A marketing tevékenység terén egyértelműen a nagyobb, ismertebb fürdők emelkednek ki, bár tevékenységük minősége nem különbözik a többiekétől.


30


A vizsgált szervezetek csaknem mindegyike be tudott azonban számolni valamilyen marketingtevékenységről. A marketinget a szervezetek többsége fontosnak tartja, és elégtelenségét elismeri. Ezt az is jelzi, hogy sokan (a megkérdezettek kb. 60%-a) megjelölték a nem megfelelő marketinget a termálturizmus fejlődését akadályozó tényezők között. A marketing azonban szinte csak a promóciót jelenti számukra. A piacanalízistől a tudatos pozícionáláson és a célcsoport meghatározáson át a marketing mix (termék, ár, promóció, hely-értékesítési csatornák) mindegyik elemének használatáig vagy akár a tudatos versenytársfigyelésig terjedő komplex piaci orientáció a szervezetek működését még nem hatja át. A gyógy- és termálfürdőprojektben résztvevő önkormányzatok döntő többsége (17) állítása szerint folytat marketing tevékenységet, azonban ez alatt szinte valamennyien a marketing tevékenység igen szűk részterületét értették (prospektus, vásárok). Az önkormányzatok esetében a marketing feladatokat gyakran külön célszervezeteik látják el, de ennek tartalmáról az önkormányzatok keveset tudnak. A fürdők, bár sok konkurenst neveznek meg, általában nem tudják megmondani, hogy e versenyhelyzet miben áll. Fontos szempont a marketing stratégia kialakításához, hogy a szervezetek mennyire ismerik piacukat, vendégkörüket. Az önkormányzatok a fürdővendégekről meglehetősen tájékozatlanok és a fürdők vendégkörismerete is gyakran hiányos, márpedig az információgyűjtés a piacorientált stratégia elemi feltétele. Regionális Idegenforgalmi Bizottság Regionális Marketingigazgatósága (RMI) A Magyar Turizmus Rt. 2000. január óta működteti a Regionális Marketing Igazgatóságát soproni székhellyel. Az igazgatóságot marketingfeladatok elvégzésére hozták létre, de a szervezet a marketingmix elemeiből csak a promóció, termékfejlesztés, értékesítés feladatainak egyes részeit végzi. A marketingszervezet jó munkájának alapfeltétele a világos kompetencia, szervezeti háttér, és finanszírozás. Ma mindegyik feltétel csak többé-kevésbé teljesül. A Magyar Turizmus Rt. a régiókat még nem tudta szervesen a szervezetbe integrálni, ugyanakkor egy újabb átszervezés is elindult már. Az alapkérdés, hogy a régiós marketing egy nemzeti szervezet regionális egysége legyen vagy egy regionális szervezet idegenforgalmi egysége. A legfontosabb, hogy a régiós szervezet hosszútávon találja meg helyét, mert a kiszámíthatóság tud csak valós eredményeket elérni. Egyéb szervezetek marketingtevékenysége A regionális szervezetek majd mindegyike végez valamilyen régiós marketinget. Ezért kívánatos lenne a szervezetek, a teljesség nélkül, AMC, Fejlesztési Ügynökség, ITDH, Fejlesztési Rt., RMI tevékenységének összehangolása. Bár a szervezetek közti együttműködés fontosságát a marketing terén sokan felismerik, ennek szervezeti háttere, kapcsolati rendszere még kialakulatlan, sok esetben teljesen hiányzik. A marketing kapcsán is az egyik fő problémaként jelenik meg, hogy bár sok esetben jól ismerik a turizmus általános trendjeit, a helyi és regionális valóság vagy a piac működésének területi jellegű vonatkozásai - mint pl. térben megjelenő együttműködési lehetőségek, vagy térbeli pozíció által befolyásolt konkurencia viszonyok, a regionális identifikáció nem ismert és Szemrédi T. T. Konzorcium

31


számukra. Alapvető hiányosság, hogy a szereplők nem ismerik a régió, illetve megye turizmusmarketingjét, a marketingtevékenységek összhangja és regionális koncepcióba illeszkedése hiányzik. Összegzés A régióban folyó marketingtevékenység nagyon vegyes képet mutat. Egyes szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok megfelelő marketingtevékenységet végeznek ugyan, de általában elmondható, hogy hiányzik a marketingtevékenység összhangja és regionális beágyazottsága. Más szervezetek - habár végeznek marketingtevékenységet - az jellemzően csak a promócióra korlátozódik. Nagyon sok szervezet pedig egyáltalán nem folytat marketingtevékenységet és nem is tartja fontosnak. Jelenleg nincs a régiónak arculata, a termékfejlesztés nem tudatos, tervszerű, a beutaztatás szervezete hiányzik, nincs megfelelő számú kidolgozott termék, a tájékoztatás hiányos, nincs információs rendszer, a célcsoportok meghatározása nem megalapozott, nincs pozicionálás. 2.1.1.9 A kínálat jellemzőinek és kiépítettségének értékelése A Nyugat-dunántúli Régió turisztikai kínálata változatos képet mutat. A termékek nem minden esetben kidolgozottak, gyakran csak adottság, vonzerő szintjén léteznek. Vonzerők A termékkínálatra a bevásárló turizmus színterein kívül az alternatív turisztikai kínálat túlsúlya a jellemző. A legfontosabb vonzerők a gyógy- és termálfürdők, a kulturális örökség és programok, az aktív szabadidőeltöltés lehetőségei és a bor illetve gasztronómia. Szálláshelyek és vendéglátás A régió szolgáltatásai területenként nagy eltérést mutatnak. A határ mellett, ahol a bevásárlóturizmus erős volt és a gyógyfürdők mellett a szolgáltatások fejlettnek mondhatók. Ugyanakkor a kérdőív szerint, a szálláshely-tényező a települések 56%-nál akadály, a szálláshelyek mennyisége és minősége egyaránt problémát jelent. A vendéglátás a válaszadó települések 42%-nál hátráltató tényező, főként a melegkonyha hiányzik a településeken. Közlekedés Az önkormányzati kérdőív válaszadói szerint a közlekedés helyzete, főként az utak állapota a turizmus fejlődésének egyik akadálya. A belső közlekedési kapcsolatok viszonylag fejletlenek, főleg az észak-déli tengely mentén fekvő főutak és a kisebb városok és községek elérését biztosító utak tekintetében. Ez negatív következményekkel jár a régió kohéziójára és a belső egyenlőtlenségek oldására, hiszen nehezebbé válik az új lehetőségek elérése. A régió középső és déli térségének jelenlegi elérhetősége az ország többi részeiből közúton és vasúton egyaránt kedvezőtlen. Az egyéni közlekedési módok elterjedése és a régió gazdaságának élénkülése folytán a régió fontos útjai kapacitás gondokkal küzdenek.


32


A helsinki megállapodásban kijelölt európai közlekedési folyosók közül a IV, V, VI jelzésűek érintik közvetlenül a régiót. A régió közlekedési hálózatát a nemzetközi főirányokhoz csatlakozva kell kialakítani, a nemzetközi és regionális kooperációk elősegítése érdekében. A sugaras közlekedési rendszer feloldását szolgáló É-D irányú kapcsolatok megteremtése kiemelt jelentőségű a megyeszékhelyek közötti kapcsolatok szorosabbá fűzése és ezáltal a gazdasági együttműködés elősegítése érdekében. A közlekedés minőségi javítása a tőkevonzást és gazdasági fejlődést elősegítő fontos tényező. A szomszédos országokkal való együttműködés fejlődésének is kulcsa a közlekedési kapcsolatok minőségi és mennyiségi fejlesztése. Jelenleg a turizmus működésének akadálya az időszakosan fellépő határátlépési nehézség. A több órás várakozás és annak híre elriasztja a turistákat. A régió közlekedést érintő fontos gyengesége a vasúthálózat korszerűtlensége. Információ Csökkenti a régió versenyképességét az elégtelen informatikai infrastruktúra. Kevés a régióban a Tourinform, illetve a non-profit információs iroda. Nem alakult ki a régió egységes turisztikai adatbankja, nincs hálózat és nincsenek végpontok. A régió egyéb információs tevékenysége is gyenge. Kevés kiadvány készül a régióról, pedig a turista a rendelkezésre álló információ alapján dönt arról, hogy hová utazik. A kérdőívre válaszoló önkormányzatok csupán 19%-a állítja, hogy rendelkezik valamilyen vendéginformációs rendszerrel. A legtöbben az idegenforgalmi táblarendszereket említik, néhányan rendelkeznek információs irodával. Az idegenforgalmat bonyolító települések a legalapvetőbb kitáblázással sem rendelkeznek. A néhány kivétel és a beruházási tervek azonban azt mutatják, a települések tisztában vannak a közhasznú információk biztosításának szükségességével. A régió az országos átlaghoz képest Tourinform irodákkal gyengén ellátott. Információs központ működik Celldömölk, Fertőd, Győr, Lenti, Mosonmagyaróvár, Pannonhalma, Sopron, Zalaegerszeg, Zalakaros városokban, 2000-ben Kőszegen és Szombathelyen is tervezik egyegy iroda létrehozását. A Tourinform irodák tevékenysége az adott területen nagy jelentőséggel bír, hiszen többnyire szakképzett munkatársakról van szó, akik a településen az idegenforgalmat képviselik és szakmai munkájukkal hozzájárulnak a térség idegenforgalmának fejlesztéséhez. Egyéb információs iroda működik Kőszegen, Szombathelyen és Vas megyében, ahol jelenleg a Savaria Tourist, mint a korábbi megyei idegenforgalmi hivatal jogutódja látja el kirendeltségein keresztül az információközlés feladatát. A teleházak - melynek rendszere folyamatosan bővül - a turisztikai információ közlésének ugyancsak hatékony formáját jelenthetik. Teleház a régió több településén is működik, és annak ellenére, hogy azokat elsősorban nem turisztikai céllal hozták létre, a turisztikai információközlésnek is hatékony formáját jelentik.


33


Infrastruktúra A területfejlesztési koncepció szerint, az európai normákhoz képest elmaradott az infrastruktúra, a csatornázottság, a hulladék-elhelyezés és a gázellátottság. A telefonszolgáltatás tekintetében, beleértve a vezetékes és a mobilszolgáltatást, a régió ellátottsága jó. Biztonság, higiénia Országos összehasonlításban a közbiztonság jónak mondható. A tisztaság tekintetében az egyes szállás- és vendéglátóhelyek még nem értek el az Európai Unió vendégeinek igényszintjét.

2.1.2 Kínálattal kapcsolatos piaci trendek 2.1.2.1 A legfontosabb kínálati megatrendek Európa turizmusát a kis- és középvállalkozások dominanciája jellemzi. (Az EUROSTAT felmérései szerint az Európai Unió 1,3 millió szállodájából és vendéglőjéből 96% olyan kisvállalkozás, amely 9 főnél kevesebbet foglalkoztat, a legtöbb cég családi jellegű.) Az európai turisztikai ipart jellemző tipikus kisvállalkozási mérettel függ össze, hogy az egy vendégre jutó nemzetközi árbevétel összege a világátlagnál mintegy 20%-kal alacsonyabb. A világ turizmusát átszövő és egyre nagyobb befolyással rendelkező multinacionális vállalatbirodalmak (szálloda-, étteremláncok) a tengerentúli erőteljes tőkebefektetésekkel létrehozott kínálatra egyre nagyobb mértékben elszívják a gazdaságilag fejlett régiók, főként Európa keresletét, aminek hatására a vendégekért folytatott verseny egyre élesebb lesz és új formákat ölt. Európa kis- és közép vállalkozásai ennek a hatalmas, új kihívásnak összefogással, egyesüléssel karakterisztikus koncentrációs és centralizációs törekvésekkel, a változó kereslethez való még rugalmasabb alkalmazkodással, az innovációs képességük növelésével igyekeznek megfelelni. Emellett, napjaink egyre alapvetőbb igénye, hogy az üdülőkörzetek, régiók egységbe tömörüljenek, hiszen a turisztikai kínálatot ma már regionális, illetve minimális követelményként kistérségi szinten kínálják. A turisztikai régiók létrejötte, belső és külső kohéziójának megerősödése napjainkban az egyik legjelentősebb versenyképesség növelő eszköz (megatrend), amely nem nélkülözheti a kormányok támogatását. A kínálati oldalon megjelenő multinacionális légitársaságok, szállodaláncok, tour operátorok új turizmusfejlesztési stratégia kialakítása, kormányzati közvetlen és régiókon keresztül képviselt szerepvállalásra kényszerítik az államot. A globálisan működő légitársaságok, hotelláncok, tour operátorok a technikai fejlődés eredményeként csaknem az egész világot behálózó elosztási rendszerekkel a turisztikai kereslet egyre nagyobb részét lefedik, ami jelentős strukturális átalakulásokat eredményez a kínálatban. (Nő a multimédiás adatbázisok és az interaktív TV szerepe.)


34


Átalakul a desztinációs terület menedzsmentjének koncepciója. Egy üdülőkörzetben a versenyképességet egyre kevésbé az egyes kínálati elemek értéke határozza meg. Mindinkább jellemző a földrajzi értelemben lehatárolható kínálat egészének egységes megjelenítése és a stratégiai marketing egységben való működtetése, a stabilitás, attraktivitás magas színvonalával, versenyképes természeti és épített környezettel, menedzsmenttel és azzal az egyértelmű lehetőséggel, hogy kedvező piaci pozíció építhető ki jól körülhatárolható célcsoportok számára. Ugyanakkor a kínálatban az egyedi, speciális termékek szerepe is erősödik. A meghatározott területen való kimagaslót nyújtás kényszere együtt jár bizonyos specializációval, profiltisztítással. Az egyedi speciális vezértermékek azonban csak nemzetközileg versenyképes kapcsolódó szektorok között (pl. élelmiszer, divat, kulturális szórakozási, sport feltételek) és magas színvonalú szolgáltatások mellett érvényesülnek. A termékfejlesztés középpontba kerülése tehát összekapcsolódik a minőséggel, amely komplex, magában foglalja a természeti, az anyagi és a szellemi minőséget egyaránt. Az egyedi speciális termékekkel egyenértékű jelentőséget kapnak a kínálat-fejlesztésben a különleges élményt biztosító nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, amelyek kiemelkednek a széles körben elérhető szép, érintetlen természeti környezetből. Ezeknek a nemzeti parkoknak a fenntartható fejlődést biztosító turisztikai hasznosítása új trend, amely jelentős eredményeket hozhat a Nyugat-Dunántúl számára (a régió országos szinten egyedi adottsága, hogy területén három natúrpark is található). A kelet-közép európai térségben a globalizáció által kiváltott verseny éleződése sajátos regionális formát nyer, a felzárkózó országok erőszakosabb módszereinek formájában. A térségben az átlagosnál nagyobb mértékben nő a marketing szerepe (bővül az eszköztár, nőnek a marketingre fordított kiadások). A professzionalizmus iránti igény emelkedésén túlmenően, a felzárkózás szükségessége is az oktatás és továbbképzés bővítésére, színvonalának emelésére, a nemzetközi oktatási láncokba való bekapcsolódásra ösztönöz. A csomag ajánlatok elterjedése, ahol egy átalány ellenében a vendégek a térség valamennyi szolgáltatását vagy a szolgáltatások jól körülhatárolt csoportját igénybe vehetik (térségi üdülőkártya, holiday-club-ok). 2.1.2.2 Térségspecifikus kínálati trendek A hat kiválasztott utazási iroda képviselőjével folytatott személyes interjúk alapján az alábbi térségspecifikus trendek állapíthatók meg: • • •

A legtöbb ajánlat a gyógy- és termálfürdőkre vonatkozik. A legtöbbet kínált fürdők: Balf, Bükfürdő, Sárvár. Az ajánlat jellemzői: 3-8 napos tartózkodás, egyéni utazás. Üdülések leginkább Sopron-Kőszeghegyalján, a Nyugati határszélen, az Őrségben, és a Rába-Marcalmentén jellemzőek. Kulturális turizmus: a kínálat elsősorban városnéző túrákat (Sopron, Győr, Pannonhalma, Kőszeg), fesztiválokat (Soproni Ünnepi Hetek), kiemelt műemlékek, építészeti emlékek meglátogatását tartalmazza.


35


•

• • • •

Üzleti turizmus: konferenciák szervezését több utazásszervező vállalja, helyszínt a nagyobb szállodák és a kultúrházak adnak. Igazi konferenciaközpont még nincs a régióban. A szemináriumok, kisebb tanácskozások szervezése, a speciális szakterülethez kapcsolódó, 100 fő alatti rendezvények és ahhoz kapcsolódó kiállítások szervezése egyre népszerűbb lesz. Bortúrák: itt valamennyi borvidék szerepet kap. Bortúrákat szerveznek PannonhalmaSokoróalja pincéibe, a Soproni Borvidékre, Kőszeg és környéke pincéibe, a Somlói borvidékre és a Zalai borvidék egyes területeire (Zalaszentgrót) Kerékpározás: a Fertő tó körül, a Szigetközben, a Rába mentén, az Őrségben, a Nyugati határszélen és a Göcsejben. Vízitúrák: a Dunán, a Szigetközben és a Rábán. Fürdés, strandolás: Fertő tó, Vadása tó, Szajki tavak, Gébárti tó egyéb kisebb tavak, tározók.

2.1.3 Jelenlegi fejlesztési elképzelések ismertetése A jelenlegi fejlesztési elképzelések feltárásához elemeztük a rendelkezésre álló, különböző (regionális, megyei, kistérségi, illetve települési) szintekre vonatkozó terület- és turizmusfejlesztési koncepciókat. Regionális szintre vonatkozó fejlesztési elképzelés - részben objektív okokból, a turisztikai régiók kialakítása óta eltelt viszonylag rövid idő miatt - ma még csak korlátozott számban fordul elő, a régióban található turisztikai kistérségek azonban majd’ mindegyike rendelkezik turizmusfejlesztési stratégiával vagy a turizmust is magába foglaló területfejlesztési stratégiával. Megjegyzendő azonban, hogy az elkészített stratégiák és koncepciók túlnyomó többsége leginkább helyzetfeltáró jellegű és a projektalkotás mélységéig, a konkrét cselekvések megfogalmazásáig nem jut el. (A rendelkezésünkre bocsátott koncepciók recenzióit az 2-es számú melléklet tartalmazza.) Az önkormányzati kérdőívek és a személyes interjúk során a válaszadók az alábbi fejlesztési projekteket említették az elmúlt öt évre és az elkövetkezendő időszakra nézve: Az elmúlt öt év jelentős turisztikai fejlesztései • •

•

•

az infrastruktúra területén: a Zalaegerszeget elkerülő út megépítése a turisztikai infrastruktúra területén: Bük: kerékpárút, Egyházasrádóc: Missisippi Motel, Magtár Hotel létrehozása, Fertőendréd: kerékpárút, Ivánc: szálláshely, Máriakálnok: szálláshely, Márokföld: Vendégház, Őriszentpéter: kerékpárút, szálláshely, Szentgotthárd: panzióépítések, Szentgyörgyvölgy: kerékpárút, Vasszécsény: kerékpárút, szállodai fejlesztések (Hunguest Szállodák), egyéb szálláshely-fejlesztések, bővítések (Fehértói Panzió, Wolf és Platán panzió, vasvári apartman-házak), termékfejlesztés tekintetében: Hegykő: termálfürdő-fejlesztés, Szentgyörgyvölgy: GÓNA Szabadidőközpont, Türje: falusi turizmus, Zalaegerszeg: termálfürdő-fejlesztés, Rábasebes: Széchenyi vadászkastély felújítása, Gébárti termálfürdők, Vasvár termálfürdő, Zalaerdő Kisvasút, éttermek, vendéglők építése, átalakítása: Hétsárkány Vendéglő, Aranytulipán Vendéglő, egyebek: Felsőrajk: földvár építés, Ágfalva: üdülőcentrum, Nagycenk: táblarendszer, Őriszentpéter: információs rendszer, Szentgyörgyvölgy: műemléktemplom felújítása, Türje: információs táblák kialakítása, információs iroda létrehozása, Zalaegerszeg:


36


Tourinform iroda, táblarendszer, Kapuvár gyógyüdülő projekt megvalósíthatósági tanulmány, Sárvár gyógyfürdő bővítés kiviteli tervei, idegenforgalmi kiadványok készítése a Kapuvár régióban, a Nyugati Kapu régióban, a Principális-menti Önkormányzatok Társulásánál, Vasvári Kilátó megépítése a Térségfejlesztési Társulásnál Zalaegerszegen, Sobri Kastély felújítása. Be nem fejezett, illetve folyamatos projektek: Bős-Nagymaros, kikötő építése a GönyüBakonyér Társulásnál, sétahajó, falusi turizmus szálláshelyfejlesztés, borút-fejlesztés, kerékpárút építés, Mosoni-Duna víziturizmus fejlesztés, felsőrajki vár építése, termálberuházás Gelsén.


37


Fontosnak tartott jövőbeni fejlesztések A szálláshelyek tekintetében A személyes interjúk és a kitöltött önkormányzati kérdőívek alapján a régióban a vendégek fogadása szempontjából alapvető problémát jelent, hogy a szálláshelyek kapacitása nem elégséges, a létesítmények túlzottan kicsik (gyakran még egy „busznyi” turistát sem tudnak befogadni). A szálláshelykínálat bővítése különösen fontos Pannonhalmán (nagy nemzetközi forgalom). Fontos a szálláshelyek minőségének javítása is (4*-os hotelek hiánya különösen a gyógyturisztikailag frekventált helyeken), valamint a megcélzott szegmensnek megfelelő szálláshelyek kialakítása (például gyógyszálló, kerékpáros-barát szálláshelyek). A lovasturizmus jó lehetőségei miatt lovaspanziók kiépítése szükséges, valamint panziók, campingek, tájjellegű üdülőfalvak, falusi turizmus szálláshelyek kialakítása. A fejlesztésekre vonatkozó elképzelések az önkormányzati kérdőívek alapján: Szálláshelyek Kemping

Szálloda

Turistaszálló Kastélyszálló Panzió

Falusi turizmus szálláshelyek kialakítása

Kistérségi társulás Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás Kőszeg és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Közép-Zalai Kistérségi Társulás Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás Észak-Zalai Területfejlesztési Társulás Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás Vasi Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Kőszeg és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása Principális-menti Önkormányzatok Társulása Vasi Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Felső-Dunamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társulása Észak-Zalai Területfejlesztési Társulás Közép-Zalai Kistérségi Társulás Principális-menti Önkormányzatok Társulása


38


A vendéglátás tekintetében A vendéglátás egysíkú, kevés a vendéglátóhelyek száma. Fontos a minőségi vendéglátóhelyek számának növelése, köztük cukrászdák, kávéházak, kerthelyiségek valamint a kulturált éjszakai szórakozóhelyek létesítése. Vendéglátás Tájjellegű specialitások

Éttermek kialakítása

Kistérségi társulás Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás Észak-Nyugat Zalai Kistérségi Társulás Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása Közép-Zalai Kistérségi Társulás Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás

Irányvonalak a turisztikai termékek, szolgáltatások fejlesztéséhez Turisztikai termék Sportlétesítmények

Vadászat

Lovasturizmus

Horgászat Vízisport Tematikus park Kerékpáros turizmus

Kistérségi társulás Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Észak-Zalai Területfejlesztési Társulás Kőszeg és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás Vasi Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Szombathely Megyei Jogú Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Vasi Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Felső-Dunamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társulása Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása Szombathely Megyei Jogú Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás Felső-Dunamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társulása Kőszeg és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Kőszeg és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás


39


Túrázás Borturizmus Kulturális események

Nemzeti Park Termál- és gyógyturizmus

Kulturális turizmus Falusi turizmus

Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás Szombathely Megyei Jogú Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Vasi Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Vasi Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás ZALA-KAR Térségi Innovációs Társulás Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás Közép-Zalai Kistérségi Társulás Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása Felső-Dunamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társulása Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás Szombathely Megyei Jogú Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Kőszeg és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás Szombathely Megyei Jogú Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Szombathely Megyei Jogú Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás


40


Az egyéb, turizmust kiegészítő szolgáltatások tekintetében Egyéb szolgáltatások Vízrendezés Turisztikai képzés

Szelektív hulladékgyűjtés Környezetvédelem Vonalas infrastruktúra

Kerékpárút

Zöld szállodák programhoz csatlakozás Ismeretterjesztő anyagok, INFO táblák Turisztikai/információs iroda

Kistérségi társulás Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás Észak-Nyugat Zalai Kistérségi Társulás Kőszeg és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás Közép-Zalai Kistérségi Társulás Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása Principális-menti Önkormányzatok Társulása Vasi Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Felső-Dunamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társulása Észak-Zalai Területfejlesztési Társulás Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Közép-Zalai Kistérségi Társulás Principális-menti Önkormányzatok Társulása Észak-Zalai Területfejlesztési Társulás Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás ZALA-KAR Térségi Innovációs Társulás Közép-Zalai Kistérségi Társulás Principális-menti Önkormányzatok Társulása Észak-Zalai Területfejlesztési Társulás Észak-Nyugat Zalai Kistérségi Társulás Kőszeg és Kistérsége Területfejlesztési Társulás ZALA-KAR Térségi Innovációs Társulás Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása Kőszeg és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Kőszeg és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége Közép-Zalai Kistérségi Társulás Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás


41


Kilátásban lévő jövőbeni fejlesztési projektek A régióban kiemelkedő a kerékpározáshoz kötődő beruházások tervezése és a falusi turizmus szálláshelyeinek kapacitásbővítése. Általánosságban a beruházások mennyiségi tekintetben kevésnek, minőségi tekintetben jónak mondhatók. A települések között kirajzolódnak azok a fejlődési pontok, ahol a tudatos fejlesztés tervszerűen, a kereslet igényeinek felismerése alapján történik. A vállalkozók elsősorban a szálláshelykapacitás bővítésében tevékenykednek. Az önkormányzatok olyan hosszútávon megtérülő beruházásokat végeznek, mint a termálfürdők fejlesztése, és a nonprofit információs rendszer felállítása és üzemeltetése. Arra vonatkozóan, hogy az új beruházások mennyivel magasabb szolgáltatási és árszintet képviselnek, nincs információ. A termálvizes és kerékpáros beruházások megfelelnek a keresleti trendeknek és tovább erősíthetik a régió formálódó arculatát is. Külső forrásokkal támogatandó továbbá a natúrparkok fejlesztése, a víziturizmus feltételrendszerének támogatása a Rábán, Szigetközben, az információs rendszer fejlesztése, borutak fejlesztése és kialakítása, a falusi turizmus fejlesztése. A régióban - az önkormányzati kérdőívekben és a kistérségi vezetőkkel folytatott személyes interjúk során - az alábbi kilátásban levő fejlesztési projekteket említették: •

az infrastruktúra területén: új határátkelő nyitása Dunakilitin, kompos határátkelő létesítése Szlovákia irányába, kikötők építése Gönyün, Dunakilitin,

•

a turisztikai infrastruktúra területén: Fertőd Eszterházy-kastély felújítása és szálláshelyek kialakítása, kerékpáros úthálózat építése, Vasvár szállodafejlesztés, Sárvár szállodafejlesztés, Dunaszigeten kemping kialakítása, kemping és apartman-házak kialakítása, gyógyszálló építés Csorna kistérségben, üdülőközpont és erdészház felújítása Közép-Zalában, turistaház építése Homokkomáromban, kemping kialakítása Pötrétén, Zalaszentmihály kemping, Beled kerékpárút, Fertőrákos kerékpárút, Himod kemping, Ivánc szálláshely-kialakítás, Pusztacsalád kerékpárút, Sárfimizdó szálláshelyek, Szentpéterfa falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshely fejlesztés, Vámosszabadi kerékpárút, Várfölde kemping, Zalaegerszeg kerékpárút, Ásványráró turistaszálló és kemping, Magyarszombatfa szálláshelybővítés és kemping, Kapuvár kerékpárút, Gersekarát szálláshelyek,

•

termékfejlesztés tekintetében (gyógy- és termálfürdő-fejlesztés lent): Fertődi Eszterházykastély múzeum, zeneterem, lovaglás, Fertőrákosi kőfejtő koncertház és barlangszínház, Soproni Erdészeti Faipari Központban konferenciaközpont kialakítása, vadászturizmus fejlesztése, Sopron konferenciaterem, Pannonhalma Apátság környékének rendezése, borutak kialakítása, lovas turizmus fejlesztése, Palace Hotel Kilitin golfpályával és konferenciateremmel, Őriszentpéter natúrpark,

•

egyebek: „Őrség kapuja” tanulmány elkészítése, „Vízi világ” tanulmánytervek elkészítése a Közép-Zala kistérségben, Bük: táblarendszer, Hegykő: medencefelújítás, Rábapordány: komplex fejlesztési program, Sokorópátka: garantált programok, Vasszécsény: kastélyfelújítás, Nagycenk: Széchenyi István témapark, Pázmándfalu: szolgáltatócentrum, Kapuvár: szabadidőközpont


42


Gyógy- és termálfürdők fejlesztési elképzelései • • • • • • • • • • • • • • • •

Ágfalva: gyógyüdülő Bük: 300-400 millió Ft. áll rendelkezésre a fürdő fejlesztésére; a tervek között szerepel a fedett fürdőkapacitás növelése, a folyamatos korszerűsítés, és a vendégfogadó rész korszerűsítése, vendégbaráttá tétele Celldömölk: egy Balneológiai Centrum létrehozását tervezik Csorna: termálfürdő fejlesztés a kistérségben / gyógyszálló építése Gelse Anna Gyógyhotel Prémium, termálstrand Győr: jelenleg 500 millió forintot kíván az önkormányzat befektetni a fürdő fejlesztésére, a konkrét elképzelések a tanulmány írásakor még körvonalazódnak Kapuvár: Gyógyüdülő Központ Kehidakustány: a jelenlegi fürdő fedett fürdővel történő kiegészítése Mesteri: egy fedett fürdő és szálloda létrehozását tervezik Mosonmagyaróvár: folyamatosan fejleszt, és kilátásban van egy szaunakomplexum és élménymedence létesítése a jelenlegi fürdő területén Ölbő: termálfürdő, Sárvár: teljesen új gyógyfürdőkomplexum felépítését tervezik 2002 tavaszáig, 1,5 milliárd Ft. értékben. Szentgotthárd: egy fürdő és szálloda létrehozását tervezik; az önkormányzat 300 millió forinttal támogatja a beruházót Szombathely: termálfürdő fejlesztés Vasvár: a magánkézben lévő fürdőt folyamatosan kis lépcsőkben kívánják fejleszteni (fürdő és élményfürdő) Zalaegerszeg: termálfürdő.

Térségen kívüli jelentős beruházások A konkurenciahelyzet felmérése miatt lényeges a térségen kívüli jelentős beruházások ismertetése: • az Andaui híd megnyitása Ausztria irányába, • az osztrák gyógyturizmus és kerékpáros turizmus fejlesztésével kapcsolatos projektek, • az osztrák és szlovén termálprogramok, • szlovák kerékpárutak építése, • a Dunai kerékpárút továbbvitele, • a Bakony fejlesztése, • Hévíz fejlesztése, • a Balaton régió fejlesztése, • M7-es út továbbépítése.


43


2.2 A kereslet elemzése A helyzetfeltárás következő részében a kereslet elemzésére kerül sor. Bemutatjuk a vendégek és vendégéjszakák számának alakulását a kereskedelmi szálláshelyeken. Elemzésünk az 1997 és 1999 közötti időszakra vonatkozik, annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzet bemutatása mellett az elmúlt évek legfontosabb tendenciáit is megállapíthassuk. A legfontosabb vendégküldő területek bemutatását a turisták motivációjának elemzése követi. A vendégek motivációjának elemzésekor – a vendégmegkérdezések hiánya miatt – az utazási irodai megkérdezésekre és a települési önkormányzatok által kitöltött kérdőívekre támaszkodunk.

2.2.1 A jelenlegi kereslet jellemzői A következő elemzésben a vendégszám, vendégéjszaka-szám és átlagos tartózkodási idő adatait és tendenciáit vizsgáljuk.

2.2.1.1 Vendégek száma 6 Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken

1997 Szálloda összesen **** *** ** * Panzió Turistaszálló Nyaralóház Kemping MINDÖSSZESEN

Összes 349.078 31.085 141.953 106.645 69.395 108.295 73.642 24.417 58.247 613.679

Ebből külföldi 164.936 21.178 86.684 33.527 23.547 35.747 2.870 5.196 48.777 257.526

Összes 384.478 61.755 191.539 67.805 64.379 137.949 66.449 24.153 60.497 678.278

1999 Ebből külföldi 166.561 37.081 154.924 23.499 21.057 48.939 3.218 4.918 49.902 273.718

Forrás: KSH

A Nyugat- dunántúli turisztikai Régióban a vendégek száma 1997-1999 között 10,5%-al növekedett. A vizsgált időszakban a külföldi vendégérkezések száma ettől a dinamikától elmaradva csak 6,3%-os növekedést mutatott. A vendégszám emelkedésének motorja ebben a periódusban egyértelműen a belföldi kereslet volt, mely 1999-ben már majdnem elérte a 60%os piaci részesedést. A kereskedelmi szálláshelyek vendégérkezési adatait az 1997-1999 közötti időszakban vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb növekedési ütemet a panziók és a szállodák vendégérkezéseinél tapasztalhattunk. A panziókban 108.295-ről 137.949-re, mintegy 27,4%-

6

Az elemzésnél a statisztikai régió adatait Hévíz, Keszthely és Zalakaros vendégforgalmi adataival korrigáltuk.


44


kal, a szállodákban pedig 349.078-ról 384.478-ra, mintegy 10,1%-kal növekedett a vendégérkezések száma a vizsgált időszakban.

2.2.1.2 Vendégéjszakák száma 7 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken

Szálloda összesen **** *** ** * Panzió Turistaszálló Nyaralóház Kemping MINDÖSSZESEN

Összes 947.542 166.532 286.143 314.936 179.931 262.762 178.947 65.191 307.905 1.762.347

1997 Ebből külföldi 497.860 141.251 181.779 111.302 63.528 95.248 14.094 22.901 279.848 909.951

1999 Összes 1.138.676 262.857 500.486 217.500 157.833 311.302 202.590 71.959 293.327 2.041.725

Ebből külföldi 538.244 181.051 208.790 95.655 52.748 125.757 12.697 23.288 258.776 961.262

Forrás: KSH

A Nyugat-dunántúli turisztikai Régióban az 1997-1999 közötti időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma mintegy 15,9%-kal emelkedett. Ugyanezen időszak alatt a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 5,6%-kal növekedtek. A közel 6%-os emelkedés, a stagnáló vendégszámot figyelembe véve, a külföldi vendégek hosszabb itt-tartózkodásának köszönhető. A régió kereskedelmi szálláshelyein 1999-ben a külföldi vendégéjszakák még így is 47,1%-ot tettek ki. A vendégérkezésekhez hasonlóan 1997-1999 között a vendégéjszakák száma a panzióknál és szállodáknál növekedett a legnagyobb ütemben. Ugyanebben az időszakban ez a szám a turistaszállók és a kempingek esetében kis mértékben csökkent. A szállodák közül a négy- és háromcsillagos szállodáknál regisztráltak jelentős növekedést. Az egy- és kétcsillagos egységeknél azonban csökkentek vendégéjszakák.

