ÁFA II. Nyomtatható verzió Kedves Partnereink!
Az általános forgalmi adó törvény – elsősorban gazdasági társaságokat – változásait a törvényszöveg, illetve a HVG különszám magyarázatai alapján ismertetjük Önökkel.
Számlázással kapcsolatos tudnivalók
A számlázásban a új áfa törvénnyel átvettük az Európai Közösségi jog szabályait. Miről kell számlát kiállítani? - termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít - kapott előleg átvételéről, - belföldön kívül teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást feltéve, hogy gazdasági célú letelepedési helye kizárólag belföldön van. Ki állítja ki a számlát? A számlát kiállíthatja maga a kötelezett, illetve meghatalmazottja is. Ez utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen írásban megállapodást kell kötnie egymással a számla kibocsátás feltételeiről és módjáról. E kötelezettség teljesítéséért a jogszabály szerint egyetemlegesen felelősek. Egy ügylethez fűződő számla kiállítási kötelezettségnek maximum csak egy meghatalmazott tehet eleget – feltéve, hogy nem a kötelezett állítja ki számláját. Mikor kell a számlát kiállítani? - legkésőbb a teljesítéskor, - előleg esetén az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor - de legfeljebb az attól számított 15 napon belül. A számla kiállításáért a számla kiállítója a felelős. Az ezen túl kiállított számla mulasztási bírsággal sújtható. Mikor keletkezik a fizetendő adó? (áfa fizetési kötelezettség keletkezése): - teljesítéskor (számla alapján, részteljesítéskor, vagy előleg átvételekor), - 12 hónapot meghaladó részlet/elszámolás esetében a 12. hónap utolsó napján, - fordított adózás esetén az alábbi három esemény közül abban az időben, amelyik a leghamarabb bekövetkezik:
- az ügylet teljesítését igazoló számla kézhezvételekor vagy - az ellenérték megtérítésekor, vagy - a teljesítést követő hónap 15. napján. Gyűjtőszámla: Ugyanannak a személynek az adott adómegállapítási időszakban teljesített ügyletek (termékértékesítések és szolgáltatás nyújtások) utólagos számlázása összegyűjtve. Erről előzetes megállapodás szükséges a felek között. A gyűjtőszámlában az összes ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve kell feltüntetni úgy, hogy az egyes ügyletek adóalapjai adókulcsonkénti csoportosításban összesítetten szerepeljenek. Számla korrekció: (helyesbítés, sztornózás) 2008-tól megszűnik a helyesbítő számla. Sem a helyesbítő számlára, sem a sztornó számlára vonatkozó formai előírások nem szerepelnek a törvényben. Azonban kikötés, hogy a vevő adatai és a korrigálandó számla egyértelműen beazonosíthatóak legyenek. Az adó alapja csökkenthető a számla korrekciójával: - ha az ügylet érvénytelen (korábban ezt sztornózásnak neveztük) - hibás teljesítés esetén - ha teljesítés hiánya miatt az előleget visszafizetik - ha betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik - ha a teljesítést követően árengedményt adnak. Az eredeti számla alapján bevallott, fizetendő adót a számla korrekció akkor csökkenti, amikor a korrekciós számla a jogosult személyes rendelkezésére áll. Ez azt jelenti, hogy a sztornó és helyesbítő számlákat dátummal át kell vetetni a vevővel, mert a vevő kézhezvétele lesz az adócsökkentés időpontja!!! Előleg esetében az adó csökkentése az előleg visszafizetésének időpontjában keletkezik. Számlakiállítás alóli mentességek: Nem kell számlát kiállítani: - a tárgyi adómentes termékértékesítések, szolgáltatás nyújtások esetében ha, az adóalany gondoskodik olyan számviteli bizonylatról, mely bizonyítja az ügylet teljesítését, - a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője az áfát is tartalmazó ellenérték összegét legkésőbb teljesítésig maradéktalanul megtéríti, és a számla kibocsátását nem kéri. (nyugta kiállítása kötelező) Mindenképpen kötelező a számla kiállítás akkor, ha a termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás egy másik adóalany, vagy nem adóalany jogi személy részére történik, illetve közösségi küldemény, közösségen belüli értékesítés esetén is. Elektronikusan kibocsátott számla: Csak abban az esetben van lehetőség az elektronikus úton kibocsátott számla előállítására, ha biztosított a számla, és az abban foglalt adattartalom sértetlenség és eredetiségének hitelessége. Ennek érdekében: - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni, vagy - elektronikus adatcsere rendszerben (EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani (ehhez írásbeli megállapodás szükséges, és havonta papíralapú összesítő jelentés készüljön a vevő számára). (Elektronikusan nyugta nem állítható ki).
Egyszerűsített számla: Egyszerűsített tartalmú számla kibocsátható a következő esetekben: - kapott előleg esetén - belföldön kívül teljesített termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás esetén - a számlán szereplő adatok forintban kifejezettek A számla nyelve: A számla magyar nyelven, vagy élő idegen nyelven egyaránt kiállítható. Az idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról – feltéve, hogy a tényállás tisztázása másképp nem lehetséges. A nyugta kizárólag magyar nyelven állítható ki. Számla aláírása: A számla aláírása nem kötelező, az elektronikusan kibocsátott számla kivételével. Árfolyam: A számlán az áthárított adót forintban kifejezve minden esetben fel kell tüntetni. Akkor is, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek (választott árfolyam alkalmazásával). Számla kötelező adattartalma: - a számla kibocsátásának kelte; - a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; - a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; - a vevő adószáma, vagy közösségi adószáma; - a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; - az értékesített termék megnevezése, és VTSZ száma, mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, és SZJ száma, mennyisége (ha természetes mértékegységben kifejezhető); - a teljesítés időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; - az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; - az alkalmazott adó mértéke; - az áthárított adó - kivéve fordított adózás esetén – forintban meghatározva; - adómentesség illetve fordított adózás esetén, egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása
- mentes az adó alól, vagy - után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett; - külföldi teljesítés esetén: „áfa körön területi hatályán kívül” - új közlekedési eszköz értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó meghatározott teljesítményre vonatkozó adatok; - utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében egyértelmű utalás arra, hogy az áfa törvény szerinti különös szabályokat alkalmazták; - használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében egyértelmű utalás arra, hogy az áfa törvény szerinti különös szabályokat alkalmazták; - pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma. Nyugta kötelező adattartalma: - a nyugta kibocsátásának kelte; - a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; - a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; - a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. Számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma: - az okirat kibocsátásának kelte; - az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja; - hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; - az okirat kibocsátójának és címzettjének neve és címe, valamint bármelyikük adószáma, ha azt a számla eredetileg is tartalmazta; - a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.
Egyszerűsített számla adattartalma:
- a számla kibocsátásának kelte; - a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; - a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; - a vevő adószáma, vagy közösségi adószáma – csak fordított adózás esetében; - a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; - az értékesített termék megnevezése, és VTSZ száma, mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, és SZJ száma, mennyisége (ha természetes mértékegységben kifejezhető); - az adót is tartalmazó összege; - az alkalmazott adó mértéke – százalékban feltüntetve; - adómentesség illetve fordított adózás esetén, egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása - mentes az adó alól, vagy - után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett; - külföldi teljesítés esetén: „áfa körön területi hatályán kívül” - új közlekedési eszköz értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó meghatározott teljesítményre vonatkozó adatok; - utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében egyértelmű utalás arra, hogy az áfa törvény szerinti különös szabályokat alkalmazták; - használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében egyértelmű utalás arra, hogy az áfa törvény szerinti különös szabályokat alkalmazták; - pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.
Nyomtatható verzió A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget
