Nyugat-Dunántúl környezeti állapota Helyzetkép és kihívások

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota Helyzetkép és kihívások nemzetközi konferencia

Rendező: Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kar Kémia és Környezettudományi Tanszék

Szombathely 2010. november 11-12.

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12.

A konferencia helyszíne: Megyeháza 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 1.

Az összefoglalót készítette: Béres Csilla Borzsák István Füzesi István Merk Ildikó

A szervezőbizottság tagjai: Elnök: Béres Csilla Alelnök: Borzsák István Titkár: Füzesi István Tagok: Horváthné Farsang Ágota, Kalmár Sándor, Korponai János, Merk Ildikó, Németh László, Papp-Füzfai Zsófia

A konferencia védnökei: Dr. Illés Zoltán, környezetügyi államtitkár Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke Dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora

A konferencia támogatói: Vas Megye Közgyűlése Nemzeti Fejlesztési Ügynökség NyME SEK Tudományos Bizottság 2


PROGRAM 2010. november 11. (csütörtök) 9.00-tól

Regisztráció, poszterek felhelyezése (Megyeháza, Berzsenyi I. terem)

10.00-16.30

Megnyitó, plenáris ülés (Megyeháza, Díszterem)

Elnök: Prof. Dr. Veress Márton DSc, Dékán 10.20-10.50

Köszöntő Prof. Dr. Gadányi Károly DSc, Elnök-rektorhelyettes Majthényi László, Vas Megyei Közgyűlés alelnöke

10.50-11.20

Kiss Ádám: Környezetünk jelene és jövője

11.20-11.50

Szimandel Dezső: A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer

11.50-12.20

Pula Balázs: Sugárzások és hatásai környezetünkben

12.20-13.20

Ebédszünet

Elnök: Dr. habil. Béres Csilla PhD 13.20-13.40

Janák Emil: A vízi környezet állapota az Észak-Dunántúlon egy mérnök szemével

13.40-14.00

Szabó Mária, Móga János, Kiss Klaudia, Borsodi Andrea, Knáb Mónika, Kéri András, Hajduné Darabos Gabriella: Dunántúli vizes élőhelyek (Szigetköz és a Tapolcai-karszttavak) környezeti állapota

14.00-14.20

Csányi Béla: Az EU Duna Régió Stratégia környezetvédelmi vonatkozásai - kutatási feladataink

14.20-14.40

Némethné Zsigó Zita: A környezetvédelem rendőrségi feladatai

14.40-15.00

Rétfalvi Tamás, Tukacs-Hájos Annamária, Oravecz Bettina, Albert Levente: Biogáz előállítás növényi alapanyagú ipari melléktermékekből

15.00-15.20

Polgár András: Vállalati környezeti hatások rendszerszemléletű kezelése és irányítása régiónkban

15.20-15.40

Kávészünet (Megyeháza, Berzsenyi I. terem)

Elnök: Dr. habil. Gucsik Arnold PhD 15.40-16.00

Soós Zoltán, Kiss Katalin, Woki Zoltán: Civil válaszok a határon átnyúló környezeti problémákra (Rába, szemétégető)

3

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. 16.00-16.20

Kövecsesné Gősi Viktória: A környezeti nevelés hatékonyságának vizsgálata az Erdőpedagógia projektben

16.20-16.40

Könczey Réka, Bernát Anikó, Sík Endre: Települési érdekérvényesítés a környezetvédelmi közszolgáltatásokban - a régió polgármestereinek véleménye szerint

16.40-17.00

Pécsinger Judit: Természeti területeken lévő utak és a hatásterjedés

17.00-17.20

Gyöngyössy Péter: Tájtörténeti szempontok jelentősége a természet megőrzésében (a Kerekerdő Alapítvány néhány megvalósított projektjén keresztül)

17.20-18.20

Poszterszekció (Megyeháza, Berzsenyi I. terem)

19.00

Fogadás (NyME SEK B épület, Nagytanári tanácskozó)

2010. november 12. (péntek) 9.00-tól

Szekció előadások

1. szekció (Megyeháza, Díszterem) Szekcióelnök: Borzsák István CSc 9.00-9.20

Borzsák István: A természettudományos oktatás időszerű kérdései

9.20-9.40

Csapó Erzsébet: Oktatás a természetben

9.40-10.00

Molnár László: Környezetvédelem és fizika az általános iskola felső tagozatában

10.00-10.20

Pintérné Nagy Edit: A környezeti nevelés, tudatformálás helyzete Sopron Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programjának (2010-2015) tükrében

10.20-10.40


10.40-11.00

Koltay Eszter: ÖKO Játék Program avagy környezeti nevelés játékosan

11.00-11.20

Varga Péter, Horváth Dániel, Varga Attila, Gálfi Márta, K. Németh Mária: Az „Ökoiskola Hálózat” alakulása a Nyugat-Dunántúli régióban Helyzetkép és lehetőségek a Hálózatban

2. szekció (Megyeháza, Címerterem) Szekcióelnök: Dr. Korponai János PhD 9.00-9.20

Bencsics Attila, Sinka András, Fekete István, Balaton Tihamér: A Nyugat-dunántúli Zöldhatóság illetékességi területének környezeti állapota

9.20-9.40

Lakosi Ilona: Hogy vagy Rába? A folyó vízminőségi állapota a közös magyar-osztrák vízminőségi hossz-szelvények alapján

4

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. 9.40-10.00

Szekeres József, Kovács Krisztán, Keserű Balázs, Csányi Béla: Rába Survey makrozoobentosz eredménye

10.00-10.20

Szalóki Zoltán, Keserű Balázs, Pannonhalmi Miklós: Rába Survey magyarországi szakaszának hal fauna felmérésének eredménye

10.20-10.40


10.40-11.00

Csányi Béla, Kovács Krisztián, Szekeres József: Nyugat-Dunántúl határvizeinek állapota a makrogerinctelen fauna alapján

11.00-11.20

Tóth Gábor, Engi Zsuzsanna, Hercsel Róbert: Előzetes jelentés a Mura és árterének komplex vizsgálatáról

11.20-11.40

Visiné Rajczi Eszter, Kalicz Péter, Guttmann Eszter, Imrik Petronella, Albert Levente: Városökológiai kutatások. A Rák-patak vízminőségi változása Sopron belterületén

3. szekció (Megyeháza, Berzsenyi II. terem) Szekcióelnök: Dr. Kalmár Sándor Flóris PhD 9.00-9.20

Finta Viktória, Kiss Ádám, Thuróczy György: „Elektroszmog”

9.20-9.40

Elekné Fodor Veronika: Hazai információs rendszerek alkalmazhatósága a környezeti hatásvizsgálat során

9.40-10.00

Kocsis Zsolt: Településszerkezet és energiahatékonyság

10.00-10.20

Hausner Csaba Richárd: Egy eróziós modell kalibrálása és paraméterezése – különös tekintettel a felszíni rétegeróziós és a barázdás erózió átmenetére

10.20-10.40


10.40-11.00

Koczpek Barbara: Települési szilárd hulladék biostabilizációjának vizsgálata

11.00-11.20

Kiss Csaba, Barna Zsófia, Török Júlia Katalin, Vargha Márta: A magyarországi fürdők amőba faunájának vizsgálata

11.20-11.40

Baranyai Olga, Taródi Júlia: Ökológiai célú fásítás a Kebele- és Szentgyörgyvölgyi-patakok mentén

11.40

Zárszó (Megyeháza, Díszterem)

5


Poszterek Béres Csilla, Németh László, Zentai Zoltán: Dunántúli erdők domináns fáinak környezeti alkalmazkodása Béres Csilla, Németh László, Zentai Zoltán: Fafajok víztartalékának vizsgálata CT és MRI módszerrel Füzesi István, Borzsák István: Hulladékhelyzet a régióban a NyME TTK Kémia és Környezettudományi Tanszék szakdolgozatai alapján Gáspár Lóránt, László Richárd: Vad és haszonállat elütések a GYSEV ZRT vasútvonalain Horváth Kitti, Nagy Gabriella Mária: Dunántúli nemzeti park igazgatóságok gazdálkodása Horváthné Farsang Ágota: A Rába folyó vízminőségének változása az elmúlt 12 évben Kalmár Sándor, Gucsik Arnold: Élőhelytérképezés modellrepülő használatával Kalmár Sándor, Gyimóthy Zsuzsanna: Nádi énekesmadarak állománydinamikája a Fertő tavon gyűrűzési adatok alapján Koczpek Barbara: Study of biological degradation of inoculated municipal solid waste Korponai János, Braun Mihály, Buczkó Krisztina, Forró László, Gyulai István, Lengré Tímea, Nédli Judit, Papp István, Varga Katalin: Paleolimnológiai módszerek a klimatikus és az emberi hatások kimutatására Kövér Csilla: Falevelekre rakódott por vizsgálata alkalmas-e levegőminőség jellemzésére Németh László, Zentai Zoltán, Béres Csilla: A növényborítottság hatása a talajhőmérsékletre Nagy Gabriella Mária, Héjj Botond: A lakosság életminőség indexe, mint környezet értékelési szempont Nagy Gabriella Mária, László Richárd: Kőszeg területhasználat változásai a XVIII-XX. században Polgár András: Környezetirányítási rendszerek hatásértékelésének és gyakorlatának hatékonysági vizsgálata Zentai Zoltán, Németh László, Béres Csilla, Schläffer Roland: Lejtő-kitettség hatása a talajszinti levegőhőmérsékletre egy Hochschwab-i töbör példáján

Gyöngyössy Péter: Az Őrség és a kapcsolódó területek erdeinek történeti elemzése Gyöngyössy Péter: Tájhasználati vizsgálatok Szőce környékének ismeretéhez

6


ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI

7

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. KÖRNYEZETÜNK JELENE ÉS JÖVŐJE Kiss Ádám ELTE Környezettudományi Centrum 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A [email protected] Korunk legfontosabb jelensége, hogy az emberi társadalom és a környezet egyensúlya nyilvánvalóan megbomlott. Az előadásban ennek a viszonynak több mozzanatát kívánjuk elemezni a jelen értékelésével és az előre látható problémák elemezésével. Az előadásban előbb áttekintjük, hogy melyek a megfelelő módszerek, illetve melyek az alkalmazható paraméterek a környezet jelen állapotának általános bemutatására. Kísérletet teszünk a természeti, az épített és a mentális környezetünk jelenének értékelésére. Rámutatunk arra, hogy a környezet antropogén megzavarása korunk általános jelenségének tekinthető. Ugyanakkor a társadalmak működésének biztosítása folyamatosan kielégítendő követelményeket támasztanak. Ezek közül a legfontosabbakat röviden elemezzük: a lakosság élelmezése, a vízellátás lakossági és ipari szférában, megbízható energiaellátás a társadalom különböző szintjein, a nyersanyagellátás a termelőszférában, a lakossági és ipari hulladék megnyugtató kezelése és elhelyezése, a közlekedés és a szállítás folyamatos megoldása, a társadalom tagjai lakhatásának biztosítása. Ráadásul mindezeket a Föld lakosságának jelentős növekedése mellett kell megoldani. Jövőnk környezetének jövőbeni állapotát döntően befolyásolhatják azok a globális szintű veszélyek, amelyek már most világosan látszanak. Ezek közül a legmarkánsabbak a népességrobbanás és következményei, az éghajlatváltozás, a vízkészletek beszűkülése, a fajok gyorsuló kihalási ütemének veszélyei, a természeti erőforrások korlátozottsága, az energiajövő fenyegető problémái és az élelmiszerellátás bizonytalansága. Mindezek olyan kérdéseket vetnek fel, hogy jól működik-e a társadalom, megvannak-e a közös cselekvésre lehetőséget adó értékrendi és erkölcsi alapok, melyek a jól működő szervezeti formák a társadalomban és hogyan lehet összhangba hozni a jólét igényét a leépülő természeti környezettel? Rámutatunk, hogy a társadalomszervezésnek már a közeljövőben új válaszokat kell adni a természeti környezet változásaira. A teendőket csak a tudomány eredményeinek a felhasználásával lehet és kell meghatározni. A fenntartható jövő kimunkálásában az oktatásnak központi szerepe lesz.

8

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. A KIS-BALATON VÍZVÉDELMI RENDSZER Szimandel Dezső Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Vízminőségvédelmi és Fejlesztési Osztály 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. [email protected] A Balaton és legnagyobb kiterjedése, katonai felmérések térképei, vízszintszabályozás, a szabályozás következménye. A Balaton vízgyűjtő területe és a tó medencéi – miért a Keszthelyi-öbölben jelentkezett először az eutrofizáció. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) működésének alapfilozófiája. Működése (eredetileg tervezett állapot, működés jelenleg, felülvizsgálat, megvalósuló változat). Vízkémiai, vízbiológiai monitoring – napi, heti, eseti vizsgálatok. Üzemirányítás és távmérő rendszer. A KBVR hatása: a Zalából a Balatonba jutó anyagmennyiségek, Fenékpusztai szelvény mérési eredményei. Működés árvízkor, vízhozam és összes foszfor hozam változásai. Konklúziók.