7



45


2.2.1.3 Átlagos tartózkodási idő 8 Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken

1997 Szálloda összesen **** *** ** * Panzió Turistaszálló Nyaralóház Kemping MINDÖSSZESEN

Összes 2,71 5,36 2,02 2,95 2,59 2,43 2,43 2,67 5,29 2,87

1999 Ebből külföldi 3,02 6,67 2,10 3,32 2,70 2,66 4,91 4,41 5,74 3,53

Összes 2,96 4,26 2,61 3,21 2,45 2,26 3,05 2,98 4,85 3,01

Ebből külföldi 3,23 4,88 1,35 4,07 2,51 2,57 3,95 4,74 5,19 3,51

Forrás: KSH

A táblázat adatai szerint 1997 és 1999 között az átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken 2,87 napról 3,01 napra, illetve a szállodák esetében 2,71 napról 2,96 napra növekedett. Általánosságban megállapítható, hogy a leghosszabb időt a Nyugat-dunántúli turisztikai Régióban a kempingekben üdülő vendégek töltik. Őket követik a négy csillagos szállodák, valamint a nyaralóházak vendégei. 1997-1999 között a külföldiek átlagos tartózkodási ideje kismértékben ugyan, de visszaesett.

2.2.1.4 Vendégek motivációja A Nyugat-Dunántúl turisztikai régió vendégkörének motivációját meghatározni a rendelkezésre álló információk alapján nagyon nehéz. A hiteles adatok megismeréséhez az ideérkező turisták motivációit rendszeresen kutató felméréssorozatra lenne szükség, amely jelenleg még részleteiben sem áll rendelkezésre. A jelen tanulmányban a motivációk feltérképezéséhez az utazási irodai megkérdezések és az önkormányzati kérdőívek eredményeit vettük figyelembe. Pihenés, rekreáció, üdülés Kiemelt jelentőségű a régióban, ami nem véletlen, hiszen az ország 27 üdülőkörzetéből 6 részben vagy teljesen itt található. Az üdülők pihenési, kikapcsolódási, rekreációs, egészségmegőrzési céllal érkeznek a régióba. Az üdülőturizmusban nagy szerepe van a gyógy- és termálfürdőknek és a falusi turizmusnak is. Jelentősebb célpontok: Szigetköz, Sopron- és Kőszeg-hegyalja, Bük, Sárvár, Őrség, Göcsej. Kultúra Az üdülőturizmus után talán a legfontosabb motivációs elem. Sok turistát vonzanak a történelmi városok: Győr, Sopron, Kőszeg, Sárvár, Szombathely, Fertőd, Pannonhalma, stb. A műemlékek mellett sokan egy-egy rendezvény, fesztivál, koncertcsemege kedvéért 8



46


érkeznek a régióba. A történelmi zarándokhelyek - pl. Nagycenk - elmaradhatatlan állomásai a szervezett iskolai tanulmányi kirándulásoknak. Egyes helyeken felfedezhető a vallási célú turizmus és a képzési-, illetve ismeretszerző turizmus. Családi, rokoni és baráti kapcsolatok A megkérdezett utazási irodák a különböző egyesületek utazásait emelték ki, akik vagy szervezett út keretében érkeznek, gyakran egy-egy helyi egyesület meghívására vagy sport-, illetve kulturális események meglátogatása céljából utaznak a régióba. Nem ritka a munkahelyi kirándulás sem, amikor munkatársak utaznak együtt: ekkor elsősorban a szórakozást keresik az utazók. A rokonlátogatások szintén kiemelt jelentőségűek. A helyi búcsúk évente egyszer összehozzák a szétszóródott családokat. A gyökerek keresése, a hovatartozás élménye főleg a nemzetiségi településeket érinti. A német és horvát falvakban rendszeresen tartanak találkozókat. Meg kell említeni a kitelepített németek hazalátogatását is, akik egykori szülőfalujukat, városukat keresik fel évente legalább egy alkalommal. Üzlet A megfigyelések szerint a turisták nagy hányadát adják azok, akik valamilyen üzleti céllal érkeznek a régióba. Az üzletemberek egy része nem kifejezetten ide készül, hanem üzleti utazását szakítja meg, hogy a régióban töltse el szabadidejét. Egyre több a konferenciára érkezők száma. A régió nagyobb kiállításai (Zalaegerszeg, Szombathely, Győr, Sopron) időnként szintén tekintélyes turizmust indukálnak. Politika Nem jellemző motiváció, talán a későbbiekben a Fertőrákos melletti Páneurópai Piknik emlékünnepségei tehetnek szert majd nagyobb érdeklődésre. Természetközeliség Már az üdülésnél említettük, hogy a pihenés kiemelkedő fontosságú vendégeinknél, ebben pedig fő motivációs tényező az érintetlen természet és a nemzeti és natúrparkok felkeresésének igénye. A kerékpáros turizmus a régióban szinte mindenhol jellemző. Kérdőíves felmérésünk eredményeképpen szinte valamennyi tóval, folyóval rendelkező település kiemelte a horgászás céljával érkező vendégeket. Sport Az utazási irodák ugyan nem emelték ki, de jelentős a sportolási céllal érkezők aránya, akik a Fertő tavon szörföznek, a Fertő körül bicikliznek, a Szigetközben vagy a Rábán eveznek, illetve a számos lovarda egyikében lovagolnak. Összefoglalva a Nyugat-Dunántúlra a vendégek a legváltozatosabb céllal érkeznek: nincsen egyeduralkodó motiváció, alapvetően üdülni, felfrissülni, gyógyulni, kulturális értékeket látogatni érkeznek a régióba a vendégek.


47


2.2.2 Keresletet érintő piaci trendek 2.2.2.1 Globális keresleti trendek A Nyugat-Dunántúl idegenforgalmi régiót a globális trendektől függetleníteni nem lehet. A régió számára az alábbiakat tartjuk a legfontosabbaknak: • • •

• • •

A nemzetközi utazásban résztvevők száma emelkedik, a felgyorsult életritmus miatt azonban az egyes utazásokra fordított idő csökken. Az utazások rövidebbek, de gyakoribbak lesznek, a klasszikus főnyaralásra fordított idő csökken. A XXI. század utazói olyan termékeket fognak preferálni, amelyek „maximális élményt nyújtanak minimális idő alatt“. A munkahelyi stressz és a fokozódó teljesítménykényszer következtében a turisták egyre jelentősebb számban vágynak olyan időtöltésre, teljes kikapcsolódásra, amikor nem kell fontos döntéseket hozniuk, így várhatóan növekszik az „All-Inclusive“-ajánlatok népszerűsége. Európában a népesség lassan növekszik, de progresszíven öregszik. Ez a trend a szeniorés nyugdíjas turizmus felfutását eredményezi. Növekszik az emberek érzékenysége a szocio-kulturális és környezeti problémák iránt. A következő innovatív turisztikai termékek népszerűsége fokozódik: kulturális turizmus, kalandturizmus, tengeri utazás és folyami hajós utak, ökoturizmus, tematikus parkok, zárt rendszerű élményfürdők és wellness, aktív turizmus, kongresszusi, incentive és üzleti turizmus 9.

2.2.2.2 Térségspecifikus keresleti trendek • • • • • • •

9

A régióban megkérdezett utazási irodák szerint külföldről szervezett formában leggyakrabban az idősebb korosztály keresi fel a régiót. Az utazás ritkán célozza meg egyedül a régiót. A külföldi turisták jelentős részét németek és osztrákok alkotják. Diverzifikálódik a régió iránti kereslet. A német és osztrák turisták mellet egyre nagyobb számban jelennek meg az olaszok, spanyolok, franciák és hollandok is. A belföldi turisták közül a budapestiek és az alföldiek alkotják a vendégek nagy részét. Jelentős továbbá a régió belső turizmusa, a Nyugat-Dunántúliak szívesen utaznak a régión belül. A leginkább kedvelt termékek az alábbiak: gyógy- és termálfürdők, kulturális események, városnéző-túrák. Növekszik az igény a szervezett egyesületi, illetve vállalati kirándulásokra, melyek elsősorban a kikapcsolódást szolgálják (incentive turizmus). Ebben az esetben a legfontosabb tényező a minőségi vendéglátás és a szórakozási lehetőségek nyújtása. Az Utazás 2000 belföldi szakvásáron a legtöbb érdeklődés a történelmi városok iránt, az üdülési lehetőségek után, a Fertő tó és az azt körülvevő kerékpárút, valamint a kulturális események után volt. Ez a tapasztalati trend megegyezik az utazási irodák Forrás: Magyar Turizmus Rt. – Marketingterv, MT Rt., 1999


48


• • •

véleményével is, de meg kell jegyezni, hogy a turisták továbbra is hiányolják változatos, bőséges nyári kulturális kínálatot. Növekszik a kereslet a térségben tartandó konferenciák után, aminek következtében szállodák az utóbbi években jelentős bővítésekbe kezdtek. Csak Sopronban az utolsó évben két nagyszálló is kialakított 400-400 fős konferenciatermet. Növekszik az érdeklődés speciális érdeklődéshez kapcsolódó, illetve általában táborozás iránt. Egyéb keresett régiós utazási célpontok: Őrség, Rába, Szigetköz.


a a 2 a

49


2.3 SWOT-analízis VONZERŐK •

•

•

• •

• • • • • • •

ERŐSSÉGEK Jelentős termál- és gyógyvízkincs mind minőség, mind mennyiség, valamint az elhelyezkedés sűrűsége tekintetében; a gyógyászati szolgáltatások magas színvonala. Változatos természeti táj, vonzó természetföldrajzi adottságok, egységenként sajátos kínálattal (Alpokalja, Göcsej). Védett természeti területek gazdagsága: Szigetközi Tájvédelmi Körzet, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Fertő tó, Őrség, Göcsej, Hetés, Sághegy, stb. Összefüggő zöld folyosó a határ mentén. Sportolási lehetőségek: golf, horgászat, kerékpározás, lovaglás, vadászat; az aktív turizmus feltételeinek megléte. Kulturális örökség. Rendezvények, programok sokfélesége. Gazdag, a történelem viharait átélt épített vonzerők. Pannonhalmi Apátság, mint az UNESCO világörökség része. Vasfüggöny, mint történelmi emlék. Nemzetiségi hagyományok, élő nemzetiségi kapcsolatok. Népi építészet, sajátos településszerkezet (Őrség, Göcsej).

• • •

• • •

GYENGESÉGEK A tematikus kínálat nem kielégítő mennyisége. Komplex termékek nem kielégítő mennyisége. Régión túlmutató vonzerővel rendelkező események, programok, rendezvények és vonzerők kis száma. Vonzerők kidolgozatlansága. Vonzerők állapota, karbantartása hiánya. Szigetköz sorsának rendezetlensége.


50


SZÁLLÁSHELYEK ERŐSSÉGEK • 1997-1999 közötti időszakban a szállodai egységek száma 21%-kal, a szállodai férőhelyek száma 23%-kal emelkedett. • 1997-1999 között a három- és négycsillagos egységek férőhelyeinek száma jelentősen növekedett, amely egyfajta minőségi javulást tükröz. • 1997-1999 között a panziók és nyaralóházak férőhelyeinek száma nőtt. • 1997-1999 között a kereskedelmi szálláshelyek férőhelykapacitása 10%-kal emelkedett. • 1997-1999 között a három- és négycsillagos szállodákban a vendégek és vendégéjszakák száma jelentősen növekedett. • A szállodákban és a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégés vendégéjszakák száma növekedett.

•

•

• •

GYENGESÉGEK A vendégforgalmi adatok tekintetében nagyon nagy a különbség a statisztikai régió és a turisztikai régió között. A turisztikai régió a statisztikai régió szállodai vendégéjszakáinak alig több, mint felével, a szállodai vendégérkezéseinek kicsit több, mint kétharmadával és a kereskedelmi szállásférőhelyeinek háromnegyedével rendelkezik. 1997-1999 között a turistaszállók és kempingek férőhelyeinek száma csökkent. Ifjúsági szálláshelyek (gyerektáborok, vándortáborok) hiánya. Faházas kempingek hiánya.


51


EGYÉB KÍNÁLATI ELEMEK ERŐSSÉGEK • Földrajzi elhelyezkedés (a régió négy országgal határos); régió közelsége a nyugati piacokhoz; Bécs és Pozsony, mint jelentős nagyvárosok közelsége. • Kedvező ár-érték arány. • Komplex turisztikai kínálat kialakításának feltételei adottak. • Konferenciaturizmus helyszínek. • Jó közbiztonság. • A Nyugat-Dunántúl saját honlapja.

•

• • • •

• • • • • • •

•

• •

GYENGESÉGEK A közlekedési infrastruktúra gyengesége (az utak állapota, kapacitásproblémák, fejletlen belső közlekedési kapcsolatok, a vasúthálózat korszerűtlensége, repülőterek kezdetleges állapota). Időszakos határátlépési nehéz-ségek, vízi határátkelőhely hiánya. Elmaradott csatornázottság, hulladék elhelyezés, gázellátottság. A szolgáltatások területenként nagyon eltérő kiépítettsége és színvonala. Nincs összefüggő kerékpárút-hálózat és a kerékpárturizmus kiszolgáló létesítményeinek hiánya. Színvonalas szabadidőeltöltés lehetőségei hiányoznak. Programok és rendezvények koordinálatlansága. A vendéglátóipar gyengesége, egyoldalú kínálat. A beutaztatás nem megfelelő szintje. A Szigetköz problémája. Településkép, gondozottság hiánya. Kitáblázottság és az információs infrastruktúra alacsony szintű, pl. kevés Tourinform iroda (Vas megyében Celldömölk kivételével nincs Tourinform); nincs megfelelő számú kiadvány a régióról. Turisztikai szakképzés alacsony szintje, hiány a modern szakképzés területén. Nyelvtudás alacsony szintje. A régiónak nincs saját arculata.


52


KERESLET • • •

•

•

• •

•

ERŐSSÉGEK A belföldi turizmus egyik fontos célterülete. Erős régión belüli turizmus. Dinamikusan növekvő vendég- és vendégéjszakaszám a magasabb kategóriájú szálláshelyeken. Néhány termékre meglévő nemzetközi kereslet (gyógyfürdő létesítmények). Az országban levő határállomások személyforgalmának csaknem fele a régión keresztül bonyolódik. Egyre népszerűbb incentive turizmus. A külföldi bevásárló turizmus révén relatív magas fizetőképességű kereslet. Diverzifikálódó kereslet.

• • • •

GYENGESÉGEK Tömegturizmus (átutazók és bevásárlóturizmus). Küldőterületek Ausztriára és Németországra korlátozódnak. Viszonylag alacsony költés. Az országos átlagnál alacsonyabb átlagos tartózkodási idő (1999-ben az országos átlag 3,1 nap, a régió átlaga 3,0 nap volt).


53


FEJLESZTÉSEK ERŐSSÉGEK • Központi makroprioritások: minisztériumi támogatások; Széchenyi terv. • Magas fejlesztési potenciál, kiaknázatlan lehetőségek gazdagsága. • Néhány helyen komplett koncepció és finanszírozási háttér megléte. • Vannak konkrét és jelentős fejlesztési elképzelések a jövőre nézve. • Egyes tervbe vett beruházások magas színvonala. • Az ország 27 üdülőkörzetéből 6 részben, vagy teljes egészében - ezen a területen található. • Néhány helyen külső forrás megteremtése a fejlesztésre (pályázatok, külső befektetők), ami modellként szolgálhat. • Egyes településeken folyamatos, lépcsőzetes fürdőfejlesztések: Bük, Hegykő, Győr, Lenti, Mesteri, Mosonmagyaróvár, Vasvár, Zalakaros. • Megindult konferencia-beruházások Sopronban: két szálloda épített ki egyenként 400 fős konferenciakapacitást; egy 1000 fős konferenciaközpont létesítése van folyamatban, elkészült tervek Győrben. • A kerékpáros és a falusi turizmus már megindult fejlesztése.

• •

• •

• • •

GYENGESÉGEK Nincs tudatos termékfejlesztés. Megalapozott turisztikai fejlesztési koncepció, program és projekt hiánya a legtöbb helyen. Finanszírozási problémák; források szűkössége. Külső források bevonása (vállalkozói és pályázati tőke) alacsony szintű, a lehetséges konstrukciók ismeretének hiánya miatt. A magánszféra és az állami szféra együttműködésének hiánya. Együttműködési hajlandóság gyenge, passzivitás. A közelmúlt nagyobb volumenű turisztikai fejlesztéseinek kis száma.


54


TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT SZEREPVÁLLALÁSA ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK • Településfejlesztési stratégia, • A törvény nem határozza meg a marketing, befektetői stratégia települési önkormányzatok néhány településnél megjelenik. turisztikai feladatait, annak ellenére, hogy az idegenforgalomból származó • A jelentősebb, meghatározóbb önkormányzatoknál turisztikai források ide folynak be. • Turisztikai marketing gyenge-sége; referens megléte. önkormányzatok a legtöbb esetben nem ismerik a vendég-körüket. • Legtöbb helyen nincs turisztikai koncepció. • Legtöbb helyen nincs idegenforgalmi referens. • Sok helyen nem ismerték még fel a turizmusban rejlő lehetőségeket. • Nem ismertek a megyei, regionális fejlesztési stratégiák. • Gazdálkodási prioritások a legtöbb esetben nem a turizmust szolgálják. • Idegenforgalmi adó többnyire nem közvetlenül turisztikai célra történő felhasználása. • Befektetőkeresés intenzitása sok esetben gyenge.


55


SZERVEZET • • • • • • • •

• •

ERŐSSÉGEK A regionális szint stratégiai szerepvállalása erősödik. Sok civil és szakmai szerveződés megjelenése a turizmus terén. Helyi szinten megjelenik az együttműködés igénye. Kialakultak települési szintű együttműködések. Kistérségi szinten megjelentek a turisztikai együttműködések csírái. Erősödő határon átnyúló együttműködések. Működő testvérvárosi kapcsolatok. Regionális menedzsment szinten tapasztalat az EU források felhasználásában. Teleházak megléte. A Regionális Fejlesztési Tanács és a RIB kapcsolata példaértékű.

• •

• •

• • • • • •

• • •

GYENGESÉGEK Gyenge szervezeti háttér. A turisztikai régió funkcionálisan nem működik (együttműködés, egységes imázs hiánya). Hiányzik az összefogás, az együttműködés, az össze-hangoltság. Térségi szemlélet hiánya; a régió, mint „közös hovatartozás” szemlélet nem ismert. A régió turisztikai szervezeteinek folyamatos átalakítása. A turizmusban érintettek, potenciális együttműködők ismeretének hiánya. Közös érdekek felismerése hiányzik. Regionális marketing kezdetlegessége. Érintett szervezetek szakmai felkészületlensége. A létező kistérségi / térségi együttműködések hatása a települési szinten ritkán, vagy nem jelenik meg. Sikeres fejlesztési modellek belső transzfere megoldatlan. A statisztikai régió és a turisztikai régió területe nem egyező. A határokon túlnyúló kapcsolatok kihasználatlansága.


56


EGYEBEK •

• • • •

•

ERŐSSÉGEK Gazdasági szempontból az ország egyik legdinamikusabban fejlődő területe, összetett és több lábon álló gazdasággal. Magas életszínvonal, az egy főre jutó GDP országos átlag feletti. Magas a külföldi közvetlen tőkebefektetések aránya. Az Európai Unió határterülete. Szakképzett munkaerő - az iskolázottsági szint magas, itt a legnagyobb az érettségizettek aránya, és a diplomásoké is az egyik legjobb. Polgárosult lakosság.

• •

GYENGESÉGEK Régión belüli fejletlen észak-déli közlekedési kapcsolatok. A régió egyes területein a munkanélküliség gócpontokban koncentrálódik.


57


LEHETŐSÉGEK ÉS VESZÉLYEK LEHETŐSÉGEK • Turizmus elismertsége és támogatottsága növekszik. • Az országos és Európai Uniós vidékés térségfejlesztési támogatások növekedése. • A lakossági jövedelmek növekedésével nő a belföldi turizmus, illetve a vállalkozói kedv. • Határmenti együttműködések sokasodnak. • A motivációk változásával a hangsúly a speciális, egyedi termékekre helyeződik. • A második és harmadik utazások számának növekedése. • A 3. korosztály utazásainak száma dinamikusan növekszik. • Dinamikusan növekvő kereslet a gyógy- és termálfürdőzés irányába; egyre népszerűbbek az élményfürdők. • A kereslet eltolódása az aktív pihenés irányába. • Az üzleti utazások, a konferencia és kongresszusi turizmus népszerűségének növekedése. • A természeti környezet minősége, az érintetlen természet vonzereje növekszik. • Erősödik a kulturális utazási motiváció. • Erősödik a preventív, egészségtudatos üdülések aránya. • Erősödik a gasztronómiai és borturizmus népszerűsége. • Külföldi ingatlanvásárlások

•

• • • •

VESZÉLYEK Magyarország, mint turisztikai desztináció vonzereje tovább csökken. A „versenyszellem” további erősö-dése miatt nem alakul ki partnerség. Romló közbiztonság. Környezeti terhelés növekedése. A gazdaságilag aktív népesség csökkenése Zalában, negatív mérlegű be- és kivándorlások.


58


3. Stratégiai program A Nyugat-dunántúli regionális turisztikai koncepció és fejlesztési program elkészítésekor szerencsés körülményként jelentkezik, hogy a közelmúltban a régió termálturizmus-fejlesztési programjának elkészítésekor a régió egészét érintő feladatként fogalmaztuk meg vizsgálati kérdéseinket. Ezen a ponton ismét ki kell térnünk arra az alapvető eltérésre és problémára, mely NyugatDunántúlon a statisztikai és a turisztikai régió földrajzi lehatárolásának különbözőségéből adódik. Elvi megállapodás szükséges arról, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács kompetenciájába tartozó három megye teljes területe a turizmusfejlesztési program programterületeként legyen meghatározva. A turizmusfejlesztési koncepció készítése szempontjából ez különösen gyógy- és termálturisztikai intézkedések miatt fontos, mert a turisztikai vonzerők területi elhelyezkedése ezt indokolja. Programjaink megfogalmazása során a termálrégióba tartozó településeket ezen elvi megállapodás alapján integráltuk a turizmusfejlesztési programjavaslatokba. A stratégiai és operatív programok kidolgozásánál - a könnyebb illeszkedés érdekében - a Phare támogatással készült Nyugat-dunántúli Régió területfejlesztési programjánál használt módszertant vettük alapul. A stratégiai programokban a régió jövőképét, és az annak eléréshez szükséges célkitűzéseket ismertetjük, az operatív program pedig a célok megvalósításához vezető intézkedések rendszerét tartalmazza. A régió SWOT-elemzésére építve határoztuk meg: • a régió jövőképét, azt a célállapotot, amelyet a régió a következő egy-másfél évtized során el kíván érni, • a jövőkép elérését segítő hosszú távú (stratégiai célokat) és középtávú célokat (stratégiai programokat), valamint • a rövid- és középtávú célkitűzéseket (operatív programokat vagy is intézkedéseket). A módszertani kifejezések értelmezését a 3-as számú melléklet tartalmazza.


59


3.1 Jövőkép A régió komplex fejlesztését célzó jövőkép az alábbiak szerint fogalmazható meg: Európa határainak felbomlásával, Közép-Európa országainak belépésével az Európai Unióba a jelenlegi osztrák, magyar, szlovák és szlovén határok helyett tiszta, érintetlen természeti (natúr) parkok és termálfürdők által összekötött zöld folyosó alakul ki, amely megfelel az aktív, egészségükre tudatosan figyelő és a gyógyulni vágyó közepes és magas jövedelmű rétegek igényeinek. E térség egész évben jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik a termál-, a kulturális és az aktív turizmus területén, a különböző célcsoportokra kifejlesztett szélesen diverzifikált kínálatával. Ezekre az adottságokra épül a konferenciaturizmus, továbbá a bor- és gasztronómiai turizmus, melyek jelentősége folyamatosan növekszik. A sajátos települési értékek megőrzését és fejlesztését a falusi turizmus biztosítja. Az egyes termékek kínálata egymást kiegészíti, így a régió turisztikai kínálata egy komplex egységet képez. A fentiekből kiemelkedik a gyógyturizmus, továbbá a termálturizmus és wellness, melyek jól kapcsolhatók a régió kulturális és gasztronómiai adottságaihoz. A piac által diktált szükségszerűség komoly kényszert jelent a tudatos együttműködési lehetőségek stratégiai fejlesztésére, közös hordozószervezetek kialakítására, mivel csak e jelentős kiterjedésű, stratégiailag „együttesen fellépő” régiónak vannak Európa szinten érdemi esélyei jelentős, fizetőképes rétegek meghódítására. A jövőkép szlogenszerűen megfogalmazva: “AZ ERŐT ADÓ RÉGIÓ” A Nyugat-dunántúli Régió az erőt adó régió, • ahol az ember a természet erőforrásaira alapozva nyer megújulást, gyógyulást, és • ahol az ember a kulturális élményekből nyer felfrissülést. Testi-lelki erőt adó régió, • mert a gyógyvíz a gyógyulás és megújulás forrása, • mert a termálvizekre télen-nyáron nyitvatartó fürdőparadicsomok épülnek, • mert a folyók és vizek, a tiszta erdők és • a csendes kerékpárutak és lovastanyák pihenést és felüdülést nyújtanak, • mert a térségben található natúrparkok a természetközelség, a természetesség érzésével töltik fel az odalátogatót, • mert a sokszínű kulturális program és rendezvény szellemi felüdülést és feltöltődést nyújt.


60


3.2 Stratégiai célok és stratégiai programok A fentiekben megfogalmazott jövőkép elérése érdekében a régió számára öt stratégiai cél fogalmazható meg: I. A Régió versenyképességének erősítése II. Környezetvédelem és fenntarthatóság III. Regionális értékteremtés és értéknövelés IV. Együttműködés erősítése régión belül és kívül V. Tisztán meghatározott szervezeti és felelősségi rendszer kialakítása Ennek a hosszú távra szóló célrendszernek az elérését rövid- és középtávú stratégiai programok segítik, amelyek általánosan megfogalmazott célok. A stratégiai programok a rövid- és középtávú operatív programokon (intézkedéseken) keresztül valósulnak meg. A stratégiai programok figyelembe veszik a régió szükségleteit, annak erősségeire és fejlesztési potenciáljára építenek. A stratégiai programok mindegyike szolgálja az öt stratégiai cél megvalósulását. Az előzőek alapján a következő stratégiai programokat javasoljuk a turizmusfejlesztési program számára: 1. Tudatos termékfejlesztés 2. Marketingtevékenység fejlesztése 3. Munkaerőképzés 4. Szervezet és intézményfejlesztés 5. Komplex kínálat létrehozása A tudatos termékfejlesztés megvalósítása a térség számára olyan követelmény, amely nem tűr halasztást. • A régió adottságai, amelyeket a feltáró részben sokoldalúan jelenítünk meg, számos nagy értékű, a ma érvényes trendeknek megfelelő turisztikai termék előállítására alkalmas. • A bevásárló turizmus roppant sebezhetősége már érzékelhető, ezzel sok munkahely és a térségben keletkező turisztikai bevétel került fenyegetett helyzetbe. • A térség versenyképességének emelésére nagy szükség van, amely csak tudatos termékfejlesztéssel érhető el. • A hátrányos helyzetű kistérségek kiemelkedésének (talán) az egyetlen eszköze a tudatos turizmus fejlesztés. A marketingtevékenység fejlesztése, értelemszerűen, nélkülözhetetlen program a piac szereplői számára. • A térségi marketing tevékenységnek képessé kell válnia a térségnek, mint célhelynek az egységes megjelenítésére. • Komplex rendszerré kell érlelni, a településtől a térségig bezáróan. • Alapvető feladata, hogy a kereslet változásait időben érzékelje és jelezze a turizmus szereplői felé.


61


•

A termékfejlesztés motorjává kell válnia.

A munkaerőképzés fontossága kétségbe vonhatatlan. • A turizmus mai helyzete több és magasabb képzettségű munkaerőt igényel a turizmus legkülönbözőbb helyein, de különösen az önkormányzatoknál. • A fejlesztési célkitűzések megvalósulása olyan mennyiségi növekedést és minőségemelkedést irányoz elő, amelynek reális alapja csak széleskörű képzési program végrehajtásával teremthető meg. Szervezet és intézményfejlesztés A régiók megalakulása rövid időre tekinthet vissza. Az idegenforgalmi régiók előélete még rövidebb. Valószínűleg még hosszú fejlődési időszak előtt állnak. Ez az idő annál rövidebb lesz, minél gyorsabban alakulnak ki az átfogó szervezeti és intézményi rendszerek. • A mai napig kialakított rendszerrel a turizmus térségi fejlesztéséhez csak az első lépést lehetett megtenni. • Az intézmények munkavégző képessége még gyenge, ami elsősorban a rendelkezésre álló anyagi eszközök csekély mértékének tudható be. • A jelenleg működőt rendszer olyan irányba kell fejleszteni, ami a turizmus rendszerének megfelel. Komplex kínálat létrehozása A turizmus tipikusan olyan gazdasági tevékenység, amely a sokszínű és teljes kínálat kialakításával képes gazdasági eredményeket elérni. • A régióban összességében a turizmus fejlődésére jellemző a spontenaitás, ami igaz mind a mai napig. Ennek eredménye, hogy a térségi kínálatban „lyukak” vannak, aminek egyenes következménye, hogy a turisták rövid ideig tartózkodnak itt és nem jutnak teljes értékű élményhez. • Meghatározható az, hogy a meglévő és fejleszthető, továbbá a létrehozható turisztikai lehetőségek hogyan tehetők komplex kínálattá a térségben. A Turizmusfejlesztési Program célpiramisát a következő ábra tartalmazza:


62


3.3 Stratégiai programok A stratégiai programok rövid- és középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető, hosszú távon érvényesülő stratégiai célokat. Az egyes stratégiai programok megfogalmazása az alábbi egységes szerkezetet követik: • Indoklás – az adott helyzetértékelés leírása, a kiválasztott stratégiai program szükségességének indoklása. • Általános célok – a stratégiai program megvalósítása során elérni kívánt célok leírása. A célok a helyzetelemzés megállapításaiból következnek, a stratégiai célok eléréséhez járulnak hozzá. • Hatásindikátorok – az egyes stratégiai programok megvalósítása révén elérni kívánt célok, általános hatások értékelésére való mérhető - amennyiben lehetséges – számszerűsített mutatók. • Intézkedések felsorolása – a stratégiai program megvalósítására szolgáló intézkedések felsorolása, azok rövid mondatba foglalása, érintve a lehetséges kedvezményezettek körét. Gyakorlatilag ez a leírás szolgál a stratégiai program tényleges tartalmának bemutatására.


63


Stratégiai program 1: Tudatos termékfejlesztés Indoklás A tudatos termékfejlesztés nélkülözhetetlen eleme a régió turizmusának szinten tartásához és növeléséhez. A tudatos termékfejlesztés révén nő a régió versenyképessége és a turizmus fejlesztése fenntarthatóvá és ellenőrizhetővé válik. E stratégiai program intézkedéseinek meghatározása a régió helyzetelemzésére és az arra épülő SWOT analízisre, továbbá a jövőképre építkezik. Helyzetelemző munkánk eredményeképpen a következő terméktípusok fejlesztését ítéljük kiemelkedően fontosnak: gyógy- és termálturizmus, aktív turizmus, kulturális turizmus, konferenciaturizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, bevásárlóturizmus, falusi turizmus és a natúrparkokra építő turizmus. A termékfejlesztési tevékenységnek a régió adottságainak figyelembevétele mellett, a célcsoportokra jellemző sajátosságok és a piaci trendek alapján kell megvalósulniuk. Az operatív programokban a fejlesztésre javasolt termékekre dolgozzuk ki a fő fejlesztési irányvonalakat és szempontrendszereket, az alábbi motívumok mentén. Gyógy- és termálturizmus A gyógy-, illetve termálturizmus a régió turizmusának kiemelkedő jelentőségű és nagy fejlődési lehetőséggel rendelkező területe. A legnagyobb értéket a régió termálvíz-kincse jelenti, amelynek többsége gyógyhatású, differenciált igények kielégítésre alkalmas. A régió nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan nagy számú, bővizű, magas hőfokú termálvizet kínáló fürdőkkel rendelkezik. A statisztikai régió területén összesen 22 településen található gyógy-, illetve termálfürdő. Hamarosan elfogadásra kerül a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által megrendelt és a Horwath Consulting által kidolgozott regionális termálvíz-kincs komplex turisztikai hasznosítási programja, melynek alapján került kidolgozásra a jelen tanulmány „Gyógy- és termálturizmus fejlesztése” című rész. Aktív turizmus A régió kiváló adottságokkal rendelkezik az aktív turizmus területén, melyek optimális kihasználására a jövőben komoly erőforrásokat kell biztosítani. A régió természeti adottságai miatt kiválóan alkalmas a kerékpározásra, jelenleg azonban nem rendelkezik összefüggő kerékpárút-hálózattal. A régióban a Duna-menti kerékpárút nincs még befejezve, továbbá a Fertő-tó menti kerékpárút is javításra, kiegészítésre szorul. Kiemelt feladat a kerékpárúthálózat összefüggővé tétele és a kapcsolódó infrastruktúra színvonalas kiépítése. A víziturizmus egyik meghatározó ága lehet a régió aktív turizmusának, ugyanis a régió igen kedvező adottságokkal rendelkezik. A Duna-ágak, Rába, a Szigetköz, és a Fertő tó víziturizmusa nagy jelentőséggel és további fejlesztési potenciállal rendelkezik. A Fertő-tó kedvező széladottságai miatt a hazai szörfözők paradicsoma lehet. A Duna jacht forgalmát a régióba terelni jelenleg nem lehet, mert hiányzik a határbeléptetési rendszer, így a hajók az üzemvíz csatornán elkerülik a régiót. A víziturizmus alapinfrastruktúrája jelenleg kevéssé kiépített, a hiányzó kikötők, WC-k, kempingek miatt nagy a környezeti terhelés.


64


A régióban lehetőség van lovaglásra is. A lovasiskolák és a többnapos túrát kínáló vállalkozások a régióban egyaránt megtalálhatók. Megrendezésre kerülnek továbbá különféle lovasrendezvények, díjugrató és fogathajtó versenyek is. A régióban az egykori határsáv helyén összefüggő zöldfolyosó van, mely alkalmas helyet biztosít a természetet és természetjárást kedvelőknek. A Sokoró, a Szigetköz, a Soproni hegység, a Kőszegi hegység, a Kemeneshát, az Őrség és a Göcsej jó terepet biztosítanak a túrázóknak. A horgászturizmus a régióban regionálisan vagy országosan ismert horgászhelyekre alapul. A Duna, Rába, Mura, Fertő tó, az agyag és kavicsbánya tavak kínálta horgászati lehetőségek sok horgászt vonzanak a régióba. A vadászturizmus tekintetében a régión déli része gazdag mind erdőterületben, mind vadállományban. Az olasz, osztrák, német vadászok kedvelt terepe Vas és Zala megye. Kulturális- és örökségturizmus A Nyugat-Dunántúl nagy része elkerülte a tartós török uralmat, így viszonylag sok az épen maradt, a magyarság korai időszakából származó emlék. Továbbá a terület a római Pannónia provincia része volt, ezért nagy számban találhatunk e korból is emlékeket. Kiemelkedő vonzerővel rendelkezik a Pannonhalmi apátság épülete, melyet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított és jelenleg folyik a Fertő tó, mint kultúrtáj világörökséggé nyilvánítása is. Világszerte erősödik a kulturális motivációval történő utazás. A régió komoly potenciállal rendelkezik a kulturális turizmus fejlesztése területén. Konferenciaturizmus A régióban 400 fő feletti konferenciát jelenleg még nem rendeznek, hiszen nincs meg hozzá a szükséges infrastruktúra. Növekszik a kereslet a térségben tartandó konferenciák és kisebb szemináriumok után, aminek következtében a szállodák az utóbbi években jelentős bővítésekbe kezdtek. Csak Sopronban az utolsó két évben két nagyszálló is kialakított 400400 fős konferenciatermet. Kisebb konferenciát, szimpóziumot, szakmai találkozók kerülnek megrendezésre Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa városokban. A szállodák konferenciatermeinek a száma növekedett az elmúlt években. Várhatóan hamarosan megkezdődik a nemzetközi standardoknak megfelelő konferenciaközpont építése Sopronban. Az üzleti- és konferenciaturizmus fejlesztését az a nemzetközi trend is támogatja, mely szerint a gazdasági konjunktúra függvényében és a globalizáció hatásaként az üzleti utazások és a szakmai továbbképzések száma tovább nő. Bor- és gasztronómiai turizmus Több történelmi borvidék és ételkülönlegesség található a régióban, melyekhez szintén érdemes a turizmus lehetőségeit hozzárendelni. A régióban jelenleg több borút van jelenleg kialakulóban. Bevásárlóturizmus A bevásárlóturizmus jelenlegi nagy jelentősége az árak növekedésével várhatóan csökken majd, azonban minden lehetőséget meg kell ragadni a csökkenés mértékének megállítására.


65


Falusi turizmus A régióban valamennyi üdülőkörzetben jelentős a falusi turizmus. A Szigetköz falvai, Rábaköz, Rába-Marcalmente, Sopron-Kőszeghegyalja, Fertőpart, Őrség, Göcsej, Dél-Zala kedvelt célpontok. Natúrparkok Az ország négy natúrparkjából három a régióban található. A natúrparkok turisztikai hasznosítási lehetőségeit külön intézkedésben dolgoztuk ki. Ezen intézkedéseket a túrázás és természetjárás fejlesztése, aktív turizmuson belüli alintézkedéssel együtt javasolt megvalósítani. Általános célok • •

Turisztikai termékek célcsoportorientált minőségi és mennyiségi fejlesztése a régió adottságainak megfelelően A turizmus adottságainak hatékonyabb kihasználása a régióban


66


Hatásindikátorok • • • • • • •

A térség vonzerejének növekedése Turisztikai szolgáltatások együttes igénybevétele A turizmusból származó bevételek növekedése Vendégek és vendégéjszakák száma Átlagos tartózkodási idő Turisták elégedettségi fokának növekedése, ezáltal a visszatérő turisták arányának növekedése Keletkező új munkahelyek száma

Intézkedések és alintézkedések 1.1 Gyógy- és termálturizmus fejlesztése 1.2 Aktív turizmus fejlesztése 1.2.1 Kerékpáros turizmus fejlesztése 1.2.2 Víziturizmus fejlesztése 1.2.3 Lovasturizmus fejlesztése 1.2.4 Túrázás és természetjárás fejlesztése 1.2.5 Horgász- és vadászturizmus fejlesztése 1.2.6 Egyéb sportolási lehetőségek fejlesztése 1.3 Kulturális turizmus fejlesztése 1.4 További turisztikai termékek fejlesztése 1.4.1 Konferenciaturizmus fejlesztése 1.4.2 Bor- és gasztronómiai turizmus fejlesztése 1.4.3 Bevásárlóturizmus fejlesztése 1.5 A sajátos települési értékek megőrzését és fejlesztését biztosító turizmus (falusi turizmus) fejlesztése 1.6 Natúrparkok fejlesztése


67


Stratégiai program 2: Marketingtevékenység fejlesztése Indoklás A marketing az egyes termékek és szolgáltatások eladhatóságának növelésére irányuló tevékenység. Ez a stratégiai program alapvető fontossággal bír a Nyugat-dunántúli Régió turizmusfejlesztési koncepciójának és programjának kialakításakor. Az 1. számú stratégiai programban megfogalmaztuk azokat a terméktípusokat, melyek jó adottsággal rendelkeznek a továbbfejlesztéshez a Nyugat-dunántúli Régióban, e stratégiai programban pedig ezek eladhatóságának javításáról lesz szó. A regionális marketing néhány éves múlttal rendelkezik a Nyugat-dunántúli Régióban, amelynek következménye, hogy nincs még hatékony regionális marketingtevékenység. Nem készültek a régióban például felmérések a vendégek utazási szokásairól, elvárásairól. Országosan, így a régióra is jellemző probléma az információk hiánya. Ebből következően hiányoznak a megalapozott, tudatos munkának az alapfeltételei. A marketingtevékenységet a Magyar Turizmus Rt., a Tourinform irodák, és a megyei, illetve települési önkormányzatok látják el. 2000 január 1-jével alakult meg a Regionális Marketing Igazgatóság, amely a régió egységes marketingtevékenységének ellátására hivatott. A jelenlegi legalapvetőbb feladat a regionális tudat és marketing felépítése, melynek legelső lépcsőfoka a kutatások elindítása és a vizsgálatok eredményei alapján egy marketingstratégia kidolgozása. A javasolt feladatok ezekre épülve és ezek által pontosítva valósíthatók meg. A 2.1 intézkedésben kidolgoztuk azokat a kommunikációs eszközöket és csatornákat, melyeket a turizmus regionális vezetésének feltétlenül fel kell használnia annak érdekében, hogy a turizmusból származó gazdasági hasznokat maximalizálja. Vizsgálataink alapján a régióban egy kistérség sem, és elenyésző számú település rendelkezik turisztikai marketingstratégiával. Ezek kialakítását és a meglévők regionális stratégiával való összhangba hozását szintén e stratégiai program intézkedései között (2.2, 2.3) fogalmaztuk meg. Kérdőíves felmérésünk válaszadói közül 90%-ban nem végeznek marketingtevékenységet. Ahol végeznek marketingtevékenységet, ott sem tudatosan és tervezetten teszik azt, és nem ismerik vendégkörüket, célcsoportjaikat. Általános célok • • • •

Kutatásokra alapozott marketingstratégia elkészítése A régió turisztikai termékeinek megismertetése a potenciális látogatókkal és a kiválasztott célcsoportok meggyőzése a régióba látogatásra A különböző területi szintek közötti koordinált marketing-kommunikációs tevékenység megvalósítása Hozzájárulni a régió vállalkozásainak gazdasági sikereihez


68


Hatásindikátorok • • • • •

A régió főbb turisztikai adottságait és a régió által kínált turisztikai termékeket ismerő régión kívüli lakosok száma A régióban realizált vendégérkezések és vendégéjszakák száma A régióba látogatók átlagos tartózkodási ideje A turizmusból származó bevételek növekedése Turisták megelégedettségi fokának növekedésével összefüggésben a visszatérő turisták arányának növekedése

Intézkedések 2.1 Regionális marketingstratégia kialakítása és kivitelezése 2.2 Turisztikai kistérségek marketingmunkájának támogatása 2.3 Települések marketingmunkájának támogatása


69


Stratégiai program 3: Humán erőforrás fejlesztés Indoklás A turizmushoz szükséges erőforrások közül a vonzerő és a pénztőke mellett a humán tőke játssza a legmeghatározóbb szerepet. E megállapítás fokozottan érvényes a turizmusra, ugyanis e szektorban az emberi tőke az innovációk megvalósításából és a mindennapi, színvonalas munkából származó értékteremtés mellett sajátosan kamatozódik a vendégek, turisták elégedettségében is. A turisztikai szolgáltatások alkotóelemei között az emberi tényező értékének szerepe mindinkább felértékelődik. Bár a Nyugat-dunántúli Régióban az országosnál jobbak a humánerőforrás minőségi mutatói, a helyzetfeltárás tanulságai szerint nemzetközi összehasonlításban a Régió turizmusának egyik fő gyengeségeként jelennek meg a versenyképes, piaci követelményeknek megfelelő képzettség, tudás és készségek hiányosságai. Általánosan a hiányosságok minden területen érvényesek, azonban szervezettípusonként, terméktípusonként és térségenként jelentős különbségek tapasztalhatóak, mely aránytalanságok tovább rontják a helyzetet. Jelentősek az általános vendéglátó-idegenforgalmi szakterületen mutatkozó hiányosságok (pl. nyelv- és szakismeret), azonban a legfőbb problémák, a turizmushoz kapcsolódó vállalkozásmenedzsment készségek és az önkormányzati szerepvállalás, turizmusmenedzsment terén tapasztalhatók. Ez utóbbiak fejlesztése különösen nagy hozzáadott értéknövekedést eredményezhet. A humánerőforrás fejlesztése azért kiemelkedően fontos, mert a tudás és készségek hiánya minden egyéb típusú fejlesztést jelentősen visszafog. Más szempontból e fejlesztés azért szükséges, hogy a legfontosabbak közé tartozzon, mert a humántőke beruházás tartósan térül meg, azaz fajlagosan alacsony költségű, ugyanakkor erősen multiplikatív hatású. Általános célok A stratégiai program alapvető célja, hogy a Régió turizmusának fejlődését a turizmusban dolgozó munkaerő erősítésével támogassa. Ennek érdekében: • A stratégiailag fontos turisztikai termékekhez kapcsolódó munkaerő képzése • A minden területen nélkülözhetetlen készségek (pl. nyelvismeret) átadása a szakma „munkatársainak” • A turizmus komplex önkormányzati menedzsment és a turizmusban érintett vállalkozók menedzsment készségeinek erősítése • A turizmusban dolgozók szakismeretének és készségeinek javításával hozzájárulni a turisztikai vállalkozások szolgáltatási színvonalának emeléséhez


70


Hatásindikátorok • • • • • •

A szolgáltatás-színvonal emelkedése A nyújtott szolgáltatásokkal való megelégedettség A turizmusból származó jövedelem növekedése A képesített turisztikai alkalmazottak arányának növekedése A képzés nyomán létrejött turisztikai referensi pozíciók száma A sikeres turisztikai szervezetek számának / arányának növekedése (pl. mérleg szerinti eredmény alapján)

A stratégiai program megvalósítását segítő intézkedések 3.1 3.2 3.3 3.4

Képzési igények, képzési kínálat kataszter felvétele a régióban, „train the trainer” program Turisztikai szakmai képzések Település menedzsmenthez, know-how transzferhez kapcsolódó képzések, tanulmányutak – speciális vezető, irányító szervező (menedzsment-)készségek és tudás fejlesztésére Vállalkozás menedzsmenthez, know-how transzferhez kapcsolódó képzés, tanulmányutak – speciális vezető, irányító szervező (menedzsment-)készségek és tudás fejlesztésére


71


Stratégiai program 4: Szervezet- és intézményfejlesztés Indoklás A turizmus termékeinek régiós szintű sikeresebb értékesítéséhez kritikus jelentőségű, hogy az egyes turisztikai szereplők – a szervezetek – milyen képességekkel rendelkeznek, miként képesek közös érdekek mentén összekapcsolódni, működő hálózatba szerveződni. Kiemelten fontos, hogy fennállnak-e az individuális szervezetek összekapcsolására is építő, a fejlesztésekhez stabilitást nyújtó, a közös piaci megjelenítést biztosítani képes régiós intézményi keretek. A regionális gazdasági és társadalmi szerveződés egyelőre csak a kezdeti lépéseket tette meg Magyarországon, s ez megmutatkozik a turizmus szereplőinek szerveződési hiányosságaiban. A feltáró vizsgálatok az egyik legfontosabb hátráltató tényezőként fogalmazták meg, hogy a régió turizmusban érdekelt szervezeteinek együttműködése kritikusan alacsony szinten áll. Az együttműködés hiánya a következőkben mutatkozik meg: •

Hiányzik az a felismerés, hogy a hatékony idegenforgalom fejlesztésnek alapvető feltétele a regionális együttműködés. A turizmus szereplői közül csak kevés számára ismertek a régió fejlesztési stratégiái, programjai, a lehetséges támogatók köre.

•

A turizmus fejlesztésében érdekelt szervezetek között nincs rendszeres kommunikáció, nem gondolkodnak közös jövőképben, arculatban - amely megkülönböztetné a régiót a hasonló turisztikai súlypontokra alapozó más régióktól - nem ismerik lehetséges partnereiket, azok elképzeléseit.

•

Hiányoznak azok az együttműködést erősítő szervezetek, amelyek az egyes vállalkozói csoportokat, a hordozó csoportokat összefognák, a szükséges információk érdemi terítését biztosítanák, a régió turisztikai marketing stratégiáját megfogalmaznák és érdemben képesek lennének annak megvalósítására.

•

Hiányoznak azok a fejlesztési programok, amelyek az együttműködésre építve, a szereplők meghatározott körének kínálnak közös fejlesztést, érdemi megjelenést.

A régió azon célkitűzése érdekében, hogy Kelet-Közép-Európa egyik turisztikai központjává váljon, elengedhetetlen a cselekvések, fejlesztések regionális szintű összehangolása. Ennek érdekében támogatni kell a Regionális Idegenforgalmi Bizottságot és munkaszervezetét, a Regionális Marketing Igazgatóságot, hogy még inkább program-orientált, az együttműködések konkrét területeit kijelölő kapcsolatokat tudjon kiépíteni a meghatározó regionális feladatokat ellátó szervezetekkel. Ugyancsak erősíteni kell abban, hogy olyan professzionális szervezettel rendelkezzen, amely a területfejlesztés szakmaiságának biztosításáért felelős Regionális Fejlesztési Ügynökséggel szoros, kapcsolatban a stratégiai fejlesztési programban megfogalmazottak professzionális megvalósítására képes. Ehhez kapacitás-bővítés, és saját belső, endogén tudás erősítése és terjesztése szükséges. Az együttműködést erősítendő speciális tudás átadását biztosító tréningekre van szükség, amely hangsúlyozottan az együttműködésre épülő előnyök kiaknázását biztosítja. A régió turizmusában a minőségbiztosítás folyamatosan bevezetendő, a helyzeti előnyöket érdemben


72


erősítő program, ahol is a regionális koordináció a marketing stratégiában hozzáadott értéket realizálhat. A tervezési időszak végére a jövőképben megfogalmazott állapot eléréséhez a régió turisztikai szervezeteit a következők, kell, hogy jellemezzék: • A helyi és területi önkormányzatok gondos „gazdái” / tudatos „menedzserei” a turizmusnak • A régióban a turizmus fejlesztése és működtetése az érintett (potenciális) szereplők lehető legszélesebb körének aktív közreműködésével valósul meg • Olyan régió, mely a turizmus szempontjából (is) funkcionálisan egységesen működik • A régió szervezetei révén is egységes, markáns arculattal jelenik meg a turizmus hazai és nemzetközi piacán. Ennek érdekében biztosítandó: • A közös stratégia, fellépés, fejlesztés, képviselet biztosítása • Az információ, belső kommunikáció hatékony biztosítása, valamennyi érdekelt számára • Tematikus csoportok összefogásának erősítése, közös marketing tevékenység biztosítása • A professzionális tudás, ismeretek endogén kialakítása és terjesztése a régió turizmusban érdekelt szervezetei számára • Közös fejlesztési célok, közös kidolgozásának és megvalósításának biztosítása • Meghatározott minőség biztosítása a régió turisztikai kínálatában és a hozzá kapcsolódó addicionális termékeknél egyaránt. Általános célok • • • • •

A szervezetek hiányzó vagy hiányos készségeinek, kompetenciáinak fejlesztése A szervezetek közötti együttműködések erősítése A szervezeti hálózat és intézményi keretek megteremtése A közös fellépés megalapozása érdekében elősegíteni a régió turizmusban érintett szervezeteinek eredményesebb működését, fejlődését Hozzájárulni a regionális turisztikai program hatékony, és az eredeti terveknek megfelelő megvalósításához

Hatásindikátorok • • • • • • •

Megvalósított turisztikai fejlesztések száma Kialakuló tematikus és funkcionális együttműködési hálózatok A turizmus szereplőinek összefogása, közös fellépés erősödése Együttműködésre alapozó fejlesztési programok megjelenése Régión belüli professzionális tudás-bázis erősödése Regionális minőségbiztosítási rendszer kialakulása Minőségbiztosítással rendelkező szervezetek hálózatba kapcsolódása


73


A stratégiai program megvalósítását segítő intézkedések 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5

A fejlesztési program megvalósításához szükséges intézményi kapacitás biztosítása Információs, funkcionális és tematikus hálózatok erősítése és kialakítása Integrált fejlesztést szolgáló tervezés támogatása Szervezetfejlesztési tréningek Regionális minőségbiztosítási rendszer kiépítése


74


Stratégiai program 5: Komplex kínálat létrehozása Indoklás A turizmus komplex megközelítésének magában kell foglalnia egyrészt a turisztikai termékek társításának lehetőségét, másrészt az egyéb, turizmusra nagy befolyással bíró tényezőkkel való harmóniát. Külön intézkedést dolgoztunk ki a szálláshelyek fejlesztésére, hiszen az itt nyújtott szolgáltatások mennyisége és minősége nagyban befolyásolja a tartózkodás minőségét, továbbá ezek színvonalának összhangban kell állnia más turisztikai szolgáltatásokkal. A szálláshelyek kapacitása jelenleg nem elégséges, a létesítmények túlzottan kicsik. Fontos a megcélzott szegmensnek megfelelő szálláshelyek kialakítása. A szállodák mellett panziók, kempingek, tájjellegű üdülőfalvak, és falusi turizmus szálláshelyek kiépítése szükséges. A kulturális-, sport-, gasztronómiai és egyéb rendezvények tartózkodást színesítő elemek a legkülönfélébb motivációkkal érkező turisták számára, ezért ezek mennyisége és minősége nélkülözhetetlen fontossággal bír a régió számára. A régióban, színes kulturális kínálat létezik. Ugyanakkor ezeket a programokat még nem szervezték közös csomagba, így nem képesek felerősíteni a régió kínálatát. Nagyobb számú turistát vonzó esemény a régióban jelenleg kevés van. A kiegészítő kínálati elemek, mint a közbiztonság, a határátkelés, és a településkép a turizmustól el nem választható tényezők, melyeknek elő kell segíteniük a turisták jó közérzetét. Ezek megfelelő színvonalára különös figyelmet kell fordítania a turizmusért felelős non-profit szervezeteknek, ezért a jelen stratégiai programban külön intézkedésként jelentettük meg ezeket a feladatokat. A térség vonzerőinek pontos ismerete elengedhetetlen a célcsoportok megválasztásához, a termékfejlesztéshez, és a megfelelő kommunikációs politika kialakításához. A Magyar Turizmus Rt. által összeállított vonzerőleltár Magyarország egyetlen országos szintű turisztikai vonzerő-adatbázisa, amelyet azonban az elmúlt években számos kritika ért. Szükséges egy korszerűbb vonzerőleltár létrehozása, és folyamatos karbantartása. Általános célok • • • •

Turisták közérzetének, biztonságérzetének, élményszerzésének javítása Szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése Szorosan nem a turizmushoz tartozó, de ahhoz szervesen kapcsolódó általános közérzetjavító tényezők fejlesztése, javítása (közbiztonság, településkép, határátkelés) A régió jelentős turisztikai termékeinek elérhetősége

Hatásindikátorok • • • •

Szálláshelyek minőségi, mennyiségi és összetételbeli fejlődése Rendezvények számának és színvonalának emelkedése Rendezvényeket látogató növekvő száma Kulturális hagyományok megerősödése


75


• • • • • • • • • •

Közbiztonság javulása Határátkelés feltételeinek javulása Településkép javulása Vendégérkezések és vendégéjszakák száma A turisták elégedettségi fokának növekedése Visszatérő vendégek számának növekedése Átlagos tartózkodási idő növekedése Turizmusból származó bevételek növekedése A helyi lakosok önértékelésének javulása A régió lakosságának turizmushoz való hozzáállása

Intézkedések 5.1 5.2 5.3 5.4

Szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése Komplex programkínálat kialakítása (események, rendezvények) Egyéb kínálati elemek fejlesztése (közbiztonság, határátkelés, településkép, stb.) Vonzerőleltár készítése


76


3.4 A megvalósításért felelős- és partnerszervezetek A turizmusfejlesztési stratégiai program megvalósításának felelős szervezetei a Nyugatdunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság és a Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság. A megvalósításban közreműködő szervezeteket a stratégiai programok megvalósításához szükséges operatív programok, illetve intézkedések leírásánál részletezzük. Általánosságban elmondható, hogy azok megvalósításában a turizmus számos szervezete vesz részt, így az • az államigazgatás központi, regionális, megyei és településszintű szervei (Gazdasági Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Regionális Fejlesztési Tanács, megyei és települési önkormányzatok), • a turizmushoz közvetve kapcsolódó egyéb szervezetek, • kistérségi turisztikai egyesületek, • turisztikai non-profit szervezetek, • turisztikai vállalkozások, • befektetők.

3.5 Finanszírozás A program megvalósításához szükséges források meghatározásakor alapelv, hogy közvetlenül megtérülést nem jelentő, közcélú feladatokat megvalósító beruházásokat közpénzekből, míg a nyereséget hozó beruházásokat magánforrásból kell megvalósítani. Saját források A hazai finanszírozási rendszer olyan módon működik, hogy a non-profit jellegű szervezetek számára általában az egy forrásból nyújtandó támogatás nem elégséges a szükséges saját erő biztosításához. A bevételt hozó, de közvetlen megtérülést nem eredményező fejlesztéseknél a kedvezményezetteknek az esetlegesen hiányzó saját erő biztosításakor a hitel igénybevételének lehetőségét is mérlegelniük kell. Állami hazai források A jelenlegi finanszírozási rendszerben nem lehet megbecsülni, hogy a terv megvalósítást milyen források biztosítják, mivel a jelenlegi jogszabályok többségének felhasználási szabályait nem a tervek alapján határozzák meg. A fejlesztési terv megvalósítására az alábbi források adnak megvalósítási lehetőséget: • Állami támogatások Turisztikai Célelőirányzat (GM), Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GM), Területfejlesztési célelőirányzat (FVM), Vidékfejlesztési Célelőirányzat (FVM), Vízügyi és Szemrédi T. T. Konzorcium

77


•

•

Célelőirányzat (KHVM), Környezetvédelmi Alap (KvM), regionális kerékpárutak építésének támogatása (KHVM és FVM), Munkaerőpiaci Alap (SzCsM), Széchenyi terv Befektetések és vállalkozások egyéb állami ösztönzése Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH), Magyar Fejlesztési Bank (MFB), Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA), PROMEI Kht., Duna Fejlesztési Kht. Bankok által folyósított kedvezményes hitelek

EU források Az EU forrásokat illetően a finanszírozás két szakaszra bontható, melyek alapvetően a főbb finanszírozási csatornák eltérésében ragadhatók meg. Az első szakasz az előcsatlakozási periódust fedi le és feltételezhetően 2000-től 2002-2003-ig fog tartani. E periódus alatt a rendelkezésre álló pénzügyi források a régió fejlesztési szükségleteinek csak egy kis részét lesznek képesek fedezni. Ezért igen fontos a rendelkezésre álló források valószínűsíthető összegének meghatározása. Ez biztosíthatja azt, hogy a kiválasztott prioritások valamennyi intézkedését reális pénzügyi terv alapozza meg. A második szakasz várhatóan három - négy évet fog felölelni (2003-2006 vagy 2004-2006) a csatlakozást követő időszakban, amíg működnek az EU Strukturális Alapok. A második szakasz alatt igen jelentős forrásbővüléssel lehet majd számolni és ezzel összhangban az első szakasz végén szükség lesz a Program alaposabb felülvizsgálatára. Az első szakasz Az első szakasz mind a magyar, mind az Unió területfejlesztési finanszírozási rendszerének átmeneti időszakával fog egybeesni. 2000 után Magyarországon a területfejlesztésre regionális szinten rendelkezésre álló források nagyfokú decentralizációja várható. E változások részleteit azonban még nem lehet teljes mértékben meghatározni. Ugyanakkor, Magyarországon a többi csatlakozásra váró országhoz hasonlóan már bevezetésre kerültek az előcsatlakozási eszközök, melyeken belül a Phare és a Phare CBC program is folytatja működését. Az előcsatlakozási eszközök: • ISPA, a fő környezetvédelmi és közlekedési projektekkel kapcsolatban • SAPARD, a mezőgazdaság és vidékfejlesztésre • Phare 2000, a 2000-2006 közötti periódusra vonatkozó átdolgozott Phare program, melynek három alkotóeleme lesz: intézményépítési támogatás; az EU-hoz való alkalmazkodást elősegítő beruházás; a gazdasági és társadalmi kohéziót elősegítő beruházások. Lényegében a magyarországi régiókat a Strukturális Alapok fogadására készíti fel és teszi alkalmassá. • Phare CBC, határmenti együttműködések támogatása. Az Előcsatlakozási Alapokból a régióban csak az osztrák-magyar és a szlovén-magyar Phare CBC program támogat közvetlenül turisztikai fejlesztéseket, illetve olyan beruházásokat, melyeknek hatásai vannak a turizmus szektorra.


78


A második szakasz A második szakaszban a régió számára közvetlenül hozzáférhetővé válik az EU Strukturális Alapok rendszere. A finanszírozás szintje progresszíven fog növekedni és a teljes összeg, amit az EU az új tagállamok számára megállapít majd, várhatóan tízszer nagyobb lesz, mint az első szakaszban. Jelenleg ezen a szinten értelmetlen becsléseket vagy előrejelzéseket készíteni, mivel az számos tényezőtől függ. Ezek közé sorolható a Magyarországgal egy időben csatlakozó országok száma és mérete is.

3.6 Várható eredmények Várható társadalmi-gazdasági és környezeti hatások A koncepció megvalósításának várható gazdasági eredményei az alábbiak: • gazdasági szerkezet változása, • régión belüli egyenlőtlenségek csökkenése, • jövedelemképződés a régió lakosainál és vállalkozásainál, • külső források bevonása, • az általános infrastruktúra javulása, • elsődleges és másodlagos turisztikai munkahelyek létrejötte • szolgáltatásbővülés, • vállalkozói kedv növekedése. A turizmus – a koncepción végigvonuló, fenntarthatóságot előtérbe helyező - tudatos fejlesztése ellenére a fejlesztéseknek negatív hatásai is lehetnek. A munkahelyteremtés, mint lehetséges/várható pozitív hatás mellett például meg kell jegyezni, hogy ezeknek a munkahelyeknek jelentős hányada csak szezonális foglalkoztatásra alkalmas. A turizmus fejlődése árfelhajtó hatást is kiválthat, mely a helyi lakosok szemszögéből nézve negatívumként jelentkezik. A feketeforgalom fennmaradása vagy növekedése, a fejlesztések megvalósításához szükséges növekvő kormányzati és egyéb kiadások, az infrastruktúra telítődése és az erőltetett fejlődés, a turizmus által okozott negatív hatások felszámolásának növekvő költségei ugyancsak negatív hatásként jeleníthetők meg. A koncepció megvalósításának várható pozitív társadalmi-kulturális hatásai: • a népesség elvándorlásának csökkenése, • az üdülőtulajdonosok számának növekedése, abban az esetben, ha a terhekből ők maguk is részt vállalnak, • új típusú foglalkoztatási lehetőségek megjelenése, • a szakképzettség és nyelvtudás felértékelődése, • a társadalmi mobilitás javulása, • a terület image-ának javulása, • a társadalmi és kulturális élet felélénkülése, • a természeti és épített vonzerők védelme (természeti erőforrások védelme, helyi művészetek, kézművesség, kulturális események újjászületése, helyi építészeti stílusok újjáéledése), • szabadidő eltöltés lehetőségeinek bővülése, • a közösség önértékelésének javulása. és Szemrédi T. T. Konzorcium

79


Negatív hatások – a tudatos fejlesztés ellenére - társadalmi-kulturális területen is megjelenhetnek. Az üdülőtulajdonok jelenléte negatív hatással van, ha azok nem vállalnak részt a terhekből. Az üdülőtulajdonosok és helyi lakosok, valamint a turisták és helyi lakosok értékrendszerének különbözősége ugyancsak konfliktusokat szülhet, idegenellenességhez vezethet. A munka-erőpiaci változások következtében a gazdasági egyenlőtlenségek fokozódhatnak a közösségen belül. A turizmusfejlesztés hatására kialakuló zsúfoltság és közlekedési problémák, valamint a turizmustól való túlzott függőség kialakulása egyes területeken szintén a turizmus negatív hatásaként értékelendő. A koncepció megvalósítása a (természeti és épített) környezetre is hatással van, pozitív és negatív irányban egyaránt. Pozitív hatásként említhető, • hogy a minőségbiztosítási rendszer kialakításával a környezeti hatások szisztematikus figyelése kialakul, • a nemzeti parkok, természetvédelmi területek és más területek fenntarthatóságot figyelembe vevő használatának kialakulása, • az ökologikus erdő- és vízgazdálkodás megteremtésével az erdők és vizek védelme, • a jellegzetes települési adottságok védelmét szolgáló fejlesztések hozzájárulása nyomán a jellegzetes és egyedi településképek, épületek, stb. fennmaradása, • a településképek rendezettebbé válása, • az épített vonzerők karbantartása és állagmegújítása, • az infrastruktúra fejlesztésével és javításával a környezeti terhelés csökkenése. Negatív környezeti hatásként a • környezeti terhelés növekedése, • a nem a környezetbe illő építkezési formák terjedése, • az infrastruktúrával nem rendelkező területek használatbavétele említhető.

3.7 A program megvalósításában közreműködő szervezetek, és együttműködésük A program egészének végrehajtásáért felelős szervezet A turizmusfejlesztési program egészének végrehajtásáért felelős szervezet a Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság és a Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság - mint a RIB munkaszervezete - stratégiai együttműködésben a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel. Ez a stratégiai együttműködés biztosítja, hogy a RIB-nek címzett források, illetve az RMI által nyújtott marketingszolgáltatás koherens alapot biztosítsanak a program megvalósításához. E szervezetek a koncepcionálás és a szervezési feladatok elvégzését együtt biztosíthatják. A felelős szervezetek feladata a régió egész turizmusának figyelemmel követése és a szakmai és régiós érdekek érvényesítése a turizmust érintő valamennyi kérdésben. és Szemrédi T. T. Konzorcium

80


A részprogramok végrehajtásáért felelős szervezetek A programok végrehajtásáért felelős szervezetet minden egyes programnál (intézkedésnél), illetve projekt javaslatnál megjelöltük. Felelős szervezet az egyes fejlesztések jellegétől függően vagy a tulajdonos vagy a szakmailag illetékes szervezet lehet. A programok végrehajtásában közreműködő egyéb szervezetek A programok végrehajtásában a felelős szervezeteken kívül számos az adott programhoz kapcsolódó egyéb szervezet is szerepet játszik. Közülük a legfontosabbakat az egyes intézkedések bemutatásánál ismertetjük. Munkamegosztás A program megvalósításában közreműködő szervezetek munkamegosztása a felelősségek alábbi megosztásán alapul: • a program egészének fő felelőse a program elfogadását követően végig felügyeli és ellenőrzi a megvalósítás folyamatát, a részprogramok felelőseivel együttműködési megállapodást köt, segíti és koordinálja munkájukat. • az egyes részprogramok felelősei az adott program teljes végrehajtásáról gondoskodnak, • a többi közreműködő az egyeztetéseken, illetve a szerződésekben vállalt feladatokat látja el.


81


4. Operatív program

4.1 Az intézkedések és alintézkedések elérendő céljai és a feladatok végrehajtásának ütemterve Az operatív programok (intézkedések) a stratégiai program részeként rövid- és középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető hosszú távon érvényesülő stratégiai célokat és az azokat rövid- és középtávon támogató, általánosan megfogalmazott stratégiai programokat. Az operatív program számszerűsíthető és időben ütemezhető célokból építkezik. Az operatív programok (intézkedések) 10 az alábbi szerkezet alapján kerültek kidolgozásra a jelen programdokumentumban: 1. Cím Az intézkedés címe. 2. Prioritási fok Az intézkedés megvalósításának sürgőssége egy 1-3-as skálán (prioritás 1 = legsürgősebb). 3. Az intézkedés indoklása, háttere Az adott helyzetértékelés leírása, a kiválasztott intézkedés szükségességnek indoklása, visszacsatolás a helyzetelemzésben leírtakra. Azoknak a problémáknak, illetve fejlesztési lehetőségeknek a bemutatása, melyeket az intézkedés megvalósításával meg akarunk oldani, illetve ki akarunk használni. 4. Az intézkedés általános célja Az intézkedés által elérni kívánt célok leírása. A célok a helyzetelemzés megállapításaiból következnek. 5. Az intézkedés leírása Az intézkedés bemutatása, az általa támogatásban részesítendő tevékenységek és az intézkedés működési eljárásának bemutatása.

10

A továbbiakban csak intézkedésként használva.


82


6. Az intézkedés földrajzi lehatárolása Annak a földrajzi területnek, mint kedvezményezetti területnek a lehatárolása, mely a projekteket befogadja, illetve az egyes területek rangsorolása a rászorultság szempontjából. 7. Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek azon szervezetek, vállalkozások, magánszemélyek, akik a megvalósuló projektek eredményeit élvezni fogják, akiknek az élet-, munka-, működési körülményeinek javításában segít majd a projektek eredménye. A közbenső kedvezményezettek azok a szervezetek, illetve vállalkozások, akik a konkrét támogatásból részesülhetnek, akik a támogatásban részesülő projektek kedvezményezettjei lesznek, mint projektgazdák. A projektgazda lehet egyedüli szervezet, de lehet egy partnerségen alapuló konzorcium is. A projektgazdák, mint az egyes projektek kedvezményezettjei, a beszerzett áruk, létesítmények, szolgáltatások tulajdonosai lesznek. 8. Eredménymutatók Azoknak a tevékenységeknek leírása, melyek a közvetlen célok eléréshez hozzájárulnak. Ezek a tevékenységek azok, melyek közvetlenül a támogatásból valósulnak meg, vagyis amire a támogatást ténylegesen fordítják. 9. Megvalósítás költség- és időterve Programonként prognosztizáljuk az intézkedések megvalósulásának költségeit és az időbeni ütemezést. 10. Megvalósításért felelős szervezet és partnerszervezetek Annak a szervezetnek a megnevezése, amely a régióban felelős lesz az intézkedés megvalósításért, a támogatási konstrukció és azon belül a projektek szabályszerű menedzselésért. (A végrehajtási feladatok megosztása alapján több szervezet is megnevezhető. Az alábbi táblázat a stratégiai programok megvalósítását segítő intézkedéseket mutatja be.