9

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. SUGÁRZÁSOK ÉS HATÁSAI KÖRNYEZETÜNKBEN Pula Balázs ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Reg. Int. Sugáregészségügyi Decentrum 9024 Győr, Jósika u. 16. [email protected] Az előadás a nemionizáló és az ionizáló sugárzásokkal foglalkozik. Sorra veszi a lakosságot legjobban foglalkoztató sugárzási forrásokat és azokat a munkahelyeket, ahol a dolgozókat számottevő sugárzás éri. A munkahelyek speciális csoportja az egészségügy, ahol sok esetben a sugáforrás közelében kell dolgoznia a személyzetnek. Ugyanakkor nemcsak a dolgozókat, hanem a betegeket (pácienseket) érő sugárzásra is figyelemmel kell lennünk. Számítani kell arra, hogy az egészségügy fejlődésével csak egyre nőni fog a páciensek sugárterhelése. Míg az iparban elsődlegesen távolságvédelemmel lehet védekezni, az egészségügyben sok területen csak védőeszközzel lehet, mely nem árnyékolja le az egész testet. Az előadás kitér a nemionizáló sugárzások jogi szabályozása körüli problémákra, melyek számos esetben megnehezítik az államigazgatási dolgozók munkáját. Ugyanakkor a lakossági panaszok döntő többsége nemionizáló sugárzás témakörében érkezik. Az ionizáló sugárzásoknál nagyobb terhelésnek az izotóplaboratóriumokban dolgozók és a gamma-radiográfiai berendezésekkel foglalkozók vannak kitéve. Ugyanakkor nem elhanyagolható az intervenciós radiológiával foglalkozók sugárterhelése sem. A kapott dózist számtalan (sokszor emberi) tényező befolyásolja, ezért is nehéz mindenkire érvényes útmutatásokat adni.

10

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. A VÍZI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLON EGY MÉRNÖK SZEMÉVEL Janák Emil Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád út 28-32. [email protected] A Víz Keretirányelv előírásainak megfeleően elkészült Magyarország víz gyűjtő-gazdálkodási terve, valamint azok eszközei, az intézkedési programok. A Víz Kerertirányelv központi koncepciója a környezeti célkitűzések integrációja. Ez magában foglalja az összes vízkészlet és vízhasználati tevékenységek integrációját. Ebben a körben vizsgálni jell a hidrológia, hidraulika, ökológia, kémia, a mérnöki technológia és a közgazdasági ismeretek együttes kombinációját, hogy felmérjék és megbecsüljék a jelenlegi és jövőbeni terhelési hatásokat a vízkészletekre, és meghatározzák azokat az intézkedéseket, melyekkel a költségek leghatékonyabb felhasználásával érhetők el a környezeti célkitűzések, azaz a jó ökológiai állapot/potenciál. A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapját képező intézkedési programok foglalkoznak a vízügyi törvényhozás integrálásával egy közös és összefüggő koherens keretben. A tervezési és döntési folyamat során a nyílt tervezési stratégiát kell alkalmazni, azaz a tervezésben az összes érdekelt Felet be kell vonni, beleértve a vízhasználókat is. Az EU nyílt tervezési eljárása során a felülről irányított tervezés helyett az érvényes jogszabályok figyelembe vétele mellett a nyílt tervezés folyamata alulról felfelé történik. Jellemzője a folyamatnak, hogy nem egyirányú döntéshozatali rendszer valósul meg, hanem a döntéshozatal ciklikus: Értékelés- Döntéshozatal- Végrehajtás-Monitoring-Értékelés körfolyamat. A nyílt tervezési eljárás során az EU különös figyelmet fordít szakértői függetlenségre és pártatlanságra, az előítéletek kizárására, a szubszidiaritás elvére, azaz a döntéseket ott kell meghozni, ahol azok a leghatékonyabban végrehajthatók. A Víz Keretirányelv illetve a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a fentiek értelmében a műszaki és természettudományok szoros együttműködésével hajtható végre. Az előadás során e vonatkozásban a Szigetköz, mint tervezési mintaterv kerül bemutatásra.

11

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. DUNÁNTÚLI VIZES ÉLŐHELYEK (SZIGETKÖZ ÉS A TAPOLCAI KARSZTTAVAK) KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Szabó Mária1, Móga János2, Kiss Klaudia1, Borsodi Andrea3, Knáb Mónika3, Kéri András2, Hajduné Darabos Gabriella1 1

2

ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, ELTE Természetföldrajzi Tanszék, 3ELTE Mikrobiológiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C [email protected]

A vizes élőhelyek és a társadalom kapcsolata szinte az emberiséggel egyidős, így példájukon jól tanulmányozhatók a természeti és a társadalmi környezet kölcsönhatásai. A folyómenti területek felszínének, formakincsének és a tájszerkezet változásaiban mindig a víz és az ember volt a két lényeges tájformáló tényező. Víz és ember kapcsolatában évszázadokon keresztül a víz volt a meghatározó. Az ember igyekezett együtt élni a vízzel, hiszen élete ettől függött. Gazdálkodására jellemző volt a táj bölcs hasznosítása. Később azonban az ember – társadalmi- gazdasági tevékenysége révén – vált a jelentősebb tájformáló tényezővé. Az ember letelepedése előtt a Szigetköz feltehetően ártéri, vadban gazdag vízi,vizes,- és szárazföldi élőhelyek tarka mozaikja volt, ahol a vándorló zátonyok, a nagy ártéri erdőségek, mocsár- és láprétek voltak a táj meghatározó elemei. Az ember megtelepedésével, gazdálkodási tevékenységeivel, majd a Duna szabályozásával az előnyök mellett számos, tájökológiai szempontból kedvezőtlen változás is történt. Ilyen többek között a táj homogenizálódása akár tájképi, geomorfológiai, biogeográfiai, akár a táji diverzitás értelmében. Előadásunk első felében a Szigetközben történt főbb változásokat tekintjük át. A karsztos területek különböző felszíni és felszín alatti folyamatokkal jellemezhető, érzékeny háromdimenziós rendszerek. A szennyezések és egyéb káros hatások a felszínnel közvetlen kapcsolatban álló epikarszton keresztül érik el a karsztrendszert, ezért a természetes és antropogén folyamatok hatására bekövetkező változások kutatása különös jelentőséggel bír. A Tapolcai-karszton végzett karsztökológiai vizsgálatainkról adunk képet előadásunk második felében, ahol egyrészt az évszázados tájhasználat nyomán kialakult karsztos tájváltozásokat követjük nyomon, másrészt az antropogén folyamatok hatására az epikarsztos rendszerekben, a hidro-, bio- és pedoszférában egyaránt nyomon követhető változásokat vizsgáltuk. A Tapolcai-karszt területén az elzáródott víznyelőkben kialakult kisvizek összehasonlító fiziko-kémiai és mikrobiológiai elemzését, továbbá a bentosz makroszkópikus gerinctelen faunájának vizsgálatán alapuló biológiai vízminősítését, a tavak és környezete vegetációjának természetvédelmi és ökológiai szempontú értékelését és az évszázados tájhasználat nyomán kialakult karsztos tájváltozásokat mutatjuk be. Készült a 79135. sz. OTKA támogatásával.

12

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. A KÖRNYEZETVÉDELEM RENDŐRSÉGI FELADATAI Némethné Zsigó Zita Vas Megyei Rendőr-főkapitányság 9700 Szombathely, Petőfi S. u. I/c [email protected] 1. A VMRFK Bűnmegelőzési Osztály tevékenységének bemutatása, környezetvédelmi szakvonal tevékenysége, a környezeti bűnmegelőzés területei. 2. A környezetvédelem rendőrségi feladataira vonatkozó legfontosabb jogszabályok. 3. A környezetvédelemmel összefüggő bűncselekmények tényállásai, a Btk. vonatkozó részei. 4. Környezeti bűncselekmények alakulása Vas megyében, tendenciák, esetek. 5. Az e területet érintő szabálysértések, szabálysértési helyzet alakulása, jellemző esetek. 6. Együttműködés a környezet- és természetvédelem hatóságaival, eljáró hatóságok.

13

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. BIOGÁZ ELŐÁLLÍTÁS NÖVÉNYI ALAPANYAGÚ IPARI MELLÉKTERMÉKEKBŐL Rétfalvi Tamás, Tukacs-Hájos Annamária, Oravecz Bettina, Albert Levente Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Kémiai Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u.4. [email protected] A Nyugat-Dunántúl mezőgazdasági területein számos olyan (élelmiszer) ipari alapanyagként szolgáló növény gazdaságosan termelhető, amelyek feldolgozása során keletkező melléktermékekből anaerob fermentációval biogáz termelhető. Laborfermentációs kísérletekben vizsgáltuk a cukorrépa feldolgozás során visszamaradó répaszelet, a biodízel gyártás során keletkező g-fázis, valamint a kukorica alapú bioetanol előállítás során visszamaradt szeszmoslék biogáz kihozatali értékeit. Cukorrépaszelet fermentáció A cukorrépaszelet fermentáció során biztosítani kell a megfelelő makro- és mikroelem bevitelt. A cukorrépaszelet fajlagos biogáz hozama: 600 m3/t sz.a. 51%-os metántartalommal. G-fázis és szappanos víz fermentáció A G-fázis fermentációja során az ecetsav/propionsav arány csökkenése és a kálium magas koncentrációja okozhat problémákat. A g3 fázis+szappanos víz fajlagos biogáz hozama: 810 m /t sz.a. 67% metántartalommal. Sűrű szeszmoslék fermentáció A sűrű szeszmoslék alkalmazása során a foszfor magas koncentrációja okozhat gátlást. A sűrű szeszmoslék fajlagos biogáz hozama: 825 m3/t sz.a. 55%-os metántartalommal.

14

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. VÁLLALATI KÖRNYEZETI HATÁSOK RENDSZERSZEMLÉLETŰ KEZELÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA RÉGIÓNKBAN Polgár András Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. [email protected] Az elmúlt időszakban számtalan súlyos és kisebb környezetszennyezési baleset fordult elő. Ezek mutatják a legvilágosabban, milyen következményekkel jár a környezettudatos vállalatirányítás (KVI) hiánya és a nem megfelelő eljárások alkalmazása. A vállalatok zöme felismerte a környezetvédelem által gerjesztett innovációból származó lehetőségeket. A KVI az az alapvető megközelítés, amely megvalósításának eszközei közé tartoznak a környezetirányítási rendszerek (KIR) (pl. ISO 14001). Vizsgálataim alapja, hogy a szabványosított KIR működtetésével a jelentős vállalati környezeti hatásokat azonosítani, valamint rendszeresen elemezni kell. A KIR önmagában egy alapvető szervezési eszköz, a külső fél által történő tanúsítás alapja. Piac-átalakító jelentőségénél fogva egyedülálló lehetőséget jelent a KVI összes eszközének szélesebb körben való alkalmazására, így csökkentve az ipar környezetszennyező hatásait világszerte. Célom a környezeti hatótényezők feltárása során az azonosítás és értékelés vizsgálata volt, mely környezettudományi alapját képezi a rendszerek kiépítésének. A szervezetek stratégiai dokumentumait jelentő politika, célok és előirányzatok a tevékenységekkel, termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos környezeti tényezők és lényeges környezeti hatások ismeretén alapulnak. Kutatásomat a hazai és régiónkban működő ISO 14001 szabvány szerinti KIR-t alkalmazó vállalatok és a vezető KIR tanúsító cégek között végeztem kérdőíves módszerrel. Az eredmények alapján elemeztem a vállalatok: általános környezetmenedzsmentjének színvonalát és motivációit a környezeti hatásértékelés során alkalmazott módszertanok típusait és gyakoriságukat a KIR szerepét a környezeti elemek állapotának befolyásolásában a KIR alkalmazással és a környezetvédelmi célkitűzésekkel kapcsolatos kérdéseket és megvalósulási hatékonyságukat. A gyakorlatban az eredmény azon múlik, hogy a KIR-t bevezető vállalatok és tanácsadók működő, és „élő” rendszer kiépítésére törekednek, vagy megelégednek egy megfelelően dokumentált (és tanúsítható), de nem működő rendszerrel. A kutatás jelentősége hazai helyzetfeltáró jellegében rejlik.

15

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. CIVIL VÁLASZOK A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KÖRNYEZETI PROBLÉMÁKRA (RÁBA, SZEMÉTÉGETŐ) Soós Zoltán, Kiss Katalin, Woki Zoltán Pro Natura St.Gotthard Civil Összefogás Egyesület 9970 Szentgotthárd, Kossuth L. u. 7. [email protected] 1. Rába-habzás A PRONAS szerepe a Rába szennyezésének felszámolása ügyében:  figyelemfelhívó akciók,  diplomáciai lépések,  szakmai állásfoglalások,  kapcsolatfelvétel és folyamatos kooperáció a magyar és osztrák hatóságokkal, ipari üzemekkel,  a megtett intézkedések figyelemmel kísérése,  a folyó állapotának folyamatos figyelése. 2. Szemétégető a határon? A PRONAS szerepe a Heiligenkreuzba tervezett szemétégető felépítése elleni küzdelemben:  lakossági tájékoztatók magyar és osztrák oldalon a tervezett beruházással kapcsolatban,  ügyféli részvétel az engedélyezési eljárásban,  a lakosság mozgósítása különféle akciók keretében,  diplomáciai lépések,  a négy éve húzódó probléma lehetséges végkimenetele.