83


A stratégiai programok megvalósítását segítő operatív programok (intézkedések) 1. Tudatos termék- 2. Marketingfejlesztés tevékenység fejlesztése 1.1 Gyógy- és 2.1 Regionális termálturizmus marketingstratégia 1.2 Aktív turizmus 2.3 Kistérségi marketing 1.3 Kulturális turizmus 1.4 További turisztikai termékek 1.5 Falusi turizmus

2.4 Települési marketing

3. Munkaerőképzés 3.1 Képzési kataszter 3.2 Szakmai képzések 3.3 Település menedzsmentképzés 3.4Vállalkozás menedzsmentképzés

4. Szervezetés intézményfejlesztés 4.1 Az intézményi kapacitás biztosítása 4.2 Kooperációs és információs hálózatok 4.3 Integrált fejlesztést szolgáló tervezés 4.4 Szervezetfejlesztési tréningek

5. Komplex kínálat létrehozása 5.1 Szálláshelyek fejlesztése 5.2 Komplex programkínálat 5.3 Egyéb kínálati elemek 5.4 Vonzerőleltár készítése

4.5 Minőségbiztosítási rendszer

1.6 Natúrparkok

A alábbi következő táblázat az egyes intézkedéseknél és alintézkedéseknél meghatározott prioritási fokokat foglalja össze.


84


Intézkedések prioritási foka Intézkedések

Prioritás

Becsült teljes költségek

1. 1. 1. 1. 1. 2. 2. 3. 1. 2. 2. 2. 2. 2. 1.

29.125 4.468 2.258 633 272 115 70 1.210 17.490 4.313 4.142 165 6 378 540

1. 1. 1.

2.446 70 180

1. 1. 1. 1.

56,5 198 90 255

1. 1. 1. 1. 2.

18 117 114 138,5 370

2. 1. 1. 1. -

38.000 1.020 1.200 15 119.551,5

Stratégiai program 1 1.1 Termál- és gyógyturizmus 1.2 Aktív turizmus 1.2.1 Kerékpáros turizmus 1.2.2 Víziturizmus 1.2.3 Lovasturizmus 1.2.4 Természetjárás 1.2.5 Horgász- és vadászturizmus 1.2.6 Egyéb sportolás 1.3 Kulturális turizmus 1.4 Egyéb turisztikai termékek 1.4.1 Konferenciaturizmus 1.4.2 Bor- és gasztronómiai turizmus 1.4.3 Bevásárlóturizmus 1.5 Falusi turizmus 1.6 Natúrparkok Stratégiai program 2 2.1 Regionális marketingstratégia 2.2 Kistérségek marketingmunkájának támogatása 2.3 Települések marketingmunkájának támogatása Stratégiai program 3 3.1 Képzési kataszter felvétel 3.2 Szakmai képzések 3.3 Településmenedzsmenthez kapcsolódó képzés 3.4 Vállalkozás transzferhez kapcsolódó képzés Stratégiai program 4 4.1 Intézményi kapacitás 4.2 Hálózatépítés 4.3 Integrált fejlesztés 4.4 Szervezetfejlesztési tréningek 4.5 Minőségbiztosítási rendszer kiépítése Stratégiai program 5 5.1 Szálláshelyek fejlesztése 5.2 Komplex programkínálat kialakítása 5.3 Egyéb kínálati elemek fejlesztése 5.4 Vonzerőleltár készítése Összesen


85


1.1 Intézkedés: Gyógy- és termálturizmus fejlesztése Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere Hivatkozva a stratégiai programalkotás bevezetésekor ismertetett megállapodásra, meg kell említenünk, hogy ebben az intézkedési programban régiónak a Nyugat-dunántúli Statisztikai Régió területét tekintjük. Úgy gondoljuk, hogy az egyébként kimaradó településeknek (Hévíz, Zalakaros, Kehidakustány) a termálrégióhoz való tartozása termékfejlesztési, marketing és szervezeti szempontból is fontos és szükségszerű. Hasonlóképpen a kialakulóban lévő termálrégiónak is lényeges a zászlóshajók, Hévíz és Zalakaros befogadása. A gyógy-, illetve termálturizmus a régió turizmusának kiemelkedő jelentőségű és nagy fejlődési lehetőséggel rendelkező területe. A legnagyobb értéket a régió termálvíz kincse jelenti, amelynek többsége gyógyhatású, differenciált igények kielégítésre alkalmas. A régió nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan nagy számú, bővizű, magas hőfokú termálvizet kínáló fürdőkkel rendelkezik. A statisztikai régió területén összesen 22 településen található gyógy-, illetve termálfürdő. Bük, Hévíz és Zalakaros alkotják a régió vezető hármasfogatát. A nemzetközi összehasonlítás ugyanakkor arra is rávilágít, hogy Szlovénia, Csehország, de különösen a szomszédos Ausztria fürdőhelyei komoly konkurenciát és kihívást jelentenek a régió számára. Magyarország EU-ba való felvétele után, az immár határok nélküli szomszédság korában a verseny további erősödésére számíthatunk. A Régió azon célkitűzése érdekében, hogy Közép-Európa termálturisztikai központjává váljon, elengedhetetlen a regionális arculathoz illeszkedő, meghatározott piaci szegmensek elvárásainak megfelelő tudatos település- és fürdőfejlesztés. A fürdők fejlesztésekor tehát figyelmet kell fordítani arra, hogy a szükséges fejlesztések irányát, mértékét a megcélzott piaci szegmens igényeihez igazodó szolgáltatások jellege (gyógy-/wellness/élményfürdő) és köre (csupán élmény/rekreáció és/vagy gyógyellátás is) határozza meg. Az intézkedés általános célja Az intézkedés célja a régió jövőképéhez illeszkedő térségi termálkínálat kialakítása, amely megfelel a piaci igényeknek és a régió, illetve a fürdő természeti-társadalmi adottságainak. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) 1.1.1 A fürdők műszaki-technikai infrastruktúrájának klaszter-csoport fejlesztése A régió termálturisztikai kínálatának jelenlegi erőssége a termálvizek minősége, melyek jelentős hányada jelenleg is gyógyvízként regisztrált, valamint a térség néhány termálintézményében folyó magas színvonalú gyógyászati tevékenység. Kritikus azonban a fürdők legtöbbjénél azok műszaki-technikai-infrastrukturális állapota, megjelenése, a fürdők környezetének rendezettsége.


86


Jelen intézkedésünkben a régió fürdőinek technikai-infrastrukturális fejlesztésére teszünk javaslatot, melynek során négy alapvető csoportot különböztetünk meg a szolgáltatások színvonala, a fürdő célcsoportjai szempontjából: • magas nemzetközi potenciállal rendelkező „zászlóshajók” • hazai élvonalhoz, illetve középmezőnybe tartozó fürdők • helyi jelentőségű, kevéssé ismert fürdők kategóriája • új, termálvíz felhasználására szolgáló üdülőhely 1.1.1.1 A magas nemzetközi potenciállal rendelkező „zászlóshajók” fejlesztése A régió termálturisztikai kínálatát az országos és nemzetközi piacon elsősorban a három jelenleg is meghatározó fürdője fogja képviselni (Hévíz, Bük, Zalakaros). Az érintett fürdők jelenleg is számottevő gyógyászati szolgáltatásokkal rendelkeznek, vendégeik jelentős részben a fizetőképesebb nyugat-európai országokból érkeznek. Kínálatuk egyedi jellegére és ismertségükre alapozva nemzetközi pozíciójuk tovább erősíthető. Rövid, illetve középtávon ezek a fürdők határozzák meg a régió, mint termálturisztikai célpont rangját és arculatát. Működésükkel nagy vendégforgalmat generálnak, fejlesztésük kiemelt feladat. Cél a régió vezető fürdőinek nemzetközi összehasonlításban is magas színvonalú gyógyhellyé fejlesztése. Ez a termék elsősorban a klasszikus értelemben vett termálvízhez kapcsolódó gyógyászati tevékenységre alapul, a holisztikus gyógyászati és wellness szolgáltatások az elsőhöz képest kevésbé hangsúlyozott szerepet kapnak. A fejlesztések során a nemzetközi versenyképesség érdekében a szolgáltatáspaletta, a fürdő fizikai megjelenése és a fürdőt körülvevő település arculatát illetően, e fürdők esetében kell a legmagasabb elvárásokat megfogalmazni. A fürdő-felújítási tevékenységek során kiemelt szerepet kell biztosítani a hévízi gyógytó, illetve a környezetében található szanatóriumi épületegyüttes felújítására, hiszen a régió arculatában ez az a kínálati elem, amely a nemzetközi porondon a legjelentősebb vonzerőt képviseli. További fejlesztések a büki fürdő fedett részlegének kialakítását, bővítését valamint a zalakarosi fürdő bővítését szolgálják. 1.1.1.2 A hazai élvonalhoz, illetve középmezőnybe tartozó fürdők fejlesztése A régió termálturisztikai centrummá fejlődéséhez szükség van egy sor olyan színvonalas fürdő kialakítására, amelyek nem az exkluzív igényeknek kívánnak vagy tudnak megfelelni, de szolgáltatásaikban és megjelenésükben alkalmasak az igényes hazai és külföldi vendégkör fogadására. A régió fürdőinek egy része – bár jelenlegi fejlettségi szintjükön ugyan még nem képesek, de tradícióik, fejlődési pályájuk alapján, középtávon alkalmasak lesznek betölteni ezt a funkciót. A program célja a régió termálkínálatában kialakítani a középmezőnybe tartozó, színvonalas, az átlagos turista-igényt kielégítő fürdők hálózatát. E fürdők szolgáltatásaik egy-egy elemében alkalmasak lehetnek egészen magas kényelmi és gyógyászati szolgáltatások biztosítására. 1.1.1.3 Helyi jelentőségű, kevéssé ismert fürdők egységes szintre hozása A régió termálfürdőinek hálózatában, a regionális kínálatban a kisebb vendégforgalmú fürdők helyzetének megerősítése elengedhetetlen. E fürdők jelenlegi helyzetükben szerény fürdő-, illetve szálláshelyi infrastruktúrával rendelkeznek, és eladhatóságukat nehezíti, hogy nincs és Szemrédi T. T. Konzorcium

87


olyan sajátosságuk, amely egyértelműen megkülönböztethetné őket versenytársaiktól. Ugyanakkor fontos helyet tölthetnek be a régió fürdőhálózatában, melynek kialakítása után a régió a versenytársainál szélesebb fizetőképes keresletet tud megcélozni. A cél a régió termálkínálatában a jelenleginél szélesebb és színvonalasabb szolgáltatási kört nyújtó helyi jelentőségű fürdők helyének meghatározása. A fürdők a fejlesztések után egyrészt igényesebb alapinfrastruktúrával, másrészt a gyógyászati, de elsősorban az egészségmegőrzéshez kapcsolódó szolgáltatásoknak jelenleginél bővebb körével rendelkezzenek. A fejlesztések megvalósítása után a fürdők a mai elvárások minimális technikai, higiéniai és szolgáltatási alapfeltételeivel rendelkezzenek. A cél a működési színvonal kisebb mértékű javítása. 1.1.1.4 Új fürdők létrehozása A fejlesztési területen léteznek olyan, hátrányos helyzetű kistérségek, amelyek rendelkeznek a turizmusban jól hasznosítható termálvíz lelőhelyekkel. Ezek felhasználása segíthet a lakosság foglalkoztatásának növelésében, a települések gazdaságának fejlődésében. A régió termálturisztikai kínálatában hiányként jelentkezik néhány olyan új beruházásként megépülő termálvíz felhasználására épülő üdülőhely, amely az újonnan létrehozott infrastruktúra előnyét kihasználva pontosan és sajátosan egészítheti ki a régió termálkínálatát, egyúttal alkalmas arra, hogy a terület kiválasztásától a beruházás részleteiig a legmodernebb, a természet erőforrásait kímélő technológiákat és igényeket figyelembe véve készüljön el. A program célja az életminőség javítása hátrányos helyzetű kistérségekben, a régió termálkínálatának bővítése a néhány új beruházásként megvalósuló üdülőterülettel. A fejlesztések révén olyan alapinfrastruktúrák jönnek létre, melyek további vállalkozások és ezzel kapcsolatosan magas minőségű – a szolgáltatási szektorban lévő – munkahelyek létesítését segítik elő. 1.1.2 A régió termálturisztikai arculatához illeszkedő szolgáltatások fejlesztése A termálturizmus régiószintű fejlesztéséhez, a fürdők konkurenciaviszonyainak csökkentése érdekében, el kell készíteni egy, a régió összes fürdőjét és a tervezett beruházásokat egyaránt magában foglaló tanulmányt. E dokumentumban kell lefektetni az egyes fürdők arculatának megfelelő gyógyászati és egészségmegőrző-wellness célú funkciók fajtáit, arányát, jellegét. A tanulmány készítőinek az érintettekkel közösen meg kell határozni az egyes fürdők USP-jét. A pontos piaci pozicionálás révén lehetővé válik a termálturizmus régiószintű hasznának maximálása. 1.1.2.1 A régió gyógyászati arculatának kialakítása A régióban működő fürdők jelentős része sok éves, vagy évtizedes gyógyászati múlttal rendelkezik. Mára azonban az ott folyó szakmai munka nem fedi le a termálvízre alapuló gyógyturizmus támasztotta újszerű igényeket. Máshol olyan fürdő működik, amely kiváló, akár minősített gyógyvízzel rendelkezik, de nem nyújt olyan gyógyászati szolgáltatásokat, amelyek ezt az előnyt hasznosan kiegészítenék, a gyógyhatást multiplikálnák. A képet bővíti a féloldalas vagy csak igen szűk keresztmetszetű gyógyszolgáltatásokat nyújtó fürdők köre, illetve az újonnan építendő fürdők még sok esetben meg nem határozott gyógyászati arculata. A cél tehát az egyes fürdők gyógyászati kínálatának tudatos, a víz összetételének figyelembe vétele mellett történő meghatározása, kialakítása. A tanulmány feladata, hogy a


88


termálgyógyászati feladatok hatékonyabb ellátása érdekében javaslatot tegyen a régió fürdői, gyógyintézményei és az egészségügyi oktató és kutatóintézetei közötti együttműködésekre is. 1.1.2.2 Az egészségmegőrzési, illetve wellness célú szolgáltatások fejlesztése A termálturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei egyaránt azt mutatják, hogy a hagyományos balneológiai kezelési módok irányából erőteljes az eltolódás a fiatalabb korosztályok számára is vonzóbb megelőző, illetve wellness jellegű szolgáltatások irányába. Az ilyen jellegű szolgáltatások köre igen sokféle: • az egészen speciálisan termálvízhez kapcsolódó víz és iszapterápiáktól kezdve • a víz egyéb tulajdonságait kihasználó metódusokon keresztül (víz alatti zenehallgatás, fényterápia, vízben folytatott gyógytorna, relaxáció, keleti technikák, mint a watsuvízihiatsu, víz alatti masszázs, stb.) • a tornatermi gyógy-, illetve kondicionáló tornákon át a • környék nyújtotta sportolási és kulturális, valamint gasztronómiai kínálat bekapcsolásáig • egyidejűleg a gyerekek számára kialakított speciális elfoglaltságokat nyújtó helyiségek és medencék, ami a családos fürdőlátogatást teszi lehetővé. Újszerű megközelítésként jelentkezik a fürdők kínálatban a test-lélek-szellem egységének (holisztikus megközelítés) érvényesítése (sportolás, preventív gyógyászat, szellemi fittséget segítő kínálat egyidejűsége.). Hazai fürdőink ebből a szélesebb térségi koordinációt és újszerű menedzsmentfeladatokat igénylő szolgáltatási körből inkább csak kivételesen nyújtanak néhányat. Hiányzik a térségi beágyazottság, szervezettség és a szolgáltatások teljes körűsége azon fürdők esetében is, amelyek felismerték ezt az új piaci szegmenst, és kínálatukban igyekeznek elmozdulni ebbe az irányba. A fejlesztések ezért egyrészt a fürdők fizikai infrastruktúrafejlesztését, másrészt személyi állományának felkészítését, harmadrészt a fürdő és a tágabb környezetének harmonizált fejlesztését kell jelentse, az szabadtéri sportolás lehetőségének biztosítása, illetve vonzóvá tétele érdekében. A program célja, hogy a régió fürdővezetőivel megismertesse az egészségmegőrző, wellness megközelítésű szolgáltatási kör elemeit, kialakításának módszertanát, és meghatározza az egyes fürdőkben a lehetséges szolgáltatásokat. 1.1.3 Terhelhetőséget és fenntarthatóságot támogató kutatások 1.1.3.1 Vízkincs megóvásának vizsgálata Az ország termálvízkincsének hasznosítása a nemzetgazdaság egyik legjelentősebb bevételi forrása lehet. Ez az érték azonban a korlátozottan megújuló erőforrások sorába tartozik, túlzott mértékű kitermelésével az a véges erőforrások sorsára jut, azaz egy idő után kimeríthetők a készletek, melyek újratermelődése évek-évtizedek-évszázadok kérdése. A termálkincs intenzívebb hasznosítása a Nemzeti Széchényi terv és a régió célkitűzései között egyaránt szerepel.


89


A termálvízkincs okszerű hasznosításának biztosításához elengedhetetlenek újabb kutatások, melyek naprakész eredményeket szolgáltatnak a vízbázis nagyságáról, kitermelhetőségéről. Erre alapozva új vízhasználati tervek kell, hogy készüljenek. A cél a földalatti vízbázis jelenlegi nagyságának és állapotának megismerése, és rendszeres vízbázis terhelés-figyelő monitoring rendszer kiépítése. 1.1.3.2 Környezeti és társadalmi hatások vizsgálata Jelen program célja nagyarányú gazdaságfejlesztési tevékenység megvalósítása. Minden jelentős változás számos társadalmi és környezeti hatást von maga után. Ennek következtében a gazdaságfejlesztési folyamatoknak mindig vannak nyertesei és vesztesei. A program pozitív környezeti és társadalmi hatásainak maximalizálása és a hátrányok minimumszinten tartása érdekében szükség van egy folyamatosan működő regionális monitoring szervezet kialakítására és működtetésére. E szervezet vállalkozhat arra, hogy a jelentősebb hiányosságokat időben észlelje és a szükséges beavatkozások viszonylag korán, ezzel pedig viszonylag olcsón megtehetők legyenek. A cél a régió társadalmi és környezeti viszonyait figyelő monitoring szervezet kialakítása és működtetése. Az intézkedés földrajzi lehatárolása • Hévíz, Zalakaros, Bük (1.1.1.1) • Balf, Győr, Lenti, Mosonmagyaróvár, Sárvár (1.1.1.2) • Borgáta, Csorna, Hegykő, Kapuvár, Kehidakustány, Lipót, Mesteri, Petőháza, Szombathely, Vasvár (1.1.1.3) • Szentgyörgyvölgy, Salomvár, Zalaegerszeg, Kapuvár, Szentgotthárd (1.1.1.4) • A Nyugat-dunántúli Régió területe (1.1.2.1-1.1.3.2) Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok • Fürdőtulajdonosok • A beruházás tulajdonosai • Gyógy- és termálturizmushoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódó vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • Tervező, kivitelező cégek • Oktatási intézmények • Kutatóintézetek • Tanácsadó cégek Eredménymutatók Output indikátorok • Hévíz – elsősorban a vízre alapozott – természeti gyógymódok kínálatában uralkodó • Zalakaros és Bük fürdői a vezető osztrák fürdők versenytársai • Erős márkák jönnek létre


90


• • • • • • • • • • • • •

A hazai élvonalhoz, illetve középmezőnybe tartozó fürdők színvonalas technikai infrastruktúrájának kialakítása és szolgáltatáspalettájának megteremtése A fürdők tudatosan meghatározott piaci pozícióinak megfelelő arculata Erős piaci pozíció a hazai termálturisztikai piacon Megerősödött piaci pozíció a közeli küldőországok piacán A helyi jelentőségű, kevéssé ismert fürdők kulturált, infrastrukturális megjelenése A technikai minimumszint megemelése A régióban néhány magas színvonalú rekreációs (fürdőzési) lehetőségeket nyújtó hely létrejötte A régió tudatosan meghatározott piaci pozícióinak megfelelő arculat és szolgáltatáspaletta kiteljesedése A régió fürdői közötti gyógy feladatok megosztása és ennek következményeként a piac felosztása az abban érintett szereplőkkel konszenzusban, megvalósul. A régió sokoldalú preventív gyógyászati és wellness kínálata megvalósul, A régió termálvízkincs-készletére vonatkozó naprakész információk A régió termálkútjaira vonatkozó naprakész információk A régió fürdőinek a vízbázisok kapacitásához igazodó vízhasználati terve

A megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.1.1.1 1.1.1.2 1.1.1.3 1.1.1.4 1.1.2 1.1.2.1 1.1.2.2 1.1.3.1 1.1.3.2 Összesen

1. év 1.000 500 500 4.000 10 10 100 30 15 6.165

2. év 1.000 500 500 4.000 10

3. év 1.000 500 500 4.000 10

4. év 1.000 500 500 2.000 10

5. év

6. év

500 500 2.000 10

500 500 1.000 10

500 10

500

300

300

300

6.520

6.510

4.310

3.310

2.310

Összesen 4.000 3.000 3.000 17.000 60 10 2.000 40 15 29.125

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-Pannon Termálszövetség • Az egyes fürdők vagy a kapcsolódó kórház vezetése • Befektetők • Önkormányzatok Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság


91


• • • • • • • •

Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Megyei Vízügyi Igazgatóságok Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei Kistérségi társulások Települési önkormányzatok Turisztikai vállalkozások


92


1.2 Intézkedés: Aktív turizmus fejlesztése Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere A Nyugat-dunántúli Régió az aktív turizmus több fajtája szempontjából – kerékpáros és víziturizmus, lovaglás, természetjárás, horgászat-vadászat, és más sportolási lehetőségek - jó adottságokkal rendelkezik, a vonzerő adta lehetőségek azonban a termékfejlesztés hiányosságai miatt jelenleg sok helyen egyáltalán nem vagy nem az optimális mértékben vannak kihasználva. Hiányos a turisztikai infrastruktúra: a szálláshelyek kapacitása kevés, a színvonal sokszor nem megfelelő, kevés az étterem, hiányoznak a vonzerőt támogató szolgáltatások. Ahhoz, hogy a régió jövőképében megfogalmazott „erőt adó régió” kép érvényesülhessen, a fejlesztések regionális szintű összehangolása és célcsoport-specifikus fejlesztés szükséges. Ez az egységes termékkialakítás mellett azért is nagyon fontos, mert az aktív turizmus vonzerői helyi vagy regionális szinten túlmutató hatókörrel önmagukban gyakran nem rendelkeznek, összefogással, a piacon való közös fellépéssel, közös termékkel azonban a vonzerők hatásköre – az egyszerű összegzésnél nagyobb mértékben - növelhető. Az intézkedés általános célja A program célja a régió adottságainak megfelelő és a piaci keresletre építő sokszínű, de egységes aktív turizmus kiépítése. Az intézkedés leírása - (alintézkedések megnevezése) 1.2.1 Kerékpáros turizmus fejlesztése 1.2.2 Vízi turizmus fejlesztése 1.2.3 Lovas turizmus fejlesztése 1.2.4 Természetjárás fejlesztése 1.2.5 Horgászat és vadászat fejlesztése 1.2.6 Egyéb sportolási lehetőségek fejlesztése Az egyes intézkedések és alintézkedések kidolgozása az alábbiakban kerül bemutatásra.


93


1.2.1 Alintézkedés: Kerékpáros turizmus fejlesztése Prioritási fok 1. Az alintézkedés indoklása, háttere A kerékpározás a Nyugat-Dunántúl legfontosabb aktív turisztikai vonzerőinek egyike. A szakemberek tapasztalatai alapján általánosságban megállapítható, hogy Nyugat-Dunántúlon a régióban az átlagos magyar helyzetnél jobb a kerékpáros turizmus helyzete. Több a kerékpárút és a szolgáltatások, programok is jobban kielégítik a célcsoport igényeit, mint az ország egyéb területei. Kerékpározásra jelenleg önálló kerékpárutakat, kerékpározásra kijelölt kisforgalmú utakat, és töltésen átvezetett kerékpáros utakat egyaránt használnak. Összefüggően kialakult kerékpáros úthálózat csak a régió egyes, kisebb kiterjedésű területein található: jelenleg a Szigetközben, Hegyeshalomtól Győrig, a Fertő tó környékén, a Kőszegi hegységben és Vaskeresztes környékén, valamint az Őrségben. Zala megyében, míg Vas megye középső és keleti részén a hálózat hézagos. A Balaton irányába pókhálószerűen történtek kerékpárút-hálózat fejlesztések, vagy építéssel vagy kisforgalmú utak kitáblázásával fejlesztendők. A régióban a kerékpározás legfontosabb tengelye a Duna-menti kerékpárút, amely Hegyeshalomtól a Szigetközön át vezet, kompátkelő szakasza jelenleg Gönyűnél épül, illetve a nyugati határmenti kerékpárút, amely Hegyeshalomtól délre a nyugati határ mentén húzódik észak-déli irányban. Fentieken kívül a régió további részeiben is körvonalazódnak kerékpáros útvonal építési tervek, és az elképzelések között szerepel a Fertő tó és a Balaton közötti gyér forgalmú utak kitáblázása is. Ez utóbbi jelentős vonzerő lehetne, mert Magyarország egyik legfontosabb desztinációját fontos küldőpiacunkkal kötné össze. Az alintézkedés általános célja A kerékpáros turizmus fejlesztése érdekében biztonságos kerékpárút-hálózat és a kerékpározás infrastruktúrájának kiépítése, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Az alintézkedés leírása - (programok megnevezése) 1.2.1.1 Összefüggő kerékpárúthálózatok létrehozása (egyedi projekt) A Duna-menti, a nyugati-határmenti, a Fertő tó körüli és a Fertő tavat a Balatonnal összekötő, összefüggő kerékpárúthálózat létrehozása, kerékpárutak építésével, illetve az alsóbbrendű utak kerékpározhatóvá tételével. 1.2.1.2 A kerékpárutak mentén a kerékpározást segítő infrastruktúra kialakítása (támogatási konstrukció) Pihenőhelyek kialakítása, ezekben egészségügyi létesítmények kialakítása, térképek elhelyezése, szemétgyűjtők kihelyezése, kerékpártárolók felállítása, önkiszolgáló szervizelés lehetőségének megteremtése.


94


1.2.1.3 Kerékpárkölcsönző és –szállító, valamint kerékpárszervíz és -segélyhálózat kiépítése (támogatási konstrukció) Pályázat útján kölcsönző- és szállítóhálózat kiépítése az összefüggő kerékpárutak mentén. Kerékpárszervizek létesítése (önkiszolgáló és nem önkiszolgáló formában is). Segélyhálózat működtetése. 1.2.1.4 Vendéglátóhelyek és szálláshelyek „kerékpárosbaráttá” tétele (támogatási konstrukció) Zárható kerékpártárolók és csomagmegőrzők kialakítása. Térképek kihelyezése. 1.2.1.5 Irányító rendszer kialakítása (egyedi projekt) Kerékpáros utak kitáblázása közérthető, egységes logo-val és piktogramokkal, kerékpáros térképek készítése (ajánlott túraútvonalak, látnivalók, távolságok, letérési ajánlások, útminőség, nehézségi fokozatok, szolgáltatások, segélynyújtó helyek, orvosi ellátást biztosító rendelők, kórházak, stb. megjelölésével – a térkép részben a szomszédos országok és régiók területére is ki kell, hogy terjedjen). A kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés az 5.1, a marketingtevékenység a 2.1, a vendéglátás az 1.4.2 intézkedésben szerepel. Az alintézkedéshez kapcsolódik a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által, 2000ben készített „Kerékpárral Nyugat-Magyarországon” c. tanulmány. Az alintézkedés földrajzi lehatárolása • Elsősorban a Duna-menti, a nyugati-határmenti, a Fertő tó körüli és a Fertő tavat a Balatonnal összekötő szakasz • Másodsorban a Nyugat-dunántúli Régió egyéb területei. Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Kistérségi társulások • Kerékpáros szövetségek, egyesületek • Kerékpározáshoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódó vállalkozások • Megyei közútkezelő KHT-k Eredménymutatók Output indikátorok • Összefüggő kerékpárút-hálózat létrejötte a Duna-mentén, a nyugati-határmentén, a Fertő tó körül, valamint a Fertő tó és a Balaton között. • A kerékpáros utak mentén, 20-30 km-enként kiépített kerékpáros pihenőhelyek létrejötte. • Működő kerékpárkölcsönző- és szervíz hálózat létrejötte. • Kerékpárosbarát vendéglők és szálláshelyek számának növekedése. • A kerékpáros úthálózat kitáblázása és új, frissített kerékpáros térkép kiadása és Szemrédi T. T. Konzorcium

95


A megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.2.1.1 1.2.1.2 1.2.1.3 1.2.1.4 1.2.1.5 Összesen

1. év 300 5 1 2 308

2. év 500 5 2 1 2 510

3. év 500 5 3 1 2 511

4. év 300 5 3 1 2 311

5. év 300 5 1 1 2 309

6. év 300 5 1 1 2 309

Összesen 2.200 30 10 6 12 2.258

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Megyei Közútkezelő KHT-k • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Megyei és regionális kerékpáros és természetbarát szövetségek • Kistérségi társulások • Települési önkormányzatok • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Turisztikai vállalkozások • Útinform • MÁV • Magyar Hegyikerékpáros Szövetség és helyi kerékpáros egyesületek


96


1.2.2 Alintézkedés: A víziturizmus fejlesztése Prioritási fok 1. Az alintézkedés indoklása, háttere A kedvező adottságok miatt a víziturizmusnak a mainál sokkal fontosabb szerepe lehet a régió turizmusában: a Duna-ágak, a Rába, a Szigetköz, a Fertő tó és a régió egyéb folyói, tavai kiváló lehetőségeket biztosítnak az evezésre. A Fertő tó kedvező széladottságai miatt – az ausztriai tapasztalatok alapján - a hazai szörfözők és vitorlázók paradicsoma lehet. A belföldi kereslet lekötése mellett a szolgáltatások fejlesztése és a minőség javítása azonban azért is fontos, mert az Európai Unió határainak kitolódásával a Fertő tó egységes kínálati elemként jeleníthető majd meg, nemzetközi jelentőségű attrakcióvá válhat, s ezzel a jelenleginél jóval nagyobb piacon lesz értékesíthető. A strandfürdőzésre jó lehetőséget biztosítnak a Fertő tó, a Duna, a Rába és a Mura mellett a régióban található kisebb természetes és mesterséges kavicsbánya tavak is. A víziturizmus infrastruktúrája jelenleg kevésbé kiépített, a hiányzó kikötők, WC-k, kempingek miatt nagy a környezeti terhelés, a vadkempingezés okozta károk jelentősek. A megfelelő infrastruktúra kiépítése lehetővé teszi a negatív hatások minimalizálását, egy környezetbarát turizmusforma népszerűségének növekedését. Az alintézkedés általános célja A fejlesztés célja a természeti adottságokra építő, a fenntartható turizmus elveit figyelembe vevő, de kulturált, színvonalas szabadidőeltöltést biztosító sokszínű víziturizmus kialakítása. Az alintézkedés leírása - (programok megnevezése) 1.2.2.1 A Fertő tó víziturizmusának fejlesztése Vitorláskikötő építése. A kapcsolódó tóparti szolgáltatások (tárolás, kölcsönzés, szervíz, elsősegély, étkezés, vásárlás) megteremtése. A kikötő kényelmes megközelíthetőségének biztosítása. A szörfözés feltételeinek megteremtése (kölcsönzők, tárolók, szervíz). A partra vezető utak rendbetétele. 1.2.2.2 A víziturizmus feltételeinek megteremtése a kajakozásra és kenuzásra alkalmas folyók mentén (támogatási konstrukció) Vízről jól látható jelző- és irányítórendszer kialakítása, kitáblázás. Kikötők építése a kajakok és kenuk számára. A kikötőkben a megfelelő infrastruktúra megteremtése (telefon, WC, mosdó a megfelelő szennyvízkezeléssel, szemétszállítás, hulladékkezelés megoldása). A kapcsolódó vízparti szolgáltatások (tárolás, kölcsönzés/hálózatban is, szervíz, elsősegély, étkezés, vásárlás) megteremtése. A kikötőkben a gépkocsi-parkolás feltételeinek kialakítása. A parthoz vezető utak rendbetétele.


97


1.2.2.3 A biztonságos strandfürdőzés feltételeinek megteremtése a természetes és mesterségesen kialakított strandokon (támogatási konstrukció) A biztonságos strandfürdőzés feltételeinek: strandok lehatárolása a vitorlásoktól, jet-skisektől, vízisízőktől. Egészségügyi létesítmények, zuhanyzók, öltözők kialakítása. Szabad strandok esetén a minimális higiénés feltételek megteremtése. Parkosítás, virágosítás, szemétgyűjtők kihelyezése. A kapcsolódó vendéglátóhelyek és kereskedelmi létesítmények esztétikus kialakítása. Kerékpáros és autós parkolóhelyek kialakítása a strandok közelében. A strandokra levezető útszakaszok rendbetétele. A víziturizmushoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés az 5.1, a vendéglátás az 1.4.2, a kapcsolódó marketingtevékenység a 2.1, a kapcsolódó rendezvény és programszervezés az 5.2 intézkedésben szerepel. Az alintézkedés földrajzi lehatárolása Fertő tó, Szigetköz, Duna, Mosoni Duna, Rába, Marcal, Mura, Vadása tó, Szajki tavak, Ikrény, Mosonmagyaróvár, Szentpéterföldei tó, Zalalövői Borostyán-tó, Gébárti-tó, Bajánsenyei, Döröskei, Gersekaráti, Máriaújfalui-tó Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok • Vízisporthoz kapcsolódó vállalkozások • Turisztikai vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Kistérségi társulások • Víziturisztikai és vízisport szövetségek egyesületek • Tervező és építő vállalkozások Eredménymutatók Output indikátorok • Kapcsolódó tóparti szolgáltatások (tárolás, kölcsönzés, szervíz, elsősegély, étkezés, vásárlás) kialakulása •

A kajakozásra és kenuzásra alkalmas folyók mentén a víziturizmus infrastrukturális feltételeinek kialakulása

•

A kikötőkben a megfelelő infrastruktúra kialakulása (telefon, WC, mosdó a megfelelő szennyvízkezeléssel, szemétszállítás, hulladékkezelés megoldása)

•

A kapcsolódó vízparti szolgáltatások (tárolás, kölcsönzés/hálózatban is, szervíz, elsősegély, étkezés, vásárlás) létrejötte

•

Szabad strandok esetén a minimális higiénés feltételek kialakulása


98


Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.2.2.1 1.2.2.2 1.2.2.3 Összesen

1. év 130 130

2. év 50 130 4 184

3. év 50 130 3 183

4. év

5. év

6. év

130 2 132

2 2

2 2

Összesen 100 520 13 633

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság • ÁNTSZ • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Megyei és regionális víziturisztikai és természetbarát szövetségek, egyesületek • Települési önkormányzatok, kistérségi társulások • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Strandtulajdonosok • Turisztikai vállalkozások


99


1.2.3 Alintézkedés: Lovasturizmus fejlesztése Prioritási fok 1. Az alintézkedés indoklása, háttere A lovasturizmus fontos bázisa a szép természeti környezet, ugyanakkor a városlátogatások, múzeumok megtekintése, koncertprogramok, népművészeti vásárok vagy gyógyfürdők is (kiegészítő) szórakozást és élményt nyújthatnak a lovaglást kedvelőknek. A régióban több, jelentős lovas hagyományokkal rendelkező település (Nagycenk, Rádiháza) található. Lovasturisztikai szolgáltatók a régióban szintén jelentős számban találhatók: a szolgáltatási paletta lovasoktatást, hagyományőrző lovas rendezvényeket és több napos lovastúrákat egyaránt tartalmaz. A régióban – a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség által, 1999-ben kidolgozott minősítési rendszer szerinti értékelés szerint - jelenleg összesen 23 darab minősített létesítmény, 3 darab szakosodott létesítmény és 21 darab regisztrált létesítmény található. Turisztikai vonzerőt a kulturált, jól kiépített lovasközpontok jelentenek. Ezen kívül szükséges a lovastúra útvonalak, illetve azok hálózatának fejlesztése is. A lovastúra útvonalak kialakítása és fejlesztése a magyar lovasturizmus fejlesztési koncepciója termékfejlesztési programjának is hangsúlyos részét képezi. A régióban jelenleg működő lovastúrák száma és színvonala nem megfelelő, a meglévő központok korszerűsítése, szolgáltatásaik teljessé tétele, illetve a lovashálózat bővítése egyaránt szükséges. Az alintézkedés általános célja A lovasturizmus élénkítése. Az alintézkedés leírása - (programok megnevezése) 1.2.3.1 A már működő lovasbázisok szolgáltatásainak kompletté tétele, minőségének javítása A működő lovasbázisok minősíttetésének ösztönzése. Komplett szolgáltatási paletta kialakítása a lovasbázisokon (szálláshely, étkezés, istálló a vendégállatoknak, lovasoktatás megszervezése, a környék vonzerőit bemutató programok szervezése, sportolási lehetőségek, információnyújtás a környék rendezvényeiről, eseményeiről, stb.). 1.2.3.2 Lovastúra útvonalak kialakítása helyi és regionális léptékben A meglévő túraútvonalak kompletté tétele. Új, egyedi vagy csoportos, vezetett, illetve önvezetéses túrajánlatok kidolgozása, különböző nehézségi fokozatok, hosszúság és időtartam szerint. Az egyes túraútvonalak mentén található komplexumok egységes szolgáltatási színvonalának biztosítása. 1.2.3.3 Oktatás megszervezése az általános és középiskolások körében Az oktatás megszervezése a szakmai utánpótlás és a lovasturisztikai szolgáltatások iránti belföldi kereslet fellendítése érdekében.