16

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. A KÖRNYEZETI NEVELÉS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA AZ ERDŐPEDAGÓGIA PROJEKTBEN Kövecsesné Gősi Viktória NYME Apáczai Csere János Főiskolai Kar Neveléstudományi Intézet Győr, 9022 Liszt Ferenc u. 42. [email protected] A NYME Apáczai Csere János Főiskolai Kar Neveléstudományi Intézetének Pedagógia Tanszéke 1996 óta működteti az Erdőpedagógia Projektet Kovátsné dr. habil Németh Mária vezetésével. Az Erdőpedagógia Projekt hatékonyan valósítja meg a fenntarthatóság pedagógiáját, a környezettudatos magatartás formálását az óvodás, általános iskolás, középiskolás korosztály, továbbá a tanítójelöltek és a végzett pedagógusok körében. Az előadás célja annak érzékeltetése, hogy miként lehet a környezeti nevelési programok hatékonyságát mérni egy konkrét, a gyakorlatban működő projekt vizsgálatának bemutatásán keresztül. A három részes vizsgálat mintájául az Erdőpedagóiga Projekt öt napos programjában részt vett tanulókat választottuk, és a környezeti nevelés hatékonyságvizsgálatának több szempontú elemzésével, változatos módszereket alkalmazva (fogalmi térképek, gyermekversek elemzése, kérdőíves adatfelvétel) érzékeltettük a viselkedésükben, attitűdjeikben, szemléletükben bekövetkező változásokat.

17

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. TELEPÜLÉSI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZSZOLGÁLTATÁSOKBAN - A RÉGIÓ POLGÁRMESTEREINEK VÉLEMÉNYE SZERINT Könczey Réka, Bernát Anikó; Sík Endre KvVM Fejlesztési Igazgatóság 1134 Budapest, Váci út 45. [email protected] A 2006 őszén, a TÁRKI segítségével végzett – régiósan és településméret szerint reprezentatív - felmérésben a polgármesterek, helyetteseik véleményét kérdeztem településük környezetvédelmi panaszairól, problémáiról. Az országos mintázat szerint a legkedvezőbb helyzetben NyugatDunántúl van, míg Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön érzik a legroszszabb helyzetben településeiket a polgármesterek. Rákérdeztem a különféle környezetvédelmi infrastruktúrákkal és azok üzemeltetésének lakossági terheivel kapcsolatos helyi érdekérvényesítés lehetőségére, mértékére; valamint az infrastruktúra-fejlesztési hajlandóságra. A hulladékszállítás terén a leginkább megszokott az, hogy az önkormányzatok befolyásolják a szolgáltatási árat. Az áram-, a gáz- és a szennyvíztisztító közszolgáltatókkal való sikeres ártárgyalásokra a nagyvárosok képesek. Régiótól függetlenül a hiányos környezeti infrastruktúra fejlesztését az érintett falvak több mint negyede nem tervezte még 2006-ban. A nyugat-dunántúli véleményekben mutatkozó mintázatokat, valamint a Régió, és az ország többi régiójának különbségét mutatom be.

18

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. TERMÉSZETI TERÜLETEKEN LÉVŐ UTAK ÉS A HATÁSTERJEDÉS Pécsinger Judit Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezet- és Földtudományi Intézet, 9400 Sopron, Ady Endre út 5. [email protected] Kutatásaim során meghatároztam a természeti területeken lévő utak hatástovábbító közegeit, illetve azok olyan tulajdonságait, amelyek befolyást gyakorolnak a hatásterjedésre. Minél pontosabban ismerjük a hatástovábbító- és korlátozó elemek tulajdonságait, valamint a hatásterületen lezajló folyamatokat, annál pontosabban tudjuk meghatározni a hatások terjedésének távolságát. Vizsgálataim szerint a hatástanulmányok készítésekor nem fordítanak kellő figyelmet a hatásterület lehatárolására, csak általános értékeket adnak meg a hatótávolságra vonatkozóan. Az előadás során bemutatom a hatásterjedés szempontjából csoportosított, természetközeli útkörnyezeti típusokat. A meghatározott útkörnyezeti típusok jellemzőinek ismeretében könnyebbé válik a hatásvizsgálatokban szükséges hatásterületi lehatárolás.

19

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. TÁJTÖRTÉNETI SZEMPONTOK JELENTŐSÉGE A TERMÉSZET MEGŐRZÉSÉBEN (A KEREKERDŐ ALAPÍTVÁNY NÉHÁNY MEGVALÓSÍTOTT PROJEKTJÉN KERESZTÜL) Gyöngyössy Péter Kerekerdő Alapítvány, 9700 Szombathely Kőszegi u. 3. [email protected] Kevesen gondolnák, hogy 270 km magasságból is jól látszik az egykori vasfüggöny helye. Egész pontosan, annak a politikai rendszernek a tájformáló hatása, melynek jelképévé vált. A szocialista nagyüzemek tájhasználatra s ezen keresztül a természet állapotára gyakorolt hatása, egy ilyen műholdfelvételből is nyilvánvaló. Népszámlálási adatokból is tudhatjuk, hogy az Őrség és a Vendvidék falvaiban az 1930-as években kétszer háromszor annyian éltek mint ma. A népesség változásai nagyban befolyásolták a természetes élőhelyek sorsát is. Hasonlóan megdöbbentő látvány lehet a II. József idején készült un. I. katonai felmérés térképének tanulmányozása. Alig hihető, hogy a ma „fenyűs” országnak is becézett, kifejezetten erdős vidékként érzékelt Őrségben, az 1700as években alig volt erdő, fenyő pedig csak nyomokban. Meglepő az is hogy a szalafői „Őserdő”, mely ma fokozottan védett erdőrezervátum, az 1800-as években készült kataszteri térképek tanúsága szerint még szántóföld volt. Ma már elfogadott tény, hogy az Őrségre és a Vendvidékre jellemző „alomszedés” és a térség olyan botanikai ritkaságai, mint a vörös áfonya, az ernyős körtike és a kígyózó korpafű előfordulásai között szoros az összefüggés. Az viszont nehezen hihető, hogy alig háromszáz éve, a Szőcei tőzegmohás láprét helyén malmokat hajtó duzzasztott tavak voltak. Vajon hogyan befolyásolják egy nemzeti park természeti értékeit az „itató gázlók”, „hóttpatakok”, a „bödönkutak” vagy a „fehér kosz”? Meglepő, de természetvédelmi szempontból fontos információkat hordoznak az olyan helyi dűlő nevek, mint a „Fenyves szántó”, a „Királylány fagyása”, a „Köpönrét”, vagy a „Széles víz”. A Kerekerdő Alapítvány legfontosabb tevékenysége a környezeti nevelés és a természetvédelem. A természetvédelmi programok sok esetben azokra a területekre irányulnak, amelyek rendszeres helyszínei nyári táboroknak, erdei iskoláknak, természetismereti foglalkozásoknak. Legtöbb időt az Őrség egyes területeivel, ezen belül is az őrségi, vendvidéki erdőkkel, Szőce környékével, a Vas-heggyel és a Pinka-völgyével, illetve a Rábával foglalkoztunk. A rendszeres terepi jelenlét eredményeként, számos természetvédelmi értékre vonatkozó tudományos értékű megfigyelés, adat gyűlt össze. Ezekre a területekre vonatkozó tudás gyarapításának sajátos megnyilvánulásai azok a Kerekerdő Alapítvány által készített tanulmányok, melyek a történetírás és az etnográfia tárgykörébe tartozó forrásokat elemeztek, ill. ezen tudományok módszertanát használták arra, hogy a természetvédelmi értékek megőrzéséhez nyújtsanak támpontokat. Ezek a vizsgálódások a ’90-es évek elején kezdődtek s változó intenzitással, de a mai napig tartanak. A mai Őrségi Nemzeti Park területén található erdőkre vonatkozóan 2000-ben készült el egy elemző munka, mely kiegészítve és átdolgozva 2008-ban „Gyántásország” címmel jelent meg nyomtatásban. Mintegy húsz év adatgyűjtő munkájának eredményeként ma már sok érdekes, természetvédelmi szempontból is fontos ismeret gyűlt össze a Szőce környéki területekről, de a Vas-hegyről és a Pinka-völgyéről is. Az előadás ezekből a munkákból ad közre egy csokorra valót, felhívva a figyelmet a tudomány olyan periférikus területeire, mint a történeti ökológia és a néprajzi ökológia.

20

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI Borzsák István Nyugat-magyarországi Egyetem, Természettudományi Kar, Kémia és Környezettudományi Tanszék 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. [email protected] Előadásom célja az, hogy rávilágítsak a természettudományos oktatásunk válságának jeleire, hátterére, és leírjam, hogy milyen módon lehetne kikerülni ebből az egyre mélyülő gödörből. A hátteret, okokat és a tennivalókat is elsősorban a természettudományos felsőoktatásban résztvevők szemszögéből vizsgálom, de kitérek a komplex problémakör egyéb vonatkozásaira is. Alapvetően a hazai helyzetet elemzem, de kitérek a probléma nemzetközi vonatkozásaira is. A megoldási javaslatokban figyelembe veszem a készülő felsőoktatási törvény koncepcióját valamint az intézményünkben lefolytatott viták eredményét. A megjelölt témában kitűzhető cél az, hogy közoktatásunk eredményeként emelkedjen az iskolát elvégzők általános természettudományos műveltsége, valamint hogy a jelenleginél jóval nagyobb arányban és sokkal felkészültebben válasszák az érettségizett diákok a „reál” egyetemi szakokat (orvosi, mérnöki, természettudományos kutatói, tanári). Ezeken az egyetemi szakokon azután eredményesen sajátítsák el a szakmájukhoz szükséges tudást, és nagyobb arányban tudjanak Magyarországon jó munkát kapni értékes diplomájukkal. Alapvetően optimista vagyok, véleményem szerint a fenti probléma megoldható (közép- és hosszútávon), ha minden oktatást érintő lépés, intézkedés, változtatás ezt a célt segíti elő (de legalábbis nem hátráltatja).

21

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS FIZIKA AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA FELSŐ TAGOZATÁBAN Molnár László NYME-SEK 9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4. [email protected] Az utóbbi években megjelent tantervek helyesen nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre. Ez komoly feladatot jelent a tanítók és a tanárok számára, hiszen önálló környezetvédelem tárgy nem létezik – így az egyes szaktárgyakon belül kell megtalálni a környezetvédelmi ismeretek tanításának lehetőségét – ügyelve egyben a tantárgyi koordinációra is. A fizikai ismeretek elsajátítása különösen fontos a természeti folyamatok megértéséhez és az emberi tevékenység lehetséges következményeinek felméréséhez. A ma oly szívesen emlegetett komplex természettudományos szemlélet sem képzelhető el az alapok ismerete nélkül. Előadásomban sorra veszem azokat, az általános iskola 5.-8. osztályában tanult fizikai ismereteket, melyek különösen fontosak lehetnek a téma szempontjából; néhány példán keresztül igyekszem bemutatni a tanítás lehetőségeit, tanári és tanulói tevékenységeket, különös tekintettel a kísérletekre és a megfigyelésekre.

22

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. A KÖRNYEZETI NEVELÉS, TUDATFORMÁLÁS HELYZETE SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK (2010-2015) TÜKRÉBEN Pintérné Nagy Edit Nyugat-magyarországi Egyetem, Környezet- és Földtudományi Intézet 9400 Sopron, Cházár András tér 1. Pf. 132. [email protected] A környezeti oktatás-nevelés átfogó célja, a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének elősegítése. Ezt már egészen kicsi korban el kell kezdeni annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, és környezettudatos magatartásával az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését szolgálja. Felméréseimet a bevezetőben leírtak szellemében végeztem a Sopron Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programjának (2010-2015) keretén belül. Kutatásom célja az volt, hogy feltárjam Sopronban milyen lehetőségük van a különböző intézményeknek, szervezeteknek a környezeti nevelés céljainak megfelelni. Vizsgálataim első lépéseként kérdőíveket állítottam össze eltérő korosztály és szervezeti típus szerint. A kérdések összeállításánál arra törekedtem, hogy feltárjam milyen lehetőségek adottak és milyen problémák, nehézségek merülnek fel az említett színtereken. Előadásomban bemutatom kutatásom eredményeit, a kérdőívekre adott válaszok alapján végzett kiértékelést. A hiányosságok, a felmerült problémák alapján javaslatokat tettem arra vonatkozóan, milyen intézkedéseket lehetne tenni a jövőben az oktatás, nevelés környezettudatos nevelés színvonalának emelése érdekében.

23

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. ÖKO JÁTÉK PROGRAM AVAGY KÖRNYEZETI NEVELÉS JÁTÉKOSAN Koltay Eszter ELTE-TTK végzős hallgató, környezetkutató-fizika szakirány, ÖKO-Játék Kft. 1124 Budapest, Thomán István utca 4. [email protected], www.okojatek.hu Előadásomban cégünk profilján keresztül kívánom bemutatni a környezeti nevelés egy alternatív formáját: a játékos tanítás megvalósulását a gyakorlatban. Vállalkozásunk fennállásának két éve alatt végigjárt road showkon, falu napokon, iskolai rendezvényeken, családi napokon, kb. 100 gyerekrendezvényeken összegyűjtött tapasztalataimat, megfigyeléseimet szeretném elmesélni. Az Öko-Játék Kft vezetői és támogatói tanárok, környezeti nevelők, környezetkutatók, diákok. Egy nagy csapat, összefogó, alkotó közösség nevében tartom meg előadásomat. Az ÖKO Játék Program-Környezettudatos Élményprogram gondosan kidolgozott módszertannal összeállított komplex tematikájú programokat kínál, melyek a gyermekeket közvetlen szólítják meg és a játék valamint a saját élmény megszerzésének erejével tanítják a következő generációt, megalapozott szakmai: azaz pedagógiai, tudományos és műszaki, valamint tapasztalt rendezvényszervezői háttértudással. A program komplexitása a sokrétű képességek megmozgatásában, a játékok és a tematika változatosságában valamint maguknak a kínált programoknak a sokféleségében fejeződik ki. A Környezettudatos Élményprogram egy utazó szolgáltatás, mely célja a gyermekek környezettudatos gondolkodásának elősegítése a játék erejével. A tematikát környezettudomány szakos hallgatók, tanárok állították össze és jelenleg az ÖKO-Játék Program a szelektív hulladékgyűjtés témakörében soroltat fel több mint 10, nagyelemes játékot. A közel jövőbeni terv a tematika bővítése más, a környezetünkkel és ahhoz való viszonyunkkal foglalkozó kérdéskörökkel.A játékok egyedi és saját gyártású óriás játékok, mely elkészítése során nagy hangsúlyt fektettük arra, hogy ezek egyben fejlesztő játékok is legyenek. A játékos programokhoz kézműves foglalkozások kapcsolódnak, ahol már egyszer használt, immáron hulladékká vált anyagból készítünk ismét hasznos, tehát kifejezetten használati tárgyat. Ilyen pl. a tejes dobozból, konzerves dobozból, PET palackból előállított tároló dobozka; a szívószálból, maradék tapétából készített ékszerek, a WC papír gurigából ÖKO-breki, parafa dugó ÖKO-süni stb. A programunk talán legkülönlegesebb eleme azonban, a Lim-Lom Mese óriás bábos, marionette, környezetóvó előadásunk, ahol 4 hulladékbáb és egy óriás, fából készült Szarvas marionette játékán, valamint a népdal , a közös játék, az interaktív kérdez-felelek beszélgetés segítségével 45 perc alatt megbeszéljük a gyerekekkel a szelektív hulladékgyűjtés legfontosabb pilléreit, az anyagfajták kultúráját és fontosságát, hétköznapi életünkben betöltött szerepét, majd ezt kiterjesztve kicsit globálisan beszélgetünk környezetünkről, az ember helyéről a természetben, egészségről, jövőszemléletről. Az előadást mesés környezetbe helyeztük, hiszen mesénk célközönsége a legfiatalabb generáció. A bábok életútját végigkísérve a gyerekek együtt keressük az egyes anyagfajták helyét a Természet körforgásában. A bábokat magunk készítettük, szakmai vezető beszélget a gyerekekkel, a bábok játékát színészek irányítják, a zenét hivatásos zenészek szolgáltatják élőben. Legfontosabb célkitűzésünk, hogy ez a program széles körben eljusson minden korosztályhoz, és megtanítsuk az új generációnak, hogyan lehet a természettel összhangban, azt tiszteletben tartva, tudatossággal élni!

24

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. AZ „ÖKOISKOLA HÁLÓZAT” ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN HELYZETKÉP ÉS LEHETŐSÉGEK A HÁLÓZATBAN Varga Péter, Horváth Dániel, Varga Attila1, Gálfi Márta, K. Németh Mária2 SZTE JGYPK Környezet-Biológia és Környezeti Nevelési Tanszék, OFI1 NYME Apáczai Csere János Kar2 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. [email protected] A Magyarországi Ökoiskola Hálózat az ENSI nemzetközi környezeti nevelési hálózat ökoiskola programjának hazai megvalósulása. Ez a környezettudatos közoktatási iskolahálózat 2000 márciusa óta működik az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet koordinálásával, a volt Oktatási és Kulturális Minisztérium (ma Nemzeti Erőforrás Minisztérium), és a volt Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (ma Vidékfejlesztési Minisztérium) szakmai és anyagi támogatásával. A pontosan megfogalmazott, jól definiált kritériumokat teljesítő közoktatási intézmények számára az „Ökoiskola” cím, ma a fenntarthatóságra nevelésért adható legmagasabb állami elismerés. Az ökoiskolák nemcsak a tanítás-tanulás folyamatában érvényesítik a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elveit, hanem az iskola napi életvitelének minden területén. Az Ökoiskola a vázolt elvnek megfelelően a lokális környezetbe ágyazottan, azzal dinamikus viszonyban kezeli az iskolai munkát, mellyel egyre szélesebb rétegekhez (diákok, szülők, családtagok, szomszédság, stb.) juttatja el a fenntarthatóság elveinek praktikus ismeretét. Jelen munkánkban be szeretnénk mutatni a Nyugat-Dunántúli régió Ökoiskola Hálózatának pillanatnyi állapotát. Az „Ökoiskola Monitoring 2009”-es adataira támaszkodva végeztünk összehasonlító elemzést a Nyugat-Dunántúli illetve az egyéb régiók, és az országos „Ökoiskola Hálózat” alakulását illetően. Az elemzés során kontrolláltuk az ökoiskolai kritériumok teljesülési és elmaradási okait. Az értékelésekhez statisztikai mintaelemzéseket, továbbá ok-okozati diagramokat alkalmaztunk. Megállapításaink szerint a hazai Ökoiskola program iskolafejlesztési kezdeményezésként kiemelkedően magas szinten képviseli a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elvet. A hazai „Ökoiskolák”, a régiókat, kistérségeket érintő környezetvédelmi ügyek társadalmi megoldásainak aktív szereplői, nélkülözhetetlen partnerei. Ebből következően a hálózat régióban működő tagjai a környezet- és természetvédelmi alapadatok és információk hatékony, szélese körű kommunikátorai, melyek hitelesen és nagy hatásfokkal, valamint eltökélten képesek széles rétegek elérésére, szemléletük formálásra. Az elemzés az OFI „Ökoiskola monitoring jelentés 2009” adatai felhasználásával, a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 támogatásával készült.

25

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. A NYUGAT-DUNÁNTÚLI ZÖLDHATÓSÁG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Bencsics Attila, Sinka András, Fekete István, Balaton Tihamér Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 9700 Szombathely, Vörösmarty M. u. 2. [email protected] Az előadás célja a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség („Zöldhatóság”) illetékességi területe környezeti állapotának, problémáinak, valamint a Felügyelőség feladatainak, tevékenységének ismertetése. Az előadás ismerteti a Felügyelőség szervezeti felépítését, bemutatja a hatóság, mint jogalkalmazó kormányzati végrehajtó szervezet 3 fő tevékenységét (engedélyezés, ellenőrzés, monitoring). A szerzők kitérnek a működési terület szakterületenkénti környezeti állapotára, valamint a szakterület hatósági tevékenységgel összefüggő múltbéli, jelenlegi és várható folyamataira. Ennek keretében ismertetésre kerülnek a hulladékgazdálkodás, a levegőtisztaság-védelem, a zaj és rezgés elleni védelem, a vízminőség-védelem és vízgazdálkodás, valamint a táj- és természetvédelem hatósági tevékenységet érintő kritikus területei, összefüggései, a hatósági tevékenység kívülállók számára nehezen, vagy egyáltalán nem látható „kötőfékei”, és mindazok az erőfeszítések, amelyekkel a Felügyelőség szakemberei törekszenek a terület környezeti állapotának magas szintű megőrzésére, javítására.

26

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. HOGY VAGY RÁBA? A FOLYÓ VÍZMINŐSÉGI ÁLLAPOTA A KÖZÖS MAGYAR-OSZTRÁK VÍZMINŐSÉGI HOSSZ-SZELVÉNYEK ALAPJÁN Lakosi Ilona Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. [email protected] Szentgotthárdon a Rába duzzasztó alvízi bögéjében az ezredfordulótól időszakonként változó intenzitású habzás tapasztalható. Ez a jelenség a magyar oldalon kiváltotta a lakosság és a civil szervezetek tiltakozását, ugyanakkor Ausztria és Magyarország között is feszültséghez vezetett. A probléma megszüntetése céljából a Rába vize többször, több szervezet –VITUKI, Bálint Analitika, Bécsi Műegyetem- által is vizsgálatra került, de a 2008. év februárjában jelentkező habzáskor összehívott rendkívüli ülésen a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság magyar kezdeményezésre elrendelte a Rába folyó átfogó vizsgálatát. A Rába teljes hosszára, a forrásvidéktől a Duna torkolatig (322 km) kiterjesztett vizsgálat jelentősége abban áll, hogy információt nyújt a Rába vízminőségének hossz-szelvény menti változásáról és különösen az osztrák oldali szennyezőanyag terheléséről. A döntésnek megfelelően a RAAB SURVEY, azaz a Rába vízminőségi hossz-szelvény vizsgálata 2008. évben –csak fizikai- és kémiai vizsgálatés 2009. évben – a fizikai és kémiai vizsgálatokon túl biológiai vizsgálatok és vízhozammérés is történt- került végrehajtásra. Az előadásban a vizsgálat eredményei kerülnek bemutatásra a fizikai és kémiai paraméterek szempontjából.

27

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. ELŐZETES JELENTÉS A MURA ÉS ÁRTERÉNEK KOMPLEX VIZSGÁLATÁRÓL 1

Tóth Gábor, 2Engi Zsuzsanna, 2Hercsel Róbert

1

Nyugat-magyarországi Egyetem, Természettudományi Kar, Földrajz és Környezettudományi Intézet 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. 2 Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság [email protected] Az Alpokban eredő folyók szinte mindegyike jelentős antropogén beavatkozáson esett át az elmúlt másfél évszázadban. Ezek a mederrendezési munkálatok alapvetően változtatták meg a folyók morfodinamikai jellemzőit. A korábbi évszázadok természetes medermódosulásai az emberi beavatkozás következtében már megváltozott hidrográfiai és morfológiai környezetben zajlottak. A folyók többségének mederhosszát a munkálatok rövidítették, ami hozzájárult az esés és a munkavégző képesség növekedéséhez. Az eltelt közel két évszázad lehetővé teszi a mederfejlődés térinformatikai vizsgálatát. A munka első lépéseként, célunk egy oly térképrendszer létrehozása volt, amely lehetővé teszi a korábbi évszázadok felméréseinek és a mai állapotnak az összevetését. Négy különböző korú térképsorozat egymásra vetítésével összehasonlítottuk a sodorvonalakat, majd elkülönítettük a természetesen fejlődő meandereket és a szabályozott folyószakaszokat. Megfigyelhető, hogy a történelmi térképek pontossága a medertől távolodva csökken. A fenti feldolgozást morfometriai vizsgálatokkal és üledékelemzéssel egészítjük ki. A morfometriai feldolgozás részét képezi a kanyarulat amplitúdók és ívhosszak összehasonlítása. Jól látható, hogy a vizsgált 70 km-es szakaszon csökken a kanyarulatok száma (az átvágások miatt), viszont a folyó viszonylag rövid időn belül reprodukálja a meanderek tágasságát.

28

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. VÁROSÖKOLÓGIAI KUTATÁSOK. A RÁK-PATAK VÍZMINŐSÉGI VÁLTOZÁSA SOPRON BELTERÜLETÉN Visiné Rajczi,1 E., Kalicz,2 P., Guttmann,3 E., Imrik, 3 P., Albert,1 L., Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Kémiai Intézet 1, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet2, Kémiai Intézet diákszakkör hallgató3 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. [email protected] Sopron város és környezete közötti komplex kölcsönhatások vonatkozásában kevés adat áll rendelkezésre. A termőhely, a talaj, a levegő és a víz minőségét ezek a kölcsönhatások jelentősen befolyásolják. A környezeti hatások ismeretében élhetőbb város szervezhető. Vizsgálataink a Rák-patak vizének megismerésére terjedtek ki, mely önálló, jól vizsgálható egységet képez. Nyomon követtük a Rák-patak fizikai és kémiai vízminőségi változásait a 2009. szeptember és 2010. március közötti időintervallumban. Méréseink havonta történtek 9 mintavételi ponton a Hidegvízvölgytől a városon keresztül egészen a Rák patak és az Ikva patak összefolyásáig. A terepi és laboratóriumi méréseket szabványosított módszerekkel végeztük. Az átfogó, komplex kémiai analízis során vizsgáltuk a klasszikus vízminőségi paramétereket: sóháztartás, keménység, lúgosság, nitrogénháztartás, foszforformák, kémiai oxigénigény, klorofill tartalom. Célunk volt a mért fizikai és kémiai paraméterek összehasonlítása, az antropogén hatások felderítése.