100


1.2.3.4 Látogatóközpont kialakítása Látogatóközpont létesítse a régió nagy lovas hagyományokkal rendelkező településein, Nagycenken (70 lovas, fedett lovardával is rendelkező méntelep) és Rádiházán (meglévő ugrató és ügetőpálya, lovasversenyek, versenylótenyésztés az 1800-as évektől). A látogatóközpontok lovastúrákba kapcsolása. 1.2.3.5 Gyógylovagoltatás megszervezése A gyógylovagoltatás feltételeinek megteremtése. Szakképzés megszervezése. Lovak betanítása. A lovasturizmus kapcsolódó szálláshelyfejlesztés az 5.1, a kapcsolódó oktatás a 3.2 és 3.4, a kapcsolódó marketingtevékenység a 2.1 intézkedésben szerepel. Az alintézkedés földrajzi lehatárolása • Elsősorban Acsád, Bozsok, Egervár, Gosztola, Győr, Kissomlyó, Mosonmagyaróvár, Nagycenk, Pereszteg, Rádiháza, Sárvár, Sopron, Vitnyéd. • Másodsorban a Nyugat-dunántúli Régió egyéb területei

Lenti,

Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok • Lovasbázisok • Lovagláshoz szükséges eszközöket gyártó vállalkozások • Lovasturisztikai vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Kistérségi társulások • Lovassport és lovasturisztikai egyesületek és szövetségek • Lovagoltatással foglalkozó vállalkozások Eredménymutatók Output indikátorok • Lovasbázisok számának növekedése • A már működő lovasbázisok szolgáltatási színvonalának javulása • A lovasbázisok minősítési rendszerének kialakulása • A komplett szolgáltatási palettával rendelkező lovasbázisok száma • Lovastúra útvonalak mennyiségi és minőségi fejlődése • Az egyes túraútvonalak mentén található komplexumok egységes szolgáltatási színvonalának kialakulása • Lovasoktatók számának növekedése • Látogatóközpont létrejötte Nagycenken és Rádiházán • Gyógylovagoltatás feltételeinek kialakulása


101


Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.2.3.1 1.2.3.2 1.2.3.3 1.2.3.4 1.2.3.5 Összesen

1. év 20 10 2 2 34

2. év 40 15 2 30 3 90

3. év 20 15 2 30 4 71

4. év 20 30 2 1 53

5. év 10

6. év 10

2

2

12

12

Összesen 120 70 12 60 10 272

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Magyar Lovas Szövetség • Magyar Lovasturisztikai Egyesület • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Települési önkormányzatok, kistérségi társulások • Oktatási intézmények • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Turisztikai vállalkozások


102


1.2.4 Alintézkedés: Túrázás és természetjárás színvonalának emelése Prioritási fok 2. Az alintézkedés indoklása, háttere A túrázás és természetjárás az év minden szakában, de különösen tavasszal és ősszel, kellemes szabadidő-eltöltés a turisták és helyi lakosok számára egyaránt. A régió jelentős természeti értékekkel rendelkezik, melyek bemutatásának színvonala nem kielégítő jelenleg. A Soproni és Kőszegi hegység, a Szigetköz, Sokoró, a Kemeneshát, az Őrség és a Göcsej kiváló terepet biztosítanak a túrázóknak, természetjáróknak. A régió területét az országos Kék-túra útvonala is érinti. Az alintézkedés általános célja A túrázás és természetjárás színvonalának emelése. Az alintézkedés leírása - (programok megnevezése) 1.2.4.1 A meglévő túraútvonalak színvonalának emelése (támogatási konstrukció) A meglévő túraútvonalak mentén a már létező kirándulási célpontok (objektumok) rendbe hozása, újak építése a kedvelt pihenőhelyeken: forrásoknál, kilátóhelyeken, utak kereszteződésénél padok, eső- és napbeállók, tűzrakóhelyek, hulladéktárolók (szerves és szervetlen elkülönítve), térképek el- és kihelyezése, játszóterek kialakítása. Fotópontok kijelölése. 1.2.4.2 Kilátók építése (támogatási konstrukció) Tájolóval, térképekkel ellátott kilátók építése. 1.2.4.3 Túraajánlatok kidolgozása, túraversenyek és teljesítménytúrák szervezése (támogatási konstrukció) Különböző nehézségi fokozatú, hosszúságú és időtartamú gyalogos túraajánlatok kidolgozása. Vezetett túrák szervezése. Különböző nehézségi fokozatú túraversenyek és teljesítménytúrák szervezése. 1.2.4.4 Tanösvények és élményösvények kialakítása (támogatási konstrukció) Különböző témájú tanösvények kialakítása, munkafüzetek készítése gyermekek számára. Élményösvények kialakítása gyermekek számára: a természetes környezet kézzelfoghatóvá tétele természetben fellelhető anyagokból. A természetjáráshoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés az 5.1, a marketingtevékenység leírása a 2.1 intézkedésben szerepel. Az alintézkedés földrajzi lehatárolása • Elsősorban a Soproni és Kőszegi hegység, Sokoró, Szigetköz, Kemeneshát, Őrség és Göcsej • Másodsorban a nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek


103


Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok • Turisztikai vállalkozások • Természetes anyagokat felhasználó, használati eszközöket gyártó cégek Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Kistérségi társulások • Nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek • Természetjáró és természetbarát szövetségek és egyesületek Eredménymutatók Output indikátorok • A meglévő túraútvonalak számának és színvonalának emelkedése - padok, eső- és napbeállók, tűzrakóhelyek, hulladéktárolók, játszóterek számának és minőségének javulása • Tájolóval ellátott kilátók számának növekedése • Különböző nehézségi fokozatú, hosszúságú és időtartamú gyalogos túraajánlatok számának növekedése • Különböző témájú tanösvények és élményösvények számának növekedése Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.2.4.1 1.2.4.2 1.2.4.3 1.2.4.4 Összesen

1. év 5 1,5 30 36,5

2. év 2 2 1,5 30 35,5

3. év 2 2 1,5 10 15,5

4. év 2 2 1,5 5 10,5

5. év 2

6. év 2

1,5 5 8,5

1,5 5 8,5

Összesen 15 6 9 85 115

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Állami erdészet • Természetbarát szövetségek és egyesületek és Szemrédi T. T. Konzorcium

104


• • • • • •

Nemzeti parkok, természetvédelmi, tájvédelmi körzetek szakemberei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei Települési önkormányzatok, kistérségi társulások Oktatási intézmények Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak Turisztikai vállalkozások


105


1.2.5 Alintézkedés: Horgász- és vadászturizmus fejlesztése Prioritási fok 2. Az alintézkedés indoklása, háttere A Duna, a Rába, a Mura, a Fertő tó, valamint a térség agyag és kavicsbányái kínálta horgászlehetőségek sok horgászt vonzanak a régióba, de fontos kiegészítő vonzerőt is jelentenek. A helyi lakosok körében a horgászat szintén kedvelt szabadidőeltöltési forma, sok esetben egész családok számára nyújt egy hétvégés szabadidő eltöltési lehetőséget. A régió déli része mind erdőterületét, mind vadállományát tekintve gazdag, Vas és Zala az olasz, az osztrák és a német vadászok kedvelt terepe. A horgászat és vadászat a szezon széthúzásának fontos eszköze lehet, hiszen különösen az utóbbi, főként a nyári szezonon kívül jelent vonzerőt. A horgászat és vadászat azonban jelenleg sok gonddal is küszködik: hiányoznak a csónakkikötők és horgászhelyek, problémát okoz a kulturálatlan beetetés, a szemetelés, a rabsicolók és orvvadászok mérhetetlen károkat okoznak. Az alintézkedés általános célja A horgászat és vadászat fejlesztése a fenntartható turizmus elveinek figyelembevételével. Az alintézkedés leírása - (programok megnevezése) 1.2.5.1 Tervszerű és ökologikus hal- és vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése (támogatási konstrukció) Fenntartható hal- és vadgazdálkodás megteremtése. Az orvhalászat- és vadászat visszaszorítása. A nádasok használatának ellenőrzése. 1.2.5.2 Viselkedési kódex összeállítása a horgászok és vadászok számára (egyedi projekt) 1.2.5.3 A turisták számára is hozzáférhető, meglévő csónakkikötők, horgásztanyák és vadászházak korszerűsítése, szolgáltatásainak kompletté tétele, új csónakkikötők és vadászházak építése (támogatási konstrukció) A meglévő csónakkikötők és horgásztanyák korszerűsítése, a szükséges infrastruktúra kiépítése. Egészségügyi létesítmények kialakítása. Bérlési lehetőség kialakítása (horgászladik és –felszerelés), csali- és horgászboltok üzemeltetése. Tájékozató táblák kihelyezése a csónakkikötőkben. Horgászegyesületek felkészítése a vendégfogadásra. Horgászversenyek szervezése. Parkolási lehetőségek kialakítása. A partra vezető utak rendbetétele. Vadászházak korszerűsítése. Tájékoztató táblák kihelyezése a vadászházakban. Vadászegyesületek felkészítése a vendégfogadásra. Vadászkísérő személyzet alkalmazása. Vadmegfigyelő túrák szervezése. 1.2.5.4 Horgásztúrák, motorcsónak-kirándulások szervezése (támogatási konstrukció) Vezetett vagy önvezetéses túraajánlatok kidolgozása.


106


A horgász- és vadászturizmus fejlesztéséhez kapcsolódó szálláshelyfejlesztés az 5.1, a marketingtevékenység leírása a 2.1 intézkedésben szerepel. Az intézkedés földrajzi lehatárolása Horgászat esetében elsősorban • a Nagy-Duna mente, Mosoni Duna mente, Mosoni-Síkságon: Hanság, Rábaköz, Győr környéke, Marcal folyó mente. Vadászat esetében elsősorban • Dél-Zala, Göcsej, Zalaszentgrót, Zalaegerszeg, Őrség. Másodsorban a horgászat és vadászat esetében is a térség további folyói és természetes, valamint mesterségesen kialakított halastavai, vadászatra alkalmas erdei. Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok • Horgászathoz és vadászathoz kapcsolódó vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Kistérségi társulások • Vadász- és horgászegyesületek, természetbarát szövetségek • Tervező, építő cégek Eredménymutatók Output indikátorok • Viselkedési kódex létrehozása a horgászok és vadászok számára • Korszerűsített csónakkikötők és vadászházak száma • Újonnan épített csónakkikötők és vadászházak száma • Csónakkikötők, horgásztanyák és vadászházak megfelelő infrastruktúrával és komplett szolgáltatással rendelkeznek a vendégfogadásra • Bérlési lehetőségek számának növekedése • Horgász- és vadászboltok számának növekedése • Horgászversenyek számának növekedése • Horgász és vadmegfigyelő túrák számának növekedése


107


Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.2.5.1 1.2.5.2 1.2.5.3 1.2.5.4 Összesen

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

6 1 7

15 1 16

8 1 9

8 5 13

8 5 13

7 5 12

52 18 70

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Állami erdőgazdaságok • Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, földművelésügyi hivatalok • MAVAD Rt. • MOHOSZ • Megyei és regionális horgász-, vadász és természetbarát szövetségek, egyesületek, társulások • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Települési önkormányzatok, kistérségi társulások • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Turisztikai vállalkozások


108


1.2.6 Alintézkedés: Egyéb sportolási lehetőségek fejlesztése Prioritási fok 3. Az alintézkedés indoklása, háttere Az alintézkedésekben külön nem nevesített, további sportolási lehetőségek fontos kiegészítő vonzerőt vagy egyes esetekben akár önálló vonzerőt is jelenhetnek. Előbbi kategóriába tartozik például a teniszezés, amely például a konferenciaturizmus céljából a régióba érkezők számára lehet kellemes időtöltés, utóbbiba a golfozás (a régióban két golfpályája is található, Bükön, illetve Dunakilitin) vagy a sportrepülőzés. A golfturizmus fellendítése érdekében javasolt egymás mellett több golfpálya létesítése, hasonló alapfeltételekkel. Az alintézkedés általános célja A térség turisztikai kínálatának színesítése, változatos szabadidős programok, sportolási lehetőségek megteremtésével. Az alintézkedés leírása - (programok megnevezése) 1.2.6.1 Golfturizmus fejlesztése (egyedi projekt) A golfturizmus lehetőségeinek vizsgálata a régió területén. A meglévő golfpályák mellé újabbak építése, golfszállók létesítésének ösztönzése illetve a meglévők (Bük és Dunakiliti) esetében kapcsolható szolgáltatások létrehozása. 1.2.6.2 Sportrepülős turizmus fejlesztése Pályázat kiírása a régióban található sportrepülőterek turizmus forgalmat növelő programjának kialakítására. 1.2.6.3 Teniszpályák színvonalának emelése (támogatási konstrukció) Teniszpályák karbantartása, kapcsolódó kiszolgáló létesítmények (öltözők, zuhanyzók, vendéglátóegységek) színvonalának emelése. Fedett teniszpályák építése. Versenyek rendezése. 1.2.6.4 Füves és homokos sportpályák létesítése, a meglevők karbantartása (támogatási konstrukció) A strandokon és kempingekben füves és homokos sportpályák létesítése, a már meglévők színvonalának javítása. Kiszolgáló egységek, kapcsolódó szolgáltatások kialakítása (öltözők, zuhanyozók, vendéglátóipari egységek). Az egyéb sportolási lehetőségekhez kapcsolódó marketingtevékenység leírását a 2.1 intézkedés tartalmazza. Az alintézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták és Szemrédi T. T. Konzorcium

109


• • •

Helyi lakosok Az egyes sporttevékenységekhez kapcsolódó vállalkozások Turisztikai vállalkozások

Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Kistérségi társulások • Sportegyesületek és –szövetségek • Sportlétesítményeket üzemeltető vállalkozások Eredménymutatók Output indikátorok • Golfpályák esetében komplexebb kínálat létrejötte • Több nemzetközi jelentőségű golfverseny megrendezése • Sportrepülős rendezvények számának növekedése • Teniszpályák és tenisztornák számának növekedése • Füves és homokos sportpályák mennyiségi és minőségi fejlesztése Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.2.6.1 1.2.6.2 1.2.6.3 1.2.6.4 Összesen

1. év 300 50 10 25 385

2. év 300 30 10 25 365

3. év 300 10 10 10 330

4. év

5. év

6. év

10 10 20

10

10

10

10

Összesen 900 90 60 70 1.120

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság


110


Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Ifjúsági és Sportminisztérium • Magyar Golf Szövetség • Magyar Repülő Szövetség • Megyei és regionális sport és természetbarát szövetségek • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Települési önkormányzatok, kistérségi társulások • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Turisztikai vállalkozások


111


1.3 Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere A régió az aktív- és gyógyturisztikai adottságok mellett igen jó lehetőségekkel rendelkezik a kulturális turizmus fejlesztését illetően is. Építészeti örökségét tekintve a régió adottságai jók, több nemzetközi hatókörű vonzerő is található itt. A kulturális rendezvények tekintetében a kínálat színes és összetett, bár a rendezvények többsége csak helyi, esetleg regionális vonzással bír. A vallási turizmus leginkább a települések búcsúiban érhető tetten, nagyobb hatókörű vallásos témájú attrakció nincs a régióban. A különleges népi hagyományok és szokások adta lehetőségek szintén kiaknázatlanok. A kulturális örökség fontos kiegészítő attrakció lehet az aktív pihenési és gyógyulási céllal érkezők számára is. Az intézkedés általános célja A régió kulturális vonzerőinek (építészeti emlékek, vallási örökség, népi hagyományok) vonzó és eladható termékké fejlesztése és piacra történő bevezetése, valamint a jelenleg is működő rendezvények, események megőrzése, továbbfejlesztése, vonzóbb tartalom és megjelenési forma keresése a kulturális turizmus fejlesztése érdekében. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) 1.3.1 A Pannonhalmi Bencés Apátság (UNESCO Világörökség) már elkészített és elfogadott turisztikai hasznosítási tervének megvalósítása (egyedi projekt) A vendégfogadás infrastrukturális feltételeinek javítása. Az Apátsági programhoz közvetlenül kapcsolódó fel-, illetve levezető programok kialakítása. A falu bekapcsolása a turisztikai programokba. A környező települések bekapcsolása a programkínálatba. 1.3.2 Kulturális rendezvények fejlesztése (támogatási konstrukció) A meglévő kulturális rendezvények hatókörének növelése, a kínálat összehangoltságának biztosítása. Néhány, nagyobb vonzerővel rendelkező kulturális rendezvény kiemelt támogatása. Zenei rendezvények kiemelt támogatása. Templomok és egyházak aktivizálása koncertek szervezésére. 1.3.3 Hagyományos mesterségek, népszokások és népi hagyományok felélesztése és bemutathatóvá tétele (támogatási konstrukció) Hagyományos mesterségek, kézművesség újjáélesztése, látogatható népművészeti műhelyek kialakítása (munka folyamatának megismertetése céljából). Kézműves centrum kialakítása: kézműves termékek összegyűjtése és árusítása. Nemzetiségi- és néphagyományok újjáélesztése és bemutatása. 1.3.4 Kulturális témájú tematikus utak kialakítása (egyedi projekt) A meglevő tematikus utak továbbfejlesztése (például Barokk út). Tematikus utak kialakítása különböző témákra (például Rába menti kastélyok, templom túra, néprajzi különlegességek, népi építészet, apró falvak, stb.). és Szemrédi T. T. Konzorcium

112


1.3.5 Az épített örökség védelme / karbantartás és felújítás (támogatási konstrukció) Az építészeti örökség (különös tekintettel a kastélyokra, azon belül is a fertődi Eszterházy kastélyra), az épített vonzerők állagmegóvása, karbantartása, felújítása elsősorban a műemlékekben gazdag településeken, majd máshol is. 1.3.6 Széchenyi témapark létesítése Nagycenken A Széchenyi témapark részei: a Széchenyi kastélyt, a Széchenyi Múzeumvasutat és a szabadtéri mozdony skanzent bemutató „Legnagyobb magyar nyomában” terület és a régi korok mesterségeit bemutató „História kert”. 1.3.7 Vasfüggöny (egyedi projekt) Az egykori Vasfüggöny, mint történelmi emlékhely hasznosítási tervének elkészítése és megvalósítása. A kulturális turizmus fejlesztésével kapcsolatos marketingtevékenység leírását a 2.1, a kulturális rendezvények fejlesztésével kapcsolatos programok leírását az 5.2 intézkedések tartalmazzák. Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok • Hagyományos mesterségeket űző kisiparosok • Kézműves centrumok Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Kistérségi társulások • Pannonhalmi Bencés Apátság • A Nagycenki témapark területének tulajdonosai • Hagyományőrző egyesületek • Vállalkozások Eredménymutatók Output indikátorok • A Pannonhalmi Bencés Apátság, mint UNESCO Világörökség már elkészült és elfogadott hasznosítási tervének megvalósulása • Kulturális rendezvények minőségi és mennyiségi fejlődése • Hagyományos mesterségek, népszokások és népi hagyományok feléledése • Látogatható népművészeti műhelyek számának növekedése • Kézműves centrumok száma • Kulturális témájú tematikus utak száma • A Nagycenki Széchenyi témapark kiépítése és Szemrédi T. T. Konzorcium

113


• •

Karbantartásban és felújításban részesült épített vonzerők száma A Vasfüggöny, mint történelmi emlékhely hasznosulása

Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.3.1 1.3.2 1.3.3 1.3.4 1.3.5 1.3.6 1.3.7 Összesen

1. év 122 50 10 2 3.000 50 5 3.239

2. év 201 50 10 3 5.000 100 15 5.379

3. év 191 50 10

4. év 148 50 5

5. év 131 50 3

6. év 116 50 3

5.000 65

1.000

1.000

1.000

5.316

1.203

1.184

1.169

Összesen 909 300 41 5 16.000 215 20 17.490

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma • Hagyományőrző egyesületek • Kulturális intézmények • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Települési önkormányzatok, kistérségi társulások • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Programszervezők • Turisztikai vállalkozások


114


1.4 Intézkedés: Egyéb turisztikai termékek fejlesztése Prioritási fok 2. Az intézkedés indoklása, háttere A régió fő turisztikai termékei – gyógy- és termálturizmus, aktív turizmus, kulturális turizmus - mellett hasznosítható potenciállal rendelkezik többek között a konferencia, a bor és gasztronómiai, valamint a bevásárló turizmus fejlesztése szempontjából is. Ezek a termékek azonban a vonzerő jellegéből adódóan (is) alapvetően kiegészítő funkciót tölthetnek be a termékkínálatban. • A konferenciaturizmus esetében egyrészt nincs megfelelő terem-kapacitás, és gyakran a turisztikai infrastruktúra állapota sem felel meg a konferenciaturizmust jellemző magasabb minőségi szinteknek. • A bor és gasztronómia önmagában ritkán vagy csak egy nagyon szűk réteg számára jelent vonzerőt, de a turisták szinte valamennyi csoportja számára fontos kiegészítő attrakció lehet. • A bevásárlóturizmus, ahol a vonzerőt a kedvező ár-érték arány jelenti, a régió számára ma még fontos ugyan, de az arány romlásával volumene valószínűleg egyre kisebb lesz. Ezek a termékek a régió számára tehát fontos termékek, de a vonzerő alapvető jellemzői, illetve külső tényezőktől való függőségük miatt inkább csak kiegészítő szerepet tölthetnek be a régió termékkínálatában. Az intézkedés általános célja A régió termékkínálatának kompletté tétele – a régió alapvető termékeihez szervesen illeszthető - konferencia, bor- és gasztronómiai turizmus fejlesztésével, valamint a bevásárlóturizmus által létre jött munkahelyek védelme. Az intézkedés leírása - (alintézkedések megnevezése) 1.4.1 Konferenciaturizmus fejlesztése 1.4.2 Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztése 1.4.3 Bevásárlóturizmus fejlesztése


115


1.4.1 Alintézkedés: Konferenciaturizmus fejlesztése Prioritási fok 2. Az alintézkedés indoklása, háttere A különböző találkozók, megbeszélések és továbbképzések iránt az érdeklődés folyamatosan növekszik. Geopolitikai helyzetéből adódóan a konferenciák, szemináriumok szervezése különösen sikeres lehet ebben a régióban: az Európai Unió határainak kitolódása, a csatlakozási folyamat, a multinacionális cégek jelenléte a régió számára élénk konferencia keresletet (a konferenciák mellett beleértve ebbe a kisebb szemináriumok és továbbképzések iránti keresletet is) biztosíthat. A régióban jelenleg 400 fő feletti konferenciát nem rendeznek, mert ahhoz nincs megfelelő infrastruktúra. A régió egyetlen, nemzetközi standard-eknek is megfelelő valódi konferenciaközpontjának, a soproni Kulturális és Kongresszusi Központnak 1998-ban készült el a megvalósíthatósági tanulmánya, kivitelezése várhatóan 2002 első negyedévére fejeződik be. A kisebb konferenciák, szimpóziumok, tanácskozások legjellemzőbb helyszínei jelenleg a nagyobb városok: Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa. Az alintézkedés általános célja A magas fizetőképességű és kevésbé szezonális jellegű konferenciaturizmus feltételeinek javítása, a konferenciaturizmus technikai és személyi feltételeinek biztosítása. Az alintézkedés leírása - (programok megnevezése) 1.4.1.1 Új konferenciaközpontok létesítése (egyedi projekt) A soproni többfunkciós kulturális és konferenciaközpont létrehozása. Megyeszékhelyek, megyei jogú városok konferencialehetőségeinek fejlesztése. 1.4.1.2 A meglévő szállodák és kapcsolódó konferenciaszolgáltatások korszerűsítése A szállodákban legalább 3*-os színvonal elérése, megfelelő szemináriumok és tréningek tartására termek kialakítása, technikai felszerelés modernizációja, stb. 1.4.1.3 „Szeminárium hotel” hálózat létrehozása Minőségi standardok meghatározása (termek, technikai felszereltség). Üzemeltetési szabályzat elkészítése. 1.4.1.4 A konferenciaturizmus marketingjének kialakítása Az oktatási és kulturális intézmények ösztönzése szakmai találkozók és továbbképzések szervezésére. A beutaztatás és konferenciaszervezés szakmai szervezetének kialakítása. Együttműködés megszervezése a régió gazdasági, kulturális és tudományos szervezeteivel. A főszezonon kívüli „programszegény” időszakban a konferenciákhoz kapcsolódó programok biztosítása. Konferenciaszervező füzet (meeting planner) elkészítése. A konferenciaturizmushoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés az 5.1, a marketingtevékenység a 2.1 intézkedésben kerül kifejtésre.


116


Az intézkedés földrajzi lehatárolása • Sopron, Győr, Szombathely, Zalaegerszeg (1.4.1.1) • A régió 3 és 4*-os szállodái, valamint konferenciák rendezésére alkalmas oktatási intézményei (1.4.1.2) • A Nyugat-dunántúli Régió területe (1.4.1.3-1.4.1.4) Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok • Turisztikai vállalkozások • Szállodák Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Konferencia- és rendezvényhelyszínek • Soproni Konferenciaközpont • Szállodák • Turisztikai vállalkozások Eredménymutatók Output indikátorok • Soproni Konferenciaközpont elkészülése • Korszerűsített és bővített szállodai konferenciakapacitások száma • Újonnan kialakított szállodai konferenciakapacitások száma • Konferenciaszervező füzet létrejötte Megvalósítás költség és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.4.1.1 1.4.1.2 1.4.1.3 1.4.1.4 Összesen

1. év 1.500 200 10 5 1.715

2. év 1.800 200 10 5 2.015

3. év 200 10 2 212

4. év

5. év

200 200

6. év

Összesen 3.300 800 30 12 4.142

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság • FVM Területfejlesztési Phare iroda


117


Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Települési önkormányzatok, kistérségi társulások • Oktatási intézmények • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Programszervezők és programgazdák • Turisztikai vállalkozások


118


1.4.2 Alintézkedés: Bor- és gasztronómia turizmus fejlesztése Prioritási fok 2. Az alintézkedés indoklása, háttere A bor – és gasztronómiai turizmus népszerűsége növekszik, e termékek fejlesztése a Magyar Turizmus Rt. termékfejlesztési politikájának is hangsúlyos pontját képezi. A bor – és gasztronómiai turizmus a turizmus szinte valamennyi formájához kapcsolható, a borhoz és étkezéshez kapcsolódó programok a turisták valamennyi csoportja számára élményt jelentenek. A Nyugat-dunántúli Régió területén három borvidék: a Soproni, a PannonhalmaSokoróaljai, valamint a Zalai található, és a régióval határos a Somlói borvidék is. A régió borai mellett gasztronómiai értékekben is gazdag. Az alintézkedés általános célja A régió gazdag gasztronómia és borászati értékeinek bemutatása. Az alintézkedés leírása - (programok megnevezése) 1.4.2.1 Vendéglátóhelyek színvonalának emelése (egyedi projekt és támogatási konstrukció) Éttermek, cukrászdák, kávéházak, kerthelyiségek korszerűsítésének támogatása. Vendéglátósok közötti verseny szervezése. 1.4.2.2 Meglévő borutak továbbfejlesztése, új borutak kialakítása (támogatási konstrukció) A meglévő borutak valódi turisztikai termékké való fejlesztése, illetve új borutak kialakítása a történelmi borvidékeken. A borutak mentén jó borminőség és egységes kiszolgálási színvonal biztosítása, présházak és borospincék felújítása, látogathatóvá tétele, a megfelelő infrastruktúra kiépítése (parkolók, ivóvíz és elektromos áram bevezetése, a szennyvíz problémájának rendezése, hulladékkezelés rendezése). 1.4.2.3 Bor és gasztronómiai rendezvények (támogatási konstrukció) Borral kapcsolatos rendezvények és versenyek szervezése. Borhoz kapcsolódó hagyományok felélesztése. Kulináris napok – összehangolt rendezvénysorozat megszervezése. Öt ország – öt konyha rendezvények. 1.4.2.4 Tájjellegű ételek, italok és termékek (támogatási konstrukció) Tájjellegű ételek megjelenítése a vendéglátóhelyeken. A helyi termelésű borok értékesítésének megszervezése a régió éttermeiben, kereskedelmi egységeiben. Tájjellegű receptek összegyűjtése és terjesztése. Helyi ínyencségek nyomában tematikus út kialakítása. Gyümölcsút kialakítása. 1.4.2.5 Bormúzeum kialakítása a régió borvidékein (egyedi projekt) Pincehelyiségben kiállítóhely létrehozása, borok összegyűjtése szakszerű elhelyezéssel és bemutatással, borászathoz szükséges eszközök bemutatása. A borkészítés, borpalackozás folyamatának bemutatása.


119


1.4.2.6 Szőlőhegyi utak kialakítása (támogatási konstrukció) Hangulatos és rendezett szőlőhegyi utak kialakítása kitáblázással. Szőlőművelés és – feldolgozás folyamatának bemutathatóvá tétele. Utak esti kivilágítása. Az alintézkedés földrajzi lehatárolása • Elsősorban a régió borvidékei és a turisztikailag frekventált területei • Másodsorban a Nyugat-dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok • Vendéglátóhelyek • Szőlős gazdák, borpincék • Borkereskedők • Vendéglátással és borászattal kapcsolatos egyéb vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Kistérségi társulások • Borosgazdák, boregyesületek • Turisztikai vállalkozások Eredménymutatók Output indikátorok • Vendéglátóhelyek mennyiségi és minőségi fejlődése • Új borutak száma • A borutak mentén jó borminőség és egységes kiszolgálási színvonal kialakulása • Felújításban részesült présházak és borospincék száma • Bor és gasztronómiai rendezvények száma • Borhoz kapcsolódó hagyományok feléledése • Kulináris napok – összehangolt rendezvénysorozat kialakulása • Tájjellegű ételek egyre nagyobb arányú megjelenése a vendéglátóhelyeken • Helyi ínyencségek nyomában tematikus út kialakulása • Gyümölcsút kialakulása • Bormúzeumok, borral kapcsolatos kiállítóhelyek száma • Szőlőhegyi utak száma


120


Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.4.2.1 1.4.2.2 1.4.2.3 1.4.2.4 1.4.2.5 1.4.2.6 Összesen

1. év 10 10 3 1 10

2. év 20 10 3 1 10

34

44

3. év 20 5 3 1 10 2 41

4. év 10

5. év 5

6. év 5

3 1 10 2 26

2 1

2 1

2 10

2 10

Összesen 70 25 16 6 40 8 165

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium • Borvidékek egyesületei, bor és gasztronómiai egyesületek • Magyar Nemzeti Gasztronómia Szövetség Nyugat-magyarországi Régió Soproni Gasztronómiai Társasága • Agrármarketing Centrum • Kamarák • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Települési önkormányzatok, kistérségi társulások • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Program- és rendezvényszervezők • Bortermelők • Turisztikai vállalkozások


121


1.4.3 Alintézkedés: Bevásárlóturizmus Prioritási fok 2. Az alintézkedés indoklása, háttere A kilencvenes évek elején a Nyugat-dunántúli Régió egyes területein a bevásárlóturizmus robbanásszerűen fejlődött. A fejlődésnek - a negatív hatások mellett - számos pozitív hatása volt: a bevásárló turizmus bevételeket termelt, munkahelyeket teremtett, általa javult a helyiek által is igénybevett - szolgáltatások minősége. Ez a fajta turizmus azonban nem a vonzerőkön, hanem a kedvező ár-érték arányon alapul, s így annak (negatív irányú) változásával a bevásárlóturizmus nagysága a tendenciákat figyelembe véve jelentősen visszaesik. A bevásárlóturizmus, amely ma osztrák, szlovák, szlovén és horvát turistákat egyaránt vonz, jelenlegi szintjének fenntartása a régió számára két okból is kívánatos: egyrészt gazdaságélénkítő és más pozitív hatásai miatt, másrészt azért, mert megfelelő marketingtevékenység hatására ezen kereslet egy része más turisztikai termékek irányába terelhető. Az alintézkedés általános célja A bevásárlóturizmus fejlesztése és a bevásárlóturizmusból származó turistaforgalom egy részének megkötése: a bevásárlóturisták ösztönzése a régió más turisztikai termékeinek igénybevételére. Az alintézkedés leírása - (programok megnevezése) 1.4.3.1 Shopping guide összeállítása, kihelyezése a határátkelőkön, benzinkutaknál, információs pontokon, postahivataloknál (támogatási konstrukció) Az alintézkedés földrajzi lehatárolása • Elsősorban a határátkelők és a határmenti települések áruházai és bevásárlóutcái • Másodsorban a Nyugat-dunántúli Régió egyéb területei Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok • Vállalkozások, kereskedelmi üzletek Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Kistérségi társulások • Turisztikai és más vállalkozások (kereskedők és szolgáltatók)


122


Eredménymutatók Output indikátorok • Shopping guide létrejötte Megvalósítás költség és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.4.3.1 Összesen

1. év 2 2

2. év 2 2

3. év 2 2

4. év

5. év

6. év

Összesen 6 6

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Kamarák • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Települési önkormányzatok, kistérségi társulások • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Turisztikai vállalkozások • Útinform


123


1.5 Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése Prioritási fok 2. Az intézkedés indoklása, háttere A falusi turizmus fejlesztése a különleges vonzerővel (gyógyvíz, termálvíz, aktív turisztikai vonzerők) nem rendelkező települések számára gyakran az egyetlen utat jelenti kiegészítő jövedelem megszerzésére, de fontos eszköze lehet a település lakosságmegtartó képességének növelésében is. A Nyugat-dunántúli Régió sajátos településszerkezete, gazdag népi építészei emlékei, néphagyományai jó alapot kínálnak a falusi turizmus fejlesztése számára. A régióban a falusi turizmus mind keresleti, mind kínálati oldalát tekintve igen kiterjedt. A régióhoz tartozó három megyében az országos férőhelykapacitás mintegy 27%-ával rendelkezik, ennek majd fele Vas megyében található. A vendégszámot és vendégéjszaka számot tekintve a régió (ebben az esetben a statisztikai régióról van szó) részesedése még markánsabb: a vendégek 40, a vendégéjszakák 42%-át tudhatja magának a régió. Az intézkedés általános célja A különleges népi hagyományok és szokások, a sajátos települési értékek vonzó és eladható termékké való fejlesztése és a piacon történő értékesítése falusi turizmus formájában. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) 1.5.1 Vonzerőfejlesztés (támogatási konstrukció) Hagyományos, falusi életmód újrahonosítása. Hagyományos mesterségek, kézművesség újjáélesztése, látogatható népművészeti műhelyek kialakítása (munka folyamatának megismertetése céljából). Kézműves centrum kialakítása: kézműves termékek összegyűjtése és árusítása. Népszokások és népi hagyományok felélesztése és bemutathatóvá tétele. Nemzetiségi hagyományok újjáélesztése és bemutatása. 1.5.2 Szaktanácsadás megszervezése és falusi vendégfogadók képzése (egyedi projekt) Szaktanácsadási rendszer kiépítése. Falusi vendéglátók felkészítése: vendéglátási ismeretek oktatása, nyelvtanfolyamok, főzőtanfolyamok szervezése, stb. 1.5.3 Szolgáltatások bővítése (támogatási konstrukció) Változatos szabadidőeltöltési lehetőségek kialakítása. Házi ételek / saját termelésű zöldségek és gyümölcsök árusítása. Információnyújtás helyi látnivalókról, programokról, rendezvényekről. Helyben termelt áruk (speciális tájtermékek) értékesítésének megszervezése a kereskedelmi egységekben. 1.5.4 Települések információs táblarendszerének létrehozása (támogatási konstrukció)

kiépítése,

információs

irodák

1.5.5 Közösségépítés, hagyományőrző programok szervezése (támogatási konstrukció) Hagyományőrző programok szervezése, népi ünnepek felelevenítése.


124


1.5.6 „A rendezett (virágos) településekért” akcióprogram (egyedi projekt) Gondozott településkép kialakítása: virágosítás, fák és gyümölcsfák telepítése az utak mentén. Köztisztaság javítása. Az intézkedés földrajzi lehatárolása • A Nyugat-dunántúli Régió kiemelt üdülőkörzetein kívül eső falvak/települések Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Kistérségi társulások • Falusi Turizmus szervezetei • Falusi vendéglátók Eredménymutatók Output indikátorok • Szaktanácsadási rendszer kiépülése • Falusi vendéglátók felkészültségének és képzettségének növekedése • Helyben termelt áruk értékesítési rendszerének létrejötte • Hagyományos mesterségek és népszokások feléledése • Látogatható népművészeti műhelyek száma • Információs táblarendszer kialakulása, információs irodák létrejötte • Hagyományőrző programok száma • Gondozott településkép kialakulása • Köztisztaság javulása Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.5.1 1.5.2 1.5.3 1.5.4 1.5.5 1.5.6 Összesen

1. év 100 3 10 2 2 10 127

2. év 50 3 10 2 2 10 77

3. év 30 3 5 2 2 10 52

4. év 30 3 5 1 1 10 50

5. év 30 3 1 1 1 10 46


6. év 10 3 1 1 1 10 26

Összesen 250 18 32 9 9 60 378

125


Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság • A térség falusi turizmus egyesületei Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium • Gazdasági Minisztérium • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Települési önkormányzatok, kistérségi társulások • Oktatási intézmények • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Turisztikai vállalkozások


126


1.6 Intézkedés: Natúrparkok fejlesztése Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere A keresletre várható nemzetközi tendenciákat megfigyelve, megállapíthatjuk, hogy a turisztikai desztinációk kiválasztásában egyre nagyobb szerepet kap a környezettudatosság, az egészséges, tiszta környezet, a szabadidő tartalmas eltöltése (ismeretszerzés), a rekreáció, kikapcsolódás. A natúrparkok turizmusa erre a gondolatra épül. A natúrpark európai mintákat követő - és ott normatív besorolást nyerő -, a természet és ember összhangjára épülő területfejlesztési eszköz. A natúrpark fogalma különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, ami általában tájvédelmi terület, és kiemelt mértékben alkalmas pihenésre, a szabadidő eltöltésére, a természeti és kulturális értékek bemutatására. A natúrpark kultúrtájegység, a vidék kihasználásának kímélő formája. A táj ápolása által megtartja jellegét, s speciális infrastruktúra kiépítésével a nagyközönség számára is nyitottá válik. A natúrparkok létesítésének célja többek között a természeti értékek megőrzése és a látogatók természet iránti fogékonyságának növelése. Ugyanakkor elősegítheti a turizmus és az ehhez kapcsolódó környezetbarát fejlesztési lehetőségek hatékonyabb kihasználását. Magyarországon a határmenti együttműködések erősödésével, elsőként a nyugati határ mentén, Vas megyében alakultak natúrparkok. Az Írottkő Natúrpark 1997-ben, az ŐrségVendvidék Natúrpark 1998-ban. Ezek a natúrparkok ún. határon átnyúló natúrparkok, az Írottkő Natúrpark Magyarország és Ausztria között, az Őrség-Vendvidék Natúrpark Magyarország, Ausztria és Szlovénia között teremt kapcsolatot, együttműködést. Zala megyében a Kerka mentén 1999-ben jött létre a Kerkamente Natúrpark, Szécsisziget központtal. A natúrparkok révén a hazai turisztikai piacon egy teljesen új fogalommal, termékkel jelent/jelenhet meg a régió. Az újdonság mindig vonzó, motiváló erővel hat az utazni vágyókra. A régió belföldi piacon való megjelentetésének, ezért kiemelkedő motívuma lehet a natúrpark. A natúrpark fogalma az európai turisztikai piacon ugyanakkor ismert, s a külföldi turistákban pozitív kép él a natúrparkokról. Az intézkedés általános célja A natúrpark fogalmának, sajátosságainak (márkanevének) megismertetése Magyarországon, pozitív kép kialakítása a natúrparkról. A natúrpark funkcióinak fejlesztése, magasabb szolgáltatási színvonal elérése. Az intézkedés leírása – (programok megnevezése) 1.6.1 Ökoturisztikai fejlesztések Tematikus tanösvények létrehozása, túra útvonalak kijelölése, kilátók építése, megfigyelő pontok kialakítása, források rendbetétele, erdei tornapálya, esőbeállók, ivókutak, illemhelyek kialakítása. Célcsoportnak megfelelő túrajánlatok elkészítése, illetve határon átnyúló túraprogramok szervezése.


127


1.6.2 Szabadidő, sportolási, rekreációs lehetőségek fejlesztése Különböző sportolási lehetőségek kialakítása. Élménypark, vagyis a természet megismerésén alapuló interaktív játszópark kialakítása. 1.6.3 A natúrpark egyedi termékeinek fejlesztése Az egyes tájakra jellemző egyedi értékek (például a mezőgazdaság termékei: kőszegi kékfrankos, velemi gesztenye, gesztenyeméz, őrségi tökmagolaj, kézműves termékek: őrségi fazekasság, kópickötők) turisztikai hasznosítása: tematikus utak kialakítása, helyi jellegzetességeket árusító natúrbolt-hálózat kialakítása. Az Őrségben, Zalában és a Kőszeghegyalján falusi parasztudvarok, porták kialakítása. 1.6.4 Rendezvények, fesztiválok Az Őrségi és az Írottkő Natúrparkban már vannak országos jelentőségű rendezvények (Őrségi Vásár, Kőszegi Várszínház, Velemi Gesztenyeünnep). Ezek fejlesztése mellett, további programok létrehozása szükséges, főleg az Őrségben és a Kerka mentén. 1.6.5 A natúrparkok szakmai hátterének megalapozása A natúrpark fogalmának pontos meghatározása, az alapítás kritériumainak számbavétele (egyeztetés a KTM, FVM, GM-mal). A natúrpark fejlesztési lehetőségeit és feladatait összefoglaló, szakmailag megalapozott háttéranyag készítése. 1.6.6 Oktatás, képzés, kutatás Oktatás, ismeretátadás az ökoturisztikai interpretációs eszközök segítségével, illetve előadások szervezésével, túravezetéssel, terepgyakorlatokkal. Erdei iskolai programok és speciális táborok szervezése. Oktató bázisok kialakítása. A szakemberek, kutatók részére terepgyakorlatok, szakmai továbbképzések, konferenciák szervezése. A natúrparkba látogató turisták és a helyi lakosok „környezeti nevelése”, tájékoztatása a természetvédelem fontosságáról (ismeretterjesztő előadások, hírlevelek kiküldése). 1.6.7 Információs rendszer kiépítése Információs rendszer kiépítése és koordinálása. Térképes információs táblák elhelyezése a natúrpark területén, a nevezetességek kitáblázása. Információs pontok létrehozása. 1.6.8 Határátlépő pontok kialakítása Az intézkedés földrajzi lehatárolása • Írottkő Natúrpark • Kerkamente Natúrpark • Őrség-Vendvidék Natúrpark Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • turisták és helyi lakosok • turisztikai vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • Írottkő Natúrparkért Egyesület


128


• • • • • •

Őrség-Vendvidék Natúrpark Kht. Kerkamente Natúrpark Savaria Tourist Fertő-Hanság Nemzeti Park Szombathelyi Erdészeti Rt. Önkormányzatok

Eredménymutatók Output indikátorok • Tematikus útvonalak és tanösvények kialakítása (Írottkő, Őrség-Vendvidék és Kerka mente Natúrpark) • Rekreációs, szabadidőközpont (Írottkő Natúrpark), oktató központok fejlesztése (Írottkő, Őrség-Vendvidék és Kerka mente Natúrpark) és erdei tornapálya kialakítása (Írottkő és Kerka mente Natúrpark) • Múzeum kialakítása (Írottkő, Őrség-Vendvidék és Kerka mente Natúrpark) • Ivókutak, illemhelyek, esőbeállók kialakítása, kilátók építése és megfigyelőpontok kijelölése, források rendbetétele (Írottkő, Őrség-Vendvidék és Kerka mente Natúrpark) • Élménypark (Írottkő Natúrpark) • Natúrboltok hálózat (Írottkő, Őrség-Vendvidék és Kerka mente Natúrpark) • Falusi parasztudvar bemutató (Őrség-Vendvidék és Írottkő Natúrpark) • Mesterségek háza kialakítása, meglévő fejlesztése (Őrség-Vendvidék és Írottkő Natúrpark) • Rendezvények, fesztiválok (Írottkő, Őrség-Vendvidék és Kerka mente Natúrpark) • Szakmai anyag összeállítása (Írottkő, Őrség-Vendvidék és Kerka mente Natúrpark) • Környezeti nevelési program (Írottkő, Őrség-Vendvidék és Kerka mente Natúrpark) • Információs táblarendszer, információs helyek és pontok fejlesztése (Írottkő, ŐrségVendvidék és Kerka mente Natúrpark) A megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.6.1 1.6.2 1.6.3 1.6.4 1.6.5 1.6.6 1.6.7 1.6.8 Összesen

1.év 48 16 15 4 3 2 88

2.év 35 20 10 15

3.év

4.év

5.év

6.év

100 8 15

100 4 15

15

15

10 23 2 115

8 25 2 158

8

8

8

2 129

2 25

2 25


Összesen 83 220 38 90 4 45 48 12 540

129


Megvalósításért felelős szervezetek ( menedzsment szervezet ) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • Phare CBC programot menedzselő szervezet • FVM Sapard programot menedzselő szervezet • Regionális Fejlesztési Ügynökség • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság • Gazdasági Minisztérium • Környezetvédelmi Minisztérium


130


2.1 Intézkedés: Regionális marketingstratégia kialakítása és kivitelezése Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere A Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság (RMI) 2000 január 1-ével alakult meg, a Magyar Turizmus Rt. regionális igazgatóságaként. A régióhoz Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye egy része tartozik, melyek a korábbi években külön-külön végezték marketingtevékenységüket. A regionális szemlélet megvalósítása a marketingben új kihívás elé állítja a régió turisztikai szereplőit. A régió sokfélesége és nagysága nem képez természetes egységet, így a közös hovatartozás csak tudatosan formálható. Ennek része egy jól megalapozott marketingstratégia kialakítása és kivitelezése. Az intézkedés általános célja A régió olyan átfogó marketingtevékenységgel rendelkezzen, amely elősegíti a régió ismertségét, népszerűségét és látogatottságát. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) Vizsgálataink alapján dolgoztuk ki a régió marketing programjait, melyek azonban további pontosítást igényelnek. Javasoljuk a 2.1.1 programban a regionális marketingstratégia kidolgozását, amely a felvázolt eszköztár pontosabb kidolgozását teszi lehetővé. 2.1.1 A régió marketingstratégiájának kidolgozása (egyedi projekt) A régió turisztikai szereplőinek bevonásával megalapozott marketingstratégiát kell kidolgozni a régióra. 2.1.2 Egységes regionális arculat kidolgozása (egyedi projekt) A jövőkép szellemiségének megfelelő egységes regionális identitás (Regional Identity) arculat- és imázsterv kidolgozása, melynek során kidolgozásra kerülnek a színek, a betűk, a méretek, a szlogen és a logo. Ennek kihatása kell, hogy legyen minden marketingtevékenységre. 2.1.3 Folyamatos és rendszeres piackutatás Piackutatással lehetőség nyílik az aktuális kereslet felmérésére (a turisták megelégedettsége, fogyasztói szokások és elvárások). Ez lehetővé teszi a célcsoportok pontosabb megcélzását, a marketingkommunikációs eszközök hatékonyabb alkalmazását, és segítséget nyújt a fogyasztók igényeinek megfelelő termékfejlesztéshez. 2.1.4 Információszolgáltatás a látogatók tájékoztatására (egyedi projekt és támogatási konstrukció) 2.1.4.1 Egységes regionális arculat megjelenítése (intézkedést igényel) A cél az, hogy az egységes regionális arculat tükröződjön a marketingkommunikációs eszközöknél. A regionális kiadványoknak, a honlapnak, a kiállításokon való megjelenésnek, a regionális útikönyveknek és a táblarendszereknek is ennek megfelelően kell elkészülniük.


131


Csak olyan településszintű és kistérségi kiadványok, honlapok, regionális útikönyvek és táblarendszerek támogatandóak, amelyek a regionális arculat szempontjait figyelembe veszik. 2.1.4.2 Információs irodahálózat fejlesztése és karbantartása (egyedi projekt) • A régió az országos átlaghoz képest Tourinform irodákkal gyengén ellátott, a Tourinform irodahálózat bővítésre szorul. 2000-ben Kőszegen és Szombathelyen terveznek egy-egy Tourinform irodát létrehozni. Vas megyében jelenleg a Savaria Tourist, mint a korábbi megyei idegenforgalmi hivatal jogutódja látja el kirendeltségein keresztül az információközlés feladatát, azonban az egységes regionális arculat elérése érdekében ebben a megyében is szükséges Tourinform irodákat létrehozni. • A folyamatosan bővülő teleházak a turisztikai információ közlésének hatékony formáját jelenthetik. Feltétlenül szükséges a teleházakkal a turisztikai információszolgáltatás fejlesztése végett együttműködéseket kialakítani. • A Natúrparkok is rendelkeznek információs irodákkal, ezekben az egyéb turisztikai célú regionális információszolgáltatás megerősítése szükséges. • A Regionális Marketing Igazgatóság már elkezdte információs pontok kialakítását a postahivatalokban és a benzinkutaknál. 2.1.4.3 Kiadványok fajtáinak növelése (egyedi projekt) Jelenleg kevés regionális kiadvány készül a régióról, azok központilag, de saját marketingkeret terhére készülnek. A jelenlegi három imázskiadvány mellett, amely a kulturális örökséget, a régió bor és gasztronómiai kínálatát, valamint a gyógy- és termálfürdőket mutatja be, szükség lenne egy aktív turizmus kiadványra, továbbá egy részletes kerékpáros, víziturizmussal kapcsolatos, lovas és természetjárással kapcsolatos kiadványra. Szükség van egy regionális szálláskatalógusra és programajánlóra is. A kiadványok megjelenítése magyar, angol, német és olasz nyelveken szükséges. Ajánlott továbbá egy konkrét ajánlatokat tartalmazó kiadvány létrehozása, melynek alapfeltétele a vállalkozókkal történő szoros együttműködés. 2.1.4.4 Régiós Turisztikai Honlap kialakítása és karbantartása (egyedi projekt) Egy regionális turisztikai honlap kialakítása, amely egyrészt egységbe foglalja a régió egyéb turisztikai honlapjait, másrészt megjeleníthetővé teszi az informatikai adatbank közhasznú információit. A honlap aktuális hírekről folyamatosan beszámol. Az aktualizálás a programajánlat, az időjárás, és az új attrakciók, illetve egyéb turizmust érintő hírek szempontjából bír a legnagyobb jelentőséggel. A versenysemlegesség alapelvének betartásával a honlapon a szálláshelyek és programok, illetve kész package értékesítését is lehetővé tenni. A megjelenítés magyar és angol, esetleg német nyelven szükséges, amelynek a folyamatos aktualizálhatóság szempontjából van jelentősége. A honlap csatlakozik a www.westpa.hu, www.hungarytourism.hu, a www.miwo.hu, magyar és a jelentős külföldi honlapokhoz. 2.1.4.5 Diatár kialakítása és karbantartása (egyedi projekt) Egy CD-re felvitt diatár a régió saját prospektusainak és honlapjának, és az utazásszervező cégek, illetve az utazási irodák prospektusainak kialakításához nyújt nagy segítséget. További felhasználhatósága a PR kapcsolatoknál jelentkezik, ezáltal az RMI által kiválasztott képek jelennek majd meg az újságokban.


132


2.1.4.6 Filmek készítése (egyedi projekt) Jelenleg a „Pannon halmok között” című film elkészülése folyamatban van. További regionális filmek elkészítése szükséges a kiadványoknak megfelelő témakörökben, majd ezek vásárok, study tour-ok, PR kapcsolatok, utazásszervező cégek, utazási irodák útján történő terjesztése. 2.1.4.7 Értékesítési kézikönyv létrehozatala Az értékesítési kézikönyv utazásszervező cégek és utazási irodák számára gyűjti össze a régióba utaztatáshoz nélkülözhetetlen üzleti információkat. A kézikönyvet évente frissített változatban kell kiadni. 2.1.4.8 Útikönyvek támogatása (támogatási konstrukció) A térség minőségét felmutató, és az RMI szempontjait figyelembe vevő útikönyveinek támogatása. 2.1.4.9 Idegenforgalmi táblarendszerek fejlesztése és karbantartása (támogatási konstrukció) Az idegenforgalmat bonyolító települések többsége a legalapvetőbb kitáblázással sem rendelkezik. Ezeken a településeken regionális arculatnak megfelelő, egységes táblarendszer kialakítása szükséges. A táblarendszerrel már rendelkező települések esetében a bővítés és karbantartás során törekedni kell a regionális arculatnak megfelelő táblarendszer kialakítására. 2.1.4.10 Kiállításokon való részvétel erősítése (egyedi projekt) Már eldöntött tény, hogy a régió 2000-ben Erfurtban és Innsbruckban régiós standdal jelenik meg. Ez még kiegészülhet prágai megjelenéssel is. Jelenleg a régió az Utazás kiállítás kivételével nem jelenik meg belföldi vásárokon, azonban ez a jövőben prioritás kell, hogy legyen. Az Utazás szakvásárra való felkészülés kulcsfontosságú a régió számára. A jövőben több nemzetközi vásáron való megjelenés szükséges. A vásárokon csak konkrét ajánlattal rendelkező vállalkozókkal érdemes részt venni, hiszen az imázskiadvány és a non-profit információ önmagában nem éri el a kívánt hatást. Ezért a Regionális Marketing Igazgatóság feladata a turizmusban érdekelt vállalkozók ösztönzése az általa meghatározott vásárokon való részvételre, és számukra útmutatás adása az adott piac sajátosságairól, hogy konkrét ajánlataikat annak megfelelően alakíthassák ki. A vállalkozóknak a kiállításokon való részvételhez esélyegyenlőséget kell biztosítani. Már folyamatban van utazásszervezők részére 2000-ben egy téli találkozó szervezése Sopronban. A találkozó egyben ismerkedés a beutaztató cégekkel, valamint alkalom a személyes kapcsolatok, kötetlen viszony kialakítására. Ez jó alapul szolgál majd a magánszektor szereplőivel a későbbi együttműködésre. 2.1.4.11 A régiót behálózó informatikai tájékoztató rendszer kialakítása és karbantartása (egyedi projekt) A rendszer digitálisan összegyűjti a régió turisztikai kínálatát a (vonzerőket lásd 5.4 intézkedés), a legfrissebb piackutatások eredményeit és a legfrissebb turizmussal kapcsolatos híreket. A kezelhetőség szempontjából a magyar, az angol és a német nyelvű mutációk kialakítása javasolt. Ez az információszolgáltatás magasabb szintű ellátását teszi lehetővé. Az informatikai adatbázist következő módokon lehetne felhasználni: és Szemrédi T. T. Konzorcium

133


• •

Tourinform irodákban a személyes információszolgáltatást segíti, azt pontosabbá és gyorsabbá teszi. Regionális Turisztikai Honlap információs bázisául felhasználható.

2.1.5 PR, sajtókapcsolatok, szakmai kapcsolatok erősítése (egyedi projekt) • az MT Rt. külképviseletein keresztül külföldi szakmai újságírók, utazásszervezők, utazási irodák, autóbusz vállalkozások, konferencia- és kongresszusszervezők meghívása, • megyei lapok turisztikai rovatvezetőinek meghívása, • szakmai kapcsolatok ápolása a szomszédos Burgenlanddal, • folyamatos sajtócikk program, azaz a belföldi megyei napilapokban rendszeres fizetett cikkek elhelyezése, • sajtótájékoztatók folyamatos szervezése, a RIB tevékenységének és a régió turisztikai eseményeinek és híreinek bemutatása végett, • hírlevél, azaz a partnerek folyamatos informálása a régió életéről, idegenforgalmáról. Ennek megismertetése a regionális honlapon, regionális újságokban, e-mailen és faxon keresztül, • újságírók meghívása a régiós eseményekre. 2.1.6 Study tour-ok szervezése (egyedi projekt) Évente 200 fő „megvendégelése” az utazási irodák, tour operatorok, és a média képviselői közül. Cél a régió ismertségének és népszerűsítésének közvetett módon történő fokozása. 2.1.7 Hirdetési tevékenység fokozása (támogatási konstrukció) • A hirdetési tevékenység fokozása a külföldi piacokon. A megvalósításra javasolt módszer, hogy egy város vagy idegenforgalmi látványosság vonatkozásában az önkormányzat, az RMI és az érintett vállalkozások egy pool-t hoznak össze a közös finanszírozásra. • Határátkelőhelyeken óriásplakátok elhelyezése egy-egy időszakos kiállításra vagy rendezvényre a magas átutazóforgalom „megállítása” végett. 2.1.8

Értékesítés ösztönzés (egyedi projekt és támogatási konstrukció)

2.1.8.1 Idegenforgalmi beruházások ösztönzése (egyedi projekt) Az RMI tervezi az idegenforgalomhoz kapcsolódó befektetési lehetőségek összeállítását, amely feltétlenül támogatandó. Ennek prospektusban és interneten történő megjelenítése egyaránt szükséges. Alapelv a versenysemlegesség biztosítása. 2.1.8.2 Egyes turisztikai termékek összekapcsolásának támogatása (támogatási konstrukció) A terméktársítás során több összeilleszthető terméktípus kiajánlásával a turista számára nagyobb értékű szolgáltatás nyújtható, mint külön. Jól összekapcsolható termékek például a termálturizmus és a kulturális értékek vagy a kerékpározás és a kulturális turizmus. A terméktársítással lehetővé válik, hogy egyrészt a különböző motivációval érkező turisták elsődleges motivációjuktól eltérő turisztikai vonzerőhöz kapcsolódó szolgáltatást is igénybe vegyenek, másrészt már a fogyasztók üdülési döntéshozatali fázisában kialakított „társított termék” kerüljön kiajánlásra. Ezáltal a turista nagyobb élményhez jut. Terméktársítási lehetőségek például:


134


• • •

a jelenleg erős bevásárló turizmus összekapcsolása szabadidős szolgáltatások igénybevételével, aktív turizmus összekapcsolása fürdőlátogatásokkal és kulturális rendezvények, illetve kulturális események megtekintésével, továbbá természeti értékeink kihasználásával például kerékpározás az egykori vasfüggöny mentén (zöld folyosó, natúrparkok), termál- és gyógyturizmus összekapcsolása a kulturális értékek és kulturális események megtekintésével.

A turisztikai termékek társítása a következő módon támogatandó: 1. Összekapcsolható terméktípusok helyének meghatározása és konkrét projektek formájában történő kidolgozása. 2. A projektek eladható termékké történő formálása utazási irodák és utazásszervező cégek bevonásával. 3. A kialakított „társított termékek” népszerűsítésének támogatása egyrészt a meglévő kommunikációs csatornákon, másrészt utazási irodák kiadványainak támogatásával. 2.1.9 Értékesítés (egyedi projekt) A regionális marketing non-profit természetéből adódóan az értékesítésnél alapelv a versenysemlegesség biztosítása. 2.1.9.1 Tourinform irodák profitorientált tevékenységének kialakítása (egyedi projekt) Az információszolgáltatás mellett a turista kiszolgálása tovább javítható, ha a szolgáltatások helyben megvehetők. Ezenkívül a profitorientált tevékenységek bevételeiből az irodák költségei, illetve az egyéb marketingköltségek fedezhetők. Értékesítésre javasolt szolgáltatások: szálláshely, programok, ajándék- és emléktárgyak, helyi közlekedési eszközök menetjegyei. 2.1.9.2 Ajándéktárgyak készíttetése és értékesítése (egyedi projekt) A regionális arculatnak megfelelő ajándéktárgyak készíttetése vállalkozókkal, majd ezek értékesítése az információs irodákban, benzinkutaknál, utazási irodákban és ajándékboltokban. Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • A régió lakossága • Turizmushoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • Regionális Marketing Igazgatóság • A turizmusban érintett vállalkozások • Települési önkormányzatok • Kistérségi társulások • Turisztikai szövetségek


135


Eredménymutatók Output indikátorok • A közös munka és egyeztetések eredményeként létrejön a régió marketingkommunikációs stratégiája • A régió egyes terméktípusai konkrétan definiált célcsoportokkal rendelkeznek • A termékfejlesztési projektek figyelembe veszik a marketingkommunikációs stratégia útmutatásait • A régió egységes regionális arculattal rendelkezik • A régió arculata tisztán kivehető a marketingkommunikációs eszközök alkalmazásaiból • A Tourinform irodák száma nő • A teleházak és a natúrparkok információs irodái átfogó turisztikai információkkal állnak rendelkezésre • A postahivatalok és benzinkutak információs sarokkal rendelkeznek • Kiadványok magyar, angol, német és olasz nyelven a következő témákban: aktív turizmus, kerékpáros turizmus, víziturizmus, lovas turizmus, természetjárás, szálláskatalógus, rendezvénynaptár • Létrejön a Regionális Turisztikai Honlap, a diatár, továbbá elkészülnek turisztikai filmek • Kialakul az egységes idegenforgalmi táblarendszer • A kiállításokon való részvétel gyakorisága nő • Létrejön a regionális turisztikai információs rendszer • A régióba meghívott turisztikai újságírók száma nő • A régióról írt cikkek száma nő • Study-tour-on résztvevők száma emelkedik • Hirdetések és óriásplakátok száma emelkedik • Idegenforgalmi célú beruházások száma emelkedik • Társított termékek száma nő • Kialakul a Tourinform irodák értékesítési tevékenysége • Az értékesítési tevékenységekből származó bevételek növekedése • Az ajándéktárgyak értékesítéséből származó bevételek növekedése


136


Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4.1 2.1.4.2 2.1.4.3 2.1.4.4 2.1.4.5 2.1.4.6 2.1.4.7 2.1.4.8 2.1.4.9 2.1.4.10 2.1.4.11 2.1.5 2.1.6 2.1.7 2.1.8.1 2.1.8.2 2.1.9.1 2.1.9.2 Összesen

1. év 10 15 18

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

18

10

8

8

8

15 100 5 5 20 15 2 15 70 80 25 40 50 10 10 20 25 550

15 100 1 1 20 15 2 15 70 15 25 40 50 3 10

15 100 1 1 20 15 2 15 70 15 25 40 50 3 10

8 100 1 1 10 15 2 15 70 15 25 40 50 3 5

8 100 1 1 10 15 2 15 70 15 25 40 50 3 5

8 100 1 1 8 15 2 15 70 15 25 40 50 3 5

400

392

368

368

368

Összesen 10 15 70 69 600 10 10 90 90 12 90 420 155 150 240 300 25 45 20 25 2.446

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Települési Önkormányzatok • Kistérségi Társulások • Szakmai szövetségek • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Turisztikai vállalkozások


137


2.2 Intézkedés: Turisztikai kistérségek marketingmunkájának támogatása Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere Jelenleg a turisztikai kistérségek nem rendelkeznek saját marketingstratégiával. Erre azonban a kistérségek turizmusának fenntartható fejlesztése érdekében feltétlenül szükség van. A regionális marketingstratégia figyelembe kell, hogy vegye a turisztikai kistérségek turisztikai vonzerőit, és az ezekre építhető terméktípusok lehetőségeit. A turisztikai kistérségeknek ugyanakkor a regionális marketingstratégiával összhangban kell meghatározniuk saját marketingtevékenységüket. Ennek megvalósítása érdekében regionális szinten kell segítséget nyújtani a kistérségi turisztikai marketingtervek kialakításakor. Ugyanakkor a már meglévő kistérségi marketingterveket felül kell vizsgálni, hogy azok összhangban legyenek a regionális szintű marketingstratégiával. Ellentmondás esetén a kistérségi marketingtervek módosítása szükséges. Az intézkedés általános célja A turisztikai kistérségek marketingmunkáját a regionális szint támogassa, ezáltal azok egymással összehangoltan, egymásra erősítő hatással végezhetik marketing tevékenységeiket. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) 2.2.1 A marketingstratégiával már rendelkező kistérségek esetében összehangoltság biztosítása a regionális marketingstratégiával, illetve a kistérségi marketingstratégiák között (intézkedést igényel) A cél elérése kistérségi egyeztető és tájékoztató megbeszéléseken, szakértői segítségnyújtáson keresztül lehetséges. 2.2.2 A marketingstratégiával nem rendelkező turisztikai kistérségekben marketingstratégiák létrehozása (egyedi projekt) Marketingstratégiák készítésének támogatása kistérségenként, hogy minden turisztikai kistérségnek legyen marketingstratégiája, és ezek összhangban legyenek a regionális stratégiával, illetve más kistérségi stratégiákkal. Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • A régió lakossága Közbenső kedvezményezettek • Regionális Marketing Igazgatóság • Kistérségi turisztikai szövetségek • Kistérségi társulások


138


Eredménymutatók Output indikátorok • A régió által segítségnyújtásban részesült, marketingstratégiával már rendelkező kistérségek száma • A régió támogatása következtében létrejött kistérségi marketingstratégiák száma • Kistérségek közötti együttműködések kialakulása • A kistérségi marketingstratégiákban foglalt programok, akciótervek megvalósulásának aránya Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 2.2.1 2.2.2 Összesen

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

20 20

10 10

10. 10

10 10

10 10

10 10

70 70

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Szakmai szövetségek • Kistérségi társulások • Települési önkormányzatok • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Turisztikai vállalkozások


139


2.3 Intézkedés: Települések marketingmunkájának támogatása Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere A regionális marketingstratégia figyelembe kell, hogy vegye a települések turisztikai vonzerőit, és az ezekre építhető terméktípusok lehetőségeit. A településeknek ugyanakkor a kistérségi és a regionális marketingstratégiákkal összhangban kell meghatározniuk saját marketingtevékenységüket. Ennek megvalósítása érdekében regionális és kistérségi szinten kell segítséget nyújtani a településszintű turisztikai marketingtervek kialakításakor. Ugyanakkor a már meglévő településszintű marketingterveket felül kell vizsgálni, hogy azok összhangban legyenek a kistérségi és regionális szintű marketingstratégiákkal. Ellentmondás esetében a településszintű marketingtervek módosítása szükséges. Jelenleg a régióban a települések elenyésző hányada rendelkezik turizmusfejlesztési tervvel, úgyhogy az intézkedés elsősorban a marketingtervvel még nem rendelkező településeket célozza meg. Az intézkedés általános célja A települések marketingmunkáját a regionális és kistérségi szint támogassa, ezáltal azok egymással összehangoltan egymásra erősítő hatással végezhetik marketing tevékenységeiket. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) 2.3.1 A marketingstratégiával már rendelkező települések esetében összehangoltság biztosítása a regionális és kistérségi marketingstratégiákkal, illetve a más településszintű marketingstratégiák között (intézkedést igényel) A cél elérése egyeztető és tájékoztató megbeszéléseken és szakértői segítségnyújtáson keresztül lehetséges. 2.3.2 A marketingstratégiával nem rendelkező településeken marketingstratégiák létrehozása (egyedi projekt) A cél az, hogy minden olyan település, amely turizmussal rendelkezik vagy a jövőben turizmust akar meghonosítani, rendelkezzen marketingstratégiával, és ezek összhangban legyenek a regionális és kistérségi stratégiákkal, illetve más településszintű stratégiákkal. Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • A régió lakossága Közbenső kedvezményezettek • Regionális Marketing Igazgatóság • Turisztikai szövetségek • Települési önkormányzatok


140


Eredménymutatók Output indikátorok • Marketingstratégiával rendelkező települések száma • A régió és a turisztikai kistérség által segítségnyújtásban részesült települések száma, a marketingstratégiák létrehozása, összehangolása és ötletadás céljából • Települések közötti együttműködések kialakulása • A településszintű marketingstratégiákban foglalt programok, akciótervek megvalósulásának aránya Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 2.3.1 2.3.2 Összesen

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

30 30

30 30

30 30

30 30

30 30

30 30

180 180

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Szakmai szövetségek • Kistérségi társulások • Települési önkormányzatok • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Turisztikai vállalkozások


141


3.1 Intézkedés: Képzési igények és kínálat kataszter felvétele a régióban – „train the trainer” program Prioritási fok 1. Intézkedés indoklása, háttere A helyzetfeltáró vizsgálatok kimutatták, hogy a régió turisztikai fejlődésének egyik fő akadálya, hogy a Nyugat-Dunántúlon a turizmusban érintett szervezetek vezetőinek, alkalmazottainak szaktudása, ismeretei és készségei az esetek többségében hiányosak. E feltáró vizsgálatok azonban nem terjed(het)tek ki a humán erőforrás részletes, szervezetcsoportonkénti feltérképezésére. Ugyancsak nem rendelkezünk információkkal a jövőképben megfogalmazott sikeres régió „jól képzett” munkaerejének részletes készség, szakismeret és tájékozottság szükségletéről. Jelenleg hiányosak az ismeretek arról is, hogy a régióban, az országban található humánerőforrás fejlesztésével foglalkozó (képző) szervezetek milyen ez-irányú képzési kínálattal rendelkeznek. Bizonytalan, hogy a régió sikeres turizmusához szükséges különböző ismeret- és készségigényt milyen kínálatból - jelenlegi képző szervezetek, országos vagy esetleg nemzetközi tapasztalatokból – lehet kielégíteni eredményesen. Egy koherens, célzott humánerőforrás fejlesztő program megalkotása nem nélkülözheti a jelenlegi munkaerő népességének feltérképezését, a megcélzott fejlettségi szint képzettségi struktúrájának a meghatározását (kereslet) és a képzési kínálati differenciált feltárását. Az intézkedés általános céljai Az intézkedés célja, hogy a turizmushoz kapcsolódó szervezetek humánerőforrásfejlesztésének információs és koncepcionális alapjait megalkossa. A fejlesztési út meghatározásához feltérképezi a jelenleg érintett munkaerő színvonalát, felvázolja a jelenlegi kínálatot, és ez alapján meghatározza a szükséges fejlesztési eszközök, és a leghatékonyabban módosítható rendszerelemeket. Végül az intézkedés a jelenlegi képzési kínálatban fellelhető hiányokat testre szabott „train the trainer” program keretében pótolja. Az intézkedés leírása (programok megnevezése) 3.1.1 Humánerőforrás tudástérkép kataszter elkészítése (egyedi projekt) A program célja a turisztikai - illetve turizmushoz kapcsolódó szervezetek munkatársainak készség-, és tudásbeli hiányosságainak feltérképezése, képzési igényeinek felmérése. • A régió turizmusának helyi és térségi szintű komplex szervezéséért felelős önkormányzatok, intermedier turisztikai szervezetek (kistérségek, megyei, régiós intézmények, turisztikai egyesületek, stb.) körében, illetve • A turisztikai szektorban tevékenykedő vállalkozások körében. 3.1.2 A humánerőforrás fejlesztés, képzési kínálat kataszterének elkészítése (egyedi projekt) A program célja a turisztikai szervezetek által hasznosítható tudásforrások és képzési kínálat feltárása; • régión belül,


142


• •

országos és nemzetközi szinten.