29

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. „ELEKTROSZMOG” Finta Viktória1, Kiss Ádám1, Thuróczy György2 1

Eötvös Loránd Tudományegyetem 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. 2 Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet 1222 Bp., Anna u. 5. [email protected] Az „elektroszmog” korunk egyik legjelentősebb környezeti problémája, az ezredforduló kiemelkedő környezeti kihívása. Egy sugárzás, ami –a radioaktivitáshoz hasonlóan- láthatatlan, és emiatt félelmet generál. Tulajdonképpen az „elektroszmog” szó –ami egyébként tudományosan helytelen- a komplex elektromágneses környezetünket takarja, amelynek két tartománya jelentős: a hálózati elektromosság és a mobiltelefonok, valamint az ezekkel összefüggő és ezek mellé járuló egyéb források. Miközben az ilyen eszközök használata a lakosság körében egyre nő, a vélt vagy valós aggodalmak tisztázására az elmúlt évtizedekben több vizsgálat is indult, mindezidáig mégis kevés ismeret áll rendelkezésre arról, hogy ezek a sugárzások milyen hatással vannak egészségünkre. Nem véletlen, hogy az 50 Hz-es extrém alacsony frekvenciájú és a GHz-es nagyságrendű rádiófrekvenciás és mikrohullámú sugárzások vizsgálata a WHO kutatási prioritásai között szerepel. A kutatási irányok jelenleg kétfélék; az egyik típus a biológiai hatásokkal, illetve az egészségi következményekkel foglalkozik, a másik ezzel párhuzamosan az embert érő sugárzást próbálja jellemezni. Mi, az ELTE-TTK Atomfizikai Tanszékén, az utóbbit végezzük egy személyi expozíciómérő műszerrel. Az egyén besugárzottságáról, azaz az elektromágneses expozíciójáról megfelelő információt úgy kapunk, ha erre a célra kifejlesztett személyi expozimétert használunk. Ennek segítségével megállapítható az embert érő sugárzások szintje és időtartama, ami aztán összevethető a biológiai kutatások alapján meghatározott egészségügyi határértékekkel, valamint epidemiológiai vizsgálatokhoz is felhasználható. Fontos kiemelni, hogy annak ellenére, hogy a téma közérdeklődésre tart számot jelenleg még a mérés és a kiértékelés módszere világviszonylatban is kidolgozatlan, egységes protokoll, egyelőre, sem a mérésre, sem a kiértékelésre nincs. Az előadásomban rövid áttekintést adok az „elektroszmog” problémaköréről, és a tudományos háttér mellett kitérek a saját kutatásomra és eddigi eredményeinkre.

30

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. HAZAI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT SORÁN Elekné Fodor Veronika Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4 [email protected] A környezeti hatásvizsgálat célja a létesítmények várható hatásainak felmérése, leírása, és értékelése a környezeti elemekre és – rendszerekre vonatkozóan. A várható hatások pontos leírása érdekében környezeti adatokra van szükség. Ahhoz, hogy minél hasznosabb információhoz jussunk, az eredmények mérhetőek, a vizsgálatok pedig reprezentatívak legyenek, megbízható adatokra van szükség. Napjainkban a hatásvizsgálat elkészítése időigényes. Ennek okaként elsősorban a hatásterületek környezeti állapotát, értékeit mutató aktuális adatok információs rendszerekből való átvételi lehetőségének hiányát lehet megemlíteni. A kutatás célja a környezeti hatásvizsgálatok elvégzéséhez szükséges adatok feltárása, elektronikus adatbázisokból való átvételi lehetőségének vizsgálata. Alapvető módszerként a szakirodalom, kivitelezett hatástanulmányok és elektronikus adatbázisok vizsgálatát alkalmaztuk. Arra kerestük a választ, hogy a környezeti hatásvizsgálatok elkészítéséhez milyen környezeti adattípusok szükségesek és elégségesek. A kutatás során a hatástanulmányok általános adatigényét vizsgáltuk, nem tértünk ki a speciális esetekre, egyedi adatigényekre. Tanulmányoztuk továbbá, hogy a kutatás szempontjából lényegesnek tekinthető hazai információs rendszerek és adatbázisok adattartalma mennyire felel meg a környezeti hatásvizsgálatok adatigényének, illetve azok mennyire átemelhetőek konkrét vizsgálatok számára.

31

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG Kocsis Zsolt Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Természettudományi Kar Földrajz- és Környezettudományi Intézet Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. [email protected] Tanszékünk a TÁMOP 4.2.2/08/1 program keretében „Az urbanizáció, a településszerkezet és az energiafelhasználás, energiahatékonyság vizsgálata a Nyugat-dunántúli Régióban” címmel végez kutatásokat Csapó Tamás vezetésével. Munkánk során azt vizsgáljuk, hogy a szuburbanizáció folyamata milyen mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz, illetve milyen eszközökkel lehetne ezeket a hatásokat pl. a megújuló energiák fokozott elterjesztésével enyhíteni. Hogyan lehet a rendezési tervek, a települések terjeszkedésének környezettudatos irányításának segítségével javítani a helyzeten. Előadásomban szombathelyi példák szerepelnek, amelyek a régió más településeire is jellemző problémákat mutatnak fel:  a településrészek, lakótelepek, általában az utcák vonalvezetése az új utcák kijelölésénél, továbbá a lakóépületek tájolása sablonos, nagyon a „vonalzó uralma alatt nyög”, a benapozás, a napenergia hasznosíthatósága szempontjai nem jelennek meg,  a „vonalzó uralma alól” felszabadult formák gyakran öncélúak, a rajzon, légi fotókon „jól mutatnak”, de a fenti problémákra itt sincsenek tekintettel,  a „divatos”, ugyanakkor tájidegen épületformák, különösen az ún. mediterrán tetők megjelenése, amelyek kicsiny dőlésszögük miatt igen rossz hatékonysággal hasznosítják (hasznosíthatnák) a napenergiát, A kutatás elején tartva egyelőre nem teszünk javaslatokat a jogszabályalkotók számára, csupán feltárjuk a kérdéskört.

32

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. EGY ERÓZIÓS MODELL KALIBRÁLÁSA ÉS PARAMÉTEREZÉSE - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FELSZÍNI RÉTEGERÓZIÓ ÉS A BARÁZDÁS ERÓZIÓ ÁTMENETÉRE Hausner Csaba Richárd NyME-SEK Természettudományi Kar 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. [email protected] A lejtős területeken való gazdálkodás esetén minden esetben számolni kell a vízerózió veszélyével, aminek erőssége a lejtő tulajdonságaitól (meredekség, hossz, talajtípus, növényborítottság) nagymértékben függ. A kutatások eredményeként pontos információink vannak a vízerózióról és az azt befolyásoló tényezőkről egyaránt, amelyek birtokában az erózióveszélyes területek kiszűrhetőek. A számítástechnika fejlődésével és elterjedésével, valamint az erózióról rendelkezésre álló nagy mennyiségű információ ötvözésével azonban lehetővé vált olyan modellek megalkotása amelyek nem csupán az erózióveszély detektálására, hanem az erózió pontos helyének, fajtájának és mennyiségének a meghatározására is képesek figyelembe véve az eróziót befolyásoló összes tényezőt. A legtöbb modell pontatlansága abból ered, hogy nem tudják (vagy csak kis mértékben tudják) élethűen modellezni a természetben nagy szerepet játszó véletlenszerűséget. Az ilyen komponenst is tartalmazó sztochasztikus modellektől várhatjuk, hogy a valósággal leginkább korreláló eredményeket adnak. Munkám során egy belső fejlesztésű modell kalibrálásával és tesztelésével foglalkoztam, amely egy 10 m2-es kísérleti parcellát szimulál. A modellben az eróziót befolyásoló számszerűsíthető tényezők értéke változtatható, legfőbb újdonsága azonban az, hogy képes kezelni az eróziós folyamat során a felszín random egyenetlenségéből fakadó véletlenszerűséget. Ezt a modellt több olyan kísérleti terület adataival futtattam, amelyekről az alapinformációkon kívül (pl.: lejtés, hossz, talajtípus, kitettség, növényborítottság, stb.) az eróziós kísérletek eredményeként a talajveszteségre és felszíni lefolyásra vonatkozó részletes adatok is rendelkezésemre álltak, amelyekkel a modellt kalibrálni lehetett. Az erózió bizonyos paramétereinek változtatásával kalibráltam a modellt, majd az y=A-b*e(-k*t) egyenlet segítségével kiszámítottam a modell három fontos, eddig ismeretlen paraméterét. A modellt az eredeti adatokkal futtattam, majd a kapott grafikon képét az eredeti grafikon képével (szabadföldi kísérletek alapján) összehasonlítva szoros kapcsolatot állapítottam meg az eredeti és a modellezett eredmények között. Iterációk (közelítési futtatások) segítségével közelítettem a modell eredményeit mutató adatokat a kísérlet adataihoz. Egy kísérleti helyen meg lehetett határozni azt az erodálhatósági szintet is, melynél a felszíni rétegerózió barázdás erózióba megy át. Ezen kívül vizsgáltam az egyes paraméterek hatását, valamint a lejtőmeredekség és a csapadékintenzitás együttes hatását az erózióra, illetve azt a minimális csapadékmennyiséget, amely a felszíni lefolyás megindulásához szükséges. Az eredmények lehetővé teszik a fizikai alapon nyugvó eróziós modellek finomítását és a gyakorlati talajvédelemhez is támpontokat adhatnak.

33

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK BIOSTABILIZÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA Koczpek Barbara12 1

NymE KKK Nonprofit Kft 9400 Sopron Bajcsy-Zsilinszky u. 4. 2 Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Környezettudományi Intézet 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. [email protected] Az Európai Unió a hulladékgazdálkodási módszerek közül a megelőzést preferálja. A 2008/98/EK irányelv ötlépcsős hulladék hierarchiát állapított meg (megelőzés, újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás, egyéb (energetikai) hasznosítás, ártalmatlanítás). A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény is az ártalmatlanításnak minősülő lerakást jelöli meg utolsó prioritásként. Ennek ellenére ez a legelterjedtebb eljárás. Emellett problémát jelent az is, hogy a lerakóra kerülő hulladék nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmaz. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-ig (OHT II.) szerint a lerakással ártalmatlanított hulladék mennyiségét 2014-ig 40% alá, a települési szilárd hulladék biológiailag lebomló részét 2016-ig 35%-ra kell csökkenteni. Emiatt egyre inkább előtérbe kerülnek a hulladékkezelés során alkalmazott biológiai eljárások. Kutatásom során azt tanulmányoztam, hogy egy egyedi, újonnan kifejlesztett oltóanyaggal mesterségesen fel lehet-e gyorsítani a települési szilárd hulladék biológiai stabilizálódását.

34

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. A MAGYARORSZÁGI FÜRDŐK AMŐBA FAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA Kiss Csaba1, Barna Zsófia2, Török Júlia3, Vargha Márta2 1

3

ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete, Győr 9024 Győr, Jósika u. 16. [email protected] 2 OKI Vízmikrobiológiai osztály, Budapest ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest

A közfürdők használata rengeteg közegészségügyi veszélyt rejthet magában. Hazánk jogszabályai ugyan szigorú feltételeket írnak elő bizonyos baktériumok fürdővízben való előfordulásával kapcsolatban, ezzel szemben egyes patogén amőbák jelenlétét nem kell vizsgálnia a hatóságoknak. A termál- és gyógyfürdők, mind vizeik összetétele, mind a bennük előforduló nagyszámú baktérium miatt ideális létfeltételeket teremtenek az amőbák számára. Ezek között előfordulnak olyan genusok, mint a granulomas amőbás encephalitisért felelős Acanthamoeba, vagy a primer amőbás meningoencephalitisért felelős Naegleria. További veszélyt rejtenek az ugyan nem patogén, de cisztaképzésre képes genusok, mivel ezek szimbiózisban képesek élni patogén prokariotákkal (Legionella, Mycobacterium). A ciszta, melybe a baktériumok is képesek bejutni, a fürdőkben használatos fertőtlenítési módszerekkel szemben ellenálló, s így mind az amőbák, mind szimbiontáik képesek rekolonizálni a fürdőt a fertőtlenítés elmúltával. Jelen munkánkban tenyésztéses, fénymikroszkópos és molekuláris biológiai eszközökkel vizsgálatuk az ország néhány fürdőjének amőba faunáját. A tenyésztés és azonosítás mellet további célunk volt a magyarországi fürdőkben eddig még nem vizsgált amőba fertőzöttség felmérése, mennyiségi viszonyok megállapítása, valamint az izolátumok filogenetikai analízise. Eredményeink rávilágítanak, hogy az amőbák szinte minden második medencében előfordulnak, ami megfelel a nemzetközi viszonyoknak. Vizsgálataink során több, eddig magyarországi fürdőkből még nem izolált genust (Vanella, Echinamoeba, Hartmanella) is sikerült tenyésztésbe vonni. A jövőben szeretnénk az amőbák és a patogén baktériumok szimbiózisát, illetve a környezeti paraméterek változásának a szimbiózisra gyakorolt hatását is vizsgálni.