3.1.3 Humánerőforrás-fejlesztés képzési stratégia koncepcionális tervezési megalapozása (egyedi projekt) A program célja, hogy széles szakértői kör bevonásával elkészüljön a régió turisztikai képzési programja, mely a minőség biztosításával, a különböző képzések összehangolásával, az ideális (megcélzott) és jelenlegi képzettségi szint figyelembevételével stabil alapot teremt a konkrét képzési programokhoz. Ez magába foglalja: • A szükséges tudás-készség kör meghatározását főbb szervezettípusonként és pozíciótípusonként. • Az egyes információtípusok leghatékonyabb átadási módjának meghatározását (pl. tréning, konferencia, study tour, stb.). • Az egyes hiányzó készségek fontossági sorrendjének felállítását. • A képző szervezetekkel szembeni egységes követelmények felállítását. 3.1.4 „Train the trainer” program (egyedi projekt) A program célja - a jelenlegi és leendő képző szervezetek és személyek szervezet-specifikus felkészítésével - pótolni a régió képzési kínálatbeli hiányosságait. Az intézkedés földrajzi lehatárolása - beavatkozási területek rangsorolása A Nyugat-dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Az érintett turisztikai privát és közszféra • Non-profit szektor szereplői, valamint ezek intermedier szerveződései, hálózatai Közbenső kedvezményezettek • Humánerőforrás fejlesztéssel, kutatással foglalkozó szervezetek (egyetemek, kutatóintézetek, tanácsadó cégek, szakértők, stb.) Eredménymutatók Output indikátorok • Elkészül a humánerőforrás kataszter keresleti és kínálati oldalra • A felismert hiányzó készségek és ismeretek száma • A kataszterbe vett képző szervezetek száma • A felmért szervezetek száma • Elkészül a képzési stratégia • Azon szervezet típusok és pozíció típusok (Pl. turisztikai referens, marketingigazgató) száma, amelyekre elkészült a szükséges tudás-készség követelmény rendszer, mely azon ismereteket és készségeket sorolja fel, amelyekre szükség van az adott funkcióban • Koncepcionálisan és felméréssel megalapozott képzések, study tour-ok, száma • Az intézkedés hatására kialakított új turisztikai pozíciók (álláshelyek) száma


143


A megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 3.1.1 3.1.2 3.1.3 3.1.4 Összesen

1. év 4 3 4,5 4 15,5

2. év 1* 1* 12 14

3. év 1* 1* 12 14

4. év 1*

5. év 1*

6.év 1*

4 6 11

1

1

Összesen 9 5 8,5 34 56,5

*A kataszter fenntartásának, értékelésének, ellenőrzésének és kiegészítésének költségei.

Megvalósításért felelős szervezet (Menedzsment szervezet) és partner szervezetek Menedzsment szervezet • Regionális Fejlesztési Ügynökség Partnerszervezetek • Oktatási Intézmények • Nyugat-Magyarországi Egyetem • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Szakmai szövetségek • Kistérségi társulások • Települési önkormányzatok • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Turisztikai vállalkozások


144


3.2 Intézkedés: Turisztikai szakmai képzések fejlesztése Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere A turisztikai forgalmat nagymértékben befolyásolja, hogy a turisták közvetítésével, a vendéglátással és a szervezéssel foglalkozó szervezetek munkatársai a munkájukhoz szükséges ismeretekkel és készségekkel milyen mértékben rendelkeznek. A turisztikai szakmai képzettség hiányosságai – bár számos ilyen irányú képzés már megtalálható a régióban és - egyik fontos fejlődési korlátként jelenik meg a turizmus számára. Még mindig igen sokan dolgoznak e szektorban olyanok, akik nem rendelkeznek munkakörükhöz szükséges képesítéssel, és a korábban megszerzett ismeretek sem felelnek meg gyakran a kor – pl. piacgazdaság, turizmus előtt megnyílt határok stb. – követelményeinek. A turisztikai szakismeretek erősítése - a Tourinform irodáktól az utazási irodákon és vendéglátó vállalkozásokon át, a kistérségek vagy a szálláshelyek alkalmazottaiig több szinten és tevékenységi területen – meghatározóan fontos a Nyugat-dunántúli Régió turizmusának minőségi és ezzel mennyiségi fejlődéséhez. Az intézkedés általános célja Az intézkedés általános célja, hogy a turizmusban foglalkoztatottak mind nagyobb hányada rendelkezzen a turisztikai szolgáltatáshoz szükséges szakismerettel. A képzettek korábban megszerzett ismereteiket rendszeres időközönként – mely időközök az adott munkakörtől függenek – továbbképzések keretében bővíthessék. Jelen intézkedés keretében az egyes turisztikai vendéglátói szakmákhoz kapcsolódó konkrét szakismeret és a vendéglátáshoz általánosan, a munkatársak többsége számára szükséges készségek fejlesztése a cél. Az intézkedés leírása (programok megnevezése) Az intézkedés a turizmusban érintett szakterületek és szükséges ismeretek rendkívül széles körének azon stratégiailag fontos részterületeire koncentrál, melyek a Régió turizmusát a fejlesztési forrásokat multiplikátorként hasznosítva képesek javítani. Ezeket a stratégiailag fontos, leghatékonyabban befolyásolható oktatási. képzési területeket a 3.1. intézkedés megvalósítása határozhatja meg pontosan. A képzések legfőbb célcsoportjai valószínűleg a következők lesznek: • Falusi turizmus vendéglátói • Tourinform irodák alkalmazottai • Utazási irodák munkatársai • Civil szervezetek • A kiemelten fejlesztésre javasolt turisztikai termékek vállalkozásinak munkatársai (pl. kulturális rendezvényszervezők, termálfürdők fürdőmesterei, stb.) • Egyéb turisztikai vállalkozások alkalmazottai stb. A legfontosabb fejlesztendő ismeretek és készségek: • nyelvismeret, kommunikációs készség • vállalkozói ismeretek • vendéglátói ismeretek • Információkezelési ismeretek stb. és Szemrédi T. T. Konzorcium

145


(A turizmushoz kapcsolódód menedzsment jellegű, szervező irányító készségek fejlesztését külön intézkedések /3.3. és 3.4./ célozzák). A képzésekben azok a szervezetek vehetnek részt, amelyek az intézkedés menedzselését és monitoringját ellátó szervezet szupervízióját elfogadják, a képzési feltételeknek megfelelnek. Az intézkedés egyrészt a már létező alap-, közép- és felsőfokú, a régióban létező oktatási formákat erősíti – a képzési koncepció és kataszter által meghatározott készségek terén – valamint új, hiánypótló tudásátadási formák – pl. továbbképzés, tréning, know how transzfer, study tour-ok, stb. – bevezetését támogatja. Ennek megfelelően az intézkedés a következő programokat tartalmazza: 3.2.1 Szakma- és intézmény-specifikus turisztikai képzések (Támogatási konstrukció) Célja az egyes kiemelten fejlesztendő turisztikai termékekhez kapcsolódó turisztikai, vendéglátó szakmák erősítése. 3.2.2 Turisztikai készségfejlesztő képzések, tréningek (Támogatási konstrukció) A program a nem szakma-specifikus, minden vendéglátással és turizmussal foglalkozó - a vendégekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő - dolgozó számára hasznos készségek elsajátítását célozza. Kiemelt cél a nyelvi és egyéb kommunikációs készségek erősítése. Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisztikai vállalkozások • Vállalkozók és intézmények • Turizmusban érdekelt közigazgatási intézmények munkatársai • Turisztikai képzéssel foglalkozó szervezetek, oktatási intézmények Közbenső kedvezményezettek • Képzéssel, tanácsadással foglalkozó cégek, oktatási és kutató intézetek Eredménymutatók Output indikátorok • A képzéseken részt vettek száma • A támogatással megvalósult képzések száma • A program keretében magvalósult képzésekkel erősített turisztikai szakmák száma • A program keretében magvalósult képzésekkel erősített készségek száma


146


Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 3.2.1 3.2.2 Összesen

1. év 4 4 8

2. év 20 20 40

3. év 18 20 38

4. év 18 20 38

5. év 18 20 38

6. év 16 20 36

Összesen 94 104 198

A képzést 50%-ban támogató forrás.

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Regionális Marketing Igazgatóság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Partner szervezetek • Regionális Munkaügyi Központok • Oktatási Minisztérium • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Turisztikai képzéssel foglalkozó szervezetek • Turisztikai szakmai szövetségek


147


3.3 Intézkedés: Önkormányzatok turisztikai menedzsmentjéhez, know-how transzferhez kapcsolódó képzés, tanulmányutak Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere A vizsgálatok tanulsága szerint a települési önkormányzatok – bár sok esetben felismerik a turizmus jelentőségét – az eredményes turizmusszervezéshez, menedzseléshez szükséges ismeretek és készségek terén általánosan igen gyengének mutatkoznak. A hiányosságok a helyi önkormányzat turizmusösztönző szerepének a felismerésétől a marketingszemléleten és stratégiai tervező gondolkodáson át a befektetés-ösztönzési és egyéb forrásbevonási technikák, stb. ismeretéig sok képességben és készségben megmutatkoznak. A régió turizmusának helyi szinten legmeghatározóbb szereplőinek – az önkormányzatoknak – e turizmusmenedzseri készségeinek erősítése, illetve kialakítása a turizmus fejlődésének egyik legfontosabb tényezője. Az intézkedés általános célja Az intézkedés célja a települési és területi önkormányzatok vezetőinek és munkatársainak, a turizmus fejlesztés-menedzselési feladatok sikeres ellátásához szükséges tudás- és készségkészlettel való felruházása. Az intézkedés leírása (programok megnevezése) A program megvalósításával a helyi és területi önkormányzatok vezetői (polgármesterek, jegyzők), egyéb érintett munkatársai, a kistérségi menedzserek és kiemelten a turisztikai referensek részesülnek képzésekben. Amennyiben a régióban nem áll rendelkezésre elégséges képző intézeti kapacitás a szükséges képzések lebonyolításához, szükségessé válik a “train the trainer” program elindítása is. A képzések az alábbi fontosabb tudásátadó technikákat alkalmazzák: • tájékozottságot, turisztikai műveltséget biztosító tudás átadása, szemléletformálás előadások keretében, • készségfejlesztő tréningek, • tudástranszfer tanulmányutak, • esettanulmányok bemutatása, • szakmai konferenciák. A konkrét programok a tudás és igény kataszter alapján határozhatók meg. A fő súlypontok várhatóan a következő tudás-csoportok erősítésére irányulnak: • finanszírozási menedzsment, külső forrásbevonási technikák (pályázatok, magánbefektetések orientálása), • településmarketing, térségmarketing szemlélet és eszközök, • hálózat építés (a különböző turisztikai és vendéglátóipari tevékenységek összekapcsolása), • konfliktus menedzsment, kommunikáció, • programozás, tervezés, • projekt menedzsment, és Szemrédi T. T. Konzorcium

148


• •

monitoring, minőségbiztosítás, térségi szemlélet és ismeret kialakítása.

Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • A régió turizmusban érintett települési önkormányzatai • A régió megyei önkormányzatai • Egyéb állami turizmusban érintett intézmények Közbenső kedvezményezettek • Szervezet és intézményfejlesztéssel, képzéssel, turisztikai tanácsadással foglalkozó szervezetek Eredménymutatók Output indikátorok • A képzéseken részt vettek száma • A képzésre munkatársakat küldő szervezetek száma A megvalósítás költség és időterve ( millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. 3.3 Intézkedés

1. év 15

2. év 15

3. év 15

4. év 15

5. év 15

6. év 15

Összesen 90


Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Regionális Fejlesztési Ügynökség • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Turisztikai és szervezetfejlesztési szervezetek


149


3.4 Intézkedés: Vállalkozások menedzsmentjéhez, know-how transzferhez kapcsolódó képzés, tanulmányutak Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere A régió turisztikai szolgáltatással foglalkozó vállalkozásai sok esetben a szükséges menedzseri képességek és tudásbeli hiányosságok miatt nem elég sikeresek. E gyengeség fokozottan jellemzi a kisvállalkozásokat. A keresleti trendek figyelésétől, a fogyasztóorientált termékkialakításon át a reklámozásig terjedő marketingszemlélet, a kommunikációs készségek (pl. nyelvismeret), a sikeres munkaszervezés és a minőségbiztosítás terén megmutatkozó hiányosságok mind-mind akadályozzák a turisztikai szolgáltatások színvonalának fejlődését. A szereplőkkel közös érdekeket és együttműködési lehetőségeket alig ismerik fel. A szakmai, tematikus hálózatokon való érdekképviselet még szinte egyáltalán nem jellemzi e szervezetcsoportot. Szintén hiányzik e cégeknél a regionális szemlélet megléte, ami az adott terület termékeinek egységes keretbe foglalt piacra viteléhez nélkülözhetetlen lenne. Az intézkedés általános célja A régió turisztikai vállalkozóinak felkészítése és folyamatos képzése a piacgazdaság keretei közötti hatékony működésre. Az intézkedés képzéseket és a gyakorlati tudás átvételét segítő tanulmányutak, gyakorlatok szervezését célozza meg. A megvalósítandó képzési programok súlypontjai a következők: • marketing (a széleskörű értelemben vett marketingeszközök használata), • komplex szemlélet kialakítása (a különböző turisztikai és vendéglátó-ipari tevékenységek összekapcsolása), • térségi szemlélet kialakítása (turisztikai-termálturisztikai termékek regionális beágyazása, regionális turisztikai tájékozottság). Az intézkedés leírása (programok megnevezése) A program megvalósulásával a régió turizmusának fejlődésében leginkább kritikus szerepű szervezetek (pl. kiemelten fejlesztendő terméktípusokat - termál, kulturális attrakciók, stb. – „értékesítő” szervezetek) vezető szerepű munkatársai (igazgatók, marketingvezetők, pénzügyi vezetők, stb.) részesülhetnek a képzésekben. E legnagyobb hozzáadott értéket teremtő fejlesztési beavatkozásokat a 3.1. intézkedés megvalósítása keretében készített tudáskataszter alapján lehet pontosan meghatározni. A tudásátadás legfőbb alkalmazásra kerülő módszerei az alábbiak: • tájékozottságot, turisztikai műveltséget biztosító tudás átadása, szemléletformálás előadások keretében, • készségfejlesztő tréningek, • tudástranszfer tanulmányutak, • esettanulmányok bemutatása, • szakmai konferenciák. Az intézkedés az alábbi programokon keresztül valósul meg (pontos meghatározásukra a 3.1. intézkedés megvalósulásával kerül sor). Mindegyik program a képzési tematika részletes és Szemrédi T. T. Konzorcium

150


kidolgozásával kezdődik, ezt először az előkészítő-szervező és propaganda fázis, végül a konkrét képzés magvalósítása követi. 3.4.1 Turisztikai marketingképzés és tréning (támogatási konstrukció) A képzés célja, hogy a képzésben részt vevők a széles értelembe vett marketinget szemléletszerűen elsajátítsák, a turizmusban alkalmazott marketingeszközöket megismerjék, a turisztikai termék és piac regionális kötődésének alapvető összefüggéseit (hely-termék jelleg, régiós kínálatszerveződés szinergiája, stb.) megismerjék. 3.4.2 Szervezetépítés, hálózatépítési tréning (támogatási konstrukció) A képzésben résztvevők képzéssel az eredményes piaci működéshez szükséges szervezetépítési és kapcsolatépítő készségeket és tudást sajátítják el a képzésben résztvevők. 3.4.3 Projektmenedzsment, minőségmenedzsment szeminárium (támogatási konstrukció) Menedzseri készségek széles körét sajátíthatják el a képzés keretében. 3.4.4 Regionális turisztikai szakmai konferenciák (támogatási konstrukció) A szakma hazai és nemzetközi trendjeiről, a különböző turisztikai módszerekről és lehetőségekről, stb. szerezhetnek e konferenciákon gyakorlatban hasznosítható tudást a résztvevők. Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-dunántúli Régió területe Végső kedvezményezettek és partnerek Végső kedvezményezettek • Az intézkedés a régió olyan profitorientált szervezeteit érinti, amelyek a turizmusnak, a régióban kiemelten fejlesztendő termékének - kultúrális, termál és aktív turizmus – értékesítésében érdekeltek és a 3.1. intézkedés megvalósulása során meghatározott kritériumoknak megfelelnek (pl. maximális méret). Közbenső kedvezményezettek • Szervezet és intézményfejlesztéssel, képzéssel, turisztikai tanácsadással foglalkozó szervezetek Eredménymutatók Output indikátorok • Képzésben részt vett személyek száma • Képzésben részesült szervezetek száma • A megszerzett és hasznosított ismeretek és készségek szintje


151


Megvalósítás költség- és időterve (millióFt-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 3.4.1 3.4.2 3.4.3 3.4.4 Összesen

1. év 12 12 12 9 45

2. év 11 11 11 9 42

3. év 11 11 11 9 42

4. év 11 11 11 9 42

5. év 11 11 11 9 42

6. év 11 11 11 9 42

Összesen 67 67 67 54 255


Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Turisztikai szakmai szövetségek • Turisztikai képzéssel foglalkozó szervezetek • Helyi Vállalkozásfejlesztési Központok (HVK)


152


4.1 Intézkedés: A fejlesztési program megvalósításához szükséges intézményi kapacitás biztosítása Prioritási fok 1. Intézkedés indoklása, háttere A régió jelenlegi és potenciális turisztikai termékeinek széles körét számos turisztikai szereplő igyekszik „értékesíteni”. A turisztikai termékek sajátos regionális kötődéséből adódik („helytermék” jelleg), hogy nagyobb térségi szinten közös megjelenéssel, saját arculattal szervezve és értékesítve a hazai és nemzetközi turisztikai piacon lényegesen eredményesebben jeleníthetőek meg, sikeresebben adhatóak el. A turisztikai piac bővítésekor a régió termékei megfelelő együttműködés, koordináció esetén - a régión kívüli piacokon az egymással való versenyzés helyett, kiegészítő jelleggel egymást erősítik, együttesen a régió - mint egységes turisztikai desztináció - szintjén szinergiát gyakorolva jelennek meg. (Másodlagos eredményként belső piacukon is élénkítik a turisztikai forgalmat.) E régióvá szerveződés a hazai piacon is a régió szerepnövekedését eredményezi, a nyugat-európai piacokon pedig a Nyugat-Dunántúl régióként való megjelenése az érvényesülés alapvető feltétele. A régióvá válás szükséges feltétele az is, hogy a turizmus – mint a társadalom és gazdaság életének számos területéhez kapcsolódó komplex rendszer - fejlesztése koherensen integrálódjon a régió egyéb fejlesztései közé, a gazdasági, humánerőforrás, stb.-fejlesztésekkel szinergikusan valósuljon meg. A régió turisztikai termékeinek e regionális léptékű hatékony megjelenítésére, értékesítésére, valamint a turizmus és fejlesztése regionális beágyazódásának erősítéséhez a jelenlegi szervezetek nem rendelkeznek elégséges kapacitással és program-menedzsment tapasztalattal. Ezért e szervezetek funkcióbővítést, ehhez szükséges kapacitás- és erőforrás-bővülést (létszámban, speciális szakértelemben, stb) igényelnek. Az intézkedés általános célja Az intézkedés célja, hogy a turisztikai program szakmai koordinációját, megjelenítését, érdekképviseletét, a megfogalmazott programok szakszerű megvalósítását biztosítani képes szervezet, ill. kapacitás álljon a régióban rendelkezésre. E szervezetek erősítése során meg kell teremteni a turizmusfejlesztésnek a régió egyéb fejlesztéseivel való szinkronját és integritását. Az intézkedés leírása (programok megnevezése) Az intézkedés első lépéseként tisztázni kell a Regionális Fejlesztési Ügynökség (RFÜ), illetve a Regionális Marketing Igazgatóság (RMI) közötti munkamegosztást, a programok menedzsmentjét, koordinációját, szupervízióját illetően. A látszólagos párhuzamosság ellenére egyik szervezet sem hagyható ki a megvalósítás érdemi menedzsmentjéből, mivel a RMI erőssége turisztikai programok, projektek egyedi megvalósításának rásegítésében, marketingjében fogalmazható meg, míg az RFÜ ezen projektek regionális beillesztésében, a területi beágyazottság biztosításában, a „regionalizációban" ragadható meg. Éppen ezért mindkét szervezet erősítést igényel e feladatok ellátásához.


153


4.1.1 A Regionális Marketing Igazgatóság funkció és kapacitásbővítése Az RMI jelenlegi funkcióját szervezetrendszeri helyzete (GM – Magyar Turizmus Rt. szervezeti egysége) és definiált feladatköre (RIB munkaszervezeti feladatok, a régió turisztikai marketingje) határozza meg. Az RMI - mint a RIB munkaszervezete – a Régió turizmusfejlesztési programjának komplex menedzselésében és szupervíziójában betöltendő elsődleges szerepvállalásához, az ernyőszervezet funkciójának betöltéséhez mind erőforrások, mind eszközök, kapacitás és készségek tekintetében erősítést igényel. A szervezetnek képessé kell tennie magát arra, hogy a fejlesztési program megvalósulása során a meghatározott fejlesztési irányok minőségi fejlesztéséhez érdemi segítséget nyújtson. Ehhez egyrészt szükséges a kapacitások bővítése. E bővítés elsősorban a fő fejlesztési irányokhoz rendelt termékmenedzserek alkalmazásának bevezetését jelenti. Másrészt szükséges az ügynökség típusú szakmai kompetenciák megerősítése. A kapacitásbővítés során a következő teendők vannak: • meg kell határozni az Igazgatóság eddigi fő feladatait, az azok ellátásához szükséges munkaköröket és szakértelmet; értékelni kell, hogy elégséges szakmai kapacitás áll-e az Igazgatóság rendelkezésére e feladatok teljesítéséhez, illetve megfogalmazni az esetleges kapacitás, vagy képzési igényt. • Meg kell határozni, hogy a program megvalósításában érdemi menedzsment feladat megvalósítása mekkora pótlólagos kapacitás igényt, illetve milyen szakértelmet igényel. Ma már egyértelműen megfogalmazható, hogy az egyes fő stratégiai irányok érdemi koordinációjához minimálisan egy-egy „termék-menedzser” beállítása szükséges. Fontos annak tisztázása, hogy milyen szakértelemmel rendelkezzen és milyen formában legyen e szakértelem biztosítva. • A fentiek alapján meg kell fogalmazni a szervezet képzési programját. • Ki kell alakítani a fenntarthatóság kritériumainak megfelelő működési módot. • Be kell indítani a szisztematikus kiértékelési folyamatot. • Ki kell alakítani a szervezet működését mérni képes monitoring rendszert. 4.1.2 A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség funkció- és kapacitás bővítése A program célja, hogy a Regionális Fejlesztési Ügynökséget a régió turizmusfejlesztésben betöltött program-menedzsment szerepében megerősítse, elősegítve a turizmus egyéb régiós fejlesztésekkel való szinkronjának és koordinációs szintű koherenciájának megvalósulását, erősítve a fejlesztés szakmai kontrollját, a régiófejlődés fenntarthatóságát. A turizmusfejlesztésben betöltött szerepe szempontjából az RFÜ fő feladatai a hálózatépítés, a regionális beágyazódás, és a régiós minőségbiztosítás megvalósítása. E program keretében az RFÜ szakmai feladatainak, szervezeti és kapacitásbővítését kell megvalósítani, amelynek első lépéseként egy fő, a turizmusfejlesztés menedzsmentjéért felelős menedzser/referens munkatársi pozíciót kell a szervezetben létrehozni. E feladat kritikus eleme, hogy a turisztikai menedzser munkaköre és mindennapi munkája érdemben integrálódjon az Ügynökség többi feladataihoz, illetve stratégiai együttműködés valósuljon meg az RMI és az RFÜ között. E mellett az RFÜ munkáját turisztikai szakmai és menedzsment ismeretek és készségek, erőforrás és eszköz-kapacitás tekintetében egyaránt erősíteni kell. Fontos annak elvi tisztázása


154


is, hogy a Nyugat-dunántúli Turisztikai Régió működési területe illetve a Nyugat-dunántúli tervezési Statisztikai Régió területe hogyan illeszkedhet egymással. Nevezetesen elvi megállapodás szükséges arról, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács kompetenciájába tartozó három megye teljes területe a turizmus fejlesztési program programterületeként határozódik meg annak ellenére, hogy a Nyugat-dunántúli turisztikai régióba Hévíz és Zalakaros települések - szakmailag indokolatlanul - nem tartoznak bele. Ezen elvi megállapodás alapján programjaink megfogalmazása során e településeket integráltuk a turizmusfejlesztési programjavaslatokba. Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • A turizmusban érintett szervezetek (turisztikai szolgáltatók, turisztikai szervező és információs irodák, egyéb turisztikai hordozó szervezetek-, illetve önkormányzatok, önkormányzati társulások, regionális intézmények, stb.) Közbenső kedvezményezettek • Regionális Marketing Igazgatóság • Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Regionális Fejlesztési Ügynökség Eredménymutatók Output indikátorok • Megfelelő kapacitás és szakértelem biztosítása • RMI-ben termékmenedzserek alkalmazása • RFÜ-ben turisztikai referens alkalmazása Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 4.1.1 4.1.2 Összesen

1. év 6 2 8

2. év 1 1* 2

3. év 1* 1* 2

4. év 1* 1* 2

5. év 1* 1* 2

6. év 1* 1* 2

Összesen 11 7 18

*A működtetés költségei.

A szervezet a további javasolt intézkedések menedzsmentjének szerepét is betölti, ezért megvalósítása időbeli elsőbbséget élvez.


155


Megvalósílásért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Partnerszervezetek • A Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Turisztikai szakmai szövetségek


156


4.2 Intézkedés: Hálózatépítés Prioritási fok 1. Intézkedés indoklása, háttere A turizmus régiós szintű eredményes fejlesztésének és turisztikai piacon történő egységes értékesítésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy a szereplők együttműködését és közös megjelenítését megfelelő kapcsolatokon és stabil térségi intézményi kereteken alapuló szervezeti rendszer biztosítsa. A helyzetfeltárás tanulsága szerint a turizmusban releváns szervezetek jelenleg a lehetséges szervezetek közti közös érdekek által determinált kapcsolódási lehetőségeknek csupán töredékét valósítják meg. Míg a közös érdekeket és az együttműködés hasznosságát elvi szinten sokan felismerik, addig, a potenciális partnerszervezetekről alapvetően hiányosak a szereplők információi, együttműködések pedig csak ritkán, és szinte kizárólag „ad-hoc” jelleggel, stabilitás nélkül valósulnak meg. Az érintett szervezetek számára az alulról szerveződő - ám külső forrásokkal támogatott régiós szervezeti hálók építése teremti meg a közös fellépésnek, a több dimenzió mentén képzett csoportok hatékony képviseletének, szakmai kontrolljának és kooperációs lehetőségek legszélesebb körű kiaknázásának lehetőségét. A régió turizmusa számára rendelkezésre álló források hatékony felhasználását csak az érintett szereplők vertikális és horizontális hálózatokba szerveződése alapozhatja meg. Az intézkedés általános céljai Az intézkedés célja olyan szervezeti hálózatok kiépítése, illetve ezek támogatása, amelyek térségi (kistérségi, megyei, régiós) szinten biztosítják az információáramlás, a kooperatív kapcsolatok és érdekérvényesítés stabil feltételrendszerét, amelyek alkalmasak arra, hogy az egyes szereplők (szervezetek) többféle érdek- és funkciócsoport alapján képzett hálózatain keresztül integrálódjanak a régió turisztikai szervezetrendszerébe. A hálózattámogatás kiemelt céljai a turizmushoz (tágabb körben is) kapcsolódó információs igények kielégítése, a különböző turisztikai kínálati elemek összekapcsolásának helyikistérségi szintű megvalósítása, a vállalkozói (potenciális befektetők) oldal és a „vonzerő gazdák” hatékony kapcsolódási rendszerének megteremtése, valamint az érintett szervezetek különböző tematikus és funkcionális dimenziók mentén képződő egyéb hálóinak kialakulása, illetve erősítése. Az intézkedés leírása (programok megnevezése) Az intézkedés öt programot tartalmaz. Ezek mindegyike a hálózatépítés metodikája szerint négy-öt lépésben valósul meg: • A potenciális szereplők kataszterének elkészítése (szerepük erősségeik-gyengeségeik meghatározásával) • A háló felépítés és működés szakmai koncepciójának elkészítése • A szervezet megalakításának előkészítése (reklám, kommunikáció)


157


• •

Felállítás (jogi munka, belső szervezeti egységek felállítása, megszervezése) Folyamatos szupervízió és coaching kíséri a felépítést és a működést

a

tevékenység

4.2.1 Információs hálózat kiépítése (egyedi projekt) A turizmus régiós szervezetrendszerének információszükségletét hivatott kielégíteni. A program három konkrét feladat megvalósulását tartalmazza: A Nyugat-dunántúli Régió turisztikai szakmai hírlevele és honlapja A honlap és a hírlevél rendszeresen elektronikus és nyomtatott formában megjelenő médium, amely a régió turizmusában érintett szereplőket tájékoztatja a turizmussal kapcsolatos történésekről (pl. nagyobb beruházásokról, programokról), a szektor hazai és nemzetközi trendjeiről. •

Turisztikai adatbank és információs rendszer A turizmushoz kapcsolható információk bázisa, strukturált rendszere. A rendszerhez – a koncepcionálásnak megfelelően - szereplőtípusonként differenciált hozzáférési jogosultságok tartoznak. Valamennyi csoport számára kialakítható egy „belső” felület, amely csak saját csoporttagjaikkal biztosít egy „zárt” rendszert, illetve nyilvános kommunikációs és információs szintet, amely bárki számára hozzáférést biztosít. •

Turisztikai információs irodák hálózatának fejlesztése - összhangban a 2.1-es intézkedéssel •

4.2.2 Helyi-kistérségi egyeztető fórum (támogatási konstrukció) Célja olyan szervezeti keretrendszer(ek) megteremtése, amely helyi és kistérségi szinten biztosítja, hogy a különböző turisztikai termékek a kínálat formálásakor, a promóció során összekapcsolódjanak, egymást erősítve a helyi, térségi turisztikai kínálat komplexitása felé eltolódva szinergikus hatást gyakoroljanak. Fontos szerepet látnak el a befektetők felkutatásában, orientálásában is. Ez a kínálati koordináció, együttműködés és közös értékesítés (pl. turisztikai csomagok kialakítása) rendszeresen kommunikáló települési és kistérségi egyeztető fórumok keretében valósul meg. Megvalósításuk támogatása a jelentősebb turisztikai vonzerővel rendelkező településeken indokolt, és valamennyi turizmusban érdekelt kistérségben megindítható. 4.2.3 Funkcionális és tematikus hálók (támogatási konstrukció) A program célja a turizmusban érdekelt szervezetek tematikus (pl. kerékpárturizmus térségi hálózata). Funkcionális (pl. termálfürdők, szállodák, éttermek, stb.), szektorális (pl. vállalkozók - civilek - közszféra) vagy területi (pl. Vas megyei, Hanság-mente) hálózati szerveződésének támogatása. E szervezeti hálók a régiós turisztikai szervezetrendszerének alrendszereiként segítik azok régiós intézményrendszerbe való integrálódását. E tematikus hálózatok válnak a turisztikai régió alulról építkező, a különböző érdekcsoportok és funkcionális csoportok képviseletét biztosító háló-rendszer hierarchiájának közbülső – a régió és az individuális szervezet közötti – szintjévé.