35

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. ÖKOLÓGIAI CÉLÚ FÁSÍTÁS A KEBELE- ÉS SZENTGYÖRGYVÖLGYI-PATAKOK MENTÉN Baranyai Olga, Taródi Júlia Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. [email protected] [email protected] A 2000. évi EU Víz-Keretirányelv (2000/60/EK) megjelenésével kibővültek a magyarországi vízgazdálkodási feladatok. Az országos jelentőségű, törvénybe iktatott 1127/2010. (V.21.) Korm. Hat. vízgyűjtő-gazdálkodási terv a jó ökológiai állapot elérését célozza meg, így az új szempontú vízfolyáskezelés a revitalizációs munkák megindítását eredményezte. Mintaterületek kijelölésével és megvalósításával kívánjuk bemutatni a vízfolyások partján a fás sávok jótékony ökológiai és mederfenntartási célú hatását. A Kebele- és Szentgyörgyvölgyi-patakok érintett szakaszán revitalizációval (főképp ökológiai szempontú fa-, cserje-irtással, bokrozással, illetve csemeték ültetésével, magoncok kiemelésével) hosszú távon közvetve a biodiverzitás növelésével érhető el a kívánt cél. A mintaprojekt tervezett beavatkozásai nemcsak segítik a jó ökológiai állapot megvalósítását, hanem egyúttal megfelelnek a vízgyűjtőgazdálkodási tervben foglalt intézkedéseknek és kitűzött céloknak. Továbbá a mintaprojekt eredményei a későbbiekben felhasználhatóak lesznek egyéb vízfolyások rehabilitációs jellegű kezelésénél is, hosszabb távon a nyert tapasztalatok elősegítik a tervezést.

36


POSZTEREK ÖSSZEFOGLALÓI

37

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. DUNÁNTÚLI ERDŐK DOMINÁNS FÁINAK KÖRNYEZETI ALKALMAZKODÁSA Béres Csilla1, Németh László1, Zentai Zoltán2 1

NYME Kémia és Környezettan Tanszék 2 NYME Természetföldrajz Tanszék Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. [email protected]

A fák vízszállításáról és vízforgalmáról pontos információink nincsnek. A klasszikus elmélet szerint a víz a xylem elemeken keresztül jut el a lombkoronába. A szállításban csak az utolsó pár évben képződött szállító elemek vesznek részt, mivel a korábbi szállítónyalábok eltömődnek levegővel vagy szerves vegyületekkel. A víz felfelé való mozgását a gyökérnyomás, a transzspiráció nagysága határozza meg. Eddigi vizsgálataink (közvetlen izotópos nyomjelzés, hőáramlásos módszer) ellentmondásosak, különösen az éjszakai intenzív felfelé áramlások nehezen magyarázhatók a klasszikus kohéziós teóriával, különösen az, hogy a fő mozgatóerő a transzspirációhoz köthető. Jelen kísérletünkben arra kerestünk választ, hogy egy hosszantartó nyári szárazság után az egyes fafajok törzsiben van-e és mennyi a tartalék víz. Azok a fák, amelyek képesek nagyobb mennyiséget tárolni, jobban alkalmazkodnak a vízhiányhoz. Ez nemcsak a faji, hanem az egyedi sajátságoktól is függ. Fontos, hogy csapadék (vízbevitel) hatására a víz hova jut a fákban. Közvetlenül a lombkoronába szállítódik, vagy a törzs víztartalékai is feltöltődnek-e. Ezt a kérdést mesterséges öntözéssel vizsgáltuk. A kísérleti terület Somogy megyében, Fiad település melletti erdőrészben található. Ez az erdőrész egy cseres-tölgyes, amely mellet egy bükkös helyezkedik el. A két társulás keveredik egymással, a cseres-tölgyes fokozatosan megy át homoki bükkösbe. Ennek köszönhető, hogy a kijelölt helyen mind a négy vizsgált fafaj előfordulhat egymás mellett, viszonylag kis (kb. 20 m átmérőjű) területen. A vizsgált fafajok a következők: Quercus petraea: kocsánytalan tölgy, Quercus cerris: csertölgy, Carpinus betulus: közönséges gyertyán, Fagus sylvatica: bükk. Így közel azonos abiotikus paraméterek mellett végezhettük el a nedváramlás-vizsgálatokat mind a négy fafajon.

38

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. FAFAJOK VÍZTARTALÉKÁNAK VIZSGÁLATA CT ÉS MRI MÓDSZERREL Béres Csilla1, Németh László1, Zentai Zoltán2 1


Eddigi vizsgálataink víz törzsön való szállításánál,(közvetlen izotópos nyomjelzés, hőáramlásos módszer) ellentmondásosak, különösen az éjszakai intenzív felfelé áramlások nehezen magyarázhatók a klasszikus kohéziós teóriával, különösen az, hogy a fő mozgatóerő a transzspirációhoz köthető. Felmerült mérési eredményeink alapján, hogy a fák szárazság, idején belső víztartalékaikhoz nyúlnak. Már a sokkal pontatlanabb hordozható komputer tomográfos vizsgálatok is rámutattak arra, hogy a fák törzsében nem csak az utolsó években képződött szállító nyaláboknak lehet szerepe a vízszállításban, hanem a törzsben tárolt víz nagy szerepet játszhat az időleges száraz periódusok elviselésében valamint a levegővel eltömődött szállító szakaszok pótlásában. A fatörzsben lévő víztartalékokat komputer tomográffal, a törzsben lévő kötött és szabad vizet MRI módszerrel mértük. Eredményeink igazolják a csapadék utáni gyors vízfelvételt, és annak egy részének a törzsben való tárolását.

39

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. HULLADÉKHELYZET A RÉGIÓBAN A NYME TTK KÉMIA ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI TANSZÉK SZAKDOLGOZATAI ALAPJÁN Füzesi István, Borzsák István Nyugat-magyarországi Egyetem, Természettudományi Kar, Kémia és Környezettudományi Tanszék 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. [email protected] [email protected] A Nyugat-magyarországi Egyetem Kémia és Környezettudományi Tanszék szakmai adatbázisának fontos részét képezik a tanszék két és fél évtizedes működése alatt írt és folyamatosan gyűjtött szakdolgozatok. Az elmúlt 10 évben megvédett dolgozatok közül 23 foglalkozik hulladékgazdálkodással. Ez a téma, különösen az utóbbi években, népszerű a végzős hallgatók körében. A dolgozatok közül 10 egy-egy település hulladékgazdálkodását mutatja be. A régió városai közül megismerhetjük a hulladékok kezelését Celldömölkön, Fertőszentmiklóson, Győrött, Kapuváron, Szombathelyen és Őriszentpéteren. 12 szakdolgozat a hulladékkezelés lehetséges módszereit, technológiáit dolgozza fel. Több hallgató foglalkozik a szelektív hulladékgyűjtéssel, az elektronikai hulladékok kezelésével, az egészségügyben keletkező veszélyes hulladékokkal és a hulladékégetéssel. A tanszék hallgatói 2008-ig csak tanári diplomát szerezhettek, ezért szakmódszertani kérdésekkel is foglalkoztak. A jelöltek számos érdekes, ötletesen összeállított vetélkedőt, óravázlatot, szakkört terveztek a témakörrel kapcsolatban. Egy hallgató kifejezetten szakmódszertani témát választott, a hulladékok témakörének általános iskolai feldolgozására vállalkozott. A szakdolgozat megírása sok esetben komoly feladat elé állította a hallgatókat. Bizonyos témakörök kapcsán nehézkes vagy nem lehetséges a friss adatokhoz való hozzáférés, ezért több dolgozat az Internetről származó, nem megbízható, néha ellentmondásos információkat használ. A hulladékok kezelését bemutató dolgozatok némelyike több különleges eljárást, technológiát részletesen bemutat. Ezekben az esetben a hallgatók információgyűjtését az önkormányzatok, hivatalok, vállalatok konkrét adatokkal segítették. A Tanszéken írt szakdolgozatok elektronikus formában hozzáférhetők a NyME SEK Központi Könyvtárában, valamint olvashatók a Földrajz és Környezettudományi Intézet olvasótermében.

40

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. VAD ÉS HASZONÁLLAT ELÜTÉSEK A GYSEV ZRT VASÚTVONALAIN Gáspár Lóránt, László Richárd Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. E. u 4. [email protected] A közlekedés okozta vad és haszonállatok pusztulások kérdésköre a múlt század kilencvenes éveiben került az érdeklődés középpontjába. A balesetek kárértéke meredeken növekedett az egyre nagyobb értékű közlekedési eszközök miatt, valamint a kárérzékenység fokozódott, a kisebb gazdálkodók, magántulajdonosok létszámának növekedésének következtében. Az esetszámok miatt elsősorban a közúti balesetek felmérése és értékelése indult meg, a vasúti közlekedésben bekövetkezett események a mai napig fehér foltok az ilyen jellegű vizsgálatokban. Az általunk elvégzett munka ezért hiánypótló felmérésnek és értékelésnek tekinthető. Vizsgálatainkból most a GYSEV ZRT vonalaira vonatkozó eredményeinket mutatjuk be. A GYSEV ZRT kezelésében lévő 222,4 km magyarországi vonalhálózat (ez a vonalhossz a vizsgált időintervallumban többször változott) baleseti statisztikáit, baleseti jegyzőkönyveit tanulmányoztuk át 1950-től 2009 májusáig. Ezen időszak alatt 85 ilyen jellegű eseményt jegyeztek fel, amelyből 59 esetben vad és 26 esetben haszonállat volt az áldozat. Az utóbbi csoportba tartozó egyedek elütése jellemzően a nyolcvanas évek közepe előtt történt, míg a vadelütések mennyisége ezen időpont után növekedett meg. A balesetek éven belüli eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy a nyári időszakban következett be a legkevesebb eset. A napon belüli gyakoriság vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy a hajnali és az esti órák voltak ilyen szempontból a legveszélyesebbek. Ezúton is szeretnénk megköszönni a GYSEV ZRT.-nek, Konrád György üzembiztonsági főelőadónak (GYSEV ZRT) és Söveg Ildikó környezetbiztonsági főelőadónak (GYSEV ZRT) a vizsgálatainkhoz nyújtott segítséget.

41

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. DUNÁNTÚLI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK GAZDÁLKODÁSA Horváth Kitti, Nagy Gabriella Mária Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet 9400 Sopron, Ady E. út 5. [email protected]; [email protected] A Nyugat-Dunántúlon működő Nemzeti Park Igazgatóságok egymástól alapvető területi különbözőségük folytán sokkal inkább hasonlíthatók az ország területén működő többi Igazgatósághoz, mint egymáshoz. A területi adottságok és a gazdálkodásban tapasztalható anomáliák és párhuzamok kibontása lehetővé teszi a már alkalmazott gazdálkodási technikák adaptálási lehetőségeinek vizsgálatát. A Nemzeti Parkok egyik kiemelkedő feladata a működési területükön elhelyezkedő természetes és természetközeli biotópok megőrzése, a hagyományos tájhasználat fenntartása. Ennek érdekében szántó, gyep, kert, szőlő, gyümölcsös, nádas és erdő művelési ág besorolású területeiket egyrészt haszonbérbe adva gazdálkodón keresztül tartják fenn, másrészt saját erőforrásaikat felhasználva igyekeznek a legjobb környezeti állapotot elérni. Az élőhely kialakítási, fenntartási tevékenység során kiemelt fontosságú a kaszálás és legeltetés, ami az Nemzeti Park Igazgatóságok élőhely kezelési tevékenységének a kezelt területnek közel 2/3-át teszi ki. A fennmaradó területek kezelésének jelentős hányadát az elárasztás és a vizes élőhelyek fenntartását célzó tevékenységek adják, különkülön kis részben megjelenik az erdőgazdálkodás, nádaratás, szárzúzás, irtás, tisztítás, növényültetés és mezőgazdasági művelés is. A hagyományos gazdálkodási formák, mint a fokgazdálkodás és a szálalásos erdőgazdálkodás bevezetésére, és a különböző gazdálkodási részfolyamatok összefogására a nemzeti parkok kiváló terepet nyújtanak, egyrészt a szakképzett és motivált irányító, szervező munkaerő megléte, másrészt a még meglévő természet közeli területek fenntartása determinálja a hagyományos gazdálkodási módok és ezek tovább fejlesztéseként létre hozható fenntartható gazdálkodási technikák, komplex tervek elindítását. Valamennyi Nemzeti Park számára jelentős problémát jelent a hagyományos, öko- és természet közeli gazdálkodás jelentős emberi munkaerő igénye. A vidéki életforma átalakulása, az elvárt életminőség és a gazdaságilag megtermelhető jólét közötti különbség nehezen oldható fel a vidéki lakosság szemléletének alapvető átformálása nélkül. A komplex vidék fejlesztési tervek kivitelezésének sarkalatos pontja a helyi lakosság bevonása, lehetőleg valamennyi gazdasági haszonvételbe, ezáltal csökkenthető egyrészt adott terület specializálódása és az ebből következő növekvő kockázat, másrészt a táj heterogenitásának megőrzésében érdekeltté válik a kisgazdálkodó, ezáltal visszakerül a táj hagyományos művelésének eszköze a helyi lakosság kezébe; hosszú távon csökkenthető az állami beavatkozás szükségessége. Rövidtávon viszont elkerülhetetlen a Nemzeti Park Igazgatóságok, mint a vidékfejlesztés lehetséges katalizátorainak állami támogatása.

42

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. A RÁBA FOLYÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT 12 ÉVBEN Farsang Ágota Nyugat-magyarországi Egyetem, Földrajz és Környezettudományi Intézet 9700, Szombathely Károlyi Gáspár tér 4. [email protected] 2001 őszén jelent meg először a Rába folyón ismeretlen eredetű habképződés. A NYUDUKTVF valamint a VITUKI Vízminőségi Intézete által végzett felmérés szerint ipari eredetű szerves mikroszennyező vegyületeket: naftalin-szulfonátokat mutattak ki a Rába vizéből. A vizsgálat három osztrák (Feldbach, Jennersdorf és Wollsdorf) bőrgyárat tett felelőssé a szennyezésért. 2002-ben újabb szennyező forrás jelentkezett Ausztria felől. Fürstenfeldben elkészült egy geotermikus erőmű, amely a kihűlt termálvizét a Feistritz patakon keresztül a Lapincsba majd azon keresztül a Rábába engedte. Ezen ismeretek birtokában célzottan kerestem azokat a kémiai vízminőségi jellemzőket, amelyek változásával szemléltetni tudnám a folyót érő szennyezést, a szennyező anyagok hígulását, lebomlását. A vízmintákat a Lapincsból Szentgotthárdnál, a Rábából Szentgotthárdnál és Rumnál vettem, havi gyakorisággal 2005-2007-ig. A rumi mintavétel célja a kb. 60 km-es folyószakasz természetes öntisztulási képességének elemzése. Az általam mért adatokon kívül felhasználtam a NYUDUKTVF laborjától kapott mérési adatsorokat 1998-2005-ig, és az ÉDU-KTVF laborjától kapott adatokat 2007-2009-ig. Az utolsó két év mérési eredményei már a Rába Akcióprogram eredményességét láttatják. A mért paraméterek: vízhozam, pH, fajlagos vezetőképesség, permanganátos savas kémiai oxigén igény, dikromátos kémiai oxigén igény, klorid-ion, szulfát-ion nátrium-ion, magnézium-ion. Az elvégzett vizsgálatok alapján kimutatható, hogy a 2001-es évtől a Szentgotthárdnál vett vízminta fajlagos vezetőképessége, nátrium-ion tartalma, pH-ja, kromátos oxigénfogyasztása jelentős mértékben növekedett, majd az utóbbi években folyamatosan csökkent. A Lapincs vízéből vett minták esetében a 2003-as évtől a nátrium-ion, magnéziumion, klorid-ion, szulfát-ion tartalom a többszörösére emelkedett, majd a mért értékek 2009-től folyamatosan csökkentek. A szennyezés fő időszakában a Rumnál vett mintákban a vezetőképesség és az iontartalom a szentgotthárdi adatokhoz mérten 10%-al csökkent, míg a szervesanyag terhelés közel felére esett vissza. A pH emelkedésének egyik oka a szennyezőanyagok lúgos hidrolízise. A hidrolízis és oldódás következtében a Rába folyó felső szakaszán a nátrium-ion mennyiség jelentősen megemelkedett. A KOId jóval magasabb értéke a KOIps eredményekhez képest a nagyobb mennyiségű nehezen oxidálható szerves anyagok jelenlétét bizonyítja. A Lapincs folyóba engedett termálvíznek rendkívül magas a klorid-ion, magnézium-ion, nátrium-ion és szulfát-ion tartalma, ez okozta az adott paraméterek jelentős emelkedését 2002-től a vízmintákban. A Rábából Rum mellett vett minták elemzése azt mutatja, hogy a folyó természetes öntisztító képessége jelentősen sérült. A Rába Akcióprogram a következő eredményeket érte el: 2007-től a bőrgyárak szennyvízkezelő üzemében kiegészítő kezeléseket vezettek be, 2007-től a fürstenfeldi geotermikus vízhasznosítás 50%-os csökkenését írták elő, amit 2008 végére teljeses leállítottak. A vízminőség javulását a laboratóriumi mérések eredményei is igazolták.

43

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. ÉLŐHELYTÉRKÉPEZÉS MODELLREPÜLŐ HASZNÁLATÁVAL Kalmár Sándor1, Gucsik Arnold2 1


Napjainkban a légifelvételek alkalmazása széles körben elterjedt a különböző abiotikus és biotikus kutatási programokban. A legkülönbözőbb térképezési, mérési, vadszámlálási vizsgálatok, és számos egyéb megfigyelés végezhető el segítségükkel, amelyek sok esetben megalapozói, kiegészítői egy-egy kutatásnak. A földmérési, távérzékelési gyakorlatban alkalmazott módszerek azonban nem minden esetben felelnek meg a kutatás igényeinek (pl. egy terület növényzeti borításának évszakos fényképezése). A kutatás-specifikus légifényképezés magas költsége gyakran meghaladja az adott kutatás költségvetésének kereteit. További problémát jelenthet az, hogy a fényképezést végző repülőgép repülési magassága korlátozott (tájvédelmi körzetek esetében minimum 450 m, lakott települések esetében minimum 600 m), ami megnehezítheti a felmérés elvégzését. A fenti tényezők figyelembevételével, kitűnő alternatívát jelenthet a rádióirányítású (RC) légi járművekről készített légifelvételek alkalmazása a kutatások során. A Nyugat-magyarországi Egyetemen futó ERFARET Program keretében kifejlesztettünk egy olyan hordozó repülőgépet, amely ideális járműnek bizonyult a kis tömegű fedélzeti eszközök levegőbe emelésére. A digitális, nagy látószögű (f=2.8/28mm), nagy felbontású (10,2 Mpx) fényképezőgép, valamint a kisméretű digitális videokamera együttesen garantálta a célobjektumok könnyű felmérését. A gép felműszerezett összsúlya kb. 2 kg. A fényképezőgép exponálása távirányítással történik, miközben a kamera élőképét a földi bázison (laptopon) nézve meghatározható a készítendő fénykép helyzete. A TÁMOP 4.2.1./b pályázat biztosította keretek között célul tűztük ki komplexebb, szélesebb körben alkalmazható rendszerek megépítését és tesztelését. A fejlesztések két szálon indultak el. Folytatjuk a modellrepülőgép (mint hordozó jármű) fejlesztését, nagyobb tömegű és részletesebb adatokat szolgáltató kamerák hordozásának elérése révén. Emellett megkezdjük egy un. quadrocopter tesztelését, amely GPS navigációval képes a megadott koordinátákat végigrepülni a fedélzetén hordozott fényképezőgéppel, videokamerával, valamint hőkamerával. A magas szintű műszerezettség mellett a rendszer további előnye, hogy képes egy helyben lebegve megállni a célpontok felett, és nem igényel nagy kiterjedésű fel és leszálló helyet, így a legkülönbözőbb objektumok felmérésére alkalmas.

44

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. NÁDI ÉNEKESMADARAK ÁLLOMÁNYDINAMIKÁJA A FERTŐ TAVON GYŰRŰZÉSI ADATOK ALAPJÁN Kalmár Sándor, Gyimóthy Zsuzsanna NYME, Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet [email protected] A Fertő tó kiterjedt nádas élőhelyeinek köszönhetően nemcsak Magyarország legnagyobb összefüggő ilyen jellegű élőhelye, de európai viszonylatban is unikális. A tó természetvédelmi értékeinek jelentőségét bizonyítja, hogy a hazai ex-lege oltalmon túl több nemzetközi egyezmény hatálya is kiterjed rá. A nádasok kezeléséből fakadó és a természetes úton zajló szukcessziós változások madárközösségekre gyakorolt hatása még sok megválaszolatlan kérdést tartogat a kutatók, és elsősorban a természetvédők számára. A NYME Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézete a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel és az MME Soproni Helyi Csoportjával együttműködve kezdeményezte a területen folyó monitoring vizsgálatok kibővítését, főként a címben szereplő kérdéskör vizsgálatára. Ezen kutatások 2010-től a TÁMOP 4.2.1./b pályázat keretében teljesedtek ki. A monitoring vizsgálatok komplex, hosszú távú madárgyűrűzési programok, revír-számlálások és távcsöves megfigyelések révén valósulnak meg, érintve a Fertő tó jellegzetes élőhelyeit. A Fertőrákosi-öböl, Püspöksziget élőhelyén 2009 nyarán kezdtük meg az énekesmadarak gyűrűzését. Célkitűzésünk volt szezonálisan minimum egy-egy, 4-napos gyűrűzést végezni. A nyári gyűrűzésekre a költési időszak befejeztével, augusztus hónapban, míg az őszi gyűrűzésekre október hónapban került sor. Az állandó hálóállásokban 8 db, 12 m-es függönyhálót alkalmaztunk. A nyári vizsgálatok elsősorban a terület fészkelő állományának felmérését szolgálta, míg az őszi – vonulási - időszakban a területen időszakosan megjelenő madárközösségek faj-összetételének és dinamikájának vizsgálata zajlott. Jelen munka a 2009-2010-es gyűrűzési adatainkat dolgozta fel, amely közel 2000 fogási adatot jelent. Bemutatásra kerülnek az általunk gyűrűzött és külföldön visszafogott egyedek, valamint az általunk megfogott külföldi gyűrűs madarak adati is, amelyek érdekes példái a Fertő tavat érintő vonulási trendeknek.

45

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. STUDY OF BIOLOGICAL DEGRADATION OF INOCULATED MUNICIPAL SOLID WASTE Barbara Koczpek12 1

NymE KKK Nonprofit Ltd. 4 Bajcsy-Zsilinszky Street, 9400 Sopron, Hungary [email protected] 2 University of Pannonia, Faculty of Engineering, Institute of Environmental Science, 10 University Street, 8200 Veszprém, Hungary Municipal solid waste contains large amounts of biodegradable organic matter. Nowadays more researches deal with reduction of the organic matter content of municipal solid waste (MSW). I studied the effect of inoculating microbes on organic matter content of MSW. Chemical characteristics of all samples were analyzed as follows:  moisture content  ash content  pH  VOC content  electrical conductivity  metal content  TC, TN content  TOC content The conclusion is, that TOC content of the inoculated samples decreased faster than in the control sample. Inoculum seems to be effective.

46

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. PALEOLIMNOLÓGIAI MÓDSZEREK A KLIMATIKUS ÉS AZ EMBERI HATÁSOK KIMUTATÁSÁRA Korponai János1, Braun Mihály2, Buczkó Krisztina3, Forró László4, Gyulai István5, Lengré Tímea1, Nédli Judit6, Papp István7 és Varga Katalin1 1

Kémia és Környezettudományi Tanszék, Nyugatmagyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ, Szombathely, Károlyi G. tér 4., 9700 2 Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, Debreceni Egyetem, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1 3 Természetettudományi Múzeum, Növénytár, 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 40 4 Természetettudományi Múzeum, Állatár, 1088 Budapest, Baross utca 13 5 Alkalmazott Ökológiai Tanszék, Debreceni Egyetem, 4010 Debrecen 6 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, 8237 Tihany, Klebelsberg K. u. 3. 7 Ásvány és Földtani Tanszék, Debreceni Egyetem, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1 [email protected]

A tavi üledékben található diatoma, Cladocera és chironomida maradványokat gyakran használják a múltban lezajlott környezeti változások rekonstruálására. A maradványok összetételéből képet kaphatunk a víztér trofitási viszonyairól, de még a táplálkozási kapcsolatokról is. Három tanulmányon keresztül mutatjuk be, a hogy milyen következtetések vonhatók le paleolimnológiai kutatások során: A Zalavári víz üledékének vizsgálata során kimutattuk, hogy 8600 és 5000 cal. év BP, a Balatonnak magasabb volt a vízszintje a jelen korinál, majd kb. 5000 cal év BP-től csökkent, a jelen korban is tapasztalható szint közelébe. A tiszai holtágak üledékének vizsgálata során az árvízi események felismerhetők, és a fauna által is jelzetteknek bizonyultak. A Balatonban több eutróf állapot jelenlétét mutattuk ki.