158


Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • A turizmusban érintett valamennyi szervezet, valamint azok egyesületei, szövetségei Közbenső kedvezményezettek • Turizmushoz kapcsolódó szervezetekből felépülő szakmai, funkcionális, vagy területi szövetségek, szervezetfejlesztéssel, regionális fejlesztéssel, turizmusfejlesztéssel foglalkozó szervezetek Eredménymutatók Output indikátorok • Az információs rendszer adatszolgáltató szervezeteinek száma • A hírlevél megjelent számai • A promóciós hálóhoz csatlakozó szervezetek száma • A megalakult helyi térségi egyeztető fórumok/események száma • A megalakult helyi térségi egyeztető fórumokban résztvevő szervezetek száma • A megalakult funkcionális hálózatok száma • Az egyes hálózatok tagjainak a száma Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 4.2.1 4.2.2 4.2.3 Összesen

1. év 9 10 9 28

2. év 5 9 8 22

3. év 1,5 8 8 17,5

4. év 1,5 8 7 16,5

5. év 1,5 8 7 16,5

6. év 1,5 8 7 16,5

Összesen 20 51 46 117

A megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsmentszervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Kistérségi társulások • Önkormányzatok • Turisztikai szakmai szövetségek • Turisztikai vállalkozások és non-profit szervezetek és Szemrédi T. T. Konzorcium

159


4.3 Intézkedés: Az integrált fejlesztést szolgáló tervezés Prioritási fok 1. Intézkedés indoklása, háttere Minden gazdálkodó szervezet számára a sikeres működés és a folyamatos fejlődés alapvető feltétele a jövőbetekintő tervezés. A helyzetfeltárás tanulságai szerint a régió turisztikai vállalkozásainál és önkormányzatainál egyaránt hiányos, illetve számos helyen nem is létezik a fejlesztést megalapozó tervezés, a fejlesztéseket ritkán fogja egybe stratégiai terv. A legtöbb településen hiányzik a turisztikai termékkínálat alternatív szélesítésére való törekvés, a turisztikai kínálati elemek összekapcsolása is, a turizmusfejlesztés nem jelenik meg koncepciókban, programokban. Mindez nélkülözhetetlenné teszi, hogy mind az egyes szervezetek, mind pedig azok csoportjai ezen együttműködésen alapuló döntéseiket stratégiai tervezéssel kapcsolják össze. Az intézkedés általános célja A program célja, hogy az idegenforgalmi fejlesztések - önkormányzati és vállalkozói fejlesztések egyaránt - ne ad-hoc jellegűek legyenek, hanem előre meghatározott célok érdekében a többi fejlesztéssel, illetve más szereplőkkel összehangolva, egymást erősítve, vagyis "integráltan, megtervezve" történjenek. Az önkormányzatok esetében a tudatos tervezéssel a fejlesztések egymást erősítik, nemcsak helyi szinten lesznek elfogadottak, hanem kistérségi és regionális szinten is harmonizálnak, hozzájárulnak a régió egységes térségi arculatához. E tervezés az önkormányzatok gazdálkodási stabilitásának is nélkülözhetetlen feltétele. Az idegenforgalom vállalkozói számára az egyéni tudatos profil kialakításához, a pozícionáláshoz és a következetes stabil gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen az előre tekintő tervezés. Az intézkedés leírása (programok megnevezése) Az intézkedés keretében az alábbi integrált tervezést támogató programok kerülnek támogatásra 4.3.1 Térségi arculathoz igazodó egyedi profil kialakítását célzó fejlesztési tervek támogatása (támogatási konstrukció) A turisztikai vállalkozások esetében fejlesztési és üzleti tervek készítésének támogatása. Kiemelten támogatandóak az egymás számára kiegészítő jellegű termékeket nyújtó turisztikai vállalkozások közös tervezése. 4.3.2 Az idegenforgalmi kínálati elemeket összekapcsoló fejlesztési tervek támogatása (támogatási konstrukció) Az önkormányzatok turisztikai tervezésének támogatása.


160


Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • A turizmus fejlesztésében érdekelt önkormányzatok, önkormányzati térségfejlesztési társulások • Turisztikai vállalkozások Közbenső kedvezményezettek • A turizmus fejlesztésében érdekelt önkormányzatok, önkormányzati térségfejlesztési társulások • Turisztikai vállalkozások Eredménymutatók Output indikátorok • Térségi arculathoz igazodó egyedi profil kialakítását célzó fejlesztési tervek települési- és kistérségi szinten (db) • Az idegenforgalmi kínálati elemeket összekapcsoló fejlesztési tervek (db) • A programban megfogalmazott követelményeknek megfelelően elkészült vállalkozói pozícionáló tervek száma Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 4.3.1 4.3.2 Összesen

1. év 7 12 19

2. év 7 12 19

3. év 7 12 19

4. év 7 12 19

5. év 7 12 19

6. év 7 12 19

Összesen 42 72 114

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsmentszervezet) és partnerszervezetek Menedzsmentszervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Partnerszervezetek: • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Turisztikai szakmai szövetségek • Turisztikai vállalkozások és non-profit szervezetek • Kistérségi társulások • Megyei Önkormányzatok


161


4.4 Intézkedés: Szervezetfejlesztési tréningek Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere A sikeres szervezeti rendszer kialakításához a szervezési, és koncepcionáló fejlesztő beavatkozáson túl, a kooperatív, hálózatba integrált és stratégiai működéshez szükséges készségek kialakítása is alapvetően szükséges. A helyzetfeltárás rávilágított az idegenforgalom fejlesztésében érdekelt szervezetek együttműködési készségeinek hiányosságaira, a szervezeti háttér fontosságának fel nem ismerésére, a kooperációs hajlandóság alacsony szintjére. Az önkormányzatok és a turisztikai szolgáltató vállalkozások nagy része nem ismeri fel gazda szerepét, felelősségét és környezetével való szoros kapcsolatának szükségességét a régió turisztikai potenciáljának optimális hasznosításában. Hiányoznak az együttműködési hálók, a tudatos forrásgazdálkodás és általánosan gyengék a humán erőforrás továbbképzési elképzelések. E hiányok pótlásához nem elég régiós szervezeti keretek megteremtése, az egyes szereplők szervezeti készségeit is fejleszteni kell. (gyengeségeket részben a 3. stratégiai program oldja). Az intézkedés általános céljai A turizmus jövője szempontjából meghatározó, hogy az érintett szervezetek menedzsmentje felismerje az együttműködés és közös cselekvés fontosságát, hogy megismerje a pályázati- és vállalkozói tőkebevonás módszereit. A cél, hogy tréningekkel és ezeket kiegészítő tanulmányutakkal javítsuk a fejlesztésben érintett szereplők együttműködési készségeit, közös stratégiákban való gondolkodásmódját, nyitottságát, rugalmasságát és tudatosítsuk a szervezetek összefüggésének tanulási fontosságát. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) A szervezetfejlesztési képzési program a turizmus fejlesztésében érintett szervezetek munkatársainak szervezeti tudását, innovációs- és együttműködési készségét javító gyakorlatorientált képzési programokat, illetve ezeket kiegészítő tanulmányutakat támogat. A képzések szorosan kapcsolódnak a „Munkaerőképzés” stratégiai programhoz, szinergikus, egymást kiegészítő intézkedésekről és programokról van szó. A szervezeti tudás fejlesztését az alábbi programok valósítják meg. 4.4.1 SWOT és képzési koncepció kidolgozása (egyedi projekt) Az érintett, potenciálisan együttműködő szervezetek jelenlegi és a szükséges készségeinek, ismereteinek felmérése alapján, a képzési szükséglet és koncepció kidolgozása. (A 3.1. intézkedés eredményeinek felhasználásával.) 4.4.2 „Train the trainer” - szervezetfejlesztő trénerek képzése (egyedi projekt) A program célja a régióban egyelőre hiányzó szervezeti képzőkapacitás megteremtése. A kiképzett trénerek a későbbiekben továbbadják szervezeti tudásukat a régió szervezeteinek.


162


4.4.3 Tréningprogramok, „study tours" (tanulmányutak) (támogatási konstrukció) A tréningprogramokon a turizmus fejlesztésében érdekelt szervezetek speciális ismereteket sajátíthatnak el; project management-, innovációs management-, kooperációs bróker képzések, vállalkozói és együttműködési készséget fejlesztő tréningek. Külföldi tanulmányutak, melyeken külföldi tapasztalatokat ismerhetnek meg a résztvevők. Tanulmányúton az üzleti tervvel rendelkező, konkrét turisztikai célcsoportra kidolgozott marketingtervvel, illetve együttműködést célzó stratégiával rendelkező szervezetek munkatársai vehetnek részt. Ezek a tanulmányutak a tapasztalatszerzésen túl hozzájárulnak a kapcsolati háló erősödéséhez, új együttműködési lehetőségek felismeréséhez. Az intézkedés földrajzi lehatárolása Nyugat-dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • A turizmushoz kapcsolódó szervezetek, azok vezető munkatársai Közbenső kedvezményezettek • Szervezetfejlesztéssel, regionális fejlesztéssel, képzéssel foglalkozó szervezetek Eredménymutatók Output indikátorok • A program során képzett szervezetfejlesztő trénerek száma (fő) • A képzésben résztvevők száma (fő) • A tanulmányutakon résztvevők száma (fő) • A képzésbe bevont szervezetek száma (db) A megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 4.4.1 4.4.2 4.4.3 Összesen

1. év 7 8 44 59

2. év

44 44

3. év

4. év

5. év

6. év

44 44

6 44 50

40 40

40 40


Összesen 7 14 256 138,5

163


Megvalósító szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Képzéssel foglalkozó szervezetek • Turisztikai szakmai szövetségek


164


4.5 Intézkedés: Minőségbiztosítási rendszer Prioritási fok 2. Intézkedés indoklása, háttere A turisztikai termékek értékesíthetősége (is) meghatározóan a nyújtott szolgáltatás és a vonzerő minőségétől függ. Minőségi követelmények felállítása, ezek megtartásának biztosítása az egyes szolgáltató szervezetek számára is kulcsfontosságú tényező. A turisztikai szolgáltatások és vonzerők régiós termékként való egységes eladásához nélkülözhetetlen a minőség egységessége, a minőség folyamatos mérhetősége és ellenőrizhetősége. A konkrét turisztikai szolgáltatásokon túl a régió szervezetrendszerének minőségbiztosítása is kulcsfontosságú feladat, hiszen az intézményrendszerben, a szervezeti háló különböző szintjein is biztosítani kell az eredményes működéshez szükséges feladatkörök, funkciók, kompetenciák és készségek meghatározását, minőségét és stabilitását. Az intézkedés általános céljai A turisztikai szolgáltatások, valamint a régiós turisztikai intézményrendszer minőségbiztosítását létrehozó intézkedés célja, hogy egységes, megbízható, folyamatosan mért és dokumentált működéssel támogassa a régió turisztikai „értékesítését”. A turisztikai szolgáltatók esetében a felállítandó követelményrendszer – pl. minimum színvonal előírása – egyrészt az egyes szervezetek működési színvonalát emeli, másrészt az egységes turisztikai régió egyik alapkövetelménye a megbízható intézménytípusonként differenciáltan standardizált színvonal. Az egységesség segíti a régiós szintű közös marketinget és javítja a régión belüli egyes turisztikai szolgáltatók egyedi pozícionálását is, azzal, hogy az egységes dokumentáltsággal összehasonlíthatóbbá teszi őket. A régiós turisztikai intézményrendszer számára a minőségbiztosítás egyrészt a térségiturisztikai funkciókat, az ehhez szükséges kompetenciák, és készségek körét határozza meg. A kapcsolódási pontok kijelölésével egyúttal a szervezeti hálózatot magát is definiálja (A minőségbiztosítás kiépítése és a hálózatépítés időben párhuzamos koordinált folyamat!). Másrészről a régió, mint organikus rendszer működésének szervezeti kereteit teremti meg, kiküszöbölve a személyes kapcsolatoktól és ismeretségektől való függést. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) Az intézkedés során a turisztikai szervezetek számára elkészül a régió minőségbiztosítási rendszere. 4.5.1 Célok meghatározása és az érintett szervezetek kataszterének elkészítése – szakértői felmérés (egyedi projekt) • A meghatározó turisztikai szolgáltatások esetében • A turisztikai régió szervezetrendszerének esetében


165


4.5.2 Koncepció és rendszerterv készítése (egyedi projekt) • A meghatározó turisztikai szolgáltatások esetében Minőségi követelményrendszer felállítása - előtanulmány és kialakítási terv (szolgáltatók klasszifikációja, osztályonkénti minőségi követelmények meghatározása, stb.) • A turisztikai régió szervezetrendszerének esetében Funkcióvizsgálat, és szervezetrendszer-hálózati modell megalkotása (A 4.2.4 program eredményeinek adaptációjával.) 4.5.3 Monitoring rendszer megtervezése (egyedi projekt) • A meghatározó turisztikai szolgáltatások esetében • A turisztikai régió szervezetrendszerének esetében 4.5.4 A Minőségbiztosítási rendszer létrehozásának előkészítése (egyedi projekt) Propaganda, kommunikáció, organizáció • A meghatározó turisztikai szolgáltatások esetében • A turisztikai régió szervezetrendszerének esetében 4.5.5 Szervezetépítés, képzés, működtetés (támogatási konstrukció) • A koncepcióban és a rendszertervben meghatározott szervezeti keretek kialakítása • A monitoring rendszerének kiépítése • A koncepcióban definiált feladatellátáshoz szükséges készségek, ismeretek megteremtése érdekében képzések (tréningek, „study tour”-ok, stb.) • A meghatározó turisztikai szolgáltatások esetében • A turisztikai régió szervezetrendszerének esetében Fontos szempont, hogy a kialakított rendszer csak oly mértékben korlátozhatja az egyes szervezetek működését, hogy az a szervezeti háló rugalmasságát ne befolyásolja kedvezőtlenül. Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése: Végső kedvezményezettek • A Régió turizmusban érintett valamennyi szervezete Közbenső kedvezményezettek • RMI • Térségi minőségbiztosítási rendszer építésének szakértői Eredménymutatók Output indikátorok • A minőségbiztosítási rendszerbe bekapcsolt szervezetek száma • A turisztikai szolgáltatók által, a minőségbiztosítási rendszernek megfelelően nyújtott szolgáltatások (értéke, száma)


166


A megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 4.5.1 4.5.2 4.5.3 4.5.4 4.5.5 Összesen

1. év 8 6 7 8 80 109

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

6 80 86

30 30

35 35

50 80

60 60

Összesen 8 6 7 14 325 370

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Kistérségi társulások • Önkormányzatok • Turisztikai szakmai szövetségek • Turisztikai vállalkozások és non-profit szervezetek


167


5.1 Intézkedés: Szálláshelyek fejlesztése Prioritási fok 2. Az intézkedés indoklása, háttere A szálláshelytényező a turizmus fejlődését leginkább hátráltató hiányosságok egyike. A szálláshelyek kapacitása jelenleg nem elégséges, a létesítmények túlzottan kicsik (gyakran még egy „busznyi” turistát sem tudnak befogadni). A szálláshelykapacitás elégtelensége több, országos vagy nemzetközi hatókörű vonzerővel rendelkező településnek (például Pannonhalma) is problémája. A minőség a legtöbb szálláshely esetében ugyancsak javításra szorul, különösen a konferenciaturizmus lehetséges színhelyein. Fontos feladat a megcélzott szegmenseknek megfelelő szálláshely-kialakítás is, illetve a szálláshelyek összetételének a turisztikai kínálathoz való igazítása. A víziturizmus számára kempingek és faházas üdülők kialakítása, a kerékpáros turizmus számára kerékpáros-barát szálláshelyek (például zárható és fedett kerékpártárolók és őrzők kialakítása a szálláshelyen) kialakítása szükséges. A konferenciahelyszínek és a gyógyturizmus jelenlegi és potenciális színhelyei magasabb kategóriájú szálláshelyek kialakítását igénylik. Az intézkedés általános célja Szűk keresztmetszetek felszámolása: szálláshelyek kapacitásának növelése és minőségének fejlesztése a jelenlegi vonzerőknek és a jövőbeli vonzerőfejlesztésnek megfelelően. A régióba érkező vendégek magasabb színvonalú kiszolgálása. A jelentős volumenű átutazó forgalom egy részének megkötése. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) A meglévő szálláshelyek modernizálása, fejlesztése és a szálláshelykapacitás bővítése • Szállodák rekonstrukciója • A konferencia- és gyógyturizmus helyszíneken a 3-4*-os szállodák arányának növelése • A kiépített kerékpárutak mentén kerékpárosbarát szálláshelyek kialakítása • A víziturizmus helyszínein kempingek és nyaralóházak építése, a meglévők színvonalának emelése • Falusi turizmus szálláshelyeinek komfortosítása, minősítettségének ösztönzése • Lovas turizmus színhelyein, lovastúra útvonalak mentén a meglévő egységek kapacitásának bővítése, illetve a meglévő kínálat kiegészítéseként – a lovastúra útvonal komplexitásának megteremtése céljából - új egységek létesítése. • Olcsó szálláshelyek kialakítása, ifjúsági és gyermektáborok építése • Sajátos – a szálláshely típusának megfelelő - szolgáltatások kifejlesztése Az intézkedés földrajzi lehatárolása • A Nyugat-dunántúli Régió területe: háttérinformációk hiánya miatt azon települések köre, ahol a szálláshelyek mennyiségi, minőségi vagy összetételbeli fejlesztése, illetve javítása szükséges, jelenleg nem határozható meg.


168


•

Az egyetlen kivételt ez alól a gyógyturizmus jelenti, a gyógyturizmus esetében a szálláshelykapacitás bővítése az alábbi településeken szükséges: Balf, Bük, Sárvár és Lenti.

Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Szállásadók Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Szálláshelyet üzemeltető vállalkozások Eredménymutatók Output indikátorok • Szálláshelyek számának növekedése • Szálláshelyek minőségének javulása • Szálláshelyek összetételének javulása Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program Összesen

1. év 4.000

2. év 6.000

3. év 8.000

4. év 18.000

5. év 6.000

6. év 6.000

Összesen 38.000

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Megyei, regionális és kistérségi falusi turizmus egyesületek, kerékpáros, lovasturisztikai és természetbarát szövetségek, vízi egyesületek, horgászegyesületek, stb. • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Települési önkormányzatok, kistérségi társulások • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Turisztikai vállalkozások (szállásadók)


169


5.2 Intézkedés: Komplex programkínálat kialakítása (események, rendezvények) Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere Jelenleg a kulturális, sport és gasztronómiai rendezvények témájukban, tartalmukban, időpontjukban, és földrajzi elhelyezkedésükben nem élveznek regionális szervezet általi koordinációt, továbbá kevés a nemzetközi vonzerővel bíró esemény. Fontos, hogy a turisták egyre nagyobb számának megnyerése érdekében, a rendezvények kínálata a régió arculatának megfelelően kerüljön kialakításra, illetve továbbfejlesztésre, továbbá ezek marketingkommunikációs tevékenysége össze legyen hangolva. Az események és rendezvények nagymértékben hozzájárulnak a régióba érkező turisták színvonalas időeltöltéséhez és a minőségi turizmus fejlődéséhez. Az intézkedés általános célja Olyan programkínálat kialakítása a régióban, amely vonzó időtöltési lehetőséget nyújt a már régióban tartózkodó turisták számára, így élvezhetőbbé teszi a tartózkodást. További cél, hogy olyan nemzetközi vonzerővel rendelkező rendezvényeket fejlesszünk ki, és hozzunk létre, melyek önmagukban is vonzerőt jelentenek. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) Minden rendezvény esetében a régió arculatának megfelelő kínálatfejlesztés és a hagyományteremtés a cél. 5.2.1 Rendezvények támogatása (támogatási konstrukció) A régió jelenlegi gyakorlatát, mely szerint a nemzetközi vonzerővel rendelkező, illetve a jövőben nemzetközi vonzerejűre fejleszteni kívánt rendezvényeket anyagilag és erkölcsileg támogatja, a jövőben is folytatni kell. Az így támogatott rendezvények feltüntethetik „A régió kiemelt rendezvénye” jelszót, amely rangot ad az eseménynek, továbbá ösztönzi a rendezőket, hogy magasabb színvonalra törekedjenek. A régióban a leginkább nemzetközi vonzerővel rendelkező rendezvények a Fertődi Haydn Fesztivál, a Fertőrákosi Európa Koncertek, és a Szombathelyi Savaria Karnevál. 5.2.2 Határmenti konstrukció)

településekkel

közös

rendezvények

szervezése

(támogatási

5.2.3 A rendezvények marketingjének támogatása és összehangolása (egyedi projekt) • A rendezvények közötti tartalmi és időponti összehangoltság biztosítása. • Megbízható és pontos rendezvénynaptár létrehozása a tárgyévet megelőző év első felében. • Marketingmunka időbeli pozícionálása (belföldi célcsoport számára szezonkezdetkor, külföldi célcsoport megdolgozása az előző évben kezdődik). • Utazási irodák ösztönzése a rendezvények egyenkénti vagy más termékekkel társított kiajánlására. • Rendezvények MT. Rt. külképviseletein történő kommunikálása.


170


•

A programkínálat a közeli Burgenland tömegkommunikációs eszközein történő megjelenítése.

Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • A régió lakossága • Művészeti csoportosulások • Bor- és gasztronómiai szövetségek • Sportegyesületek, -szövetségek Közbenső kedvezményezettek • Regionális Marketing Igazgatóság • Rendezvényszervezők, kulturális irodák • Turisztikai szövetségek • Kistérségi társulások • Települési önkormányzatok • A turizmusban érintett vállalkozások Eredménymutatók Output indikátorok • A Régió arculatában jelentős súllyal szerepelnek a rendezvények • A nemzetközi vonzerővel rendelkező rendezvények száma nő • A rendezvények kínálata minőségi irányba fejlődik • A rendezvények száma növekszik • A rendezvények közötti tartalmi és időponti összehangoltság megvalósulása • Megbízható rendezvénynaptár létrejötte a tárgyévet megelőző év első felében (internetes megjelenés jó kapcsolatokkal más fontos nemzetközi honlapokhoz, kiadványok létrehozatala és tudatos terjesztése) • Utazási irodák egyre nagyobb hányada ajánl rendezvényeket a turisták számára Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 5.2.1 5.2.2 5.2.3 Összesen

1. év 100 30 40 170

2. év 100 30 40 170

3. év 100 30 40 170

4. év 100 30 40 170

5. év 100 30 40 170


6. év 100 30 40 170

Összesen 600 180 240 1.020

171


Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Települési önkormányzatok • Kistérségi társulások • Szakmai szövetségek • Művészeti egyesületek • Sportegyesületek • Bor- és gasztronómiai egyesületek • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Turisztikai vállalkozások


172


5.3 Intézkedés: Piaci értéket növelő, turizmushoz kapcsolható egyéb kínálati elemek fejlesztése Prioritási fok 1. Az intézkedés indoklása, háttere Minden elutazás bizonytalan érzést kelt az utazóban. Az otthoni rutinok által nyújtott biztonság megszűnik. A turistában az otthonosság érzésének felkeltése sokszorosan megtérülő fáradozás. Ennek elérése csak átfogó, egymástól (látszólag) távolálló intézkedéssorozat megtételével lehetséges. Ehhez kapcsolódó információs rendszer fejlesztése a korábbi intézkedésekben található. A vonzerő, szálláshely és étkezési- továbbá programlehetőségek mellett fontos kínálati elemek az informáltság, a közbiztonság és a köztisztaság, higiénia is. Ezek minősége a helyi lakosokra és a turistákra egyaránt hatással van. Az intézkedés általános célja Az egyéb kínálati elemek, mint a megközelíthetőség, közbiztonság és köztisztaság helyzetének javítása. Az intézkedés leírása - (programok megnevezése) 5.3.1 Megközelíthetőség javítása (egyedi projekt) Határátkelőhelyek áteresztőképességének növelése. Dunakilitin vízi határátkelőhely nyitása. Új határátkelők nyitása. Vasúti megközelíthetőség fejlesztése. A régió észak-déli közúti összeköttetésének javítása. 5.3.2 Biztonság (közbiztonság és informáltság) javítása (támogatási konstrukció) A turisták információval való ellátottságának javítása a 2.1 intézkedés szerint. Korrekt tájékoztatás a közbiztonsági helyzetről. Idegenforgalmilag frekventált területeken a rendőrség jelenlétének megerősítése. A polgárőrség megszervezésének ösztönzése a településeken 5.3.3 A köztisztaság és higiénia helyzetének javítása (támogatási konstrukció) Parkok, közterületek, közlekedési eszközök, éttermek, vendéglátóhelyek, szálláshelyek, nyilvános wc-k higiénés színvonalának emelése. Parkosítás, virágosítás. A lakosság ösztönzése az igényes környezet megteremtésére. Az eredményeket felmutatni tudó önkormányzatok megjutalmazása. Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése Végső kedvezményezettek • Turisták • Helyi lakosok


173


Közbenső kedvezményezettek • Települési önkormányzatok • Kistérségi társulások • Rendőrség • Köztisztasági Vállalatok Eredménymutatók Output indikátorok • Frekventált turisztikai helyek vasúti és közúti elérhetőségének a javulása • Határátkelőhelyek számának és áteresztőképességének növekedése • Rendőrség jelenlétének erősödése az idegenforgalmilag frekventált területeken • Parkok, közterületek, közlekedési eszközök, éttermek, vendéglátóhelyek, szálláshelyek, nyilvános WC-k higiénés színvonalának növekedése • Parkosított és virágosított területek növekedése Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 5.3.1 5.3.2 5.3.3 Összesen

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

100 150 250

100 150 250

100 150 250

100 50 150

100 50 150

100 50 150

600 600 1.200

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Partnerszervezetek • Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Belügyminisztérium, • Kamarák, szakmai szervezetek • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megyei szervezetei • Települési önkormányzatok, kistérségi társulások • Térségi lapok, helyi tv csatornák, • Idegenforgalmi irodák, Tourinform irodák, teleházak • Turisztikai vállalkozások • Útinform


174


5.4 Intézkedés: Vonzerőleltár készítése Prioritási fok 1. Az alintézkedés indoklása, háttere A térség vonzerőinek pontos ismerete elengedhetetlen a célcsoportválasztáshoz, a termékfejlesztéshez, a megfelelő kommunikációs politika kialakításához, stb. A Magyar Turizmus Rt. által összeállított vonzerőleltár Magyarország egyetlen országos szintű turisztikai vonzerő-adatbázisa, amelyet azonban az elmúlt években számos kritika ért. Ez a vonzerőleltár elméletileg ugyan tartalmazza az összes nevezetességet, mégis csak a szakértők által turisztikailag jelentősebbeket értékeli bizonyos mutatók megadott mutatók mentén. Az alintézkedés általános célja A turisztikai kínálat (vonzerők és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások) teljes körű és objektív feltérképezése, a vonzerőleltár folyamatos karbantartása. Az alintézkedés leírása - (programok megnevezése) A régió vonzerőinek és a vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatásoknak teljeskörű, objektív minősítésen alapuló felmérése. Az alintézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-dunántúli Régió területe Kedvezményezettek megnevezése Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Eredménymutatók Régió szintű leltár a vonzerőkről és a vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatásokról Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét képzések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program Összesen

1. év 15

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen 15

Megvalósításért felelős szervezet (menedzsment szervezet) és partnerszervezetek Menedzsment szervezet • Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság


175


4.2 A végrehajtásért felelős szervezetek és közreműködők A turizmusfejlesztési program megvalósításának felelős szervezetei a Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság, és a Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság. A megvalósításban közreműködő szervezetek intézkedésenként, illetve alintézkedésenként kerültek feltüntetésre.

4.3 A források pénzügyi ütemterve Az intézkedéseknél és alintézkedéseknél kidolgozott költségeket, és a források eredetét és ütemezését a következő két táblázatban foglaljuk össze. Megjegyzések az indikatív forrástérkéhez: • • •

A források esetén nem minden esetben állnak aktuális információk rendelkezésre. Miután nem ismert minden egyes donor esetén a pontos összköltségvetési forrás mértéke, támogatási számokat nem lehet még meghatározni. A helyi önkormányzatok és a vállalkozások az egyes fejlesztésekhez a saját erőt biztosítják, attól függően, hogy kik lehetnek a kedvezményezettek.


176


Költségek ütemezése Intézkedések 1. Stratégiai program 1.1 Termál- és gyógyturizmus 1.2 Aktív turizmus 1.2.1 Kerékpáros turizmus 1.2.2 Víziturizmus 1.2.3 Lovasturizmus 1.2.4 Természetjárás 1.2.5 Horgász- és vadászturizmus 1.2.6 Egyéb sportolás 1.3 Kulturális turizmus 1.4 Egyéb turisztikai termékek 1.4.1 Konferenciaturizmus 1.4.2 Bor- és gasztronómiai turizmus 1.4.3 Bevásárlóturizmus 1.5 Falusi turizmus 1.6 Natúrparkok 2. Stratégiai program 2.1 Regionális marketingstratégia 2.2 Kistérségi marketing 2.3 Település-marketing

1. év

2.év

3. év

4. év

5. év

6. év

Összesen

6.165 900,5 308 130 34 36,5 7 385 3.239 1.751 1.715 34 2 127 88

6.520 1.200,5 510 184 90 35,5 16 365 5.379 2.061 2.15 44 2 77 115

6.510 1.119,5 511 183 71 15,5 9 330 5.316 255 212 41 2 52 158

4.310 539,5 311 132 53 10,5 13 20 1.203 226 200 26 50 129

3.310 354,5 309 2 12 8,5 13 10 1.184 10

2.310 353,5 309 2 12 8,5 12 10 1.169 10

10 46 25

10 26 25

29.125 4.468 2.258 633 272 115 70 1.210 17.490 4.313 4.142 165 6 378 540

550 20 30

400 10 30

392 10 30

368 10 30

368 10 30

368 10 30

2.446 70 180

15,5 8 15 45

14 40 15 42

14 38 15 42

11 38 15 42

1 38 15 42

1 36 15 42

56,5 198 90 255

8 28 19 59 109

2 22 19 44 86

2 17,5 19 44 30

2 16,5 19 50 35

2 16,5 19 40 80

2 16,5 19 40 60

18 117 114 138,5 370

4.000 170 250 15 20.263,5

6.000 170 250 25.758

3. Stratégiai program

3.1 Képzési kataszter felvétel 3.2 Szakmai képzések 3.3 Település-menedzsment képzés 3.4 Vállalkozók képzése 4. Stratégiai program 4.1 A fejlesztési program 4.2 Hálózatépítés 4.3 Integrált fejlesztés tervezése 4.4 Szervezetfejlesztési tréningek 4.5 Minőségbiztosítási rendszer 5. Stratégiai program 5.1 Szálláshelyek fejlesztése 5.2 Komplex programkínálat 5.3 Egyéb kínálati elemek 5.4 Vonzerőleltár készítése Összesen

8.000 18.000 170 170 250 150 23858,5 26.179,5


6.000 170 150 12.275,5

6.000 38.000 170 1.020 150 1.200 15 11.216,5 119.551,5

177


A regionális turizmusfejlesztési program indikatív forrástérképe Intézkedések

Széchenyi terv

Regionális Fejlesztési Tanács

RIB

SAPARD Phare ISPA Helyi VállalCBC önkorm. kozói (KPA) tőke

1. Stratégiai program 1.1 Termál- és gyógyturizmus 1.2 Aktív turizmus 1.2.1 Kerékpáros turizmus 1.2.2 Víziturizmus 1.2.3 Lovasturizmus 1.2.4 Természetjárás 1.2.5 Horgász- és vadászturizmus 1.2.6 Egyéb sportolás 1.3 Kulturális turizmus 1.4 Egyéb turisztikai termékek 1.4.1 Konferenciaturizmus 1.4.2 Bor- és gasztronómiai turizmus 1.4.3 Bevásárlóturizmus 1.5 Falusi turizmus 1.6 Natúrparkok 2. Stratégiai program 2.1 Regionális marketingstratégia 2.2 Kistérség-marketing 2.3 Település-marketing 3. Stratégiai program 3.1 Képzési kataszter felvétel 3.2 Szakmai képzések 3.3 Településmenedzsment képzés 3.4 Vállalkozók képzése 4. Stratégiai program 4.1 A fejlesztési program 4.2 Hálózatépítés 4.3 Integrált fejlesztés-tervezés 4.4 Szervezetfejlesztési tréningek 4.5 Minőségbiztosítási rendszer 5. Stratégiai program 5.1 Szálláshelyek fejlesztése 5.2 Komplex programkínálat 5.3 Egyéb kínálati elemek 5.4 Vonzerőleltár készítése


178


4.4 A programok megvalósításának monitoring és értékelési rendszere A fejlesztési program megvalósulását folyamatosan nyomon kell követni, eredményességét folyamatosan értékelni kell, az esetleges eltérésekről vagy gondokról a visszacsatolást biztosítani kell, mely feladat ellátásért a Regionális Idegenforgalmi Bizottság a felelős. Az RIB ülésére készülő monitoring jelentéseket a titkárságának, az RMI-nek kell elkészíteni, de a jelentések elkészítésbe bevonhatja megegyezés alapján az RFÜ-t. A jelentések elkészítéshez szükséges személyi kapacitás meglétéről a RIB-nek kell gondoskodnia. A fejlesztési stratégiában szükséges módosító lépésekről és a stratégia módosításáról a RIB dönthet, az előterjesztők javaslta alapján. Az ellenőrzési rendszer egyidejűleg különböző módszerek alkalmazását igényli a végrehajtás különböző területein, a menedzsment különböző szintjein, ezért a Régió turizmusfejlesztési programjának monitoringja kétszintű: •

A konkrét intézkedések és programok monitoringját és értékelését az adott programhoz rendelt - az intézkedésekben definiált - menedzsmentszervezet(ek) kell, hogy elvégezze. Ezen a monitoring-szinten elsődlegesen az egyes intézkedésekhez (programcsoportokhoz) rendelt indikátorok alapján történik az értékelés.

•

Az RMI az intézkedések elvégzéséről készült elemzések alapján állítja össze a prioritásokra, illetve a programra vonatkozó értékelő jelentést. Az intézkedésekről a menedzsment szervezetek előzetesen kialakított jelentési rendszernek (reporting system) megfelelően küldik jelentéseiket a programok megvalósulásáról, a források felhasználásáról az RMI felé.

A RIB-nek minden teljesítésről tájékoztatást kell kapnia. A teljes monitoringnak és értékelésnek a konkrét programok teljesülésének bemutatásán túl a társadalmi-gazdasági és környezeti hatások széles körére is kell kiterjednie, hatékonysági elemzéseket is tartalmaznia kell.


179


4.5 A program végrehajtásától várható eredmények A program végrehajtásától várható eredmények közül a következőket emeljük ki: • Növekednek a turisztikai bevételek, javulnak a turisztikai vállalkozások hatékonysági mutatói. • Megvalósulnak a hamarosan elfogadásra kerülő Nyugat-dunántúli regionális termálturisztikai fejlesztési program célkitűzései. • A fejlesztések eredménye lesz, hogy a foglalkoztatásban, a kisvállalkozásokban fontos szerepet betöltő bevásárló turizmust nagymértékben felváltják a magasabb hozzáadott értéket képviselő turisztikai szolgáltatások. • A természeti adottságok, nemzeti és natúrparkok nagyértékű turisztikai termékké vállnak. • A környezetvédelem finanszírozásában a turizmus is részt vállal. • A térség kastélyainak rekonstrukciója megvalósul. Prognózisunk szerint a • belföldi vendégéjszakák évente 7%-kal fognak növekedni • külföldi vendégéjszakák évente 5%-kal fognak növekedni A várható gazdasági eredmények a következők

Magyarország nemzetközi turisztikai bevétele Nyugat-dunántúli Régió bevétele

2007 (várható) Mrd $ Mrd Ft 7,0 1.730 0,4783 119,6

1999 (tény) Mrd $ Mrd Ft 3,40 840 0,318 79,5

(1999. évi változatlan árakon és 1999. év végi Ft/$ árfolyamon)


180

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI KONCEPIÓJA ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Recommend Documents