47

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. A FALEVELEKRE RAKÓDOTT POR VIZSGÁLATA ALKALMAS-E LEVEGŐMINŐSÉG JELLEMZÉSÉRE Kövér Csilla NYME-TTK Földrajz és Környezettudományi Intézet, Kémia és Környezettan Tanszék 9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4. [email protected] A levegőből kiülepedő port és a benne lévő szennyezőanyagokat a falevelek viaszos, érdes felülete megköti, olymértékben, hogy egy-egy nagyobb eső sem képes azt lemosni. Mivel fák városokban is nagyszámban találhatók, leveleik pedig könnyen hozzáférhetőek, ezért alkalmasak lehetnek városok levegőminőségének jellemzésére. Különösen nagyobb földrajzi egységek esetében igaz ez. Alkalmas lehet a módszer egy olyan biomonitoring rendszer kiépítésére, melynek segítségével viszonylag rövid időn belül átfogó képet kaphatunk egy adott terület légszennyezettségi állapotáról. A Debreceni Egyetem területéről 2008.04.30-10.02. között havonta 3 hársfaj (Tilia tomentosa, Tilia platyphyllos, Tilia cordata) 2-2 egyedéről leveleket gyűjtöttünk és a fákra porcsapdákat (500 ml térfogatú edények 250 ml desztillált vízzel feltöltve) helyeztünk ki, amelyeket szintén havonta kiürítettünk. A leveleket 1,5-2 m magasságból gyűjtöttük és a csapdákat is ebbe a magasságba helyeztük el. A mintaelőkészítés során a leveleket először beszkenneltük a felület meghatározáshoz, majd a nedvestömeg lemérését követően desztillált vízzel oldottuk le a port. Az oldatot átszűrtük, beszárítottuk majd a száraz tömeg mérését követően elroncsoltuk 65%-os salétromsav és 30%-os hidrogén-peroxid segítségével. A porcsapdákból nyer porral ugyanígy jártunk el. Eztkövetően meghatároztuk a por elemösszetételét ICP-OES IRIS Interpid II XSP Duo típusú Thermo készülékkel. A falevelekről lemosott por elemzésével ugyan egy nagyságrenddel kisebb, de átlagosan hasonló eredményekhez jutottunk, mint a porcsapdák tartalmának elemzésével. Véleményem szerint a módszer bizonytalansága ellenére érdemes ilyen biomonitoring rendszer alkalmazásával feltérképezni egy-egy nagyobb földrajzi egység levegőminőségi állapotát. Hasonló méréseket már Szombathelyen is végeztek és a közeljövőben várható, hogy a mérés a környező területekre is kiterjed majd.

48

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. A NÖVÉNYBORÍTOTTSÁG HATÁSA A TALAJHŐMÉRSÉKLETRE Németh László,1 Zentai Zoltán2 Béres Csilla1 1


A vizsgálat során arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a talajfelszín növényzettel való árnyékolása, hogyan befolyásolja a talaj hőgazdálkodását. A vizsgálatokhoz olyan területet kerestünk ahol egymás közvetlen szomszédságában különböző mértékű a növénnyel való fedettség. A mintaterületek szükségszerűen egymás közvetlen közelében kellett, hogy elhelyezkedjenek, hogy a talaj típusa és fizikai félesége lehetőleg közel azonos legyen, szintén ne legyen eltérés a tengerszintfeletti magasságban, a lejtőszögben és a lejtő kitettségben valamint a pillanatnyi időjárási körülmények is azonosnak tekinthetőek legyenek. A vizsgálatok céljára egy lucfenyő ültetvényt választottunk ki, ahol egymás mellett négy különböző korú parcella található. A talajhőmérséklet méréseket parcellánként 2-2 mérési ponton végeztük. Minden mérési pontban a talajfelszínéhez képest két mélységben 5 cm és 35 cm mélyen mértünk, 10 perces mintavételi gyakorisággal. A poszteren a mérések eredményeit és az abból levonható következtetéseket mutatjuk be.

49

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. A LAKOSSÁG ÉLETMINŐSÉG INDEXE, MINT KÖRNYEZETÉRTÉKELÉSI SZEMPONT Nagy Gabriella Mária, Héjj Botond Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet 9400 Sopron, Ady E. út 5. [email protected] Az élet minőségét az objektív gazdasági, környezeti, kapcsolatrendszeri elemeken kívül alapvetően befolyásolják az egyén és a közösség ugyan ezen elemeknek a szubjektív megítélése: a gazdasági jólét viszonyítása az elérhető legmagasabb szinthez; a környezet terheltsége a fellelhető legtisztábbhoz képest és a kapcsolatok minősége a vágyotthoz képest. Az emberi viselkedés alapja az objektív változásokra adott szubjektív válaszreakció. Adott közösség válaszreakciói jellemzőek a helyi társadalom tudatos és tudatalatti ítéleteire, ezért a változások és a válaszreakciók között szoros korreláció tételezhető fel. Ennek a kapcsolatrendszernek a mérése egy több változós modellben elhelyezve jól jellemzi a helyi társadalom, illetve a mért közösség viszonyulását a környezetéhez. Allardt életminőség modelljét a környezeti tényezőkre értelmezve objektív – szubjektív indikátor pár függvény kapcsolatokat állítottunk fel, melyek együttesen képesek kifejezni egy közösség értékítéletét saját környezetéről. A környezet objektív értékelése során fel kell mérni a környezetet alkotó valamennyi elemet, azok minőségi, mennyiségi mutatóit, majd el kell helyezni egy rendszerben, annak érdekében, hogy a környezeti értékekről valóban objektív képet kapjunk. A környezeti elemek és elemrendszerek megítélésének egyik alapja a környezet egésze és elemei terheltségének mérése, ennek során fel kell tárni a természeti, táji és épített környezeti elemeket, az elérhető maximális és optimális terhelés függvényében. A környezetterhelés mérése során figyelembe kell venni az egyes elemek degradációját, a kiemelten terhelt csomópontok negatív és pozitív hatásait a környezeti rendszerekre. A környezeti elemek által determinált elérhető jólét maximum meghatározása teszi lehetővé, hogy az eltérő adottságokból adódó különbségek kiegyenlíthetők legyenek a modellben. A környezet szubjektív értékelésének alapja a közösség értékítéletének megragadása, a környezet változatásai által indukált reakciók mérése útján. A megfelelő rálátás biztosítása érdekében fel kell térképezni a környezetfejlesztésre irányuló törekvéseket, lehetőségeket, megragadva a társadalmi trendek előre jelezte változások irányát. Ezeknek a társadalmi trendeknek a mérése kérdőíves, személyes megkérdezés útján érhető el legjobban. A környezet nagyban függ a település lakóitól is, személyes kötődésük a lakóhelyük iránt alapvetően befolyásolja a környezetük javítása iránti igényt, ami aztán visszatükröződik a kialakított közvetlen települési környezetben. A fejlesztésekre adott válaszreakciók jellemzik a közösség környezetterheléssel szembeni tolerancia szintjét, elégedettségét és környezettudatosságának mértékét. A közösség környezeti minőség iránti igényét nem csak felmérni lehet a lakók megkérdezésével, de egyúttal befolyásolni is, a figyelem felhívásával a témára, akár addig nem létező igények is indukálhatók, háttér motivációkkal elősegítve a település fejlődését. Az ilyen indirekt motiváció egyik nehézsége, hogy miként keletkezése, úgy a fenntartása sem tekinthető automatizmusnak. Az önkormányzat által szervezett egyes környezetminőség javító kampányok utáni aktivitás csökkenéssel jól mérhető a közösség valós igényszintje és a kampány középtávú sikeressége, a következő kampányok során elérhető maximális aktivitás. Ennek alapján készített ár - érték elemzés jó közelítéssel jellemzi a következő kampányok optimális befektetési szintjét.

50

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. KŐSZEG TERÜLETHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAI A XVIII-XX. SZÁZADBAN Nagy Gabriella Mária1, László Richárd2

1

Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet 2 Vadgazdálkodási és Gerincesállattani Intézet 9400 Sopron, Ady E. út 5. [email protected]

A kőszegi polgárok önálló gazdálkodása határozta meg a város és a környező táj megformálását, a korán polgárosodó település felismerve a szőlő- és bortermelés nyújtotta gazdasági előnyöket máig hatóan alakította ki a város körüli hegyek és közvetlen életterének terület-felhasználását. Kőszeg területhasználatának elemzésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni a táji, természeti és épített elemek történelmi értékét, kialakulásuk körülményeit. Ezen rendszer kialakulását a város gazdasági és biztonsági érdekei határozták meg elsősorban. A város tájhasználatában jelentős szerepet játszott növekedésének korlátozottsága, amit alapvetően három tényező determinált. Nyugati oldalról a Kőszegi-hegység tömbje szabott határt a város fejlődésének, északi és keleti irányból a Gyöngyös-patak, aminek a szerepét később az Ausztria felé menő vasútvonal, majd a 87-es számú főút vett át. Délről a település növekedésének a Tamás árok lenne gátja, amit még a mai napig nem ért el. A településkép, a zöldfelületek és beépített terület arányának változása szintén jól mutatja a település növekedésének lehetőségeit. A város nyugat, észak és kelet felé sűrű szerkezetű, délfelé egyre lazább, nyitottabb. A város belterületi területhasználatát a középkori városmag, az épen maradt városszerkezet és a későbbi visszafogott fejlődési ütem határozta meg. A település szerkezetében bekövetkezett változások típusosan első urbanizáció jelleget mutatnak. Napjainkban a hajdani szőlőtermesztés emlékei egyre inkább turista látványossággá válnak, amit Kőszeg polgárai felismertek és hasznosítanak. Kőszeg turisztikai desztináció-értékét elsősorban az épített környezet adja, de a városon belüli zöldfelületi elemek és a körülvevő táj együttese ad lehetőséget kitörésre a tipikus 1 napos „történelmi város” desztináció kategóriából.

51

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK HATÁSÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS GYAKORLATÁNAK HATÉKONYSÁGI VIZSGÁLATA Polgár András Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Földtudományi Intézet 9401 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. [email protected] A környezetirányítási rendszer (KIR) a teljes vállalati irányítási rendszernek az a része, amely felöleli a környezeti politika kialakításához, bevezetéséhez, véghezviteléhez, átvizsgálásához és fenntartásához szükséges szervezeti felépítést, tervezési tevékenységet, felelősségeket, hatásköröket, gyakorlatot, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat. A KIR haszna az, hogy segítségével a környezetvédelem beépül a vállalat általános irányítási rendszerébe, integrálódik a vállalati funkciók közé, ezáltal garantálva a leghatékonyabb környezettudatos irányítást. A szabványosított KIR működtetésével a jelentős vállalati környezeti hatásokat azonosítani, valamint rendszeresen elemezni kell A vezető KIR tanúsító cégek és alkalmazó vállalatok körében végzett vizsgálatok kiértékelése a következőkre terjed ki:  vállalatok környezetvédelmi és környezetirányítási motivációi  környezeti hatások azonosítására és értékelésére szolgáló módszertanok alkalmazása és hazai elterjedtségük  az étékelő módszertanok hatékonysági vizsgálatának és a fejlesztési törekvések eredményei  jelentőségi kritériumok súlya a környezeti hatások értékelésekor  környezeti célkitűzések kialakítását befolyásoló tényezők  környezeti konfliktusok elemzése.

52

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. LEJTŐ-KITETTSÉG HATÁSA A TALAJSZINTI LEVEGŐHŐMÉRSÉKLETRE EGY HOCHSCHWAB-I TÖBÖR PÉLDÁJÁN. Zentai Zoltán1 Németh László2 Béres Csilla2Schlaffer Roland1 1 NYME Természetföldrajz Tanszék 2 NYME Kémia és Környezettan Tanszék Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. [email protected] A mérések során azt vizsgáltuk, hogy a lejtő kitettsége hogyan befolyásolja a talajfelszín közeli levegő hőmérsékletét. A vizsgálati terület kiválasztásánál olyan területet kerestünk ahol a különböző környezeti feltételek a lejtőkitettség kivételével közel azonosak, azaz azonos tengerszintfeletti magasságban, azonos lejtőszögű és növényborítottságtól mentes különböző kitettségű lejtők találhatóak. Erre a célra egy a Hochschwab-ban található (Alpok, Ausztria) nagyméretű töbröt választottunk ki. A méréseket a négy főégtáj felé tájolva, 11 mérési pontban 10 perces mintavételi gyakorisággal, regisztráló hőmérővel végeztük. A mérési helyszínen, a töbör alján egy karsztos mélyedés található, amelynek kürtői a kőzettestbe vezetnek. Ebben a kürtőben egymás alatt különböző mélységben három szondát helyeztünk el és vizsgáltuk a kürtőben történő hőmérsékletváltozásokat, s ez alapján következtetünk a benne lejátszódó légáramlás törvényszerűségeire. A poszteren a mérések eredményeit mutatjuk be.

53


A KONFERENCIÁRA JELENTKEZETTEK NÉVSORA

54


Baranyai Olga Bencsics Attila Bendéné Zseli Cecília Béres Csilla Borzsák István Czirókné Barasits Enikő Csányi Béla Csapó Erzsébet Elekné Fodor Veronika Finta Viktória Füzesi István Gáspár Lóránt Gucsik Arnold Gyöngyössy Péter Hausner Csaba Richárd Horváth Kitti Horváthné Farsang Ágota Kalmár Sándor Kiss Ádám Kiss Csaba Koczpek Barbara Kocsis Zsolt Koltay Eszter Korponai János Kovács Judit Kovács Tibor Könczey Réka Kövecsesné Gősi Viktória Kövér Csilla Lakosi Ilona László Richárd Maria Jarosz Molnár László Nagy Gabriella Mária Németh László Némethné Zsigó Zita Pécsinger Judit Pintérné Nagy Edit Polgár András

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] 55

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota – Helyzetkép és kihívások Szombathely, 2010. november 11-12. Pula Balázs Rétfalvi Tamás Rocio Gracia Velasco Sandra Godinho du Silva Soós Zoltán Szabó Mária Szabó Zsófia Szimandel Dezső Tóth Gábor Varga Péter Visiné Rajczi Eszter Zentai Zoltán

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

56

Nyugat-Dunántúl környezeti állapota Helyzetkép és kihívások

Recommend Documents